Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja Základná škola s VJM Ferenca Kazinczyho, Tornaľa Írország a kulcslyukon keresztül Írsko cez kľúčovú dierku Ireland Through A Keyhole Tanulmányi segédanyag Szerkesztette: Mgr Dubovský Norbert Tartalom – Contents: Ireland - Írország …………………………….….…..1 The History of Ireland - Írország történelme ….……13 The Irish Music - Az ír zene .……………..…….…...35 Irish National Holidays - Ír ünnepek …… …….…...49 The Irish Cuisine - Az ír konyha ...……… …….……61 The Capital, Dublin - A fıváros, Dublin …………....72 The Irish Language - Az ír nyelv …….……………...78 The Irish Literature - Az ír irodalom ……………....85 Írország Ireland Írország Ír Köztársaság Poblacht na hÉireann Republic of Ireland zászló címer Nemzeti mottó: Éire go deo Himnusz: Amhrán na bhFiann (A katona dala) Fıváros Dublin Államforma köztársaság - Államf ı Mary McAleese - Miniszterelnök Brian Cowen Hivatalos nyelv ír és angol függetlenség az Egyesült Királyságtól - Angol-ír Szerz ıdés 1921. december 6. Terület - Összes 70 273 km² (117.) - Víz (%) 2% Népesség - 2005 évi becslés 4 130 700 (119.) - Néps őrőség 56 f ı/km² GDP 2005 - Összes 164 190 millió USD (47.) - Egy f ıre jutó 36 775 USD HDI () (.) – Pénznem Euró ( EUR ) Id ızóna WET (UTC0) - Nyári id ıszámítás WEST (UTC+1) Internet TLD .ie Nemzetközi gépkocsijel IRL Hívószám +353 Írország (angolul Ireland , írül Éire ) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fıvárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. A jelenlegi államf ı nı, Mary McAleese. Mary McAleese Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelv ő taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánf ınök”-öt jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig „klánf ınök-helyettes”-t. A jelenlegi taoiseach Brian Cowen. Brian Cowen Földrajz Az Ír-sziget térképe Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigett ıl az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el. Domborzat Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas. A Carrauntuohill Vízrajz Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezd ıdı 70 km hosszú torkolata. Vízgy őjt ı területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti- óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelent ıs folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek f ı ága a Királyi F ıcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában. Éghajlat Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhet ıen sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélesség ő területeké. Az Észak-atlanti áramlat a Golf-áramlat melegviz ő északkeleti irányú folytatása. A Golf-áramlat Írországtól nyugatra két ágra szakad. Egyik ága, a Kanári áramlat délre tart, a másik folytatja útját észak felé Északkelet-Európa partjai mentén, és itt jelent ıs melegít ı hatása van az éghajlatra. Más ágai az Irminger áramlat és a Norvégia áramlat. Az Észak-atlanti vízsüllyedés hajtja az Észak-atlanti áramlatot. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a globális felmelegedés jelent ıs hatást gyakorolhat az Észak-atlanti áramlatra, ami Nyugat-Európa jelent ıs leh őléséhez vezethet. (A lehetséges hatást illet ıen gyakran összekeverik a Golf-áramlattal.) Az átlagos téli hımérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekv ı helyeké általában. Mivel nyáron az óceán h őt ezért a h ımérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes. Növény- és állatvilág Vörös szarvasok a Killarney Nemzeti Parkban (Kerry megye). Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követ ıen nagyon korán, mintegy 8000 évvel ezel ıtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos él ıhelyeket kínál: megm ővelt területeket, erd ıket, fenyveseket, mocsarakat és parti él ıhelyeket. Faunája Csak 31 eml ısfaj ıshonos a szigeten, mivel a jégkorszak után megemelked ı tengerszint elválasztotta kontinenst ıl. Néhány faj, mint a vörös róka (Vulpes vulpes), a sün,a hermelin (Mustela erminea) és a borz gyakoriak, mások, mint az ír nyúl (Lepus timidus), a nagytermet ő vörös szarvas (Cervus elaphus) és a nyuszt (Martes martes) jobbára csak egyes nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken láthatók. Az ír nyúl (Lepus timidus), Néhány behozott faj teljesen alkalmazkodott a környezethez, mint az európai nyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a vándorpatkány ( Rattus norvegicus""). A szigeten mintegy 400 madárfaj él, sok közülük vándormadár, mint a télen Afrikába költ ızı fecske. A sarki madarak télen jönnek a szigetre. Az avifauna nagyon gazdag: nagy tengerimadár kolóniák élnek a partok környékén, például a Saltee-szigeteken és a Nagy Skellig-szigeten. Az aranysasok (Aquila chrysaetos) évtizedekkel ezel ıtt kipusztultak a szigeten, de újratelepítették ıket. Az Ír-szigeten nincsenek kígyók és hüll ıkból is csak egy faj van, az elevenszül ı gyík (Zootoca vivipara). Háromféle kétélt ő él itt: a gyepi béka (Rana temporaria), a pettyes g ıte (Lissotriton vulgaris) és a barna varangy (Bufo calamita), de közülük csak a béka bennszülött faj. Az őshonos barna varangy (Bufo calamita A délnyugati partok mentén rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri tekn ıs fajok, de nem mennek a partra. Környezetvédelem Az Ír-szigetet eredetileg borító erd ık maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehet ıvé az él ıvilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mez ıgazdasági m ővelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az él ı vizekbe, és károsítják azokat. Írország nemzeti parkjai : • Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor. • The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló él ıvilág. • Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedés ő botanikus kert. • Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park. • Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erd ık és mocsarak. Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna. Államszervezet és közigazgatás Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO- nak.Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képvisel ıvel, fels ıháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezet ıje a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legf ıbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President). Közigazgatási felosztás A sziget a törzsi rendszerben él ı kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi kés ıbb beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer Ma Ulster 9 megyéjéb ıl 6 (Észak-Írország) az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír- szigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebb ıl 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kett ıvel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Az ír megyék közös zászlója Az Ír Köztársaság megyéi (a térképen zölddel): 1. Dublin megye 14. Kilkenny (Dun Laoghaire- 15. Waterford Rathdown, 16. Cork Fingal, Dél- 17. Kerry Dublin és Dublin 18. Limerick fıváros)1 19. Tipperary 2. Wicklow (Észak- 3. Wexford Tipperary és 4. Carlow Dél-Tipperary)2 5. Kildare 20. Clare 6. Meath 21. Galway 7. Louth 22. Mayo 8. Monaghan 23. Roscommon 9. Cavan 24. Sligo 10. Longford 25. Leitrim 11. Westmeath 26. Donegal 3 12. Offaly 13. Laois 3 1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa a korábbi Dublin megye területeit ölelik fel. 2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel 3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királyn ı megyéje" néven voltak ismertek.] Közlekedés Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik. A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböz ı pontjaihoz az utasokat. Írországban baloldali közlekedés van. A távolságokat és a sebesség korlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve