Élő Nemesség
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
ÉL>Ő NEMESSÉG' A NEMES CSALÁDOK SZAKKÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ Dr. SZOMBATHY IGNACZ, íyOO. október 5. — 1902. január 15. Történelmi czikkei: A magyar nemesség történelmi fejlődése. Az investigatiók rendezése. Nagy Iván geneologiáinak névjegyzéke. Ezek együtt kimutatják az ezer évi fejlődést. (A két füzet ára 4 korona.) BUDAPEST, Nyomatott Bichler T. könyvnyomdájában. Előszó. Az „Élő Nemesség" czimü folyóirat kiadásának folytatását különféle kedvezőtlen körülmények meggátolták; de mégis a meg- jelent 12 számban „a magyar nemesség történelmi íejlődése" a nemzetségi (de genere) 895., az adományi (donationalis) 1035., az aranybullai (nobilitas bnllae aureae) 1222., az ősiségi (avitica) 1351., a czimerleveles (armalista) 1521., a nyomozási (investi- gationalis) 1723., a czimzetes nemesség (titularis nobilitas) 1848. időszakokkal, történelmi és levéltári alapon részletesen előadatott. Ezekből kitűnik az is, hogy az adományos nemesek (1035:35) birtokuk nevéből keresztneves előnevet (praedicatum nominis bap- tismalis) használtak; később (1414. után) leginkább a nem-ne- mesek kezdettek családnevet használni, utóbb ebben a nemesek is utánozták őket, megtartván a birtoknevet is. így keletkezett a családneves előnév (praedicatum nominis familiaris). Pl. 1351. Stephanus banus, 1384. Stephanus de Lindva, ez nem családnév, hanem keresztneves előnév; 1486. Nicolaus Bánffy de Lindva, itt a családnév Bánífy, de Lindva az előnév, mely megmaradt a családnév felvételét megelőző időből. Ilyen előnevek leginkább a czimerlevelek kezdetén (1521) jöttek használatba és máig is igy maradtak. így a nemességi szervezeteknek hét, az előneveknek két időszaka van. Az .,Elő Nemesség" hat nemességi okirat szövegét közölte magyar fordításban : 1. 1327-ből az 52. lapon, 2. 1437-ből a 102. lapon, 3. 1521-ből a 134. lapon, 4. 1531-ből a 148. lapon, 5. 1655-ből a 93. lapon, 6. 1728-ból (nemesi előnév adományozás) a 30. lapon, mely utóbbiban hiányzik Acsády Ádám neve, alatta pedig a föherczegi szóból az első szótag (fő) törlendő. Most utólag egy másik előnév adományozást is közlünk I. Ferencz József 0 cs. és Apostoli királyi Felségétől. Ezen czimlap és előszó az első füzet elé kötendő. Budapesten, (III., Kerék-u. 35.) 1904. szept. 8. Or. beczkói Szombathy Ignácz. í Magyar ^ 865. sz. birodalom ein. 190A V czimere ) Mi Első Ferenoz József, Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Csá- szár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér országok Apostoli, úsry Illyria Királya, Ausztria főherczege, Krakó nagylierczege, Lotharin gia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovinn, Fel- és Al Slezia herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvái őrgróf, Habsburg és Tyrol grófja stb. Emlékezetül adjuk ezennel tudatván mindenekkel, kiket, illet, hogy mi Személyünk körüli magyar Ministerünk előterjesztése foly- tán kegyelmes tekintetbe és figyelembe vévén nemes dr. Szombathy Ignácz állami főreáliskolai nyugalmazott tanár Hívünknek Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti állandó hűségét valamint a tanügy és az irodalom terén kifejtett sok évi buzgó munkásságát, nevezett nemes dr. Szombathy Ignácznak valamint törvényes utódainak régi magyar nemességük épségben tartása mellett a „BECZKÓP nemesi előnevet adományozzuk Minek emlékéül és örök jeléül most már dr. beczkói Szombathy Ignácznak és néhai hites nejétől született Ranolder Katalin- tól származó István nevü fiának valamint Terézia nevü leányának és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának és maradekának Apostoli magyar királyi pecsétünkkel megerősitett jelen kiváltság-leve- liinket tartottuk keo-yelmesen kiadandónak és engedendőnek. Kelt Offen- seeben Szeut Jakab-hava harmiuczadik napján az Ur ezerkilenczszáz- kettedik, Uralkodásunk ötvenegyedik évében. Ferencz József m. k. (P. h.) Gf Széchényi Gyula m. k. A királyi könyvbe beigtattatott. Bécs, 1902. évi november 25. Ulrich Mihály m. k. 0 Felsége személye körüli m kir. ministerium segédhivat, főigazgatója. 1. szám. 1900. Október 5. » j\I;() JSÍEMESSÉG A NEMES CSALÁDOK SZAKKÖZLÖNYE. A. lajJ megjelenik minden lió o-én és 3 O-Aii. SZERKESZTŐSÉG ÉS ELŐFIZETÉSI ÁR : KIADÓHIVATAL : Eelelős szerkesztő és kiadó : Egész évre . 8 kor. BUDAPEST, III. kerület, Dp. Szombathy Ignácz. Negyedévre 2 kor. Kerék-uteza 35. sz. Egyes szám 30 fillér. P r o g r a m m u n k. Ötvenkét éve annak, hogy a magyar nemesség h azasze- retetből és nemeslelküségből lemondott őseitől öröklött anyagi előjogairól (a földesúri jogok, adómentesség, hivatalké pesség, külön törvénykezés stb. előnyeiről); de nem mondott le szel- lemi jogairól (ősi leszármazásáról, az atya nemessége, család- neve, előneve, czimere átörökléséről, a nemesi alapítványok élvezéséről, a kir. testőrség, kamarásság, rangemelés stb. elnyer- hetéséről). Az ilyféle nemesi jogok fönmaradtak, sőt ezek a fönálló törvények védelmében is részesülnek. A magyar nemesség alapította ezer év előtt Magyarorszá- got, szép magyar hazánkat, kilenczszáz év előtt a keresztény királyságot, hatodfélszáz éve az ősiségét, négyszáz éve az anyagi jog kodifikálását, háromszáz éve a keresztény vallás- szabadságot, harmadfélszáz éve az alaki jog kodifikálását, kétszáz éve az ujszerzeményi birtokrendezést, háromnegyed száz éve az Akadémiát, Muzeumot, Ludoviceumot, félszáz éve a törvényelőtti egyenlőséget ; ezen dicső intézményeket meg- alkotta és megvédte kitartó fáradozásával, vére ontásával, hazaszeretetével, vagyona, szabadsága, élete feláldozásával. Az ősi nemesség- és ősi dicsőségének örökösei most is élnek még, de ugy, mintha már kihaltak volna. Ha mégis a haza és alkotmánya veszélyben forogna, fölébrednének ők aléltságukból, kimutatnák hazaszeretetüket, vitézségüket, értel- miségüket, mint hajdan őseik. () Felsége szaván „Bizalmam az ősi erénybea" Ősi dicsőségünk : Isten s a Király a Hazával. Szaklapunk szerkesztéséből ki lesz zárva minden politikai és felekezeti kérdés vitatása. A főtörekvés az lesz, hogy az élő nemesek ismerjék mult- jokat, jelenüket, jövőjüket, legalább minden megyében ismerjék egymást is. Az 1848. előtti időkben a megyei nemesek könnyen érint- kezhettek egymással a közgyűlések, tisztujitások és követvá- lasztások alkalmával, más időben megtudakolhatták nemes tár- saik lakhelyét, nevét, czimét a megyei iktató-, kiadó- és levél- tári hivatalokban. Most ez mind nenézségekkel jár. A megyei levéltárakban megvannak ugyan az 1847-ig terjedő nemesi jegyzékek és közgyűlési jegyzőkönyvek ; de ki tudja megmon- dani, hol találhatók fel az akkor élt nemesek most élő gyer- mekei, unokái, dédunokái. Ezért szaklapunk három főrovatból fog állani. Az első rovat a nemességet érdeklő történelmi és jogi czikkeket foglalja magában. A második rovat az élő nemesek összeirását fogja közölni az illető nemes családok vagv mások által beküldendő tudó- sítások alapján, mely czélból ezennel fölkérjük az illető nemes családfőket, hogy saját családjukról röviden fogalmazott tudó- sítást küldjenek az „Elő Nemesség" szerkesztőségének, mely tudósítások az illető tudósítok aláírásaival ellátva legyenek. Ezen kimutatások alapjan az évről évre eltett szaklapból a késő unokák is megtudhatják leszármazásuk fonalát, és az ott megn evezett anyakönyvi hivataloktól kivett anyakönyvi kivonatokkal fölszerelve nemesi bizonyságlevelet kérhetnek a m. kir. belügyminisztériumtól. Minthogy a mostani megyék már nem vezetnek nemesi összeírásokat, így kell segítenünk e hiányon. A szaklap harmadik főrovatát képezik a különféle tudni- valók, felsőbbségi rendeletek, hirdetések, stb. Tisztelettel kérjük leendő t. cz. előfizetőinket, hogy az előfizetési pénzeket mielőbb beküldeni szíveskedjenek Ha a pártolás bővebb lesz, a lapot is kibővítjük. Az első évfolyam főtárgya lesz „A magyar nemesség tör- ténelmi fejlődése" czimü tanulsagos munka, mely magában véve is megéri ezen lap előfizetési árát. Budapest, 1900. szeptember 8. Dr. Szombathy Ignacz mint szerkesztő-kiadó. A MAGYAR NEMESSÉG TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSE. Bevezetés. Mielőtt Magyarország elfoglalása és a magyar nemesség megalakulása körülményeit előadnók, bevezetésül az első nép- vándorlások útját és lefolyásuk idejét kell ismernünk, hogy némely későbbi ügyek világosságot nyerjenek ez által előttünk. Ujabb időben Adhemar elmélete a jégkorszakok időtar- tamát 21 ezer évben állapította meg, mely nagy időszak legmelegebb napja 1248. julius 22-én telt le; ez volt tehát a mostani jégkorszak közepe, melytől 21000 évet visszafelé számítván, Kr. e. 19752. év julius 22-én volt az elébbi jég- korszak közepe. Ha a 21000 évet egy hosszú esztendőnek veszszük és 12 részre felosztjuk, ugy Kr. e. 19752-ben volt az elébbi jégkorszak julius 22-ike a legnagyobb meleggel, 18002-ben aug. 23-ika, l<V2.V2-ben szept." 23-ika, 14502-ben okt. 23-ika, 12752-ben nov. 22-ike, 11002-ben decz. 22-ike, 9252-ben jan. 20-ika a legnagyobb hideggel, 7502-ben febr. 18-ika, 5752-ben márcz. 20-ika, 4002-ben ápr. 20-ika, 2252-ben május 21-ike, 502-ben jun. 21-ike, Kr. u. 1248-ban jul. 22- ike a legnagyobb melegséggel, 2998-ban már a legnagyobb meleg sem lesz nagyobb, mint augusztus 23-án szokott lenni. 4748-ban a legnagyobb meleg olyan lesz, milyen szeptember 23-át jellemzi. Ezután beáll a havazás és borzasztó hidegség, mely 7-ezer évig fog eltartani ; de csak az északi mérsékelt földövön : ellenben Afrika déli részén a legnagyobb melegség fog uralkodni. A forró földövön egyik jégkorszak sem okoz különös változást a szokott hőmérsékben ; ezért Európa, Ázsia és Amerika északi országaiból az emberek és állatok délre menekülhetnek a jégkorszak életölő hidege elől. Alkalmazzuk most ezen elméletet a történelem és földrajz klimatikus viszonyaira. Európa középső hegységei a