TÁRSAS ESZTÉTIKÁK 113 BALÁZS IMRE JÓZSEF A ROMÁN AVANTGÁRDKUTATÁS ÚJ HULLÁMA Popescu, Morar, Cernat, Drogoreanu, Gulea A megpezsdült román avantgárdku- történeti-irányzati összefüggések kerül- tatásnak elsõsorban a problémafelvetése- tek szóba, illetve az avantgárd specifikus it, téziseit kell feltérképezni ahhoz, hogy mûfaja, a manifesztum vált igen gyakran az újabb publikációk súlyát megállapít- az értelmezések kísérõjévé-kiindulópont- hassuk. Elsõ látásra is szembeötlõ, hogy jává. Pop mûközpontú, költõi motívumo- növekedett az átfogó, monografikus fel- kat érzékenyen követõ értelmezései nagy dolgozások száma 2000 után. Ráadásul természetességgel nõttek a késõbbiekben egy új, a hatvanas-hetvenes években szü- monografikus feldolgozásokká, amelyek letett kutatógeneráció lendületes bekap- ugyanazt a szempontrendszert alkalmaz- csolódásával is számolni lehet ezen a te- ták Lucian Blaga, Ilarie Voronca vagy rületen: Simona Popescu (sz. 1965), Gellu Naum életmûvének végigkövetése Ovidiu Morar (1966), Paul Cernat (1972), során. A Pop-féle paradigma természetes Emilia Drogoreanu (1977), illetve Dan és zsigeri ellenreakciót jelentett a korábbi Gulea (1977) egyaránt több könyvvel, túlpolitizált értelmezésekhez képest, közleménnyel járult hozzá a téma feldol- amelyek magát az avantgárdot is tévút- gozásához. A kérdés tehát az, milyen új nak, dekadens maradványnak tekintették szempontokat, megközelítésmódokat ér- (akárcsak a környezõ országok irodalom- hetünk tetten mûködés közben a közel- történetei), és leginkább az osztályharcos múltban színre lépõ kutatók munkáiban. irodalom elõfutáraként építették be az A román avantgárd retrospektív iro- irodalomtörténeti konstrukciókba. A hat- dalomtörténeti feldolgozása viszonylag vanas-hetvenes évek költészeti és iroda- korán, 1969 táján elkezdõdött, Saºa Panã lomszemléleti forradalma természetsze- reprezentatív antológiájának,1 illetve Ion rûleg az irodalom önelvûsége melletti Pop átfogó könyvének2 megjelenésével. A érveket vonultatta fel, és rövid idõre, a kutatások e fázisában rajtuk kívül fõként kultúrpolitika újabb bekeményítése elõtt Ov. S. Crohmãlniceanu,3 Matei Cãlinescu,4 érvényesíteni is tudta ezt a szempont- Nicolae Balotã,5 illetve Adrian Marino6 rendszert. nevét fontos kiemelni, mint akik alapta- Az alapkérdés, amelyet ez a fajta meg- nulmányokkal járultak hozzá a problé- közelítésmód felvetett, az irodalom és az makör irodalomtörténeti és elméleti meg- avantgárd mûvészek társadalmi elkötele- alapozásához. A kutatás irányát és az zettségéhez kapcsolódott: mennyiben és avantgárdról szóló szövegek beszédmód- milyen mértékig kell része legyen egy ját ettõl kezdve hosszú ideig Ion Pop pub- avantgárdról szóló értekezésnek a mûvek likációi látszottak meghatározni. Pop ér- társadalmi-kontextuális funkciója, ame- telmezései lényegében egy esztétista lyet az avantgárd kiáltványok vetítenek ki avantgárd-megközelítést javasoltak: ha mögéjük? A román avantgárd mûvészek szó esett is a szövegek irodalomtörténeti társadalmi elkötelezõdése a magyar mû- téka kontextusáról, elsõsorban az intézmény- vészekéhez képest egy másik történelmi szituációhoz kapcsolódott – és több, egy- Claude Sernet/Mihail Cosma életútját mástól lényegesen különbözõ fázisban feltérképezve. 2010/2 bontakozott ki. Leginkább azt a sajátos, Ion Pop mûközpontú elemzéseihez amibivalenciáktól korántsem mentes vi- képest kétségkívül a kontextualista értel- szonyt azonosíthatjuk be a román írók és mezések újabb elõtérbe kerülése jelenthe- a baloldali mozgalmak között is, mint tett újdonságot – és ezt az elvárást a fiata- amely a párizsi szürrealistákat a francia labb kutatógeneráció részben teljesíti is. kommunista párthoz fûzte. Breton, Ara- Különösen Dan Gulea könyvérõl mond- gon, Éluard, Artaud és Tzara egyaránt ható el, hogy kitágítja a kutatás szem- szürrealisták voltak, de a kommunista pontrendszerét – és nem csupán azért, mozgalomhoz fûzõdõ viszonyuk idõrõl mert munkája elméleti megalapozásához idõre konfliktushelyzetekbe sodorta Pierre Bourdieu irodalmi mezõ elméletét õket: a szürrealista poétika és kísérlete- hívja segítségül. Ez az elméleti konstruk- zés teljes feladásától az irányzat és az ció inkább csak nyomokban, ihletforrás- egyéni alkotómunka autonómiájának ként és ötletadóként bukkan fel a könyv igényléséig terjedtek nézeteik, amelyek elsõ részében és szerkezeti felépítésében. néha önmeghasonláshoz vagy korábbi el- Sokkal fontosabb viszont, hogy Gulea a képzeléseik felülvizsgálásához vezettek. korábbi megközelítéseknél részleteseb- A harmincas évek román avantgárdjai a ben és konkrétabban számol be az avant- húszas évekhez képest egyre radikáli- gárd mozgalom korabeli fogadtatásáról, sabb politikai elkötelezõdést mutatnak, támogatóinak gazdasági-közéleti tevé- nyilván a romániai és a világpolitikai kenységérõl, ellenfeleinek akcióiról és ér- helyzettel összefüggésben. Ov. S. Croh- veirõl. A konzervatív, jobboldali sajtót mãlniceanu átfogó, kiegyensúlyozott ugyanúgy bevonja a vizsgálódás keretei elemzést nyújt a zsidó származású ro- közé, mint a liberális mérsékeltek reakci- mán értelmiségiek avantgárdhoz való óit. Így a legnagyobb természetességgel kapcsolódásáról7 – minden bizonnyal a kerülnek szóba a román avantgárdkuta- politikai fenyegetettség is hozzájárult ah- tásban korábban lényegesen elhanyagol- hoz, hogy a korábban inkább esztétista tabb szerzõk, mint például Jonathan X. elvek szerint alkotó avantgárdok közül Uranus, aki azért sem illett igazán a kép- többen csatlakoztak az illegális kommu- be korábban, mert egy vallási megújulási nista mozgalomhoz, természetesen ko- mozgalom (Rugul Aprins / Égõ Csipkebo- moly kockázatokat – pereket, börtönbün- kor) tagjaként tevékenykedett és írt a to- tetéseket – vállalva.8 Mások az emigráci- vábbiakban. Gulea meggyõzõen mutat ki ót választották: Párizsban, a szürrealiz- szemléleti folytonosságokat a két pálya- mus centrumában otthon érezhette ma- szakasz között. gát Victor Brauner, Ilarie Voronca, A nemzetközi (a közép-európai, illet- Benjamin Fondane/Fundoianu és Mihail ve francia) kontextust is figyelembe ve- Cosma is, akárcsak késõbb Gherasim Lu- szi, igaz, ez a fejezet szervesül legkevésbé ca. A román írók Párizsban töltött évei- a könyv egészébe. Az irányzati megköze- nek biográfiai-bibliográfiai rekonstruálá- lítéstõl elszakadó, kontextualista megkö- sa hangsúlyos teendõje tehát a román zelítés nagy lehetõsége az is, hogy Gulea avantgárdkutatásnak: ezt a feladatot leg- nem csupán a szerzõk egy-egy életszaka- inkább a iaºi-i Junimea kiadó vállalta szának a mûveit vizsgálja, hanem követi magára, amely francia és román szerzõk azok pályamódosításait, az irodalmi-poli- munkáit közli Românii din Paris (Párizsi tikai nézetek átalakulásait is. Maga a románok) címû sorozatában. 2003 és könyv címe és alcíme is ezt jelzi: Urak, 2005 között a sorozatban tíz könyv jelent elvtársak, bajtársak: a román avantgárd meg, többek között Cioran, Eliade, Iones- fejlõdési íve. co, Brâncuºi, Tristan Tzara, Gherasim Ovidiu Morar és Paul Cernat érteke- 114 Luca, Benjamin Fondane, Victor Brauner, zései tekinthetõk leginkább a Ion Pop-fé- le értelmezési irány folytatódásának – kü- részt igyekszik elhatárolódni a még bi- 115 lönösen Ovidiu Morar román szürrealiz- zonytalan státusú, bohém csoporttól és musról szóló könyve9 folytatja azt a meg- irányzattól. Mivel Dan Gulea sokkal in- közelítésmódot, amelynek hangsúlya az kább figurákra összpontosít, ráadásul a írói pályák bemutatására, mûvek elemzé- Morar-kötet néhány vakfoltjára is rámu- sére esik, és amelynek fõ kontextusát a tat, különösen ami az emigráció irodal- korabeli irodalmi sajtó publikációi, kriti- mát illeti: Valery Oiºteanu vagy Sebastian kái, manifesztumai jelentik. Morar köny- Reichmann, fõként Gellu Naum szemé- ve egy jelenség teljességre törekvõ bemu- lyén keresztül, az onirizmus áttétele nél- tatását tûzi ki célul – ráadásul több egy- kül kapcsolódnak a szürrealizmushoz. A bevágó vélemény szerint a román avant- szürrealizmus jelenségköre tehát kétség- gárd e rétegében található a legtöbb iga- kívül további szálakon elindulva is ele- zán jelentõs (és nemzetközileg is elis- mezhetõ – Morar könyve elsõsorban az mert) munka. Szemléletmódját tekintve 1948 elõtti idõszakkal kapcsolatban vált- nem állítható, hogy a kötet radikális újra- ja be a „teljességre törekvés” ígéretét. olvasást hajtana végre – inkább a szürre- Paul Cernat kötetei a román avant- alista manifesztumok, programcikkek el- gárd „elsõ hullámára”, a szélesebb érte- veinek (a klasszikus értelemben vett „esz- lemben vett modernséghez fûzõdõ kap- tétika” tagadásának, az egymástól távol csolatára összpontosítanak, ilyen érte- esõ jelentésmezõk összekapcsolásának) lemben az idõkeret, amelyet Ovidiu és kulcsfogalmainak (álom, objektív vé- Morar vizsgált szürrealizmus-könyvében, letlen stb.) mûveken keresztül történõ be- a Cernat két könyvével10 együtt bõvülhet- mutatásáról beszélhetünk ebben az eset- ne teljes román avantgárdtörténetté. A ben. Az 1948 elõtti fontosabb szerzõk Cernat-féle vállalkozás azonban némi- (Ilarie Voronca, Geo Bogza, Saºa Panã, képp más jellegû: azt a filológiai megala- Stephan Roll, Gherasim Luca, Gellu pozó munkát végzi el elsõsorban, amit Naum, Paul Pãun, Virgil Teodorescu) be- egy folyóirattörténeti-mozgalomtörténeti mutatása kiegészül néhány olyan hatva- könyvtõl várni lehet. Minden korábbi fel- nas-hetvenes évekbeli román szerzõ port- dolgozásnál több adatot és rengeteg idé- réjának felvázolásával, akik az „oniriz- zetet nyújt a román avantgárd elsõ idõ- mus” programjához csatlakoztak: Leonid szakával kapcsolatban. Itt nem a mûértel-