Lajos Cimnegyed Cimnegyed2.Qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 1

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Lajos Cimnegyed Cimnegyed2.Qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 1 Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 1 Jean de Joinville SZENT LAJOS ÉLETE ÉS BÖLCS MONDÁSAI Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 2 A KÖZÉPKORI FRANCIA TÖRTÉNETI IRODALOM REMEKEI II. Sorozatszerkesztõ CSERNUS SÁNDOR KÉSZÜLT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK KÖZÉPKORI EGYETEMES TÖRTÉNETI TANSZÉKÉN Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 3 Jean de Joinville SZENT LAJOS ÉLETE ÉS BÖLCS MONDÁSAI Közreadja CSERNUS SÁNDOR JACQUES LE GOFF könyvrészletével CSERNUS SÁNDOR ZIMONYI ISTVÁN tanulmányaival BALASSI KIADÓ · BUDAPEST Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 4 A kötet megjelenését támogatta SZTE Bölcsészettudományi Kara Lendület „Magyarország a Középkori Európában” MTA–DE Kutatócsoport / LP2014-13/2014 A jegyzeteket írta és a segédleteket összeállította CSERNUS SÁNDOR Fordította CSERNUS SÁNDOR CS. TÓTH ANNAMÁRIA A térképeket rajzolta SZÁNTÓ RICHÁRD A borítón Damietta elfoglalása. Miniatúra Jean de Joinville mûvének 14. századi másolatában. Párizs, Bibliothèque nationale de France, Département des Manuscrits, Français 13568, f. 83 Köszönetnyilvánítás / Remerciements Gallimard Kiadó, Párizs / les Éditions Gallimard, Paris Jacques Le Goff örökösei / les héritiers de Jacques Le Goff Joinville város Polgármestere és Polgármesteri Hivatala / le Maire et la Mairie de Joinville Joinville, Miasszonyunk-templom / l’Église Notre-Dame de Joinville Blécourt Polgármestere és Polgármesteri Hivatala / le Maire et la Mairie de Blécourt Hungarian translation © Csernus Sándor, Cs. Tóth Annamária, 2015 © Csernus Sándor, Zimonyi István (tanulmányok), 2015 © Éditions Gallimard, Paris, 1996 (Jacques Le Goff) ISBN 978-963-506-963-7 A kiadásért felel a Balassi Kiadó igazgatója Felelõs szerkesztõ Tamás Zsuzsanna Sorozatterv Szák András Mûszaki szerkesztõ Harcsár Magda Nyomás és kötés az OOK Press Kft.-ben készült Felelõs vezetõ Szathmáry Attila Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 5 TARTALOM SZENT LAJOS ÉLETE ÉS BÖLCS MONDÁSAI / 9 (Fordította Csernus Sándor és Cs. Tóth Annamária) * Jacques Le Goff SZENT LAJOS. KÖVETKEZTETÉSEK / 265 (Fordította Csernus Sándor) Csernus Sándor TI PI KUS ÉS KI VÉ TE LES. A JOINVILLE-EK: EGY CHAM PAGNE -I BÁ RÓI CSA LÁD KI EMEL KE DÉ SE / 275 Csernus Sándor A „SUPER HOMO” ÉS JOINVILLE SZENT LAJOSA / 304 Zimonyi István EGYIPTOM A 13. SZÁZAD KÖZEPÉN / 332 * Kronológia Jean de Joinville mûvének tanulmányozásához / 353 Országok, dinasztiák és uralkodók / 361 A keresztes háborúk résztvevõi. Bárók és lovagrendek / 387 Válogatott bibliográfia / 396 A rövidítve idézett címek föloldása / 410 Az illusztrációk jegyzéke / 412 Személynévmutató / 414 * Térképek / 435 Képmelléklet / 441 Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 6 Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 7 À la mémoire de Jacques le Goff Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 8 joinville5.qxd 2/11/2016 12:23 PM Page 9 [Elsõ fejezet Ajánlás és a mû felosztása] 1 Jó urának, Lajosnak,1 a francia király fiának, ki Isten kegyelmébõl Navarra királya, Champagne és Brie palotagrófja, üdvözlet, szeretet és tisztelet Jean de Joinville-tõl, Champagne sénéchaljától,2 ki õt szolgálni kész. 1 A Capeting-dinasztia tizenkettedik uralkodója, a késõbbi X. (Civakodó) Lajos (Louis X. „Le Hutin”; Párizs, 1289. október 4.–Vincennes, 1316. június 5.), francia király, Navarra királyaként I. Lajos (1305. április 4.–). Anyja, a Champagne-i-dinasztiából származó I. (Navarrai) Johanna halálát követõen kerül a Navarrai Királyság trónjára, de koronázására apja, IV. (Szép) Fülöp (Navarra uralkodójaként I. Fülöp; 1285–1305. április 4.) csak 1307- ben ad engedélyt. Anyja után egyben Champagne grófja is (1305. április 4.–). 1314. novem- ber 29-tõl haláláig francia király. Anyai ágon II. András leányának, Magyarországi Jolántának (1215–1251), Aragónia királynéjának a dédunokája. Második felesége Magyar- országi Klemencia (Clémence de Hongrie; 1293–1328. október 12.), Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia leánya, francia királyné (1315. augusztus 19.–1316. június 5.). Fiuk, az utószülött I. János, a Capeting-dinasztia tizenharmadik (és egyben utolsó egyenes ági) ki- rálya mindössze néhány napot él (1316). 2 A címet, illetve méltóságot jelölõ sénéchal latin és frank eredetû szóösszetétel (senes+scale), jelentése: ’a királyi udvar legfõbb szolgája, az udvartartás vezetõje, a király általános helyettese’. A cím már a Merovingok idején is létezett; a majordomusi méltóság megszûnésével vált a Francia Királyságban az elsõ udvari méltósággá. A kezdetben örök- letes címet hosszabb ideig az Anjou grófok viselik, majd II. Fülöp ebben a formában meg- szünteti (1191): eltörli a sénéchal méltóság örökletes jellegét, és (kezdetben) az újonnan a királyhoz kerülõ területek élére nevez ki ezen a néven királyi helytartókat, akiknek képvi- seleti, bíráskodási, adminisztratív és pénzügyi feladatokat delegál. E feladatkörök IX. La- jos uralkodása idején tisztulnak le és szilárdulnak meg. Sénéchal azonban nemcsak a kirá- lyi udvarban van, hanem a földesúr vagy épp egyes fejedelmek szolgálatában, tehát az uralom gyakorlásának különbözõ szintjein is. Champagne grófsága, majd hercegsége ese- tében a sénéchal a herceg mellett lát el udvarmesteri, adminisztratív, jogi és pénzügyi fel- adatokat; a méltóság itt Joinville családjában öröklõdik (amiért azonban alaposan meg kell küzdeniük). Emellett Franciaországban a király képviselõjeként sénéchal áll a királyi terü- leti adminisztráció (sénéchaussé) élén, ami ebben az összefüggésben a Francia Királyság déli részére vonatkozik, ahol a sénéchal az északi területi adminisztrációban tevékenykedõ baillival azonos feladatokat lát el. A sénéchal méltósága létezik más országokban is, a fran- ciaországitól némileg eltérõ funkciókkal. 9 joinville5.qxd 2/11/2016 12:23 PM Page 10 2 Édes uram,3 tudatom önnel, hogy a királyné asszony, az ön édesanyja,4 ki engem nagyon szeretett (s akit az Isten fogadjon kegyelmébe!), oly kitartóan kér- lelt engem, ahogyan csak tudott, hogy írassak egy könyvet a mi szent Lajos kirá- lyunk5 bölcs mondásairól és nemes cselekedeteirõl, amit én meg is ígértem neki. Most, íme, Isten segedelmével elkészült a könyv, mely két részbõl áll. Az elsõ rész azt mondja el, mint viselkedett a király egész életében Isten és az Egyház parancsai szerint, szolgálván királysága javát. A második rész pedig nagy vitézségérõl és fényes haditetteirõl szól. 3 Jó uram, mivel meg vagyon írva: „Add meg elõbb azt, amivel Istennek tar- tozol, és õ minden más gondodat elrendezi”,6 ezért írattam le legelõször azt, ami a fent említett három dolgot érinti, tehát ami a lélek és a test épülésével kapcso- latos, és ami a nép kormányzására vonatkozik. 4 Ezen dolgokról pedig eme valóságos szent iránti tiszteletbõl is írattam, mert rajtuk keresztül nagyon világosan láthatóvá lészen, hogy korunkban nem akadt egyetlen világi ember sem, aki egész élete során olyannyira szentként élt volna, mint õ, uralkodása legelejétõl élete végéig. Élete végsõ pillanatánál nem voltam 3 A franciában a tegezésnek és a magázásnak a 16. századig nincsenek világosan kiala- kult szabályai. Használatukban bizonyos következetlenség tapasztalható, elõfordulhat, hogy ugyanazon dialógus résztvevõi hol tegezik, hol magázzák egymást. A szövegek fordításakor a bensõséges, mély tiszteletet feltételezõ kapcsolat (és témakör) tegezést kívánhat meg (pl. ha Istenhez fordul az ember), más esetben a magázódás formája látszik alkalmazhatóbbnak. 4 I. (Navarrai/Champagne-i) Johanna (Jeanne de Navarre/Champagne; 1273. január 14.–1305. április 2.), Navarra (1274–) és Franciaország királynéja (1285–). Joinville tehát mûvét az anyakirályné kérésére kezdte írni, aki azonban már nem érhette meg annak elké- szültét. 5 A Capeting-dinasztia kilencedik uralkodója, IX. (Szent) Lajos. Valószínûleg 1214- ben, április 25-én született az apja, VIII. (Oroszlán) Lajos (1187. szeptember 5.–1226. no- vember 8.) birtokaihoz tartozó Poissy várában (ma: Yvelines megye, Île-de-France), és a város (Kegyes Róbert által 1016 körül építtetett) templomában (Notre-Dame de Poissy) ke- resztelték meg. (Magánleveleit Lajos király gyakran „Louis de Poissy”-ként írta alá.) Mind- össze tizenkét évesen kerül trónra, uralkodását apja halála napjától számítják, a koronázási ceremóniára Reimsben kerül sor 1226. november 29-én. Kiskorúsága idején anyja, Kasztí- liai Blanka (lásd róla a 88. jegyzetet) gyakorolja a régensi hatalmat. 1270. augusztus 25-én, Tuniszban hal meg, vérhasjárványnak esik áldozatul. Már életében szentként tisztelik, vé- gül VIII. Bonifác pápa avatja szentté, 1297. augusztus 11-én Franciaországi Szent Lajos (Saint Louis de France) néven. (Ünnepe halálának napja: augusztus 25.) 6 Az idézet forrását nem sikerült azonosítani. 10 joinville5.qxd 2/11/2016 12:23 PM Page 11 jelen, de ott volt a fia, Pierre d’Alençon7 gróf (ki engem nagyon kedvelt), s õ el- mondta nekem, hogy mily boldogságos véget ért, melynek leírása e könyv végén található. 5 És úgy látom én, hogy nem tettek érte eleget,8 amikor nem sorolták õt a szent vértanúk közé ama nagyszámú szenvedés okán, melyeket a keresztes zarán- doklat idején kiállott, azon hat esztendõ alatt, melyet a társaságában töltöttem, és azért is, mert a Mi Urunkat a keresztre feszítésig követte. Mert ha Isten a keresz- ten halt meg, úgy õ is, hiszen keresztes volt akkor, amikor Tuniszban elérte a vég. 6 A második könyv nagy vitézségérõl és merész tetteirõl szól, azokról, ame- lyek során négyszer is láttam, hogy halálos veszedelemnek tette ki magát, amint arról a késõbbiekben majd szólni fogok,
Recommended publications
  • Trouvères & Troubadours
    TROUVÈRES & TROUBADOURS par Pierre AUBRY bleu nuit éditeur Trouvères & Troubadours dans la même collection: 1. Alexandre BORODINE par André Lischké 32. César FRANCK par Eric Lebrun 2. Le Clavecin des Lumières par Jean-Patrice Brosse 33. Giuseppe VERDI par Patrick Favre-Tissot-Bonvoisin 3. Leos JANACEK par Patrice Royer 34. Charles-Valentin ALKAN par B. François-Sappey & F. Luguenot 4. Jean SIBELIUS par Pierre Vidal 35. Francis POULENC par Isabelle Werck 5. Etienne Nicolas MÉHUL par Adélaïde de Place 36. Edvard GRIEG par Isabelle Werck 6. Gaston LITAIZE par Sébastien Durand 37. Wolgang Amadeus MOZART par Yves Jaffrès 7. Dietrich BUXTEHUDE par Eric Lebrun 38. Camille SAINT-SAËNS par Jean-Luc Caron & Gérard Denizeau 8. Guillaume LEKEU par Gilles Thieblot 39. Antonio SALIERI par Marc Vignal 9. Jan Dismas ZELENKA par Stéphan Perreau 40. Anton BRUCKNER par Jean Gallois 10. Maurice EMMANUEL par Christophe Corbier 41. Jean-Philippe RAMEAU par Jean Malignon & J.-Philippe Biojout 11. André JOLIVET par Jean-Claire Vançon 42. Christoph Willibald GLUCK par Julien Tiersot 12. Richard STRAUSS par Christian Goubault 43. Carl NIELSEN par Jean-Luc Caron 13. Alexandre P. F.BOËLY par B. François-Sappey & E. Lebrun 44. Ludwig van BEETHOVEN par Patrick Favre-Tissot-Bonvoisin 14. Gaetano DONIZETTI par Gilles de Van 45. Charles GOUNOD par Yves Bruley 15. Gioachino ROSSINI par Gérard Denizeau 46. Manuel de FALLA par Gilles Thieblot 16. Antonio VIVALDI par Adélaïde de Place & Fabio Biondi 47. Charles-Marie WIDOR par Anne-Isabelle de Parcevaux 17. Edouard LALO par Gilles Thieblot 48. Ralph VAUGHAN WILLIAMS par Marc Vignal 18.
    [Show full text]
  • Authors and Other Persons Connected with the Songs Symbols: * Not Listed in SR L Lai , Mentioned in the Poem R Rondeau 7 Aseription by a Modern Seholar S
    74 Authors and Other Persons Connected with the Songs Symbols: * not listed in SR L lai , mentioned in the poem r rondeau 7 aseription by a modern seholar s. see (7)questionable aseription A * Abbé de Vieoigne 1021 ' * Abélard, Pierre L 1 Adam de Givenei 62(7),62',541,625,665,815,959,11 08--L2-1,3 * Adam de la Bassée 317-2,423-3,554-3, 669-3,960-2,1169-3,1206-6 L29-2,35-3--R35 Adam de la Halle 36,87-1 /2,89--147,66,93,96--207,50,85,86,90--354,366,384 410,20,42' ,95--520' ,27,62,95,99--615,19,32,72,75,700--704,21,79 812,15,22,26--916,23,60-1,71 ,87,89--1 018,33,44,51--1124,52,53,62 1219 * Adam de St.Vietor L92 * Adam de Wailli 26' * Adam Esturion Belemote 26' * Ade de Persan(Perçain) L38' * Adeline de Nanteuil L38' Adenarde, darne d'--s. Oudenarde, darne d' Aélis--s. also Alix * Aélis 742',786' * Aélis, eomtesse de Chartres 1079' ,1134'7 * Aélis, eomtesse de Clermont L38' * Aélis de Gallardon (Garlandon) L38' * Aélis de Moneeaux L38' * Aélis de Montmoreney et Montfort L38' * Aélis de Roleis(Reuilly) L38' * Aélis de Trie L38' * Agnès de Cresonsart L38' * Agnès de Trieot(Trieeoe) L38' * Agnes play 203-5 Alart de C(h)ans 220-1,298-1,394-1 * Albert(et) de Sestarto(Sisteron) 457,L4-3 * Alens de Challon, li 943-1 * Alix, eomtesse de Chartres 1079' * Alix, dame de Couti, wife of Raoull, seigneur de Couei L38' * Alix de Champagne, rO'ine 1 054-1' Alos, comte d'-s.
    [Show full text]
  • Lo Non Intendo Ad Altro Che a Intavulare« 1 Ta
    1 ·lo non intendo ad altro che a intavulare« 1 Avec ce titre ·INTAVULARE", qui évoque l'activité intense des humanistes et singulièrement d'Angelo Colocci, particulièrement important pour nous - nous avons voulu suggérer que nous suivons aujourd'hui la voie qu'ils ont si utilement ouverte, mus par une égale curiosité et par une passion identique pour les chansonniers de la première lyrique romane et, nous l'espérons, fidèles à leurs enseignements. Mais il ne s'agit pas seulement d'un souvenir exemplaire : concrètement, ce qui nous a incités à entreprendre la présente recherche, ce fut d'avoir étudié leurs précieuses tables, établies avec une sorte de frénésie et le plus souvent séparées de leur contexte, pour tenter de débrouiller l'écheveau de leurs rapports avec les manuscrits eux-mêmes, écheveau qui s'apparente souvent à une énigme policière, parfois résolue, comme dans le cas de la ta vola colocciana ·A utori portughesi,2 ou la table humaniste du chansonnier provençal A3. Plus immédiatement évident encore est l'autre souvenir, celui des Tables anciennes, qui accompagnent, mais trop rarement, les chansonniers, et ne coïncident pas toujours avec eux dans l'enregistrement des pièces. Par rapport aux unes et aux autres (Tables anciennes et Tables humanistes), nos tables (que nous désignerons du terme plus rapide et plus 'moderne' d'Index) ont une autre fin : non plus •tables-mémoire· comme le sont d'habitude celles des humanistes, privées de toute référence à la localisation des textes dans les manuscrits, et pas davantage (ou du moins
    [Show full text]
  • Repertorio Delle Attribuzioni Discordanti Nella Lirica Trovierica
    Studi e Ricerche Studi umanistici – Philologica Repertorio delle attribuzioni discordanti nella lirica trovierica Luca Gatti Prefazione di Luciano Formisano University Press Collana Studi e Ricerche 79 Studi umanistici Serie Philologica Repertorio delle attribuzioni discordanti nella lirica trovierica Luca Gatti Prefazione di Luciano Formisano 2019 Studi umanistici Serie Philologica Repertorio delle attribuzioni discordanti nella lirica trovierica Luca Gatti Prefazione di Luciano Formisano 2019 Il volume è pubblicato con il contributo di Sapienza Università di Roma (Fondi di Avvio alla Ricerca 2015). Copyright © 2019 Sapienza Università Editrice Piazzale Aldo Moro 5 – 00185 Roma www.editricesapienza.it [email protected] Iscrizione Registro Operatori Comunicazione n. 11420 ISBN 978-88-9377-113-9 DOI 10.13133/9788893771139 Pubblicato ad agosto 2019 Quest’opera è distribuita con licenza Creative Commons 3.0 diffusa in modalitàopen access. In copertina: opera di Benedetta Moracchioli. Ai miei nonni Indice Prefazione ix 1. Introduzione 1 1.1. Le bibliografie della lirica trovierica 1 1.2. Ragioni di un Repertorio delle attribuzioni discordanti 5 nella lirica trovierica 1.3. Esami statistici 9 1.4. Discordanza fra testo e rubrica 13 1.4.1. Esempi di tradizione passiva 13 1.4.2. Esempi di tradizione attiva 18 1.4.3. Difformità attributive nei jeux-partis 22 1.5. I confini delle attribuzioni 24 1.6. Ragioni delle discordanze 26 1.6.1. Ragioni codicologiche 29 1.6.2. Ragioni analogiche 35 2. Descrizione dei codici 43 3. Corpus degli autori privi di scheda Linker 87 IL REPERTORIO Il Repertorio: istruzioni per l’uso 95 4. Repertorio per manoscritti 105 5.
    [Show full text]
  • 907317 Spanish For
    HMU 907317 LOS MILAGROS DE NUESTRA SEÑORA Poemas de alabanza a la Virgen escritos por Gauier de Coincy (1177-1236) y adaptados a canciones populares medievales “Había instrumentos de todas clases, y los músicos cantaban con voces potentes. Y sabían como interpretar bien todo tipo de canciones populares. Y con técnicas vocales excelentes, cantaban motetes y conductus.” – “Panthere d’Amors,” Nicole de Margival, siglo XIII 1 “¿Por qué debería el diablo tener toda la mejor música?” – Canción popular, Larry Norman, 1977 2 ientras los trovadores sembraban el viento del sur de Francia, por el año 1200 los troveros, sus primos del norte, cosechaban el torbellino. La nobleza altisonante de la lírica provenzal y M la sofisticación académica de los poetas de educación universitaria desciende a niveles más realistas gracias a la traviesa malicia de los coristas de la catedral y la notable decadencia de los estudiantes parisinos, por la energía vigorosa de los músicos de la clase obrera y los excesos paganos de celebraciones campesinas. La Obra de Daniel, hoy considerada uno de los más altos logros dentro del drama musical medieval, se escribió no para estimular la algarabía festiva, sino para controlar y limitar la tradicional parranda. Subdiáconos de la catedral de Beauvais utilizaron como pretexto la fiesta del Día de los Inocentes para permitir—dentro de la misma iglesia—la monta de burro, carcajadas, ruido y correteos, dar palmas, bailar y tocar instrumentos, salvaje tañer de las campanas de la catedral; fiesta, juegos de dados y adivinación de la fortuna en el altar, violencia y falta de respeto abierta hacia la jerarquía religiosa.
    [Show full text]
  • A Bibliography of Old French Lyrics
    ROMANCE MONOGRAPHS, INC. Number 31 A BIBLIOGRAPHY OF OLD FRENCH LYRICS BY ROBERT WHITE LINKER UNIVERSITY, MISSISSIPPI ROMANCE MONOGRAPHS, INC. 1 9 7 9 CoPYRIGHT © I979 BY RoMANCE MoNOGRAPHs, INc. P.O. BOX 7553 UNIVERSITY, MISSISSIPPI 38677 IMPRESO EN ESPANA PRINTED IN SPAIN I.S.B.N. 84-499-2809-5 DEPOSITO LEGAL: V. 1.532- I979 To Dorothy Insley Linker ARTES GRAFICAS SOLER, S. A. - JAVEA, 28 - VALENCIA (8) - I979 Dorothy Linker Sander Thomas Polk Linker Professor Linker submitted the present work for publication three months before his death, November 13, 1976. Library of Congress Cataloging in Publication Data Linker, Robert White. A bibliography of old French lyrics. (Romance monographs; no. 3I) Bibliography: p. Includes index. 1. French poetry- To 1500-Bibliography. I. Title. [PQI5I] 79-11948 TABLE OF CONTENTS Page INTRODUCTION . .. 9 TABLE OF ABBREVIATIONS ..... ..... ...... I2 LINKER NUMBERS . • . I9 PART I A. BIBLIOGRAPHIES OF MANUSCRIPTS . .. 23 B. MANUSCRIPTS, FACSIMILES, EDITIONS 25 I. Major Manuscripts . .. 25 2. Lesser Manuscripts . .. 41 3· Longer Works Containing Lyrics .. 63 4· Provenc;:al MSS Containing French Poems 68 C . GENERAL PuBLICATIONS ........ ... ... .. 70 D. EDITIONS BY TYPES . .. E. EDITIONS BY REGIONS . .. F. METRICS AND MUSIC ... ....... •... .. .... ... ( G. INDEX OF ABBREVIATIONS OF TROUVERES' NAMES PART II A. OLD FRENCH LYRICS 93 1. By Author . .. 93 2. Anonymous . 253 B. CROSS-INDEX OF RAYNAUD AND LINKER NUMBERS . 386 INTRODUCTION The standard bibliography of Old French lyrics has, since 1884, been Raynaud's Bibliographie des chansonniers franfais. In Volume 11 Raynaud listed each lyric alphabetically according to rhyme word, with an index giving the number of each poem assigned to authors.
    [Show full text]
  • Cahiers De Recherches Médiévales Et Humanistes, 26
    Cahiers de recherches médiévales et humanistes Journal of medieval and humanistic studies 26 | 2013 Musique et littérature au Moyen Âge John Haines (dir.) Édition électronique URL : http://journals.openedition.org/crm/13382 DOI : 10.4000/crm.13382 ISSN : 2273-0893 Éditeur Classiques Garnier Édition imprimée Date de publication : 30 décembre 2013 ISBN : 978-2-8124-2933-0 ISSN : 2115-6360 Référence électronique John Haines (dir.), Cahiers de recherches médiévales et humanistes, 26 | 2013, « Musique et littérature au Moyen Âge » [En ligne], mis en ligne le 30 décembre 2016, consulté le 13 octobre 2020. URL : http:// journals.openedition.org/crm/13382 ; DOI : https://doi.org/10.4000/crm.13382 Ce document a été généré automatiquement le 13 octobre 2020. © Cahiers de recherches médiévales et humanistes 1 SOMMAIRE Musique et littérature au Moyen Âge : héritage et témoignage des travaux de Pierre Aubry et Jean Beck Introduction. Musique et littérature au Moyen Âge : héritage et témoignage des travaux de Pierre Aubry et Jean Beck John Haines À l’ombre d’Orphée : variations médiévales sur le mythe d’Amphion Jean-Marie Fritz L’organum, un art de cathédrale ? Musiques autour de saint Guillaume Guillaume Gross « Faire gaia chanso » : la tradition des troubadours, un art de faire entre musique et littérature Christelle Chaillou-Amadieu À la défense des mélodies « marginales » chez les trouvères : le cas de Thibaut IV de Champagne Christopher Callahan La sapience secrète et le rêve révélateur dans le traité Desiderio tuo, fili karissime John Haines On connaît la chanson : la contrafacture des mélodies des trouvères dans le Ludus super Anticlaudianum d’Adam de la Bassée Daniel E.
    [Show full text]
  • On Connaît La Chanson : La Contrafacture Des Mélodies Des Trouvères Dans Le Ludus Super Anticlaudianum D’Adam De La Bassée
    Cahiers de recherches médiévales et humanistes Journal of medieval and humanistic studies 26 | 2013 Musique et littérature au Moyen Âge On connaît la chanson : la contrafacture des mélodies des trouvères dans le Ludus super Anticlaudianum d’Adam de la Bassée Daniel E. O’Sullivan Édition électronique URL : http://journals.openedition.org/crm/13396 DOI : 10.4000/crm.13396 ISSN : 2273-0893 Éditeur Classiques Garnier Édition imprimée Date de publication : 30 décembre 2013 Pagination : 109-127 ISBN : 978-2-8124-2933-0 ISSN : 2115-6360 Référence électronique Daniel E. O’Sullivan, « On connaît la chanson : la contrafacture des mélodies des trouvères dans le Ludus super Anticlaudianum d’Adam de la Bassée », Cahiers de recherches médiévales et humanistes [En ligne], 26 | 2013, mis en ligne le 30 décembre 2016, consulté le 13 octobre 2020. URL : http:// journals.openedition.org/crm/13396 ; DOI : https://doi.org/10.4000/crm.13396 © Cahiers de recherches médiévales et humanistes On connaît la chanson : la contrafacture des mélodies des trouvères dans le Ludus super Anticlaudianum d’Adam de la Bassée Abstract : The study of contrafacture – the setting of new words to an old melody – reveals a great deal about the culture in which medieval poets and composers lived and worked. The associations created in the minds of an initiated listening public could aid a composer in augmenting the central message of his work. However, the study of contrafacture proves valuable also for the ways in which it takes us beyond the simple one-way kind of influences at which critics all too often stop. The present article studies three contrafacta from Adam de la Bassée’s Ludus super Anticlaudianum in order to reveal suggestive evidence about the creation and reception of the Ludus and how the study of contrafacture has important implications in regard to trouvère lyric in general.
    [Show full text]
  • Carl Brouard Pages Retrouvees
    CARL BROUARD PAGES RETROUVEES Œ UVRES EN PROSE ET EN VERS ( GROUPEES PAR LES SOINS DU .COMITE SOIXANTIEME ANNIVERSAIRE DE CARL BROUARD.). 7.'"\ t .DÎT1oNS ~ I~ v1oïO.ma . ~I" 1963 CARL BROUARD PAGES RETROUVEES t, ŒUVRES EN PROSE ET EN VERS (GROUPEES PAR LES SOINS DP ,C01I1ITE SOIXANTŒMi'; ANNIVERS/l1RJ<: DE CARL BIWUARD.). 7.\EDITIONS f IJ().,rtO-rorna PDRT-AU-PRINCE • HAl TI 196::. Ce ·/"ecl/.eil des œuvres de Carl Brouard, Poète indigéniste, a pli hre jJllbiié grâce au. généreux concours du Président de la République, le Docteu1' François DuvaHer, Président d'Honneur du .Comité SoixanL... tième Anniver.~aire de Carl Brouard •. Les te;l:tes du rec'ueil sont le 'fruit d'un travail de recherches, de t·ran,~CTiption. de classement, mené à bien par le Comité. Ce Comité, qui orga,nisa une série de manifestations artistiques et mondaille.~, du ve~dredi 30 Novembre a~1 mercredi 5 Décembre 1962, était composé de MM " Roger GAILLARD, Président EMMANUEL C. PAUL, Trésorier ERNST TROUILLOT, Secrétaire Génél'Ul Conseillers " PAUL BLANCHET. MARCEL DAUPHIN, GERARD V. ETIENNE. JEAN FOUCHARD. ANTHONY PHELPS RENE PHILOCTETE, CARLOS SAINT-LOUIS. FREDERIC TARDIEU-DUQUELA. ECRIT SUR DU RUBAN ROSE -CCLhier dt! Vers, sans date, Port-au-P1'ince, Imprimerie Modèle, édition rUl'issime, th'age à moins de cent exemp!aire8, ----De11.Tième édition pa" les soins du .Comité Soi:rantième Anni~er­ ','/';1'e Ca.1'1 Brouard. (Editions Panoral1~a, Décembre 1962), INVOCATIONS Dieu citharède - Apollon et vous, Muses de l'hélicon inspirez-moi, - je chante les flûtes muettes tombées des lèvres mortes, et glacées des poètes.
    [Show full text]
  • Santé Intérieur
    La musique en Picardie au Moyen Age Afin d’établir une sorte « d’état des lieux » de la musique en Picardie au Moyen Age, il faut limiter cette étude dans le temps et l’espace. L’aire géogra- phique recouvre la Picardie linguistique, sachant que celle-ci ne se superpose pas exactement à la Picardie historique, parfois mouvante, ni à la Picardie adminis- trative d’aujourd’hui, quelque peu restrictive. Ses limites artistiques, architectu- rales, musicales, suivent à peu prés les contours de son domaine linguistique qui, lui, est resté relativement stable depuis le Moyen Age. La période à évoquer va du milieu du IXe siècle (v. 850) jusqu’au début du XVIe siècle, au plan politique de Charles le Chauve (sacré en 848) à Louis XII (mort en 1515), au plan musical, de Hucbald de Saint-Amand (840-930) jusqu’à Josquin des Prés (1440-1521). Une période qui couvre près de sept siècles ! On peut examiner quelques aspects, parfois inattendus, de l’histoire de la musique en Picardie, lieu privilégié de création musicale durant ce long Moyen Age, mais il convient, avant d’aborder cette étude, de préciser quelques points à propos de la musique médiévale : – La musique est considérée à cette époque comme une science du nombre fai- sant partie des arts libéraux, du quadrivium (avec l’arithmétique, la géométrie et l’astronomie), et non pas comme un art ou une pratique de divertissement. Cela reste valable jusqu’à la Renaissance incluse : Ronsard, pour ne citer que lui, se souvient de cette théorie héritée de la tradition gréco-romaine.
    [Show full text]
  • Thibaut De Champagne, Gace Brulé, and an Aristocratic Trouvére Tradition
    BELLE MUSIQUE AND FIN'AMOUR: THIBAUT DE CHAMPAGNE, GACE BRULÉ AND AN ARISTOCRATIC TROUVÈRE TRADITION Emily Bly, B.M. Thesis Prepared for the Degree of MASTER OF MUSIC UNIVERSITY OF NORTH TEXAS December 2008 APPROVED: Benjamin Brand, Major Professor Bernardo Illari, Committee Member Lyle Nordstrom, Committee Member John P. Murphy, Chair of the Division of Music History, Theory, and Ethnomusicology Graham H. Phipps, Director of Graduate Studies in the College of Music James Scott, Dean of the College of Music Sandra L. Terrell, Dean of the Robert B. Toulouse School of Graduate Studies Bly, Emily. Belle Musique and Fin’ Amour: Thibaut de Champagne, Gace Brulé, and an Aristocratic Trouvére Tradition. Master of Music (Musicology), December 2008, 52 pp., 16 musical examples, 2 tables, references, 28 titles. Many consider Gace Brulé (c1160-c1213) and Thibaut IV, Count of Champagne, (1201-1253) to have been the greatest trouvères. Writers on this subject have not adequately examined this assumption, having focused their energies on such issues as tracking melodic variants of individual works as preserved in different song-books (or chansonniers), the interpretation of rhythm in performance, and creation of modern editions of these songs. This thesis examines the esteem enjoyed by Gace and Thibaut in both medieval and modern times which derives from their exemplarity of, rather than difference from their noble contemporaries. Copyright 2008 by Emily Bly ii TABLE OF CONTENTS Page LIST OF TABLES............................................................................................................iv
    [Show full text]
  • Jeanne Et La Littérature Française Du Moyen Âge
    catalogue de la bibliothèque en ligne Jeanne et la littérature française du Moyen Âge en libre accès sur le site http://montaiguvendee.fr voir aussi : "Jeanne parcourt les livres" "Jeanne parcourt le Monde" "Jeanne parcourt le passé" mars 2015 - 1 - MOYEN ÂGE - Littérature d'Expression française du... Chansons de Geste / Troubadours, Trouvères, Poètes / Romans "bretons", courtois et autres / Littératures religieuse et didactique / Théâtre et Satires / Chroniques et Écrits politiques Le Moyen Âge s'étend de la fin du Ve siècle à la fin du XVe siècle. Durant cette période, sur le territoire qui finira par devenir la France et un peu au-delà, se développent des parlers romans, de langue d'oc au sud de la Loire, de langue d'oïl au nord (la région du Poitou passant, semble-t-il, progressivement de l'une à l'autre), parlers qui donneront naissance à partir du IXe siècle à une littérature abondante et variée. En dépit du barrage que constituent leurs particularités linguistiques par rapport au français moderne, les œuvres qui nous sont parvenues de cette époque sont souvent passionnantes, et leur lecture montre combien la croyance vivace en une "barbarie du Moyen Âge" est du domaine des idées fausses et simplistes (cf. l'indispensable Pour en finir avec le Moyen Âge de Régine Pernoud). C'est pour ces raisons qu'il a été décidé de rendre accessible le plus grand nombre possible d'œuvres de cette époque à partir de pages spéciales de notre bibliothèque en ligne. Les pages qui suivent visent à mettre à disposition en ligne les textes originaux de la littérature médiévale en langue d’oc et en langue d’oïl.
    [Show full text]