■jZíi/n

Zempléni Művészeti Napok

Eszterháza újjászületése

Gyerekkoncertek:

műsorvezető kerestetik

Interjú: Ligeti András,

Sólyom-Nagy Sándor,

Szabadi Vilmos

Vendégünk volt Charlie Mariano az altszaxofon élő legendája

s s n

7 71416 110003 Strém Koncertek Jakobi Koncertek Harmóniában. * — , Vm atavml A zongora 2003-2004 Zeneakadémia Nagyterem

2003. szeptember 15.___ _ Vásáry Tamás

'ZQ03. szeptember 21. \chiff András

2003. noventb^lQ . BogányCGergely

2003. november 2 2 ._____ Gregory Sokolov

2003. december 21. Franki Péter

2004. ja n u á r 4. Kocsis Zoltán

2004. január 26. Emmanuel Ax

2004. február 1. Várjon Dénes

2004. fe b ru á r 10. Ránki Dezső

2004. m árcius1. Jandó Jenő

•OH) m a tá v www.bmcrecords.hu [email protected] [ bt

na: • '«-uir • fitt' ,{XÍ?j 1 B M C CD 085 ^ • Sf ■ ÉFJföS B k {• !* -F ■Éjk * * -éri Eötvös Péter - IMA . w Wtr i : be IMA (2001-02) w ^ WDR Rundfunkchor Köln WDR Sinfonieorchester Köln - vezényel Sylvain Cambreling | | 9n 3 í ! : ® í^ ) iÍ t ( .. & ...Te.! ! í . Cosmos (1961/99) Andreas Grau, Götz Schumacher - zongora # i i m i i i i i m i U1H F i. ' Correspondence (1992-93) Pellegrini Quartet )jfc 3L- k f Ű J ' i . i u u r iiiiiillll m ill éSf -

Sáry László - Tánczene

Magyar Tánc ’95 > Blues I. > Echo Rag I. > Keringőféle Esterházynak Emlék > Tangó > Echo Rag II. > Blues II. > Broadway boogie-woogie Echo Rag III. > Blues III. > Nagymama tánca > Lassú és friss

r/7 5 B M C CD 080 : r 5 Szollősy András - Zenekari és kamarazenekari darabok r-T | ' C l Musica Per Orchestra (1972) r r £ r/7 is Sonoritá(1974) rni BBC Symphony Orchestra, karmester: Eötvös Péter Musica Concertante (1973) ' < 1 Elégia (1993) p l Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, karmester: Wilheim András

> — |

n ! © : * *3 * *Q* B M C CD 075 co§ i.j ^*|) * * 0 * * * O • * Vidovszky László - Zwölf StreichquartetteJTwelve duos t l o * » * O * - O * Tizenkét vonósnégyes (2000) S * * o • * o * ■ Auer Quartet >i ~> * 0**0 Tizenkét duó (1987-89) > w « • 0 • * 0 * 0 * * 1 Keller András, Gál Zoltán _ i O * O ■ * O tf [ \J ■"«' « <3>.# * (2) * * (~ ) _ i ■ o * ö • • re

> Agna Audio, 3300 Eger, Arany János u. 1. > Asylum Antikvárium , 2890 Tata, Csapó u. 2-4. > Bibliofilus Kft. Főtéri Könyvesbolt, 8300 Tapolca, Fő tér 10. > BM C lem ezbolt, 1093 Bp. Lónyay u. 41. > CD Bár, 1108 Bp. Krúdy Gyula u. 6. > CD Bár - Buda, 1027 Bp. Kacsa u. > CD Box Kft., 7400 Kaposvár, Fő u. 8. > CD Café, 2000 Szentendre, Alkotmány u. 5. > Concerto Records, 1074 Bp. Dob u. 33. > D eák Könyvesház, 8800 Nagykanizsa, Deák tér 2. > Fonó Budai Zeneház, 1116 Bp. Sztregova u. 3. > Fonó Records Palota Könyveskert, 1053 Bp. Károlyi M. u. 16. (Károlyi Palota) > Fotex Records - MOM Park, 1123 Bp. Alkotás u. 53. > Hungaroton Records - Virgin Megastore (Duna Plaza), 1138 Bp. Váci út 178. > írók Boltja, 1061 Bp. Andrássy út 45. > KO 2002 Music Kft., 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 8/3. > KO 2002 Music Kft., 9700 Kőszeg, Városház u. 1. > KO 2002 Music Kft., 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 22. > Kodály Zoltán Zenem űbolt, 1053 Bp. Múzeum krt. 21. > Líra és Lant Rt. Fókusz Könyváruház, 7621 Pécs, Jókai u. 25. > Lyra Könyvesbolt és Kereskedelmi Kft., 2600 Vác, Piac utca > Ludwig Múzeum Könyvesbolt, 1014 Bp. Budavári palota A ép. > MCD Könyv- és Zeneáruház, 1052 Bp. Deák Ferenc u. 19. > M C D Zeneáruház. 1066 Bp. Jókai u. 40. > Music Box, 5000 Szolnok, Hild János tér 1. > MUSIC DR., 8360 Keszthely, Kossuth L. u. 23. > Múzeumi Könyvesbolt. 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5. > M űvész Mozi könyvesbolt, 1066 Bp. Teréz krt. 30. > Nyitott Műhely, 1123 Bp. Ráth György u. 4. > Petőfi Sándor Könyv- és Zeneműbolt, 9022 Győr, Árpád u. 44. > Roger’s Music. 4024 Debrecen, Batthyány u. 22. > Rózsavölgyi Zeneműbolt. 1052 Bp. Szervita tér 5. > Új Színház, 1061 Bp. Paulay Ede u. 35. > Unicus Antikvárium. 9400 Sopron, Szt. György u. 14. > Üde Színfolt, 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 3. > Vince Kiadó - Műcsarnok Könyvesbolt >1146 Bp. Dózsa György út 37. > W hite-Fül Bt. > 1024 Bp. Lövőház u. 29. > Zeneakadém ia > 1061 Bp. Liszt Ferenc tér 8. > Zenebona Internet CD bolt, www.zenebona.hu GRAMOFON ZENES, DOSSZIÉ SZ NHAZ

Eszterháza újjászületése „Sosem tudtam igazán kikapcsolni" - célegyenesben?...... 6 (Sólyom-Nagy Sándor opera­ énekes) ...... 3 4 Miskolc vendége Bartók és KALEIDOSZKÓP Mozart (Nemzetközi Opera- fesztivál) ...... 3 6 Beethoven-estek „Tizenhét évet töltöttem szállo­ a Brunszvik-kastélyban .... 13 dában” - Arcképvázlat Budai Bécs négy arca - 2. rész Líviáról ...... 39 A Wiener Festw ochen...... 14 Az Operaház fantomja: szuperpro­ Tűzmadár az aranyalmafán dukció a Madách Színházban . . 4 0 (Bartók Fesztivál)...... 16 Eszterháza újjászületése - Reneszánsz és barokk 6 Haydn-kultusz és műemlék- az Ikva-parton (Soproni Régi KLASSZIKUS védelem Fertődön Zenei Napok)...... 17 A Zongora Ünnepe Keleten . . . 18 „A karmesternek nem önmagát Földvári Napok: Ligeti és Jeney kell megvalósítania" köszöntése...... 18 (Ligeti András)...... 42 Zene és internet...... 20 K ritik a ...... 4 5 Széderest és zsolozsma G razban...... 21 JAZZ

ZEjyiPJ_ÉNI „A zene jó kezekben van a fiataloknál” (Charlie Mariano MŰVÉSZETI Budapesten) ...... 60 NAPOK K ritik a ...... 62

Múzsák randevúja VILÁGZENE, Z em plénben...... 22 Félszavakból is értik egymást CROSSOVER, (Negyvenéves a Liszt Ferenc Kamarazenekar)...... 24 Félszavakból értik egymást: FILMZENE A gregoriántól Rolláék négy évtizede a kortárszenéig (Portré Horváth K ritik a ...... 72 M á r iá ró l)...... 25 A szent téboly határán (Horváth Kornél ütőhangszeres duója és GRAMOFON­ Lantos Zoltán) ...... 26 David Yengibarjan tangó­ HANG szenvedélye ...... 27 Regényes és bájos helyszínek A valóság vagy annak égi mása? Z em plénben...... 28 (A hangfelvétel-készítés törté­ netéről és esztétikájáról) . . . 78 Stradivari kontra „némahegedű" TALENTUM - Szabadi Vilmos a technokrácia határairól ...... 81 Rovat a zenei nevelésről és az ifjú­ sági zenekultúráról Öten, világszínvonalon fújják Ibrahim Ferrer — a Buena ugyanazt (Ewald Quintet) . . . 31 Vista-sztár új lemeze Műsorvezető kerestetik .... 32

GRAMOFON 5 Eszterháza újjászületése - célegyenesben?

Idén is Haydn-fesztiválokkal vonja magára a figyelmet Fertőd- 1995-ben, amikor a Budapesti Vonósok először rendeztek Haydn-fesztivé It Eszterházán, Lencsés Lajos oboaművésszel és Eszterháza. Kilencedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Strém Kálmán koncertrendezővel együtt arra az elhatározásra ju ­ Vonósok Haydn-fesztiválját (július 11- 20.), a Magyar Haydn tottak, hogy az épület rekonstrukcióját nem kivárva, hang­ versenyeket rendeznek, melyek középpontjába Haydn művészetét Társaság hatodik fesztiválja (Haydn Eszterházán) pedig állítják. Bíztak benne, hogy fesztiváljuk ráirányítja a figyelmet egy augusztus 30. és szeptember 7. között várja az érdeklődőket. olyan kulturális örökségre, melyet — meghatározhatatlanul magas értéke ellenére - évtizedeken át feledésre kárhoztattak. Három Új kezdeményezésként jön létre az a koncertsorozat (szeptem­ évvel később a kastély koncertkínálata újabb fesztivállal bővült. A ber 12- 16.), mely egy előadóművész köré szerveződik. Idén Magyar Haydn Társaság — Maiina János zenetörténész és Strém Kálmán közreműködésével — a Budapesti Vonósok fesztiváljától Schiff András és barátai muzsikálnak a kastély zenetermében. eltérő szemléletű (de azzal nem rivalizáló, inkább kiegészítő) Haydn-sorozatot rendezett. Maiina János, a Magyar Haydn Társaság elnöke az első általuk Óvatosan reménykedhetünk abban, hogy a nem túl távoli jövőben rendezett fesztivál után tette közzé „Eszterháza-téziseit" (Eszter- a hazai Haydn-kultusz megteremtésén fáradozók legmerészebb ál­ háza-tézisek - Lesz-e nemzetközi Haydn-zarándokheiy Nyugat- ma - az eszterházi operaház felépítése — is megvalósuljon. Néhány Dunántúlon, Muzsika 1999. február). Maiina igyekezett a közvéle­ éve még naivitásnak, álmodozásnak tűnt, hogy Haydn zenéje a ma­ mény figyelmét ráirányítani arra a tényre, hogy „Eszterháza gyar Versailles-ként is emlegetett műemlék-együttes rekonstrukci­ jellegében páratlan jelentőségében a legelsők közé tartozó kultu­ ójának katalizátorává váljon. A különböző szakterületeket (műem­ rális monumentuma a világnak: a szó eszményi értelmében kultu­ lékvédelem, regionális politika, idegenforgalom stb.) képviselők rális világörökség". Különösen kiemelkedő Eszterháza zenetörté­ azonban mára egy kérdésben közös nevezőre jutottak: a kastély­ neti szerepe. Azzal, hogy Haydn „két és fél évtizeden át hasznosítás „húzóágazata'' Haydn zenéje. (legnagyobb részben) itt alkotta műveit, Eszterházát egy történel-

„Nem túlzás, ha az érett bécsi klasszikus stílus létrejöttét kifejezetten Eszterházához kötjük" - véli Maiina János zenetörténész, a Műemlékek Állami Gondnokságának programigazgatója, a Magyar Haydn Társaság elnöke illusztrációk: Gramofon-archiv

6 mi pillanatra az európai magaskultúra egyik centrumává tette. Magyarországnak ez a pontja 1766 és 1790 között nem Európa Schiff András és barátai perifériájához, nem Kompországhoz tartozott, hanem - mint Pá­ rizs, Velence vagy Bécs annyi évszázadon át — maga is központ Schiff András és barátai címmel kamarafesztiválnak ad otthont volt, ahonnan a zene fejlődését több emberöltőn át döntően befo­ Eszterháza. Az érdeklődésre jellemző, hogy a szeptember 12-én lyásoló impulzusok sugároztak ki Európa minden tájára. Észter- kezdődő koncertsorozatra májusban már minden jegy elkelt. háza jelentőségének felismerését jóhiszemű, de elterjedt tévesz­ Schiff András egy szóló-, Yuuko Shiokawa és Perényi Miklós mék is nehezítik. Közkeletű vélekedés például, hogy Haydn társaságában pedig két trióestet ad. A fesztiválon két alkalom­ idejében az eszterházi zenekar és az ottani zenei élet fontos volt mal lép fel az 1985-ben alapított korhű hangszeres vonósné­ ugyan, de a hely (kulturálisan? zeneileg? általában?) mégiscsak gyes, a Quatour Mosai'ques (tagjai: Erich Höbarth, Andrea másodhegedűs/provincia/periféria maradt Kismartonhoz képest. A Bischof, Anita Mitterer, Christophe Coin). Az együttest a bécsi valóság ezzel szemben az, hogy az 1760-as évek második felében klasszikus repertoár specialistájaként jegyzik a világban. A ter­ „Fényes" Miklós teljesen Eszterházára helyezte át a rezidenciáját, vek szerint jövőre Ránki Dezső, két év múlva Pauk György lesz s a kastélytól távol töltött téli időszakban - amely az évek mú­ Eszterháza harmadik fesztiváljának díszvendége. lásával egyébként egyre rövidebbé vált - elsősorban Bécsben időzött, nem pedig Kismarton­ ban. Hogy csak egy-két példát kellő súllyal, ha a fesztivál ragadjunk ki: vonósnégyes koncepcióját a világ legtekin­ oeuvre-jének több mint a fe­ télyesebb Haydn-kutatóinak és lét, továbbá több mint ötven előadóinak bevonásával alakít­ szimfóniáját - egészen az úgy­ já k ki. nevezett párizsi szimfóniákig Kétségtelen, hogy 1999-ben és az Oxford-szimfóniáig - itt, a legkevésbé kivitelezhető a (részben) ma is álló muzsika­ tervnek az egykori operaház házban komponálta Haydn, s felépítése tűnt. Esterházy Mik­ ezek a művek legnagyobb részt lós a leégett első opera helyé­ az itteni zeneteremben hang­ be új operaházat építtetett, zottak fel először, nem pedig melyet 1781-ben avattak fel. Kismartonban; és akkor az esz­ Ettől kezdve a színház a rezi­ terházi operaház meghatározó dencia zenei - és egész kultu­ jelentőségét még nem is emlí­ rális — életének középpontja tettük. (...) Nagyon kevesen volt. Az operaelőadások terve­ vannak tudatában annak, hogy zése, előkészítése és zenei le­ mind Haydn pályáján belül, bonyolítása, valamint saját mind pedig az európai zenetör­ operák komponálása ettől ténet alakulása szempontjából kezdve Haydn első számú fel­ milyen felbecsülhetetlen jelen­ adatává vált. Maiina szerint tősége van az Eszterházán el­ „az 1780-as évek eszterházi töltött évtizedeknek. Haydn jó zenei életét operajátszási nevű kismester volt, amikor lehetőség nélkül érzékeltetni másodkarnagyként az Ester- nem lehet. Ami pedig az ide­ házy-család szolgálatába lé­ genforgalmat illeti, az opera pett; kevéssel Miklós herceg többet jelenthet Eszterháza halála, tehát itteni működé­ hírneve és eladhatósága szem ­ sének befejezése után viszont pontjából (magyar Bayreuth! Angliában már mint a legna­ Glyndebourne! Drottningholml), gyobb élő zeneszerzőt, a kor Joseph Haydn - korának „zenei Shakespeare-je” mint összes többi erőfeszí­ zenei Shakespeare-jét ünne­ tésünk, könnyünk és veríté­ pelték. Ha figyelembe vesszük, hogy csupán a szimfónia és a vo­ künk együttvéve. A szituáció valóban egyedülálló, hiszen nincs nósnégyes műfajában itt alkotott műveivel döntő hatással volt még egy olyan hely a világon, ahol a zenetörténet top fenjének Mozartra és Beethovenre, nem túlzás, ha az érett bécsi klasszikus egyike sok éven át folyamatosan operaigazgatóként működött stílus létrejöttét kifejezetten Eszterházához kötjük." volna. (...) Hallatlan balszerencse, hogy az eredeti kastély­ Maiina fontosnak tartotta, hogy a kastély jövőbeni kulturális ar­ együttesből éppen a második legjelentősebb épület, az opera culatának középpontjába azt állítsák majd, amit egyedül és csakis pusztult el teljesen. (...) Egy újjáépített XVIII. századi operaház itt, itt lehet megvalósítani: „a helyben született, a díszterem akuszti­ a bécsi kertek alján kulturális jelentőségén túl igen jelentős ide­ kája által ihletett, korszakformáló zeneművek in situ történő be­ genforgalmi vonzerőt jelentene, sőt döntően javíthatná országunk mutatása, a lehető legmagasabb művészi színvonalon." Ehhez egész arculatát." speciális Haydn-szakértelemre van szükség, mely úgy biztosítható Maiina János 2000-ben a fesztivált már az Esterházy-kastély új-

GRAMOFON 7 jáéledésének húzóágaza­ legfontosabb auditora, taként említi. S amire ta­ Eszterháza húzóágaza­ lán kevesen számítottak, ta." A rehabilitáció költ­ 2001. május 14-én a ségét 2001-ben 15 m illi­ Műemlékek Állami árd forintra becsülték. Gondnoksága (MÁG), a Hol tart ma a Haydn- megyei és a helyi önkor­ fesztivál és a kastélyre­ mányzat közös rehabili­ konstrukció? Lesz-e ope­ tációs terve t fo g a d o tt el, rajátszás Eszterházán? melyben már néhány Erről kérdeztük Strém Eszterháza-tézis is fel­ Kálmánt. Mai árakon bukkant. A tervdoku­ számolva egy teljes re­ mentáció kiemelte, hogy konstrukció — ami már „az a barokk-rokokó her­ az operaház felépítését cegi udvar, amelyet Es­ is tartalmazza - 25-30 terházy Fényes Miklós milliárd forintba kerülne. 1762-1790 között lét­ Strém bízik abban, hogy rehozott Fertődön, Ma­ 2009-re Eszterháza ügye gyarország művészet- és jelentős mértékben elő­ kultúrtörténetének leg­ remozdulhat. Úgy véli, fontosabb teljesítményei Pietro Travaglia jelmeztervei az Armida című Haydn-operához (1784) hogy a következő hat közé tartozik. Olyan pro­ évben elvégezhető az a dukció ez, amely messze a 18. század hazai horizontja fölé emelke­ munka, mely alkalmassá teszi a helyszínt arra, hogy Haydn halá­ dik, az európai feudális központokhoz mérte magát, s azok között lának 200. évfordulóját méltóképpen, és a világ figyelmét alkotott kiválót, a vizuális keretet (építészet, enteriőrök, kertművé­ Eszterházára irányítva ünnepeljük meg. Bár a teljes költséghez ké­ szet), a színházi és zenei produkciót illetően egyaránt." A terv kü­ pest nem tűnik soknak az a 600 millió forint, amit a MÁG 2003- lön kitért „Joseph Haydnra, akinek neve és zenéje összenőtt Észter- ban a kastélyra tud fordítani, de a korábbi évek - zömében csak az házával, amely évtizedekig irányította Európa zenei fejlődését. A állagmegóvást biztosító - forrásaihoz képest ez is nagyon jelentős projekt egyik leglényegesebb eleme ezért a kastélyban kialakítandó előrelépés. Haydn központ a zeneszerző tevékenységét bemutató interaktív A külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy a Fertőd-Eszterházán tar­ múzeummal, kutatóbázissal, az erre épülő posztgraduális zenei to tt évi két fesztivál sikertörténet. Ha arra gondolunk, hogy ezek a kurzushelylyel és koncert központtal, a rekonstruálandó korabeli fesztiválok sokat lendítettek Eszterháza ügyén, akkor valóban az. A operával. A világ számára Joseph Haydn személye a fertődi projekt fesztiválok finanszírozási helyzete azonban az elmúlt közel egy év-

Rekonstrukciós elképzelések: múlt és jövő harmóniája

A Magyar Haydn Társaság és a Műemlékek Állami Gondnoksága konstrukcióját és későbbi szerepének meghatározását. Ebben a (MÁG) kétnapos szimpóziumot szervezett (május 9-10.) tervben komoly szerep ju t a hajdani fertődi zenei élet feltámasz­ Eszterháza két operaházáról, valam int az eszterházihoz hasonló tásának. Elmondta, hogy a most folyó rekonstrukciós munkák barokk színházépületek rekonstrukciójával és hasznosításával idején egyre komolyabban kerül szóba az operaház újraépítése: a kapcsolatos külföldi tapasztalatokról. A rendkívül izgalmas és tudományos konferenciák során alakulhat ki konszenzus arról, számos témát érintő előadássorozat alaphangulatát a Budapesti hogy a barokk operát élesszék-e fel vagy egy modern koncertter­ Műszaki Egyetem rajz tanszéke által elkészített virtuális színház- met emeljenek a zenei élet otthonául. látogatás adta meg. A fennmaradt tervek és leírások alapján az A színházépítészettől a színpadtechnikán át az akusztikáig és első épületet fikciószerűen, az 1781-től működő másodikat vi­ a zenetörténetig számos előadás hangzott el. Bárdi Terézia az szont - Molnár Csaba vezetésével — pontosan újra tervezték, és Eszterházán is alkotó Pietro Travaglia díszletterveiről beszélt. A térbeli animáció segítségével érzékien megjelenítették. Cremonából érkező Eugenio Bettinelli, a müncheni Hermann Közismert, hogy a második színház eredeti formájának vissza­ Neumann és a potsdami Barbara Spindler egy korabeli színházat állítása - annak ellenére, hogy egyetlen tégla sem maradt meg és mai arculatát mutatta be (Sabbioneta, Frangois Cuvillies ope­ belőle — könnyebb feladat, mint például az egykori bábszínházé, raháza a müncheni rezidencián és a rheinsbergi színház). Rajk holott ez utóbbinak a mai napig állnak a falai, viszont belső ki­ László a barokk színpadképeket meghatározó perspektívaszer­ alakításáról igen kevés információnk van. Csány Éva, a Mű­ kesztésben rejlő új lehetőségekről beszélt. Talán a legizgalma­ emlékek Állami Gondokságának igazgatója sajtótájékoztatóján sabb, és az eszterházi rekonstrukcióhoz a legtöbb támpontot adó elmondta, hogy a szimpózium része annak a tudományos meg­ előadások a Cesky Krumlov-i barokk színház helyreállításával beszélés-sorozatnak, amelyre támaszkodva a Kulturális Örökség­ kapcsolatban hangzottak el (Pavel Slavko és Ludmila Ourodova). védelmi Hivatal és a MÁG meg kívánja alapozni Eszterháza re­ Cesky Krumlov (Csehország) rezidenciális színházát az elmúlt

8 A Magyar Haydn Társaság és a Műemlékek Állami Gondnoksága májusi szimpóziumán elhangzott: Eszterháza rekonstrukciós tervében komoly szerep ju t a hajdani fertődi zenei élet feltámasztásának

húsz évben építették újjá. Belső kialakítása arra a Münchenben „alternativ" operái; Gerhard Winkler (Németország) Operareper­ (a Theatermuseumban) őrzött Gouache-festményre emlékeztet, toár és dinasztikus előképek — megfigyelések Haydn Eszterháza melyről sokáig azt feltételezték, hogy egy eszterházi előadást számára írt operáival kapcsolatban; míg Robert von Zahn (Né­ (talán Haydn L' incontro improvviso című művének 1775-ös pre­ metország) Haydn opera-átdolgozásai Eszterháza számára cím­ mierjét) ábrázol. mel tartott előadást. Két előadás foglalkozott a barokk színházak világítástechniká­ Amikor az eszterházi opera felépítésének gondolata évekkel jával: Petr Perina (Kanada) és Francis Reid (Anglia). Bugár Mé­ ezelőtt felvetődött, az 1964-es Velencei Charta szellemétől — száros Károly a rendelkezésre álló forrásokat és a lehetséges mely szerint az újonnan emelt épületrészeknek, az eszterházi ope­ analógiákat tekintette át, a Bayreuthból érkező Klaus-Dieter ra esetében a teljes épületnek „korunk jegyeit kell magukon visel­ Reus az 1780-as évek európai színpadtechnikájának ismeretében niük" — idegen volt egy korhű rekonstrukció ötlete. Maiina János megkísérelte rekonstruálni Eszterháza második teátrumának szerint azonban ennek „nem szabad eltántorítania bennünket az színpadtechnikáját, lan Mackintosh (Anglia) pedig az eszterházi opera rekonstrukciójának gondolatától. Nem elsősorban azért, színház egyedülálló jellemzőit tekintette át. További három mert a Velencei Charta szellemét manapság sokan konzervatív­ előadás foglalkozott színházakusztikával, ebből kettő - Derek ként, túlhaladottként bélyegzik meg, hanem inkább azért, mert az Sugden (Anglia) és Edward McCue (USA) - kifejezetten az esz­ eszterházi opera kérdése rendkívül egyedi: nem tisztán műemléki, terházi színház akusztikájának jellemzésére vállalkozott. hanem elsősorban zenei - és csak azután műemléki - kérdés. így Másnap a szimpózium Fertőd-Eszterházán folytatódott, ahol a rá a tisztán műemléki szempontok csak másodsorban alkalmazha­ park és kastély bejárása mellett három zenetörténeti előadás tók." A kétnapos szimpózium alatt érezhetően megerősödött ez a hangzott el, mindhárom az operaszerző Haydnnal foglalkozott. gondolat, s úgy tűnik, hogy - a szimpózium alapgondolatát átala­ Andreas Hoffmann (Csehország) Ha hiányzik a pénz — Haydn kítva - Eszterháza jö vő je Eszterháza m ú ltja lesz.

GRAMOFON 9 „Régizenészek" Eszterházán - a Magyar Haydn Társaság fesztiválja

A Magyar Haydn Társaságot zenetörténészek, előadóművészek, terkurzusok negatív tapasztalatát Somfai László foglalta össze, művészettörténészek és a Haydn-kultusz ügye mellett elkötele­ aki szerint „megengedhetetlen luxus, hogy ha Schröder és zett szakemberek hozták létre 1996-ban. 1998 óta minden szep­ Beghin Magyarországon mesterkurzust tart, azokon négy-öt ak­ temberben megrendezik Haydn-fesztiváljukat, melynek célja az tív hallgató legyen csupán jelen". A fesztivál vezetés csak a kur­ eszterházi hangversenyélet megújítása. A társaság fontosnak zusok meghirdetését és lebonyolítását tudja vállalni, a kurzusok­ tartja, hogy Haydn művei a komponálás és a feltételezett első ról minden felsőoktatási zenei intézményt időben tájékoztatnak. előadás helyszínén korabeli hangszereken és az eredeti előadási Egy olyan továbbképzési lehetőség elmulasztása, mint a tavalyi, gyakorlat szellemében szólaljanak meg. A koncertek szerkeszté­ elsősorban a tanintézmények felelősssége — véli Strém Kálmán, sében kiemelkedő szempont, hogy a fesztivál magját azok a s hozzáteszi, hogy egy majdani, nagyobb kapacitással működő művek alkossák, melyek bizonyosan Eszterházához köthetők fesztivál iroda többek között a kurzusok teljes körű szervezését is (elsősorban vonósnégyesek, szimfóniák, billentyűs szonáták). vállalhatná. Idén Malcolm Bilson fortepiano-kurzust, Spányi Eszterháza továbbá kitűnő helyszín és egyben alkalom, hogy a Miklós klavichord- és csembaló-kurzust vezet majd a kastélyban. közönség számára ismeretlen Haydnról — barytondarabok, ritkán Az idei hangversenysorozat külföldi sztárzenekara az II hallható egyházi művek, fúvós divertimentók szerzőjéről — is ké­ Giardino Armonico. A fesztivált nyitó hangversenyükön Haydn pet alkosson. Eszterháza egyben találkozási pont is, ahol a világ művei mellett (G-dúr hegedűverseny, Hob. V ila:4, Búcsú szimfó­ kiemelkedő Haydn-előadói találkozhatnak, inspirációt nyerhet­ nia, Hob. 1:45) egy-egy Sam m artini és C. Ph. E. Bach kom pozíció nek a hely szelleméből és egymás művészetéből. A felkért szerepel. Utóbbi szerző komoly hatást gyakorolt Haydn stílusára, művészeket a szerkesztőbizottság arra kéri, hogy programjaikat s e hatást a Haydn Társaság hatodik fesztiválja igen sokoldalúan kizárólag Haydn-művekből állítsák össze, ettől csak abban az mutatja be. Csalog Benedek, Petőfi Erika, Máté Balázs és Spányi esetben térjenek el, ha a mű vagy szerzője valamilyen szempont­ Miklós Haydn és C. Ph. E. Bach kamarakompozícióiból játszik ból kötődik Haydnhoz, Eszterházához vagy az Esterházy család­ (augusztus 31.). Ebből a szempontból igen izgalmasnak ígérkezik hoz. A fesztivál tanácsadó testületében világszerte ismert zene- Spányi Miklós klavichord hangversenye (szeptember 2.), hiszen a történészek, illetve zenetörténész-előadóművészek — Malcolm megszólaló Haydn-kompozíciók előtt elhangzanak a művek Bilson, Komlós Katalin és Somfai László - foglalnak helyet. előképeként is értelmezhető C. Ph. E. Bach darabok. Az elmúlt években olyan külföldi kiválóságok léptek fel, mint Malcolm Bilson három koncerten lép fel. Szeptember 1-én ki­ Andrew Manze az Academy of Ancient Music élén, a Salomon zárólag Haydn-művekből összeállított fortepiano-estet, szep­ Vonósnégyes, Malcolm Bilson, Tom Beghin, Siegbert Rampe (bil­ tember 5-én Spányi Miklóssal, Kertész Ildikóval és a Festetics lentyűs hangszerek), Jaap Schröder, Simon Standage és Sergiu Vonósnégyessel meglepetésnek ígérkező délutáni „kávékoncer­ Luca (hegedű). A hazai historikus előadásmód jeles képviselői - tet" ad. Bilson szeptember 7-én Rosemary Hardyval (szoprán), a Festetics Vonósnégyes, a Vashegyi György által vezetett Purcell Paulik Lászlóval (hegedű) és Máté Balázzsal (gordonka) Haydn Kórus és Orfeo Zenekar, Máté Balázs és Varga Tamás (gordonka), Skót dalaiból és zongorás trióiból összeállított programmal bú­ Csalog Benedek és Kertész Ildikó (fuvola), Komlós Katalin, Spányi csúzik. Szeptember 2-án a Festetics Vonósnégyes muzsikál, szep­ Miklós (billentyűs hangszerek) Zádori Mária, Köröndi Anna, Né­ tember 4-én Spányi Miklós csembalón ad elő Haydn-szonátákat. meth Judit (ének), s a sor közelről sem teljes - a fesztivál vissza­ A reprezentatív művek előadását idén is Vashegyi György vezényli. visszatérő művészei. Augusztus 31-én az Évszakok című oratóriumot, szeptember 6-án A koncertek mellett igen izgalmas volt a mesterkurzusok és - Mozart és Kraus művek mellett - a 39. (g-moll) szimfóniát előadások kínálata is. 2001-ben Kom lós Katalin és Som fai László dirigálja. Az „ismeretlen" Haydn bemutatásra a Campanile fortepiano-kurzust, 2002-ben Jaap Schröder hegedű-, Tom együttes divertimentókból összeállított koncertje, valamint az Beghin billentyűs hangszer-kurzust vezetett. A legutóbbi mes- Esterházy Ensemble barytontriókat bemutató estje vállalkozik.

tizedben gyakorlatilag semmit sem változott. Szerencsére még so­ turizmus összekapcsolásában nagy lehetőséget lát, ám infrastruk­ ha nem kellett egyetlen koncertet sem lemondani, ami annak is turális beruházások nélkül e lehetőségek kiaknázhatatlanok marad­ köszönhető, hogy az itt fellépő külföldi sztárok szokásos gázsijuk nak. Az Eszterháza-fesztiválok külföldi szakmai megítélése Strém töredékéért is szívesen játszanak ezen a helyszínen. Ha Eszterháza Kálmán megítélése szerint igen dinamikusan változott, s mértékadó és benne a Haydn-fesztiválok sorsa reményeink szerint alakul, ak­ nyugati szakértők egy része már a kismartoni (eisenstadti) fesztivál kor feltétlenül szükség lesz egy önálló fesztiváliroda létrehozására elé sorolják. Kismarton előnye azonban, köszönhetően a tudatos és — véli Strém Kálmán. A nehéz körülmények ellenére a fesztivált jól felépített PR-munkának, még mindig jelentős. Kismarton ráadá­ külföldről is egyre nagyobb érdeklődés kíséri. Néhány jellemző adat. sul igen komoly tartományi támogatást is élvez. Bár Eszterházát 1995-ben a jegyek átlagára 400 forint volt, így sikerült 128 ezer Kismarton riválisnak tekinti, a kismartoni Haydn-ünnepségek tör­ forintos bevételre szert tenni. 2001-ben már 5 millió, 2002-ben 7 zsét adó, Fischer Ádám vezette Osztrák-Magyar Haydn Zenekarral millió volt az árbevétel. 2003-ban már elővételben is 10 millió fo­ jó kapcsolatokat tart fenn az Eszterháza-fesztivál is. Idén ugyan rint értékben keltek el a jegyek, zömmel külföldi vendégek jóvoltá­ egyeztetési gondok miatt nem sikerült a zenekart Eszterházára ból, akik nem sokallták a 12 ezer forintos jegyárat. Strém Kálmán a hozni, de a jövőben az ő fellépésükre is számítanak a szervezők. kulturális turizmus és a környék gyógyfürdőire alapozható gyógy- Az összeállítást készítette: Molnár Szabolcs

10 Raiffeisen Bank a művészetekért

Arra törekszünk, hogy mindennapi munkánk során ügyfe­ leinknek valódi értéket nyújtó szolgáltatásokat kínáljunk. Emellett kötelességünknek érezzük a hazai művészek támo­ gatását, akik mindannyiunk életét szebbé és könnyebbé teszik. Büszkék vagyunkhogy kiválóságuk támogatásunk által mind­ annyiunk javára kiteljesedhet.

Raiffeisen VELÜNK KÖNNYEBB BANK www.raiffeisen.hu Hívja a 06 40 48 48 48-as telefonszámot! HAYDN FESZTIVÁLOK ESZTERHÁZÁN A Budapesti Vonósok A Magyar Haydn Társaság fesztiválja

fesztiválja augusztus 30., szombat este 7 szeptem ber 3., szerda este 7 Művészeti vezető: II Giardino Armonico, Campanile együttes műv. vez.: Giovanni Antonini Haydn: G-dúr divertimento, Hob. X:12 Botvay Károly C. Ph. E. Bach: h-moll szimfónia, H 661 Haydn: G-dúr divertimento, Hob. Il:2 Hangversenymester: Haydn: G-dúr hegedűverseny, Hob. Vlla:4 Haydn: D-dúr divertimento, Hob. X:2 Bánfalvi Béla G. Sammartini: F-dúr furulyaverseny Haydn: Esz-dúr divertimento, Hob. 11:21 Haydn: fisz-moll („Búcsú") szimfónia, Haydn-Salomon: a D-dúr („Óra") Hob. I:45 szimfónia, Hob. 1:101 átirata jú liu s 11., 19.00 Zenekari nyitókoncert augusztus 31., vasárnap de. 11 szeptember 4., csütörtök este 7 Vez.: Drahos Béla, közr. Drahos Béla PEREMHANGVERSENY Spányi Miklós (csembaló) és Lencsés Lajos Csalog Benedek (fuvola), Petőfi Erika Haydn: A-dúr szonáta, Hob. XVL26 C. Ph. E. Bach, Soproni, Haydn, D vorák (hegedű, mélyhegedű), Máté Balázs Haydn: E-dúr szonáta, Hob. XVL22 (gordonka), Spányi Miklós (csembaló) Haydn: A-dúr szonáta, Hob. XVL30 jú liu s 12., 19.00 C. Ph. E. Bach: G -dúr kvartett, H 539 Haydn: Esz-dúr szonáta, Hob. XVL28 Falvai Sándor zongoraestje Haydn: A-dúr trió, Hob. XV:9 Közr.: Keveházi Gyöngyi, Bánfalvi Béla, C. Ph. E. Bach: a-m oll kvintett, H 537 szeptem ber 5., pé ntek du. fé l 6 Botvay Károly Haydn: D-dúrtrió, Hob. XV: 16 KÁVÉKONCERT Haydn, Beethoven, Schubert Malcolm Bilson, Spányi Miklós augusztus 31., vasárnap este 7, (fortepiano), Kertész Ildikó (fuvola), jú liu s 13., 19.00 fertőszentmiklósi katolikus templom Festetics-vonósnégyes Marielle Nordmann és Patrice Köröndi Anna (szoprán), Timothy Haydn-művek átiratai Fontanarosa kamaraestje Bentch (tenor), Kovács István (basszus), Corelli, Haydn, Bach, Schubert, Orfeo-zenekar, Purcell-kórus, szeptember 5., péntek este fél 8 Saint-Saéns, Gounod, Dvorák vez.: Vashegyi György Esterházy Ensemble Haydn: Az évszakok, Hob. XXI:3 Haydn: a-moll barytontrió, Hob. Xl:87 jú liu s 14., 19.00 Haydn: D-dúr barytontrió, Hob. XI: 107 Zenekari koncert szeptember 1., hétfő este 7 L. Tomasini: D-dúr barytontrió, Koreák 20 Közr.: Marielle Nordmann és Patrice Malcolm Bilson (fortepiano) Haydn: D-dúr barytontrió, Hob. XL52 Fontanarosa Haydn: Asz-dúr szonáta, Hob. XVL43 L. Tomasini: C-dúr barytontrió, Koreák 19 Haydn Haydn: c-moll szonáta, Hob. XVL20 Haydn: D-dúr barytontrió, Hob. Xl:97 Haydn: G-dúr capriccio („Acht jú liu s 16., 19.00 Sauschneider müssen sein"), Hob. XVII: 1 szeptem ber 6., szom bat de. 11 A Somogyi-vonósnégyes estje Haydn: Esz-dúr szonáta, Hob. XVL49 PEREMHANGVERSENY Haydn, Beethoven, Soproni Haydn: G-dúr szonáta, Hob. XVL39 Jánosi-együttes Haydn és a magyar zenei hagyomány jú liu s 18., 19.00 szeptem ber 2., kedd este 7 A Budapesti Vonósok tagjainak Festetics-vonósnégyes szeptem ber 6., szom bat este 7 kamarahangversenye Haydn: A-dúr vonósnégyes, op. 20 no. 6 Orfeo-zenekar, vez.: Vashegyi György Haydn, Beethoven, Brahms Haydn: A-dúr vonósnégyes, op. 55 no. 1 Haydn: g-moll szimfónia, Hob. I.39 Haydn: fisz-moll vonósnégyes, op. 50 no. 4 W. A. Mozart: g-moll szimfónia, K 183 jú liu s 19., 19.00 J. M. Kraus: c-moll szimfónia Zenekari koncert szeptem ber 2., kedd este 10, Sala Joseph és Michael Haydn, Mozart Terrena PEREMHANGVERSENY szeptem ber 7., vasárnap de. 11 Spányi Miklós (klavichord) Rosemary Hardy (szoprán), Paulik László július 20., 19.00 C. Ph. E. Bach: Asz-dúr („W ürttembergi") (hegedű), Máté Balázs (gordonka), Koncertszerű szonáta, H 31 Malcolm Bilson (fortepiano) operaelőadás Haydn: Asz-dúr szonáta, Hob. XVL46 Haydn: Skót dalok, Hob. XXXIa Vezényel: Vashegyi György C. Ph. E. Bach: c-m oll szonáta/variációk, Haydn: esz-moll trió, Hob. XV:31 Haydn: L'lnfedeltá delusa H 140 Haydn: Skót dalok, Hob. XXXIa Haydn: f-moll szonáta/variációk, Hob. Haydn: G-dúr Adagio Hob. XV:22 XVIL6 Haydn: C-dúr fantázia, Hob. XVIL4 Haydn: Skót dalok, Hob. XXXIa

A Schiff András és barátai című fesztiválra Fortepiano-kurzus: Malcolm Bilson; minden jegy elővételben elkelt klavichord- és csembalókurzus: Spányi Miklós

A hangversenyek színhelye általában a kastély díszterme - az ettől eltérő helyszíneket külön jelezzük! Beethoven-estek a Brunszvik-kastélyban A Nemzeti Filharmonikusok 39 szerző műveit játsszák a jövő évadban

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar idén Az NFZ jóvoltából számos világhírű vendég látogat Budapestre - többek közt a briliáns hegedűsként számon tartott Salvatore Accardo három Beethoven-hangversennyel jelentkezik a martonvásári is. A jó néhány Stradivariust birtokló olasz hegedűművészen kívül a Brunszvik-kastélyban. A zenetörténeti jelentőségű környezetben, francia Jean-Efflam Bavouzet-t is vendégül látja a zenekar. 0 azon a hangversenyen játssza Ravel „Balkezes" zongoraversenyét, ame­ ahová a német zeneköltő többször is visszatért, már több lyen a Lillle-i Nemzeti Zenekar zeneigazgatója, Jean-Claude mint négy évtizede rendeznek nyári hangversenyeket. Casadesus vezényel. Külföldi karmesterek közül a zenekar elé áll majd Serge Baudo, a Prágai Szimfonikusok zeneigazgatója, valamint A természetvédelmi területté nyilvánított - különleges fáknak is a zongorista pályát is maga mögött tudó Philippe Entremont. A kül­ otthont adó gyönyörű parkban három karmester vezényli majd földi vendégénekesek sorában ott találjuk a Kolozsvári Opera egykori a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart. Az első igazgató-rendezőjének, Ionéi Panteának a nevét, valamint megismer­ koncerten, július 19-én Hamar Zsolt dirigálja a Fidelio keresztmet­ hetjük a grúziai születésű zongoristát, Alexander Toradzét és a fiata­ szetét, amelynek a Magyar Állami Operaház művészei lesznek labb korosztályhoz tartozó Gianluca Casciolit. Renaud Capugon és közreműködői. A második hangversenyen Baráti Kristóf tolmácsol­ Szergej Krilov hegedűművészek szintén a karrierjük elején álló, te­ ja Beethoven szólóhegedűre és zenekarra írt két románcát. Ezek hetséges előadóként lépnek majd a Zeneakadémia pódiumára. A mellett elhangzik még a Szélcsend és szerencsés hajózás című magyar szólistákat foglalkoztató koncertek közül kiemelkedik a ka­ Goethe-vers Beethoven általi megzenésítése, valamint a Nyolca­ rácsonyi, amelyen a zenekar Ránki Dezsővel adja elő Brahms B-dúr dik szimfónia is, Kocsis Zoltán vezényletével. A zenekar és az ének­ zongoraversenyét. Ezeken kívül is számos izgalmas műsor-összeál­ kar utolsó nyári koncertjén Jandó Jenő szólózik a C-dúr zongora- lítású koncertben lesz részünk. Hallhatjuk Schönberg néhány igencsak versenyben, amely mellett megszólaltatják a Beethoven korában nehéz, s ezért ritkán megszólaltatott humoros kórusművét. Talán még páratlan sikernek örvendő Krisztus az olajfák hegyén című orató­ sohasem adott elő magyar együttes ennyi Berlioz-alkotást egy éva­ riumot is. (Ezt egyébként a szerző csak „sebtében összecsapott, al­ don belül. Webern opuszai szintén kuriózumnak számítanak a magyar kalmi szerzeménynek" minősítette...) A Vashegyi György által ve­ hangversenyéletben, és nagy várakozással nézhetünk Janácek Glago- zényelt, ritkaságszámba menő előadásnak Csereklyei Andrea, lita miséjének előadása elé is. A hangversenyek közül kettőt a francia Mukk József és Kovács István lesznek az énekes szólistái. kulturális évad, a FranciArt műsorába is beválogattak. Az együttes következő - jubileumi - koncertidényével Idén a költészet, a népzene és a jazz világát mutatja be a zenekar há­ jogelődére, az éppen nyolcvan éve megalakult Székesfővárosi Ze­ rom ifjúsági koncert keretében. A már jól bevált műsorvezető-páros, nekarra is emlékezik. Az évad tíz hónapja alatt harminckilenc Geszti Péter és Batta András ezúttal a Millenáris Teátrumban kalauzol­ zeneszerző összesen hetven alkotása csendül föl, kettő kivételével ja a fiatalokat. Ebben az évben a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak a Zeneakadémia nagytermében. Ez a kettő - Kobayashi Ken-lchiro, még két lemeze jelenik meg: az egyik a legjobban sikerült koncertekből illetve Marton Éva vendégszereplése - várhatóan nagy számú kö­ ad válogatást, a másikon pedig - ha az örökös is úgy akarja - Bartók- zönséget vonz majd, ezért is tartják a Budapest Kongresszusi Köz­ művek lesznek hallhatók Kocsis Zoltán hangszerelésében. Már a bol­ pontban. Az énekkar többször vállal részt olyan nagyszabású tokban van az a könyv, amely magyar írók zenei tárgyú novelláit tar­ művek előadásában, amelyek alapos technikai felkészültséget és talmazza. A kötet a Nemzeti Filharmonikusok együttműködésével, rendkívüli állóképességet követelnek. Kocsis Zoltán előszavával jelent meg. Várkonyi Tamás

A természetvédelmi területté nyilvánított, gyönyörű martonvásári parkban három karmester, Hamar Zsolt, Kocsis Zoltán és Vashegyi György vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat Fotó: Nemzeti Filharmonikusok Kht.

GRAMOFON 13 Bécs négy arca - 2. rész A Wiener Festwochen Ötvenkét éve virágzó, sikeres fesztivál

Ötvenkét évvel ezelőtt, a szövetségesek által megszállt Bécs- Az ünnepi hetek programjából ben néhányon úgy gondolták, hogy érdemes lenne egy sok­ színű kulturális rendezvénysorozattal ismét felhívni a V erdi A id a : jú n iu s 7., 10., 12., 15. Az ég könnyei: jú n iu s 11., 13., 14. müvészetszerető Európa figyelmét az osztrák fővárosra. 1951- Vladimir Ashkenazy és a Cseh Filharmonikusok: ben megszületett, s azóta is virágzik a Bécsi Ünnepi Hetek, a jú n iu s 2., 3. Matthias Goerne dalestje: június 4. Wiener Festwochen rendezvénysorozata. Concertgebouw Zenekar: június 12. A Klangforum Wien estje: június 15. A klasszikus zenei műsorokon túl modern tánc-, színházi és film ­ Sir Simon Rattle és az Orchestra of The Age programokat is felvonultató, hat héten át tartó ünnepi heteket of Enlightenment: június 18. voltaképpen maga Bécs városa tartja el, de a két főszponzor, a Rudolf Buchbinder Beethoven-estje: június 19. Casinos Austria, továbbá az A1 Mobilkom Austria anyagi támoga­ tása sem elhanyagolható. „Amíg tavaly Ligetivel, Kurtággal, Eöt­ vössel a kor magyar zeneszerzői termése is teljes mellszélességgel amit beépítettem a műsorba, a barokk opera volt. Idén Francesco jelen volt a Bécsi Ünnepi Hetek műsorkínálatában, idén a magyar Cavalli velencei mester La Calisto című operája hangzik el négy előadók közül csak Eötvös Péter lép fel: maga vezényli egyik kom­ alkalommal, René Jacobs vezényletével. Az efféle régi színpadi pozícióját. Igaz, máris tervezzük 2004-re Schiff András koncertjét1' zeneművek eljátszására a Theater an der Wien ideálisnak tűnik." — üzen a Gramofon olvasóinak a rangos bécsi fesztivál zenei prog­ Cavalli remeke mellett még egy barokk program hívogatja a régi­ ramjaiért második éve felelős direktor, Hans Landesmann, aki zene kedvelőit. Joachim Schlömer rendezésében és koreográfiájá­ 2001 őszén váltotta fel Salzburgi Ünnepi Játékok-beli működését val — Az ég könnyei címmel — táncos zenés színházi estére is sor a bécsi megbízatással. kerül, többek között Gagliano, Gesualdo, Legrenzi, Monteverdi, Pe­ ri, Scarlatti és Vivaldi zenéjére. „A XX. század egy-egy, immár klasszikusnak tekinthető operája is számíthat a bécsi zenekedvelők érdeklődésére, tehát fix pontként érdemes lesz ezt a repertoárt is beépíteni a fesztivál programjába. Ezt a korszakot ezúttal Helmut Lachenmann egyik darabja képvise­ li" — meséli Hans Landesmann, majd így folytatja: „a harmadik pil­ lér a kortárs opera. Idén egy megrendelésünkre komponált dalmű, az osztrák Wolfgang M itterer öt énekesre, kilenc zenészre és elekt­ ronikus hangszerekre írott Massacre című darabjának ősbemu­ tatójára kerül sor." Ez az opera tulajdonképpen nem más, mint az 1572-es párizsi mészárlás történetét feldolgozó Christopher Marlowe-színdarab megzenésítése. Az 1958-as születésű Mitterer az elektronikus kísérleti zene egyik leginnovatívabb képviselőjének számít. Ami persze önmagában még semmiféle biztosítékot nem jelent arra, hogy legújabb zenedarabja sikert is arat. „Járva az or­ szág dalszínházait, arra is rájöttem - folytatja a gondolatsort Landesmann —, hogy Ausztriában korántsem csak Bécs tekinthető operavárosnak, mert a vidéki városokban éppúgy vannak kiváló előadások, amelyeknek érdemes volna a Festwochen keretében fó­ rumot teremteni. Idén a klagenfurti társulattól a Pillangókisasz- szonyt tekinthetik meg azok a bécsiek, akiknek eddig nem adatott meg, hogy a produkciót a karintiai fővárosban megnézzék, de a nagyszerű Peter Konwitschny rendezésében, Grazban már koráb­ A Pillangókisasszonyt Klagenfurtból „importálják" az osztrák fővárosba, ban hatalmas sikert aratott Aidát is importálom Stájerországból".

Peter Konwitschny nagy sikert aratott rendezésében Fotó: wiener Festwochen A zenés színházi produkciók mellett a bécsi Konzerthaus által szervezett 31. Nemzetközi Zeneünnep (Musikfest) hangversenyei A polgárpukkasztó Gerard Mortier mellett Salzburgban több gazdagítják még a fesztiválprogramot - többek között fellép az mint tíz éven át gazdasági igazgatóként és a koncertprogramok amszterdami Concertgebouw Zenekara Christian Thielemann, a felelőseként tevékenykedő Landesmann most Luc Bondy-val dol­ San Francisco-i Szimfonikusok Michael Tilson Thomas és a Cseh gozik együtt a Festwochen sikeréért. „Tökéletesen ismerem Bécset Filharmonikusok Vladimir Ashkenazy vezényletével. Lesz egy kop- — mondja Landesmann —, és a város vitathatatlanul gazdag klasz- rodukciós hangverseny is az ünnepi hetek és a Konzerthaus közös szikus zenei műsorkínálatát. És nem kevésbé a bécsi publikumot, szervezésében, ahol a Claudio Abbado nevével fémjelzett Bécsi amely fesztiválunk látogatóinak mintegy hetven százalékát adja. Nemzetközi Zeneszerzői Verseny győztese, a 31 esztendős litván Igyekszem tehát olyasmivel előrukkolni, ami e látogatói kör szá­ Vykintas Baltakas három kompozíciója hangzik el. mára érzésem szerint eddig fehér foltnak számíthatott. Az első, Lindner András

14 á l l u n k l

* a « » » :# o g • »■ »»■ U

Iz E S E n T ! iiiiiiiiiiiiiiiiH iim iii

Roland East Europe Kft. Az új Fantomok professzionális célokra nyújtanak professzionális megoldásokat. A 61 billentyűs Fantom-S és a 88 2046 Törökbálint, DEPO Pf.83. billentyűs (kalapácsmechanikás) Fantom-S88 tökéletes kombinációi a MIDI és audio alkalmazásoknak. Tel.: (23) 338-041, Fax: (23) 338-087 A hangszerek tartalmaznak egy továbbfejlesztett samplert valósidejű Time-Strech, Chop, és a vadonatúj „Skip Back E-mail: [email protected] Web: www.rolandee.hu Sampling” funkciókkal. A dinamikus padok, az új gyári hangszínek, a beépített Mastering processzor és az USB-n keresztül történő fájlcserélgetés segítségével pillanatok alatt válik az ötletből kész mű. A Fantom-S modellek elsősorban az egyre inkább népszerűbb egyéni produkciókat célozzák meg, hogy a lehető legmegbízhatóbb Roland kombinációját használhassuk az audió és MIDI adatoknak, kiegészítve vadonatúj ROM hullámformákkal.

M ezzo televízió az igényes zene kedvelőinek

Klasszikus zene

Jazz

Blues ezzc Világzene A maga nemében egy egyedi csatorna, 24 órában a kábeltévén !

Keresse a csatornát a kábeltelevízió szolgáltatójánál! Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál Szombathelyen Tűzmadár az aranyalmafán

„ Vegetáló Bartók Fesztivált nem érdemes szervezni, ízelítő az idei programból és méltatlan is lenne múltjához” - mondja Tihanyi László, a Zeneakadémia rektor-helyettese, a fesztivál szerkesztő- A szeminárium és a fesztivál fő témái bizottságának tagja, utalva a szombathelyi rendezvény Bartók Béla és Ligeti György zenéje, valamint az etnozenei hatások szerepe a kortárs zenében anyagi nehézségeire. A modern zene - harminchat éves múltra visszatekintő - seregszemléje ennek ellenére a nyár egyik Kurzusok ütőhangszerek: James Wood, Gordon Stout fontos hazai kulturális eseménye. tradicionális zene: Váczi Zoltán oboa: Lencsés Lajos vonós kamarazene, gordonka: Éder Pál, Déri György A Bartók Szeminárium megrendezésének ötlete arra az időszakra zongora és zongorás kamarazene: Florent Boffard, Csalog Gábor tehető, amikor erőteljesen élt még a világ közvéleményében az a zeneszerzés és számítógépes zene: Michael Jarrell, Jonathan nézet, miszerint Bartók zenéjét a magyar művészek tolmácsolják a Harvey, Johannes Kretz leghitelesebben. Ennek a véleménynek - ha más nem is - az szol­ gálhatott alapjául, hogy sokan éltek még azon magyar művészek A Bartók Fesztivál koncertjeiből közül, akik személyes kapcsolatban álltak Bartók Bélával. A Mű­ Jeney Zoltán: Halotti szertartás velődésügyi Minisztérium 1966 első felében úgy érezte, hogy kö­ Szakcsi Lakatos Béla (zongora) és Kathy Horváth Lajos (hegedű) telessége a külfölddel is megosztani ezt a kincset, és továbbadni a improvizációs estje fiatal hazai és külföldi művészeknek. így jö tt létre az első Bartók Az Ökrös Együttes táncházzal egybekötött népzenei estje Szeminárium Budapesten, 1967-ben. A tanári karban Kadosa Pál, Az UMZE Kamaraegyüttes hangversenye Sólymos Péter, Hernádi Lajos, Mihály András, Tátrai Vilmos és Sán­ dor Frigyes foglalt helyet, mellettük pedig olyan neves Bartók-szak- Bővebb információ értők tartottak előadásokat, m int Szabolcsi Bence, Denis Dille és a www.hungarofest.hu weboldalon található. Ujfal ussy József. A lendületes indulás után a hetvenes évek fiataljai számára már konzervatív légkört sugárzott a szeminárium. Csak radikális vál­ toztatás által születhetett újjá, melyet az Interart élére 1982-ben Ezt az összetett, de mégis egységes egészet alkotó programot kinevezett Klenjánszky Tamás valósított meg. Szerinte a „fesztivá­ csak a legkiválóbbakkal lehetett megvalósítani. Kialakult egy olyan lok tűzmadarak: mindegy, hogy az elégési folyamat tíz vagy tizen­ magas szakmai színvonalat képviselő csapat, amilyen csak ritkán öt évre korlátozódik, egy fesztivált csakis izzásban lehet éltetni." A adatik meg: Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Rohmann Imre, Kurtág szerkesztőbizottságot a Bartók - új zene mottó értelmében szá­ György, Somfai László, Csengery Adrienne, Wilheim András, Devich mos más célkitűzés is vezette. Klenjánszky „öt pontja" továbbra is Sándor, Perényi Miklós. A fenti koncepció magával vonta olyan tartalmazta Bartók műveinek hiteles interpretációját - elméleti és világhírű zeneszerzők meghívását is, mint John Cage, Ligeti gyakorlati téren egyaránt. Ehhez kapcsolódott még a bartóki élet­ György, Tristan Murail, Jonathan Harvey, Brian Farneyhough. A XX. mű aktualitásának demonstrálása, annak mindenfajta ideológiától századi zenére szakosodott kiváló külföldi kamaregyüttesek közül való megtisztítása, a XX. század más klasszikus szerzőivel együtt pedig az Ensemble Inrecontemporain, az Ensemble Modern, az való tanulmányozása, valamint a magyar zeneéletben is tapasztal­ Asko, a Contrechamps adott koncertet Szombathelyen. Marco ható szakterületi elszigeteltség felszámolása. Stroppa és az Amadinda együttes rendszeres jelenléte mellett olyan előadóegyéniségek is színesítették a fesztivált, mint Végh Sándor, Dorothy Dorrow, Pierre-Laurent Aimard, Saschko Gawriloff vagy Luisa Castellani. A Bartók Szeminárium és Fesztivál néhány éve ismét a kötelező átalakulás szakaszán megy keresztül. Ahogyan azonban az 1985-ös megújulás előkészítése is három évbe telt, az új szakasz megter­ vezése most is hosszabb folyamatot jelent. Az egyik szerkesztőbi­ zottsági tag, Tihanyi László zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektor-helyettese szerint a legfontosabb teendő mindenekelőtt az új tanári gárda verbuválása és összekovácsolása. Ezt lényegesen megnehezíti, hogy anyagi nehézségek miatt ez a rendezvény is egyik évről a másikra él. „Csak hosszú távon gondolkodva lehet igényes szervezőmunkát végezni. Vegetáló Bartók Fesztivált nem érdemes szervezni és méltatlan is lenne múltjához" - fogalmaz Ti­ hanyi. Jelenleg tehát nagy kérdés, hogy a magyar zenei élet nagy aranyalmafájáról újra felröppen-e az a bizonyos tűzmadár. Kurtág Márta és Kurtág György négykezes koncertje a Szombathelyi

Bartók Fesztiválon Fotó: HungaroFest Kht. Várkonyi Tamás

16 Soproni Régi Zenei Napok 2003 Reneszánsz és barokk az Ikva-parton

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Soproni Régi

Zenei Napokat. A kurzusokat, koncerteket és zenetudományi előadást magában foglaló bő egy hét alatt most is neves, olykor világhírű művésztanárokkal találkozhatunk.

Az 1985 nyarán útjára indított rendezvény profilja az évek folya­ mán némileg átalakult: kezdetben sokkal több elméleti-történeti előadást hallhatott az érdeklődő, és mesterkurzusokat sem tartot­ tak. Mára a hangsúly inkább a gyakorlati muzsikálás irányába to­ lódott el, de a játszott—tanított zenék továbbra is a reneszánsz és a barokk korszak alkotásai közül kerülnek ki. Ezen a nyáron öt előadóművész-tanár látogat Sopronba: Barthold Kuijken (fuvola), Anneke Boeke (furulya), Széli Rita (barokk táncok), Martin Klietmann (ének) és Komlós Katalin (fortepiano). A tervek szerint Barthold Kuijken, Malcolm Bilson és Simon Standage a következő években váltják egymást, így minden nyáron más hangszer (és Malcolm Bilson (jobbra) mesterkurzusai mindig sok érdeklődőt vonzanak művész) kap majd kiemelt helyet a rendezvényen. Idén először Sopronba Fotó: HungaroFest Kht. vesz részt tanárként Komlós Katalin, a nemzetközi hírű fortepia­ nista és billentyűs zenei szakértő. tével, neves szólisták közreműködésével. Idén a németországi II A fesztivál koncertkínálata szinte minden napra színvonalas és Desiderio, valamint a prágai székhelyű Ensemble Tourbillon lépnek érdekes esti hangversenyt ígér, melyeken a reneszánsz és a barokk fel, m int vendégegyüttesek. Barthold Kuijken pedig a Festetics Vo­ zene számos műfaja képviselteti magát. A koncertek „szívében" nósnégyessel ad hangversenyt Haydn és Mozart műveiből a fertődi Bach Máté-passiója áll, melyet az Orfeo Zenekar, a Cappella kastélyban. Savaria és a Purcell Kórus ad majd elő, Vashegyi György vezényle- VT

Befejeződött a British Council nyolc hónapon át tartó művészeti sorozata Megtelt és sikert hozott a Showcase

Májusban fejeződött be a British Council nyolc hónapon át zenét megszólaltató Polyphony énekegyüttes, a Korunk zenéjén fellépő Brunei Ensemble, valamint az extravagáns Smith Quartet. tartó művészeti sorozata, a Showcase, amelynek a Gramofon Május közepén Britten-esten lépett fel az egyik legkeresettebb brit is támogatója volt. Állandó telt házak kísérték a zenei, szín­ tenor, James Gilchrist, aki már többször dolgozott együtt Gardinerrel. A budapesti koncerten a Szombathelyi Szimfonikus házi, filmművészeti és képzőművészeti eseményeket. A nép­ Zenekar kísérte, az egyre szélesebb körben ismertté váló Alpaslan szerű, de érdekes zenéket, művészeket felvonultató sereg­ Ertüngealp vezényletével. A British Council alapelvei magukban foglalják a fiatal tehet­ szemle alatt nem egy olyan produkciót hallhattunk, amely ségek támogatását, a még nem annyira ismert, de már „bizonyí­ hiányzó színeket pótolt az idei hangverseny-palettáról. tott" együttesek fel léptetését. Az alapítvány céljai közt szerepel továbbá az általa meghívott produkciók vidékre való eljuttatása is - mondta kérdésünkre Simon Andrea művészeti vezető. Ezért A British Council kezdeményezésére két világhírű együttes látoga­ hallhatja majd novemberben nemcsak Budapest, de a keleti or­ to tté i Magyarországra: a barokk zenét játszó English Concert és a szágrész zeneszerető közönsége is a Tallis Scholarst. Programjai­ kortárs művek előadásában jeleskedő BBC Singers. Ez a két együt­ kat általában magyar társrendező-céggel közösen valósítják meg, tes híven tükrözte a brit alapítvány arra irányuló törekvéseit, hogy hiszen a British Council fő feladata a brit-m agyar kulturális kap­ a magyar közönség ne csak a hagyományait gondosan őrző Nagy- csolatok gondozása, s benne a magyarországi hangversenyélet Britanniát ismerje meg, hanem annak újításokra fogékony, dina­ gazdagítása. mikusan fejlődő oldalát is. Ezt a képet színesítette a reneszánsz VT

GRAMOFON 17 Fesztivál a tiszadobi Andrássy-kastély kertjében A Zongora Ünnepe Keleten

Idén hatodik alkalommal tartják meg Tiszadobon a Zongora­ fesztivált. A rendezvény ötéves története alatt eddig mintegy

harminc zongoraművész adott hangversenyt az Andrássy-

kastély franciakertjében vagy a református templomban.

Ezen a nyáron öt magyar és egy külföldi pianista lép fel 03500 lelket számláló községben. I L í 1

1 1 A koncertek sorát augusztus 7-én Rohmann Imre zongoraestje r?3i L f i r • i i nyitja, aki az idén játszik itt először. A fellépők között most is ott találjuk a fesztivál művészeti vezetőjét, Hauser Adrienne-t, a Párizsban élő Mocsári Károlyt és a Németországból hazautazó Hernádi Ákost. Szintén először jár itt a francia Frangois-Frédéric Guy, aki augusztus 9-én lép fel. Az eddigi évek gyakorlatához hí­ ven, idén is Kocsis Zoltán zárja a koncertsorozatot, ezúttal kama­ razenei műsorral. A közönség és a fellépő művészek egyaránt tik. Nem hónapokkal korábban kell tehát megmondaniuk, m it sze­ visszatérő „vendégként" üdvözölhetik azt a Fazioli zongorát, amely retnének itt előadni, hanem azokat a műveket tolmácsolhatják, Kárászy Szilvia segítségével ju t el a rendezvényre. A hangszert egy amelyek a fellépést megelőző időben foglalkoztatják őket. Nyu­ észak-olaszországi erdő különleges fájából készítik, és minden godt, természetközeli környezetben muzsikálhatnak, és - az ő egyes darabját kézzel munkálják meg, szerelik össze. tapasztalatuk szerint - ideális publikum hallgatja őket. Ez utóbbit A hangulatos, idén is hét-nyolcszáz főre számító szabadtéri Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és a környező települések zene­ koncertek mellett ebben az évben rendeznek Notturno-hangver- szerető lakosai alkotják, de sok közöttük a turista is. A koncertek senyt. Ezen fiatal zongoristák lépnek pódiumra a kastély szalonjá­ után gyakori a közös muzsikálás, a művészek és a közönség tag­ ban. Abban, hogy a fellépő zongoraművészek nagy örömmel és jainak beszélgetése. Mindezek a tényezők közösen járulnak hozzá, felszabadultan játszanak, nagy szerepe van annak, hogy a hang­ hogy a tiszadobi fesztivál nemcsak a zongora, hanem a zene ün­ versenyek műsorát csak két héttel a fesztivál kezdete előtt rögzí­ nepe is Kelet-Magyarországon. VT

Földvári Napok - továbbra is az évfordulók jegyében ti meg az érdeklődőkkel könyv alakban is megjelent alapvető mun­ káját, a Kreatív zenei gyakorlatokat. Ligeti és Jeney köszöntése Négy koncerten lépnek föl a kortárs zene olyan avatott előadói, m int a Componensemble (karmester: Serei Zsolt), a Trio Lignum (tagjai: Klenyán Csaba, Rozmán Lajos és Lakatos György), Jónás Az előző két évhez hasonlóan, idén is az évfordulók jegyében Krisztina, Csalog Gábor, Gyöngyössy Zoltán. Az irodalmi esten rendezik meg a Földvári Napokat. Két évvel ezelőtt Kurtág Jeney művészetéhez szorosan kapcsolódó költők (Petri, Orbán, Tandori) verseiből szaval Vallai Péter. A Huszárik Zoltán rendezte Györgyöt köszöntötték - a világon először-nemzetközi Szindbád-film műsorra tűzése nemcsak azért telitalálat, mert ze­ konferenciával, tavaly Szőllősy András életműve állt a közép­ néjét Jeney Zoltán írta, de azért is, mert köztudott, milyen nagy hatással volt Krúdy Gyula világa a fiatal Ligetire. A rendezvény pontban, míg az idén június 18-22. között zajló Földvári ideje alatt Lantos Ferenc festőművész alkotásait bemutató kiállí­ Napok programsorozata a nyolcvanéves Ligeti Györgyöt tás is látható. Noha a Földvári Napok eddig minden évben több száz fős hall­ és a hatvanéves Jeney Zoltánt köszönti. gatóságot vonzott, és a magyar zenei élet egyik fontos fórumává vált, nem tudni, ünnepelheti-e majd saját tizedik évfordulóját. Szellemi atyja és lebonyolítója, Strém Kálmán - a bizonytalan Ligeti és Jeney művészetén kívül a XX. századi zene és a pedagó­ pénzügyi helyzet m iatt - a fesztivál bezárását fontolgatja. Ez a ma­ gia viszonyával is foglalkozik majd számos zenetudományi előadás gyar zeneélet számára óriási veszteséget jelentene. Ami azonban Balatonföldváron. Apagyi Mária, Esztényi Szabolcs, és Lantos még biztos: 2004-ben a jövőre hatvanéves Eötvös Péter munkássá­ Ferenc zenét és vizualitást összekapcsoló improvizációs bemuta­ ga köré szerveződnek a balatonföldvári események, előreláthatóan tót és előadásokat tart, Sáry László pedig a gyakorlatban ismerte­ a világhírű zeneszerző-karmester jelenlétében. VT

18 2 0 0 4 . MÁRCIUS 2 0. SZOMBAT 2 0 0 3 . DECEMBER 2 6 . PÉNTEK FRICSAY-BÉRLET/A-B 2 0 0 4 . MÁJUS 28. PÉNTEK ZENEAKADÉMIA 19:45 ZENEAKADÉMIA 1 9:45 BKK 19:45 2 0 0 3 . SZEPTEMBER 27. Akira Miyoshi: Kyomon Chabrier: Idill 2 0 0 3 . OKTÓBER 1 8 /1 9 . Bartók: 3. zongoraverseny SZOMBAT gyermekkarra és zenekarra Chabrier: Habanéra SZOMBAT/VASÁRNAP Mahler: 9. szim fónia ZENEAKADÉMIA 1 9:45 Schumann: a-moll gordonka- Chausson: Poéme OLASZ INTÉZET 19:45 szólista: Richard Goode Stravinsky: Kártyajáték verseny Bartók: 1. (fiatalkori) (A BÉRLET 18-ÁN, vezényel: Fischer Iván Reinecke: D-dúr fuvolaverseny Sosztakovics: 15. szimfónia hegedűverseny B BÉRLET 19-ÉN) Rimszkij-Korszakov: Seherezádé szólista: Truls Mork Beethoven: 4. szimfónia "Titok koncert" A bérlet a szóló jegyárból 20% ked­ szólista: Emmanuel Pahud közreműködik: Magyar Rádió szólista: Mark Kaplan szólisták: ??? vezményt ad. Az „A " és „B " sorozat vezényel: Fischer Iván Gyermekkara vezényel: Fischer Iván vezényel: Fischer Iván azonos, különbség csak az októberi vezényel: Michiyoshi Inoue „ Titok-koncert" dátumában van: az 2 0 0 3 . OKTÓBER 1 1. SZOMBAT 200 4. FEBRUÁR 2 7 . PÉNTEK 2 0 0 3 . OKTÓBER 25. SZOMBAT „A " bérletben ez 18-án van, a „B " ZENEAKADÉMIA 19:45 2 0 0 4 . ÁPRILIS 3. SZOMBAT ZENEAKADÉMIA 1 9 :4 5 BFZ PRÓBATEREM 18:00 bérletben 19-én. Ha a bérletet a ze­ André Hajdú: Égető gyermekkorom ZENEAKADÉMIA 19:45 Hanns Eisler: Öt zenekari darab Haydn: D-dúr szimfónia No.57. nekartól vásárolja meg, bonus-je- Grieg: a-moll zongoraverseny Beethoven összes H indem ith: Gyászzene brácsára Sperger: D-dúr nagybőgőverseny gyet kap a Vasárnapi kamarazene César Franck: d -m o ll szimfónia zongoraversenye/2. és vonószenekarra Mozart: Szabadkőműves gyászzene sorozat egyik hangversenyére. Ára: szólista: Yundi Li Beethoven: 2. zongoraverseny Kurtág: Tétel brácsára és zenekarra Mozart: Prágai szimfónia I. kategória 22.500 Ft., II. kate­ vezényel: Asher Fisch Beethoven: 3. zongoraverseny Debussy: Images (Zenekari képek) szólista: Fejérvári Zsolt gória 17.000 F t, I II . kategória Beethoven: 4. zongoraverseny szólista: Lars Anders Tomter vezényel: Lukács Ervin 14.400 Ft. 2 0 0 3 . NOVEMBER 29. szólista/vezényel: Schiff András vezényel: Sylvain Cambreling SZOMBAT 2 0 0 3 . NOVEMBER 8 . SZOMBAT REINER-BÉRLET ZENEAKADÉMIA 19:45 2004. ÁPRILIS 17. SZOMBAT 2 0 0 4 . MÁRCIUS 1 9. PÉNTEK BFZ PRÓBATEREM 1 8:00 Schumann: Zwickaui szimfónia ZENEAKADÉMIA 19:45 ZENEAKADÉMIA 1 9:45 Mozart: g-moll szimfónia K.183 2 00 3. SZEPTEMBER 28. Schumann: a-moll zongoraverseny J .M .Kraus: c-m oll (Gyász) Akira Miyoshi: Kyomon Mozart: G-dúr hegedűverseny VASÁRNAP Schumann: 4. szimfónia szim fónia gyermekkarra és zenekarra K.216 ZENEAKADÉMIA 1 9:45 szólista: Ránki Dezső Haydn: D-dúr zongoraverseny Schumann: a-moll gordonkaverseny Haydn: fisz-moll (Búcsú) Stravinsky: Kártyajáték vezényel: Carlo Rizzi Csajkovszkij: 6. (Patetikus) Sosztakovics: 15. szimfónia szim fónia Reinecke: D-dúr fuvolaverseny szim fónia szólista: Truls Mork Beethoven: Nagy fúga Rimszkij-Korszakov: Seherezádé 2 0 0 3 . DECEMBER 1 9 /2 0 . szólista: Rudolf Buchbinder közreműködik: Magyar Rádió szólista: Selmeczi János szólista: Emmanuel Pahud PÉNTEK/SZOMBAT vezényel: Claus-Peter Flor Gyermekkara vezényel: Rudolf Barshai vezényel: Fischer Iván OLASZ INTÉZET 19:45 vezényel: Michiyoshi Inoue (A BÉRLET 19-ÉN, 2 0 0 4 . MÁJUS 2 8. PÉNTEK 2 0 0 3 . DECEMBER 2 6. PÉNTEK 2 0 0 3 . OKTÓBER 1 2. VASÁRNAP B BÉRLET 20-Á N ) BKK 1 9:45 2 0 0 4 . ÁPRILIS 2 . PÉNTEK ZENEAKADÉMIA 19:45 ZENEAKADÉMIA 1 9 :4 5 Beethoven összes Bartók: 3. zongoraverseny ZENEAKADÉMIA 1 9:45 Chabrier: Idill André Hajdú: Égető gyermek­ zongoraversenye/1. Mahler: 9. szimfónia Beethoven összes zongora­ Chabrier: Habanéra korom Beethoven: 1. zongoraverseny szólista: Richard Goode versenye/2. Chausson: Poéme hegedűre és Grieg: a-moll zongoraverseny Beethoven: 5. zongoraverseny vezényeL: Fischer Iván Beethoven: 2. zongoraverseny zenekarra César Franck: d -m o ll szim fónia szólista/vezényel: Beethoven: 3. zongoraverseny Bartók: 1. (fiatalkori) hegedű- szólista: Yundi Li Schiff András A Solti-bérlet tartalmazza a BFZ Beethoven: 4. zongoraverseny verseny vezényel: Asher Fisch összes nagyzenekari hangversenyét szólista/vezényel: Schiff András Beethoven: 4. szimfónia 2 0 0 3 . DECEMBER 2 7. SZOMBAT és a szóló jegyárból 25% kedvez­ szólista: Mark Kaplan 2 0 0 3 . NOVEMBER 2 8 . PÉNTEK ZENEAKADÉMIA 19:45 ményt ad. Az „A " és „B " sorozat 2 0 0 4 . ÁPRILIS 1 6 . PÉNTEK vezényel: Fischer Iván ZENEAKADÉMIA 1 9:45 Chabrier: Idill azonos, különbség csak a decemberi ZENEAKADÉMIA 1 9:45 Schumann: Zwickaui szimfónia Chabrier: Habanéra Schiff hangversenyek dátumában 3.M.Kraus: c-m oll (Gyász) 2 0 0 4 . FEBRUÁR 7. SZOMBAT Schumann: a-moll zongoraverseny Chausson: Poéme van: az „A" bérlet koncertje 19-én, a szimfónia BFZ PRÓBATEREM 1 8:00 Schumann: 4. szimfónia Bartók: 1. (fiatalkori) „B " bérleté 20-án van. Ha a bérletet Haydn: D-dúr zongoraverseny Haydn: D-dúr szimfónia No.31. szólista: Ránki Dezső hegedűverseny a zenekartól vásárolja meg, bonus- Csajkovszkij: 6 .(Patetikus) M.Haydn: D-dúr kettősverseny vezényel: Carlo Rizzi Beethoven: 4. szimfónia jegyet kap Fischer Iván májusi „ Titok szimfónia harsonára és kürtre szólista: Mark Kaplan koncertjére" és a Haydn-Mozart soro­ szólista: Rudolf Buchbinder Vivaldi: d-moll gordonkaverseny 2 0 0 4 . JANUÁR 1 5 . CSÜTÖRTÖK vezényel: Fischer Iván zat egyik hangversenyére. Ára: I. ka­ vezényel: Claus-Peter Flor M ozart: Esz-dúr szim fónia K.543 ZENEAKADÉMIA 1 9 :4 5 tegória 39.400 Ft, II. kategória szólisták: Szakszón Balázs, Liszt: Tasso - szim fonikus 2 0 0 4 . JANUÁR 1 6. PÉNTEK 26.900 Ft, III. kategória 20.400 Ft. 2 0 0 4 . MÁJUS 2 8 /2 9 . PÉNTEK Szőke Zoltán, Kertész György költemény ZENEAKADÉMIA 19:45 SZOMBAT BKK 1 9:45 (A BÉRLET vezényel: Kovács János Wagner: Walkür - l.felvonás Liszt: Tasso - szimfonikus DORÁTI-BÉRLET/A-B 28-ÁN, B BÉRLET 29-EN) szólisták: Petra Lang, Robert költem ény Bartók: 3. zongoraverseny 2 0 0 4 . FEBRUÁR 2 7. PÉNTEK Dean-Smith, Alfred Reiter Wagner: Walkür - l.felvonás 2 0 0 3 . SZEPTEMBER 2 6. PÉNTEK Mahler: 9. szimfónia ZENEAKADÉMIA 1 9:45 vezényel: Fischer Iván szólisták: Petra Lang, Robert ZENEAKADÉMIA 1 9:45 szólista: Richard Goode Hanns Eisler: Öt zenekari darab Dean-Smith, Alfred Reiter Stravinsky: Kártyajáték vezényel: Fischer Iván Hindemith: Gyászzene brácsára 2 0 0 4 . MÁJUS 2 9 . SZOMBAT vezényel: Fischer Iván Reinecke: D-dúr fuvolaverseny és vonószenekarra BKK 19:45 Rimszkij-Korszakov: Seherezádé A bérlet a szóló jegyárból 20% ked­ Kurtág: Tétel brácsára Bartók: 3. zongoraverseny 2 0 0 4 . FEBRUÁR 2 8. SZOMBAT szólista: Emmanuel Pahud vezményt ad. Az „A " és „B " sorozat és zenekarra Mahler: 9.szim fónia ZENEAKADÉMIA 19:45 vezényel: Fischer Iván azonos, különbség csak az októberi és Debussy: Imgaes szólista: Richard Goode Hanns Eisler: Öt zenekari darab májusi koncertek dátumában van: az (Zenekari képek) vezényel: Fischer Iván H in d em ith: Gyászzene brácsára 2 0 0 3 . OKTÓBER 1 8 /1 9 . „A " bérletben ezek okt. 18-án és máj. szólista: Lars Anders Tomter és vonószenekarra SZOMBAT/VASÁRNAP 28-án vannak, a „B " bérletben okt. vezényel: Sylvain Cambreling A bérlet a szóló jegyárból 10%-os ked­ Kurtág: Tétel brácsára OLASZ INTÉZET 19:45 19-én és máj. 29-én. Ha a bérletet a vezményt ad. Ha a bérletet a zene­ és zenekarra (A BÉRLET 18-ÁN, zenekartól vásárolja meg, bonus- 2 0 0 4 . MÁJUS 15. SZOMBAT kartól vásárolja meg, bonus-jegyet Debussy: Images B BÉRLET 19-ÉN) jegyet kap a Vasárnapi kamarazene OLASZ INTÉZET 19:45 kap a Vasárnapi kamarazene sorozat (Zenekari képek) "Titok koncert" sorozat egyik hangversenyére. Ára: I. "Titok koncert" egyik hangversenyére. Ára: I. kategó­ szólista: Lars Anders Tomter szólisták: ??? kategória 27.600 Ft, II. kategória szólisták: ??? ria 19.500 Ft, II. kategória 13.500 vezényel: Sylvain Cambreling vezényel: Fischer Iván 18.600 Ft, III. kategória 14.700 Ft. vezényel: Fischer Iván Ft, III. kategória 10.000 Ft.

Bérletek vásárolhatók a BFZ Titkárságán (X II., Alkotás u .3 9 /c teL 3 5 5 -4 0 1 5 ,4 8 9 -4 3 3 2 ) és az alábbi jegyirodákban: Zeneakadémia (V I., Liszt Ferenc té r 8 .), Filharmónia Jegyiroda (VII., Madách Imre út 3.), Ticket Express (VI., Andrássy út 18.), Matáv Jegyiroda (VI., Nagymezó u.19.). Rózsavölgyi Zeneműbolt (V., Szervita tér 5.)

SZEZONBÉRLETEK 2003/2004-ES ÉVAD Rolláék a világhálón

A Liszt Ferenc Kamarazenekar már korábban is rendelkezett saját internetes oldallal, az együttes negyvenedik születésnapja alkalmá­ ból azonban a korábbi honlapot kívül-belül újjávarázsolták és kibővítették. A www.lfkz.hu címen található, szinte teljes egészé­ ben kétnyelvű (magyar és angol) honlap Flash-animációval — s Lisztékhez illően Bartók Divertimentójának első taktusaival — üd­ vözli látogatóját. A főoldalon a zenekar elmúlt négy évtizedének impozáns eseményeiről olvashatunk, valamint itt találjuk az egyko­ ri, s jelenlegi tagok névsorát is. Bár a Repertoár menüpont alatt ta­ lálható műjegyzék hossza is tiszteletre méltó, igazán csak a Diszkográfiára kattintva, s a négy oldalra szétosztottan is terjedel­ mes listát böngészve áll el az ember lélegzete: döbbenetes, hogy az együttes mennyi mindenből — köztük alig ismert szerzők műveiből is — készített már felvételt. személyes sorok, valamint az ezeket illusztráló fotók gyűjteménye. A Műsorajánlat a koncertszervezők munkáját hivatott megkönnyí­ Fentieken túl az oldal nemcsak olvasni- és nézegetni-, hanem teni két tucat előre összeállított koncertprogrammal, a nosztal­ hallgatnivalót is tartalmaz. C. Ph. E. Bach, Mendelssohn, Mozart, giázni vágyók kedvenc oldala pedig minden bizonnyal a Galéria, Csajkovszkij, Dvorák és Vivaldi egy-egy tétele mellett Bach teljes ahol a bélyegképekre kattintva közel hetven - köztük számos, első V. Brandenburgi versenyét találjuk az Auditóriumban: ez utóbbit alkalommal publikált - fotót nézhetnek meg. Megtalálható itt a ráadásul nem is audio-, hanem — ma még ritkaságszámba menően zenekar első nyilvános - az alapító-mentor Sándor Frigyes által - streamelt, tehát előzetes letöltés nélkül is azonnal lejátszható vezényelt — koncertjének meghívója éppúgy, mint jó néhány „nem videóformátumban. Zsoldos Dávid hivatalos" turnéfelvétel. Szintén a rajongók érdeklődésére tarthat számot a vendégművészek által írt elismerő, s néha meghatóan (Cikkünk a negyvenéves Liszt Ferenc Kamarazenekarról a 24. oldalon)

A santa barbarai nyári kurzus és fesztivál alapítói között olyan hí­ A napsütötte Kalifornia rességeket találunk, mint a német szopránénekesnő, Lotte Lehmann — az ő nevét viseli a villa díszterme is — vagy Otto Klemperer, aki Zeneakadémiája 1933 és 1939 között a Los Angeles Philharmonic Orchestra zene- igazgatója volt. Az alapítás körül bábáskodók között volt - mások M usic mellett — Ernst Bloch, Darius Milhaud, Arnold Schönberg, William Pilmrose és Gregor Piatigorsky is. Mivel a környékbeli vagyonos csa­ ládok is felkarolták az ötletet, a MAW évtizedek óta az egyik legjobb im © H a a r the Music.. — és legdrágább - nyári akadémiának számít, ahol 1998 óta min­

2003 Summ er School den hallgató teljes ösztöndíjban részesül. and Festival A MAW honlapja (www.musicacademy.org) tipikusan amerikai June 23 - August 16 stílusú: nem túl csicsás, nem használ semmiféle speciális techno­ lógiát - ellenben jól áttekinthető, gyors és informatív, valamint böngészőfüggetlen, ami idehaza ugyan csak kicsit számít, az USA- piacon jelenlévő Netscape- és Apple-felhasználók miatt azonban ott elengedhetetlen. A honlapon meglátszik, hogy lelkiismeretes kezek gondozzák: minden apró adat megtalálható az idei szezon­ nal kapcsolatban, s a korábbi évek archívuma is meglepően teljes. Valamennyi tanár fényképpel ellátott, részletes életrajzzal szerepel a honlapon, a nyári akadémia teljes nyomtatott katalógusa letöl­ thető és kinyomtatható PDF-formátumban — a jelentkezéshez Végy egy csodálatos, halastavakkal és szökőkutakkal övezett spa­ szükséges űrlapokkal együtt —, néhány kattintással pedig akár tá­ nyol villát a kaliforniai tengerparton, pályáztasd meg a legjobb fi­ mogatóvá is válhatunk! Profi munka. Aki pedig multimédiára atal muzsikusokat a világ minden tájáról, s hívd meg hozzájuk az vágyna, az is megtalálja itt a neki való oldalt, hiszen több mint egy USA művészeti egyetemeinek legnépszerűbb tanárait. így szól a tucat hang- és egy videófelvétel is várja a látogatókat. Music Academy of the West (MAW) receptje, immár 1947 óta. ZsD

www.gramofon.hu - Klasszikus és Jazz az interneten Együttműködésben a www.fidelio.hu Online Zenei Magazinnal

20 Széderest és zsolozsma Grazban Tavaszi egyházzenei fesztivál Európa kulturális fővárosában

Évszázadok óta magától értetődően kapcsolódik egymáshoz küszködött; a János-passió pedig 1724-ben született, egy évvel azu­ tán, hogy a Tamás-templom karnagya lett. A zenemű lírai és drámai zene és vallás. Művészet és hit ilyen összeolvadásában a zene szépsége ilyen „kiszerelésben" is felülmúlhatatlan, Fritz Steinbacher a szentséget közvetíti: Bach lános-passiójában a keresztre erőteljes tenorja meggyőzően közvetítette az Evangélista szavait, és a rillingi tökélyhez szokott fülnek mindenképp izgalmas kontraszt­ feszítés kínszenvedéses áldozathalálát, a Lumen Christi him­ élményt nyújtott az előadás. nuszában a feltámadás örömét éli meg újra és újra a keresz­ Nagyszombat délutánján az audiofilek új grazi templomába, a Helmut-List-Halléba sereglett a nagyérdemű: a stájer származású tény hívő. A dervisek táncát kísérő vad dobolás éppúgy a Bach-kortárs, Johann Joseph Fuchs II Fonté della Salute című transzcendencia megtapasztalásának misztikus élményéhez sepolcróját vitte színre a világhírű II Giardino armonico. Fuchs 1715-től a bécsi udvar fő karmestereként ténykedett, és a császári ver hidat, mint ahogy a zsidó ünnepi ének is a Teremtő aka­ ház nagyböjti épülésére írta az opera és az oratórium jegyeit társí­ ratával történő feltétlen azonosulást hirdeti. tó - bűn, irgalom és kegyelem, megátalkodottság és megbocsátás örök kérdéseit boncolgató - művét. A szövegkönyv szerzője, Pietro Pariati bécsi udvari költő mélyen humanista meggyőződéséről tett bizonyságot, amikor a megátalkodott lator előtt is nyitva hagyta a Ezekből az ősi, nagyon intenzív energiákból kívánt érzékeltetni va­ belátás, megbánás és megváltás útját. A vetített háttér és a szólis­ lamit idén tavasszal a grazi Psalm (Zsoltár) fesztivál, melyhez ritka ták jelmezei a korabeli, félig szcenírozott előadásokra utaltak. naptári egybeesések adták az ötletet. A három nagy monoteista vi­ Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat éjszaka a Tenebrae-t, lágvallás 2003-ban szinte azonos időben tartotta meghatározó ün­ e régi, ma már ritkán gyakorolt katolikus rítust idézte fel a grazi nepeit. Március 5-e egyszerre volt a kereszténység hamvazószerdá­ Choralschola és a NOVA énekegyüttes. Éjszakáról éjszakára 15 zsol­ ja, azaz a böjti időszak kezdete, és az iszlám 1424. évének első tár hangzott el, hozzá antifonák, responzóriumok és lekciók, s min­ napja. Március 14-én a muzulmánok közös énekléssel és étkezés­ den zsoltár végén kihunyt egy gyertya, mígnem teljessé vált a sötét­ sel ünnepelték az asurát (mely arra emlékezik, hogy Noé bárkája el­ ség. A kereszthalál drámáját hitelesen közvetítette a zsolozsmázás és érte az Ararátot), a síiták ugyanekkor a harmadik imám, Hüsszein a gregorián éteri monotóniája. A különc herceg, Carlo Gesualdo által mártírhalálát gyászolják. A zsi­ dó időszámítás 5763. évének első pészah-napja, a széderest pedig éppen a keresztény nagy­ csütörtökre esett. A hitet kinyilvánító zene egye­ temes gyökere az énekelt ima, a zsoltár. Mindhárom nagy világ­ vallásban a spiritualitás egyik legfontosabb forrásának tekintik őket. A zsoltárok vallástörténe­ tünk alapszövegei, és zeneileg is olyan alapot jelentenek, amely évszázadokon és kultúrákon át elevenen szól. Európa idei kultu­ rális fővárosa, a Mura-parti Graz - történelmi városmagja az UNESCO-világörökség része - ezért választotta a zsoltárt az egyhónapos egyházzenei feszti­ A litván-jemeni származású Timna Brauer és barátainak nyitott széderestje Grazban. Mindhárom nagy világvallás­ vál vezérmotívumául. ban a spiritualitás egyik fontos forrása a zene Fotó: Gramofon-archív Látogatásunk során három nap alatt hat koncertet hallgathattunk végig. Nagycsütörtökön hat szólamban megzenésített responzóriumok kromatikus mozgal­ Timna Brauer és barátai nyitott széderestre, zenével kísért rituális masságukkal, hol zúgópatakként áradó, hol forrásként csobogó, hol lakomára várták a nagyérdeműt. Timna Brauer litván-jemeni gyöke­ tengerszemmé csendesülő dallamvilágukkal egyszerre vallottak rekkel bír, jemeni nagyapja Herzl Tivadar kocsisa volt. Timna Bécs- szerzőjük lelki zaklatottságáról és az újra meg újra átélt misztérium ben és Párizsban tanult zenét, és férjével, az izraeli Elias Meirivel megrendültségéről. 1985 óta koncertezik. Nagypénteken Bach János-passióját szólal­ A három nap zenei sűrűsége és gazdagsága bizonyította: a gra­ tatta meg két grazi társaság: az 1991-ben alapított Capella musi- ziak jó úton indultak el, amikor vallásilag semmiképp sem békés cae és a Klaus Hubmann zenetudós igazgatta A piü voci énekegyüt­ korunkban a zene segítségével kívántak a hitek és kultúrák közötti tes. A „minimalista" kiosztás (kilenc énekes és kis létszámú zenekar) átjárhatóságról üzenni. Kár volna, ha egy ilyen kezdet nem lelne az eredeti helyzetet igyekezett rekonstruálni, hisz mint tudjuk, Bach folytatásra. a lipcsei városatyák fukarsága miatt állandó személyi gondokkal Nagy Márta/Graz

GRAMOFON 21 Múzsák randevúja Zemplénben

A Zempléni Művészeti Napok programjából Az idén tizenkettedszer szállnak alá a múzsák, hogy randevúzzanak Augusztus 16., szombat 19.30 SÁROSPATAK, 19.30 SÁROSPATAK, egymással — és persze velünk - a 19.30 SÁROSPATAK, a Rákóczi-vár udvara A Művelődés Háza zempléni táj kínálta történelmi és a Rákóczi-vár udvara LISZT FERENC Mozart: A VARÁZSFUVOLA természeti díszletek között. A régi MATÁV SZIMFONIKUS KAMARAZENEKAR A Budapest Bábszínház pataki diákok úgy tartották, hogy ZENEKAR Km: KELEMEN BARNABÁS előadása a múzsák nem is az Olümposzon, Vezényel: ERIC SOLÉN - hegedű, KOKAS KATALIN hanem itt, a sárospataki Királyhe­ - hegedű, brácsa Augusztus 23., szombat Augusztus 17., vasárnap 16.00 HOLLÓHÁZA, gyen laknak. A csodák fesztiváljá­ 19.00 TOKAJ, református Augusztus 20., szerda KÁVÉDÉLUTÁN nak 12 éve a bizonyíték arra, hogy templom KIRÁNDULÓKONCERT: Közreműködik: DAVID igazuk volt. PERTIS ZSUZSA - csem­ Borsi, Kassa YENGIBARJAN - harmonika De nemcsak csodákat, hanem baló, RÓBERT GYÖRGY - 15.00 BORSI, Rákóczi-vár 17.00 BODROGOLASZI, valódi társas együttlétet is Ígérhe­ blockflőte LAVOTTA KAMA­ katolikus templom tek Önöknek, hiszen ez alatt a 8 nap 17.00 KISROZVÁGY, RAZENEKAR GITÁRMUZSIKA alatt találkoznak a művészetek Berzseny falu 20.00 RODOSTÓ - Tóth STRAUB TAMÁS és STOYAN YANKOULOV Máté Miklós színműve DRASKÓCZY ZOLTÁN különböző ágai, rég nem látott kollégák találnak új­ (Bulgária), HORVÁTH KASSA, Rodostó-ház 19.30 SÁROSPATAK, ra egymásra, s ami ugyanilyen fontos, megismerhe­ KORNÉL - ütőhangszerek, 17.00 FÜZÉRRADVÁNY, református templom tik egymást a tüneményes apró zempléni falvak la­ LANTOS ZOLTÁN - hegedű a Károlyi-kastély kertje LISZT FERENC KAMARA- kói és az ország különböző részeiből idelátogatók. A 17.00 PÁLHÁZA, Térségi ÖTÓRAI TEA: ILLÉNYI KATI­ ZENEKAR Km.: MARIA hangulatos kirándulókoncertekre érkezők itt nem Művelődési Ház CA - ének és a STÚDIÓ 11 JÓSÉ MORAIS (Portugália) egyszerűen csak koncerthallgató közönség, hanem SOLA SCRIPTURA 18.00 KIRÁLYHELMEC, - zongora olyan vendégek, akiket friss pogácsával és finom TEOLÓGIAI FŐISKOLA katolikus templom ÉNEKKARA ÉS SZIMFO­ JÓNÁS KRISZTINA - ének KIÁLLÍTÁSOK borral fogadnak. Úgy gondolom, az európai színvo­ NIKUS ZENEKARA KROMMER LUCIA - viola nal mellett talán éppen ez a vendégszeretet emeli ki 18.00 TOLCSVA, da gamba, KÓNYA ISTVÁN VIZSOLYI JÁNOS SZOBRAI a Zempléni Művészeti Napokat a fesztiválok sorából. Oremus pincészet - lant (Sárospatak) 12 év nagy idő egy rendezvény életében, s ilyen OREMUS SZALON hosszú idő alatt olyan hagyományok alakultak ki, 19.30 SÁROSPATAK, Augusztus 21., csütörök MÁRTON A. ANDRÁS mint amilyen például a szomszédolás. Az elmúlt a Rákóczi-vár udvara 17.00 SÁTORALJAÚJHELY, festőművész: Hommage években a fesztivál szerves részévé vált a határokon RENESZÁNSZ LAKOMA a városháza díszterme a Bolyai (Sárospatak) BAROKK KÁVÉUZSONNA átívelő kapcsolat, amelynek keretében olykor mi lá­ AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ Közreműködik: a MAGYAR Válogatás a szentendrei togattunk Kassára, Mezőlaborcra, vagy hozzánk ér­ 18.00 ERDÖBÉNYE, HÁRFADUÓ FERENCZY MÚZEUM keztek vendégek Homonnáról, Beregszászról. Büsz­ református templom 18.00 BODROGKERESZTÚR, anyagából (Sátoraljaújhely) ke vagyok arra, hogy az Antenna Hungária által a CANTEMUS GYERMEK- református templom kezdetektől támogatott Zempléni Művészeti Napok KÓRUS JÚLIA BURÁSOVÁ - fuvola SCHMAL KÁROLY KIÁL­ immár évek óta bizonyítja, Európa kulturálisan min­ Vezényel: SZABÓ DÉNES (Szlovákia) PETER TOMKO LÍTÁSA (Sátoraljaújhely) dig is egységes volt, s hogy számunkra a határok 18.00 SÁROSPATAK, - gitár (Szlovákia) II. ZEMPLÉNI már megszűntek. Rákóczi-pince 18.00 FÜZÉRRADVÁNY, PINCEKONCERT Károlyi-kastély INSTRUMENTUMKIÁLLÍTÁS Mint Önök már megszokhatták, a rendezvény BORKÓSTOLÓVAL a LISZT FERENC KAMARA- (Sátoraljaújhely) szervezői évről évre kiemelnek egy-egy gondolatot 18.00 SÁROSPATAK, ZENEKAR tagjainak estje az eseményen belül. Ebben az évben a Rákóczi-sza- Rákóczi-vár, Öregpalota 19.30 SÁTORALJAÚJHELY, HÓDOLAT badságharc kezdetének 300. évfordulójára emléke­ „VOLT EGYSZER EGY piarista templom A NYELVÚJÍTÓNAK zünk. Magyarország e régiója számára a szabadság- ALKOTÓ HÁZ" ESTERHÁZY ENSEMBLE (Sátoraljaújhely) harc különleges jelentőséggel bír, hiszen a Rákócziak 19.00 SZERENCS, 22.00 SÁROSPATAK, ezer szállal kötődnek e tájhoz. Akik most idelátogat­ Rákóczi-vár Rákóczi-vár KŐKAPUI NEMZETKÖZI VUJICSICS EGYÜTTES ELLA PÉTER klavichordestje SZOBORPARK nak, velünk jöhetnek Borsiba, Rákóczi szülőhelyére, 19.30 SÁTORALJAÚJHELY, majd Kassára, a Rodostói-ház udvarára, hogy egy Lavotta Ház Augusztus 22., péntek II. NEMZETKÖZI koncert és egy színházi előadás keretében együtt­ HORVÁTH MÁRIA - ének, 19.00 TOLCSVA, PORCELÁNMŰVÉSZ­ emlékezzünk meg a fejedelemről. SZOKOLAY BALÁZS Ős Kaján étterem PROJEKT kiállítása (Kőkapu) Az Antenna Hungária nevében minden kedves ven­ - zongora DAVID YENG1BARJAN - dégünknek kívánom, hogy a zene, a tánc, a versek és harmonika A X. KÖZÉP-EURÓPAI persze a különleges lakomák élménye mellett fedezze Augusztus 19., kedd 19.00 SZERENCS, MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁSA 16.00 TAKTABÁJ, görög katolikus templom (Tállya) fel a gyönyörű zempléni vidéket, a szebbnél szebb református templom CSEPELI SZENT EFRÉM műemlékeket, a középkori templomokat, várakat. MAGYAR HÁRFADUÓ KÓRUS Érezzék magukat otthon ezen a tájon! 18.00 MÁD, református 19.30 SÁTORALJAÚJHELY, A fesztivál teljes programja Dr. László Géza templom a városháza díszterme és bővebb információ az vezérigazgató PRO MUSICA LEÁNYKAR BAROKK LAKOMA Óbudai Társaskörben. Antenna Hungária Rt. Vezényel: SZABÓ DÉNES Km.: MAGYAR HÁRFADUÓ Telefon: (06-1) 250-0288

22 antenna (§) hungária

Az Esterházy Ensemble Sátoraljaújhelyen Augusztus 21., csütörtök 19.30 Pompakedvelő Miklós nyomdokain Sátoraljaújhely, piarista templom

Az Esterházy Ensemble-t Michael Brüssing és felesége, Brüssing Bécsben és Németországban végzett viola da gamba sza­ kon, és kezdett el behatóan foglalkozni a barytonnal. Ma egyfor­ Brüssing-Andrásfalvy Mária alapította, Bolyki Andrással mán fontosnak tartja a gambát és a barytont: számos historikus együtt. Vonóstriójuk különleges ismertetőjegye, hogy egyik hangszere a közel kétszáz éve feledésbe merült baryton.

Ennek a rezonáns húrokkal ellátott, viola da gamba-szerű instru­ mentumnak a fénykora arra az időre tehető, amikor „Pompa­ kedvelő'' Miklós herceg állt az Esterházy-udvar élén. A herceg kitűnő barytonjátékos volt; kedvenc hangszerét mindenhová - még Párizsba is - magával vitte. Noha többen írtak számára erre az instrumentumra, udvari zeneigazgatója, Joseph Haydn emelte azt művészi magaslatokra. Közel 170 barytonművet vetett papírra az 1760-as és 1770-es években, amelyek a kamarazene-irodalom nagyszerű alkotásai. (Egyszer meg is feddték szegény „Haydn pa­ pát", amiért titokban barytonozgatott, s ráadásul uránál maga­ sabb színvonalon.) együttes tagja, karmesterként és szólistaként több kontinensen Sajnos a művek jelentős része elveszett, de még mindig bőven járt. Felesége, Andrásfalvy Mária a budapesti Zeneakadémia cselló maradt annyi, hogy az Esterházy Ensemble ezeket tarthassa reper­ szakának elvégzése után szintén a bécsi testvérintézményben sze­ toárjának középpontjában. A Zempléni Művészeti Napok egyik rezte meg művészoklevelét viola da gamba tárgyból. A trió harma­ legszebb helyszínének számító, sátoraljaújhelyi piarista templom­ dik tagja, Bolyki András — miután 1988-ban megnyerte az Orszá­ ban is Joseph Haydn, valamint zenekarának híres koncertmestere, gos Brácsaversenyt - a Budapesti Fesztiválzenekarba szerződött. Tomasini alkotásaiból adnak elő. Természetesen korhű hangsze­ Közel másfél évtizede az Erkel Ferenc Kamarazenekar szólam- reken játszanak, mert fő törekvésük, hogy a művek — származza­ vezetője. M int a Bolyki Brothers egyik tagja, a vokális jazz világá­ nak bármely korból - úgy csendüljenek fel, ahogyan egykoron a ban is o tth o n érzi magát. zeneszerzők elképzelték őket. A trió alapító tagja, Michael Várkonyi Tamás

Eric Sóién és a Matáv Szimfonikusok Sárospatakon Augusztus 16., szombat 19.30 Svéd karmester dirigálja a nyitókoncertet Sárospatak, a Rákóczi-vár udvara

Az előző évekhez hasonlóan, idén is több olyan fiatal művész zenekar fellépését teszi lehetővé. A hangverseny műsorát is ezen körülmények figyelembe vételével állították össze a szervezők: kap fellépési lehetőséget a Zempléni Művészeti Napokon, Rossini Selyemlétra-nyitánya és Brahms Haydn-variációi után akik valamelyik rangos zenei versenyen előkelő helyezést Beethoven Hetedik szimfóniája csendül föl. Eric Sóién egy hónappal budapesti harmadik helyezése után értek el. Régi gyakorlat ez; tavaly a legutóbbi Nemzetközi harmadik lett azon a spanyolországi karmesterversenyen is, mely­ Liszt Ferenc Zongoraverseny harmadik helyezettjét, az olasz nek zsűrijében Sir Neville Marriner elnökölt. Sóién a németország­ beli Oldenburg színházának első karmestereként egyre nagyobb Massimiliano Motterlét hívták meg. Idén - Kelemen Barnabás tapasztalatra és repertoárra tesz szert. Eddig kétszáznál több és Kokas Katalin mellett - Eric Solénre esett a házigazda operaelőadást vezényelt; Mozart, Verdi, Wagner, Offenbach és Leoncavallo operáin kívül Britten, Janácek színpadi műveit is diri­ Liszt Ferenc Kamarazenekar választása. gálja. Ezek mellett számos kortárs operát - köztük Ligeti György alkotását, a Grand Macabre-t — is vezényelt már. Több alkalom­ A fiatal, harmincnégy éves karmestert jól ismeri a magyar közön­ mal szerepelt a stockholmi, illetve a malmöi operaházban. Svédor­ ség, hiszen harmadik helyen végzett tavaly májusban, a Magyar szág legtöbb zenekara élén is fellépett már, valamint számos Televízió X. Nemzetközi Karmesterversenyén. A Zempléni Mű­ szimfonikus koncertet dirigált más skandináv államokban is. vészeti Napok nyitókoncertjén a Matáv Szimfonikus Zenekart ve­ A Matáv Szimfonikus Zenekarnak nem ez első fellépése a Zemplé­ zényli a sárospataki Rákóczi-vár udvarán. Ez az akusztikai tér, va­ ni Művészeti Napokon. Három éve nagy sikerrel adták elő Kovács lamint a történelmi környezet csak kisebb, mintegy ötven fős János vezényletével Liszt Faust-szimfóniáját. VT

GRAMOFON 23 Négy évtizede pódiumon, s tizenkettedik éve Zemplénben a Liszt Ferenc Kamarazenekar Félszavakból is értik egymást

Negyvenedik születésnapját ünnepli a méltán világhírű Liszt

Ferenc Kamarazenekar. Rolla János és csapata hatalmas utat

tett meg az elmúlt négy évtizedben, és generációk nőttek fel

az ö muzsikájukon. Rolla azt mondja, mindmáig a zene szere-

tete tartja össze őket, s már évek óta tudatosan nevelik a sa­

ját utánpótlásukat.

„Frici bácsi rövidnadrágos zenekara". Kezdetben így emlegették a zeneakadémistákból alakult vonós kamaraegyüttest, amelynek művészeti vezetője Sándor Frigyes volt, s amely negyven évvel ezelőtt, egészen pontosan 1963. március 18-án adta első hangver­ senyét, a Zeneakadémia nagytermében. Máig büszkén őrzik e kon­ cert stencilezett meghívóját, melyből kiderül, hogy az esten Corelli, Vivaldi, Debussy, Farkas Ferenc és W einer Leó kom pozícióit já ts z o t­ ták. „Sándor Frigyes volt a konzervatórium igazgatója és a növen­ dékzenekar vezetője. Keze alatt ismerhettük meg a zenekari játék alapjait" - idézi fel a kezdeteket Rolla János, az együttes művészeti vezetője. „Amikor megalapítottuk a magunk zenekarát, kértük, ta­ nítson bennünket továbbra is. Mesterünk lett másfél évtizedre. A mi generációnk az ő hegedűiskoláján nevelkedett fel. Pedagógiai, művészi, előadói tapasztalatainak részesévé váltunk. A zene szere- tetére nevelt bennünket, és szerintem ez tartja mindmáig össze a társaságot." A Zeneakadémia elvégzése után a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjai nagy szimfonikus zenekarokban (Állami Hangversenyzenekar, Operazenekar, Rádiózenekar) helyezkedtek el, s évekig csak „mellék­ állásban" folytathatták a kamarazenekari munkát. A hetvenes évek elejétől azonban egyre több külföldi meghívást kaptak, s a Hunga­ Rolla János: egy-egy turné rákényszerített az alkalmazkodásra, megtanul­ roton is mind gyakrabban foglalkoztatta őket. Az évek során több, tunk együtt élni. Olyan ez, mint egy sok éves házasság mint egymillió lemezük kelt el, ami a klasszikus zenében, hazai vi­ szonylatban rendkívüli teljesítmény. A zenekar önállósulására A Liszt Ferenc Kamarazenekar a hetvenes-nyolcvanas években az 1976-ban nyílt lehetőség: ekkor mindannyiukat az Országos Filhar­ egész világot bejárta, s mindenütt nagy elismerést szerzett. Olyan mónia vette státuszba. sztár-muzsikusokkal dolgoztak együtt rendszeresen, mint Maurice André, Isaac Stern és Jean-Pierre Rámpái. A rendszervál­ tás után az együttes helyzete egy időre bizonytalanná vált, de aztán - alapítványi működési formában, Szol­ nok város támogatásával - újra stabilizálódott, s foly­ tatták sikersorozatukat. A kilencvenes évek elején Rolla János kezdeményezte a Zempléni Művészeti Napok létrehozását: a fesztivált - amelynek főtámogatója kezdettől az Antenna Hungária Rt. - idén már tizen­ kettedszer rendezik meg. „Egy-egy turné rákényszerített bennünket az alkal­ mazkodásra, megtanultunk együtt élni. Olyanunk va­ gyunk, mint a sok éves házasságban az emberek, akik félszavakból is értik egymást, kitalálják egymás gondo­ latait" - mondja Rolla a negyvenedik születésnap al­ kalmából. A Liszt Ferenc Kamarazenekar alapítói közül már csak néhányan - Weisz Zsuzsa, Kostyál Kálmán, Lovas György, Rolla János - maradtak az együttesben. Régóta tudatosan nevelik a saját utánpótlásukat, s A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1998-ban, fennállása harmincötödik évfordulóján, Rolla szerényen azt mondja, „talán még tud profitálni Zemplénben. Az egykori alapítók közül mára csak Weisz Zsuzsa, Kostyál Kálmán, Lovas belőlünk az a fiatal muzsikus, aki hozzánk kerül." György és Rolla János maradt az együttesben. Evek óta tudatosan építik a saját utánpót­

lásukat, szívesen hívnak maguk közé fiatalokat Fotók: Gramofon-archív Retkes Attila

24 antenna (§) hungária

Horváth Mária nyolcszáz év terméséből válogatta első szólólemezének repertoárját Augusztus 18., hétfő 19.30 A gregoriántól a kortárszenéig Sátoraljaújhely, Lavotta Ház

A koncertlátogatók egy része számára Horváth Mária mezzo­ szoprán énekesnő neve bizonyára kevésbé hangzik ismerő­ sen. Ennek talán csak egyik oka az, hogy viszonylag későn került érdeklődési körébe a szólóéneklés. Az évek folyamán számos énekegyüttes és kórus tagjaként több iskolával, ze­ nei felfogásmóddal találkozott. Ilyen volt a Győri Leánykar, majd később a Schola Hungarica, míg a Budapesti Tomkins

Énekegyüttesben alapító tagként tizenhat évig énekelt.

„Korán megérlelődött bennem az elhatározás az iránt, hogy megismerjem az énekművészet helyes technikáját, mechaniz­ musát. Ebben két kiváló tanár volt segítségemre: a néhány éve elhunyt Pauk Anna és a kilencvenkettedik életévében járó Váginé Gödel Hilda. Nekik köszönhetem, hogy megismertem az éneklés minden csínját-bínját" - emlékezik vissza. Horváth Má­ ria énekművészi pályafutása lényegesen eltér a megszokottól. A Tomkins Énekegyüttessel adott több száz koncerttel és kamara­ énekesi tapasztalattal a háta mögött fordult a szólóéneklés fe­ lé. Több magyar zongoraművésszel adott azóta dalestet. Partne­ re volt többek között Csalog Gábor, Hauser Adrienne, Kemenes András, Kocsis Zoltán, Szilasi Alex, Várjon Dénes és Vásáry Ta­ más is. Szokolay Balázzsal a Zempléni Művészeti Napok kereté­ Az elmúlt években jó néhány kortárs magyar zeneszerző ajánlotta kom­ ben kerül sor első közös estjükre. Számos kortárs magyar pozícióit Horváth Máriának Fotó: bobra János zeneszerző ajánlotta neki kompozícióját, és a mai muzsika ava­ to tt előadójaként tartják őt számon. Jeney Zoltán, Kondor Adám, Hamari Júlia partnereként Purcell Dido és Aeneasában. Nagy Serei Zsolt, Sári József, Sáry László, Szokolay Sándor csak né­ megtiszteltetés volt számomra, hogy a világhírű alt néhány évvel hány név azon szerzők közül, akiknek műveit rendszeresen későbbi visszavonulásakor engem kért meg, hogy énekeljem he­ előadja. Fontos esemény volt számára, amikor a kilencvenes lyette a főszerepet, mintegy átadva ezzel a stafétabotot. Didó évek elején Kurtág What is the Word című művében az öttagú alakja azóta is életem egyik fontos részét képezi" - mondja. Ho­ háttérkórus egyik szólamát énekelte. A szerző betanításában gyan szerepelhet egyazon énekes repertoárján Purcell és Sáry számos európai nagyvárosban és együttessel adta elő a darabot, László neve? - kérdezhetnénk a megszokott gyakorlatra hivatkoz­ többek között Eötvös Péterrel és az Ensemble Modernnel is. „Ne­ va. Kevesen vannak ugyanis, akikről ez elmondható, de Horváth héz szólamom ellenére, nagyon kedvessé vált számomra ez a da­ Mária esetében az énekelt stílusok kivételesen széles skálájáról rab és több fantasztikus koncertélményem fűződik hozzá. beszélhetünk. A gregorián zene hangzásvilágát éppúgy közel érzi Kurtág Györggyel való ismeretségünk kezdete azokra az időkre magához, mint például Kondor Ádám vokális műveit. Zenei név­ nyúlik vissza, amikor még egy kottából énekeltünk a Schola jegy gyanánt jelentette meg első szólólemezét 2001 -ben, amely­ Hungarica próbáin" - mondja. A magyar kortárs művek - bele­ re a műveket körülbelül 800 év zenei terméséből válogatta. Ru­ értve Serei, Csapó és Sáry László operáinak ősbemutatóit is - galmas hangterjedelmű mezzoszoprán lévén, nem okoz gondot megszólaltatása mellett több külföldi alkotás hazai bemutatója számára a mélyebb alt és a magasabb szoprán szólamok megszó­ fűződik nevéhez. Ilyen volt például a zenetörténeti tettként em­ laltatása sem. Ezt a tulajdonságát jól tudja kamatoztatni a hang­ legetett hangverseny 2000-ben, amikor Boulez Gazdátlan kala­ faji határokat nem tisztelő kortárs kompozíciókban és a középko­ pács című művének páratlanul nehéz vokális szólamát énekelte ri zenékben egyaránt. Pályafutását számos elismerő kritika — el a Serei Zsolt vezette Componensemble-val. többek közt Kroó Györgyé is - kísérte és kíséri mind a mai napig. Mindezek ellenére tévedés lenne azt hinni, hogy Horváth Mária Horváth Mária Szokolay Balázzsal együtt - a sátoraljaújhelyi csak a modern zene specialistája. Többször vett részt a Budapesti Lavotta Művészeti Iskola hangulatos kamaratermében — ezúttal Kamaraopera produkcióiban, és másokkal is énekelte régebbi ko­ népszerűbb műsorral, Mozart, Haydn, Rahmanyinov és Bartók rok zenéit. „Szívesen gondolok vissza arra az időszakra, amikor a dalaival lép fel. Tomkins Énekegyüttes közreműködésével többször léphettem fel Várkonyi Tamás

GRAMOFON 25 Horvath Kornél ütőhangszeres duója es Lantos Zoltán Augusztus 17., vasárnap 17.00 A szent téboly határán Kisrozvágy, Berzseny falu

Távol-keleti, balkáni és magyar, jazz és folk egyszerre.

Kecsegtető koktél azok számára, akik mindig valami újban gondolkodnak, ha zenéről van szó. A Zempléni Művészeti

Napok nagyrészt komolyzenei programja mellett mindig akad egy-két izgalmas jazz-formáció, amelynek kreativitása friss színfolt a fesztivál gazdag programjában. Az első számú magyar ütőhangszeres, Horváth Kornél és bolgár kollégája,

Stoyan Yankoulov közös produkciójának, a Percussion

Projectnek Lantos Zoltán hegedűművész a közreműködője.

Lantos Zoltánt nem könnyű koncerten elkapni idehaza; igazi rejtőzködő művész, zenéje pedig valódi kuriózum - olyan fűszer, ami akkor a legjobb, ha finoman adagolják. A hegedű a jazzben zseniális bravúrokra képes — jól tudják ezt azok, akik szívesen hall­ gatják Stephane Grappelli játékát. Lantos azonban ennél is tovább

Stoyan Yankoulov Fotó: www.ritmusdepo.hu

vágyott, és bizony olyan messzire jutott, ameddig magyar zené­ Fent: Horváth Kornél Fotó: www.ritmusdepo.hu szek közül kevesen. Lantos ösztöndíjat kapott Indiába, és Delhiben Lent: Lantos Zoltán saját kvartettjével, a Mirrorworld-del. Balról jobbra: kevés híján kilenc évet töltött az észak-indiai klasszikus zene gyé­ Horváth Kornél, Juhász Gábor, Lantos Zoltán és Dresch Mihály mánt tisztaságú dallamainak és ritmusainak - rágáknak és táIák­ Fotó: BMC Records nak - tanulmányozásával. Itt olyan zenei világ lett az övé, amely a honi zenei berkeken belül még manapság is szűz mezőnek szá­ Művészeti Napok koncertjére is őt hívta. Horváth Kornél világra­ mít. Lantos hangszeres fellépése fölött nem lehet csak úgy elsikla- szóló érdemeiről méltatlanul kevés szó esik a magyar zenei ni. Egyéni építésű, rezgőhúrokkal kiegészített hegedűinek megszó­ sajtóban. Aki hallotta már bongón, kongán és más jellegzetes lalását telt, mégis éterien lebegő hangzás jellemzi, ám a míves afro-kubai ütőhangszereken játszani, jól tudja, hogy ritmikai telí­ hangszerek alighanem csak kezelőjük intelligens és lélekkel teli tettsége, tempójának biztonsága méltán emelte őt világviszony­ stílusa hatására terítik hangzásuk teljes spektrumát. latban is a legjobb ütőhangszeresek közé. Elő koncerten a hangfe- A hegedű kitűnő ellenpontjának bizonyulnak a különböző ütő­ noménhez társuló látvány bőven tartogat érzéki csalódásokat: hangszerek — jól tudja ezt Horváth Kornél, aki már évek óta já t­ Horváth Kornél keze túlzás nélkül elmosódik játék közben a néző szik Lantossal közös produkciókban. Nem csoda, hogy a Zempléni szeme előtt, miközben a hihetetlen virtuozitás hangjai rendszerint

26 antenna (§) hungária

egyfajta szent téboly határáig kalauzolják az elmét. Horváth Kor­ mellett járta az országot, aki lakodalmas zenészként kereste a ke­ nél színpadi hatásának egyik titka kétségkívül a sebességben van nyerét. Stoyan a jellegzetes balkáni kétfenekű dobon, a tupanon — ez pedig bizony gyakran gyorsul ép ésszel nehezen felfogható kísérte apját (a tupan ismerős lehet a balkáni rezesbandák ked­ tartományokig. Az egyéni kéztechnika segítségével, melyet kiala­ velőinek). A hetvenes-nyolcvanas évek divatját követve, a hagyo­ kított magának az évek során, fantasztikus, felfokozott pörgetések mányos dalok mellett a tangót, a rumbát vagy a rock and rollt is elképesztő magabiztossággal áradnak még az egyszerűbb hangsz­ a népi hangszereken kellett - modern elektromos hangszerek hí­ erekből is, és a meghökkentő ritmusvariációknak egész tárháza ján — elsajátítani. Ez bizony igencsak virtuózzá és sokoldalúvá fej­ hangzik fel egy-egy szólókoncertjén. Horváth Kornél a jazzben lesztette a bolgár zenészek akkori generációját. Yankoulovnak má­ egyedülállóan népszerű Trio Stendhal ütőseként alapozta meg ig is szenvedélye az egymástól egészen különböző lüktetések máig tartó presztízsét, azóta az egyik legfoglalkoztatottabb közös nevezőjének kipuhatolása a koncert során. „A ritmus akkor ütőhangszeres. jó, ha lendületbe hoz, és forgása elvisz messzire" - hangzik a bol­ A Percussion Project másik tagjának, Stoyan Yankoulovnak a gár dobos mottója, amely ezen a ponton szerencsésen találkozik a története hasonlít számos más, balkáni zenész családban felnőtt sokszor meghökkentő hangzásokra oly nyitott magyar előadómű­ előadóéhoz. A 38 éves ütős gyerekkorában harmonikás édesapja vészekével. H. Magyar Kornél

Örmény és argentin dallamok magyar színpadon Augusztus 22., péntek 19.00 David Yengibarjan tangószenvedélye Tolcsva, Ős Kaján étterem

David Yengibarjan művészetében, szemé­

lyében egyaránt kapocs keleti és nyugati zenei nyelvek között. Egyfajta zenei tol­

mács. Aligha lehetne ehhez mérten mél­

tóbb helyet találni szólókoncertje számára

a zempléni régiónál. Az örmény származá­ sú harmonikaművész - akinek produkcióit

az Antenna Hungária Rt. kiemelten támo­ gatja - saját népzenéjének hangzásvilágá­

ra alapozza játékát. A tangó méltó tolmá-

csolója a földgolyó túlfeléről, örmény

motívumokkal megspékelve. David Yengibarjan: Jereván és Buenos Aires dallamait játssza Fotó: BMC Records

túláradóan beszédszerű kifejezésmódja egyrészt saját temperamen­ A fiatal, húszas évei végén járó művész a jereváni zeneiskolában tumából táplálkozik, de másrészt nyilván a tangó műfajának fontos kezdte tanulmányait a nyolcvanas években, ahol stílusát még a kellékei közé is tartozik. A tangó alapvetően fájdalmas hangulatú tangóharmonika orosz zenei alkalmazása határozta meg. Később, műfaj, azonban az értékvesztettség legmélyén mindig ott búvik a alig tizenkilenc évesen került Magyarországra, otthon hagyta a remény már-már vallásos erejű megragadása. Ez az ellentét teszi, csasztuskát, és kiforrott, színpadra érett egyénisége már itt, a Ma­ hogy a tangó nem hal el parttalan busongásokban, hanem olykor ér­ gyarországon szerzett tapasztalatok nyomán bontakozott ki. David zelmi végletek közt ingadozva, de mindvégig megőrzi frissességét — Yengibarjan aligha alakulhatott volna ennyire összetett művésszé és immár évtizedek óta népszerűségét is. a magyar kulturális pezsgés sokoldalúsága nélkül. Maga is elisme­ Az 1999-ben alakult Yengibarjan Trió puritán kamarazenei fel­ ri, a különböző égtájak és kultúrák találkozási pontján a legkülön­ állása nem éppen a tangó hagyományaiból táplálkozik. A harmo­ félébb zenei dialektusokkal ismerkedett meg, s vált mindegyiknek nikát bőgő és akusztikus gitár kíséri, amelyek a közös játék során hiteles tolmácsolójává. szinte mindvégig egyenrangúak a zenekarvezető hangszerével. A Yengibarjan mai játékát alapvetően meghatározzák a hangszer trió első lemezén (Tango Passion - BMC Records) és a koncertre­ őshazájának, Argentínának zenei áramlatai, ezen belül természete­ pertoárban egyaránt többnyire Yengibarjan saját szerzeményei sen a tangó első számú komponistája, Astor Piazzolla életműve. A szerepelnek, amelyek tradicionális argentin dallamokkal, illetve ki­ fiatal művész Budapesten találkozott először Piazzolla zenéjével, sebb részben örmény népdalokkal egészülnek ki. A trió Barcza amikor közreműködött Halász Péter rendező egyik rendhagyó szín­ Horváth József és Juhász Gábor közreműködésével alakult meg, de házi produkciójában, s innen kezdve tartja magát a tangó elkötele­ 2002-től a bőgőt már Egri János, a gitárt Botos Tibor kezeli. zett tolmácsolójának. Szenvedélyes színpadi jelenléte, feszes, mégis hMK

GRAMOFON 27 Regényes és bájos helyszínek Zemplénben Bodrogolaszi, Kisrozvágy, Taktabáj, Borsi és a kassai Rodostó-ház

Az élő művészet - közvetve és közvetlenül - a valóságra irá­ nyítja a figyelmet. A Zempléni Művészeti Napok programjai

évről évre újabb helyszíneken is megjelennek, a publikum rácsodálkozhat a régió kevésbé ismert, ám felfedezésre váró szép vidékeire. Idén négy kistelepülés, Bodrogolaszi,

Kisrozvágy és Taktabáj, valamint II. Rákóczi Ferenc szlovákiai szülőhelye, Borsi lesz a fesztivál újabb meglepetése.

Történelmük regényes vonatkozásokkal is bír.

A mintegy ezer lelket számláló Bodrogolaszi az új helyszínek közül a „legnépesebb" település. Nevét három évvel ezelőtt visszhangoz­ ta a sajtó, a Tisza és mellékfolyói áradása idején. Pedig a Sárospa­ taktól mindössze öt kilométerre fekvő Árpád-kori település árvíz nélkül is igazán érdekes, a hegyaljai borvidék bájos falvacskája. Első írásos em lítése 1244-ből szárm azik, IV. Béla a ta tá rjá rá s után telepített ide olaszokat - vallonokat — királyi vincellérekül, azzal a céllal, hogy a szőlőművelés újra induljon a pusztítás után. Egy­ kor mezőváros volt, különböző szabadalmakkal és vásártartási jog­ gal. 1404-ben a Perényiek birtoka lett, 1504-ben Perényi Imre a maga részét a pálos rendnek adományozta. 1567-ben, az adólajst­ romban törökök által elpusztított településként említik, de hama- A kassai Rodostó-ház homlokzata Fotó: Kassa Mária

Képzőművészeti és kulináris kalandozások

A Zempléni Művészeti Napok nemcsak a koncertekről híres, ha­ riuma körül sürög-forog: egyszerre alázatos és fölszabadult, de nem képzőművészeti és kulináris programjairól is. A borvidék nem cinikusan morbid. Ezen kívül még két látnivaló található Sá­ pincéiben és vendéglőiben lakomáknak és más költői „túlzások­ toraljaújhelyen: a II. Zempléni instrumentum-kiállítás, valamint nak" is helyet szorítanak. Ézsiás István szobrász Hódolat a nyelvújítónak című tárlata várja A sárospataki református templom idén két kiállításnak is ott­ a kalandozókat: az egyik a Lavotta Házban, a másik a Kazinczy hont ad. A fizikai és geometriai témákat kedvelő festőművész, Múzeumban. A közeli Kőkapun ugyanakkor a Károlyi-vadászkas­ Márton A. András Hommage á Bolyai című tárlata a templom télyhoz tartozó nemzetközi szoborpark avatójára invitálják a repozitóriumában lesz látható. Márton a nyolcvanas évek végétől művészetkedvelő közönséget, itt porcelán-kiállítás is lesz, míg a alkot, elsősorban a természettudományok, a zene és a térgeomet­ tállyai Mailloth-kastélyban a X. Közép-Európai Művésztelep mun­ ria inspirálják, s e tételekkel analóg módon, „humán törvény- káit mutatják be. szerűségek" felismerésére törekszik. Kompozíciói szűkszavúak, S mivel nemcsak igével él az ember, érdemes előre összeállítani szürrealizmusba hajlók. Munkáival kapcsolatban kulcsszó a fe­ a fesztivál kulináris programját is. Az első nap délutánján költé­ gyelmezettség, mely abból a meggyőződésből táplálkozik, hogy a szettel és zenével lehet oldódni a tolcsvai Oremus pincészetben, festészet „kézműves" jellege ellenére is alapjában szellemi tevé­ amely kiváló előkészítése lehet a sárospataki reneszánsz lakomá­ kenység. Márton képei mellett Vizsolyi János szobrászművész al­ nak. Ez utóbbi a fesztivál elmaradhatatlan eseményének bizonyult kotásai szerepelnek a sárospataki templomban. A művész precíz a korábbi években is. Másnap, Sárospatakon koncerttel egybekö­ kidolgozású, monumentális hatású márványszobraival legutóbb a tö tt borkóstoló, valamint Tolcsván a francia konyhaművészek által Vigadó Galériában találkozhatott a publikum. Vizsolyi művei igen vezetett Ős Kajánban magyaros ízek lephetik meg a művészetpár­ nagy szakmai sikereket arattak az elmúlt években. tolókat. Harmadnap ráérős sváb délután Hercegkúton, a Gombos- Sátoraljaújhelyen Schmal Károly festményeit mutatják be a pia­ hegyi-pincesornál, de a kőkapui szoborpark avatója után se sies­ rista templomban. Schmal művészete olyan világba kalauzolja a sünk tovább: itt a Károlyiak egykori kastélyába, vadászlakomára befogadót, amelyben együtt él a rend és a zűrzavar. Festészete lé­ invitálják a nagyérdeműt. Augusztus 20-án ötórai tea lesz gies és tiszta, témája a kereszt, a megfeszítés eszköze, a világok és Füzérradványban lllényi Katicával és a Stúdió 11 -gyei, 21-én pe­ nézőpontok találkozása. Erdélyi Dániel megfogalmazásában a ke­ dig elegendő lesz némi barokk kávéuzsonna, hárfaszóval, Sátoral­ reszt Schmal művészetében „a találkozás az elmúlással, a többé jaújhelyen. Másnap is lesz barokk zene, de itt már nemcsak uzson­ nem-találkozással." A művész a lét és a halál, a megváltás miszté­ na, hanem igazi lakoma várja a vendégeket. TG

28 antenna (§) hungária

rosan újjáépült. A terebesi pálosok 1598-ban vették birtokukba, 1606-ban Bocskai fejedelem elfoglalta, a pálosok csak 1610-ben kapták vissza birtokukat. Az újhelyi pálosok 1651-ben a terebesiek többi birtokával együtt az olaszit is átvették. A legenda szerint a faluhoz tartozó Csók-dűlőt Báthory Zsófia egy csókért adta oda az újhelyi pálosoknak. Olaszi 1786 után került a vallásalap tulajdonába, 1808-ban Lónyay Gábort jegyezték földesúrként. A Lónyayak az 1860-as években szép, nagy kastélyt építettek itt - a kastély Mikszáth Kál­ mán Különös házasság című regénye több fejezetének helyszíne. Az 1930-as években tulajdonosa, gróf Lónyay Elemér és neje, Stefánia főhercegnő főként nyáron lakott a díszes kerttel körülvett kastély­ A tolcsvai Kurucz-kastély Fotó: Mészáros István ban. A község döntően református volt, templomuk 1793-ban épült. A görög katolikusok 1644-ben szentelték fel templomukat. A álló Berzseny falu az első régészeti park, ahol a közönség megismer­ római katolikus templom a Bodrog feletti magaslaton, kőfalmarad­ heti, hogyan élhettek eleink a IX-X. században. A régészeti park ványokkal övezve található. Az első templomot ezen a helyen még magában foglalja a Karos község határában teljesen feltárt X. szá­ a XII. században emelték, román kori alapokon épült újjá a XVIII. zadi magyar temető rekonstrukcióját is. A falu folyamatosan éli éle­ században. A II. világháborúig — kimondottan a földre támaszkod­ tét, aminek a látogatók szemtanúi és cselekvő részesei lehetnek. va - 1800 lélek élt meg itt. Taktabáj község nevét 1446-ban A szlovák-magyar határ közelében említik először az oklevelek - Báj­ fekvő Kisrozvágy IV. Béla uralkodása ként lett feltüntetve, a Kállay- alatt a zempléni várhoz tartozott, a család birtokaként. A XVIII. század­ tatárjárás idején elpusztult. IV. Béla ban az uradalom a Patay föld- eladományozta, új tulajdonosai, birtokosoké lett, barokk kastélyát Agen, Igner és Ambrus népesítették Patay Sámuel császári és királyi ta ­ be újra. Birtokosai gyakran változtak, nácsos és neje, Udvarhelyi Mária közöttük megtaláljuk a Sennyeyeket, 1726-ban építtette Tornyos Tamás Szirmayakat és Perényieket is. Kúriá­ kassai mesterrel. A négyszög alap­ ját a Bártfayak építtették. A község rajzú, egy emeletes épületet a sar­ református többségű, temploma kokon toronysisakkal manzárdtető 1796-ban, késő barokk stílusban, a fedte, az egykor várkastélyszerű Pilisi család jóvoltából épült fel. Fes­ épület ma már átalakított formá­ tett, kazettás mennyezetét a Nap, a jában látható. Evangélikus-refor­ Hold és a csillagok ábrái díszítik, az mátus temploma 1782-ben épült, épület ezen része, valam int a padok orgonáját tavaly újították fel. A 1814-ben készültek el. A templom­ kastély ősparkja tájvédelmi terület, nak 1924-ben a falu egyik családja - a környék rőtvadállományban gaz­ eltűnt fiuk emlékére - 20 millió koro­ dag. A település amúgy - akárcsak na értékű harangot adományozott. az előbb említettek - szegény, pe­ Az 1930-as években jelentős római és dig szép. Több figyelmet érdemel­ görög katolikus, valamint izraelita nének. közösség is jelen volt Kisrozvágyon. A kisközség határában a Bod­ A fesztiválnak továbbá van egy új és egy régi-új szlovákiai hely­ rogközi Régi Kultúra Közhasznú Alapítvány honfoglalás kori telepü­ színe, amelyek II. Rákóczi Ferenc életéhez és halálához kapcsolha­ lést épített fel, amely a nyári szezonban látogatható. A 15 hektáron tók. (A fejedelem 1676-ban született a borsi kastélyban, 1735- ben halt meg számkivetésben, a törökországi Rodostóban.) Az 1067-ben alapított Borsi település neve a II. Rákóczi Ferenc Em­ léktársaságnak köszönhetően került újra köztudatba, miután ti­ zenkét éve mozgalmat indítottak a fejedelmi szülőház megmenté­ séért. A ház megmentésére tett kísérletek története egyébként lassan száz éves lesz. Ugyanakkor Rákóczi jelentős zarándokhe­ lyén, Kassán található a rodostói ebédlőház másolata, melyet 1906-ban építettek. Itt helyezték el a törökországi száműzetés emlékeit, a fejedelem saját festésű ebédlőbútorait, valamint fest­ ményeket, leveleket, fegyvereket, családi ereklyéket. A Rodostó- ház a régi kassai városfal épen maradt darabjában, a Hóhér-bás­ tya néven ismert részben kapott helyet, rekonstrukciója tavaly fejeződött be - olyan, mintha új volna. Tölgyesi Gábor

GRAMOFON 29 Kamarakoncertek 2003/2004 Zeneakadémia Nagyterem - Budapest

A bérlet - 4 koncert B bérlet - 4 koncert

2003. október 17. péntek Borogyin Quartet 2004. január 11. vasárnap Perényi Miklós, 2003. november 21. péntek Barbara Bonney Várjon Dénes. Malcolm Martineau Takács-Nagy Gábor, 2004. április 21. szerda Ránki Dezső, Klukon Edit Papp Sándor 2004. május 21. péntek Adorján András, 2004. február 14. szombat Ewald Quintet David Grimal. Pierre Lénert, 2004. április 20. kedd Tokyo Quartet Perényi Miklós, Vigh Andrea 2004. április 28. szerda Pauk György-Jandó Jenő A bérletek megvásárolhatók a Zeneakadémia jegypénztárában. Bérletárak: 4800-7040-9280-12480-15 680 Ft Jegyárak: 1500-2200-2900-3900-4900 Ft

■H- Jakobi Koncert Kft. Strém Koncert Kft.

II. Gödöllői Nemzetközi Liszt Fesztivál V. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál * . , ' V /C •• * Királyi Kastély díszterem Királyi Kastély díszterem 2003. október 22-29. 2003. október 5-13.

2003. október 22. (szerda) 19 óra - Várjon Dénes 2 0 03. október 5. (vasárnap) 19 óra Nyitókoncert Liszt, Bartók, Weiner, Kodály és Kurtág művei Susanne Mildonian, David Watkins “ i i •- és a Budapesti Vonósok v r-y 2003. október 23. (csütörtök) 19 óra - Vásáry Tamás Schumann, Beethoven és Liszt művei 2003. október 7. (kedd) 19 óra David Watkins (Anglia)

2003. október 24. (péntek) 19 óra - T ó th P é te r 2003. október 8. (szerda) 19 óra Susanne Mildonian Liszt és Muszorgszkij művei (Belgium)

2003. október 25. (szombat) 19 óra - Paul Lewis (Anglia) 2003. október 9. (csütörtök) 19 óra Vigh Andrea Mozart, Schubert, Beethoven és Liszt művei Km.: Hajnóczy Júlia (szoprán) Gulyás Dénes (tenor), Szabadi Vilmos (hegedű) 2003. október 26. (vasárnap) 19 óra - Bogányi Gergely Chopin, Liszt művei 2003. október 10. (péntek) 19 óra Jana Bousková (Csehország) 2003. október 28. (kedd) 19 óra - J a n d ó Jenő Mozart, Schubert és Liszt művei 2003. október 11. (szombat) 19 óra Marielle Nordmann (Franciaország) 2003. október 29. (szerda) 19 óra - Szegedi Anikó Chopin és Liszt művei 2003. október 12. (vasárnap) 19 óra Gálahangverseny Marielle Nordniann, Jana Bousková Vigh Andrea és a Budapesti Vonósok

2003. október 13. (hétfő) 18 óra Fiatalok hangversenye Az I. Gödöllői Nemzetközi Hárfaverseny nyilvános döntője

Jegyek válthatók a Zeneakadémia jegypénztárában (tel.: 342-0179) és a Gödöllői Királyi Kastélyban (tel.: 06-28-410124). Jegyárak/Prices: 1000-2000-3000-4000-5000

A Forrás Zenei Klub főtámogatója: Médiaszponzor: Gyémánt fokozatú támogatók: NÉPSZABADSÁG M agyarom ig Icgltcdvaltebb napilapja <Í?GlaxoSmithKline

kobi Koncert Kft. Öten, világszínvonalon fújják ugyanazt Rangos hazai és külföldi koncertek sora vár az Ewald Quintetre

A most befejeződött évadban számos sikeres hangversenyen más, Kovalcsik András, Káip Róbert és Kelemen Tamás. Névadó­ juknak pedig azért választották az 1860-ban, Szentpétervárott lépett közönség elé az Ewald Rézfúvós Quintet, de ezekben született Victor Ewaldot, mert 1912-ben ő komponált elsőként da­ a hetekben is bőven akad dolguk, hiszen az együttesnek rabot két trombitára, harsonára, kürtre és tubára. A kvintett tagjai már korábban is elismertek voltak szólistaként (országos versenye­ három új lemeze születik. ken arattak sikereket), de tisztában voltak azzal, ha együttesként is hasonló eredményeket akarnak elérni, aprólékos, fáradhatatlan, A saját kiadásukban megjelenő album mellett egy CD-t a Közép- fegyelmezett és rendszeres munkára van szükség. Naponta több Német Rádió, egyet pedig a Müncheni Rádió felkérésére készíte­ órát gyakoroltak (s gyakorolnak ma is), hogy kialakítsák a tökéle­ nek el. Az együttes tagjai emellett nyáron, a Bartók Szemináriu­ tes hangzást. mon először muzsikálhatnak az UMZE-ban, majd fellépnek a Erre mindenképp szakítanak időt, bár a kvintett mellett minden­ luganói Nemzetközi Mesterkurzus Fesztiválon, valam int a Zemplé­ ki játszik más együttesben is. Bakó Levente a Danubia Szimfonikus ni Művészeti Napokon. Ősztől is felkérésekkel teli a naptáruk, hi­ Zenekar tagja és az ELTE Kamarazenekarának segédkarmestere, szen az angliai Magyar Kulturális Év londoni nyitóhangversenyén Kovalcsik András a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja, a kvintetté a főszerep, ezt Tarkó Tamás a Danubia követően pedig országos Szimfonikus Zenekarban turnéra indulnak, s tizenkét játszik, Káip Róbert a Ma­ vidéki nagyvárosban muzsi­ gyar Rádió Szimfonikus Ze­ kálnak majd. A sorozat nekarában muzsikál, Kele­ egyik kiemelkedő estje a men Tamás pedig a Police februári, fővárosi hangver­ Big Band tagja. A repertoár senyük lesz, amikor első al­ bővítésében komoly segít­ kalommal adnak önálló séget nyújt az együttesnek koncertet a Zeneakadémia Szentpáli Roland tubamű­ nagytermében. vész, akinek számos átiratot köszönhetnek. Bakó Levente, az Ewald 1998-ban megkapták a Quintet művészeti vezetője franciaországi Narbonne-i szerint az idei esztendő VII. Nemzetközi Rézfúvós hozta a legtöbb felkérést az Kvintett Verseny I. díját, együttes számára, rengete­ 2000-ben a Brémai Nem­ gen ismerték meg őket itt­ zetközi Trombitás Napok hon, s ebben komoly szere­ keretében rendezett meg­ pet játszott a Sine Morbo mérettetés I. díját, Dél-Ko- Művészeti Estek sorozata. A reában az I. Nemzetközi két trombitásból, egy kür­ Rézfúvós Kvintett Verseny tösből, egy harsonásból és első- és különdíját, 2001- egy tubásból álló társulat ben pedig a II. Jan Koetsier azért is jelentkezett két Nemzetközi Rézfúvós Kvin­ esztendővel ezelőtt a Sine t e t t Verseny I. d íjá t is. Morbo pályázatára, mert Emellett számos országban bár számos nemzetközi ver­ vendégszerepeitek, Dél-Ko- senygyőzelmet tudhatott reától Németországon át az magáénak, a hazai zenei Egyesült Államokig tapsol­ életben kicsit idegenkednek hatott estjeiken a publi­ a fúvósoktól. így számukra kum. a Sine Morbo-sorozat je­ A fiatal művészek alap­ lentette az igazi áttörést, Az Ewald Quintet: az álló sorban Tarkó Tamás, Kelemen Tamás, Káip Róbert, vető célkitűzései közé tarto­ ennek köszönhetően figyelt az ülő sorban: Kovalcsik András és Bakó Levente Fotó: Gramofon-archív zik az is, hogy minél széle­ fel rájuk a magyar zenei köz­ sebb körben tegyék ismertté vélemény, s jutottak újabb és újabb koncertezési lehetőségekhez. a magyar kortárs zenét. Neves szerzők műveit mutathatták be az Továbbra is a Sine Morbo Művészeti Estek kiemelten támogatott eddigi évek során, hiszen már Dubrovay László, Tihanyi László, fiatal tehetségei közé tartoznak, így a jövő szezonban nagy or­ Perényi Miklós és Madarász Iván is komponált számukra darabot. szágjáró turnéra indulnak, amely során tizenkét vidéki nagyváros­ Ennek eredményeképpen 2000 decemberében a Magyar Szerzői és ban bizonyíthatják tudásukat, s önálló estet adhatnak a Zeneaka­ Jogvédő Iroda Artisjus-díjjal tüntette ki az együttest. Sőt, még egy dém ián. rangos kitüntetést is átvehetett a mindössze huszonöt éves átlag- Az Ewald Rézfúvós Quintettet 1996-ban alapították a Liszt Fe­ életkorú kvintett: 2002-ben megkapták a Liszt-díjat. renc Zeneművészeti Egyetem hallgatói: Bakó Levente, Tarkó Ta­ Réfi Zsuzsanna

GRAMOFON 31 Változatos koncertkínálat óvodásoknak, iskolásoknak, egyetemistáknak Műsorvezető kerestetik

A gyerek- és ifjúsági koncertek egyik kulcsszereplője a hangversenyeknek. Természetesen egyikük sem főállásban végzi ezt a munkát, mert - noha egyébként meglehetősen sok koncert­ műsorvezető. Mivel ezek a hangversenyek olyan közönségnek ből válogathatunk, egy-egy hétvégére akár négy-öt is juthat belő­ szólnak, amelynek jó része - már csak életkoránál fogva is - lük — ahhoz mégsem elegendő az ilyenfajta események száma, hogy valaki kizárólag ebből megélhessen. Hacsak nem fejleszt ki kevéssé jártas a komolyzenében, mindenképpen szükség van olyan önálló „csomagot", amely szinte bárhova elvihető, bárhol valakire, aki fölkelti az érdeklődésüket, segíti őket a tájékozó­ felhasználható. (Ld. keretes írásunkat Pablo Ariéiról.) A budapesti zenekarok többsége - Nemzeti Filharmonikusok, dásban, ráirányítja a figyelmüket néhány fontos mozzanatra, MÁV Szimfonikus Zenekar, MATÁV Szimfonikus Zenekar, Budapes­ egyszóval végigkalauzolja őket az elhangzó műsoron. ti Fesztiválzenekar, Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, BM Duna Szimfonikus Zenekar - önálló sorozato(ka)t kínál a gye­ rekeknek. Akad olyan, amelyik egyelőre más hangversenyrendező Nagy felelősség hárul a műsorvezetőre, hiszen rajta is múlik, sike­ (a Filharmónia Budapest Kht.) ifjúsági bérletében lép fel, de fon­ rű l-e az ifjú hallgatóságot „odaszoktatni", s rendszeres koncertlá­ tolgatja saját sorozat elindítását (Danubia Ifjúsági Szimfonikus togatót faragni belőlük. Éppen ezért ezt a feladatot nem láthatja Zenekar), és olyan is van, amelyik sajátos jellegénél fogva (Buda­ el akárki: alapfeltétel a kiváló kommunikációs készség és a zené­ pesti Filharmóniai Társaság Zenekara) vagy más okból (Magyar ben való jártasság. Ezek akár Rádió Szimfonikus Zenekara) nem fe lv é te li követelm ények is szervez ilyen koncerteket. A kínálat lehetnének egy olyan kurzu­ Kiváló kommunikációs készség igencsak gazdag, hiszen a felsorol­ son, amelyen kimondottan takon kívül több más intézmény is zenei műsorvezetőket ké­ és a zenében való jártasság. Ezek akár jelen van a piacon gyerekeknek, fia­ peznek. Tudomásom szerint taloknak szóló sorozataival: többek ilyen képzés sehol nem fo­ felvételi követelmények is lehetnének között a már említett Filharmónia lyik az országban, pedig Budapest Kht., amely hagyomá­ valószínűleg nem volna ha­ egy olyan kurzuson, amelyen kimon­ nyosan háromféle bérletet hirdet meg (Mesélő muzsika, A muzsika szontalan. Kovács Róbert, a dottan zenei műsorvezetőket képeznek. Filharmónia Budapest Kht. világa, A zene titkai); az Interna­ tavaly fiatalon elhunyt mű­ tional Buda Stage, amelynek Bon­ sorszerkesztője már öt-hat bon matinéi ma már nyolc bérletbe évvel ezelőtt is dédelgetett ilyen terveket. Úgy gondolta, szükség rendezve várják a gyerekeket; a Zuglói Szent István Zeneház, van utánpótlásra, és nem mindegy, kikből lesznek a mai műsor­ amely a négyféle műsorból álló Pastorale-nak ad otthont. (A kül­ vezetők utódai. Persze munkát leginkább talán vidéken találhat­ földi zenekarok gyerekprogramjairól ld. másik keretes írásunkat.) nának, a fővárosi gyerekkoncertek házigazdáinak mintegy fele A műsorvezetők egyik kategóriájába, mint fentebb utaltunk rá, ugyanis szorosan kötődik a koncertet rendező együtteshez, másik azokat sorolhatjuk, akik közvetlenül - leginkább vezetői minőség­ része pedig hosszú évek óta állandó közreműködője ezeknek a ben — kapcsolódnak az adott zenekarhoz. Ilyen esetben a prog­ ramszerkesztést is szinte mindig maguk végzik, ők találják ki, m i­ kor milyen szálra fűzzék fel a sorozat előadásait, s egyáltalán: m it Pablo Ariel, a „vándormuzsikus" játsszanak ezeken a koncerteken. Fischer Iván, a Budapesti Feszti­ válzenekar zeneigazgatója egyúttal az együttes próbatermében Pablo Ariel izraeli színész, rendező - igazi jolly joker. 1991 óta rendezett Kakaókoncertek műsorvezetői és szerkesztői feladatait számos országba vitte el gyerekeknek szóló koncertműsorait. is ellátja. Jóllehet a gyerekelőadásra szánt szóló- és kamarada­ Ahol arra van igény, vendégjátékként egy izraeli művészkollé­ rabokat az együttes tagjai választják ki, de Fischer dönti el, me­ gája közreműködésével maga mutatja be a produkciót, de leg­ lyek hangozhatnak el közülük, ő állítja sorba őket és alakítja ki a alább ilyen gyakran a helyi zenekarral, karmesterrel, koreográ­ végleges műsort. Egy évek alatt kikristályosodott rituálé szerint, fussal együttműködve, közösen hozzák létre az általa kitalált rendkívül szuggesztíven vezeti végig az ifjú közönséget a zene koncepció és forgatókönyv szerinti, de a helyi viszonyokhoz és ösvényein. Fenyő Gábor, a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója lehetőségekhez rugalmasan adaptált előadást. Szükség esetén eredetileg maga is muzsikus. Unokák és nagyszülők hangversenyei a díszleteket, jelmezeket, bábokat és a világítást is ő viszi ma­ címet viselő bérletük szerkesztő-műsorvezetőjeként sokat merített gával, de ha mindez megvan helyben, csak a rendezés és beta­ más, korábban indult sorozatok, így a Kakaókoncertek tapasztala­ nítás feladata hárul rá. Műsoraiban erős vizuális hatások alkal­ taiból is, de sikerült kialakítania saját stílusát, mellyel barátságos, mazásával igyekszik közelebb hozni a komolyzenét a fiatal családias légkört tud teremteni a Stefánia Palotában rendezett közönséghez. Három koncerttípus szerepel a repertoárján: a koncerteken. A közönség az általa jegyzett, közérthető nyelven zene megközelítése egy ismert történeten keresztül (pl. Péter megfogalmazott, rövid írásos ismertetőt is ingyen hazaviheti, s és a farkas), egy-egy hangszer(csoport) vagy zeneszerző bemu­ ennek segítségével könnyebben felidézheti a hallottakat. tatása, illetve operák rövidített változatának, keresztmetsze­ Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok első állandó karmeste­ tének előadása (pl. Humperdinck: Jancsi és Juliska, Rossini: re szerkeszti és dirigálja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Ének­ Hamupipőke). kar ifjúsági hangversenyeit, ám műsorvezetőként többnyire nem ő lép a közönség elé, pedig a tavalyi koncertévad egyetemistáknak

32 fajta köztes kategóriát képvisel­ nek, hiszen szervezetileg egyetlen koncertszervező együtteshez sem tartoznak, de hosszú ideje adják nevüket és személyiségüket vala­ mely ifjúsági bérletsorozathoz, esetünkben a Nemzeti Filharmoni­ kusokéhoz — de csak ahhoz, így is megteremtve annak egyediségét, szemben azokkal a koncertsoroza­ tokkal, amelyeknek műsorvezetői (például Zelinka Tamás) máshol is vállalnak hasonló szerepet. És itt érünk vissza a képzéshez. Ma még többen rendeznek ifjúsá­ gi koncerteket, mint ahány műsor­ vezető működik, ezért azok az együttesek, amelyek saját berkei­ ken belülről nem tudnak meg­ felelő személyt kiállítani, két dol­ got tehetnek: vagy egy olyan „profihoz'' fordulnak, akire máshol is igényt tartanak, s így nem sajá­ títhatják ki őt, vagy megpróbálnak „felfedezni" egy olyan, lehetőleg szóló bérletében bebizonyította, hogy ebben a szerepben is ismert, és legalább némi zenei affinitással is bíró személyiséget, aki kitűnően megállja a helyét. A középiskolás korosztályt megcélzó valamilyen okból lát fantáziát a feladatban, s akinek a neve eset­ másik tavalyi sorozatát a sikeres reklámszakember és rap-előadó, leg olyanokat is odavonz, akik egyébként nem érdeklődnének any- Geszti Péter vezette Batta András zenetörténésszel, s ez a szokat­ nyira. Ha viszont legalább néhány évente indítanának valahol ilyen lan páros olyan kiválóan működött, hogy az idei szezonban is foly­ (maximum egyéves) képzést, rögtön megoldódna ez a probléma. De tatták a közös munkát, s így lesz ez a jövő évi ifjúsági koncerteken vajon kik tanítanák a jelentkezőket erre a „mesterségre"? is. Ők a műsorvezetők körében az előbb említettekhez képest egy- Aradi Péter

Hogy csinálják külföldön?

A New York-i Filharmonikusok igen sokféle lehetőséget kínál­ Hallban adott öt koncertjével pedig csaknem tizenötezer gyere­ nak a fiataloknak - itt most csak néhányról ejtünk szót. Éva­ ket tud elérni. Külön programban foglalkoznak a fogyatékos donként kétszer, tanítási napokon, általános és középiskolások­ gyerekekkel, melyben megpróbálják a zene segítségével fejlesz­ nak külön-külön tartanak egyórás hangversenyt az Avery Fisher teni képességeiket. Három vasárnap délelőtt körülbelül egyórás Hallban, melyre a diákok tanáraikkal együtt mehetnek el. Bő családi koncerteket tartanak, melyeknek műsorvezetője a egy hónappal a koncert előtt a tanároknak egy felkészítő work- Children's TV egyik ismert munkatársa. Az Izraeli Filharmonikus shopon kell részt venniük, hogy aztán a koncertig hátralévő Zenekar néhány éve átfogó zenei nevelési és közösségi prog­ időben a zenekar által rendelkezésükre bocsátott audiovizuális ramot indított, s az idei évadban elérte a még kezelhető maxi­ és írott anyagok segítségével megfelelően elő tudják készíteni mális létszámot: 6500 általános és 2200 középiskolás vesz részt a koncertlátogatást. Négy szombat délután ifjúsági koncerte­ ennek keretében két-két matinékoncerten és két-három olyan ket rendeznek, melyekre szüleikkel várják a gyerekeket, akik a iskolai órán, melyet a zenekar tagjai tartanak, akik a tanárokat is hangversenyek előtt találkozhatnak a zenekar tagjaival, kipró­ felkészítik a hangversenyeken elhangzó művekből. bálhatják a hangszereket, sőt, akár maguk is készíthetnek Az Orosz Nemzeti Zenekar 1996-ban indította el a Zene va­ hangszert. A 12-17 éveseket három alkalommal invitálják egy­ rázslata elnevezésű programját, mellyel árvaházakban élő, vala­ órás, koraesti koncertre, melyre mindössze tíz dollárért (vagyis mint testi és szellemi fogyatékos gyerekeket próbál minél több kevesebbért, mint amennyibe egy mozijegy és a nélkülözhetet­ művészeti élményhez juttatni. Évente megrendezi a Hogyan lá­ len pattogatott kukorica kerül) másodmagukkal ülhetnek be, s tom a zenét? című kiállítást: a gyerekek rajzait és festményeit a előtte részt vehetnek egy háromnegyed órás programon, me­ zenekar koncertjének napján kiállítják a Moszkvai Konzervató­ lyen vendégművészekkel, szólistákkal találkozhatnak és beszél­ riumban, minden résztvevő ajándékot kap, az első díjas munká­ gethetnek. ját pedig felhasználják a zenekar egyik plakátján. Évente több A Londoni Filharmonikus Zenekar évente 156 workshopot tart, száz hátrányos helyzetű fiatalnak teszik lehetővé, hogy elmenje­ melyeken mintegy négyezer gyerek vesz részt, a Royal Festival nek a Diótörő, illetve a Péter és a farkas előadására.

GRAMOFON 33 j H „Sosem tudtam igazán kikapcsolni" 3 Sólyom-Nagy Sándor pályájáról, Bayreuthról és az új nemzedékről

Sólyom-Nagy Sándor csaknem négy évti­ Salome Jochanaanját is, és az élmény o tt sem volt kisebb. M egked­ velt. Egyengette a pályámat is. Még egy akkoriban hihetetlennek zede a Magyar Állami Opera ház művésze. tűnő San Francisco-i vendégfellépést is elintézett számomra. Az Nyolcvannégy szerepet énekelt, nemzet­ persze más lapra tartozik, hogy az Opera nem engedett el, s így az­ tán elszalasztottam a távoli Amerikát, pedig öt előadáson lehettem közi hírnevét Bayreuthban alapozta meg, volna Jago. És ki tudja, hogyan alakult volna a pályafutásom. itthon és külföldön is világsztárok partne­ G Amikor felidéz egy-egy tapsviharos, bravós estét, mi szerint re volt a színpadon. A Gramofonnak adott osztályoz: saját sikere, az előadás egysége, a szépen megszólal­ interjúban nemcsak pályafutásának leg­ tatott darab, vagy mondjuk egy önnek újszerű rendezői elgon­ dolás alapján? fontosabb mozzanatait elevenítette fel, S-N. S.: Számomra mindig az előadás egysége volt a döntő, a tör­ hanem kedves emlékeiről, látszólag jelen­ ténet költőien szép megformálása mind zenei, mind színészi oldal­ ról. Ritkán mentem haza fütyörészve egy előadás után, arra gon­ téktelen apróságokról is mesélt... dolva, milyen nagyszerű is voltam. Helyette azon morfondíroztam, mi lehetett volna még jobb, hol voltak aprócska, a nem szakmabe­ Gramofon: A visszaemlékezéseit csokorba foglaló Gyökerek, lieknek tán fel sem tűnő pontatlanságok az alakításomban. Őrület, ágak, levelek című kötetben szeretettel emlékezik Békés And­ de soha nem tudtam igazán kikapcsolni. rásra, Mikó Andrásra, de Ferencsik Jánosra és Lukács Miklósra is. Mégis, ki volt a legerősebb hatással önre? G.: Érdekes, hogy visszaemlékezéseiben három szerepet - Jago, Sólyom-Nagy Sándor: Ha egyetlen személyt kell mondanom, akkor Rigoletto, Hans Sachs - a többi fölébe helyezett... egyértelműen Ferencsik. Hihetetlen érzékkel tudta, mi a fontos a ze­ S-N. S.: Eddig nyolcvannégy szerepet énekeltem, s ebből mindösz- nében, mi a fontos a színpadon. A legjobb értelemben volt nagyvo­ sze tizenöt-húsz volt a kisebb, a többi nagy, sőt kifejezetten fősze­ nalú. Az apró nüanszokkal nem törődött. Ha megidézem, máris látom rep. Mindegyik kedves maradt a szívemnek. magam előtt gyönyörű mozdulatait, gesztusait. Többször vezényelte a Nürnbergit, amikor én voltam Sachs. Igazi grand seigneur volt ab­ ban a tekintetben is, amilyen eleganciával tette túl magát az éneke­ sek apróbb hibáin. Olyankor csak annyit mondott, hogy „aki a szín­ padon énekel, az hibázhat is, de mindent ki kell tudni javítani. Ettől még gyönyörűséges maradhat az alakítása, és a teljes mű."

G. Rendkivül tartalmas pályafutásának valamennyi fellépését őrzi emlékezetében, de - vérbeli krónikásként - zsebnoteszei ré­ vén is megőrizte őket az utókornak... S-N. S.: Pedig nálam ez nem volt tudatos. Bár noteszeimet valóban elraktam, de esküszöm, soha nem gondoltam arra, hogy egyszer még jól is jöhetnek, ha írni fogok. Két esztendő történéseinek kivé­ telével megvan minden naplóm ma is. Karrierem egyébként 1964. december 11 -ével indult, amikor Verdi Rigolettójának Ceprano gróf Ferencsik Jánossal próba közben Fotók: Magyar Állami Operaház szerepében debütáltam az Operaház színpadán. Nem túlzás, akko­ riban Budapest - legalábbis az operajátszást tekintve - a világ kö­ G Emlékszik még, miként fogadták az Operában, amikor 1966- zepe volt. Ahogy eszembe jutnak a nevek, énekelhettem Leonie ban, friss diplomásként a „nagy öregek" közé csöppent? Rysanekkel, Plácido Domingóval, Luciano Pavarottival, Carlo S-N. S.: Mindenkihez odamentem, és akkurátusán bemutatkoztam. Bergonzival, Luigi Alvával, Nicolai Geddával, de Renata Scottóval is, Jól vették. Losonczy Györgynek majd leesett az álla, még a szem­ és a sor hosszú lenne, ha fo lyta tn á m . üvegét is levette. Utóbb visszahallottam, miket mondott. Hogy be­ ment hozzá valaki, és nem akart semmit, csak bemutatkozni. Hát, G, Ha arra kérnénk, hogy e végtelennek tetsző előadásfolyam­ az ilyesmi itt nem szokás. Jönnek-mennek az emberek, néha hóna­ ból emeljen ki egyet, melyiket hozná szóba? pokig azt sem tudjuk, ki kicsoda... Én pedig azt éreztem, hogy egy­ S-N. S.: Megmondom. Az 1973 februári Toscát Rysanekkel. Tombo­ ből a keblükre öleltek, és ez az egész pályámon megmaradt. Talán ló siker volt. Korunk egyik legnagyobb szopránja már megjelenésé­ csak a kilencvenes évek elején, a nagy maszekolások idején éreztem vel fantasztikus drámát teremtett a színpadon. Most is szinte bele- csipkelődést innen-onnan, amikor ez ellen szót mertem emelni. borsódzik a hátam, amikor felidézem a gyilkossági pillanatot. Kiitta a kezében lévő pohárból a bort, majd hirtelen odavágta a poharat az G. Egy ideig Nagy Sándor néven lépett fel, de aztán 1972-ban asztal széléhez, ami persze darabokra tört. De ezzel az „akcióval" si­ még odatétette a nagyanyai ágról származó Sólyomot is. De nem­ került elterelnie a figyelmemet néhány pillanatra, miközben könnye­ csak a neve, repertoárja is bővült: sorra kapta az új szerepeket. dén leszúrt. De azok a csodás ívek, legatók is emlékezetesek marad­ S-N. S.: Ez ügyben leginkább Lukács Miklós, illetve Mikó András tak, ahogyan zenélt, amilyen hittel énekelt! Nagy művész volt, pedig nagy-nagy bizalmát éreztem. Lukáccsal együtt érkeztem az Aka­ már nem volt fiatal. Nemcsak Scarpiát énekeltem vele, hanem a démiáról. Én végeztem, ő maradt ott ének-tanszékvezető, de ide

34 is megvalósítani. Szeretem mindig másként formálni a szerepet, de az alapfigura persze nem változhat. Scarpia soha nem lehet vígjá­ téki hős, miként Falstaff sem véreskezű szadista.

G Idővel visszatérő vendég lett Bayreuthban is. Több mint húsz nyarat követően, tavaly azonban végleg búcsút vett a Wagner- szentélytől... S-N. S.: A legtöbbször a Nürnbergiben énekeltem, de Wolfgang Wagner osztott rám szerepet a Tannháuserben, a Parsifalban és a Trisztánban is. Tíz évig Herr Sólyom-Nagy voltam neki, majd elkez­ dett sándorozni. És azóta kizárólag így kezdi hozzám intézett le­ veleit: „Lieber Sándor!" Csináltam magánstatisztikát, és e szerint 22 nyáron összesen 238 előadásban énekeltem Bayreuthban. Bú­ csúzóul kaptam egy gyönyörű bekeretezett színes színpadképet, amin én is rajta vagyok. Meghatódtam, mert Wagner úr személye­ sen nyújtotta át nekem a színpadon.

G, Nem mehetünk el szó nélkül csaknem végzetes hangszalag­ betegsége m ellett sem... S-N. S.: Egy kisebb műtéthez szükséges gerincérzéstelenítés kap­ csán valószínűleg túladagoltak valamit, aminek következtében megsérült az egyik hangszalagmozgató ideg a torkomban. A végén pedig megbénult a bal hangszalagom. Fél évig azt hittem, hogy mindennek vége. De aztán, talán a közben végzett erőteljes foniá- Mihály András (balra) és Wolgang Wagner társaságában az Operaház triai gyakorlatoknak köszönhetően egyik pillanatról a másikra főigazgatói szobájában Fotó: Magyar Állami Operaház megint tudtam énekelni. Már nem akarom eladni magam, de nem énekelek rosszabbul, mint régen... jö tt direktornak, és szinte a vállán hozott a Házba. Tizenhárom éven át igazgatta az Operát, és közben egymás után kaptam tőle G.: 1996-ban elindult viszont az operaházi direktorságért, de a fontos szerepeket. Lukács ezt akként magyarázta, hogy ügyesen, nem futott be. Elárulná, milyen főigazgató lett volna? okosan oldom meg a rám bízott feladatokat, és zeneileg mindig S-N. S.: Mint Wolfgang Wagner. Mert ő képes ötvözni a szigorú­ ott vagyok, ahol kell. Mint karmester, ezt kifejezetten díjazta. Tö­ ságot a legmelegebb, legközvetlenebb kapcsolattartással. Ha kell, kéletesen megbízott bennem. képes ragyogó arccal viccelődni, ha viszont gyorsan kell cseleked­ ni, nyomban határozott lesz. Azonnal kiszálltam volna az éneklés­ 6.: Ha kiírták egy új szerepre, hogy vágott bele? ből, és szerettem volna kifejezetten baráti kapcsolatokat ápolni a S-N. S.: Válaszommal üzenni szeretnék a fiataloknak. Jó ideje ta­ Házban mindenkivel. Úgy érzem, jó direktor lettem volna. nítok az Akadémián, és fájó szívvel kell mondanom, hogy csak el­ vétve találok magamhoz hasonlóan kíváncsi növendéket. Nem a G Akkor legutóbb miért nem vágott bele? tehetségemre célzok, hanem az ismeretlen megismerése utáni S-N. S.: Mert mi, a tíz Kossuth-díjas művész, hoztuk vissza Szinetár vágyra. Amint megkaptam az új szerepet, máris rohantam a kot­ Miklóst. Hatott a levelünk. És úgy érzem, Miklós örült is. Benne tatárba. Végignyálaztam, hány hang benne az enyém, megvan-e a megvan az a bölcsesség, és humor, ami belőlem ilyen fokon talán magyar szöveg. Ezt a fajta lelkesedést hiányolom. hiányzik. Ő most főintendáns. Aligha pályázhatott volna bárki is si­ kerrel mellette. G.: És a figura megismerését is ennyire lényegesnek érezte? Hozzáolvasott? G.: Gyermekei közül egyedül Máté követi a pályán. Örül vagy S-N. S.: Az operajátszásban ez sem elhanyagolható. Persze a zenei inkább félti? tudás az alap, de amit csak lehet, hozzá kell olvasni a szerephez. S-N. S.: Ő is bariton, de világosabb, karcsúbb hang, mint az enyém. Az elején Kutrucz Éva tanárnőm adott a kezembe írásokat, mond­ Tavaly végzett az Akadémián, most az erfurti színházban dolgozik. ván: „Sanyikám ezt olvassa el gyorsan..." Én pedig belemerültem, Bevallom, mindent megtettem, hogy lebeszéljem a pályáról. Mert és élveztem minden információt. De ugyanígy segített ebben má­ küzdelmes, göröngyös. A tehetsége persze megvan, de mert régebben sodik, vagyis jelenlegi feleségem, Pogány Imola is. nagyobb volt a kereslet az énekesek iránt, ma nehezebb befutni.

G.: Egy-egy szerepet többször is megformált, más gárdával, más G.: Töretlen karrierje során megkapott minden elismerést, a Liszt­ dirigenssel, más rendezővel. Fontosnak érezte, hogy a figura díjat követően érdemes, majd kiváló művész, végül Kossuth-díjas ugyanaz maradjon vagy éppen a személyiség különböző tulaj­ is lett. Csak egy valami hiányzik... donságait igyekezett kidomborítani? S-N. S.: Igen, az örökös tagság. Pedig a velejáró előnyöket már él­ S-N. S.: A színházi munkának megvannak a szigorú KRESZ-szabá- vezhetném is. Azt mondták, legközelebb. Én mindenesetre remény­ lyai, amit be kell tartani. De azon belül ezerféle színt lehet és kell kedem. Lindner András

GRAMOFON 35 ? ^ Miskolc vendége Bartók és Mozart 1 l Nemzetközi Operafesztivál az Avas alján

A zene várost épít - mondták az ala­ pítók: Hegyi Árpád Jutocsa színidi­

rektor - 2002-ig a Miskolci Nemzeti

Színház igazgató-főrendezője, vala­

mint Kesselyák Gergely karmester

és Müller Péter Sziámi szövegíró, szervező, színházi mindenes. És va­

lóban: Miskolc városa harmadik éve

úgy tesz június első felében, mintha

máris az Európai Unió egyik régiójá­

nak kulturális központja lenne.

Marton Éva Fotók: Miskolci Operafesztivál Kht. Renato Bruson

A miskolci teátrum ma Közép-Európa legnagyobb színházi komp­ Néhány évvel ezelőtt, a miskolci operatársulat szervezésének lexuma, öt játszóhellyel. Mindegyik másra alkalmas: a XIX. száza­ kezdetén Szikora János rendező A varázsfuvolát állította színpadra. di, klasszicista stílusú, méltóságteljes régi épület pompása hagyo­ Június 12-én ezt az előadást újítják föl, abszolút „regionális" sze­ mányos előadásokhoz, de a mögötte lévő nyári színpad is képes reposztásban. Pamina például Raimondi Ildikó lesz, aki Aradon szü­ látványos produkciók bemutatására. A Játékszín, a Kamaraszínház letett, de német operaházakban és Bécsben lép föl. Sarastrót az és a Csarnok workshopokat, kísérletező elképzeléseket fogadhat ugyancsak Bécsben élő orosz világsztár, Jevgenyij Nyesztyerenko be. Idén egyébként nemcsak a színház, hanem a város és a környék alakítja, Papageno tollruháját az osztrák Anton Scharinger ölti föl, templomai, kastélyai is várják az érdeklődőket. Nemcsak térben, Papagénáét a magyar Herczenik Anna. Tamino a német Wolfgang hanem időben is terjeszkedik a fesztivál: nyolc nappal indult, ta­ Bünten, az Éj királynője pedig a lengyel Aleksandra Zamojska lesz. valy már tízszer hajnalodott a vendégekre az Avas alján, idén ti­ Balettelőadások is kiegészítik az operaprodukciókat, a Szegedi Kor­ zenkét estén kél életre valamely zenemű, jövőre már kéthetesre társ Balett például az utókor által különféle misztikus történetekkel tervezik a fesztivált. körített Mozart-Requiem-re készített koerográfiával vendégszerepei A Bartók +... — Miskolci Nemzetközi Operafesztivál alapkoncepci­ Miskolcon. Szerencsére a táncjáték nem a „rémhistóriákat" dolgoz­ ója, hogy minden esztendőben műsoron legyen Bartók Béla, s mellé za föl, hanem szuverén vízió, amely a zene drámaiságát jeleníti meg. mindig egy másik operaszerző műveit rendelik. 2001-ben, halálának Teljes színpadi produkcióval érkezik Miskolcra a Magyar Állami századik évfordulóján az első vendég Verdi volt, 2002-ben a második Operaház, a Belgrádi Állami, a Prágai Nemzeti és a Rigai Állami Puccini, idén pedig Wolfgang Amadeus Mozart érkezik Borsodba. A Opera. A rigaiak a Cosí fan tuttét adják elő, a belgrádiak viszont nyitókoncerten (június 11.) Mozart hegedűversenyét Szergej Dogadin Bartók pantomimjét, A csodálatos mandarint. A Debreceni Csoko­ szólaltatja meg. Szinte hihetetlen, de a nemzetközi porondon már nai Színház a másik Bartók-táncalkotást, A fából faragott királyfit többszörös versenygyőztes muzsikus mindössze tizenöt éves. A prog­ hozza el a fesztiválra. A budapesti Operaház a Szöktetés a szeráj­ ram második felében a Cantata Profana hangzik el: Bartók kompozí­ ból című művet játssza, s Constanzét a bemutatón megismert ciójának egyik szólamát Fekete Attila énekli, a másikat a kolozsvári vonzó pozsonyi szoprán, Adriana Kohutková énekli. A prágai tár­ születésű Alexandru Agache. A világhírű bariton jól ismeri a darabot, sulat - mondhatnánk: természetesen — a Figaro házasságát mu­ hiszen Solti György vezényletével lemezre énekelte. Ezt az előadást tatja be. A Figaro ugyanis az 1786-os bécsi ősbemutatón nem ara­ Mischa Santora svájci karmester dirigálja, aki ettől az évtől a tott az értékeihez méltó sikert, fél évvel később Prágában viszont Bartók+... fesztivál zeneigazgatója, mivel Kesselyák Gergely Buda­ igazi diadalt hozott a zeneszerzőnek. pesten, az Operaházban kapott fontos feladatot. Koncertszerű előadásban szólal meg a Don Giovanni, sztárven­ Izgalmasnak ígérkezik a Hannoveri Állami Operaház vendégjáté­ déggel a címszerepben: Renato Brusont láthatja-hallhatja viszont ka. Az együttes állandó repertoárján több Mozart-opera is szerepel a magyar publikum. Az énekes tavasszal Budapesten nagy sikerrel - így a Szöktetés a szerájból, A varázsfuvola vagy a Figaro házas­ lépett föl Rost Andrea oldalán a Traviatában. Paolo Gavanelli ko­ sága —, Miskolcra azonban két ritkaságot hoznak, a Zai'dét (június rábbi Rigoletto-alakítására is jó szívvel emlékezünk, s most ő is a 12.) és Az álruhás kertészlányt (június 13.). A Zaíde bizonyos szem­ Don Giovanniban vendégszerepei, ezúttal Leporellóként. Szceníro- pontból a Szöktetés parafrázisának tekinthető. A zeneszerző nem zott változatban is látható lesz a Don Giovanni, Selmeczi György fejezte be darabját, töredékben maradt fenn. A jegyzetek alapján zeneszerző-karmester Auris Társulatának tolmácsolásában. Az Új majdnem három emberöltővel Mozart halála után Anton André Színházban néhányszor már színre került produkciót rendezőként egészítette ki a dalművet, amelyet 1866-ban, Frankfurtban játszot­ is Selmeczi jegyzi. tak először. Az álruhás kertészlányt 1775-ben mutatták be, a kora­ Koncertszerűén hangzik el a Színigazgató című egyfelvonásos beli visszhangok a jövendő zsenit vélték felfedezni a csodagyerek­ is, ugyanígy részletek a Titus kegyelméből. Lesznek bábelőadások ből fiatalemberré serdült tizenkilenc éves ifjúban, Mozartban. (ez a műfaj Mozart korában roppant népszerű volt) és tenorgála,

36 Jevgenyij Nyesztyerenko Mischa Santora Alexandru Agache

műelemzések és zongoraest, amelynek Ránki Dezső a szólistája szakállú herceg várát június 21-én szólaltatja meg a Miskolci (június 16.), valamint filmvetítések konzultációkkal egybekötve. Szimfonikus Zenekar, a herceget Robert Hale énekli, Judit pedig Sass Sylvia festményeit a színház előcsarnokában állítják ki. Az a fesztivál védnöke, a világhírű szoprán, Marton Éva lesz. Hale edelényi rokokó Coburg-kastély falai között is zene szól, a Remé­ februárban és márciusban a berlini Deutsche Operben játszotta nyi Ede Kamarazenekar hangversenye június 13-án hallható. a Kékszakállút: az az előadás Götz Friedrich elképzelése alapján Miskolc egyik ékessége a Szentháromság ortodox templom. Dú­ készült, és az a Jiri Kout vezényelte, aki június 22-én, fesztivált san aranyozott ikonosztáza, értékes szentképei méltó környeze­ záró nagyszabású operagálán a MÁV Szimfonikus Zenekart diri­ tet adnak több koncertnek is. Bartók egyetlen operáját, A kék- gálja Miskolcon. Albert Mária

t a r t ó k + ( A ls z < U 2003

június 11-22. Miskolci Nemzetközi Operafesztivál International Opera Festival Miskolc. Hungary

Fesztivál jegyiroda: Tel.: (46) 516 735. 516 736. Fax: (46) 509 835, E mail: [email protected] www.operafesztival.hu

T i l | r r f

% L ° NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ^ isitaM» g g a :j Vtstewi Hím MINISZTÉRIUMA Ö * * » i* r m 'ifcsuvv 3 0 0 0 w A Magyar Állami Operaház

Wolfgang Amadeus Mozart: 2003/2004-es DON GIOVANNI Operaház, 2003. december 6. karmester: Kovács János szezonjának bemutatói jelmez: Zeke Edit rendező: Kesselyák Gergely

Szokolay Sándor: Benjamin Britten: VÉRNÁSZ A CSAVAR FORDUL EGYET

Operaház, 2003. szeptember 27. Thália Színház, karmester; Oberfrank Péter 2004. január 17., 19., 21. díszlet: Horgas Péter karmester: Oberfrank Péter jelmez: Jánoskúti Márta díszlet: Antal Csaba rendező: Kovalik Balázs jelmez: Benedek Mari rendező: Kovalik Balázs

Erkel Ferenc: Leos Janácek: HUNYADI LÁSZLÓ JENUFA

Erkel Színház, 2003. október 11. Operaház, 2004. március 13. karmester: Medveczky Ádám karmester: Kovács János díszlet: Csikós Attila rendező: Vldnyánszky Attila jelmez: Schaffer Judit rendező: Szinetár Miklós és Harangi Mária

Vincenzo Bellini: Liszt Ferenc NORMA - Kenneth MacMillan: MAYERLING Erkel Színház, 2003. október 17. karmester: Rico Saccani Operaház, 2004. április 24. díszlet: Csikós Attila karmester: Csányi Valéria jelmez: Velich Rita díszlet-, jelmez- és látványterv: rendező: Szikora János Nicholas Georgiadís koreográfia; Kenneth MacMillan

Leó Delibes - Harangozó Richard Wagner: Gyula: COPPELIA LOHENGRIN

Operaház, 2003. október 25. Erkel Színház, 2004. május 2. karmester: Déri András karmester: Jurij Szlmonov díszlet: Fülöp Zoltán tervei nyomán díszlet és jelmez: Alexander Dodge Csikós Attila rendező: Katharina Wagner jelmez: Márk Tivadar tervei nyomán Velich Rita koreográfia: Harangozó Gyula színpadra állította: ifj. Harangozó Gyula „Tizenhét évet töltöttem szállodában" Arcképvázlat Budai Líviáról

Budai Lívia nem várta meg, amíg kezdőként azon a bizonyos csehül nem beszélek, prágai születésű fogorvosomat kértem meg, fordítaná le nekem Janácek-szerepeim szövegét" - meséli. Budai létrán feljebb és feljebb jut. Ehhez túl nagy volt benne Lívia május végén és június elején lépett fel Budapesten, három a bizonyítási vágy. Külföldön próbálta meg ismereteit elmé­ Pikk dáma előadásban. „Az öreg grófnő szerepe azért is nagyon kedves nekem, mert így énekelhetek egy francia nyelvű ariosót is." lyíteni, tudását kamatoztatni. Amint azt fényes operaénekesi Miután 1976-ban, egy grazi Verdi Requiem-előadáson felfedez­ karrierje bizonyítja: sikerült. A napokban a Pikk dáma te egy impresszárió, Németország operaházaiban kezdett énekel­ ni. Aztán 1985-ben úgy döntött, hogy szabadúszóként már csak Grófnőiéként láthattuk a Magyar Állami Operaházban. bizonyos produkciókra szerződik, és ügynökségek kezébe teszi a sorsát. Erre az időszakra úgy emlékszik vissza, hogy „ennek az élet­ módnak - számtalan előnye mellett - megvan az a hátránya, hogy az ember kicsit otthontalanul érzi magát a világban. Nemrég ki­ „Itthon sokáig azzal hitegettek, hogy szükség van rám, de hamar számítottam, hogy pályám huszonnyolc évéből körülbelül tizenhe­ beláttam, hogy ha szeretném álmaimat valóra váltani, akkor vala­ tet töltöttem szállodában. Volt úgy, hogy tíz hónapot is úton vol­ hol máshol kell próbálkoznom. Egyre fokozódó nyugtalanságom tam, megállás nélkül." egyenes arányban nőtt a bennem fortyogó bizonyítási vággyal. Budapesten azért sem voltam könnyű helyzetben, mert olyan nagy Budai Lívia diszkográfiája tucatnál is több felvételt jegyez, de az nevű mezzoszopránok énekeltek akkor az Operaházban, mint énekesnő egyre ritkábban vonul stúdióba. „Mindig nagy hangsúlyt Komlóssy Erzsébet, Szönyi fektettem a színpadi játék­ Olga vagy Erese M a rg it" - ra, a spontán reakciókra, mondja a művésznő. Noha éppen ezért nem kedvelem huszonévesen már lemeze a lemezfelvételeket; képte­ jelent meg, több évtized len vagyok vezényszóra ih- távlatából úgy gondolja, letetten a mikrofonba éne­ hogy csakis külföldön tu­ kelni. Sőt, hallgatóként sem dott igazán kibontakozni. bírom elviselni egy-egy „Úgy éreztem magam itt­ perfekcionista zenei ren­ hon, mint egy mesterséges dező vagy karmester steril, körülmények között élet­ »klinikailag tesztelt« felvé­ ben tartott növény, amely­ teleit. Inkább felteszem nek növekedését nem a sa­ Simionato egy-egy recse- ját életritmusa határozza gő-sercegő lemezét" - ma­ meg. Csak akkor éreztem gyarázza. „Úgy látom, hogy jól magam a bőrömben, manapság alábecsülik a amikor több hónapot tölt­ színészi játék jelentőségét. hettem el egy-egy szerep Szerintem a színpadi moz­ ta n u lm á n yo zá sá va l - és gás az operaéneklés szerves erre csak külföldön nyílt le­ részét képezi. Tudnia kell az hetőségem. Szilárd alapo­ énekesnek a színpadon a kat kaptam ugyan a buda­ lehető legtermészeteseb­ pesti Zeneakadémián, de a ben leülni vagy lépcsőn le­ szakmát igazán a színpa­ jönni. Egy őszinte orrtörlés don, Németországban ta­ vagy köhintés sokszor na­ nultam meg" - summázza gyobb kifejezőerővel bir, távozásának okait Budai m in t egy magas C." Lívia. „1986 óta járok vis­ sza Budapestre, és m inden Budai Lívia úgy gondolja, fellépésemnél nagyon iz­ Magát Lady Macbeth-nek képzelő, idős asszony szerepében, a Luzerni Opera hogy karrierje - közel har­

gulok. Hazai színpadon tel­ kortárszenei produkciójában Fotó: Gramofon-archív minc év után - végéhez kö­ jesen más érzés énekelni." zeledik. „Noha az anyós­ szerepeket is szívesen játszom, az éneklésen kívül sok minden más Budai Lívia négy nyelven beszél, de ennél még több nyelven is érdekel. Például évek óta a japán kertek igézetében élek és fes­ énekel: repertoárján az olasz és német operairodalom remekei tek. Visszavonulásom után nem kötögetni fogok, mintahogyan azt mellett Janácek, Csajkovszkij, valamint francia szerzők művei is nemrég egy kortárs operában tettem, magát Lady Macbethnek szerepelnek. El sem tudja képzelni, hogy úgy vigyen színpadra egy képzelő idős asszonyként. Egyebek mellett a belső nyugalmat és szerepet, hogy nincs tisztában az énekelt szavak értelmével. „Egy békét sugárzó természetet szeretném festményeimen megjelení­ énekesnél rögtön meghallani, ha nem érti, am it előad. Sajnos még teni." mindig sokszor találkozni ilyenekkel a világ minden táján. Mivel Várkonyi Tamás

GRAMOFON 39 Kocsák Tibor zenei vezető a Webber-musical kulisszatitkairól Az Operaház fantomja: szuperprodukció a Madách Színházban

Az Operaház fantomja című Webber-mű magyarországi előadásáért több esztendeje komolyan versenyeztek a hazai színházak, a Magyar Állami Operaháztól a Budapesti

Operettig. Végül a Macskák nálunk példátlan sikersorozatát produkáló

Madách Színház nyerte el az 1986-ban, Londonban bemutatott játék jogát.

Lapzártánk idején (május végén) nagy volt az izgalom a színházban: minden premier előtt elérkezik az a pillanat, amikor a művészek úgy érzik, megoldhatatlan feladatra vállalkoztak. Ilyenkor a „kormányosoknak”, vagyis a rendezőnek, zenés darab esetében a karmesternek igencsak észnél kell lenni.

Kocsák Tibor, a Madách zenei vezetője, számos musical szerzője arra hívja föl a Gramofon olvasóinak figyelmét, hogy a Fantom a szerző munkásságában, sőt a musical műfaján belül is különleges alko­ tás. Musical, de a meghatározást ki kell egészíteni az opera szóval. A motívumok - amelyekből ismerhetjük a slágerszámo­ kat - struktúrája alapján akár modern nép­ operának is nevezhetnénk a darabot. A dallamok szépsége nem öncélú, hanem a szereplők lelkiállapotát fejezi ki - e tekin­ tetben is közel áll az operához. A cselek­ Gordon Eszter képei május közepén, a próba- mény bizonyos pontjain megjelenik pél­ időszak hajrájában készültek dául a sors-téma, a rútságot, de a katarzist is zeneileg karakterizálja a komponista. Fantom szerepe igazi bariton szólam, tenor Webber még azt is megengedi magának, magasságokkal. Lesz ugyan mikroport a hogy egy-egy rövid utalással csípős - zenei - szereplőkön, de az eszközt nem bombasz­ megjegyzéseket tegyen a tradicionális tikus hanghatásokhoz, hanem a szöveg operajátszásra. érthetőségéhez hívják segítségül. Az éne­ A szereplőkre komoly nehézségek vár­ keseknek ugyanis jelentős zenekari appa­ tak: Christine-nek háromvonalas E-t is kell rátus fölött kell megszólalniuk. Az együt­ énekelnie, de az énekbeszédes jelenetek­ tes a jogtulajdonos jelenlegi szabványának hez stabil erő és mélység is szükséges. A felel meg, így tizenkilenc tagú, s minden fontos hangszer jelen van benne, de a lírai vonások miatt a vonóskar bővebb. Három A Fantom szereposztása nagy teljesítményű szintetizátor is dolgozik az előadásban. Jó tudni, hogy a musicalben A Fantom: Csengeri Attila, összesen két ponton kötelezték őket a play Miller Zoltán, Sasvári Sándor back technika használatára, egyszer 32 Christine: Bíró Eszter, Király Linda, ütem erejéig az orgona zengését, azután a Mahó Andrea, Krassy Renáta nagy duett alatt egy dobkészlet hangját Raoul: Homonnay Zsolt, játsszák be, ám Az operaház fantomja ettől Miller Zoltán, Bot Gábor eltekintve teljes egészében élőzenével Carlotta: Pelle Erzsébet, élvezhető. Kocsák Tibornak nincs favoritja Röser Orsolya, Sáfár Mónika a szereplők között, úgy látja, sőt hallja Umberto: Pankotay Péter, hogy a zömmel fiatalokból álló szereplő- Rozsos István, Gerdesits Ferenc gárda valódi csapattá alakult, számukra Vezényel: Kocsák Tibor. semmiféle hangmagasság, ritmusképlet, Makláry László, Zádori László technika, stílusváltás nem okoz gondot. Az Díszlet: Kentaur, jelmez: Vágó Nelly, angol „ellenőrök” is meglepve tapasztalták, szcenika: Götz Béla hogy míg Londonban „Christine-importra” Koreográfia: Seregi László szorultak, itt mennyi egyenrangú tehetség Rendező: Szirtes Tamás állítható ki egy-egy feladatra. Albert Mária

40 és alkatilag is rokon Bartal Lászlót kívánja megnyerni. Az állandó­ Alkalom szüli a tolvajt ságot az első karmester, a francia Philipp de Chalendar képviseli. Ő vezényelte a Donizetti-bemutatót is. Miskolcon szívesen látott Augusztus 15-én, 16-án és 17-én Rossini bájos vígoperája, az Al­ vendég, a Magyar Állami Operaház tagja, Szüle Tamás énekelte a kalom szüli a tolvajt csendül fel a nádasdladányi Nádasdy-kastély címszerepet - kitűnően. Méltó partnere volt Kincses Károly, kertjében. Az áprilisban, a Millenárison bemutatott olasz nyelvű Malatesta doktor szerepében. Kettőjük és a zenekar teljesítménye előadás szabadtéri verziójának főszerepeit a Magyar Állami Ope­ azt a reményt kínálja, hogy Miskolc megmarad az operajátszás raház művészei - Rezsnyák Róbert, Szüle Tamás, Mukk József, egyik figyelemre méltó műhelyének. AM Megyesi Schwartz Lucia, Kővári Eszter Sára és Hormai József - i éneklik, közreműködik a BM Duna Szimfonikus Zenekar. A vígopera rendezője Kerényi Mihály, karmestere Kaposi Gergely, az előadás Enekverseny producere Kapus Judit. Nádasdladány Fejér megyében, Budapest­ től 80 kilométerre található, s az 1870-es években itt épült meg Gyurkovics Mária emlékére az angol Tudor-stílusban tervezett Nádasdy-kastély, mely Európá­ ban igazi építészeti ritkaságnak számít. A XIX. század végén még Kettős évforduló indokolja, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti roppant korszerűnek számító, hatalmas kastély szerencsésen tú l­ Egyetem budapesti tanárképző intézete énekversenyt hirdessen a élte a két világháborút, de állapota százharminc év alatt sokat magyar operajátszás egyik rendkívüli személyiségének emlékére. A romlott. Ezért is fontos, hogy 1993-ban védett műemlékké nyilvá­ híres koloratúrszoprán, Gyurkovics Mária kilencven éve, 1913. jú ­ nították, s azóta a 6900 négyzetméteres épület, illetve a huszon­ nius 19-én született, és harminc éve, 1973. október 28-án hunyt két hektáros, botanikai ritkaságokban is bővelkedő park vagyon­ el. A harmincas évek végén tűnt föl az Operaház színpadán, stílus­ kezelője a Műemlékek Állami Gondnoksága. ReA érzéke, technikája, fényes koloratúrszopránja később lehetővé tet­ te, hogy a dalszínház a Donizetti-repertoárt rá alapozza. Szintén kitűnő volt a lírai Verdi-szólamokban, és a Mozart-darabokban. Gyurkovics ugyanis korát megelőzően, s utolsó esztendeiben Don Pasquale Miskolcon egészségét is meghaladóan volt remek színész - humora és drá­ mai készsége egyaránt kiemelte a nagyszerű énekesek közül. Ora­ A Miskolci Nemzeti Színház operatársulata az évad utolsó bemu­ tórium- és dalelőadóként is nagyra becsülték, e téren férjével, tatójaként Donizetti örökzöld sikerdarabját, a Don Pasqualét ad­ Forrai Miklós karnaggyal sokat tett a magyar zenekultúráért. ta elő májusban. Miskolcon jó néhány évig maximum az operett Az idei, első Gyurkovics-énekverseny ötlete a Forrai-Gyurkovics adta a zenés színházi repertoárt, mintegy fél évtizede kezdte házaspár leányától, Forrai Zsuzsannától, a tanárképző igazgatóhe­ Hegyi Árpád Jutocsa, a korábbi igazgató-főrendező és Kesselyák lyettesétől ered. Két kategóriában - a felsőoktatásban résztvevő Gergely zeneigazgató fölépíteni a hivatásos operaegyüttest, és magánének szakosok, illetve az 1968 után született gyakorló éne­ persze megszervezni a műfaj közönségét a városban. Minden jó kesek - nevezhettek az indulók május végéig. A döntőt november­ tempóban haladt, a két szakember azonban már nincs a posztján. ben rendezik. Halasi a zeneigazgatói posztra a Kesselyákhoz hasonlóan fiatal AM

Klezmer szvit hangszerekre és táncosokra

A Budapest Klezmer Band (BKB) tavaly megjárta az olasz Alpokat és a Nagy Almát, azaz New Yorkot a Győri Balett-tel, a Purim című táncjátékkal. Az őszt Hamburgban töltötték: a Fliegende Bauten, a szórakoztató és színházi negyed 500 nézőt befogadó sátor-szín­ háza látta őket vendégül. Ez az esztendő is hasonlóan érdekesnek ígérkezik számukra: elkészült a BKB és a Győri Balett új táncpro­ dukciója. A Klezmer Szvit című darabot a Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) felkérésére komponálta Jávori Ferenc. A szvitet a kamara- A Budapest Klezmer Band: balról a negyedik Jávori Ferenc, az együttes zenekar és a BKB együtt mutatta be a Zeneakadémián 2001-ben, vezetője és zeneszerzője Fotó: Budapest Klezmer Band a mű CD-n is megjelent. Kiss János, a Győri Balett igazgatója be­ leszeretett a zenébe, felkérésére egy külön koreográfiái csapat kulturális évre, a Queen Elisabeth Concert Hallban november 30- dolgozott a baletten. A bemutatón nemcsak a BKB , hanem az án láthatja a nemzetközi publikum a darabot. A tíztételes táncjá­ LFKZ is ott volt a színpadon, az előadások később is élőzenével ték legtöbb jelenetéhez a győriek táncosa, William Fomin tervezte mennek. E tény azért is lényeges, mert a produkciót még a premi­ a koreográfiát, és egy-egy tétel fűződik Bozsik Yvette és Román er előtt, tehát látatlanban meghívták a nagy-britanniai magyar Sándor nevéhez. AM

GRAMOFON 41 „A karmesternek nem önmagát kell megvalósítania" Ligeti András várja a további megmérettetéseket és kihívásokat

Karmesteri szobájában, a pianí­ Közelkép nó előtt ma is ott a hegedűje.

Bár már több mint két évtizede Ligeti András hegedűművész, karmester 1953. augusztus 5-én szü­ letett Pécsett. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1977-ben szerzett a karmesterpálca játssza életé­ hegedűművész, majd 1979-ben, Kórodi András osztályában karmes­ ben a főszerepet, a hangszer teri diplom át. Pályája 1977-ben az Operaház koncertmestereként indult, ahol 1981 és 1985 között karmesterként is tevékenykedett. ma is nagyon fontos számára. 1985-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karnagya, 1990 Rendszeresen gyakorol, sőt és 1993 között igazgató-karmestere. 1997 óta a Matáv Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. Vendégeskedett a világ jó néhány nagy ze­ időnként koncertmesterként nekaránál, majd 1998 és 1999 között a Leeds-i Opera North állan­ is beül zenekarába. Ligeti dó karmestere, 2001 januárjától a WASO, a Nyugat-Ausztráliai Szimfonikus Zenekar első vendégkarmestere. 1976-tól a András, a Matáv Szimfoniku­ Zeneművészeti Főiskola hegedű, később karmesterképző szakán ta­ sok zeneigazgatója nagyon élvezi ezeket a „másik oldalon” nít. 1993 óta a Zeneakadémia zenekarának irányítója. Munkája el­ ismeréseként Liszt-díjat (1988), kétszer Bartók-Pásztory-díjat, tett kirándulásokat, hiszen teljesen másfajta élmény így 2002-ben pedig érdemes művész kitüntetést kapott. együtt muzsikálni zenészeivel.

Gramofon: Nyáron ünnepli ötvenedik születésnapját. Fontosak az egész karmesterség különleges, de kissé furcsa hivatás. Először az ön számára a kerek évfordulók? óriási lendülettel veti bele magát mindenki, tanul, építi a repertoár­ Ligeti András: Nem tartom lényegesnek az ilyen jubileumokat. Em­ ját és a pályáját. S aztán egyszer azon kezd el gondolkozni, hogy mi beri habitus kérdése, hogy ki hogyan éli meg az idő múlását, s ál­ is az a karmester. Mi is rejtőzik valójában a sokak által keltett, misz­ dozata lesz-e a saját életkorának. A kérdés az, hogy igazodni kezd- tikus köd mögött? Rengeteget beszélgettem erről Abbadóval is, s egy e a naptár mutatta évekhez vagy továbbra is a belső időszámítása, érdekes, de végtelenül egyszerű következtetésre jutottunk. az érzései szerint él. Én ez utóbbi alapján próbálok létezni a világ­ ban. Személy szerint semmiféle tragédiát nem érzek az ötvenes G. M i v o lt ez? szám mögött, s nem tartom másnak, mint egy statisztikai adatnak. L. A.: Ma már ugyanolyan végzettségű emberek foglalnak helyet a zenekarokban, a dirigens és a muzsikus osztálytársként végez a ze­ G. Egy ilyen jubileum azonban jó alkalom lehet a mérlegelésre, neakadémiákon. Épp ezért én abban hiszek, hogy a karmesternek összegzésre is... a próbákon igazából megfigyelő szerepe van. Engem az érdekel, L. A.: Úgy vélem, a számvetés semmiképp sem kötődhet évszámok­ hogy az adott együttesnek milyen a zenei karaktere, hogyan tud hoz. Ha az ember komolyan veszi ezt a hivatást, akkor napi köte­ megszólalni a mű az ő sajátos interpretációjukban. Úgy vélem, a lezettség. Minden koncert, minden próba megmérettetés. Az öt­ karmesternek nem elsősorban önmagát kell megvalósítania, ha­ ven évnek — hátrányai mellett — akad egy nagy előnye is, hiszen nem figyelembe kell azt is vennie, hogy muzsikusoknak is van el­ így több évtizedes összehasonlítási alappal rendelkezem. Régi szo­ képzelésük a darabról. Ha valaki az első próbán elkezd rettenete­ kásomhoz híven minden partitúrába beírom, hogy az adott dara­ sen szenvedni, behunyja a szemét és lobog a sörénye, nos, ez bot mikor és kikkel dirigáltam. Minél több esztendő van a hátam engem zavar, sőt idegesít. Időt kell hagyni arra, hogy az együttes mögött, annál több tanulságot hordoznak ezek a bejegyzések. és a dirigens elképzelései öszszecsiszolódjanak, összeérjenek, hogy Mennyi badarságot tesz az ember, amikor a pályája elején szinte olyan együttmuzsikálás születhessen, akár egy kamarazene-órán. falja a darabokat! Mennyi minden megy el mellette észrevétlenül! Ha az ötven év ünnep számomra, akkor azért az, mert érdekes G. Ezt tanítja a zeneakadémia zenekarának is, ahol már éppen visszatekinteni erre a fél évszázadra, s látni, hogyan alakult a vé­ egy évtizede dirigálja a fiatal zenészeket? leményem, honnan hová jutottam. L. A.: Legalábbis erre törekszem. A Mihály Andrástól örökölt szisz­ téma szerint évente több alkalommal, kampányszerűen dolgozunk G. Volt, amiben gyökeresen változott a karmesteri elképzelése együtt, s ezt követően koncerten vagy vizsgadarabban lép fel a ze­ az eddigi évtizedek ala tt? nekar. Roppant mód élvezem ezt a munkát, bár meg kell mondjam, L A.: Korábban mindig betegesen ragaszkodtam a partitúrához, a le­ elég kavicsos az út. Egyre gyakrabban akadnak morális és etikai írt hangjegyek számomra szentírásnak számítottak. Mára ez a ten­ gondok. A mi időnkben például elképzelhetetlen volt, hogy ne ve­ dencia kissé átalakult. Egyre inkább rájövök, a zeneszerző is ember, gyünk részt egy kamarazene-órán, ma pedig ez gyakorta megesik az ő logikájában is akad esetlegesség. Hogy milyen lesz egy mű, az a diákokkal. Sokasodnak a fegyelmi problémák, sok fiatal meg sem attól is függ, hogy az adott pillanatban milyen lelkiállapotban van a jelenik az első zenekari próbán, mert nem érzi kötelességének. zeneszerző. Ezért az, hogy egy koncerten hogyan hangzik fel a darab, Nem érnek rá, ezerfelé vállalnak munkát, és sajnos a mai világ rá sokban függ az előadók aznapi hangulatától, s mindegyik verzió le­ is kényszeríti őket minderre. Nehéz így életre hívni egy összecsi­ het ugyanolyan jó és hiteles. Ha ezt valaki el tudja fogadni, akkor el­ szolt zenekart, de közben ezek a fiatalok egy nap alatt is óriási ju t az előadási szabadság végső határáig. S minél többet vezényel az fejlődésre képesek, rengeteg örömteli meglepetést rejt a velük ember, annál többet gondolkodik azon, hogy mit is tesz valójában. Ez folytatott munka. Ráadásul így alkalmam nyílik arra, hogy közülük

42 Ligeti András saját zenekara, a Matáv Szimfonikusok élén, az MTA Roosevelt téri dísztermében Fotó: Qramofon-archív

a legjobbakat meghívjam a Matáv Zenekar ösztöndíjasainak, s így tésnek, ha megfelelő feltételekkel hívnának. Lehet, hogy a hatvana­ folyamatosan kiváló utánpótlást tudok biztosítani az együttesnek. dik születésnapomra ez is teljesül...

G.: Két esztendeje dolgozik a WASO, a Nyugat-Ausztráliai G.: Fiat esztendeje, 1997 óta vezeti a Matáv Szimfonikusokat. Ez Szimfonikus Zenekarának első karmestereként. Nagyon eltér az idő alatt az együttes látványos fejlődésen ment át, de olyan nehéz európaitól az ottani koncertélet? időszakokat is át kellett vészelnie, m int a jelentős létszámleépítés. L. A.: Nincsenek ordító különbségek, sőt egyedi, ausztrál zenei ka­ L. A.: Ami itt lejátszódott, azt valójában napi szinten volt rettenetes raktere sincs az együtteseknek, hiszen minden zenekar nemzetkö­ megélni. Szerencsére azonban mindettől nem veszítettük el a zene­ zi társulattal rendelkezik. Annál az együttesnél, ahol én dolgozom, kar alapvető ismérveit, csak kevesebben lettünk. Minden tragédiából sok olyan muzsikust találni, aki korábban a Londoni Filharmoniku­ lehet erőt meríteni, s úgy érzem, mindez még inkább összekovácsol­ sok tagja volt, így a játékmódjuk az angolszász szisztémára emlé­ ta az együttest, és kiderült, ilyen létszámmal is lehet működni, jól keztet. Egy szezonban átlagosan tizenkét koncertet dirigálok, hét­ muzsikálni. Ma m ár nem ül a zenekarban olyan zenész, aki ne vállal­ főtől péntekig tartjuk a próbákat, pénteken, szombaton, s néha ná magát, a saját játékát, s ezt nagyon jónak tartom. S mivel sokat vasárnap pedig hangversenyeken lépünk pódiumra. Érdekes és ta­ vezényelek Nyugat-Európában, nyugodtan mondhatom, a Matáv nulságos volt számomra ez az ellentmondásokkal teli országban Szimfonikusok nemzetközi mércével mérve is megállják a helyüket töltött idő, de ezzel a szezonnal befejezem az ottani szereplése­ met. Ausztráliában is egyre kevésbé támogatják a kultúrát, s a ze­ G.: A közelmúltban lejárt vezetői megbízatását 2005/2006-ig nekarok rákényszerülnek, hogy csökkentsék hangversenyeik szá­ meghosszabbították a Matáv Zenekarnál, s a következő évadban mát, s inkább musicaleket, zenés színházi produkciókat tűzzenek számos érdekességgel várják a közönséget... műsorukra. Ez pedig tőlem teljesen idegen. L. A.: Talán az egyik legizgalmasabb a Világbérletünk, amelyet én álombérletnek nevezek, s amelynek keretében Jósé Cura, Kobayashi G. A klasszikus vokális műfaj, gondolom, azért hiányzik, hiszen Ken-lchiro, Pauk György, Perényi Miklós, Jandó Jenő és Vukán nyolc esztendőt töltött a Magyar Állami Operaházban. György lesznek a vendégeink. A kamarabérletünk is számos érde­ L. A.: így igaz, s ez az egyik megoldatlan problémám. Amikor Angliá­ kességet kínál, hiszen együttesünk muzsikusai eljátsszák például ban egy esztendőt a Leeds-i Opera North-nál töltöttem, akkor dön­ Bach Brandenburgi versenyeit, s ezeket a műveket kevés zenekar töttem el, nem leszek operai vezető. Néha több hónapig dolgoznak a tűzi műsorára. Formai váltást is végrehajtottunk, így a következő darabon, máskor hagyják, hogy beugrással dirigáljanak produkciókat. évadban nem A, B, C bérletet lehet vásárolni, hanem Concerto, Ilyen egyébként velem is megesett Németországban, ahol próba nél­ Rapszódia és Szimfónia sorozatokból válogathatnak az érdeklődők. kül, beugrással vezényeltem egy Fideliót. Ezt követően a színház fel Az izgalmas hazai koncertek mellett sok külföldi hangverseny is akart kérni főzeneigazgatónak, de még éjszaka elmenekültem a vá­ vár, hiszen Belfastban, Angliában, Japánban, Olaszországban, Nor­ rosból. Szóval, nem látok magam előtt megfelelő példát. Igyekszem végiában is a közönség elé lépek majd. Ráadásul tele vagyok ter­ azért a Matáv Zenekarral is előadni operákat, Bartók A kékszakállú vekkel, ötletekkel és reményekkel, úgyhogy soha rosszabb évet, herceg vára című műve mellett Puccini Le V illi-jét is eljátszottuk már. mint ez az ötvenedik... S persze várom a kihívást, valószínűleg nem tudnék ellenállni a kísér­ Ráfi Zsuzsanna

GRAMOFON 43 A Nemzeti Filharmonikusok 2 0 0 3 - 2004-ES SZEZONJÁNAK KÍNÁLATÁBÓL

2003. október 19. Jean-Claude Casadesus Jean-Efflam Bavouzet

2003. december 22. Kocsis Zoltán Ránki Dezső

2004. február 19. Hamar Zsolt Salvatore Accardo

)4. április 14. t ilippe Entremont Renaud Capufon

Nemzeti Filharmonikusok

Bérletek válthatók az ismert jegypénztárakba! Részletes program unkat keresse Koncertnaptárunkban!

Honlap: mvw.filharmonikusok.hu " 5 " V NKVÍ/l 11 K U .T t RÁUS ÖHOKSÉC HttW OTTW Onrb^nratlony by Debussy- és Ravel- Beethoven kilenc ZO LTflO művek Kocsis Zoltán szimfóniája k c k :?!? hangszerelésében Bécsi o f cuorKv by p ^ B C jy y y Hajnóczy Júlia Filharmonikusok, and m K L (szoprán), Nemzeti Vezényel: Filharmonikusok Sir Simon Rattle Júlia Hajnóczy yoprano Vezényel: EMI Hungarian national Kocsis Zoltán *t«o o Philharmonic Hungaroton Classic O rc tw tra comkivtv'd by ZOLTÁO K C K 7 iy

Ha valaki, hát Kocsis Zoltán valóban a szó reneszánsz értelmében vett zene­ Weingartner, Furtwängler, Schuricht és Abbado után a Bécsi Filharmoniku­ művész: hivatásának egyre nagyobb területét járja be, s mind több ágaza­ sok ötödik hangversenyciklusa; Schmidt-Isserstedt, Böhm, Bernstein és tát veszi birtokába. Eleinte értetlenkedve figyeltük, zseniális pianista lété­ Abbado után az ötödik lemezfelvétele a kilenc Beethoven-szimfóniából Sir re miért nem kizárólag hangszerének szenteli magát, miért forgácsolja szét Simon Rattle produkciója. Nagy várakozás előzte meg, aminek nehéz ele­ alkotó energiáit megannyi terület között, beleértve tanítást és vezénylést, get tenni, hiszen sok és sokféle nagy előadás érhető el lemezen, s nehéz esszéírást és műsorszerkesztést, társaságalapítást és zenekarépítést - meg nemcsak az említett két négyes, hanem a teljes spektrum kvintesszenciáját persze a komponálást is. De mára bizony már be kellett látnunk, hogy megvalósítani. Rattle törekedett rá, s ha nem is sikerült neki, előadása jó ­ Kocsis esetében nem kiegészítő sportágakról van szó, hanem - wagneri nak, értékesnek mondható. A volt birminghami zeneigazgató régen készült megfogalmazással élve - afféle „Gesamtkunstwerk"-tevékenységről. Amit a felvételre. Olvasataiban megmutatkozik, hogy tudatosan ötvözte a külön­ elemezni és kritizálni lehet - pontosan ugyanúgy, ahogyan zongoraművé­ böző előadói hagyományokat, a historikus gyakorlatokat is beleértve, szi produkcióit - , megkérdőjelezni azonban semmiképp. ahonnan a peckes hangsúlyozást és a vibrátó mellőzését vette. Ötvözete Koncertjein mostanában egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy egyetlen teljes mértékben elfogadható, muzikalitása és igényessége, továbbá szá­ este keretében akár két vagy három arcával fordul a közönség felé: mint di­ mos érdekes megoldása miatt. Sajátos pozitivista hangvétel, tömörségre rigens, mint hangszeres szólista, s mint XX. századi mesterművek zenekari törekvés, és javarészt fürge menet jellemzi ezeket az előadásokat. Rattle változatának szerzője. Nagyszerű Bartók-orkesztrálásait közreadó hangle­ mintha pozitív érzéseket vetítene Beethoven szimfóniáiba, amelyeket ösz- mezére azonban addig sajnos nem számíthatunk, míg a CD forgalmazása elé sze akar fogni, amelyekkel haladni akar. Alighanem ez valósult meg az EMI akadályt gördít a jogutód érthetetlenül késlekedő beleegyezése. Viszont a Classics rögzítette, meghívott közönség előtt zajlott bécsi koncerteken. Hungaroton gondozásában készült Debussy-Ravel korongja máraz üzletek­ Rattle lendületesen, sebesen, a művek vidámabb oldalát hangsúlyozva ben van, és jó okkal feltételezhető, hogy megjelenése a nemzetközi lemez­ ment végig az első nyolc szimfónián, sőt a IX. Szimfónia III. és IV. tételén piacon is nagy boom lesz. A hetven percnyi terjedelemben megszólaló da­ is. Az Eroica gyászindulója, a Kilencedik III. tétele sem igazán komor és gyá­ rabok ugyanis ezentúl már nemcsak a kamarazene kincstárában lelhetők fel, szos. Rattle élesen elkülönítette a megelőzőektől a IX: szimfóniát, első két hanem Kocsis társalkotói közreműködésével a zenekari irodalom arany ol­ tételét kifejezetten masszívan szólaltatva meg. A ciklus csúcspontja - és dalaira is beírták nevüket. Szilárd meggyőződésem, hogy például a Verlaine- az Eroica I. tételének ellentétpárja - a Kilencedik I. tétele. Előbbi nagyon versekre írt Debussy-dalciklus (Ariettes oubliées) előadástörténetében Ko­ sebes, utóbbi lassú, megfontolt. Az interpretáció szabadsága m iatt ez utób­ csis zenekari feldolgozása nem csekélyebb jelentőségű esemény, mint bi a ciklus csúcspontjának tűnik. Rattle a jelek szerint kedvét lelte abban, Muszorgszkij zongorára komponált „Képkiállításának" világkarrierjében a hogy néha szorosabbra vegye, máskor elengedje a gyeplőt, itt drámaivá te­ Ravel-féle konzseniális hangszerelés megszületése. Az Elfelejtett arietták gye a zenét, ott visszavegyen komolyságából, egyszer különös megoldást ugyanis kivételes szépségű, titokzatos és elbűvölő darabok, amelyeket eddig mutasson fel, másszor mellőzze a kiemelést Rattle a hangzás terén is öt­ eredeti formájukban - valószínűleg a zongoraszólam roppant követelmé­ vözte a kiegyenlítettséget, az átláthatóságot a tömörséggel. Általában ez is nyei miatt is - kamaraesteken csak elvétve lehetett hallani. Most viszont, a sikerült neki, néhány szakasz kivételével, köztük a IX. Szimfónia IV. tételé­ zenekari változat transzparens szövetéhez simuló érzékeny szopránhang ben, ahol az énekkart túlságosan az előtérből halljuk. A szólisták elsőran­ (Hajnóczy Júlia) szuggesztív, vibráló, feszültségekkel teli előadásában reve- gúan Thomas Hampson szereplése különösen dicséretes. lációként fogadjuk, és reméljük, hogy a Debussy-repertoárjukat bővíteni Ami nem meggyőző ebben a sorozatban, nem egyedül Rattle hatásköré­ szándékozó hangszeres együttesek is lecsapnak majd rá. A Nemzeti Filhar­ be tartozik. Az egésznek bizonyos „majdnem-jellege" van. Majdnem jó a monikusok lefegyverző teljesítménye kifejezetten örömzenélésnek hat; mind hangminőség, de néha nem kifogástalan. Majdnem meggyőző a stílus, oly­ e dalciklusban, mind a korongon rögzített többi, részben Ravel, részben Ko­ kor azonban nem. Azt hiszem, Rattle-nek nem így kellett volna felvenni a csis által zenekarra alkalmazott Debussy-opuszban: Marché écossaise, kilenc Beethoven-szimfóniát, hanem egyenként, stúdióban, esetleg a hang­ Danse, Images (oubliées). Kocsis Ravel-műveket is kézbe vesz: a Menuet versenyciklust követően. Az anyag így ugyanis kissé sok volt a Beethoven- antique mellett legkáprázatosabb hangszerelői bravúrja a Couperin sírja- interpretációban nem gyakorlott dirigensnek, a historikus megszólaltatás­ ciklus azon tételeinek (Fugue, Toccata) orkesztrálása, amelyeket maga a ban nem otthonos zenekarnak és a hangmérnöknek, akinek azt kellett szerző kihagyott saját zenekari változatából. Döbbenetes vakmerőségnek reprezentatív módon rögzítenie, ami csak majdnem volt reprezentatív. tetszik első pillanatban, de a hangzó eredmény ismeretében csak azt mond­ Rattle előadásainak azonban így is egyéni hangvétele, sajátos mondani­ hatom: impozáns egy koprodukció. Kerényi Mária valója van, ami méltánylandó. Zay Balázs

GRAMOFON 45 Ligeti András zeneigazgató ZENEKARI BÉRLETEK l 0 0 3 / 2 0 0 t

rf á C o n certo b é r l e t S j Kamarabérlet Szeptember 2J. vila?bérlet I Október 7. $ 0 R0SSH1I Olasz nő Algírban BUCH: 1. Brandenburgi verteng BUIV1046 Rflumnnuinov Raptzódia egg Paganini témára O któber IS. Budapest Kongresszusi Központ £ ÍH0ZHRT: 6-dúr tzerenád KV S2S EE Puccini (appriccio tinfonico hmm Operarészletek (HSEEI 'O é (UCflDELHOHn Olasz tzimfónia BACH: II. Brandenburgi verteng BUJV1047 Decem ber 17. DVORAK: 9. „Újvilág" szimfónia mOZART: D-dúr induló KV 62 D-dúr tzerenád KV 62/a r o ntOHLER 10. tzimfónia Adagio BEETHOVEII: 9. szimfónia Közreműködik és vezényel: V** Decem ber 9. Február S. BACH: III. Brandenburgi verteng BUIV 1048 « 3 RAVEL Bolero € S Z S k ÍH0ZHRT: D-dur induló KV 320/a VII k All Zongoraverteng Jósé (URA K r D-dúr „Pottakürt” tzerenád KV 320 e z SOSZTAKOVICS Jazz szvit no. 2. « 8 S X Január 6. Qw* BACH: IV. Brandenburgi verteng BUIV 1049 IHOZHRT: D-dúr induló KV 189/c RIlTISZkIJ KORSZHKOV Aa?q orotz hútvét - ngitáng D-dúr „Colloredo” tzerenád KV 189/b (AARTIIlOn Concerto Igrique KHumnnn 1. „Tavatz „tzimfónia D ecem ber 4 . Budapest Kongresszusi Központ F ebruár 17. BACH: V. Brandenburgi verteng BUJV 10S0 BERLIOZ: Római karnevál - niyitámj ÍAOZART: D-dúr induló KV 213/b RESPIGHI: Róma fenyői RAVEL: G-dúr zongoraverseng D-dúr tzerenád KV 213/a Róma kútjai | Május 14. Római ünnepek AlUtZORGtZKIJ: Egg kiállítás képei Templomablakok BACH: VI. Brandenburgi verteng BUJV 10SI Közreműködik: ÍAOZART: D-dúr induló kV 249 D-dúr „Haffner" tzerenád KV 248/b Raptzódia b é r l e t £i (H úzeum bérlet Szeptember 24. WM Október 8. ROHim Olatz nő Algírban E BACH: 1. Brandenburgi verteng BUIV 1046 RAHAiAnmnov Raptzódia egg Paganini témára m O Z H R T : G-dúr tzerenád KV 525 Puccini E Cappriccio tinfonico ! Novem ber 19. i lAEUDELHOIin Olatz tzimfónia BACH: II. Brandenburgi verteng BUJV 1047 N o v em b e r 13. ÍAOZART: D-dúr induló KV 62 mOZART Linzi tzimfónia > 2 P D-dúr tzerenád KV 62/a KHUAlAnn Ctellóvertenq December 10. awkC UAUDn Szimfónia Ar.104 BACH: lil. Brandenburgi verteng BUJV 1048 Jan u á r 14. mOZART: D-dúr induló KV 320/a HHumAnn fAanfréd nqitánq «•«a» D-dúr „Pottakürt” tzerenád KV 320 C b / G SIBELIUS Hegedíívertenq Január 7. i CSAJkOVSZkI J 4. tzimfónia BACH: IV. Brandenburgi verteng BUIV 1049 F e b ru á r 13. E fHOZHRT: D-dúr induló KV 189/c sfnETnnn Az eladott menqattzonq - nqitánq D-dúr „Colloredo" tzerenád KV 189/b DE FALLA A bűvös tzerelem F ebruár 18. i BRAIimS D-dúrtzerenád BACH: V. Brandenburgi verteng BUJV 1050 Április 24. ÍAOZART: D-dúr induló KV 213/b BEETHOVEn 2. Leonóra - nqitánq D-dúr tzerenád KV 213/a BRAHÍAS kettőtvertenq Március Jl. i RANiAAnuinov 2. tzimfónia BACH: VI. Brandenburgi verteng BUJV 1051 ÍAOZART: D-dúr induló KV 249 LIGETI András D-dúr „Haffner” tzerenád KV 248/b É.mtrm? M Szimfónia b é r l e t Á p rilis n. Zeiíeakadémia y § k K o ra es ti b é r l e t December 18. BEETHOVEn: Z. Leonóra n g iíá n g Szeptember 25. Qw* mAHLER: 10. tzimfónia - Rdagio BRAHAli: Kettötverieng jm— Rnwnnnmnov: Raptzódia egg Paganini témára BEETHOVEn: 9. tzimfónia RAMIAAngiAOV: Z. tzim fónia EE Puccini: Cappriccio tinfonico E F e b ru á r2 S . I mi» fncnDELssoifn: Olatz tzimfónia O m» BEETHOVEn: Etz-dúr zongoravertenq Közreműködnek: • , t November 12. BERLIOZ: Fantatztikus tzimfónia í % • w scHumnnn: Ctellóvertenq HHHHHHHHHII rw i HHUDn: Szimfónia Hr. 104 RimSZklJ-kORSZHkOV: nagq orotz hútvét - nqitánq m PAUK György V"» J a n u á r A . IHARTinOn: Concerto Iqrique « 3 SIBELIUS: Hegedűverteng scHumnnn: 1. „Tavatz” tzimfónia o CSAJKOVSZKIJ: 4. tzimfónia Jú niu s 10. H | j PERÉNYI Miklós Február 12. ______Operarétzletek DEFflLLfl: A bűvök szerelem «U SCHUBERT: C-dúr tzimfónia BRAHÍAS: D d ú r tzerenád

Vezényel: LIGETI András fflRRTUIOII: Concerto hjrique HUlKURnn: 1. „Tavatz” szimfónia

Pinokkió bérlet 1 Zeneházi koncertsorozatok 4 varázslatos gyermekhangverseny 4 varázslatos helyszínen! | | Benkó Dixieland Band és Budapest Ragtime Band ^Wváms^Naci^aníus^^lanetámHT^^Orszá^há^^da^aM/asúttör^rietj^PaMs^ l

A bérleteket 2003. május 12-től különböző kedvezményekkel árusítjuk A kedvezményekről, valamint gyermek és jazz-bérleteinkről bővebb zenekarunk jegyirodájában, hétköznap 10-19, szombaton 9-14 óráig. információt jegyirodánkban kaphat. Május 19-től bérleteinket más jegyirodákban is árusítjuk, ked­ Bérletvásárlóinkat év végén CD-lemezzel ajándékozzuk meg! vezmények nélkül. uiuiui.tickot.axeloro.hu Budapest VI. flaggmező u. 19. JfíVli@DÍI T o l R Í 0 Z - Í 8 4 1 A zene meeérint. Ludwig van Beethoven, Mendelssohn,

Beethoven: CLASSICS Brahms, Bruch: Zongoraversenyek Hegedűversenyek Pierre-Laurent BRAHMS (2 CD) Aimard (zongora) és BRUCH Nathan Milstein (hegedű) a Chamber Orchestra Concertos és Philharmonia Orchestra, pour violon of Europe vezényel: vezényel: Nikolaus Nathan Milstein Erich Leinsdorf, Philharmonia Orchestra Harnoncourt Anatole Fistoulari Leon Barzin, Leon Barzin Warner Classics Anatole Fistoulari EMI Classics

CLASSICS

BEETHOVEN „Mi értelme lehet még egyszer felvenni e régi csatalovakat?'' - teszi fel a MENDELSSOHN költői (és e formában szinte tiszteletlennek ható) kérdést Nikolaus Har­ Concertos pour violon noncourt új albumának szólistája, az öt Beethoven-zongoraversenyt játszó Nathan Milstein Pierre-Laurent Aimard. A francia zongoraművész a jelek szerint szükséges­ Phdtarmona Ochestra Erich Leinsdorf nek érezte, hogy a lemezek kísérőfüzetében megpróbáljon válaszolni e kér­ Leon Barzin désre: azt reméli, hogy - viszonylag új keletű -együttműködése Harnon- court-ral a művek új, eddig nem hallott aspektusaira világít rá. Aimard így, első hallásra nagyon meggyőzőnek és gondolatgazdagnak tűnik; szívesen hallanék vele ugyanakkor Mozart-versenyműveket is, bár Harnoncourt éppen egy Beethoven-szonáta előadása alapján választotta e lemezekre partneréül. Harnoncourt nem sok zongoristával készített felvételeket: Buchbinder 1954 és 1975 között Nathan Milsteinnek három felvétele jelent meg véleményem szerint szerencsétlen választás volt a Brahms-versenyművek- Brahms, kettő Beethoven és Mendelssohn, s egy Bruch hegedűversenyéről. hez, s a Mozart-koncertek - roppant zenetörténeti súlyukhoz képest - A francia EMI most két lemezen a 61-ben és 63-ban megjelenteket adta ki. szinte teljesen hiányoznak a karmester diszkográfiájából. Aligha meglepő, A nyolc felvétel egytől-egyig kitűnő, érdemes őket egymás után meghall­ hogy az interpretáció meglehetősen dirigensi fogantatású: Harnoncourt a gatni. partitúra minden hangjáról egyéni, határozott véleménnyel bír, s a kiváló A Brahms- és Beethoven-koncert 1954-es és 1957-es, William Steinberg Európai Kamarazenekar most is érzékenyen adja vissza e gondolatokat. A vezényelte felvétele az EMI Great Recordings sorozatában kapható. Fürge, 2000 és 2002 között, Grazban készült felvételek minden versenymű eseté­ finom, nemesen játékos hegedülés, egyfajta könnyed klasszicizmus, a tiszta, ben több, egymást követő koncert rögzítésével születtek: Harnoncourt cél­ bontatlan formák közt derű és szépség. Változatlanság és változékonyság ja a partitúra jelzéseinek tökéletes megfejtése, s nem jár messze a megol­ szép összhangja. A hegedűt kellemesen előtérbe helyező, ideális mono dástól. A zenekar artikulációja hallatlanul választékos és színes; érdemes hangzás. Beethoven és Brahms hegedűversenyének Erich Leinsdorf, illetve kiemelni a dinamikai jelzések példás, rendkívül jól értelmezett megvalósí­ Anatole Fistoulari kísérte felvétele nyugodtabb, kiegyenlítettebb, lágyabb, tását. Más kérdés, hogy a - egyébként „modern" hangszereken játszó - ze­ melegebb hangzású. Ezek klasszicizmusa csendesebb, a délelőtti frissességet nekarban historikus timpanikat és natúrtrombitákat használó karmestert mintha délutáni béke váltotta volna fel. Némiképp eltérő a Leon Barzin kí­ nem „zavarja-e” (főleg az első két-három versenymű esetében) a modern sérte Mendelssohn- és Bruch-felvétel. Mendelssohn műve az ötvenes évek zongora alkalmazása. (Hogy pontosan milyen építésű hangszer, azt sajnos előadásainak feszességét idézi, gyors első tétellel. Bruch koncertjének nem tudjuk meg a kísérőfüzetből.) előadása veretesebb, a hegedűszólamban ötvöződik Milstein szabad, kötet­ Közismert, hogy azon évtizedek, melyek alatt Beethoven öt zongoraver­ len játékmódja és a hangsúlyosabb tónusra, hosszabb ívekre törekvés. senye megszületett, óriási, szinte máig példátlan változást jelentettek az 1973-ban, Claudio Abbado vezényletével jelent meg a Mendelssohn- instrumentum fejlődéstörténetében: e változás előidézésében a koncertező versenymű újabb felvétele. Milstein felfogása lényegében nem változott, ám Beethoven által képviselt új játékstílusnak alighanem fontos szerepe volt. az új felvétel az odesszai születésű egykori Au er-tanítvány hegedülésének így az első két zongoraverseny annak idején még mindenképpen nagyjából teljességgel szabad, variábilis jellegéből következően egyúttal egészen más olyan hangszeren (Walter-fortepianón) szólalt meg először, amilyenen is. A Deutsche Grammophon egykori felvétele most CD-n is kapható, együtt Mozart utolsó koncertjeit adhatta, s e hangszeren játszva őket sokkal a Brahms-mű harmadik, 1975-ben megjelent, Eugen Jochum kísérte szembetűnőbb e zene forradalmi, újszerű jellege. így Aimard is csak rész­ előadásával. A szólóhangszer ezen a felvételen olvad leginkább zenekari ben valósíthatja meg Beethoven meglehetősen extrém jelzéseit, s a zene­ környezetbe. Milstein hegedülése azonban megtartotta régi szabadságát és kar precizitása mellett ez különösen szembetűnő. Ez azonban nem a szó­ természetességét, egyszerre érvényesülő változatosságát és egyenletessé­ lista hibája, aki amúgy nagyon jól érti a karmester „beszédszerű zenéjét": gét. Ez az előadás szimfonikusabb, drámaibb. együttműködésük különösen a C-dúr, c-moll és Esz-dúr koncertben tűnt S ami különösen csodálatos: Milstein mindig új, saját kadenciát játszott számomra harmonikusnak. Továbbra is sajnálva, hogy Gardiner anno még­ Beethoven és Brahms versenyműveihez, igen kitűnőeket. Óriási hegedűs sem Bilsonnal vette fel e koncerteket a DG-nek, Aimard és Harnoncourt volt, s e nyolc felvétel bizony azt az érzést kelti, nem is olyan régen még itt összeillő, remek páros; reméljük, hogy együttműködésük folytatódni fog. volt velünk a hangszeres előadóművészet aranykora. Vashegyi György la y Balázs

GRAMOFON 47 képviselik a Schütz és Bach közti „elfelej­ tett" generációt, akiknek ismerete azonban nélkülözhetetlen a lipcsei kántor megértésé­ hez. Ők, akik a messzi Észak-Németországba Frescobaldi és Carissimi műhelyéből érkez­ tek, alig-alig komponáltak kórusra, s Bach szorosan nyomukban járt, azaz: e minimál- apparátusos megközelítés zenetörténetileg és stilisztikailag maximálisan indokolt Mindez a muzikológiai háttér azonban mit sem érne, ha McCreesh gárdája nem igazi zenei tűzzel és szenvedéllyel nyúlna e fe l­ mérhetetlen partitúrához. Az album hőse, Mark Padmore Evangélistát, áriát és kórus­ Bach: Máté-passió szólamot egyaránt énekel: ő az általam hal­ Gustav Mahler: Gyermekgyászdalok, Adagio Deborah York, Julia Gooding, Magdalena lo tt egyik legjobb Evangélista. Előadásmódja a 10. szimfóniából, Anton Webern: Passacaglia Kozena, Susan Bickley, Mark Padmore, James felkavaróan drámai, formálása kifogástalan, op. 1, Im Sommerwind Gilchrist, Peter Harvey, Stephen Loges német kiejtése pedig messze felülmúlja a Cornelia Kallisch - mezzoszoprán; SWR Gabrieli Players, vezényel: Paul McCreesh legtöbb angol tenorét. A másik kiemelkedő Szimfonikus Zenekar Baden-Baden - Freiburg, Deutsche Grammophon - Universal énekes, Magdalena Kozena itt az első kórus vezényel: Michael Gielen alt-áriáit — a mű talán legfontosabb szóló­ Hänssler Classic - Karsay és Társa szerepét — énekli a tuttik mellett. A többi • •• • o Régóta várható volt, hogy előbb-utóbb meg­ férfi énekes szintén jó formában van, a név születik Bach Máté-passiójának első olyan szerint nem említett hölgyek szóló-teljesít­ Furcsa összeállítású lemezt adott közre a lemezfelvétele, melyen a mű kórustételei ménye viszont gyengébb. (Nem igazán tu ­ Hänssler Classic. Az évszámokat fetisizálok szólamonként csak egy-egy énekes által szó­ dom megérteni, miért akar egy felnőtt, persze azonnal kapcsolnak: az elhangzó művek lalnak majd meg. Joshua Rifkin és Andrew gyönyörű hanganyaggal rendelkező szoprán mind a XX. század első évtizedében keletkezek. Parrott kutatásai már mintegy két évtizede - Deborah York-ra gondolok - a sajátja he­ A trivialitástól reszkető rafináltak valamivel mí­ — nem kis vitát váltva ki a historikus táboron lyett egy kisfiú hangján énekelni: Kozena vesebb koncepciót láthatnak bele a CD műsor­ belül - lényegében bebizonyították, hogy szerencsénkre nem tesz ilyet.) McCreesh lapjába. Mondhatnák, hogy a XX. század máso­ Bachnak e legnagyobb apparátust igénylő tempói gyorsak, de zömben meggyőzőek, kó­ dik felének néhány jelentős zeneszerző­ műve előadásához annak idején aligha lehe­ rustételeinek szövege ragyogóan kidolgo­ előadóművésze - mint például Pierre Boulez - tett több muzsikusa. (Azért használtam ezt a zott, s dirigálása szerencsére mentes mind­ Mahlerhez Schönbergék felől közelített. szót, mert tudjuk: Bach zenészei hol énekel­ azon ízléstelenségektől, melyeket e passió Leegyszerűsítve Boulez - s nyugodtan mond­ tek, hol a zenekarba ültek be, ahogy éppen a újrafelfedezése óta olykor kénytelen volt el­ hatjuk e lemez kapcsán, hogy Gielen - érdek­ szükség diktálta.) Az elsőség azonban Paul szenvedni. lődésének mozgatórugóit így jellemezhetnénk: McCreesh-é lett, aki - a kísérőfüzetben ön­ A felvétel leggyengébb pontját néhány vajon miért izgatta Schönbergéket Mahler, mi­ zetlenségükért köszönetét mondva Rifkinnek hangszeres teljesítményben találjuk: a má­ ért tekintettek rá úgy, mint szellemi mesterük­ és Parrottnak — most a DG-nél így rögzítet­ sodik hegedű-szóló alig-alig elfogadható, az re? Nem példa nélküli ez a fajta történészi rák­ te a művet - abban a Roskilde Katedrális- első fuvolista hangszíne és formálása egy­ menet. Elég a XIX. század végének Bachból táp­ ban, ahol a múltban már több CD-t is felvett. aránt sok kívánnivalót hagy maga után, a lálkozó Vivaldi-érdeklődésre gondolnunk. Tartok Mindenki (bevallva-bevallatlanul) kisebb­ cacciák ismerten problematikus staceato- tőle azonban, hogy a Hänssler Classic összeállí­ fajta botrányra számított a hír hallatán; ősz­ kíséretében pedig még egy kisebb gikszert is tása nem valamiféle történészi demonstráció, intén szólva én is némi aggodalommal ültem benne hagyott a nem túl éles fülű zenei ren­ inkább a véletlen eredménye. Webern hagyomá­ le meghallgatni az albumot, annál is inkább, dező. A continuo-csoport sokkal jobb, s nyosabb, ha tetszik ódivatúbb juvenáliáit hall­ mert McCreesh eddig hallott felvételei rám Jonathan Manson nemesen formált gamba- hatjuk Mahler kompozíciói mellett. Gielen meglehetősen vegyes benyomást tettek. szólója is a szép pillanatok közé tartozik. előadásmódja az Im Sommerwind esetében in­ M indent összevéve azonban kellemesen csa­ Instrumentális szempontból azonban kissé kább húz az „ez olyan mahleres" felé, mint a lódtam: az olvasat lényegében méltónak „low-budget" produkció benyomását kelti a nem is oly régen recenzált Sinopoli (Teldec, tűnik az Opus Magnum-hoz. Az elm últ né­ lemez, ami azért különösen kár, mert ilyen 1999) debussys felfogása. Utóbbi felvétel origi- hány évben egyébként előadóként én is egy­ áttetsző vokális együttes mellett valóban nálisabb szerzőként állítja be a 21 esztendős re jobban meggyőződtem az efféle kis hallatszódnak Bach csodás hangszeres szó­ Webernt. Gielen lassabb tempóban, töredezet­ előadó-apparátus helyénvalóságáról a luthe­ lamai, melyek azonban nem sok újat monda­ tebben építi fel a kompozíciót. Viszont a ránus egyházi zenében: újra meg újra bebi­ nak. Az egész album jelentőségét akkor fog­ Passacagliát elementárisabban izzítja át. Gielen zonyosodik, hogy Bach-hoz is csak zenetör­ juk tudni pontosan megítélni, ha további Mahler-interpretációja minden ízében magával téneti előzményei felől érdemes a hivatásos ilyen koncepciójú előadások is lemezre ke­ ragadó, Cornelia Kallisch nem is tud mindig zenésznek közelíteni. Tündér, Geist, Bern­ rülnek. Nem hiszem, hogy sokat kell várnunk. megfelelni e magasságoknak. hard, Theile, Buxtehude: nagyjából e nevek Vashegyi György Molnár Szabolcs

48 S Á N D O R Prím° Sinlonio J f f il 6 i S d S Í I T P D E C C ®uattro danze tronsilvane V E K C d d Concerto per darínetto e orchestra Minden

»< > ami oc O zene!

Veress Sándor: I. szimfónia, Négy erdélyi tánc Pietro Mascagni: Fritz barátunk vonószenekarra, Klarinétverseny Pia Tassinari (Suzel), Ferruccio Tagliavnini (Fritz), Horváth László - klarinét Amalia Pini (Beppe), Saturno Meletti (David) és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Orchestra Sinfonica e Coro dell'EIAR di Torino vezényel: Pál Tamás Vezényel: Pietro Mascagni Minőségi Hungaroton Classic • • • • O Warner ••••O komolyzene, Az elmúlt évek örvendetes fejleménye, hogy Ve­ Igazi csemege a XX. századi operacsillagok hívei­ komplett operák, ress Sándor egyre több műve már CD-n is elér­ nek a Warner muzeális „újdonsága": a Fritz bará­ hető. Ezek a felvételek, bár a koncertélményt nem tunk című Mascagni-daljáték 1942-ben rögzített óriási jazz választék, helyettesíthetik, fontos szerepet játszanak Veress felvétele, amelyet a kor sztárénekesei jegyeznek, meditációs és életművének szélesebb körű megismertetésében. s maga a szerző vezényel. Alkotója lírai komédiá­ A mester nevét a művelt zenehallgatók többsége nak nevezte az elzászi környezetben játszódó da­ világzene. már ismeri, sokan tudják, hogy Bartók és Kodály rabot, s a benne feltáruló falusi idillt talán a Pa­ tanítványaként, Ligeti és Kurtág mestereként a rasztbecsület komor drámáját feloldó üde ellen­ magyar zenetörténet kulcsfigurája. Kapocs. De pontnak szánta, ám a kívánt hatást nem érte el Különleges éppen az ilyen könnyen rögzülő sztereotípiák ne­ vele. Ugyanis a Verga-témát feldolgozó Cavaleria gyűjtemények, hezítik meg életművének tárgyilagos megismeré­ rusticana kirobbanó sikere után Mascagnitól, a vi­ sét. Egy-egyjó felvétel rávilágíthat arra, hogy az lágot viharos ütemben meghódító verizmus aty­ 10, 20, 40, 100 CD-s életmű önálló értékkel rendelkezik. A Hungaroton jától a közönség újabb lépést várt a megkezdett Classic új Veress-felvétele ilyen. A szerző alkotói úton: további szembesítést az emberi szenvedé­ válogatások! pályájának két korszakát mutatja be reprezenta­ lyek okozta krízisekkel, amelyek szikrázó konflik­ tív, zenekari műveken keresztül. Az I. szimfónia és tusokba, megrázó tragédiákba csapnak át. A Fritz a Négy erdélyi tánc az 1940-es években, a kései barátunk azonban ilyesmivel nem szolgált. Nap­ Keresse a korszakot képviselő Klarinétverseny 1981 -82-ben fényes melódiái, hangszerelésbeli mesterfogásai hipermarketekben készült. A sajátos sorsú I. szimfónia - a japán csá­ nem kárpótolták a várakozásaiban csalódott pub­ szári dinasztia 2600 éves fennállásának ünnepé­ likumot, úgyhogy a darab mára már csak mint vagy rendelje meg re kiírt zeneszerzői pályázaton első díjat nyert, kuriózum tűnik fel elvétve egy-egy operatársulat melyet egy-egy japán, magyar és svájci bemuta­ műsorrendjén. Pedig igényes és hálás szólamai­ a www.carmen.hu tó követett, hogy azután ötven évig csipkerózsika ban jól érzik magukat az énekesek: a prima don­ internet-áruházunkból álmát aludja - vonzó kompozíció. Az elmúlt évek na Suzelt alakító Pia Tassinari, aki a Scala és a „ébresztési kísérletei" igen hasznosak voltak, de a Met deszkáin is gyakran csillogtatta erősen tre­ mű reneszánszáról egyelőre korai lenne beszélni. molos szopránját, és férje, a címszerepet megfor­ A Négy erdélyi táncot a Szimfóniához hasonlóan máló Ferruccio Tagliavini, a „bel canto hercege". kitűnő előadásban rögzíti ez a CD. A két lassú Beppe cigány figurájakifejezetten „Wunsch­ tétel eszményien sikerült. A felvétel számomra traum" penzum egy hegedülésben is virtuóz drá­ legizgalmasabb darabja a Klarinétverseny, mely mai mezzónak, amilyen például Anday Piroska inspirált és kidolgozott előadásban hangzik el. A volt - de a lemezen hallható Amalia Pini is reme­ szépen formált, ihletett klarinétszólókhoz a zene­ kül megbirkózik a feladattal. A produkció abszolút Magyarországon kar lélegző és érzékenyen rezdülő kísérete társul. sztárja vitathatatlanul a vezénylő Mascagni, aki forgalmazza Pál Tamás kitűnően közvetíti a darab rétegzettsé­ 79 évesen is fiatalos lendülettel irányítja az elő­ gét, alkonyi színeit, s nem utasítja vissza a kom­ adás hangszeres és vokális közreműködőit, auten­ a H & H '92 pozíció érzelmességét, szenvedélyét sem. tikus képet adva a mű erényeiről. M o ln á r Szabolcs Kerényi Mária

GRAMOFON 49 * i Ä f f EMI >:T CLASSICS

EMI Great Recordings CLASSICS Brahms of the Century A German Requiem MUSSORGSKY The Nursery • Sunless Tomowa-Sintow • Van Dam Songs and Dances of Death

Boris Christoff Herbert von Karajan Alexandre Labinsky

PH

XTFR STANLEY JORDAN

ECONOVUM

„Ivónyi prof. és Társai" Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Az ECONOVUM „Iványi prof. és Társai" Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

az alábbi szolgáltatásokat ajánlja:

Stratégiai diagnosztika és akciótervezés SWOT- és portfolió-elemzéssel

Szervezetfejlesztés, reengineering és javadalmazási rendszer korszerűsítése

Átfogó költséggazdálkodás (Total Cost Management) kiépítése és költségcsökkentő értékelemzés végigvitele

A kaliforniai Newport University magyarországi képviseleteként - rugalmas, távoktatási formában - magyar vagy

angol nyelven amerikai közgazdász és doktori fokozat megszerzésének lehetővé tétele

Információ: 06/30/9404342 Dvorak Schumann ajX Q. Violin Concertos CT3

Dvorak, Schumann: Hegedűversenyek Liszt Ferenc: Zongoradarabok Franz Schubert: D-dúr zongoraszonáta, Dalok Thomas Zehetmair (hegedű) és a Philharmonia Vásáry Tamás - zongora lan Bostridge - tenor, Orchestra Deutsche Grammophon - Universal | Leif Öve Andsnes - zongora vezényel: Eliahu Inbal, Christoph Eschenbach EMI Classics ••••O Teldec - Warner • • • O O

Okos párosítás: két kevéssé méltányolt roman­ Öröm látni Vásáry Tamás 1958-ban megjelent, Leif Öve Andsnes napjaink egyik legnagyobb tikus hegedűverseny. Szerzőik egy-egy verseny­ első lemezének újrakiadását a The Originals so­ munkabírású zongoristája. Koncertnaptára hihe­ művet írtak zongorára, csellóra és hegedűre, s rozatban, együtt két további, 1960-ban és 1961- tetlenül zsúfolt, repertoárja gazdag. Precizitásá­ utóbbi egyiküknek sem a legkiválóbb koncertje. ben napvilágot látott Liszt-lemezének részletei­ nak, darabtanulási sebességének köszönhetően Dvorák a Cselló-, Schumann a Zongoraversennyel vel. Sajnálatos azonban, hogy nem dupla album­ nemcsak a koncertügynökök, hanem a lemezké­ alkotott abszolút nagyot, e két hegedűkoncert ként jelent meg a három LP teljes anyaga. Éppen szítők is szeretnek vele dolgozni. Mostani Schu- mégis érdekes és értékes. Dvoráké kifejezetten a legérdekesebb mű, a h-moll szonáta nem került bert-lemezének borítóján nem azzal a decensen jó mű, Schumanné problematikus, késői darab, rá a lemezre, s a Felix Prohaska vezette Bambergi elegáns Andsnes-szel találkozhatunk, aki divat- mely előrevetíti szerzője közeledő pszichózisát. Szimfonikusokkal felvett Esz-Dúr és A-Dúr zon­ bemutatókon és koncerttermekben egyaránt Ám eredeti alkotás, a skizofrénia nemcsak távol­ goraverseny. Előbbi sosem volt, utóbbiak most autentikus módon jelenik meg, hanem egy vagá­ ról, egész halványan jelentkezik benne, mint nincsenek nemzetközi CD-forgalmazásban. A nyabb, filmszínészi módon hunyorgó, „korunk például a korábbi nagy zongoraciklusok bonyo­ három kimaradt darab éppen megtöltötte volna hősével". Korunk hőse abban az értelemben is, lult utalásrendszerében, hanem érzékelhető ma­ dupla album második lemezét. Vásáry első leme­ hogy megjelenése nem más, mint alkalomhoz, gában az anyag megformálásban is. A kompo­ ze mono, a többi sztereó, mégis a mono szól tisz­ korhoz és trendhez illő maszk, miközben a munka­ nista özvegye és Brahms nem is akarta publikál­ tábban, különösen a bambergi felvételeknél. tempó, a megbízhatóság, a precizitás a régi. Ko­ ni, 1937-ben azonban megtört a jég, s a dara­ Tizenegy Liszt-darab, sajátos, elismerésre mél­ runk hőse nem kockáztat, de hogy ne lehessen bot kiadták, bemutatták. Schumann görcsösen tó előadásban. Vásáry modora különösen viszonyul gyávának nevezni, rengeteget dolgozik, s telje­ kapaszkodik a néha nehezen alakuló vezérszó­ Liszt zenéjéhez. Általában extrovertáltabb pia­ sítménye sohasem esik egy bizonyos - igen ma­ lamba, a folyamatosságot makacs háttérrel (osti- nisták stílusát asszociáljuk Liszt alkotásaihoz, s gas - szint alá. Schubert-lemezén hozza régi for­ nato) is erősíti. Amennyivel kevesebb az ihlet e nem véletlenül. Ám Vásáry a maga introvertált máját. Eddig is tudtuk róla, hogy nem nagy műben, annál több a küzdelem, s ezért különö­ alkatával nagyon közel tudott férkőzni Liszt mű­ hangszín-varázsló és inkább a dinamikai tera­ sen becses. veihez, s különös kvalitású alternatíváját nyúj­ szok mérnöki kivitelezésére fekteti a fő hang­ Miként viszonyul mindehhez az interpretáció? totta a darabokhoz általában jobban illeszkedő, súlyt. Tudtuk róla, hogy tempói elevenek, hogy A dirigensek derekasan irányítják a Philharmonia súlyosabb, keményebb, virtuózabb megközelíté­ soha nem enged magának egy nyolcadnyi leve­ Zenekart, Zehetmair játéka is dicséretes. E remek seknek. Költőiség, finomság, a melankolikus epizó­ gőt sem, ha a kotta erre nem utasítja. Bostridge hegedűs mestere a plasztikus szólamvezetésnek, dok különösen expresszív megjelenítése jellemzi hangja még mindig csodálatos. Schubert-felvé- gyengéje azonban a gyakran nyers vonókezelés, ezeket az előadásokat A virtuózabb szakaszok meg­ telén inkább az expresszív deklamáció mesteré­ ami ezen a lemezen alig érezhető. A rendkívüli, a felelő technikai felkészültséggel, sajátos visszafo­ nek mutatkozik, s a XVIII. században gyökerező különös azonban hiányzik az előadásokból. Itt-ott, gottsággal szólalnak meg. A hangsúly nem a mű­ affektusaival nem tud mit kezdeni egy látszólag különösen a lassú tételekben - s a ráadás-darab­ vek sodrására, inkább azok líraiságára helyeződik. problémátlanul csörgedező romantikus dalban. ban, Dvorák f-moll Románcában - erősebben hat Mindezt jól mutatja a VI. Magyar rapszódia, mely­ Talán ezért ragadtatja magát túlzásokra a szö­ egy-egy megoldás, ám az egész mégsem eléggé nek mélabús, lassú szakaszai a legérdekesebbek. vegmondás terén. Az ügyesen elhelyezett mikro­ egyéni és emlékezetes. Mintha az előadás és a A gyorsra vett XV. Magyar rapszódia fegyelme­ fonoknak köszönhetően Andsnes energikus zon­ hangfelvétel is valamiféle optimalizáláson ment zett és kiszámított. A La Campanella mérsékelt gorázása nem nyomja el Bostridge édeskés volna át, ami végül mégsem előnyére, hanem hát­ tempójával, visszafogottságával lírai darabként hangját. Összefoglalva: nem tudtunk meg semmi rányára vált. Vitathatatlan erényei mellett sem hat. Ennek megfelelően a Consolations 2. és 3. újat Leif Öve Andsnesről, nem tudtunk meg sem­ tűnik igazán természetesnek, emberközelinek, darabja és a Szent Ferenc a hullámokon előadása mi újat Bostridge-ről, s végül semmi jelentősét megragadónak. Z ay Balázs különösen figyelemre méltó. Zay Balázs Schubertról. M o ln á r Szabolcs

GRAMOFON 51 MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR „MISKOLCI-, SZIMKOMKl S Bérletek 2003/2004-re Z E \ E K A R

MESTERBÉRLET NÉPSZERŰ BÉRLET SZEZONBÉRLET 2004. március 1.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar 2003. október 27. 2003. október 13. 2003. október 06. Wagner: Parsifal-előjáték Schubert: Rosamunda-nyitány Dvorak: 4 Szláv tánc: Miskolci Szimfonikus Zenekar Chopin: E-dúr nocturnes Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 46, Nr. 2, Nr. 5., Mahler: op. 16. Nr.8. op. 72., Nr.10. Liszt: Magyar fantázia Egy vándorlegény dalai Csajkovszkij: Britten: Francia népdalok Liszt: Esz-dúr zongoraverseny Mahler: D-dúr szimfónia V. e-moll szimfónia, op. 64. Dvorak: VIII. G-dúr Berlioz: Fantasztikus (A titán) Vezényel: Kovács László szimfónia, op. 88. szimfónia (Epizódok egy Vezényel: Kocsis Zoltán Zongora: Vásáry Tamás Vezényel: Hans Richter művész életéből) Op. 14 Közreműködik: Ének: Denisa Neubarthová - Vezényel: Kovács László Oliver Wildner-ének 2003. december 01. mezzoszoprán Zongora: Jandó Jenő 2004. március 29. Mendelssohn: 2003. november 17. 2003. november 24. Szentivánéji álom - szvit Miskolci Szimfonikus Zenekar Csajkovszkij: Nicolai: Windsori víg nők - Miskolci Szimfonikus Zenekar VI. h-moll szimfónia nyitány de Falla: A háromszögletű Vezényel: Carolos Trikolidis Mendelssohn: Grieg: Peer Gynt-1. szvit Op. 47 kalap-táncjáték II. B-dúr szimfónia Sibelius: Dohnányi: II. zongoraverseny 2004. február 23. Beethoven: III. Esz-dúr d-moll hegedűverseny Vajda: Kamaraszimfónia „Eroica” szimfónia, op. 55. Richard Strauss: Respighi: Róma fenyői Csajkovszkij: Vezényel: Pál Tamás Hősi élet Op. 40 Zongora: Váljon Dénes b-moll zongoraverseny, Vezényel: Ács János Vezényel: Kovács L á s z ló N o.l. op. 23. 2003. december 8. Hegedű: Kokas Katalin Rimszkij-Korszakov: 2004. április 26. Seherezade, op. 35. Schubert: h-moll 2003. december 15. V e z é n y e l: „Befejezetlen” szimfónia Liszt Ferenc Kamarazenekar Matsunuma Toshihiko Mozart: A-dúr zongora- Reményi Kamarazenekar Művészeti vezető: Rolla János Zongora: Oravecz György verseny, KV. 488. Művészeti vezető: Gál Károly Mahler: I. D-dúr 2004. április 19. „Titan" szimfónia J. S. Bach: G-dúr partita KAMARAESTEK Vezényel: Kovács László BWV. 829. Beethoven: Zongora: Franki Péter Carl Philipp Emanuel Bach: 2003. október 30. I. C-dúr szimfónia, op. 21. c-moll fantázia és fúga Mozart: 2004. február 16. W. 119/7 (H. 75.5.) Tfirst Vonósnégyes D-dúr hegedűverseny, Grieg: Holberg-szvit KV. 218 Kodály: Galántai táncok Carl Philipp Emanuel Bach: Beethoven: c-moll vonósnégyes Csajkovszij: Francaix: Klarinétverseny A-dúr csembalóverseny Haydn: Vonósnégyes IV. f-moll szimfónia, op.36. Gershwin: Kék rapszódia W. 8 (H.411) Brahms: h-moll karinét kvintett Vezényel: Kovács László Vezényel: Kovács László Közreműködik: Közreműködik: Hegedű: Pauk György Klarinét: Varga Gábor Spányi Miklós-csem baló Varga Gábor-klarinét

2004. április 5. 2004. február 9. 2004. február 18. MESTERBÉRLET KAMARAKONCERTEK Rossini: A tolvaj szarka - Miskolci Szimfonikus Zenekar Hajnóczy Júlia-ének nyitány Vezényel: Vashegyi György Vigh Andrea - hárfa 2003. november 19. Bizet: C-dúr szimfónia Részletek Wagner operáiból Zongora: Bogányi Gergely Vezényel: Kesselyák Gergely Miskolci Szimfonikus Zenekar Ének: Szabóid Tünde, 2004. március 10. M olnár András 3525 Miskolc Fábián u. 6/a Tel.: (46) 323-488, (46) 506-695 • Fax: (46) 351-497 Zongora: Csalog Gábor www. mso. hu • e-m ail: [email protected]

Jegyek válthatók a Filharmónia Kelet-Magyarország Kht. jegyirodájában 3525 Miskolc, Kossuth u. 3- • Tel/Fax: (46) 506-656 CCM NEW SERIES

S S „ JOHANNES M. / f f i E K S h SPERGER HORN MUSIC MIKLÓS NAGY V ilm os Szabadi • Péter bársony • György Kertész Er d ö d y Ch am ber O rchestra • Zsolt Szefcsik M á r t o n Rácz

Sperger: Kürtversenyek (D-dúr, Esz-dúr), Szőllősy András zenekari müvei Kürtkvartett (Esz-dúr), Jagdmusik BBC Szimfonikus Zenekar, vez.: Eötvös Péter Nagy Miklós (kürt), Erdődy Kamarazenekar, Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, vezényel: Rácz Márton vez.: Wilheim András Hungaroton Classic ••••• BMC Records • • • • •

Egy nagybőgővirtuóz, aki nemcsak saját hang­ A nyolcvankét esztendős Szőllősy András a ma­ szerére komponál, hanem a kürtnek is megszál­ gyar zeneszerzés kimagasló jelentőségű, kariz­ lottja - ez Johannes M. Sperger, az Erdődy Kama­ matikus személyisége. Meglehetősen későn - razenekar legújabb CD-jén megszólaló kürtzenék több évtizedes zenetudományi és zeneírói tevé­ szerzője. A Mozart-kortárs muzsikus (1 TSO­ kenység után -, voltaképpen csak 1968-ban Keith Jarrett Gary Peacock Jack DeJohnette IS ^ ) pályafutása elején Batthyány József her­ megkezdett zeneszerzői pályája során olyan egye­ cegprímás, majd Erdődy Lajos gróf zenekarának temes értéket hozott létre, amely joggal mér­ tagja volt, s indokkal feltételezhető, hogy az ő hető a modern zeneszerzés legnagyobbjaihoz. szolgálatukban írta a Hungaroton Classic gondo­ Szőllősytől azonban olyan messze áll az önme­ zásában készült korongon világpremierként rög­ nedzselés, mint Makó Jeruzsálemtől - „ráadá­ up for it zített kürtversenyeket is. így került a booklet sul" nem ment el Nyugatra, ma is Budapesten él, címlapjára az Erdődyek gyepüfüzesi kastélyát ami sajnos még most, másfél évtizeddel a ábrázoló akvarell, amúgy azonban mindkét ze­ vasfüggöny megszűnése után sem a legjobb nekari darab autográf kottaanyaga a schwerini ajánlólevél a világhírnévhez. A magyar zenész­ zeneműtár gyűjteményében maradt fenn. Alko­ társadalomnak kötelessége (lenne), hogy a tójuk ugyanis 1789-től haláláig a Mecklenburg- Szőllősy-életmű kincseit előadja, megismertesse schwerini nagyherceg alkalmazásában állt. a világgal. Kevesen teszik ezt meg, bár szeren­ Nagyra értékelem az Erdődy Kamarazenekar re­ csére az utóbbi időben a Hungaroton és a BMC DREYFUS JAZZ pertoárját újrafelfedezésre érdemes kismesterek Records is fontosnak érezte, hogy szerzői lemezt opuszaival gyarapító Szefcsik eredményeit, jelentessen meg Szőllősy alkotásaiból. A BMC új amelyek közvetlenül konvertálódnak zenei él­ CD-jén 1972 és 1993 között keletkezett művek ménnyé az együttes sikeres koncertjein és díja­ kaptak helyet: a Kodály emlékére írt Musica per zott felvételein. A Sperger-CD legfőbb vonzere­ Orchestra, az 1974-ből való Sonorita, az ugyan­ je azonban, ami még a művek raritás-értékét is csak a hetvenes évek elején keletkezett Musica felülmúlja: Nagy Miklós kürtművész szenzációs Concertante, s végül a fúvós kvintettre és vo­ játéka. Briliáns technika, kristálytiszta intoná­ nószenekarra komponált Elégia (1993). Szer­ ció, fényes, magvas, karcsú hang, személyesség a kesztőként, zenei rendezőként, sőt a Musica kifejezésben és a formálásban - ezek a kiváló Concertante és az Elégia karmestereként is nagy kürtös előadói jegyei. Produkcióját a verseny­ érdemeket szerzett az album létrehozásában művekben az Erdődy Kamarazenekar foglalja mí­ Wilheim András zenetörténész. A Musica per ves keretbe, a kürtkvartettben pedig válogatott Orchestra és a Sonorita is méltó interpretáció­ kamarapartnerek (Szabadi Vilmos hegedű-, Bár­ ban csendül fel: a BBC Szimfonikus Zenekart Forgalmazza a MusiCDome Kft. sony Péter brácsa- és Kertész György csellómű­ Eötvös Péter dirigálja. Tradíció és modernség, Cím: Budapest, XIV. vész) közreműködése emeli ki. Művészi önarcké­ avantgárd és klasszicizáló törekvések, racionális Fogarasi út 5. pe viszont az önmagával folytatott hangszeres szerkesztésmód és érzelemgazdaság. E látszóla­ Telefon: 221-5260 Fax:383-8396 párbeszédben (12 kürtduó) rajzolódik ki legmar­ gos ellentétpárokból épül fel Szőllősy András E-mail: [email protected] kánsabban. Nagy Miklós - világmárka. sajátos világa, e fontos és rangos lemezen. Kerényi Mária Retkes Attila

GRAMOFON 53 Retkes Attila klasszikus zenei ajánlata nyári zenehallgatásra

Mozart: Mahler: American Piano E3 Szöktetés a szerájbói III. szimfónia Music M o z a r t The Academy of Bécsi Filharmoni­ Michel Legrand D ie Entführung Ancient Music kusok, vezényel: (zongora)

1 --i vezényel: Pierre Boulez Christopher 1 Hogwood Christopher a n H T m Hogwood Decca - Universal ••••O Deutsche Grammophon - Universal Warner

1991-ben még javában dúltak a régizene-játszás A mai francia zenei előadómivészet első számú Az elmúlt évtizedek úgynevezett szórakoztató körüli szakmai csatározások, amikor a histori­ „zászlóshajója", Pierre Boulez Mahler-interpretá- zenéjének egyik emblematikus személyisége, kus előadói praxis egyik úttörője, Christopher cióiról megoszlanak a vélemények. Vannak, akik Michel Legrand zongoraművész 1994-ben Hogwood lemezre vette az operairodalom egyik úgy gondolják, hogy Párizsból úgysem lehet meg­ gondolt egy merészet, és klasszikus lemezt ké­ örökzöldjét, Mozart Szöktetés a szerájbói című érteni azt a jellegzetesen közép-európai „deka­ szített: vállaltan szubjektív, de valahogy művét. A hogwoodi hangzáskép, a szokatlan denciát", ami a Csehországból származó, Bécsben mégis teljességre törekvő válogatást az ame­ tempók és artikuláció hallatán akkor még sokan működő Gustav Mahlert jellemezte. Mások vi­ rikai zongorairodalom remekműveiből és kuri­ megbotránkoztak, de most, tizenkét évvel ké­ szont nagyra értékelik Boulez törekvéseit, s a ózumaiból. Az Eratónál megjelent lemezt a sőbb - amikor az ínséges időket élő Decca újra mahleri zene legsikeresebb propatgátoraként ün­ franciák anyavállalata, a Warner most újra ki­ piacra dobta a felvételt - már senki sem csodál­ nepük őt. Előadásaiból néha magam is hiányolom adta, s a kompiláció még kilenc év múltán is kozik. Hogwood interpretációja már-már etalon a „Monarchia-sound-ot", de el kell ismerni, hogy túlzás nélkül nevezhető szenzációsnak. Rop­ a historikusok számára, de a „régizenélés" új lemezén a grandiózus 3. szimfóniát határozott pant szokatlan repertoár - az alig ismert, XIX. ellenzői is elfogadják, megbarátkoztak vele. Eh­ koncepcióval, rendkívül szuggesztíven adja elő. századi Louis Moreau Gottschalktól a ragti- hez persze kellett néhány kitűnő énekesi telje­ Nyilván az sem mindegy, hogy bécsi muzsikusok me-klasszikus Scott Joplinon át Bernstein, sítmény (Lynne Dawson, Uwe Heilmann), vala­ voltak segítségére: a Filharmonikusok, a Sängerk­ Copland, Barber és Cage művészetéig. És rop­ mint a The Academy of Ancient Music egységes naben és a Wiener Singverein nőikara. A mezzo­ pant szokatlan interpretáció: lezser elegancia tónusú, technikailag kifogástalan, zeneileg is szoprán-szólista, Anne Sofie von Otter viszont sá- és elmélyültség, tisztelet és tiszteletlenség. meggyőző zenekari és kórushangzása. padtabb, színtelenebb a megszokottnál. Legrand-ra nem lehet nem odafigyelni.

Otto Klemperer Sztravinszkij: „Vándorló" melódiák mint Bach-Wagner Tűzmadár-szvit, Schubert-művek karmester Petruska, Scherzo Liszt-átiratban Budapesti á la Russe Oravecz György koncertek Cincinatti Szimfo­ (zongora) nikus Zenekar, ve­ zényel: Paavo Järvi Telarc - Karsay és Társa • • • • o Hungaroton Classic

Otto Klemperer, a múlt század egyik legjelen­ Sztravinszkij-rajongóknak kötelező, de mások­ Hogy Liszt Ferenc rajongott a nála mindössze tősebb dirigense 1947 és 1950 között Buda­ nak is ajánlott „olvasmány" a Telarc új albuma, tizenhárom évvel idősebb, de tragikusan fiata­ pesten élt és dolgozott. A Magyar Állami Ope­ amely az 1971-ben elhunyt, s mára klasszici- lon elhunyt Franz Schubert művészetéért, ma raház egyik aranykorát köszönheti az akkor zálódott orosz mester két közismert remekmű­ már szinte zenetörténeti közhely. Most, amikor már idősödő német dirigensnek, aki rendszere­ vét (Tűzmadár-szvit, Petruska) és egy „elha- a Hungaroton felkérésére Oravecz György cso­ sen vezényelte a kor vezető hazai szimfonikus nyagoltabb" darabját, a Hollywoodban írt, s korba gyűjtötte a Liszt által átdogozott Schu- zenekarait is. A Hungaroton albuma - a Ma­ eredetileg filmzenének szánt Scherzo á la bert-kompozíciókat, mégis meglepő az a „lelki gyar Rádió archívumából vett felvételek segít­ Russe-t tartalmazza. A Cincinatti Szimfoniku­ rokonság", ami a két zeneköltőt egymáshoz ségével - felvillant valamit Klemperer „fontol­ sokat zeneigazgatójuk, a negyvenes évei elején fűzte. A CD-n hallható darabok közül a legis­ va haladó", jellegzetes stílusából, művésze­ járó, s a közelmúltban sztár-karmesterré mertebb a Wanderer-fantázia; lényegesen rit­ téből: Bach Magnificatja, D-dúr Brandenburgi emelkedő, észt származású Paavo Järvi dirigál­ kábban hallható hangversenyteremben a versenye, illetve két Wagner-zenedráma, a ja - igazán lendületesen és dinamikusan. Igazi Mélodies hongorises d'aprés Fr. Schubert című, Lohengrin és A nürnbergi mesterdalnokok rész­ amerikai produkció született: színes, erőteljes, majdnem negyvenperces ciklus, amely valójá­ letei csendülnek fel a régi felvételekről. Az bombasztikus, helyenként talán túlzásoktól ban Liszt első magyar tematikájú zongo­ előadók között megcsodálhatjuk többek között sem mentes, de azért szerencsére nem ízléste­ raműve. Az albumot a 3. Grande Marche carac- Báthy Anna, Sándor Judit és Tiszay Magda len. És főleg: támadhatatlanul profi. Az emlí­ téristique zárja, melyben Oravecz, a pazar énekhangját, a Forrai Miklós vezette „klasszi­ te tt Orosz scherzo különösen figyelemre mél­ Liszt-játékos minden virtuozitiását kiélheti. Ki kus" Budapesti Kórust, és a Brandenburgi ver­ tó: egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató is éli: technikaközpon-tú, de tényleg briliáns senyben Fischer Annie zongorajátékát. muzsika. lemezt készített.

54 Q WARNER CLASSICS HUNGARY

DVORAK — Szimfonikus költemények Royal Concertgebouw Orchestra NIKOLAUS HARNONCOURT 2 CD BEETHOVEN - Zongoraversenyek (l-V.) , PIERRE-LAURENT AIMARD Európai Kamarazenekar, Nikolaus Harnoncourt

3 CD L'É TO ILE - JENNIFER LARMORE Francia áriák: Offenbach, Massenet, Thomas, Berlioz, Gounod, Ravel, Chabrier, Saint-Saéns co BAROKK KEDVENCEINK GITÁRON Albinoni, Bach, Vivaldi SHARO N IS BIN CD RACHMANINOV: I. és III. zongoraverseny N IKO LAI LUG ANSKY Birminghami Szimfonikus Zenekar, Sakari Oramo

CD AFRICAN RHYTHMS Ligeti György és Steve Reich afrikai ihletésű művei Pierre-Laurent Aimard, Aka Pygmies CD www.warnermusic.hu

A Gramofon magazinban szereplő CD-k megvásárolhatók, Újraélheti megrendelhetők az V á c i a zenét! Hangszerház MCD Könyv- és Zeneáruházban Üzletünkben a gregoriántól (V. Deák Ferenc u. 19.) a kortárs zenéig ahol kiemelt klasszikus hanglemezen 2600 Vác, Kossuth u. 15. és jazz választékkal mindent megtalál CD Centrum várjuk kedves Tel./fax: 06 27/510-500, 510-501 - ha mégsem, kívánságát Vásárlóinkat, továbbá E-mail: Klasszikus Zene belehallgatási lehetőséget előjegyezzük, [email protected] biztosítunk a vásárlás számon tartjuk.

megkönnyítésére! Nepzene

World Music a O Kezes nélküli Gyerekzenek

hitellehetőség! Az MCD üzletlánc további CD boltjai: CD Centrum MCD ZENEÁRUHÁZ, VI. Jókai u. 40. Új és használt

hangszerek adás­ MCD ZENESAROK, Nyitva: vétele, komoly- és József körút és H-P: 12-19 Baross u. sarok Szó: 10-13 könnyűzenei kották Egyéb szolgáltatásainkról nagy választékban. MCD CAMPONA, XXII. kérjen további Nagytétényi út 35-37. felvilágosítást! Kurtág György: Afrikai ritmusok Sáry László: Hölderlin-dalok Steve Reich, Ligeti Dance music Jelek, játékok, György művei és af­ üzenetek; rikai dobkompozíciók ... pás á pás...

BMC Records

Kurtág György művészete világszerte egyre szé­ Az Afrikai ritmusok című lemez hasonló vállal­ Az európai zenetörténetben évszázadokon ke­ lesebb körben válik ismertté, ami már önmagá­ kozás, mint néhány éve a Muzsikás együttes és resztül természetes volt, hogy a „tánczene“ egy­ ban is nagyszerű dolog. Ebben elévülhetetlen ér­ Alexander Balanescu Bartók-albuma volt. A általán nem negatív fogalom: egy barokk sara- demeket szerzett Manfred Eicher kiadója, az Warner újdonsága is bemutat néhány „műzenei" bande, egy bécsi klasszikus menüett vagy akár ECM, amit nem lehet elégszer méltatni. Kurtág darabot - jelen esetben az amerikai Steve Reich kontratánc - bár bizonyos mértékig a tánc szóra­ ma már része a zenei köznyelvnek, s ezért egyre Clapping Music és Music for Pieces of Wood koztató funkciójához is kötődött - igazi műzene, több előadó tartja fontosnak, hogy játssza a ze­ című művét, illetve a magyar Ligeti György né­ a szó legnemesebb értelmében. 2003-ban viszont néjét. Ezzel viszont megszűnik a Kurtág-inter- hány zongoraetüdjét, Pierre-Laurent Aimard „tánczenei" lemezt kiadni nagy merészség, hiszen pretációk bensőséges, a szerzői szándékot híven előadásában -, s aztán megpróbálja megvilágí­ mi más juthatna erről az átlagember eszébe, mint tükröző, szinte családias atmoszfériája, ami tel­ tani, hogy milyen népzenei forrásokból táplál­ az ötórai teák lagymatag hangulata, esetleg Poór jesen logikus, de valahol mégis egy kicsit szomorú. koznak ezek a kompozíciók. Ezeket a forráso­ Péter és Harangozó Teri slágernek csúfolt dalocs­ Ezt éreztem az új ECM-albumot - Hölderlin- kat azonban - Bartókkal ellentétben - nem Kö- kái. Sáry László, az Új Zenei Stúdió köréből indult, dalok; Jelek, játékok, üzenetek; ... pás á pás - zép-Európában és a Balkánon kell keresni, ha­ eredeti tehetségű zeneszerző mégis ezt a címet hallgatva. Kurt Widmer bariton, az Orlando Trio nem a fekete kontinensen. A Bossobe, Bobangi, adta új lemezének, amit végighallgatva megálla­ és az ütőhangszeres Mircea Ardeleanu rengete­ Yangissa, Anduwa, Banga Banga, Mohunga és píthatjuk: Sáry visszaadta a tánczene becsületét. get tud Kurtágról, tisztességesen játssza a da­ Mai című dobkompozíciókat a lemezen aka pig­ Szerepel itt három blues, három ragtime, egy rabjait, de nem beszéli anyanyelvi szinten azt a meusok szólaltatják meg. Ez a népcsoport első­ tangó, egy boogie-woogie, egy Keringőféle Ester- nyelvet, amiben Csengery Adrienne vagy Keller sorban Zaire, illetve a Közép-Afrikai Köztársaság házynak, de van Magyar tánc is, sőt hagyomá­ András olyan utolérhetetlen. Nem nacionaliz­ területén él, s mindmáig őrzi ősi kultúráját. Szép nyos Lassú és friss. Kivétel nélkül remekül, szelle­ mus ez, csak ténymegállapítás. és emberi lemez, öröm hallgatni. mesen megírt, kifinomult zenék.

Vidovszky László: John Cage és Herbert Lauds and 1 0 * * * G ■* * 0 * | ■ ő - * o 12 vonósnégyes, Henck művei Lamentations £ - * © » i • o * • o • * • O * • O • 12 hegedűduó Herbert Henck (zongo­ Elliott Carter és Í ra, preparált zongora) Isang Yun művei • * T • • © • o * * r_i fcs|» * « « * 0 * * 0 $£> - Q • 0 ' * *-j- * O ♦ # * o - » G BMC Records • ••o o ECM - MusiCDome • ••o o ECM - MusiCDome

Az 1945 utáni magyar zenetörténet egyik leg­ A preparált zongora és a kreatív, improvizatív, de A svájci Heinz Holligerről tíz-tizenöt éve sokan érdekesebb kérdése, hogy miként jelenik meg - a jazz-zel nem rokonítható kortárszene fáradha­ - felületesen - még azt gondolták: íme egy re­ néha nyíltan, de többnyire latensen, búvópatak- tatlan - elismert, bár vitatott megítélésű - pro- mek oboaművész, aki sok más hangszeres mu­ szérűén - a bartóki örökség az újabb nemzedé­ pagátora, Herbert Henck megint hallatott magáról. zsikushoz hasonlóan nem tudja megállni, hogy kekhez tartozó zeneszerzők műveiben. Milyen Új szólólemezén előbb eljátssza John Cage-nek a ne vezényeljen és ne komponáljon. Mostanra for­ formai keretek között, milyen kompozíciós esz­ negyvenes évek végén keletkezett Szonáták és köz­ dult a kocka, s azt mondhatjuk: Holliger az közkészlet segítségével, és főleg: miféle indítta­ játékok preparált zongorára című ciklusát, mely­ egyik legfelkészültebb, leginvenciózusabb kar­ tásból hívják segítségül Bartókot az utódok? Ez hez saját, 1993-ban, illetve 2000-ben rögzített mester, zeneszerző és fesztiválalapító, akinek a kérdés Vidovszky László új, vonósnégyes-téte­ rögtönzéseit társítja. Ezeknek utólag a Festeburg még az az előnye is megvan, hogy virtuóz mes­ leket és hegedűduókat tartalmazó szerzői leme­ Fantasies címet adta. Hosszan el is magyarázza a tere egy hangszernek, nevezetesen az oboának. ze kapcsán is felvethető. Az apparátus, s bizo­ kísérőfüzetben, hogy milyen szándék vezérelte és Új, kortárszenei lemezén oboistaként is előjön nyos mértékig a szólamszövés, hangszerkezelés milyen körülmények befolyásolták a Festeburg belőle a zeneszerzői gondolkodás: ihletett játé­ is a Bartók által kijelölt utat folytatja, hogy az­ létrehozásakor. Nos, bármennyire is fájhat ez kával szinte alkotótárssá lép elő a kilencvenöt­ tán váratlanul elkanyarodva új ösvényt vágjon a Hencknek, a két szerző, a két mű nem tartozik éves Eliott Carter és az 1995-ben elhunyt Isang bozótosban. Sok kis mozaikból összerakott, egy súlycsoportba: ha Cage életműve ólomsúlyú, Yun - jórészt eredetileg is Holligernek írt - da­ nehezen megfejthető, nehezen befogadható ze­ akkor Henck inkább lepkesúlyúnak tűnik. Nagy rabjaiban. Muzsikustársai is nagyszerűek: ne ez, Vidovszky két különböző korszakából: a érdeme viszont, hogy szépen, kulturáltan, stíluso­ Thomas Zehetmair hegedül, Ruth Killius brácsá- Tizenkét vonósnégyes 2000-ben, a Tizenkét duó san zongorázik, a preparált zongora effektusait zik, Thomas Demenga csellózik. (Heinz Holliger 1987 és 89 között keletkezett. valódi zenei gesztusokká tudja formálni. másik új albumáról recenziónk az 58. oldalon.)

56 Hollósy Mozart: Esz-dúr Vivaldi: sinfonia concertante, Csellószonáták C-dúr concertone Bruno Cocset (cselló) Prágai Kamarazene- kar, vezényel: Zongoraterem Salvatore Accardo

Főné - CD Bár Alpha Records - CD Bár és Hiwgszeiifottj([| Egy itthon még nem túlságosan ismert, de a Vörös hajú muzsikus, aki pap létére meglehető­ nyugat-európai piacon hosszú ideje jelen lévő, sen világi életet élt. Beutazta egész Európát, he­ nagyon igényes olasz kiadó, a Főné albumán gedűvirtuózként koncertezett, sőt még nagy Wolfgang Amadeus Mozart két szólistára és vagyonra is szert tett - igaz, kalandor életmód­ zenekarra írt versenyművei szólalnak meg - ja miatt a pénz legnagyobb részét elveszítette. hagyományos, talán kissé túlságosan is kon­ Ez a felületes kép élt az utókorban Antonio Bp., Teréz krt. 37. vencionális, de kifejezetten szép, stílusosan Vivaldiról. Az elmúlt évek-évtizedek zenetudo­ megformált előadásban, A kitűnő Prágai Ka­ mányi forráskutatásai azonban megmutatták, marazenekart olasz dirigens, Salvatore Accardo hogy Vivaldi zeneszerzői életműve sokkal mé­ vezényli, aki mindkét kompozícióban - Esz-dúr lyebb, összetettebb és jelentősebb, mint koráb­ sinfonia concertante, C-dúr concertone - maga ban hitték. A torinói egyetemi könyvtárából játssza a hegedűszólamot is. Patinás mester­ előkerült vokális művek - operák, oratóriumok, hangszerének tónusa fényes, világos, artikulá­ serenaták (Gramofon, 2002 ősz, 36. oldal) - ciója jól érthető, cadenzái is nagyon ízlésesek. mellett a „rőt pap" hangszeres oeuvre-je is A sinfonia concertante brácsás közreműködője újabb és újabb színekkel gazdagodik. Nemrégi­ Toby Hoffman, míg a concertone másik hegedű ben például - a nápolyi konzervatóriumból, illet­ szólamát Margaret Batjer szólaltatja meg - ve egy németországi kastélyból - cselló szólóra Nem könnyű manapság megfelelő ugyancsak kifogástalanul. A zenekar mindig és basso continuóra írt „suonáták" kerültek elő, hangszert találni. Jfe»» < pontosan érzi, mikor léphet egy kicsit előtérbe, amelyek kiegészítik Vivaldi csellószonátáinak s mikor kell a szólistákat segítve visszahúzód­ már korábban is ismert, párizsi szériáját. Lassú- nia. Az egyetlen nagy kérdés: a kórosan túltelí­ gyors-lassú-gyors formaképletű, szerkezetileg te tt európai lemezpiacon hogyan lehet érvé­ azonos, zeneileg azonban roppant változatos Nálunk a legolcsóbbtól a leqdrágábbig, a 100 éves, nyesülni tradicionális repertoár tradicionális művek ezek, melyek élvezetesen szólalnak meg antik hangszerektől az új, márkás előadásával? Ez azonban már nem a művészek, Bruno Cocset tolmácsolásában. A continuo is hangszerekig megtalálhatja az Ön hanem a marketingszakemberek dolga. Min­ szépen szól, ami a billentyűs Blandine Rannou, a denesetre rögzíthetjük: jó label, jó előadás, pengetős Pascal Monteilhet és a mélyvonós számára legmegfelelőbbet. üdvözöljük Magyarországon. Richard Myron teljesítményét dicséri.

CD KLASSZIKUS A Hollósy Hangszerboltban SACD NÉPZENE DVD-A . : * JAZZ (£íz k o 'ln o i/j! DVD LP AKADÉMIA zeneműbolt

Budapest, VI. Király u. 28. Tel.: 351 1942

FŐNE, ALPHA, EGEA, KNITTING FACTORY, ACT, KIRKELIG, SCHANACHIE Júniusban klasszikus zenei CD AKCIÓ Nyitvatartás: pl.: Főné Records 4900 Ft helyett 1500 Ft. H-P.: 10-18 CD-BÁR Sz.: 10-14 1088 Budapest, Krúdy Gyula u. 6. Tel.: 486-0572, 486-0573

GRAMOFON 57 Tango Song Charles Koechlin Pablo Casals and Dance zenekari művei felvételei Anne-Sophie Mutter SWR Rádiózenekar Hall o f Fame sorozat (hegedű) (Stuttgart), vezényel: Heinz Holliger

Deutsche Grammophon - Universal MOOO Hänssler Classic - Karsay és Tsa TIM - H&H '92

Anne-Sophie Mutter nevével, szépségével és tehet­ Heinz Holligernek a stuttgarti SWR Rádiózene­ Hall of Fame - Hírességek csarnoka. A rockmű­ ségével sok mindent el lehet adni, de a legfris­ kar közreműködésével megjelent új lemezén fajból is jól ismert fogalom ezúttal egy klasszi­ sebb, Tango Song and Dance című lemez talán roppant izgalmas muzsika hallható: a Debussy- kus zenei és jazz-vállalkozást takar, melyet a még az ő előadásában is túlságosan kommersz, és Ravel-kortárs, de Satie-hoz hasonlóan misz­ hullámzó színvonalú, olcsó sorozatairól ismert marketinges-bulváros produkció. Az történt, hogy tikus, különc, avantgárd-közeli francia mester, hamburgi TIM kiadó indított útjára, a borítón Mutter férje, az ugyancsak sztár-státusban lévő Charles Koechlin két kompozíciója. Mindkettő látható írásjelekből ítélve jelentős ázsiai közre­ karmester és zongoraművész, André Previn még irodalmi ihletésű: az egyik (La course de print- működéssel. A cselló fejedelme, Pablo Casals házasságkötésük előtt, 1997-ben írt egy darabot emps) Koechlin kedvencéből, A dzsungel köny­ életművéből öt CD ad keresztmetszetet, tisz­ Annie-Sophie-nak, amit öt évvel később - mint a véből merít, míg a másik (Le buisson ardent) tességesen megírt, jó fényképekkel illusztrált, bookletből tudjuk, hajnal négy órakor - lemezre forrása Romain Roland regénye, a Jean- német és angol nyelven közölt tanulmány kísé­ vettek. Ez a Tango Song and Dance című, három- Christoph. Mindkét mű és a ragyogó interpre­ retében. Maguk a felvételek fantasztikusak: tételes, crossover-szerű képződmény (nem éppen táció is ritka csemege. A koncertfelvételről Casals mellett Alfred Cortot, Jacques Thibaud, remekmű), amihez kerestek még néhány bomba­ megszólaló La course... pompás hangszínkaval- Mieczyslaw Horszowski, Otto Schulhof, a Széli biztos bravúrdarabot (Brahms Magyar táncok kádja, kiismerhetetlenül bonyolult ritmikai esz­ György vezényelte Cseh Filharmonikusok és a Joachim József átiratában, Gershwin Porgy és közkészlete magávalragadó. A II. világháború barcelonai Orquestra Pau Casals játéka hallha­ Bess-ének jelenetei Heifetz feldolgozásában, va­ idején írt Le buisson viszont az elkötelezett pa­ tó a lemezeken. A technikai minőség viszont lamint Kreisler-miniatűrök), majd a végére egy cifista Koechlin személyes hangú vallomása, a nagyon változó, és sajnálatos, hogy sem a disc- komolyabbat: Fauré A-dúr szonátáját. Ez lenne romantikus szimfonikus költemények hangzás- ről, sem a borítóról nem derül ki a felvételek 2003-ban a siker receptje? Nagyon szomorú. világával ötvözve. eredeti forrása.

Agostino Steffani: Nizzai rapszódia Fantasie-Caprice Scherzi Musicali Eugéne Bozza Hangversenydarabok Affetti Musicali, klarinétművei klarinétra művészeti vezető: Horn András Maiina János (klarinét), Gábor József (zongora)

Hungaroton Classic • • • • o Hungaroton Classic Hungaroton Classic ••••O

A Hungaroton - jól bevált piaci stratégiájának Ismerik Eugéne Bozza nevét? Nos, akinek a csa­ A középgenerációhoz tartozó Horn András - ta­ megfelelően - megint egyszer folytatta az euró­ ládjában vagy a baráti körében nincsenek pro­ nári pályája mellett - koncertező művészként is pai zenetörténet fehér foltjainak, ma már isme­ fesszionista fafúvúsok, aligha tudják elhelyezni sokat tesz hangszere, a klarinét megismerteté­ retlen kismestereinek feltérképezését és újrafel­ az európai zenetörténet képzeletbeli térképén a séért, repertoárjának gazdagításáért. E törekvé­ fedezését. Ezúttal Agostino Steffani, a Bachnál, francia mestert. Érdemes tehát róla elmondani, seinek egyfajta keresztmetszetét adja a Hándelnél és Vivaldinál egy generációval idő­ hogy 1905-ben született, 1991-ben hunyt el, a Fantasie-Caprice című album, amely klarinétra sebb itáliai zeneköltő művészetét vették górcső párizsi Conservatoire-on végzett, ő is Római-díjas írt hangversenydarabok gyűjteménye, elsősor­ alá: hat világi kantátáját - Scherzi Musicali volt (mint korábban Berlioz vagy Debussy), és a ban a késő romantika korából és a XX. század­ összefoglaló címmel - a Maiina János vezette valenciennesi Zeneművészeti Főiskola igazgató­ ból. A címadó darab szerzője például a francia Affetti Musicali játssza, természetesen korhű jaként fejezte be pályafutását. Zenéje tudatosan Charles-Edouard Lefebvre, de felfedezhetjük a hangszereken. Kitűnő előadás, remek énekesek vállalja az impresszionizmus örökségét, de a neo­ komponisták sorában Lefebvre honfitársait, a (Kiss Noémi, Lax Eva, Timothy Bentch, Benkő klasszikus stílus sem idegen tőle. A fiatal gene­ százegy évet (!) élt Paul Henri Bussert (1872- Pál), felkészült hangszeresek, szép olasz szöveg- ráció kiváló klarinétosa, a modern zenére speciali­ 1973) és Henri Tomasit is, akinek Introduction mondás. Olyan az interpretáció, mint egy derűs, zálódott Klenyán Csaba impozáns válogatást nyújt et Danse cími darabja kifejezetten szépen for­ békés pásztoridill, s ez ideális, mert maguk a át a hallgatóknak Bozza klarinétműveiből, a bu­ mált, mívesen kidolgozott muzsika. Nem hall­ művek is ilyenek - még akkor is, ha olykor dapesti Zeneakadémia japán korrepetitora, Maki gathatjuk el azonban, hogy néhány gyengécske gyászról, kétségbeesésről, sorstragédiákról szól­ Yamamoto precíz zongorakíséretével. A CD záró­ kompozíció is becsúszott a válogatásba, aminek nak. Érdemes megjegyezni Steffani nevét: száma a címadó darab, a Cote d'Azur fővárosára, összképe így vegyesnek mondható. Szerkesztés­ majdnem olyan jó, mint a nagyok. Bozza szülőhelyére utaló Nizzai rapszódia. ből közepes, előadásból jeles, osztályzata: jó.

58 Altbachisches Archiv Bestiario de Cristo Válogatás Alia Musica, a Bach-család művészeti vezető: vokális műveiből Miguel Sanchez

Harmonia Mundi - Karsay és Társa • • • • O Harmonia Mundi - Karsay és Társa • • • • O

Johann Sebastian Bachról köztudott, hogy muzsikus Miguel Sanchez együttese, az 1985-ben alapított, dinasztiából származott. Azt már kevesebben tudják, spanyol Alia Musica nagyon speciális szeletet ha­ hogy Bach - ősei és rokonai iránti tiszteletből - sított ki magának az európai zenetörténetből. A igyekezett összegyűjteni a családhoz tartozó zene­ néhány hangszeressel kiegészített énekegyüttes a szerzők alkotásait, s ebből létre is hozott egy kisebb­ középkori spanyol, illetve szefárd zsidó vokális ha­ fajta archívumot, melyet Altbachisches Archiv né­ gyományt kutatja, a könyvtárak mélyén meglelt ven ismer a zenetudomány. Az itt őrzött kéziratok tételeket publikálja, koncerteken, fesztiválokon egy része 1935-ben nyomtatásban is megjelent, de előadja, majd lemezre veszi - nagy sikerrel. Új al­ a kollekciónak a II. világháborúban nyoma veszett, s bumuk is nagyon különleges: az említett spanyol csak a közelmúltban találták meg, a mai Ukrajna te­ és zsidó egyházi repertoárból olyan tételeket rületén. A Cantus Köln régizene-együttes - Konrad gyűjtöttek csokorba, amelyekben - konkrét vagy Junghänel vezetésével - most az archívum teljes éppen szimbolikus-allegorikus formában - állatok anyagának megszólaltatására vállalkozott, amely el jelennek meg. Liturgikus darabok sasokról és ök­ is fért egy dupla CD-n. Roppant érdekes kísérlet ez - rökről, kecskékről és férgekről, legyekről és orosz­ még akkor is, ha Johann, Heinrich, Johann Michael, lánokról, galambokról és kígyókról, pelikánokról és Johann Christoph és Georg Christoph Bach szerze­ lepkékről. Edzett füleknek is bombameglepetés ez ményei aligha nevezhetők remekműnek. A barokk a CD, amelynek címe (Bestiario de Cristo) kicsit zene „családfájának” feltérképezése és ihletett meg­ profán magyar fordításban így hangozhat: Isten szólaltatása így is bravúros teljesítmény. állatkertje.

J. S. Bach: Cselló Händel: Aci, Galatea — JOHANN SEBASTIAN BACH szólószvitek e Polifemo Morten Zeuthen - Le Concert d'Astrée, cselló vezényel: Emmanuelle HaTm

TIM - H & H '92 Virgin Classics - EMI

Scandinavian Classics. Ezt a - biztatóan hangzó - Amikor Ovidius a Metamofózisokban megörökítet­ címet kapta a német TIM kiadó legújabb olcsó so­ te Acis és Galatea históriáját, aligha gondolta, rozata. A repertoárt tanulmányozva azonban hamar hogy a történet évezredek múltán megannyi zene­ kiderül, hogy ezek az albumok nem elsősorban a svéd, mű forrása lesz. Ezek közül a legismertebb Händel norvég, dán és finn zenetörténet értékeit, hanem 1718-ban komponált alkotása, mely műfaját te­ skandináv előadóművészek produkcióit mutatják be, kintve „masque", azaz sajátosan angol színpadra különösebb műfaji és stiláris megkötöttség nélkül. teremtett zenés játék. Az az Acis és Galatea-opusz Ezáltal persze a sorozat már rögtön nem annyira ér­ azonban, mely a Virgin Classics felvételén megszó­ dekes, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne talál­ lal, nem ez a mű, hanem egy tíz évvel korábbról, hatnánk benne figyelemre méltó interpretációkat. 1708-ból való, azonos című Händel-darab. Ezek közé tartozik az a felvétel is, melyet Morten Műfaját tekintve hatalmas méretű kantáta, ame­ Zeuthen dán csellóművész készített (a kilencvenes lyet nápolyi látogatása idején írt, Nicola Giuvo évek közepén) Johann Sebastian Bach hat szóló­ szövegkönyvére. Ezzel magyarázható az olasz cím: szvitjéből. Az idősebb generációhoz tartozó Zeut­ Aci, Galatea e Polifemo. A francia előadók hen - aki hosszú pályája során a New York-i Carnegie (Sandrine Piau, Sara Mingardo, Laurent Naouri) Hallt, a londoni Wigmore Hallt és a tokiói Casals olasz kiejtése ugyan néha nagyon furcsa, de még­ Hallt is megjárta - technikailag felkészült, ízlésesen, is szépen formált, stílusos előadás ez. Érdekessége, túlzásoktól mentesen játszó mestermuzsikus. A hat hogy a Le Concert d'Astrée zenekart a csembaló Bach pontosan a helyén van az ő tolmácsolásában. mellől női karmester, Emanuelle HaTm irányítja.

GRAMOFON 59 A zene jó kezekben van a fiataloknál Szerény, mosolygós óriás — Charlie Mariano Budapesten

Charlie Mariano, a Bostonban szólót alkalmaztak, és a szólamokat is másként hangszerelték, mint korábban, nem gondolja? Hiszen Toshikoval is játszott. született, olasz származású C. M.: Persze, benne voltam, de még az sem az volt, amire én vágy­ altszaxofonos gazdag pályáját tam. Minél kevesebb a tag, annál többet kell egy-egy muzsikus csináljon. És én ezt szeretem. Most ezért játszom sok duót. nehéz röviden összefoglalni

(teszünk azért egy kísérletet: G.: Érdekes nyomon követni, hogyan kereste mindig az újat a big band korszak után is, sosem mondta azt, hogy igen, ez az, www.gramofon.hu). Fiatal korá­ amit életem végéig csinálni akarok. Inkább egzotikus hangzáso­ ban még az akkor feltűnt Charlie kat keresett. C. M.: Rám először azok hatottak, akik vezető szerepet töltöttek be Parkért próbálta utánozni, azóta a saját területükön abban az időben. Akiknek a környezetében dol­ bejárta fél Amerikát és egész goztam: Johnny Hodges és Coleman Howkins. Később, amikor Charlie Parker híres lett, a fiatal muzsikusok, mint én, teljesen el­ Európát, élt japánban és Indiá­ képedtünk tőle, mert olyan fantasztikus volt. Soha senki ilyet nem ban, majd Kölnben telepedett csinált még, mintő. Éveken keresztül úgy próbáltam játszani, mint Parker, és végül rájöttem, hogy soha nem fogok tudni tökéletesen le. Budapestre sem először láto- X úgy játszani, mint Charlie Parker, mert nem vagyok Charlie Parker. y z? gatott, amikor április utolsó Azután elkezdtem a saját hangomat keresni, felismertem a saját Fotók: Huszti István , erősségeimet, és a saját gyengeségeimet. És erre építkezem. A napjaiban a Balazs Elemer különböző dolgok a pályámon inkább csak megtörténtek velem, Group új lemezének, az Our Worlds Beyond-nak a koncertpre­ sosem igazán kerestem őket. Engem utolértek a dolgok. Például amikor Toshikoval megismerkedtem és később összeházasodtunk, mierjére megérkezett. A pillantásában van valami szigorú majd Japánba költözünk. Vagy amikor Indiába mentem, és valami vonás, talán a hetyke, ősz szemöldöke teszi, de mon­ egész mást kezdtem tanulni, dél-indiai zenét. datait, gondolatait sokszor mosolyogva, nevetve zárja G.: Mégsem lehet azt mondani, hogy csak attól, hogy minden­ le. Útkeresésről, fiatalokról, és néhány általa jól is­ re nyitott, tudatosság nélkül ilyen magas szinten elsajátította volna az új dolgokat. Biztos volt valami személyes motivációja, mert legendáról beszélgettünk vele a koncert napján. hogy ne álljon meg egyszer sem... C. M.: Igen-igen..., azt hiszem arról van szó, hogy amikor megtet­ Gramofon: Azt mondta, megszerette Eleméréket. Ők viszont szett valami, és új volt nekem, akkor természetesen adódott a ettől nagyon boldogok, annyira felnéznek Önre... következő lépés, hogy többet akarok tudni róla. Amikor hallottam Charlie Mariano: Örülök, hogy ez kölcsönös, mert nagyon kedves ezeket a dolgokat, túlságosan újak voltak ahhoz, hogy beugorjak emberek, melegszívűek. Talán egy kicsit idealisztikusnak tűnhet, és rögtön részt vegyek bennük. Ilyenkor sokat hallgatja az ember, de nekem nagyon tetszik ez a fajta emberi megközelítés. Nem sza­ és megpróbálja megtanulni. bad elfelejteni, hogy voltak nagyszerű zenészek, akik szörnyű em­ berek voltak... G.: Az indiai zenét viszont koncentrált tanulás nélkül, csak hall­ gatással nem lehet megtanulni. Európai klasszikus zenei iskolá­ G.: Ezzel el is érkeztünk Charles Mingushoz. zottsággal nekiállva külön erőfeszítésre van szükség. C. M.: (nevet) Jó, jó, de nekem sosem volt semmi bajom Charles C. M.: A nyugatiaknak is külön erőfeszítést kell tenni, hogy a saját Mingusszal, jóban voltunk, velem kedvesen bánt, sosem ütött zenéjüket megtanulják... de azért persze, igaza van. Van, akinek ez meg... (nevet) jobban sikerült, például itt van Lantos Zoltán. Csodálatos zenész, aki mélyen magába szívta ezt a kultúrát. G.: És ki volt az ön kedvenc zenekarvezetője a korai években? C. M.: Tudja, amikor először kezdtem szerepelni, az még a big band G.: Mikor ismerkedtek meg? Hiszen már többször játszottak korszak volt, ebbe próbáltam beilleszkedni. De rá kellett jöjjek, hogy együtt. nem is annyira szerettem a big bandeket. Stan Kentoné ugyan nem C. M.: Most is játszunk olykor-olykor, a Madras Special együttes­ az első nagyzenekar volt, amiben dolgoztam, de két év után elegem ben játszunk Ramesh Shothammal együtt. volt belőle, elteltem vele, azt gondoltam, hogy nem tudom tovább csinálni. Ugyanis egy big bandhez csatlakozni nagy kihívás, meg G.: Talán az első magyar zenész, akivel játszott, az Binder Károly, kell tanulni a számokat, blattolni kell, jól kell játszani az embernek de úgy tudom, az első találkozást nem rögzítették lemezre. a szólamát. De ugyanaz a zene estéről estére, nem is lehet sokat C. M.: Úgy emlékszem, hogy Ramesh is velünk volt, így van. Pár­ szólózni, talán 16 ütemet egyszer, vagy két versszakot egy másik szorjátszottunk, ha jól emlékszem. Hogy van Binder? számban, és ez nem az, amiről egy improvizáló zenész álmodik. G.: Jól, köszönöm a nevében is, ő vezeti a jazztanszéket a Liszt G.: Ugyanakkor a hatvanas években már Toshiko Akyoshi és má­ Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. De ön magyarokkal még ko­ sok eltértek a hagyományos big band koncepciójától, több egyéni rábban, Amerikában is játszott.

60 C. M.: Zoller Attila a barátom volt, és évig éltem Hollandiában. Nehéz dolgom Szabó Gáborral is játszottam . volt, nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt, és végül áttelepültem Német­ G. Vele mikor ismerkedett meg? országba, ahol ezek a dolgok sokkal C. M.: Amikor a Berklee-re járt. Én ott egyszerűbbek voltak. tanítottam, és ő oda járt, ekkor ismer­ kedtünk meg. Nagyon kedves ember volt, G.: Most mi a kedvenc felállása, kikkel milyen szomorú, hogy végül ezt az utat zenél a legszívesebben? Az előbb a duó­ kellett bejárnia. zást emlegette, ez volna az? C. M.: Igen, de sok mást is csinálok. A G.: Attila talán szerencsésebb szemé­ munkám a Tarnaka College o f Percussion lyiség volt, nem? of Bangalore-ral csodálatos, ezt imádom, C. M.: A ttila humoros ember volt, kedves, és sok minden mást. És a legnagyobb ré­ mindenkivel viccelt. sze élvezetes is, ahogy ezt a budapesti al­ kalmat is nagyon élvezem, szeretetre G.: Milyen volt most Elemérékkel fel­ méltó srácokkal. venni a lemezt? C. M.: Jó vo lt nagyon, persze nem já t­ G.: És az Egyesült Államokba is vissza­ szom minden számban. Nyugodt, kelle­ jár? Valahogy ott kevésbé ismerik el, mes hangulat uralkodott a stúdióban, mint ideát, ugye? hiszen tényleg olyan jó zenészek. C. M.: Túl régóta eljöttem, hogy ismerje­ nek, de azért a zenészek ismernek. Tavaly G, Ók meg azt mondták, hogy nagyon játszottam egy Los Angeles-i fesztiválon mély benyomást tett rájuk, ahogy ön a májusban, az jó volt, és Bostonban a zenéjüket megközelítette, mindent fel szülővárosomban is jártam, és ott élő is vett első „take"-re, tehát első kísér­ dél-indiai zenészekkel adtam egy kon­ letre, és milyen koncentráltan, fóku­ certet. szában vett részt a felvételen. C. M.: Sok lemezen játszottam, és szeretem elsőre felvenni a szóla­ G.: Már nem tanít rendszeresen, ugye? momat. Nem szeretem, ha mondjuk negyedikre készül el egy szóló C. M.: Szinte egyáltalán nem, nem mintha valami kifogásom len­ végleges változata, addigra fejben is kifárad az ember, „ezt már já t­ ne a tanítás ellen, de azért jöttem el Amerikából, mert tanítottam, szottam, ezt már ismerem" — azt gondolja. a Berklee School of Musicban több mint harminc órát hetente, és az azért túl sok volt. G.: Hogy tud ennyire fókuszált maradni? Megérkezik egy új ze­ nei szituációba, megnézi a kottát, megigazítja a hangszerét, és G.: Van-e fiatal játékos, akire úgy tekint, mint a kedvencére, szinte kész is. van-e kiugró tehetség, akit ismer? C. M.: Nem tudom. Tényleg nem tudom. Azt tudom, hogy arra van C. M.: Nem akarnék fejből hirtelen megnevezni valakit, de tudja, a képességem, hogy amikor blattolok, rögtön interpretáljak is vala­ zene - nem is akarom jazznek nevezni, mert nekem nem olyan mit, de nem vagyok valami jó blattoló. Ez egy súlyos kifogás szo­ fontos, csak a zene, az fontos - jó kezekben van szerintem a fia­ kott lenni velem szemben, hogy nem valami jól blattolok. (nevet) taloknál, jól csinálják. Nem félek attól, hogy rosszabb lesz. Egyébként talán az lehet, hogy sok tapasztalatra tettem szert az évek során. Sokféle környezetben, különböző emberekkel játszot­ G.: Tehát azt mondja, hogy az improvizáció kell, csak éppen nem tam. Talán ez segíthet, hogy ilyen sokat játszottam. kell feltétlenül jazznek nevezni. Jól értem? C. M.: Igen... de én még az improvizációhoz sem ragaszkodom, én G.: És a meditáció nem segített? Hiszen közelebbről is megis­ ugyan elsősorban ezzel foglalkozom, nekem ez áll a központban, merkedett az indiai kultúrának ezzel a részével is. de sokfajta zenét hallgatok, és egy része nem is improvizált. Nem C. M.: Igen, kipróbáltam, meditálással is behatóbban foglalkoztam, az a fontos, ha egyszer jó a zene, akkor teljesen mindegy. de azután abbahagytam. Nekem ez nem jelentett közvetlen kap­ csolatot a zenével. Talán másnak ezt adhatja, de nekem nem. G.: Akkor behelyettesíthetjük azt a fogalmat, hogy jazz, azzal, hogy nyitottság az ön felfogásában? Ez volna a dolog lényege? G.: Néhány éve Kölnben telepedett le, és itt él legalábbis az év Ez a kulcs? egy részében Lee Konitz is, aki nemrég szintén csinált Magyar- C. M.: Nem tudom, nem tudom. országon lemezt a Trio Midnighttal. Összejárnak Lee-vel? C. M.: Néha találkozunk, de nem valami gyakran. Vagy ő turnézik G.: De hát bebizonyította már, hogy milyen jól tudja. vagy én, azért néha leülünk egy kicsit beszélgetni. C. M.: Jó-jó... (nevet) Szerintem valóban fontos, hogy nyitott szel­ lemmel közelítsünk bármihez, amit meghallunk, és engem egyál­ G.: Miért éppen Kölnt választotta? talán nem érdekel, hogy minek nevezik. C. M.: Amikor először jöttem huzamosabb időre Európába, négy Zipernovszky Kornél

GRAMOFON 61 JONI MITCHELL és fantasztikus lemezek sorát készítették kö­ TRAVELOGUE zösen (kezdve az 1976-os Hejirával). Az JONI Nonesuch - Warner énekesnő több álomzenekart is összeková­ M itchell csolt ekkor: Pastorius magával hozta Wayne Travelogue rJB Joni Mitchell - ének Shortert, Alex Acunát (Don Juan's Reckless Herbie Hancock - zongora Daughter, 1977) és Herbie Hancockot Billy Preston - Hammond B-3 (Mingus, 1979). Az ütőhangszerekhez később Kenny Wheeler - szárnykürt Don Alias ült, illetve a Pat Metheny-Lyle Wayne Shorter Mays páros az énekesnő jóvoltából zenélt - szopránszaxofon először közösen Michael Breckerrel a széles Plas Johnson - altszaxofon nyilvánosság előtt - a korszakot betetőző Brian Blade - dob Shadows and Light című koncertfelvételen Chuck Berghofer - bőgő (1980). Pastorius zseniális basszus soundja Larry Klein - basszusgitár mellett remek rezes hangszerelései is díszítik Paulinho DaCosta - percussion a korszak sorlemezeit. Mitchell vonzalma a Vince Mendoza - szimfonikus bőgősökhöz egyébként legendás. Az 1979-es zenekari hangszerelés lemezen Mitchell szövegei Charles Mingus • «« O O szerzeményeire szólnak. Pastorius halála után néhány évvel Larry Klein basszusgitá­ Semmi sem ta rt örökké. Ezt Joni Mitchell kem azonban tetszik Mitchell kopott, érett rosban ta lá lt máig kitartó társra. énekelte, először még 1982-ben. Akkor je l­ orgánuma is, jobban illik stílusának kontex­ A remek kapcsolatokat Mitchell legutolsó legzetesen fátyolos, de még inkább lányos tusába, mert hátborzongatóan hiteles at­ lemezén is kihasználja, ám a sztárzenészek hangján. Most rekedtes, nikotinmarta, ame­ moszférát terem t versei fájón aktuális üze­ „hízelgő'' listájához képest a zene egyér­ lyet előszeretettel csepülnek a nyugati kriti­ netéhez. telmű csalódás. A dupla album válogatás­ kusok. A country-énekes dalszerzőből profi Joni M itchell élete nyitott könyv zenéjén, anyaga az életmű legkedvesebb dalait jazz-művésszé érett Mitchell korai lemezeit szövegein, dalain keresztül. A hippikorszak gyűjtötte össze, új hangszerelésben. Vince hallgatva valóban megdöbbentő, ha utána kellős közepén indult karrier igazi kibontako­ Mendoza szimfonikus zenekari és vonósné­ berakjuk a 90-es évek közepéről, visszatéré­ zása a 70-es évek derekán kezdődött el, ami­ gyesre írt variációi csak ritkán találják meg a sének időszakából származó korongokat. Ne­ kor Joni megnyerte magának Jaco Pastoriust, tökéletes arányokat (olykor viszont nagyon

TŰZKŐ CSABA zenekara egész más irányba indult, több mint ZENGŐ KŐ egy éve elkezdett kísérleteiknek kézbe vehető KCG - Universal eredménye a Zengő kő című lemez. Tűzkő Csaba - tenor­ Szabados György nyomdokain Dresch Mihály szaxofon, tárogató, ju to tt el a népzenei és a jazzelemeknek olyan furulya; Borbély Mihály mély szintéziséig, melyet döntő, korszakos jelen­ - szopránszaxofon, kla­ tőségűnek ismer el szakma és közönség egy­ rinét, tárogató, tilinkó; aránt. Dresch kiteljesedése idején már megjelent Csejtey Ákos - tenor­ a következő generáció, melynek a Dél-alföldi szaxofon, furulya; Bede Szaxofonegyüttes egyik jellegzetes példája: Péter - altszaxofon, Benkő Róbert és Geröly Tamás személyében altfuvola; Szabó Sz. Dresch zenekarának két korábbi tagját is ma­ Dániel - zongora; gukba foglalták. Lehet párhuzamot vonni a Szandai Mátyás - bőgő; Tűzkő szeptett négy fúvósa és a Szaxofon­ Baló István - dob együttes között, ráadásul Tűzkőék dobosa és Km.: Molnár László bőgőse a jelenlegi Dresch-zenekar törzstagjai, - népi brácsa, Terék mégis erősen félrevezető az összehasonlítás. József - népi bőgő Tűzkő ugyanis másik úton indult el: a teljes tu­ datosság, a hangszerelés aprólékosan kimunkált, ezen a lemezen kis túlzással minden hangot Ha Tűzkő Csaba pályafutását nézzük, nem könnyű mire eljutott ide, a magyar zenei gyökerek kor­ megírt. A Dresch-féle identitással mindkét fúvó­ észrevenni egy jelentős fordulat előjeleit, de társ klasszikus zenei szinten megharmonizált, sokra épülő zenekar azonosul, amennyiben a azért lehettek ilyenek. A szaxofonos-zenekar­ kiszenekari feldolgozásához. Tűzkő élt és mu­ népzenei és jazz elemek azonos mélységben la­ vezető a népzene és a Kárpát-medencei gyöke­ zsikált sokat külföldön, Ausztráliában és Fran­ koznak bennük, a szívük-lelkük legközepében. A rek felé fordult, és ezzel egészen új korszakot ciaországban is. Előző lemeze, a Savoy Quintet dél-alföldi muzsikusok ösztönösen szólaltatják nyitott. A lassan már középgenerációs magyar nevű együttesével, a szving és a modernebb meg az őserőt, ami a természetben, a lélekben, a szaxofonos sok mindenben próbálta ki magát, jazzhangzás ötvözésével próbálkozott. De új kultúrában szunnyad.

62 is, m int pl. az Otis and Marlenában, a Refuge o f the Roadsban, a Chinese Caféban, és a Cherokee Louisban). A rosszul választott szó­ lamok túlvezérelt crescendóiból azonban WAYNE SHORTER legtöbbször hiányzik a harmónia, és nagyon ALEGRÍA ritkán találja meg a zenekar a megfelelő Verve - Universal tempót is. Mindez méltatlan Mitchell szerze­ ményeinek jelentőségéhez. M int ahogy az is, Wayne Shorter hogy néhány apró füttyenés, pillanatnyi - tenor- és szopránszaxofon impresszió szól Shorter szopránszaxofonjá­ Danilo Perez, Brad Mehldau ból, és hasonlóan csekély, két-három akkor- - zongora dos szerep ju t Hancocknak is. A többiek je ­ John Patitucci - bőgő lenléte szinte alig érzékelhető. Két szám Brian Blade, Terri Lyne ugyan jól szvingel (You Dream Flat Tires, Be Carrington - dob Cool), de a Travelogue még erős túlzással Alex Acuna - ütőhangszerek sem nevezhető jazzlemeznek. Bár nem ez az fúvósegyüttes, első eset, hogy M itchell a visszavonulását csellóegyüttes fontolgatná, ezúttal alighanem komolyan le­ het venni: a CD bemutató sajtótájékoztató­ ján az énekesnő bejelentette, hogy végleg „Úristen, mennyi mindenen vagyok túl!" Min­ ségű játékostársak dolgoznak a szaxofonossal. felhagy a stúdiómunkával. Az okok között den oka megvolna a 70 éves Wayne A „kemény mag"-nak, a Footprintsen is főleg a lemezkiadás tragikus, Mitchellt is Shorternek, a jazz egyik legizgalmasabb hír­ jeleskedő Danilo Perez-John Patitucci-Brian végképp kiábrándító helyzetéről esett szó, vivőjének, hogy egy retrospektív pillanatában Blade hármasnak jó esélye van rá, hogy a jövő ezen túl azonban előadóművészi kiüresedés­ így kiáltson fel, hiszen oly sok nagyszerű mu­ jazzlexikonjaiban mint a Shorter nagy vissza­ re is gyanakodhatunk. Semmi sem tart örök­ zsikussal és oly sok különféle stílusban játszott térése utáni időszak klasszikus formációjaként ké, énekli Joni M itchell: egy nagyszerű élet­ már. De nem ő volna, ha a következő gondola­ utaljanak rájuk, annak ellenére, hogy csak pár mű minden bizonnyal záró fejezetéhez ta nem az volna: „jó, akkor még egy nagy lé­ éve vannak együtt. És annak ellenére is, hogy érkeztünk. pést előre!" három számban Brad Mehldau zongorázik, H. M a g y a r K o rn é l Ezt a viszonyulást példázza az Alegría is, szintén háromban Terri Lyne Carrington dobol, amely időben körülöleli a tavalyi sikert, a a kvartett pedig sok esetben kibővül további Footprints Live! című CD-t; a turnét meg­ fa- és rézfúvósókkal (köztük találjuk például Tűzkő Csabának a népzene fenségességén ér­ előzően kezdték felvenni ezt a stúdiólemezt, de Chris Pottert, Steve Davist és Lew Soloffot), zett elragadtatása viszont analitikus alkatát az élő album után jelent meg. Rajta Shorter csellókkal és az ütőhangszeres Alex Acunával. hozza előtérbe: az ornamentikától eltekintve korábbi, saját 1960-as évekbeli zenekaraival Érdekes, hogy Patitucci, Carrington és Acuna szinte mindent lekottázott. A megismerés fo ­ (Angola, Capricorn II), illetve a Miles Davis még elektronikus-jazzrockos korszakában volt lyamata (miután a jazz történeti stílusait kvintettel (Orbits) megjelent szerzeményei és partnere Shorternek, és mára mindnyájan ugyancsak óriási következetességgel elsajátí­ más, ismert vagy ismeretlen szerzőktől szár­ megérkeztek egy bizonyos értelemben szofisz- totta) a Zengő kő tanúsága szerint mindig mazó darabok mellett két új száma szerepel, a tikáltabb, áttetszőbb, szabadabb zenéhez, lenyűgözi. Évtizedes tapasztalat ez zenekarának régieket viszont annyira átértelmezi, hogy amely úgy nyújt szabadságot, hogy az alap­ tagjai közül Borbély Mihály számára (hiszen ő a szinte felismerhetetlenné válnak. így tíz meg­ szerkezete közben rendkívül kötött. Dresch-féle generáció tagjaként és Binderrel ott lepetés vár a hallgatóra. Van még egy vendégművész, akiről muszáj volt a kezdeteknél). Borbély szólói - és persze a Fia műfaji meghatározásba kezdünk az szót ejteni, ő pedig nem más, mint Shorter, aki Szandai-Baló részleg alapja - valahogy már Alegríát illetően, két lehetőség áll előttünk: a a többsávos technika segítségével néhol két mintha nagyobb levegőt mernének venni. A nyitó Sacajawea, a záró Capricorn meg talán a szólamban játszik tenor-, illetve szopránszaxo­ Szeptett ugyanis nem állt meg az úton: kon­ She Moves Through the Fair című népdalfel­ fonon. Ezzel a megoldással sűríti a hangzást, és certjein sokkal több mélyen inspirált szóló dolgozás kivételével - és már ezzel a különb­ növeli az intenzitást a megfelelő helyeken. hangzik el, mint a lemezen, és újabb szerzemé­ ségtétellel is nagy merészséget követünk el - Nem könnyű hallgatnivaló az Alegría — nyeik közé bekerült például a Jazz rondo, nem tekintjük jazznek, ami itt szól, és inkább amely spanyolul boldogságot, örvendezést je ­ amelyből kiderül, hogy az autentikus népzenei valahol a klasszikus kamarazene dobozában lent - , mert a shorteri építkezés korántsem anyag mellett mennyire jól érzi a zenekar ma­ keresünk neki egy ficakot. A másik variáció az, evidens irányokat jelöl ki, a témákra pedig nem gát mainstream közegben is. A következő lemez ha ünnepélyesen kijelentjük, Shorter új utat jellemző a rövid kinyilatkoztatás. A mélyréte­ már számot kell adjon erről a feelingről is. Be­ vágott a jazznek, ezen most lehet haladni egy gek felfejtéséhez többszöri figyelmes meghall­ mutatkozásnak pedig egyenesen fenomális, darabig. Utóbbival a gond az, hogy ezen az gatásra van szükség. hogy Tűzkő három varázslatosan komponált úton csak Shorter zeneszerzői zsenialitásával Amiben persze segít, ha megint olyan szvit, valamint a másik három darab alkotója­ felvértezve lehet előre jutni, ez az adomány szerencsések leszünk, hogy a világon min­ ként új hangot tudott megszólaltatni ezen a pedig igen ritka. denütt ünnepelt kvartettet testközelből figyel­ stílusirányzaton belül. És persze nem kis jelentősége van, hogy hetjük. Zipernovszky Kornél értő, együttérző és hasonlóan kivételes tehet- Bércesi Barbara

GRAMOFON 63 ERIK TRUFFAZ THE WALK OF THE GIANT TURTLE LOOKING FOR AMERICA « MARCELLM IÜLIAN MARC ERSETTA PATRICK MULLER

ERIK TRUFFAZ PUSCHNIG, SWALLOW, ALIAS, LEWIS THE CARLA BLEY BIG BAND THE WALK OF THE GIANT TURTLE GREY LOOKING FOR AMERICA Blue Note - EMI Quinton - Varga WATT/ECM - MusiCDome

Erik Truffaz, a világhírű francia trombitás leg­ Rég tudom, hogy egyetlen Puschnig-lemezt se Carla Bley, a kortárs jazz egyik legjelesebb zene­ újabb lemeze csak többszöri meghallgatás után szabad „kihagyni", mindet gondosan meg kell szerző-egyénisége, keresi Amerikát. Azt már jó került közel hozzám. Hogy a megkedvelés lassú hallgatni többször is. Játsszon ugyanis az oszt­ ideje tudjuk róla, hogy a hatvanas évektől olyan víz módjára ment végbe bennem, annak egyér­ rák altszaxofonos bármilyen formációban, az al­ zenéket írt, melyeket később jazz-világnagysá- telmű oka van:Truffaz ezúttal, még az eddigi al­ bumon mindig történik valami izgalmas. Még gok sora vett fel a repertoárjába. Bizonyára a bumaihoz képest is, a kollektív zenélés, az imp­ akkor is, amikor érezhetően imitál az együttes legfontosabb szakmai, vagy alkotó partnerek rovizáció (jazz?) egészen új útvonalait járja be, a (Red-White-Red & Spangled, 1983), borzonga­ egyike volt első férje, a zongorista Paul Bley, aki­ befogadás ezért hosszabb folyamat. tóan drámai művek kerülnek ki a kezeik közül. nek a kortárs jazzre gyakorolt hatása szintén vi­ A kiváló muzsikus eddigi felvételein már kör­ Puschnig tavasszal Budapesten is bizonyította tathatatlan. Viszont most az is kiderül, hogy a vonalazódott sajátos koncepciója: a mai táncrit­ Michel Godard és Linda Bsiri oldalán, hogy a hölgynek a humorérzéke is jobb, talán kifinomul­ musokkal ötvözött jazz, tágabb értelemben neodada gesztusoktól a lírai tirádákig mindenre tabb is, mint legtöbb férfikollégájának. Vendég­ improvizatívzene, lebegő, transz-szerű hangulat kapható, és bármihez nyúl, arannyá változik. szólistái ezúttal Gary Valente (harsona), Lew keretében bontakozott ki. Röviden: az egyik legtermékenyebb és leginven- Soloff (trombita), Andy Sheppard (tenorszaxo­ Az új lemezen Truffaz és együttese még egy ciózusabb európai muzsikus, akit ismerek. fon), Wolfgang Puschnig (altszaxofon). Csupa já­ lépést tesz előre. Ebben a zenében már teljesen Ezek után nem ért váratlanul, hogy a Grey ték, csupa idézőjel zenét kreált Amerika keresé­ feloldódik a zenészek egyénisége, sőt, a hallga­ világa (a felvételek 2001 augusztusának köze­ sének ürügyén. Szerkezetét illetően kicsit tóé is, - továbbmegyek: maga az egyén is eltűnik pén készültek) teljesen különbözik mind a emlékeztet a Grencsó Kollektíva Villa Negrájára. az univerzális érzületeket keltő, úszkáló mono­ Godard-trióétól, mind pedig másik újabb leme­ Itt az amerikai himnusz meghökkentő para­ tonitásban. Szólók helyett töredékek, töltögetések; zének, a csak szaxofonokat, trombitát és tubát frázisai, illetve annak különböző stációi közé il­ sémák helyett harmónia-érzetek; részek helyett alkalmazó projekt (Ob'n und Unt'n) „alpesi" lesztett szólisztikus jazz-etűdök adják a kompo­ fluid egymásba-ékelődések... Az elektronikus jazz-atmoszférájától. A Grey egy változatlanul zíció gerincét. Feltehetően minden részlet kortárs zene, a jazz, a pop és a rock lelnek egy­ jókedvűen játszó és milliónyi zenei ötlettel ren­ konkrét, programzene-szerű funkciót tö lt be, de másra ebben a spontán improvizációs keretben. delkező muzsikus „jazz-roek" lemeze, karakte­ azt nem tudhatjuk, hogy miről is szól a történet; Mindegyik darabnak sajátos, egynemű hangula­ res basszusgitár-kísérettel (Swallow), a legfeljebb a hangulatait hagyjuk hatni. A fanyar ta van: a mindent átitató révület, valamiféle swinget gyakran rockritmikára cserélő dobossal réz- és szaxofon kórusok, az épphogy csak stili- időntúli, sivatagi érzésvilág adja meg az album (Lewis) és a mindegyik zenei hangulathoz pom­ záltan felvillanó - néha funkos, néha induló­ egységét. Truffaz zenéje „akció" nélküli: mintha pásan igazodó rutinos ütőssel (Don Alias). Az szerű, vagy éppen latinos - keretsémák, az ext­ a 21. század túlzsúfolt, hektikus világát tagadná On Broadway című nyitó darabban például rém, de színvonalas hangszerszólók (különösen a ez a melankolikus lebegés. Néhol nő ugyan a fe­ Puschnig megmutatja, hogy még egy Jethro vendég rézfúvós szólisták részéről), csak sejtetik, szültség, egy-egy felfelé ívelő szóló is akad, de Tull-rajongónak is tud a kedvében járni, a hogy az a bizonyos eszmény, melyet Amerikának az eksztázis mindig elmarad: a hallgató mindig Down By The Riverside feldolgozásában pedig a hittek sokáig, nem egészen olyan. Ezzel együtt „visszaalszik" a révületbe. Az óriás teknősbéka rockzenére emlékeztető ritmikát és basszusme­ ott, úgy látszik változatlanul nem (Jimmy céltalan, de kellemes utazása. neteket az altszaxofon ellensúlyozza. A CD Hendrix woodstocki „hazafias fellépése" óta sem) Kár, hogy a tudatosan sokkoló, hard rock által megejtő Ellington-darabját (In A Sentimental felháborító szentségtörés a nemzeti önirónia ze­ inspirált darabok (pl. King B) kilógnak a pasztell- Mood) Puschnig és Alias kétperces egzotikus nei kifejeződése. Ha ragaszkodnánk valami tör­ árnyalatú zenei közegből, megzavarják a nyu­ duója követi, melyben a szaxofonos kiváló ténethez, egyet tehetünk: asszociálunk - viszont, godt révedezést. hojak-játékosnak mutatkozik. ami eszünkbe ju t erről a zenéről, talán jobb, ha Szabó Sz. Dániel M á té J. G yörgy megtartjuk magunknak. M a tisz László

64 STEFON HARRIS PIETRO TONOLO, GIL GOLDSTEIN, CHARLIE HUNTER QUINTET THE GRAND UNIFICATION THEORY PAOLO BIRRO, PIETRO CIANCAGLINI RIGHT NOW MOVE Blue Note - EMI FARFALLE Ropeadope/Rykodisc - MCD # # # * O Egea - CD-Bár ♦ ♦ # I0 O $ i# # <#» o

A Nagy Egyesítési Elmélet című lemez fő jel­ Az akusztikus hangszerek bensőségessége A Blue Note-tal 1995 óta tartó és hét lemezt lemzője, hogy sokféle hatás és stílus kerül egy­ utolérhetetlen. Összehasonlíthatatlanul kelle­ eredményező együttműködés után Charlie más mellé, jól megférnek egymással, de nem mesebb egy természetes anyagokból készült Hunter kiadót váltott (erre a cím egy bizonyos egyesülnek. A lemez világos, tempós és melodi­ tárgy, mint egy akár részben szintetikusból. A olvasata is utalhat). Stílusa viszont alapvetően kus alapfelfogásába rengeteg minden belefér. zenében a hangszerek hangja, hangszíne, a nem változott, de talán pontosabb lenne azt Harris maga is bevallja, hogy az elmélet lénye­ tárgyak anyagához hasonlítható. Tonoloék mondani, hogy továbbra is többféle stílussal kí­ ge: most ezek a hatások érték, ezek a zenei pil­ (Tonolo - szaxofon, Goldstein - harmonika, sérletezik. A rhythm'n'blues, a funky és a latin lanatképek a legfontosabbak a számára. Né­ Birro - zongora, Ciancaglini - nagybőgő) bizo­ ritmusok nyűgözik le leginkább, ezeket formálja hány, jobban sikerült szám a CTI-lemezek nyára nem csak a terem akusztikája miatt vá­ saját képére. A saját képét pedig leginkább a hangszerelésére, levegősségére emékeztet. A lasztották a perugiai S. Cecilia Auditóriumot a nyolchúros gitár hangja adja, melyet egészen latin lüktetés határozza meg a legtöbb a rit­ felvétel helyszínéül. A barokk terem harmoni­ meggyőzően kezel. Úgy kíséri magát, mintha must. A természetes anyagokból készült hang­ kus szépsége a Farfalle zenei anyagával azo­ Hammond-orgonán játszana (egyes kritikusok szerek, a klasszikus kortárs és világzenei ele­ nosnak tűnik. A szépen cizellált zene nem él a szerint azért is szerződtette szívesen a Blue mek, a természet hangjait utánzó effektek is meglepetés eszközeivel, a négy hangszer dús Note, mert az általuk kiadott 70-es évekbeli nagy súlyt kapnak, Harris a vibrafont marimbá- és mégis szellős hangképet alkot, sokszor ma­ ősfunk hangzását idézte), a bőgőt vagy basszus- ra váltja ilyenkor. Fel is borul az addigi arány a radnak kettesben-hármasban, a főtémák imi­ gitárt rendszeresen megspórolja felvételein. lemez körülbelül huszadik percében: Steve tációként megszólalnak különböző hangszere­ Abból a szempontból is hű maradt önmagához, Turre jellegzetes kagylóival jelet ad, mire fel­ ken, tehát nem csak a szaxofonon. Az hogy ismét felállást váltott, ahogy eddig is mindig bukkannak a kelta mitológia boszijai. De félre a ütőhangszer épp annyira nem hiányzik ebből a tette. A különféle kvartettek, a szeptett és a duó Harris-féle kozmogóniát, kvantumfizikát és zenéből, mint amennyire egy vonósnégyesből után most a kvintettet választotta (John Ellis te­ misztikát! Fárasztó és olykor feleslegesnek sem hiányozna. Egy dal esetében a kidolgozás norszaxofon, Curtis Fowlkes harsona, Gregoire tűnik - rá is nyomja bélyegét például az „an­ előtti első ötlet lehet egy fődallam, egy rit­ Marét szájharmonika, Derek Phillips dob). Nem gyali induló"-ra, mely az én elképzelésemnek musképlet vagy egy harmóniasor. Ezen a leme­ épp átlagos hangszerösszetétel, de a választás túl ormótlan. Helyenként pöffeszkedő az izgal­ zen mintha mindig a dallamból indultak volna Huntert igazolja. A hangzás kerek is, színes is, sőt mas címadó téma is. Harris hangszerelőnek ki az alkotók. valamiféle kedélyességet, iróniát is érezni benne ígéretes, vibrafonosnak már most is kitűnő. Van Gil Goldstein nevét először egy bonyolult - nem mintha a harsona vagy a harmonika eleve saját hangja, és ez ilyen fiatalon elég vonós hangszerelés alkotójaként olvastam, vicces hangszer lenne, valószínűleg a kompozíci­ elképesztő. M iit Jacksonnak lerótta a kegye­ majd hammond-orgonistaként, manapság vi­ ókban is kell keresni e hatás okát. Azok pedig letet, Gary Burton felé is ki-kihallok egy-egy szont egyre több lemezen tűnik fel mint har- Hunter szokásához hűen jók, ha nem is sziporká- biccentést, de emberünk a Hutcherson-féle vo­ monikás. Csodás zenész, aki a hangszer látvá­ zóak. De rejtély, mi a funkciója azoknak a többi nalon indult, és már saját útját járja. Ha majd nyos trükkjeinek mellőzésével hoz létre tiszta közé ékelt számtöredékeknek, amelyek már az a Pharoah Sanders-féle bölcsességre is rá tud zenét. Pietro Tonolo együttese olyan kvalitá­ 1998-as Return of the Candymanen is felbukkan­ majd nyitni, még többre viszi (vö.: Master sokkal bír, amik világszerte elismerésre ta rt­ tak. Az igazi gond, hogy a Hunter által képviselt Plan). Aki jó t akar, óvakodjon a lemezborító hatnak igényt. Hogy kevésbé ismertek, mint stílus lassan már második gyermekkorából is kezd lapjain fejtetegett zagyvaságoktól, csak üsse a Amerikában befutott kollégáik, talán érthető, felnőni, a védjegyként választott és tényleg lábával a ritmust, ne keresse a formai elemeket de muszáj szót ejtenünk róluk még akkor is, ha lenyűgözően megszólaltatott hangszerén kívül a „szvit"-ben. Elmélet nélkül csupa élvezet. relatíve kevés lemezük ju t be Magyarországra. pedig még nem talált rá egy olyan zenei nyelvre, Zipernovszky Kornél Juhász Gábor ami igazán a sajátja lenne. Bércesi Barbara

GRAMOFON 65 mány abban a vonatkozásban is, hogy a felvéte­ Keith Jarrett Gary Peacock Jack DeJohnette len hallható standardek elsős tananyagnak szá­ mítanak. A Jarrett trió nagy, örökzöld korszakát idéző zene ott folytatódik, ahol a nyolcvanas években induló rendkívüli sikersorozata egy kis időre abbamaradt; a zongorista idegrendszeri betegsége miatt. A lemezen hallható számokra egyöntetűen jellemző a szerzők, illetve az önálló életet élő melódiák iránt érzett nagyfokú tiszte­ let, sőt alázat. Azzal a néhány lehelet finom ak­ korddal, mellyel a zongorista előkészíti az untig ismert témát, biztosra megy azzal a szándékával, Live in Juan-les-Pins. France. July 2002 ECM hogy az ismétlés, a ráismerés okozta gyermeki öröm a legteljesebb mértékben újraélhető legyen KEITH JARRETT-GARY PEACOCK minden „jelenlévő" számára. A három muzsikus a AHMAD JAMAL: -JACK DEJOHNETTE témákat nem értelmezi át, ragaszkodik az erede­ IN SEARCH OF...MOMENTUM UP FOR IT ti harmóniákhoz és egy adekvát tempóhoz is Dreyfus - MusiCDome ECM-MCD (tényleg, mint az iskolában). Jarrett óvatosan, szinte félszegen „írja" tovább a zenét: eleinte csak kevés hanggal díszíti, gazdagítja, majd kis­ Jarrett esetében olyan muzsikusról van szó, aki vártatva olyanná válik a rögtönzés, mely az égbe Harold Mabern mondja Jamal játékáról, hogy egyedül és különböző formációkban, számos emeli az egész zenedarabot. A hallgatónak az a megvan benne az a bizonyos „Liszt Ferenc-bil- irányzatban, sok-sok alkotói perióduson keresz­ benyomása, hogy az improvizáció egyszerre line­ lentés", ami még a legjobb technikájú pianisták tül kereste a maga lehető leghitelesebb útját. Eb­ áris és vertikális. A zene ilyen fokú kiteljesedése, között is különleges helyet biztosít a számára. ben az útkeresésben a fél világ tanúja lehetett a dallamfűzés, a szekvencia-menetek, az ará­ Marcus Roberts Erroll Garner virtuozitásának annak, hogy a muzsikus bejárja a poklot és a nyok, már nem a zene élvezetéről, érzéki és gon­ továbbvívőjét és kiteljesítőjét látja benne. Iga­ mennyet, hogy a vakvágány és a szárnyalás része dolati asszociációiról szólnak, hanem valamiféle zi zenész-óriás, amilyen Art Tatum volt. A csal­ a készülő életműnek, hogy a művészi értelemben örök, leginkább természeti jelenségre emlékez­ hatatlan fülű Miles Davis szintén kedvenc mu­ vett szenvedés szinte természetes állapot. Jarrett tető nagy működésről. A bőgő és a dob mindeh­ zsikusai között tartotta számon a mindig is alkotói periódusainak legjelentősebb szakasza a hez olyan formát, rendet, olykor új alternatívát introvertált Fritz Jones-t, aki Idrees Sulieman jelen albummal huszadik születésnapját ünneplő ad, mely a legcsekélyebb kétséget sem hagyja szellemi hatására tért át az iszlám hitre. Napi trió. Ez a legalkalmasabb közeg ahhoz, hogy két afelől, hogy a jelenség velük együtt létezik - de olvasmánya a Korán, és filozófiai érdeklődése nagyszerű partnerével a lehető legteljesebb mér­ talán afelől sem, hogy valamennyien természetes minden fellépését, kompozícióját, lemezét át­ tékben jelenítse meg a zene sokféle kettős ter­ részét képezzük annak a bizonyos nagy műkö­ hatja. Ez alól a mostani, hol sodró lendületű, mészetét. A mostani koncertlemez igazi tanul- désnek. M atisz László hol kontemplativ vagy éppen játékos-vidám al­ bum se kivétel. Billentése ma, túl a 70-en is ki­ TELARC Pizzarelli édesapja, Bucky is nagyszerű gitáros fogástalan, technikája lebilincselő, páratlanul volt, Benny Goodman, Zoot Sims, Bud Freeman és könnyed eleganciája nem is annyira Pitts- J jo lm f^izzarelli hasonlók voltak a partnerei. Őt ma már úgy emle­ burgh-öt vagy Chicagót, sokkal inkább Párizst getik, hogy John apja. A fiú 1960-ban született, a idézi. Minőségetikus, aki sok régebbi szerzemé­ papa mellett tűnt fel, ma pedig jazz körülmények nyét már nem tudja fejből, de Karl Czerny között szupersztárnak nevezhető. Tucatnál több etűdjei és a Le tombeau de Couperin kottáját (s I j L lemeze kapható egyszerre. Billy Strayhorn számainak gyűjteményét) min­ Johnék (Ray Kennedy zongora, Martin dig kéznél tartja. Ugyanakkor nem tartozik a ' f i j r M Pizzarelli bőgő), mintha apja stílusát folytatnák, szerzetesszigorúságú gyakorlók közé. Nem akusztikus trió formációban játszanak, amely legyőzi és meghódítja a zenét, hanem éli és fe l­ ?' repertoárjában is emlékeztet Nat King Cole öt­ fedezi. Temérdek tapasztalat birtokában is nap venes évekbeli együttesére. Pizzarelli énekel is, mint nap hajtja a kíváncsiság, hogy még többet meglehetősen fahangja van, amit büszkén vál­ tudjon meg a Steinway klaviatúrájának titka i­ John Pizza J L Vrio ' J , „ e ut tßirJfand lal, ezzel is a 30-as, 40-es évek suttogó bariton­ ról. A legszívesebben talán trióban játszik, mint JOHN PIZZARELLI TRIO jait idézi. A hagyományos külső azonban nem most is, James Cammack és Idris Muhammad, LIVE AT BIRDLAND csupán nosztalgia, játékuk sok modern elemet két nagyszerű kolléga társaságában. Telarc - Karsay és Tsa tartalmaz. Pizzarelli nagyon jó zenész, úgy éne­ Istennek tetsző pálya lehet az övé. A Gond­ • • • • o kel, mint egy zenész, gitározása pedig tele van viselés akaratából, valamint szelleme és tehet­ bebop elemekkel. A bőgős Pizzarelli és különö­ sége folytán neki a zongora mellett kellett fe l­ A Birdlandben készült dupla CD a John Pizzarelli sen a zongorista Kennedy pedig a háttérben re­ nőnie és megöregednie. Történetmondónak Trió tíz esztendős fennállását ünnepli. Négy es­ mek Untermann munkát végeznek. tartja magát, aki szavak nélkül mesél. te anyagából válogatták össze a felvételeket. Friedrich Károly M á té J. G yörgy

66 JOHN PATITUCCI NIGUN I NGUYÉN LÉ: „SONGS, STORIES Et SPIRITUALS" KLEZJAZZ MAGHREB a FRIENDS Concord - Karsay és Tsa Etnofon ACT - CD-Bár

John Patitucci legújabb albuma méltó folytatása Egy találó meghatározás szerint a klezmer a Ma már azt is lerágott csont emlegetni, hogy a a legutóbbi, Grammy-díjra jelölt, Communion zsidó diaszpóra zenei tükre, amely közép- és world music lerágott csont. Látszólag a című kiadványnak. A világhírű bőgős már megte­ kelet-európai vándor muzsikusok esküvőkön lehetőségek legszélesebb spektrumát rejti ma­ heti, hogy csak néhány szóló erejéig „tündököl­ játszott, világi tánczenéjéből a 20. század vé­ gában. De a látszat csal. Hogy minden kultúra jön", többnyire kísérőszerepben marad, sőt, egyik gére e népcsoport öntudatának hordozójává egylényegű, csak azon a megállapításon túl darabjában nem is játszik. Zeneszerzői és hang­ váló zenei előadási gyakorlattá fejlődött. Jeles igaz, hogy minden kultúra alapvetően más. Aki szerelői jelenléte azonban annál intenzívebb. A művelői az előadók műfajának nevezik, hiszen több nép kultúráját, több nép zenéjét akarja lemez tónusa egységes: szinte mindegyik szerze­ az évszázadok során a cigányzenéhez hasonló­ egymáson átszűrve megszólaltatni, annak mény a szabadon csapongó fantáziára, a finom an sokféle zenei hatást magába szívott, beépí­ hosszú éveket kell fordítania tanulmányozá­ hangzásra és sodró hullámzásra épül, repülnek a tett, a kifejezés anyagává tett. A különböző sukra, esetleg úgy kell születnie, hogy eleve kompozíciók. Ebbe az atmoszférába tökéletesen népzenékből, városi szórakoztató zenéből me­ többféle hatásnak van kitéve. Ezt a lépést meg­ belesimul a Brad Mehldau-vonalat érezhetően rített elemek a muzsikusok személyisége révén spórolni nem lehet. Nguyén Lé vietnami szülők követő zongorista, Ed Simon játéka: töredékes, az előadás során ötvöződnek stilizált egységgé, gyermekeként a jelentős létszámú afrikai és lágy fürtökből álló szólói nagyon meggyőzőek. közvetlen, nyílt kommunikációvá. Immár nem­ arab közösségnek otthont adó Párizsban szüle­ Patitucci és Brian Blade már hosszabb ideje csak a jiddis élethelyzet lenyomataként, hiszen tett, és jelenleg is ott él. Tizenöt évesen dobol­ együtt játszik Wayne Shorter kvartettjében: a par excellence jazzmuzsikusok — mint Dave ni kezdett, aztán átváltott a gitárra, de tanul­ szabadon kezelt, érzéki, őserejű groove-okban Douglas vagy Don Byron - is hozzájárultak a mányai során vizuális művészetekkel és egyértelműen érzem a „guru" hatását. klezmer újabb kori népszerűsítéséhez. filozófiával foglalkozott. Diplomamunkáját az A brazil származású Luciana Souza fanyar, A zsidó öntudat magyarországi reneszánszá­ egzotikum mibenlétéről írta. Lé tehát tudato­ visszafogott énekkel és szerzeményekkel gaz­ nak megnyilvánulásként e sorba illeszkedik a bu­ san is kutat, ez zenéjéből is kihallható. Minden dagítja a lemez színeit, bár hangjának intenzi­ dapesti jazztanszakot végzett, képzett muzsiku­ hangszert és zenei elemet indokolt helyen és tását kicsit hiányolom. John Thomas hangszíne sokból álló Nigun együttes koncertlemeze. Az módon alkalmaz, jó arányokat tart, és soha és frazeálása, különösen a foltos hangvételű I elnevezés héberül dallamot, jiddisül szöveg nél­ nem téveszti szem elől a kompozíciót magát. will Arise-ban, nagyon megnyerte a tetszése­ küli dalt jelent. A névválasztás tükrözi a zenei A számos közreműködő közül elsősorban met. A lemez kompozíciós egysége megkérdő­ irányultságot: a dalformában létező, hagyomá­ Karim Ziad dobos, gumbrijátékos, ütőhang­ jelezhető: kissé kilóg a sorból a vonósnégyesre, nyos zsidó zenék és a jazz improvizatív techni­ szeres, énekes és a lemez társproducere képvise­ nagybőgőre és énekhangra írt darab. A kájának ötvözését. A kilenc, jiddis című szám li Maghreb (Marokkó, illetve Észak-Afrika) zenei Rhapsodic Journey-ről meg az Elektric Band és többsége feldolgozás, amelyekben a szaxofo­ világát. Ziad Michel Alibo basszusgitáros funkys filmzenei közhelyek jutnak eszembe. Az örök­ nok (Vázsonyi János, Váczi Dániel) és a gitár játékával is összhangban képes dobolni, az alap, zöldek feldolgozásai nagyon ötletesek és egyé­ (Párniczky András) viszik a vezető szerepet. A amelyet megalkotnak inkább hangzásában kö­ niek, az It Never Entered My Mind az album zsidó folklór keleties dallamai többnyire párat­ zelít Európához, illetve Észak-Amerikához, az egyik gyöngyszeme. A brazil és kubai ritmusvi­ lan ütembeosztásokkal társulnak, felvezetésük­ egymásra helyezett páros és páratlan metru­ lág is sajátos színben tűnik fel a szokásos kísé­ ben, kibontásukban hol áttételesebb, hol köz­ mokkal inkább Afrikát idézi. Fekete Afrika a ko­ rési alapokat megszakító, aberrált csavaroknak vetlenebb a jazzes frazeálás, harmóniavilág és ra (nyugat-afrikai hárfa) és a peul furulya segít­ köszönhetően. Összességében a lemez nagyon ritmika jelenléte. Ez nem a klezmer zanzásító, ségével szólal meg, Lé vietnami citerán is jól sikerült, nem „hegyeket rengető", de a dalok sírva vígadó változata: a gyökerekhez vissza­ hallható, sistergő-hömpölygő dallamfolyamo­ és mesék éppen a nemes egyszerűséggel tün­ nyúló, személyességével ható, kreatív pillana­ kat játszik. Elsőrangú zeneszerző, szólista és dökölnek. Szabó Sz. D ániel taiban szintézist teremtő zene. Túri Gábor hangszerelő. Bércesi Barbara

GRAMOFON 67 SLIDE HAMPTON BENNY CARTER PHIL WOODS ALL STARS THE KING EUROPEAN RHYTHM MACHINE Americans Swinging In Paris Americans Swinging In Paris Americans Swinging In Paris EMI EMI EMI

A franciák mindig is élen jártak a jazz magas mű­ Amerikaiak szvingelnek Párizsban, így volt ez már Az altszaxofonos Phil Woods 1968 tavaszán ér­ vészetként való elismerésében. Saját zenészeiket a múlt század harmincas éveiben is, amint ez a kezett Párizsba, hogy közel öt évet töltsön Euró­ is nagy becsben tartják, és nem véletlen, hogy az kitűnő válogatásalbum is bizonyítja. E felvételek pában. Utólag okoskodva az az érzése az em­ otthoni állapotoktól megcsömörlő amerikai nagy részét az 50-es évek óta ismerem külföldi bernek, hogy kellett neki ez a szabadabb néhány jazzmuzsikusok közül talán legtöbben Francia- rádióadók jóvoltából. Mind a zene, mind a felvé­ év, éppen a társadalmi korszak- és ízlésváltás országot választották új hazának. Az egyik leg­ telek minősége olyan, hogy nagy örömmel és éveiben, hogy azzá legyen, ami: kolosszális első jazzmuzsikust megformázó köztéri szobrot, némi nosztalgiával hallgatom ma is valamennyit. szólista, koncepciózus zenekarvezető, a bebop amely Sidney Bechet-nek állít emléket, a francia Külön érdekesség, hogy ezek az 1936-38 között szülötteként örökzöld modernista. Riviérán állították fel. A franciák így tisztelegtek készült három perces kis remekművek az idők Woods '68 novemberében, két nap alatt rög­ a korai jazz mestere előtt, aki már 1951-ben során a legkülönbözőbb válogatásokban, más zítette ezt a lemezt, ami annak idején Phil végleg náluk telepedett le. Kenny Clarke 1954-ben nevek alatt is megjelentek: gyűjteményemben Woods Alive and Well In Paris címmel jelent érkezett, és szinte mindenki, aki számit, megfor­ őrzök egy hatvanas években kiadott Amiga LP-t meg. A European Rhythm Machine valójában a dult hosszabb-rövidebb időre Párizsban. Django Reinhardt nevén, és egy holland CD-t, kvartett neve, és milyen kvartetté! A svájci George A „Párizsban szvingelő amerikaiak" impozáns amelyen Coleman Flawkins a főszereplő. Nem Gruntz zongorázik. Ó a jazztörténet igazán nagy- névsort vonultat fel a korai jazztől az avantgárd baj, végül is mindhárman játszottak a korabeli formátumú zenekarvezető-producerei közé tar­ kísérletekig. Az album 1969 elején készült, az LP francia-amerikai válogatottban. Esetünkben tozik. A bőgős és a dobos, Henri Texier és Daniel változat The Fabulous Slide Flampton Quartet Benny Carter áll a fókuszban. A rendkívüli Humair franciák, akik számtalan csodálatos pro­ címmel jelent meg. Flampton ekkor 37 eszten­ tehetségű színesbőrű muzsikus 1907-ben szüle­ dukcióban vettek részt. A legelképesztőbb szá­ dős volt. Maynard Ferguson big bandje után sa­ te tt New Yorkban. Gyermekkorában először momra a lemez repertoárja, A Stolen Moments já t oktettjét vezette, amely nagyzenekarira zongorázni kezdett, később trombitára, majd dallamának lenyűgöző szépségét felülmúlja a emlékeztető hangzásáról volt híres. 1968-ban a altszaxofonra váltott, emellett kitűnő hang­ When We Were Young negyedórás átdolgozása, Woody Flerman zenekar szólistájaként került szerelő is volt. A harmincas években már őt je­ hátborzongató, kortárs zenei eszközöket is fino­ Európába, és itt is maradt 1977-ig. Ez a kvar­ gyezték Johnny Hodges mellett a legjobb szving man használó Gruntz-szólóval. A lemez címadó tettje (a Joachim Kühn, Niels-Flenning 0rsted altosnak. Ebben az időben töltött több esztendőt száma Woods szerzeménye, kirobbanó energiá­ Pedersen, Philly Joe Jones ritmusszekcióval) tu­ Európában, elsősorban Párizsban és Londonban. jával a hard bop kereteit feszegeti. Egy Rollins- domásom szerint nem volt állandó együttes, A francia felvételeken Carter mellett a legismer­ szám és a Freedom Jazz Dance zárja a lemezt. valószínűbb, hogy csupán a lemezfelvételre jöt­ tebbek Hawkins, a gitáros Django Reinhardt és - A CD-sorozat címét úgy is fel lehet fogni, tek össze. A quartet a modern bop és Coltrane figyelem! - a zongorista Stephane Grappelli. A hogy az amerikaiak úgy szvingelnek Párizsban, 60-as évek eleji stílusában szólal meg. Engem repertoár ismert standardekből áll: Crazy hogy mindenki elájul. Itt viszont egy művészi Kühn játéka zavar kissé, mert főként a szólóiban Rhyhm, Out Of Nowhere, Sweet Georgia Brown kifejezőképességeinek csúcsán álló nagyerejű túl hirtelen túl szabad játékot enged meg magá­ és hasonlók. Mai füllel is mind kitűnő zene, len­ szólistához csatlakozik három európai, saját nak, ezen kívül a zongorázása mellett játszani dületes szvingek, hangulatos bluesok és balla­ bevallásuk szerint is gőzhenger ritmus, és vala­ valóját énekli is, amit még Keith Jarrettnél sem dák. Carter elsősorban virtuóz altszaxofon-szó­ mi egészen unikálisat teremtenek. A sorozat szeretek. A bőgő-dob mindvégig csodálatosan lóival nyújt kiemelkedőt, de trombitajátéka is egyékbként bátran húz ívet a Hawkins- szvingel, Hampton pedig Coltrane stílusát pró­ kifogástalan. Hangszerelései abban az időben Rheinhardt kollaborációtól a hatvanas évekig, bálja meg trombonon megvalósítani, és ezt a nem nagyon modernnek számítottak, a sound he­ folytonosságot próbál felmutatni az amerikaiak könnyű feladatot sikerrel oldotta meg. A felvétel lyenként a cool hangzást előlegezi. A lemez tel­ Párizs-központú ideiglenes létében. De a szving- nyilvánvaló erényei dacára sem tartozik a kor­ jes anyaga kiemelkedő jazztörténeti dokumen­ korszakban nem alakult ki az a „kétirányú" utca, szak legjobb lemezei közé. Friedrich Károly tum. Deseő Csaba ami az „elveszett nemzedéknél" már igen. ZK

68 SZABADOS GYÖRGY CHET BAKER PATRICIA BARBER AZ ESKÜVŐ CHET BAKER a CREW A DISTORTION OF LOVE Hungaroton - Hungarian Jazz History Pacific Jazz - EMI Antilles/Verve - Universal

Immár CD-n is hozzáférhető a magyarországi A 26 éves trombitást 1956-ban - a lemezfelvé­ A chicagói zongorista-énekesnő nevével és jazz korszakos jelentőségű lemeze. Ha mást telek idején - Amerika egyik vezető muzsikusá­ egyik CD-jével két éve találkoztam először. Ze­ nem alkotott volna Szabados György, Az nak tekintik. Pályájának egyik legtermékenyebb néje első hallásra megfogott, lemezeit azóta is esküvővel kitörölhetetlenül beírta volna nevét periódusa ez: csak két hónapja tért vissza ha­ szívesen hallgatom. Most egy különleges kiad­ a magyar zene történetébe. A magyar zeneiség, zájába hosszabb európai tartózkodás után, s ványát tartom a kezemben: A Distortion of a free jazz és a huszadik századi zenei nyelve­ máris o tt ül a Los Angeles-i Forum Theaterben, Love a Polygram Records 1992-ben kiadott zet szuverén szintézisét megteremtő mű nem élvezi a természetes akusztikai adottságokat és anyaga, idei új kiadásban. A felvétel időpontja az ornamentika szintjén közelít a kiindulópon­ a korszak egyik legjobb kvintettjét állítja maga '91 november, azóta az intellektuális előadó­ tot alkotó folklórhoz: Bartók Béla nyomdokai­ mellé. nak tekintett Barber egy versenytársnak számí­ ban járva, a szabadon kezelt ritmus és a rög­ Phil Urso tenoros Mingusszal dolgozott ko­ tó lemezcégnél, a Blue Note-nál - ott sem túl tönzés koordinátarendszerében korunk érzelmi rábban, Bobby Timmons Baker hazaérkezésé­ könnyen - tudta kibontakoztatni karrierjét. és tudati szférájába emeli anyagát. Mély beá- nek idején még Kenny Dorham együttesében De maradjunk csak a zenénél. Adva van egy gyazódottságából szervesen következő sponta­ vampelt, őket egészíti ki Peter Littman (dob) és kitűnő erőkből álló quartet: Wolfgang Muthspiel neitása lehengerlő dinamikával és közlésvágy- Jimmy Bond (bőgő), illetve néhány számban - gitár, Marc Johnson - bőgő, Adam Nussbaum - gyal párosul: minden hangja, minden gesztusa, Bill Loughborough kromatikus timpanin. Az dob és persze Barber, aki zongorázik és énekel. minden megnyilatkozása önmagán túlmutató eredeti LP producere, Dick Bock a trombitást A műsorban a teljes együttes ritkán hallható, jelentéstartalommal telítődik. A zeneszerző- csúcsformában mutató session után szinte kivételt képez két gyors tempójú, hisztérikus zenekarvezető-zongorista Szabados energikus, minden létező kombinációban készített Baker- hangvételű darab, amely meglehetősen kilóg a az improvizációkban is pontos játékfelfogásá­ felvételeket, például '56 októberében nagyze­ program egységéből. Patricia valószínűleg itt hoz konzseniálisan kapcsolódik Kathy-Horváth nekari számok kerültek szalagra. A Crew digi­ akarta bizonyítani, hogy képzett, virtuóz zongo­ Lajos szárnyaló hegedűjátéka, Vajda Sándor talizált kiadásán az eredeti nyolc számot hat rista. A többi felvételre sokkal inkább az álmo­ jazzben gyökerező, robosztus bőgőhangja, és további felvétellel egészítették ki, melyek közül dozás, a szelíd líra és a finom hangzás jellemző. nem utolsó sorban a szabad kifejezésbe bele­ kettő semmilyen más lemezen nem jelent még Nussbaum seprős kísérete, Muthspiel visszafo­ kóstoló Kőszegi Imre energiahullámokat ger­ meg. így több mint egy órássá bővült a cool ze­ gott gitározása itt-o tt felbukkan ugyan, akár­ jesztő dobolása. neanyag. csak Marc Johnson jól megkomponált bőgőkí­ A Hungarian Jazz History sorozatban megjelent A borítón a sima bőrű, fiatal muzsikus egy sérete, de a reflektorfényben elsősorban Barber CD adósságot törleszt: előlapján Fejes László­ vitorlás kötélzetébe kapaszkodik, miközben intim, olykor érzéki énekhangja szerepel saját nak a címadó kompozíciót ihlető fotója látható, hangszerét fújja. A zenésztársak is láthatóan zongorakíséretével. Szerzeményeit többen meg­ amelyet 1974-ben a cenzori szigor leparan­ élvezik a gondtalan hajókázást. Süt a nap, ké­ zenésített költeményeknek tekintik. Szép zene, csolt a bakelitlemez borítójáról. A CD ráadás­ kek a hullámok, melenget a napfény. Gondok bár gyakran távol van attól, amit még jazznek darabokat is kínál: a hagyományos jazzhez szo­ nem léteznek ebben a világban, viszont az ál­ nevezhetünk. Igazi jazz viszont a már említett rosabban kapcsolódó 1964-es B-A-C-H- mok mind valóra válnak. két vad számon kívül a You Stepped Out Of A élmények és a meditativ rögtönzés jegyében John Fordham rezignáltan jegyzi meg vala­ Dream című standard ballada, számomra ez a fogant 1982-es Világpor című triódarabokat, hol, hogy a barázdált arcú középkorú Baker, lemez csúcspontja, ebben a teljes együttes hall­ továbbá az 1981-es Debreceni Jazznapokon akinek az élete már romokban hevert, időnként ható, Patricia varázsos éneke, zongorajátéka és rögzített Balladát, Szabados szólószámát. Vajh, továbbra is úgy játszott, mintha e fiatalkori ví­ a többiek remek együttműködése. mikor jön el az idő, amikor e nagy formátumú zió napfényről és gondtalanságról még mindig Mindent összegezve jó lemez, igényes, egyé­ teremtő ember minden szerzeménye digitális igaz volna. ni hangú produkció. Patricia Barber újabb fel­ formában is elérhetővé válik a jelen- és az utó­ vételeit azonban jobbnak tartom, azokon kor számára? T úri G ábor M á té J. György messzebbre jutott. Deseő Csaba

GRAMOFON 69 YELLOWJACKETS MINDI ABAIR MÁRKUS TIME SQUARED IT JUST HAPPENS TIBOR/EQUINOX THAT WAY QUARTET ARE YOU FREE? Heads Up/Telarc Binder Music Karsay és Társa GRP - Universal Manufactory • •ooo • •• O O

A Yellowjaekets első lemeze 1981-ben jelent Újra és újra elcsodálkozom, hogy mennyire Márkus Tibor kitartása és szorgalma új lemezén meg, ez kb. a huszadik a sorban. Ez nem is túl uralkodó divat még mindig David Sanborn elvezetett oda, hogy az Equinox kvartettel min­ sok egy ennyire népszerű formáció esetében, a utánzása az amerikai piacon. Kenny G is az ő den eddigi anyagánál extenzívebb muzsikát mostani CD ráadásul több mint két évvel az árnyékából bújt elő (csak előnyösebb a megje­ produkált. Az Are You Free újdonsága nem me­ előző után jelent meg. Ezt az együttest jazz- lenése és ezért könnyebb volt megmarketingel- rül ki abban, hogy az utolsó-lemez óta megfia­ rock, vagy fusion stílusúként szokás emlegetni, ni), m int annyian. Itt a legújabb dupla epigon: talította kvartettjét, leginkább Zana Zoltán ami nem nélkülözi az igazságot, de az ő zené­ a szőke Mindi. Alton és szopránon adja elő a groove-osabb hangja érvényesül előnyösen. jük nem az a jazz elemekkel tűzdelt háttérzene, témákat, ezeket általában ő társszerezte. A da­ Érezni ugyan döccenőket néha, egyrészt a szá­ amely a legtöbb ilyen együttest jellemzi. A locskáknak a címében nincs semmi eredeti mokon belül, másrészt a stílusok és hangszere­ Yellowjaekets komoly jazzt játszik. A Coltrane, (Save the Last Dance, Play, stb), nagyobb baj, lések egymásutániságában. Mégis, az egész Davis, Corea, Hancock által fémjelzett hagyo­ hogy zeneileg is teljesen sablonosak: az elő­ anyag üde és érdekes, a harmadik szám a két mányokon túl Monk is feltűnik az inspirációik adásmód meggyőződés nélküli, pedig néhány énekessel (Király Martina és Kovács Linda) fan­ között. Bob Mintzer az ötven körüli szaxofono­ komoly erőt is felvonultat a jobb napokat látott tasztikusan indul. sok egyik legjobbja, talán a legjobbjazz basszus­ GRP. A belső borító fotói (úgy nyomták a kezé­ Márkusék eddigi lemezeihez hasonlóan most klarinétos a piacon. Russell Ferrante a billen­ be a hangszert: tartsd csak a fejed fölé!) pont is kellemes perceket jelentenek a Ravel, Chet tyűkön szintén jól játszik, ő azonban már nem olyan erőltettek, mint a zene nagy része. Az Baker, Evans és Monk tiszteletére eljátszott olyan egyből felismerhető egyéniség, mint épp úgy történt - vélem én - , ahogy szokott, hangjegyek, és a vendégművészek szólói. Az Mintzer. A ritmusszekció játéka sem hagy kí­ ha a producerek receptre dolgoznak: ha volt is opust a szerző négy részre botja, ennek logiká­ vánnivalót. A kompozíciókat Mintzer és Ferrante Mindikének önálló gondolata, azt nem adták ki. já t még a standardek nélkül sem tudom telje­ jegyzi. FK ZK sen követni. ZK

THE MARSALIS SCOTT GIANLUIGI FAMILY HENDERSON TROVESI OCTET A JAZZ WELL TO THE FUGACE CELEBRATION BONE Marsalis Music/ ECM - Rounder - Varga ESC - Varga MusicCDome • • • o o • • • o o • • • o o

Belső tűz és rutin, bravúr és biztonsági játék ke­ Kezdetben vala a blues. Ez Scott Henderson élettör­ Igazi posztmodern zene az altszaxofonos és kla­ veredik a jazz jelenleg leghíresebb dinasztiájának ténetére is igaz. Henderson saját bevallása szerint rinétos Trovesi legújabb albuma. A klasszikus ze­ első nyilvános koncertjén. Ellis, Branford, Wynton amióta először gitárt fogott a kezébe, több bluest nét idéző cím és zenekarnév kissé félrevezető, az Jason, Delfayo (zongora, szaxofon, trombita, dob, játszott, mint jazzt, sőt azon is nőtt fel, de eddig anyag inkább dixileandből, hetvenes évek rock­ harsona) eget rengetően erős kvintettet alkotnak, még nem jö tt el az ideje, hogy kifejezetten blues- zenéjéből és avantgarde jazzből gyúrt szövet, iró­ többféle szereposztásban sokszor játszottak már lemezt készítsen. A Well to the Bone sem kifeje­ niába csomagolt zenei utalások tömegével. együtt, fiúk apjukkal, a két legidősebb egymással, zetten az, inkább blues-rock, sok énekkel, nagyon Ugyan az oktett névsorából (Beppe Caruso - har­ stb., de az egész klán még soha. Ezen a nehezen sok gitározással és a triófelállást (John Humphrey sona, Massimo Greco - trombita, Marco Remon- összehozott New Orleans-i koncerten (Ellis papa basszusgitározik és a Tribal Tech-beli kolléga, Kirk dini - cselló, szaxofon, Roberto Bonati, Marco nyugdíjba vonulása alkalmából) Roland Guerin Covington dobol) meghazudtolóan sűrű hangzás­ Micheli - nagybőgő, Fulvio Maras - ütőhangsze­ bőgős csatlakozott hozzájuk állandó tagként, Harry sal. Ezt a sűrűséget úgy érte el a főnök, hogy utó­ rek, Vittorio Marinioni - dob) nem olvasható ki, a Connick Jr. és Lucien Barbarin trombonos pedig lag többféle gitárral további hangrétegeket adott lemezen mégis hallható csemballó és elektromos egy-két szám erejéig. A lemez egyetlen hiányos­ a felvett anyaghoz. Végül úgy járt, mint a bűvész­ rock gitár is. Már ez is sejteni engedi mennyire sága, hogy nem lemeznek készült: egy gálakon­ inas, aki belemelegszik a varázslásba, és már nem sokszínű ez az album, nekem éppenséggel egy ki­ cert felvétele, melyen az emelkedett pillanatok tud megálljt parancsolni újonnan szerzett varázstu­ csit túl sokszínű. Nem áll össze egy egységes ze­ sokszor átjönnek, nagy egyéni teljesítmények dományának: Henderson most próbálkozott ugyan­ nei ívvé, és az utalások is az éppen elmúlt divatok vannak, a témák szépek, jól játszhatóak, igénye­ is először a layerezés technikájával. Több gitár szól, még nem patinás unalmát idézik fel, igaz üdítően sen tálalt darabok, de a lelkesedés és a megérde­ mint amennyit egy lemez hatvanöt percén keresz­ ironikus formában. Nem lett kedvencem ez az al­ melt tapsok nem pótolják, hogy ez csak egy hang­ tül élvezni lehet, ami kár, mert Henderson amúgy bum, de Trovesi kreativitására, bátor kísérleteire kép. Mintha képeslapot néznék, nem melengeti át döbbenetes tudású gitáros. igazi szüksége van korunk, egyre inkább a tisztes a szívemet, mert nem voltam ott. ZK BB reprodukálás felé sodródó jazz életének. JG

70 DAVE BRUBECK GRUPA PALOTAI RAVI COLTRANE lAVlCDLTRANf QUARTET MINIMYTHS MAD 6 PARK AVENUE SOUTH f . Telarc - Karsay Eighty-Eight's/ és Társa BMC Columbia - Sony

Dave Brubeck újra és újra elkápráztatja régi és új Palotai Csaba három éve alakította meg a pári­ Ravi Coltrane apja John Coltrane volt — ezt a rajongóit azzal, hogy milyen sok és milyen jó le­ zsi konzervatóriumban ezt a kvartetettet négy tényt most próbáljuk meg félretenni, bár nem mezt készít - 83 évesen. New York-ban egy francia társával. A magyar gitáros tavaly volt könnyű, hiszen Ravi tenor- és szopránszaxofonos, csöppnyi kávézóban vették fel közönség előtt ezt harminc, előtte Budapesten tanult a Jazztan- és apjának két számát most is eljátssza. Negyven az anyagot. Brubeck bevallja, hogy nagyon kevés szakon, majd Párizsban diplomázott, tanára volt felé Ravi már nem kezdő, technikailag magasan helyük volt, tulajdonképpen a kirakatablakban ül­ többek között Gadó Gábor is. Zenéje egészen iskolázott. Hajlok rá, hogy higgyek a lemezre ra­ tek, kintről állandóan beintegettek nekik, meg be­ friss, egyéni, az együttes le sem tagadhatná, gasztott reklámcímkének: ez eddigi legtüzesebb kopogtak, úgyhogy inkább végig csukott szemmel hogy mennyire fiatal. Komolyan is veszik fiatal­ anyaga. Négy saját témát játszik, továbbá két játszott. Varázslatos Brubeck vallomása arról is, ságukat: mernek szemtelenek lenni. Erre a Monkot: Az Ask me Now gyönyörű, de a Round hogy írta meg erre a koncertre új témáit, mind­ hangszerösszeállítás eleve garancia: a basszus­ Midnight igencsak felejthető. Azzal viszont nehe­ egyikből egy-egy barátja vagy fontos kapcsolata hangszer a helikon, a tubára emlékeztető hang­ zen tudok megbarátkozni, hogy a két kísérő zon- bontakozik ki. A kvartettben Bobby Millitello szer, ehhez jön a (két, egymást váltó) szaxofo­ gorástrió, a George Colligan és az Andy Milne (aki altózik és fuvolázik, így jogosan nevezik ezt a nos és az ütőhangszeres A témák teljesen viszont nem a fia a Micimackó szerzőjének) ve­ Brubeck-együttest is klasszikusnak, korábbi le­ szabadok, a hangzáskép pedig rockos, a kvartett zette alakulat állandóan váltogatják egymást. mezei és koncertjei óta mindenkinek nyilvánvaló, az európai posztavantgárd területeit járja be, Milne-ék mintha jobban hangszerelnének, de a miért ragaszkodik ennyire hozzá Brubeck. Egy íz­ melodikus intenzitással és szoros egymásra fi­ tűz nagyobb a másik csapatnál. A lemez kerülge­ léses, kellemes, szórakoztató, mesélőkedvű, bölcs, gyeléssel. A jazzhagyományra tett utalások a ti az igazi nagyságot, meg-megkapaszkodna a galambősz művész társaival együtt elvarázsolja, lemez kiemelkedő pillanatai. A BMC zenei pa­ csúcson, de nem tudja a magas színvonalat fenn­ felemeli és megmosolyogtatja egy utcára nyíló lettája új színnel gazdagodott a Grupa bemuta­ tartani. A tehetség ígéretének beteljesítése így is kávézó közönségét. Ez jazz. ZK tásával. ZK egyre közelebb. ZK

SZABÓ GÁBOR ELLA & LOUIS MONGO HIGH CONTRAST AGAIN SANTAMARIA COSTA DEL ORO

Blue Thumb/ Past Perfect - Verve - Universal Verve - Universal H & H '92 Kft.

Szabó Gábor zenéje ma is él, közvetlen tanítvá­ Újra és újra érdemes méltatni ennek a találkozás­ Mongo Santamaria legendás figura a latin jazz nyának tekinthető ugyanis Carlos Santana, aki nak a jelentőségét a jazz, mint népszerű kreatív világában, itthon mégis kevés lemez hoz­ játszotta is Szabó számait, és az ebben az időben előadóművészeti ág szempontjából: Fitzgerald és záférhető a neve alatt. A kubai muzsikus pálya­ kimunkált latinos, rockos Szabó-stílust vitte to­ Armstrong énekel, utóbbi trombitál is, a kíséret futása egy mexikói kitérő után 1950-ben már a vább. Erről a lemezről is elhihetik sokan, hogy egy meg kozmikus (Peterson, Ellis, Brown, Bellson). Ez New York-ban bontakozott ki. Perez Prado, Tito régi Santana-lemezt hallanak, ha nem ismerik már a repriz: az Again három felvételi napon szü­ Puente zenekarai után egyre-másra kapta a fel­ Szabó játékát. Szinte kicsap a hetvenes évek leve­ letett 1957 derekán, miután a két világsztárt egy kéréseket Dizzy Gillespie, Chick Corea, Herbie gője, ha elindítjuk a lemezt (1971). Sajnos ez az el­ évvel korábban Norman Granz már összezárta egy Hancock és hasonló világnagyságok lemezeire. maradhatatlan vonóskarra is igaz, a ritmusosabb, LP kedvéért. A történelmi felvételt a Verve ezút­ Rock, pop, soul és REtB lemezeken is gyakran fel­ gyorsabb számok inkább kiállták az idő próbáját. tal is túl spórolósan adta ki: a kétszer alig 45 perc fedezhetjük ízes afro-cuban ritmuskíséretét és A lezser, funky-s felfogásban odatett lemez nem egy hanggal sem ad többet az első kiadásnál. Ért­ szólóit. Ez a lemez koncertfelvétel 1992-ből. A is akart extenzívebb szólókkal vagy összhatás hetetlen, hogy miért nem lehet ötven év után nyolctagú együttesben három fúvós és két ütős szempontjából kitűnni. A CD korongján a Verve a legalább néhány félretett tracket hozzátenni a jól játszott a hagyományos zongora-bőgő-dob kísé­ a ritmusgitáros Bobby Womack nevét is alkotó­ ismert anyaghoz (mint például az Armstrong- rettel. Csupa jó szólista, akik a nagyrészt meg­ társként tünteti fel - a számokat valóban együtt Ellington dupla CD-n). Ezen a két korongon még hangszerelt, igényes zenekari produkciót hibát­ írták, de azért ez Szabó-lemez. Tetszetős ennek akkor is maradt volna hely, ha az első találkozást lanul, ízesen adják elő. A kevésbé ismert témákat az újrakiadásnak a csomagolása: mintha LP-t is hozzábiggyesztik. A Porgy ft Besst (dupla LP) is nagyon hangulatosan tálalják, nem csak a venne az ember kézbe, papírborítékban van, nem már meg sem merem említeni. A zene csillagos Watermelon Mant. A lemez garantáltan jókedv­ kazettában, mint a CD-k. Kár, hogy így viszont minősítésen felül áll, de igazi duett a 19 track kö­ re deríti a hallgatót, 71 percen át hamisítatlan olyan kicsik lettek a hátsó borító betűi, hogy tel­ zül csak 12-n van, ezek viszont ellenállhatatlanul afro-cuban ritmus- és dallamvilággal, akusztikus jesen olvashatatlanok. ZK bájosak, elegánsak és természetesek. ZK hangzásával, őszinte zenéjével. DCs

GRAMOFON 71 gol szövegkönyvvel. A tizenhárom számot, W e r * BUENO* sont, guajirát, cha-cha-chát, guaguancótés természetesen lassú, érzelmes, szerelmi

dalt: bolerót tartalmazó album egységes, mégis változatos. Egyik leghíresebb boleró-

ja, a Perfume de Gardenias már ismerős le­ het az előző lemezről, most a Blind boys o f

Alabama kórus ízléses közreműködésével hallható.

A Mambo Sinuendo, Ry Cooder és Manuel Galbán duólemeze sokkal eklektikusabb az előzőnél. Egyfajta nosztalgikus blues-pop u m m MM O egyveleg, latin alapokon. A dizájn egyértelműen múltidéző: fényes, csillogó fe­ IBRAHIM FERRER RY COODER - MANUEL GALBÁN lületen egy 1959-es Cadillac részlete - BUENOS HERMANOS MAMBO SINUENDO mintha csak rock and roll-t hallanánk - World Circuit - BMG Nonesuch - Warner figyelemfelkeltő, de érthetetlen. A zene is a IMOO nosztalgiadivat jegyében született, háttér­ hangulatot, aláfestést, film zenét sugall. Az ötven percnyi anyagot végighallgatva hiány­ Ibrahim Ferrer második szólólemeze májusi ron, fia, Joachim pedig dobon és ütőhang­ érzetünk marad! Várjuk, hogy a sok „kíséret" megjelenésekor rögtön a European world szereken csatlakozik a tiszteletreméltó után végre megszólaljon az ének, vagy egy music toplista első helyezettje lett! Vajon művészgárdához. Véleményem szerint az ő harsány fúvós hangszer. Mindhiába. Az ér­ mi lehet e '97 óta tartó siker titka a havon­ „vendégszereplésük" nélkül is tökéletes dektelen „presszó" hangzást számomra csak ta változó divatáramlatok által felkorbá­ lenne az együttes. megerősíti a végig mélyen punnyogó gitárok

csolt világzene tengerén? A latin zene (fő­ Ibrahim Ferrerrö\ már sokan leírták, hogy soundja: sok chorus, vibrátó, tremoló, ettől a ként a mambó és a cha-cha-cha) egyszer őstehetség, valóságos kincs! Kubában ki­ hangzás lebegővé, úszóvá, hamiskássá válik. már az ötvenes években is hódított az USA- váló zenészek működnek, csakhogy Ferrert Az is kellemetlen, hogy nem tudhatjuk meg, ban és Európában. Érdekes, hogy a skandi­ nem kezdte ki a világhírnév, a show-busi­ mikor melyik előadó gitározik - a felvételen náv országokban különösen népszerű lett. ness sem! Pályája csúcsán is közvetlen, a két sáv végig összemosódik! Az egyik 1997-ben Wim Wenders „Buena Vista szerény, mesterkéletlen és - ami a legfon­ számban hosszú orgonaszólót is hallhatunk: Social Club" című m ozifilm je és az ennek tosabb - művészileg hiteles tudott marad­ csak következtetni lehet, hogy Galbán ját­ műsorából készült CD állította újra az ni! Hetvenöt éve született Santiago de szotta fel a billentyűs és a vibrafonszólamot érdeklődés középpontjába és ismertette Cubában. Az ötvenes években többek kö­ is. Óriási melléfogásnak tartom, hogy Cooder

meg az azóta fö ln ő tt generációkkal is. Ezen zö tt Paeho Alonso havannai együttesében az album egyetlen számában sem látta az egykori legendás havannai szórakozó­ énekelt. Harminc évvel később szegény­ szükségesnek hitelesebb és kompetensebb hely ma már dédnagypapa korú zenészei­ ségben, cipőpucolásból élt! 1997-től - zongorista, például Rubén González vagy nek önfeledt, őszinte muzsikálását csodál­ amikor már „a kapitalizmus keze betette a Chuchó Valdést alkalmazását. hatjuk, akik Castro Kubájában zárványként lábát" a szigetországba - lemezfelvétele­ A stúdiófelvétel hiányosságai, melyek őrizték meg az ötvenes-hatvanas évek latin ket készíthetett az Afro Cuban A ll Stars- mindkét lemeznél fennállnak, itt jobban zenei nyelvét és előadói gyakorlatát. szal, ekkor lett világhíres Ry Cooder pro­ kiütköznek. Talán az elavult, alkalmatlan Megjegyzem, bár kétségkívül ez a leghí­ dukcióiban. 1999-ben szólólemeze jelent kubai stúdió az oka (a Mambo Sinuendo resebb kubai zenés dokumentumfilm, egy­ meg Buena Vista Social Club presents Ibra­ belső borítóján ez látható, és jól ismerjük a

általán ne higgyük, hogy az egyetlen! Ha­ him Ferrer címmel, ami egy év múltán film b ől is), vagy rossz hangmérnöki kon­ sonlóan jó a Lag rí mas Negras, A salsa lelke, Grammy- és Latin Grammy-díjat kapott. cepció: a hangzás meglehetősen „doboz",

a Santiagói nyugdíjasok stb. A Buena Vista A mostani Buenos Hermanos mindenben mint amikor lakásban készítünk felvétele­ egyértelműen Ibrahim Ferrernek (ének), a jó hagyományokat követi. Ibrahim Ferrer ket. A gitár és az ének kivételével minden Omara Portundónak (ének), Compay Se- tenorja lágy, fátyolos, előadásmódja szen­ hangszer nagyon „hátul" van, erőtlen, tá­ gundónak (ének, gitár), Rubén Gonzáleznek vedélyes maradt. (Érdekesség, hogy ugyan­ voli. Csak hogy a latin zene berkeiből ve­

(zongora), Juan de Marcosnak (trombita), ezzel a címmel már megjelent egy lemez gyünk ellenpéldát, a modern salsa-

Amaditó Valdésnek (timbales) köszönheti 1997-ben a Septeto Matamorostól, a másik zenekarok fergeteges, magukkal ragadó sikerét. Szomorú, hogy a társaság egyik híres kubai énekes, Benny More hangzást produkálnak, lemezeik megszóla­ legfiatalabb és legmeghatározóbb tagja, a közreműködésével - akinek Ferrer is gyako­ lása sokkal közelebb áll a fiatal közönség még hatvan évet sem élt Eliades Ochoa ri énekpartnere volt.) Az új CD külső megje­ hangzásideáljához! Ez a hiányosság nem elsőként távozott el a csapatból. Őt két éve lenése kellemes, enyhén nosztalgikus, Ibra­ megengedhető, pláne, amikor egy produk­ a magyar közönség is hallhatta a Margit­ him jellegzetes, mosolygó arca, „jóságos ciót szenzációs megjelenése után öt évvel szigeti Szabadtéri Színpadon. A zenekar nagypapa" imázsa garancia a tartalomra! A kívánnak eladhatóvá tenni. „szülőatyja" és producere, Ry Cooder gitá- tokban pazar kísérőfüzet lapul spanyol-an­ Pödör Bálint

72 összefüggés, és egymásra hatás a romák zené­ De adós vagyok annak a magyarázatával, jében, szellemi vonatkozásaiban egyaránt. Hát- hogy vajon hogyan lehet autentikus egy olyan borzongató, ahogy egyes ismert, vagy kevésbé népzenei produkció, melyben Hacsaturján és ismert motívumok egymás mellé kerülnek Ba­ Duke Ellington témái mellett még jazz-es logh Kálmán új lemezén, ám mire a CD a végé­ magyar népdalfeldolgozás (Csillagok, csil­ re ér, minden bizonnyal egységes, homogén lagok...) vagy 007-es motívum is hallható. produkció benyomását kelti a hallgatóban. A Nos, a roma zene autentikus jellegét legalább közös temperamentum mindig nyilvánvaló en­ olyan mértékben meghatározza a harmónia­ nek a különlegesen vitális, szabadsága miatt váz és a ritmus, m int a dal vagy a téma. A hol irigyelt, hol méltatlanul megkülönböztetett hangszerelésről sem mondhatunk semmiféle népnek a zenéjében, ám a tűz egyidejűleg ki­ általános érvényűt, tudniillik a romák - kis meríthetetlen távlatokat is jelent. Más etniku­ túlzással szólva - képesek azzal az eszközzel mot nem nagyon tudnék említeni, melyre igaz megjeleníteni zenekultúrájuk lényegét, mely a fenti - látszólag egymásnak ellentmondó — éppen a kezük ügyébe esik. A roma zenész a BALOGH KÁLMÁN kettősség. És ami még biztos: ezt a lemezt fizi­ világ bármely pontján simán „ráérez" arra a ÉS A GIPSY CIMBALOM BAND kai lehetetlenség mozdulatlanul végighallgatni; melódiára, melyben felfedezi saját hangját, és AROMA a tempó, a dinamika, a „húzás" talán több is a menthetetlenül autentikus cigányzenét képes FolkEurópa könnyedén befogadható mértéknél. kreálni belőle. Az egyes zenedarabok között Balogh Kálmán - cimbalom Mindezek tükrében, vagyis a különböző persze vannak a téma szempontjából is ere­ Major László, Budai Sándor - hegedű, ének földrészeken, országokban élő romák zenéjét deti zenék. Ilyen például mindjárt a lemezt in­ Kovács Ferenc — trombita, hegedű felidézve, alapjában véve autentikus cigány­ dító moldvai „Vízesés szirba", vagy a román Kuti Sándor — gitár zenét prezentál a Gipsy Cimbalom Band. (Ez „Keserédes kávé", illetve „Csingerálás" is. Ezek km.: Novák Csaba - nagybőgő, ének elsőre talán kissé meglepő annak, aki épp a az eredeti dallamok csak még inkább bizo­ Lang János, Jakab Attila - hegedű lemez titkosügynök-témáját hallgatja...) Ba­ nyítják Balogh Kálmánék műfaj- és földrész­ Váradi „Brunner" Csaba - brácsa logh Kálmánék csak részben ösztönösen, egyesítő kísérletének sikerességét. emellett pedig - hallhatóan is - az alapos Ebben a zenében szinte minden összefügg Aki látta a Latcho Drom című filmet, végigkí­ népzenekutatók igényével viszonyulnak eh­ egy nép született, eredendő vitalitásával, sérhette a roma zene útját Indiától a Távol- és hez a fél világot átölelő kultúrához. A zenekar mely egyébként a kultúrák egymást megter­ Közel-Keleten, Egyiptomon, Törökországon át nem egyszerűen virtuóz muzsikusokból áll: mékenyítő hatásának egészséges tényét is je­ Európáig. A film remekül érzékelteti, milyen ezek az előadók egyszerűen mestereik a lenti. elképesztő távolságokon keresztül van szoros hangszereiknek. Matisz László

két nagymúltú kultúráé. Kayhan Kalhor és gyakorlat szerint az improvizációban megtart­ Shujaat Husain Khan lemezén mégsem érez­ ják az adott módusz hangjait, a hangközlépé­ zük az eresztékek nyikorgását, és ez csak rész­ sek irányát, melyek kötöttek, és mind a dina­ ben a két zenész nagyszerű alkalmazkodó ké­ mikát, mind a tempót fokozzák a kompozíció a pességének köszönhető. Kettőt írok keleti vége felé. Mivel a perzsa és az indiai zene is gyakorlat szerint, ahol csak a szólista kerül a modális alapú és hasonló szervezőelveken lemez első borítójára, a kísérőnek a hátlappal nyugszik, ezt könnyen megtehetik - de ne fe­ kell beérnie. De természetesen mindvégig há­ ledjük, a szervezőelvek csak hasonlóak, ko­ romra gondolok, sőt amikor félálomban rántsem azonosak. A móduszoknak gyökeresen először végighallgattam a lemezt, sokkal na­ eltérő nevük van, ami Indiában Kirwani, az per­ gyobb számú együttest képzeltem magam elé. zsául Isfahan, a díszítmények egészen más Szóval nem csak az alkalmazkodóképesség te­ irányba tekeregnek, a kemancse hangja köze­ szi egységessé a produkciót, hanem a két kul­ lebb áll a türk vagy örmény hangszerek hang­ túra azonos gyökere is. Az észak-indiai zene jához, mint az indiaiakéhoz. GHAZAL szeretői hangsúlyozzák annak évezredes m últ­ A napokban Angliában, egy lemezboltban THE RAIN ját, de sohasem feledik megemlíteni annak rajongva tisztelt indiai zenész példaképeim ECM - MusiCDome perzsa (párszi) eredetét, a dél-indiai zene ha­ fiainak, lányainak lemezeibe botlottam. Kayhan Kalhor - kemancse tását kevésbé számottevőnek tartják. A szitár Shujaat Husain Khan szintén a nagyok egyi­ Shujaat Husain Khan - szitár, ének eredete is perzsa, m int minden tárra (perzsául kének, Ustad Vilayat Khannak a fia. Mivel a Sandeep Das - tabla húrra) végződő hangszeré, de ez inkább csak Pandit Ravi Shankar utáni generáció volt az • •• • o etimológiai érdekesség: ha, teszem fel, egy első, amely elismerést nyert Európában és brazil gitáros (a gitár is perzsa eredetű) talál­ Amerikában, a Nyugat igazán csak most ta­ A perzsa és az indiai zene újkori találkozása kozna Kayhan Kalhorral, a fenti eresztékek biz­ lálkozik a tradíció hihetetlenül erős, családon csaknem annyira szokatlan, m int bármely más, ton nyikorognának. Három improvizációval belüli átörökítő erejével. a világzene hatására, egymás mellé rendelt, átszőtt kompozíciót játszanak, ahol a keleti Juhász Gábor

GRAMOFON 73 / N / /

Herczku Ágnes Arany ó á kék Havakkal | In Q cl d and Blue

KOVÁCS FERENC DHAFER YOUSSEF HERCZKU ÁGNES: MAGONY VONÓSOK DIGITAL PROPHECY ARANY ÉS KÉK SZAVAKKAL Gramy Records Enja - Varga Fonó Records • •• • o

Újdonsült dél-indiai zenész barátom mesélte: Az ud egyre meghatározóbb szereplője korunk Herczku Ágnes nevét, hangját, művészetét sok idős mestere szerint a legnagyobb művészek nyugati hangszeres zenéjének. Nem elírás, helyről ismerhetjük már. Varázslatos megjele­ látják a zenét, a lehető legplasztikusabb for­ tényleg nyugatira gondoltam. Anouar Brahem, nése mellett énektudása is megyőző, under- és májában élik át, már-már életfunkcióik is an­ Rabih Abou Khalil és természetesen Dhafer overground produkciókban egyaránt részt vett nak a harmóniájára működnek. A Magony vo­ Youssef az európai zenei életet rázta fel és nem már. Szakmai nyitottsága ellenére egyértelműen nósok lemezborítóján Szabados György sorai a közel-keletit. Egyébként az arab ud nem a magyar népzene az anyanyelve. Nagyon „látható"-nak nevezik Kovács Ferenc zenéjét. először jelenik meg Európában, a reneszánsz megörültem, amikor megláttam, hogy szólóle­ Szabadosnak igaza van - valahol a mélyben lantnak is az ud volt az őse (a hangszerről szóló mezére Dsida Jenő kis kötetének zenei adaptá­ ugyanaz működik ilyenkor az egész világon. cikkünk: Gramofon 2002. tavasz, 48-49. - a cióját készítette el. Tévedtem, sőt kicsit kicsit Amikor az első Magony-lemezről írtam (Gra­ szerk.). becsapva éreztem magam. A lemez csupán mofon, 2001. ősz, 34.), nem mertem kijelente­ Dhafer Youssef zenéje nem a nyugati piacon mottójául és címéül használja a sokak számára ni, amiben az új, dupla lemezt hallgatva biztos berobbanni vágyó keleti egzotikum, Jan Garba- jól ismert verset. Nem hiszem, hogy jó válasz­ vagyok: Kovács a legnagyobb ismert népzenei rek utolsó lemezeinek a hangütését még senki tás egy meglévő címet egy új és anyagában gyökerű hegedűművész az országban. Képzett­ sem követte olyan sikeresen, mint Youssef. csak távolról rokon műhöz kapcsolni. Ezután sége ideális arányban egészíti ki az örökölt ma­ Hallhatóan a legfrissebb, legkomolyabb elekt­ megnyugodhattam, mert a lemez jó. A dalok gyaros-rusztikus hangvételt, szabadságeszmé­ ronikai eszközöket használják, a vonósokat gondosan vannak összeválogatva, a szövegek nyét. Zenekarának tagjai (Budai Sándor, Oláh idéző elektromos szőnyegek melegek és miszti­ is, bár kicsit gyanúsak, a lemezborítón ugyanis Kálmán, Salamon Beáta - hegedű, Novák Csa­ kusak, a dobprogramok újszerűek, mégis csak a dallamok gyűjtői vannak feltüntetve. Az ba - bőgő, Németh Ferenc - ének) mind kép­ jólesően kiszámíthatóak. Youssef tartózkodik a egyébként nagyon szép és hallhatóan népi, zett, komolyzenész végzettséggel rendelkező vásári virtuózkodástól, minden hangja határo­ vagy népi ihletésű szövegek gyűjtői, esetleges muzsikusok. A Magony kompozíciói - főként az zott és szárnyaló, pedig egy alapvetően gyors szerzői nem. A borítófüzetben minden dalszö­ első lemez koncertfelvételein, de a TranzDanz lecsengésű hangszer (mint az ud) esetén nagy veg angol fordítása szerepel, viszont műfordí­ társulatnak írt színpadi kísérőzenében is - biz­ a kísértés, hogy a zenész felesleges hangokkal tásnak - már ami a rímeket és a szótagszámo­ tos arányérzékkel idézik a magyar népzene ha­ töltse ki az időt. Szöveg nélküli éneklésében kat illeti - nem mindig nevezhetők. Ezzel tártalan, csapongó-busongó szabadságát, de már nincs akadálya a hosszú, fájdalmasan ki­ szemben minden sor nagybetűvel kezdve, egy­ sosem dagályosságát. Tempói mindig nagyon tartott hangoknak, igaz a magas fekvésekben más alá írva. Ezt átgondolatlannak érzem. A le­ pontosak - képzettsége ezen a ponton a leg­ érezni, hogy messze nem annyira képzett éne­ mez elrendezése, formai íve különben gyönyö­ nyilvánvalóbb művészi keretet szabnak a kes, mint amilyen udos. Az uddal csodálatos rű, a dalok témája az énekesnő szándéka hegedűdallam kántáló megszólalásának. Zené­ párost alkot Ronu Majumdar indiai fuvolája. szerinti középpontot - amely elsősorban a sze­ jének világa (különösen a koncertlemez csú­ Díszítményei indákként tekerőznek a népdal­ relem - hibátlanul körüljárja. A szólóének ré­ csán elhangzó, kétrészes szarvas-szvit) intenzív szerű témák köré. szek teszik a lemezt igazán személyessé. Ez a erővel idézi fel a magyarság legősibb emlékeit. Dhafer Youssefék zenéje modern hangszeres hang érezhetően Herczku Ágnes saját hangja, Kovács Ferenc szárnykürtje is felcsendül az első zene. Művészet. Természetesen világzene, ha amit az amúgy különböző néven zenekarokat is korong végén - a Soós Imre emlékére játszott mindenáron kell egy kategória - könnyebbség­ alkotó zenésztársak (legtöbbjük az Agócs népdal szólóbetétje egyszerűen gyönyörű. Kö­ ként a lemezboltosoknak -, de ha már mi, lemez­ Gergely vezette Fonó zenekarból) ismernek és szönet illeti a Gramy kiadót, amely minden tá­ hallgatók birtokoljuk, nyugodtan elfelejthetjük értenek. A szép, hangtechnikailag kissé archai­ mogatást nélkülözve, teljesen önerőből jelen­ ezt a kategóriát, hogy a lemez megtalálja sze­ záló hangzás Rostás Tibor munkája. tette meg ezt az értékes produkciót. mélyünkre szabott fiókját. H. Magyar Kornél Juhász Gábor Grillusz Sámuel

74 H. Magyar Kornél ajánlatai

THE KLEZMATICS SAVINA RISE UP! YANNATOU Piranha - Varga TERRA NOSTRA ECM Records - MusiCDome

Vagyis kelj fel - szól a CD címe, és bizony A piacvezető európai lemezkiadó, az ECM több olyan pillanat is van a lemezen, ami a képes im m ár sokadszorra bámulatos meg­ címhez hasonlóan akár provokatívnak is újuláson keresztülmenni. Ahogy nézem értelmezhető. Frank London stílusa nem legújabb katalógusukat, legalább három mentes az avantgárd polgárpukkasztástól, lemezt látok, rajtuk válogatott görög el­ tudja ezt, aki csak idén már második alka­ adók programjával. Savina Yannatou éne­ lommal hallhatta őt magyarországi koncer­ kesnő újraértelm ezi az egykori Dead Can ten. Ezúttal azonban politikáról van szó. Dance duó varázslatos zenei horizontjait - Szerencse, hogy zeneileg is nagyon erőtel­ itt-ott meg is haladja Brandon Perry és jes, ahogy a klezmer hangja elegyedik az Lisa Gerrard közös teljesítményét. A lemez afro-amerikai gospelkórussal. De aggódva a Földközi-medencében élő népek szinte hallgatom a szöveget, mi szerint „nem fé­ teljes zenei világát igyekszik 70 percben lek Jahvétól, Allahtól, Jézustól, attól vi­ összefoglalni. Van itt görög dal mellett szont igen, amit Isten nevében művelsz". olasz, spanyol, bolgár, szárd, sőt berber, li­ Mindemellett azért bőven találni megszo­ banoni, szefárd. A zenei aláfestést a kottan vidám hangvételű darabokat is. Az Primavera en Salonico kamarazenekar énekszólam Lórin Klamberg remek, korta­ szolgáltatja, amely a bőgő-hegedű-gitár lan, nemtelen hangján szól, aki zongora­ felállást finom érzékkel válogatott közel­ szólóival is komoly érdemeket szerez ma­ és közép-keleti fúvós és pengetős hang­ gának. szerekkel egészíti ki.

CHE TANGO VÄRTTINÄ Hungaroton IKI Classic Fréa Records - Varga

Az 1999-ben alakult Che Tango elsősorban a A finn lányok öntudatosan, de már csak trió ­ komolyzene igényével kezeli Argentína ban szólnak a hangszóróból. Az élményen ez nemzeti zenéjét; a Budapesti Fesztiválzene­ a tény persze vajmi keveset változtat. A karral is játszottak már együtt. A Hungaro­ Värttinä ettől függetlenül még mindig a leg­ ton tangólemeze a zenekar vezetőjének, profibb, leginkább összeszokott formáció, Ernesto Arensonnak köszönheti kimagasló amelyik Európa világzenei palettáján csak hitelét. Az akkordion művész diktálta kimért, elérhető. A hangzás plasztikussága alapján kopogós, pontozott ritmusok a figyelem fel­ az audiofii kategóriába is nyugodtan sorol­ keltésének biztos zálogai. Heves ütemváltá­ ható lemez nem utolsó sorban a szürke emi­ sok, tempóingadozások inkább a hallgató­ nenciás hangmérnökök teljesítménye. A nak szereznek katartikus hatást, semmint a bőgő-percussion ritmusszekció hangszeren­ táncosnak alkalmas kíséretet. A lemez ként is remekül nyomon követhető, és ezért közreműködői - Ana Granik, Tóth Marianna önmagában is jó hallgatni a lemezt. Maga a (zongora); Keller Tamás (bőgő); Kiss Gy. zene egyébként a finn és lapp népdalokból László (altszaxofon) - ihletett módon köve­ kiinduló, rafinált balkáni ritmusokkal fűsze­ tik Arenson hangütéseit, a szerteágazó válo­ rezett produkció. A Värttinä sorlemezei egy­ gatásban pedig a kedvencekre is rátalál­ máshoz képest nem hoznak ugyan sok új­ hatunk Astor Piazzolla és Anibal Troilo donságot, de a megszokott profizmus azért egy-egy szerzeményében. mindig jó l esik a füleknek.

GRAMOFON 75 CHICAGO A Kabaré és a Chicago zenéje valójában egy tőről fakad, még ak­ filmzene kor is, ha a két film helyszíne, zenei környezete meglehetősen el­ EPIC - Sony tér egymástól. A zenés filmek amerikai hagyományain végigtekint­ ve óhatatlanul az a benyomásunk támad, hogy a showbizniszben semmit sem lehet elrontani. Ez persze nyilvánvaló tévedés, de egy olyan műfaj, ami mégis hitelesen kelti a természetesség illúzióját, kétségtelenül a művészet kategóriájába tartozik. Amerikában a show már a XX. század elején er­ re a szintre emelkedett, az a magabiztos professzionalizmus, amellyel a zenés varieté színpadát a 20-as években először kezükbe vették, máig felülmúlhatatlan. John Kander és Danny Elfman szerzeményei nemcsak hiteles megelevenítői ennek a korszaknak, hanem a műfaj mesterművei is egyben. A több Oscar-díjjal elismert film főszereplői - Catherine Zeta-Jones, Renée Zellweger, Richard Gere - nem várt profizmussal kezelik énekhangjukat, és a filmszínészként is egyre gyakraban alkalmazott rapper, Queen Latifa ezúttal szintén énekel - hanyag eleganciával. A szu­ perprodukció - mert a film zenei anyagát is csak így lehet jellemezni - végén kissé kakukktojásnak bizonyul Anastacia és pár rapper hölgy funkybetétje, a siker ezek nélkül is alighanem garantált.

PURE CINEMA CHILLOUT Ránéztem erre a lemezre, és kelletlenül rákérdeztem: ki az, aki válogatott filmzenék megvesz egy ilyen válogatást? A best of jellegű mozifilm-egyvele­ EMI gek általában meglehetősen szerencsétlenül vannak összeállítva, és a szerkesztettséget csupán az ügyefogyott hangszerelés tudja alulmúlni. „Kedvenceim" közé tartozik a Csillagok Háborúja disz­ kóverziója, bár Vangelis legsikerültebb filmzenéjét, a Szárnyas fej­ vadász soundtrackjét is hallottam már a Royal Philharmonic Orchestra zseniálisan borzalmas fer­ dítésében... Jelen válogatás azonban mindennek üdítő ellenpontja. Való igaz, hogy a dupla korongra összerakott választék egy részét - filmben szereplő operaáriákat, szimfóniatételeket - nem erről a lemezről fogom hallgatni. De régi vágyam teljesül azzal, hogy felvételt tartok a ke­ zemben olyan fontos betétdalokból, mint Morricone torokszorító oboatémája a Misszió című filmhez vagy szerelmi epizódja a Cinema Paradisóból; a Szarvasvadász spanyolgitárra szerzett dallama; a Keresztapa keringője Nino Rotától, vagy Michael Nyman ihletett zenéje a Zongora­ leckéből. A felvételek ugyan nem eredetiek, de hűen követik a szerzők hangszerelési instrukció­ it, és így valóban hitelesen tolmácsolják ezeket a ma már kétségkívül örökzöldnek számító dara­ bokat. Az igényesebb zenehallgatók a puritán, de informatív kísérőfüzetből az egyes felvételek előadóiról rövid, tömör felsorolások alapján tájékozódhatnak. Hölgyeim és uraim, így lehet olcsó, de igényes lemezt készíteni.

THE HOURS Az idén 66 éves Philip Glass az egyik legaktívabb filmzeneszerző, Philip Glass filmzenéje akinek a nevét a kortárs zenei tablón is jegyzik. Elismertségénél, ér- Nonesuch - Warner demeinél fogva joggal várhatnánk el tőle, hogy alkalmazott zenéi legalább olyan számottevőek legyenek, mint „papíron is" autonóm művei. Fájdalom leírnom, amire készülök, mert kedvelem Glass je l­ legzetes stílusát, játékát a vonós és fúvós szólamok ritmikus ke­ resztszövéseivel. A mostani lemez azonban már nem az első egy túlpörgetett futószalagról, amely Glass zenéit kritikátlanul ontja magából. Az a röhejében is szomorú jelenet ju t eszembe a Picas­ so kalandjai című szatírából (ha már film), amikor az idős mester előtt sorban haladnak a tányé­ rok, amelyekre ő fest két pontot, egy vesszőcskét és máris hozzá lehet jutni eredeti Picassóhoz a bolhapiacon is. Glass a „splendid isolation'1 kétes állapotában leledzik, önmaga ihlethiányába s ü l­ lyedve, súlyos letargiában ismétli ugyanazokat a szólamkiosztásokat, ugyanazokat a kis ritmusfi­ gurákat. A fénymásolt életmű pedig időközben áttekinthetetlen méretűvé hízik. Az órák című - egyébként figyelemre méltó - film kísérője is árnyékolt, végig mormogó opusz, amely gondosan elkerüli az érzelmi tónusokat, egyáltalán mindenféle változatosságot. Nem látok semmi különb­ séget, ha beteszem a Kundun zenéjét vagy a Qatsi-sorozat bármelyikét utána. Tanulság újságírók és zenekedvelők számára a következő: kockázatos egy évvel ezelőtti cikket előszedni a fiókból és egy az egyben eladni a másnapi számba, de ennél jóval nagyobb „bibi”, ahogy a Dalai Láma éle­ tét megörökítő film zenéje egy amerikai írónő történetén lötyög.

76 Minden, ami a

BOND Nincs is jobb annál, mint ha a négy domborító lányka előadja Shine magát nekünk, gondolják producerek ezrei, és bizonyára vevők fújáshoz DECCA - Universal tízezrei. Nos, hadd kérjünk sűrű bocsánatot azoktól, akik m eg- botránkoznak, amikor azt látják, hogy a Gramofon techno­ kell! komolyzenével foglalkozik. A Bond új lemeze szolgáljon csu­ pán apropó, elrettentő példa gyanánt, hogy kifejezzem mélységes kétségbeesésemet. A XXI. század zenéje - csekély számú, és érdeklődés híján lassan elhaló érték mellett - per pillanat a kommersz olyan szemérmetlen fertőjében le­ ledzik, amelynek úgyszólván semmi se szent. Ebben a válságos időben a latinos tempera­ mentumnak csúfolt pornó (a CD-füzet képei aligha nevezhetőek erotikusnak) teljesen be­ szennyezi azt a kevés megmaradt értéket is, amely túlélte az elmúlt időket. Ebben a viszonyban olykor kártékony üzleti megfontolások áldozatává, blaszfémia eszközévé válik a zene még olyanok kezében is, akiket esetleg jó szándék vezet. Lehull a lepel azokról az ideológia-gyárosokról, akik szerint az ehhez hasonló híg produkciók közelebb hozzák a ko­ molyzenét az emberekhez. Valójában ártatlan fogyasztók tömegei akadnak a mézes­ TRADE MUSIC madzag végén fityegő horogra, akiknek eszük

ágában sincs nagyítót a kézbe venni, hogy a A zenei hagyományok füzet utolsó oldalán kibetűzzék Borogyin, méltó megőrzése jegyében, Albinoni vagy Piazzolla nevét. Ami marad szá­ a Fon-Trade Music Kft. Magyarországon egyedül­ munkra, az legföljebb a kivárás és a remény, álló hangszerkészlettel és hogy a cipész visszatér a kaptafához, hogy szolgáltatásokkal áll fiatal komolyzenész hölgyek nem idomaik a muzsikusok, kidomborításával keresik kenyerüket, hanem zenei intézmények és kereskedő kollégák gyakorlással és repertoárjuk ihletett előa­ rendelkezésére. dásával. Vagy talán naiv vagyok? Amit kínaiunk:

• a világ vezető fúvós m árkáinak széles skáláját: nálunk ezeket nem csak megrendelheti, de kézbe veheti, kipróbálhatja, összehasonlíthatja.

• ritmus- és ütőhangszerek teljes tárházát, az óvodai zeneoktatásban HORGAS ESZTER ARCAI IV. A tervezett sorozat használatos Orff-hangszerektől a jazz- és rock szereléseken át Latin Fiesta - live concert záródarabja erede- a szimfonikus hangszerekig. Gramy Records tileg komolyzenei lemez lett volna, • szavatolt minőséget a tanuló hangszerektől de végül a latin a professzionálisig, műsor újabb koncertfelvétele lett belőle, melyek a világ amely több ponton hasonlít az előző le­ legnevesebb hangszer- mezre, a szintén élőben készült Spanish gyártó cégeitől közvetlenül kerülnek üzletünkbe. Night-ra. Mindkét anyagon szerepel a Bolero jazz-combo feldolgozásban. A kü­ • a fúvós hangszerek szakszerű lönbség azonban mégis komoly, ha tényként javítását, karbantartását: fogadjuk el, hogy Horgas Eszter és Vukán György megromlott javítóműhelyeinkben a legmodernebb és tradicionális viszonya miatt a zongorista-zeneszerző ezen a felvételen már nem szerepel. A zene technikák ötvözésével, minősége kicsit féloldalas: furcsa koncepció a Take 5-ot négyben játszani - talán abból a elismert mesterek irányításával, meggondolásból, mert az Erkel Színház közönsége úgysem érti a páratlan ritmust... Ugye eredeti gyári alkatrészek felhasználásával folyik a munka. nem?! Malek Miklós szimfonikus hangszerelései és a Budapest Film Orchestra közreműködése nagyvonalú kulisszát biztosítanak a szólisták számára. A produkciót az így magától értetődő a garancia... utóbbiak varázsolják valóban élővé, ám az ő nevük - a harmonikás Orosz Zoltánon kívül - rendre hiányzik a borítóról. Mivel ezt enyhén szólva illetlen gesztusnak tartom Magyaror­ 1031 Budapest, szág legjobb jazz-zenészeivel szemben, ezért a művésznő nevében hadd kérjek bocsána­ Kiss József utca 14., tot azoktól, akiket biztosan felismertem a számokból: kedves Balázs Elemér (dob), Winand Telefon, 06 I 210 2790, Fax, 06 1 303 1158, Gábor (ének), Fekete-Kovács Kornél (trombita), Juhász Gábor (gitár) - az érdemeiket sen­ E-mails fon tra de .m u sic@ a xe le ro ki sem vitatja el, bár engem elkeserít ez a szomorkás végjáték. (Összeállította: H. Magyar Kornél) www.fontrademusic.hu

GRAMOFON 77 A valóság vagy annak égi mása? Gondolatok a hangfelvétel-készítés történetéről és esztétikájáról

„Minden istenség a maga képére alkot, így a festők is. Bartók és Stokowski felfogása között élesnek tűnik az ellentét, ami első hallásra talán azért is feltűnő, mert tudjuk, hogy milyen És tisztán csak a fényképészek gyártják a természet nagy szerepet játszott Bartók gyűjtőmunkájában a hangfelvétel. másolatait" - írta Apollinaire. Lesújtó gondolatok ezek Ám az ellentmondás csak látszólagos: míg Bartók az élő zenehall­ gatást féltette a gépzene eluralkodásától, s óvott attól, hogy a a fényképészetről és mindenfajta gépi közvetítésről, hiszen hangszerek természetes megszólalását lassan elfeledve csupán eszerint létezik a művész, a művészi alkotás, s vele átellen- azok „gépi változatában" leljük örömünket, addig Stokowski a hangfelvétel előnyeit hangsúlyozta, de ünnepelt koncert-karmes­ ben a fényképész, aki viszont csak másolatot gyárt. Több terként nyilván ő sem ö rü lt volna az üresen tátongó nézőterek lá t­ mint fél évszázaddal az első fénykép megszületése után ezek ványának. Stokowski élni akart a hangfelvétel lehetőségeivel, mig

Bartók az azzal való visszaéléstől szeretett volna megóvni minket, meglehetősen kemény, ám egyben vigasztaló szavak: s nézeteiket az idő sok tekintetben igazolta. Azt sem szabad fi­ ha a fotóművészet gondolata még ennyire nem élt a köztu­ gyelmen kívül hagynunk, hogy a hangfelvétel-technika igazi nagy áttörését Bartók már nem érhette meg. datban, akkor a hangfelvétel első - csaknem teljes - évszáza­ dától miért is várhatnák el, hogy egy még javában technikai nehézségekkel küzdő tevékenységet művészetnek tekintsenek.

A hangfelvétel-készítők célja egyébként sem a hangzással való „művészkedés'', hanem a természet minél pontosabb leképezése volt. Ebben a szellemben nyilatkozott a magyar származású Nikisch Arthur - többek között az első teljes szimfónialemez (1914) karmestere - felvételeinek visszahaIIgatását követően: „El voltam ragadtatva ettől a csodálatos szerkezettől. Akár a vokális, akár az instrumentális zene reprodukálását vizsgálom, a közvetí­ tés teljesen természethű művészi szempontból, és a hatás egyene­ sen lehengerlő....".

Bartók és Stokowski: látszólagos ellentmondások

Bartók Béla A gépzene című előadásában (1937) viszont eléggé le­ sújtóan vélekedett korának zene-közvetítésiről: „...magasabb esz­ tétikai szempontból a zenei rádióközvetítés is csak afféle pótzene, amely - egyelőre legalábbis - semmiképp sem helyettesítheti az élő zenének helyszíni hallgatását...Attól tartok, hogy nagyon sok ember számára nem más még a komolyzenei közvetítés sem, m int valami langyos fürdő cirógatással...". És a zenepedagógus Bartók is megszólal: „Azoknak számára, akik hangversenyek rendes láto­ gatói, akik nem mondanak le a maguk végezte zenélésről, akik tu­ datában vannak a rádióközvetítések fogyatékosságának és azt esetleg a közvetített művek kótából történő egyidejű olvasásával ellensúlyozzák, azok számára nagyon tanulságos lehet a rádió, mert egyébként számukra elérhetetlen helyekről jövő közvetíté­ sekről is valamelyes képet ad nekik. De a nagy tömegekre gyako­ ro lt hatás üdvös voltában, főleg egyelőre, nem nagyon bízom." Leopold Stokowski 1943-ban így emlékezett vissza a Fantázia című Walt Disney film zenefelvételére: „...A film számára készülő zene rögzítése igen jó minőségű lehet. Olyannyira, hogy a rögzítés során ki lehet hozni a zenének a hangzás teljes gazdagságával összefüggő, koncertteremben alig vagy egyáltalán nem hallható sajátosságait is." Ezután elmondja, hogy a Pastorale-szimfóniában a keverés technikájával hogyan adták meg a fafúvóknak az őket megillető hangsúlyt, Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen című művében pedig a mesterséges dinamikaszabályzással hogyan va­ Arthur Nikisch, a magyar származású, világhírű karmester lósították meg a zeneszerző - koncertteremben megvalósíthatat­ fontos szerepet játszott a hangfelvétel-készítés hőskorában lan - elképzeléseit. Fotók: Gramofon-archív

78 ...Az átvitel feladata az, hogy a hallgatóban lehetőleg tökéletes il­ lúziót keltsen... (1952) ...A torzítatlan sztereó átvitellel sem érhető el a hangzás termé­ szetes benyomása... (1954) ...A művészetet nem szabad természettudományos módszerek­ kel vizsgálni, m ert ez azzal a veszéllyel jár, hogy a technika beke­ belezi a zenét. A művészet autonóm iáját fenn kell tartani... (1954) ...Az elektroakusztikus hangrögzítés a művészi alkotás eszköze, és alapelv, hogy visszajátszáskor a hallgatóban az eredeti előadás­ sal azonos művészi emóciók ébredjenek... (1957)

Az idézetek két, ellentétes felfogást tükröznek. Az egyik szerint a gépi hangátvitel faladata továbbra is a természetes hangzás le­ képzése, s ezáltal a hangversenyélmény otthoni megteremtése. A másik felfogás viszont nem a hangversenytermi élményre, hanem magára az élményre - s tegyük hozzá: a rendező és a hangmérnök által megteremtett újfajta élm én yre - helyezi a hangsúlyt. Egyre tisztábban körvonalazódott, hogy technikai, akusztikai és lélekta­ ni okokból a koncertélmény naturalista leképezése a hallgató o tt­ Leopold Stokowski és Walt Disney egy hollywoodi zenestúdióban honában lehetetlen. Döntő áttörésként valójában ekkor jelent meg a hangfelvétel-technikában a „művészi újjáteremtés" filozófiája, mely napjainkban már általánosan elfogadott célkitűzés a stú­ Kísérletek a stúdióban diókban.

A harmincas évek végén Kilián Zoltán Rádióesztétika című mun­ A hi-fi kultusz térhódítása kájában meglehetősen szűkszavúan szól a zenei felvételekről, s azokat elsősorban „hangműszaki kérdésként" tekinti, abból kiin­ Miközben folyt az érvek és ellenérvek csatája, a XX. századi hang- dulva, hogy az élő előadás dinamikáját mindenképen be kell szo­ technika egyik legmeghatározóbb irányzata, a hi-fi is kibontotta rítani a zajok és torzítások által megszabott objektív dinamikaha­ szárnyait. Mit is jelentett a hi-fi megjelenése a hangtechnikában? tárok közé. Egyéb hangzási kérdéseket - eltekintve attól, hogy a Mindenekelőtt egy gondosan kidolgozott műszaki paraméter­ hallgatók szerint a cigányzenekarok közvetítésekor halk a bőgő - rend szert, hiszen az akkor legfontosabbnak ítélt és ismert műsza­ nem említ. A negyvenes években Hermann Scherchen azt vizsgál­ ki követelményeket szabványban rögzítette. Ám talán még ennél is ta, hogy milyen különleges zenekari ülésrend szükséges az - akkor fontosabb, hogy a hi-fi egy olyan új szemléletmódot is képviselt, még általánosan alkalmazott - egy mikrofonos felvételek optimá­ amely felfedezte a gépi hangzás szépségét, és megteremtette a lis belső hangzási arányához. Kísérletei során a felvétel érdekében minél színvonalasabb hangtechnikai készülékek és az igényes zene- olykor teljesen felborította a hagyományos európai és amerikai ül­ hallgatás kultuszát. Ez az igényesség segítette elő az LP-lemezek, a tetési rendet. Hangtechnikai vizsgálatait saját kiadványaiban tette sztereó hangtechnika és az URH rádióadások gyors elterjedését is. közkinccsé. A hi-fi - legtalálóbb magyar elnevezésével - „természethű hang­ Az 1950-es évekhez közeledve a zenei felvételek egyik fontos átvitelként" fordítható, s ez első pillantásra a mikrofonok előtti esztétikai vonatkozású kérdése volt, hogy valójában mi legyen a hangkép lehető legtökéletesebb átvitelét, szolgai utánzását jelenti. hangmérnök célkitűzése: a természet utánzása - azaz a hangver­ Ám ez még nem já r együtt szükségszerűen a hallgató hangélmé­ senytermi élmény közvetítése -, vagy valami más, korábban még nyével, hiszen a hangversenyteremben végtelen számú valóságos nem létezett illúzió megteremtése. Ebből a szempontból érdemel­ hangforrás érzékelhető, míg egy lakószobában sokcsatornás tech­ nek figyelmet a következő - olykor egymásnak élesen ellentmon­ nika esetén is legfeljebb öt olyan pont van, amely valójában hang­ dó - idézetek a kor nyugati szakirodalmából: hullámokat kelt. És akkor még nem szóltunk a hangversenytermi és lakószobai dinamikalehetőségek különbözőségéről. Ezért a termé­ ...Az átvitt programot úgy kell megírni és produkálni, hogy an­ szetes zenehallgatás és még a hi-fi szintű elektroakusztikai átvitel nak hallgatása kellemes legyen... (1947) között is olyan feloldhatatlan az ellentét, hogy otthonunkban ele­ ...A stúdió hangterét a lehető legprecízebben kell a technikai ve lehetetlen az eredeti koncertélmény tökéletes reprodukálása. helyiségben reprodukálni... (1949) Csak a rendezői-hangmérnöki alkotómunka, a már említett ...A természet utánzását esztétikai oldalról kell visszautasítani... művészi újjáteremtés eredményként születhet meg a hallgatónak (1 9 5 1 ) az önálló hangfelvétel-művészet által felkínált élménye. ...A hangátvitel feladata, hogy egy adott hangképet, ha nem is Hogyan értelmezhetjük ennek alapján a hi-fi természethűségét? tökéletes objektivitással, de lehetőleg természetesen adjon vissza Ahogy a fényképezés művészetének is feltétele a nyersanyag f i­ valamely másik helyen... (1952) nomsága, a színek helyessége, úgy a technikai feltételek a hang ...Az elektroakusztikai eszközöket felhasználó technikai beavat­ területén is fontosak, de maga a kompozíció itt is, ott is a művész kozás segítségével az eredeti hangélménynél többet lehet és kell kezében van. Ha például egy oboa nem természetes hangszínnel nyújtani a puszta naturalsztikus átvitelhez képest... (1952) szólal meg egy felvételen, akkor nincs értelme azzal fog la Ikoz-

GRAMOFON 79 nunk, hogy milyen módon helyezzük el a hangkép mélységeiben. A hi-fi tehát gondoskodik a visszaadás technikai hátteréről, s ha ez teljesül, akkor a stúdiókban történő alkotómunkával együttesen teremti meg a hallgató otthoni élményét. Ez utóbbi nélkül még a legprecízebb stúdiómunka is csupán egy belterjes tevékenység szintjén maradna, mert a hangszórókból áradó esztétikus hangzás kultuszát szüntelenül ébren kell tartani, s ez különösen aktuális napjainkban, amikor a technikai fejlődés nem kedvez egyértel­ műen a szép hangzásnak.

A művészi újjáteremtés eszközei

A h i-fi korszak kibontakozásával egyidejűleg indult útjára a szte­ reó technika. Fogadtatása a zenei területen szinte egyértelműen kedvező volt, jóllehet a nem kielégítő művészi mono-kompatibi­ litás következtében kezdetben kétszeres igénybevételt jelentett, hiszen gyakran készültek párhuzamosan, de külön-külön a monó és a sztereó változatok. Ugyanakkor a rádiójátékok területén a sztereót többen is „a naturalizmus táptalajának" tekintették. A többcsatornás technikával kapcsolatosan az utóbbi években ha­ sonló aggodalmak merültek fel, ám most már a zenei felvételeket féltve. Bizonyos vélemények szerint a digitális technika lehetősé­ gei egy olyan szemléletet sugallnak, amely az eredeti tér átvite­ lét hangoztatja, ami azonban a hangfelvétel esztétikai önállósá­ gát behatárolja, hiszen ezáltal nem egy koncert, hanem egy reális, konkrét koncert élményének megvalósítása lesz a cél. Más szóval: a reális tér visszaadhatósága következtében sérül a ren- dezői-hangmérnöki alkotómunka. Erről azonban természetesen szó sincs, hiszen minél fejlettebb a technika, annál bővebbek az Glenn Gould, a különc kanadai zongoraművész teremtette meg alkotók lehetőségei. a hangfelvétel művészetét Az első előadóművész, aki a hangfelvételi folyamatban magas szinten valósította meg a művészi újjáteremtés gondolatát, Glenn Gould volt. Gould fiatalon, 1964-ben adta utolsó nyilvános hang­ Elogyan tekintsünk, hallgassunk ma egy művészi hangfelvételt? versenyét, hogy ezután visszavonuljon a stúdiók világába. Úgy Ismét a vizuális kultúra tájáról kölcsönözve a példát: egy szobrot érezte, hogy a hangversenyteremben csak megalkuvások árán va­ megtekinthetünk élőben, a helyszínen és egy arról készített mű­ lósíthatja meg elképzeléseit, hiszen a közönség másképp hall az vészi fénykép segítségével. A helyszínen saját, egyéni látásmó­ első sorokban, és megint másképp, ha hátul foglal helyet. És bár­ dunk ju t érvényre, többek között attól is függően, hogy milyen hol is ül, nem azt hallja, amit az előadó. Ráadásul a végig azonos szögből, milyen fényviszonyok között láthatjuk, vagy esetleg ho­ helyen ülő hallgató hallástávlata is végig azonos. Ezért Gould a gyan járhatjuk körbe. Fia ezek után egy fotóművész is készít a felvételeit soksávos technikával, több mikrofonnal vette fel, me­ szoborról egy sorozatot, akkor az alkotó (a szobrászművész) és lyek jeleit szabadon keverve, változó hallástávlattal készítette közénk beékelődik egy újabb művész, aki a háromdimenziós sztereó mesterszalagjait. Felfogása hasonló ahhoz a már általáno­ műalkotást fényképen tolmácsolja felénk. Ekkor már az ő látás­ san alkalmazott operatőri gyakorlathoz, amelynél egy zongo­ módján keresztül szemléljük az eredeti műalkotást, ami nyilván raművészt a nagytotáltól egészen a kezéről készített közeli felvé­ nem helyettesítheti a személyes, helyszíni műélvezetet, ám olyan telig közvetíthetnek, természetesen előre megtervezett, a zenéhez momentumokat is láttat, olyan érzelmeket is kelthet bennünk, alkalmazkodó módon, követve annak hangulatát, ritmusát. melyek a helyszínen nem jöhetnek létre. Ezért a fotóművész to l­ Gould felvételein hangszerének színe, térbeli oldottsága, bázisa mácsolását a helyszíni élmény ugyanúgy nem helyettesítheti. A hang- az adott zenei szituációnak - és természetesen a művész értelme­ felvételnél ez a beékelődő művész a rendező és a hangmérnök. zésének - megfelelően változott. Magas színvonalon alkalmazta Amikor a stúdióban vagy hangversenyteremben elhangzottakat az alkotó vágást, szemben a napjainkban szinte kizárólag javító saját elképzeléseik, művészi hitvallásuk szerint ültetik át hang­ jellegű vágásokkal. Egy forgatókönyv szerinti „akusztikus koreog­ szórókra, valójában olyan hangzásképet hoznak létre, amely a va­ ráfiát" készített, hogy minél jobban a mű mélyére hatolhasson, s lóságban nem is létezik, ám mégis élményt ad a hallgatónak. Sőt ezt maradéktalanul hallgatója elé tárhassa. Bátran vállalta, hogy - mert az idő Stokowskit is igazolta -, olykor a technika segítsé­ „a lemezre rögzített előadás nem a való élet és a technika célja az, gével a szerző elképzeléseit még közelebb hozzák a hallgatóhoz. hogy az élet látszatát adja". Valójában Gould teremtette meg a A helyszíni koncertélmény és a lemezhallgatás tehát nem helyet­ hangfelvétel művészetét, ráirányítva a figyelmet a művészi módon tesítheti egymást: két önálló, egyenrangú esztétikum. rögzített hang szépségeire, értékeire. Az „élet látszatát" - a régie­ ket idézve - felfoghatjuk úgy, m int a földi valóságnak égi mását. Ujházy László Stradivari kontra „némahegedű" Szabadi Vilmos a technokrácia határairól

Szabadi Vilmos egyik legelismertebb hegedűművészünk Sz. V.: A kis cégek rugalmassága és minősége néha nagyon meg­ lepő. Ebben a mai kultúrasorvasztó világban a nagy, lassan mozgó világszerte, de közben ízig-vérig a mai kor embere is, aki médiaóriásokat olykor bizony meg tudják szorongatni, sőt sokszor odafigyel a technika fejlődési irányaira, és igyekszik lépést is megelőzni pusztán a szürkeállományukra és egy-két tehetséges művészre hagyatkozó kicsik. A jövőt amúgy is az ilyen mozgékony tartani velük. A művész azonban a gépek kezelése közben cégek fogják megnyerni - reményeink szerint a Hungarotont is be­ is ugyanazzal a humánus szem lélettel jár el, m int amikor leértve. A világ hihetetlen sebességgel változik, és ezt a sebessé­ get nemcsak követni, de néha irányítani is kell tudni, és áttekint­ kiáll a közönség elé a koncertpódiumra. Tudja, hogy a gépek hető struktúrája m iatt versenyképes lehet minden kisebb cég. hasznos társaivá válhatnak ugyan, de bizonyos feladatokat sohasem tudnak m aradéktalanul ellátni.

Gramofon: Milyen stúdiókörülmények között szeret lemezt ké­ szíteni? Fontosabb-e a technikai perfekció, a stáb szaktudása, vagy inkább az emberközeli atmoszférának örül jobban? Szabadi Vilmos: Az utóbbi a legfontosabb. A CD-imet lassan nyolc éve ugyanazzal a stábbal készítem a Hungarotonnál: Pusztási Ka­ talin, Matz László, Csintalan László, Juhász Miklós, Gyenge Enikő, Séféi Teréz nagyszerű segítsége nélkül édes keveset érne bármi­ lyen kalibrált szuper technikai körülmény, berendezés, stúdiófel­ szerelés.

G.: A hanghordozók tökéletesedése, és ezzel párhuzamban a zene elgépiesedése milyen irányban befolyásolhatja a XXI. század kortárs zenéjét, zeneszerzőit? Sz. V.: Nem tartom aggasztónak a komolyzene helyzetét ebből a szempontból, sőt egyre többször hallani újra az ember felé for­ duló zenéket. A gépek arra valók, hogy több időt szentelhessünk azokra a dolgokra, amelyektől igazán emberek lehetünk - és így persze a művészetre is. Ha a cél az, hogy minél műveltebbé, minél Szabadi Vilmos: a komolyzenét igenis meg kell menteni inkább emberré képezzük magunkat, akkor minden technikai se­ Fotó: Gramofon-archív gítség jól jön. G.: Ön szerint melyek a legfontosabb tulajdonságai egy audiofii G.: Mennyire lehet hasznos az új, multimédiás technológiák (pl. lemeznek? DVD) megjelenése a komolyzene számára? Számít-e a hallgató­ Sz. V.: Az információáramlást a művészet terén is a legfontosabb­ nak a vizualitás az előadás során? nak tartom. Nagyon jó, ha a CD-n a hangsáv mellett valamilyen Sz. V.: A látványt a lehető legfontosabb tényezők közé kell sorol­ számítógépes adatállomány is van. Nemcsak a kiváló h i-fi láncba ni. Még nem érett meg a piac ezeknek a mérhetetlen nagyságú rakják a korongot, hanem sokszor a CD-ROM lejátszóba, hiszen a adathordozóknak a kiaknázására. A komolyzenét igenis meg kell zenéről nem lehet elég háttérinformációt megadni. Ha nincs kü­ menteni, és ezt mindenkinek, aki a zene berkeiben akar tovább lön ilyen melléklet, akkor más forrásra van szükség - ebből a dolgozni, tudomásul kell venni. Ezernyi oldala van a zenénknek, megfontolásból fejlesztem évek óta a saját weboldalamat, a csodákkal van kikövezve minden sarok, de a teljes élményhez a www.szabadi.com címen. Szükség van szemléletváltásra a lemez­ látvány is hozzátartozik. boltokban is, hogy az eladó ne nézze fizetőgépnek a vásárlót, aki a pénztártól való távozás után az égvilágon semmit sem várhat el. G.: Mennyire tartja fontosnak zenehallgatás közben, hogy milyen Furcsán hangzik, de hiszem, hogy ha nem lekezeljük, hanem báto­ eszközláncba (lejátszó, erősítő, kábelek, végfok) kerül a korong? rítjuk a hallgatót egyre több érdekes információval, méltányolja a Sz. V.: Természetesen fontos a berendezés, bár a környezet és a törekvést, és bátrabban tekint a komolyzene mélyebb rétegeibe is. zavaró neszek, zajok legalább annyira ki tudják zökkenteni a hall­ gatót, mint egy defektes lemezjátszó. A fényekről is említést kell G.: Van-e elektromos „némahegedűje", és alkalmazza-e gyakor­ tenni, hiszen alapvető, hogy ha a szemünk nincs igénybe véve vil- lás során? lódzó vagy túl erős fényekkel, a fülünk annál érzékenyebben hall. Sz. V.: Nincs, soha nem gyakoroltam semmilyen művi módon.

G.: Sokan úgy gondolják, hogy a nagy katalógussal rendelkező, G.: Vajon tudja-e helyettesíteni valaha elektromos hegedű egy olcsón dolgozó lemezcégek kiadványai technikailag is óhatatla­ patinás Guarneri vagy Stradivari hangzását? nul a gyengébb minőségi kategóriába tartoznak. Mi a vélemé­ Sz. V.: Soha! nye erről a nézetről? H. M a g y a r K ornél

GRAMOFON 81 Lamantin - Tábor és Fesztivál Szombathelyen

Kettős hivatást tölt be a szombathelyi jazzfesztivál, amely idén lelőhelye lesz a Gramofonnak is, az egyetlen klasszikus és jazz szaklapnak. Egyrészt a nyugati végvárak egyetlen nagyszabású, nemzet­ közi eseménye immár negyedik éve, másrészt hiányt pótol a nyári jazztábor megrendezésével, hiszen mióta Tatabányán megszűnt a jazztábor, nem volt a közös tanulásra és játékra épülő nyári találko­ zó, holott ez is nagyon fontos része a ma már minden iskolai szintre kiterjedő magyar jazzképzés- Alapította: nek. A fesztivált a szombathelyi Improvizatív Zeneműhely Egyesület rendezi, fő támogatói a Matáv Iványi Margó, Bősze Ádám és a város önkormányzata. Az improvizációs tábort június 16-21. között tartják, várnak minden, leg­ és Retkes Attila, 1996-ban alább közepes hangszertudással rendelkező, az improvizációs műfajok iránt érdeklődő hallgatót. A tanári kar: Márkus Tibor művészeti vezető, Borbély Mihály, Friedrich Károly, Tisza Bea, Gyárfás Igazgató-főszerkesztő: István, Berkes Balázs, Lattmann Béla, Nesztor Iván. Retkes Attila A Fesztivál programjában (június 19-20-21. esténként, és 21.-én délelőtt) fellép: Gyárfás István Rovatszerkesztők: Trió feat. Deseő Csaba, Jiri Stivin Quartett, Freeport, Dresch Quartet, Zbigniew Namyslowski Albert Mária (zenés színház) Quintet, Charlie Jazz, Lakatos András Trió, az idei jazz-bőgő és basszusgitár verseny győztesei, Solar H. Magyar Kornél (világzene) Jazz Trio, Cotton Club Singers, Creative Art Jazz Trio, Budapest Szaxofon Quartet, Ed Thigpen Trio. Retkes Attila (klasszikus) További részletek a 06 70 270 4970-es telefonszámon, e-mailben ([email protected]) és Zipernovszky Kornél (jazz) az interneten: www.lamantin.hu Címlapfotó: TOVÁBBI TERJESZTÉSI PONTOK Huszti István

A Gramofon — Klasszikus és Jazz című folyóirat a Szombathelyi Jazzfesztivál mellett A szerkesztőség címe: a nyári hónapokban biztosan megtalálható az alábbi helyeken. 1037 Budapest, Szépvölgyi út 99. BUDAPEST Telefon: (06-1) 430-2872 Budapest Music Center - Bp., IX. Lónyay utca 41., telefon: (06-1) 216-7894 Fax: (06-1) 436-0101 CD Bár - Bp., Vili. Krúdy Gyula utca 6., telefon: (06-1) 388-4281 E-mail: [email protected] CD Bár Buda - Bp., II. Kacsa utca 22., telefon: 06-20-911-6486 CD Centrum - Bp., XII. Magyar jakobinusok tere 4., telefon: (06-1) 355-3808 A Gramofon honlapja: Concerto Hanglemezbolt - Bp., VII. Dob utca 33., telefon: (06-1) 268-9631 http://www.gramofon.hu Fonó Budai Zeneház - Bp., XI. Sztregova utca 3., telefon: (06-1) 203-1751 írók Boltja - Bp., VI. Andrássy út 45., telefon: (06-1) 322-1645 Kiadja a Klasszikus és Jazz Lap-, Kodály Zoltán Zeneműbolt - Bp., V. Múzeum krt. 21., telefon: (06-1) 317-3347 Könyv- és Hanglemezkiadó Kft. Matáv Szimfonikus Zenekar Jegyiroda — Bp., VI. Nagymező utca 19., telefon: (06-1) 302-3841 H -1037 Budapest, Szépvölgyi út 99. MCD Könyv- és Zeneáruház - Bp., V. Deák Ferenc utca 19. Óbudai Társaskör - Bp., III. Kiskorona utca 7., telefon: (06-1) 250-0288 Nyomdai előkészítés: Publicitás Art-Media Kft. Odeon Videotéka - Bp., XIII. Hollán Ernő utca 7., telefon: (06-1) 349-2776 Nyomdai kivitelezés: Rózsavölgyi Zeneműbolt - Bp., V. Szervita tér 5., telefon: (06-1) 318-3312 Publicitás Print Kft. Zeneakadémia aula (koncertek napján) - Bp., VI. Liszt Ferenc tér 8., telefon: (06-1) 342-0179 Honlap: www.publicitas.hu VIDÉK Megjelenik évszakonként. Babó Könyvesbolt - 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 9., telefon: 06-42-313-302 Előfizethető a kiadó Corvina Kiadó Könyv- és Zenebolt - 7621 Pécs, Széchenyi tér 8., telefon: 06-72-310-427 címén, telefonon, faxon, e-mailben. Gramofon Hanglemezbolt - 8000 Székesfehérvár, Ősz utca, telefon: 06-22-314-444 Az éves előfizetés ára Könyvpavilon - 7100 Szekszárd, Szent István tér 1-3., telefon: 06-74-413-860 3000 forint. Record Zenebolt - 3100 Eger, Dózsa György tér 2., telefon: 06-36-517-756 Roger's - 4024 Debrecen, Batthyányi utca 22., telefon: 06-52-454-768 Unicus Antikvárium - 9400 Sopron, Szt. György utca 14., telefon: 06-99-340-134 Victor Audio Hanglemez szaküzlet - 6000 Kecskemét, Vörösmarty utca 6., telefon: 06-76-417-672 www.gramofon.hu Violin Video és Zene Shop - 8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós utca 15., telefon: 06-93-313-376 A Klasszikus A Gramofon kiemelt támogatói és Jazz Online Raiffeisen antenna % hungária A u WAIÖIOÍÍ^ június 1-jétől X BANK V C i. a s s i c J megújult tartalommal jelentkezik NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA