Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 1 Jean de Joinville SZENT LAJOS ÉLETE ÉS BÖLCS MONDÁSAI Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 2 A KÖZÉPKORI FRANCIA TÖRTÉNETI IRODALOM REMEKEI II. Sorozatszerkesztõ CSERNUS SÁNDOR KÉSZÜLT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK KÖZÉPKORI EGYETEMES TÖRTÉNETI TANSZÉKÉN Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 3 Jean de Joinville SZENT LAJOS ÉLETE ÉS BÖLCS MONDÁSAI Közreadja CSERNUS SÁNDOR JACQUES LE GOFF könyvrészletével CSERNUS SÁNDOR ZIMONYI ISTVÁN tanulmányaival BALASSI KIADÓ · BUDAPEST Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 4 A kötet megjelenését támogatta SZTE Bölcsészettudományi Kara Lendület „Magyarország a Középkori Európában” MTA–DE Kutatócsoport / LP2014-13/2014 A jegyzeteket írta és a segédleteket összeállította CSERNUS SÁNDOR Fordította CSERNUS SÁNDOR CS. TÓTH ANNAMÁRIA A térképeket rajzolta SZÁNTÓ RICHÁRD A borítón Damietta elfoglalása. Miniatúra Jean de Joinville mûvének 14. századi másolatában. Párizs, Bibliothèque nationale de France, Département des Manuscrits, Français 13568, f. 83 Köszönetnyilvánítás / Remerciements Gallimard Kiadó, Párizs / les Éditions Gallimard, Paris Jacques Le Goff örökösei / les héritiers de Jacques Le Goff Joinville város Polgármestere és Polgármesteri Hivatala / le Maire et la Mairie de Joinville Joinville, Miasszonyunk-templom / l’Église Notre-Dame de Joinville Blécourt Polgármestere és Polgármesteri Hivatala / le Maire et la Mairie de Blécourt Hungarian translation © Csernus Sándor, Cs. Tóth Annamária, 2015 © Csernus Sándor, Zimonyi István (tanulmányok), 2015 © Éditions Gallimard, Paris, 1996 (Jacques Le Goff) ISBN 978-963-506-963-7 A kiadásért felel a Balassi Kiadó igazgatója Felelõs szerkesztõ Tamás Zsuzsanna Sorozatterv Szák András Mûszaki szerkesztõ Harcsár Magda Nyomás és kötés az OOK Press Kft.-ben készült Felelõs vezetõ Szathmáry Attila Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 5 TARTALOM SZENT LAJOS ÉLETE ÉS BÖLCS MONDÁSAI / 9 (Fordította Csernus Sándor és Cs. Tóth Annamária) * Jacques Le Goff SZENT LAJOS. KÖVETKEZTETÉSEK / 265 (Fordította Csernus Sándor) Csernus Sándor TI PI KUS ÉS KI VÉ TE LES. A JOINVILLE-EK: EGY CHAM PAGNE -I BÁ RÓI CSA LÁD KI EMEL KE DÉ SE / 275 Csernus Sándor A „SUPER HOMO” ÉS JOINVILLE SZENT LAJOSA / 304 Zimonyi István EGYIPTOM A 13. SZÁZAD KÖZEPÉN / 332 * Kronológia Jean de Joinville mûvének tanulmányozásához / 353 Országok, dinasztiák és uralkodók / 361 A keresztes háborúk résztvevõi. Bárók és lovagrendek / 387 Válogatott bibliográfia / 396 A rövidítve idézett címek föloldása / 410 Az illusztrációk jegyzéke / 412 Személynévmutató / 414 * Térképek / 435 Képmelléklet / 441 Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 6 Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 7 À la mémoire de Jacques le Goff Lajos cimnegyed_cimnegyed2.qxd 2/15/2016 1:28 PM Page 8 joinville5.qxd 2/11/2016 12:23 PM Page 9 [Elsõ fejezet Ajánlás és a mû felosztása] 1 Jó urának, Lajosnak,1 a francia király fiának, ki Isten kegyelmébõl Navarra királya, Champagne és Brie palotagrófja, üdvözlet, szeretet és tisztelet Jean de Joinville-tõl, Champagne sénéchaljától,2 ki õt szolgálni kész. 1 A Capeting-dinasztia tizenkettedik uralkodója, a késõbbi X. (Civakodó) Lajos (Louis X. „Le Hutin”; Párizs, 1289. október 4.–Vincennes, 1316. június 5.), francia király, Navarra királyaként I. Lajos (1305. április 4.–). Anyja, a Champagne-i-dinasztiából származó I. (Navarrai) Johanna halálát követõen kerül a Navarrai Királyság trónjára, de koronázására apja, IV. (Szép) Fülöp (Navarra uralkodójaként I. Fülöp; 1285–1305. április 4.) csak 1307- ben ad engedélyt. Anyja után egyben Champagne grófja is (1305. április 4.–). 1314. novem- ber 29-tõl haláláig francia király. Anyai ágon II. András leányának, Magyarországi Jolántának (1215–1251), Aragónia királynéjának a dédunokája. Második felesége Magyar- országi Klemencia (Clémence de Hongrie; 1293–1328. október 12.), Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia leánya, francia királyné (1315. augusztus 19.–1316. június 5.). Fiuk, az utószülött I. János, a Capeting-dinasztia tizenharmadik (és egyben utolsó egyenes ági) ki- rálya mindössze néhány napot él (1316). 2 A címet, illetve méltóságot jelölõ sénéchal latin és frank eredetû szóösszetétel (senes+scale), jelentése: ’a királyi udvar legfõbb szolgája, az udvartartás vezetõje, a király általános helyettese’. A cím már a Merovingok idején is létezett; a majordomusi méltóság megszûnésével vált a Francia Királyságban az elsõ udvari méltósággá. A kezdetben örök- letes címet hosszabb ideig az Anjou grófok viselik, majd II. Fülöp ebben a formában meg- szünteti (1191): eltörli a sénéchal méltóság örökletes jellegét, és (kezdetben) az újonnan a királyhoz kerülõ területek élére nevez ki ezen a néven királyi helytartókat, akiknek képvi- seleti, bíráskodási, adminisztratív és pénzügyi feladatokat delegál. E feladatkörök IX. La- jos uralkodása idején tisztulnak le és szilárdulnak meg. Sénéchal azonban nemcsak a kirá- lyi udvarban van, hanem a földesúr vagy épp egyes fejedelmek szolgálatában, tehát az uralom gyakorlásának különbözõ szintjein is. Champagne grófsága, majd hercegsége ese- tében a sénéchal a herceg mellett lát el udvarmesteri, adminisztratív, jogi és pénzügyi fel- adatokat; a méltóság itt Joinville családjában öröklõdik (amiért azonban alaposan meg kell küzdeniük). Emellett Franciaországban a király képviselõjeként sénéchal áll a királyi terü- leti adminisztráció (sénéchaussé) élén, ami ebben az összefüggésben a Francia Királyság déli részére vonatkozik, ahol a sénéchal az északi területi adminisztrációban tevékenykedõ baillival azonos feladatokat lát el. A sénéchal méltósága létezik más országokban is, a fran- ciaországitól némileg eltérõ funkciókkal. 9 joinville5.qxd 2/11/2016 12:23 PM Page 10 2 Édes uram,3 tudatom önnel, hogy a királyné asszony, az ön édesanyja,4 ki engem nagyon szeretett (s akit az Isten fogadjon kegyelmébe!), oly kitartóan kér- lelt engem, ahogyan csak tudott, hogy írassak egy könyvet a mi szent Lajos kirá- lyunk5 bölcs mondásairól és nemes cselekedeteirõl, amit én meg is ígértem neki. Most, íme, Isten segedelmével elkészült a könyv, mely két részbõl áll. Az elsõ rész azt mondja el, mint viselkedett a király egész életében Isten és az Egyház parancsai szerint, szolgálván királysága javát. A második rész pedig nagy vitézségérõl és fényes haditetteirõl szól. 3 Jó uram, mivel meg vagyon írva: „Add meg elõbb azt, amivel Istennek tar- tozol, és õ minden más gondodat elrendezi”,6 ezért írattam le legelõször azt, ami a fent említett három dolgot érinti, tehát ami a lélek és a test épülésével kapcso- latos, és ami a nép kormányzására vonatkozik. 4 Ezen dolgokról pedig eme valóságos szent iránti tiszteletbõl is írattam, mert rajtuk keresztül nagyon világosan láthatóvá lészen, hogy korunkban nem akadt egyetlen világi ember sem, aki egész élete során olyannyira szentként élt volna, mint õ, uralkodása legelejétõl élete végéig. Élete végsõ pillanatánál nem voltam 3 A franciában a tegezésnek és a magázásnak a 16. századig nincsenek világosan kiala- kult szabályai. Használatukban bizonyos következetlenség tapasztalható, elõfordulhat, hogy ugyanazon dialógus résztvevõi hol tegezik, hol magázzák egymást. A szövegek fordításakor a bensõséges, mély tiszteletet feltételezõ kapcsolat (és témakör) tegezést kívánhat meg (pl. ha Istenhez fordul az ember), más esetben a magázódás formája látszik alkalmazhatóbbnak. 4 I. (Navarrai/Champagne-i) Johanna (Jeanne de Navarre/Champagne; 1273. január 14.–1305. április 2.), Navarra (1274–) és Franciaország királynéja (1285–). Joinville tehát mûvét az anyakirályné kérésére kezdte írni, aki azonban már nem érhette meg annak elké- szültét. 5 A Capeting-dinasztia kilencedik uralkodója, IX. (Szent) Lajos. Valószínûleg 1214- ben, április 25-én született az apja, VIII. (Oroszlán) Lajos (1187. szeptember 5.–1226. no- vember 8.) birtokaihoz tartozó Poissy várában (ma: Yvelines megye, Île-de-France), és a város (Kegyes Róbert által 1016 körül építtetett) templomában (Notre-Dame de Poissy) ke- resztelték meg. (Magánleveleit Lajos király gyakran „Louis de Poissy”-ként írta alá.) Mind- össze tizenkét évesen kerül trónra, uralkodását apja halála napjától számítják, a koronázási ceremóniára Reimsben kerül sor 1226. november 29-én. Kiskorúsága idején anyja, Kasztí- liai Blanka (lásd róla a 88. jegyzetet) gyakorolja a régensi hatalmat. 1270. augusztus 25-én, Tuniszban hal meg, vérhasjárványnak esik áldozatul. Már életében szentként tisztelik, vé- gül VIII. Bonifác pápa avatja szentté, 1297. augusztus 11-én Franciaországi Szent Lajos (Saint Louis de France) néven. (Ünnepe halálának napja: augusztus 25.) 6 Az idézet forrását nem sikerült azonosítani. 10 joinville5.qxd 2/11/2016 12:23 PM Page 11 jelen, de ott volt a fia, Pierre d’Alençon7 gróf (ki engem nagyon kedvelt), s õ el- mondta nekem, hogy mily boldogságos véget ért, melynek leírása e könyv végén található. 5 És úgy látom én, hogy nem tettek érte eleget,8 amikor nem sorolták õt a szent vértanúk közé ama nagyszámú szenvedés okán, melyeket a keresztes zarán- doklat idején kiállott, azon hat esztendõ alatt, melyet a társaságában töltöttem, és azért is, mert a Mi Urunkat a keresztre feszítésig követte. Mert ha Isten a keresz- ten halt meg, úgy õ is, hiszen keresztes volt akkor, amikor Tuniszban elérte a vég. 6 A második könyv nagy vitézségérõl és merész tetteirõl szól, azokról, ame- lyek során négyszer is láttam, hogy halálos veszedelemnek tette ki magát, amint arról a késõbbiekben majd szólni fogok,