TÁRSAS ESZTÉTIKÁK 113

BALÁZS IMRE JÓZSEF A ROMÁN AVANTGÁRDKUTATÁS ÚJ HULLÁMA Popescu, Morar, Cernat, Drogoreanu, Gulea

A megpezsdült román avantgárdku- történeti-irányzati összefüggések kerül- tatásnak elsõsorban a problémafelvetése- tek szóba, illetve az avantgárd specifikus it, téziseit kell feltérképezni ahhoz, hogy mûfaja, a manifesztum vált igen gyakran az újabb publikációk súlyát megállapít- az értelmezések kísérõjévé-kiindulópont- hassuk. Elsõ látásra is szembeötlõ, hogy jává. Pop mûközpontú, költõi motívumo- növekedett az átfogó, monografikus fel- kat érzékenyen követõ értelmezései nagy dolgozások száma 2000 után. Ráadásul természetességgel nõttek a késõbbiekben egy új, a hatvanas-hetvenes években szü- monografikus feldolgozásokká, amelyek letett kutatógeneráció lendületes bekap- ugyanazt a szempontrendszert alkalmaz- csolódásával is számolni lehet ezen a te- ták Lucian Blaga, vagy rületen: Simona Popescu (sz. 1965), életmûvének végigkövetése Ovidiu Morar (1966), (1972), során. A Pop-féle paradigma természetes Emilia Drogoreanu (1977), illetve Dan és zsigeri ellenreakciót jelentett a korábbi Gulea (1977) egyaránt több könyvvel, túlpolitizált értelmezésekhez képest, közleménnyel járult hozzá a téma feldol- amelyek magát az avantgárdot is tévút- gozásához. A kérdés tehát az, milyen új nak, dekadens maradványnak tekintették szempontokat, megközelítésmódokat ér- (akárcsak a környezõ országok irodalom- hetünk tetten mûködés közben a közel- történetei), és leginkább az osztályharcos múltban színre lépõ kutatók munkáiban. irodalom elõfutáraként építették be az A román avantgárd retrospektív iro- irodalomtörténeti konstrukciókba. A hat- dalomtörténeti feldolgozása viszonylag vanas-hetvenes évek költészeti és iroda- korán, 1969 táján elkezdõdött, Saºa Panã lomszemléleti forradalma természetsze- reprezentatív antológiájának,1 illetve Ion rûleg az irodalom önelvûsége melletti Pop átfogó könyvének2 megjelenésével. A érveket vonultatta fel, és rövid idõre, a kutatások e fázisában rajtuk kívül fõként kultúrpolitika újabb bekeményítése elõtt Ov. S. Crohmãlniceanu,3 Matei Cãlinescu,4 érvényesíteni is tudta ezt a szempont- Nicolae Balotã,5 illetve Adrian Marino6 rendszert. nevét fontos kiemelni, mint akik alapta- Az alapkérdés, amelyet ez a fajta meg- nulmányokkal járultak hozzá a problé- közelítésmód felvetett, az irodalom és az makör irodalomtörténeti és elméleti meg- avantgárd mûvészek társadalmi elkötele- alapozásához. A kutatás irányát és az zettségéhez kapcsolódott: mennyiben és avantgárdról szóló szövegek beszédmód- milyen mértékig kell része legyen egy ját ettõl kezdve hosszú ideig Ion Pop pub- avantgárdról szóló értekezésnek a mûvek likációi látszottak meghatározni. Pop ér- társadalmi-kontextuális funkciója, ame- telmezései lényegében egy esztétista lyet az avantgárd kiáltványok vetítenek ki avantgárd-megközelítést javasoltak: ha mögéjük? A román avantgárd mûvészek szó esett is a szövegek irodalomtörténeti társadalmi elkötelezõdése a magyar mû- téka kontextusáról, elsõsorban az intézmény- vészekéhez képest egy másik történelmi szituációhoz kapcsolódott – és több, egy- Claude Sernet/Mihail Cosma életútját mástól lényegesen különbözõ fázisban feltérképezve. 2010/2 bontakozott ki. Leginkább azt a sajátos, Ion Pop mûközpontú elemzéseihez amibivalenciáktól korántsem mentes vi- képest kétségkívül a kontextualista értel- szonyt azonosíthatjuk be a román írók és mezések újabb elõtérbe kerülése jelenthe- a baloldali mozgalmak között is, mint tett újdonságot – és ezt az elvárást a fiata- amely a párizsi szürrealistákat a francia labb kutatógeneráció részben teljesíti is. kommunista párthoz fûzte. Breton, Ara- Különösen Dan Gulea könyvérõl mond- gon, Éluard, Artaud és Tzara egyaránt ható el, hogy kitágítja a kutatás szem- szürrealisták voltak, de a kommunista pontrendszerét – és nem csupán azért, mozgalomhoz fûzõdõ viszonyuk idõrõl mert munkája elméleti megalapozásához idõre konfliktushelyzetekbe sodorta Pierre Bourdieu irodalmi mezõ elméletét õket: a szürrealista poétika és kísérlete- hívja segítségül. Ez az elméleti konstruk- zés teljes feladásától az irányzat és az ció inkább csak nyomokban, ihletforrás- egyéni alkotómunka autonómiájának ként és ötletadóként bukkan fel a könyv igényléséig terjedtek nézeteik, amelyek elsõ részében és szerkezeti felépítésében. néha önmeghasonláshoz vagy korábbi el- Sokkal fontosabb viszont, hogy Gulea a képzeléseik felülvizsgálásához vezettek. korábbi megközelítéseknél részleteseb- A harmincas évek román avantgárdjai a ben és konkrétabban számol be az avant- húszas évekhez képest egyre radikáli- gárd mozgalom korabeli fogadtatásáról, sabb politikai elkötelezõdést mutatnak, támogatóinak gazdasági-közéleti tevé- nyilván a romániai és a világpolitikai kenységérõl, ellenfeleinek akcióiról és ér- helyzettel összefüggésben. Ov. S. Croh- veirõl. A konzervatív, jobboldali sajtót mãlniceanu átfogó, kiegyensúlyozott ugyanúgy bevonja a vizsgálódás keretei elemzést nyújt a zsidó származású ro- közé, mint a liberális mérsékeltek reakci- mán értelmiségiek avantgárdhoz való óit. Így a legnagyobb természetességgel kapcsolódásáról7 – minden bizonnyal a kerülnek szóba a román avantgárdkuta- politikai fenyegetettség is hozzájárult ah- tásban korábban lényegesen elhanyagol- hoz, hogy a korábban inkább esztétista tabb szerzõk, mint például Jonathan X. elvek szerint alkotó avantgárdok közül Uranus, aki azért sem illett igazán a kép- többen csatlakoztak az illegális kommu- be korábban, mert egy vallási megújulási nista mozgalomhoz, természetesen ko- mozgalom (Rugul Aprins / Égõ Csipkebo- moly kockázatokat – pereket, börtönbün- kor) tagjaként tevékenykedett és írt a to- tetéseket – vállalva.8 Mások az emigráci- vábbiakban. Gulea meggyõzõen mutat ki ót választották: Párizsban, a szürrealiz- szemléleti folytonosságokat a két pálya- mus centrumában otthon érezhette ma- szakasz között. gát Victor Brauner, Ilarie Voronca, A nemzetközi (a közép-európai, illet- /Fundoianu és Mihail ve francia) kontextust is figyelembe ve- Cosma is, akárcsak késõbb Gherasim Lu- szi, igaz, ez a fejezet szervesül legkevésbé ca. A román írók Párizsban töltött évei- a könyv egészébe. Az irányzati megköze- nek biográfiai-bibliográfiai rekonstruálá- lítéstõl elszakadó, kontextualista megkö- sa hangsúlyos teendõje tehát a román zelítés nagy lehetõsége az is, hogy Gulea avantgárdkutatásnak: ezt a feladatot leg- nem csupán a szerzõk egy-egy életszaka- inkább a iaºi-i Junimea kiadó vállalta szának a mûveit vizsgálja, hanem követi magára, amely francia és román szerzõk azok pályamódosításait, az irodalmi-poli- munkáit közli Românii din (Párizsi tikai nézetek átalakulásait is. Maga a románok) címû sorozatában. 2003 és könyv címe és alcíme is ezt jelzi: Urak, 2005 között a sorozatban tíz könyv jelent elvtársak, bajtársak: a román avantgárd meg, többek között Cioran, Eliade, Iones- fejlõdési íve. co, Brâncuºi, , Gherasim Ovidiu Morar és Paul Cernat érteke- 114 Luca, Benjamin Fondane, Victor Brauner, zései tekinthetõk leginkább a Ion Pop-fé- le értelmezési irány folytatódásának – kü- részt igyekszik elhatárolódni a még bi- 115 lönösen Ovidiu Morar román szürrealiz- zonytalan státusú, bohém csoporttól és musról szóló könyve9 folytatja azt a meg- irányzattól. Mivel Dan Gulea sokkal in- közelítésmódot, amelynek hangsúlya az kább figurákra összpontosít, ráadásul a írói pályák bemutatására, mûvek elemzé- Morar-kötet néhány vakfoltjára is rámu- sére esik, és amelynek fõ kontextusát a tat, különösen ami az emigráció irodal- korabeli irodalmi sajtó publikációi, kriti- mát illeti: Valery Oiºteanu vagy Sebastian kái, manifesztumai jelentik. Morar köny- Reichmann, fõként Gellu Naum szemé- ve egy jelenség teljességre törekvõ bemu- lyén keresztül, az onirizmus áttétele nél- tatását tûzi ki célul – ráadásul több egy- kül kapcsolódnak a szürrealizmushoz. A bevágó vélemény szerint a román avant- szürrealizmus jelenségköre tehát kétség- gárd e rétegében található a legtöbb iga- kívül további szálakon elindulva is ele- zán jelentõs (és nemzetközileg is elis- mezhetõ – Morar könyve elsõsorban az mert) munka. Szemléletmódját tekintve 1948 elõtti idõszakkal kapcsolatban vált- nem állítható, hogy a kötet radikális újra- ja be a „teljességre törekvés” ígéretét. olvasást hajtana végre – inkább a szürre- Paul Cernat kötetei a román avant- alista manifesztumok, programcikkek el- gárd „elsõ hullámára”, a szélesebb érte- veinek (a klasszikus értelemben vett „esz- lemben vett modernséghez fûzõdõ kap- tétika” tagadásának, az egymástól távol csolatára összpontosítanak, ilyen érte- esõ jelentésmezõk összekapcsolásának) lemben az idõkeret, amelyet Ovidiu és kulcsfogalmainak (álom, objektív vé- Morar vizsgált szürrealizmus-könyvében, letlen stb.) mûveken keresztül történõ be- a Cernat két könyvével10 együtt bõvülhet- mutatásáról beszélhetünk ebben az eset- ne teljes román avantgárdtörténetté. A ben. Az 1948 elõtti fontosabb szerzõk Cernat-féle vállalkozás azonban némi- (Ilarie Voronca, , Saºa Panã, képp más jellegû: azt a filológiai megala- Stephan Roll, , Gellu pozó munkát végzi el elsõsorban, amit Naum, Paul Pãun, Virgil Teodorescu) be- egy folyóirattörténeti-mozgalomtörténeti mutatása kiegészül néhány olyan hatva- könyvtõl várni lehet. Minden korábbi fel- nas-hetvenes évekbeli román szerzõ port- dolgozásnál több adatot és rengeteg idé- réjának felvázolásával, akik az „oniriz- zetet nyújt a román avantgárd elsõ idõ- mus” programjához csatlakoztak: Leonid szakával kapcsolatban. Itt nem a mûértel- Dimov, Dumitru Þepeneag, Sorin Titel, mezésekre esik a hangsúly, hanem a bizo- Virgil Mazilescu, Vintilã Ivãnceanu és nyos szempontok szerint elrendezett ada- nemzedéktársaik. Ovidiu Morar könyve tokra. Cernat munkája abból a szempont- itt is a csoport programszövegeire össz- ból kapcsolható kortárs teoretikus irány- pontosít, ezek alapján vázolja fel az oni- zatokhoz, hogy jól érzékelhetõen nyers- rizmus és szürrealizmus közötti progra- anyagot kíván nyújtani ilyen jellegû – matikus különbségeket. Rendkívül érde- esetleg késõbbi – feldolgozások számára. kesen egészül ki a csoport története Dan Külön fejezet szól mindkét (egymást rész- Gulea könyvében, ahol a kapcsolathálók, ben átfedõ) kötetben az avantgárd színhá- pragmatikus viszonyok is kirajzolódnak – zi elképzelésekrõl (különösen az exp- például az onirikusok kísérlete arra, hogy resszionista ihletettségû elõadásokról és a negyvenes évek szürrealizmusának csoportokról, illetve a korabeli avantgárd egyik elismert, politikailag konformizáló- lapok színházi tárgyú cikkeirõl esik szó), dott képviselõjét, Virgil Teodorescut az a -kötetben felbukkan egy- irányzathoz kapcsolják. Gulea könyvében egy rövidebb fejezet a filmes tárgyú szö- jól nyomon követhetõ, ahogyan Teodo- vegekkel (amelyek többek közt Buñuel- rescunak, aki éppen szürrealista indulá- rõl, Chaplinrõl, illetve egyes Disney-rajz- sához próbál visszatalálni a hatvanas- filmekrõl szólnak), illetve a Contim- hetvenes években, egyfelõl kapóra jön a poranul köréhez tartozó nõi szerzõkrõl (a téka pályakezdõ szerzõk érdeklõdése, más- költõk-cikkírók közül Cernat a Filip Corsa nevét emeli ki, illetve hangsúlyoz- Drogoreanu is megkockáztatja futuriz- za a nõk kiemelkedõ képzõmûvészeti mus-könyve11 egyik fejezetében. 2010/2 produkcióit – fõként Miliþa Petraºcu tevé- Drogoreanu egyébként ugyanazt az kenységére összpontosítva). irányzatmonográfia-mûfajt követi érteke- Külön esettanulmányokat kínál Cer- zésében, mint Ovidiu Morar a szürrealiz- nat az avantgárd recepciótörténetével mussal kapcsolatban vagy korábban Ov. kapcsolatban – ezek viszonylag jól re- S. Crohmãlniceanu az expresszionizmus konstruálják azt a horizontot, amelyben kapcsán. Könyve elõbb a futurizmus ro- az avantgárd lapok és szerzõk tevékeny- mániai recepcióját tekinti át a korabeli kedtek. Három kritikus szövegeit értelme- sajtóban (amely, többek között Marinetti zi és mutatja be részletesen, elsõként egy 1930-as romániai látogatásának kö- Const. I. Emilian doktori értekezését, szönhetõen, nagy idõkeretet fog át), majd amelyet 1931-ben a román „poétikai lehetséges futurista kapcsolódási ponto- anarchizmusnak” szentelt, és amely igen- kat keres olyan szerzõk munkáiban, mint csak negatív hangnemben, de jól doku- , Ilarie Voronca vagy Stephan mentáltan értelmezi a román avantgárd Roll. Ez is filológiai, adatfeltáró munka irodalom teljesítményeit – egyfajta orga- tehát elsõsorban. nikus egészségeszmény pozíciójából, A fentiekhez képest egészen más jel- ahonnan nézve az avantgárd szükségsze- legû Simona Popescu Gellu Naum- rûen patologikus, dekadens és amorális. könyve,12 amely nem a tudományos dis- Külön fejezet jut másodikként Perpessi- kurzust követi, hanem, Raymond Feder- ciusnak, aki egyfajta eklektikus modern- man terminusa nyomán egyfajta „kritifik- ség perspektívájából, bizonyos avantgárd ciós” mûfajt hoz létre. Idézetek, értelme- szerzõkkel szemben elfogadó módon nyi- zések, személyes találkozások lenyomatai latkozott meg több alkalommal is. Harma- egyaránt felbukkannak a könyvben, és a dikként egy kevésbé jelentõsnek tartott, vizsgált szerzõ kultuszának építését vé- de az avantgárd mellett empatikusan és gül is azzal a reflexióval próbálja kikerül- makacsul kitartó kritikus, Lucian Boz ni, hogy mindvégig arról beszél: Gellu munkásságát ismerteti Cernat. Boz 1935- Naum számára az irodalom nem egysze- ben Cartea cu poeþi címmel állítja össze a rûen irodalom volt, hanem egy életforma modern költõk arcképcsarnokát, amely- része, kivetülése. Ezt próbálja meg tetten bõl nem hiányzik Ion Vinea, , érni a könyv. Popescu számos további ku- Beniamin Fundoianu, H. Bonciu, Ilarie tatási irány számára nyit utat azáltal, Voronca és Geo Bogza. ahogy a Naum-életmû kapcsolódási pont- Cernat külön terjedelmes fejezetben jait, a szerzõ olvasmányait, érdeklõdési vizsgálja az Urmuz-recepciót: ez azért is körét vizsgálja. fontos, mert maguknak a román avantgár- Az újabb avantgárd-könyvek számba- doknak is fontos elõkép, „alapító atya” vétele nyomán természetesen felmerül a volt Urmuz. Egyfajta szûkebb körû kul- kérdés, hogy milyen kanonikus követ- tusz is kialakult körülötte, és számos kezményekkel járhat egy ilyen többsze- Urmuz-pastiche-t publikáltak a húszas- replõs (és lényegében összehangolatlan) harmincas években, a román abszurd rö- kritikai projekt. Különösen Paul Cernat vidpróza mûfaját erõsítve F. Brunea-Fox, könyveiben érhetõ tetten az az igyekezet, Jacques G. Costin, Moldov és mások. hogy az avantgárdot és a két világháború Urmuz egyaránt elõfutárt jelentett a da- közötti modernséget ne válassza szét me- daistáknak és szürrealistáknak (egyfajta reven, a korabeli vitákat meghosszabbít- román Jarry és Lautréamont portréja raj- va. Cernat számára – ahogy könyvei elõ- zolódik ki az utólagos értelmezésekbõl), szavából is kiderül – szimpatikus az az de akár egyfajta eltérített, újrakontextua- eklekticizmus, amelynek eredményekép- lizált futurista poétika is kapcsolatba pen a Contimporanul hasábjain a legkü- 116 hozható e munkákkal, ahogy Emilia lönbözõbb irányzatok és irodalmi elkép- zelések is megférnek egymással – termé- A szürrealizmus képviselõi ráadásul 117 szetesen az új iránti nyitottság, a kísérle- életrajzi adataikat tekintve is a román (és tezõ szellem, illetve az értékek sokféle- francia) irodalom közelmúltjához tartoz- ségének elismerése az, ami mégis össze- nak egyelõre: munkásságuk feldolgozása tartja ezt az „eklektika”-programot. A még az elején tart. Geo Bogza 1993-ban Cernat-féle kanonizációs kísérlet tehát a halt meg, Gherasim Luca és Paul Pãun két világháború közötti modernség elis- 1994-ben, Gellu Naum 2001-ben. Olyan, mert alkotóinak munkájához kapcsolva Lucáékkal együtt indult és életükben ke- próbálja bevinni a köztudatba az avant- veset publikáló szerzõk, mint a 2002-ben gárd szerzõket. elhunyt Sesto Pals, ahogy nemrég kide- További észrevételként megfogalmaz- rült, ugyancsak rendkívül terjedelmes (és ható, hogy az újabb avantgárdértelme- izgalmas) kéziratos életmûvet hagytak zések a korai csúcsok (Urmuz, Tzara, hátra, amely még feldolgozásra vár.13 részben Voronca) mellett leginkább még- A kanonizációs lehetõségek, úgy tû- iscsak a szürrealizmus „második hullá- nik, nem annyira az avantgárd poétikák- mát”, vagyis Gellu Naum, Gherasim Luca ból származhatnak a továbbiakban, in- és társaik munkáját kezelik kiemelten. kább a mûvészeti ágak együttállását gya- Több okból is: e szerzõk nemzetközi be- korlatba ültetõ szemléletmódból, illetve épültsége viszonylag jelentõs, illetve in- az avantgárd ismeretelméletének tovább- tellektuális teljesítményük (a negyvenes gondolásából. A feldolgozások azonban, években írt kiáltványaik, újonnan beve- amelyek ezeket az aspektusokat állítanák zetett terminusaik), programatikus fellé- elõtérbe, egyelõre a román irodalomtudo- pésük is kivételes erejûnek mondható. mányban is váratnak még magukra.

JEGYZETEK 1. Saºa Panã: Antologia literaturii române de avangardã. Ed. Pentru Literaturã, Buc., 1969. 2. Ion Pop: Avangardismul poetic românesc. Ed. Pentru Literaturã, Buc., 1969. 3. Ov. S. Crohmãlniceanu: Literatura românã ºi expresionismul. Ed. Eminescu, Buc., 1971. 4. Matei Cãlinescu: Avangarda literarã în România. A Saºa Panã-féle antológia átfogó képet nyújtó elõszava. 5. Nicolae Balotã: Urmuz. Ed. Dacia, Cluj, 1970; Lupta cu absurdul. Ed. Univers, Buc., 1971. 6. Adrian Marino: Dicþionar de idei literare. Vol. I. Ed. Eminescu, Buc., 1973. A vonatkozó szócikk- tanulmányok: antiliteratura, avangarda, experimentul (ellenirodalom, avantgárd, kísérletezés). 7. Ovid S. Crohmãlniceanu: Evreii în miºcarea de avangardã româneascã. Ed. Hasefer, Buc., 2001. 8. Errõl bõvebben: Avangarda româneascã în arhivele Siguranþei. Coord. Stelian Tãnase. Ed. Polirom, Iaºi, 2008, illetve a könyvrõl szóló recenzió: Balázs Imre József: Hogyan épült be a társadalom háló- zataiba a román avantgárd. Korunk, 2009. 2. 9. Ovidiu Morar: Avatarurile suprarealismului românesc. Ed. Univers, Buc., 2003. 10. Paul Cernat: Contimporanul. Istoria unei reviste de avangardã. Institutul Cultural Român, Buc., 2007; Avangarda româneascã ºi complexul periferiei. Primul val. Ed. Cartea Româneascã, Buc., 2007. 11. Emilia Drogoreanu: Influenþe ale futurismului italian asupra avangardei româneºti. Sincronie ºi specificitate. Ed. Paralela 45, Piteºti, 2004. 12. Elsõ változata: Simona Popescu: Salvarea speciei. Despre suprarealism ºi Gellu Naum. Ed. Fundaþiei Culturale Române, Buc., 2000, bõvebb, átírt variánsa: Clava. Critificþiune cu Gellu Naum. Ed. Paralela 45, Piteºti, 2004. 13. Egy újabb válogatás a hagyatékból: Sesto Pals: Întuneric ºi luminã. Ed. Vinea – Onyx, Buc.–, 2007.

téka