Hallgatói Műhelytanulmányok 1. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
HALLGATÓI MŰHELYTANULMÁNYOK 1. DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELMI INTÉZET SZERKESZTETTE : BARTA RÓBERT –KEREPESZKI RÓBERT –SZENDREI ÁKOS HALLGATÓI MŰHELYTANULMÁNYOK 1. DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELMI INTÉZET Szerkesztette: Barta Róbert Kerepeszki Róbert Szendrei Ákos DEBRECEN , 2012 A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézete kiadása A kötet megjelenését a Nemzeti Tehetség Program Támogatta NTP–TDK–11–B–0019 A borító tervezését és a kötet technikai szerkesztését Szendrei Ákos végezte. A borító a Baranyai család 1781 novemberében kelt oklevelének (Baranyai család hagya- téka. Baranyai István magánarchívuma. Fényképezte: Szilágyi László, 2011. október 10.) felhasználásával készült. ©A szerz ők és a szerkeszt ők Lektorálta: Bárány Attila, Barta Róbert, Bodnár Erzsébet, Er ős Vilmos, Kerepeszki Róbert, Jeney-Tóth Annamária, Miru György, Papp Klára, Püski Levente, Szendrei Ákos, Szilágyi Zsolt ISSN 2063–6024 Nyomta a Kapitális Kft., Debrecen Felel ős vezet ő: Kapusi József Tartalom El őszó .........................................................................................................7 Tör ő László Dávid Michel Foucault a magyar történetírásban .................................................9 Novák Ádám Adalékok egy 15. századi tárnokmester tevékenységéhez .......................22 Csorba Noémi Egy partiumi nemesasszony, Petneházyné Király Anna életútja..............30 Papp Rita Debrecen b űnesetei 1701 és 1705 között..................................................46 Schrek Katalin Oroszország keleti politikája I. Sándor uralkodásának utolsó éveiben (1821–1825) .............................................................................................62 Hajdufi Orsolya Az ír nemzeti mozgalom kialakulása és konfliktusai a függetlenedéshez vezet ő úton................................................................................................74 Iváncsó Ádám František Jehli čka politikai pályafutása....................................................89 Fürj Orsolya Sir Robert Gower, „Magyarország nagy barátja”...................................108 Károlyi Imre A hajdúböszörményi Bocskay István Református F őgimnázium az els ő világháború után .....................................................................................127 Balázs Tibor Egy vidéki értelmiségi karrier a Horthy-korban: Szabó Zoltán..............143 6 Kovács Balázs Élet a Szamos partján. Tunyog és Matolcs társadalomtörténete a Horthy- korban.....................................................................................................159 Mester Attila Orsós Ferenc professzor és a politika .....................................................181 Császár Ildikó A hirtenbergi fegyverszállítási botrány sajtóvisszhangja .......................200 Pintér Zoltán Árpád Az 1944 októberi alföldi páncéloscsata Karcag környéki harcai............215 Bíró Lukovics Anikó Jó Barát, egy propaganda hetilap története.............................................239 Gál Máté Hruscsov 1964-es látogatása Magyarországon a napi sajtó tükrében.....254 Szabó Edina Rózsa 1968 legfontosabb zenei kérdései a magyar ifjúsági sajtóban................275 ELŐSZÓ Egy tudományos kötet szerkesztése mindenképp örömteli feladat, különösen így van ez, ha hallgatói tanulmányokat tartalmazó kötet szerkesztésér ől van szó. Az egyetemi kurzusok, a szemináriumi- és szakdolgozatok adta keretek az érdekl ődő hallgatók számára megteremtik az els ődleges lehet őséget az egyéni kutatások eredményeinek közlésére, azonban a tudományos pályára kerülés hosszú útján a publikációs készség és rutin megszerzéséhez elenged- hetetlen a szakmai kereteknek és közlésmódnak megfelel ő dolgozatok írása és a kötetekben történ ő közrem űködés. A Debreceni Egyetem Történelmi Inté- zetének Hallgatói M űhelytanulmányok 1. cím ű kiadványa ennek megfelel ően azzal a nem titkolt szándékkal született meg, hogy közlési fórumot teremtve el ősegítse a tehetséges hallgatók szakmai kibontakozását. Reménykedünk abban, hogy nem csupán egyszeri megjelenésr ől van szó, hanem ezzel egy olyan sorozat indul útjára, amely számos tehetséges hallgató tudományos indulását fogja el ősegíteni. A kötetben közölt írások meglehet ősen sokrét űek. A témák meghatáro- zásával, vagy tematikai rendszerbe foglalásával nem kívántuk befolyásolni, keretek közé terelni a hallgatók publikációs szereplését, hanem „otthonos terepet biztosítva” szabadon kezeltük a témaválasztás kérdését. Ennek kö- szönhet ően a tanulmányok témái szerteágazóak, a kötet különböz ő történelmi korszakokat és földrajzi térségeket érintve, illetve eltér ő módszertani gyakor- latot követve dolgozza fel a múlt elénk táruló kérdéseit. Ezzel a tarkasággal párhuzamosan egy kritériumot tartottunk fontosnak: a magas szakmai színvo- nal elérését. A szerkeszt ők egyedül a kronológikus elrendezéshez ragaszkod- tak. Bízunk benne, hogy a munkákba fektetett energia, mind a hallgatók, mind pedig a témavezet ők részér ől egyaránt megtérül. A kötet kiadását a Nemzeti Tehetségprogram „A fels őoktatásban m ű- köd ő tehetséggondozó m űhelyek, kiemelten a tudományos diákkörök támoga- tására” cím ű kiírására a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán működ ő Neveléstudományi, Szociológiai és Történelmi Tudományos Diákkö- 8 ri M űhelyek által beadott pályázata (azonosítószám: NTP–TDK–11–B–0019) tette lehet ővé. A pályázat programja többrét űen – műhelyszemináriumok, workshopok szervezésével és nem utolsó sorban kötetkiadással – támogatja a tehetséges hallgatók kutatómunkáját és szakmai segítséget nyújt a Tudomá- nyos Diákköri szereplésekhez. A Hallgatói M űhelytanulmányok 1. cím ű kötetünk várhatóan nem csu- pán a tudományok m űvel ői számára lesz hasznos és érdekes olvasmány, ha- nem a történelem iránt érdekl ődő széles közönség is haszonnal forgathatja. Debrecen, 2012. június A szerkeszt ők Tör ő László Dávid MICHEL FOUCAULT A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN Michel Foucault magyar recepciója ma már meglehet ősen széleskör ű, filozó- fusok (Kelemen János, Sutyák Tibor), történészek (Klaniczay Gábor, Gyáni Gábor, Lafferton Emese, Takács Ádám), szociológusok (Hadas Miklós), iro- dalomtudósok (Angyalosi Gergely) egyaránt reflektáltak Foucault-ra és elmé- leteire. Kisantal Tamás értékelése szerint azonban a történészek egyfajta hi- deg távolságtartással kezelik Foucault-t, míg a filozófia, az irodalomtudomány képvisel ői sokkal fogékonyabbnak bizonyultak a témában. Kutatásom középpontjában a történészi recepció áll, illetve kiemelten foglal- kozok Klaniczay Gábor munkásságának vonatkozó elemeivel. Klaniczay ugyanis a magyar történészi Foucault-recepció egyik legjelent ősebb alakja; nem csak kritikákat írt Foucault munkáiról, segédkezett m űveinek magyarra fordításában, de történészi kutatásaiban, a „gyakorlatban” is kamatoztatta annak elméleti munkásságát. Kisantal Tamás felvetése a történészi recepcióval kapcsolatban így hangzik: „Nagyon jelent ős, izgalmas elemzések születnek Foucault-ról, ám mintha a gyakorlatban nem igazán tudnánk mit kezdeni vele. Úgy vélem, bár fontos és érdekes, hogy az Annales-kör az utóbbi időben hogyan viszonyul a foucault-i örökséghez, ám engem sokkal jobban érdekelne, hogy a magyar (történeti) kutatások mennyire tudják felhasználni gondolatait, melyek azok a területek, metódusok, melyek a hazai viszonyokra alkalmazhatók.” 1 Jelen tanulmánynak nem célja eldönteni, mennyiben igazak ezek a megállapítások, viszont tanulságos lehet néhány olyan diskurzus áttekintése, ahol felvet ődnek hasonló kérdések és lehetséges válaszok. Gyáni Gábor a posztmodernr ől szóló könyvének bevezet őjében azt ír- ja, 2 lehetséges, hogy több „kánon” lesz jelen egyidej űleg a történetírásunkban, célozva ezzel egy hagyományosabb, és egy posztmodernre „fogékonyabb” történetírás egyidej űleg való lehetséges létezésére. Klaniczay Gábor szerint „munkamegosztás” van itthon a történészek között. Van közöttük, aki inkább források feltárására szorítkozik, míg mások fogékonyabbak az elméleti kérdé- sek figyelembe vételére és alkalmazására. Míg Gyáni szerint az elméletek ignorálása negatív, addig Klaniczay ezt a munkamegosztást összességében 1 Kisantal Tamás : Egy kitalált tárgy megtisztítása. (Szekeres András [szerk.]: A történész szerszámos- ládája.) Aetas, 2004: 1. sz. 226. 224–230. 2 Gyáni Gábor : Posztmodern kánon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. 8. 10 TÖR Ő LÁSZLÓ DÁVID pozitívan értékeli. Benda Gyula három fajta történészi magatartást különböz- tet meg.3 Azt, amelyik az elméletekkel nem tör ődve, a maga megszokott mód- ján m űveli a történelmet, azt, aki szinte kizárólag az elméleti modellekben való gondolkodást részesíti el őnyben, míg a harmadik magatartás a kett ő között helyezkedik el. Ezzel a harmadik típussal tudnám jellemezni Gyáni és Klaniczay történészi magatartását, de azért azt hozzátenném, hogy ezek a felosztások a fenti történészek önértelmezéseihez jelent ős mértékben köt őd- nek. Nyilvánvalóan nem beszélhetünk arról, hogy Foucault mindenhol be- épült volna a történészi munkákba, inkább arról van szó, hogy vannak, akik alkalmazzák elméleteit, írnak róla, míg vannak, akik szerint fölösleges (ez a munkamegosztás másik oldala jelen esetben). Klaniczay szerint leginkább azok a történészek foglalkoztak Foucault-val, akik az elméleti kérdésekre amúgy is fogékonyak, illetve azok, akiknek a kutatásaihoz tematikailag job- ban kapcsolódik (például a pszichiátria, kórház, stb. történetével kevesen foglalkoztak, de akik igen, azoknál megjelenik Foucault). 4 Az elméletekkel is foglalkozó történész ugyanis valószín űleg szembesül a „posztmodern