DOCSLIB.ORG

Írország a Kulcslyukon Keresztül Írsko Cez Kľúčovú Dierku Ireland Through a Keyhole

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Írország a Kulcslyukon Keresztül Írsko Cez Kľúčovú Dierku Ireland Through a Keyhole Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja Základná škola s VJM Ferenca Kazinczyho, Tornaľa Írország a kulcslyukon keresztül Írsko cez kľúčovú dierku Ireland Through A Keyhole Tanulmányi segédanyag Szerkesztette: Mgr Dubovský Norbert Tartalom – Contents: Ireland - Írország …………………………….….…..1 The History of Ireland - Írország történelme ….……13 The Irish Music - Az ír zene .……………..…….…...35 Irish National Holidays - Ír ünnepek …… …….…...49 The Irish Cuisine - Az ír konyha ...……… …….……61 The Capital, Dublin - A fıváros, Dublin …………....72 The Irish Language - Az ír nyelv …….……………...78 The Irish Literature - Az ír irodalom ……………....85 Írország Ireland Írország Ír Köztársaság Poblacht na hÉireann Republic of Ireland zászló címer Nemzeti mottó: Éire go deo Himnusz: Amhrán na bhFiann (A katona dala) Fıváros Dublin Államforma köztársaság - Államf ı Mary McAleese - Miniszterelnök Brian Cowen Hivatalos nyelv ír és angol függetlenség az Egyesült Királyságtól - Angol-ír Szerz ıdés 1921. december 6. Terület - Összes 70 273 km² (117.) - Víz (%) 2% Népesség - 2005 évi becslés 4 130 700 (119.) - Néps őrőség 56 f ı/km² GDP 2005 - Összes 164 190 millió USD (47.) - Egy f ıre jutó 36 775 USD HDI () (.) – Pénznem Euró ( EUR ) Id ızóna WET (UTC0) - Nyári id ıszámítás WEST (UTC+1) Internet TLD .ie Nemzetközi gépkocsijel IRL Hívószám +353 Írország (angolul Ireland , írül Éire ) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fıvárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. A jelenlegi államf ı nı, Mary McAleese. Mary McAleese Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelv ő taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánf ınök”-öt jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig „klánf ınök-helyettes”-t. A jelenlegi taoiseach Brian Cowen. Brian Cowen Földrajz Az Ír-sziget térképe Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigett ıl az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el. Domborzat Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas. A Carrauntuohill Vízrajz Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezd ıdı 70 km hosszú torkolata. Vízgy őjt ı területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti- óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelent ıs folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek f ı ága a Királyi F ıcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában. Éghajlat Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhet ıen sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélesség ő területeké. Az Észak-atlanti áramlat a Golf-áramlat melegviz ő északkeleti irányú folytatása. A Golf-áramlat Írországtól nyugatra két ágra szakad. Egyik ága, a Kanári áramlat délre tart, a másik folytatja útját észak felé Északkelet-Európa partjai mentén, és itt jelent ıs melegít ı hatása van az éghajlatra. Más ágai az Irminger áramlat és a Norvégia áramlat. Az Észak-atlanti vízsüllyedés hajtja az Észak-atlanti áramlatot. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a globális felmelegedés jelent ıs hatást gyakorolhat az Észak-atlanti áramlatra, ami Nyugat-Európa jelent ıs leh őléséhez vezethet. (A lehetséges hatást illet ıen gyakran összekeverik a Golf-áramlattal.) Az átlagos téli hımérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekv ı helyeké általában. Mivel nyáron az óceán h őt ezért a h ımérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes. Növény- és állatvilág Vörös szarvasok a Killarney Nemzeti Parkban (Kerry megye). Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követ ıen nagyon korán, mintegy 8000 évvel ezel ıtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos él ıhelyeket kínál: megm ővelt területeket, erd ıket, fenyveseket, mocsarakat és parti él ıhelyeket. Faunája Csak 31 eml ısfaj ıshonos a szigeten, mivel a jégkorszak után megemelked ı tengerszint elválasztotta kontinenst ıl. Néhány faj, mint a vörös róka (Vulpes vulpes), a sün,a hermelin (Mustela erminea) és a borz gyakoriak, mások, mint az ír nyúl (Lepus timidus), a nagytermet ő vörös szarvas (Cervus elaphus) és a nyuszt (Martes martes) jobbára csak egyes nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken láthatók. Az ír nyúl (Lepus timidus), Néhány behozott faj teljesen alkalmazkodott a környezethez, mint az európai nyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a vándorpatkány ( Rattus norvegicus""). A szigeten mintegy 400 madárfaj él, sok közülük vándormadár, mint a télen Afrikába költ ızı fecske. A sarki madarak télen jönnek a szigetre. Az avifauna nagyon gazdag: nagy tengerimadár kolóniák élnek a partok környékén, például a Saltee-szigeteken és a Nagy Skellig-szigeten. Az aranysasok (Aquila chrysaetos) évtizedekkel ezel ıtt kipusztultak a szigeten, de újratelepítették ıket. Az Ír-szigeten nincsenek kígyók és hüll ıkból is csak egy faj van, az elevenszül ı gyík (Zootoca vivipara). Háromféle kétélt ő él itt: a gyepi béka (Rana temporaria), a pettyes g ıte (Lissotriton vulgaris) és a barna varangy (Bufo calamita), de közülük csak a béka bennszülött faj. Az őshonos barna varangy (Bufo calamita A délnyugati partok mentén rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri tekn ıs fajok, de nem mennek a partra. Környezetvédelem Az Ír-szigetet eredetileg borító erd ık maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehet ıvé az él ıvilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mez ıgazdasági m ővelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az él ı vizekbe, és károsítják azokat. Írország nemzeti parkjai : • Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor. • The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló él ıvilág. • Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedés ő botanikus kert. • Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park. • Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erd ık és mocsarak. Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna. Államszervezet és közigazgatás Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO- nak.Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képvisel ıvel, fels ıháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezet ıje a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legf ıbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President). Közigazgatási felosztás A sziget a törzsi rendszerben él ı kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi kés ıbb beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer Ma Ulster 9 megyéjéb ıl 6 (Észak-Írország) az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír- szigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebb ıl 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kett ıvel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Az ír megyék közös zászlója Az Ír Köztársaság megyéi (a térképen zölddel): 1. Dublin megye 14. Kilkenny (Dun Laoghaire- 15. Waterford Rathdown, 16. Cork Fingal, Dél- 17. Kerry Dublin és Dublin 18. Limerick fıváros)1 19. Tipperary 2. Wicklow (Észak- 3. Wexford Tipperary és 4. Carlow Dél-Tipperary)2 5. Kildare 20. Clare 6. Meath 21. Galway 7. Louth 22. Mayo 8. Monaghan 23. Roscommon 9. Cavan 24. Sligo 10. Longford 25. Leitrim 11. Westmeath 26. Donegal 3 12. Offaly 13. Laois 3 1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa a korábbi Dublin megye területeit ölelik fel. 2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel 3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királyn ı megyéje" néven voltak ismertek.] Közlekedés Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik. A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböz ı pontjaihoz az utasokat. Írországban baloldali közlekedés van. A távolságokat és a sebesség korlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve
Load more

Recommended publications
  • Languages in the Post-Primary Curriculum: a Discussion Paper
    Languages in the post-primary curriculum: a discussion paper David Little Centre for Language and Communication Studies Trinity College Dublin Contents Summary 3 1 Introduction 4 2 The current curriculum 6 2.1 Do we have a language curriculum or language curricula? 6 2.2 English 7 2.3 Irish 9 2.4 French, German, Spanish and Italian 10 2.5 Other languages 12 2.6 Issues for discussion 13 3 The language situation in Ireland 15 3.1 Irish 15 3.2 Irish Sign Language 15 3.3 Irish Traveller Cant 17 3.4 “New” languages 17 3.5 Issues for discussion 18 4 The challenge of internationalisation 20 4.1 The international role of English 20 4.2 Ireland’s membership of Europe 20 4.3 Issues for discussion 22 5 The Common European Framework and the European Language Portfolio 23 5.1 Functions, notions, and the communicative approach 23 5.2 The Common European Framework 24 5.3 The European Language Portfolio 26 5.4 Further developments 27 5.5 Issues for discussion 28 6 Trends in language teaching 30 6.1 The “communicative revolution” 30 6.2 The central role of target language use 31 6.3 Learner autonomy and motivation 32 6.4 Immersion programmes 34 6.5 Media and information technologies 34 6.6 Issues for discussion 35 7 Conclusion 36 7.1 Criticisms 36 7.2 Questions 37 7.3 Challenges 38 Appendix 1: The Common Reference Levels – global scale 39 Appendix 2: The Common Reference Levels – self-assessment grid 40 Appendix 3: Complete list of validated European Language Portfolios, validated as of March 2003 41 Appendix 4: Validated European Language Portfolios developed in Ireland 42 2 Summary This discussion paper begins by reviewing the current provision for languages in the post- primary curriculum: English, Irish and foreign languages.
    [Show full text]
  • Minority Language Rights: the Irish Language and Ulster Scots
    MINORITY LANGUAGE RIGHTS The Irish language and Ulster Scots Briefing paper on the implications of the European Charter for Regional or Minority Languages, European Convention on Human Rights and other instruments June 2010 © Northern Ireland Human Rights Commission Temple Court, 39 North Street Belfast BT1 1NA Tel: (028) 9024 3987 Fax: (028) 9024 7844 Textphone: (028) 90249066 SMS Text: 07786 202075 Email: [email protected] Website: www.nihrc.org 1 2 CONTENTS page Introduction 5 1. Development of minority language rights in international human rights law 6 1.1 The European Charter for Regional or Minority Languages 7 1.2 Indigenous languages and the Charter, and obligations relating to ‘non-indigenous’ languages 8 1.3 The Irish language and Ulster Scots 10 2. Duties framework for public authorities 12 2.1 Duties in relation to the Irish language under Part III of the Charter 12 2.2 Policy Objectives and Principles for Irish and Ulster Scots under Part II of the Charter 13 2.3 The Belfast (Good Friday) and St Andrews Agreements 14 2.4 Minority language rights in UN and other Council of Europe instruments, including the European Convention on Human Rights 15 2.5 Duties and the policy development process 17 3. Non-discrimination on grounds of language 18 3.1 Human rights law obligations 18 3.2 Discrimination against English speakers? 19 3.3 Differential treatment of Irish and Ulster Scots 20 3.4 Banning or restricting minority languages 21 4. Positive action: promotion through corporate identity 25 4.1 Promotion of minority languages and the rights of others 25 4.2 Freedom of expression and ‘sensitivities’ 26 Appendix 1: The Charter, Article 10 29 Appendix 2: The Charter, Part II, Article 7 30 3 4 INTRODUCTION The Northern Ireland Human Rights Commission (the Commission) is a statutory body created by the Northern Ireland Act 1998.
    [Show full text]
  • Carmina Gadelica Ortha Nan Gaidheal
    f^ SoM- , (d SL. — m ! 1— ; ./ CARMINA GADELICA ORTHA NAN GAIDHEAL C ARMINA GADELIC A HYMNS AND INCANTATIONS WITH ILLUSTRATIVE NOTES ON WORDS, RITES, AND CUSTOMS, DYING AND OBSOLETE: ORALLY COLLECT- ED IN THE HIGHLANDS AND ISLANDS OF SCOTLAND AND TRANSLATED INTO ENGLISH, BY ALEXANDER CARMICHAEL VOLUME II EDINBURGH PRINTED FOR THE AUTHOR BY T. AND A. CONSTABLE, PRINTERS TO HER MAJESTY AND SOLD BY NORMAN MACLEOD 25 GEORGE IV. BRIDGE 1900 Three hundred copies printed ORTHA NAN GAIDHEAL URNAN AGUS UBAGAN LE SOLUS AIR FACLA GNATHA AGUS CLEACHDANA A CHAIDH AIR CHUL CNUASAICHTE BHO BHIALACHAS FEADH GAIDHEALTACHD NA H-ALBA AGUS TIONNDAICHTE BHO GHAIDHLIG GU BEURLA, LE ALASTAIR MACGILLEMHICHEIL CONTENTS UIBE INCANTATIONS Allt. 122. Eolas na Ruaidh Charm for Rose 3 Faie, a Mhic 's a Chriosda Behold, Son and Christ 123. Eolas na Ruaidh Charm for Rose 5 A ruadh ghaothar, atar, aogail Thou rose windy, swelling, deadly 124. Eolas na Ru Charm for Rose 7 A I'u eugail, aogail, atail Thou rose deathly, deadly, swollen 125. Eolas at Cioch Charm for swollen Breast 9 Eolas a rinn Gillecalum The charm made by Gillecalum 12G. Eolas an Deididh Toothache Charm 11 Ob a chuir Bride bhoidheacli The incantation put by lovely Bride 127. Eolas na Budha Charm for Jaundice 13 Air bhuidhe, air dhuibhe For the jaundice, for the spaul 128. Eolas sgiucha Feithe Charm for bursting Vein 15 Rami a riiiii ban-naomh Bride The rune made by the holy maiden 129. Eolas sgocha Feith Charm for bursting Vein 17 Paidir Moire a h-aou Rosary of Mary, one 130.
    [Show full text]
  • Republic of Ireland. Wikipedia. Last Modified
    Republic of Ireland - Wikipedia, the free encyclopedia What links here Related changes Upload file Special pages Republic of Ireland Permanent link From Wikipedia, the free encyclopedia Page information Data item This article is about the modern state. For the revolutionary republic of 1919–1922, see Irish Cite this page Republic. For other uses, see Ireland (disambiguation). Print/export Ireland (/ˈaɪərlənd/ or /ˈɑrlənd/; Irish: Éire, Ireland[a] pronounced [ˈeː.ɾʲə] ( listen)), also known as the Republic Create a book Éire of Ireland (Irish: Poblacht na hÉireann), is a sovereign Download as PDF state in Europe occupying about five-sixths of the island Printable version of Ireland. The capital is Dublin, located in the eastern part of the island. The state shares its only land border Languages with Northern Ireland, one of the constituent countries of Acèh the United Kingdom. It is otherwise surrounded by the Адыгэбзэ Atlantic Ocean, with the Celtic Sea to the south, Saint Flag Coat of arms George's Channel to the south east, and the Irish Sea to Afrikaans [10] Anthem: "Amhrán na bhFiann" Alemannisch the east. It is a unitary, parliamentary republic with an elected president serving as head of state. The head "The Soldiers' Song" Sorry, your browser either has JavaScript of government, the Taoiseach, is nominated by the lower Ænglisc disabled or does not have any supported house of parliament, Dáil Éireann. player. You can download the clip or download a Aragonés The modern Irish state gained effective independence player to play the clip in your browser. from the United Kingdom—as the Irish Free State—in Armãneashce 1922 following the Irish War of Independence, which Arpetan resulted in the Anglo-Irish Treaty.
    [Show full text]
  • By Daniel Krauße
    Parrot Tim1 3 Feascinating Facts about Marshallese The Thinking of Speaking Issue #35 January / December 201 9 AAnn IInnddiiggeennoouuss YYeeaarr HHooww 22001199 bbeeccaammee tthhee I ntern IInntteerrnnaattiioonnaall YYeeaarr ooff ation Year al IInnddiiggeennoouuss LLaanngguuaaggeess Ind of igen Lan ous guag Is es SSaayy TTāāllooffaa ttoo TTuuvvaalluuaann sue An iintroductiion to the Tuvalluan llanguage SSttoorryy ooff tthhee RRoommaa A hiistory of European "Gypsiies" VVuurrëëss ooff VVaannuuaattuu Cooll thiings about thiis iindiigenous llanguage 3300 FFaasscciinnaattiinngg FFaaccttss aabboouutt MMaarrsshhaalllleessee Diiscover detaiills about thiis iislland llanguage PPLLUUSS •• IInntteerrvviieeww wwiitthh aauutthhoorr aanndd ppuubblliisshheerr DDrr.. EEmmiillyy MMccEEwwaann •• BBaassiicc GGuuiiddee ttoo NNaahhuuaattll •• RReevviieeww ooff MMooaannaa Parrot Time | Issue #35 | January / December 2019 1 1 3 Fascinating Facts about Marshallese LLooookk bbeeyyoonndd wwhhaatt yyoouu kknnooww Parrot Time is your connection to languages, linguistics and culture from the Parleremo community. Expand your understanding. Never miss an issue. Parrot Time | Issue #35 | January / December 2019 2 Contents Parrot Time Parrot Time is a magazine Features covering language, linguistics and culture of the world around us. It is published by Scriveremo Publishing, a division of 1 0 A User-Friendly Introduction to the Tuvaluan Parleremo, the language learning community. Language On what was formerly known as the Ellice Islands lives the Join Parleremo today. Learn a Polynesian language Tuvaluan. Ulufale mai! Learn some of it language, make friends, have fun. yourself with this look at the language. 1 8 An Indigenous Year The UN has declared 2019 to be the International Year of Indigenous Languages. But who decided this and why? Editor: Erik Zidowecki Email: [email protected] Published by Scriveremo Publishing, a division of 20 13 Fascinating Facts about Marshallese Parleremo.
    [Show full text]
  • Global Survey of Revitalization Efforts: a Mixed Methods Approach to Understanding Language Revitalization Practices
    Vol. 13 (2019), pp. 446–513 http://nflrc.hawaii.edu/ldc http://hdl.handle.net/10125/24871 Revised Version Received: 22 May 2019 Global Survey of Revitalization Efforts: A mixed methods approach to understanding language revitalization practices Gabriela Pérez Báez University of Oregon & Smithsonian Institution Rachel Vogel Cornell University Uia Patolo Auckland University of Technology The world’s linguistic diversity, estimated at over 7,000 languages, is declining rapidly. As awareness about this has increased, so have responses from a number of stakeholders. In this study we present the results of the Global Survey of Re- vitalization Efforts carried out by a mixed methods approach and comparative analysis of revitalization efforts worldwide. The Survey included 30 questions, was administered online in 7 languages, and documented 245 revitalization ef- forts yielding some 40,000 bits of data. In this study, we report on frequency counts and show, among other findings, that revitalization efforts are heavily fo- cused on language teaching, perhaps over intergenerational transmission of a lan- guage, and rely heavily on community involvement although do not only involve language community members exclusively. The data also show that support for language revitalization in the way of funding, as well as endorsement, is critical to revitalization efforts. This study also makes evident the social, cultural, polit- ical, and geographic gaps in what we know about revitalization worldwide. We hope that this study will strengthen broad interest and commitment to studying, understanding, and supporting language revitalization as an integral aspect of the history of human language in the 21st century. 1. Introduction1 The world’s linguistic diversity is estimated to encompass over 7,000 languages (Hammarström et al.
    [Show full text]
  • Empires and Their Languages: Reflections on the History and the Linguistics of Lingua Franca and Lingua Sacra
    Max Planck Research Library for the History and Development of Knowledge Studies 10 Reinier Salverda: Empires and their Languages: Reflections on the History and the Linguistics of Lingua Franca and Lingua Sacra In: Jens Braarvig and Markham J. Geller: Studies in Multilingualism, Lingua Franca and Lingua Sacra Online version at http://mprl-series.mpg.de/studies/10/ ISBN 978-3-945561-13-3 First published 2018 by Edition Open Access, Max Planck Institute for the History of Science under Creative Commons by-nc-sa 3.0 Germany Licence. http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/3.0/de/ Printed and distributed by: PRO BUSINESS digital printing Deutschland GmbH, Berlin http://www.book-on-demand.de/shop/15501 The Deutsche Nationalbibliothek lists this publication in the Deutsche Nationalbibliografie; detailed bibliographic data are available in the Internet at http://dnb.d-nb.de Chapter 1 Empires and their Languages: Reflections on the History and the Linguistics of Lingua Franca and Lingua Sacra Reinier Salverda Introduction This contribution on lingua sacra and lingua franca comes in four main sections. Section 1.1 will set out the linguistic and historical preliminaries necessary for our investigation. In section 1.2, we will take a closer look, first, at the historic Lingua Franca that was spoken for centuries around the Mediterranean; then also at the development and properties of lin- gua franca as a general category in modern linguistics. In section 1.3, we will explore the varieties of lingua sacras and the sources of their sacredness; then next go on to discuss the linguistic properties of lingua sacra, in particular with respect to sociolinguistics, speech act performatives and orality.
    [Show full text]
  • Con Mis Propias Palabras
    PortadaEur12.qxd 10/04/2007 12:22 PÆgina 1 infanciaeneu-ro-pa 07.12SETEMBRE 2001 1 REVISTA DE UNA RED DE REVISTAS EUROPEAS Con mis propias palabras los servicios para la infancia en una sociedad multilingüe INTportad 12.qxd 02/05/2007 14:20 PÆgina 2 Sumario Editorial Consejo de Redacción ¡Uf! Bienvenidos al número 12 de Infancia en Peter Moss Perrine Humblet Infancia 3 Europa. Este número trata de las lenguas en Director de la revista Infancia en Grandir à Bruxelles Europa, publicación conjunta de La lengua materna más dos lenguas extranjeras: Europa, y, en concreto, de la importancia de Cada nueve meses se distribuyen de una red de revistas europeas. ¿el plurilingüismo puede convertirse en norma? las sociedades plurilingües y de dar apoyo al manera gratuita cuatro mil ejempla- E-mail: [email protected] Marie-Nicole Rubio y Andrée Tabouret Keller 4 multilingüismo entre los niños y sus familias. res de Grandir à Bruxelles entre la Infancia en Europa se precia de ser una comunidad francesa de Bélgica. Lenguas oficiales y lenguas minoritarias 6 Página web: www.grandirabruxelles.be publicación multilingüe, disponible en 11 Irene Balaguer, Infancia Plurilingüismo lenguas. Pero al editar este número me he La Asociación de Maestros Rosa Adrian Butler 9 dado cuenta de que sólo rascamos la super- Sensat edita cada dos meses Stig Lund, Born & Unge Las lenguas en los servicios para la primera ficie de la diversidad lingüística en Europa. Infancia e Infància, en castellano y Revista semanal gratuita para los infancia en Europa Se hablan literalmente cientos de lenguas, catalán.
    [Show full text]
  • Literaturverzeichnis
    Literaturverzeichnis TGSI:Alick1980-82 [Alick 1980] Alick, Morrison: The Grianam Case, 1734-1781, The Kelp Industry, and the Clea- rances in Harris, 1811-1854. In: TGSI 52 (1980-82), S. 20–89 TGSI:Anderson1929-30 [Anderson 1929] Anderson, Adam E.: Kilbrandon and Kilchatton Session Records, 1753-1773. In: TGSI 35 (1929-30), S. 264–276 TGSI:Anderson1931-33 [Anderson 1931] Anderson, Adam E.: Notes from the Presbytery of Lorne. In: TGSI 36 (1931-33), S. 112–138 TGSI:Anon.1880-83 [Anon. 1880] Anon.: The Gaelic Census of 1881. In: TGSI 10 (1880-83), S. 51–58 TGSI:Anon.1924-25 [Anon. 1924] Anon.: Vicount Leverhulme’s assumption of the style “Of the Western Isles”. In: TGSI 31 (1924-25), S. 197–222 TGSI:Anon.1927-28 [Anon. 1927] Anon.: Indexes to Contents of Volumes I to XXXIV. of the Transactions of the Society, from 1871 to 1928. In: TGSI 34 (1927-28), S. 375–456 TGSI:Anon.1988-90 [Anon. 1988] Anon.: An Appreciation to Mrs Isabel Mary Smith (Maciver): An Article on the Attitudes of Outer Hebridean Youngsters. In: TGSI 56 (1988-90), S. 214–222 TGSI:Anwyl1904-07 [Anwyl 1904] Anwyl, E.: Ancient Celtic Dieties. In: TGSI 26 (1904-07), S. 392–417 TGSI:Anwyl1908-11 [Anwyl 1908] Anwyl, E.: The Celt in the Classics. In: TGSI 27 (1908-11), S. 184–200 TGSI:Bain1886-87 [Bain 1886] Bain, George: The Clava Cairns and Circles. In: TGSI 13 (1886-87), S. 122–135 TGSI:Bain1934-36 [Bain 1934] Bain, George: Celtic Art: The Mathematical Basis of the Construction of the Art of the Pictish School.
    [Show full text]
  • Newsletter of the North American Association of Celtic Language Teachers
    1 NAACLT Newsletter of the North American Association of Celtic Language Teachers December 2010 Merry Christmas and Happy New Year! Cornish Nadelik Lowen ha Blydhen Nowydh Da Irish Nollaig shona duit agus athbhliain faoi shéan is faoi mhaise duit Manx Nollick Ghennal as Blein Vie Noa Welsh Nadolig llawen a blwyddyn newydd dda Scottish Gaelic Nollaig chridheil agus bliadhna mhath ùr Breton Nedeleg laouen ha bloavezh mat Greetings all, I was unable to put together a newsletter for September as I had planned so the current newsletter is about twice the usual length and contains a selection of articles related to Celtic languages and to the teaching of languages. Of special interest are the selections on Bungi Creole and Shelta … two languages derived in part from Celtic languages. Since there is so much pessimism in certain linguistic circles about the fate of ‘lesser used languages’, I have included articles on the discovery of an unheard of language in India, and the establishment of a link between the Dene – Apache family of Amerindian languages and a language in Siberia thus confirming the Asiatic origin of Amerindian tongues. As well, there are several articles of a more general nature on language, and one which highlights a Gaelic link with the last synagogue in Cape Breton Island. The last article provides some facts about the Isle of Man for those who may be planning to attend our next meeting which will be held there. Enjoy the articles over the Christmas holidays! John Donahue, Newsletter editor 2 Bungi creole From Wikipedia, the free encyclopedia Bungi (also Bungee, Bungie, Bungay, or The Red River Dialect) is a creole of Scottish English strongly influenced by Orcadian, Gaelic, Cree and Ojibwe,and spoken by the Red River Métis in present-day Manitoba, Canada.
    [Show full text]
  • Carmina Gadelica : Hymns and Incantations with Illustrative Notes
    (h lOJ^ -\Q CARMINA GADEUCA ORTHA NAN GAIDHEAL Carmina Gadelica Hymns and Incantations With Illustrative Notes on Wo?-ds, Rites, and Customs, Dying and Obsolete : Orally Collected in the Highlands and Islands of Scotland and Translated into E?iglish By Alexander Carmichael Volume II Oliver and Boyd Edinburgh : Tweeddale Court London: 33 Paternoster Row, E.C.4 1928 PRINTED IN GREAT BRITAIN BV AND BOYD, EDINBURGH -.30 WV^ ^ i., /, o r- !"i ORTHA NAN GAIDHEAL URNAN AGUS UBAGAN LE SOLUS AIR FACLA GNATHA AGUS CLEACHDANA A CHAIDH AIR CHUL CNUASAICHTE BHO BHIALACHAS FEADH GAIDHEALTACHD NA H-ALBA AGUS TIONNDAICHTE BHO GHAIDHLIG GU BEURLA, LE ALASTAIR MACGILLEMHICHEIL CONTENTS UIBE INCANTATIONS PAGE 122. Eolas iia Ruaidh Charm for Rose 3 Faic, a Mhic 's a Chriosda Behold, Son and Christ 123. Eolas na Ruaidh Charm for Rose 5 A ruadh ghaothar, atar, aogail Tliou rose windy, swelling, deadly 124. Eolas na Ru Charm for Rose 7 A ru eugail, aogail, atail Thou rose deathly, deadly, swollen 125. Eolas at Cioch Charm for swollen Breast 9 Eolas a rinn GilleCaluira The charm made by Gillecaluim 126. Eolas an Deididh Toothache Charm 11 Ob a chuir Bride bhoidheaoh The incantation put by lovely Bride 127. Eolas na Budha Charm for Jaundice 13 Air bhuidhe, air dhuibhe For the jaundice, for the spaul 128. Eolas sgiucha Feithe Charm for a bursting Vein 15 Rann a rinn ban-naomh Bride The rune made by the holy maiden 129. Eolas sgocha Feitli Charm for bursting Vein 17 Paidir Moire a h-aon Rosary of Mary, one 130.
    [Show full text]
  • Pikey and Shelta
    Pikey and Shelta A Socio-Linguistic, Phonologic, and Pragmatic Analysis of Irish Traveller Linguistics in Guy Richie’s Snatch 12/14/2015 1 The dominant language of the Irish Traveller community, Shelta, features prominently in Guy Ritchie’s crime-comedy film Snatch (2000). The film features a Brad Pitt character, Mickey O’Neil, who is an Irish Traveller (known as a “pikey” in the film) who utilizes the Shelta language as his character’s dialect. Pitt and other actors portray a very stereotypical example of Traveller language and behavior, which is referred to as “pikey” or “piker” throughout the film. That particular label is a pejorative slang term, which often refers to a lower-class person regarded as coarse or disreputable. As a result, it is considered an ethnic slur among the Traveller community. The correct term for the language is “Shelta” or “Gammon,” and the film’s portrayal of the Traveller use of the language reflects British society’s view of the Traveller community. O’Neil’s uses the language to mixed success: while he incorporates many known characteristics of spoken Shelta, he does not utilize any of its unique vocabulary. Pitt’s portrayal of Mickey O’Neil as a “pikey” succeeds, as he incorporates word choice, phonologic features, and speaking rates that real Shelta speakers use. Shelta, widely known as Cant and known to its native speakers as Gammon, is often used as a crypto-lect to exclude outsiders from comprehending conversations between Travellers.1 Linguists have been documenting Shelta in various forms since the 1870s, and it’s possible that the language existed as far back as the 13th century.2 There are a variety of possible origins for Shelta, but experts hypothesize that the Traveller community in Ireland was predominantly Irish speaking until the British conquest introduced bilingualism (Irish and Hiberno-English) into the isle of Ireland.
    [Show full text]