TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Sirok | 3 2

Sirok | 1

fotó: Horák Zoltán

SIROK TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Sirok | 3 2 | Sirok

BEVEZETÉS TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETÉS 3 A településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény és a település- SIROK BEMUTATÁSA 5 fejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLAT 7 és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrende- TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP 8 zési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányren- delet alkalmazásában Sirok község településképi arculati kézikönyve ÖRÖKSÉGÜNK 10 a település esztétikus lakókörnyezetének kialakítása illetve védelme ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 16 érdekében készül. A kézikönyv szemléletformáló útmutatásként szol- EGYEDI TÁJÉRTÉKEK 23 gál nemcsak a szakemberek, a települési döntéshozók, de a jelenlegi

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 32 lakosság és az idetelepülni vágyók számára is.

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 36 Az arculati kézikönyv a község településrészeit arculati jellemzőikkel, ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 38 értékeikkel mutatja be, a településkép minőségi formálására vonatko- KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ 39 zó javaslatokat tartalmaz, iránymutatást ad a településképhez illesz- kedő építészeti elemekkel, beépítésekkel. FALUSI LAKÓTERÜLETEK 42

TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLETEK 46 Az arculati kézikönyv célja, hogy bemutassa a község épített és termé- GAZDASÁGI TERÜLETEK 48 szeti értékeit, az település építészeti arculatának jellemzőit, felhívja a TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 49 figyelmet azokra a hétköznapi szépségekre, melyek létezésükkel ész- revétlen meghatározzák környezetünket, hatnak lelkületünkre, hangu- BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 52 latunkra, Az épített és táji környezet minősége alapvetően határozza KÖZTERÜLETEK 53 meg testi és lelki egészségünket, és megfelelő keretet adhat emberi MAI PÉLDÁK 54 méltóságunk kiteljesítéséhez is. Az életminőséget emelni képes épí-

KERTEK, UDVAROK 54 tett és természeti környezet harmonikus együttélése alkotja a kulturá- lis tájat, amelyet a helyi adottságokhoz alkalmazkodó minőségi, építé- ERKÉLYEK, TORNÁCOK 55 szeti alkotások folyamatosan gazdagítanak. Iránymutatást, segítséget AJTÓK, ABLAKOK 56 kívánunk adni, ezzel megkönnyítve az építtetők számára a döntést. HOMLOKZATKÉPZÉS 57 Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a ter-

ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA 58

KAPUK, KERÍTÉSEK 59

TOVÁBBI JÓ PÉLDÁK 60

HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 62 Sirok | 5 4 | Sirok

SIROK BEMUTATÁSA vezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós 2 értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor külföldről importált klón épületek he- Sirok község Heves megye kö- lyett a hazai gyökerekkel rendelkező és a település karakteréhez illesz- zépső részén, az Egert és Gyön- kedő választási lehetőségek bemutatása, a nem médiumokból diktált, gyöst összekötő és a Mátrán hanem a valódi kulturális folytonosságból táplálkozó - helyes öntudaton keresztül vezető 24-es számú alapuló szabadság megismertetése. A kézikönyv nem egy merev, lezárt másodrendű főút mentén fekszik. egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé A Tarna völgyében Egertől 30 km- tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befe- re nyugatra fekvő község nyuga- jezett, hanem folyamatosan továbbíródik. ti része a Mátrához, keleti része a Bükk hegység nyugati előhegye- Ezért, ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy ke- ihez tartozik. A település igazga- rüljön e könyv-be, hogy ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője, tási területe 6339 ha. A külterület kivitelezője és a település egyaránt. legmagasabb pontja délnyuga- ton a Mátrához tartozó Cseresz- Sirok - 1. katonai felmérés térképén (1763-1787) nyés tető. Az igazgatási terület legjelentősebb vízfolyása a Tar- na patak, amelynek két ága a Ce- redi és a Parádi ága, a belterület alatt egyesül. Az igazgatási te- rület keleti részén a Kígyós patak folyik. A belterület jelentősebb vízfolyásai még a Szabás patak és a Pincéskúti patak. A Szarvas- kő felé vezető turistaúton 6-8 m magas kőbálványok sorakoznak, ezek a természet erői által ala- kított riolittufa kőtömbök. Közü- lük a „Barát” és az „Apáca” névre hallgató van a várhoz legköze- lebb. Ugyanitt cukorsüveg formá- jú kaptárkövek is találhatók. Ter- mészetes növényzetét égeresek, Sirok - Központi belterület - Topográfiai térkép - mepar.hu tölgyesek, bükkösök, kaszálóré- tek és magaskórós társulások jel- Sirok | 7 6 | Sirok

lemzik. alközpont alakult ki. Állatvilága nagy- és kisvadakból, valamint madárfajokból áll. Kő- Az Y alakú völgy kiszélesedő részein hosszú sza- bányáiban jól faragható fagyálló lagtelkek alakultak ki. A domb vagy a patak közé követ bányásznak. szorított keskeny területen szabálytalan for- A külterület változatos felszínű, májú kisebb telkek, illetve telek nélküli, kőbe vájt jellemzők a környezetükből ki- barlanglakások alakultak ki. A barlanglakásokból emelkedő csúcsok. mára már hangulatos apartmanokat alakítottak ki. A település igazgatási terüle- A meglévő és működő ipari gazdasági létesítmé- tén halad keresztül kelet-nyugat nyek a Liszkó völgyi ipari parkban csoportosulnak. irányban a 24. számú Gyöngyös- Ennek közelében állnak az egykori TSZ tanya, a Parád-Eger másodrendű főút. Búzakalász TSZ avult épületei. A belterület szélén Ebbe az útba csatlakozik dél fe- mellett is található néhány telephellyel rendelkező lől a Tarna menti településeket gazdasági társaság. összekötő 2415. számú út, illetve északra a 2412. számú, Pé- Sirok - Kőkút - Topográfiai térkép - mepar.hu TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLAT tervására felé vezető út. A Tarna völgyében vezet a Kál-Kápolna- A három egymástól 2-3 kilométerre fekvőt beépí- Kiterenyei vasútvonal is, mely- tett terület, Sirok falu, Kőkút és Liszkó ipartelep nek a község területén rendelke- településszerkezetét nagyban befolyásolja a köz- zik állomással is. ség vízrajza és domborzati viszonya. A felé veze- Sirok község a 24. számú és 2412. tő út két oldalán alakult ki. A mai Széchenyi, ko- számú utak találkozásánál, az rábban Hárskútnak nevezett úttól északra nyílik igazgatási terület súlypontjában a Pincéskút, délen a Szabás patak melletti Kőlyuk található. A központtól 4 km-re, sor, amelynek nyugati vége a Juhász szög. Az 1858. évi térképfelmérés idejére tovább bővült a falu Eger a 2415. számú út mellett fekszik felé, kialakult a Felvég, a mai Petőfi út a Terpes irányába vezető út két oldalán, a Tarna nyugati oldalán a Kőkút. A belterületbe vont Liszkó Darnó alja és a Felvégtől keletre induló Kastó vagy Kastó völgyi. 1920 után a település északon a Váral- völgyi iparterületet a 24127. szá- ján, az 1930-as években nyugaton, a Recsk irányába vezető út északi oldalán terjeszkedett. 1945 után ez mú bekötőúton keresztül lehet utóbbi út déli oldalán és a Váralján folyt építkezés. Az 1950-es években kezdődött a Telep - a Mátrai Fém- elérni. Az intézmények többsége művek lakótelepének - építése, ami a 70-es években háromemeletes lakóházakkal, óvodával, bölcsödével a Borics Pál, a Petőfi és a Széche- bővült. A legújabb időkben a Nyírjes út északi oldalán terjeszkedett a község. nyi út mellett található. A lakóte- A telkek nagyobb része szalagtelek. A telkek hosszát elsősorban az út és a patak közötti terület nagysá- lephez kapcsolódóan egy kisebb ga és a domborzati adottságok határozták meg. Vannak 20 és 400 méter mélységű telkek is. A barlang-

Liszkó ipari park - Topográfiai térkép - mepar.hu lakásokhoz sokszor csak azok előtere, vagy egy szűk udvar tartozik. A telkek beépítettsége eltér a szű- kebb tájon belül szokásos soros elrendezéstől. Régen a Juhász szög osztatlan, nagy lakótelkén egy család Sirok | 9 8 | Sirok

rendszertelenül épített házai álltak. Ennek nyomai a házakhoz igazított telekosztásban ma is fellelhetők. chaikus vonását őrzik. Az udvar épületei között a legnagyobb méretű a csűr, ami legtöbbször a lakóház A hagyományos faluképtől eltérnek a lakótelep emeletes sávházai. tengelyére merőlegesen áll az udvar végén. Gyakori, hogy a csűr egyik ágában állatot tartanak. Az istállót egyébként a házzal egy fedél alá szokták építeni. A lakásokhoz hasonló módon, a természetes sziklába TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP gazdasági épületeket - istállót, sertésólat, tyúkólat, kamrát stb. - is szoktak vájni. A lakóházakon 1889-től jelent meg a tornác, kezdetben faoszlopokkal, majd kőoszlopokkal. A tornácosz- A XX. sz. első felében a település lakóházainak uralkodó típusa a szarufás-torokgerendás szerkezetű, nye- lopokat kőből rakott mellvéd köti össze. Az első oszlopok hengeres testűek voltak és a dór oszlopokat utá- regtetős, kőfalazatú, háromsejtű, nozták, azzal az eltéréssel, hogy fejezetükön dudor-koszorú fut körbe. Az 1920-as években jelenik meg a szabadkéményes, boglyakemen- korinthoszira emlékeztető oszlopfő. A 30-as években készült a korábban dórnak minősített oszlopforma cés, ház volt. Az ágasfás-sze- négyzetes változata. Kőoszlopos házak az 1940-es évekig készültek. Az ONCSA házakat a dór oszlopnak lemenes szerkezetnek már em- egy igen egyszerű változata díszí- léke sem él, a mestergerenda is ti. Ez a motívum a legújabb házak igen ritka. A XIX. század mester- építésénél is megjelent. gerendás födémeinek tartozé- ka volt a boldoganya, „amelyre a A lakóházak Oldalhatáron áll- hám volt aggasztva”. A fal általá- nak. Az előkert mélysége a te- nos építőanyaga a XVIII. sz. végé- repadottságokhoz, a telekmély- től bizonyíthatóan a kő. Vályog- séghez és az utcaszélességhez is ból csak közfalat, vagy sertésólat igazodik. Található előkert nélkü- építettek. 1950 óta a követ gyak- li, vagy a ház homlokzata előtt fél ran téglával vegyesen használják. Részlet a siroki völgyből - Magyarország vármegyéi méterre épített kerítés is. A hagyományos helyi tetőfedő Sirok településtörténetében je- fotó: Vexton Kft. anyag a zsúp, de ezzel fedett ház lentős változást hozott a gyár- a faluban már alig van. A XX. szá- telepítés és az ehhez kötődő zad utolsó évtizedében váltotta lakótelep építés. Az egy-három- lényegileg a boglya-kemence a emeletes házak mellett megje- belülfűtős, kürtőskemencét, de lentek a gépjárműtárolók, kül- az első világháború alatt a bog- területen a zártkertek. A mai lyakemencét is lapos kemence és lakásállomány háromnegyede „meleg konyha” követte. 1945 és 1990 között épült, a kor Sirok népi építkezésének egyik építési stílusának megfelelően. jellemzője a riolittufába vájt bar- A siroki vár a falu legjelentősebb langlakás, mint a birtoktalan turisztikai látványossága is egy- napszámos réteg lakásformá- ben. A vár a központi belterülettől északra, a Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélese- ja. Ennek az építkezési módnak dő völgye felett áll. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére egyre csökkenő emlékei a techni- igen alkalmas helyen épült, bár stratégiai szerepe a történelem során nem volt jelentős. ka és a lakáskultúra számos ar- Tájház - búboskemence Sirok | 11 10 | Sirok

Az Országh és a Kompolthi család ÖRÖKSÉGÜNK 3 között 1522-ben kölcsönös örökö- södési szerződés jött létre, ennek Első írásos említése 1302-ben történik, Sirák névalakban. Az Aba nemzetség birtoka volt, ennek Borh-Bodon ága értelmében a Kompoltiak kihaltával építhette a siroki várat. 1267-ben az Aba nemzettség Csobánka ágának is volt itt részbirtoka. A XIV. század elején birtokjogaik az Országh családra Borh-Bodon fia Demeter aki Csák Máté híveihez tartozott, volt a siroki vár ura, ahonnan évekig dacolt az ekkor még szálltak. 1549-ben az Országh-ja- gyenge királyi hatalommal. Csák Máté maga is nagy súlyt helyezett a vár védelmére. A Barsa nembeli Kopasz féle vakat kezelő Losonczy István birto- lázadás leveretése után azonban rákerült a sor Sirokra is. 1320-ban Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fü- kaként írták össze a falut. Országh löp szepesi főispán ostrom alá fogták a várat, melyet gyorsan sikerült bevenniük. 1324-ben Sirokon Kompolthi Imre Kristóf felnőtté válása után nagy lett a várnagy. 1332-ben Károly király egy cseh származású Chenyk nevű tisztnek adta a várat. Nem sokkal ezután gondot fordított a várra. 100 lo- a király visszavette a várat és királyi vár lett. 1372-ben Nagy Lajos király a várat kijavíttatta, de a javítási költsége- vast tartott benne állandóan. Halá- ket Domoszlai Miklós, Heves vármegye alispánja, a siroki vár várnagya viselte. Az egész vár zálogul az ő birtokába la után, 1567-ben leánya, Országh került, melyet Tari László válthatott ki Zsigmond király engedélyével melyre 1389-ben került sor. Ekkor a következő Borbála és annak férje, enyingi Török Ferenc nyerte adományul. Török Ferencnek két lánya született, mely közül helységek tartoztak a várhoz: Sirokalja, Verpelét, Szajla és Nagyberek. Zsuzsánna nevezetű Nyáry Pálhoz ment nőül. Nyáry Pálnak két gyermeke született Miklós és Borbála. Borbálát Haller Sámuel tábornok vette feleségül. 1596-ban Kótaji Benedek és Helmeczy János elfutottak az Eger várát bevevő török hadsereg elől, így a siroki várat a törökök könnyűszerrel be tudták venni. A Vár belterületén és a várfalak mentén levő házakban törökök telepedtek meg, míg a falu Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt. A birtok egy része Nyáry Borbála révén a Haller családhoz került, míg a másik részén Nyáry Miklós négy lánya házasságainak köszönhetően a Bossányi, a Petrovai, a Révay és a Huszár családok osztoztak. 1660 körül Vámossy alispán bérelte. 1670 táján a falu elpusztult. 1682-ben Fekete Erzsébet férje, Vay Ádám, meg Dósa Ádám özvegye használták gazdátlan földjeit és a siroki malmot, részben zálogképpen, részben Nyáry jogon. A vár 1687. július 1-én még török kézen volt. Az Eger várába visszavonuló török várőrség július közepén minden ellenállás nélkül feladták a siroki várat. Miután a Vár katonai létesítménynek számított, a kincstár rendelkezése alá került, ettől 1690 körül gróf Bagni Scipio márki vásárolta meg a hozzá tartozó uradalommal együtt, de 1711 után, megegyezés folytán ismét régi urai, a Nyáry-örökösök, a Haller, Orczy, stb. családok ültek a birtokba. 1696-ban már Sirokalja faluban is lakik négy jobbágy, de a falu benépesülése vontatottan halad, inkább a majorságiak települnek be, és csak 1744-ben válik jobbágyfaluvá. A Vár alatt keletkezett Sirokalja nevű falu 1426-ban már megvolt, és a XV. században a Tariak alatt mezőváros- sá lett. Tari György 1464-ben Országh Mihálynak és a Kompoltiaknak zálogosította el Mátyás király engedélyével. A XVIIl.-XIX. században is a Nyáryak örökösei, a Hallerek és a négy línea Emiatt a Pásztohi család perrel támadta a zálogszerződést, mivel 1454-ben örökösödési szerződést kötöttek a Tari családjai bírják, majd 1841-46 között gróf Károlyi György vásárolja meg. családdal. Tari György 1472-ben bekövetkezett halála után, az Országh család és a Kompolthiak nyerték adomá- Az egykori Vay rész 1714-ben a Tarródyaké, a Liszkayak része meg a Nyá- nyul. A Pásztohi család végleg csak 1475-ben mondott le a várról, miután Országh Mihály 1474-ben kifizette, és a ri-örökös Frajzajzen család birtoka pedig 1820-tól a Novotta családé lesz. siroki várban talált felszerelést és házi eszközöket nekik kiadta. A falu lélekszáma 1787-ben 741, községi pecsétjének címeralakja 1780- ban: C(omitatus) - kereszt - H(evesiensis), alatta: „Sirok”. Sirok | 13 12 | Sirok

Rozsnak neve 1311-ben fordul elő először, Rosnuk alakban. Ez is meg Kőkút és Nagyberek is 1672-be beleértve a fél komenciót kereső lakóiktól elhagyottan álltak és később is puszták maradtak, a Nyáry-örökösök, ill. 1846 után gr. Károlyi fiatalkorúakat is. Többen cselé- György birtokában. deskedtek a módosabb gazdák- 1828-ban Siroknak 1164 lakosa és 164 háza volt. A 19. században jelentős változás történik a birtokvi- nál, a téli hónapokban pedig az szonyokban, a Károlyi család lesz a birtokos. Az I. világháború és az azt követő forradalom súlyosan érin- erdőre jártak fát vágni, mások tette a lakosságot. Sok embert vittek határainkon túlra katonának, a lakosság nagyon elszegényedett. A kőbányákban fejtették a követ, háborúban elesettek száma 59, nevüket márványtábla őrzi a templom előtti lépcsőfeljáró elágazásánál. és kőfaragással foglalkoztak. Ez A húszas években nagy volt a szegénység, a kilátástalan helyzet elől sokan kivándoroltak, és külföldön igen lényeges, mert a kő, me- telepedtek le. Különösen nehéz volt a helyzet 1928-ban, mikor a kalászosok elpusztultak: kenyér helyett lyet kezdettől fogva bányász- sokszor csak kukoricapogácsa (görhe) került a tarisznyába és az asztalra. Mivel a földművelésen kívül más tak, olyan iparágat fejlesztett ki, munkalehetőség szinte alig akadt, sokan summásnak szegődtek el távoli vidékekre, főleg az Alföldre és a melynek mesterei tekintélyes, Dunántúlra. Évente tavasszal 6-8 summásbanda indult útnak. Egy bandában 40-50 személy dolgozott, megbecsült szakemberek voltak évtizedeken keresztül nem- lepülésről. Sirokhoz tartozott: Ál- iparvállalata volt: Mózes Béla gőz- csak helyben, hanem a környező lami csemetekert, Alsórozsnaki malma, Hornyák Sándor, Magdus falvakban is. Ekkor vágták a bar- tanya, Belső Dalla puszta, Galam- József, Tóth István és Kecskemé- langlakások nagy részét is. bos tanya, Halászó tanyák, Kút- ti Mihály kőbányái. A kőkúti állami 1927-ben új, négy tantermes is- völgy, Külső Dalla puszta, Liszkó birtok főintézője vitéz Ady János, kola épült a lakosság segítségé- malom, Lyukva, Nagyberektanya, pénztárnok Majoros Géza, az er- vel, de ez sem sokat változtatott Pusztacsikó járás, Pusztadalla, dőhivatal vezetője vitéz Lukács a helyzeten. Az iskola elvégzése Pusztakőkút, Pusztarozsnakfő, Károly. A plébános Lados Ferenc, után a fiúk a „leventébe”, a lányok Rozsnak, Tógáti tanya. E tanyá- igen tekintélyes személy volt a az „ismétlőbe” jártak, ahol szín- kon 423 lakos élt. Házainak szá- faluban. A II. világháború borzal- darabokat is tanultak, s ezek elő- ma 392, majdnem mind kőből mai a települést sem kerülték el. Sirok - 2. katonai felmérés 1806-1869 Sirok - 3. katonai felmérés 1869-1887 adása jelentős kulturális esemény épült. A községet a kunok ágához Valamennyi zsidó családot de- volt, amit sokan megtekintettek. tartozó palócok lakják, akik föld- portálták, közülük csak néhányan Az előadásokat a közös össze- műveléssel, állattenyésztéssel, tértek haza. A front közeledtével fogással épült levente otthon- kőfejtéssel és kőfaragással fog- már behívókat sem küldtek, a 18- ban tartották, amit később mo- lalkoznak. A lakosság szegényebb 60 éves férfiaknak dobszóra kel- zivá alakítottak. A település 1920 része sziklába vájt barlanglaká- lett bevonulniuk. Közülük sokan után terjeszkedett tovább észa- sokban élt. elbujdostak a környező tanyákon ki irányban a Várallya területén, Sirok ebben az időszakban köz- és erdőkben keresve menedéket. majd a faluközponttól nyugatra a igazgatásilag Pétervásárához A visszavonuló német csapatok Recsk irányába vezető út északi tartozott és nagyközségnek szá- és a több mint 2000 fős szovjet oldalán építettek 13 ONCSA házat mított, ahol körjegyzőség műkö- és román haderő között — meg- a 30-as évek végén. Az 1936-os dött, mely intézte a környező fal- osztva a falut — öt hétig dúlt az adatok pontos képet adnak a te- vak ügyeit is. Siroknak ezidőtájt öt állóharc. A háború áldozatainak Kőkút - 2. katonai felmérés 1806-1869 Kőkút - 3. katonai felmérés 1869-1887 Sirok | 15 14 | Sirok

száma községünkben 96 volt, nevüket emléktábla őriz a templom A 70-es évektől új tanácsháza, ABC áruház, korszerű orvosi, fogorvosi rendelő és lakás épült (1985), fel- külső falán. 1945 után megszűntek az uradalmi birtokok, a földeket újították a villanyhálózatot, és kicserélték az elavult vízvezetékrendszert. Az üzletközpont, a tornacsarnok kiosztották. (1991), az új péküzem (1992) létesítésével kialakult a település mai arculata. 1993-ban kiépítették a tele- Az 1956-os forradalom idején különösebb esemény és atrocitások fonhálózatot, azt követően bevezették a gázt a lakásokba. Kőkúton a lakosság kérésére impozáns kápol- nem történtek. Az emberek lelkesedtek, és inkább csak ösztönösen na épült 1996-ra, 1999 januárjában pedig ugyanott egy varroda üzem kezdhette meg a próbagyártást. cselekedtek. A tanácsházából kiszórták az iratokat, a Pesten harco- 1998 első felére 210 millió forintos beruházással befejeződött a szennyvíztisztító és szennyvízcsatorna- lóknak élelmiszereket szállítottak. Még az 1940-es évek végén fel- hálózat kiépítése is. vetődött egy gyár létesítésének lehetősége a térségben. Végül csak 1999. június 19-e emlékezetes nap volt a település életében. Hatalmas árvíz zúdult a falura, szinte felbe- 1951 tavaszán indult be az akkor „Tubus és Kupak Gyár” nevet viselő csülhetetlen károkat okozva mindenütt. A helyreállítási munkálatok költsége meghaladta a 30 millió fo- üzem, ami ezt követően kapta a „Mátravidéki Fémművek” nevet. A rintot. A 2001. év egyik legjelentősebb beruházása a kőkúti orvosi szoba volt, megoldva ezzel az ott élő gyár átadása és átvétele 1952. augusztus 8-án történt. Induláskor lakosok régi alapellátási gondját. Az idősek ellátására gondozási központ létesült, és komoly útfelújítási a vállalatnak nem volt egységes profilja. A gyár telepítése gyökeres munkálatokat is végeztek az utóbbi években a településen. Az intézmények közművesítése is befejező- fordulatot jelentett a falu életében. Sok új munkalehetőséget teremtett és a község arculata is merőben dött napjainkban. Korszerű, modern ravatalozó épült 2002-re, miközben folytak a parkosítások, és dísz- megváltozott. Felépült a lakótelep, megkezdődött a közművesítés, a víz-, út- és villanyhálózat kialakítása. burkolattal látták el a faluközpontot. A polgármesteri hivatal belső és külső felújításával, átalakításával Művelődési ház, óvoda, bölcsőde, vendéglő és sportlétesítmények épültek, bővítették az iskola épületét (2003) ma egy impozáns, mondhatni városias külsővel büszkélkedhet településünk. egy új szárnnyal és napközi otthonnal. Benépesült Kőkút is. Nagyarányú építkezés folyt a faluban is. To- 2012 októberében több mint két éves felújítást követően átadták a felújított Siroki várat. A 300 millió fo- vább terjeszkedett a Váralja, beépült az ONCSA házakkal szembeni foghíjas házsor is. A 60-as évektől a rintos EU projekt keretében zárt kiállítóteret alakítottak ki, újjáépítették a vár bejáratot, kilátóteraszokat keresőképes lakosság többsége már a Mátravidéki Fémművekben dolgozott. alakítottak ki. Néhány évvel később feljáró készült a felső-várba, így látogathatóak a felső vár barlang ré- szei. A tervek között szerepel a felső vár rekonstrukciója is. 1965-től megszakításokkal folyt a Vár feltárása. Ennek során azonban csak az alsó Várat, a sziklába vá- gott termeket és folyosókat, valamint a várat körülvevő sáncrendszer egy részét tárták fel. Sirok | 17 16 | Sirok

ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó-várat, az őrséget pedig 100 lovasra egészítette ki. Hivatalos adatszolgáltatás csak többszöri megkeresésre érkezett. A hatályos településrendezési terv ál- Ennek az építkezésnek az emlékére helyeztetett el egy táblát az alsó vár kapuja felett, melyet a 18. szá- tal rögzített műemlékeket, melyből 4 darab van a község területén kerülnek először bemutatásra. A góti- zadban Bél Mátyás, majd később Rómer Flóris is látott. Így megerősítve a várat, Sirok is beépült a végvár kus várrom a 0193 hrsz-ú ingatlanon, a régi római katolikus plébánia, amely ma könyvtárként működik a rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak kü- Borics Pál út 1. szám alatt, a Petőfi Sándor utca 11. szám alatt álló tájház és Széchenyi István út 38. szám lönösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt alatti népi lakóház áll műemléki védelem alatt. A sokadik megkeresésre beérkezett adatok is e négy mű- a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok azonban nem fordítot- emléket tartalmazza, csak részletesebben. (A Petőfi utcai tájház melléképületeire, kerítésére, a Széchenyi tak figyelmet a vár állapotának megőrzésére. 1596 őszén a török elfoglalta a Siroki várat. A várat 1687- utcai lakóház kerítésére és műemléki környezetükre is kiterjedően) ben foglalták vissza, a töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerom- A siroki vár bolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták A középkorban a Tarna-völgyében észak felé veze- összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a tő utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. 2012 őszén nyitotta meg újra helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár kapuit kétéves felújítás után az alsó vár, ahol a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott. A vár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A honfogla- körül panoráma sétaösvény épült, a várba pedig felvonóhídon át léphetünk be. Akinek pedig este visz arra lás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség ural- útja, a díszkivilágításban csodálhatja meg a várat. ta, a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette A vár két külön részre tagozódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár he- mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, lyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár. A vár korai magja a jelenlegi felső vár alatt hú- a települést Sirokaljának nevezték. A község ké- zódó sziklafolyosók és termek egy része, amelyet ugyancsak sziklába vágott, mélyebb szinten fekvő kül- sőbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi fel- ső védelmi öv erő- jegyzések először 1267-ben említik, míg a község sített. Az ásatások első írásos említése 1302-ben történik Sirák név- igazolták, hogy kez- alakban, később 1389-ben nevezik meg egy okle- detben a siroki vár is vélben. Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az magánvár volt, amit Országh család uralta a térséget. csak később alakí- A család legjelentősebb tagja Or- tottak ki végvár- szágh Kristóf – aki Nógrád megye rá. Legrégebbi épít- főispánja és országbíró is volt –, ménye a lakótorony akinek kedvelt tartózkodási helye volt, ami a felsővár volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét közepe táján emel- is Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lá- kedett. Erre épült nyát. Ezidőtájt növekedett meg a az öregtorony, mely vár katonai jelentősége. Az 1555. kisebb területű volt, évi gönci részleges országgyűlés mint a lakótorony, elrendelte váraink megerősítését. fala vékonyabb, fel- fotó: Vexton Kft. Sirok | 19 18 | Sirok

építése is egyszerűbb, mivel nem a várúr lakott benne, hanem az őrség. Ezt fallal vették körül és tornyok- kal erősítették meg a sarkokon, a falakon belül pedig lakó és gazdasági épületeket emeltek. A siroki vár is ilyen belsőtornyos vár volt, amit a 13-14. században alakítottak ki. A torony a többi résztől független épít- mény volt, azért is, hogy adott esetben önállóan is tudja magát védeni. Mint az ilyen típusú várak többsé- gében, ebben a várban is kialakítottak egy nagyobb termet (lovagterem) fogadásokra, tanácskozásokra, valószínűleg a lakótoronyban. A felső vár közepén ma is jól látható kettős dongaboltozat ezt sejteti...

A vár igazi védelmi rendszerét az alsó vár jelentette, ahol három ó-olasz rend- szerű bástyát emeltek. A sarokbástyák homloksíkjait ferde falak alkották, a sar- építkezések előtt sziklába vágott árok vezetett. A felső várba csak gyalogos juthatott be, és az alsó várba kokat nagyméretű is, legfeljebb csak lovas, mert a kapu mérete, illetve a bejárat után következő udvarrész nem tette lehető- kváderkövekkel ala- vé a kocsik közlekedését. Ezeket feltehetően a sáncban védett árokrészben tarthatták. kították ki. Az észak- nyugati és délnyugati bástyák külső oldalának kövei közt sok félköríves és gyémántmetszéses díszítésű, másodlagosan felhasznált kőfaragvány látható. Ezek a környék egyik lepusztult románkori templomának főpárkányából származnak. A külső védelmi öv leghatározottabban a vár északi oldalán látható, alul a sziklába mintegy 4 méter mély 4-5 méter széles árkot véstek. Ezt az árokrendszert gazdasági udvarként is használták: a sziklafalba sütőkemencéket vájtak, és olyan kisebb méretű pincében is folytatható épít- ményeket is kialakítottak, amelynek felmenő falát is sziklából faragták ki.

A felső vár délkeleti oldalán a belső lakótorony két falcsonkja még áll, ahonnan lépcső vezet az északi fal alatt húzódó, sziklába vágott folyosókba, melyek néhol kisebb helyiségekké bővülnek. Észak felé három lőrésszerű nyílás az északi oldal védelmét biztosította. A felső vár déli oldalfalának közepe táján kismé- retű, kör alaprajzú védőtorony falmaradványa látható. A felső várat övező védőfal átlagos magassága 2 méter, és a falszövetben többszöri átépítés nyomai figyelhetők meg.

Az alsó várba a sziklába vágott gyalogkapun kívül egy másik bejárat is vezetett. Azt a kaput az észak- nyugati bástya homlokfalán alakították ki, és a kapu előtt kisebb méretű, sziklába vágott farkasverem is biztosította a védelmet. A kapu felett lehetett az a tábla, melyet Országh Kristóf helyeztetett el az alsó vár ó-olasz bástyákkal való megerősítésének emlékére. Az északkeleti sarokbástya tövében 270x300 cm szájnyílású mintegy 20 méter mélységű feltárt kút van, amelyhez a külső védelmi övből még a 16. századi Sirok | 21 20 | Sirok

A várat ismertető munkák gyak- ve, a többi helyiségben csehbol- ran említik az alsó és a felső vá- tozatok vannak. rat elválasztó sziklafalban látható negyedgömb metszetű „ülőfülké- Az épületet 1964-től a termelő- ket”. Ezek azonban olyan helyen szövetkezet irodaként használ- vannak általában, hogy megköze- ta és a sarkon álló Mária szob- lítésük még létrával is igen nehéz- rot lebontatta, jelenleg könyvtár kes. Nemcsak helyük, de méretük és helyiségeiben Borics Pál, helyi miatt is ezek inkább méhészke- születésű szobrászművész ál- déssel hozhatók összefüggésbe. landó kiállítása tekinthető meg. A vár alatti sziklákon több helyen Földszintes, kéttraktusos, oldal- olyan kaptárfülkék nyomai figyel- folyosós, nyeregtetővel fedett hetők meg, amilyenek a megye plébániaház. Falazott mellvédes más területén is vannak. Talán tornácán kosáríves nyílások lát- ennek a korábban kialakult mé- hatóak. hészgyakorlatnak megfelelően Az épület melletti parkban Király vájhatták ki ezeket a fülkéket a Róbert szobrászművész alkotá- nehezebben megközelíthető he- sa látható, mely a település tör- lyekre, bennük fonott kasok, vagy ténetét ábrázolja a kezdetektől fából készült bödönök is állhat- napjainkig. tak. A vár 1687-ben felvett leltára szerint a hátrahagyott török javak A tájház - Petőfi Sándor utca 11. között több mint 12 hordó méz volt, és az itt levő méhekről szin- A falu központi részén, a várhoz tén megemlékeztek. vezető út mellett áll a műemléki védelem alatt álló lakóépület. A A római katolikus plébánia, a mai XIX. sz. közepén épített lakóhá- könyvtár épülete. zat többször átalakították. Alap- rajzi elrendezése: szobakonyha- A plébánia alapításának ideje ismeretlen, de plébánosának, Árvay Mihálynak beiktatását 1743-ra datálták. szoba-hátsó konyha, mely A paplakot a hívek saját költségükön építették 1774-ben, majd 1827-ben újjáépítették. Lábazatos hom- eredetileg kamra volt. Maga a la- lokzatán öt szalagkeretes ablak látható, a falsarkokban rusztikás kialakítás. Alacsony oromzatos végző- kóház is jelentős épület, de a la- désén egy-egy profilált kőkeretes ablak, az oromfalban közös szellőző és kőlemezes lefedéssel. Jobbról a kóház udvari homlokzata előtt kiskapu az udvari tornácra vezet. Udvari homlokzata előtt hat kosárívvel nyíló mellvédes pilléres tornác, végigfutó törpeoszlopos, bimbó- hevederekkel választott csehsüveggel. Ablakai kőkeretesek, eredeti rutás ajtószárnyakkal. Alaprajza két- fejezetes tornác kiemelkedő ér- menetes, dongás boltozatú előtérrel, a középső helyiségek hevederekkel választott csehsüvegekkel fed- tékűvé teszi az épületet. Sirok- Sirok | 23 22 | Sirok

ban a viszonylag nagy számú bimbófejezetes, EGYEDI TÁJÉRTÉKEK törpeoszlopos tornácú lakóház közül már csak ez az egy épület található meg. Az épü- A településen összesen 21 da- letben eredetileg található szabadkéményt a rab egyedi tájérték található, me- megszélesített harántfalakra épített donga- lyek közül a műemléki védettsé- boltozattal fedték be. A lakóépülethez a telek gű épületeket már említettük. Az hátsó része felé kapcsolódott egy romos is- egyedi tájértékek típusoktól füg- tálló/csűr, ezt a felújítás során újjáépítették. A getlenül az adott táj karakteré- tájházban a hagyományos paraszti élet esz- nek jellemzőit magukon hordozó közei mellett külön szobában mutatják be a természeti, kultúrtörténeti, tudo- település palóc gyökereit. A siroki vár EU pro- mányos- vagy esztétikai szem- Hagyományos tornácos jekt felújítása keretében az akkori tulajdonos pontból értékes alkotások, kép- parasztház a Széchenyi Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Országh ződmények vagy létesítmények, út 31. szám alatt. Kristóf Rendezvényház néven felépítette a melyek az adott településen élők csűrt, ahol rendezvények tarthatók. Emellett számára jelentőséggel bírnak. az udvaron vár játszótér épült. A tájház udva- Ezek a tájértékek együttesen ha- rán touch info segíti a tájékozódást. A tájház tározzák meg a község arculatát, épületében kapott helyet a Mátra Jövője Tu- karakterét ezért fontos bemutat- risztikai Egyesület Turista információs pontja. Itt lát- ni őket. Hagyományos hos�- hatók az egyesület postakocsijai is. Elsősorban az épített egyedi táj- szú tornácos pa- A negyedik műemlék a Széchenyi István út 38. szám alatt álló értékeket mutatjuk be. rasztház a Széchenyi népi lakóház. út 70. szám alatt.

Fésűs beépítésű, nyeregtetős lakóház. A ház utcai homlokzata vakolatarchitektúrával díszített. Az oromzaton szoborfülkébe helyezett kisméretű Jézus-szobor, valamint Mária, és József színezett domborművei. A falazott mellvédű torná- cot faragott kőoszlo- pok szegélyezik. Népi műemlék. Állapota figyelmet érdemel. Hagyományos tornácos parasztház a Széchenyi út 29. Hagyományos tornácos parasztház a Vörös út szám alatt. 10. szám alatt. Sirok | 25 24 | Sirok

A településen a Széchenyi utcában és a Fenyves úton is megcsodálhatjuk a siroki barlanglakásokat, amelyeket a XIX. század első harmadában vágták Hagyományos tornácos parasztház a Vár utca 1. a külön ezzel foglalkozó kőfaragók. A mindenütt szám alatt. jelen lévő követ a berendezés során is hasznosí- tották, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.

Hagyományos tornácos parasztház a Vár utca 3. szám alatt. Nem csupán épített elemek lehetnek egyedi táj- értékek. Erre jó példák Sirokon a Barát és Apáca elnevezésű sziklák a siroki vártól északkeletre. A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittu- fából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal Hagyományos tornácos parasztház a Petőfi utca a természet évezredes munkája nyomán kialakult 74. szám alatt. formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

Hagyományos tornácos parasztház, utcafronton kőberakásos ablakkeretezéssel a Petőfi utca 36. szám alatt. Sirok | 27 26 | Sirok

Az egyedi tájértékek közé tartozik a Barát és Apáca sziklán kívül a Török asztal elnevezésű szikla is. Nevét valószínűleg formájáról kapta. A vár tetejéről jól látható egy asztalszerűen megfaragott dácittufatömb, a Törökasztal. Tetejébe vájt tál alakú mélyedések, csatornák, lyukak rendeltetésére, a Szent István korabeli keresztény térítések előtti magyar ősvallás áldozati szertartásai utalhatnak.

Sirok - Vár-hegy elnevezésű kaptárkövek

További egyedi tájértékek az un. kaptárkövek is. A kaptárkövek különlegesen szép természeti értékek és Sirok - Törökasztal és Bálványkövek elnevezésű kaptárkövek egyben érdekes kultúrtörténeti emlékek. A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. A Bükkaljai településeken a régi Kő út vona- lán számos ilyen kaptárkővel találkozhatunk.

Sirok - Rozsnaki-völgy elnevezésű kaptárkövek Sirok - Földkunyhó-tető elnevezésű kaptárkövek Sirok | 29 28 | Sirok

Egyedi tájértékek közt szerepel az az ablakos kő, mely a siroki várban jellegét csak a szentélyben őriz- található. Egy ablak és két vakablak. te meg. A barokk stílusú főoltár fából készült, szarkofág formájú sztipesszel és drapéria díszítésű tabernákulummal. 1946-ban helyezték a szentély- be Árpádházi Szt Margit szobrát, Borics Pál alkotását: 1944-ben a templom tornyát tüzérségi találat érte, de az há- rom lábon megmaradt. A harang megrepedt, a kövek ráomlottak a templomra. A helyreállítások 1950 októberére fejeződtek be. A templomkertben álló Nepomu- Egyedi tájértékek közé tartozik a Széchenyi út 31. ki Szent János szobor 1823-ban szám alatt található borospince, istálló. Mészkőbe készült. 1938-ban az I. világ- vájt pincesor (a borospince 9m-szer 5m-es). háború áldozatainak emlékére, 1985-ben a II. világháborúban elesetteknek állítottak emléket. Az 1848-49-es és az 1956-os forradalom emlékére 1998-ban állítottak emlékművet, melyet Bujáki Gyula készített. Ebben az A Petőfi utca 36. szám alatti kerekeskút. évben a plébánia előtt álló Mária szobrot Udvari János és fia készítették. A templom fűtését 1999- ben korszerűsítették, és ekkor készült el a torony- Az egyedi tájértékek közé sorolható még a siroki Szeplőtelen Fogantatás római katolikus temploma. Az óra is. 1332. évi pápai tized jegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen, erről ta- núskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. 1732-ben még csak fából épült imaháza volt az újra népesedő községnek. A jelenlegi templomot 1743-ban kezdték el építeni. A település központjában, a Széchenyi út 1. szám alatt álló templomot Orczy Lőrinc építtette kőből a lakosság hozzá- járulásával. Ekkor még csak fatornya volt, a kőtornyot 1787-ben építették hozzá. A templom kiemelkedő értéke a főoltár, a szarkofág alakú sztipesz és tabernákulum fehér-arany drapériadíszítéssel. Az oltárkép Mária szeplőtelen fogantatását ábrázolja, melyet Sajóssy Lajos festett 1865 körül, később, 1924-ben az akkori plébános testvére, Piroska János átfestette. A templombelső a többszöri átalakítások miatt barokk Sirok | 31 30 | Sirok

víz a hűvös időjárás miatt nem tudott Az utolsó egyedi tájérték, a Siroki elpárologni, s néhány évszázad alatt Nyírjes-tónak nevezett tőzegmo- sajátos összetételű élőlény együtte- haláp, mely egyben természetvé- sek telepedtek meg itt. Az éghajlat delmi terület is. melegedésével a növényzet átala- kult. Sirok mellett a Tarna bal partján Mindezt az évezredek viharait átélt emelkedik a magasba a Mátra lápok mélyén egymásra rétegződött legkeletibb bérce a Darnó-hegy. és mindmáig megmaradt virágporok Északkeleti lejtőjének fél évszá- elemzéséből tudjuk. Ilyen a felbecsül- zados gyertyánostölgyes erdeje hetetlen értékű a siroki Nyírjes-tó is, rejti hazánk egyik legkülönlege- amelyet 1957-ben Kovács Margit fe- sebb és legérdekesebb tőzegmo- dezett fel. A tojásdad alakú tavacs- halápját, a Nyírjes-tavat. Nevét ka riolittufa alapkőzeten, két három nem a parkokat díszítő közönsé- méter mélységű kicsiny, lefolyásta- ges nyírfáról, hanem a ritkábban lan medencében képződött. A láp- előforduló, főleg savanyú tala- folt területe 0,9 hektár, mindös�- jú fenyéreken és fűzlápokban élő sze 175 méter hosszú és legnagyobb szőrös nyírről kapta. Hazánkban a szélessége sem éri el a 100 métert. tőzegmohás lápok kb. tízezer év- Sok tekintetben különbözik minden vel ezelőtt, közvetlenül a jégkor- más észak-magyarországi láptól, szak utáni időben alakultak ki, mi- mindössze 250 méter magasságon kor a Kárpát-medencében a mai fekszik. Hasonló láptavak a Kárpá- északi, erdős tundra és tajgazóna tokban 1400 méter magasságban hidegtűrő növényzetéhez hason- találhatók. Vize igen savanyú, ezért ló, nyírfákkal tarkított fenyvesek zöldelltek. A lefolyástalan kisebb-nagyobb medencékben összegyűlt növényzetét kevés faj alkotja. Közü- lük azonban féltucatnyi a Mátrában csupán itt él. Valamennyi védett. A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett több ritka sásféle — gyapjasmagvú, villás és nyúlánksás virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka. A láp értékeit 5 méter széles harmatkásás nádas mocsárzóna védi. Átlagos vízmélysége csupán 60 cm, ám aki ezen átjut, annak a rekettyefűz 2-3 méter magas, sűrű bozótja állja útját. Sirok | 33 32 | Sirok

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A korábban már említett kap- tárkövek földtudományi (geoló- Sirok község területét sokféle táj- és természetvédelmi terület érinti. Az alábbiakban ezek kerülnek be- giai és geomorfológiai), valamint mutatásra. A község teljes közigazgatási területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terü- kultúrtörténeti (régészeti) érté- let országos övezetébe tartozik, ezért fokozott körültekintéssel kell minden beavatkozást (építést és te- ket hordoznak. Fennmaradásuk rülethasználatot) megvalósítani a településen. A község területét érinti az országos ökológiai hálózat is. biztosítása érdekében védőte- Az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó a központi belterületet szinte körülzárja. A 2412 rületek kerültek kijelölésre, me- számú Sirok-Pétervására felé vezető út mentén a községből északra haladva nincs ökológiai érintettség. lyek biztosítanák a terület is- A magterület jelentős területen került meghatározásra. Az ökológiai hálózat pufferterülete a 2415 számú meretterjesztési, oktatási és Verpelét-Sirok összekötő út és a 84. számú vasúti nyomvonal találkozásának környezetében valamint a környezeti nevelési célokat szol- Parádi-Tarna mentén jelenik meg. gáló bemutatását, a szemlélet- A község területének délnyugati részét (Kőkúttól északon a 24-as számú főút és nyugatról a a recski köz- formálást, a környezettudatos igazgatási határ által határolva) érinti a HUBN10006 azonosítójú Mátra elnevezésű Natura 2000 külön- magatartást szolgáló oktatási, leges madárvédelmi terület. nevelési, bemutatási feltételek fejlesztését. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egye- A Mátra elnevezésű HUBN10006 azonosítójú különle- dülálló természeti jellegük miatt kerültek be a ges madárvédelmi terület egy-egy jelen-tősebb jelölő Hungarikum Gyűjteménybe. faja többek közt a darázsölyv (Pernis apivorus), a fe- hérhátú fakopáncs (Dendrocopos leu-cotos) és a parla- Két országos jelentőségű védett terület érin- gi sas (Aquila heliaca). ti a község területét. Az egyikről, a Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Területről már korábban volt szó. Az itt található tőzegmo- halápot 1961-ben nyilvánították védetté. A Darnó-hegy délkeleti lejtőjén 2-3 m mély- ségű lefolyástalan medencében képződött. A tó közepén tőzegmohaláp található, ritka tőzegmohafajokkal, melynek érdekessége, hogy cseres- és gyertyános tölgyes erdő veszi körbe, ahol a megjelenésük igen szokat- lan. Természeti értékük abban rejlik, hogy a tőzegmoháknak meghatározott mikroklíma szükséges, így hazánkban nagyon ritkák. A tó természetes feltöltődése folyamatos, a nád egyre nagyobb területeket foglal el, víz- utánpótlása csak csapadékvízből lehetséges. Sirok | 35 34 | Sirok

A másik országos jelentőségű védett terület a Mátrai Tájvédelmi Körzet. A Mátravidék természeti és táj- képi védelmének érdekében jött létre 1986-ban a Mátrai Tájvédelmi Körzet. A különleges természeti ér- tékeket 2209 hektárnyi fokozottan védett területen óvják. A túlnyomóan erdővel borított területen, a hegyvidéki erdős táj minden szépségét megtalálja a sportolni, felüdülni vágyó: a természetes élőhelyeket, különleges növény- és állatvilággal, a földtani képződmények nagy formagazdagságát. A tájhoz tartoznak a természeti tényezőkön túl az ember alkotta tájelemek is. A kis hegyi falvak sajátos népi építészetükkel, történelmi és kultúrtörténeti emlékeikkel mind a táj részét képezik, és összefonódva a természetes elemekkel adják meg a mátrai táj karakterét. A Mátrai Tájvédelmi Körzeten belül a községet érinti országos jelentőségű fokozottan védett természeti terület is. Az nemzeti park által megküldött adatszolgáltatás által megállapítható, hogy Sirok község közigazgatási területét minimális mértékben (0,08 m2) Bátor köz- ség felől érinti a HUBN20012 azonosítójú Egerbakta - Bátor környéki erdők elnevezésű Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület is. A településen található több forrás is, melyek ex-lege védettek. A községben álló várak közül a középko- ri földvárral, a siroki várral már korábban foglalkoztunk. A másik vár, egy őskori földvár, a Kisvár-hegyen. Sirokon a sportpályától délre emelkedik a 266 méter magas (relatív magassága kb. 100 méter) Kis-Vár- hegy. A hegy nyugati és déli lábánál folyik a Tarna patak, délen a Kis-Vár-hegy és a Nagy-Vár-hegy közötti szűk völgyben. A Kis-Vár-hegy déli olda- la rendkívül meredek. A hegytető déli kb. 400 mé- ter hosszú közel egye- nes vonalú oldalát észak- ra félkörben lankásabb hegyoldal veszi körül. Itt a csúcstól kb. 20 - 50 mé- terrel alacsonyabb szinten bronzkori sánc maradvá- nya látható, amely a nyugati végétől kezdve eny- hén lejtve követi a felszínt és csak a keleti végén emelkedik kb. 100 méter hosszan. A hegytető dél- nyugati részén Árpád-kori vár romja látható. A vár a déli meredek oldalt követi, nyugaton és keleten mély árokban és sáncban végződik. A két árok közötti távolság kb. 175 méter. Régészeti lelőhelyből 9 darab található a községben. Sirok | 37 36 | Sirok

be az épületek főként tömegükkel és méretbeli eltérésükkel valamint funkciójukkal kerültek. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 4 A Liget úti óvoda (Kölyökvár Óvoda) szomszédságában épült meg korábban a Liget úti lakótelep a Tarna partján. A társasházas lakóterületeken található lakótelep főként többszintes társasházaknak, paneltöm- böknek ad otthont. Az 1970-es években épült 3-4 emeletes panelházak szomszédságában 2 emelet rá- építéses magastetős társasházak épültek, melyek körül parkosított zöldterületek kerültek kialakításra. A településképet meghatározó területek több csoportra oszthatók. A településen hat megkülönböztethe- A település jelentős mértékű beépítetlen falusias lakóterületi tartalékkal rendelkezik, melyek elhelyez- tő építészetileg és funkciójukban eltérő épületkaraktert, települési karaktert lehet különválasztani. A leg- kedésük révén, az idetelepülni vágyóknak és az építkezni szándékozóknak egyaránt a település bármely nagyobb területen a falusias lakóterületek helyezkednek el a település beépítésre szánt területein belül. részén tartogat lehetőséget. Mivel ezek a területek a falusias lakóterületek szomszédságában helyezked- A lakóterületek mind a központi belterületen, mind Kőkútpusztán hasonlóan alakultak. A falusias jellegű nek el, és a rájuk meghatározott szabályozási előírások is megegyeznek a falusias lakóterületekre előír- épületek között számos tornácos népi parasztház is megjelenik, és nem ritka a füles homlokzattal épült takkal, így javasolt a falusi életvitelhez és építészethez is igazodó új épületek tervezése ezeken a területe- tornácos lakóház sem. Az épületek jellemzően oldalhatáron álló építési módban épültek magastatős ki- ken. A későbbiekben ezt a karaktert együttesen kezeljük a falusias lakóterületekkel. alakítással. A kialakult telekméretek szinte mindenütt teret adnak a falusi gazdálkodásnak, a növényter- Az ötödik csoport a település külterületén megjelenő, meghatározó gazdasági területek. A Liszkói telepü- mesztéshez, vagy állattartáshoz. lésrészen létrejött ipari park, valamint a főbb utak mentén létrejött gazdasági területek, és az itt megjele- A település központi belterületének súlypontjában a templomdomb körül alakult ki a község központi te- nő épületek csoportja tartozik ide. A gyártelep meglehetősen jól helyezkedik el, mivel a területet körülölelik lepülésrésze. Az itt álló épületek a település igazgatásához és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek vagy a környező erdőterületek. Itt található cégek, és üzemek új épületeinek elhelyezésekor is gondoskodni kell üzleteknek adnak helyet. A közlekedési csomópontban kialakult központi területen kívül, ebbe a település- az épületeinek tájba illesztéséről. karakterbe tartoznak még a Liget úti óvoda és művelődési ház, és környezetük. Ebbe a településkarakter- A beépítésre nem szánt területeken, a korábban ismertetett természet- és tájvédelmi területekkel érin- tett területeket együttesen természetvédelmi szempontból meghatározó területekként jelenítjük meg.. Sirok | 39 38 | Sirok

KÖZPONTI TELEPÜLÉSRÉSZ ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 5 MAGASSÁG Arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben legyen tekintettel egy új épület, településrész és annak kör- Sirok központi területrésze a község legrégebbi területein nyezete a vele együtt látható építményekre és különösen a szomszédok elvárásaira, elsősorban etikai található igazgatási, intézményi épületeket magába fog- elvárások, és csak kisebb részben építészeti javaslatok fogalmazhatók meg. A települési együttélési elvá- laló településrésze. A központi településrészen az épüle- rás az, hogy az építési, környezetalakítási beavatkozások a kialakult állapotnál kedvezőtlenebb állapotot tek többnyire földszintes vagy egy emelet ráépítéses ki- ne idézzenek elő, lehetőség szerint a település vonzerejének erősítését segítse. Az építészeti javaslatok alakításúak. A meglévő házak közel azonos magasságúak, ennek tükrében olyan településarculat elérését segíthetik, amelyben a kialakult arculatot nem értékelik le ezért a túl magas házak nem illeszkednek a központi tele- az újabb kirívóan eltérő, hivalkodó épületek és zöldfelületek. Néhány nyilvánvalóan bántó építészeti meg- pülésrészbe. nyilvánulás kizárásán túl a maximális igényszintet minden építési és környezeti beavatkozás tervezetnél a legtehetségesebb helyi és térségi művészek szakértői véleménye jelentheti. A helyi civil szervezetek folyamatos kontrollja és észrevételei segítik az önkormányzati döntéshozókat, hogy a kevés feszültséget ébresztő átlagos szintet el lehessen érni. Ebben a fejezetben nem szeretnénk egyoldalúan állást foglalni, leszűkíteni a lehetőségeket. Viszont sze- retnénk bemutatni, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat.

A TETŐHAJLÁSSZÖG ÉS TETŐFORMA

A házak tetőhajlásszöge a kialakult állapotok szerint, a korábbi építési szabályoknak megfelelően 30-45° közé esik. A település egész területén kö- zel azonos, ezzel egységes utcaképet formál. A kialakult állapot szerint a meglévő épületek többsé- gének tetőhajlásszöge 40-45° közötti. A település központi karakterű településrészein a nyeregtető, és a kontytető a domináló. A jövőben új házak épí- tése során javasolt a szomszédos épületek tetőformáihoz való igazodás. Például, ha telek körül kontyte- tős épületek állnak úgy oda ne tördelt tetőformájú épületet tervezzünk, hanem a többi épülethez hasonló tetőformát. Sirok | 41 40 | Sirok

TELEPÍTÉS TEREPALAKÍTÁS

A házak telepítése oldalhatáron álló vagy Sirok község egyike a Mátraháti falvaknak, a területei- szabadonállóan, a telken belüli elhelyezkedése az nek nagy része dombos, ezért az újonnan épülő házak utcára merőleges rendszerű. Kerülni kell az utcára esetében lejtős terepre lehet számítani. Nem javasolt nem merőlegesen történő telepítést és az indoko- az épület földbe vájása, az így kialakuló mélyedésben latlan mélységben való elhelyezést is. A közpon- az esővíz összegyűlhet, a kert rosszul használható. Az ti területeken a kialakult előkertméretek az irány- épület teljesen kiemelése sem javasolható, mivel így a adók. . ház kiemelkedik a szomszédjai közül.

ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK

A településrész épületeinek színvilága visszafogott, összességében megfigyelhető az illeszkedés, a ha- sonló anyag- és színhasználat. A meglévő épületek színéhez igazodó, ahhoz illeszkedő új épület építése ajánlott. Hangsúlyos, erős színek alkalmazása nem javasolt valamint fémlemez fedés és burkolat, fém és eternit jellegű homlokzat burkolat valamint mázas kerámia burkolat és falszerűen alkalmazott üveg, fém- szerkezet kerülendő. A jó megoldás, az újonnan épülő ház részleges bevágá- sa. Az így kitermelt földdel feltölthető egyenesre a telek, kevés földet kell megmozgatni. Jó megoldás lehet KERÍTÉSEK A KÖZPONTBAN még, ha az épület eleve a terepbe illesztve épül, így kap- csolata a környezetével jó a földmunka pedig minimális. Az településrészen a lakótelkek esetében az áttört kerítések alkalma- Ezen javaslatok az egész településre, és nem csak egy településrészre vonatkoznak, ezért a többi telepü- zása a jellemző, a tömör és nem átlátható megoldásokkal szemben. lésrészre vonatkozó javaslatok között nem kerül szerepeltetésre. Az intézményekre többnyire kerítés nélküli elhelyezés jellemző. Az igazgatási vagy szolgáltató funkciójú épületek esetében vagy a kerí- tés nélküli vagy az áttört kerítéses kialakítás javasolható. Sirok | 43 42 | Sirok

FALUSI LAKÓTERÜLETEK A TETŐHAJLÁSSZÖG ÉS TETŐFORMA

A házak tetőhajlásszöge a kialakult állapotok szerint, 40-45° MAGASSÁG közé esik. A település egész területén közel azonos, ezzel egységes utcaképet formál. Lapostetős kialakítás bár előfor- Ez a területrész jellemzően falu- dul ugyan, de a község egészére nem jellemző, ezért nem ja- sias lakóépületeket foglal magá- vasolt az alkalmazása. ba. A földszintes épületeket vál- tozatos tetőformával, többnyire A tetőformákra a változatosság jellemző. Megtalálhatók a te- cserépfedéssel építették. A ki- lepülésrészen a kontyolt nyeregtetős kialakítású, a nyereg- és alakult falusias lakóterületeken sátortetős valamint a manzard tetőformájú épületek is. A tetőgerinc irányát illetően javasolt a telek utcai közel azonos építménymagas- homlokvonalára merőleges kialakítás. A jövőben új házak építése során javasolt a szomszédos épületek sággal épültek a lakóházak, ezzel tetőformáihoz való illeszkedés. Például, ha telek körül kontytetős épületek állnak úgy oda ne tördelt tető- egységes utcaképeket alakítot- formájú épületet tervezzünk, hanem a többi szomszédos épülethez hasonló tetőformát. tak ki a településrészen. A község e területein nem javasolt túl magas, vagy túl alacsony házak építése, ugyanis a kialakult település- és utcaképbe ezek nem illenek bele. Javasolt - amennyiben van - a szomszé- dos épületek magasságához igazítani az új épületeket. A még beépítetlen falusias lakóterületekre is ezek az irányelvek a betartandók, mert bár ott még nincs kialakult állapot, de a területek a falusias lakóterüle- tekkel szomszédosak, így azokhoz igazodniuk javasolt. Sirok | 45 44 | Sirok

TELEPÍTÉS KERÍTÉSEK A FALUSIAS LAKÓTERÜLETEKEN A házak telepítése oldalhatáron álló, a telken belüli elhe- lyezkedése az utcára merőleges rendszerű. Kerülni kell az A kerítések az utcakép szerves utcára nem merőlegesen történő telepítést és az indoko- részét képezik. Törekedni kell latlan mélységben való elhelyezést. A falusi lakóterülete- arra, hogy minél több zöld nö- ken a kialakult előkertes beépítésű épületek esetében a vénnyel és kevésbé hangos szí- 3-5 méteres előkertméretek a jellemzőek. Új építés ese- nekkel kellemes összkép alakul- tén az 5 méteres előkert megtartása a javasolt. jon ki. Sirok falusias lakóterületein az áttört kerítések részesítendők előnyben a nem átlátható meg- ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK oldásokkal szemben. Áttört ke- rítések nádszövettel vagy más A településrész épületeinek színvilága visszafogott, összességében megfigyelhető az illeszkedés, a ha- takaróeszközzel való borítása helyett a belátás korlátozására sövény sonló anyag- és színhasználat. A meglévő épületek színéhez igazodó, ahhoz illeszkedő új épület építése létesítése javasolt. Az áttörés nélküli, falszerű kerítés elemek előker- ajánlott. Hangsúlyos, erős színek alkalmazása nem javasolt valamint fémlemez fedés és burkolat, fém és tes lakóterület kerítései körében kedvezőtlenek. eternit jellegű homlokzat burkolat és mázas kerámia burkolat és falszerűen alkalmazott üveg, fémszer- kezet kerülendő. Amennyiben mégis fémlemez fedés mellet döntünk, figyelemmel kell lenni arra, hogy bár lehet illeszkedő színvilágú és formájú elemeket választani, bizonyos időjárási viszonyok mellett teljesen más látványelemként jelennek meg, mint cserépfedéses társai. A jó megoldás lehet, ha mégis a fémlemez fedés mellett döntünk, akkor előnyben részesítjük a cserép jellegűek közül is azokat, melyek fényvissza- verő képessége alacsony. Sirok | 47 46 | Sirok

TELEPÍTÉS TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLETEK A házak telepítése szabadonálló. Az úszótelkeken elhelye- zett épületek elhelyezkedése az utcára merőleges rend- MAGASSÁG szerű. Kerülni kell az utcára nem merőlegesen történő telepítést. A társasházak környezetében nagy felületű Ez a területrész jellemzően az 1970-es parkosított zöldterület kialakítása javasolt. évek után épült házgyári panelházak- ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK nak, valamint az újabb 1990-es évektől épült többszitnes társasházaknak ad A településrész épületeinek színvilága visszafogott, összességében megfigyelhető az illeszkedés, a ha- helyet a központi belterület szívében. sonló anyag- és színhasználat. A meglévő épületek színéhez igazodó, ahhoz illeszkedő új épület építése A terület, melyet lakóparknak alakítot- ajánlott. Hangsúlyos, erős színek alkalmazása nem javasolt valamint fémlemez fedés és burkolat, fém és tak ki, egységes épületmagassággal eternit jellegű homlokzat burkolat és mázas kerámia burkolat és falszerűen alkalmazott üveg, fémszer- alakult ki. A három emeletes panelépü- kezet kerülendő. Az épületek jövőbeni szigetelése esetén, javasolt pasztel színek használata a vakolatszín letek és a környező magastetős két megválasztásakor. emeletes tetőteres társasházak egységes képet alkotnak, melyek közé nem javasolt túl alacsony épüle- KERÍTÉSEK A TÁRSASHÁZAS LAKÓTERÜLETEKEN tek tervezése. A meglévő épületek közé magasabb épületek sem tervezendők, ugyanis a kialakult telepü- lés- és utcaképbe ezek nem illenek bele. Javasolt a már meglévő épületek magasságához mérten, azokhoz Az épületek körül nincsenek kerítések. A kis szigeteken elhelye- igazítani az új épületeket. zett épületek parkszerű udvarokkal vannak övezve. Ezek határán előfordul alacsony sövény jellegű kerítés. A jövőben is javasolt a A TETŐHAJLÁSSZÖG ÉS TETŐFORMA zöldkerítés alkalmazása.

Az újabb épületek tetőhajlásszöge a kialakult állapotok szerint, 40-45° közé esik. A korábbi házgyári lapostetős panelek nem illeszkednek a településről általánosan el- mondható magastetős jelleghez. A jövőben lapostetős kialakítás ezen a településrészen sem javasolt.

A társasházak nyeregtetős kialakí- tásúak. A jövőben épülő új társas- házak esetén is a magastetőt javasolt választani, és azok közül is olyat amely igazodik a már meglévő tár- sasházakéhoz. A tetőgerinc irányát illetően javasolt a telek utcai hom- lokvonalára merőleges kialakítás. Sirok | 49 48 | Sirok

GAZDASÁGI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A Mátrametál Kft A települések közigazgatási területének határain átnyúlva számos eltérő jellegű talaj, élővilág, tájarculat ipari parkjába bete- körvonalazható. A természetes életközösségek és élőhelyek megóvása országos ökológiai hálózatban lepült cégek épüle- megfogalmazott területekkel valósulhat meg, magterületek körüli puffer területekkel és ökológiai folyo- tei a Liszkó telepü- sókkal. A tájképvédelem szinte bizarr településképi követelmények, jellegzetes használati formákkal és a lésrészen nagyban szinte vonalszerű látványok tájkarakterekké színezésével jár. A természetközelinek minősített területe- befolyásolják a köz- ken az épületek elhelyezésének tiltása, egyáltalán a területek burkolásának, beépítésének tiltása, egyben ség településképét. A az utak, egyáltalán a mindenen átjárás, átgázolás tiltása, a nagy távon megállíthatatlan természeti terü- gazdasági területek let csökkenésének mérséklésére is szükségszerű. Tarnaszentmária és A védett természeti és örökségi értékek településképet meghatározó településkarakternek tekintendők, Verpelét közigazgatá- ezért minőségének megóvását fenntartását, kilátás és rálátásvédelmét fontos szem előtt tartanunk. si területének határában csoportosulnak, az igazgatási terület déli csücskében. Az itt épült telephelyek és A helyi, az országos vagy az európai szintű védelem alatt álló területrészeken fokozott körültekintéssel környezetük minősége igen változó. A gazdasági területeken is fontos a korszerű, rendezett munkahelyek kell minden beavatkozást megvalósítani. Javasolt a területek beépítetlen jellegének megtartása a már ki- kialakítása, a településkép szempontjából elfogadható építészeti arculati megjelenés. Az elhanyagolt kör- alakult és értéket képviselő építmények karakterének megóvásával együtt. nyezet és üzemépületek településkép-romboló hatása az itt élők életére is negatív befolyást gyakorolhat. Fontos tehát, hogy az üzemek és gazdasági épületek ne csupán az előírásoknak megfelelően épüljenek, hanem a kor elvárásainak és minőségi igényeinek is eleget tegyenek: semmilyen módon ne terheljék kör- nyezetüket, és vizuálisan is a lehető legjobb benyomást keltsék. Sirok | 51 50 | Sirok

Az értékes tájkarakter megőr- zése a területhasználat, a telek- szerkezet hosszú távú megtar- tásával őrizhető meg. A védett területeken reklámfelület elhe- lyezésére szolgáló önálló épít- mény, felszíni elektromos háló- zati, vagy hírközlési elem vagy építmény elhelyezése nem aján- lott, amennyiben fejlesztésre van szükség úgy a meglévő tartó- szerkezeteken történő elhelyezés javasolható csak. Törekedni kell a meglévő légvezetékek mihama- rabbi földbe fektetésére, amen�- nyiben mód van rá. Az éjszakai fényszennyezésre is gondolnunk kell. A világítás kiala- kítása során csak lefelé világító megoldások alkalmazhatóak. Az éjszakai fényszennyezés csök- kentése érdekében nem javasolt a hideg fehér fényű világítótestek alkalmazása. Javasolt a világítás időtartamát a tényleges haszná- lat idejére, a szükséges mennyi- ségre csökkenteni, és a világító eszközök árnyékolása. Amennyi- ben az épület megvilágítása a cél, úgy a megvilágítás során keletke- ző fényt az épület teljes mérték- Fotó: bukkicsillagpark.hu ben nyelje el. Javasolni, csak sze- mély és vagyonbiztonsági okokból lehetséges az éjszakai fényforrások alkalmazását. Sirok külterületén többféle természetvédelmi, örökségvédelmi védettséget élvező terület található, me- lyekre az országos szabályozások alapján betartandó előírások bővítése nem szükségszerű. A területek terület-felhasználásának, művelési ágának megváltoztatása, bolygatása nem javasolt. Sirok | 53 52 | Sirok

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A külterület jelentős része erdő művelésű terület, mely területek egésze valamilyen KÖZTERÜLETEK természeti védelem alatt áll. A korábban már bemutatott Sirok vonzerejét nagymértékben befolyásolja közterületeinek állapota, azok település- természetvédelmi érintettsé- képi megjelenése. A közterületek egyben közösségi terek is, amit szinte mindenki na- gen túl, a területeken a tájképi ponta akár többször is használ, legyen az közlekedési célú- rekreációs-, kikapcsolódá- értékekhez való igazodás ér- si, vagy akár szabadidős célú idő eltöltése. Minél jobbak az ilyen találkozások feltételei dekében az építmények meg- annál emelkedettebb, pozitívabb a hely szelleme. Közterületek minőségi fenntartásai, jelenésére vonatkozó ajánlá- alakításai közös érdekünk és feladatunk, mely feladat kiemelt odafigyelést érdemel a tu- sok kerülnek meghatározásra. lajdonos, kezelő részéről. Alapvető fontosságú tehát a közterületek esztétikus, élhető, A siroki mezőgazdasági te- biztonságos kialakítása. Egy település arculatát, közterületek minőségét, esztétikáját, rületeken, a kevés szántóte- vagy azok hiányát az épületekkel azonos mértékben és szinten befolyásolják a közleke- rületen, ahol a földművelésre dési létesítmények és eszközök. Ennek a szemléletnek kell tükröződnie a meglévő léte- lehetőséget ad a domborzat sítmények tervezésekor, építésekor és működtetésekor, valamint korszerűsítésekor is. is, szabadon álló, vagy ma- jorszerűen csoportosított, mezőgazdasági építmények helyezhetők el. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az elvárás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani. A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. Tájképet zavaró építménynek számítanak és nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek. Sirok | 55 54 | Sirok

MAI PÉLDÁK 6 ERKÉLYEK, TORNÁCOK KERTEK, UDVAROK A településen előfordulnak a népi építészetre jellemző oszlopos tornác és terasz kialakítások. A tornáci kialakítására számos, részleteiben eltérő megoldás lehetséges. A tornácos épületek sora karakteres ut- caképet mutat, nosztalgikus jellegű. Maga a tornác funkció kap jelentőséget, dekoratív elemmé válva is A pihenés, kikapcsolódás és az élelmiszertermelés helyszíne a kert. erősíti a település sajátos arculatát. Nem mond ellent annak a törekvésnek, hogy egy új épület kialakítá- A növényekkel teli előkert évszakonként változó, sokszínű élénkítő sánál törekedjünk az egyszerűségre, mind formában, mind anyaghasználatban, mivel az épületek tömeg- hatást kelt. A jól megválasztott növényfajták egész évben változó alakításának egyszerűsége a meghatározó. kert-képet formálhatnak, és nem csak számunkra kedvezőek, mivel egyes élőlények életterévé is vál(hat)nak. A település arculatában nagy szerepet játszik az előkertekben illetve oldalkertekben telepí- tett növények sokrétűsége. A rendezett előkerttel hozzájárul az ut- cakép kedvező megítéléséhez. A település falusias lakóterületein a kert többnyire a mezőgazdasági termelés funkcióját látja el. Sirok | 57 56 | Sirok

AJTÓK, ABLAKOK HOMLOKZATKÉPZÉS

A nyílászárók nagyban befolyá- solják az épületek megjelenését, Az épületek homlokzati kialakításánál ügyelnünk kell arra, hogy a nyílászárók kellemes hangulatát. A régi épületeken arányaival és a hagyományos anyagok használatával illeszkedjen a környezetünkbe. A fából készült osztott ablakokat különböző anyagok megfelelő mértékű társítása szép homlokzatot eredményezhet. használtak. A fehér és barna szí- A homlokzat az épület arca, és ebben az arcban a gazda saját képe (annak szokásai, gon- nek használata volt jellemző. Az dolkodásmódja, ízlése, értékrendje) tükröződik vissza, éppen ezért nem mindegy, hogy épületek ablakai többnyire álló milyen formában fordulunk a közterület (a közösség) felé. arányúak voltak. Az új épüle- Az épületek homlokzatának a díszítését minden korban az önkifejelezés egyik eszköze- tek építése esetén tetszőleges ként alkalmazták, melyet mi is használhatunk, de figyeljünk a végső összképre! A túldí- anyagú, de fa mintázatú, vagy szített, túlszínezett épület hamar elveszíti érdekességét, és utána inkább zavaróan hat a fegyverzetű ablakok beépítése nyugodt, tiszta településképben. javasolt. A legjobb, ha fa anya- Minden épület kialakításakor törekedni kell a hagyományos arányok megtartására, a gút választunk. Árnyékolásra jó kellemes arányú ablakok megfelelő, rendezett kiosztására. megoldás lehet a fa spaletta al- kalmazása, műanyag reluxa helyett. Sirok | 59 58 | Sirok

ZÖLDFELÜLETEK KAPUK, KERÍTÉSEK KIALAKÍTÁSA

Utcák, terek zöld sávjainál, hom- A házak kiegészítői, a kerítések, lámpák, árnyékolók, postaládák, kor- lokzat-kialakításánál, vízelveze- látok is alakítják az épület összképét. Ezért minden kiegészítő elemet tés megoldásánál a már kialakult egyforma igényességgel, odafigyeléssel tervezünk meg, választunk arányokhoz és viszonyokhoz il- ki. A színek használata, az összkép érdekében odafigyelést igényel. leszkedjünk az egységes, karak- Ezek a részek akár sűrűbben is cserélhetők, ha a tulajdonos már mást teres utcakép megteremtése ér- szeretne akár önmagában, akár egy épület felújítás keretében. A be- dekében. Az utcák menti fasorok látás korlátozására javasolt sövény vagy más zöld felfuttatása, de fatípusainak kiválasztása során persze léteznek esztétikus kialakítású zárt ekrítések is, melyek a ma- például ügyelnünk kell többek kö- gánélet védelmére hivatottak. zött a légvezetékek, földkábelek elhelyezkedésére, illetve az utcai homlokzatok magasságára, egy- séges előkertméretek kialakítá- sára és kerülnünk kell a tájidegen fajok alkalmazását. Adott térség- ben honos, a településre jellemző, növényfajok kiválasztását előny- ben kell részesíteni a fasorok és a növényállományok telepítése során a karakteresség megőrzés érdekében. Fontos odafigyelni az adott fafa- jok igényeire, (kifejlett példányok területigénye, rendszeres met- szést igényelnek-e, szárazsá- got, környezetterhelést tűrik-e). A közlekedésbiztonsági szempon- tokra is figyelemmel kell lenni – rálátási-kilátási viszonyok. Sirok | 61 60 | Sirok

TOVÁBBI JÓ PÉLDÁK Sirok | 63 62 | Sirok

HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 7 Az utcára kirakott hirdetőtáblák, cégérek, reklám felületek nagymértékben be- folyásolják az utcaképet, ezért vállalkozóként érdemes odafigyelnünk arra, hogyan hirdetjük szolgáltatásainkat. A reklámok egymáshoz illesztésével, sokkal kedvezőbb utcaképet mutatna mindenkinek, aki a településre érkezik, áthalad. Az igényes, nem túl feltűnő, de jól észrevehető feliratok is elérhetik figyelemfelkeltő céljukat. A hirdetés lényege a tájékoztatás, ezt tehetjük utcaképbe illően is. Nem könnyű feladat a reklámok, cégérek elhelyezése, úgy, hogy felfigyeljenek ránk, de közben belesimuljunk a környezetünkbe. A vállalkozások számára világosan meg kell fogalmazni és a siroki épületek, kerí- tések léptékéhez mérten szemléltetni, hogy milyen cégfeliratok és reklámtáblák elhelyezését támogatja az önkormányzat. Irányadó az, hogy a lehető legkevesebb felirat és tábla készüljön fehér vagy élénksárga alapon. A nyugat-európai tele- IMPRESSZUM Megrendelő:

Sirok Községi Önkormányzat

Készítette:

Tiszántúli Területtervező Iroda Betéti Társaság – T4Terv Bt. – www.t4terv.hu Kőszeghy Csanád Ábel okl. településmérnök Füzesi Attila településmérnök

Felhasznált irodalom: pülések felirat- és reklámkultúrája példaadó. Az egyéb műszaki berendezések, mint például a klímaberendezések külső szerkezetei, vagy a parabola antenna Dr. Borovszky Samu - Magyarország vármegyéi tányérja oly módon helyezendők el, hogy az utcaképet ne rontsák. Ez azt je- dr. Kasza Sándor – Heves Megye Kézikönyve lenti, hogy az utcaképet rontó, vagy jelentősen befolyásoló műszaki és/vagy Hatályos településrendezési terv vizsgálati és alátámasztó munkarésze gépészeti berendezések lehetőség szerint közterületről nem látható módon TAK egyeztető felület építészeti útmutató ábrái (Lechner Tudásközpont) kerüljenek elhelyezésre. A síktáblás napelemek, vagy napkollektorok elhelye- Magyarszéphely minta településképi arculati kézikönyv zésére vonatkozóan a községre jellemző magastető-alkalmazás miatt javasolt az építészeti környezethez illeszkedve történő elhelyezés. A magastetőn való elhelyezés esetén a tető síkjában történő elhelyezés javasolt, annak dőlésszö- Készült: 2017. november hó gével megegyezően.