A Huszita Eredetű Szekérvár
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
A HUSZITA EREDETŰ SZEKÉRVÁR. XV. század első fele Csehország hőskora. Vá- laszúi a Husz János és Prágai Jeromos mág- lyáira honfitársaik olyan tűzvészt támasz- tottak hazájuk és egész Közép-Európa felett, mely hatalmas virágzó területeket változta- tott sivatagokká s az emberek ezreit dön- tötte nyomorba. A halott reformátor tanai és a lelkiismereti szabadság védelmére fanatikus tömegek támadnak fel, bámulatosan rövid idő alatt harczedzett seregekké alakulnak át s egyenesen csodaszerű, milyen sikerrel szállanak szembe szinte az egész keresztény Európával.1 A középkor társadalmi rendje a legnagyobb veszélyben forgott.2 Ellenségeik minden nekibuz- dulása tehetetlen velük szemben, végre is csak belső meghasonlás lankasztja el a vihart. A római-német birodalom, melynek Cseh- ország tagja, óriási seregeket vet harczba ellenük. Az eredmény : siralmas kudarczok egész sora. S ha a krónikák százezres adatai túlzottak is,3 bizonyos, hogy ez az idő a német történelem leg- dicstelenebb korszaka.4 A hadiszerencse folytonos egyoldalúságát 1 V. ö. Palacky utolsó kötetének bevezetését. (Geschichte von Böhmen. V. 2.) 2 Félős volt, hogy a mozgalom átterjed Német-, sőt Francziaországra is. A parasztnép körében mindkét helyen kedvező talajra akadt volna. Palacky Urkundliche Beiträge zur Geschichte des Hussitenkrieges. II. 269. lap (789. sz.) é? 273. 1. (793. sz.) 3 Delbrück Geschichte der Kriegskunst. III. 512 — 513. 1. 4 Aschbach Geschichte Kaiser Sigmund's. III. 386. Hadtörténelmi Közlemények. 18 maguk az események egykorú megfigyelői sem tudják megérteni. Babonás rémület jár a huszita hadsorok előtt.1 A lengyel király ámulva nézi a lovagseregek bomlását. Hová lett a nemesség hadi jártassága és hírneve? íme még az erősségeket és fallal körülvett városokat is feladják. Ha már nvilt ütközetbe bocsátkozni nem mernek, legalább a folyók és váraknál tanúsíthattak volna ellen- állást.2 A gazdasági elszigetelés sem segített semmit. Zsigmond király idevágó rendeletei hatástalanok maradtak.3 Továbbra is vereség vereséget követett. A bambergi püspök, a brandenburgi és pfalzi választó és Nürnberg városa a baseli zsinathoz intézett együttes levelükben bevallják, hogy ha a cseh határ valamennyi városa és vára a legjobb karban volna is, ellátva őrség és hadi- szerrel, aminthogy minderről jórészt gondoskodás történt, nem hiszik, hogy a huszita betörést fel tudnák tartóztatni. Erejük nem mérhető össze azokéval.4 A zsinat tehát igyekezzék kibékülni velük. Mikor azután a tárgyalások közepette a husziták Pilsen ostromába fogtak s félős volt, hogy ha a város elesik, követeléseik még súlyo- sabbak lesznek, bár Pilsen a katholicizmus egyik leghívebb bástyája s becsülettel védekezett is, felmentésére közvetlenül nem tudnak tenni semmit. Általános volt a meggyőződés, hogy az ostromlókat csak élelmezésük elvágásával lehetne eltávolítani.5 1 A taus-i csatáról mondja a Chronicon Treboniense, hogy a katkolikusok megfutottak «ex permissions divina maximo terrore perterritj, antequam eos Böemi conspexissent.» Geschichtsschreiber der husitischen Bewegung in Böhmen. I. kötet. 60. lap. (Kiadta Höjler a Fontes Rerum Austriacarum, Scriptores II. kö- tetében.) Ugyancsak Eberhard Windecke (Altmann-féle kiadás)«. zugent die fürsten schentlichen one noit wider hinweg von Behem . Got herbarm das schemlich fliehen!» Zsigmond követei a pápa előtt «inopinata qusedam rnptura»-t emlegetnek. Urkundliche Beiträge. II. 276. 1. (796. sz.) 2 Levele Kantner Konrad herczeghez. 1428. ápr. 1-ről. Urk. Beiträge. 1. 605. lap. (511..sz.). 3. ..nullus regnum Bohemie in auxilium Bohemorum hereticorum intrare vei plumbum vei alias quascunque res vei merces illac eisdem afferre seu cum ipsis aliquam communionem sive comercium habere et facere presumat. — Urk. Beiträge. I. 334. lap. (290. sz.) s ugyanezen kötetben több hasonló tartalmú rendelet és levél. — V. ö. Gerő A cseh husziták Magyarországon. 33. lap. 4 Urk. Beiträge. II. 379 — 380. lap. (877. sz.) Jellemző, hogy a nürnber- giek ezt a fogalmazást nem tartották eléggé nyomatékosnak, u. o. 381. lap. 5 Stockei Ulrik levele a tegernsee-i apáthoz. Urk. Beiträge. II. 404. lap. (901. sz.) Ilyen körülmények között természetesen rendkívül megnőtt a cseh katona tekintélye s ez megmaradt az egész századon keresztül.1 Jóval később, 1467-ben, mikor II. Pál pápa kiadta Podjebradot elmarasztaló bulláját, nagy izgalom támadt Németországban. Minek bántani őket, mondogatták, hiszen békében maradtak volna. Senkit sem lehet kényszeríteni az igaz útra, eretnekek mindig voltak stb.2 Ilyen egész modern szellemben tárgyalták az ügyet, minek világos oka Csehország katonai fölénye. Ez a katonai fölény szerencsés körülmények folytán igen rövid idő alatt alakult ki és ezt a rövid időt Zsigmond király nem tudta felhasználni kellő határozottsággal. Már 1420-ban benyomul ugyan Csehországba, de seregét belső súrlódások gyengítették s noha a mozgalom akkor még valójában csak egy esztendős múltra tekinthetett vissza, elég erős ellenállással találkozik. Katonailag csekély értékű paraszt- és polgárcsapatok, meg a nemesség egy töredéke,3 ezekből állott akkor a husziták harczrakész pártja. S valószínűleg a nemesség eme, bármennyire kis mértékű részvétele okozta, hogy az első rohamra a kezdetnek vége nem szakadt.4 A királynak Prágát bevenni és Wisehradot megszabadítani nem sikerült, miáltal a husziták időt nyertek és önbizalmuk feltámadt.5 A következő évben pedig, mikor Zsigmond tétlenül ült Morvaországban és egy- kedvűen nézte, mint jut egyik város a másik után a felkelők kezére, 1 Egy lengyel közmondás szerint «Co Polák to pan, co Cech to hetman» vagyis valamennyi lengyel úr és valamennyi cseh hadvezér. Palacky Gesch. v. Böhmen. III. 2. 371. lap. (347. jegyzet.) 2 Eschenloer Geschichten der Stadt Breslau. (Kiadta J. G. Kuniseb.) II. 17-20. lap. 3 Aeneas Sylvius Piccolomini História Bohomica (Helmstädt. 1699.) 63. lap. — Zsigmond levele a meisseni őrgrófhoz. Urk. Beiträge. I. 28.1. (23. sz.) — Bartosek még az 1427. évre vonatkozólag is ilyen értelemben ír Dobner Monu- menta Bohemiae Historica. I. 154. lap. 4 Non est enim verisimile, quod civiles homines, aut rustici aut mechanici potestatibus sublimioribus, tarn spiritualibus, quam temporalibus restitissent, si non secum quorundam nobilium potentiam habuissent. Tractatus de origine Hussitarum, Höfler II. 347. lap. — V. ö. Laurentius de Brezina. (Brezova) U. o. I. 523. 6 Delbrück (Gesch. der Kriegskunst III. 506.) ezeket az első ütközeteket Valmyhoz hasonlítja. A franczia forradalmat is 1792-ben a régi kir. hadsereg, soraiban küzdő, katonái és a várak mentették meg. a nemesség is sűrűbben csatlakozott hozzájuk.1 Maga a prágai érsek is huszitává lett.2 Ez az összetétel azután nagyjában mind- végig meg is maradt s bár a nemesség jelentősége folytonosan fo- gyott, a konstanczi mártir követői sorában képviselve volt a nemzet valamennyi rétege.3 A vezérek úgy látszik, kivétel nélkül a lovagi rendből valók,4 a harczosok gerincze azonban mindinkább a nép- ből került ki. Polgárok és parasztok versengenek egymással, asszo- nyaik és papjaik is részt vesznek küzdelmükben,5 fanatikus győzni- akarás vezeti őket. És győznek. Újonczok diadala ez veteránok, új harczmódé a régi felett. Már IV. Károly császár törvénye (1350) kimondotta ugyan, hogy ellenséges betörés esetén az egész nép fegyverre kelni tartozik, nemcsak az urak, a polgár és paraszt is,6 de ez a rendelkezés a nemesség katonai elsőbbségét természetesen nem érintette. Annál inkább nem, mert inkább csak rendelkezés maradt. A csatákat továbbra is főleg a lovasság vívja és mindenesetre az dönti el, még a városok zsoldoscsapatai is lovasok. Az első sereg, mely gyalogszerrel hosszú időn keresztül meg tudott mérkőzni nyilt területen a lovaghaddal, a huszita volt, pontosabban szólva a taborita, a husziták szélső, hit dolgában radikális része. Ezek kez- detben mind gyalogosok,7 szereplésüket a nemesség s a polgári elem túlnyomó része (Prága) idegenül és gyanakodva nézte s hogy az európai hadügyek terén azt a roppant fontos változást, melyet 1 Aschbach Gesch. Kaiser Sigmund's III. 106 — 107, 1 Urk. Beiträge. I. 78-84. lap. 3 . magnatorum clientum et militum cum civibus et rusticanis homi- nibus colligatio monstruosa. Tractatus de origine Hussitarum, Höjler II. 349. lap. (Továbbá u. o. 327. és 339. lap.) 4 Max v. Wulf Husitisches Kriegswesen. (Preussische Jahrbücher 1892. évf. 079. lap.)' 5 Laurentius de Brezina Höfler 378. és 409. lap. Tractatus de origine Hussitarum. U. o. II. 343. 6 (Anger:) Geschichte der k. lt. Armee, I. 111. lap. Épen a XIV. század első fele az az időszak, melyben Csehország teljesen átveszi a feudális hadi be- rendezkedést. De azért a gyalogság egészen sohasem tűnt el, sőt aránylag nagyobb szerepet őrzött meg, mint Angliát kivéve, bárhol Európában. Jahns Geschichte des Kriegswesens. 888. lap. 7 Aeneas Sylvins Hist. Bohemica. 61. lap. félszázaddal később asvájcziak győzelmei idéztek elő (t. i. a gyalog- ság felülkerekedését a lovassággal szemben) nem ők hozták létre, annak egyedüli oka, hogy a husziták embereiket egy hadieszköz oltalma alatt vitték harczba, melynek lehanyatlásával visszafejlő- dött a hozzászokott gyalogság életereje is. Ez a hadieszköz : a szekér vár. A huszita seregben mindenkit szívesen láttak, ha ügyükért becsületesen küzdeni hajlandó volt Eljött a paraszt a maga pri- mitiv fegyvereivel; ők hasznát tudták venni;1 Zizka felhívása mindenkinek szólt, ki botot és parittyát kezelni tud.2 A különböző mesteremberek ügyességének pedig még inkább tudtak érvényesülési teret adni. Mindegyiknek lehetőleg a saját foglalkozása körében.3 Ezeknek köszönhették meglehetős