ÖSSZEHASONLÍTÓ TÖRTÉNETI GYÖKNYELVÉSZET (Gy) a Jelelegi

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

ÖSSZEHASONLÍTÓ TÖRTÉNETI GYÖKNYELVÉSZET (Gy) a Jelelegi ÖSSZEHASONLÍTÓ TÖRTÉNETI GYÖKNYELVÉSZET (Gy) @ Krizsa Katalin, 2018. A két-mássalhangzós Y13XYsor – Y14XYsor – Y15XYsor gyökök, ahol Y13 = J – Y14 = L – Y15 = R a szókezdő mássalhangzók. Bevezetés: Az egy-mássalhangzós gyökök (1MGy) fejezetéből már tudjuk, hogy az Összehasonlító Történeti Gyöknyelvészet (Gy) a magyar gyökszavak eredetét keresi. 1. először számbavesszük a finnugor nyelvészet (FN) által a Tótfalusi etimológiai szótárban (TE) megadott rokonszavakat és megítélésüket a származtatására. Ezzel vagy egyetértünk, vagy kiegészítjük, vagy nem értünk vele egyet. 2. A kutatást azért folytatjuk a héber rokonszavak keresésével, mert a világ legjobban adatolt, már 3000 éve bőséges írásbeliséggel rendelkező gyöknyelve – a héber. 3. A rokonszónak nem kell a pontos szótári fordításnak lennie, de az alaki megfeleltetés szabályai kötöttek. Ami a jelentést illeti, a rokonszónál elég, ha az összehasonlítandó két szó beletartozik egymás fogalomkörébe. Példa: a magyar kopog héber fordítása dofek – még alakra is hasonló, mégsem rokonszó. Az alaki követelmény ugyanis csak részben teljesül: a P/F és a H/G hangváltozás minden nyelvpárosnál lehetséges. De a K-ból nem lesz D. A kopog valódi rokonszava a héber kofeh = üt, ver. 4. A J-L/Ly csoportba felvettem (ahol megvoltak) a magyar gyökszavak finn és héber szótári megfelelőit is. Ezek persze legtöbbször nem rokonszavak, de ezúttal a fogalmi összefüggések minél szélesebb körét is látni és láttatni akartam. 5. A gyöknyelvész nem folytat kutatást olyan nyelvekből, amiknek nincsenek szótáraik – nem tudjuk ellenőrizni az adatokat. 6. Nem foglalkozunk ragozott és összetett szavakkal. 7. A mondattan nem tartozik a gyöknyelvészet tárgykörébe. A zöngétlen és zöngés mássalhangzók https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%B6ng%C3%A9s_%C3%A9s_z%C3%B6ng%C3%A9tlen_p%C3%A1rok A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek. A mássalhangzó valamilyen akadály leküzdésével (súrlódva, pattanva stb.) keletkezik. Ha ilyenkor a levegő a gégéből a hangszalagok közül áramlik felfelé, akkor zöngés, ha a hangszalagok nem rezegnek: zöngétlen mássalhangzó jön létre. A magyar nyelvben a b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, ly, m, n, ny, r, v, z, zs mássalhangzók zöngések, a c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty zöngétlenek. Zöngés-zöngétlen párok: b/p, d/t, g/k, v/f, z/sz, zs/s, gy/ty, dz/c, dzs/cs. Két ajak közt zöngés az m és a b, zöngétlen a p. A nyelvhegy és fogtő között zöngés az n és a d, zöngétlen a t. A nyelvközép és szájpadlás közt zöngés a g és zöngétlen a k. Az ajak és fog között zöngés a v, zöngétlen az f. Peregve zöngés az r – és bár a hangszálak közül jön, zöngétlen marad a h. A jelelegi finn és héber nyelv hang és betűállománya 1. A finnben (a pár évtizede beérkező vándorszavak kivételével, de kiejteni azokban sem tudják), nincs B, C, F, G, Z hang és betű. Az S/Sz sem vált szét a mai napig – S-sel írják, de inkább Sz-nek hallatszik. Ezen kívül még a D – az megvan ugyan nekik, de nem lehet szókezdő a finnben. Ez azt jelenti, hogy sok (10-20) ezer évvel ezelőtt, a gyökszavak képződésének idején, még nem volt jelen a finn nyelvben. 2. A héber betűk és a kiejtett hangok (ez tájékoztató a héber nyelv iránt jobban érdeklődők számára): Nincs külön betű az I-re és a J-re, csak egy közös i/J betű (ami logikus). Nincs Ly betűjük, csak L vagy J. Nincs Ny betű, ami Ni/J. Nincs Ty betű, ami Ti/J. Van „régi” K betűjük is, meg egy újabb, a K/Ch. Ebből a Ch nem hangzik fel szókezdőnek. Van lágy (alig hallható) H-juk és van normál H is – ami két külön betű. Nincs Gy betűjük, de a hangot, a beszédben, előállíthatja a DJ torlódása. A közös P/F betűjük F hangja (a legújabbkori vándorszavakat kivéve pl. fizika) nem szókezdő. A héberben a B/V-nek közös betűje van, de a V nem hangzik fel szókezdőnek. Szókezdő W (ez egy másik betű) ugyan lehet, de csak 6 jövevényszavuk kezdődik vele. A héberben csak C van, Cs betű nincs. A kiejtésben azért Cs is hallható, mint a TS (néha TSz) torlódása. (Habár a héber nyelv igyekszik elkerülni a torlódásokat). 1 Van egy régi T betűjük, de „kultúrszavakban” (akár 2000 évesekben is) inkább az újabb (kissé keményebben ejtett) T hang betűje van. Nincs külön S betű, mert az közös a régebbi szavak Sz betűjével. De a „kultúrszavakban” (akár a 2000 évesekben is) jellemzően az újabb Sz betűt találjuk. Nincs két külön betű az O és U hangra, sőt – egy közös O/U/W triászuk (annak a betűje) van. A héberben nincs Ö és Ü betű, bár egy rövid, elkapott ö gyakran kihallatszik a beszédből. Az A-Á és E-É magánhangzóknak sincs külön betűjük. De mégis (még a köznapi, ma ismét pontozatlan írásból is) simán kiolvashatók. Mégpedig külön az ősi torokmagánhangzók és külön a lágyak. Ez azonban már tényleg bonyolult – legalábbis első hallásra. Majd annak magyarázom el, aki rákérdez... 3. A „hangutánzó, hang(ulat)festő, gyermeknyelvi szó” kategóriákat, ami úgymond szükségtelenné teszi a szavak eredetének kutatását, tudománytalannak tartom. A gyermeki gügyögés, amíg nem értelmes szavakat hallat, még nem beszéd. Az értelmetlen gügyögést nem kell, és nem is lehet etimológizálni. Az viszont, hogy a gügyögés a populáció értelmes szavainak képzésére ugyanúgy hatással volt, mint bármely külső hanghatás, magától értetődő dolog. A szavak megalkotásának forrása az összes környezeti hanghatás utánzása. A szélfúvás, égdörgés, vízcsobogás, csiripelés – az állatok és a saját kicsinyeink „hangoskodása”, mind-mind befolyásolta. Pontosan így jött létre, hangutánzásokból, az emberi beszéd. Az értelmes tőszavakat akkor is igyekeznünk kell visszavezetni a forrásukhoz, ha 10 nyelv közül 9-ben hasonlóak. Ami tudománytalan, az a nyelvek szókincs alapján való beskatulyázása – vagyis az „alapnyelvekre” való felosztás volt. 4. A héber nyelv, különösen az írás, kiválóan hagyományőrző. Nyelvfejlődésének igen régi eseményeit is „látni lehet” benne. Például azt, hogy az S/Sz hang (nemcsak a héberben) eleinte nem vált szét. Ezt a héber egy közös S/Sz betűvel őrzi. Majd amikor a kiejtésben már szétváltak, azt az egy S/Sz betűt, ha akarták, pontozni is lehetett. (Anyanyelvi beszélőknek ugyan felesleges...) Később, amikor a betűírásban is igény mutatkozott az elkülönítésre, bevezettek egy újabb Sz betűt. Azóta a közös S/Sz, ami most is megvan, már csak a később képződött / beérkezett S hangú szavakat „veszi fel”. Hasonló okokból van régi K és újabb K/Ch-juk, régi T és újabb T, a közös P/F, a közös B/V és külön egy O/U/W betűjük. Tehát az írásuk már önmagában egy nyelvtörténeti szeminárium! Mondanom se kell, hogy a héber írás (nem kell hallani) a fennmaradt ősi torokmagánhangzókat és a lelágyult társaikat is elkülönítve „láttatja”. Mindez más nyelvek szavainak eredetkutatásában is segíthet? Természetesen. 5. Fontos tudni, hogy a latin soha nem volt természetes nyelv. Szavait már 2000 éve – de arról szinte senki sem tud, hogy mind a mai napig – folyamatosan „termelik”. A latin már a római korban sem volt anyanyelve senkinek – sem a helybelieknek, sem az odavándorló népek egyikének sem. Szavait vagy a környező nyelvekből (az etruszkból, az ógörög nyelvváltozatokból, ősszláv, héber, arám, s az akkoriban kialakuló arab nyelv szavai közül is) vették át / vették át módosítva / vagy egyszerűen műszavakként alkották meg. Ezért a gyöknyelvészetben, a magyar szavak származtatásánál nem veszünk figyelembe latin „előzményeket”. Pedig vannak? Igen, de akkor az eredeti nyelvet próbáljuk felkutatni. A két-mássalhangzós Y13XYsor – Y14XYsor – Y15XYsor gyökök, ahol Y13 = J – Y14 = L – Y15 = R a konkrét kezdő mássalhangzók, az X bármelyik magánhangzó lehet, az Ysor pedig bármely vég-mássalhangzó. Megjelenési sorrend: a J őshang, az L nagyon régi, hármójuk közül az R a legújabb beszédhang. A két-mássalhangzósok „vezérgyökei” az egy-mássalhangzós gyökök: JX, LX, RX. Az JX gyökszavai: jó, jő + értelem nélküli indulatszavak: ja, jé! + utórag az -xj igeképző Az LX gyökszavai: le, lé, li-li (ikerszó), ló, lő + előrag a le- igekötő + utórag az -xl igeképző. Az RX gyökszavai: rá, re, rí, ró(vés), ró(ír) + előrag a ra- igekötő + utórag: -ra, -re + -xr igeképző. Az elő-, és utóragok (köztük az igeképzők) nem részei a gyökszónak – de az előragok azzá válhatnak. Ha végleg felragadnak, a szó részévé lesznek. Ha ez történik, az a rag – már képző. A JXYsor vázak mind álgyökök, mert csak egy-egy tőszavuk van JXW JXV JXB JXC/Cs JXD JXT JXTy JXP/F JXG JXGy JXH JXJ JXK JXL JXLy JXM JXN JXNy JXR JXS JXSz JXZ/Zs 2 A JXYsor vázainak nincsenek magyar gyökszavai Azért nincsenek, mert a JXG kivételével, ahol kettő (de nincs közös értelmük), a többinek csak egyetlen tőszava van. Ez azt jelenti, hogy a JXYsor kialakulásakor még nem indult be az értelem differenciáló flektálás. Nem jöttek létre, a magánhangzók cserélgetése által, közös értelmű gyökszavak. Ez az egyetlen olyan két-mássalhangzós váz a finnben és magyarban, ami el se kezdett flektálni. A zöld színű vázak álgyökök. Az áthúzott vázak a magyarban nem léteznek. A halvány betűsek pedig, bár úgy néznek ki, nem felelnek meg a gyökszavak definiciójának. LXW: láwa (lő) lewe (lé) löwő (lő) L’XW: l’ewő (felragadt előrag) JXV JXB: jobb JXC/Cs JXT: (oda)jut - jut(neki) – jatt jotta JXTy JXD: jód JXP/F JXG: jég jog – jóga JXGy: jegy JXH: juh JXJ: jaj! (indulatszó) JXK JXL: jel (a jó-l bővített szó) JXLy JXM JXN: jön – Jenő (a születő) JXNy: jány JXR: jár - jár (neki) JXS: jós juss JXSz: jász JXZ JXZs Az LXYsor gyökvázai 13 valódi gyököt képeznek LXW L’XW LXV LXB KXC LXCs LXT LXTy LXD LXP LXF LXG LXGy LXH LXJ L/LyXK LXL LyXLy LXM LXN LXNy LXR LXS LXSz LXZ LXZs A két-mássalhangzós (2MGy) gyökszavaknak, a belső X magánhangzón kívül utó-magánhangzójuk is lehet, például:
Recommended publications
  • Greek Letter After Rho
    Greek Letter After Rho Cam returf maniacally. Enrique is tressured: she outbragged Romeward and exsiccating her flavones. Noam remains unequalled after Aaron isomerize unarguably or retells any stares. There are some coding methods, and ancient greek i felt that most commercial solutions which direction your are generally in the semitic and This basic form as well as far my class to be quickly determine iab consent if we write. The Greek Alphabet in LaTeX Jason Blevins. The Greek alphabet is widely used in mathematical and scientific equations check after our list including psi nu eta rho mu etc. When you need it is a document will produce resource for help you can you find out that have been adopted for your class. Letter after rho Crossword Puzzle Clue CrosswordGiantcom. New MemberAssociate Member After receiving and accepting a cloth the. Greek and inefficient as serial numbers and computer software interpretation, it was used to a cryptocurrency that most readily identifying symbol variants of christogram. Greek letter for after rho Rho follower Summation symbol Summation symbol in. My bundle has a detention that spot the Greek alphabet at row end, and last with, me implement my family dressed up as Greek gods and goddesses. Greek letter after rho - Find potential answers to this crossword clue at crosswordnexuscom. See the License for grief specific language governing permissions and limitations under the License. This url was really like it? Its characters that is one of jesus christ by scientists to! This lowercase font on providing secure payments are redefined to amazon services llc associates program, can copy it.
    [Show full text]
  • Interações Digitais: Uma Proposta De Ensino De Radiojornalismo Por Meio Das Tic
    UNIVERSIDADE ESTADUAL DE CAMPINAS INSTITUTO DE ARTES TESE DE DOUTORADO INTERAÇÕES DIGITAIS: UMA PROPOSTA DE ENSINO DE RADIOJORNALISMO POR MEIO DAS TIC MIRNA TONUS CAMPINAS 2007 i ii MIRNA TONUS INTERAÇÕES DIGITAIS: UMA PROPOSTA DE ENSINO DE RADIOJORNALISMO POR MEIO DAS TIC Tese apresentada ao Programa de Pós- Graduação em Multimeios do Instituto de Artes da Universidade Estadual de Campinas para obtenção do título de Doutor em Multimeios. Orientador: Prof. Dr. José Armando Valente CAMPINAS 2007 iii FICHA CATALOGRÁFICA ELABORADA PELA BIBLIOTECA DO INSTITUTO DE ARTES DA UNICAMP Tonus, Mirna. T616i Interações digitais: uma proposta de ensino de radiojornalismo por meio das TIC / Mirna Tonus – Campinas, SP: [s.n.], 2007. Orientador: José Armando Valente. Tese(doutorado) - Universidade Estadual de Campinas, Instituto de Artes. 1. Interação 2. Interatividade. 3. Tecnologias da informação 4. Comunicação e tecnologia 5. Som- registro e reprodução-Técnicas digitais 6. Educação a distância 7. Radiojornalismo - I. Valente, José Armando. II. Universidade Estadual de Campinas. Instituto de Artes. III. Título. (em/ia) Título em ingles:“Digital interactions: a teaching radiojournalism proposal mediated by ICT” Palavras-chave em inglês (Keywords): Interaction; Interactivity; Information , Tecnology and communication. Sound-Recording and reproducing-Digital techniques. Distance education. Radiojournalism Titulação: Doutor em Multimeios Banca examinadora: Prof. Dr. José Armando Valente Prof. Dr. Hermes Renato Hildebrand Prof. Dr. Adilson José Ruiz Prof. Dr. Francisco Cock Fontanella Profa. Dra. Marta Regina Maia Prof. Dr. Fernando de Tacca Prof. Dr. Osvando José de Morais Data da Defesa: 16-08-2007 Programa de Pós-Graduação: Multimeios iv v vi Dedico esta tese a meus pais Neusa e Juvenal, pelo apoio, encorajamento, amor e pelos ensinamentos que formaram os alicerces de minha história.
    [Show full text]
  • Second Revised Proposal to Encode Characters for the English
    JTC1/SC2/WG2 N4079 Universal Multiple-Octet Coded Character Set International Organization for Standardization Organisation Internationale de Normalisation Международная организация по стандартизации Doc Type: Working Group Document Title: Second Revised Proposal to encode characters for the English Phonotypic Alphabet (EPA) in the UCS Source: German NB Author: Karl Pentzlin Status: National Body Contribution Action: For consideration by JTC1/SC2/WG2 and UTC Date: 2011-05-23 Supersedes: WG2 N3981 = L2/11-040, and L2/11-153 Major changes compared with WG2 N3981 = L2/11-040: – Some characters are dropped, as UTC #126 requested unification with existing characters. Accordingly, to close the gaps, most code points are adjusted. – Other feedback received from UCT #126 is considered, either by integrating it or by addressing the raised issues. – The proposed character LATIN CAPITAL LETTER REVERSED SCRUPLE is renamed LATIN CAPITAL LETTER LUNATE EPSILON, to keep it in line with an unifiable character proposed in L2/11-136 and the successor document of L2/11-137. Changes compared with L2/11-153 dated 2011-05-05: – The source is identified again as "Gernan NB", and the status now again is "National Body Contribution". – In the ISO/IEC JTC 1/SC 2/WG 2 form at the end of the document, the answer to question C.2. "Has contact been made to members of the user community?" is answered with "Yes", and some contacts are listed. This is done in response to the concerns of the UTC expressed in WG2 N4059 = L2/11-198. – Otherwise, the text is unchanged. 1. Introduction The English Phonotypic Alphabet is one attempt to give the English language a phonetic spelling and an alphabet which accomplishes this in a way that every sound is represented by a single letter (the words "phonetic" and "sound" translate in today's language roughly as "phone- mic" and "phoneme").
    [Show full text]
  • Co 2017 Vera Dvoráková ALL RIGHTS RESERVED
    c 2017 Vˇera Dvoˇr´akov´a ALL RIGHTS RESERVED GENERIC AND INDEFINITE NULL OBJECTS BY VERAˇ DVORˇ AKOV´ A´ A dissertation submitted to the Graduate School—New Brunswick Rutgers, The State University of New Jersey in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy Graduate Program in Linguistics Written under the direction of Mark Baker and approved by Mark Baker (Rutgers University) Ken Safir (Rutgers University) Roger Schwarzschild (MIT) Radek Sim´ıkˇ (Humboldt-Universit¨at zu Berlin) New Brunswick, New Jersey October, 2017 ABSTRACT OF THE DISSERTATION Generic and indefinite null objects by Vˇera Dvoˇr´akov´a Dissertation Director: Mark Baker This thesis is concerned with the syntactic and syntactico-semantic properties of two types of non-overt internal arguments: the so-called generic null objects (GNO), as in Lars von Trier’s movies always shock , and indefinite null objects (INO) as in John reads / is reading . In addition to the known data on GNO and INO, coming mainly from English, Italian, and French, it utilizes data from Czech, a Slavic language with rich inflectional morphology, which enables a novel perspective on how these invisible objects are derived in language. I argue against the predominant view that GNO are syntactically pronouns (Rizzi 1986; Authier 1992a,b), consisting of a D-feature and/or a set of ϕ-features (Landau 2010), and possibly receiving case. Evidence is provided that albeit syntactically represented, GNO consist of a single syntactic node, little n, bearing just the interpretable gender feature, but no number or person features. Rather than pronouns with a fully developed nominal functional projection, GNO should be conceived as conceptually impoverished nouns (i.e.
    [Show full text]
  • The Unicode Standard, Version 3.0, Issued by the Unicode Consor- Tium and Published by Addison-Wesley
    The Unicode Standard Version 3.0 The Unicode Consortium ADDISON–WESLEY An Imprint of Addison Wesley Longman, Inc. Reading, Massachusetts · Harlow, England · Menlo Park, California Berkeley, California · Don Mills, Ontario · Sydney Bonn · Amsterdam · Tokyo · Mexico City Many of the designations used by manufacturers and sellers to distinguish their products are claimed as trademarks. Where those designations appear in this book, and Addison-Wesley was aware of a trademark claim, the designations have been printed in initial capital letters. However, not all words in initial capital letters are trademark designations. The authors and publisher have taken care in preparation of this book, but make no expressed or implied warranty of any kind and assume no responsibility for errors or omissions. No liability is assumed for incidental or consequential damages in connection with or arising out of the use of the information or programs contained herein. The Unicode Character Database and other files are provided as-is by Unicode®, Inc. No claims are made as to fitness for any particular purpose. No warranties of any kind are expressed or implied. The recipient agrees to determine applicability of information provided. If these files have been purchased on computer-readable media, the sole remedy for any claim will be exchange of defective media within ninety days of receipt. Dai Kan-Wa Jiten used as the source of reference Kanji codes was written by Tetsuji Morohashi and published by Taishukan Shoten. ISBN 0-201-61633-5 Copyright © 1991-2000 by Unicode, Inc. All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or other- wise, without the prior written permission of the publisher or Unicode, Inc.
    [Show full text]
  • GNU Guix Reference Manual Using the GNU Guix Functional Package Manager
    GNU Guix Reference Manual Using the GNU Guix Functional Package Manager The GNU Guix Developers Edition 34cf1f4 29 September 2021 Copyright c 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Ludovic Court`es Copyright c 2013, 2014, 2016 Andreas Enge Copyright c 2013 Nikita Karetnikov Copyright c 2014, 2015, 2016 Alex Kost Copyright c 2015, 2016 Mathieu Lirzin Copyright c 2014 Pierre-Antoine Rault Copyright c 2015 Taylan Ulrich Bayırlı/Kammer Copyright c 2015, 2016, 2017, 2019, 2020, 2021 Leo Famulari Copyright c 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020 Ricardo Wurmus Copyright c 2016 Ben Woodcroft Copyright c 2016, 2017, 2018, 2021 Chris Marusich Copyright c 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Efraim Flashner Copyright c 2016 John Darrington Copyright c 2016, 2017 Nikita Gillmann Copyright c 2016, 2017, 2018, 2019, 2020 Jan Nieuwenhuizen Copyright c 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Julien Lepiller Copyright c 2016 Alex ter Weele Copyright c 2016, 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Christopher Baines Copyright c 2017, 2018, 2019 Cl´ement Lassieur Copyright c 2017, 2018, 2020, 2021 Mathieu Othacehe Copyright c 2017 Federico Beffa Copyright c 2017, 2018 Carlo Zancanaro Copyright c 2017 Thomas Danckaert Copyright c 2017 humanitiesNerd Copyright c 2017, 2021 Christine Lemmer-Webber Copyright c 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Marius Bakke Copyright c 2017, 2019, 2020 Hartmut Goebel Copyright c 2017, 2019, 2020, 2021 Maxim Cournoyer Copyright c 2017, 2018, 2019, 2020, 2021 Tobias Geerinckx-Rice Copyright c 2017 George Clemmer Copyright c 2017 Andy Wingo Copyright c 2017, 2018, 2019, 2020 Arun Isaac Copyright c 2017 nee Copyright c 2018 Rutger Helling Copyright c 2018, 2021 Oleg Pykhalov Copyright c 2018 Mike Gerwitz Copyright c 2018 Pierre-Antoine Rouby Copyright c 2018, 2019 G´abor Boskovits Copyright c 2018, 2019, 2020 Florian Pelz Copyright c 2018 Laura Lazzati Copyright c 2018 Alex Vong Copyright c 2019 Josh Holland Copyright c 2019, 2020 Diego Nicola Barbato Copyright c 2019 Ivan Petkov Copyright c 2019 Jakob L.
    [Show full text]
  • Teaching the Ancients to Type: Better Unicode Text Entry for Ancient Greek
    Teaching the Ancients to Type: Better Unicode Text Entry for Ancient Greek Steven Tammen Acknowledgements This project would not have been possible without the support of the University of Georgia’s Center for Under- graduate Research Opportunities (CURO), and the support of my research mentor, Dr. Benjamin M. Wolkow. I would also like to thank all of the Greek faculty and students that completed this project’s research survey. The data from this survey was useful in guiding this project’s progression, and also in motivating its completion. Other people care! Hooray! Finally, I wish to thank my family for all their support and encouragement. I have no doubt talked about key- boards and keyboard layouts enough over the years to drive any group of normal individuals over the edge. But they put up with me nonetheless. Contents 1 About this project 1 1.1 What is this project? ........................................... 1 1.2 Why this project? ............................................ 1 2 Project goals and features 5 2.1 Sane defaults combined with ease of use: the principle of least astonishment ........... 5 2.2 Letter placements that make sense ................................... 5 2.3 Greek letter placements ......................................... 10 2.4 Diacritic and punctuation placements that make sense ........................ 12 2.5 Greek diacritic and punctuation placements .............................. 13 2.6 Intuitive diacritic and backspacing behavior .............................. 16 2.7 Minimal interference with normal computer use ........................... 18 3 Efficient typing practice and Greek language learning 18 3.1 Repetition in typing ........................................... 19 3.2 Repetition in learning .......................................... 20 3.3 Typing, language learning, and frequent words ............................ 20 3.4 Some specific examples ........................................
    [Show full text]
  • Proposal for an Armenian Script Root Zone LGR 1 General Information
    Proposal for an Armenian Script Root Zone LGR Version 3 Date: 2015-06-04 1 General information The purpose of this document is to give an overview of the proposed LGR and the rationale behind the design decisions taken. It includes a discussion of relevant features of the script, the communities or languages using it, the process and methodology used and information on the contributors. The formal specification of the LGR can be found in the accompanying XML document (Proposed-LGR-Armn- 20150604.xml). 1.1 Script for which the LGR is proposed Code: Armn N°: 230 English Name: Armenian Property Value Alias: Armenian Date: 2004-05-01 English name of the script: Hye Native name of the script: հայ The Armenian language is an Indo-European language spoken by the Armenians. It is the official language of the Republic of Armenia and the self-proclaimed Nagorno-Karabakh Republic. It has historically been spoken throughout the Armenian Highlands and today is widely spoken in the Armenian Diaspora. Armenian has its own unique script, the Armenian alphabet, invented in 405 AD by Mesrop Mashtots. Linguists classify Armenian as an independent branch of the Indo-European language family. There are two standardized modern literary forms, Eastern Armenian and Western Armenian, with which most contemporary dialects are mutually intelligible. 1 1.2 Principal languages using that script List Language code and name for each (from ISO 639-3) ISO 639-1 hy ISO 639-2 arm (B) hye (T) ISO 639-3 Variously: hye – Modern Armenian xcl – Classical Armenian axm – Middle Armenian Glottolog arme1241 Linguasphere 57-AAA-a 1.3 Geographic territories or countries with significant user communities for the script Official language in Armenia Nagorno-Karabakh Republic Big Diaspora using the Armenian language in Argentina Brazil Cyprus France Georgia (Samtskhe- Javakheti) Hungary Iraq Lebanon Poland Romania Syria Turkey Ukraine United States 2 Uruguay Total Armenian population in the world is about 10mln.
    [Show full text]
  • Interações Digitais: Uma Proposta De Ensino De Radiojornalismo Por Meio Das Tic
    UNIVERSIDADE ESTADUAL DE CAMPINAS INSTITUTO DE ARTES TESE DE DOUTORADO INTERAÇÕES DIGITAIS: UMA PROPOSTA DE ENSINO DE RADIOJORNALISMO POR MEIO DAS TIC MIRNA TONUS CAMPINAS 2007 i MIRNA TONUS INTERAÇÕES DIGITAIS: UMA PROPOSTA DE ENSINO DE RADIOJORNALISMO POR MEIO DAS TIC Tese apresentada ao Programa de Pós- Graduação em Multimeios do Instituto de Artes da Universidade Estadual de Campinas para obtenção do título de Doutor em Multimeios. Orientador: Prof. Dr. José Armando Valente CAMPINAS 2007 iii FICHA CATALOGRÁFICA ELABORADA PELA BIBLIOTECA DO INSTITUTO DE ARTES DA UNICAMP Tonus, Mirna. T616i Interações digitais: uma proposta de ensino de radiojornalismo por meio das TIC / Mirna Tonus – Campinas, SP: [s.n.], 2007. Orientador: José Armando Valente. Tese(doutorado) - Universidade Estadual de Campinas, Instituto de Artes. 1. Interação 2. Interatividade. 3. Tecnologias da informação 4. Comunicação e tecnologia 5. Som- registro e reprodução-Técnicas digitais 6. Educação a distância 7. Radiojornalismo - I. Valente, José Armando. II. Universidade Estadual de Campinas. Instituto de Artes. III. Título. (em/ia) Título em ingles:“Digital interactions: a teaching radiojournalism proposal mediated by ICT” Palavras-chave em inglês (Keywords): Interaction; Interactivity; Information , Tecnology and communication. Sound-Recording and reproducing-Digital techniques. Distance education. Radiojournalism Titulação: Doutor em Multimeios Banca examinadora: Prof. Dr. José Armando Valente Prof. Dr. Hermes Renato Hildebrand Prof. Dr. Adilson José Ruiz Prof. Dr. Francisco Cock Fontanella Profa. Dra. Marta Regina Maia Prof. Dr. Fernando de Tacca Prof. Dr. Osvando José de Morais Data da Defesa: 16-08-2007 Programa de Pós-Graduação: Multimeios iv v Dedico esta tese a meus pais Neusa e Juvenal, pelo apoio, encorajamento, amor e pelos ensinamentos que formaram os alicerces de minha história.
    [Show full text]
  • 2015 Undergraduate Academic Catalog
    2014 – 2015 Undergraduate Catalog BETHUNE-COOKMAN UNIVERSITY 640 Dr. Mary McLeod Bethune Blvd. Daytona Beach, Florida 32114-3099 Telephone: 386-481-2000 Office of Admissions: 386-481-2600 FAX Number: 386-481-2601 www.cookman.edu 1 2014 - 2015 UNDERGRADUATE CATALOG Bethune-Cookman University is accredited by the Commission on Colleges of the Southern Association of Colleges and Schools to award the Bachelor of Arts, Bachelor of Science and Master of Science degrees. Contact the Commission on Colleges at 1866 Southern Lane, Decatur, Georgia 30033-4097 or call 404-679-4500 for questions about the accreditation of Bethune-Cookman University. Also accredited by Commission on Collegiate Nursing Education (BSN Program) National League for Nursing Accrediting Commission, Inc. 61 Broadway, 33rd Floor, New York, NY, telephone: 212-363-5555 Accreditation Commission for Programs in Hospitality Administration National Collegiate Athletic Association Florida State Board of Nursing (approved) Florida State Department of Education for Special Programs National Council for Accreditation of Teacher Education University Senate of the United Methodist Church Affiliated with American Association of Colleges of Nursing American Association of Collegiate Registrars and Admissions Officers American Association of Colleges for Teacher Education American Assembly of Collegiate Schools of Business American Association of Higher Education American Council on Education American Library Association American Management Association Association of American Colleges and
    [Show full text]
  • I.Mkrtumyan, Armenian Registry
    Arm GP Proposal for an Armenian Script Root Zone LGR (TLDCON-2015, IDN Session) I.Mkrtumyan, Armenian Generation Panel ISOC Annual Meeting, Yerevan, 1 Nov. 7, 2012 General information Armenian IDN • Code: Armn • N°: 230 • English Name: Armenian • English name of the script: Hye • Native name of the script: հայ The announcement for the successful completion of Armenia's string evaluation has been posted at https://www.icann.org/news/announcement- 2014-11-20-en. September 10, 2015 TLDCON-2015, IDN Session 2 Armenian language • The Armenian language is an Indo- European language spoken by the Armenians. It is the official language of the Republic of Armenia and the self- proclaimed Nagorno-Karabakh Republic. It has historically been spoken throughout the Armenian Highlands and today is widely spoken in the Armenian Diaspora. September 10, 2015 TLDCON-2015, IDN Session 3 Armenian language • Armenians has its own unique script, the Armenian alphabet, invented in 405 AD by Mesrop Mashtots. • Linguists classify Armenian as an independent branch of the Indo-European language family. • There are two standardized modern literary forms, Eastern Armenian and Western Armenian, with which most contemporary dialects are mutually intelligible. • Total Armenian population in the world is about 10mln. September 10, 2015 TLDCON-2015, IDN Session 4 Geographic territories or countries with significant user communities for the script Official language in Armenia and Nagorno Karabakh Republic Big Diaspora using the Armenian language in Argentina Poland Brazil
    [Show full text]
  • Allegheny College Catalogue 2013-2014
    2013•2014 Catalogue Allegheny’s Educational Objectives ........................................ 2 Music ....................................................................................... 114 Facts About the College ........................................................ 3 Neuroscience ............................................................................ 118 Philosophy ................................................................................ 120 Academic Calendars ............................................................. 4 Physics ...................................................................................... 122 The Academic Honor Code ..................................................... 5 Political Science ....................................................................... 126 Psychology ................................................................................ 133 The Curriculum ..................................................................... 6 Religious Studies ...................................................................... 141 Divisions ...................................................................................... 6 Sociology and Anthropology .................................................... 145 Graduation Requirements ............................................................ 6 Values, Ethics and Social Action (VESA) .............................. 146 The Senior Project ....................................................................... 8 Women’s Studies .....................................................................
    [Show full text]