A Hét, 1991/45. 1991. November 7

1991. november 7. 4 5 . XXII. évfolyam i • í • TÁRSADALOM • MŰVELŐDÉS • TUDOMÁNY • KÖRNYEZETVÉDELEM • 12 oldal FŐMŰNKATARSAK: EGYED PÉTER ■ HORVÁTH ANDOR ■ SÜTŐ ANDRAS ■ SZÁSZ JÁNOS ■ TORÓ TIBOR ■ Ára 7 lej HORVÁTH ANDOR Demokrácia és nemzeti A kommunista rendszer összeomlása kusan kezelje. Ennek legalább három o- Kelet-Európábán ismét az etnikai ki kát látom ; sebbségek kérdésére irányította a nyuga 1) A kommunista rendszer eszménye a ti közvélemény figyelmét. Egyesek nem homogén társadalom. Deklarált célja a értik, mi az oka annak, hogy a térségben társadalmi kategóriák, földrajzi tájegy fokozódott az etnikai konfliktusok veszé ségek stb. közötti különbségek eltörlése, lye és sokan attól tartanak, hogy ezek és szándékai szerint eltűnésre ítél min nemcsak fékezhetik, hanem meg is aka den olyan egyéni vagy csoporttulajdon dályozhatják az amúgyis sok nehézség ságot, amely a másság, a sajátosság meg gel küzdő demokratizálódási folyamatot. nyilvánulása (vallás, helyi szokások E dolgozat ezzel a vélekedéssel ellentétes stb.). hipotézisből indul ki, éspedig abból, hogy az etnikai kisebbségek kérdésének 2) A centralizált állam tagad és meg rendezése nemcsak szerves része a kelet- szűntet mindennemű helyi autonómiát éürópai társadalmak demokratizálódásá és ezáltal lehetetlenné teszi, hogy a civil nak, hanem egyik mércéje, sőt fontos társadalom megőrizze a maga intézmé ösztönzője ennek a folyamatnak. nyeit, azok nélkül pedig az etnikai ki Nemzet és állam kérdésében a kom sebbségek képtelenek védelmezni saját munista ideológia két alaptételt hirde Önazonosságukat. tett. Az első: minden nemzet egyenlősé 3) A kommunista Ideológia az interna ge, egyforma joga a szabadsághoz. A hí cionalizmus jelszava és látszata ellené re a legtöbb kelet-európai országban engedem válni.“ • Méliusz József: res mondás: „Nem lehet szabad az a nemzet, amely más népeket elnyom“ rendre kitermelte a maga nacionalista A tartalom ból: „Zsilava. Megkíséreljük újrafo nemcsak az imperializmus fölött mond változatát, amely eredetét tekintve le • Kántor Lajos irodalomtörté galmazni M. ott megéltjeit.“ • ítéletet, hanem a kis népek szabadságát hetett ugyan kezdetben a szovjet hege „A körülvevő regionális erőtér jó- is garantálja. Ne feledjük: a Szovjetunió mónia elleni védekezés ideológiája, ter neti-sajtó történeti jegyzeteinek mészetét illetően azonban ötvözte a dog solhatatlan. Tehát föl kell készül első alkotmánya elismerte a szövetséget első részében többek között Kós alkotó népek önrendelkezési jogát egé matikus gondolkodás és a nemzeti kizá Károly néhány figyelemre méltó ni mindenre“ — figyelmeztet K é r i szen az elszakadásig. A második alapté rólagosság egész kérlelhetetlenségét és gondolatát idézi az erdélyi román L á szló annak az interjúnak a má tel: a „felszabadult“ népek testvéri szo agresszivitását. ság századvégi-századeleji meg sodik részében, amelyet a buda lidaritása a kommunista jövő felé haladó E három tényező együttes hatása tör mozdulásairól, majd egy 1940-ben pesti politológussal Rostás Zoltán úton, amely fokozatosan úgy közelíti ténelmi távlatban felszámolásra ítélte az őket egymáshoz, hogy a köztük lévő kü etnikai kisebbségeket. Elv, eszköz, haj Kolozsváron megjelent tanul készített. • A hazai egészségügy lönbségek rendre elmosódnak. Az első tóerő: minden feltétel megvolt ahhoz, mányból a következőket: . .az betegségeinek további diagnoszti ről ma már tudnivaló, hogy közönséges hogy a kényszerű asszimiláció eredmé Erdély földjén élő különböző nem zálását kísérli meg orvosbeszélge hazugság volt, a birodalmi gondolat le nyeképpen újabb néhány évtized múl- zetek a történelem folyamán sem tőtársaival Lázár Edit. • Az utcai leményes álcázása. Ami pedig a másodi tán eltűnjenek. Ez a felismerés készte kat illeti: részben illúzió, részben tév tett egyes etnikai kisebbségeket törne" mi tekintetben sem szigetelődhet- közvéleménykutatás tévében al eszme — ha ugyan nem több, mint a- ges kivándorlásra (Romániából a néme tek el, egymásra gyakorolt hatá kalmazott kétes módszereihez fűz lább kiderül. Minthogy azonban a to tek és magyarok, Bulgáriából a törökök). suk élő erő volt a múltban és az megjegyzéseket Bodó Julianna. • vábbiakban csakis a kommunista álla Mi történt e három tényezővel a kom a jelenben. Ezzel számolni kell a Merre tovább, EMT? — kérdezte mok nemzeti politikájának negatívumai munista rendszerek bukása után? Nyil vánvaló, hogy a homogén társadalom meg Selinger Sándortól Bállá Ka ról lesz szó, ezen a ponton le kell szö jövőben is.“ • Kacsir Mária a Ko geznünk, hogy volt benne ambivalencia fikciója megbukott és mindenütt felerő lozsvári Állami Magyar Színház ta lin . • A múlt héten közölt em a szó pozitív értelmében is. A jelek sze södött a differenciálódás folyamata. E- Bánk bán-előadásáról ír, amelyet berismereti teszt kiértékelése. • rint hitelt adhatunk például annak a zek a társadalmak újra elismerték a kü Katona József születésének 200. Szász János Naplójának a szoká tételnek, amely szerint a Szovjetunió te lönbözőséghez való jogot (a politikai, fi lozófiai, vallási stb. nézetek sokféleségét, évfordulójára mutatott be az sosnál hosszabb terjedelmét az in rületén élő számos népcsoport, amely 1918-ig nem ism erte az írásbeliséget, az az etnikai kisebbségek létét), másrészt együttes. • Láng Zsolt: „Létezik-e dokolja, hogy a frankfurti könyv új rendszerben létrehozhatta anyanyelvi a piacgazdaság megteremtésével létre erdélyi irodalom, kérdezgetjük, vásárról küldött részletes beszá oktatási hálózatát és saját irodalmát. hozták az érdekek gazdasági tagozódá sának feltételeit is. Mindez a társadalmi mint egy Csehov-hős.“ • L á sz- molót. Ebben megjegyzi: A kultú Ugyanígy a kelet-európai népi demok lófjy A la d á r: „Nem hiszek a sze ráciák is gondot fordítottak az első é- kategóriák önazonosságának megszilár rát, a könyvet, a szerzőt, az írót vekben arra, hogy tiszteletben tartsák dulásához és szabad artikulációjához ve memnek, nem hiszek a fülemnek, zet, ami a demokrácia működésének c- nem szabad büntetni országa po az etnikai kisebbségek jogait. Maga a de úgy kell nekem, ha az én sze kommunista rendszer azonban természe gyik alapfeltétele és biztosítéka. memmé és fülemmé a televíziót litikai rendszeréért. ténél fogva alkalmatlan arra, hogy az etnikai kisebbségek kérdését demokrati (Folytatása a 8. oldalon) ta a riportert. A kérdések most már megkérdezzük az utca emberének komolyan, de semleges hangnemben véleményét. Hanem megalkotjuk, fogalmazódtak meg: mi a véleménye építjük a problémát ezzel a beszél Az utcán az új kormányról, mit vár tőle. A getéssel is, s megalkotjuk magát a nézőnek mégis az lehetett az érzése, véleményt is, de mégcsak nem is el Üj műfaj a román televízióban: a sen bambára sikerült arckifejezésé hogy egy ilyen sebtében feltett kér sősorban az interjúalanyét, hanem riporter á közvéleményt foglalkoztató ből, amikor szótlanul bámult bele a dés (hisz az új kormány épp csak, a nézőét. A riporter hangja súlyosan, aktuális kérdésekkel kimegy az ut kamerába, egyszerűen nem tudva, hogy megalakult) nem elsősorban aggódóan komoly. Itt már faggatózik. cára, és röpke felmérést végez. hogy mit is mondjon. A műsor ké a véleményeket kutatja, hanem a Aki megkerüli a kérdést, vagy csak Igyekszik széles szórásban feltenni szítői a nem-választ is benne hagyták hangulatot méri fel. Az összkép va óvatosan közeledik hozzá, azt újabb a kérdéseket: öreget és fiatalt, fér a filmben, mint aminek a maga he lóban inkább hangulatkép volt: a és újabb, keményebb és keményebb fit és nőt, háziasszonyt és mérnököt, lyén nagyon is megvan a jelentése. már sokszor rászedettek óvatos tar kérdésekkel bombázza: mi a vélem é szakállast és csupaszképűi faggat, Kimondottan senki sem szidta, de tózkodása, akik nem hamarkodják el nye, miért ez a véleménye, nem ta hogy mi a véleménye az éppen fenn nem is dicsérte a bányászokat, s ezt a véleménynyilvánítást. Ezt a képet lálja-e úgy, hogy ... ,és mit szólna ah forgó országos problémával kapcso a laza, ugyanakkor gunyoros állásfog még azok sem tudták másfelé for hoz, ha ... stb. S ha a megkérdezet latban. Ilyen probléma .pedig adódott lalást meg is engedhették maguknak, dítani. akik úgy nyilatkoztak, hogy tek akcentusa nem elég bizonyíték bőven az utóbbi időben: bányász- m biztatóan komoly embernek látják az arra, hogy ki is az illető, akkor el invázió, kormányalakítás, székely új miniszterelnököt. A legbizakodób- megy a riporteri tapintatlanság csú autonómia. Csak örülhetnénk a ná bak is csak addig mentek el, hogy csáig — ne feledjük, az utca névte lunk eddig ismeretlen tévéműfaj be jó munkát kívántak az új kormány len emberéről van szó! —, és m eg vezetésének, ha nem kellene azt ta nak. A rivorter itt sem faggatott kérdezi a válaszoló nevét. Az inter pasztalnunk, hogy a spontán közvé senkit, a film készítői láthatóan óva júalany olyan helyzetbe kényszerí leménykutatás forgatókönyve ese kodtak attól, honit bármilyen hatá tődön bele, hogy most nem válthat ményről eseményre változik. Az illető rozott jelleget adianak a riportnak. aktuális . probléma jellege határozza át nyeglébe vagy durvába egyszerűen Nem ágii a következő „orszános“ visszautasítva a választ. Szemmel meg a kérdezősködés hangnemét, az eseményről: a székely autonómiáról láthatóan • -megdöbbenve és keserűen alanyok kiválogatását, a kérdés meg vénzett közvéleménykutatás. Nanvon nagyot nyelve — megmondja. Ebben fogalmazását, a válaszoló iránti ta jellemző, és az enész műsort meg a pillanatnyi habozásban az is lát pintat vagy tapintatlanság

Load more