A KIRÁLYKETTEJE ÉS AZ ISPÁN HARMADA ÉS AZ ISPÁN a KIRÁLYKETTEJE Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) Tudományos Munkatársa
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Magyar történelmi emlékek ADATTÁRAK Weisz Boglárka Weisz Boglárka 1975-ben született Szabadszálláson. A kecskeméti Katona József Gimnáziumban érettségizett 1993- A KIRÁLYKETTEJE ban. 1998-ban történelem–középkorász, 2000-ben magyar nyelv és irodalom–nyelvtörténet speciális képzés diplomát szerzett ÉS AZ ISPÁN HARMADA a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). 1998 és 2001 között az SZTE történelem PhD-program Magyar középkor című alprog- ramjának nappali szakos hallgatója volt. 2001 és 2004 között Vámok és vámszedés Magyarországon az MTA–SZTE Magyar Medievisztikai Kutatócsoport fiatal kutatójaként dolgozott. PhD-értekezését 2006-ban védte meg a a középkor elso˝ felében Szegedi Tudományegyetemen. 2006 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének (2012 óta Magyar A KIRÁLYKETTEJE ÉS AZ ISPÁN HARMADA ÉS AZ ISPÁN A KIRÁLYKETTEJE Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) tudományos munkatársa. Kutatá- sait a középkori magyar gazdaságtörténet különböző területein folytatja: vámtörténet, bányászattörténet, a kamararendszer vizsgálata, királyi adórendszer. Vásárok és lerakatok a közép- kori Magyar Királyságban című monográfiája 2012-ben jelent meg az MTA BTK TTI Magyar Történelmi Emlékek – Értekezé- sek című sorozatában. Ára: 3400 Ft Boglárka Weisz MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet WEISZ BOGLÁRKA A KIRÁLYKETTEJE ÉS AZ ISPÁN HARMADA MONUMENTA HUNGARIAE HISTORICA ELENCHI Redigit PÁL FODOR Institutum Historicum Sedis Centralis Studiorum Philosophicorum Academiae Scientiarum Hungaricae Budapestini, 2013 MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKEK ADATTÁRAK WEISZ BOGLÁRKA A KIRÁLYKETTEJE ÉS AZ ISPÁN HARMADA Vámok és vámszedés Magyarországon a középkor első felében MTA Bölcsésze udományi Kutatóközpont Történe udományi Intézet Budapest, 2013 A kötet megjelenésének támogatója: Magyar Tudományos Akadémia Lektorálta Rácz György © Weisz Boglárka 2013 ISBN 978-963-9627-63-5 ISSN 2064–0951 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. TARTALOM Bevezetés ..................................................................................................................... 7 I. Vámtípusok a középkor első felében ................................................................... 9 1. Belvámok ......................................................................................................... 10 1.1. Vásárvám .............................................................................................. 10 1.2 Közlekedési vámok .............................................................................. 13 2. Külkereskedelmi vámok ............................................................................... 14 2.1. Határkapuban szede vám ................................................................ 15 2.2. Harmincad ............................................................................................ 15 II. A vámszedés kialakulása, királyi vámpolitika .................................................. 17 1. A vámfi zetés há ere ....................................................................................... 20 2. A földbirtok és a vámszedés ......................................................................... 23 3. A királyke eje és az ispán harmada. Vámbirtokosok a középkor első felében ...................................................................................................... 27 4. A vámszedők ................................................................................................... 29 III. A vámokból származó jövedelem ...................................................................... 32 1. A vámtételek meghatározása ........................................................................ 33 2. A vámtarifák .................................................................................................... 34 2.1. Közlekedési vámtételek ...................................................................... 35 2.2. Vásárvámszabályzatok ....................................................................... 37 IV. Mentesség a vámfi zetés alól ................................................................................ 40 1. Az országos vámmentesség .......................................................................... 42 2. A területileg korlátozo vámmentesség ..................................................... 43 3. Az árucikk szempontjából korlátozo vámmentesség ............................. 45 4. A külföldiek vámmentessége ........................................................................ 46 V. Ada ár ..................................................................................................................... 47 VI. Függelék ................................................................................................................ 447 1. Vámszabályzatok ........................................................................................... 447 2. Térképmelléklet ............................................................................................... 462 3. Felhasznált források és irodalom .................................................................. 464 4. Földrajzi- és személynévmutató .................................................................. 484 5 BEVEZETÉS A királyke eje és az ispán harmada együ esen te ki egy vámot,1 mivel az ural- kodó a vámokat felügyelő ispánnal kétharmad-egyharmad arányban osztozko- do egy-egy vámon. A vámok adományozásakor a király csak az általa birtokolt kétharmad fele rendelkeze , bár – ha szükségét érezte – az ispáni vámharmad eladományozására is lehetősége nyílt. Az ispán azonban sohasem vetemedhe- te arra, hogy a királyi kétharmadra vonatkozó bármilyen rendelkezést tegyen, egyharmadát azonban hivatalviselése idejére akár el is adományozha a. Amikor azonban új vámhelyek felállítására került sor, melyek birtokosai közö elsősorban világiakat találunk, az ispáni vámharmadot már hiába is keressük, a királyke e- jével együ enyésze el. A régi vámhelyeken azonban még fel-felbukkan, akár a 14. század első felében is, bár ekkor sokkal jellemzőbb már, hogy a királyke eje az ispán harmadával a honorbirtokos kezében egyesült. A Magyar Királyság területén kezdetben csak a király szedhete vámot, a vám- adományozások azonban már a 11. században megindultak, igaz, inkább csak egy-egy vámharmadra kiterjedve. Az uralkodó előjoga annyiban mégis megma- radt, hogy új vámhelyet csak az ő engedélyével lehete felállítani,2 illetőleg a vizs- gált korszakban vámmentességet egyaránt adhato a saját és mások tulajdonában lévő vámok alól.3 Ez a felfogás a későbbiekben megváltozik, ami alapvető változá- sokat eredményeze a vámtörténetben, s ez indokolja a középkor első felénél, azaz a 14. század közepénél meghúzo korszakhatárt. A vám – eredetét tekintve – védelmi pénz volt, azaz annak megfi zetését kö- vetően a közlekedők és a kereskedők a király védelme ala álltak. Amikor a vám kikerült az uralkodó kezéből, a vám eredeti funkciója, a védelem nyújtása feledés- be merült, és a vámot „üzembentartási” költségként kezdték értelmezni. Éppen ezért az 1351. évi törvény a szárazföldi és a folyókon közlekedő hajók után szede vámot már jogtalannak tekinte e,4 mivel nem volt olyan létesítmény (híd, révha- jó), amelynek karbantartása indokol á tehe e volna a vám követelését. Ez olyan változást okozo , illetőleg okozhato volna, mely már egy újabb fejezetet nyito a vámszedés történetében – ennek feldolgozására azonban e kötet nem vállalkozo . A vámhelyek kutatásának fontosságát már Wenzel Gusztáv hangsúlyoz- ta 1872-ben tarto akadémiai felolvasásán, amikor Nyitra vármegye 15. századi 1 1282: […] medietatem tributi, quod est in Musunio, qui keralque ey dicitur in wlgari, quod scilicet tributum ad comitem Musuniensem pro tempore constitutum in nullo pertinere dinoscitur – ÁÚO XII. 355. 2 Vö. 1321. február 2.: nova tributa seu sive pedagia sive salinaria vel quecumque alia nec civitatibus, nec aliquibus aliis instituere est permissum, sed huiusmodi potestas solis principibus et regibus reservatur – CDCr IX. 1. 3 Lásd például 1244: EFHU III/2. III/2. 40.; 1319. április 9.: CD VIII/2. 214. 4 1351. 8. § DRH 129. 7 vámhelyeit ismerte e.5 Mindössze négyen voltak, akik – nem számítva a harmin- cadtörténet, illetve az egyes vámszedő helyek történetére vonatkozó irodalmat – összefoglaló jellegű értekezésben, tanulmányban taglalták a magyar vámrendszer kialakulásának történetét. Takács Sándor 1907-ben írt A magyar vámrendszer az Ár- pádok és Anjouk ala címmel egy tanulmányt. Eckhart Ferenc egy évvel később A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig című értekezésében szentelt egy feje- zetet a vámoknak. Sólyom Jenő 1933-ban A magyar vámügy fejlődése 1519-ig címmel ado ki egy hosszabb értekezést. A 20. század második felében kísérlet történt az Árpád-kori vámrendszer bemutatására: De né Légrády Ilona 1994-ben A magyar vámszedés kialakulása és fejlődése a honfoglalástól 1300-ig címmel kandidátusi érteke- zést írt, egy évvel később egy összefoglaló jellegű munkát jelentete meg Középkori magyar vámtarifák címmel, melyben a Hóman Bálint által 1916-ban közölt varasdi, győri, budai, gölnicbányai és esztergomi vámtarifák elemzésére te kísérletet.6 Bár a fentebbi munkákban is találhatunk a külkereskedelmi vám, a harmin- cad történetéhez kapcsolódó rövidebb-hosszabb megállapításokat, az első részle- tes munka Domanovszky Sándor nevéhez köthető. A harminczadvám eredete című értekezését 1916-ban