31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben TAKÁCS PÉTER A képzőművészet történetében se szeri, se szá- a középtömbön hat allegorikus szobor áll, me- ma azon alkotásoknak, amelyek az igazságosság lyek a tudományokat jelképezik. A terrakotta eszményét megszemélyesítő Justitiát és annak szobrokat a német Emil Wolf mintázta, s azokat közvetítésével a jogot ábrázolják, egy-egy híres egy charlottenburgi műhelyben készítették el ítéletet mutatnak be, vagy általában véve a tör- 1863-ban, az egykor a Königsbergi Egyetemen vényeket jelenítik meg. Az ugyanakkor ritkán is működő alkotók, több esetben az ottani min- fordul elő, hogy egy műalkotás közvetlen tárgya ták egyes elemeit is felhasználva. Ezek egyikét a jogtudomány legyen. (6. kép) közkeletűen Jurisprudentiának neve- Egy tudományt – gondolhatnánk – nem le- zik,1 bár egy karddal és törvénytáblával ábrázolt het megfesteni vagy térbeli formában megjele- nőalak akár Justitiának is tekinthető. De hát egy níteni, hiszen elvont és fogalmi jellegű, a művé- allegorikus szobor egy tudományos akadémián szi alkotásnak pedig valamilyen konkrétban és mi mást jeleníthetne meg, mint a jog tudomá- egyediben kell megmutatnia mondandóját. Ez nyát? Valamilyen hasonló okból nevezik Ju- azonban távolról sincs így, s néhányan nemcsak rispridence-nek, kb. elméleti jogtudománynak megpróbálkoztak ábrázolásával, de meggyőző az igen termékeny amerikai művész, Daniel erővel is tették ezt. Chester French 1911-es neoklasszicista stílusú Alább három jelentős alkotást mutatok be épületdíszítő szobrát (7. kép) az Ohio állambeli és elemzek, melyek tárgya kifejezetten a jog tu- Cleveland szövetségi bíróságának ún. „ameri- dománya: Raffaello Santi Giurisprudenza című kai Beaux-Art” stílusban emelt épülete előtt. freskóját, Edvard Munch Rettsvitenskap című A címadás-probléma az Országház belső te- olajfestményét és Gustav Klimt Jurisprudenz reit díszítő szobrok esetén is felvetődik. A tár- című mennyezetképét. Mielőtt azonban ezekhez salgókban és az üléstermeket kísérő folyosókon fordulnék, utalok a témához közvetve kapcsoló- az oszlopok mentén 88 kisebb méretű ún. hi- dó alkotásokra, melyek nem jogtudomány-ábrá- vatás-szobor látható. Ezek közül néhány nem zolások ugyan, de ahhoz közelítenek. egyszerűen a mesterségeket jeleníti meg, ha- nem a tudományokat: az orvostudományt, teológiát, bölcseletet stb. Ezek közé tartozik y KÖZELÍTÉSEK Haraszti Hirsch József két kis szobra (15. kép) a főrendiházi társalgóban, melyeket Jogtudo- Justitia és Jurisprudentia. Bizonyos képeket mánynak (1900) mondanak, bár néha egysze- és szobrokat olykor pusztán a kontextus miatt rűencsak A jog címmel említik.2 Az oszlopok vagy valamilyen félreértés következtében a mentén valójában két jogászt látunk: egy fiatal „jogtudományra” utaló címmel látnak el. Ez „deákosat” és egy tapasztaltabb „advocatust”. leggyakrabban a Justitia-szerű vagy a jogra uta- E szobrok tehát gyakorló jogászokat ábrázol- ló ábrázolásokkal történik meg. nak, amire azt mondhatjuk: annyiban utalnak A Magyar Tudományos Akadémia neore- a jogtudományra, amennyiben valaki úgy gon- neszánsz székházának főhomlokzatán például dolja, helyesen, hogy a jogászi hivatás kizárólag 775 Függelék tudományos jellegű előismeretek birtokában lógiáé, aki a keresztre. S ha tudjuk, hogy a mű – gyakorolható. mely egyébként az orvostudomány és a filozófia Gyakorlat és elmélet, juriszprudencia és jus- allegóriájával együtt a Strasbourgi Egyetem au- titia fogalmilag olyan szoros kapcsolatban áll lájába készült fakultás-képek mintája volt – az egymással, hogy e közelséget egy-egy ábrázolás állam és az egyház elválasztásának idején, 1898- szándékosan is kiaknázhatja. Ilyenek például a ban készült, akkor azt a festő makacs konzerva- teológiát és a jogtudományt együtt megjelenítő tivizmusával magyarázhatjuk, ami nemcsak szí- képek. Ezek egyik példája az alsó-ausztriai Al- nek és formák világán látszik, de azon is, hogy tenburgban, az apátság rokokóba hajló barokk itt a Jogtudomány rendelődik Teológia alá. könyvtárának 1742-ben festett mennyezeti fres- A fogalmi átmenetek képi ábrázolásának kü- kója, amelyen két nőalak békésen és láthatóan lönös példája a szavojai Chambéryben látható. kooperatívan üldögél a felhők fölött egy ton- Itt ugyanis a helyi törvényszék előtt la Jurispru- dó közepén. (12. kép) Teológia érdeklődve s a dence (8. kép) éppen la Science-szel áll párban, Jogtudománynak kicsit alárendelődve figyeli mint egy központi figura két mellékalakja. E ez utóbbit, aki a régi előírások szerint még ko- központi figura Antoine Favre, szavojai római ronát is visel. A freskó készítője, a néhány év jogász,3 a jusztiniánuszi kodifikáció elemzője múlva a győri Bencés templomban is dolgozó és a Codex Fabrianus definitionum forensium osztrák Paul Troger részéről persze ez az értel- (1609) szerzője, aki egyszerre volt a francia, mezés bizonyára csak kompozicionális botlás vagyis az esetjogi értelemben vett juriszpruden- lehetett, hiszen nem felelt meg a két tudomány cia elkötelezettje és az univerzális érvényességű viszonyával kapcsolatos ekkortájt még uralko- tudományosság képviselője. dó elképzeléseknek. Nem követett el ilyen hibát A bizonytalan címadások és a fogalmi át- Bartolomeo Altomonte (Bartholomäus Hohen- meneteket jelző megoldások mellett itt említem berg), aki a felső-stájerországi admonti bencés- meg a sikerületlen műveket is, hiszen – az al- rendi apátság könyvtárában látható hétrészes kotók szándéka ellenére – ezek is csak megkö- mennyezeti freskóciklust festette Trogerrel zelítik a vizuális formába öntött jogtudományt. szinte egy időben, 1774/76-ban. A tudományok Ilyen például Zinajda Jevgenyevna Serebria- allegóriái körében ő ugyancsak megjelenítet- kova orosz–francia festőnő Jogtudomány című te e két tudományt, s a Teológiát természete- képe, (11. kép) amin – szerintem legalábbis – se sen a kép középpontjába tette, a Jogtudományt jog, se tudomány nem látható, viszont jól il- pedig (akit ő is Justitiaként festett meg) kicsit leszkedik a művésznő aktsorozatába.4 A képet, odébb, egy kevésbé hangsúlyos helyen ábrázol- melyet Serebriakova egy belga jogász megren- ta. (13. kép) delésére festett 1937/38-ban, a II. világháború Az, hogy a két tudomány képi megjeleníté- után évtizedekig elveszettnek hitték, néhány se valamiféle állásfoglalás volt az egyház és ál- éve azonban némi sajtó-csinnadrattával kísérve lam viszonyában is, csak később vált nyilván- előkerült, hogy aztán horribilis áron bukkanjon valóvá. Jól példázza ezt Carl Brünner A teológia fel egy moszkvai aukción. A trükkökkel felhaj- és a jogtudomány allegóriája című festménye, tott kereskedelmi ár persze ez esetben sem tett (16. kép) amelyen ugyancsak találunk kompo- hozzá semmit az alkotás műértékéhez. zicionális bizonytalanságokat, bár ezek talán épp egy határozott álláspont jelzései. A képen Jogtudósok. Közelítenek a jogtudomány eszmé- a jogtudományt megjelenítő nőalak egy vaskos jének vizuális reprezentációjához azok a képek törvénykönyvet tart az ölében, miközben hang- és szobrok is, amelyek jogtudósokat vagy tudós súlytalanul jelen vannak a Justitia-ábrázolások nagyjogászokat ábrázolnak. Ezekre rengeteg szokásos kellékei is (kard, mérleg, fasces). A ké- példát találunk az elmúlt kétezer évből. Persze pet nézve ugyanakkor nem könnyű eldönteni, azok a legértékesebbek, amelyeket kortársak melyik a jellegzetesebb mozdulat: a Jogtudomá- vagy olyanok alkottak, akik valamilyen közvet- nyé-e, aki a törvénykönyvre mutat, vagy a Teo- len vagy speciális viszonyban álltak azzal, akit 776 31. A jogtudomány ábrázolása a képzőművészetben a kép vagy szobor ábrázol. A római jogászok ható személy, s nem tudjuk biztosra, hogy azon közismert szobrai közül ilyen például Cicero I. a jusztiniánuszi kodifikáció főalakja, a kapzsisá- században készült, s a római Capitoliumi Mú- gáról és megvesztegethetőségéről is ismert Tri- zeumban ma is megtekinthető mellszobra. bonianus látható-e.) A ravennai mozaik egyes Ezt ismertségben talán csak a jog és a jog- elemei – köpeny, dicsfény stb. – részévé váltak a tudomány történetében különleges szerepet későbbi kanonizált Jusztiniánusz-ábrázolások- játszott I. Jusztiniánusz császár mozaik-ábrá- nak is: így például annak, ami a X. század vége zolásai múlják felül. Bár a ravennai Új Szent óta a konstantinápolyi (ma: isztambuli) Hagia Apollináriusz ókeresztény bazilikában látható Szophia-bazilikát díszíti, valamint annak a jó- mozaikportréja, (9. kép) mely 504 körül ké- val későbbinek, ami az eredetileg általa alapított szült, talán nem autentikus (a felirat ellenére azt szejdnajai (Saidnaya, Szíria) Miasszonyunk ko- egyesek Nagy Theodor-ábrázolásnak tekintik), lostorában látható. S hogy egy kevésbé ismert a ravennai San Vitale-templom mozaikján, 548, harmadikra is utaljak, megemlítem még a Da- ahol kíséretével jelenítették meg, minden való- maszkusz szomszédságában fekvő Rankous színűség szerint hitelesen ábrázolták. (10. kép) egyik kolostorának mozaikját, (14. kép) ami a (Már csak ezért is sajnálatos, hogy a kíséret hét Hagia Szophiában látható mű egyszerű „után- tagja közül konkrétan csak 3 vagy 4 beazonosít- gondolásának” tűnik. Ám valószínűleg még 1. Jogtudósok a holland Legfelsőbb Bíróság épülete előtt. 2015. Hága. Fotó: Maurits Verbiets. A tudósok: Cornelis van Bijnkershoek, Ulrik Huber, Hugo Grotius, Simon van Leeuwen, Johannes Voet, Joan Melchior Kemper. A szobrok alkotói: Albert Termote, Frits van Hall, Johan Polet, Hildo Krop, Mari Andriessen és Ludwig Oswald Wenckebach. 777 Függelék így is artisztikusabb, mint az a különös, vagy kott jót jelenteni.8 A kőbe faragott tudós jobb mondjuk ki őszintén: