DOCSLIB.ORG

Babits Mihály És a San Remo-Díj

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Babits Mihály És a San Remo-Díj DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Vezető: prof. Dr. Szelestei Nagy László DSc Modern irodalomtudományi doktori program Programvezető: dr. habil. Horváth Kornélia Phd egy. docens DOKTORI DISSZERTÁCIÓ HAÁSZ GABRIELLA Babits Mihály és a San Remo-díj Témavezető: prof. emer. Dr. Sipos Lajos CSc Budapest, 2013. 1 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 2 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 TARTALOM Bevezetés………………………………………………………………………………… 5 Irodalmi díjak Olaszországban a két világháború között…………………………… 9 A San Remo-díj alapításának története……………………………………………….. 15 Az Accademia Reale d’Italia…………………………………………………………… 28 Az akadémikusok harca………………………………………………………………... 37 A „Külföldi Szerző” kategória témái és nyertesei……………………………………...48 A magyar irodalom Olaszországban a két világháború között (1920-1945)………….65 Babits Mihály recepciója Olaszországban (1920-1945)………………………………...77 I.Magyar irodalomtörténetek olaszul……………………………………………78 II.Újságok, folyóiratok……………………………………………………………87 Babits Mihály olaszországi recepciója a levelezések tükrében Mario Puccini……………………………………………………………………..103 Gino Sirola………………………………………………………………………. 112 Antonio Widmar ………………………………………………………………………... 137 Arturo Marpicati…………………………………………………………………………149 Babits Mihály San Remo-díja…………………………………………………………... 160 Az 1940. évi díjátadási ceremónia……………………………………………………….167 Babits Mihály San Remo-díjának magyarországi sajtóvisszhangja…………………. 192 Összegzés………………………………………………………………………………… 199 Zárszó……………………………………………………………………………………..201 Melléklet…………………………………………………………………………………..203 Fényképek…………………………………………………………………………211 Szakirodalmi jegyzék……………………………………………………………………..223 3 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 4 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 Bevezetés Babits Mihály 1940. március 30-án San Remóban ünnepélyes keretek között átvette az 1938. évi San Remo-díjat „Külföldi Szerző” kategóriában az Isteni Színjáték magyar fordításáért. „Ez volt az utolsó öröm, utolsó dicsőség, ami érte őt” – írta Török Sophie a San Remo-díj elnyeréséről hírt adó első levél borítékjára. „Ez az első hivatalos és nagy kitüntetés, amely magyar írót ért az új olasz Accademia Fascista kultúra fennállása óta. S elsősorban ilyen, a külföld által proklamált magas elismerésnek köszönheti Magyarország, ha a világ tekintete egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a magyar kultúra felé. Hálás lehet hát a nemzet Babits Mihálynak, aki hatalmas írói egyéniségével és irodalmi tudásával újabb dicsőséget szerzett hazájának. Ez a kitüntetés olyan költőt ér most, akit nemcsak szülőföldje, hanem egész Európa, az egész irodalmi világ el fog ismerni”1 – nyilatkozta a korabeli magyar sajtónak Nelly Vucetich, Babits műveinek egyik olasz fordítója. Bár ez az 50.000 lírával is járó díj a magyar irodalmat díjazó kevés külföldi elismerés egyike, eddig mégsem született átfogó tanulmány róla. Ez részben köszönhető a díj tiszavirág életének, valamint annak a ténynek, hogy már a korabeli magyar híradásokban is zavaros, olykor egymásnak ellentmondó információk jelentek meg róla. Az irodalomtörténet-írás sem fordított túlságosan nagy figyelmet erre az életrajzi tényre, az eddig megjelent Babits-monográfiák megemlítik ugyan a díjat, de közülük egy sem tárgyalja részletesen, pontosan milyen díjat is nyert el az író. Pók Lajosnál ennyi szerepel: „Dante- fordításának elismeréséül az olasz állam a San Remo-díjjal tünteti ki.”2, Rába György is nagyon szűkszavúan fogalmaz: „1940 kezdetén állapota rosszabbodik, március 25-én mégis elindul San Remóba a Dante-fordítást jutalmazó 50 000 lírás díj átvételére, s április elején feleségével tíz napot tölt ismét Brissagóban.”3. Benedek Marcell önéletrajzi ihletettségű kis kötete is csak ennyit közöl a díjazás tényéről: „Ragaszkodott az élethez s a költői dicsőséghez is. Halálos betegen utazott el San Remóba, hogy személyesen vegye át a díjat, amellyel Dante-fordítását kitüntették.”4 A kitüntetés tehát legtöbbször csak mint az olasz államnak a Dante fordításért adott 50.000 lírás díja szerepel. 1 VUCETICH, N[elly]., „Babits Mihály San Remo-díja. A költő olasz fordítója a kitüntetés jelentőségéről, Pest, 1940. március 30. 2 PÓK Lajos, Babits Mihály alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., Szépirodalmi, 1967, 213. 3 RÁBA György, Babits Mihály, Bp.,Gondolat. 1983, 319. 4 BENEDEK Marcell, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 1969, 26. 5 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 Elsőként Kardos Pál foglalkozott kissé részletesebben magával a díjazással, aki így írja le az életrajz eme epizódját: „1940 tavaszán maradék életerejével még vállalkozott egy hosszabb utazásra. Az olasz kormány meghívja a sanremói díj átvételére. Sanremóban, az olasz Riviera egyik legszebb pontján nagy ünnepély keretében osztották ki az olasz kormány által művészeti és irodalmi érdemekért adományozott jelentékeny összegű jutalmakat. Az olasz kultúra külföldi terjesztéséért járó 50 000 líra jutalmat ebben az évben Babits Mihálynak ítélték oda, mint Dante fordítójának.”5 Kardos már azt a kérdést is felveti, hogy miért éppen ekkor díjaztak egy már másfél évtizede kész fordítást, mi volt az oka, hogy éppen „ekkor terelődött Babitsra az olasz kormánykörök kitüntető figyelme”. A monográfia írója szerint a válasz az akkori politikai helyzetben keresendő, az 1939 őszétől 1940 júniusáig terjedő háromnegyed év ugyanis az olasz-magyar kapcsolatok különleges időszaka. Németország ekkor már megtámadta Lengyelországot, tehát elkezdődött a második világháború, de Olaszország és Magyarország még kívülállóként hallgatja az északi fegyverropogást. „Sanremóban a kulturális díjakat 1940. március 30-án még a háborútól tartózkodó olasz kormány osztotta. Ekkoriban – mint a magyar közvélemény nagy része – Babits is erősen remélte, hogy hazája kívül maradhat a nagy világháborún.” Szintén Kardos az, aki a Széchényi Könyvtár Babits-archívumában talált Il Lavoro című lapból kivágott cikk alapján először idézi Pavolini miniszternek a díjátadó ceremónián elhangzott beszédének Babitsot méltató szavait: „a miniszter […] a kormány nevében üdvözli […] a díjak 35 nyertesét és különösen a magyar Babits Mihályt, a mély, a kiválasztott költőt, akinek a neve egy az eleven fények közül, melyek Európa irodalmi égboltján ragyognak, egyik hatóereje a mai Európának, a szellem Európájának”. Pavolini hangsúlyozta a műfordításnak és Babits egész munkásságának az érdemét, majd kiemelte, hogy „a Divina Commedia fordításával, a magyar író azok közé tartozik, akik mélyebbé tették a kapcsolatot Olaszország és Magyarország között.” A miniszter ezután külön üdvözölte Babits hitvesét, „a szintén kiváló írónőt”, és üdvözölte a költő személyében az ő szép hazáját is „Mussolini kora olaszainak egész tevékeny, egyetértő és hiánytalan rokonszenvével”.6 E beszéd szavai voltak azok, amelyek megalapozták és évtizedeken keresztül táplálták és táplálják ma is a San Remo-díjnak, mint nagy nemzetközi elismerésnek, egyben Babits jelentős nemzetközi elismerésének is a legendáját. Sipos Lajos 2008-as Babits-biográfiájában már a legújabb erdeményekkel bővíti ki a díjról alkotott képet. Említi Koltay-Kastner Jenő levelét (amelyből az író értesült a díjazásról), amely az 50.000 lírás irodalmi díj elnevezés mellé hozzáteszi „amellyel azt a 5 KARDOS Pál, Babits Mihály, Budapest, Gondolat, 1972, 506-508. 6 KARDOS, I.m., 507-508. 6 DOI: 10.15774/PPKE.BTK.2014.013 külföldit jutalmazzák, aki az olasz szellem külföldi megismertetése terén szerzett legtöbb érdemet”, valamint azt a tényt, hogy a San Remo-díjakat évente öt kategóriában osztották: irodalmi, zenei, festészeti és szobrászati művet díjaztak, az ötödik díjat pedig „külföldi szerző” kapta. Megemlíti díj kapcsolatát az „olasz politikai kurzussal”, valamint a többi külföldi díjazottat is, és az ünnepséggel kapcsolatban Pavolini mellett Bergamo Hercegének jelenlétét is, és idézi a miniszter köszöntő beszédének a költőre vonatkozó szavait is.7 Jelen disszertáció arra vállalkozik, hogy a San Remo-díjak történetét, a „Külföldi Szerző” kategória további győzteseit, a Babits díjazását érintő olaszországi és magyar sajtóvisszhangot bemutatva, azaz a díjazók és a díjazottak horizontjába helyezve vizsgálja meg az elismerés valódi értékét, valamint választ adjon a Babits díjazását övező számos eddig tisztázatlan kérdésre. Valójában máig nem derült ki megnyugtatóan, hogy magán- vagy állami, regionális, nemzeti- vagy nemzetközi díjról van-e szó; a többi művészeti kategória mellett mi volt a szerepe a „Külföldi Szerző” kategóriának; hogyan lehetett pályázni a díjra; miért 1940-ben lett Babits 1938. évi győztes egy olyan fordítással, amely akkor már több mint másfél évtizede készen volt; és legfőképpen: hogyan nyerhette el a díjat, ha nem is pályázott rá? Babits Mihály San Remo-díjának története olyan kultúrtörténeti érdekesség, amely nemcsak hitelesen illusztrálja a korabeli sajátos olasz-magyar kulturális viszonyokat, de bepillantást enged a Mussolini-éra művészetpolitikájába és díjazási rendszerének kulisszái mögé. Az értekezés egy befejezett, San Remóban, Impériában, Genovában és Rómában végzett kutatás eredményeit teszi közzé és az eddig a témában megjelent szakirodalom összefoglalását kísérli meg. A disszertáció a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán 2005-ben megvédett szakdolgozat folytatása. 2005-ben kezdtem a kutatást, először San Remóba és Genovába utaztam. Az anyaggyűjtést nehezítette, hogy a helyszínen már szinte semmilyen anyag nem található meg ebben a témában, a város 7 „1940. március 30-án San Remóban a költő átvette az 50 ezer lírás irodalmi díjat, mellyel
Load more

Recommended publications
  • Corso Di Laurea Magistrale in Filologia E Letteratura Italiana Tesi
    Corso di Laurea magistrale in Filologia e letteratura italiana Tesi di Laurea Dino Buzzati e il mondo della cronaca giornalistica Relatore Ch. Prof. Ilaria Crotti Correlatori Dott. Alberto Zava Dott.ssa Marialuigia Sipione Laureando Chiara Tormen Matricola 834721 Anno Accademico 2011/2012 Sommario Capitolo primo ..................................................... 3 I.1 Scrittori giornalisti, giornalisti scrittori ..................................................................................................... 3 I.2 Il giornalismo nella vita di Buzzati .......................................................................................................... 20 Capitolo secondo ............................................... 41 II.1 Buzzati scrittore e giornalista ................................................................................................................ 41 II.1.1 Lo scrittore fantastico ..................................................................................................................... 41 II.1.2. Le immagini ricorrenti: la montagna, la città, il deserto, il mondo animato della natura ............ 58 II.1.3 Il poliziesco ..................................................................................................................................... 66 II. 1.4. La scrittura .................................................................................................................................... 69 Capitolo terzo .................................................... 73 III.1 Buzzati
    [Show full text]
  • Le Città Di D'annunzio. Erbe, Parole, Pietre
    Le città di d’Annunzio. Erbe, parole, pietre. 2016 Venerdì 21 ottobre 2016 - ore 9.30 PAOLA SORGE Francavilla evocata da Gabriele d’Annunzio nelle lettere, negli scritti giornalistici e nel Libro segreto GIACOMO D’ANGELO La “piccola patria” dalle Novelle al Libro segreto GIOVANNI ISGRÒ La Venezia filmica di Gabriele d’Annunzio ELENA LEDDA D’Annunzio e Brescia: un poeta imaginifico e una città silente e munifica ANTONIO ZOLLINO D’Annunzio a Carrara: la buccina del cavatore e del “Tritone” alcionio Venerdì 21 ottobre 2016 - ore 16.00 LORENZO BRACCESI Dal rudere al monumento. L’ideologia delle pietre ne Le città del silenzio MARIA TERESA IMBRIANI D’Annunzio, la Napoli post-desanctisiana e la coscienza della letteratura Sabato 22 ottobre 2016 - ore 9.30 MARIA ROSA GIACON La Venezia di d’Annunzio: erbe, parole, pietre ed acque nella Città del “Fuoco” MARIO CIMINI Le “città morte” di d’Annunzio RAFFAELE GIANNANTONIO D’Annunzio nelle Città 129 Francavilla evocata da Gabriele d’Annunzio nelle lettere, negli scritti giornalistici e nel Libro segreto Paola Sorge “Qui è l’aria dove maturano i capolavori”, esclama il giovane d’Annunzio quando a Francavilla, nell’estate del 1888, si chiude in convento e scrive il suo primo romanzo; è un convento, come si sa, molto particolare, dove la religione professata è quella dell’Arte con l’A maiuscola, dove al posto dei frati operano giovani di talento pieni di vita, alla continua ricerca di nuove espressioni creative. Nell’ultimo decennio dell’Ottocento, Francavilla a mare, con i suoi otto chilometri di arenile,
    [Show full text]
  • La Grande Biblioteca D Italia
    Biblioteca nazionale centrale di Roma La grande biblioteca d#Italia Bibliotecari, architetti e artisti all#opera (1975-2015) a cura di Andrea De Pasquale Biblioteca nazionale centrale di Roma 2016 © Biblioteca nazionale centrale di Roma, 2016 ISBN 978-88-907996-7-9 Stampa: Centro stampa BNCR Nessuna parte di questo libro può essere riprodo a o trasmessa in qualsiasi forma o con qualsiasi mezzo ele ronico, meccanico o altro, senza lautorizzazione scri a del proprietario dei diri i e delleditore. Il dire' ore scrive agli scri' ori: un archivio della le' eratura italiana contemporanea per la nuova Biblioteca nazionale 1 Il 25 marzo 1969 Emidio Cerulli, neodire ore della Biblioteca nazionale centrale di Roma 2, decise di scrivere a Giuseppe Prezzolini, per lui un “energico” maestro durante gli anni della sua formazione 3, avanzando una precisa proposta: «sono immerso + no al collo nei preparativi del non lontano trasferimento nella nuova sede del Castro Pretorio. Tra tante cose, mi preoccupo anche di arricchire lIstituto di quei “fondi” che, già importantissimi oggi, costituiranno domani le fonti essenziali della storia di questo nostro tempo». Chiede dunque di non escludere a priori la possibilità di a5 dare proprio alla Biblioteca il compito di conservare i suoi carteggi con i rappresentanti più eminenti della cultura italiana e straniera del Novecento. Con il trasferimento nella nuova sede, «che sarà la più moderna dEuropa», lIstituto si prepara infa i a me ersi al passo con le più importanti biblioteche straniere. Cerulli infa i avverte che «un senso molesto di separazione cara erizza ancora i nostri rapporti con la cultura contemporanea, e lo si avverte specie andando allestero».
    [Show full text]
  • Florence February 2016 Piero Malvestiti
    Florence February 2016 Piero Malvestiti © European University Institute - Historical Archives of the European Union, 1994-2016 Reproduction is authorised, provided the source is acknowledged, save where otherwise stated. Where prior permission must be obtained for the reproduction or use of textual and multimedia information (sound, images, software, etc.), such permission shall cancel the abovementioned general permission and indicate clearly any restrictions on use. More informations about Terms and Conditions of Use Historical Archives of the European Union 2 Piero Malvestiti Table of contents Piero Malvestiti ______________________________________________________________________________________________5 Prima guerra mondiale, antifascismo e Resistenza ___________________________________________________________6 Esilio in Svizzera, Resistenza e Repubblica dell'Ossola _________________________________________________________7 Corrispondenza del periodo clandestino ______________________________________________________________ 10 Stampa del periodo clandestino _____________________________________________________________________ 11 Attività politica e pubblicistica del secondo dopoguerra _____________________________________________________ 12 Sottosegretario alle Finanze (governo De Gasperi IV) _______________________________________________________ 17 Sottosegretario al Tesoro (governi De Gasperi V e VI) _______________________________________________________ 17 Comitato IMI-ERP ________________________________________________________________________________
    [Show full text]
  • Cronaca Triste Di Due Sconfitte
    Abbonnement - Poste - Taxe Perçue Poste Italiane S.p.A. - Sped. in AP - ROC - art. 1.co.1 D.L. 353/03 Perugia CPO www.frateindovino.eu Mensile di cultura religiosa e popolare Anno 54 - Settembre 2011 / n. 9 Il Grande Fratello All’interno ci insegue ovunque come un’ombra Cronaca triste mass medIa, dove vanno prIvaCy I fruItorI addIo di due sconfitte Del Frate a pagina 6 di UlderiCo Bernardi Le derive del fondamentalismo e della sregolatezza Il suo nome ale non fare, paura era Indro non avere. Limpido Carrara a pagina 7 Mmotto d’altri tempi. Quando tutto era affidato alla coscienza vigilata dall’Angelo ItalIa, le date custode. Un dialogo infinito, dI questI annI intimo, che durava l’intera 150 vita. Chi ama il silenzio sente, Alle pagine 8 e 9 di tempo in tempo, il bisogno di godere d’un luogo appartato dove ascoltarlo. Perché il Corea grata alle silenzio parla con la voce dei pensieri, con le righe che si CroCerossIne susseguono sulle pagine di un Gambino a pagina 10 libro amato, con la musica appassionata che si riversa dalle cuffie, o tra le mura di famIlIarItà Culla un’antica abbazia. Cosa sareb- be il canto gregoriano senza del dIsprezzo il silenzio che lo magnifica? A pagina 15 Momenti che è sempre più arduo raggiungere. Nemme- no nei deserti più desolati, l’InvenzIone dove a perdita d’occhio non Anders Behring Breivik ha fatto un’ecatombe di innocenti, quasi tutti giovani, in Norvegia, deglI occhIalI si notano presenze umane e vittima di una visione cieca di società e di futuro.
    [Show full text]
  • University of Cambridge Faculty of Modern and Medieval Languages
    University of Cambridge Faculty of Modern and Medieval Languages Popular Magazines in Fascist Italy, 1934 – 1943 A dissertation submitted by Manuela Di Franco Sidney Sussex College For the degree of Doctor of Philosophy (Ph.D.) April 2018 The dissertation examines the field of popular magazines in 1930s Italy, by first examining the broad field of magazine production under Fascism and then undertaking three case studies of individual magazines – L’Avventuroso (1934 – 1943), Omnibus (1937 – 1939), and Grazia (1938 –) – in order to build an in-depth analysis of the production, format and reception of the popular press in this period. In the interwar years, and in particular from 1934 onwards, innovative printing techniques and production methods transformed the periodical press worldwide. The emergence of new forms of illustrated magazines expanded the readership and started a process of standardisation and mass production of periodicals. The dissemination in Italy of the rotocalco, a new product aimed at the masses that was developed in the 1930s, offers a particularly interesting starting point for analysing the development of a modern Italian mass press and culture within the peculiar dynamics of a controlling Fascist regime and the mixed national and international forces that shaped it. Modern Italian magazines developed in dialogue with foreign industries, imitating models from abroad and adapting them to the Italian culture. The development of popular press in the 1930s represented a challenge for the Fascist regime, which approached it both as a threat and an opportunity to shape Italian popular culture. Through the analysis of three case studies, each from a key sector of popular press – comics, general cultural magazines, and women's magazines – and each produced by one of the three main publishing companies in the field – Nerbini, Rizzoli, and Mondadori – the dissertation aims to provide a detailed picture of the development of mass print culture in Italy during Fascism.
    [Show full text]
  • Corso Di Laurea Magistrale (Ordinamento Ex D.M
    Corso di Laurea Magistrale (ordinamento ex D.M. 270/2004) in Storia delle arti e conservazione dei beni artistici Tesi di Laurea Arti del tessile e dell'ago nell'editoria di Gio Ponti tra "Lo Stile" e "Fili" Relatore Prof. Stefano Franzo Correlatore Prof. Ssa Stefania Portinari Laureanda Silvia Lattuada Matricola 848450 Anno Accademico 2015/2016 A Michela Indice Introduzione 3 Capitolo 1 6 Il mondo editoriale di Gio Ponti 6 1.1. L'avvio dell'attività editorialista 6 1.2. "Linea" e "Lo Stile" 16 1.3. Il ritorno a "Domus" 21 Capitolo 2 24 Gli anni di "Stile" 24 2.1. Le premesse a "Stile" e il ruolo di Giuseppe Bottai 24 2.2. Gli pseudonimi di Ponti e la gestione editoriale 40 2.3. Le copertine 43 2.4. Gli argomenti trattati: dall'architettura all'arte 46 2.5. L'arte in "Stile" 55 2.6 La produzione artigianale 69 2.7 I collaboratori di Ponti 81 2.8 Le donne di "Stile"e le tematiche al femminile 92 Capitolo 3 109 La questione delle arti femminili 109 3.1. I lavori d'ago nell'Italia "gentile e operosa" 109 3.2. Il panorama italiano ed europeo 116 3.3 Le pagine sul pizzo e il ricamo 127 Capitolo 4 146 "Fili": una rivista mensile per i lavori dell'ago 146 4.1. Temi autarchici e “giardini di pizzi” 150 4.2 Ammaestramenti dall'Antico 169 Bibliografia 175 1 Appendice 198 Lo spoglio di "Stile" 198 Tabelle 265 Repertorio Iconografico 276 2 Introduzione "Ricco, nuovo e originale.
    [Show full text]
  • A Travelling Tale: Shakespeare on the Italian Stage Considers the Transposition from Page to Stage of Some of Shakespeare’S Plays in Italy
    Maria Coduri A Travelling Tale: Shakespeare on the Italian Stage Thesis submitted for the Degree of MPhil January 2013 Departments of Italian and English School of European Languages, Culture and Society University College London University of London 1 DECLARATION I, Maria Coduri, confirm that the work presented in this thesis is my own. Where information has been derived from other sources, I confirm that this has been indicated in the thesis. 2 ABSTRACT This thesis considers the transposition from page to stage of some of Shakespeare’s plays in Italy. In particular it concentrates on different approaches to Shakespeare’s texts and different ways to transform them into theatrical action. The first chapter has an introductory function, and lays the groundwork for subsequent discussion. It illustrates the encounter between the work of the English playwright and the Italian people through an overall view of the reception of Shakespeare in Italy from the first mention of his name in 1667 to Francesco De Sanctis’s critical writings in the mid- nineteenth century. The following chapters discuss how Shakespeare’s plays have been adapted for the stage by some prominent Italian actors and directors. The focus is on three periods of the history of Italian theatre. The Great Actors of the mid-nineteenth century offered stagings of Shakespeare’s plays that focused on the main character, thus depriving them of anything that did not enhance the role of the lead actor. The generation of the directors, that flourished in Italy in the mid-twentieth century, advocated a philological reading of the playtexts, after they had been so severely altered by the generation of the actors.
    [Show full text]
  • LETTERE FIRMATE · 101 Scrittori Del Novecento · LIBRERIA PONTREMOLI
    101 SCRITTORI DEL NOVECENTO ITALIANO DALLA COLLEZIONE DI ROLANDO PIERACCINI a cura di Lucia Di Maio e Laura Nicora impaginazione e iconografiaCamilla Lietti copertina Giovanni Milani layout Giacomo Coronelli LETTERE FIRMATE 101 SCRITTORI DEL NOVECENTO ITALIANO DALLA COLLEZIONE DI ROLANDO PIERACCINI LIBRERIA PONTREMOLI LIBRERIA ANTIQUARIA PONTREMOLI Via Cesare Balbo 4 20136 Milano (+39) 02 5810 3806 www.libreriapontremoli.it [email protected] ono oltre venticinquemila i volumi della biblioteca che il famoso colle- zionista Rolando Pieraccini ha raccolto nel corso degli anni e che ora Ssi trovano nella sua residenza a Helsinki. Non mancano, naturalmente, oggetti, fotografie, disegni e opere grafiche. Straordinaria è, poi, l’immensa rac- colta di autografi; sono davvero migliaia le lettere e i manoscritti che attendono adeguato studio. Dopo il catalogo Crimini firmati offriamo ora un secondo segmento, questa volta incentrato sulla letteratura del secolo scorso, sul Novecento. Non è stata una scelta facile; la tentazione di aggiungere si presentava quasi fisiologica, in un mare tanto grande di proposte e offerte. Anche questa volta ci siamo dunque imposti un necessario limite, 101. E 101 sono gli scrittori del Novecento italiano, che compaiono, secondo il consueto ordine alfabetico, per agevolare la consultazione. Sono nomi significativi, certamente tra i più notevoli e rappresentativi della cultura italiana. Naturalmente le mancanze esistono, ma questo è inevitabile. Ogni collezione è figlia del suo artefice e lo rappresenta; dunque è connessa alle passioni, alle vicende umane e agli interessi di Rolando Pieraccini. In al- cuni casi libri e scritti del singolo autore sono corredati di quelli che il colle- zionista ha percepito come ospiti, qui con un significato traslato, e comunque mantenendo la duplicità (colui che accoglie e colui che è accolto: l’arte con- tiene sempre reciprocità e sinergia).
    [Show full text]
  • Wartime Art Director Munari's Transition from Advertising Graphic Design to the World of Art Direction for Publishing Took
    Bruno Munari and the invention of modern graphic design in Italy, 1928 - 1945 Colizzi, A. Citation Colizzi, A. (2011, April 19). Bruno Munari and the invention of modern graphic design in Italy, 1928 - 1945. Retrieved from https://hdl.handle.net/1887/17647 Version: Corrected Publisher’s Version Licence agreement concerning inclusion of doctoral License: thesis in the Institutional Repository of the University of Leiden Downloaded from: https://hdl.handle.net/1887/17647 Note: To cite this publication please use the final published version (if applicable). Wartime Art Director Inside the publishing industry Mondadori and Italy’s publishing industry 177 Grazia (1938–43) 178 176 Tempo (1939–43) 180 An Italian Life of sorts 183 Photography 185 Munari’s contributions 187 Life vs. Tempo dispute 189 Foreign editions 192 Nineteen forty-three 195 Propaganda and consensus 197 The new typography and popular weeklies 202 Domus (1943–44) 203 Inside the cultural industry 206 Munari as author 208 Munari’s transition from advertising graphic design to the world of art direction for publishing took place in a rather particular context within the broader Italian publishing industry. On the one hand, the technological novelty of the illustrated magazine printed by the rotogravure process—which allowed an integrated printing of both texts and photographs, and was both faster and cheaper for large print-runs—had first been tried out in Italy during the early 1930s, under the auspices of Milan’s two main publishers, Angelo Rizzoli and Arnoldo Mondadori, in the
    [Show full text]
  • «Il Teatro Non Si Può Tradire» Profilo Di Gianna Giachetti
    UNIVERSITA’ DEGLI STUDI DI FIRENZE FACOLTA’ DI LETTERE E FILOSOFIA Corso di Laurea in Progettazione e Gestione di Eventi e Imprese dell’Arte e dello Spettacolo Anno Accademico 2006-2007 Tesi in Storia del Teatro Contemporaneo «Il teatro non si può tradire» Profilo di Gianna Giachetti Relatrice Candidata Prof.ssa Teresa Megale Elena Bassanelli «… se ho un talento è quello di amare quel piccolo mondo racchiuso tra le spesse mura di questo edificio e soprattutto mi piacciono le persone che lavorano in questo mondo piccolo, fuori di qui c’è il mondo grande e qualche volta capita che il mondo piccolo riesca a rispecchiare il mondo grande tanto da farcelo capire un po’ meglio… in ogni modo riusciamo a dare a tutti coloro che vengono qui la possibilità se non altro per qualche minuto, per qualche secondo, di dimenticare il duro mondo che è là fuori… il nostro teatro è un piccolo spazio fatto di disciplina, coscienza, ordine e amore». Da Fanny e Alexander di Ingmar Bergman. INDICE PREMESSA 1 CAPITOLO PRIMO 3 IL PERCORSO ARTISTICO DALL’ACCADEMIA ALLA DURA SCUOLA DEL PALCOSCENICO 1.1 Gli studi e l’esordio sulla scena teatrale. 3 1.2 Orazio Costa maestro e regista. 5 1.3 Gli anni romani. 8 1.4 L’attrice ai Teatri stabili di Genova e Torino. 12 1.5 La breve stagione al Teatro Stabile di Palermo. 17 1.6 In scena con Giorgio De Lullo e Romolo Valli. 19 1.7 Nuovi ruoli e nuovi personaggi. 26 1.8 Lavorare con Tino Buazzelli. 31 1.9 Dopo il silenzio.
    [Show full text]
  • 1 UNIVERSITA' DEGLI STUDI DI PARMA Dottorato Di Ricerca In
    UNIVERSITA’ DEGLI STUDI DI PARMA Dottorato di ricerca in “Scienze Filologico-Letterarie, Storico- Filosofiche e Artistiche” Ciclo XXX COLLEZIONARE IL NOVECENTO IL ‘CANONE’ DELLA GRAFICA EDITORIALE ITALIANA NELLA COLLEZIONE BORTONE BERTAGNOLLI Coordinatore: Chiar.mo Prof. Beatrice Centi Tutor: Chiar.mo Prof. Francesca Zanella Dottorando: Marta Sironi 2014/2018 1 INDICE Introduzione PARTE I LE COPERTINE DEL NOVECENTO ITALIANO NELLA COLLEZIONE BORTONE BERTAGNOLLI I. Capitolo: Collezionare per storicizzare I.1. Sandro Bortone: ‘l’uomo che salvava i libri’ I.2. La direzione della Biblioteca Civica di Como I.3. Collezionista di memoria culturale I.4. “Le carte del cielo” e le edizioni autoprodotte II. Capitolo: Il ‘canone italiano’ della grafica editoriale del Novecento II.1. Appunti per una storia della grafica editoriale italiana II.2. L’arte in copertina II.3. L’astro nascente: il grafico II.4. Scuole regionali e migrazioni artistiche II.5. Editoria scolastica II.6. Editoria musicale PARTE II ATTRAVERSO LA COPERTINA III. Capitolo: Il “libro bello italiano”: artisti ed editori III.1. Il “libro bello italiano” nelle riviste specializzate del Ventennio III.2. Dall’architettura al libro III.3. La Alpes: da Giulio Cisari a Ubaldo Cosimo Veneziani III.4. Il primato di Cisari in Mondadori III.5. L’editore pubblicitario: Valentino Bompiani IV. Capitolo: La copertina per tutti: dall’illustrazione al rotocalco IV.1. La Vitagliano e l’inaudito Renzo Ventura IV.2. Facchi e Monanni, Barion e Madella: “editori da bancarella” IV.3. Azzurri, gialli, verdi: l’editoria popolare in casa Mondadori IV.4. La donna in copertina: parabola dell’immaginario femminile nel Ventennio V.5.
    [Show full text]