1991.

november 7.

4 5 . XXII. évfolyam

i

• í • TÁRSADALOM • MŰVELŐDÉS • TUDOMÁNY • KÖRNYEZETVÉDELEM • 12 oldal FŐMŰNKATARSAK: EGYED PÉTER ■ HORVÁTH ANDOR ■ SÜTŐ ANDRAS ■ SZÁSZ JÁNOS ■ TORÓ TIBOR ■ Ára 7 lej

HORVÁTH ANDOR

Demokrácia és nemzeti

A kommunista rendszer összeomlása kusan kezelje. Ennek legalább három o- Kelet-Európábán ismét az etnikai ki­ kát látom ; sebbségek kérdésére irányította a nyuga­ 1) A kommunista rendszer eszménye a ti közvélemény figyelmét. Egyesek nem homogén társadalom. Deklarált célja a értik, mi az oka annak, hogy a térségben társadalmi kategóriák, földrajzi tájegy­ fokozódott az etnikai konfliktusok veszé­ ségek stb. közötti különbségek eltörlése, lye és sokan attól tartanak, hogy ezek és szándékai szerint eltűnésre ítél min­ nemcsak fékezhetik, hanem meg is aka­ den olyan egyéni vagy csoporttulajdon­ dályozhatják az amúgyis sok nehézség­ ságot, amely a másság, a sajátosság meg­ gel küzdő demokratizálódási folyamatot. nyilvánulása (vallás, helyi szokások E dolgozat ezzel a vélekedéssel ellentétes stb.). hipotézisből indul ki, éspedig abból, hogy az etnikai kisebbségek kérdésének 2) A centralizált állam tagad és meg­ rendezése nemcsak szerves része a kelet- szűntet mindennemű helyi autonómiát éürópai társadalmak demokratizálódásá­ és ezáltal lehetetlenné teszi, hogy a civil nak, hanem egyik mércéje, sőt fontos társadalom megőrizze a maga intézmé­ ösztönzője ennek a folyamatnak. nyeit, azok nélkül pedig az etnikai ki­ Nemzet és állam kérdésében a kom­ sebbségek képtelenek védelmezni saját munista ideológia két alaptételt hirde­ Önazonosságukat. tett. Az első: minden nemzet egyenlősé­ 3) A kommunista Ideológia az interna­ ge, egyforma joga a szabadsághoz. A hí­ cionalizmus jelszava és látszata ellené­ re a legtöbb kelet-európai országban engedem válni.“ • Méliusz József: res mondás: „Nem lehet szabad az a nemzet, amely más népeket elnyom“ rendre kitermelte a maga nacionalista A tartalom ból: „Zsilava. Megkíséreljük újrafo­ nemcsak az imperializmus fölött mond változatát, amely eredetét tekintve le­ • Kántor Lajos irodalomtörté­ galmazni M. ott megéltjeit.“ • ítéletet, hanem a kis népek szabadságát hetett ugyan kezdetben a szovjet hege­ „A körülvevő regionális erőtér jó- is garantálja. Ne feledjük: a Szovjetunió mónia elleni védekezés ideológiája, ter­ neti-sajtó történeti jegyzeteinek mészetét illetően azonban ötvözte a dog­ solhatatlan. Tehát föl kell készül­ első alkotmánya elismerte a szövetséget első részében többek között Kós alkotó népek önrendelkezési jogát egé­ matikus gondolkodás és a nemzeti kizá­ Károly néhány figyelemre méltó ni mindenre“ — figyelmeztet K é r i szen az elszakadásig. A második alapté­ rólagosság egész kérlelhetetlenségét és gondolatát idézi az erdélyi román­ L á szló annak az interjúnak a má­ tel: a „felszabadult“ népek testvéri szo­ agresszivitását. ság századvégi-századeleji meg­ sodik részében, amelyet a buda­ lidaritása a kommunista jövő felé haladó E három tényező együttes hatása tör­ mozdulásairól, majd egy 1940-ben pesti politológussal Rostás Zoltán úton, amely fokozatosan úgy közelíti ténelmi távlatban felszámolásra ítélte az őket egymáshoz, hogy a köztük lévő kü­ etnikai kisebbségeket. Elv, eszköz, haj­ Kolozsváron megjelent tanul­ készített. • A hazai egészségügy lönbségek rendre elmosódnak. Az első­ tóerő: minden feltétel megvolt ahhoz, mányból a következőket: . .az betegségeinek további diagnoszti­ ről ma már tudnivaló, hogy közönséges hogy a kényszerű asszimiláció eredmé­ Erdély földjén élő különböző nem­ zálását kísérli meg orvosbeszélge­ hazugság volt, a birodalmi gondolat le­ nyeképpen újabb néhány évtized múl- zetek a történelem folyamán sem­ tőtársaival Lázár Edit. • Az utcai leményes álcázása. Ami pedig a másodi­ tán eltűnjenek. Ez a felismerés készte­ kat illeti: részben illúzió, részben tév­ tett egyes etnikai kisebbségeket törne" mi tekintetben sem szigetelődhet- közvéleménykutatás tévében al­ eszme — ha ugyan nem több, mint a- ges kivándorlásra (Romániából a néme­ tek el, egymásra gyakorolt hatá­ kalmazott kétes módszereihez fűz lább kiderül. Minthogy azonban a to­ tek és magyarok, Bulgáriából a törökök). suk élő erő volt a múltban és az megjegyzéseket Bodó Julianna. • vábbiakban csakis a kommunista álla­ Mi történt e három tényezővel a kom­ a jelenben. Ezzel számolni kell a Merre tovább, EMT? — kérdezte mok nemzeti politikájának negatívumai­ munista rendszerek bukása után? Nyil­ vánvaló, hogy a homogén társadalom meg Selinger Sándortól Bállá Ka­ ról lesz szó, ezen a ponton le kell szö­ jövőben is.“ • Kacsir Mária a Ko­ geznünk, hogy volt benne ambivalencia fikciója megbukott és mindenütt felerő­ lozsvári Állami Magyar Színház ta lin . • A múlt héten közölt em­ a szó pozitív értelmében is. A jelek sze­ södött a differenciálódás folyamata. E- Bánk bán-előadásáról ír, amelyet berismereti teszt kiértékelése. • rint hitelt adhatunk például annak a zek a társadalmak újra elismerték a kü­ Katona József születésének 200. Szász János Naplójának a szoká­ tételnek, amely szerint a Szovjetunió te­ lönbözőséghez való jogot (a politikai, fi­ lozófiai, vallási stb. nézetek sokféleségét, évfordulójára mutatott be az sosnál hosszabb terjedelmét az in­ rületén élő számos népcsoport, amely 1918-ig nem ism erte az írásbeliséget, az az etnikai kisebbségek létét), másrészt együttes. • Láng Zsolt: „Létezik-e dokolja, hogy a frankfurti könyv­ új rendszerben létrehozhatta anyanyelvi a piacgazdaság megteremtésével létre­ erdélyi irodalom, kérdezgetjük, vásárról küldött részletes beszá­ oktatási hálózatát és saját irodalmát. hozták az érdekek gazdasági tagozódá­ sának feltételeit is. Mindez a társadalmi mint egy Csehov-hős.“ • L á sz- molót. Ebben megjegyzi: A kultú­ Ugyanígy a kelet-európai népi demok­ lófjy A la d á r: „Nem hiszek a sze­ ráciák is gondot fordítottak az első é- kategóriák önazonosságának megszilár­ rát, a könyvet, a szerzőt, az írót vekben arra, hogy tiszteletben tartsák dulásához és szabad artikulációjához ve­ memnek, nem hiszek a fülemnek, zet, ami a demokrácia működésének c- nem szabad büntetni országa po­ az etnikai kisebbségek jogait. Maga a de úgy kell nekem, ha az én sze­ kommunista rendszer azonban természe­ gyik alapfeltétele és biztosítéka. memmé és fülemmé a televíziót litikai rendszeréért. ténél fogva alkalmatlan arra, hogy az etnikai kisebbségek kérdését demokrati­ (Folytatása a 8. oldalon) ta a riportert. A kérdések most már megkérdezzük az utca emberének komolyan, de semleges hangnemben véleményét. Hanem megalkotjuk, fogalmazódtak meg: mi a véleménye építjük a problémát ezzel a beszél­ Az utcán az új kormányról, mit vár tőle. A getéssel is, s megalkotjuk magát a nézőnek mégis az lehetett az érzése, véleményt is, de mégcsak nem is el­ Üj műfaj a román televízióban: a sen bambára sikerült arckifejezésé­ hogy egy ilyen sebtében feltett kér­ sősorban az interjúalanyét, hanem riporter á közvéleményt foglalkoztató ből, amikor szótlanul bámult bele a dés (hisz az új kormány épp csak, a nézőét. A riporter hangja súlyosan, aktuális kérdésekkel kimegy az ut­ kamerába, egyszerűen nem tudva, hogy megalakult) nem elsősorban aggódóan komoly. Itt már faggatózik. cára, és röpke felmérést végez. hogy mit is mondjon. A műsor ké­ a véleményeket kutatja, hanem a Aki megkerüli a kérdést, vagy csak Igyekszik széles szórásban feltenni szítői a nem-választ is benne hagyták hangulatot méri fel. Az összkép va­ óvatosan közeledik hozzá, azt újabb a kérdéseket: öreget és fiatalt, fér­ a filmben, mint aminek a maga he­ lóban inkább hangulatkép volt: a és újabb, keményebb és keményebb fit és nőt, háziasszonyt és mérnököt, lyén nagyon is megvan a jelentése. már sokszor rászedettek óvatos tar­ kérdésekkel bombázza: mi a vélem é­ szakállast és csupaszképűi faggat, Kimondottan senki sem szidta, de tózkodása, akik nem hamarkodják el nye, miért ez a véleménye, nem ta­ hogy mi a véleménye az éppen fenn­ nem is dicsérte a bányászokat, s ezt a véleménynyilvánítást. Ezt a képet lálja-e úgy, hogy ... ,és mit szólna ah­ forgó országos problémával kapcso­ a laza, ugyanakkor gunyoros állásfog­ még azok sem tudták másfelé for­ hoz, ha ... stb. S ha a megkérdezet­ latban. Ilyen probléma .pedig adódott lalást meg is engedhették maguknak, dítani. akik úgy nyilatkoztak, hogy tek akcentusa nem elég bizonyíték bőven az utóbbi időben: bányász- m biztatóan komoly embernek látják az arra, hogy ki is az illető, akkor el­ invázió, kormányalakítás, székely új miniszterelnököt. A legbizakodób- megy a riporteri tapintatlanság csú­ autonómia. Csak örülhetnénk a ná­ bak is csak addig mentek el, hogy csáig — ne feledjük, az utca névte­ lunk eddig ismeretlen tévéműfaj be­ jó munkát kívántak az új kormány­ len emberéről van szó! —, és m eg­ vezetésének, ha nem kellene azt ta­ nak. A rivorter itt sem faggatott kérdezi a válaszoló nevét. Az inter­ pasztalnunk, hogy a spontán közvé­ senkit, a film készítői láthatóan óva­ júalany olyan helyzetbe kényszerí­ leménykutatás forgatókönyve ese­ kodtak attól, honit bármilyen hatá­ tődön bele, hogy most nem válthat ményről eseményre változik. Az illető rozott jelleget adianak a riportnak. aktuális . probléma jellege határozza át nyeglébe vagy durvába egyszerűen Nem ágii a következő „orszános“ visszautasítva a választ. Szemmel meg a kérdezősködés hangnemét, az eseményről: a székely autonómiáról láthatóan • -megdöbbenve és keserűen alanyok kiválogatását, a kérdés meg­ vénzett közvéleménykutatás. Nanvon nagyot nyelve — megmondja. Ebben fogalmazását, a válaszoló iránti ta­ jellemző, és az enész műsort meg­ a pillanatnyi habozásban az is lát­ pintat vagy tapintatlanság mértékét, mert a riporter nem sokat faggatta határozó volt á kérdezősködés hely­ szik, hogy megértette, mire is megy de még a helyszínt is. ahol a közvé- őket, nem irányított semerre kérdé­ leménnkutatás lezajlik. színe. Ezúttal nem Bukarest, hanem ki a játék, milyen helyzetbe is csal­ seivel. Az irónia, amellyel kérdező Marosvásárhely utcái. Ez a sttnmaH“ ták bele ártatlan utcai közvélemény­ A bányászok hazatérése után a és válaszoló egyaránt viszonyult a zált hely minden nézőből előhívta kutatás ürügyén. A néző is nyelhet riporter Bukarest utcáin állította témához, felerősödött a közelképben a m.enfeielő asszociációkat. Ha. a eoyet, keserűen vagy diadalmasan, ■ meg a járókelőket, és kérdezte meg mutatott arckifejezések, gesztusok szerkesztőknek ez volt Attól függ, hogy őt mennyire sike­ tőlük: mi a véleményük a legújabb által, s a megfelelő pillanatokban sikerült ís nekik: erre mind ""ki rült áteiteni. Ö megengedheti ma­ bányászakcióról. Az egész riportot ilkálmazott vágásokkal, amelyek ve i°lk"ptg (l felét. s plnyn kialnlrnlf gának. hogy válasszon, keserű le­ az irónia hangulata lengte be. Ez egy-egy frappáns mozzanatot hang­ a véleménye a kérd.éssel knpeoctnt- gyen-e vaay diadalmas: az egész je­ több elemből tevődött össze: egyes súlyoztak ki. Mindezzel pedig az ösz- ban. re^o mielőtt macik a lenet távol játszódik tőle. a kép­ válaszolók gunyoros hangvételéből szeállítás a jelenség többértelműsé­ és a válas-r,ic, eth.a.nnn—h.a**ak 7*T a. ernyő biztos keretében, s így még (..ezek megszokták, hogyha bármi vétetlenül sem történhet meg. hooy adódik, rög+ön ideszaladnak“), m á­ gét, az egyértelmű viszonyulás lehe­ Az első interjúalanynak feltett kér­ tetlenségét igyekezett kiemelni. désektől fogva már világos volt, a riporter az ő orra alá dugja a m ik­ sok kérdéselhárító szabadkozásából rofont. (..jaj, drágám, én egy bányászt sem A következő esemény, a kormány- hogy itt nem az az eset áll fenn, mi­ láttam“), s egy utcai árus kivétele­ alakítás ismét Bukarest utcáira hív­ szerint adott egy probléma, s erről BODÓ JULIANNA

HITEL (Független irodalmi, társadalmi, kritikai előfizetőkhöz sem. A rádió és a televízió csak azokat kesztőség kéri a példányszám növelését, a megyei lap. Budapest, 20-as r-zám) Hány fejű sárkány alszik a lapokat reklámozza ingyen, amelyek kedvező szín­ postahivatalok ezt megtagadják. velünk? cím aM t olvashatjuk azt az interjút, ame­ ben tűntetik fel a mai román' valóságot. A Rodipet lyet Sütő András adott Tófalvi Zoltánnak a Magyar állami terjesztő végül is úgy döntött, hogy csak 6000 • Emmerich Reichrath: a NEUER WEG iránt sok Televízióban 1991. szeptember 0-án. Ebből idézünk. példányt vállal (a kezdeti 35 ezer helyett j, az Írószö­ külföldi vendég érdeklődik, de nem tudják, hol le­ ..Ahhoz, hogy a személyem ellen indított támadá­ vetség pedig úgy határozott, hogy ezután csak ha­ het megvásárolni. A szerkesztőség közbenjárt buka­ sokat jobban megértsük, egv röpke pillantást kell vonta kétszer jelenjen meg. „Fogalmam sincs, mit resti és vidéki szállodák vezetőségénél, hogy árusít­ vetni azok hátterére. Már az RMDSZ m áso d ik kong­ határoztak ügyünkben a SRI, tíz Üjságíróegyesület, sák a lapot, de a tervet nem sikerült kivitelezni. resszusán lehetett tapasztalni, hogy közéletünkben a Román Nemzeti Egységpárt és ennek fiókjai; e- S ajn o s, a váratlan lapáradat megbénította a terjesz­ mind gyU rrabban mutatkoznak a magyarországi lég nekünk a minisztériumoktól és pártoktól finan­ tőt, mely nem volt felkészülve ilyen robbanásra. pártvk.zályok kisugárzásai, azok a törekvések, ame­ szírozott »függetlenek« elégedett mosolya, amellyel „De egy országban, ahol sengmi sem működik ren­ lyek Idáig hatnak, s amelyek az ottani népi-urbánus tudtunkra adják, hogy már nincs sok hátra és el­ desen, miért lenne kivétel éppen a sajtóterjesztő?“ viták analógiájaként itt is hasonló ellentéteket te­ merülünk.“ — zárja válaszát a Neuer Weg főszerkesztője. remtenek. Valójában az RMDSZ második kongresz- szusán elhangzottakból már arra lehetett következ­ ® Mihnea Măruţă: A kolozsvári egyetemi hallga­ KÖNYVVILÁG (Budapest, 10-es szám) Zöld tetni, hogy mesterségesen szítanak nálunk is konf­ tók NU című hetilapja 1990. február 9-én jelent Ferenc, a budapesti Akadémiai Kiadó igazgatója liktusokat. többek között a liberális ér, nemzeti esz­ meg. „Az igazság mindig zavart valakit fent. És nyilatkozik az intézmény terveiről. Rövidesen meg­ me jerrvében. Holott ezek a mi mindennapi társa­ mivel ez a fent nem tud lerombolni szellemileg, jelenik a Magyar Larousse Enciklopédia első köte­ dalmi életünkben semmiképpen sincsenek meg olyan megpróbálja anyagilag. Például úgy, hogy 20—25- te (1300 oldal, 2500 forint), a további két kötet 1993- mértékben, mint Magyarországon. Mert teljesen el- szeresére növeli a papír árát. És ha ez se elég, miért ig kerül ki a nyomdából. Decemberre piacra kerül a üfő világ ez a miénk, a sajátosan kisebbségi lét ne próbálkozzunk a nyomdai költségek' növelésé­ Világirodalmi Lexikon 12. kötete, három év alatt minden jellemzőiével együtt. Nem lehet egy 1 »alap vel?... Hogyan magyarázhatjuk másként, hogy la­ befejezik az egész sorozatot. A télen napvilágot lát alá venni -z erdélyi magvar és a magyarországi ma­ punknak. amely 1990 őszén és telén elérte a százez­ a repülés lexikona, 1993-ra készül el a Magyar Élet-." gvar való'.ágot. és nem lehet o'tani politikai törek­ res példányszámot, 1991 áprilisában meg kellett rajzi Lexikon negvedik kötete. Akadozva bár. de véseket e"’jszerűen lemásolva itt folytatni! szakítania sorozatát? Hogy egy év leforgása alatt 52 munkában az Üj Magyar Irodalmi Lexikon. 1994- A m* adott, konkrét történelmi helyzetünkből kell re várható a megjelenése. A szerkesztők asztalán kiindul-unk. s. az itteni vta’óságnak megfelelően kell továbbá a Színházművészeti Lexikon, a Filmlexikon megha,ároznunk a politikái célkitűzéseiruket,. s meg­ és a Környezetvédelmi Lexikon. A Nagylexikon el­ válogatnunk eszközeinket is.“ ső két köte+e talán 1993-ban mefJie’e-dk. és 2000 kö­ rül polcokon áll majd mind a 13 kö+et Ennél jó­ 22 (42-es szám) Veszélyben a sajtó! cím alatt két LAPSZEMLE val közelebbi terv — 1992-re — a Kénes Diáklexikon egész oldalon fájdalmasan időszerű vallomásokat ol­ és a Magyar Értelmező Szótár utánnyomása. vashatunk megszűnt vagy éppén haldokló lapok szerkesztőinek tollából. száma helyett csak 45 jelent meg? ... Négy hónapi RÖVIDEN O Radu Călin Cris'.ea: Az AMFITEATRUL két és várakozás után, augusztus 18-áii újra megjelentünk. Üzenet (az Erdélyi Református Egyházkerület fél évtizeddel ezelőtt jelent meg bukaresti egyetemi Mennyire futja ezután? Az olvasótól függ.“ gyülekezeti lapja, 18-as szám): Ricci József bemu­ hallgatók kezdeményezésére. Munkatársai első nem­ • Remus Andrei Ion: Az OPINIA STUDENŢEAS­ tatja a hatszáz éves magyarlónai református temp­ zedékének soraiban olyan nevek szerepeltek, mint lomot, Vita Zsigmond Olosz Lajosra emlékezik a Ana Blandiana, Constanţa Buzea, Marin Sorescu, CA Iaşi-ban jelent meg, de szókimondásának kö­ költő születésének 100. évfordulóján, Balogh Béla Ioan Alexandru, Ion Băiesu stb.. ezt követte a vál­ szönhetően országszerte nagy népszerűségnek örven­ dett. 1990 nyarán kft-vé alakult át, de a város fölvázolja az egy évvel ezelőtt svájci egyházi segély­ tás Radu G. Ţeposuval, Ioan Buducával és R. C. ből létesített kolozsvári Misztótíaiusi nyomda tevé­ Cristeaval. Az 1990-es évet még 80 ezer lej haszon­ Front-vezetősége nem nézte jó szemmel egy ilyen kenységét. A műhely legfőbb hivatása, hogy az ál­ nal zárták, de ettől kezdődően hiába maradt ugyan­ ellenzéki lap ténykedését. Heteken át nem jutha­ lamosítással kisajátított református nyomdák mun­ az a munkaközösség, ugyanaz a színvonal, a példány­ tott el még iaşi-i olvasóihoz sem, néha lehetővé tet­ káját a korszerű technika módszereivel folytassa. ték árusítását, de csak az egyetem környékén. Ez szám zuhanni kezdett. Először a sajtótérjesztő vál­ Itt készült a Református Szemle, az Üzenet, valamint- lalat kezdte szabotálni a szókimondó diáklapot, azu­ év júliusában jelent meg az utolsó száma 30 ezer pél­ a havi megjelenésű Igehirdető. ® A Flacára 43- dányban, ami túl kevés ahhoz, hogy kifizetődő le­ tán már a magánterjesztők is kezdtek hátat fordí­ as száma a lap beindulásának 80. évfordulóját ün­ tani, mert a kulturális hetilap felirat a fejlécen el­ gyen, azóta a szerkesztőség várja, hátha kerül egy nepli. • Az aradi Jelen és a Békés Megyei ijesztette őket A közben privatizált szerkesztőség szponzor és legalább ez az egy diáklap újra megje­ Hírlap közös kiadásábán az aradi tizenhárom vér­ látta, hogy a terjesztés gondjain nem lehet segíteni, lenik. tanú emlékének szentelt melléklet jelent meg. • A ezért úgy határozott, hogy 1991. januárjától felfüg­ • Kiss Zsuzsa: a ROMÁNIÁI MAGYAR SZÓ szá­ Jelenkor 10-es száma Bállá Zsófia három versét, geszti a lap megjelenését, és előkészíti negyedéven­ az októberi száma Bálint Tibor Jaj annak mára jelentős erkölcsi és anyagi veszteséget oko­ Üj írás kénti kiadását 120 oldalon. A terv terv maradt, az az országnak, haragom botjának című elbeszélését zott az a rendelkezés, hogy hét végén szombat-va­ Amfiteatrul nem tudott lépést tartani a rohamosan közli. Ez utóbbi lapszámban Zilahy Lajos 1923—1940 sárnapi összevont szám jelenjék meg, mert ez gya­ növekvő nyomdai és papírárakkal. Egy kulturális között írott leveleiből olvashatunk válogatást. • korlatilag háromnapos kiesést jelent az olvasó szá­ Mú­ lap fenntartásához pénzre van szükség, nálunk pe­ zsa (a marosvásárhelyi Népújság melléklete, 28-as dig még nincsenek olyan alapítványok, mecénások, mára. aki legjobb esetben kedden jut hozzá. Az elő­ fizetések határidejét havonta változtatják, olykor az szám): Illyés Kinga fölidézi kéthónapos auszt­ és nincs senki, akinek & kulturális lapok válsága ráliai és újzélandi turnéjának eseményeit, álmatlanságot okozna; nincs támogatás, nincs kiút. összeg is módosul. A sajtóterjesztő vállalat jegyzé­ élményeit; a művésznő november 9-én Bu­ Lehet, hogy a kultúra iránti mai kereslethez viszo­ ket állított össze a szerinte veszteséges kiadványok­ dapesten veszi át a Magyar Művészetért nyítva még mindig túl sok az ilyen profilú sajtóter­ ról, amelyeket nem vállal tovább, ezen a magyar díjat. Ugyanez a lapszám beszámol Zol- mék. Ideális az volna, hogy előbb milliomosokká saitó+ermékek 70 százaléka szerepel. Több megyé­ csák Sándor marosvásárheiyi festőművész buda­ váljunk és csak azután tegyük fel a kérdést: miért ből (Szdágy, Fehér) az előfizetők panaszolják, hogy pesti kiállításáról. • Október 21-én új szatirikus nem jelenik meg az Amfiteatrul? nem kapják meg a lapot, miközben ugyaninnen re- hetilap indult Academia Catavencu címmel. Szer­ mitendaként érkeznek vissza tele zsákok. A szerkesz­ kesztői Sorin Vulpe főszerkesztővel az élen testüle­ O Elena Stefoi: A CONTRAPUNCT rögtön Ceau- tőséget senki sem tájékoztatja még évharmadonként tileg kiváltak a régi Catavencuból és Mircea Dinescu şescu bukása után jelent meg az írószövetség kiadá­ sem. hány példány marad eladatlan. A ryolcolda- igazgatása alatt á Rodan kft keretében létesítették sában. Az első szám 1990 januárjában került ki a las Farométer, a heti rádió- és tévéproffra mokkái új kiadványukat. Az új ellenzéki láp elejétől végig nyomdából, és.csakhamar kényelmetlen igazságokat csütörtökön jelenik meg. de legjobb esetben csak a korrupció, a szolgalelküség, a sovinizmus, az ult- kezdett kimondani, ezért a terjesztő egyre sűrűbben kedden vagy még később jut el az olvasóhoz. A ter­ ranacionalizmus, a balkáni viszonyok kérlelhetetlen gördített akadályokat az útjába. Két hónapja eltűnt jesztő önkényesen állapítja meg a szabadárusítást, szatírája. a bukaresti árusok asztaláról, vidéken nem jut el az soha nem mérte fel az igényeket, ha pedig a szer- BARABÁS ISTVÁN

1991. november 7. A HÉT 2 S a népek nincsenek fölkészülve arra, hogy ilyen helyzetben mit kell tenni. Sőt, bz értelmiség egy része sincs föl­ készülve: azt hiszi, hogy elegendő, ha a saját nemzetét melldöngetve védel­ mezi. Ezzel nem oldódik meg semmi. Mindenki a másik foglya. Itt nem lesz» rielc nyertesek és vesztesek. Azért mondtam, hogy ez a legfontosabb kö­ vetkeztetés, mert úgy látom: a magyar értelmiség, a politizáló magyar értel­ miség nem készült föl egy ilyen prob­ léma befogadására, átlátására. Itt nem -& ■: *it- -r 9 " egyszerűen árról vari szó. hogy ennek az értelmiségnek a gondolkodása a ha­ : ■ ■ ; táron túli magyarság problematikájáig - • *• ' * - M • “ • • terjed (mert eddig talán eljutottak), de azt már nem látják át, hogy meny­ nyivel nagyobb horderejű dolog az mert az ő tevékenysége a legparttala­ egész régió politikai stabilitásának pil­ nabb, s ötvennyolc százalékos parla­ lanatok alatti kérdésessé válása, és sen­ ' í ;' • * * jjr i 8 - • 5»-' ÍV-:: ' \ i 1 menti többségével mindent megszavaz­ ' wflW I'»4rffl ^1 ■ f f. fflfffffff r 7 ‘ I ki neiri mondhatja meg; miféle stabi­ tathat. Én ezt a koalíció szempontjá­ litás-keretekben kell majd gondolkod­ ból is veszélyesnek tartom, mert lustít. ni. Laza államszövetségekben? Több Leszoktat arról, hogy egyéb politikai országot összefogd koordinációs szer­ eszközökkel fogadtassa el véleményét. vekben, mint ez a cseh—lengyel—ma­ — Mintegy m isfél évvel az 1989 összeomlás mindenféle baloldali, szo­ A másik konklúzióm: 1989-ben szán­ gyar törekvés ? Vtegy am ilyen á Hexago- áprilisi választások után, milyen koráb- cialista alternatívát eleve kizárt az dékosan félretolták a gazdasági átme­ nálé? Vagy mi lesz a Varsói Szerző­ bán felállított hipotéziseitek igazolód­ 1989 októberétől 1990 tavaszáig tartó net problémáit. A baj az, hogy a lét­ dés vagy a KGST helyén: csak gazda­ lak és melyek nem? Mi „jött be“ és folyamatokban. Ezért aztán a Pozsgay- rejött új kormány is félretolta a gaz­ sági vágy csak politikai együttműkö­ m i nem ? szárny vagy á Németh-kormány hiába dasági problémákat egészen a költség- dés? Csupa talány. Oda akarok ki­ próbálta volna azt mondani, hogy a vetési vitáig, állandóan csak politiká­ lyukadni, hogy mindez nincs messze. — Lényegében minden megváltozott. többihez képest tisztességgel mindent val foglalkozott. Pedig ez nem volt Tehát, ha végiggondoljuk: mintegy Amire a Kis János írta Társadalmi megtett a békés hatalomváltásért. 1989 egy olyan jól működő gazdaság, hogy harminc népet érintő vitáról van szó, szerződés, és főleg a Bihari Mihály-fé- után ez már nem érdekelt senkit. Oly kibírja a stratégiai problémák egy-két s ha jól számoltam, mintegy 280 millió le Reform és demokrácia épített, az egy mértékben euforizálódott a kelet-euró­ éves elhanyagolását. Most, 1991 őszé­ ember életét érintő fejleményre kell osztott hatalomváltást jósolt-tervezett, pai hangulat, oly mértékben ömlött vé­ re a parlament nyakába szakadt hu­ számítani. S én nem látom felkészül­ ami önkorlátozás útján megy majd gig a heves antikommunista hullám szonkét, alapvető gazdálkodási viszo­ ve a politikai struktúrákat ennek a végbe. Senki sem gondolta, még a mai mindenütt, az Égei-tengertől a Balti­ nyokat-érintő jogszabály, törvény meg­ problematikának az átlátására és a SZDSZ szellemi elődjei sem, hogy tengerig, hogy már senkit nem érdekelt hozatala, s nem tudom, miként fogja pozitív víziók megrajzolására. Legrosz* egy-két év alatt összeomlik a rendszer. szabb esetben ebből törzsi háborúk tö­ Inkább úgy látták, hogy állandó nyo­ mege lehet. Itt most már a korábbinál más alá helyezve rá lehet kényszeríte­ egészen más szemléletet kell kidolgoz­ ni az uralkodó pártot a versenytársak ni. Az 1815-ös bécsi kongresszuson elfogadására és a hatalom megosztásá­ meghonosodott nagyhatalmi logika már ra. Sokkal inkább arra gondoltak — nem megy. Arra lenne szükség, hogy ami végül Lengyelországban megvaló­ az érintett népek legalább olyan egyen­ sult —, hogy kialkudják a hatalom- rangú tényezői legyenek e döntésnek, megosztást. Szerintem ez volt az ere­ mint a nagyhatalmak. Mert itt nagy­ deti forgatókönyv: lépésről lépésre rá­ (* .>.1 _ *'.j cAaiäc hatalmi vákuum van. A németeket visz- venni a rendszert az alkotmányos nor­ sza tudják fogni az angolok meg a mákra, a többpártrendszerre majd a franciák, mert ehhez még elég erősek szabad választásokra, közben pedig min­ (de, hogy ők domináljanak, ahhoz már denki úgy gondolta, az ellenzék gyenge nem). Az oroszok kivonultak, az ame­ lesz ahhoz, hogy magához ragadja a rikaiak mindig is távol voltak. Itt te­ hatalmat. Csupán ellenzéki szerepre hát olyan a helyzet, hogy minden el­ készült. Meg kell nézni az 1989 nyarán képzelhető. kialkudott konstrukciót, amit szeptem­ a reformszárny politikai tisztessége. megoldani. Tehát a gazdaság a poli­ A végső tanulság számomra az, hogy ber 18-án szentesítettek: gyenge kor­ Nem volt érdekes. Az eredeti elképze­ tika árnyékában tovább erodálódott belül is törékeny, ami létrejött — de mányt, gyenge köztársasági elnöki ha­ lésekhez képest ezért változott meg Nem sikerült kialakítani azokat a vi­ elemezhető, javítható, tehát nem tra­ táskört és erős parlamenti kisebbségi minden. Az Ellenzéki Kerékasztal mun­ lágos víziókat, hogy tehát miként lehet gikus. Az történt, ami várható volt: pozíciót irányoz elő. Igen, mert ál­ kálatainak megkezdése után egy év­ talpraállítani a gazdaságot. Tanulsá­ létrejön valami, amit aztán majd mó­ mukban sem gondoltak arra, hogy vel —- amikor már nem lehetett ráis­ ga az eltelt, elemzett időszaknak, hogy dosítani kell. Ám a körülvevő regio­ többre van esély, mint bekerülni vala­ merni a világra — sor kerül a válasz­ a politika főszereplői túlontúl el voltak nális erőtér jósolhatatlan. Tehát föl hogy a parlamentbe. Azt hitték, hogy tásokra. foglalva önmagukkal, hogy esetleg sok­ kell készülni mindenre. Észre kell ven­ a legjobb esetben is a reformkommu­ kal fontosabb^ kérdéseket oldjanak meg. ni, milyen leszűkítő, ha csak a határon nistáké lesz a hatalom. Ezért mindenki — Ami ezután történt, az elemzésed Márpedig, a lakosság számára az inf­ túli magyarságra figyel az itteni elit a másik felet akarta gyengíteni. A má­ tém ája. láció a gond, s hiába győzködik az s a többi népre nem. Észre kell venni, sik oldalon, a Pozsgay vezette részben országot, hogy ez az infláció nem nagy hogy a román értelmiség ugyanabban — A három legfontosabb következ­ és stagnál, mert az emberek azért tud­ is ott motoszkált: nem lehet tudni, mi a cipőben jár, mint a cseh vagy a lesz, ha ezek nyernek, jobb, ha gyen­ tetésem közül az első az, hogy a létre­ ják, mi a különbség a tavalyi huszon­ ge a miniszterelnöki pozíció, az elnöki jött intézményi rendszer elég labilis, nyolc és a mostani harminchat száza­ szlovák, a magyar vagy a szerb és így pozíció. Tehát kölcsönösen legyengítet­ törékeny. Nagyon sok benne a konflik­ lék között. S nemcsak az infláció, tovább. tek valamennyi közjogi szituációt a tuspár: kormány kontra parlament, hanem a tulajdonviszonyok megoldat­ tárgyalások során, mert titokban min­ pártok kontra kormány, kormány kont­ lansága, a nagyvállalatok összeomlá­ — Tehát a csapdából csak együtt­ denki ebben volt érdekelt. 1989. szep­ ra alkotmánybíróság, kormány kontra sa következtében adódó több százezres működve szabadulhatunk? tember 18-a után olyan abszurd volt köztársasági elnök stb. Mindez abból munkanélküliség terhe, szóval rengeteg a helyzet, hogy sürgősen korrigálni kel­ adódik, hogy ennyi idő alatt nem le­ olyan alapvető működési probléma — Igen, ez a természetes következte­ hetett világosan elkülöníteni az egyes lett, mert az ország kormányozhatatlan- mutatkozik, amelyekre már kellett vol­ tés. ná vált volna. Emlékezni kell az MDF— hatalmi tényezők valóságos kompeten­ na válaszolni. Tehát az a másik ta­ SZDSZ paktumra a választások után. ciaterületét, ezért ha bárhol konfliktus nulsága ennek a másfél évnek, hogy — S az is világos, hogy Nyugat vál­ keletkezik, s bekerül a politikai erőtér­ ha a politikai élet főszereplőit túlontúl Tehát ezt csak azért mondom, mert ságkezelő segítsége — lásd a jugoszláv eredetileg mást gondoltak az emberek be, egyszerre több szereplő is illetékes­ magukra hagyják, nincs kényszerme­ még akkor is, amikor tárgyalóasztalhoz nek érzi magát, s állandóan hisztéri­ chanizmus, azok hajlamosak egymást példát — koncepciótlan, gyenge. ültek, s mást gondoltak, amikor föláll­ kusan reagálnak, ha egy másik ténye­ olyan mértékben lefoglalni az általuk tak. Közben történt néhány dolog. Jú­ ző is hallatja véleményét. Nem nagyon gerjesztett hisztériákkal, hogy a sok­ — Világos, ezt ők is beismerték. S nius 16-án Nagy Imre temetése meg­ fogják fel, hogy a hatalom megosztás­ kal fontosabb dolgokra már nem is van még valami. A moszkvai puccs ra épülő politikai rendszer nemcsak az mutatta a valós társadalmi erőviszo­ marad politikai energia. A harmadik előtt még nem vált ilyen közelivé ez nyokat. Az uralkodó párt felelős kép­ egyensúlyelv működtetését jelenti, és számomra a legfontosabb tanulsága viselőit még májusban sem lehetett hanem a kölcsönös korrekciós ennek a másfél évnek — s ez nemcsak az egész régiót átfogó válság. Az au­ meggyőzni, hogy itt százezrek gyűlnek mechanizmus szükségességét is. Ezt magyar probléma —: úgy látom, az új gusztusban történtek azonban már a össze. Azt hitték, hogy megint csak még nehezen viselik el. A ha­ politikai elitek nem nagyon értik, hogy közeljövőben átélhetővé teszik ezeket egy ellenzéki csetepaté lesz. A másik talommegosztás jelenlegi rendjében sokkal mélyebb változások zajlanak mindenki a konfliktusok élezésében je­ a dolgokat. sorsdöntő mozzanat, amit már nem ebben a régióban, mint amilyenre ők ROSTÁS ZOLTÁN emlegetnek, az öt előválasztás volt. A leskedik, a kompromisszum keresésé­ gondoltak. Nem csak arról van szó, visszahívások miatt megüresedett he­ ben egyelőre kevésbé. Itt bármilyen hogy megbuktak a kommunisták, és lyekre mind ellenzéki jelöltek kerültek konfliktus megkeresi a maga gazdáját, kész. Majd új rendszerek lesznek. Mi­ az MSZMP jelöltjeivel szembe. Ez pon­ aki majd képviseli. S ettől kezdve re­ ről van szó? Most, hogy több szovjet tosan akkor történt, amikor augusztus­ ménytelen a dolog, mert csak politi­ tagköztársaság önállóvá vált, az elitek ban megfeneklettek a tárgyalások. Az kailag tudja képviselni, amivel azon­ még nem mérték fel, hogy hónapokon eredmények olyan lökést adtak, hogy nal kiváltja valaki haragját. Ezen sok belül szembe kell nézniük az ukrán— az MSZMP is fölismerte: meg kell módon lehet segíteni, például politikai litván, a belorusz—ukrán, a belorusz- egyeznie, mert különben kimarad min­ kultúra-tréningekkel s még sok min­ litván stb. határvitákkal. Badarság denféle hatalomból. Vagyis amíg a ke­ dennel, de az mindenesetre világos, azt hinni, hogy ezek a viták megállnak rékasztal mellett alkudoztak, a nép már hogy a kialakult intézményrendszer a Szovjetunió határainál. S hiába van­ eldöntötte a dolgokat. Nagy Imre te­ nem lesz hosszú távú, egyfajta ideig­ nak az egyezmények, mert tulajdonkép­ metése és a nyári választások mellett lenességet tükröz. A helyzet orvoslá­ pen az egész versailles-i békerendszer sokat nyomott a latban a német mene­ sára új alkotmányt hozni nem lehet. összeomlása elé nézünk. S ez nemcsak Ahhoz újra kellene gondolni, hogy mi kültáradat „elengedése“. A határ meg­ e rendszer összeomlását jelenti, hanem nyitásával a magyar kormány elindí­ a parlamenti kompetencia, mi a kor­ totta a kelet-európai lavinát is. Ennek mányé, mi az alkotmánybíróságé, mi az 1878-as berlini kongresszuson kiala­ ellenére 1989. szeptember 18-án, ami­ a köztársasági elnöké stb., mert ez a kított rendszerét is, sőt az 1815-ös bé­ kor aláírták az egyezményt, még senki sebezhetőség arra utal, hogy a véletle­ csi kongresszusét is. Amit mi a követ­ nek nyomása alatt csak egy tákolmány nem gondolta — szerintem sem az el­ kező hónapokban megélünk, de egy lenzék, sem az MSZMP —, hogy a kö­ jöhetett létre. De én ezt nem tartom vetkező két-három hónapban összeom­ bajnak, mint ahogy azt sem hittem, éven belül biztosan, az, hogy Finnor­ lik az egész kelet-európai struktúra. hogy ideális állapot alakul ki. Az len­ szágtól délre, Dániától és Ausztriától Ha ezt akkor előre látják, nyilván egé­ ne a baj, ha mindebből nem tanulná­ keletre az egész térség, kivétel nélkül szen más szabályokban egyeznek meg. minden örszág belebonyolódik abba, Az MSZMP a kialkudott pozíciót is el­ nak. vesztette ebben a későbbi három hó­ hogy megkérdőjeleződik az 1815-ös napban, mert az egész kelet-európai — De akinek kedvez a jelenlegi hely­ bécsi kongresszus óta gyakorolt rend­ zet, az nem fog tanulni, okulni belőle. szert, amelyben — mint ismeretes — a nagyhatalmak jó pontok és rossz pon­ Az Interjú első része előző számunkban — Persze, s pillanatnyilag a kormány jelent meg. számára ez a legkedvezőbb helyzet, tok alapján húzták meg a határokat.

3 A HÉT 1991. november 7, nálunk ez számítógépre kerül, orvosír­ fontos kapcsolat átalakult; az életéért ' nokok munkába állításával mentesíteni és egészségéért szorongó beteg és a hi­ lehetne a gyógyítást a papírmunkától. A vatása szerint mindenkor segítséget vál­ kórházi osztályon vagy területi körzet­ laló orvos helyébe a beteg és az egész­ ben jócskán kitöltené egy érettségizett ségügyi hálózat viszonya lépett. Fogal­ és szaktanfolyamot ' végzett tisztviselő mazhatok úgy is, hogy az orvosi tekin­ munkaidejét az, amit most az orvos íro­ tély helyébe — a beteg nézőpontjából gat, csak úgy mellékesen, ahelyett, hogy — a hatalommal kapcsolatos magatartás- a vizsgálati időben a teljes figyelmét a formák: a félelem és a befolyásolásra betegnek szentelné. Az orvos diktafon­ vagy megvesztegetésre való törekvés lé­ ba mondaná, miként műtött vagy mit pett. Az orvos belső feszültsége, tehe­ állapított meg a vizsgálat során, az or­ tetlenségérzése abból fakad, hogy lelke vosírnok pedig legépeli, bejegyzi a kar­ mélyén tudja: a betegnek igaza van, tonra stb. a tényeket — ez áthidaló meg­ munkájának egy része kívül esik ismert oldásnak nem volna rossz. Csakhogy ép­ és felelősen vállalt határain. Valóban pen az egészségügy az, ahol nem akar­ hatalom, inadekvát hatalom birtokosává Az egészségügy ják duzzasztani a személyzeti létszámot, lett, s ez a hivatásával összeegyeztethe­ a rosszul értelmezett spórolás miatt is tetlen. Két oldalról is attól fosztották olyan az orvosi ellátás, amilyen. meg, ami nemcsak munkájának, hanem — Tapasztalatuk szerint hogyan ítéli erkölcsi magatartásának, erkölcsi tartá­ meg a közvélemény a körorvos munká­ sának is alapja volt: a bizalomtól. Nos, ját? addig is, amíg az új egészségügyi tör­ Antal Álmos: — Szerintem az áldat­ vény életbe lép. és a körorvos visszanye­ betegségei 2. lan egészségügyi politika lejáratta ezt a ri társadalmi rangját és szerepét — há­ hivatást. Aztán az orvosok anyagi ki­ ziorvossá, családi kezelőorvossá válik szolgáltatottsága, méltánytalan fizetése, —, apró korrekciókkal, a már említett no meg egyesek pénzhaj hászása és az recept-másolás felszámolásával, a kör­ ebből fakadó anomáliák — a megvásá­ orvosi ügyeletek megoldásával stb. javí­ Mivel előző cikkünkben sok szó gördít akadályokat. De gördített, rolható betegszabadság, gyermekgondo­ tani lehetne a helyzeten. így a közvéle­ esett az orvossztrájkról, úgy vél­ m e r t __„az egészségre ártalmas zási táppénz stb. — csak tetézik ezt. Innen mény egy megváltozott orvosképpel fo­ jük, tájékoztatnunk kell olvasóin­ áru“ forgalmazása sokat hoz a már egyenes út vezet ahhoz, hogy példá­ gadná az elkerülhetetlen egészségügyi kat a fejleményekről is. Mint is­ konyhára, és ezen osztozni nem ul egy benzinkutas vagy egy zöldséges reformot. meretes, annak idején három hó­ igen akar senki. És végül, a leg­ lenézze a doktor urat, és amikor igazán — Az Ottawai Egészségügyi Charta napra függesztették fel az orvosok utóbbi intézkedések: csökkentet­ bajba jut, már nem is bízza rá magát: általános sztrájkját, nemrég, ok­ ték az orvosok jövedelmét, és „ol­ egyik mondata szerint: „Az emberek nagyobb hírű, „drágább“ orvost keres. nem tudják elérni optimális egészségi tóber 17-én járt le ez a terminus. csóbb" lett az éjszakai ügyelet is. Drámai ez a bizalomválság, melynek A kormányválság, illetve az új Ez már önmagában indokolttá te­ állapotukat, hacsak nem tudják ellenőr­ kialakulásához megannyi objektív és zésük alá vonni azokat a dolgokat, ame­ kormány beiktatása miatt az Or­ hetné a sztrájk újrafelv ételét — szubjektív tényező hozzájárult. Olyan vosok Szabad Szakszervezeteinek jelzi a szövetség szenátusának lyek az egészségüket meghatározzák.“ bűvös kör ez, amelyből csak radikális Tapasztalataik szerint, hol helyezkedik Szövetsége úgy döntött, hogy el­ közleménye, amely azt is hangsú­ intézkedésekkel lehetne kiszabadulni, lyozza: reméli, az új kormány fe­ el ez a gondolat Románia lakosságának halasztja a teljes munkabeszünte­ például a biztosítási rendszer, a finanszí­ értékkörében? tést. A szövetség szenátusának lülvizsgálja a jövő évi költségve­ rozás átalakításával, a központi elosztá­ közleménye arra is rámutat, hogy tés tervezetét, és az egészségügy — Szerintem nagyon távol — mond­ si rendszer megváltoztatásával, máskép­ ja Antal Álmos —, hiszen még az em­ a sztrájk nem érte el a célját, kö­ valós anyagi helyzetének ismere­ pen építve az egészségügyi ellátás kü­ veteléseik java részét nem teljesí­ tében tarthatatlannak minősíti, beri élet értéke is jócskán devalválódott lönböző szintjeit, hogy a jövedelmek az utóbbi időben. Nemegyszer történt tették. Többek között az ígért hogy a Pénzügyiminisztérium 72 nyíltan rendeződhessenek, növelhessék 12,9 milliárd lej helyett, mindösz- milliárd lejt irányozott elő ennek meg velem, amikor falun dolgoztam, az érdekeltséget a korszerű gyógyítás­ hogy akkor hívtak ki az idős beteghez, sze 2.6 milliárd leit kapott az ál­ a szektornak, hiszen a legszeré­ ban. Például érdekes összefüggések van­ lamkasszából, pótlólagosan, a mi­ nyebb számítások szerint is 120 amikor már halálán volt. Kizárólag nak: a községi, falusi önkormányzatok azért hívtak, hogy a szomszédság ne nisztérium a gyógyszerhiány és az milliárd lejre van szüksége 1992- tényleges autonómiájának megvalósu­ egészségügy más égető gondja ben. szólja meg őket: „nem hoztak orvost“ a lása lehetővé tenné a körorvosok hét végi szereltjükhöz. Több mint megalázó enyhítésére. (Ezek után már csak Az Orvosok Szabad Szakszerve­ ügyeletének, a sürgősségi esetek ellá­ volt hallani, amint egyezkedett a rokon­ remélni lehet, hogy a Stolojan- zeteinek Szövetsége tehát elha­ tásának megoldását is. Mindössze helyi ság, ki adjon egy ötvenest-százast hála­ kormány betartja a szavát, és a lasztotta a sztrájkot, és a tárgya­ segítség (terepjáró autó, telefonszolgá­ miniszterelnök székfoglaló beszé­ pénzként nekem, ha már eljöttem. Nyil­ lások újrafelvételét indítványozza lat), ügyeleti pénz és szervezés kérdése, ván a receptemet eldobták, az életmen­ dében említett Í50 millió dolláros a kormánynak. Ha ezek nem jár­ hogy a körzetekben felváltva, összevont gyorssegély valóban eljut a ren­ téssel járó szállítást, más anyagi erőfe­ nak sikerrel, nem kizárt a részle­ ügyeleti szolgálatot tartsanak délután, szítést megspóroltak: hagyták a beteget deltetési helyére — az egészség- ges vagy általános munkabeszün­ éjszaka és a hétvégeken. így a mentő­ ügyi hálózatba.) meghalni. Hogy érzi magát ilyenkor az tetés az egészségügyben. nek csak akkor kellene kijönnie, ha nél­ orvos? Mit mondhat, amikor egy tehén Továbbá elakadt a Pénzügymi­ Ez nyilván senki által nem kí­ külözhetetlen, és nem zaklatnának nisztérium útvesztőiben a dohány­ megvásárlásának lehetősége fontosabb, vánt, végső megoldás lehet. A minden körorvost mindig, jutna idejük mint a nagymama élete? A családok árura és az alkohol tartalmú ita­ jobbító szándékú dialógus a lé­ szakképzésre, informálódásra, pihenésre lokra kiszabandó ..egészségvédel­ ilyen típusú elembertelenedését tapasz­ nyeg, ennek jegyében folytatjuk is. A körzetek műszerellátásán, felszere­ talva, nincs mit csodálkozni, hogy az é- mi illeték“ is. amelynek tetemes mi is cikksorozatunkat, tesszük lésén is javíthatna az önkormányzat, a összegét közvetlenül a gyógyítás let és az egészség, az orvos és a gyógyí­ közzé a társadalmi bajokra érzé­ körorvos így azt tehetné, ami a dolga: tás értéke olyan alacsonyra került a céljaira fordították volna, hogyha diagnosztizálna és gyógyítana — s ez, a már említett minisztérium nem keny orvosok gondolatait. mint említettük, sokkal olcsóbb, mint­ társadalmi hierarchiában. A halmozódó ha a beteg befeküdne a kórházba. E- anyagi és erkölcsi ártalmak hatását gyébként, a szakorvosi véleményezés csak sok oldalról lehet kiegyensúlyozni, csupán egy adaléka kell hogy legyen a sok társadalmi védelmi és önvédelmi ágyba, aztán nem „költözteti “ egyik osz­ gyógyító folyamatnak, amit a körorvos tályról a másikra, már csak azért sem, vagy a háziorvos vezet le. eszközt kell megtalálni, egyéni és közös­ Elhanyagolt körzetek mert ez rengeteg pénzbe kerül. Az e- ségi segítő módokat kimunkálni, hogy gészségügynek is, a betegnek is. A me­ a jövő korrigálhassa a jelent, hogy a Bizalom és értékválság Iván Illich, az orvos és filozófus, dicina kórházcentrikussága nemcsak lakosság akarja ellenőrzése alá vonni a- drágítja, de bürokratikussá is teszi a 1976-ban, amikor A gyógyítás határai zokat a dolgokat, amelyek meghatároz­ gyógyítást — ez egy olyan tény, aminek című könyvében azt állította, hogy az Nemes Tibor: — Az orvos-beteg kap­ zák az egészségét. És akkor az orvosi egészségügyi kiadások zömét olyan diag­ felismerésével nálunk is sok időt és csolat állandó társadalompolitikai téma, pénzt takarítanának meg. Az alapszintű nosztikai és gyógyító eljárások emésztik ezen belül sok bírálat éri a körzeti orvo­ hivatás is visszanyeri — vagy elnyeri — ellátás reformja során megteremtenénk föl, amelyek hatékonysága a legjobb e- sok munkáját. A minősítés, az értékelés méltó helyét az emberek értékítéletében. setben megkérdőjelezhető — valósággal a házi vagy családi orvos — igen, „a nagy mértékben függ a helyzetismeret­ sokkolta áz orvosi közvéleményt. Az a- magányos orvos“ — intézményét, de ad­ től. Ezért mindkét fél számára hasznos, . . . Ennek a drámai értékválság­ zóta eltelt másfél évtizedben újabb ösz- dig is lényegesen javítani kellene a kör­ ha ismertté válnak a körzeti orvosok nak további összetevőiről, és a ki­ orvosi munka feltételein, az iránta meg­ közérzetét befolyásoló tényezők is. A szefüggésekre is fény derült, de változat­ szabott követelményrendszeren, növelni vezető utakról beszélgettünk az lan maradt a kérdés: mire figyelmez- sepsiszentgyörgyi 1-es számú körzetben kellene szerepét, rangját, felelősségét, és Erdövidék legnagyobb egészségü­ zenek leginkább, hogyan építsék föl, két felnőtt- és két gyermekorvos úgy természetesen — a jövedelmén is meg­ hogy hatékonyan és jól működjön az tizenegyezernyi embernek „családi or­ gyi intézménye, a baróti kórház látszó — megbecsülését. Az orvostársa­ emberek egészségvédelmére létrehozott vosa“. A rendelőben télen 13 Celsius- orvosaival is. Cikksorozatunk kö­ szakrendszer? dalomnak igenis el kell viselnie azt az fok a hőmérséklet az előirányzott tele­ esetleges helyzetet, hogy a piramis alap­ vetkező része az ö vélekedéseiket Mostani beszélgetőpartnereink — dr. fondíj 500 lej lehet, az úgynevezett fo- közvetíti. Nemes Tibor, a sepsiszentgyörgyi 1-es jánál lévők többet keresnek, mint azok ly óanyagellátás — például villanykörte akik a csúcson vannak. Lehet, hogy ez számú városi körzet orvosa és Antal Á l­ stb. — rosszabb mint eddig... Az ér­ LÁZÁR EDIT mos, eddig a nagyborosnyói falusi kör­ kezdetben szokatlan lesz és feszültsége­ vényben lévő szervezési elvek szerint a ket okoz, de végül is az a lényeg, hogy zetben dolgozó, most a marosvásárhelyi körorvosi munka színvonala meg kell egyetemen szakorvosi tanulmányait vég­ az orvoslás hatékonyabbá váljék. hogy feleljen az orvostudomány minden­ — Nós, ilyen „veszély“, egyelőre, saj­ ző orvos — egybehangzó véleménye, kori állásának. És köztudomású, hogy nos, nem fenyeget — végzi át a szót Ne­ hogy mindenekelőtt alapszinten kell mes doktor —, a legutóbbi intézkedések az elméleti és gyakorlati ismereteket és kiépíteni a piramist, vagyis az alapellá­ készségeket a hagyományos orvosi szak­ tást kell fejleszteni. éppen ellenkező irányba hatnak. Itt van — Nálunk elhanyagoltak és elvesztet­ például az árkedvezményes gyógyszerek­ mák egyike sem tartalmazza olyan mér­ ték szerepüket a körzetek. A svédeknél kel kapcsolatos bürokrácia. Egyrészt a tékben, ahogyan azt a körzeti orvosi fe­ például az esetek 75 százalékát megold­ védőhálóból éppen a rászorulók, a leg­ ladatkör megkívánná. A kérdés az, ho­ szegényebb kategória esett ki, másrészt ják alapszinten, a körorvos nem küldi gyan tudunk a jelenlegi körülmények tovább a beteget, hanem teljes felelős­ a körorvos egyebet sem csinál, mint séggel diagnosztizál és gyógyít — mond­ dupla példányban írogatja és átírogatja között ennek eleget tenni. Őszintén szól­ ja Antal Álmos, és hozzáfűzi: — Ez a a recepteket, azokét is, akik a kórházak­ va, sehogy, vagy csak nagy erőfeszítéssel betegforgalom-irányítás vagy diszpécser­ ból jönnek, hogy érvényt szerezzen en­ nek az intézkedésnek. Amellett, hogy és kockázattal. A mai orvos ugyanis, hi­ szerep, ami nálunk az alapellátásban vatástudata, erkölcsi normái vagy anyagi kialakult, egyrészt a kórház- és beteg­ megalázó és lekezelő ránk nézve ez a szempontok szerint bármennyire is ér­ ségcentrikus gyógyítás következménye, szerep, humánus szempontból is dilem­ másrészt a körorvosok társadalmi mákat okoz: éppen azokon nem vagyunk dekéit a beteggel való személyes vi­ képesek segíteni, akikről tudjuk, hogy rangjának leépülése és — tisztelet a ki­ szonyban — s ezen az orvos-beteg kap­ nincs miből megvásárolniuk a számuk­ vételnek — szakmai igénytelenségük ve­ csolat „technikáját“ éppen úgy érthet­ lejárója is. A svédekre visszatérve: ott ra felírt gyógyszereket. A megoldás az azt tapasztaltam, hogy a kezelőorvos a volna, hogy a gyógyszeringyenesség mel­ jük, mint a gyógyításban való teljes, tovább küldött betegért — az esetek 25 lett ne csak az alkalmazottak és a nyug­ személyes elkötelezettséget —, erre a százalékáért is — felelősséget vállal. díjasok. hanem a rászorulók mindegyi­ közvetlen és más tényezőktől független ke kapjon költségkedvezményt is. Naprakész információi vannak a szak- viszonyra már képtelen. Mégpedig olyan orvoslásról, a klinikák szolgáltatásairól, tényezők miatt, melyeknek eredete és pontosan tudja, miért, hova küldje ki­ Mire kell az orvosirnok? vizsgálásra azt, akit nem tud meggyó­ kihatása messze meghaladja az egész­ gyítani. És természetesen követi a sor­ ségügy területét, de amelyek sehol má­ sát a felépülésig. Ahol jó az alapellátás, — Közmondásossá vált az orvos mun­ sutt nem jelentkeznek annyira érzékle­ ott senki nem akar megszabadulni a pá­ kájának elbürokratizálódása — véli An­ cienstől, nem „nyomja“ a járóbeteg-el­ tal Álmos —; nyilván szükséges az úgy­ tesen, mint az emberi létezés testi szfé­ látók folyosóira, nem „dugja“ kórházi nevezett adatbank, de addig is, amíg rájában. Ez a valaha egzisztenciálisan

1991. november 7. A HÉT 4 tétet, de a negyedik felvonásban a rendezés fölöttébb megnehezítette a dolgát azzal, hogy a nagy leszámolást éppen a királyné fürdőházában képzelte el. Hogy miérti Nyilván azért, hogy saját szemünkkel lássuk, miként „ke- 200 éve született KATONA JÓZSEF nőcsli testét-lelkét" a királyné frissítő párákban, az udvari mulatság után. De ez fölösleges, divatos olcsó- j ság, amely teljesen eltereli a figyelmet a gyűlölt, féléi- j mes zsarnokról, s inkább csak egy gyarló asszony lakó* , meg végül tettéért. Borbáth Júlia alakításában, szárazon kopogó, részvéttelen szavaiban, ahogy minden vád lepe­ reg róla, mint a víz, még igy is van erő és keménység dicsérni lehet érte. Sokkal kevésbé Melinda szerepében ; Rekita Rozáliát, pedig az ő kedvéért is készült ez a für­ A Bánk bán Kolozsváron dőház a vizeskáddal, hogy egyik őrülési rohamában ru- ! hástól megmerüljön benne. De Rekita kivételesen első i Az 1790-es évek legeleje csupa nevezetes színháztör­ dos folyosónak is nézni, mert elég hajlékony, tág jelen­ perctől nem tudott mit kezdeni a szerepével. Talán nem téneti évszám: 1790-ben alakult meg a Kelemen László tésű, a világítással együtt érvényesül igazán. A fényha­ hitt benne, talán nem sikerült meggyőzni róla, hogy ma pesti színtársulata, 1792-ben Kolozsváron a Kótsi Patkó tások, ellentétként a díszlet rusztikus egyszerűségével, még hitelt érdemlően el lehet játszani ezt a klasszikus Jánosé, jövőre lesz kétszáz éves az erdélyi magyar szín­ színeken állapodik meg, arcokat, fontos gesztusokat, je­ drámai szendét, a szép, együgyű Melindát, aki a csábi- | játszás. A két évszám közé esik, 1791. november 11-én o lenetváltásokat és drámai fordulatokat emel ki (talán tó szemforgató meséitől meg szóvirágaitól könnyekre fa- | legnagyobb magyar drámairó, Katona József születése. túl gyakran és főleg öncélúan időz a „kerengő" közepén, kad, és bukásában tulajdonképpen vétlen. Vétlen is, nem Milyen jó is volna az egybeesések folytán szerencsés a színpad fölé magasodó feszületen, amivel kolostori is (Katonának ügyelnie kellett az illendőségre, még így csillagzatról beszélni, hisz' csakugyan: a magyar szín­ hangulatot teremt), máskor baljós fénybe vonja az ár­ is megrótták utóbb a bírálói Melindáért), a színészi ház és dráma szinte egyidőben jött a világra a felvilágo­ kádok ívében megjelenő békétleneket. D. Kóthay Judit alakítás kiderítheti, hogy mennyire ártatlan, gyanútlan, sodás lendületében, de a fejlődés már a születés pilla­ jelmezei jól érvényesülnek díszlet és világítás ellenpon­ hiszékeny, vagyis megtalálhatja sorsában-jellemében azo­ natától nem mondható harmonikusnak és szervesnek. Ka­ tozó együtthatásában, de néha meglehetősen egyszerű­ kat a sebezhető pontokat, amelyekből tragédiája követ­ tona már megírta Bánk bánját, amikor az első állandó sítve jellemeznek (bizonyára rendezői kérésre, mert pél­ kezik. Benne vannak a drám ában, csak le kell bányász­ magyar színház tető alá került, el is küldte az Erdélyi dául Petur és a békétlenek nemcsak hogy afféle bárány­ ni értük, de főleg ábrázolni, a mai viselkedésformákhoz Múzeum pályázatára, de a Farkas utcai színház nem ez­ bőrös Koppányok, de a II. felvonásban vérszerződést is is közelítve a szerepet. zel nyitott 1821-ben, hanem Theodor Körner Zrínyi című kötnek annak rendje-módja szerint, néhány évvel a» Ettől a sajnálatos kivételtől eltekintve „Bánk bán köré”- szomrújátékával. Talán a postán veszett el a darab, Aranybulla előtt!). Demény Attila színpadi zenéje ne­ ben (anogy oyuiaiék oszíuiyoziakj áitaiooan ka.aiueres, talán a drámabíráló bizottságnak nem tetszett, ezt még mesen tartózkodó és tiszta hangzású, szintén a díszlet- erőteljes atakuúsokat latnatunk. Nagy Uezso noorco mindig nem tudni, bár az utóbbi valószínű. Mert a drá­ tel-világítással összhangban, s miközben jeleneteket zár már azért is teljesítmény, mert a kiru,yi paiotába be­ maköltőnek más társulattal sem volt nagyobb szeren­ le, vagy átvezet egyik felvonásból a másikba, mintha surranó paraszc (Bánk szabadosai egesz színpadi jelen­ cséje (a cenzúráról nem beszélve), és a Bánk bán könyv­ Bartók parasztdalainak hangján szólaltatná meg a „szá­ létét hitelessé tuata tenni, ami peuig csak a magas- alakban sem keltett semmiféle visszhangot, amikor szer­ zadok lelkét", túl minden idő- és korszerűségen. rendű tragédia légkörében lehetséges (akár a kórusé, zője 1821-ben kinyomtatta, szülővárosának, Kecskemét­ Hanem egy Bánk bán-előadás igazi próbája a színé­ mint már erre sokan rámutattak), hoiOít egyszerübjen nek ajánlva. Bánk, Petur, Tiborc szavait sohasem hall­ szi alakítás. A kolozsvári színháznak nem volt módja és szerényebben nem is lehetett voma megszólaltatni hatta színpadon, pedig könnyen elképzelhető, hogy a önerejéből kiosztani a főszerepet (amihez nem szüksé­ Tiborc panaszát. A mozgás, a beállítás bizonyos Toké szeme előtt megelevenedő dráma egy-egy szerkezeti, ges külön kommentár), Czintos Józsefet, a szatmári szín­ stilizáltságúval ezt a renaezés is jól tám ogatta, bs van logikai vagy stílusbeli botlását maga is észrevette és ki­ ház művészét hívta meg Bánkra. Czintost igen jó képes­ valami figyelemre méltó abban, hogy az előadásból fa­ javította volna, lévén gyakorlott színházi ember, „de- ségű színésznek ismerjük, aki komolyan veszi mester­ lán leginkább Bánk és Tiborc „pa.os mono.ogja'' (Né­ lectans actor", szinlapíró és szövegmásoló, majd for­ ségét, de ettől a feladattól egy kicsit megrettent, amit meth László) vésődik emlékezetünkbe: a Nagyér a szín­ dító, átdolgozó és színműíró a pesti magyar társulatban. nem is lehet csodálni. De egyébként sem tartozik a ke­ pad előterében egy térdeplőn, kétségek közt vívódva Nem puszta feltételezés ez azért sem, mert tudjuk, hogy vesebb vérmérsékletű színészek közé, a választás része alig hallja Tiborcot, aki messziről (és valahogy magas­ a bíráló szót valósággal szomjazta, nyilván mivel tuda­ annak a kompromisszumnak, amelyről fentebb már szó ról) szól hozzá, a körfolyosó egyik megvilágított bohive tában volt műve jelentőségének, és életében egyetlen volt. Czintos meggyőzően, egy hamis hang nélkül játssza alól. Bogdán István komor, suiyosan elszánt Petur, ez bírálója, Bárány Boldizsár (kecskeméti jogász, maga is el Bánkban a magánembert, a szerelmében megcsala­ a nyugtalanító benne, hiszen végül is „igaza lesz". Ha drámaíró) Rostájának észrevételeit is felhasználva még tott becsületes férfit, fájdalma, küzdelme önmagával elbúsult, indulatos, talán nem kapjuk fel a fejünket sza­ sokat csiszolt drámáján a kiadás előtt. De a Bánk bán őszinte, kiváltja együttérzésünket. De hiányzik belőle a vaitól a nézőtéren, de egy kis szertelenség és összefér­ színpadi bemutatóját nem érhette meg. A kudarc, a kö­ történelmi dimenzió (ami nemcsak a dráma keletkezésének hetetlenség talán mégis hiányzik ebből a Peturból. Igy zöny korán elnémította benne a költőt, hazatért szülő­ korára értendő vagy a reformkorra, amelynek Katona elő­ némiképpen a levegőben marad az, amit pedig 'Boér Fe­ városába főügyésznek, utolérte őt is a magyar irodalom futára volt). A rendező a műsorfüzetben óv attól, hogy renc kitűnően gondolt el a Simon bán szerepében, ami­ nagy remetéinek sorsa. Harminckilenc éves volt, amikor aktuális politikai célzásokat olvassunk ki a drámából, s kor nem a fontolgató, kiegyezésre kész belátást hang­ szivszélhűdésben meghalt. ezt talán Peturra és a békétlenekre értette, illetve ál­ súlyozta benne, hanem a féltést, kételyt és aggodalmat A kolozsvári színház később sokat tett a Bánk bán talában arra a szemléletre, amelyet már a Szerb Anta- a vészterhes helyzetben. László Gerő Mikhálja messze el­ színpadi elismertetéséért (így szól erről a színháztör­ lék nemzedéke (de a Péterfyéké is) eltemethetett, mint távolodott attól a jámbor, megindító öregtől, okit ma ténet), Kassa után egy évvel, 1834-ben bemutatta Eg- „oppoziciós nemzetfelfogást" (akkor német-, Habsburg- már nehezen viselnénk el a színpadon; a negyedik fel­ ressy Gáborral a címszerepben, és mindig is műsorán ellenességet). De a Bánk tragikumába fogalmazott drá­ vonásig, veszélyes követségéig a királynénál sem passzív tartotta. mai eszme olyan szikrázóan eleven ma is, hogy afölött és érteden szemlélődő, hanem az idős kor méltóságával De most már húsz éve nem játszották a Bánk báni nem lehet átsiklani, sem szordinóval előadni. A bánki képvisel egy másféle, békés-békéltető álláspontot a zen­ Kolozsváron. Az utolsó előadást iompa Miklós rendezte tragikum a legmélyebben érinti azt, amit mai szóval a düléssel szemben. 1971-ben, de ennek az előadásnak nem voll személyiség integritásának nevezünk. Katona olyan erős A rendezés általában megvalósította azt, ami a leg­ visszhangja a nézőtéren, mert nem tudott fel­ drámai csapdahelyzetbe (Németh László kifejezése) ál­ több gondot okozhatja a szinrevitemek, amikor egy forrósodni, hiányzott belőle a drámai hevület. lította hősét, hogy amikor önbíráskodásra kényszerül (ki­ „kötelező olvasmányhoz" nyúl, ameiyet a nézők jelen- ’ Foglya maradt az erdélyi (és nemcsak erdélyi) rálygyilkosságra ő, a nádor, a király személye), akkor tős hányada a közmegegyezés hatása alatt legfeljebb magyar színjátszás egy korábbi állapotának, pe­ egész erkölcsi létalapja rendül meg. Ez a hatalmas tét, tisztel, ám de nem élvez, es nem azonosul a szeiep,oivel dig az abban az időbeh már szabadulni igyekezett a ki­ a vele járó belső harc, gyötrelem még hiányzik Czintos (ezt egy következő cáfolatig tudomásul kell venni). Nyil­ üresedett formáktól, az akadémikus emelkedettségtől József alakításából, de elképzelhető, hogy lesz ereje ván ezért került előtérbe bndre kirár/ emberi drámuja éppúgy, mint a fantáziátlan természetelvű ábrázolás­ megküzdeni ezzel is, ha jobban azonosul a szereppel. is Csiky András alakításában, amire a szövegben bősé­ tól, de még nem vagy csak elvétve talált rá a színpadi Borbáth Júlia Gertrudisa érdekes, újszerű, ha egy kis­ ges utalás van. Küzdelme fájdalmával és leudismereíé- megjelenítesnek azokra az új, koncentrált és nagy hatású sé egyoldalú is. Ahogy Katona ábrázolta (huszonhárom vel, Bánk összeomlásának drámailag fontos párhuzama­ formáira, amelyek lebilincselhetik a mai nézőt. Új szín­ éves fejjel!), bámulatosan összetett, ellentétekből alko­ ként, tartalmassá teszi az utolsó fe,vonást. ts Csiky, ha házi szemléletre volt szükség, amely nem érzi többé ké­ tott jellem a királyné: hatalomvágyó asszony, aki élvezni jól odafigyelünk, érzékeltetni tudja azt is, hogy bndre nyelmetlennek, tehát elhárítandónak a hevesebb érzelme­ és éreztetni tudja a hatalmát, kemény, akaratos, paran­ emberi vívódása egyszersmind az uralkodásra nem ter­ ket, indulatokat, de főként az erős izzásé drámai eszmét, csoló, úgy érzi, férfinak kellett volna születnie, de ugyan­ mett királyi személy gyöngesége. Ottó szerepében Bács akár régi (mitikus, történelmi stb.), akár mai szereplők akkor igazi nő abban is, ahogy kis praktikáit bonyolítja, Miklós megfelel a várakozásnak: a fehér reverenda sorsában testesülnek meg. Amellyel tehát egy nemzeti öccse dolgát egyengeti, gondosan figyelve arno, hogy (alatta rövid szárú fehér csizmát visel) egyházi méltóságát létkérdéseinket megfogalmazó romantikus drámát is Melinda elcsábítása mennyire és milyen formában üdvös, jelzi, a felfűtött játék azt, hogy Melinda szépsége (és eluta­ színpadra lehet ma állítani. Hogy ez az új szemlélet illetve bocsánatos az uralkodóház érdekeit tekintve. Első sítása, „magakéretése") izgalmasan fölgyújtotta érzé­ mennyire gyökerezett meg, és a közönségnek mekkora jeleneteiben (Ottóval, Melindával) Borbáth alakítása, keit, emiatt nem bír magával, nyugtalan, agresszív és hányadát sikerült megnyernie magának, az máig is „kétféle beszéde" meg is teremti ezt az izgalmas ellen­ gonosz (ez utóbbi vonások, a gyávasággal együtt kérdéses. Húsz éve (Kolozsváron vagy Budapesten) még egyébként is alapvetóek jellemében). De az alakítás hihette a rendező, a színész és nem egy kritikus, hogy itt-ott még bizonytalan, a belső lendületet nem mindig felér egy megnyert csatával, ha sikerül „ah" és „oh" sikerül kellő pillanatban lefékeznie a színésznek. Bíró nélkül megszólaltatni Katona szövegét, pedig az akkor is József teljes mértékben eltávolította Biberachot a szok­ kevés volt. (A Marton Endre-féle Bánk bán, Sinkovits ványostól. Már a jelmeze is meglepő, nem visel szűk ha­ Imrével a főszerepben, a kolozsvárinál semmivel sem volt risnyát és rövid zekét, mint rendesen, hanem hosszú, meggyőzőbb, bár igen jó kritikát kapott.) egybe szabott, derékban zsinórövvel lefogott ingszerű A nehézség, amivel a Bánk bán színpadi megjelení­ ruhát, ami középkoriasabb is, időtlenebb is ugyanakkor, tése jár, egyébként nemcsak a modern színhózesztétikc és nem feltétlenül az udvaroncot, a lézengő rittert jel­ problémája, és nem újkeletű. (Közismert irodalmi-szín- lemzi. Biberach akarva-akaratlan egy kissé mindig Jo­ háztörténeti tény, de lehetetlen futólag nem említeni.) gára emlékeztetett a színpadon, egyszerűen, mert ő voll Nemcsak Döbrenteiéknek, az Erdélyi Múzeum bírálóinak az intrikus, a cselszövő, de a szerepe túlment azon, hogy nem tetszett Katona műve, a nagyság iránt kevéssé fo­ az ügyetlen Ottót tettre sarkallja, meg is leckéztesse és gékony irodalmi és színházi közízlés keletkezésétől fogva kibeszélje a nézőtér felé: epés megjegyzéseivel rend­ értetlenül állt előtte, a remekművet csak azok becsülték szerint afféle rezonőrré avanzsált az előadásban, és benne, akikből sem az esztétikai műveltség nem hiány­ szórakoztatta a közönséget. Ezt a rezonőr szerepet Bíró zott, sem a költői műfajként felfogott dráma iránti ér­ sem veti meg (miért is tenné, van rá szövege bőven), de zékenység és befogadókészség. (Hogy voltak újabban, akkor már a cinikus világfival szakítva inkább a Shakes­ akik nem értetlenségből, hanem teljes rosszhiszeműség­ peare bolondjaihoz közelíti. Az ehhez hozzátervezeti gel kitagadták volna a nemzeti örökségből, azt mos* játék mindig a jellemre utal. Biberach nehezen kicsi­ már ne emlegessük. A kolozsvári műsorfüzetben olvas­ kart aranyait (mert Ottó bizony fukar), amikor magára ható egy részlet Lukács György egy 1969-es írásából...) marad, hangos csörrenéssel hullatja a színpad közepén Talán nem tévedek, ha azt gondolom, hogy a rendezd elhelyezett rács alá, ahol sovány vagyonkáját gyűjti. Ez mindig is jónak látta bizonyos kompromisszumra töreked­ a gesztus az eltöprengő megvetésé: hát érdemes? — ni magas esztétikum és közízlés között. Ez elmondható a ezért jó, jellemző Biberachra, aki a pénzhez, haszonhoz mostani nagyon kulturált jubileumi előadásról is, ame­ sem vonzódik görcsös ragaszkodással, laza tartásával lyet vendégként magyarországi rendező, Arkosi Árpád nem fér össze. Ezért nem érthető az utolsó ráadás, am i­ állított színpadra (dramaturg: Bérezés László szintén kor haldokolva, miután Ottó orvul leszúrta, egy végső m. v.), de nem lehet elhallgatni, hogy a kolozsvári kö­ elszánással még betornázza magát a rács alá, a z a ra ­ zönség még így is rosszul vizsgázott, m égpedig az előadás nyai mellé. Az alak Shakespeare bolondjaival való ha­ nemismeretében, ugyanis már a második előadáson (egye­ sonlósága megdöbbentő és elgondolkoztató. Az ember temi bérlet!) csak félig-háromnegyedig töltötte meg a előbb hajlandó volna elutasítani, mert hát akármilyen term et fonákul, logikai bukfencekkel festik is egy bolond szaval Mint a színház több jelentős előadásához az utóbbi a való világot, erkölcsileg azért lehet feltétlen igaza, években, o Bánk bánhoz is T. Th. Ciupe tervezte a dísz­ mert tiszta lélek beszél belőle. De Biberach?... És letet, figyelemre méltó hozzóérzéssel. Nem kőből rakott mégis. Bíró József bolondozó és csúfondáros Biberach- középkori palotát idéz a szemünk elé a díszlet, hanem jót hallgatva, lassan megértjük, hogy miről beszél („két­ szerényebb favárat (egy kicsit a Kós Károly rajzóira, ter­ féleképpen" ő is): arról, hogy mennyire kideríthetetlen veire emlékeztetőn — vagy csak mi érezzük bele?), talán, már a százféle bolondsággal és szerepjátszássgl, végső hogy ezzel is közelebb hozza a nézőhöz a Nagyúr emberi soron hazugsággal kendőzött igazság. Katona ezt ugyan tragédiáját, amelyre a rendezés is nagyobb hangsúlyt ve­ nem egészen így látta, de hozzátartozik a mai nézőtér tett. A színpadot szélességében, hátul kitöltő, de két­ hangulatához. oldalt is előrenyúló építményt lehet tornácnak, de árká­ KACSIR MARIA

5 A HÉT 1991. november 7, KÁNTOR LAJOS

a gonosz cenzorok csuklójára teke- ; redjék. ■, | Kézenfekvő volna megint úgy recit . írni a Palocsay könyvéről, hogy elő­ hozakodnék egy kerttel, kézenfekvő, • I r o d a l o m egyfelől a Palocsay név és a kerté- ■ szét múltbeli összefonódása miatt, LÁNG ZSOLT másfelől mert e költészet tényleg o- lyan, mint egy kert. Nem akarom is­ múlt és jövő mezsgyéjén I. mételni a módszert, noha tanulságos volna e kert részletes rajza, a növény­ A múltról a jelennek siólás szándékával írtam, nyolc évvel ezelőtt, az itt követke- zet, allék, ösvények leírása, annak vizsgálata, hogy mért oly látványos az zö irodalomtörténeti-sajtótörténeti jegyzeteket. A Korunkban kellett volna megjelenniük átmenet kint és bent között, noha az 1983. novemberi számban. Naivul azt reméltem, hogy a Kós Károly-centenáriumra e- , Oly keveset nincs kerítés. Kint és bent együtt lé­ lökészitett összeállítás (1983. 10. sz.) után e tallózással ki tudom egészíteni az akkor már legzik, mégis látványosan más ez a * országosan szervezett gyulafehérvári (65.) évforduló, 1918. december 1. hivatalos (és hi­ terület. Egy történelmietlen, tehát vatalosan minden laptói elvárt) „lereagálását". A cenzúra azonban kéjjel csapott le tudunk a világról elrontatlan valóság van körülöttem. rá; s úgy, ahogyan a Kós-számot kiiktatni vélte a történelemből, Kós Károly emlékével Azaz nem. Nincs ahisztoricizmus, e- együtt, az én sajátos kísérletemet ugyancsak leleplezte, és megrovással dobta vissza. lites vagy beteg elzárkózás, és mégis Most új helyzetben olvasom újra ezeket az oldalakat. van valami, ami miatt feleslegessé A kötetelökészítés különös örömei közé tartozik, ha egy-egy régi írásunkkal talál­ Egyszer V.-vel beszélgettünk Sz. kozva nem az idő gyors múlásán sóhajtunk fel, hanem a szinte változatlan időszerűségen válik a helyszín precíz betájolása. költészetéről, illetve egy szobáról, a- örvendhetünk. Bár legalább annyira szomorkodhatnánk, amiért közel egy évtized múltán mit ő berendezett magának, sajáto­ A provincia nem azért provincia, mert irodalma provinciális, hogy iro­ a figyelmeztetések, tanulságok ijesztően érvényesek maradtak. Mert igaz ugyan, hogy san válogatva és elhelyezve a tárgya­ ismét van EMKE, és van saját erdélyi, pontosabban Romániai Magyar PEN Klubunk — de kat, miáltal a belépd számára egyér­ dalma provinciális, ennek oka, hogy hol van egy Costa-Foru, hol vannak az általa képviselt, valóban áemokrotikus elvek — telmű rögtön, hogy valakinek az ott­ provinciának tartja magát. Fordít­ és a gyakorlat! — a mai nemzetiség-szemléletben, a többség-kisebbség viszony megítélé­ honában van; álmélkodtunk, mennyi­ suk el tekintetünk ezekről a kérdé­ sében? (És hol van, kérdezhetjük tovább, egy Kós Károly eltökéltségü, kitartású és tekin­ re különbözik ez a szoba (költészet) a sekről, vannak kertjeink és szobáink télyű szervezőegyéniség a mi tájainkon?) mellette lévőktől, főképp pedig iri­ és úgy gondolom, hiba volna ezeket más mércével mérni, mint a belőlük gyeltük azt az otthonosságot, amivel A romániai magyar irodalom 1945 és zendők nagyságára, bonyolultságára mu­ áradó otthonosságéval. Egyik ifjú lakója járkál meg dolgozik ott (ak­ 1970 közötti negyed évszázadát áttekin­ tat. koriban nagyon vágytunk saját szo­ esszéistánk a nemrég megjelent an­ tő könyvünk, pontosabban az Előzmé­ Épp e tényből kiindulva, hasznosnak bára). tológiában helyzetünket taglalva ar­ nyek című fejezet (szerzőtársam, Láng tűnik — a teljes bibliográfiák és mo­ Kritikát fiatalon ír az ember, úgy ról értekezik, hogy a nyugati irodal­ Gusztáv szövegezésében) ezzel a megha­ nográfiák elkészülte előtt — folytatni huszonöt éves korig. Azután egysze­ mak arra nevelik közönségüket, vi­ tározással kezdődik: „A romániai ma­ tallózásainkat régi lapokban, hogy az rűbbé válik minden, egyszerű lesz szonyuljanak kritikusan minden né­ gyar irodalom idő- és térbeli határait új lapokat jobban megérthessük. A tör­ az élete: ha rábukkan egy otthonos zethez, vagyis épp ők nem hisznek az készen kínálja a történelem. Születésé­ ténelmi évfordulók mellett egy-egy lezá­ tájékra, szótlanul elmerül a szemlélő­ egyetemes értékekben, fel sem vetik nek évszáma 1919, földrajzi hazája pe­ rult írói életmű tanulmányozása ugyan­ annak problémáját ama irodalmi zó­ désben, ha meg valahol nem érzi jól dig Románia. Bölcsőhelye, szűkebb pát­ csak szükségessé teszi a háttér ismere­ magát, inkább megértőén, mint bősz- nákban, ahol mi mindezeknek a szü­ riája Erdély...“ És következik utána tét. Bármennyire hívei legyünk a mű­ szúsan továbbáll, nem elemez, nem lőhelyét látjuk, következésképpen ne­ egy korszakolás-kísérlet, a főbb intéz­ központúságnak, a művek önmagukból kér számon. Egyszerű örömökről van künk is helyhez lehet és kell köt- * mények, jelenségek, események kiemelé­ nem magyarázhatók meg. A történelem szó. nünk fogalmainkat. sével. Akkoriban, amikor ez az össze­ így vagy úgy mögöttük áll. Határozot­ Két éve írtam egy könyvről, azaz Létezik-e erdélyi magyar irodalom, foglalás készült, illetve, amikor kötetünk tan tudatosul ez az igazság a Reményik- kérdezgetjük, mint egy Csehov-hős. egy kertről, számomra ismert és von­ élére került (először 1971-ben), jószeri­ líra mai elemzőjében, a Bánffy-trilógia A helyzet az, hogy erdélyi ma­ zó vidékről. Sokat tudtam róla, töb­ vel csak Ligeti Ernőnek „egy nemzedék olvasójában, Gaál Gábor vitáinak értel­ gyar írók vannak. Pl. itt van Palo­ bet, mint ami egy könyvről elmond­ szellemi életét“ tükrözni akaró könyve mezőjében vagy — az 1983-beli kettős csay, Kolozsváron él, telefonon egy­ ható lett volna. Talán Kosztolányié állt rendelkezésre a két világháború ha­ centenáriumon — Kós Károly és Tom­ az eredeti ötlet az irodalmi tájakról; szer beszéltem vele, dörmögő dömö- tárolta szakasz erdélyi magyar irodal­ pa László művelődés-, illetve irodalom- hogy mindenféle táj létezne, Babits- törös a hangja, létezik tehát, ott él, máról (Súly alatt a pálma). Ha szület­ történeti helyének keresőjében. Tallóz­ feltehetően alig jobban vagy a- tek is azóta hasznos rész-tanulmányok zunk tehát, nem .annyira adalékokat, táj, Tóth Árpád-táj etc. Ügy remél­ lig rosszabbul, mint én vagy bárki tem, ha a könyv helyett a kertről be­ (sőt — igaz, csak iskolai célt szolgálva mint inkább összefüggéseket kutatva ... más, hasonlóak lehetnek gondjai és szélek, tudatlanságom leplezhető, tu­ — egy szintézis is), a hőskorszak beha­ örömei osztozik tehát sorsunkban, és tó, anyagszerű ismeretével ma sem büsz­ 1. Balázsfalva — Sztána dásom pedig többértelművé oldódik. ez nyilván számít. Ha pedig talált Könnyű volt írnom árról a biztonság­ kélkedhetünk. A K orunk és az Erdélyi egy helyet, ahol ő biztosan megszer­ ról, m ely kibélelt, ism ertem a betűk Helikon 1926-os, illetve 1928-as indulása Kós Károly és Benkő Samu 1976-os zett otthonossággal él, akkor ez az o tt­ előtti időbe bevilágít ugyan a bukaresti beszélgetése (amely az 1978-ban megje­ rejtett szándékait is, tudtam, titkos honosság bennem igény, vágy és ál­ feladatokkal vannak beépítve, pl. Kriterionnál Kovács János gondozásá­ lent kötetben az őszi beszélgetés Erdély lapot lesz. Hol van Palocsa — szó- ■ ban megjelent három antológia (Magyar köveiről címet kapta) hívta fel a figyel­ é g y a betűnek az a megbízatása, hogy morú és felesleges kérdés ez. szó — Tavasz, Genius, Periszkóp), 1983 m em et a Budapesti Hírlapban m egkere­ végére pedig kötetbe gyűjtve is hozzá­ sendő Kós-cikkre. A kérdező (Benkő Sa­ férhetővé váltak Mózes Huba áldozatos mu) szóba hozta a művészeti élmények­ bibliográfusi-filológusi munkát igénylő kel összekapcsolódó politikai felismeré­ napilap feldolgozásai (Sajtó, kritika, iro­ seket, amire az akkor már küencvenhá- dalom), távol állunk azonban a „végső“ rom éves Kós Károly így replikázott: tanulságok megfogalmazásától; a ..hé­ „Itt egyidejű dolgokról van szó. Nekem zagpótlás“ még hosszú ideig ismétlődő már egészen fiatalon, elmondhatom, minősítés marad, egyelőre ugyanis min­ hogy a politikai életben is komoly tapasz­ den elvégzett feladat az ezután elvég­ talataim, élményeim voltak. Itt laktunk

LÁSZLÓFFY ALADÁR zelik meghódítani, mintha egy szép nót gyöngédség helyett megbotrán­ koztatva próbálnának karjaikba von­ zani. Es éppen ez a legundorítóbb az egészben. Mert a választó, a honpol­ ------LXIX. gár aki nem ül naphosszat a tisztelt házban és a minisztériumi fotőjök- €R F \S M U S tf— ben, hanem korán kel, robotol, sor- baáll és ámulva veszi észre, hogy cincog a krajcár, se nem szép, nő, se a w o j € nem hülyegyerek, aki minden mesét bevesz, amit a világ legkopaszabb Mikulása be akar neki mesélni a kö­ Nem hiszek a szememnek, nem hi­ zelgő didergő karácsonyra. Egy da­ hetek a fülemnek, de úgy kell ne­ rabig számoltam, hány honatya és le­ kem, ha az én szememmé és fülemmé menő, feljövő kormányférfiú fejezte a televíziót engedem válni, napi röp­ ki a legeslegnagyobb igényt, hogy a ke hat-hét órás direkt közvetítések e- kedves közvélemény meg miegymás Tejéig. De hiszen itt fütyülnek a par­ legyen már egy kicsit megértőbb a lamentben! Akárha meccsen volná­ tszhézségekkei, legyen türelmesebb; nak! Dehát ahol a liberális persze, hogy óuraságáék, akik hozzá­ pártvezér politikai látószöge és jutottak végre a hatalomhoz, nyu- tolerancia-hányadosa ugyanakkora, godtabban kormányozhassanak, kí­ mint a sovén rohamosztagfőnök- sérletezgessenek, míg körbejár, úgy é, legfennebb ő még nem ri­ látszik, újabb negyven évig, mint a kácsolja, hogy a hon polgárai­ falusi bíróság, a bársonyszék. Miköz­ nak egy csoportját, etnikai alapon, ben már ennyire összegyűlt a kétség, mert némileg másképp gondolkoz­ ezért szólít fel mindenki az egység­ nak, ki kell tiltani, kergetni, űzni, re. Legutóbb a volt miniszterelnök hajkurászni a szülőföldről, ott szem- hangoztatta, sajnos egy olyan tiráda nek-fülnek nem marad már sok cso­ végén, mely kimondottan a naciona­ dálkoznivaló. Most mi lesz, kérdi o- lista szélsőség álmodta egység felé dabent, legbelül a válságokkal kissé kacsintott. A Kárpáti Csudamanóról sűrűn sokkolt kisember, bennem, ben­ járta annak idején, a költséges csa­ ned, bennünk, igazán etnikai, de tornázás éveiben az a mondás, hogy még politikai különbség nélkül is? A- mivel nem tudott bekerülni a történe­ hány ház, annyi szokás. Itt ez a szo­ lembe, ezért próbálkozik a földrajz-, kás alsó- és felsőházban egyaránt. zal. Csak nem emészti valami hason­ Ügy látszik itt így értelmezzük a ló kiérdemesült egykori kedvencün­ „másként-gondolkodást“, a pluraliz­ ket is, aki a konszenzus megtestesíté­ must, az európai normákat — és lég* se dolgában ama december 22-t kö­ főképpen a választási kampány kez­ vető napoktól a távozásig igencsak detét. Mert nincs itt semmi egyéb: nagy ívet járt be a demokrácia értel­ most futnak neki, most esnek neki mezésének labirintusában. Marad az egymástól nem is nagyon különbö­ mégis a „földrajz“: választás előtt és ző pártok és pártocskák vezető urai után csakis annak a kormányzatnak a nagyrabecsült választónak. így kez­ lehetne hinni, aki végre kivezet, ki­ denek udbarolni neki. Sokkolva kép­ csit kinnebb vezet a labirintusból.

1991. november 7 A HÉT 6 Kolozsvárott. Tizenegy éves voltam a elutasító érvelése: „külön nemzetiségi nagy per... a Memorandum-per ide­ szabadság sehol a világon nem létezik, jén. Jól emlékszem arra a hatalmas ro­ minden államnak csak egy szabadsága mán tömegre, mely összegyűlt Erdély van, a nemzeti szabadság, melynek min­ különböző vidékeiről. Jöttek, jöttek, den állampolgár részese. Ezen a nemzeti megtöltötték a várost. (...) Láttam ő- szabadságon kívül külön román nem ze­ ket s láttam az ellenük vezérelt lovasro­ tiségi szabadságot követelni vakmerő­ hamot.“ És itt következett a szunnyadó ség.“ Van azonban másfajta, józanabb filológusi szenvedélyt felszító utalás: megnyilatkozás is. Az 1910-es tavaszi „Aztán láttam 1910-ben a balázsfalvi választási hadjárat hatalmas sajtóanya­ gyűlést, melyet az ASTRA szervezett. Ez gában fedeztem fel az Erdélyi történet akkor volt, amikor Sepsiszentgyörgyön című trilógia szerzőjének, Bánffy Mik­ építettem a múzeumot. Onnan jöttem lósnak a kolozsvári II. választókerület­ haza, s a vonaton meg az állomáson fel­ ben mondott beszédét, amely legfőbb figyeltem arra, hogy hatalmas román pontjaiban összecseng a negyedszázad­ tömegek keltek útra. (...) Aztán más­ dal később epikus erővel megírt regény nap végignéztem a gyűlést. Fiam, mond­ történelmi ítéletével. Az 1910. április hatom, impozáns volt. Ezek reám nagy 26-i újságbeszámoló szerint Bánffy így benyomást tettek. Láttam, hogy itt vala­ beszélt az erdélyi közügyekről: „Kevés mi más van, mint amiről nekünk diá­ kivétellel úgy bántak velünk, mint a koknak Budapesten beszélnek. S hogy mostoha gyermekkel, az utolsók voltunk valami nagy hiba van a politikában__ abban, hogy vágyaink és követeléseink Írtam is erről a Budapesti Hírlapban. kielégíttessenek. A nemzetiségi kérdés­ Megjelent, de Rákosi Jenő megjegyezte, ben panaszolta (Bánffy), hogy nem azo­ hogy hát ez semmi... nem jelentős do­ kat kérdezték meg, akik ismerik a kér­ log ... Én azért mégiscsak azzal marad­ dést, hanem a fővárosban levő más tam, hogy itt Transsylvániában valami szemmel látókat. A nemzetiségi kérdést nem úgy van, ahogy eddig tudtuk. Hogy érintő ügyekben elsősorban az erdélyie­ van itt Transsylvániában valami, amit ket kell meghallgatni.“ (Amint a tudósí­ tudomásul kell venni, s amihez mind­ tásból értesülünk róla, ugyanitt felszóla­ nyájunknak alkalmazkodnunk kell. Az­ lásában Bethlen István gróf Bánffyt az tán én ismertem a szászokat is, hiszen erdélyi gondolat első megszólaltatójának korábban Szebenben laktunk, s ott meg­ nevezte.) Ez a hang azonban kivételnek tapasztaltam, hogy a mi erdélyi életünk­ számít Rákosi Jenő lapjában. höz hozzátartoznak ők is.“ 1911 nyarán némiképpen változik a Kós Károly transzilvánizmusának kép: ahogy közeledik a balázsfalvi gyű­ eszerint itt kell keresnünk a forrását, lés, az ASTRA (az erdélyi románok iro­ tudomásom szerint ez volna az első uta­ dalmi és kulturális egyesülete) félszáza­ lás, , kézzelfogható időhöz kötött adat a dos jubileumára tervezett ünnepség sokszor homályosnak nevezett elmélet időpontja, úgy sűrűsödnek a Budapesti kósi változatában. Talán Varró János is Hírlapban az idevágó közlemények; au­ erre utal kismonográfiájában (Kós Ká­ gusztus 24-én vezércikk foglalkozik a roly, a szépíró. Kvár, 1973), anélkül, közelgő eseménnyel (Fel Balázsfalvára!), hogy megnevezné forrását. („Kós első azt megelőzően és követően pedig a va­ lépése a transzilvanizmus felé jóval az sárnapi mellékletben olvashatunk esz­ első világháború előtt történt tehát, s mefuttatásokat, történelmi igényű ösz- határozott szembefordulást jelentett a szefoglalásokat Balázsfalváról, a román Rákosi Jenő-féle nagymagyar naciona­ nemzeti mozgalmak központjáról és az lizmussal, illetve ami ezzel egyet jelen­ ötvenéves ASTRÁ-ról (Mely „ünnepe az tett, a nagymagyar állameszmével.“) Ha összes rom ánságnak“). A legfontosabb dául: „Láttunk egy hatalmas nemzet- csolat indokolta szubjektivitáson túlme­ így van, érdemes időt áldozni a keresésé­ azonban — és nem csupán számunkra, a gyűlést, hallottunk halálosan komoly be­ nően, a problémafelvetés és a kifejtés re, hátha sikerül rábukkanni a korai Kós-centenáriumon — Kós Károlynak a szédeket. De nem láttunk pózolást, nem módja magyarázza e társítást. Tudjuk, Kós-szövegre, szembesítve a huszonéves kalotaszegi Sztánáról szeptember 4-én küldött, a Budapesti Hírlap szeptember hallottunk frázisokat.“ Vagy: „Ez a hogy a közművelődési. célokat szolgáló építész-író sorait a kilencvenéves emlé- társadalom tisztában van erejével, cél­ kezőével. 6-i. számában m egjelent írá sa : Levél a EMKE az ASTRA mintájára jött létre, balázsfalvi gyűlésről. A prózaíró Kosra jaival; ez a társadalom fegyelmezett, fa­ az ASTRA viszont hasznosította az Er­ Egy ilyen, napokon-heteken ót tartó natikus és — idealista. Ez a társadalom délyi Múzeum-Egyesület (EME) tapasz­ lapozás, régi újságok olvasása kitűnő mindig is oly jellemző prédikátoroa lendülettel elindul a levél, amely ugyan — nem zet.“ Az ASTRA ünnepségével talatait, mint ahogy az EME is tanult a iskola, a leghatásosabb történelmi to­ állítja párhuzamba az EMKE (az Erdélyi román művelődési egyesülettől. (Apám vábbképzés; akkor sem lett volna ha­ még nem a transzilvanista nézetek (ha­ nem a veszélybe került nemzeti hegemó­ Magyar Kulturális Egyesület) munkáját, tanulmányában olvasom, hogy mindkét szontalan befektetés, ha a szerencse nem tervezett találkozóját: „E héten Kolozs­ egyesületben voltak magyar és szász, il­ szegődik mellém (vagyis épp a gyűjte­ nia) jegyében született, de már valóban tartalmazza a realitásra ébredést: „Mert várott ünnepi közgyűlést tart az Emke. letve román és szász tagok, sőt adomá­ ményből hiányzó lapszámok valamelyi­ Hatszáz vendég jelentkezett eddig és a nyozók is, ami azonban nem változtatott kében jelent volna meg a kérdéses új­ láttam Balázsfalván seregleni hatezer embert: romániai urakat és asszonyokat város aggódik, hogy hol helyezze el ezl az ASTRA s az EME jellegén.) Ide má­ ságcikk). Az emlékező egyéves tévedése a sok embert. Balázsfalván — a 2500 la­ solom a Párhuzam utolsó bekezdését pedig hozzásegített, hogy m ár az 1910-es és az országunk minden szegletéből: fő­ papokat, tanárokat, birtokosokat, ügy­ kosú faluban — 6000 embert láttak szí­ (úgy vélem annál tanulságosabb, hogy eseményeket közelebbről megismerjem. ves vendégül három napig — a román 1940-ben íródott): „Ezek a megállapítá­ Persze, az utókor bölcsességével, az u- védeket és képviselőket; szegény prédi­ kátorokat és dászkeleket (tanítókat), kultúra nevében. Ehhez — úgy gondo­ sok is azt bizonyítják, hogy az Erdély tód szemléleti korrekciójával olvasom a lom — nem kell kommentárt fűznöm.“ földjén élő különböző nemzetek a törté­ közleményeket, és egy történelmi folya­ iparost és kereskedőt és pórnépet: egy egész társadalmat. Ez a sok különböző A Bánffyéhoz hasonló gondolatokat fo­ nelem folyamán semmi tekintetben sem mat a maga logikájában bontakozik ki galmaz meg Kós Károly a kormányzat szigetelődhettek el, egymásra gyakorolt a konzervatív, óm újságként kitűnően ember mind lelkesedésből, saját jószán­ tából jött oda; nem inni, nem mulatni; felé, csak sokkal élesebben. Az „erdélyi hatásuk élő erő volt a múltban és az a szerkesztett Budapesti Hírlap 1910— elszegényedett, fáradt és reményvesztett jelenben. Ezzel számolni kell a jövőben 1911-es számaiból1: a M onarhia széthul­ csak lelkesedni, csak tanulni, vezéreit meghallgatni, hogy szavukat szívébe magyar társadalom“ érdekében emel is.“ lásának folyamata. A minket közelebb­ szót. Nyilván nem túl nagy eredménnyel ről érdeklő — és a Kós Károly-i elkép­ vésve, újabb tíz esztendőre való munka­ Különben • ezt tette egy hosszú életen kedvet, nemzeti öntudatot vihessen haza A Budapesti Hírlap másnapi vezércikke át Kós Károly. Nem egyszerre és nyil­ zelés felé mutató — vonatkozásokra fi­ (Az E.M.K.E. ünnepe) a struccpolitika, ván nem belső vívódások, ellentmondá­ gyelek elsősorban; a hírek és cikkek szá­ az otthon maradiaknak. Ezt mi magya­ az önáltatás tipikus példája ... sok, keserű szembenézések nélkül jutott mának szaporodásában is kifejeződő rok nem tudjuk utánuk csinálni.“ Kós bírálja a fővárosi lapokat, mert nem tu­ Nincs ugyan utalás e Kós-cikkre az el már a hatalomváltozás után a Kiáltó mind nagyobb érdeklődésre, amely e Erdélyi Tudományos Füzetek 116. szá­ Szóig (1921), a Budai Nagy Antal histó­ lapban a román nemzeti törekvéseket lajdonítottak kellő jelentőséget az AS­ TRA gyűlésének, viszont folytatják a mában, mégsem tehetem meg, hogy ne riájáig (1922) — és 1944 őszén a Világos­ példázza. Csupán a legjellemzőbbeket kapcsoljam ide az 1940-ben Kolozsvárt ságig. Ahogy Reményik Sándor, a csak emelem ki; például egy beszámolót az parlamenti szócséplés szemlézését. Még mindig a balázsfalvi napok hatása alatt, megjelent, már több évtizedes kisebbsé­ sajátját féltő harcos hazafiságtól vagy 1910. április 8-i nagyszebeni román gi tapasztalatot érvényesítő tanulmányt, épp az ellenséges érzülettől indulva, nagygyűlésről, amelyen, a parlamenti tanulságokat von le az ott látottakból- melynek címe: Párhuzam az Erdélyi választások előtt, jogos nemzetiségi kö­ hallottakból. („És mi tanulni is akar­ Múzeum-Egyesület és az Astra megala­ Kós is megjárta a józanodás, a „realiz­ vetelések hangzanak el. Jellemző ugyan­ tunk ott Balázsfalván, mert nagyon nagy kulásában és korai működésében. Szer­ mus“ stációit. Életműve annál tanulsá­ akkor a szebeni levél írójának gőgösen szükségünk van immár arra“ ...) Pél­ zője: dr. Kántor Lajos. Az apa-fiú kap­ gosabb, üzenete annál hitelesebb...

Gépéus tisztogatás. Szemérmes szávai: re. Aki még itt téblábol. Pokolba dőlte MÉLIUSZ JÓZSEF párttisztogatás. M.-éket megtisztogatják. küszöbén. Dögöljenek meg. A holtak is. Zsilavában. A belügy hónapjai után. Akik szembe mertek szállni a fasizmussal. Emlékeztető közjáték: A Hitlerével. Az Antonescuéval. A magyar- „1944-45-ben a régi hatalom összeom­ országival. A háborúval. Együtt az ilyen lását követő népmozgalmat a tömegek er­ románokkal. S így érkeztenek el 1944— jedése jellemezte, önálló — . . . még nem 45-höz. Lentről. A földalattisógból. Egye­ manipulált — politikai élete, százezrek te­ sülvén minden emberséges magyarral. Nép­ Zsilava nem volt kávéház vékeny részvétele a közügyek intézésé­ pel. Polgárral. Álomlátóval. Űk őrizték ben . .. spontán alakult,.. tartalommal a meg iskoláinkat. 1945—46-ban. Két magyar 2. Zsilava. Megkíséreljük újra fogal­ tők M. cellájában. Az ablakmélyedés fül­ nép törekvései töltötték meg .. . a forra­ egyetemet teremtettek. Főiskolákat. Mű­ mazni M. ott megéltjeit. Direktben (egye­ keszerű fala hosszán. velődést. Sajtót. Könyveket. Nemzetiségi A várbörtön tetejét magas földréteg fe­ dalmi demokratizmus jellemzi... A nép- nesben). Az előzőt ismételjük. Amit a gyűlés kiemelkedő szerepe táplálja ezt o törvényt szerkesztettek. Az 1920 után ta­ tengerbe dobtunk. Cap-Martinban. Mégse di. Vad fűvel benőve. Csalánnal. Tavasszal pasztaltak ellen. Lágerekből szabadítot­ kerülhetjük ki a mostanit? A mát. Ami­ kanárisárgán virágzó kutyatejjel. Cserjé­ szellemet. Nem a szónokot hallgató ösz- kor M.-ről Írunk. 1991. A képzettársítások vel. A négy évszakban. így mesélik M. cel­ szeterelt nyáj, mint későbben, hanem vitá­ tak magyarokat. Elhurcoltakat Fogságból. csábításait sem. Ellenállhatatlanok. Mint lájában. zó, számonkérő, döntést hozó, bizalmat Tulajdonukat védték. Szülőföldjüket. a nők. Az elkövetkezők tényirodalom. adó vagy megtagadó gyülekezet." Hama­ Templomaikat. Nemzeti múltjukat. Nem­ Zsilava. A földalatti folyosórendszer ha­ rosan „másként értelmezték a demokráciát zeti hagyományukat, és ... És ... És ... És Mégis. Nem mert e műfaj felvirágozott. talmas csarnokból ágazik szerteszét. a »fenti« és másként a renitens" — ná­ a tegnap fasisztáival nem közösködtek. Most. 1991. Már megírtuk Zsilavát. Ismé­ Puszta űr. Közepén mély medence. Bazalt- lunk a nemzetiségüket védő — lenti réte­ És véres leszámolásokba nem keveredtek. teljük: Anna ólmává álcázotton. Tranzit kő kávával körbe építve. Hajdan víztárló. gek. Idézőjelben a Donáth Ferenc irottai. Egy vilógpusztulás után feltámadt velük o kávéház könyvünkben. Ostrom idejére. Az itt sínylődő ezernyi Rajk László egyik legközelebbije volt. M. Humánum. (Az emberiesség). Botlásokkal, Zsilava. Bemerészkedünk a fegyintézet­ katona számára. Hajdanában, danában. nem egyszer találkozott vele. Budapesten. tévedésekkel is. Akkor is. Úgy is. Politi­ be. M.-el. Zsilavába. A klasszikus (legtöké­ Ejsze danoltak itt. A katonák. Dojnákat A hatvanas évek végén. — 1947-ben le­ kával. Kiegyezéssel. Megegyezéssel. Nem­ letesebb kifejezésű) negativizmus (nem­ (busongó népi dal). M.-ék idején ének­ építették M.-éket. A „fentiek". 1949-ben be­ zeti létünket el nem árulva. Fel nem ad­ leges tény) megvalósulása. szó nem csendül fel. A néma csendbe zárt söpörték őket. A „lázítókot". A belügy pin- va. El nem adva. Ahogy lehetett? Más­ csend. Madarak se mernek csipogni. Ott céjébe. Aztán Zsilavába. Miért ez a kép­ képpen nincs politika. Á nemzet politikum Üsilava. A cella iromba vasrácsos ab­ fent. A börtönárok martján. zettársítás? Ez az idézet az odaáti Do­ is. [Politika: „vminek (valaminek) az inté­ laka. Száz évesnél régibb. Szemben a Zsilava. M. itteni idejében teltház. 1950. náth Ferenctől? A mi történetünkben is zésében, szervezésében követett irány".] várárok Itehangolóan durva kőfala. Nem. Előtte is. Utána is. Teltházra utal a cella érvényesen? Mert széltében-hosszában M. elfogult? A bolsikat menti? Nem. El­ Most börtönórok. , Akárcsak itt a mélyben embertelenítő zsúfoltsága. Több a benn­ hallotta M. Budapesten: Kurkóék igazf lenük szól. És önmaga ellen. Bár tudta lakó, mint hajdan. A hadfiak idején. Igen. bűne: az RKP-t (Román Kommunista Pórt) a várfalak. Nem. Most börtönfalak. Ágyú­ Túlteltház. M. itteni idején. A Rajk-per segítették hatalomra. Nem a magyar nem­ szerint nem volt „bolsi". Ha ez önmentege- golyó nem hatolhatott át rajtuk. Hajdan. ideje táján. A többi tisztogatás korában. zetet védték. Árulók. Kötelet a nyakukba. tés, verjétek fejbe! Akár igen, akár nem. Két, két és fél méter vastagok. Lemérhe- A gépéus szomszédságokban. Közel, távol. Sortüzet emlékükre. És arra az egy-kettő­ Elvárja. Vége e kitérőnek.

7 A HÉT 1991. november 7. állammal, illetőleg más csoportokkal térnek a többséget alkotó nemzetéitől. szembeni viszonyát. Az első meghatározás előnye, hogy min­ Miért van erre egyáltalán szükség? A den külső szempontot és viszonyítást liberális gondolkodás az etnikai kisebb­ mellőz; hátránya, hogy elmossa a ha­ ségek tagjainak jogait is biztosítva látja tárt az elmúlt évtizedek folyamán bizo­ azáltal, ha egy állam garantálja az álta­ nyos országokban letelepedett vendég- Demokrácia és nemzeti lánosan vett emberi jogokat. Miért nincs munkások és/vagy menekültek, illető­ így és miért nincs így különösen Kelet- leg a történelmileg kialakult etnikai ki­ Európában? Először azért, mert az etni­ sebbségek között, holott ezek a különb­ kai kisebbségek fennmaradása, jogaik ségek mind az illető népcsoportok jelle­ érvényesítése bizonyos garanciákat, fel­ gét, struktúráját, mind pedig státusuk kiscbbséqek Romániában tételeket. intézkedéseket igényel még a nemzetközi jogi szabályozását illetően legdemokratikusabb társadalomban is nem elhanyagolhatóak. te A többségi nemzethez való tartozás e- Az elmúlt évtizedek társadalmi moz­ (Folytatás az első oldalról) lyek megpróbálják akadályozni a de­ lőny, ezzel szemben valamely etnikai galmai megmutatták, hogy a nyugati de­ mokrácia intézményeinek működését s kisebbség tagjának lenni hátrányokkal mokráciák sem tekinthetnek el bizonyos A centralizált állami struktúrák áta­ annak az új társadalmi berendezkedés­ jár. Ez a magyarázata annak, hogy min­ társadalmi kategóriák azon igényétől, lakítása már Összetettebb jelenség Ha nek a sikerre vitelét, amely őket telje­ den társadalom ismeri a természetes hogy számukra sajátos csoportjogokat nem is megy könnyen, akadályok és sen kiszorítja a hatalomból. A kelet-eu­ asszimiláció jelenségét. Ahhoz azonban, biztosítsanak, illetőleg olyan politikát buktatók nélkül, a legegyszerűbb mégis rópai posztkommunista társadalmakat hogy az etnikai kisebbségek tagiaira ne alkalmazzanak problémáik kezelése ér­ j a centralizált gazdaságirányítás meg­ rövid távon nem a kommunizmus visz- nehezedjék a kényszerű asszimiláció dekében. amelyek túlmutatnak az egyéni szüntetése, mivel enélkül elképzelhetet­ szaállításának veszélye fenyegeti, ha­ nyomása, olyan feltételeket kell számuk­ szabadságjogokon. A nők, az öregek, a len a piacgazdaságra való áttérés. Az nem inkább az, hogy politikai struktúrá­ ra biztosítani, amelyek az előnyök és a fiatalok, a munkanélküliek, a hátrányos államigazgatás, az adminisztráció terén iban, döntéshozatali és a közvéleményt hátrányok arányát elviselhető szinten helyzetűek — és a sort még folytathat­ j azonban a decentralizáció sokkal nehe­ irányító fórumain egyre nagyobb sze­ tartják. Ezért van szükség a kisebbségek nék — mind olyan jelszavakkal léntek zebben megy végbe, mivel nehezebben rephez jutnak ama társadalmi réteg irányában pozitív diszkriminációra, ami fel, amelvek arra irányultak, hogy bizo- tör magának utat az erre irányuló po­ képviselői, amelyek politikai ideálja kizárólag kollektív jogaik elismerése út­ nvos intézkedések — ha kell. pozitív litikai akarat és nehezebben érvényesül az antidemokratikus, autoriter, intole­ ján valósítható meg. (Sajátos jogok biz­ diszkrimináció — útján javítsák vagv, a feledésbe merült, erőtlen, olykor nem ráns hatalom. Az antiszemitizmus jelen­ tosítása az adminisztrációban, a bírás­ ha lehet, a többiekével egyenlővé tegvék is létező hagyomány. A civil társadalom sége például szinte egész Kelet-Európá- kodásban, az oktatásban és a kultúrá­ esélveiket a társadalomban. Az etnikai már visszanyerte azon jogát, hogy sza- ban független az illető országban élő ban.) kisebbségek jogainak kérdése legfeljebb I badon szervezkedjék, létrehozza saját zsidóság lélekszámától, a politikai és Kelet-Európábán azért sajátos az etni­ annviban különbözik e társadalmi kate­ | intézményeit, a társadalom életét érintő szellemi életre gyakorolt befolyásától: kai kisebbségek helyzete, mert részint góriákéból. hoev politikai implikációit fontos területeken azonban — oktatás, ez az antiszemitizmus nem más, mint korábbi történelmi hagyományok, ré­ olvkor eltúlozzák vagv eltorzítják. | közrend stb. — továbbra sem szűnt meg egy hagyományos ideológiai trend felú­ szint a kommunista örökség folvtán jo­ E tekintetben egyébként politikai és | az intézményrendszer centralizáltsága, jítása azzal a céllal, hogy a nemzeti ér­ gaik elismerését és gyakorlását akadá­ dekek képviseletét maguknak kisajátí­ jogi szempontból egyaránt az európai i beleértve az intézmények működését biz- lyozza a nacionalista ideológia, illetőleg integrációs folyamat a megoldás legbiz­ tók a hazafiatlanság vádjával kompro­ | tosító pénzalapok elosztását is. A civil az intézmények centralizáltsága. Ennek tosabb irányát mutatja Kelet-Európa mittálják azokat, akik valójában a tole­ : társadalomnak egyelőre nincs meg sem meghaladása részben jogi szabályozás társadalmai számára. Témánk szempont­ ráns, demokratikus jogállam hívei. E- a kel'ő szervezettsége, sem megfelelő kérdése, különös tekintettel a helvi ön- jából az integráció két legfontosabb té­ zekben a politikai ellentétekben termé­ pénzMamn ahhoz, hogy széles körűen kormánvzatok szerepének és működésé­ tele az államhatárok feloldása és a helyi : mag"—i vállalta a salát érdekeinek meg­ szetesen újra felmerül a centralizált ál­ nek kidolgozására. Mindaddig, amíg autonómiák működtetése. Márpedig Ke­ felelő intézmények fenntartását és mű­ lam és a homogén társadalom eszménye, valamely ország alkotmánya, illetőleg let-Európábán az etnikai kisebbségek ködtetését, de erre a szükséges törvé­ amely most már nem a kommunista hatálvos törvényei nem íriák elő. illető­ jogainak rendezését évtizedeken át ta­ nyes híián sok esefben nem is dogmákra, hanem a nacionalista ideoló­ leg nem teszik lehetővé, hogy valamely lán semmi sem akadályozta jobban, lenn" Kétségtelen, hogy az egyet­ gia érveire támaszkodik. közigazgatási egvség (megve, város, köz­ mint a merev, az emberek és a szellemi len út a társadalom csoport- Kétségtelen, hogy meglehetősen nehéz ség). ahol bizonyos aránvban az etnikai javak szabad áramlását lehetetlenné te­ érde’"'!r,ek teljesebb érvényesülése felé általánosan "minősíteni a kelet-európai kisebbséghez tartozó személyek is élnek, vő államhatárok, illetőleg az állami a heh-i ,"”to"émin, pz önkormányzatok országokban jelentkező nacionalizmust a köziaazeafásban és a bíráskodásban centralizáció. Ezeknek az országoknak jnfrr1-é s pe ehh-'z szükséges jogi, és annak veszélyeit, bizonyos kritériu­ használatos nvelv. az iskolák megszerve­ most már nincs más választásuk, mint államingrwptápi feltételek megteremtése. mokat azonban alkalmazhatunk. Első­ zése stb. kérdésében megfelelően dönt­ az európai integrációba való bekapcso­ Egvm l—’e^-eurónai orsz" eok (Kengyel- ként azt a szempontot, hogy a demokrá­ sön. addig az etnikai In-mf lódás. Az pedig nem lehetséges sem or-^-'r> T'-i-T-pi-orszég) érdemleges ered- cia intézményrendszere mennyire képe? nincsenek biztosítva. E kérdés rendezése mA"t értek már el ezen az úton, megfelelő ideológia, sem megfelelő jogi az átalakulással járó konfliktusokat és kétségtelenül feltételezi a elvi! társada­ normák és társadalmi struktúrák nélkül. | máshol azonban ez a folyamat még a kríziseket a politikai demokrácia eszkö­ lom intézm“nveinak megszilárdulásét is, A nyugati típusú demokrácia nem ma­ i kende1, kezdetén tart. A civil társadalom zeivel kezelni és mennyire számíthat eb­ ami szintán hosszabb folvamatof ináé vei. gában véve garanciája az etnikai ki­ ereién, a ro’ifikai intézmények érettsé­ ben a társadalom támogatására. Len­ Vessünk össze két meghatározási kí­ sebbségek kérdése rendezésének, de ga­ gén miV’k. hogy milyen ütemben és mi­ gyelországban, Csehszlovákiában és Ma­ sérletet. 1) Etnikai kisebbség azon sze­ ranciája annak, hogy egyáltalán rendez­ lyen eredménnyel halad előre. gyarországon nemcsak a gazdasági re­ mélyek csoportja, akik magukat ekként hető legyen. A legbonyolultabb a harmadik ténye- formfolyamat indult el korábban; ezek­ definiálták. 2) Etnikai kisebbségnek [ ző. a nacionalizmus. Bonyolultsága ab- ben az országokban fokozatosan kiala­ nevezzük azon személyek csoportját, a- | bői ered. hogy a posztkommunista tár- kultak a társadalmi párbeszédnek, a po­ A tanulmány 1991 júliusában egy 1 sadalmakban ennek a fogalomnak egy- litikai konszenzuskeresésnek azok a kik hosszabb ideje ugyanazon a terüle­ amerikai folyóirat számára készült. ! szerre van pozitív és negatív tartalma. mechanizmusai is, amelyek módot ad­ ten élnek, megőrizték nyelvüket és/vagy Második része következő számunkban A történelmi körülmények kedvező a- nak a politikai nézetek egyeztetésére és kulturális hagyományaikat, amelyek el­ olvash ató. | lakulása folytán ezek az országok most a konfliktusok feloldására. Ellenkezőleg, i nyerték vissza szuverenitásukat, s ebben más országokban fennáll a politikai a helyzetben természetesnek mondható konfliktusok erőszakos rendezésének ve­ s a nemzeti identitás redefiníciója, a nem- szélye; ezekben az országokban az etni­ ; zeti értékek új alapokra való helyezése. kai kisebbségek iránti intolerancia nem A nemzeti történelem, a nemzeti kultú­ azért veszélyes, mert felszámolással fe­ ra, a nemze i érdekek új kritériumok a- nyegeti őket, hanem azért, mert csalha­ lapján való megközelítése előfeltétele tatlan jele annak, hogy a társadalom annak, hogy ezek az országok sikeresen bizonyos csoportjai, bizonyos politikai e- I oldják meg az előttük álló kettős fela- rők készek az erőszak alkalmazására, | datot: a gyors fejlődést és az európai végső soron polgárháború kirobbantásá­ struktúrákba való integrálódást. Ebből ra is saját pozícióik megőrzése érdeké­ következik, hogy megítélésem szerint ben. Jugoszlávia példája bizonyítja, negatív tartalmú az a nacionalizmus, a- mennyire nagy az erőszak kísértése po­ mely a két feladat megvalósítását kés­ litikai kérdések megoldásában ott, ahol lelteti vagy akadályozza. az állami struktúrák alapjainál kom­ Mi az oka az ilyen típusú nacionaliz­ munista dogmák állanak, illetőleg na­ musnak és mennyire veszélyes az etni­ cionalista voluntarizmus. kai kisebbségek kérdésének rendezésére j és esetleges etnikai konfliktusok kirob­ A jogi rendezés perspektívái banására nézve? j Az első és legfőbb ok a politikai struk­ Az Európai Biztonsági és Együttműkö­ túrák újrarendeződése és a demokrácia dési Konferencia 1975-ben Helsinkiben | intézményeinek labilitása. Mivel a nem- aláírt Záródokumentuma rendkívül fon­ j1 zeti identitás redefiníciója mindenkép- tos eseménye annak a folyamatnak, a- I pen kedvez a nacionalizmusnak, bizo- mely előkészítette a kommunista rend­ ’ nyos rétegek a nemzeti értékek és opci- szerek összeomlását. Először született I ók (szuverenitás, hadsereg) túllicitálásá- meg ugyanis olyan átfogó, minden euró­ f val azt próbálják elérni, hogy egyma- pai országra érvényes nemzetközi doku­ ' guk szabják meg e fogalom tartalmát, mentum, amely az emberi jogok kérdé­ j. Mivel pedig a politikai hatalom újrael­ sében leszögezte az európai államok ösz- osztása a demokrácia és/vagy a nemzet szességére érvényes normákat. Annak el­ | értékei közötti választás eredménye, ha- lenére azonban, hogy aláírásukat ad- I sonló program annak arányában szá- ták erre a dokumentumra, a kommunis­ [ míthat sikerre, mennyire befolyásolható ta országok nem kívánták és — a rend­ ; a társadalom jobboldali/szélsőjobbolda- szer jellegéből eredően nem is tudták í li jelszavakkal. volna — alkalmazni ezeket a normákat [ Második okként számításba kell venni A dokumentum elfogadása azonban mó­ a szélsőbal és szélsőjobb nézetek és ér­ dot adott arra, hogy elinduljanak azok dekek találkozását. Mindenütt megszűnt a polgárjogi, ellenzéki mozgalmak, ame­ i a kommunista párt és annak irányító lyek mind szélesebb körben hirdették az apparátusa, továbbá feloszlatták a titkos- emberi jogok egyetemességét, s ezek a rendőrséget; több tízezer személy úgy mozgalmak számíthattak a nyugati de­ vesztette el hatalmát, hogy a politikai mokráciák támogatására. A Helsinki ! pluralizmus körülményei között semmi Záródokumentum kiváló példája annak, reménye arra, hogy balos nézetek han­ hogy nemzetközileg elfogadott politikai goztatásával újra hatalomhoz jusson és jogi normák, ha nem is közvetlenül, vagy egyáltalán közéleti szerepet játsz- ha nem is azonnali eredménnyel, rend­ szék. A szélsőbal és a szélsőjobb talál­ kívül pozitívan befolyásolhatják bizo­ kozása azért különösen veszélyes jelen­ nyos társadalmi folyamatok alakulását. ség, mert két olyan doktrína és két o- Az etnikai kisebbségek jogainak nem­ lyan struktúra ötvöződik, amely régebbi zetközileg elfogadott normák alapján vagv frissebb hagyománya folytán szá­ való rendezése bonyolultabb kérdés. Az mottevő politikai befolyásra tehet szert, emberi jogok normáinak kidolgozása nyomást gyakorolhat a politikai dön­ azért egyszerűbb, mert könnyű megha­ téshozatalra, sőt, megkísérelheti a hata­ tározni, kire vonatkoznak, milyen vi­ lom demokratikus úton való megszerzé­ szonyt szabályoznak ezek a normák: az sét is. Az ultranacionalista nézetek han­ állam és az állampolgár viszonyát. Az goztatása, az intolerancia légkörének etnikai kisebbség azonban olyan csoport, fenntartása azoknak a- társadalmi cso­ amelyet őt magát is meg kell határozni, portoknak az igyekezetét tükrözi, ame­ s csak azután normákba foglalni a 2

1991. november 7. A HÉT 8 — Tehát érdemes folytatni az oktatást, továbbképzést. .. — Egyértelműen.

— és az EMT többi tevékenysége közül mit érdemei még folytatni, és mit nem? — Szerintem nincs sok értelme az olyan „vándorgyű­ léseknek", amelyek inkább klubdélutánra hasonlítanak. Ezeknek úgy volna értelme, ha a mindennapi életbe-te- vékenységbe beépíthető tervek, tanulmányok kidolgozá­ sával foglalkoznának. Ha pedig ezt nem sikerül elérni, Merre tovább, EMT? akkor az egész EMT-hálózatnak kimondottan csak infor­ mációs bankká kellene átalakulnia. A mérnöktársadalom szempontjából én most már csak ezt látom hasznosnak. — 1990 elején, amikor egymás után alakultak meg - ből. Igaz, a gépészeti, építészeti szakosztály szervezé­ Arról nem is beszélve, hogy anyagilag is kisebb a meg­ vagy alakultak újjá - a tudományos, kulturális szerveze­ sében voltak szimpóziumok, találkozók - szeretnénk, ha terhelés, ha az információszolgáltatásra rendezkedünk tek, úgy látszott, hogy ezek között az Erdélyi Magyar ezek is vitafórummá alakulnának, s nem klubdélután- be, mert akkor nem kell utazgatni, szervezni stb., és az Műszaki Tudományos Társaság az, amelyik igazán sok — jellegük volna —, de hát még igen sok szakterületen mű­ emberek a megfelelő EMT-hálózaton keresztül a külföldi elsősorban fiatal — szakembert képes összefogni, és ködő magyar mérnök van, akiket nem lehet az EMT kapcsolatokból származó információhoz, is hozzájuthat­ amelyik úgymond „alulról szerveződik" s nem „felülről „alulról építkező" struktúrájában megtalálni. Mintha csak nak. szervezik". Az eltelt időszak tapasztalatai alapján mi) ezek a kategóriák nem igényelnének információt... mondhat az EMT elnöke, SELINGER SÁNDOR a társaság Ahogy első kérdésében megjegyezte, mi semmit sem — Milyenek most az EMT külföldi kapcsolatai? jelenlegi helyzetéről? akarunk „felülről" szervezni, úgy képzeljük, az emberek azzal fordulnak hozzánk, hogy ilyen vagy amolyan in­ — A magyarországi MTESZ szervezeteivel — a Neu­ — Azt hiszem, hogy o tömegbázisunk továbbra is meg­ formációra van szükségük, és akkor mi azt az információt mann János Számitógéptudományi Társasággal, az Eöt­ van, de az aktív tömegbázis az elmúlt évben erőser. megpróbáljuk előteremteni. Hát a mérnökök részéről vös Lóránd Fizikai Társulattal, a Magyar Kémikusok Egye­ csökkent. Ennek többféle magyarázata is lehet. Minden ilyen igény nem merült fel, s ez az, amit nagyon hiá­ sületével, a Gépipari Szakegyesülettel, az Építészeti Szak­ — akár tudományos, akár társadalmi - szervezet veze­ nyolunk. egyesülettel — kapcsolataink nagyon jók. Ezek révén sok tője most arról panaszkodik, hogy a gazdasági problé­ információ jut az EMT központjába, illetve mi is felkér­ mák a társadalomszervezésbe is „begyűrűztek". Ez az - Vajon miért nem merül fel? Megkapják máshol az hetjük a társaságok tagjait, hogy bizonyos információt EMT-re is érvényes, bár azért elég sok eredményt felmu­ igényelt információt? szerezzenek be és juttassanak el hozzánk, mi aztán el­ tathatunk. Nemcsak a számítástechnikusaink jelesked­ juttatjuk azokat az EMT fiókszervezeteihez. (Igen lénye­ tek, hanem a fizikusok, gépészmérnökök és építészek is — Nem hiszem. Most, amikor mégiscsak lehetőség nyílt ges, hogy igy szélesebb szférában lehet szórni ezeket az sok olyan tevékenységet szerveztek, amelyekből látszik; információkat.) Fontosnak érzek egy nemrég létrejött hasznos munka folyik ezeken a szakterületeken. A veze­ kapcsolatot, amely a dániai Henning város közvetítésé­ tőség a közelmúltban mégis úgy érezte, szükség van bi­ vel, a kolozsvári termoenergetikai Kutatóintézet és a dán zonyos koncepciós váltásra a tagság munkájában. Ezt az Termoenergetikai Kutatóintézet között alakult indokolja, hogy ifjúságunkat egészen más irányban, egé­ Beszélgetés szen más alapokon, informácionális struktúrán és bázi­ — Tehát a romániai társadalom egészének hasznot son kell átnevelni. Ezért nyitottunk a középiskolások és az EMT kapcsolata. egyetemi hallgatók felé, s ezzel párhuzamosan a tanerők­ re is gondoltunk ... Selinger Sándorral — Igen, ez az első ilyen eset, amikor az EMT és egy külföldi szervezet kerettervét a romániai energetikai szak­ — Hogyan történt ez a nyitás? embereknek kell tartalommal megtölteniük. az információ áramlására, fontos volna, hogy az egyé­ — 1991 márciusában eldöntöttük, hogy középiskolá­ nek úgymond „kinyissák az antennáikat". Viszont nem — Különben; javult-e az EMT kapcsolata a román társ- soknak és első-másodéves egyetemi hallgatóknak szóló alakult ki az egyén és az információs csatorna közötti szervezetekkel? lapot indítunk. (Már három szám az olvasók asztalára is kapcsolat. Ezt én azzal magyaráznám, hogy túlságosan a került.) Firka című lapunkról van szó, amely fizika, ké­ mindennapi, anyagi, gazdasági problémákkal vagyunk — Tudnak létezésünkről, de én sem mondhatok többet, mia, informatika alapokat nyújt az említett kategóriák­ elfoglalva, s nincs időnk arra koncentrálni, hogy például mint amit a vezetőség tagjai egy 1990 végén elhangzott nak. (A kiadvány célkitűzését egyébként az első szám valamilyen vállalkozás sikere szempontjából milyen in­ beszélgetésben az ön kérdésére válaszoltak. Igaz, mi sem beköszöntőjében ismertettük.) Ezenkívül nagyon fontos­ formációs csatorna volna igazán hasznos... tettünk lépéseket ilyen értelemben. Most készülünk tanfo­ nak tartottuk, hogy a középiskolások matematika, fizika, lyamainkat az Oktatásügyi Minisztériummal elismertetni. kémia, informatika versenyeken — főleg nemzetközi ver­ - Az EMT megalakulásakor célul tűzte ki az anyanyelvű senyeken — vegyenek részt, mert az utóbbi időben elég oktatási rendszer megszervozésének támogatását, a ‘ - Mielőtt a magnót beindítottam volna, elnök úr egy kevés tanulónak volt erre lehetősége. (Az Oktatásügyi Bolyai Tudományegyetem újraindítása érdekében a Bo- EMT ösztöndíj-pályázat kudarcáról beszélt. Hogy szinte Minisztérium szervez ugyan hasonló versenyeket, de úgy lyai Társasággal is együttműködik. De tegyük fel, hogy alig akadt jelentkező, aki a magyarországi ösztöndíjakat gondoltuk, hogy kulturális autonómiánk egyik építőkö­ az önálló, anyanyelvű oktatási rendszert, a kulturális au­ veként — vagy ugródeszkájaként — az EMT „belső" verse­ tonómiát egyelőre, sőt talán még hosszú ideig, nem lehet igényelte volna. El lehet azt képzelni, hogy a jól felkészült nyei is hasznosak.) A helyi szakaszok győzteseit magyar- megvalósítani. Ilyen körülmények között az EMT tevé­ romániai magyar szakemberek már régen külföldön dol­ országi nemzetközi versenyekre küldtük, ahol — példá­ kenysége hogyan, mennyiben segíti a hazai magyar szak­ goznak, az itthon maradottak pedig nem mernek ver- \ ul fizikából és informatikából -, több első helyet is sze­ emberek munkáját? Tehát; fűzödik-e az embereknek va­ senyre állni? J reztek. lamilyen érdeke ahhoz, hogy elmenjenek például egy EMT-szervezte tanártovábbképzőre vagy szimpóziumra? — A magyarországi Országos Műszaki Fejlesztési Bi- j — Informatikából a Nemess Tihamér versenyről van szó.. . — Énnekem mindig az volt a véleményem, hogy az in­ zottság ajánlott fel évi két ösztöndíjat (egyet műszaki : formációnak. a nyelv csak a hordozója. Az anyanyelv és egyet természettudományi témakörben) a harminc- j — Igen; a fizikusok a Vermes Miklósról elnevezett nem­ nyilvánvalóan nagyon fontos, mert gyermekkorban anya­ negyvenéves romániai magyar szakemberek posztgra- j zetközi versenyen, a kémikusok az Irinyi János verse­ nyelven rögződnek azok az algoritmusok, amelyek alap­ nyen vettek részt. A nyáron szaktáborokat szerveztünk duális továbbképzésére. Az EMT által felállított követel- j - a fentebb említett területeken — s ezekről nagyon ján a tudás információs értékét asszimiláljuk. Tovább­ mények között szerepelt az, hogy a pályázónak tudomá- j pozitív visszajelzéseink vannak. A fizika-kémia tábor­ képzésen, konferencián információhoz lehet jutni, amely nyos szakdolgozatokat kell felmutatnia, valamint az is, i ban magyarországi vendégeink is voltok, az Eötvös Ló- könnyebben asszimilálható, ha anyanyelven hangzik el hogy a témakört, kutatási irányt, lehetőség szerint a j ránd Fizikai Társulat versenyein díjazottak Kommandón Ha pedig a nyelv valakinek nem jelent akadályt, a 21. szá­ továbbtanulásra választott kutatóintézetet is meg kell ] táborozáson vettek részt. Ez volt az első nemzetközi, oda-vissza alapon történő kapcsolat, amelyet, gon­ zad felé haladva, annál inkább bele kell kapaszkodni min­ határoznia. Az igen csekély jelentkezést szerintem két j dolom, tovább kell fejleszteni. Az EMT keretében a ta­ den hasznos információba, függetlenül attól, hogy az dolog magyarázhatja. Vagy az, hogy kutatóinkat nem nártovábbképzést is megszerveztük az általános- és milyen csatornán érkezik. Másrészt: nem hiszem, hogy elégíti ki a magyarországi szakosodás, tovább, meszebb- középiskolai matematika-, fizika- és kémiatanároknak. némelyek azért bártortalanodtak volna el, mert még nem re tekintenek. Vagy pedig az, hogy magasnak találják A kovásznai és udvarhelyi rendezvények amolyan Ho­ gyan tovább, magyar nyelvű tanártovábbképzés? vita­ sikerült a kulturális autonómiát, az önálló oktatási rend­ a felállított mércét, s ez azt bizonyítaná, hogy ilyen korú fórumként indultak, s- az ott elhangzottak alapján azt szert kialakítani. Ezekre fel kell készülni, olyan szakem­ szakembereink között nincs meg az a tömegbázis, amelyik kell eldöntenünk, jó-e, helyes e az, amit eddig próbál­ berekre van szükség, akik a megfelelő pillanatban meg­ önálló kutatási munkára lenne hivatott. Érdemes volna tunk megtenni, vagy pedig oktatási elképzeléseinket egé­ felelő színvonalon tudjanak majd dolgozni. Ehhez a fel­ ezen elgondolkodni... szen más alapokra kell helyeznünk. A kovásznai tovább­ BÁLLÁ KATALIN képzőn nagyon érdekes volt a Hit és tudomány című vi­ készüléshez teremti meg a keretet az EMT. ta; ezt a hosszú ideig egymással szembeállított két va­ lóságképet, természetképet próbáltuk egymás mellé ál­ lítani. A jelenlevő teológusok, illetve természettudósok részéről tapasztalt érdeklődés azt bizonyítja, hogy ezt Mellékelt képünkön a FIRKA első számának borítólapja látha­ a témát folytatni kell. tó. Az EMT, amint az a szerkesztőbizottság elnökének, dr. Selin­ ger Sándornak bevezető soraiból kitetszik „ . . . olyan lapot kivan — A tanártovábbképzés programját, gondolom, az t u J a tanuló ifjúság kezébe adni, amely magába ötvözné a fizika-in- EMT szakbizottságai határozták meg. De a tanárok az &2. í e /IAT cL —---—• formatika-kémia tárgykörét, nevezetesen mindazt, ami a tananyag­ adott tantervek és feltételek keretében tanitanak, a to­ hoz és a tantárgyolimpiákon kért ismeretekhez kapcsolódik". Az vábbképzőn szerzett ismeretanyagot itt kell hasznosíta­ idén tavasszal indult negyedévi kiadványnak eddig három száma niuk. Mennyiben illeszkedik az EMT-program az országos látott napvilágot. A FIRKA a Kolozsváron megjelent Matemati­ iskolarendszerben tanított tananyagba? Illetve; egyeztet­ kai és Fizikai Lapok hagyományait továbbvive, o mai követelmé­ ték-e elképzeléseiket az Oktatásügyi Minisztériuméival? nyeknek megfelelő, új arculatú lap kíván lenni. Dr. Zsakó János főszerkesztő beköszöntőjéből megtudjuk azt is, hogy a fizikát, in­ — Figyelembe vettük a középiskolai oktatási tanrende­ formatikát, kémiát a szerkesztőbizottság nem választja szét telje­ ket s azt, hogy ezek milyen „mélységig" hatolnak a sen, azok mindegyike jelen van minden rovatban, ha esetleg nem különböző tudományágakba. Évekkel ezelőtt a Korunk­ is minden lapszámban. A megjelent három lapszám hat állandó ban volt egy Forró pontok a fizikában cimű kerekasztal: rovatot tartalmaz, ezek: Ismerd meg! - viszonylag hosszabb léleg­ valami hasonlót próbáltunk most mi is. Amolyan „fó­ zetű anyagokkal, amelyek kiegészítik az iskolában ta_nultakat;JTu- kuszáló" megbeszéléseket akartunk bevezetni, amelyek, dod-e? - tudományos újdonságokról, érdekességekről szóló rövid nyilvánvalóan, kapcsolódnak az oktatási tanrendhez, de cikkek; Arcképcsarnok, tudománytörténet — az említett három tu­ túl is mutatnak azon. Az információ iránti érdeklődést dományág fejlődésében fontos szerepet vállalt, elsősorban erdé­ próbáltuk felkelteni, megmutatni, hogy lehet másképp lyi személyiségek bemutatása; a Kísérlet, labor, műhely rovat a- is gondolkozni, nemcsak ebben az adott oktatási sémá­ zoknak segít, akiknek nem áll rendelkezésére jól felszerelt labora­ ban, hogy ezen túl is nyitni kell. Az oktatásban nem a tórium, de szeretnének kísérletezni azzal, amihez hozzájutnak; tudománynak vagy a tudásanyagnak mintegy nyomdai Szupravezetés Hobby - azoknak, akiknek olyan szenvedélyük van, amely valami­ továbbadása a lényeg, hanem a gondolkodtatást elő­ Számítástechnikai kislexikon képpen kapcsolódik a fizikához, kémiához vagy informatikához, és végül a Feladatmegoldók rovata, amely a tanulók tudásának, Bartók Dániel balszerencséje segítő oktatási struktúrát kell létrehozni, amely nem me­ ismereteinek alaposságát kívánja felmérni. chanikus, hanem épitő jellegű ... Hogy jól gondoltuk-e, Bégmúlt Idők kísérleteiből A FIRKA első három számának szerzői névsora imponáló: dr. azt a jövő fogja eldönteni, egyértelmű válasz még Fotózzunk! Puskás Ferenc, Jodál Endre, Kása Zoltán, Balázs Márton, Kovács nincs... Hogyan oldjuk meg a kémiai Zoltán, Hints Miklós, Lőwy Dániel, Rácz Csaba, Virágh Károly, feladatokat Móthé Enikő, Gábos Zoltán, Imecs Zoltán, Farkas Tivadar, Kará­ — Eddig csupa sikeres kezdeményezésről beszélt, el­ csonyi János, Bartos E. István, Bartos Zsolt. A tudósok „arckép- nök úr. Vannak-e gondok is az EMT munkájában? csarnokában" dr. Heinrich László, Gyulai Zoltán, Born Ignác, L______1/91 Irinyi János, Teofil T. Vescan, Marx György és Faludy Tamás Zol­ tán tevékenységéről olvashatunk részleteket. — Úgy érzem, hogy a mérnöktársadalom derékhada mintha kimaradt volna ebből az egész tevékenységi kör­ J 9 A HÉT 1991. november 7, Falióra. Egy embernek más órája nem volt, mint egy pontos faliórája, amit azonban néha elfelejtett felhúzni. Egyik ilyen felkalommal, ; ---r-■ ...... :r - ! amikor nem tudta, mennyi az Idő, elment otthonról a barátjához; nála töltött egy bi­ zonyos időt, majd hazament és be tudta ál­ • A kaliforniai Scripps Klinikán és Kutatóközpont­ lítani az órát. Hogyan állapíthatta meg haza­ ban kis energiájú elektromágneses mezőt keltő altató­ érkezésekor a pontos időt anélkül, hogy elő­ eszközt próbáltak ki. Ezt hatvan, alvászavarban szen­ zőleg tudta volna az út időtartamát? vedő önkéntes egy hónapon ót hetente háromszor húsz­ húsz percig a szójában tartotta. Az eszközök közül harminc 27 Gyufaszálak: 1. A baloldali ábrát három gyufa­ megahertz frekvenciájú elektromágneses sugarakat bocsátott szál áthelyezésével . úgy alakítsuk át, hogy ki, míg az ellenőrző csoport tagjaiban az eszközt nem működ­ négy rombuszt kapjunk. 2. A jobboldali figurá­ tették. A kísérlet eredménye: azok, akikben a készülék műkö­ ból — szintén három gyufaszál áthelyezésévé! dött, átlagosan 52 perccel ham arabb aludtak el, mint az ellen- alakítsunk ki három rombuszt. - őrző csoport tagjai, s alvásuk amazokénát másfél órával hosz- szabb ideig tartott. A kanadai kutatók fölteszik, hogy a készü­ lék kibocsátotta hullámok aktívvá teszik az agynak az elal- Előző lapszámunkban nem voltak logikai vásban részt vevő területeit. Minthogy a tobozmirigy termelte feladványok, tehát .megfejtéseket sem kell kö­ melatoninnqk fontos szerepe van a napszakps ritmus alakulá­ zölnünk — következhetnek. sában, a kutatók most annak vizsgálatához látnak hozzá, hogy eszközük miképp hat e hormon termelődésére. • A Torontói Egyetemen olyan anyagot kísérleteztek ki, amelyből a ma használatosaknál húsz-harminc százalékkal könnyebb ólomkö­ tények és ruhák készíthetők. Ebben az ólomnak egy részét bá­ rium- és vyalfrámpor.ral helyettesítik. További előny, hogy e két Szavak és kakukktojás. A következő szavak adalék bizonyos energiájú röntgensugarakat jobban elnyel, közül melyiknek mi a jelentése: abrichtol, aló, mint az. ólam. • A BASF Íudwigshaf

önnek van érzéke mások po­ akit emberei nem csupán el­ formának lennie). Ez az ered­ TeszUtözeiDen zitív és negatív tulajdonságait fogadnak (illetve elfogadná­ mény jellemző a végletekben, hamar észrevenni, természetü­ nak). de bizonyosan kedvel­ „fekete-fehérben“ gondolkodó ket felismerni, ráadásul érdek­ nek, nagyrabecsülnek, követ­ emberekre, akik másokat is lődik is az emberek, az ember- nek is. Akiben a többi ember így ítélnek meg: vagy csupa ismeret iránt (többek között iránti érdeklődés ilyen jó fel­ jó. vagy csupa rossz. Az ilyen É rtelm ezés • talán ezért tölti ki a teszteket ismerő- és megértőkészséggel ítélkezésre hajlamos, mindent is). Általában megérti, hogy társul, az szükségképpen kivá­ pozitív-negatív szélsőségekben Múlt heti számunkban — Tesztközeiben című, szándékunk az emberek mit szeretnének, ló vezetői alkat. látó ember rendszerint autok­ szerint meglehetős rendszerességgel folytatandó új rovatunkban mire törekszenek, mit igyekez­ A teszteredményt — tehát az rata (igyekszik másokra saját — emberismereti tesztet közöltünk. A feladat az volt, hogy egy nek elkerülni; ennek alapján egyes számjegyekből kialakult nézeteit rákényszeríteni), ked­ megadott táblázatta írjuk be harminc olyan ismerősünk nevét, b á n n i is tud azokkal, akikkel elosztási ábrát — egy második veli a sommás véleményeket, akikkel rendszeres kapcsolatban állunk, majd 1-től 9-ig osztá­ munkája során kapcsolatba szempont szerint is érdemes a kategorikus kijelentéseket; lyozzuk hozzájuk való viszonyunkat. Az alábbiakban közöljük a kerül. Valószínűleg jó átlagos értékelni. szinte csak kedvencei és el­ „megfejtést“, azaz — a valaszo tudományos kiértékelését vezető (vagy azzá válna), akit 1. Unimodális az elosztás, ha lenségei vannak, a kettő között beosztottjai, partnerei, munka­ valamelyik számjegy feltűnő­ nincs átmenet. Az ilyen ember Számolja meg, hány szám­ jelentős mértékben tanulható, társai értékelnek és elfogadnak, en többször szerepel mint bár­ ráadásul gyanakvó, bizalmat­ jegyet (mindegy, hogy melye­ fejleszthető. akivel szívesen kerülnek kap­ melyik másik, és ez a „csúcs“ lan fajta, hiszen saját ítélkezé­ ket) alkalmazott egyáltalán! — Ha az 1—9 skála vontjai­ csolatba. Céljait az emberek­ legalább kilenc. Aki ilyen e- si módját másokról is feltéte­ — Ha a lehetséges kilenc ból 4—6 számjegyet felhasznált kel hamar elfogadtatja, azok redményt ért el, az emberközi lezi. számjegyből (1— 9) az értéke­ (valamennyit legalább egyszer): készek követni önt. és valószí­ kapcsolataiban, viszonyulásai­ 3. Plurimodális végül az az lés során legfeljebb hár­ rendelkezik némi em berism e­ nűleg népszerűnek is érezheti, ban merev sémákban gondol­ elosztás, amelyik egyik előző­ mat használt fel: ön nagyon rettel, ez azonban legfeljebb mondhatja magát. kodó és ítélkező ember; sztere­ be sem sorolható — rendszerint rossz emberismerő. Általában átlagosnak mondható. Olykor — Végül, ha legalább 8 otípiákra, tehát folyton ugyan­ azért, mert több kisebb „csúcs“ csak kevéssé érti meg ember­ felfigyel mások igényeire, felis­ számjegyet (vagy mind a ki­ azon fogalmakban való gondol­ taláható az ábrán, de egyik társait. valószínűleg azért, mert meri mások szükségleteit és tu­ lencet) felhasználta: m esteri kodásra hajlamos. Ehhez rend­ sem emelkedik ki különösen. nem is érdeklődik igazán lajdonságait is. viszonylag reá­ emberismerő. A viselkedés és szerint a mások iránti érdekte­ Ez az ábratípus jellemző a irántuk. Ebből természetesen lis képet tud kialakítani azok­ a kommunikáció finomságait lenség, esetleg énközpontúság nyitott, érdeklődő, másokat következik, hogy nem is tud ról, akikkel kapcsolatba kerül is tévedhetetlenül érzékeli, ar­ társul. Hajlamos a dolgokat meghallgató, másokra odafi­ bánni az emberekkel — nincs — ez azonban az emberekkel ra reagálni is képes. Érti az egyetlen szempontra leegysze­ gyelő, sémák helyett árnyala­ érzéke mások igényeihez, elvá­ való bánni tudáshoz még min­ embereket, érti a szándékailcat, rűsíteni, másokról kliséket tokban gondolkodó emberekre, rásaihoz. szükségleteik megér­ dig nem elég! Passzív ember­ törekvéseiket, és mivel ez az (szabványos, előítéletes képe­ akik tudják, hogy a világ sok­ zéséhez és kielégítéséhez. Va­ ismerete nem párosul érdeklő­ ön számára fontos is. kiválóan ket) kialakítani — ugyanakkor rétű és sokoldalú. Ezért ezek lószínül eg gyenge és rossz ve­ déssel és törődéssel; nincsenek tud bánni az emberekkel. Ezt valószínűleg el is távolodik az az emberek vezetőként inkább zető lenne, beosztottjai nem komolyabb ambíciói másokat egyébként bizonyára tapasztal­ emberektől — , magányos, má­ a demokratikus stílusra, a csa­ kedvelnék, nem éreznének ön mozgósítani, közös célokra o- ja is mindennapi életében: ha sokat meg nem értő emberré patmunkára. mindenki bevoná­ mellett biztonságot és figyel­ kosán és sikeresen összefogni, igazán akarja, könnyen rá tud­ válni. sára, mindenki figyelembe­ ja venni az embereket ja já t met. Bizonyára tapasztalja is, egyszóval: önnek még sokat 2. Bimodális az elszoszlás, ha vételére hajlanak, önmaguk elképzelései elfogadására és hogy nemigen tud bánni az kell tanulnia, ha vezető, neta­ két kiemelkedő „csúcs“ van helyett másokat, a csapatot megvalósítására, könnyen tud emberekkel: nem tudja rokon- lán népszerű ember szeretne az ábrán, mindkettő legalább igyekeznek sikerekhez juttat­ lenni. másokra hatni, másokat közös ni és kihangsúlyozni. Nemcsak tzenvüket kivívni, elképzelé­ 1— 7, és közöttük legalább két •— Ha a lehetséges kilenc célokra mozgósítani, rábeszél­ a népszerű, de a sikeres veze­ seit velük megosztani és elfo­ számjegyből 7—8 számjegyet ni, összefogni, ön ideális veze­ számjegynyi távolság van (a tők is ilyen emberekből lesz­ gadtatni. Ez a készség viszont felhasznált: jó emberismerő. tői készségekkel rendelkezik. kettőnek nem kell teljesen egy­ nek!

1991. november 7, A HÉT 10 álom csupán ideképzelni a Kriterion könyveit, de nem szökőévenként, hanem ...? • • • A LEG RAN ­ SZÁSZ JÁNOS GOSABB német irodalmi kitüntetést, a Német Könyv- kereskedők Béke-díját az idén Konrád Györgynek nyújtották át a frankfurti Paulskirchében hagyomá­ nyosan megrendezett ünnepség keretében. (A könyv- kereskedők itt hatalom. Az ő szakmai egyesületük Napló *91 rendezi a világ legnagyobb könyvvásárát is.) Konrád Györgynek öt könyvét, egyiket-másikat zsebkönyv alakban is kiadta a Suhrkamp kiadó. Most jelent meg a Melinda és Dragomán, amelyről Andreas lsem- schmid (aki azt a hosszú tévébeszélgetést folytatta vele, amelyről már írtam) oldalas kritikát, azon be­ lül budapesti és konrádi helyzetrajzot közöl a friss Zeitben. A Pál-templom ünneplőbe öltözött közön­ sége, többek között a német államelnök, a hesseni miniszterelnök, az osztrák miniszterelnökhelyettes és A frankfurti könyvvásáron más hivatalos személyek jelenlétében Dorothee Ness-Maier, a Német Könyvkereskedők Egyesületé­ © • • MÁR TUDOM a résztvevő kiadók pontos szá­ nek elnöknője köszöntötte az ünnepeltet, majd fel­ olvasták Kohl kancellár üdvözlő levelét. A laudációt Szász János mát: 8000, 280 ezer könyv 16 óriás csarnokban. Több hagyományos és közked­ életre való olvasmány, szakkönyvek, szótárak, lexi Jorge Semprun tartotta, aki Konrádot demokrata velt Naplójának ezúttal két fejezetét konok, naptárak, képzőművészeti albumok, folyóira­ harcosként és dialektikus gondolkodóként dicsérte, kapja kézhez az olvasó. Közvetlenül tok, sok remek mű, sok szemét is, szalagrajzregények, utóbbin nem a hegeli—marxi változatot értvén, vagy­ lapzárta előtt ugyanis — vannak még krimik, az irodalomipar egyéb termékei. Ahogy mú­ is nem mint a társadalmi fejlődés motorját az ellen­ diódák á. postán! — megérkezett’ szer­ lik az idő, és gyűlnek otthon a könyvek, de a hozzá­ tétek meghaladása értelmében, hanem ellenkezőleg, juk szükséges folyóméterben a lakás nem növek­ mint az ellentétek funkcionalitását és felismerését, kesztőségünkbe a frankfurti könyvvá­ szik, mindinkább arra a korszakalkotó meggyőződés­ ahogy az a formális és képviseleti demokráciában sár jelenségeit, eseményeit a helyszí­ re jutok, hogy szükség(em) volna egy jó, több nyelvű jelentkezik. „A demokrácia — mondta Semprun ■— nen elemző napló-jegyzetek követke­ közkönyvtárra, amelyből otthoni, levélbeni vagy tele­ olyan rendszer, mely vállalja belső konfliktusait, és ző számunkba tervezett folytatása is. fonrendelésre is lehet könyvet kölcsönözni. Feljegyez­ 'azokból táplálkozik, miközben annak tudatában ké­ tem már, hogy tavaly csak Németországban hányszor pes őket kollektiven, polgárjogilag és átvilágítón ke­ Á lényegében összetartozó gondolatsor tízezer új cím jelent meg. Abból, ha akár csak 500 ér­ zelni, hogy nem meqszűntethetök. Minden ki"írlet, *s egyidejű közlésének kedvező lehetősé­ dekel, 100-ba belelapozol és ötvenet elolvasol... Hm, amely meg akarja szűntetni a demokrácia konfliktu­ gét természetesen hasznosítottuk. heti egy német könyv? És mi lesz a többi nyelvekkel, sait, a konfliktusok demokráciáját, tekintélyelvű a román könyvekkel? Hát a magyarokkal? Az írást vagy totalitárius diktatúrába torkollik.“ O Megkö­ kellene abbahagyni. • • • A VÁSÁR ADATAIT szönvén a díjat, Konrád György finom raizú, árnya­ Peter Weidhaas, e nagycirkusz igazgatója közli ve­ latos, a szó igaz értelmében alkalmi esszét o'va-ott CSALÁDI KIRÁNDULÁS KÖLNBE. Szombat lé­ lünk, aki — vállalom az olvasó ironikus mosolyának fel, amehiben ismételten kifejtette nondo'ata't Én- vén, hát akkor nyilván. Alig két óra út a pályán. rónáról, kiváltképp Közép-Eurónáról. a demokráciá­ Csak úgy elindul az ember, a négy felnőtt a két ki­ kockázatát — régi jó ismerősünk. 1970-ben járt Ro­ mániában Günter Grass-szal és egy könyvkiállítással, ról és a totalitarizmusról, az európai és von bc'i’l a csivel, száguld a japánt Nissan kocsi százötvennel amely végül nem nyílt meg, mert a könyvek közül az német egységről, a veszélyekről, amelyek az ev-ónai óránként, és máris ott vagyunk az egyik Rajna-hí- egyik szerzője keletről szökött át Nyugat-Németor- gondolatot, a gondolkozó Euróbát fényeiét*'-.. Isten- don. Hello, öreg fiú, már találkoztunk néhányszor, szágba, és az NDK nagykövetsége bejelentette til­ kísértés lenne most visszafordítanom rva - — z. ami de te inkább Heine úrra emlékszel, ami a te dolgod. takozását. Visszapillantva nevetséges kis incidensnek németül hangzott el. de azért íze'ltöm < egy Felettünk drótkötélpályán lebegő fülkék húznak el, tűnik az egész, s hogy akkor mekkora port kavart, bekezdést: ..A föderáció eszméiét Kelet-Evő —■ poszt- benne gombostű nagyságú emberekkel. Mellettünk azt nehezen tudják a mai húszévesek elképzelni. Lá­ kommunista övezeteiben lenyöz*e n ;---- - ~- '- nem ­ négy sávon kocsik gurulnak, vejem csak hajt előre a tom magam előtt a külügyi tisztviselők buzgalom­ zetállam eszménye. Ez a s'ker ni ki*ohb-s-.~’--t t e ­ nyilak és eligazító forgalmi táblák mentén a központ remt. és a lakosság jelentős részét alán""'. „ —T*~í. felé, háromszemű villanyrendőrök zárják el, majd tól kipirult, fontoskodó arcát, az Írószövetség ugyan­ is megpróbált előbb kompromisszumos megoldási minációnak és tnásodmnoú-ágnak. m i r--!’-~!'zg szabadítják fel az utat, míg végül mintha a Dóm találni, de Grassék erre nem voltak hajlandók, majd meghatározott voloárhábornk és olvko- més­ közelébe értünk volna, de minden parkolóhely dugig vállalta (volnaj a teljes kiállítást, de hát arról a kül- szerű tömegvándorlások okozóiévá v i,í’- “ n-> l í ­ tele, s a nyilak meg a forgalmi táblák mentén pilla­ ügy persze hallani sem akart. így azután az egész rád esszébe messze rémesek éNeke-ö. * ------\ l-tró, natok alatt egy másik, az iméntivel párhuzamos híd­ rendezvénysorozatból csak Grass fölolvasó estjére helyzetre szóló. sorsábrázoló. Ncmc-c1: ö*--l - ■ - po­ ra érünk, amely kivisz a városból. Á kicsi ekkor vi­ került sor. Először is bejelentette tiltakozását a kül­ litikai ví'sáoot meghaladón nltzzna*ivá.'-z* -•'—.? tel, sítani kezdett, a nagy pedig fennhangon kacagni. Le­ ügyminisztérium eljárása miatt — ilyesmi ritkán hal­ de az emberi lét. tragikus feszültefa-it — — -'-a, térünk jobbra, vissza az első hídhoz, a drótkötélpá­ latszott akkortájt ama széles hazában —, m ajd egy a leckét a. ha'á.lról és a m^gíoi/ról. de r- lya fülkéiből a kezelők már ismerősként integetnek é.aö lámváról is. mely körül ott rerdesr.-1- -- - ’ ' —g- nekünk, öt percig vesztegelünk a háromszemű vil­ készülő művéből olvasott fel; emlékszem, Zaharia Stancu mellett ültem, és hallás után ,,blattoltam“ — kék. O « © A FP A.NKFURTI vásárra á-'---- *t Ná­ lanyrendőrök előtt, ismét a központba érünk, hely a kivert a hideg veríték. Ekkor ismerkedtünk meg Pe­ din e Gordimer. Már a reptéren lerohanták a riporte­ parkolókban sehol, újabb nyilak, táblák, végül a ter Weidhaas-szal, még azon a télen felkerestük rek. másik híd. és minden kezdődik elölről. Vagy három­ szor fordulunk, ha nem ötször, mint autóversenyen, Frankfurtban, és kis Volkswagenjével bebolyongtuk vele fél Németországot. (Hosszú történet ez, sok elá­ csak éppen nem vár semmiféle versenydíj, a kicsi gazással, most csak annyit, hosszú utat tettünk meg, már sírógörcsöt kapott, folynak a könnyei, és csukHk és sok helyütt elvesztettünk valakit, aki kedves volt hozzá, a nagynak pisilnie kell, mi felnőttek pedig nekünk, szűk baráti körünkhöz tartozott: 'Frank­ tikkadozunk a szomiúsáqtól, és reszketni kezdünk a furtban Dieter Schlesakot, Párizsban Sergiu Hu- civilizációs örömök indulatrohamaiban. Ismét a köz­ zumot és feleségét, Mioara Cremenét., így utaztunk pontba érünk, de ekkor a velem egyszerűen kirak bennünket azzal, hogy valahol maid leparkol, fél óra akkoriban Európában.) O P. W -t kihívja a titkár­ nője, két-három perc múlva visszatér, azt mondja, múlva találkozunk a Dóm főbejárata előtt. Aligha­ bombatámadással fenyegetnek, de ne ijedjetek meg, nem a civilizáció leonaavobb csodái közé tartozik, ez minden alkalommal előfordul az utóbbi tizenöt hogy mindez végül sikerült. A Dóm semmit sem vál­ évben, amióta vakhitűek fel akarják hívni a figyelmet tozott, noha tizennyolc éve nem láttam, s föltehe­ magukra azzal, hogy nemcsak ártatlanokat, de isme­ tően tizennyolc év múlva is változatlanul áll maid a retleneket ölnek. Szerencsére mindeddig nem történt helyén, noha akkor egész biztosan nem láthatom. Vál­ semmi baj, s ha akkor nem történt, amikor ez a mű­ tozatlanul? Ki tudta, hiszen ha egyszer már bomba­ faj népszerű volt, bizonyára most se fog, amikor a találat érte. előtordulhat, honv.... de minek is tessek divatja leáldozóban. (Ismét a-csarnokokban cselleng­ még effv ördögöt a talra. eoy is elég be7őle. Otthagy­ ve, láttuk máris a párosával köröző rendőröket, juk a gótikus csivketorvnoka* és az első vendéglőben, rendőrlányokat. A bejáratoknál is szigorúbb lett a ahol szabad asztalt találunk, eltommsztiuk ünnepi szűrés. A támadás végül elmaradt. Egyelőre?) O déléhédünket. Ennéh szükségletek kielégítése is napi­ Kérdem, mi is volt ama bizonyos „iráni ügy“? Két renden. A kicsi feldönt két pohár limonádét, a nany évvel ezelőtt — m ondja P. W. — kizártuk Iránt, mert nem akar. enni. a feleségem alkoholmentes sört kér, könyvéért halálra ítélték Rushdiet. Törvényeinket de vénül még fizetni -is sikerül. :A"*án átvágunk a szegtük meg, mi ugyanis nem szabunk politikai fel­ központon, ahol hosszú szombat lápén annyi az em­ tételeket a részvételhez, hiszen akkor évtizedekig ki ber. hoon vágni lehet a vásárló tömeget. A szűk ut­ kellett volna iktatnunk a „létező szocializmus“ or­ cákon előbb a kicsi veszett el. aztán a nagy. a.ki ke­ szágait, több mint évtizedig Görögországot, nem szól­ resni indult, maid az apjuk: én a feie-éveme* kere­ va egyes latin-amerikai országokról. A kultúrát, a sem. a lányunk minket, végül mindenki mindönkit. könyvet, a szerzőt, az írót nem szabad megbüntetni 2. FeláVok eoy reklámdobozra és a szá+lanv.l sirülő tö­ országa politikai rendszeréért. Persze a Rushdie-ügy EGY NEMZETI IRODALOM vonzó és kisugárzó meg általános meorökönmodésére öss-gt-i shálom a abszolút rendhagyó mivolta rendkívüli intézkedése­ társasá.oot. No de h.gi a janáni csodakoesí? Eg*i v,co*i. ereje abban is áll, mit és mennyit tud befogadni a án^'ház tetővarkoióiáhan No de hol. a na',‘"árüház? ket igényelt. Megpróbáltam idén nyáron Teherán­ külföldi irodalmakból. A kiadó standjánál Nadine ■. Elökn-ült. A .mo-góléocsg u+n+ vá.no*t a r*pök. ri**ö- ban elérni, hogy a Rushdie ellen hozott ítéletet fel- Gordimer nem kevesebb mint tizennégy németre függessszék, annál is inkább, mert Irán az utóbbi neműk- káe-ruhák. spc —tár-1*- nme1'*7 ré*eg- fordított könyvét számoltam össze. No, persze, a dél- időben hivatalosan elítélte a terrorizmust, de saj­ afrikai írónő rég világirodalmi rangú jelenség, vagy ződg’állagán, a. to*ő~*, á*os s-él tv * a R"*pn, felől. loo.zi nos, hallani se akartak róla. Ennek ellenére befogad­ fusroves. szabad s-áj A é t b e /I tíz éve ott van a Nobel-díjra jelöltek lajstromán, ha­ bernbe. a f n~*ciö7' és hii.kkok köré M-oit T\f'*-o/r*'tá'*bg,, tuk az iráni kiadókat,- de elveinktől el kellett tekin­ bozásukért csípősen meg is bírálja a svéd bölcseket tenünk és igazat kellett adnunk a tiltakozóknak. Per­ melnnek bejáratánál eov araneis-amár gcmbv.ycmzsra a párizsi Figaro. A német, a francia, az amerikai köpködi a pénzérméket, vnnipoy un-ian aranzgozott sze, fáj a hiányuk, minden egyes igaz, jó könyv vagy az olasz könyvkiadás azonban nem várja meg a hiánya fáj nekünk. • • • TALÁN EZÉRT IS ÖR­ sztanioipapirha restet* ci*'*t'o1ádék. ffiközben a pg.qy nemzetközi elismerés kisebb-hagyobb fórumainak VENDETT a barátunk A. verseskönyvének (Anemo- és a kicsi C-rimm m.eeop*lá.qá,han bohigoo a feinő**ek döntéseit, hanem elébük megy és éppen a fordítások ne Latzina: Tagebuchtagé, vagyis szószerint, noha nagy számával hívja fel a figyelmet az értékekre, il­ megnézhetik a vendéglőben min* fé—ecRgtln a színes szójáték lesz belőle: Naplónapok), amelyet a 62-es lámpákat villoo*ató grogon, a. szökőkút ví~oszlpPnit letve teremt számukra nemzetközi visszhangot. Ha csarnok G utcájának 163-as standján állított ki a ber­ mondjuk Gordimernek, aki angolul ír, csak járulé­ So^ippé. Körmvű indulóiéra.. D" azárt lini Galrev kiadó. Eltöltöttünk ott néhány órát, ren­ mégis énen hazaértünk. • • i IRÁNY: FRANK­ kosan volt erre szüksége, egy kelet-európai szerző delőkkel beszélgettünk, és megtaláltak ott bennünket számára egyik-másik világnyelvre való fordítása FURT, Két nap múltán ismét száguld a kocsi, ez régi ismerősök, erdélyiek, de német németek is, akik egyszer Vera lányom piros Citroenje, csak éppen nem nyitja meg az egyetlen lehetséges utat a nemzetközi nálunk jártak, vagy akiket régebbi utazásainkkor is­ elismeréshez. S ebben a Közép-Kelet-Európától Nyu- nyugatnak, hanem délnek, mintha ugyanazon az au­ mertünk meg. Honnan tudják, hogy A.-nak könyvé tópályán. tutnánk. ez a. szakasz unván erdősebh. majd gat-Európáig terjedő német nyelvterületnek döntő a jelent meg? A kiadó prospektusaiból, az ilyesmiket szerepe. Egy példa: Andrzej Szczypiorski öt könyvét völgyek fölött szöknek át a hidak, ám egiiéhként a itt ezerszám küldik szét országszerte. O Volt tehát két-, olykor háromsávos szürke s-glnoon az irányító- adta ki a Dio“enes kiadó, ma ő az amúgy is rendsze­ egy pillanat, amikor azt hihettük, történik velünk resen műfordított lengyel irodalom fő szószólója, in­ táblák, jelek: lámpáié. Uasoolóképpen a vásárán is.. valami, még a vakulámpák is villogtak, még ha tud­ Jelek, nullák, körök -feliratok, hosszú mozgópadlgk terjúk készülnek vele a sajtóban, tévében, tuk is, egy bolha ugrál a dzsungelben, egy vízibolha jelennek meg könyveiről a hangadó lapodban. Nem a zsúfin tele emberekkel, már negyedórása Igyekszünk elvész az óceánban. 0 De ez akkora tenger ám, hogy a szépirodalmi nvao*i a s-éphirodg.im.i vagnesaznokha, szédítő, a múló siker számit, hanem a jelenlét, még a legnagyobbak is elvesznek benne. Az elv itt amely a személyes pályaívelésen túl env egé-z iro­ de még csak frJnosók. falak mha*,árn\. büfék, mág is, mint az Olimpián, a részvétel. Valaki csak felfi­ egyetlen. &rp

11 A HÉT 1991. november 7. Szczypiorsklval, a cseh Klímával és Horn Gyulával rendezték be — egy bikaviadal arénájához hasonla­ s z r .c z Já n o s folytatott a tévé a vásáron. A fő téma a nacionaliz­ tosan — a spanyol pavilont, ahol 15 ezer könyvet ál­ mus volt, mint a századvég Európájának legveszélye­ lítottak ki. Látható volt még egy Spanyolországról sebb betegsége. Itt hangzott el az a megítélés, misze­ szóló könyvkiállítás, ezen kívül pedig 89 spanyolorszá­ rint Kelet-Európábán az írók és általában a humán gi könyvkiadó vett részt a vásáron. Frankfurt-szerte értelmiség vállalta fel a diktatúrákban szótlanná vált kiállítások (pl. A katalán irodalom 800 éve), irodalmi erők megszólaltatását. Vannak, akik emiatt haragsza­ pódiumelőadások (47 szerző jött Spanyolhonból, é- nak az írókra, mintha a tényekre haragudni lehetne. lükön Camilo Jósé Celával), színtársulatok, tánc- N a p ló ’91 De az írók nem ragaszkodnak politikai szerepkörük­ együttesek lépnek fel, a Filmmúzeumban spanyol he­ höz. Szczypiorskít megkérdezte a Spiegel: „ön most tet rendeztek. Ez a káprázatos szellemi pezsgés a még föladja szenátort tisztjét. Előfordulhat, hogy éppen fiatal, de már erőre kapott spanyol demokrácia, a vi­ akkor, amidőn ismét csak író lesz és Lengyelország­ tatott, de életképesnek bizonyuló spanyol modell ér­ ban valamivel jobb lesz az élet, az irodalom valami­ tékteremtő képességeit nyomatékosítja. Spanyolország vel kevésbé lesz fontos? Szczypiorski: Valóban. Spie­ is a fasizmusból jön, idővel mérve sokkal közelebb­ gel: És ettől ön szenvedni fog? Szczypiorski: Mint ről mint Németország vagy a többi, egykor a fasiz­ (Folytatás a 11. oldalról) művész, mint író igen, de mint polgár, mint lengyel, mus által leigázott európai állam. De Spanyolor­ mint ember elégedett leszek.“ (Hadd tegyem hozzá szág példája lett annak, hogy a totalitarizmus vi­ doskodik. Mindebből elsősorban a német szellemi még, Konrád regényét „embertelen színjátéknak“, szonylag gyorsan meghaladható, ha a nemzeti megbé­ elité a haszon, az annyi-amennyi olvasóé, de az Szczypiorskiét „valószerűtlen valóságnak" nevezi a kélés fő erői a demokrácia győzelme, a válság megha­ íróké is, akiknek a szó nemes értelmében versenyre kritika.) • © • A HÁRMAS BESZÉLGETÉS egyik ladása, a fölemelkedés érdekében fognak össze. So­ kell kelniük a kortárs világirodalommal. *> © O fordulatában mondta Horn Gyula, hogy Németország kan unják és nyomorúságosnak tartják a spanyol pél­ GORD1ME R sajtóértekezletén ismét elmondotta, ma az egyetlen nyugat-európai ország, mely megta­ dát, mely ugyan messze nem tökéletes, de azért bő­ hogy írásra a lét titkainak megfejtése, az egziszten­ pasztalja — keleti országrészei révén — a sztáliniz­ ven kínál tanulnivalót. rt • • NEM ÍRTAM a ciális feszültségek serkentették, az érzelmek ambi- must. Ez olyan helyzetek megértésével jár, amelyek­ szakkönyvek, a lexikonok, a gyermekkönyvek, a - valenciája, a boldogságkeresés, a csalódások, a halál hez más nyugatiaknak nincs érkezésük. Közismertek könyvkereskedelmi eszközök csarnokairól, de a vásár előrevetülő árnyéka miatti szorongás. Csak azután Konrád György vélekedései Németország szerepéről épnoly áttekinthetetlen, mint a világ, amelynek hír­ jött a politika, ami elkerülhetetlen volt egy olyan Közép-Európában, az egész európai integráció folya- nöke. Vörösmarty kérdésére most sem tudok vála­ országban, amelyben egy maroknyi kisebbség intéz­ szolni, mert talán nem halad a világ a könyv által, m ényesen is törvényre emelt erőszakkal elnyomta a de annyi szent, hogy nélküle nem bír tapodtat sem e- többséget. A színesbőrűekkel való rokonszenvet a lőre lépni. Egy könyvbuzi magánélményén túl a konkrét cselekvés követte, a részvétel az A.N.C. Frankfurti Könyvvásár számomra bizonyítéka volt harcában, a küzdelem a cenzúra ellen. Mindez egy A frankfurti könyvvásáron annak, hogy a könyv oly háromszögelési pont, ahon­ személyes győzelemmel is járt, a magányosság meg­ szűntetésével. Gordimer, mint vallotta, továbbra is nan az eszmélet továbbra is elindulhat kalandos út­ elkötelezettnek érzi magát, annál is inkább, mert jaira. még hosszú út vezet az apartheid teljes és végleges maidban. Szczypiorski: „Németország nélkül nem felszámolásáig. O Minthogy köztudott: az A.N.C. nem tudunk integrálódni Európába. Az egyetlen út hangsúlyozottan baloldali, sőt kommunista erőket is nyugatra Németországon keresztül vezet.“ Negyven­ felölel, Gordimer látogatását, elkötelezettsége miatt, hét év telt el és Németország abszolút negatív szere­ észleleteim szerint elég hűvösen fogadta a sajtó, pe az ellentétévé változott. O Jellemző azonban, olyik lap kitüntető hallgatással. Persze az hogy a német irodalom jórészt ama negatív közel­ is merő előítélet, ha nem értjük meg nem európai múlttal bajlódik. Ám ez is lelkiismereti kérdés. Még módra adott és fölöttébb, rendhagyóan sajátos hely­ ha a múlttal való leszámolás a volt NDK vonatkozá­ zetekben milyen szövetségi politikára van szükség sában is történik, mint Martin Walser újdonatúj re­ egy vifathatatlanul demokratikus, erkölcsileg ma­ gényében (A gyermekkor foglya), amelyet ugyan gasrendű ügy érdekében. • • • SZCZYPIORSKl erőst vitatnak, de eleddig 80 ezer példány fogyott el új könyvit (Éjjel, éijel-nappal) a friss Zeitben töb­ belőle. Főként Marcel Reich-Ranlcki, a német kritika bek között így szemlézik: „A század története, kivált­ nagy öregje szedte miszlikre Irodalmi négyes című képp a lengyel, nem kínál fel anyagot az elbeszélés­ tévéműsorában. Walser az elszürkülés, a butaság tör­ hez. amennyiben a múlt nem nyújt biztos kiindulási ténetét írja meg, kritikusa úgy vélte, hogy mindezt portokat. Az esszéista Szczypiorski újból és újból maga is elszürkülve ábrázolja. Beszélgetőtársa, a tudatosítja e felismerést ebben a regényében is. A Spiegelből ismert Helmut Karasek megvédte a re­ regén-iírónak sikerül ábrázolnia a menekülést ettől gényt, melyet éppen azért tart jelentősnek, mert új a múlttól.“ Hasonló módon értékeli a Spiegel Konrád dimenzióját teremti meg a német múlttal való leszá­ György Melinda és Dragománjdt: „Konrád Közép- molásnak. • • • „AZ IGAZI ERKÖLCS — a Európájában, mely valóságos kozmosz, párhuzamosan Rushdie-eset vagy mi lesz azután“ címmel vitát ren­ mesélnek vicceket és halnak szörnyhalált. Ez az egy- deztek, amelyen a Lettre Internationale egyik szer­ má-mrtlettiség nem erőszakolt, hanem kényszerű.“ kesztője felolvasta Rushdie egy, a vásár vezetőségé­ A lelkiismeret szószólói a nyugati szellemvilágban a hez irt levelét: „A vásárvezetés számtalanszor hivat­ kelet-európaiak. Sorsregényeikből a totalitarizmus kozott az utóbbi időben arra az alapszabályára, mi­ nenatlv modellje hüvelyezhető ki. mint az emberi szerint -Franfurt mindenkié«. Támogatom ezt az értékrendet mindenütt veszélyeztető általános csapda, elvet, persze, ha -mindenkin« jómagámat is érthetem. amel'yel állandó kés^enlé,ben kell védekezni, mi­ Ha valamikor majd magam is részt vehetek a Vásá­ ként a vár*án. Az emi;tett két regény sikere nem a ron, szabadon és minden veszély híián. akkor termé­ „kelet-eurónai divattal“ magyarázható, hanem szer­ szetesen mind a többiek is részt vehetnek.“ Ami az zőik esztétikai értékké lértf'gii’ő viszonyával tár­ iráni kiadókra vonatkozik. Á Zeit Rushdie levelével gyukhoz, humorukkal, iróniájukkal és az öngúny kapcsolatosan Konrádot idézi, aki szerint az értelmi­ fűszerességével, amelh/el nemcsak nevükön neve­ ség mindenkori joga a dolgokat függetlenül megítél­ zik a súh’os balokat, de föléjük tudnak emelkedni, a- ni: „e jog elvesztése ugyanis a propaganda rabszol­ mi a meghaladás első lépése. O Részt vettem mint gájává teszi“. • • • AZ IDEI SÚLYPONT: SPA. hallgató azon a hármas beszélgetésen, amelyet NYOLORSZAG. A vásár kongresszusi csarnokában

Az első szó jogán valamennyi fél kacskaringósnak ígérkezik, hiszen olyan e- hajlíthatatlannak mutatkozott. A kér­ lemi kérdéseket sem sikerült eldönteni, dés lényegét egy napjainkban sokat hogy hol is folytassák. Izrael helyszíni tár­ hangoztatott jelszó foglalja össze: terü­ gyalásokat javasolt: egy fordulót otthon, Területet békéért? letet békéért. Izrael mondjon le az egyet a szomszédos államban. Az arabok 1967-ben megszállt területekről — a Go- szívesebben játszanának semleges pályán. A kérdés abszurd voltát talán az szem­ rendű állampolgárrá váltok. Szembenállá­ lan fennsíkról, Ciszjordániáról, Jeruzsá­ Akár ezen is megbukhat a folytatás. Bár a lélteti legjobban, hogy nemzedékem esz- suk a polgári elégedetlenségi mozgalmak­ lem óvárosáról, a Gazai övezetről és cse­ vasárnapi különtárgyalós után az a hír jár. mélkedósekor megindult a tömeges zsidó tól a terrorista cselekedetekig felölelte az rében békét kap. Izrael azonban elzárkó­ ta, hogy Jordániával és a palesztinokkal kivándorlás Palesztinába, majd rövidesen a összes lehetőséget - az egyértelmű, tör­ zik attól, hogy a területi kérdés nyomuljon Ciprusban vagy Rodosz szigetén látják vi­ palesztin menekülés Izraelből a szélrózsa ténelemrendező tárgyaláson kívül. előtérbe, szerinte a bizalom az elsődleges szont egymást. Tehát oldhatók az ellenté­ minden irányába... A fogalmak összeku- Most — amerikai és szovjet segédlet­ — a dzsihad, a szent háború, a terrorizmus tek. Eredményt csak az idő ígér, az állás­ szálódtak: Palesztina és Izrael földrajzilag tel — ennek érkezett el az ideje. A politi­ feladása, a Szaddam Hússzein-típusú dik­ pontok azonban bármikor megmerevedhet­ ugyanazt a területet jelentette, politikailag kai-diplomáciai rendezés és az ellenállás tátorok eltávolítása. Jordániái vélemény: nek. viszont ... ellentmondását lenne hivatott feloldani a ha nem a megszállt területekről, a palesztin Ebbe az irányba hajtják a fejleményeket Madridban megindult egy tisztázási fo­ Madridban megkezdődött tárgyalási soro­ nép jogairól tárgyalunk, akkor mit keresünk a sorozatban kirobbant provokációk. Je­ lyamat. A hidegháború vége arra a kény­ zat. Mérsékelt optimizmus — ez a szóössze­ mi itt? Feloldható-e ez az ellentmondás? ruzsálemben békeellenes tüntetés, két zsi­ szerű felismerésre készteti az 1947 óta tétel hangzott el legtöbbször az első fordu­ A vasárnap megkezdődött, immár kétolda­ dó telepes meggyilkolása Ciszjordóniában, szemben álló feleket, hogy együttélésre ló után, amelynek George Bush és Mihail lú tárgyalássorozat éppen az izraeli és o a jeruzsálemi spanyol és amerikai konzulá­ vannak ítélve. Arabok és zsidók azon a Gorbacsov jelenléte igyekezett súlyt adni. jordán-palesztin párbeszéddel kezdődött tus megtámadása, fundamentalisták tilta­ tenyérnyi területen, amelyet különbözőkép­ James Baker amerikai külügyminiszter nyolc S bár nyilatkozat nem hangzott el, a két kozó tüntetése Bejrútban, fegyveres össze­ pen neveznek, de egyformán szeretnek. Az közel-keleti útja készítette elő a madridi küldöttség tagjainak arcáról a jól végzett tűzések Dét-Libanonban, a Fatah-földön, 1948. május 14-i, ENSZ-hatá-ozat érteimé- rajtot, amelyen — s ez a megbeszélés két­ munka mosolya sugárzott. És Ali Akbar Mohtazemi volt iráni belügy­ ben kikiáltott zsidó állam idegen test volt ségtelen eredménye - először ült tárgyaló- Szíria nehezebben állt kötélnek, alapállá­ miniszter fenyegetése: halál az egyezkedők- az angol és francia gyámságtól szabadu'í asztalhoz Izrael és valamennyi szomszédja. sa: „Golan vagy semmi". Hosszas várako­ re és szálláscsinálóikra. arab világban, s az ki akarta vetni magá­ James Baker szavai szerint: megdőlt egy zás után vasárnap késő este mégis leültek ötödfél évtizedes, sok vért követelő el­ ból — nem ismerte el a brit manrláhjm el­ előítélet: az arabok és a zsidók leültek tárgyalni. Nem sikerült Izrael-ellenes fron­ lentéteket a keleti bölcsek tanácsa sem lőtt álló terület kettéosztását zsidó és arab tárgyalni. tot kialakítaniuk. Libanon □ palesztin tá­ tudhat együltében feloldani. Nem is az a- miniállomra. Akkor Izrael területén még borok helyzetét, húsz kilométer mélységű Az első kör, a küldöttségvezetők szándék- megszállt déli területeit fájlalja, a globális zonnali, látványos eredmények reményében csak 600 ezer zsidó élt és szorongott. nyilatkozata inkább tele-show volt, mint jött össze Madridban Bush és Gorbacsov, A lényegében azóta folyó zsidó-arab há­ rendezés híve. Egyiptom, amely 1979-ben tárgyalás. Történelmet idéző patétikus szó­ Camp Davidben kötött békét Izraellel, meg­ Baker és Pankin, Samir és a négy arab ború semmit sem oldott meg. A művi állam noklatok hangzottak el, felhívás és vád külügyminiszter. Lépni kívántok csupán. Mert életképesnek bizonyult, ahogyan a zsidók figyelőként, a térség biztonságában érde­ mindannyian belátták: a hidegháború és fért meg egyazon körmondatban. Jichak kelt. művi nyelve, az ivrit is eleven nyelvvé vált. Samir izraeli miniszterelnök Ézsaiás prófé­ az Öböl-háború befejezése után anakro- A madridi tárgyalás legfőbb eredménye: A zsidók pedig, az állandó fenyegetettség tát idézte: kovácsoljunk ekevasat a kardok­ nikussá vált a közel-keleti háborús tűzfészek ellenére belakták oz 1949-es 14 100 négy­ maga a tárgyalás ténye. Már az indulás is. Eloltásának gyakorlati kivitelezése azon­ zetkilométerről 20 700 négyzetkilométerra ból. Kemal Aba Dzsaber, Jordánia külügy­ merev álláspontiának kifejtése közben ki­ ban mór a kis lépések diplomáciájára tar­ kerekedett Izraelt. minisztere a Korán szavait hívta segítségül. kikacsintottak a kész szövegből a biztató tozik. A palesztin arabok szétszórattattak, tá­ Hajdar Abdel Safi palesztin író költői hév­ jelek és folytatást ígértek. A kétoldalú tár­ borlakóvá, megtűrt vagy civilizálton másod­ vel ecsetelte népe tragédiáját. gyalássorozat eleve hosszadalmasnak és VAJNOVSZKI KÁZMÉR

saWKSSBUBBBa A HÉT • Társadalom • Művelődés • Tudomány • Környezetvédelem Főszerkesztő GÁLFALVI ZSOLT Grafikai szerkesztő: Gyarmath Annamária. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bucureşti 33 - Bukarest 33, Piaţa Presei Libere - Szabad Sajtó Tér 1. Te­ Főszerkesztő-helyettes ÁGOSTON HUGÓ lefonszámaink: 18 49 39, 18 03 65. Postai irányitószám: 79776. Postafiók- szám: 33-39. Nyomda: Imprimeria CORESI Bucureşti, XXII. évfolyam, 45. Szerkesztőségi főtitkár ROSTÁS ZOLTÁN (1097.) sz. Gépszedők: Györfi Béla, Szász Dénes, László Antal.

1991. november 7, A HÉT 12