31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

TAKÁCS PÉTER

A képzőművészet történetében se szeri, se szá- a középtömbön hat allegorikus szobor áll, me- ma azon alkotásoknak, amelyek az igazságosság lyek a tudományokat jelképezik. A terrakotta eszményét megszemélyesítő Justitiát és annak szobrokat a német Emil Wolf mintázta, s azokat közvetítésével a jogot ábrázolják, egy-egy híres egy charlottenburgi műhelyben készítették el ítéletet mutatnak be, vagy általában véve a tör- 1863-ban, az egykor a Königsbergi Egyetemen vényeket jelenítik meg. Az ugyanakkor ritkán is működő alkotók, több esetben az ottani min- fordul elő, hogy egy műalkotás közvetlen tárgya ták egyes elemeit is felhasználva. Ezek egyikét a jogtudomány legyen. (6. kép) közkeletűen Jurisprudentiának neve- Egy tudományt – gondolhatnánk – nem le- zik,1 bár egy karddal és törvénytáblával ábrázolt het megfesteni vagy térbeli formában megjele- nőalak akár Justitiának is tekinthető. De hát egy níteni, hiszen elvont és fogalmi jellegű, a művé- allegorikus szobor egy tudományos akadémián szi alkotásnak pedig valamilyen konkrétban és mi mást jeleníthetne meg, mint a jog tudomá- egyediben kell megmutatnia mondandóját. Ez nyát? Valamilyen hasonló okból nevezik Ju- azonban távolról sincs így, s néhányan nemcsak rispridence-nek, kb. elméleti jogtudománynak megpróbálkoztak ábrázolásával, de meggyőző az igen termékeny amerikai művész, Daniel erővel is tették ezt. Chester French 1911-es neoklasszicista stílusú Alább három jelentős alkotást mutatok be épületdíszítő szobrát (7. kép) az Ohio állambeli és elemzek, melyek tárgya kifejezetten a jog tu- Cleveland szövetségi bíróságának ún. „ameri- dománya: Raffaello Santi Giurisprudenza című kai Beaux-Art” stílusban emelt épülete előtt. freskóját, Edvard Munch Rettsvitenskap című A címadás-probléma az Országház belső te- olajfestményét és Gustav Klimt Jurisprudenz reit díszítő szobrok esetén is felvetődik. A tár- című mennyezetképét. Mielőtt azonban ezekhez salgókban és az üléstermeket kísérő folyosókon fordulnék, utalok a témához közvetve kapcsoló- az oszlopok mentén 88 kisebb méretű ún. hi- dó alkotásokra, melyek nem jogtudomány-ábrá- vatás-szobor látható. Ezek közül néhány nem zolások ugyan, de ahhoz közelítenek. egyszerűen a mesterségeket jeleníti meg, ha- nem a tudományokat: az orvostudományt, teológiát, bölcseletet stb. Ezek közé tartozik yy KÖZELÍTÉSEK Haraszti Hirsch József két kis szobra (15. kép) a főrendiházi társalgóban, melyeket Jogtudo- Justitia és Jurisprudentia. Bizonyos képeket mánynak (1900) mondanak, bár néha egysze- és szobrokat olykor pusztán a kontextus miatt rűencsak A jog címmel említik.2 Az oszlopok vagy valamilyen félreértés következtében a mentén valójában két jogászt látunk: egy fiatal „jogtudományra” utaló címmel látnak el. Ez „deákosat” és egy tapasztaltabb „advocatust”. leggyakrabban a Justitia-szerű vagy a jogra uta- E szobrok tehát gyakorló jogászokat ábrázol- ló ábrázolásokkal történik meg. nak, amire azt mondhatjuk: annyiban utalnak A Magyar Tudományos Akadémia neore- a jogtudományra, amennyiben valaki úgy gon- neszánsz székházának főhomlokzatán például dolja, helyesen, hogy a jogászi hivatás kizárólag

775 Függelék tudományos jellegű előismeretek birtokában lógiáé, aki a keresztre. S ha tudjuk, hogy a mű – gyakorolható. mely egyébként az orvostudomány és a filozófia Gyakorlat és elmélet, juriszprudencia és jus- allegóriájával együtt a Strasbourgi Egyetem au- titia fogalmilag olyan szoros kapcsolatban áll lájába készült fakultás-képek mintája volt – az egymással, hogy e közelséget egy-egy ábrázolás állam és az egyház elválasztásának idején, 1898- szándékosan is kiaknázhatja. Ilyenek például a ban készült, akkor azt a festő makacs konzerva- teológiát és a jogtudományt együtt megjelenítő tivizmusával magyarázhatjuk, ami nemcsak szí- képek. Ezek egyik példája az alsó-ausztriai Al- nek és formák világán látszik, de azon is, hogy tenburgban, az apátság rokokóba hajló barokk itt a Jogtudomány rendelődik Teológia alá. könyvtárának 1742-ben festett mennyezeti fres- A fogalmi átmenetek képi ábrázolásának kü- kója, amelyen két nőalak békésen és láthatóan lönös példája a szavojai Chambéryben látható. kooperatívan üldögél a felhők fölött egy ton- Itt ugyanis a helyi törvényszék előtt la Jurispru- dó közepén. (12. kép) Teológia érdeklődve s a dence (8. kép) éppen la Science-szel áll párban, Jogtudománynak kicsit alárendelődve figyeli mint egy központi figura két mellékalakja. E ez utóbbit, aki a régi előírások szerint még ko- központi figura Antoine Favre, szavojai római ronát is visel. A freskó készítője, a néhány év jogász,3 a jusztiniánuszi kodifikáció elemzője múlva a győri Bencés templomban is dolgozó és a Codex Fabrianus definitionum forensium osztrák Paul Troger részéről persze ez az értel- (1609) szerzője, aki egyszerre volt a francia, mezés bizonyára csak kompozicionális botlás vagyis az esetjogi értelemben vett juriszpruden- lehetett, hiszen nem felelt meg a két tudomány cia elkötelezettje és az univerzális érvényességű viszonyával kapcsolatos ekkortájt még uralko- tudományosság képviselője. dó elképzeléseknek. Nem követett el ilyen hibát A bizonytalan címadások és a fogalmi át- Bartolomeo Altomonte (Bartholomäus Hohen- meneteket jelző megoldások mellett itt említem berg), aki a felső-stájerországi admonti bencés- meg a sikerületlen műveket is, hiszen – az al- rendi apátság könyvtárában látható hétrészes kotók szándéka ellenére – ezek is csak megkö- mennyezeti freskóciklust festette Trogerrel zelítik a vizuális formába öntött jogtudományt. szinte egy időben, 1774/76-ban. A tudományok Ilyen például Zinajda Jevgenyevna Serebria- allegóriái körében ő ugyancsak megjelenítet- kova orosz–francia festőnő Jogtudomány című te e két tudományt, s a Teológiát természete- képe, (11. kép) amin – szerintem legalábbis – se sen a kép középpontjába tette, a Jogtudományt jog, se tudomány nem látható, viszont jól il- pedig (akit ő is Justitiaként festett meg) kicsit leszkedik a művésznő aktsorozatába.4 A képet, odébb, egy kevésbé hangsúlyos helyen ábrázol- melyet Serebriakova egy belga jogász megren- ta. (13. kép) delésére festett 1937/38-ban, a II. világháború Az, hogy a két tudomány képi megjeleníté- után évtizedekig elveszettnek hitték, néhány se valamiféle állásfoglalás volt az egyház és ál- éve azonban némi sajtó-csinnadrattával kísérve lam viszonyában is, csak később vált nyilván- előkerült, hogy aztán horribilis áron bukkanjon valóvá. Jól példázza ezt Carl Brünner A teológia fel egy moszkvai aukción. A trükkökkel felhaj- és a jogtudomány allegóriája című festménye, tott kereskedelmi ár persze ez esetben sem tett (16. kép) amelyen ugyancsak találunk kompo- hozzá semmit az alkotás műértékéhez. zicionális bizonytalanságokat, bár ezek talán épp egy határozott álláspont jelzései. A képen Jogtudósok. Közelítenek a jogtudomány eszmé- a jogtudományt megjelenítő nőalak egy vaskos jének vizuális reprezentációjához azok a képek törvénykönyvet tart az ölében, miközben hang- és szobrok is, amelyek jogtudósokat vagy tudós súlytalanul jelen vannak a Justitia-ábrázolások nagyjogászokat ábrázolnak. Ezekre rengeteg szokásos kellékei is (kard, mérleg, fasces). A ké- példát találunk az elmúlt kétezer évből. Persze pet nézve ugyanakkor nem könnyű eldönteni, azok a legértékesebbek, amelyeket kortársak melyik a jellegzetesebb mozdulat: a Jogtudomá- vagy olyanok alkottak, akik valamilyen közvet- nyé-e, aki a törvénykönyvre mutat, vagy a Teo- len vagy speciális viszonyban álltak azzal, akit

776 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben a kép vagy szobor ábrázol. A római jogászok ható személy, s nem tudjuk biztosra, hogy azon közismert szobrai közül ilyen például Cicero I. a jusztiniánuszi kodifikáció főalakja, a kapzsisá- században készült, s a római Capitoliumi Mú- gáról és megvesztegethetőségéről is ismert Tri- zeumban ma is megtekinthető mellszobra. bonianus látható-e.) A ravennai mozaik egyes Ezt ismertségben talán csak a jog és a jog- elemei – köpeny, dicsfény stb. – részévé váltak a tudomány történetében különleges szerepet későbbi kanonizált Jusztiniánusz-ábrázolások- játszott I. Jusztiniánusz császár mozaik-ábrá- nak is: így például annak, ami a X. század vége zolásai múlják felül. Bár a ravennai Új Szent óta a konstantinápolyi (ma: isztambuli) Hagia Apollináriusz ókeresztény bazilikában látható Szophia-bazilikát díszíti, valamint annak a jó- mozaikportréja, (9. kép) mely 504 körül ké- val későbbinek, ami az eredetileg általa alapított szült, talán nem autentikus (a felirat ellenére azt szejdnajai (Saidnaya, Szíria) Miasszonyunk ko- egyesek Nagy Theodor-ábrázolásnak tekintik), lostorában látható. S hogy egy kevésbé ismert a ravennai San Vitale-templom mozaikján, 548, harmadikra is utaljak, megemlítem még a Da- ahol kíséretével jelenítették meg, minden való- maszkusz szomszédságában fekvő Rankous színűség szerint hitelesen ábrázolták. (10. kép) egyik kolostorának mozaikját, (14. kép) ami a (Már csak ezért is sajnálatos, hogy a kíséret hét Hagia Szophiában látható mű egyszerű „után- tagja közül konkrétan csak 3 vagy 4 beazonosít- gondolásának” tűnik. Ám valószínűleg még

1. Jogtudósok a holland Legfelsőbb Bíróság épülete előtt. 2015. Hága. Fotó: Maurits Verbiets. A tudósok: Cornelis van Bijnkershoek, Ulrik Huber, Hugo Grotius, Simon van Leeuwen, Johannes Voet, Joan Melchior Kemper. A szobrok alkotói: Albert Termote, Frits van Hall, Johan Polet, Hildo Krop, Mari Andriessen és Ludwig Oswald Wenckebach.

777 Függelék

így is artisztikusabb, mint az a különös, vagy kott jót jelenteni.8 A kőbe faragott tudós jobb mondjuk ki őszintén: „gagyi” Justiniánusz-szo- kezét csípőre téve olyan eltökélten állt a téren, bor, (19. kép) amit – Nagy Sándor szökőkúttal mintegy dacolva múlttal, jelennel és jövendővel, kombinált lovas szobra és több más ízléste- hogy felállításakor senki sem hitte volna el, ha lenség mellett – Szkopje5 néhány éve „oligar- valaki megjósolja: egyszer majd le fogják dön- cha-barokk” stílusban felújított belvárosában teni. A tudós épp valamilyen fontos és elvont, tettek közszemlére. talán nemzeti problémát mérlegelt, ám kiállása, A XVII. századtól a művészek megjelenítet- tartása, tekintete kétségtelenül megjelenítette a ték az újkori nagyjogászokat és jogtudósokat rendi elemeket őrző nemesi gondolkodást is. is, főleg ha magas méltóságra emelkedtek. Pél- Ezért nem csoda, hogy a Tisza- és Horthy-kor- daként Hugo Grotiust és Francis Bacont emlí- szakokkal szembenállók közéleti percepciója tem, akik – hogy csupán egyetlen párhuzamos szerint a mű az „úri rend” szimbóluma lett. Az elemre utaljak életrajzukból – nemcsak hazájuk ellenszenv már a szobor felállításának idején is legmagasabb közjogi tisztségeit töltötték be, de létezett, hiszen sokan – így Petőfi és Vasvári Pál megjárták országuk börtöneit is. Mindkettőjük- idealizálva, mások árnyaltabban – Dózsa Györ- ről számos portré készült, amelyek azért hason- gyöt emelték piedesztálra, Werbőczyt és (Ady lítanak egymásra, mert alkotóik, akik egy-egy szavaival) „úri pereputtyát” pedig az elnyomás esetben a modellnél jóval később éltek, pusztán megtestesítőjének tartották. 1945-ben aztán lemásoltak és egy kicsit átalakítottak egy koráb- – miután a világhatalmak, konkrétan a szov- bit.6 A tudós-jogász Francis Bacon múzeumo- jet fegyverek legyőzték az ellenük hadba szállt kat és egyetemi kollégiumokat díszítő késő re- Horthyékat – a hatalomra aspiráló kommunis- neszánsz, kora barokk portréi, s még inkább az ta párt aktivistái több más szoborral együtt le- egyetemi és más könyvtárak környékét díszítő döntötték ezt is.9 (18. kép) Mint az akkori idők szobrai a XVIII. és XIX. században úgy szapo- „haladó erői” valószínűleg azt gondolták, hogy rodtak, mint manapság az internetes mémek. „úri törvények” helyett most már „a nép törvé- Magyarországon „a jogtudós” köztéri szob- nyeit” kell megalkotni, és Dózsa Györgyöt kell a ra – ha eltekintünk a kiváló gyakorlati jogászo- nemzeti panteonba emelni. A földbe fúródott, kat ábrázoló alkotásoktól – először 1908-ban derékban eltört alakra a népi kollégisták egy vi- jelent meg a budapesti Kígyó téren, mai nevén dám versikét fabrikáltak: a Ferenciek terén. Itt állították fel Donáth Gyu- la Werbőczy Istvánt ábrázoló művét, (17. kép) Ugye mostan lóg az orrod, amit kilenc más alkotással együtt Ferenc József meghozták a földreformot!10 adományozott a magyaroknak. A szobrász kor- hű öltözetben, magyaros mentés köpenyben Akkor még a szobordöntögetők sem sejtették, mutatta be Werbőczyt, bal kezében egy irattok, hogy az általuk később felállítandó szobro- alatta egy ma már nem használatos tárló, az kat is ledöntik majd a későbbi korok „haladó alatt pedig három könyv, mely értelemszerűen erői”, hogy újakat állítsanak a helyükbe, amit a Hármaskönyv. Ha a szobor – mely lényegé- aztán majd mások megint ledöntenek. Nálunk ben tudósként mutatja Werbőczyt – „nem [is] ugyanis – ezen a hol tragikus, hol komikus, számíthatott Budapest kiemelkedő nevezetes- összességében pedig tragikomikus történelmi ségei közé” – fogalmazott egy késői elemző –, forgószínpadon – megbékélés helyett minden azért a „túloldalon álló Pázmány emlékművel rendszerváltozás idején megpróbálják helyre- együtt a főváros jól sikerült szobrai közé tar- hozni „a kizökkent időt”: rutinszerűen újraírják tozott”.7 Annak ellenére is, hogy a tudós alak- (átírják) a történelemkönyveket, megváltoztat- ját körbelengte valamilyen közvetlen és kicsit ják a hősök és bűnösök névsorát, s átnevezik erőltetett politikai tartalom, azaz volt benne (visszanevezik) és átrendezik az iskolákat, a valami a vezérből is, márpedig Magyarorszá- színházakat és múzeumokat, utcákat és közte- gon – hosszabb távon legalábbis – ez nem szo- reket. Ennek része, hogy szobrokat döntenek le,

778 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben helyeznek emlékparkokba vagy eldugott vidéki cselését bemutató híres, sok hollandba vizuáli- terekre, hogy helyükre másfajta szobrokat állít- san beleégett kép stilizált változata. Feltűnnek sanak, amiket majd mások fognak ledönteni. mitológiai és a joggal kapcsolatba hozható más Ne gondoljuk azonban, hogy mindenütt ez alakok is, így Ádám és Éva, Judith és Justitia, a módi! A tulajdonképpeni jogtudomány-áb- stb., valamint a holland történelmet ismerők ál- rázolások felé haladva megemlítem még a tal jól dekódolható más jelenetek. A bírók sora a holland Legfelsőbb Bíróság előtt álló jogtu- mögötte lévő ablakkal és a csillárral geometriai- dós-szobrokat, amelyeket a régi épület lebontá- lag több részre osztja a festményt. A kaotikus- sakor nemhogy ledöntöttek volna, hanem épp nak tűnő, ám valójában mégis egységes társa- ellenkezőleg: biztonságba helyeztek, hogy az- dalom figurái, jogászok és politikusok egyszerre tán a 2015-ben megnyitott új bíróság elé újra fejeznek ki elköteleződést, elragadtatást és két- felállíthassák őket. (20–22. kép) A globális épí- ségbeesést. A kép a holland jogrendszer teljes tészet egyik fő trendjét megtestesítő modern múltjára utaló részleteken13 keresztül az igazság hágai épület üveghomlokzata előtt így hat jog- és az igazságtalanság véget nem érő küzdelmé- tudósnak – a németalföldi, össz-európai jogtu- nek pillanatait idézi fel. domány ismert alakjainak11 – a régi szobra áll, (1. kép) vagyis a látvány a jogtudomány révén * köti a múlthoz a mai holland jogéletet. Ezt erő- síti a szoborcsoport mögötti üvegfalon átnézve Nos, ilyen előzmények után rátérek azon három olvasható felirat a belső falon: műalkotásra, amelyek szándékuk szerint is, s végeredményüket illetően valóságosan is a jog Ubi iudicia deficiunt incipit bellum. tudományát jelenítik meg.

E szöveg – mely nemcsak a látvány, de az esz- meiség szintjén is a folyamatosságot sugall- yy RAFFAELLO: A JOGTUDOMÁNY ja – Grotius fő művéből való, és magyarra így FALA szokás fordítani: „a háború ott kezdődik, ahol hiányzik a bírói döntés.”12 Az adott kontextus- Az egyik legjelentősebb jogtudomány-ábrázo- ban ez szakszerű és pontos, ám a műből kiemel- lás Raffaello azon műve, amely a Vatikáni Pa- ve és egy bíróság falára helyezve fordíthatnánk lotában – a mai Vatikáni Múzeumban – a Stan- így is: „ahol hiányzik a bírói döntés, ott viszály- za della Segnatura egyik falát díszíti.14 Szokásos kodás kezdődik.” címe Jogtudomány vagy a Jogtudomány fala, bár A megőrzött múlt Helen Verhoevennek a régi albumok néha Erények címmel közölték, a Hoge Raad (Legfelsőbb Bíróság) című fest- ami annyiban nem volt indokolatlan, hogy a ményén is látható, amivel az épület földszinti kép egy jelentős része „a jog fölötti régió” eré- auláját, egy 400 főt befogadó tárgyalóvá is át- nyeit jeleníti meg. S mivel bizonyos jelekből arra alakítható teret díszítettek. (lásd a Tartalom- következtethetünk, hogy néhány részletet nem jegyzék után.) A monumentális kép a grotreszk Raffaello fejezett be (noha a kompozíció egésze elemeket véresen komoly gondolatokkal vegyít- és a kidolgozás nagyobbik része vitathatatlanul ve mutatja be a németalföldi történelmet. Ezen tőle származik), ezért e művet akár a „félbeha- is felvillannak a jogtudományra utaló elemek, gyott” jogtudománynak15 is mondhatnánk. bár – minthogy a jogtudomány ideális esetben A magyarok számára e kép azért is neveze- a jogéletnek is része – az egész mű inkább az új- tes, mert a művész lényegében emiatt hagyta kori holland jogélet panorámáját nyújtja. Tizen- befejezetlenül az Esterházy Madonnát: miután kilenc bíró ül egy tárgyalóterem ívelt asztalánál. ugyanis 1508-ban megbízást kapott II. Gyula A terem falán, illetőleg környezetében feltűnik pápától ennek és az ehhez társuló, később Raf- Benedictus Spinoza és Hugo Grotius portréja, faello stanzái címen ismertté vált képeknek az valamint a De Witt testvérek 1672-es meglin- elkészítésére, az akkor 25 éves fiatal mester fi-

779 Függelék

2. Raffaello:Tribonianus átadja a Pandektákat Justinianusnak. 1508/1511. Stanza della Segnatura. Vatikáni Képtár

renzei műhelyében ott hagyott csapot-papot,16 hogy a palota Bernardino Pinturicchio által ki- és Rómába költözött. Az ezt követő 12 évben, festett első emeletéről a másodikra költözik.18 vagyis élete végéig – a számos táblaképre szóló Raffaello Rómába érkezésekor sokan – így Il és egyéb megrendelés teljesítése mellett, mellyel Sodoma (eredeti nevén Giovanni Antonio de’ megalapozta a római bella manierát, a „szép stí- Bazzi), Baldassare Peruzzi, Pietro Perugino, Lo- lust” is17 – a stanzákat festette. renzo Lotto, Jacopo Ripanda és mások – már Alább először arról szólok, hogy mi látható dolgoztak a termeken; munkáik jelentős részét a képen, s az milyen körülmények között került azonban mára már elhomályosult körülmények oda, majd pedig arról, hogy – ha gondosan néz- között19 eltüntették, hogy azok helyére a Raf- zük – miként értelmezhetjük azt. faello által megfestett freskóciklus kerülhessen. Az első terem, A tűzvész szobája (Stanza Amit látunk… A kép az egykori pápai lakosz- dell’Incendio di Borgo) arról nevezetes, hogy tály négy egymásba nyíló termének egyikében ezt díszíti – egyebek mellett – A Borgo égése látható. A négy terem képei összefüggő fest- című kép, amely a pogányság és kereszténység ményciklust alkotnak. A termek díszítését ak- viszálykodását, valamint a pápaság hatalmát kor határozták el, amikor II. Gyula úgy döntött, érzékelteti. A kép azt a helyzetet jeleníti meg,

780 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben amikor – miután a népvándorlás idején a gó- ta, bár nem feltétlenül tette szükségessé, s nem tok felgyújtották a Szent Péter-templom előt- kizárt, hogy ez az említett befejezetlenséggel ti városrészt, a Borgót – a pápai áldás állítólag is összefügg. Más hasonlóan osztott falakon megállította a tűzvészt. Ezt követik az ún. Seg- ugyanis, például az ezzel szemben lévőn is, ahol natura-szoba (Stanza della Segnatura) freskói, a Parnasszus (27. kép) látható, Raffaelloössze - melyek egyike a most említett Giurisprudenza. függő kompozíciót alkotott. Itt azonban a há- Ezt a helyiséget Giorgio Vasari utalása nyomán rom részen három önálló kép található. gyakran, de tévesen az „aláírások szobájának” Felül, az ablak fölötti lunettában Az erények mondják, mert a „segnatura” aláírást jelent, ám című kép, az ablak mellett, a keskenyebbik bal valójában azért nevezik így, mert a XVI. század- oldalon a Tribonianus átadja a Pandektákat Jus- ban itt ülésezett a legmagasabb szintű, fellebbvi- tinianusnak, (2. kép) a szélesebb jobb oldalon teli jellegű szentszéki bíróság, a pápa által elnö- pedig a IX. Gergely kiadja a Dekretáliákat Ra- költ Segnatura Gratiae et Iustitiae. A harmadik ymond de Peñafortnak (3. kép) című kompozí- terem Héliodórosz szobája (Stanza di Eliodoro), ciók láthatók.21 Az előbbi a világi, az utóbbi az ahol egy ószövetségi jelenet látható, ami a hit egyházi jogot jeleníti meg. és az egyház erejét szemlélteti: amikor a szíriai A lunettában három kecses nőalakot látunk, király el akarta rabolni a jeruzsálemi templom amelyek három erényt jelenítenek meg: az erőt kincseit, a pap hívására megjelent három an- (vagy bátorságot, Fortitudo; 36. kép), a bölcses- gyal, és lerántották őt a földre, tehát sikeresen séget (értelmet, a szabályalkalmazáshoz szüksé- megakadályozták a fosztogatást. A negyedik ges okosságot, Prudentia; 38. kép) és a Mérsék- helyiség már nem is stanza (szoba), hanem te- letességet (Temperantia; 37. kép). Az erő fején rem (Sala de Constantino), ahol az egyik fres- sisak, lába stabilan a földön, kezében tölgyfaág kó Nagy Konstantin katonai győzelmét örökíti (olaszul rovere), ami egyértelműen II. Gyulára meg. Ezt Raffaello kezdte meg, de sok részletét utal, akinek családneve Rovere volt. A nőalakok már nem ő, hanem tanítványai fejezték be ha- mellett öt puttó játszadozik, közülük hárman – lála után. II. Gyula egyébként a Tűzvész-szobát Raffaellónak a korban szokatlan újítása szerint ebédlőként, a Héliodórosz-szobát hálószoba- – ugyancsak erényeket testesítenek meg: a hitet ként, a Konstantin-termet pedig fogadó- és (Fides), a reményt (Spes) és a szeretetet (Caritas) tanácskozószobaként használta. Nem kizárt, (39–41. kép). Ha nem is frivol, de a reneszánsz hogy a Stanza della Segnatura – azon túl, hogy játékosság különös megnyilvánulása, hogy a te- helyt adott a kuriális bíróságnak – a pápa ma- ológiai erények gyermekek képében jelenjenek gánkönyvtára is volt.20 meg. A lágy mozdulatokra épülő egész kompo- Raffaello ezzel a helyiséggel kezdte mun- zíció változatos és ritmikus, egyes elemzők sze- káját. Itt látható az a két kép – az Athéni iskola rint egyenesen zenei hatású.22 (24. kép) és az azzal szembeni falon Az egyház Az egyházjogot megjelenítő képen a pápa – diadala (Vasari címadása szerint: Disputa, il- bíborosok által körülvéve, trónon ülve, fején ti- letőleg Az oltáriszentség vitája, de helyesebben ara – épp egy könyvet ad át egy térdelő férfinak, inkább: A diadalmas egyház) (25. kép) –, amely vagy vesz át tőle. A pápa IX. Gergely (1167– megalapozta Raffaello hírnevét Rómában. 1241), bár vonásai és ruházata egyértelműen II. A két kisebbik falon a Parnasszus és azzal szem- Gyulára emlékeztetnek, vagyis Raffaello ún. in- ben a Jogtudomány című freskók láthatók; ezek kognitó-portréként23 belefestette a képbe a meg- ugyancsak hamar elkészülhettek, bár – mint rendelőt. Olyannyira, hogy a művészettörténé- alább utalok rá – nem feltétlenül az előzőekkel szek Gyula szakálla alapján azonosították a kép együtt, sőt nagyon valószínű, hogy az egyik egy pontos keletkezési idejét; ismert ugyanis, hogy ideig befejezetlen volt. a mecénás katona-pápa hadi sikereitől függően A Jogtudomány fala (26. kép) tulajdonkép- növesztett szakállat vagy vágatta le azt, s a kor- pen három képből áll. A teljes kép megosztását ban a csaták évszámát jobban nyilvántartották, az arra a falfelületre eső ablakmélyedés indokol- mint a képek keletkezésének idejét. A körülötte

781 Függelék

álló bíborosok körében felismerhető Giovanni kus” ábrázolás legyőzi a „történetit”: mind Jus- de’Medici, a későbbi X. Leó pápa, Alessandro tinianus, mind az őt körülvevő alakok ruházata Farnese, a későbbi III. Pál pápa, (Vasari szerint) a cinquecento korának jogászaiéra emlékeztet. Antono di Monte bíboros, s talán Luigi de’Ros- A két kép szerkezete hasonlít: mindkettőn si, X. Leó unokatestvére is. A térdelő férfi Ra- egy térdelő férfi25 látható, amint könyvet ad át ymond de Peñafort (Peñaforti Szent Rajmond; egy uralkodónak, vagy vesz át attól, akiket elő- 1175 körül–1275), XII–XIII. századi katalóniai kelőségek vesznek körül. Hasonló a két háttér dominikánus szerzetes, akit a kánonjogászok is; ugyanabban a teremben zajlanak a jelenetek, védőszentként is tisztelnek.24 Ahogy IX. Ger- s megegyezik a terem padlózata is. E hasonlósá- gely a csaknem háromszáz évvel később élt gok ellenére a két kép mégis mintha két külön Gyula pápa „képében” jelenik meg, úgy Peña- világba tartozna. A Justinianust és környezetét, forti Szent Rajmond is a Raffaello korában szo- (2. és 28. kép) vagyis a világi jogot ábrázoló rész kásossá vált díszes köpenyt viseli. A képen erős, színhasználata és színvilága, valamint kidol- eleven, méltóságteljes színek uralkodnak: bor- gozottsága nagyon eltér a többitől. Ebből arra dó, mélylila, bíbor és arany. következtethetünk, hogy azt nem Raffaello vit- A világi jogot megjelenítő bal oldali kes- te fel a falra, még ha ő is tervezte; vagy – s van keny képen is egy ülő és egy félig térdelő férfit ilyen álláspont is – ő festette ugyan, de az ké- látunk. A részben kék (vagyis a kép egészével sőbb megsérült, s jelentősen ki kellett javítani. nem mindenben harmonizáló) színű tógát és A különböző adatok alapján azonban néhányan babérkoszorút viselő ülő alak, Justinianus bi- azt valószínűsítik – bár erre nincsenek konk- zánci császár (483–565). Ő nem emelkedik ki rét, dokumentum-jellegű bizonyítékok –, hogy az őt körülvévők köréből, méltósága csak abból a freskó e része befejezetlen maradt. E képrész derül ki, hogy a kompozíció közepére van he- még ma is bizonyos befejezetlenség-érzést vált lyezve. A többiekkel egy szinten ül, mintha csak ki; például azzal, hogy a padlón nincsenek je- tanácskozna velük. Amin ül, az nem igazi trón, lezve a fény-árnyék hatások. A régebbi szakiro- de még csak nem is curulisi szék, hanem egy dalom szerint a freskó e részét Il Sodoma vagy egyszerű reneszánsz kori ülőalkalmatosság, ta- Guglielmo de Marcillat fejezte be (az előbbi ez lán afféle hordozható trónus. Ruhájának színei idő tájt már Raffaello műhelyéhez tartozott, az kissé fakók (már eredetileg is eltértek az egy- utóbbi a palota üvegablakait készítette), mások házjogot megjelenítő kép színvilágától; a 2011- szerint pedig az Sebastiano del Piombo keze es restauráció során ezt igyekeztek megszünteti, nyomát viseli, aki a Sacco di Roma (1527) után de nem teljesen sikerült), az alak kicsit fáradt- restaurálta azt.26 Újabban egyesek azt állítják, nak látszik, már-már ernyedt. Ő is egy könyvet hogy a képet Raffaello valamilyen tisztázatlan vesz át egy félig térdre ereszkedett személytől. okból félbehagyta, s azt – a használt színek és A térdelő személy Tribonianus (500–546), aki egyes részletek alapján – Lorenzo Lotto fejez- 28 éves korában már tagja volt az ún. Codex te be.27 Akárhogy is legyen, a vázlatot – amint Iustinianus összeállításával megbízott tízfős bi- azt egy tanulmányterv bizonyítja28 (29. kép) – ez zottságnak is, majd egyike lett annak a tizenhat esetben is Raffaello készítette. A falra került kép személynek, akiket a császár 530-ban megbízott hasonlít ugyan a vázlathoz, de érezhetően sze- a Pandekták elkészítésével, és harmadmagával rényebb képességű mester munkája. részt vehetett az Institutiones című tankönyv Az erényeket, a kánonjogot és a világi jogot összeállításában is. A kép a justinianusi kodifi- megjelenítő három kép nem alkot szerves egy- káció második könyvének, az 533-ra elkészült séget, de vitathatatlanul összetartozik, és kap- Digestának (másként: Pandektáknak) az átadá- csolatukra kis jóindulattal talán még azt is rá le- sát ábrázolja, ahogyan a XVI. században – ami- het mondani, hogy az „nem diszharmonikus”.29 kor is azt, valamint az ahhoz társuló könyveket A Jogtudomány fala azonban nem csak ebből Corpus Iuris Civilisnek kezdték nevezni – elkép- a három képből áll. Akik tudják, hogy a hagyo- zelték. E képen is jól látható, amint az „allegori- mányos keresztény gondolkodásban a kardiná-

782 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben lis erények száma négy vagy hét, azoknak fel- került – Ádám és Éva látható, amint éppen el- tűnhetett, hogy fentebb csak háromról, illetőleg döntik, hogy valami olyat tesznek, amit megtil- hatról esett szó. A negyedik, illetőleg a hetedik tottak nekik. Ennek rendszerinti címe Az ere- erényt allegorikusan megjelenítő alak ugyanis dendő bűn. (35. kép) A szomszédos teológia itt a Stanza della Segnatura mennyezetén látható, úgy jön szóba, hogy az mutathatja ki: Ádám és ahol más, részben ugyancsak a joggal és a jogi Éva tette helytelen ugyan, de végül is olyan, ami tudással kapcsolatos képek is helyt kaptak. „felix culpának”, boldogságos bűnnek mondható. A gazdagon díszített mennyezet tizenhárom falmezőjének közepén – egyebek mellett – egy … és ahogyan láthatjuk. Mit láthatunk abban, oktogon (ebben az épületszárnyat építtető V. amit megnéztünk? A lehetséges összefüggések Miklós pápa címere), négy medallion és négy közül elsősorban azokra utalok itt, amelyek azt téglalalap alakú kép található. A négy medal- bizonyítják, hogy Raffallo műve „benne állt” lionban négy tondó: ezeken Raffaello a Filo- kora általános szellemi-filozófiai kontextusá- zófia, a Költészet, a Teológia és az Igazságosság ban, s egy új történelmi formát öltő pápaság (Justitia) allegóriáját festette meg (30–33. kép). politikai-ideológiai szempontjait mozdította Az első három kezében könyvek, az utóbbinak, elő. Felvetem azt is, hogy a freskó állítólagos be- mely a Jogtudomány fala fölé esik, bal kezében fejezetlensége, amennyiben igaz, tartalmi kér- az ekkorra már szokásos kellék, a mérleg, jobb désekkel is összefüggésbe hozható. kezében pedig az ekkorra már ugyancsak nél- A mű filozófiai kontextusa a következőkép- külözhetetlennek gondolt kard látható. Raffael- pen válik nyilvánvalóvá. Amikor a negyedik lo Justitiája30 a jobb kezét tartja magasra, s kard- erényt, az igazságosságot keressük, nem vélet- jával éppen suhintani készül. Ez utóbbi miatt, len, hogy azt a fő kompozíció feletti térben, a mely a képzőművészeti Justitia-ábrázolások- mennyezeten pillanthatjuk meg. (23. kép) Justi- ban nem túl gyakori, a megtorló igazságosság tia az erények fölött, a felhőkön trónol. Úgy ül szimbólumaként szokták értelmezni. Szemén ott, mint aki tudja, hogy őt illeti meg ez a hely. S természetesen nincs kendő, amint az a jelentő- nemcsak trónol, hanem szinte megszabja, hogy sebb Justitia-ábrázolások többsége esetén meg- mi történjék az alsóbb régiókban, és minden- szokott. Kecses, de nem kihívó nőalak, Raffaello nek kijelöli a helyét. Az élmény adta felismerés korai Madonnáinak méltó utóda, aki a felhők ez: de hát ez benne van a filozófiában! Platón feletti trónon ül, s lesütött szemmel ugyan, Az állam című dialógusában és más írásaiban mégis diadalmasan uralkodik mindenen, ami is az igazságosság az első és legmagasabb ren- alatta van. Háttere festett arany-mozaik. Körü- dű erény, mely minden más fölött áll. S ez nem lötte négy puttó – a Filozófiának, a Költészet- véletlen. Raffaello képei összességében a rene- nek és a Teológiának csak kettő-kettő jutott –, szánsz kori Rómában igen elterjedt neoplatoni- az általuk tartott táblákon a felirat Justinianust kus eszméket fogalmazzák meg vizuálisan. idézi: Ius suum unicuique tribuit, vagyis „a jog Évszázados művészettörténeti toposz, hogy mindenkinek megadja a magáét”, ami persze a Stanza della Segnatura freskóciklusa az igaz, a így is érthető: „mindenkinek megadja azt, ami jó és a szép eszméit jeleníti meg.32 Az igazat két megilleti” vagy így: „amit megérdemel”, stb.31 formában is láthatjuk: az égi igazság lehetőségét A mennyezet téglalalap alakú képei közül Az egyház diadala, a földi igazságét Az athéni is- Justitia mellett két olyat láthatunk, amelyek kola mutatja fel. A csupán hittel megismerhető ugyancsak a joggal és az igazságszolgáltatással igazságot, vagyis a teológia igazságait e képeken kapcsolatosak. Az egyiken A salamoni ítélet ele- is – amint az újplatonizmusban – magától érte- venedik meg. (34. kép) Ez azon az oldalon van, tődően egészítik ki az értelemmel megismerhe- ahol Justitia mellett a Filozófia allegóráját talál- tők, azaz a filozófia igazságai. A mennyezeten az juk, s ez mintegy arra utal, hogy az ítélkezés- egyik felett a Teológia, a másik felett a Filozó- hez bölcsességre van szükség. A másik oldalon fia allegóriája. Ám ahogy Platónál sincs „kettős – ott, ahol Justitia mellé a Teológia allegóriája igazság”, úgy a filozófia és a vallás Raffaellónál

783 Függelék

3. Raffaello: IX. Gergely kiadja a Dekretáliákat Raymond de Peñafortnak. 1508/1511. Stanza della Segnatura. Vatikáni Képtár

784 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben sem ellentétesek. A képek azt sugallják, hogy a „döcögősre” sikeredett, ma már lehetetlenné boldogság felé nem két út vezet (filozófia, val- teszi annak megítélését, hogy ez vajon sikerül- lás), s van olyan szellemi forma, ahol ezek egye- hetett-e neki. E felvetés nyilvánvalóan nem Raf- síthetők, vagy legalábbis egységben gondolha- faello képességeivel áll kapcsolatban, hanem in- tók el.33 Az ilyen formák – amelyek azt ígérik: kább a megrendelői előírásokat megfogalmazó egyszerre tesznek minket bölccsé és boldoggá művészeti program lehetőségeire vonatkozik. – úgy teremtik meg az egységet, illetőleg an- Megér egy rövid kitérőt itt e művészeti prog- nak érzését, hogy az egyik világ nem hatol be ram jellemzése.37 A szakirodalom szokásos kér- a másikba, s a különböző világok egymástól bi- dése, hogy vajon a freskók megalkotója maga zonyos fokig függetlenek maradnak. Egységük találta-e ki a kompozíciót, vagy előírták neki. a lélekben jön létre. Az „anyag” és a „szellem” Sem az előbbire, sem az utóbbira nem marad- mellett a meglehetősen változatos – az ókori tak fenn bizonyítékok. Egyesek szerint a Raffa- Plótinosztól a romantikus Novalisig ívelő – újp- ello teljesen önállóan járt el, míg mások szerint latonikus filozófiák34 mindegyikében ezért ját- személyesen a mecénás-megrendelő instruálta. szik oly meghatározó szerepet „a lélek”. Az égi Az első álláspont éppolyan valószínűtlen, mint és a földi hagyomány, mint két világ, a lélekben a második. A fiatal művész egyszerűen nem találkozik. A lélek nem úgy teremt egységet égi ismerhette olyan mélyen a keresztény és po- és földi jelenségek között, hogy szintetizálja gány mitológiát, ahogy az a képekről „lejön”, őket, hanem úgy, hogy önállóságukat a harmó- II. Gyula pedig olvasott ember volt ugyan, de niában megőrizve lehetővé teszi összekapcsoló- katona-pápaként vélhetően nem volt jártas a dásukat. Ez különösen az érett Raffaello vallásos komplex eszmék finom és hatásos képi meg- festészetére áll, a stanzákon ennek előkészülete fogalmazása terén. Egy harmadik lehetőség a – a harmónia kialakulása – látható.35 A stanzá- legvalószínűbb: a festészeti programot a Rómá- kon – legalábbis a Stanza della Segnatura falain ban működő bíborosok intellektuálisan eleven – nincsenek látomások: még csak azt érzékel- csoportjai és műhelyei fogalmazták meg, s azo- jük, hogy a földi és földöntúli, a látható és lát- kat a kiváló képességekkel rendelkező művész hatatlan között valamilyen harmónia jön létre, mintegy átfordította a vizualitás világába. Ha mely az egységérzés feltétele. Arra azonban ez Raffaello „gyakorlatilag a pápai udvar hivatalos is elég, hogy úgy érezzük: a különböző világok festőjének számított”, az csak azért lehetett így, között már ebben a harmóniában is megszűnik mert „a legkomplexebb narratívákat és filozó- azok alá-fölérendeltsége,36 s a részek egy lelkileg fiai fogalmakat is képes [volt] figurálisan ábrá- is átélhető uralommentes egész részei. zolni”.38 Hogy mi a szép, az a freskó Parnasszus című A pápai udvarban számos kiemelkedő szel- részén látható, s hogy mi a jó, azt az Erények lemiségű főpap működött a stanzák díszíté- mutatják meg. Ám ami jó – egészíthetjük ki a se idején. Ilyen volt például az Ágoston-rendi régi toposzt –, az bizonyos feltételek mellett he- szerzetes, Egidio da Viterbo, más néven Gilles lyes is, s a Jogtudomány falának két képe a he- de Viterbe vagy Viterbói Ægidius (1472–1532, lyes két változatát – az egyházi és a világi jogot 1517-től bíboros), reformteológus és huma- – jeleníti meg. Kérdés, hogy e két kép – s így nista költő, aki jól ismerte Giovanni Pico del- a két jogterület vizuális megjelenítése – miként la Miarandolina Kabbala-értelmezését is, ám viszonyul egymáshoz. Abból, hogy szerkezeti- mégis platonizmusával írta be magát a szellem leg hasonlóak, arra következtethetünk, hogy történetébe; őt nevezték a legnagyobb római Raffaello itt is két különböző jelenség közötti neoplatonistának (Platonicorum Maximus).39 harmónia megteremtésére, s ezáltal egy egy- A bíborosi kollégiumnak tagja volt továbbá ség-érzés kialakítására törekedhetett. Az a tény Raffaele Galeotti Riario (1461–1521), aki ko- ugyanakkor, hogy a világi jogot bemutató „Jus- rábban felfedezte a fiatal Michelangelo tehetsé- tinianus–Tribonianus”-kép befejezetlen ma- gét, aki Marsilio Ficinóval40 levelezett, s akinek radt, s ennek okán vagy más miatt egy kicsit inkognitóportréját Raffaello belefestette a Héli-

785 Függelék odórosz-szobát díszítő Bolsenai mise című fres- részük nem marad befejezetlen, harmonikusan kóba. Riariótól, aki fiatal korában ugyancsak mutatták volna fel a jogtudomány eszméjét. Firenzében élt, sok római a humanista Ficino A világi jogot megjelenítő kép ugyanis vitat- életművének folytatását várta; kalandos sor- hatatlanul esendőbb a kánonjogot ábrázolónál: sa miatt41 azonban ennek a várakozásnak nem méretében jelentősen kisebb (keskenyebb), tudott eleget tenni. Végül – hogy csak három kolorisztikusan tompább, kompozicionálisan nagy szellemet említsek – ekkor tevékenyke- erőtlenebb. Számomra úgy tűnik, hogy a Raf- dett itt Domenico Grimani (1461–1523), Rot- faello kezét vezető festészeti program a jogtudo- terdami Erasmus római megfelelője is, akinek mány ábrázolása esetében nem működött, vagy a németalföldi humanista tudós a Musica című legalábbis nem működött tökéletesen.43 írását ajánlotta. Bár közvetlen bizonyítékok e E program azért volt a jogtudomány ábrá- tekintetben nem maradtak fenn, mégsem túl- zolása esetén (legalábbis részben) működés- zás feltételezni, hogy a Stanza della Segnatura képtelen, mert a feladat – az egyházi és a vi- kompozíciójának fő vonalai tőlük vagy szellemi lági jog együttes eszményi ábrázolása egy akár környezetükből származtak. allegorikus, akár történeti, akár vegyes képen E különleges kompozicionális megoldások – lényegében megoldhatatlan volt. Az egyházi egyikére, a joggal kapcsolatos mennyezeti ké- jog és a világi jog együttes ábrázolása – fogal- pek elhelyezésének finom gondolati összefüg- mazott egy régi elemző – „nem látszott alkal- géseire fentebb már utaltam: a salamoni ítélet és masnak a legfelső egyházi törvényszék ülésező az eredendő bűn nem véletlenül került Justitia termében. (…) A polgári és az egyházi jog an�- azon oldalára, ahová került. Egy ehhez hasonló nyira különbözik egymástól, hogy együtt alig- másik intellektuális finomság, amit nagy való- ha ábrázolhatók egységes szerkezetben.”44 Ezzel színűség szerint ugyancsak nem egy huszon- teljes mértékben egyetérhetünk, még ha e meg- éves zseni talált ki, hanem sugalltak neki: az a állapítás nem is mutatja meg mindenben a do- kép, ami a kánonjogot szimbolizálja, az Egyház log okát. Az okot abban kell keresnünk, hogy diadala című freskó falával érintkezik, az pe- a freskó egy kuriális bíróság üléstermét díszíti, dig, ami a világi jogot, az Athéni iskoláéval. Az ahol el kellett – s ebben a kontextusban ma is el utalás teljesen nyilvánvaló: mindkét jogterület kell – fogadni, hogy a világi jog ábrázolása alá- más, magasabb rendű ismeretekkel áll kapcso- rendelődik az egyházi jogénak. Ezzel persze el latban, ám amíg az egyházjog a teológiai elvek kell fogadni ennek az árát is: azt, hogy nem le- hatalma alatt áll, addig a világi jog mögöttes eti- hetséges közöttük képi harmónia, mely egy lelki kai elveit a filozófia dolgozhatja ki.42 egység felé mutat, vagy ami megelőlegezte vol- Ám bárki is vezette Raffaello kezét és terve- na a keresztény újplatonizmusban megkívánt zéshez használt ceruzáját, s bármilyen zseniális egységet a két jogterület tekintetében is. A fel- megoldások is láthatók a Stanza della Segnatura adat e ponton lényegében megoldhatatlan volt, falain, a kérdés továbbra is kérdés: van-e valami s ha Raffaello fejezte volna be a képet, ez akkor mélyebb jelentősége annak, hogy miközben há- is egyértelműen megmutatkozott volna. Talán rom falon egy egység felé mutató harmónia jeleit ezért nem ő fejezte be. látjuk, a Jogtudomány falán három külön képet E „program-hiba” – hogy ne mondjak „ku- találunk, melyek közül kettő gondolatilag tulaj- darcot”, hisz az azért túlzás volna! – egy másik donképpen párhuzamos egymással, de távol áll kontextusban ugyanakkor előnyt jelentett. Ne a harmóniától. A geometriában persze mond- feledjük, hogy a stanzák festője a pápai udvar hi- hatjuk, hogy „a párhuzamosok a végtelenben vatalos álláspontját öntötte képekbe – egy olyan találkoznak”, az emberi dolgok világában azon- időszakban, amikor a pápai állam a politikailag ban – s különösen, ha az újplatonikus filozófi- feldarabolt Itáliában stabilizálta pozícióját, je- ából eredő követelményekről van szó – aligha. lentős hatalmi tényező lett, katonai sikereket ért Kijelenthető persze, hogy e képek „nem disz- el, és kulturálisan is vezető szerepre törekedett. harmonikusak”, ám az nem, hogy ha az egyik Bár II. Gyulának, noha szerette volna, azt nem

786 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben sikerült elérnie, hogy ezen állam vezetésével yy EDVARD MUNCH: JOGTUDOMÁNY egyesítse Itáliát, azt azonban igen, hogy Róma hegemón szerepre tegyen szert mind a politika, A Raffaello utáni korok festői sok fontos dol- mind pedig a művészetek és tudományok terén. got közöltek a jogról, a jogászokról vagy az Ebben a helyzetben jutott csúcspontjára a római igazságosságról, de a jogtudományról hosszú reneszánsz. Szimbolikus jele ennek a diadal- ideig nem beszéltek. Csaknem három évszázad nak, hogy az örök városban szinte egy időben múltán azonban újra akadt két olyan művész – működött az idős Leonardo, az élete delén járó a norvég Edvard Munch és az osztrák Gustav Michelangelo és a fiatal Raffaello.45 Sőt, a cin- Klimt –, akinek arról fontos mondandója volt. quecento Rómája nemcsak Itáliában tett szert Jogtudomány-képeiket történelmi léptékkel kulturális hegemóniára, hanem Európában is.46 mérve szinte egy időben – 1887-ben és 1903- Nem csoda, ha Raffaello képein az jelenik meg, ban – festették meg. hogy az idők beteljesedtek, s a plenitudo tempo- rummal – az idők teljességével – eljött az egész Munch és Klimt: feszültségekkel terhes párhu- világ aranykora. Ilyenkor nem kell a gondokkal zamok. A két Jogtudomány című kép születé- törődni, melyek II. Gyula pontifikátusának sike- sének időbeli közelsége szinte felkelti a gyanút, rei mellett egyébként is elhomályosultak. „A fé- hogy az egybeesés esetleg nem is véletlen, s a nyek mellett [ezért] nem tűntek elő az árnyékok” két festő – bár tudomásom szerint személye- Raffaello képein, és „eképpen a stanzák prog- sen nem ismerték egymást – valamilyen rejtett ramjában is ezeknek az optimisztikus ideáknak intellektuális viszonyban állt. Annak ellenére, kellett szükségszerűen kifejezésre jutniuk”.47 hogy számos különbség létezett élet- és művé- Ám a plenitudo temporum nemcsak abban szetfelfogásuk, főleg pedig alkotásaik között, fejeződött ki, hogy a stanzákon nincs nyoma tár- mintha műveikkel a másik műveire (is) reflek- sadalmi gondoknak, politikai viszálykodásnak, táltak volna. anyagi szükségnek vagy erkölcsi nyomorúság- Először a különbségekről. Az expresszionis- nak, hanem abban is, hogy itt összekapcsolódik, ta Munch, ifjúkori kilengéseitől eltekintve kon- sőt egységet képez a múlt és a jelen. A bibliai és szolidált polgári életet élt,48 a szecessziós stí- másféle történetek, a kultúr- és egyháztörténeti lusban alkotó Klimt életmódja pedig, legalábis legendák mind azt sugallták, hogy olyan idők részben, inkább a bohém művészekről alkotott jöttek el, amelyben lehetséges a keresztény ér- elképzeléseket igazolta. Munch a fájdalom és a tékeknek és a pogány kultúra értékeinek össze- félelem, a megszállottság és a szorongás festője egyeztetése, sőt egybeépítése. A pogány és a ke- volt, Klimt pedig – főleg érett periódusában – a resztény világ összekapcsolásának e lehetősége szépséggel és érzékiséggel összefüggő vágyakat a Jogtudomány falán is megjelenik, ahol a „Jus- és azok elfojtásait mutatta meg. Munch képeit a tinianus–Tribonianus” kettős ugyanazt teszi, és XX. század szörnyetegei, a nácik „elfajzottként” azt ugyanúgy csinálja, mint a „Gergely–Szent bélyegezték meg (vö. entartete Kunst), ezzel Rajmond páros”. Mi más ez, ha nem annak su- szemben Klimt képeit „árjásították” (lényegé- galmazása, hogy a kétféle jog egy egész részévé ben elrabolták tulajdonosaiktól), és alkalmilag tehető. Ám kapcsolatuk nem a neoplatonizmus kiállították. harmóniájának vizuális megjelenítése, hanem Műveik mintha két világ részei volnának; egy egység – talán tényként, talán célként való ám mégis sokszor egymással beszélgetnek. Már – megfogalmazása. Ami az előbbit illeti, arról a két művész életpályájában is vannak párhu- fentebb már jeleztem, hogy az lehetetlen; ha pe- zamosságok. Ilyen például az, hogy jelentős dig az utóbbiról volna szó, ahhoz csak azt kell itt műveik egy-egy egyetem aulájának díszítése hozzátennem: az elmúlt öt évszázad történelme során születtek. Klimtet 1891 és 1894 között ezzel pont ellentétes irányban haladt. a Bécsi Egyetem bízta meg azzal, hogy – má- sokkal együtt – fesse meg az aula mennyezetét * díszítő kép néhány olyan részletét, amelyek az

787 Függelék egyetemet és annak fakultásait szimbolizálják. a Nuda veritas 1889-es nőalakját, vállon felül, és (42. kép) Ennek a sorozatnak lett része a Jurisp- Munchnek az Eva Mudocciról készült 1903-as rudenz. Munchöt 1914-ben az Oslói Egyetem portréját, (53. és 54.kép) az az érzésünk, mint- kérte fel arra, hogy fessen képeket az egyetem ha itt Munch mutatta volna meg kortársának, dísztermébe, melyet az egyetem alapításának hogy a „meztelen igazság” szép nőalakjának századik évfordulójának alkalmából pár évvel üres, már-már érzéketlen tekintetével szemben azelőtt alakítottak ki. (43. kép) A 11 olajképet egy ugyancsak szép nőnek, a hegedűművész 1916-ra fejezte be;49 s azok közül néhány – így Mudoccinak, érzésekben gazdag és intellektu- például A nap, az Alma mater és a Történelem ális erőt tükröző nézése is lehet. Hasonló mó- – a norvég monumentális festészet klasszikusa don mintha egymásnak „feleselne” Klimt Sellők lett. Mindkét művész munkája intenzív vitákat (1899) című képének egyik dús hajkoronájú váltott ki: Klimt műve már a keletkezése ide- nőalakja és Munch a Bűn (Vörös hajú, zöld sze- jén, de különösen később folyamatos botrányok mű nő) (1902) című litográfiáján ábrázolt nő, tárgya lett (ezekre alább kitérek), a Munch ké- aki egyébként a festő exmenyasszonya volt. S ez peivel kapcsolatos ún. aula-vita pedig, mely az az érzésünk még akkor is megmarad, ha tudjuk, előbbinél jóval csendesebb volt, végigkísérte az hogy a művészettörténészek szerint e képpel alkotás folyamatát. Munch közvetlenül a német szimbolista, Franz Az is sokatmondó, hogy a két festő gyakran Stuck Die Sünde (1893) című képére regált és ugyanazokat a témákat dolgozta fel. Lehetetlen utalt. Szerintem ugyanilyen „titkos beszélgetés- nem észrevenni, hogy Klimtnek A nő három ben” volt Klimttel is. Vagy talán Klimt ővele. életkora (1905) című alkotása ugyanazt a témát S végül, a legfeltűnőbb párhuzam – már ha dolgozza fel és tartalmilag is ugyanazt mutat- párhuzamosságról van itt szó egyáltalán – a Ma- ja meg, persze másként, mint amit Munch Az donna (1894) és a Judith (1901) között figyelhe- asszony három három stációja (Szfinx) (1894) tő meg. (50. és 51. kép) Ezeken két hasonló ka- című képen már megfestett.(44. és 45. kép) rakterű, szinte ugyanúgy pózoló, de legalábbis Klimt legismertebb műve – melynek reproduk- ugyanolyan modorban és hasonló színvilággal ciója ritkán hiányzik a kamaszlányok szobáinak megfestett csábító nőt látunk, akik tudatában faláról – A csók (1907), nemcsak témájában, de vannak a férfiak feletti hatalmuknak, sőt talán még kompozíciójában is Munch hasonló című még élvezik is azt. Nyilvánvalóan mindkét kép képét (1897) ismétli meg és „írja felül”. (47– az érzékiség erejére utal. Amíg azonban Munch 49. kép) E festmények „egymásra vonatkozta- Madonnája ezt inkább az önmagában vett öröm tott jellegének” lehetőségén az sem változtat, értelmében teszi, addig Klimt Judithja – akiben hogy Munch e témát számos változatban meg- a festő közismert módon barátja (s talán szere- festette, vagy hogy a kompozíció (ti. a csókoló- tője), Adele Bloch-Bauer 50 vonásait örökítette zó pár tartása és alakja) lényegében a romanti- meg – kétségtelenül a „végzet asszonya”. Femme kus olasz festő, Francesco Hayez hasonló című, fatal, aki tönkre is teszi a férfit; a képen nem vé- 1859-es festményéről származik (46. kép). letlenül van kezében Holofernész levágott feje. Ebből esetleg úgy tűnik, hogy Klimt ár- Nos, ilyen körülmények között nem cso- nyékként követte Munchöt: észrevétlenül ment da, hogy mindkét művésznek van jogtudo- utána, titokban vagy nyíltan „utánozta” és „fe- mány-ábrázolása is. S az sem, hogy azok is igen lülírta”, s – legalábbis ami a kor vizuális közíz- különbözők. lését illeti – ugyanaz néhány alkalommal job- ban sikerült neki. Mintha az osztrák festő egyes Jogtudomány – Jogászkodás. Edvard Munch képeivel szemtelenül azt üzente volna norvég Rettsvitenskap című képe51 1887-ben keletke- pályatársának, hogy „ugyanazt jobban megcsi- zett, s a korabeli kiállítások idején a kortársak nálom”, és „többet tudok nálad a nőkről”. Olykor szigorú kritikájának, sőt gúnyolódásának tár- azonban fordítva, Munch „követte” Klimtet, és gya volt. (4. kép) A címként szolgáló norvég szó talán ő is üzent neki. Ha egymás mellé tesszük (Rettsvitenskap) jogtudományt jelent, s arra az

788 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben angol és német albumok is Jurisprudence, il- vár, ezek alatt iratok, esetleg jegyzetek. A fiatal- letőleg Jurisprudenz (jogtudomány, elméleti emberek közül – amint azt a Munch-életrajzok- jogtudomány, jogelmélet) címen hivatkoznak. ból tudjuk – kettő joghallgató, egy végzett jo- Sokan azonban ezt furcsának és különösnek gász. A társaság szorgalmasan tanul, két tagjuk tartják egy olyan kép esetében, amelyen három valószínűleg vizsgára készül, a harmadik segít fiatal férfi beszélget egymással, miközben nem nekik. A kép valahol Oslóban, akkori nevén látunk sem „jogot”, sem „tudományt”. Egyes in- Kristianiában készült, s a három férfi konkré- ternetes oldalak ezt a helyzetet azzal orvosolják, tan azonosítható valóságos személy. A középső hogy ha már az alkotó valami ilyen címet adott Bernt Anker Bødker Hambro, a jobb oldali Jo- a képnek, akkor azt „Jog” címen teszik közzé. han Collett Michelsen, a bal oldali pedig Knud Esetleg úgy gondolják, hogy az ellentmondás Knudsen. Mindhárman a „kristianiai bohé- így nem annyira zavaró. Az egyik magyar nyel- mek”53 körének tagjai, Hambro és Michelsen vű Munch-album megjelentetésekor – mely emellett szocialisták, akik aktívan részt vettek a egyébként egy nemzetközi sorozat hazai kiadá- korabeli politikai életben is. sa – a cím annyira meglephette a szöveg fordí- Bernt Hambro – a Norvégiában közismert tóját, hogy azt nem „jogtudománynak”, hanem Hambro család54 tagja – a festmény elkészülte „Jogászkodás”-nak fordította.52 A képen látható utáni évben, 1888-ban, végül is jogi diplomát fiatal férfiak ugyanis – értsünk e szón bármit – kapott, s nem sokkal később a norvég konzu- bizonyos értelemben tényleg „jogászkodnak”, látus titkára lett Edinburgh-ban, ahol azonban vagy legalábbis arra készülnek. 1889-ben meghalt. Johan Collett Michelsen A képen három sötét ruhába öltözött fiatal- ugyancsak diplomát kapott, de később alkoho- ember ül körül egy asztalt, arcukat egy fehér lista lett, és ő is igen hamar meghalt, ami miatt búrájú lámpa világítja meg. Az asztalon vaskos testvére – a hajómágnás, parlamenti képviselő, könyvek; kettő nyitva, kettő talán még olvasásra miniszter, majd norvég miniszterelnök, Chris-

4. Edvard Munch: Rettsvitenskap (Jogtudomány). 1887. Nemzeti Galéria, Osló

789 Függelék tian Michelsen – a „kristianiai bohémek” veze- De vajon – visszatérve az alapkérdésre – a tőjét, Hans Jægert hibáztatta. Knud Knudsen jogtudományt ábrázolja-e a Rettsvitenskap, – aki korábban ugyancsak részt vett a művé- vagy csak afféle „jogászkodás” az, ami a vászon- szeti-értelmiségi mozgalmakban (ő alapította a ra került? Mit mond a jogról Munch? – már „kristianiai bohémek” elődszervezetét) – a fest- ha mond egyáltalán valamit. A választ szerin- mény keletkezésekor már ügyvéd volt. A képen tem úgy kapjuk meg, ha egymás mellé tesszük feltehetőleg ő magyaráz el valamilyen kérdést a Munch és Klimt képeit, s legalább néhány imp- másik kettőnek, s Bernt Hambro éppen feléje resszió alapján összehasonlítjuk azokat. fordul kérdő tekintettel. A fiatalemberek vala- Az első benyomásunk az, hogy a két kép milyen szakmai vitát folytatnak, esetleg egy bo- koloratúrája meglepő módon hasonlít egy- nyolult jogi kérdéssel ismerkednek: fogalmakat másra: az egyiken az aranyba hajló barnák elemeznek, szőrszálakat hasogatnak, szabályok különböző árnyalatai, a másikon58 a barnával mögötti szempontokat és érdekeket mérlegel- (és szürkével, kékkel) kiegészített arany domi- nek. Mondhatnánk úgy is: jogászkodnak, vagy nál. Ezenkívül azonban inkább a különbségek a jogászkodáshoz szükséges tudományos isme- hangsúlyosak. Az egyik képen három férfi lát- retekre tesznek szert. ható, a másikon három nő. Az előbbiek be- A kép – az 1887-es őszi tárlaton kiállított szélgetnek valamiről, az utóbbiak éppen meg- másik öt képpel együtt – lesújtó kritikát ka- büntetnek valakit. Másodlagos elemként az pott. Az egyik helyi lap például ironikusan ezt egyiken könyveket, a másikon (a nők hajában) írta róla: a képen „tragikomikus helyzetet lát- kígyókat látunk. A könyvek társaságában foly- hatunk. Három fiatalember ül körül egy asz- tatott vita azt sugallja, hogy amiről ott szó van, talt, elmélyedve valamilyen nehéz jogi kérdés az valami racionális, argumentatív dolog, ahol megválaszolásában. A középső számára szem- általában a gondolatoké, konkrétan pedig az mel láthatóan túl nehéz a szellemi erőfeszítés érveké a központi szerep. A három nő – akik feladata: üres, merev tekintete elárulja, hogy (mint alább kifejtem) a bosszúállás istennői – a helyzet némileg veszélyezteti elmeállapotát. ezzel szemben tele van romboló szenvedéllyel: A kép talán attól akarja óvni a nézőt, hogy ma- ők nem érvelnek, hanem büntetnek. A férfiak napság joghallgatónak menjen, hisz amúgy is a vita tárgya iránt elkötelezettek, a nők ellen- túl sok az ügyvéd.”55 Az efféle kritikák idején ben „tárgyukkal”, a megbüntett öregember- Munch valószínűleg még nem sejtette, hogy rel szemben hidegek és szenvtelenek. A teret lesz olyan kiállítása is, amit a hatóságok be- az egyik képen mesterséges fény világítja be, záratnak, mert a képeket lelkileg ártalmasnak a másikon valami természetes, de szűrt fény, tekintik a nézőkre. S talán az efféle kritikáknak ami (amint azt a részletesebb elemzésből látni is szerepe volt abban, hogy amikor 1916-ban fogjuk) éppen hogy eljut a tenger fenekén el- az egyetemi aula képeit készítette, akkor a „ké- képzelt pokolba. mia” vagy a „történelem” témakörét megfes- Amíg tehát Munch szerint a jog és tudomá- tette, a „jogot” azonban soha. Annak ellenére nya valamilyen racionális vállalkozás, amelyben sem, hogy a jog és a jogtudomány képviselőivel az értelemnek, a szavaknak és az érveknek van személyesen később is kapcsolatba kerülhetett: jelentősége, addig Klimt irracionális dologként van egy olajfestménye s annak előkészítéseként láttatja azt, amelyben a szenvedély és a szeszély számos grafikája (1927–1928),56 ami az Oslói az úr, mely szenvtelenül nézi végig a másik Egyetemen jogbölcseletet oktató professzort, szenvedését, és amivel kapcsolatban az értelem- Fredrik Stangot ábrázolja. (52. kép) A meg- nek semmi esélye sincs. lehetősen élethű portré egyébként jól ragadja Nos, ha ez az értelmezés helyes, akkor meg Stang bonyolult, bizonyára szerteágazó Klimtnek nem volt valami pozitív elképzelése a karrierjével57 is összefüggő, némi ravaszságot jogról és a jogtudományról sem. Kérdés persze, és nagy műveltséget, jóindulatot és szigort ve- hogy helyes-e ez az értelmezés? Most ezt vizs- gyítő személyiségét. gálom meg.

790 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben yy GUSTAV KLIMT: JOGTUDOMÁNY fölött”, a négy kisebb képnek az egyetem négy fakultását – teológiai, bölcsészettudományi, jog- Gustav Klimt Jurisprudenz című festményét59 tudományi, orvostudományi – kell szimbolizál- sokáig viszonylag kevesen méltatták figyelem- nia, a csegelyképek pedig a legrégebbi és legfon- re,60 ez azonban az utóbbi években megválto- tosabb egyetemeket mutatják be. zott. A ma már fizikai valójában nem létező mű A két művész felosztotta egymás között a újabban nemcsak esztétikai elemzések tárgya megrendelést: Klimt három ún. fakultáskép (fi- lett, de a német Werner Gephart, az izraeli As- lozófia, jogtudomány, orvostudomány) és tíz saf Likhovski, a finn Panu Minkkinen vagy az csegelykép, Matsch pedig a középkép, egy fa- ausztrál Desmond Manderson jogszociológiai, kultáskép (teológia) és hat csegelykép megal- jogelméleti és jogfilozófiai szempontból is ele- kotását vállalta. 1898-ban benyújtották az erre mezte azt.61 vonatkozó kompozíciós vázlatokat. Az egyete- mi művészeti bizottság és a minisztérium – mi- A kép története. Először azokat a történeti kö- közben bírálta Klimt terveit – mindkét alkotót rülményeket vázolom, amelyek között a kép felhívta, hogy „a művészi szabadság határain keletkezett, majd utalok fogadtatására, végül belül” végezzék el a terveken mindazon vál- pusztulásának történetére. A XIX. század utolsó toztatásokat, amelyek a kompozíciók stílusbeli évtizedének elején a Bécsi Egyetem úgy döntött, egységének biztosításához szükségesek. hogy képekkel díszíti a Ringstraßén nem sokkal A bölcsészkart megjelenítő Filozófia (58. kép) azelőtt befejezett egyetemi főépület dísztermé- 1900-ra készült el, és a 7. (bécsi) szecessziós ki- nek mennyezetét. 62 (42. kép) A művészeti bi- állításon mutatták be. Az orvosi karra utaló Or- zottság 1891-es tervei szerint nem freskókra, ha- vostudományt (60. kép) egy évvel később, a 10. nem nagyméretű olajképekre írnak ki majd ún. szecessziós kiállításon láthatta a nagyközönség, meghívásos pályázatot. A meghívni tervezett a Jogtudomány (5. kép) pedig 1903-ban, s a 18. művészek Franz Matsch, Julius Berger, Eduard szecessziós kiállításon került bemutatásra. Ez Veith és a Klimt testvérek, Gustav és Ernst Klimt utóbbit Klimt nem tekintette befejezettnek, s a voltak. Közülük Franz Matsch és Gustav Klimt megnyitóig dolgozott rajta. Barátja, a művészet- már korábban is együttműködtek, s szép sike- kritikus Ludwig Hevesi, a magyar származású reket értek el különböző bécsi épületek díszíté- Lőwy Hevesi Lajos feljegyzéseire alapozva ál- sekor. Az oktatási minisztérium azonban 1893- talában úgy vélik, hogy kismértékben, például ban nem hagyta jóvá az egyetem elképzelését, és a színeket korrigálva Klimt a kiállítások után is Matschot kérte fel arra, hogy készítsen tervet a módosította a képeket, egészen 1907-ig. A há- mennyezet díszítésére. Ezt viszont az egyetem rom kép 1903 végén együtt volt látható egy kol- utasította el még ugyanabban az évben. Végül lektív kiállításon, a bécsi Szecessziós házban.64 a minisztérium Matschot és Gustav Klimtet egy A képek körül mintegy három éven át folya- átfogó tanulmányterv elkészítésével bízta meg. matos botrányok zajlottak az intellektuálisan A két művész ezt el is készítette, egy miniszté- álmosnak egyébként sem nevezhető századfor- riumi és egyetemi közös bizottság pedig 1894- dulós Bécsben, vagyis Sigmund Freud, Gustav ben elfogadta tervüket, megrendelve tőlük egy Mahler és Arnold Schönberg városában. Ott, nagyméretű középképet, négy kisebb (430 × 300 ahol a fiatal Hans Kelsen éppen jogi egyetem- centiméter méretű) képet, amelyeket a tervek re járt, s ahol ez idő tájt a logikai pozitivizmus szerint a mennyezeten helyeznek el, valamint ti- filozófiája érlelődött. A Filozófia kiállításakor zenhat ún. csegelyképet. (A csegely a mennyezet például 87 egyetemi professzor tiltakozott.65 vagy kupola és a falak közötti, háromszögű bol- A sajtóban közzétett, de lényegében a képeket tozati építészeti elem, mely az előbbi terhelését megrendelő minisztériumnak szóló közlemé- átvezeti az utóbbira.) A megrendelés szerint63 a nyükben a professzorok azt javasolták, hogy a középkép témája – figyelembe véve a professzo- képet ne helyezzék el az egyetem gazdagon dí- ri kar javaslatát is – „a fény győzelme a sötétség szített aulájában. Az ugyanis – hangsúlyozták

791 Függelék

– nem illene ebbe a díszes neoreneszánsz kör- Az Orvostudomány és a Jogtudomány kö- nyezetbe. 12 olyan professzor is akadt, akik tá- zött Klimt 1902-ben befejezte a Beethoven-frízt, mogatták a kép elfogadását. A kiállításon valaki (67. és 70. kép) mely ugyancsak komoly kriti- egy szalagot helyezett a kép elé, a szecessziós kát váltott ki, és heves támadásokhoz vezetett. művészek Hevesitől származó mottójával: Der E képeket – fogalmaz Gilles Néret – „csaknem Zeit ihre Kunst, der Kunst ihre Freiheit (A kor- egyöntetű elutasítás fogadta. Vérszegénynek és nak a maga művészetét, a művészetnek a maga merevnek ítélték. Visszataszítónak minősítet- szabadságát). Válaszul az egyetem rektorának ték a figurákat. A szűziesség, a tisztaság és a Klimt-ellenes agitációjára, valamint a támadá- mértékletesség hiányát jelképező három Gor- sokat vezető filozófiaprofesszor, Friedrich Jodl gó különösen indulatos felzúdulást keltett, mi- egyik nyilatkozatára,66 a művészettörténet ta- vel a fríznek ezt a részét férfi és női genitáliák, nára, Franz von Wickhoff 1901-ben az egyetem spermiumok és petesejtek lepték el. A látoga- Filozófiai Társaságában Mi a rút? címen hirde- tók többségét taszította a látvány.” A kritika a tett előadást, melyben a festő alkotói szabadsá- szecessziós mozgalmon belül is konfliktusokat ga mellett szállt síkra.67 Az 1903-as párizsi vi- okozott. Végül Klimt úgy döntött, hogy elhagy- lágkiállításon az Ausztria-pavilonban mutatták ja a szecessziót mint művészeti kört, amely – be, ahol az Grand Prix-t kapott. Néret szerint – „soha nem heverte ki ezt a vesz- Bécsben ugyanakkor ellenséges fogadta- teséget”.70 tásban részesült, miként az Orvostudomány is. E viták következményeként Klimt már úgy A kritikák egyik fő iránya az alakok meztelensé- festette a Jogtudományt, hogy azt fontolgatta: ge volt. Az egyik „bécsi képromboló”,68 A. F. Se- lemondja a képre vonatkozó megrendelést. Ez ligmann szerint a kép „erkölcstelen, pornográf, egyebek között abból is nyilvánvaló, hogy telje- gyomorforgató”. Csak fokozta a botrányt, hogy sen eltért a kép 1897/98-ban készített kompo- az államügyészség a közerkölcs megsértésére zíciós vázlatától. 1904-ben először a csermely- hivatkozva elrendelte a szecessziós művészek képekre vonatkozó felkérést utasította vissza, lapja, a Ver Sacrum című folyóirat azon számá- majd a három fakultásképről szóló megbízást nak elkobzását, amely közölte a kép vázlatait. kívánta felmondani. A megbízás felmondásá- A lapot kiadó egyesület elnökének fellebbezé- nak következményei ugyanakkor jogi szem- sére e döntést később felülbírálták, de a Klimt pontból bonyolultak voltak, hiszen a képek körüli ellenséges légkör fennmaradt. A viták csaknem elkészültek, a honorárium jelentős a parlamenti padsorokig jutottak, ahol is Wil- részét kifizették, s a viták és botrányok ellené- helm Ritter von Hartel minisztert interpellál- re a minisztérium nem mondta fel a szerző- ták az ügyben. A következőket kérdezték tőle: dést. Ebben a helyzetben a művész csak annyit „1. Szándékozik-e Excellenciád valóban meg- tehetett, hogy jelezte: a képek még nincsenek vásárolni az említett képet? 2. Szándékozik-e teljesen befejezve, így azok nem kerültek álla- Excellenciád a Klimt-féle Orvostudomány által mi tulajdonba. 1905-ben, a minisztériumnak képviselt művészeti irányt, mely a lakosság nagy írott egyik levelében ekként fogalmazott: „Dr. többségének esztétikai érzületével alapvetően von Hartel miniszter úr egyértelműen tudtom- ellenkezik, az anyagi támogatás révén hivata- ra adta, hogy munkám már bosszantja azokat, los osztrák művészeti irányzattá emelni?”69 Az akik megrendelték. Ha be akarnám fejezni ezt a oktatásügyi miniszter, aki korábban tudós egye- már eddig is éveket felemésztő munkát, ahhoz temi professzor volt és általában pozitívan érté- újra kedvet kellene merítenem belőle, márpedig kelte Klimt művészetét, ügyesen kivágta magát ez a jelenlegi körülmények között, amíg e mun- a nehéz helyzetből. Azt válaszolta, hogy a meg- kát állami megbízásnak kell tekintenem, telje- rendelés okán a kép már állami tulajdonban sen hiányzik. Ezért azzal kell szembesülnöm, van, s egy képre vonatkozó megrendelés révén hogy e feladatot, mely már annyira előrehaladt, valamely stílus még nem emelkedik „hivatalos” nem leszek képes teljesíteni.”71 A minisztérium osztrák irányzattá. nagy nehezen hozzájárult ahhoz, hogy Klimt

792 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben elálljon a szerződéstől. Barátjának, August Le- diktátoraként fellépni, amikor csak az lenne a derernek – az egyébként Győrben is honos ipar- dolga, hogy közvetítő és kereskedelmi tényező mágmágnás Lederer család műgyűjtő tagjának legyen, ne több, s amúgy a művészet terén min- – az anyagi támogatásával visszafizette az addig den kezdeményezést a művészeknek engedjen átvett 30 000 korona honoráriumot, és a képek át .” 72 az ő tulajdonában maradtak. A fakultásképek tehát sosem kerültek a Bé- A kritikákra, akármilyen nyersek is voltak, csi Egyetem dísztermébe. Azokat több alka- Klimt nem adott „hivatalos” választ. Egy bará- lommal is bemutatták; a Jogtudományt például ti beszélgetés során például egy ügyvédnek azt 1911-ben Rómában a Nemzetközi Művészeti mondta: azért nem pereli be A. F. Seligmannt a Kiállításon. A három képet együtt 1907-ben jó hírnév megsértése miatt, mert a per, amint Bécsben, majd Berlinben állították ki. Együtt hallotta, két napig tartana, s ő ez idő alatt in- voltak láthatók a Klimt születésének 80. évfor- kább festene. Később így emlékezett vissza a dulója alkalmával rendezett bécsi emlékkiállítá- történtekre: „Annak fő oka, hogy visszakértem son is 1942/43-ban. a képeket, nem az volt, hogy a különböző tá- A Filozófiát Klimttől August Lederer, az madások felbosszantottak. Akkor mindez alig Orvostudományt és a Jogtudományt pedig Ko- gyakorolt rám hatást, s nem vonta volna meg loman Moser vette meg. Később az előbbi az tőlem azt az örömöt, amit ez a munka okozott. Osztrák Képtár, az utóbbi kettő pedig Bacho- Általában érzéketlen vagyok a támadásokra. fen-Echt báró tulajdonába került. Ezeket az Annál jobban izgatott, ha azt kellett éreznem, anschluss után „árjásították”: elkobozták és az hogy aki megrendelte a munkámat, elégedetlen államra bízták. A három képet a háború alatt vele. S a mennyezetképekkel ez volt a helyzet.” is együtt tartották, s hogy biztonságban legye- Mindazonáltal a támadó kritikák nem hagy- nek, az alsó-ausztriai Immendorfba, a Lederer ták érintetlenül. A művészettörténészek szerint család kastélyába vitték. A visszavonuló SS-csa- erre abból is következtethetünk, hogy a később patok azonban három nappal a II. világháború Aranyhal (1901–1902) címen ismertté vált fest- vége előtt, 1945. május 5-én felgyújtották a kas- ménye, amelyen egy huncut tekintetű mosolygó télyt, s a fakultásképek, több73 más festménnyel nő a meztelen fenekét mutatja a kép nézői felé, együtt, elégtek. az első kiállításon még ezzel a címmel szerepelt: A megsemmisült képekről csak fekete-fe- Kritikusaimnak. hér (szépia) fotók maradtak fenn. Az Orvostu- A bántó kritikák mellett zavarta az is, hogy domány egyik részletéről egy színes fénykép is bírálói a képet megrendelő állam mögé búj- fennmaradt; az ennek alapján készült másolatot tak, és lényegében cenzúrát követeltek. Ezért azóta Hügieia címen ismerjük. (57. kép) A ké- úgy döntött, hogy a későbbiekben nem fogad pekhez Klimt számos vázlatot csinált. Mind- el semmilyen állami megrendelést. Ehhez éle- egyikhez készült legalább egy kompozíciós te végég tartotta is magát. Bertha Zuckerkandl vázlat (ezek rendszerint színes olajképek vol- újságíró-műkritikusnak 1905-ben így nyilatko- tak; ilyen például A „Jogtudomány” kompozí- zott erről: „Elég a cenzúrából! Magam veszem ciójának festett vázlata című kép, (61.kép) ami kezembe a sorsomat. Otthagyom az egészet, ki- ugyancsak megsemmisült a tűzben),74 és egy török ebből a hálátlan, a munkámat csak hát- krétával rajzolt fekete-fehér kivitelezési vázlat, ráltató komédiából, és újra szabad leszek. Vis�- ún. transzfervázlat: Transzfervázlat a jogtudo- szautasítok minden állami támogatást, mindent mányhoz (59. kép), Transzfervázlat a filozófi- visszautasítok… szembe akarok szállni azzal, ához és Transzferázlat az orvostudományhoz ahogyan az osztrák állam, az oktatásügyi mi- (valamennyi: 1903–1907).75 Végül fennmaradt nisztérium berkeiben bánik és elbánik a mű- számos – egyes források szerint több száz – ce- vészettel… Tisztaságot akarok teremteni. Hogy ruza- és krétarajz, melyek az egyes részletekhez tudjuk, hányadán állunk. Mert hogy merészel készültek tanulmányként vagy vázlatként. Az az állam a kiállítási ügyek és a művészeti viták eredeti képekről fennmaradt fotók alapján az

793 Függelék

1990-es években elkészítették azok „reproduk- egy Szfinx néz ránk vagy az átúszó alakokra. Az cióit”. Ezek egyike a Bécsi Egyetem aulájának 1900-as kiállítás katalógusában Klimt így mu- mennyezetén látható, másokat alkalmilag ki- tatta be képet: „A bal oldali alakok csoportja: az állítják; például 2005-ben a Leopold Múzeum- élet kezdete, az érett kor, a hanyatlás. Jobbra a ban. gömb mint misztérium. Alulról felbukkan egy A képek utóélete szempontjából talán nem fényes alak: a tudás.”76 A szakirodalomban rész- jelentéktelen tény, hogy a reprodukciók 2005- letesen elemzik, hogy miként és miért alakult ös bécsi kiállítása Robert Schwarz fotóművész át a kompozíciós vázlat a végleges olajképen. számára alkalmat adott a Meztelen nő látogatá- Például a tudás alakja a kompozíciós vázlaton sa egy kiállításon (Nude visiting an exhibition; Rodin Gondolkodójára emlékeztetve szemlé- 2002–2007) című performansz jellegű fény- lődött, a végleges változaton pedig frontálisan képsorozat néhány darabjának elkészítésére. van ábrázolva, s papnőként, már-már parancso- Ezeken a Jogtudomány agg férfialakja előtt egy lóan, de legalábbis úgy néz ránk, hogy bevonjon fiatal, hús-vér nőalak áll, aki a decens tárlatlá- bennünket a kozmikus történésbe. Ugyancsak togatók feltételezhető meglepetésére ruha nél- komoly elemzések tárgya, hogy a végleges vál- kül sétálgat a képek között. (68. kép) Ugyancsak tozat ilyen alakulásában Arthur Schopenhauer említést érdemel, hogy egy ismeretlen alkotó és Friedrich Nietzsche filozófiája, valamint Ri- – a korabeli leírások, mindenekelőtt Ludwig chard Wagner zenéje milyen szerepet játszott.77 Hevesi műkritikája alapján – megpróbálta re- Az Orvostudományon (60.kép) a különböző konstruálni a festmény színeit (55. kép), s e kép korú alakok a jobboldali képmezőben lebegnek, egy ideig hozzáférhető volt az interneten. Ter- életkoruk szerint ellenkező irányban, alul a fia- mészetesen vég nélkül vitatható, hogy szabad-e talok, felül az idősek.78 Mintha mindegyik figu- ilyet tenni, az meg még inkább, hogy ez sike- ra beteg volna; a kép tetején feltűnik egy csont- rült-e neki. váz koponyája is, mely félreérthetetlenül a halál szimbóluma. A mellette lévő alak arcán fájda- A fakultásképek. Mi az, ami a fakultás-képeken lom látható. E két alakot egy díszes fekete-kék felbőszítette a korabeli közvéleményt? Mi volt fátyol emeli ki a tömegből. A bal oldali mező- az, amit – egyebek között – az egyetem profes�- ben egy erőtlen, már-már ernyedt meztelen nő szorai másként szerettek volna látni? látható, aki – s ezen a korabeli publikum nagyon Mindhárom kép osztott képmezőkre épül felháborodott – kihívóan előretolja a meden- (kettő függőlegesen, a Jogtudomány vízszin- céjét. Kezét a kompozíció egyik férfialakjának tesen van megosztva), s mindhármon az élet nyújtja. Lent (ahogy a Filozófián a Tudás) egy különböző stádiumaiban lévő alakok láthatók. nőalak, Hügieia látható. Egyik kezében valami- Mint más Klimt-képen, a fiatal nők mellett itt lyen tálka, a másikra Aesculapus kígyója tekere- is idős férfit látunk. S végül, mindhárom kép dik. Hügieia – mint tudjuk – Aesculapus lánya, dinamikus jellegű, mely mintegy vezeti a néző aki a görög mitológia szerint kígyóként született szemét; bár a Jogtudomány e tekintetben egy ki- a halál országában, majd emberré és istennővé csit eltér a másik kettőtől. változott. Az egyik elemző, az amerikai Carl E. A Filozófia (58.kép) bal oldali sávjában, fent- Schorske szerint a kétértelműségnek ez az isten- ről lefelé haladva, gyermekek, fiatal nő, szerel- nője a képen Léthé vizét kínálja a kígyónak, s mespár, gondterhelt középkorú alakok, végül ezzel Klimt „élet és halál egységét, az ösztönös egy fejét a kezébe temető idős férfi látható. életerő és az egyéni felbomlás kölcsönhatását” A kép alján egy nyílt tekintetű, kendővel borí- hirdeti. A nőalak tekintete szigorú és parancso- tott fejű, mégis fényt sugárzó nő szemléli a tör- ló: mintha azt akarná, hogy a néző ismerje és ténéseket. Az alakok céltalanul lebegnek vagy fogadja el a képen látható víziót. Ugyanakkor inkább átúsznak a képen. Jobboldalt egy kozmi- kissé közömbös is, mintha nem is az egészség kus űrben, ahol csillagok tűnnek fel bizonytala- istennője lenne, hanem – amint azt Gilles Néret nul, egy rezzenéstelen, már-már alvó kerek arc, megjegyzi – valamiféle boszorkány, vagy még

794 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben inkább a bécsi századforduló egyik jellegzetes képmezőből állt; ám ezek vízszintesen osztot- nőalakja, a végzet asszonya (femme fatale).79 tak. A képmezők egymás reflexiói. Az egyikben A képekből a szimbolika és a görög mitoló- három grácia ragyog, a másikban három fúria gia terén járatlan néző számára is világos, hogy dühöng; az egyikben fény szikrázik, a másikban a filozófia és általában a tudomány nem képes sötétség honol. Ezt a képet – ellentétben a má- irányítani az életet, a sodródó alakok nem tud- sik kettővel – Klimt nem alulnézetre (sotto in ják befolyásolni sorsukat. Az orvoslás nem képes su) festette meg, s néhány alakja nem is lett vol- gyógyítani, s lényegében tehetetlen a betegsé- na látható, ha az egy mennyezetre kerül. Ez is gekkel szemben. Az orvostudományt megjele- azt bizonyítja, hogy tudta: ez a kép sosem kerül nítő kép egyik középponti alakja a halál. A tu- a Bécsi Egyetem aulájának mennyezetére. dásnak és a tudománynak – sugallta Klimt A kép felső harmadában három nőalakot – mindig számolnia kell, és szembe kell néznie látunk. A középső a „szokásos” kellék, a kard a vak sorssal, a testi fájdalommal és a betegség- alapján nyilvánvalóan Justitia, az igazságos- gel. Ez azt is jelenti: a világ vak erő, az emberi ság istennője.80 Megjelenése tömbszerű, szeme létezésben pedig van valami talányos. Az em- lecsukva, az egyik kezében kard, a másik keze ber, ha belegondol a dolgokba, tulajdonképpen esküre emelkedik. Tőle jobbra a Törvény szim- zavarodott lény. bóluma, ahol a nőalak kezében egy könyv van, Ebből teljesen nyilvánvaló, hogy a profes�- melynek címlapján a Lex felirat olvasható. A bal szorok miért ellenezték a képek elhelyezését a oldali, arannyal díszített bíbor színű köntöst vi- tudás általuk szentnek tartott csarnokában, az selő figura a legtöbb vélemény szerint azIgazság, egyetemen. Ők egy olyan képet szerettek volna, néhány elemző, például Gilles Néret81 szerint a amelyen a fény győzelmeskedik a sötétség fölött. Könyörületesség szimbóluma. Az első lehetőség Ehelyett egy olyat kaptak, ami nem csupán azt már csak azért is valószínűbb, mert a köpeny állítja, hogy a tudomány révén ez lehetetlen, lecsúszik róla – s miért lenne a Könyörületesség hanem azt is, hogy az emberi életben – a filo- félig meztelen? A nőalakok mögötti háttér mo- zófia és az orvostudomány minden erőfeszítése zaikszerű.82 A három nőalak – fogalmaz az egyik ellenére – a betegség, a kor és a bomlás győz a elemző – „mintha teljességgel élettelen volna…”. fény, a fiatalság és a ragyogás fölött. A tudás és E nők – olvashatjuk egy másik művészetkritikus- a tudomány ráadásul – sugallta Klimt – lényege nál – „szépek, de vértelenek”, s ezért – tehetjük szerint nem társadalmi. A kép megrendelésé- hozzá – szenvtelenek is. A nők mögött és alatt, nek időszakában az egyik professzor úgy fogal- szintén kicsit élettelenül, bírák feje bukkan elő; mazott, hogy a filozófiát Raffaello Athéni iskolá- testük nincs, arckifejezésük, már amennyire a jának mintájára, de úgy kellene megjeleníteni, rendelkezésünkre álló képről ezt meg lehet álla- hogy a filozófusok egy ligetben sétálgatva oktat- pítani, fennhéjázó, hideg és hivatalos. ják tanítványaikat. Ezzel a professzor azt akarta A kép mintegy kétharmad részét jelentő alsó kihangsúlyozni, hogy a tudós a társadalomban mezején ugyancsak három nőalak látható, akik munkálkodik, s tudásának fontos társadalmi egy aszott testű, löttyedt bőrű, idős férfit vesz- funkciója van. Klimt képén ezzel szemben az nek körül. látható, hogy a tudás – ez a rejtélyes Szfinx – A fiatal nők egyike mintha aludna, mási- nem képes az emberi élet irányítására, a tudós kuk ül, s arcán harag, míg a harmadik, akinek pedig nem tarthat igényt szellemi uralomra. Az szeméremszőrzete is látható, fennhéjázó kö- orvostudomány klimti allegóriája ugyanígy azt zömbösséggel néz előre. Ezek a nők nyilván- sugallja, hogy az emberiség átadta magát a sors- valóan erünniszek, a bosszúállás istennői. Sötét nak: az alakok tehetetlenül sodródnak a testek hajukban aranyszínű kígyók (a kígyó gyakran között, s bár néhol egyesülnek, még sincs kö- a bosszú szimbóluma). A nők és a férfi egy sö- zösség köztük, sőt közös élményeik sincsenek. tét, hullámzó masszából emelkednek elő. A tör- Bizonyos értelemben ilyen negatív üzenete ténés helyszíne minden valószínűség szerint a volt a Jogtudománynak is. (5. kép) Ez a kép is két pokol.83

795 Függelék

A görnyedten meghajló idős férfi fáradtan, sik nagy alakja, Sigmund Freud illesztett a kép elerőtlenedve és megtörten áll. Hátratett keze és keletkezésével csaknem egy időben megjelent testtartása vezeklésre és bűnhődésre utal. Egy Álomfejtése elejére mottóként: Flectere si ne- polip csápjai tekerednek köré (a polip gyakran quero superos, Acheronta movebo? – „Hogyha a rossz lelkiismeret szimbóluma), szívókorong- nem lágyul a menny, Acherónt verem én fel!”.87 jai hátul mintha épp most tapadnának a kezére. Vagyis „ha nem tudom megindítani az istene- A kép e részét a polip csápjai és a ritmusában ket, a pokolhoz fordulok”. De vajon Klimt is ezzel megegyező, női hajra emlékeztető dina- Acherónhoz fordult volna, s ha igen, miért? mikus és hullámzó vonalak – Susanne Partsch Igaz-e, illetőleg igazolható-e, hogy a kép – érzékletes leírása szerint a pokolból felszálló, amint a kiváló kultúrtörténész, Carl E. Schorske ködösen kavargó füst vonalai84 – fogják körbe. fogalmazott – „egy szörnyű szexuális kényszer- A képek színvilágát ma már csak hozzávető- képzet”, melynek jelentését a pszichoanalízis legesen tudjuk rekonstruálni. A leírások szerint segítségével célszerű feltárni? S ha a látottakat a Filozófiát a zöld, az Orvostudományt pedig valóban „kényszerképzetnek” tartanánk, akkor a vörös-bíbor szín fogta egységbe. Ez utóbbin azt mondjuk-e, mint Gilles Néret – kétségtele- csak a halál köpenye kék; miként egyébként nül kissé naivan és lustán (de a Klimt festésze- Klimt más képein is; például a Halál és élet téről kialakított alapkoncepciójával összeegyez- (1916) címűn. A Jogtudományon – fogalmazott tetett módon) –, hogy a „művész a modern Sármány Ilona – „eltűnt az illuzionisztikus tér kor emberének kiszolgáltatottságát jelenítette maradéka is, egy mélyfekete, fojtogató, definiál- meg”?88 Vagy inkább Schorskét kövessük, aki hatatlan közegben gubbasztanak a bosszúállás William Blake gondolatának megtestesülését arany kígyókkal ékes figurái. Az Igazságosság kereste a képen? Blake szerint: The loins are the istennői – teszi hozzá kissé vitathatóan – távo- place of the last judgment – Az utolsó ítélet szín- li arany mozaiksávban lebegnek, és térbelileg helye az ágyék. nincs semmi kapcsolatuk a szenvedővel.”85 Lud- Nos, az teljesen nyilvánvaló, hogy Klimt wig Hevesi, aki még valóban látta a képeket, így képe a jog több aspektusát is megmutatja. Ezek fogalmazott: „Pillantsunk a két oldalsó darabra, egyike a büntetés, mely – gondoljunk róla ön- a Filozófiára és az Orvostudományra: misztikus magában bármit is – a jog érvényesülésének szimfónia zöldben, harsány, lelkesítő nyitány egyik fontos eleme. Ám Klimt nem azt mondta, vörösben, és mindkettőben a színek tisztán hogy „a büntetés a jog egyik fontos eleme”, ha- dekoratív játéka. A Jogtudományon a fekete és nem azt – mivel kizárólag a büntetés révén jele- az arany, ezek a nem valóságos színek vannak nítette meg –, hogy ez maga jog. Ezt már kora- túlsúlyban, amiért is a szín helyett megnő a vo- beli kritikusai is kifogásolták. Az ismert közíró nal jelentősége és meghatározóvá válik a forma, és költő, Karl Kraus például így fogalmazott: a amit a néző akaratlanul is kénytelen monumen- művész „a jogtudományt akarta megfesteni, de tálisnak tekinteni.”86 a büntetőjogot szimbolizálta”.89 Egy másik he- lyen ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy „Klimt A Jogtudomány lehetséges értelmezései. Mit úr számára a jogtudomány fogalma a bűnben és mond a Jogtudomány című kép a jogról, már büntetésben merül ki”.90 ha arról szól egyáltalán? Első ránézésre ugyan- A jognak és a büntetésnek ilyen szoros kap- is úgy tűnik, hogy a kép nem a jogról, hanem csolatba hozatala nem csupán kritikailag em- a büntetésről szól. De vajon az elmélyültebb líthető. Így járt el az amerikai Dennis E. Curtis elemzés is megerősíti az „első ránézés” meg- és Judith Resnick is, akik az egyik írásukban a érzését? S ha a büntetésről szól, akkor biztosan képre futólag utalva azt állítják, hogy az a bün- nem a jogról szól? tetőeljárás „két stádiumát”, a pert és a büntetést Vajon igaz-e, amint azt többen állítják, hogy ábrázolja, s „azt a nyomorúságot jeleníti meg, Klimt is elfogadta volna azt a „fenyegető jelszót” ami a büntetésből következik”.91 Ez nem túl Vergilus Aeneiséből, amit a bécsi századvég má- plauzibilis; de nem zárható ki, hogy erről lenne

796 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben szó. Erősíti ezt az értelmezési lehetőséget az is, idealizál, hanem azt sugallja: valaki a jog kar- hogy Klimt Justitiájának a kezében nincs mér- mai közé került, és – okkal vagy ok nélkül, nem leg, csak kard. tudjuk – így büntetik meg. Amíg tehát a kom- Klimt képe ugyanakkor ennél jóval többet pozíciós vázlat (1897/98) az eszményt, addig a állít. A jogról általában például azt, hogy fogal- végleges változat (1903/07) a valóságot mutatja. mában együttesen van jelen az eszmény és a va- Ez a megközelítés, bár nem téves, azért túlzó lóság, pontosabban, hogy eszményével mindig egy kicsit, mert eszményt és valóságot magán az szembeállítható valósága. Ez a szembeállítás két 1903-ban keletkezett Jogtudományon is szem- módon is tetten érhető. beállította Klimt. A kép úgy is értelmezhető, Az egyik az, ha összehasonlítjuk A „Jogtudo- mint a jog ideálja és valósága közötti feszültség. mány” kompozíciójának festett vázlata (1897/98) (62–63. kép) E tekintetben fontos az, hogy a kép és a Jogtudomány (1903/07) című képeit. (61. és fókusza a föld alatti, sőt az is lehet: tenger alat- 5. kép) ti pokolban van. Ehhez a fókuszponthoz képest A kompozíciós vázlat egy aktív és eleven, a felső harmadban elhelyezett három alak vi- dinamikus Justitiát ábrázol, aki kardját – ha szonylag passzívan viszonyul. Amíg a Filozófia nem is „suhogtatja”, amint az egyik elemző írja, tudás-papnője és az Orvostudomány Hygieiája de – felemeli, készenlétben tartja, vagy inkább közvetítő szerepet játszik a kép nézője és a ké- használja, hogy elhárítson, illetve távol tartson pen látható történések között, s mintegy bevon- valami rosszat. Ez a rossz a kép alján fenye- ja a nézőt a képen látható történésekbe, addig getően felbukkanó bűn polipja. Bár a képen a a Jogtudomány „magas polcra helyezett” Jus- bűn eszméje felsejlik, de a bűnös nem látható. titiája, Igazsága és Törvénye ezt nem teszi. Ők Az ecsetvonások erőteljesek, a kép – a francia nem közvetítik a történést, hanem csak szem- az impresszionista festményekre emlékeztető lélik azt. Ezek az alakok – mondja Carl Schors- módon – „levegős” terű, már-már üde és moz- ke – nem visznek közelebb szférájuk titkaihoz, galmas, összességében oldott, színei pedig va- hanem „átengednek bennünket a rémület biro- lószínűleg ragyogtak.92 Aki a jogról ilyen képet dalmának, hogy osztozzunk a névtelen áldozat fest, az ellentmondás- és problémamentesnek sorsában. Ily módon csak az fejeződik ki a kép látja-láttatja azt, s a közhelyszerű elvárásokkal rendezett felső felében, hogy mik a jog törek- egyetértve valószínűleg úgy gondolja, hogy eb- vései.”94 E törekvések azonban – tudjuk meg a ben a világban minden egyértelmű. Ez a kép te- kép alsó kétharmadából – nem valósulnak meg: hát ugyanúgy idealizál, mint Raffaello Justitiája a végrehajtás során a jognak nem ilyen fennkölt a híres vatikáni stanzán, melynek ugyancsak a a természete. magasba emelt kezében van a kard, bár a leen- A képet az eszmény és valóság, pontosab- gedett másik kezében, vagyis egy kevésbé hang- ban a formális jog és a valóságos, élő jog ellent- súlyos helyen mérleget is tart. mondásaként értelmezi Assaf Likhovski izraeli Az utóbbi, vagyis a véglegesnek szánt fest- jogtörténész is. Az amerikai jogfejlődésről és az mény, melyet Klimt az első két fakultásképet amerikai jogi gondolkodás változásáról írva, s kísérő többéves – művészetinek látszó, ám sze- Klimt képének elemzését ehhez afféle „felütés- mélyeskedővé és politikaivá vált – vita után, szá- ként” használva így fogalmazott: „Én azt állíta- mos keserű tapasztalatot szerezve és a társadal- nám, hogy az ember úgy is értelmezheti a képet, mi tekintélyekben minden bizonnyal csalódva93 mint ami a jog természetéről szól – arról a szaka- alkotott, egészen más jellegű. Itt is látunk ugyan dékról, ami egyfelől az egyértelműséget és bizo- egy idealizált Justitiát, ám a hangsúly a kép má- nyosságot ígérő formális, racionális, geometriai sik kétharmadán van. Ez pedig kompozicionális jogfogalom, másfelől a valóságos élet rendetlen, szempontból zsúfolt és „nyúlós”, színei – amint kaotikus és irracionális jogának felfogása között Hevesi fogalmazott – nem valóságosak, ecset- húzódik. Röviden: a kép úgy is értelmezhető, vonásai nehézkesek. A bűnt nem ismerjük, de mint ami arról szól, amit az amerikaiak szíve- látjuk a bűnöst és a büntetést. Ez a kép már nem sen azonosítanak Roscoe Pound híres, 1910-es

797 Függelék

5. Gustav Klimt: Jogtudomány. 1903–1907 között. A festmény 1945-ben megsemmisült.

798 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben megkülönböztetésével a »law in books« és a dás kézzelfogható. Klimtnél, aki egész életében »law in action« között.”95 Így felfogva fontos le- szinte mindig nőket festett, és aki – ahogy az het, hogy amikor a kép született, a law in books, egyik művészettörténeti elemzés fogalmaz – a a formális-hivatalos, törvénykönyvekbe írott „nő képében” látta és láttatta a világot, ennek az jog, és a law in action, a ténylegesen érvénye- ellentmondásnak minden bizonnyal a szexuali- sülő jog ellentétét Európában a szabadjogi isko- tással összefüggő magyarázata van. la állította vizsgálódásainak középpontjába. Az Az egyik lehetséges magyarázat az – s ez előbbit állami jognak, döntési alapként szolgáló lényegében Gilles Néret félig kimondott állás- hivatalos jognak és formális jognak, az utóbbit pontja –, hogy Klimt a nők hatalmát, sőt egyre élő jognak, illetve társadalmi jognak nevezték. kiterjedtebb hatalmát láttatta a képen. A fin de E mozgalom egyik kezdeményezője és legjelen- siècle idején, amikor az emancipációt szinte be- tősebb képviselője, Eugen Ehrich Gustav Klimt fújta a szél az ablakon, a nők hatalma egyre több kortársa volt, s az Osztrák–Magyar Monarchia területre terjedt ki, ám ezzel – amint az várha- területén tevékenykedett. Az idő- és térbeli ha- tó volt – egyre általánosabbá vált a nők befo- tásokat is figyelembe véve Likhovski párhuza- lyásától való félelem is. Klimt – akit gyakran a ma kétségtelenül plauzibilisnek tűnik. Összes- „nők festőjének” neveznek – minden bizonnyal ségében azonban, bár plauzibilis, kevés. megérezte, hogy a női hatalom a férfiuralom Ehhez jellegében hasonló, bár tartalmilag el- szempontjából fenyegetést jelent. Eszerint nem térő következtetésre vezető módszertani szem- kizárt, hogy a Jogtudomány ennek a félelemnek pontot vet fel a finn Panu Minkkinen, aki egy a dokumentuma. Amikor Néret „a modern kor jogfilozófiai tárgyú könyvének függelékében emberének kiszolgáltatottságáról” beszél, ak- ír Klimt képéről.96 Szerinte az a vágy nélküli kor – a XIX. század végén és a XX. század elején gondolkodással áll kapcsolatban, vagy inkább már mintegy százéves női felszabadító mozgal- hozható kapcsolatba. Ezzel az eredetileg Arisz- mak delelőjén – valószínűleg a „modern férfi totelésztől származó kifejezéssel Minkkinen a (nőkkel szembeni) kiszolgáltatottságára” gon- jogról való filozofálás egy sajátos módjára utal: dolhatott.98 Valami azonban mégiscsak sántít Klimt festményén – írja öntörvényűen – min- ebben az okoskodásban: ha ezt az álláspontot denki szemében vágyak égnek; „[a]z egyetlen elfogadnánk,99 akkor azt is ki kellene jelente- vágy nélküli alak a képen talán az a férfi, aki alá- nünk, hogy a nők festője lényegében félt a nők- zatosan elfogadja kivégzését, pont olyan mint től. Ez meglehetősen bizarr következtetés volna. Szókratész, aki igazi filozófus lévén »készen áll Van azonban egy másik magyarázat is. Ezt a a halálra«.”97 Erre azt tudnám mondani: ez az leginspiratívabb és a legmélyebben gondolkodó értelmezés, bár nem lehetetlen, mégsem plau- Klimt-szakértő, az amerikai Carl Schorske fo- zibilis. galmazta meg. S ha nem is mindenben, de lé- Vajon mi a magyarázata annak, hogy az igaz- nyegében – szerintem – egyet lehet vele érteni. ságszolgáltatást, vagy inkább a büntetés-végre- Eszerint a Jogtudományon egy „szörnyű szexu- hajtást három nő felügyeli, akik valószínűleg ális kényszerképzet” képi alakját látjuk. Justitia, Igazság és Törvény valóságos-pokolbéli Ahhoz, hogy lássuk az amerikai kultúrtör- megfelelői, miközben a szenvedő, vagyis vádlott ténész gondolatának mélyenszántó voltát, érde- és elítélt férfi? Nőket és férfiakat a másik két fa- mes hosszabban idézni őt. „Klimt törvényének kultásképen is láthatunk, ám központi alakként kettéosztott világa az igazságosság három gráci- csak a Jogtudományon látunk férfit. Ráadásul a ájával odafenn és az ösztönök három fúriájával nők fiatalok, a férfi idős. Ez persze Klimt számos idelenn – kezdi az elemzést Schorske – Aiszk- más képén is előfordul, az idős férfi azonban a hülosz Oreszteiájának nagy hatású megoldására Jogtudományon láthatólag szenved. Valószínű- emlékeztet, ahol Athéné Zeusznak a racionális leg bűnhődik. A kép így nemcsak a büntetésről törvényre és atyai erőre épülő uralmát hozza szól, de a bűnhődésről is. A bűnhődés okát, a létre a vérbosszú anyajogú törvénye fölött. Mi- bűnt a képen nem láthatjuk, ám az ellentmon- dőn Athéné megépíti társadalmi törvényszékét,

799 Függelék az Aerioszpagoszt, meggyőzi az Erünniszeket, annyit látunk, valaki büntetést szabott ki egy hogy legyenek annak patrónái, megfékezve ha- férfira – még azt sem tudjuk, hogy azt az erün- talmukat azáltal, hogy integrálja őket saját szen- niszek szabták-e ki vagy ők csak végrehajtják –, télyébe. Ész és kultúra ül így diadalt az ösztönök s az láthatólag szenved. Nem tudjuk, hogy miért és a barbárság fölött. Klimt megfordítja ezt az büntették meg, s hogy igazságos volt-e e bün- antik jelképet, visszaadja a fúriáknak erede- tetés. ti hatalmukat, és megmutatja, hogy a törvény Az idős férfi szenvedését ugyanakkor Klimt nem lett úrrá az erőszakon és a kegyetlensé- együttérzőn, már-már részvéttel mutatja be. Ez gen, hanem csak elfedte és igazolta azt. A föld az ábrázolás éppen az ellentéte annak, ahogyan legmélyebb és legsötétebb üregeiből, ahová néhány évvel korábban – azon ritka alkalmak Aiszkhülosz szerint Athéné az »éjszaka lányait« egyikén, amikor férfit ábrázolt képein – az 1. száműzte, haragjában és félelmében Klimt újra szecessziós kiállítás plakátján az ifjú Thészeuszt előhívja őket. Megbizonyosodván, hogy az ösz- mutatta be.102 E tekintetben Schorske leírása tönök erői hatalmasabbak a politikánál, Klimt teljesen pontos és vitathatatlan, amikor ezt írja: már nem tudta úgy »imádni megalázottságá- „Ott az erőtől duzzadó ifjú a hagyomány Mino- ban és csonkaságában is« Minerva templomát, tauruszába döfi kardját. Itt viszont az öregedő ahogy Freud. Athéné, akit Klimt annyiszor áb- áldozatot olyan büntetés sújtja, amely illik az rázolt sokféle szerepben, most egyszerűen hi- ödipuszi bűnhöz: kasztráció, impotenciára kár- ányzik a jog színpadáról, holott elvben egyedül hoztatás. Gyanítható – folytatja az elemző –, ott volna helye. Az elfojtott tartalom visszatéré- hogy Klimt itt nemcsak fájdalmat és dühöt fejez sét az istennő eltűnése jelzi. Ily módon Klimt ki, hanem egy további érzést [is], amely az erejét a »fény sötétségen való győzelmét« dicsőíteni vesztett énre jellemző: a bűntudatot. …az iko- hivatott festményeinek sorában az utolsóval nográfia azt sugallja, hogy Klimt a kritika csa- félreérthetetlenül a sötétség elsőbbségét hirdeti, pásai alatt, még ellentámadása idején is, részben »felkavarva a pokol erőit«: újra előásta az ösztö- személyes bűneként élte át, hogy elvetette azt a nök hatalmát, és a fúriák jelképében ábrázolta művészi küldetést, miszerint az ösztönéletnek a őket – azt a hatalmat, amely a jog és a rend po- törvény kultúrájától való megszabadítását kell litikai világa alatt rejlett. Aiszkhülosznál Athé- elvégeznie.”103 A hivatalos világgal szembeni el- né trónra emelte a jogot az ösztönök ellenében; lentámadását ezek szerint az impotencia szelle- Klimt visszavette tőle a művét.”100 me árnyékolta be, s – ha a fentiek elfogadhatók, Ez kétségtelenül nagyívű elemzés. Ha elte- úgy – ennek az érzésnek adott hangot a Jogtudo- kintünk egy-két részletkérdés nyilvánvaló meg- mányon. Ez a Jogtudomány tehát – ellentétben kérdőjelezhetőségétől – például attól, hogy A- a jogtudományok néhány más formájával – az thénének miért egyedül a jog színpadán lenne életről szól, és az emberi természetről beszél. a helye? –, kétségtelenül azt kell mondanunk: Arról, hogy a bennünket érő büntetésnek gyak- hát igen, nem kizárt, hogy Klimt képe Aiszk- ran nem tudjuk az okát, s hogy mindenkit azzal hülosz művére „emlékeztet”. Lehetséges az is, büntetnek, amitől a legjobban fél. Ahogy a nők hogy a három nőalak – akik valóban „egyszerre „büntetése” rendszerint szépségük és vonzere- a fin de siècle femmes fatale-jai és antik bosszú- jük elenyészése, addig a férfiaké az, ha elveszítik istennők”101 – az ösztönök erőit jelenítik meg, potenciájukat: a férfierőt – a világ feletti uralom sőt Freud elemzéseire gondolva még az is lehet, szimbólumát és kifejeződését. Vannak persze bár nem túl szívderítő, hogy a „kultúra” és az férfiak, akik még ilyenkor is hatalomra törnek, „ösztönök” ellentétesek. Ha így van, valame- s valamilyen üres, hisztérikus és funkció nélküli lyik diadalt is ülhet a másik felett. Azt azonban hatalom ideig-óráig esetleg jut is nekik. Klimt meglehetősen nehéz leolvasni a képről, hogy azonban – minthogy nemcsak jó festő volt, de Klimt, amint Schorske mondja, azt akarta volna bölcs ember is – ezzel nem foglalkozott. megmutatni, hogy „a törvény nem lett úrrá az erőszakon… csak elfedte… azt”. A képen csak

800 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

6. Emil Wolf: Jurisprudentia. 1863. 7. Daniel Chester French: 8. Charles Gumery: Jurisprudence. Budapest Jurispridence. 1911. Clevland 1865. Chambéry

9. Jusztiniánusz feltételezett portréja az Új Szent Apollináriusz-bazilikában. 504 körül. Ravenna

10. Jusztiniánusz a San Vitale-templom 11. Zinajda Jevgenyevna Serebriakova: Jogtudomány. 1937/1938. mozaikján. 548. Ravenna Magántulajdon

801 Függelék

12. Paul Troger: Teológia és Jogtudomány. 1742. Altenburg

13. Bartolomeo Altomonte: Teológia és Jogtudomány. 1774/1776. Admont

14. Jusztiniánusz alakja egy szíriai kolostor mozaikján. Rankous 15. Haraszti Hirsch József: Jogtudomány 1900. Budapest

802 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

17. Donáth Gyula: Werbőczy István. 1908. Budapest

16. Carl Brünner A teológia és a jogtudomány allegóriája. 1898. Hessen Kassel-i Múzeum, Hessen

18. A Werbőczy-szobor ledöntése 1945. május 6-án

19. Jusztiniánusz modern szobra „oligarcha-barokk” környezetben. Szkopje

803 Függelék

20. „Megjöttek a jogtudósok.” A megóvott régi szobrokat 21. Grotiust „a helyére teszik” a holland Legfelsőbb az új bírósági épület előtt állítják fel. Bíróság épülete előtt. 2015. Hága

22. Johan Polet: Hugo Grotius – (a holland Legfelsőbb Bíróság épülete előtt)

804 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

23. Raffaello: Erények / A jogtudomány fala. Fölöttük: Az igazságosság tondója és két közismert ítélet képe. Egy neoplatonikus kompozíció – az antik és keresztény eszmék szintézise

24. A Stanza della Segnatura: az Athéni Iskola és az Erények/Jogtudomány fala

805 Függelék

25. A Stanza della Segnatura: az Erények/Jogtudomány fala és a Disputa/Az egyház diadala

27. A parnasszus

26. Az erények és a jogtudomány

28. Bizonytalanul meghatározható alkotó: 29. Raffallo vázlata a polgári jog (világi Jogászok Justinianus jog) paneljéhez. 1511/1512 körül. környezetében Städel Múzeum, Frankfurt am Main

806 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

30. A filozófia allegóriája 31. A költészet allegóriája

32. Teológia allegóriája 33. Az igazságosság allegóriája

34. Salamon ítélete 35. Az eredendő bűn (Ádám és Éva)

807 Függelék

37. Tempeantia

36. Fortitudo

38. Prudentia

39. Caritas 40. Spes 41. Fides

808 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

44. Edvard Munch: Az asszony három stációja (Szfinx). 1894

42. A Bécsi Egyetem aulája, melynek díszítésével mások mellett Gustav 45. Gustav Klimt: A nő három Klimtet bízták meg. A fekete-fehér mennyezeti képek 1945-ben elpusztultak. életkora. 1905

43. Az Oslói Egyetem aulája, melynek díszítésére Edvard Munchöt kérték fel. A színpad mögötti falon: Munch A nap. 1916

809 Függelék

46. Hayez Francesco El Beso: 47. Edvard Munch: 48. Edvard Munch: 49. Gustav Klimt: A csók. 1859 A csók. 1892 A csók. 1895 A csók. 1907

50. Edvard Munch: Madonna. 1894

52. Edvard Munch: Fredrik Stang portréja. 1928. Munch Múzeum, Osló

53. Gustav Klimt: Nuda veritas (részlet). 54. Edvard Munch: 51. Gustav Klimt: Judith. 1901 1889 Eva Mudocci. 1903

810 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

55. A Jogtudomány rekonstruált színei 56. Kompozíciós terv az 57. Hügieia (feltehetőleg filmforgatásra készült) Orvostudományhoz (az Orvostudomány részlete)

59. Transzfervázlat 58. Filozófia. 1900 a „Jogtudományhoz”. 1903–1907 60. Orvostudomány. 1901

61. A „Jogtudomány” kompozíciójának festett vázlata. 1897/98

811 Függelék

62. A Jogtudomány részlete: az eszmények – három grácia

64. Klimt Justitiája – 65. A Jogtudomány részlete: a földön bírók fejével bűnös vagy áldozat?

63. A Jogtudomány részlete: a valóság – három fúria

66. A Jogtudomány részlete: bíró-fejek mindenütt

67. Gustav Klimt: Beethoven-fríz, részlet: A lovag (a „felvértezett hős”, aki „felveszi a harcot a boldogságért”). 1902

812 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

68. Robert Schwarz: Meztelen nő látogatása egy kiállításon. 2002/2007

69. Gustav Klimt: Kritikusaimnak (később: Aranyhal). 1901/1902

70. Gustav Klimt: Beethoven-fríz, részlet: Az ellenséges hatalmak könyörtelensége. 1902. (A gorgók neve itt „bujaság”, „mértéktelenség” és „emésztő gond”; valójában: Betegség, Őrület és Halál)

813 Függelék yy JEGYZETEK

1 Lásd például Sisa József: A Magyar Tudományos 7 Prohászka László: Szoborsorsok. Szoborhistóriák. Akadémia székháza. Séta a székházban. Budapest, Budapest, Városháza, 2004. 53. Corvina, 2015, valamint az annak alapján készült is- 8 Ezt nem részletezem, de emlékeztetek itt arra mertetőt az MTA honlapján: Az MTA székháza, 11. a két képre, amelyeket Eötvös József által kiírt 2 Vö. Buza Péter: A mesterség dicsérete. Parlamenti történelmi festménypályázatra nyújtottak be az szoborkorrajz. Budapest, Száz Magyar Falu Köny- 1860-as évek végén. A kiírás szerint Bethlen Gá- vesháza, é. n. 25. bort, az egyébként kiváló képességekkel és eré- 3 Lásd róla Otto, Jochen: Favre (Faber), Antoine. Ju- nyekkel is rendelkező politikust kellett „tudósai” risten. Ein biographisches Lexikon von der Antike körében ábrázolni. A pályázaton Madarász Viktor bis zum 20. Jahrhundert. Szerk.: Stolleis, Michael. és Dósa Géza is indult egy-egy képpel; s mindkét München, Beck, 2001. 207. alkotó, de különösen Dósa, olyan életképszerű je- 4 Z. J. Serebriakova egyébként más területen, így a lenetet festett, amelyen a tudósok alázatos tekin- nőábrázolások terén az emigráns orosz festészet ki- tettel, hajlongva rendelődnek alá a politikusnak. emelkedő képviselője volt. Lásd róla Hutton, Mar- Éles kontrasztban áll ezzel Rembrandt kedvenc celline: Remarkable Russian Women in Pictures, tanítványának, Gerbrand van den Eeckhout a Prose and Poetry. Nebraska, Zea Books, 2013. tudósábrázolása, amely a tudóst realisztikusan, 233–236. könyvei társaságában, de a világtól elzárt magá- 5 De hogyan került – kérdezheti az Olvasó – Jusz- nyában ábrázolja. tiniánusz szobra Szkopjéba? Ennek két oka van. 9 A szobor ledöntésének körülményeiről lásd Pótó Az egyik, hogy a Kelet-római Birodalom ura az János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és po- azóta teljesen elpusztult Tauresiumban (mai ne- litika. Budapest, Osiris Kiadó, 2003. 56–61; Pro- vén Gradište) született 482-ben, melynek romjai hászka L.: idézett mű (2004), ugyanott; Bertényi a mai Szkopjétól mintegy 20 kilométerre találha- Iván, ifj.: Állt 37 évet. Werbőczy István budapesti tók. A másik, hogy amikor az 518-as nagy földre- szobra. Történelmi Szemle. 2014/2. sz. 203–230. gés teljesen romba döntötte Szkopje görögök által Egyébként volt – van – még egy másik Werbő- alapított elődjét, Szkupit, a VI. század derekán czy-szobor is Budapesten. Ez Bezerédi Gyula Jusztiniánusz császár egy új települést alapított 1906 körül készített kőfaragványa, mely az Or- a közelben (Justiniana Prima, jelenleg Caričin szágház déli homlokzatán ma is látható. grad). Ennek a mai Szkopjével, illetve Észak-Ma- 10 Pótó J.: idézett mű, 59. cedóniával való kapcsolata sok szempontból vi- 11 A sor elején (balról kezdve) Cornelis van Bijn- tatható volna, ha el nem pusztul. Ám – a szlávok kershoek (1673–1743) alakja látható, aki – túl nem sokkal későbbi betörései után, a terület bi- azon, hogy írásaival komolyan hozzájárult a ró- zánciak általi visszafoglalása, majd a több év- mai jog, a nemzetközi jog és a közjog szakiro- százados török uralom alatt – részben elpusztult, dalmához – egy különleges korban volt bírósági részben teljesen átalakult. A XIX–XX. században vezető. Ti. a Holland Köztársaság, a „Tizenhét azonban a környéken élő népek új erőre kaptak. Tartomány” néven is ismert Egyesült Provinci- A Jusztiniánusz szoborral a mai északmacedón ák idején, 1724 és 1743 ő volt a Legfelsőbb Bíró- emlékezetpolitika – mely axiómái miatt több kör- ság elnöke. A monarchia visszatértével senkinek nyező nép folyamatos támadásainak kereszttüzé- nem jutott eszébe, hogy ledöntse a szobrát, vagy ben áll – afféle historizálás révén az ókori Mace- kiebrudalja őt a nemzet emlékezetéből. Mellet- dóna nagyságára próbál emlékeztetni. te a svájci származású Ulrik Huber (1636–1694) 6 Bacon esetében a legtöbb „kiindulópontja” a fla- szobra, aki 21 évesen már az ékesszólás, azaz mand Paul van Somer portréja volt 1617-ből a retorika és a történelem, nem sokkal később (melyet korábban egy másik németalföldinek, ifj. a jogtudomány professzora volt a franekerbe- Frans Pourbusnak tulajdonítottak). Ez ma a var- ni egyetemen (ahol egy ideig René Descartes is sói Łazienki-palotában látható, ahová még 1795 tanult), majd a fríz Fellebbviteli Bíróság bírá- előtt került, miután II. Poniatowski Szaniszló ja lett, sőt egy fríz állam lehetőségéről tett köz- Ágost lengyel király és litván nagyfejedelem meg- zé pamfletet, és megírta a Korom jogtudománya, vásárolta. Ám – bár készítője Bacon kortársa volt amint azt Frízföldön művelik (1686) című művét. – nagy valószínűséggel még ez is másolat. (Erede- Szobrát senki sem döntötte le annak bizonyítá- tije magántulajdonban van.) saként, hogy a fríz állam a modern korban csu-

814 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben pán utópia lehetett. Természetesen itt áll Hugo de laltakat azonban több helyen felülvizsgáltam, kor- Groot, vagy ahogyan mi ismerjük: Hugo Grotius rigáltam és kiegészítetttem. (1583–1645) szobra is, akit életében sokan üldöz- 16 Egyes régi művészettörténészek, például G. Bat- tek ugyan, de nagy hatású művei – mindenekelőtt tista Cavalcaselle szerint az Esterházy Madonna A háború és a béke jogáról című értekezése és a Raffaello Rómába költözése után, tehát már ró- Mare liberum című pamfletje – okán utólag ál- mai műhelyében maradt befejezetlenül (lásd er- talános elismerés övez. Grotiusé mellett Simon ről J. A. Crowe – G. B. Cavalcaselle, Raphael: His van Leeuwen (1626–1682), az ún. római-holland life and works. London, J. Murray, 1885; eredetileg jog szakértőjének a szobra áll, mellette pedig az olaszul, 1883); a későbbi irodalomban azonban egész korabeli Európában hatást gyakorló Johan- többen – így például Ettore Camesasca (vö. Tutta nes Voeté (1647–1713), aki ugyancsak a holland la Pittura di Raffaello. Milano, Rizzoli, 1956) és és a római jog művelője volt, s akit a különleges mások – nem osztják e véleményt. jellemzőkkel bíró dél-afrikai jogtudományban 17 Raffaello késői művein már látható, hogy cinque- még ma is tisztelnek. A sor végén Joan Melchior cento festészete viszonylag korán átment a ma- Kemper (1776–1824) szobra áll, aki a természet- nierizmusba, az azonban nem – miként néhány jogot vegyítette a polgári joggal, megszövegezett fiatalabb pályatársa esetén –, hogy akadémizmus- egy egész holland polgári törvénykönyvet, ám azt ként merevedett meg, mielőtt átadta helyét a ba- – átvéve a Code Civilt – képviselőtársai nem fo- rokknak. gadták el. Utódaiknak mindazonáltal eszébe sem 18 Trónra kerülését követően II. Gyula három évig jutott, hogy „kiiktassák” emlékét a holland jog az első emeleti Apartamento Borgiában lakott, itt történetéből. A szobrok alkotói: Albert Termote azonban hálószobájában azt a képet kellett néz- (Cornelis van Bijnkershoek), Frits van Hall (Ul- nie, amelyen elődje és egykori ellenfele, a gátlásta- ricus Huber), Johan Polet (Hugo Grotius), Hildo lan hatalomgyakorlásáról és erkölcstelenségeiről Krop (Simon van Leeuwen), Mari Andriessen ismert VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) térdelve (Johannes Voet) és Ludwig Oswald Wenckebach imádkozik. A kép kalandos, már-már bulvárlap- (Joan Melchior Kemper). ba illő sorsáról és részleteiről lásd az „Előkerült 12 Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról. Ford.: a Borgia-pápa botrányfreskója” című rövid írást; Haraszti Gyögy, Brósz Róbert, Diósdi György és Múlt-Kor. 2006. június 30. Muraközy Gyula. Bukarest, Kriterion, 1973. 77. 19 Az oly sok legendát megfogalmazó Giorgio Va- 13 Ezek egyike, hogy a képen feltűnik Lodewijk saritól, a reneszánsz nagy művészeti írójától tud- Ernst Visser (1871–1942), a holland Legfelsőbb juk, hogy II. Gyula mintegy „versenyeztette” a Bíróság nemzetközileg elismert zsidó elnöke, akit festőket, s akkor döntött véglegesen a korábbi és a II. világháború idején, 1941-ben, a német meg- a készülő freskók eltávolításáról, amikor meglát- szállók holland kollégái és munkatársai tiltakozá- ta Raffaello Athéni iskoláját. Vö. Giorgio Vasari: sa nélkül mozdítottak el hivatalából. Valamiféle A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. kárpótlásként és elégtételként 2015-ben róla ne- Budapest, Magyar Helikon, 1978. 481. vezték el az épület egyik tárgyalótermét. 20 Vö. Hugo Chapman – Tom Henry – Carol Plaz- 14 A Stanza alapterülete kb. 8 × 10 méter, a Jogtudo- zotta: Raphael. From Urbino to Rome. London, mány fala 660 cm széles és körülbelül ugyanilyen National Gallery Company, 2004. 51. magas, a freskó a fal felső felében található, a lu- 21 Az egyes albumok és a művészettörténeti elem- netta szélessége 660 cm. A bal oldali festett kép- zések nemcsak a teljes falkép címét adják meg mező kb. 110 cm, a jobb oldali kb. 230 cm széles. igen eltérően (vö. Erények versus A jogtudomány A mennyezet kupola alakú, az ott látható medal- fala), de a ciklus egyes darabjainak címét is. Mivel lion átmérője kb. 180 cm, a téglalalap alakú képek azokon egy-egy könyv átadásának és átvételének mérete 120 × 105 cm. pillanatai láthatók, nem könnyű meghatározni, 15 Itt tudatom az olvasóval, hogy a Raffaello-képről hogy konkrétan ki és mit csinál (átad vagy át- itt közölt szöveg részben megegyezik egy korábbi vesz). Csupán néhány változat a hazai kiadvá- közleményem egyes részeivel; vö. A félbehagyott nyokból: „Justinianus… átveszi a Pandektákat Jogtudomány. In: Suum cuique. Ünnepi tanulmá- [Triboniustól]” (Vayer, 38), „Justinianus átnyújtja nyok Paczolay Péter 60. születésnapjára. Szerk.: a Pandektákat Triboniusnak” (Vasari, 471), „IX. Fejes Zsuzsanna és Török Bernát. Szeged, Pólay Gergely átadja a Dekretáliákat Raymond de Pe- Elemér Alapítvány, 2016. 204–220. Az ebben fog- ñafortnak” (Vayer, 38) és „Az egyházi törvény- könyv kibocsátása” (Wollanka, 101). A jogtörté-

815 Függelék

net tényeire is figyelve ezek a megfogalmazások után került sor; A jogtudomány falát legutóbbi távolról sem közömbösek. A főszövegben a Vec- 2011-ben restaurálták. chi–Cuzin-kötet szóhasználatát követtem (lásd 27 Lásd Nesselrath, Arnold: Lorenzo Lotto in the Pierluigi de Vecchi – Jean-Pierre Cuzin: Raffael- Stanza della Segnatura. The Burlington Magazine. lo festői életműve [1966]. Előszó: Michele Prisco. 142. 2000. 4–12. és Maaike Dirkx: Lorenzo Lotto Ford.: Hajnóczi Gábor. Budapest, Corvina, [1966, in Rome (1) – The case of the Pandects. Remb- 1982] 1984. 100–105), még ha kétséges is, hogy randt’s Room [blog]. internet: https://arthisto- pont annak kellene „kiadni” a Dekretáliákat, aki riesroom.wordpress.com. 2014. április 27. Ez azért annak anyagát összegyűjtötte. érdekes, mert mint fentebb említettem, Lorenzo 22 Wollanka József: Raffael. Budapest, Lampel, 1906. Lotto már Raffaello Rómába érkezése előtt is a 98. Vatikáni Palotában dolgozott, sőt néhány képét 23 Ez a stanzák más képein is előfordult; aktuális állítólag eltávolították (ami az adott korban egy- uralkodói minőségében II. Gyula csak a Héliodó- általán nem volt szokatlan), hogy helyt adjanak rosz kiűzetése című freskón jelent meg. annak a festészeti programnak, amit Raffaello ki- 24 Rajmond Bolognában tanult, majd ott is tanított. vitelezett. Ő volt az, aki – különböző egyházjogi művei mel- 28 A freskóhoz készült vázlatok időközben a lehető lett, mint amilyen például a Summa Raymundi legkülönbözőbb múzeumokba – így az Uffizi- vagy a Summa de casibus poenitentiae – IX. Ger- be, az Ashmolean Múzeumba, az Albertinába, a gely felkérésére Liber extra címen összegyűjtötte British Museumba stb. – kerültek. A világi jogot a pápák rendelettárait (dekretálisait, innen a kép szemléltető kép vázlata a frankfurti Städel Mú- másik címe: Decretales Gregorii IX, 1234). Az öt zeumban (Städelsches Kunstinstitutban) látható. könyvből álló gyűjteményt – mely Gratianus tör- A különböző múzeumokba került Raffaello-raj- vénykönyve (Decretum Gratiani, 1140) mellett a zokról lásd Paul Joannides: The drawings of Rap- Corpus Iuris Canonici (kihirdetve: 1317) második hael with a complete catalogue. Oxford, Phaidon, része lett – gyakran Liber decretalium extra Dec- 1983 és Kárpáti Zoltán – Seres Eszter: Raffaello. retum Gratiani vagantium címen is idézik. Rajzok Budapesten. Budapest, Szépművészeti 25 Az egyik főalak térdelve történő ábrázolását elő- Múzeum, 2013. ször Melozzo da Forli (1438–1494) alkalmazta a 29 Vayer Lajos: idézett mű, 38. Biblotheca Apostolica Vaticana (a Vatikáni Apos- 30 Raffaellóhoz vagy a művét befejező tanítványá- toli Könyvtár) alapítását – valójában újraegyesíté- hoz, Guilio Romanóhoz köthető egy másik, ke- sét – megörökítő képén. Ezen a vezetőnek kine- vésbé ismert Justitia is. Ez a Sala di Costantino fa- vezett Bartolomeo Platina térdel IV. Sixtus pápa lát díszíti I. Orbán pápa trónjának bal oldalán, bár előtt. Mivel Raffaello „nem volt újító művész… talán nem is Raffaello keze nyomát őrzi, hanem inkább az addig elért eredmények összefoglalója, azokét, akik befejezték a Konstantinus-terem dí- folytatója és betetőzője” (vö. Lyka Károly: Raf- szítését. E kissé rendhagyó ábrázoláson Justita faello. Budapest, Corvina, 41983. 34), nem csoda, jobb kezében nem kard van, hanem azt egy ne- hogy egy ilyen kérdésben mintát követett. A tér- hezen meghatározható különleges madár, a jelek delő póznak azért van jelentősége, mert Forli szerint egy fekete hattyú nyakán pihenteti. Lásd képe volt az első, amely a pápát – tényleges törek- erről az 1. fejezetet (18. oldal) és Peter Goodrich véseivel egyezően – egy egyházi állam fejeként, ott említett értelmezését (13 lj.). egyházfejedelemként ábrázolta. 31 A másik három puttó által tartott feliratok ugyan- 26 Lásd ezekkel kapcsolatban Pierluigi de Vecchi – csak klasszikusokra utalnak. A filozófiánál a cice- Jean-Pierre Cuzin: idézett mű, 104–105; Vayer rói causarum cognitio („az okok megismerése”), Lajos: Raffaello freskói a Vatikánban. Budapest, a teológia mellett a Justinianustól származó di- Képzőművészeti Kiadó, 1987. 38. Itt jegyzem vinar(um) rer(um) notitia („az égi dolgok isme- meg, hogy a Stanza della Segnaturát az évszáza- rete”) kifejezések olvashatók, a költészet mellett dok folyamán többször is restaurálták. Száztíz pedig egy Vergilius Aeneisére (VI. 50.) utaló for- évvel ezelőtt Wollanka József a világi jogot szem- dulat áll: numine afflatur. Az utóbbi vonatkozásá- léltető képről még úgy írt, mint ami „élvezhetet- ban vö. „megillette őt,½rálehelt½az isteni ihlet,- lenné vált a későbbi ráfestés következtében”, az ½a szent őrület”, a Lakatos István által fordított egyházi jogot bemutatóról pedig úgy, mint ami magyar változatban: „az isten½szelleme szállta „rossz állapotban” van (idézett mű, 100.). A stan- meg…” (értsd: a szellem inspirálja). Ez utóbbiról zák utolsó nagy rendbe tételére a II. világáború lásd Christoph J. Steppich: Numine afflatur. Die

816 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

Inspiration des Dichters im Denken der Renaissan- Westdeutscher Verlag, 1971. (reprint: Springer-­ ce. Wiesbaden, Harrassowitz Verlag, 2002. 112. Verlag, 2013) 7–39. A képen olvasható mottók és idézetek meglehe- 38 Vö. Daniel Arasse: idézett mű, 13–14. Ehhez Aras- tősen változatos, alkalmasint vegyített forrásait se később azt is hozzáteszi: bár a kép „valamely és jelentését kimerítően elemzi Heinrich Pfeiffer: »program« alapján készül, mégsem diskurzus, Zur Ikonographie von Raffaels Disputa. Egidio da hanem figuráció, azaz van nem-koncepcionális Viterbo und die Christlich-Platonische Konzep- része is…” (uo. 19). Magyarul: a narratíváknak és tion der Stanza della Segnatura. Róma, Università fogalmaknak a vizualitás világába való átfordítá- Gregoriana, 1975. 153–170. sához szükség volt némi zsenialitásra is. 32 A hazai szakirodalomban ezt már Wollanka Jó- 39 Lásd róla Francis Martin: Friar, reformer, and Re- zsef 1906-os Raffaello-monográfiájában is meg- naissance scholar. Life and work of Giles of Viter- találjuk; legutóbbi megfogalmazása Vayer L.: idé- bo, 1469–1532. Szerk. John E. Rotelle. Villanova, zett mű, 25. Augustinian Press, 1992. 33 A gondolatmenet egyes elemeit lásd Daniel Aras- 40 Marsilio Ficino a firenzei vallásos humanizmus se: Raffaello látomásai. Budapest, Typotex, 2013. jelentős alakja, Platón fordítója, a Cosimo de’ 115–116. Medici támogatásával létrejött Akadémia veze- 34 E filozófiákról lásd R. T. Wallis: Az újplatonizmus. tője, Janus Pannonius levelezőtársa és a magyar Budapest, Osiris, 2002. Plótinosztól e kontex- Mátyás király pozitív szerepének méltatója. El- tusban is szemléletes a következő két műrészlet: méletében a platóni és az ágostoni tanoknak a A szépről és a jóról. Istenről és a hozzá vezető utak- Szentírás szövegével való összeegyeztetésére tö- ról. Budapest, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, rekedett. Írásai köréből lásd Marsilio Ficino: Pla- ford.: Techert Margit [1925], 1998. A reneszánsz tonikus írások. Budapest, Szent István Társulat, újplatonizmus kapcsán lásd Marsilio Ficino: Pla- ford.: Vassányi Miklós, 2003. A Három könyv az tonikus írások. Budapest, Szent István Társulat, életről című művének részletét magyarul (ford.: ford.: Vassányi Miklós, 2003. A kereszténység és Imregh Monika) lásd: Orpheus Noster. 3. (2011) platonizmus renszánsz kori sikeres összekapcso- 2. 63–78. lását jól szemlélteti Lorenzo de Medici megfogal- 41 Riario sorsának számos tényét az határozta meg, mazása: „Platón tanai nélkül nem lehet senki sem hogy sokszor állt konfliktusba került csoportok jó polgár, sem jó keresztény” (idézve: A magyar között. Már pályája elején, 1484-ben „belekeve- irodalom története. Budapest, Akadémiai Kiadó, redett” az Orsini és a Colonna családok közötti 1964–1966. 1. kötet (A magyar irodalom története háborúba, 1517-ben pedig közel került a X. Leó 1600-ig) 31. pápa (Giovanni di Lorenzo de’ Medici) elle- 35 Raffaello legjelentősebb táblaképein – az Ale- ni összeesküvéshez is. Ebben nem volt hajlandó xandriai Szent Katalinon (1508), a Szent Cecília részt venni, de tudott róla, s arról is, hogy az ös�- eksztázisán (1516), az Ezékiel látomásán (1518), s szeesküvés egyik vezére, Alfonso Petrucci (akit mindenekelőtt egyik utolsó alkotásán, a Krisztus később emiatt halálra ítéltek) meg akarta ölni a színeváltozásán (1518–1520) – azonban minden pápát. Emiatt Riario vagyonát részlegesen elko- nyilvánvaló lesz: ezeken ugyanis megjelenik az bozták, s ennek részeként X. Leó elvette tőle villá- egység lélekben történő megteremtésének egyik ját – az egyik legszebb római reneszánsz épületet legfőbb kereszény-platonikus útja, az ekszázis és a (melyet addig Palazzo Riariónak neveztek) –, és látomás is. Az eksztázis és mennyei látomás Raffael- unokatestvérének, Giulio de’Medicinek (akkor lo festészetében játszott szerepét kimerítően elem- szentszéki kancellárnak, a későbbi VII. Kelemen zi Daniel Arasse: idézett mű, különösen 13–22. pápának) adta, aki viszont a kancelláriának ado- 36 Az érett reneszánsz festészet egészére, különösen mányozta azt. Innen a ma is csodált villa neve: Michelangelóra vonatkozóan lásd ezt Tátrai Vil- Palazzo della Cancelleria. mos: Közép-itáliai cinquecento festmények. Buda- 42 Lásd Vayer L.: idézett mű, 38–40. pest, Corvina, 1983, különösen 10. és köv. 43 A két kép ilyenfajta – a harmónia lehetőségét 37 Lásd erről Herbert von Einem előadását a Raj- nem megteremtő – párhuzamosságát és az egyik na-Vesztfáliai Tudományos Akadémián, Düssel- másiknak való tényleges alárendelődését a mű- dorfban. Einem, Herbert von: Das Programm der vészettörténeti leírások olykor az allegória és a Stanza della Segnatura im Vatikan. 160. Sitzung történeti ábrázolás különbségeivel oldják fel. Pél- am 15. Juli 1970 in Düsseldorf. Rheinisch-West- dául azt mondják: a lunettában látható erények fälische Akademie der Wissenschaften. Opladen, az előbbi, az ablak melletti falfelületeken látható

817 Függelék

két kép pedig az utóbbi kategóriába tartozik. Ez rűsítő értelmiségi művészeti és részben politikai azonban nem oldja meg a problémát, ráadásul mozgalom volt. Kiáltványuk a Bohémek Tízparan- nem is teljesen igaz, mert – mint láttuk – a két csolata (1889) volt. Ezt a – hol tréfás, hol dadaista, jogtudománykép nem igazán felel meg a történe- hol pedig anarchista – kiáltványt a korábbi művé- ti ábrázolás elemi követelményeinek: IX Gergely szettörténészek szerint a mozgalom vezetője, az például szándékoltan nem XIII. századi pápa, író, filozófus és anarchista politika aktivista (nem Peñaforti Rajmond nem katalán szent és így to- mellesleg Edvard Munch barátja), Hans Jæger írta, vább. De még ha nem is így lenne, ezen az úton az újabb írások (például Bjørnstad, Ketil: Jæger. En csak annyit tudunk – tényszerűen, leíró jelleggel rekonstruksjon. Aschehoug, 2001) szerint azonban – kijelenteni, hogy „a jelképes ábrázolásnak az az az azt közzétévő lap szerkesztője, a képen látható eszményi eleme, amely közösen érinti mindkét tár- Johan Collett Michelsen tollából származott, mint gyat, természetszerűen a fal felső részét foglalja el Jæger nézeteinek karikatúrája. mint tiszta allegória, míg az ablak mentén egy-egy 54 A Dániából Norvégiába a XVIII. században átte- történet jelenet mutatja be a jog polgári és egyházi lepült zsidó család, a nevében még ma is létező, változatát”; vö. Wollanka J.: idézett mű, 98. Hambros Bank alapítója, arról nevezetes, hogy 44 Ugyanott, 98. o. 1814-ben ők mentették meg Norvégiát az állam- 45 Amikor Raffaello Santi elkezdte díszíteni a stan- csődtől. zákat, Michelangelo Buonarroti a Sixtus-kápolna 55 Bischoff, U.: idézett mű, 16. mennyezetén a központi jelenetet, A világ terem- 56 Ezek a grafikák az oslói Munch Múzeumban tése című részt festette, Leonardo da Vinci pedig (Munchmuseet) és annak honlapján tekinthetők – aki ekkor már túl volt az Utolsó vacsora (1498) meg. Egy-egy grafikát olykor albumok is közöl- és a Mona Lisa (1503–1506) megalkotásán – a nek. Lásd még Woll, Gerd: Edvard Munch. The Róma környéki mocsarak lecsapolásánal lehető- Complete Graphic Works. H. n., Orpheus/Philip ségeit vizsgálta mérnöki szempontból. Wilson Publisher, 2012. 422. 46 Lásd erről Tátrai V.: idézett mű, 15. o. 57 Fredrik Stang a hasonló nevű Frederik Stang nor- 47 Vayer L.: idézett mű, 22. o. vég minisztelenök unokája és Emil Stang minisz- 48 Életéről lásd Prideaux, Sue: Edvard Munch. Be- terelnök fia, aki egyébként Christian Homann hind the Scream. New Haven, Yale University Schweigaard norvég miniszterelnök lányát vette Press, 2005. feleségül. Pályája kezdetén az oslói (kristianiai) 49 A 11 kép a következő: Kémia; Történelem; Új jogi kar dékánja, majd az egyetem rektora, vala- sugarak; A nők a Nap felé fordultak; Az ébredő mint a dán, norvég és svéd nyelven (ma is) meg- férfiak a fényben; A Nap; Géniuszok a fényben; jelenő Tidsskrift for Rettsvitenskap(Jogtudományi A férfiak a Nap felé fordultak; Arató nők; Alma Szemle) szerkesztője. Később parlamenti képvise- Mater és A forrás. (Az aulát 2018-ban újították lő és politikus lett (s mint ilyen, a konzervatív párt fel, a képek mindmáig kiváló eredeti állapotuk- vezére volt), és működött igazságügyi miniszter- ban láthatók.) ként is. Jogelméleti nézeteinél maradandóbbak 50 Klimt Adele Bloch-Bauerről festett portréinak voltak polgári jogi nézetei, a felelősségi rendszer a sorsát és jogi helyzetét másutt részletesen tár- és a kártérítés kérdéseivel foglalkozott, valamint gyaltam. Lásd Takács Péter: Egy politikai eszme a politikai-jogi elgondolásai, amelyek Norvégia joggyakorlatban: az Altmann-ügy. Hogyan (nem) nemzetközi jogi semlegességét célozták. szerzett joghatóságot az Amerikai Egyesült Ál- 58 Klimt képe esetében a színeket csak hozzávetőle- lamok az Osztrák Köztársaság egyik intézménye gesen tudjuk rekonstruálni. Lásd a későbbieket. felett. In Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy 59 A Jurisprudenz (Jogtudomány, 1903–1907, erede- valóság. Interdiszciplináris megközelítések. Szerk.: tileg olaj, vászon, 430 × 300 cm) a Bécsi Egyetem Takács Péter. Budapest–Győr, Gondolat Kiadó – dísztermének mennyezetére készült, de külön- MTA TK JTI – SZE DFK, 2015. 501–520. böző viták és botrányok miatt nem került oda, s 51 Olaj, vászon, 81,5 × 125,5 cm. a II. világháború idején megsemmisült. A képet 52 Lásd Bischoff, Ulrich: Edvard Munch: 1863–1944. egy korabeli fényképről és leírásokból ismerjük, Köln, Taschen, 2000, magyarul: Munch. 1863– s ezek alapján készült el rekonstrukciója is. Ezek 1944. Képek életről és halálról. Ford.: Székely And- egyike, végül is, a Bécsi Egyetem dísztermének rás. Budapest, Taschen – Vince Kiadó, 2006. 14. mennyezetére került fekete-fehérben, egy másika 53 A „kristianiai bohémek” (Kristiania-bohemen) a a Leopold Múzeumban tekinthető meg, egy kiszí- naturalizmus romantikába hajló változatát népsze- nezett változat pedig – mely a Klimtről szóló film

818 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

forgatásához készülhetett – egy időben az inter- Írások Klimtről. Vál.: Márton László. Ford.: Viola neten volt elérhető. József. Budapest, 1987. 31–32. 60 Például Otto R. Kissel 1984-es elemzése (Kissel, 69 Partsch, S.: idézett mű, 117. o. Otto R.: Die Justitia. Reflexionen über ein Symbol 70 Néret, G.: idézett mű, 40–47. o. und seine Darstellung in der bildenden Kunst. Mün- 71 Idézi Novotny, Fritz – Dobai, Johannes: Gustav chen, 1984) meg sem említi, a Wolfgang Pleister Klimt. Salzburg, 1967. 388. Az idézett szöveg egy és Wolfgang Schild által szerkesztett klasszikus al- része olvasható magyarul is Fliedl munkájában bum (Recht und Gerechtigkeit im Spiegel der euro- (vö. Fliedl, Gottfried: Gustav Klimt. 1862–1918. päischen Kunst. Szerk.: Pleister, Wolfgang – Schild, A nő képében a világ. Ford.: Adamik Lajos. Bu- Wolfgang. Köln, 1988. 227) pedig egy fél oldalon dapest, 2000. 87). intézte el. Itt utalok a témával kapcsolatos egyik 72 Zuckerkandl-Szeps, Bertha: Eine Scheidung soll korábbi írásomra (vö. Takács Péter: Elfeledett „Jog- es sein. Neues Wiener Journal, 1931. 05. 2., rep- tudomány”. Jog. Állam. Politika. 1. évf. 2009/1. rint: Breicha, Otto (szerk.): Gustav Klimt. Die 147–166.) melynek több részletét – korrigálva, ki- goldene Pforte. Salzburg, 1978/1981. Idézi No- egészítve és felülvizsgálva – ebbe az írásba átvettem. votny–Dobai: idézett mű, 388; valamint Fliedl, 61 Lásd Gephart, Werner: Recht als Kultur. Zur kul- G.: idézett mű, 87–88. tursoziologischen Analyse des Rechts. Frankfurt 73 Talán érdemes itt megjegyezni, hogy a Klimt-iro- am Main, V. Klostermann, 2006. /Studien zur dalomban igen gyakoriak a kisebb-nagyobb europäischen Rechtsgeschichte, 209./ 323. egye- pontatlanságok és ellentmondások. Egyetlen temi előadásként Rechtskultur und Geltung. An példa erre az elpusztult képek száma. Susanna den Grenzen des Rechts. [Vorlesung im Winterse- Partsch például ezt írja: „Értelmetlen akciójuk mester 2006/2007], Bonn, internet: http://www. [ti. az SS-csapatoké] Klimt két kompozícióváz- soziologie uni-bonn.de; Manderson, Desmond: latát, a három fakultásképet és négy további fest- Danse Macabre. Temporalities of Law in the Visu- ményét semmisítette meg” (Partsch, S.: idézett al Arts. Cambridge, Cambridge University Press, mű, 127). Eszerint a tűzben kilenc Klimt-kép 2019. 126–156. Minkkinen, Panu és Assaf Lik- semmisült meg. Sármány Ilona egy magyarul és hovski írását lásd alább. angolul is megjelentett munkájában ugyanerre 62 A későbbi bonyodalmak értékeléséhez fontos az eseményre így utal: „Az osztrák kultúra fel- adalék az a szempont, amire Susanna Partsch hív- becsülhetetlen kára, hogy az osztrák szecessziós ja fel figyelmünket. Az a tény, hogy az új egye- szimbolizmus e főművei 1945-ben… 28 másik temi épület, az előzetes tervekkel szemben, a Klimt-képpel együtt… elégtek.” Sármány Ilona: városközpontban, s azon belül is a Ringstraßén Gustav Klimt. Budapest, 1989. 48. Ennek az írás- kapott helyet – írja Klimt-monográfiájában –, „a nak nem célja, hogy kimutassa vagy korrigálja professzori kar diadalát jelentette, lévén, hogy [a az ilyen ellentmondásokat, de ahol lehetett, igye- professzorok] ezzel visszakapták a megnyilatko- keztem a megbízhatóbbnak tűnő forrásokra tá- zás és a reprezentáció látványos lehetőségét”. Vö. maszkodni. Partsch, Susanna: Klimt élete és művészete. Ford.: 74 Egy fekete-fehér fotó erről a képről is fennma- Tandori Dezső. Budapest, 2000. 108. radt; közli például Fliedl, G.: idézett mű, 87. E 63 Vö. ugyanott, 109–110 és 117. vázlat egy már-már konvencionálisnak is ne- 64 Lásd Néret, Gilles: Gustav Klimt 1862–1818. vezhető, kezében kardot tartó Justitia-ábrázolás Ford.: Kertész Balázs. Budapest, 2008. 11. 1897/98-ból. 65 Alice Stobl újraközli a petíció szövegét. Vö. Stobl, 75 A Transzfervázlat a jogtudományhoz című kép Alice: Zu den Fakultätsbildern von Gustav Klimt. mérete 84 × 61,4 cm, ez jelenleg magángyűjte- Albertina-Studien [Bécs] 1964/2. szám, 138–169. ményben van; a Transzfervázlat a filozófiához 66 A professzor egy újságinterjúban így nyilatkozott: című kép mérete 89,6 × 63,2 cm, ez a bécsi Váro- „Nem a meztelen és nem a szabad művészet el- si Történeti Múzeumban látható, a Transzferváz- len harcolunk, hanem a rút művészet ellen.” Az lat az orvostudományhoz című kép mérete 86 × interjút már a Klimt-ellenes korabeli gyűjtemény 62 cm, ez az Albertina grafikai gyűjteményében is újraközölte. Vö. Bahr, Hermann (szerk.): Gegen tekinthető meg. Klimt. Wien, 1903. 22–23. 76 A Szecesszió 7. kiállításának katalógusa. Wien, 67 Néret, G.: idézett mű, 26. 1900. Idézi Néret, G.: idézett mű, 21, Sármány: 68 A kifejezést illetően lásd Hevesi, Ludwig: A bécsi Gustav Klimt. 37. Az eredeti alapján a magyar képrombolók. In Eisler, Max et al.: Gustav Klimt. szöveget némileg módosítottam.

819 Függelék

77 Vö. Partsch, S.: idézett mű, 128–134. Carl E. 87 Vergilius: Aeneis. VII. könyv, 312. sor. In Ver- Schorske így fogalmaz: „Klimt világvíziója gilius összes művei. Budapest, 1967 (a magyar Schopenhaueré – a világ mint akarat, mint vak szöveg Lakatos István fordítása). Azt, hogy e erő az értelmetlen vajúdás, szerelem és halál párhuzam lehetséges, először Carl Schorske fo- végtelen körforgásában.” Schorske, Carl E.: Bé- galmazta meg, s – mint oly sok általa felvetett csi századvég. Politika és kultúra. Ford.: Györffy értelmezési ötlet esetében történt – valamilyen Miklós. Budapest, 1998. 203. Nietzsche filozófi- formában igen sok művészettörténeti elemzés ájának és Klimt képeinek viszonyáról lásd még átvette. Vö. Schorske, C. E.: idézett mű, 218. Hofmann, Werner: Die Dichter stellen immer 88 Néret, G.: idézett mű, 23. wieder das Chaos her. Nietzsche, Klimt und die 89 Die Fackel, 1903. november 21. 147. szám, 10, Wiener Jahrhundertwende. Artibus et Historiae. idézi Gephart, W.: idézett mű, 127. Az aforizmá- 1999/40. 209–219. iról és drámáiról is ismert Karl Kraus, akit a né- 78 Klimt és Matsch tervei szerint a két kép egy- met nyelvű szatirikus irodalom legnagyobb XX. mással szemben lett volna elhelyezve az egye- századi alakjának tekintenek, s akit Ady „nagyon temi aula mennyezetén. Az alkotó mindkét egyéni, izgató és érdekes” figurának minősített képen a sotto in su (lentről fel, tulajdonképpen (vö. Nyugat. 1913/23.), már a Filozófia körüli vi- alulnézet) elvét alkalmazta, ezért más nézőpon- tában is vezető szerepet játszott. ból nézve mindkét kép sokat veszít a hatásából. 90 Lásd Gephart, W.: idézett mű, 131. Itt Gephart Valószínűleg ezért nem engedte Klimt, hogy Christian M. Nehaby művének egy szöveghelyé- azokat máshol használják fel. Vö. Partsch, S.: re utal (vö. Nehaby, Christian M.: Gustav Klimt. idézett mű, 132. Sein Leben nach zeitgenössischen Berichten und 79 Néret, G.: idézett mű, 25. Quellen. München, 1976. 71). 80 A Jogtudomány (1903) kompozíciója – a fentebb 91 Curtis, Dennis E. – Resnick, Judith: Images of utalásszerűen jelzett okoknál fogva – meglehető- Justice. The Yale Law Journal. 1987/8. 1727– sen különbözik A „Jogtudomány” kompozíciójá- 1772. nak festett vázlata (1897/98) című képtől. Amíg 92 A kompozíciós tervet elfogadó bizottság egye- a kompozíciós vázlat középpontjában Justitia áll, bek mellett azt kérte, hogy a végleges változat le- addig a végleges képen az igazságosság istennője gyen „nyugodtabb” a tervnél, az alkotó töltse ki a csak az egyik alak. Ám mindkét képen karddal a „kép alsó felében tátongó űrt” (ahol a polip sejlik kezében, mérleg nélkül áll. fel), s a főalakot „világosabban jellemezze”. Vö. 81 Néret, G.: idézett mű, 29. Schorske, C. E.: idézett mű, 219. A kompozíciós 82 Közismert, hogy Klimt stílusát a művészetkriti- vázlatok és a megvalósított festmények összeha- kus Ludwig Hevesi Malmosaiknak (festett mo- sonlítását mindhárom fakultáskép vonatkozásá- zaiknak) nevezte el, s a Jogtudomány azért is ban lásd Partsch, S.: idézett mű, 127–140. jelentős kép, mert életművében e tekintetben ez 93 Schorske szerint Klimt egyenesen lázítani akart. az első ilyen alkotás. 1903-ban egyébként Klimt Így fogalmaz: „A tárgy – maga a jog mint Ravennában járt, s feltehetőleg ott ismerte meg Ausztria liberális kultúrájának mélységesen az ehhez szükséges keleti stílusjegyeket. tisztelt eleme – valósággal kínálkozott a lázító 83 Klimt, aki „mindig egyszerű, viszonylag kevéssé célzatú mondanivalóra” (Schorske, C. E.: idézett művelt embernek mutatta magát” (vö. Partsch, mű, 218). S.: idézett mű, 133–134), gyakran a kabátzsebé- 94 Ugyanott, 222. ben hordta Goethe Faustját és Dante Isteni szín- 95 Likhovski, Assaf: Czernowitz, Lincoln, Jerusa- játékát, s műtermében ruhátlan modellek és nyi- lem, and the Comparative History of American tott könyvek hevertek szanaszét, festés közben Jurisprudence. Theoretical Inquiries in Law [Iz- gyakran fejből idézte Dantét. Többek szerint az rael], 2003. 625. Néhány kérdéssel kapcsolatban Isteni színjátékból emelte ki allegorikus alakjait. lásd még Likhovski, Assaf: Venus in Czernowitz: 84 Partsch, S.: idézett mű, 133. Sacher-Masoch, Ehrlich and the Fin de Siecle 85 Sármány: idézett mű, 48. Crisis of Legal Reason. Living Law: Rediscove- 86 Néret, G.: idézett mű, 29. Ludwig Hevesi képin- ring Eugen Ehrlich, May 2006. internet: http:// terpretációját először Christian M. Nehaby kö- ssrn.com/abstract=945360. zölte: Nehaby, Christian M.: Gustav Klimt. Sein 96 Minkkinen, Panu: Thinking without Desire. Leben nach zeitgenössischen Berichten und Quel- A First Philosophy of Law. Oxford–Portland, len. München, 1979. 170. Oregon, Hart Publishing, 1999. 183–187.

820 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben

97 Ugyanott, 186. Talán nem felesleges megjegyez- mükénéi királyfit, Oresztészt is, aki – Apollón ni, hogy Minkkinen nem elemzi a képet, hanem isten ösztönzésére – megölte anyját, Klütaim- inkább hagyja magát általa inspirálni. nésztrát, hogy bosszút álljon apja, Agamem- 98 Néret, G.: idézett mű, 17–26. nón meggyilkolás miatt (akit viszont Klütaim- 99 E megközelítés erősen vitatható akkor is, ha úgy nésztra és annak szeretője, Aigiszthosz ölt meg). gondoljuk, hogy Klimt nem általában a nőket Oresztész – fogalmaztak a későbbi elemzők – az festette, hanem – figyelemmel Freud közismert anyajogú társadalom legsúlyosabb bűnét követte elméletére is, miszerint mindenkiben egyszerre el. Szenvedését azonban sokan igazságtalannak van jelen mindkét nem, noha különböző arány- tartották; például azért, mert meggyilkolt anyja ban – az önmagában lévő nőt. Ez Gottfried Flied is gyilkos volt. Ám néhányan azt hangsúlyozták, álláspontja (vö. Fliedl: idézett mű, 202–203). Ha hogy Klütaimnésztra nem a vérrokonát ölte meg így van, akkor Klimt művészete a „férfi önfemi- (ezért őt nem üldözték az erünniszek sem). Vé- nizálása”. Ezért tűnnek el képeiről a férfiak, s az gül is tárgyalást hívtak össze Athénban, az Are- ő vásznán ezért jelennek meg a nők démonként, ioszpagoszon kialakított bíróságon. E tárgyalá- femmes fatale-ként, fetisizálva, „maszkban”, azaz son, ahol az erünniszek képviselték a vádat és az lelki álarcban, mitikus természeti lényként, pél- istenek ítélkeztek, Oresztészt – Athéné (ahogy dául vízikígyóként. Ugyanígy: ha úgy véljük, magát nevezte: az „apától született”) döntő sza- hogy a Jogtudomány fúriái és más korai nőalak- vazatával – felmentették. Ezt több késői elem- jai „androgyn phallikus alakok” (vö. Schorske, ző az apajogú társadalom kezdetének tekintet- C. E.: idézett mű, 243), akkor a késői műveiből te. Az Oresztész-történetek egyik változatában (például az 1908-ban keletkezett, Zeusz arany- Oresztész a tárgyalás után megtisztul és meg- esőjét befogadó, kielégült Danae képéről) arra szabadul a bűntudattól, más változatokban pe- következtethetünk, hogy később leküzdötte a dig élete végéig gyötrődnie kell. nőktől való félelmét. 101 Gephart, W.: idézett mű, 130. 100 Ugyanott, 223. Schorske szövegének értéke- 102 Mint ismeretes, Thészeusz megölte a hagyo- léséhez érdemes felidézni az Oreszteiában és mányt képviselő Minotauruszt, hogy megment- más művekben elmesélt történet mitológiai se az athéni ifjakat. hátterét. A bosszúállás istennői, a három erün- 103 Schorske, C. E.: idézett mű, 224. Ez az értelmezés nisz – Aléktó, Tisziphoné és Megaira – egy igen plauzibilis, ám teljesen csak akkor meggyő- apagyilkosság kapcsán született. Amikor Kro- ző, ha elfogadjuk azt az általános értékelést, amit nosz, az idő istene megfosztotta férfiasságától Schorske a Klimt-életmű egészéről, valamint an- saját apját, az ég istenét, Uránoszt, aki az első nak szakaszairól ad. Például azt írja: „1908-ban, férfiisten volt, akkor „az ég vére a földre hul- meghátrálva a társadalommal való összeütközés lott”, vagyis a kasztrált Uránosz kilövellt mag- traumája elől, feladván pszichológiai és metafi- ja megtermékenyítette Gaiát (a föld istennőjét, zikai felforgató szerepét, Klimt visszatért ahhoz aki korábban megszülte saját párját, Uranoszt a díszfestői funkcióhoz, amellyel a Ringstraßén is). Így fogantak az erünniszek, akiknek egyes pályafutását kezdte” (ugyanott, 244). Néhány ábrázolások szerint kutya feje, denevér szárnya szempont ugyanakkor arra enged következtet- és fekete teste volt, a hajuk helyén pedig kígyók ni, hogy ez az értelmezés megint túl sokat mond: sziszegtek. Ők üldözték a legkirívóbb bűnösö- Klimt késői képei nem egy díszfestő, hanem egy ket (például az anya- és apagyilkosokat), nem- művész munkái, bár kétségtelenül nem közéle- egyszer megőrjítve áldozataikat. Üldözték a tiek és nem is felforgatók.

821 A tanulmány forrása:

B. Beliznai • Bóka • Deli • Egresi • Erdős • Ganczer • Herédi • Horváthy • Kajtár • Kecskés • Kelemen • Knapp • Lezsovits • Magyar • Maróti • Megyeri-Pálffi • Mezey • Milassin • Paksy • Pődör • Rokolya • Smuk • Szigeti • Takács • Váczi • Varga • Veöreös A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai

A JOGI KULTÚRA LÁTHATÓ VILÁGA

Szerkesztette Takács Péter

Gondolat Kiadó • Budapest, 2020 Lit de jusitice: egy „bírósági ágy” 1458-ban Jean Foquet miniatúrája (1460 körül). Bayerische Staatsbibliothek, München, Cod. Gal 369. E könyv alkotói köszönetet mondanak mindazoknak, akik bizalmukkal, biztatásukkal, valamint támogató munkájukkal segítették létrehozását.

Készült az Igazságügyi Minisztérium által a hazai jogászképzés fejlesztésére nyújtott támogatásból a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán megvalósított, A jog és az igazságszolgáltatás megformált terei – a jogi kultúra látható kontextusa című kutatási projekt keretében.

A tanulmányokat lektorálta: Mezey Barna, Szabó Miklós, Takács Péter

Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga – Bóka Zsolt – Deli Gergely – Egresi Katalin – Erdős Csaba – Ganczer Mónika – Herédi Erika – Horváthy Balázs – Kajtár István† – Kecskés Gábor – Kelemen Roland – Knapp László – Lezsovits Gergely – Magyar Zsóka – Maróti Gábor– Megyeri-Pálffi Zoltán – Mezey Barna – Milassin László – Paksy Máté – Pődör Lea – Rokolya Gábor – Smuk Péter – Szigeti Péter – Takács Péter – Váczi Péter – Varga Piroska – Veöreös András

A II/C. fejezet szakmai ellenőrzésében közreműködött Garai Borbála. A szerkesztői munkát segítette Gulyás Éva. A kutatómunka eredményeinek rendezéséhez technikai segítséget nyújtott Vörös Borbála Kinga. A képanyag dokumentálásában részt vett Szépvölgyi Enikő és Takó Dalma.

A képek alkotóit és forrásait a kötet végén található lista azonosítja.

Fasces, kard, lándzsa és koszorú a Schönbrunni kastély Gloriette-jének mennyezetén

© Szerzők, szerkesztő, 2020

Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.

A kiadásért felel Bácskai István Szöveggondozó Gál Mihály Képszerkesztő Pintér László A kötetet tervezte Lipót Éva

A kiadó könyvei nagy kedvezménnyel az interneten is megrendelhetők. www.gondolatkiado.hu

ISBN 978 963 556 070 7 Tartalom

Előszó 9

I. A JOG MEGJELENÍTÉSE

Takács Péter 1. A jog szimbolikus és allegorikus megjelenítése. Bevezető 13 Takács Péter 2. Az igazságosság megjelenítése. Justitia-ábrázolások a képzőművészetben és a bíróságok díszeként 49 Takács Péter 3. Magyarországi Justitiák. Az igazságosság megjelenítése magyar köztereken, középületeken és közgyűjteményekben 98

II. A JOG ÉPÍTETT KÖRNYEZETE, TEREI ÉS SZIMBÓLUMAI

Kajtár István 4. Architektúra a jogi kultúrtörténetben 157

• Igazságszolgálatatás – jogszolgálatatás Megyeri-Pálffi Zoltán 5. Bírósági épületek Magyarországon és külföldön 177 Paksy Máté 6. Egy kocka, ami el van vetve… Le Corbusier chandigarhi Igazságügyi Palotája 202 Bódiné Beliznai Kinga 7. A bírósági tárgyalótermek szimbolikája 217 Takács Péter 8. A feliratok mint a bírósági épületek újabb díszei 240 Pődör Lea 9. A bírósági terek és a „falak nélküli” igazságszolgáltatás 296 Szigeti Péter 10. Legalitás és legitimitás: az igazságszolgáltatás társadalmi reprezentációja 308 Lezsovits Gergely – Varga Piroska 11. A bírósági épületek értékelésének építészeti és környezetpszichológiai szempontjai 330

5 Tartalom

Bors Szilvia 12. Az ülnökök szerepe és megjelenése az igazságszolgáltatásban 345 Bódiné Beliznai Kinga 13. A bírói viselet múltja és jelene 357 Bóka Zsolt 14. Az ügyvédek talárviselete 375 Rokolya Gábor 15. A közjegyzői hivatás szimbólumai a polgári korban 402 Mezey Barna 16. A modern büntetés-végrehajtás építészetének kezdetei és szimbólumrendszerének kialakulása 419 Kelemen Roland 17. A pallosjog magyarországi történetéhez és szimbolikájához 444

• Törvényhozás, kormányzás, közigazgatás Smuk Péter 18. A parlamentek terei 463 Erdős Csaba – Váczi Péter 19. Az államfői hatalom láthatóvá tétele – elnöki szimbólumok 483 Deli Gergely 20. A magyar Alkotmánybíróság logóinak változásai, 1990–2018 512 Paksy Máté 21. Két ódon bútordarab a francia alkotmányosság szolgálatában: a „bírósági ágy” és az „alkotmányos esküdtszék” 525 Magyar Zsóka 22. A kormányzati épületek és a „kormányzati negyed” 541 Megyeri-Pálffi Zoltán 23. A közigazgatási szervek épületei Magyarországon és külföldön 560 Herédi Erika – Veöreös András 24. Az örökségvédelem és a jog viszonyáról 604

• Európai és nemzetközi intézmények Ganczer Mónika – Kecskés Gábor 25. A béke szimbólumai az Egyesült Nemzetek Szervezetében 623 Horváthy Balázs – Knapp László 26. A jogalkotás és igazságszolgáltatás szimbolikus terei az Európai Unióban 652 Milassin László 27. A bécsi magyar Testőrpalota (a Trautson-palota) 702

6 Tartalom

III. A LÁTHATÓN TÚL: AMI A JOGBAN HALLHATÓ

Egresi Katalin 28. Az ünnepélyes deklarációk szerepe a jogban 719 Maróti Gábor 29. Az eskü vallás- és jogtörténeti kérdései. Az eskü műfajelméleti és modellváltozati fejlődésének témarepertoár-bővülése az archaikus és szakrális jogrendek igazságszolgáltatási stratégiájának szimbólumértelmezési megközelítésében 737 Pődör Lea 30. „Jog és opera”. Az igazságszolgáltatás szatirikus ábrázolása egy viktoriánus vígoperában 760

FÜGGELÉK

Takács Péter 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben 775

A kötet szerzői 823 A közölt képek forrásai és alkotói 825 További képek: a jogászképzés épített környezete, terei és szimbólumai 836

Helen Verhoeven: Hoge Raad (Legfelsőbb Bíróság)

A Berlinben élő holland festőművésznő monumentális alkotása mellett, melyet Hollandia Legfelsőbb Bíróságának 2015-ben átadott új épületébe készített. Fotó: Adriaan van der Ploeg

7 Előszó

„A törvénykezés helye szent hely” Francis Bacon

9 Előszó

A párizsi Óratorony időmérő eszköze a törvény és az igazságosság allegóriáival

10 A kötet szerzői

Bódiné Beliznai Kinga – jogász, PhD, egyetemi do- Kelemen Roland – jogász, dr. iur., egyetemi tanár- cens; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. Elérhe- segéd; SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudomá- tősége: [email protected]. nyi Kar & tudományos segédmunkatárs, Hadtu- Bóka Zsolt – jogász, dr. iur.; ügyvéd, egyéni ügyvédi dományi és Honvédtisztképző Kar. Elérhetősége: iroda & megb. oktató; SZE Deák Ferenc Állam- [email protected]. és Jogtudományi Kar. Elérhetősége: boka.zsolt@ Knapp László – jogász, PhD, egyetemi adjunktus; sze.hu SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Bors Szilvia – jogász, dr. iur., bíró; Győri Törvény- Elérhetősége: [email protected]. szék Munkaügyi Bírósága & PhD-hallgató, SZE Lezsovits Gergely – építészmérnök, projektvezető DFK Doktori Iskola. Elérhetősége: borssz@gyo- építész; Grafit Műterem Kft. Elérhetősége: leszo- rit.birosag.hu. [email protected]. Deli Gergely – jogász, PhD; egyetemi tanár; SZE Magyar Zsóka – jogász, dr. iur., kormánytisztviselő; Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & fő- Belügyminisztérium & PhD-hallgató, SZE DFK tanácsadó, Alkotmánybíróság. Elérhetősége: ger- Doktori Iskola. Elérhetősége: magyar.zsoka@ [email protected]. gmail.com. Egresi Katalin – jogász, PhD, dr. habil. egyetemi do- Maróti Gábor – teológus, kánonjogász, PhD, főisko- cens; SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi lai tanár; Győri Hittudományi Főiskola. Elérhe- Kar. Elérhetősége: [email protected]. tősége: [email protected]. Erdős Csaba – jogász, PhD, egyetemi docens; SZE Megyeri-Pálffi Zoltán – jogász, építészmérnök, PhD, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & tudományos munkatárs; MTA–ELTE Jogtörté- NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmá- neti Kutatócsoport. Elérhetősége: mpzoltan@ nyok Kar. Elérhetősége: [email protected] gmail.com. Ganczer Mónika – jogász, PhD, egyetemi docens; Mezey Barna – jogász, D.Sc., egyetemi tanár; ELTE SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & Állam- és Jogtudományi Kar & SZE Deák Ferenc tudományos munkatárs, Társadalomtudományi Állam- és Jogtudományi Kar. Elérhetősége: me- Kutatóközpont – MTA Kiválósági Kutatóhely, [email protected]. Jogtudományi Intézet. Elérhetősége: ganczer@ Milassin László – jogász, PhD, dr. habil., egyetemi sze.hu. docens; SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudomá- Herédi Erika – jogász, PhD, egyetemi docens; SZE nyi Kar. Elérhetősége: [email protected]. Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Elér- Paksy Máté – jogász, PhD, dr. habil., kutató; Uni- hetősége: [email protected] versité Paris Nanterre, Faculté de Droit, Párizs, Horváthy Balázs – jogász, PhD, egyetemi docens; SZE Franciaország. Elérhetősége: paksym@parisnan- Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & tudo- terre.fr. mányos munkatárs, Társadalomtudományi Kuta- Pődör Lea – jogász, dr, iur., egyetemi tanársegéd; tóközpont JTI. Elérhetősége: [email protected] SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & Kecskés Gábor – jogász, PhD, egyetemi docens; SZE PhD-aspiráns SZE DFK Doktori Iskola. Elérhe- Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & tu- tősége: [email protected]. dományos munkatárs, Társadalomtudományi Rokolya Gábor – jogász, PhD, közjegyző; Rokolya Kutatóközpont – MTA Kiválósági Kutatóhely, Gábor Közjegyzői Iroda & megb. oktató, PPKE Jogtudományi Intézet. Elérhetősége: kecskesg@ Jog- és Államtudományi Kar. Elérhetősége: ga- ga.sze.hu. [email protected].

823 Függelék

Smuk Péter – jogász, PhD; egyetemi tanár; NKE Varga Piroska – építészmérnök, DLA, egyetemi ad- Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok junktus; SZE Műszaki Tudományi Kar (Építész- Kar & SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi történeti és Városépítési Tanszék); vezető ter- Kar. Elérhetősége: [email protected]. vező, Grafit Műterem Kft. Elérhetősége: varga. Szigeti Péter – jogász, D.Sc., egyetemi tanár; SZE [email protected] Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Elér- Veöreös András – műemléki szakmérnök, PhD, hetősége: [email protected]. egyetemi docens; SZE Műszaki Tudományi Kar Takács Péter – jogász, bölcsész, C.Sc., egyetemi ta- (Építésztörténeti és Városépítési Tanszék) & mű- nár; SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi emléki szakügyintéző, Győr-Moson-Sopron Me- Kar. Elérhetősége: [email protected]. gyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Váczi Péter – jogász, PhD, egyetemi docens; SZE Irodája. Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar & ügyvéd, egyéni ügyvédi iroda. Elérhetősége: va- [email protected]

Szent Ivó, a jogászok védőszentje. Matthias Bernhard Braun alkotása. 1711. Károly-híd, Prága

824 A közölt képek forrásai és alkotói

A közölt képek döntő többsége másodközlés, néhány azonban e kötetben jelenik meg először. Ez utóbbiakat többnyire az írások szerzői készítették vagy azokat az alkotók engedélyével használjuk fel. A képek alkotóit és forrásait – s amennyiben az releváns, az ábrázolt műtárgyak tulajdonosait – a lehető leggondosabban igye- keztünk azonosítani és feltüntetni, részben a képek mellett, részben az alábbi listában, mely az egyéb adatok mellett a képek szerzőit és jogtulajdonosait is jelzi. Javasoljuk és kérjük, hogy azon szerzők és tulajdonosok, akiket minden törekvésünk ellenére sem tudtuk fellelni vagy azonosítani, jogos tulajdonuk igazolása mel- lett indítványozzák a nevüknek egy további kiadásban való feltüntetését. E kötet – miközben önálló kutatási eredményeken alapul, és tartalma a tudományosság követelményeit mindenben szem előtt tartva született – a felsőoktatásról szóló jogszabályok keretei között tankönyvként is szolgál a jogászok egyetemi képzése során. A képek közlése ennek megfelelően az Szjt. 68. szakaszán, valamint a 33. szakasz (4) bekezdésén alapul. A kö- zölt képek forrásának jegyzékét Szépvölgyi Enikő es Takó Dalma segítségével állítottam össze. A képaláírások a kötet szerkesztőjétől származnak. A kötetben a következő képeket közöltük.

AZ EGYES FEJEZETEK ELŐTT – Az Előszó után a párizsi Óratorony idő- ban és az ehhez hasonló módon közzétett A borítóképen Lebó Ferenc Justitia című mérő eszköze látható; a kép forrása: Flickr. fotópályázati közlemények is: az OBH szobra látható, a Patartics Zorán által ter- Fotó: Michel Petit. – (&) – A további ké- honlapja). Fotó: Turcsány Edina, a „Végső vezett győri Ítélőtábla épületének kontúr- pek forrásai és alkotói fejezetek szerint a jognak háza” című fotósorozatának része- jai előtt. Fotó: Lebó Ferenc és Patartics következők: ként, 2018 – (&) – 8. Wkpd. Fotó: „Zor- Zorán szíves engedélyével. – (&) – A kö- tet ún. címképe Jean Foquet 1458 és 1465 között készült pergamen miniatúrája, ami a hírhedt kalandor, II. János alençoni her- ceg 1458-as, Vendôme-ban tartott tárgya- lását ábrázolja, a VII. Károly által tartott „bírósági ágyon”. Bayerische Staatsbib- liothek, München, Cod. Gal 369. Forrás: Wikipédia. A továbbiakban erre a forrásra rövidítve utalunk: Wkpd. A későbbiek- ben ugyanígy jelölünk valamennyi nem- zeti változatot, valamint a Wikimédiát (Wkmd), a Wikiwandot (Wkwnd), a Wi- kiArtot és a Wikiót is. E források esetén a fotó készítőjét csak kivételesen tüntet- jük fel. – (&) – A kolofónban a Schönb- runni kastély Gloriett-jét díszítő vako- lat-reliefről készült kép látható. Forrása a Flickr fotómegosztó portál (flickr.com). Fotó: Lawrence Chard. A továbbiakban erre a fotómegosztó portára is rövidítve így utalunk: Flickr. – (&) – A Tartalom- jegyzék után: a Helen Verhoeven a Hoge Raad című festménye mellett (2016) című kép látható, fotó: Adriaan van der Ploeg, forrás: Michiel Kruijt: Ze vroegen of ik de nieuwe Nachtwacht kon maken. Volksk- rant (volkskrant.nl, 2016. április 2.). – (&)

825 Függelék

– 10. Wikipedia. Fotó: Petar Milošević, 2015. – (&) – 11. My daily art display blog (wordpress.com): „zinaida-serebriakova” – (&) – 12. Flickr. Fotó: Alexander Szep – (&) – 13. Flickr. Fotó: Stift Admont – (&) – 14. Flickr („fresco of emperor Ius- ليند :tinianus, monastery in Syria”). Fotó :Kztrkp. Fotó .15 – (&) – .2007 ,لداعلا ثرإ Göröntsér Vera és Dénes Ildikó – (&) – 16. Bestandskatalog der Gemälde des 19. Jahrhunderts Museumslandschaft Hessen Kassel (MHK) – (&) – 17. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest-gyűjtemény. Fotó: azonosítatlan személy – (&) – 18. Jogtörténeti Szemle. 2014/4–2015/1. sz. 52 – (&) – 19. Depositphoto. Fotó: Paj- che, 2019. – (&) – 20–21. Facebook: Rechtspraak: a holland bírók Facebo- ok-oldala. 2015. Fotó: ismeretlen – (&) – 22. Flickr. Fotó: „Edwin” – (&) – 23. Flickr. Fotó: „Slices of Light”, 2019 – (&) – 24–26. Web Gallery of Art – (&) – 27. Wkpd. – (&) – 28. Roberto Salvani: Die Stanzen und Loggien von Raffael in Rom. Novara, Atlantis, é.n. (a továbbiakban: Die Stanzen), 34 – (&) – 29. Städel Mu- seum Digital Collection (sammlung.sta- edelmuseum.de). Object no. 381Z – (&) – 30–35. Web Gallery of Art – (&) – 36. Die Stanzen. 33 – (&) – 37. Wkpd. Web Gallery of Art – (&) – 38. Wkpd. Fotó: Web Gallery of Art – (&) – 39. Wkpd – (&) – 40. Die Stanzen. 31 – (&) – 41. Die Stanzen. 30 – (&) – 42. Österreichische Bibliothekartag (bibliothekartag.at) – (&) – 43. Visit Oslo (visitoslo.com) – (&) – 44. Bergen Rasmus Meyer-gyűjtemény. Forrás: Bischoff, Ulrich: Edvard Munch: 1863–1944. Budapest, Taschen–Vince Kiadó, 2006. 46. – (&) – 45–46. Wkpd – (&) – 47. Wikiwand – (&) – 48. MOMA (www.moma.org). No. 75877 – (&) – 49. Wkpd. . – (&) – 50. Norvég Nemzeti Mú- zeum (Nasjonalgalleriet), Oslo. Forrás: U. Bischoff : idézett mű, 31. – (&) – 51. Flickr. Fotó: Brian Larsen – (&) – 52. Munch Museum (munch.emuseum. com). No. 3291 – (&) – 53. Flickr. Fotó: „Griffin LB” – (&) – 54. Wikiwand (Eva Mudocci) – (&) – 55. Ismeretlen (inter- net) – (&) – 56. Wkpd – (&) – 57. Flickr. Fotó: „mrwtfd” – (&) – 58. Wkpd – (&) – 59. Wikiart – (&) – 60. Wkpd – (&) – 61. Flickr. Fotó: „mrwtfd” – (&) – 62–63. Wkpd – (&) – 64. Flickr. Fotó: „mrwtfd” – (&) – 65–67. Wkpd – (&) – 68. Galerie 31. FEJEZET d’Art gaston (livegalerie.com). 2005. jú- 1. Flickr. Fotó: Mary Berkhout – (&) – lius 28. Fotó: Robert Schwarz – (&) – 69. 2–3. Web Gallery of Art – (&) – 4. Natio- Wikimedia – (&) – 70. Wkpd. nal Gallery (Nemzeti Galéria), Osló. Wi- kiArt. Szerk.: Elton Luz – (&) – 5. Wkpd A KÖTET VÉGÉN – (&) – 6. MTA honlapja. Fotó: Siskovits A kötet szerzői című résznél (824. oldal): Attila – (&) – 7. Flickr. Fotó: Shane Han- Szent Ivó prágai szobra látható. A szo- derson – (&) – 8. Wikipedia. Fotó: Florian bor Matthias Bernhard Braun alkotásá- Pépellin, 2018 – (&) – 9. Wikipedia. Fotó: nak (1711) másolata; az eredetit a Prágai José Luiz Bernardes Ribeiro, 2016. – (&) Nemzeti Galériában őrzik. Szent Ivó –

834 A közölt képek forrásai és alkotói

Hélory Ivó vagy Yves Hélory de Kermartin és Pál plébániatemplom egyik oltárképen ramja (W. P.) William Pittre utal, aki a Lin- (1235–1303, szt. av. 1347) – a jogászok vé- látható, ami a kiscelli trinitárius templom- coln’s Inn ezen épületének padlásszobájá- dőszentje, a „szegények ügyvédje” és a rá- ból került oda.) A prágai szoborról ké- ban lakott, amikor jogot tanult, majd nem szorulók segítője. (Nem tévesztendő össze szült kép forrása: Flickr; fotó: Davidlohr sokkal később, 24 évesen Nagy-Britannia az 1040 és 1115 között élt, később ugyan- Bueso/Jerri Hendricks. – (&) – A közölt miniszterelnöke lett. Az óra alján olvasha- csak szentté avatott Chartres-i Szent Ivó- képek forrásait felsoroló jelen rész végén, tó latin szöveg (utalásként vö. Máté, 25,13; val, aki püspökként és egyházjogászként alul (835. oldal), a londoni Lincoln’s Inn Vg. 1281) e kontextusban kb. így fordít- tevékenykedett.) (Egy Hélory Ivó-ábrázo- 1794-ben készült napórája látható. Forrás: ható: „[Vigyázzatok, mert] nem tudjátok, lás Magyarországon az óbudai Szent Péter Flickr, fotó: „stiffleaf”. A felirat monog- hogy mikor jön el”.

Napóra a Lincoln’s Inn falán. 1794. London

835 B. Beliznai • Bóka • Deli • Egresi • Erdős • Ganczer • Herédi • Horváthy Kajtár • Kecskés • Kelemen • Knapp • Lezsovits • Magyar E kötet gazdagon illusztrált tanulmánygyűjtemény. Az egyes írások a jogi kultúra tárgyi elemeit, a jog épített környezetét és az azt megjelenítő szimbólumok kérdéseit Maróti • Megyeri-Pálffi • Mezey • Milassin • Paksy • Pődör • Rokolya elemzik. Egy kötetben való összefoglalásuk alapja az, hogy a komplex jelenségként Smuk • Szigeti • Takács • Váczi • Varga • Veöreös felfogott jog kulturális – s ebben a tekintetben társadalmi jellegű és tradicionális kötődésű (ezért gyakran a jogi kultúra fogalmába vont) – elemei körében viszony- lag pontosan körülhatárolhatók és egymásra tekintettel elemezhetők azok, amelyek egyfelől a megformált, rendszerint épített terekkel, a tárgyak elrendeződéseivel vagy szándékolt elrendezésével és a látható környezettel, másfelől az absztrakt jelenségek • bíróságok és igazságügyi paloták, konkrét-érzékelhető vizuális reprezentációjával és tárgyi megjelenítésével kapcsola- tárgyalótermek, talárok és pecsétek, tosak. Ennek az elkerülhetetlenül szerteágazó témakörnek a fókuszába a szerzők a parlamentek, elnöki paloták és kormányzati negyedek, jogérvényesülés legfontosabb intézményének, a bíróságnak a megformált tereit állí- városházák, minisztériumok és börtönök, tották. Megközelítésmódjukat Francis Bacon aforizmája és annak mai viszonyokra emblémák, logók és különböző műalkotások • adaptált kiegészítése érzékelteti: A bíróság – bár nem szentély, de – szent hely! * E könyv azoknak a kutatásoknak az eredményeit mutatja be, amelyek a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán zajlottak a 2019/2020- as tanévben. A kutatásokat és azok megjelenítését az Igazságügyi Minisztérium támogatta, a jogászképzés színvonalának emelését célzó program részeként. A ku- tatócsoport résztvevői elsősorban a győri jogi kar oktatói voltak, az ő munkáikat azonban – a téma speciális, sőt bizonyos fokig unikális volta okán – kiegészítettük az egyetemhez és a városhoz kötődő építészmérnökök munkáival, s abba bevontuk más jogi karok e területen aktív, korábban jelentős eredményeket felmutató munkatársait is. A kötet nem csak az elméleti szakembereknek – a vizuális jogi kultúra kutatóinak, a bírósági architektúra elkötelezettjeinek és a jogi szimbolika elemzőinek – készült; a szerzők őszintén számítanak a gyakorlati jogászok – bírók, ügyvédek, ügyészek, közjegyzők és jogtanácsosok – oda gyelésére is. S mindenekelőtt a jövő jogászainak, a mai joghallgatóknak ajánlják e könyvet, akik néhány év múlva tevékeny részesei, őrzői és alakítói lesznek-lehetnek mindannak, amiről itt olvashatnak, és amibe itt bepillantanak. A jog megjelenítése, épített környezete környezete épített A jog megjelenítése, és szimbólumai * A borítón Lebó Ferenc Justitia című szobra látható, a Patartics Zorán által tervezett győri Ítélőtábla épületének kontúrjai előtt. A jog megjelenítése,

Szerkesztette épített környezete és TAKÁCS PÉTER TAKÁCS Szerkesztette PÉTER TAKÁCS szimbólumai

A JOGI KULTÚRA LÁTHATÓ VILÁGA ISBN 978 963 556 070 7

9 789635 560707