1991. november 7. 4 5 . XXII. évfolyam i • í • TÁRSADALOM • MŰVELŐDÉS • TUDOMÁNY • KÖRNYEZETVÉDELEM • 12 oldal FŐMŰNKATARSAK: EGYED PÉTER ■ HORVÁTH ANDOR ■ SÜTŐ ANDRAS ■ SZÁSZ JÁNOS ■ TORÓ TIBOR ■ Ára 7 lej HORVÁTH ANDOR Demokrácia és nemzeti A kommunista rendszer összeomlása kusan kezelje. Ennek legalább három o- Kelet-Európábán ismét az etnikai ki­ kát látom ; sebbségek kérdésére irányította a nyuga­ 1) A kommunista rendszer eszménye a ti közvélemény figyelmét. Egyesek nem homogén társadalom. Deklarált célja a értik, mi az oka annak, hogy a térségben társadalmi kategóriák, földrajzi tájegy­ fokozódott az etnikai konfliktusok veszé­ ségek stb. közötti különbségek eltörlése, lye és sokan attól tartanak, hogy ezek és szándékai szerint eltűnésre ítél min­ nemcsak fékezhetik, hanem meg is aka­ den olyan egyéni vagy csoporttulajdon­ dályozhatják az amúgyis sok nehézség­ ságot, amely a másság, a sajátosság meg­ gel küzdő demokratizálódási folyamatot. nyilvánulása (vallás, helyi szokások E dolgozat ezzel a vélekedéssel ellentétes stb.). hipotézisből indul ki, éspedig abból, hogy az etnikai kisebbségek kérdésének 2) A centralizált állam tagad és meg­ rendezése nemcsak szerves része a kelet- szűntet mindennemű helyi autonómiát éürópai társadalmak demokratizálódásá­ és ezáltal lehetetlenné teszi, hogy a civil nak, hanem egyik mércéje, sőt fontos társadalom megőrizze a maga intézmé­ ösztönzője ennek a folyamatnak. nyeit, azok nélkül pedig az etnikai ki­ Nemzet és állam kérdésében a kom­ sebbségek képtelenek védelmezni saját munista ideológia két alaptételt hirde­ Önazonosságukat. tett. Az első: minden nemzet egyenlősé­ 3) A kommunista Ideológia az interna­ ge, egyforma joga a szabadsághoz. A hí­ cionalizmus jelszava és látszata ellené­ re a legtöbb kelet-európai országban engedem válni.“ • Méliusz József: res mondás: „Nem lehet szabad az a nemzet, amely más népeket elnyom“ rendre kitermelte a maga nacionalista A tartalom ból: „Zsilava. Megkíséreljük újrafo­ nemcsak az imperializmus fölött mond változatát, amely eredetét tekintve le­ • Kántor Lajos irodalomtörté­ galmazni M. ott megéltjeit.“ • ítéletet, hanem a kis népek szabadságát hetett ugyan kezdetben a szovjet hege­ „A körülvevő regionális erőtér jó- is garantálja. Ne feledjük: a Szovjetunió mónia elleni védekezés ideológiája, ter­ neti-sajtó történeti jegyzeteinek mészetét illetően azonban ötvözte a dog­ solhatatlan. Tehát föl kell készül­ első alkotmánya elismerte a szövetséget első részében többek között Kós alkotó népek önrendelkezési jogát egé­ matikus gondolkodás és a nemzeti kizá­ Károly néhány figyelemre méltó ni mindenre“ — figyelmeztet K é r i szen az elszakadásig. A második alapté­ rólagosság egész kérlelhetetlenségét és gondolatát idézi az erdélyi román­ L á szló annak az interjúnak a má­ tel: a „felszabadult“ népek testvéri szo­ agresszivitását. ság századvégi-századeleji meg­ sodik részében, amelyet a buda­ lidaritása a kommunista jövő felé haladó E három tényező együttes hatása tör­ mozdulásairól, majd egy 1940-ben pesti politológussal Rostás Zoltán úton, amely fokozatosan úgy közelíti ténelmi távlatban felszámolásra ítélte az őket egymáshoz, hogy a köztük lévő kü­ etnikai kisebbségeket. Elv, eszköz, haj­ Kolozsváron megjelent tanul­ készített. • A hazai egészségügy lönbségek rendre elmosódnak. Az első­ tóerő: minden feltétel megvolt ahhoz, mányból a következőket: . .az betegségeinek további diagnoszti­ ről ma már tudnivaló, hogy közönséges hogy a kényszerű asszimiláció eredmé­ Erdély földjén élő különböző nem­ zálását kísérli meg orvosbeszélge­ hazugság volt, a birodalmi gondolat le­ nyeképpen újabb néhány évtized múl- zetek a történelem folyamán sem­ tőtársaival Lázár Edit. • Az utcai leményes álcázása. Ami pedig a másodi­ tán eltűnjenek. Ez a felismerés készte­ kat illeti: részben illúzió, részben tév­ tett egyes etnikai kisebbségeket törne" mi tekintetben sem szigetelődhet- közvéleménykutatás tévében al­ eszme — ha ugyan nem több, mint a- ges kivándorlásra (Romániából a néme­ tek el, egymásra gyakorolt hatá­ kalmazott kétes módszereihez fűz lább kiderül. Minthogy azonban a to­ tek és magyarok, Bulgáriából a törökök). suk élő erő volt a múltban és az megjegyzéseket Bodó Julianna. • vábbiakban csakis a kommunista álla­ Mi történt e három tényezővel a kom­ a jelenben. Ezzel számolni kell a Merre tovább, EMT? — kérdezte mok nemzeti politikájának negatívumai­ munista rendszerek bukása után? Nyil­ vánvaló, hogy a homogén társadalom meg Selinger Sándortól Bállá Ka­ ról lesz szó, ezen a ponton le kell szö­ jövőben is.“ • Kacsir Mária a Ko­ geznünk, hogy volt benne ambivalencia fikciója megbukott és mindenütt felerő­ lozsvári Állami Magyar Színház ta lin . • A múlt héten közölt em­ a szó pozitív értelmében is. A jelek sze­ södött a differenciálódás folyamata. E- Bánk bán-előadásáról ír, amelyet berismereti teszt kiértékelése. • rint hitelt adhatunk például annak a zek a társadalmak újra elismerték a kü­ Katona József születésének 200. Szász János Naplójának a szoká­ tételnek, amely szerint a Szovjetunió te­ lönbözőséghez való jogot (a politikai, fi­ lozófiai, vallási stb. nézetek sokféleségét, évfordulójára mutatott be az sosnál hosszabb terjedelmét az in­ rületén élő számos népcsoport, amely 1918-ig nem ism erte az írásbeliséget, az az etnikai kisebbségek létét), másrészt együttes. • Láng Zsolt: „Létezik-e dokolja, hogy a frankfurti könyv­ új rendszerben létrehozhatta anyanyelvi a piacgazdaság megteremtésével létre­ erdélyi irodalom, kérdezgetjük, vásárról küldött részletes beszá­ oktatási hálózatát és saját irodalmát. hozták az érdekek gazdasági tagozódá­ sának feltételeit is. Mindez a társadalmi mint egy Csehov-hős.“ • L á sz- molót. Ebben megjegyzi: A kultú­ Ugyanígy a kelet-európai népi demok­ lófjy A la d á r: „Nem hiszek a sze­ ráciák is gondot fordítottak az első é- kategóriák önazonosságának megszilár­ rát, a könyvet, a szerzőt, az írót vekben arra, hogy tiszteletben tartsák dulásához és szabad artikulációjához ve­ memnek, nem hiszek a fülemnek, zet, ami a demokrácia működésének c- nem szabad büntetni országa po­ az etnikai kisebbségek jogait. Maga a de úgy kell nekem, ha az én sze­ kommunista rendszer azonban természe­ gyik alapfeltétele és biztosítéka. memmé és fülemmé a televíziót litikai rendszeréért. ténél fogva alkalmatlan arra, hogy az etnikai kisebbségek kérdését demokrati­ (Folytatása a 8. oldalon) ta a riportert. A kérdések most már megkérdezzük az utca emberének komolyan, de semleges hangnemben véleményét. Hanem megalkotjuk, fogalmazódtak meg: mi a véleménye építjük a problémát ezzel a beszél­ Az utcán az új kormányról, mit vár tőle. A getéssel is, s megalkotjuk magát a nézőnek mégis az lehetett az érzése, véleményt is, de mégcsak nem is el­ Üj műfaj a román televízióban: a sen bambára sikerült arckifejezésé­ hogy egy ilyen sebtében feltett kér­ sősorban az interjúalanyét, hanem riporter á közvéleményt foglalkoztató ből, amikor szótlanul bámult bele a dés (hisz az új kormány épp csak, a nézőét. A riporter hangja súlyosan, aktuális kérdésekkel kimegy az ut­ kamerába, egyszerűen nem tudva, hogy megalakult) nem elsősorban aggódóan komoly. Itt már faggatózik. cára, és röpke felmérést végez. hogy mit is mondjon. A műsor ké­ a véleményeket kutatja, hanem a Aki megkerüli a kérdést, vagy csak Igyekszik széles szórásban feltenni szítői a nem-választ is benne hagyták hangulatot méri fel. Az összkép va­ óvatosan közeledik hozzá, azt újabb a kérdéseket: öreget és fiatalt, fér­ a filmben, mint aminek a maga he­ lóban inkább hangulatkép volt: a és újabb, keményebb és keményebb fit és nőt, háziasszonyt és mérnököt, lyén nagyon is megvan a jelentése. már sokszor rászedettek óvatos tar­ kérdésekkel bombázza: mi a vélem é­ szakállast és csupaszképűi faggat, Kimondottan senki sem szidta, de tózkodása, akik nem hamarkodják el nye, miért ez a véleménye, nem ta­ hogy mi a véleménye az éppen fenn­ nem is dicsérte a bányászokat, s ezt a véleménynyilvánítást. Ezt a képet lálja-e úgy, hogy ... ,és mit szólna ah­ forgó országos problémával kapcso­ a laza, ugyanakkor gunyoros állásfog­ még azok sem tudták másfelé for­ hoz, ha ... stb. S ha a megkérdezet­ latban. Ilyen probléma .pedig adódott lalást meg is engedhették maguknak, dítani. akik úgy nyilatkoztak, hogy tek akcentusa nem elég bizonyíték bőven az utóbbi időben: bányász- m biztatóan komoly embernek látják az arra, hogy ki is az illető, akkor el­ invázió, kormányalakítás, székely új miniszterelnököt. A legbizakodób- megy a riporteri tapintatlanság csú­ autonómia. Csak örülhetnénk a ná­ bak is csak addig mentek el, hogy csáig — ne feledjük, az utca névte­ lunk eddig ismeretlen tévéműfaj be­ jó munkát kívántak az új kormány­ len emberéről van szó! —, és m eg­ vezetésének, ha nem kellene azt ta­ nak. A rivorter itt sem faggatott kérdezi a válaszoló nevét. Az inter­ pasztalnunk, hogy a spontán közvé­ senkit, a film készítői láthatóan óva­ júalany olyan helyzetbe kényszerí­ leménykutatás forgatókönyve ese­ kodtak attól, honit bármilyen hatá­ tődön bele, hogy most nem válthat ményről eseményre változik. Az illető rozott jelleget adianak a riportnak. aktuális . probléma jellege határozza át nyeglébe vagy durvába egyszerűen Nem ágii a következő „orszános“ visszautasítva a választ. Szemmel meg a kérdezősködés hangnemét, az eseményről: a székely autonómiáról láthatóan • -megdöbbenve és keserűen alanyok kiválogatását, a kérdés meg­ vénzett közvéleménykutatás. Nanvon nagyot nyelve — megmondja. Ebben fogalmazását, a válaszoló iránti ta­ jellemző, és az enész műsort meg­ a pillanatnyi habozásban az is lát­ pintat vagy tapintatlanság