DOCSLIB.ORG

Közel, S Távol” Vl

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Közel, S Távol” Vl „Közel, s Távol” Vl. Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból 2016. 1. kötet „Közel, s Távol” VI. Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból 2016 1. kötet A kiadvány „Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott szakkollégiumok támogatása” című pályázat keretében (NTP-SZKOLL-17-0025) valósult meg. A tanulmányokat lektorálták: Birtalan Ágnes (N.A.), Máté Zoltán (R.E.), Mecsi Beatrix (K.R., M.Á., Sch.Cs.), Salát Gergely (H.S., V.F.), Somodi Júlia (S.D.), Umemura Yuko (Cs.A., H.D.), Várnai András (B.G.P.) Eötvös Collegium Budapest, 2017 Felelős kiadó: Dr. Horváth László, az ELTE Eötvös Collegium igazgatója Szerkesztők: Doma Petra, Takó Ferenc Copyright © Eötvös Collegium 2017 © A szerzők Minden jog fenntartva! A nyomdai munkálatokat a Pátria Nyomda Zrt. nyomdaüzeme végezte. 1117 Budapest, Hunyadi János út 7 Felelős vezető: Orgován Katalin ISBN 978-615-5371-98-1 Tartalomjegyzék Szerkesztői köszöntő ........................................................................................7 Kenéz László A japán bambuszfuvola szimbolikája .......................................................11 Hornos Dániel A Kamakura-kori japán jogrendszer jellegzetességei .............................23 Csendom Andrea Politikai élcelődés, vagy propaganda? A reformkori kibyōshi ábrázolásmódjáról ........................................................................................35 Schmitt Csilla A kimonó titka. A hagyományos japán viselet üzenete színek, motívumok által.............................................................................................63 Németh Anita Pokol és Paradicsom kapuja: az Osorezan ................................................83 Rácz Eszter Japán Dél-Amerikában, dél-amerikai Japánban ...................................107 Vadász Fruzsina A harmónia nevében? A családjog szimbolikája és problémás területei a XX–XXI. századi Japánban .....................................................121 Boros Gábor Péter Taoista zeneelméletek. Taoista zenei gondolkozás a Hadakozó fejedelemségek korának eszmei környezetében........................................143 Muhi Ágnes A „főnix” szimbólum megjelenése és ábrázolása a kínai és japán művészetekben ............................................................................................163 Hompot Sebestyén A xiameni Gulangyu Közös Koncesszió szerepe a XIX–XX. száza- di kínai nyelvi és írásreform mozgalomban ...........................................183 Kovács Ramóna Ham, a koreai nászajándékos láda ...........................................................199 Sitkei Dóra Az arc mint a társas interakció kerete Kelet-Ázsiában .........................219 Abstracts ..............................................................................................................237 Contributors .......................................................................................................243 Szerkesztői köszöntő Az Olvasó a VII. „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferencia előadásaiból szü- letett tanulmányok első kötetét tartja a kezében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a rendezvény előadói közül olyan sokan nyújtották be hozzánk tanulmányu- kat, hogy a konferencián elhangzott előadások két kötetben jelenhetnek meg. Nagyon örültünk emellett annak, hogy ez alkalommal is több olyan előadót fogadhattunk a rendezvényen, aki korábban is jelentkezett a „Közel, s Távol” Konferenciákra, ugyanakkor épp ilyen örömmel fogadtuk azokat az előadókat is, akik először vettek részt az immár nagy múltra visszatekintő orientalisz- tikai találkozón. E köszöntő írásakor már folyamatban van a VIII. „Közel, s Távol” kötet szerkesztése, és hamarosan beérkeznek hozzánk a IX. rendez- vény előadásaiból született tanulmányok is. Reméljük, hogy a „Közel, s Távol” Konferenciákat a továbbiakban is az ország számos egyetemének Hallgatói tisztelik meg jelenlétükkel, ezáltal is lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar- országi orientalisták között szakmai eszmecsere alakuljon ki. Ezúton köszönjük meg minden Oktató, Kutató, Tanszéki Adminisztrátor, az Eötvös Collegium vezetése és minden velünk dolgozó Hallgató kitartó segítségét, amely nélkül a konferenciák és a kötetek nem jöhettek volna létre. 2017. december 27. Doma Petra Takó Ferenc A kötetben a kínai szavak átírására egységesen a pinyin, a japán szavak esetében a Hepburn-átírást alkalmazzuk, a másképp fordított idézetek és a hivatalosan más átírásban használt (elsősorban szerző-) nevek kivételével. Egyéb esetek- ben a magyar szakirodalomban is ismert és elfogadott átírásokat használjuk. Internetes hivatkozások esetén az elérési utat és a letöltés dátumát a Felhasznált irodalomban közölt tételnél adjuk meg, a jegyzet csak akkor tartalmazza, ha ez a hivatkozás leginkább egyértelmű módja. A letöltés dátuma a tétel végén szög- letes zárójelben áll, s ugyancsak szögletes zárójelben adjuk meg a bibliográfiai tételek végén a fordító nevét. Az idegen nyelvű művek teljes címének olvasatát és fordítását az adott tanulmány bibliográfiája tartalmazza. Kenéz László A japán bambuszfuvola szimbolikája Bevezetés Jelen tanulmányban a japán bambuszfuvola azon sajátosságait tekintem át, amelyek jelentőséggel bírnak a hangszer, a játékmód, illetve a hangszer eredeti zenei repertoárjának szimbolikus értelmezése szempontjából. Bemutatok né- hány ilyen értelmezést, majd kísérletet teszek egy olyan interpretációra, amely adekvát módon illeszkedik a hangszer eredeti vallási kontextusához, a zen buddhizmus vallásgyakorlatához. A japán bambuszfuvola A shakuhachi ᑻඵ a legegyszerűbb felépítésű hangszerek egyike. Eredeti for- májában a hocchikut ἲ➉, vagyis dharma bambuszt a hozzáértő kéz megfelelő nyersanyag és alkalmas szerszámok birtokában néhány óra alatt elkésztheti. A méretre vágott bambuszrúd ízeit belül át kell törni, majd két irányból lefű- részelni a cső tetejét, párszor átfúrni, valamennyit csiszolgatni, s már készen is van. Egy szimpla cső, ferde peremfúvókával, öt hanglyukkal. Ezek után pusztán ránézésre nem várnánk el tőle sokat zenei értelemben. A shakuhachi egysze- rűsége azonban csalóka, mivel egyike a legváltozatosabb hangzást produkáló hangszereknek. E sajátosság fontos szerepet játszik abban, hogy a bambusz- fuvola zenéjében milyen szimbolikus tartalmakat fedezhetünk fel. Elsőként nézzük a hangszer hangkészletét. Az öt hanglyuk egyszerű felenge- dése és lefogása ugyan csak egy pentaton skála megszólaltatását teszi lehetővé két regiszterben, de a befúvás szögének megváltoztatása (meri-kari), valamint a hanglyukak részleges lefedése (kazashi) oly mértékben kitágítja a hangkész- letet, hogy a negyedhangnál is kisebb intonációktól a nagyívű glisszandókig gyakorlatilag minden lejátszhatóvá válik. Ennek jelentősége számunkra abban rejlik, hogy a shakuhachi játék e hang- szertechnikai sajátossága kihatással van a hangszer hangjának hangszínére is. 12 Kenéz László A nyílt hangzású kari hangok tónusa fényes, a meri hangoké tompább, mivel a befúvás hajlásszögének megváltoztatása mélyíti és halkítja a hangot, de egyúttal megszűri a felharmonikus tartományt is. Nem csak a hangmagasság és a hang- erő változik tehát, hanem a hangszín is, így jól hallható, hogy a játékos éppen kari vagy meri hangot játszik. Mivel a pentaton törzshangoktól eltérő hangok képzése merivel és/vagy kazashival történik, a törzshangokból és a módosított hangokból építkező dallamok egymást követő hangjainak hangszíne eltérő lesz. A klasszikus shakuhachi zene fontos esztétikai elve azonban, hogy e hangszínbeli különbség nem hiányosság, kiküszöbölése nem cél, sőt, mint hamarosan látni fogjuk, olyan sajátosság, amelynek szimbolikus jelentősége lehet. Ugyancsak a shakuhachi hangszíne kapcsán kell kitérnünk a képzett hang minőségére is. A klasszikus tónus egyrészt nem olyan tiszta, mint a nyugati hangszereké. A japán fuvola klasszikus hangzása olyan, mint „a bambusz- levelek között zúgó szél”1, vagyis a zaj a hangzás inherens része, nem pedig a tiszta zenei információ áramlásának zavaró tényezője, amelyet a játékosnak ki kellene küszöbölnie, vagy legalábbis redukálnia. A hangminőség másik jel- legzetes eleme, hogy az egyes hangok rendkívül telítettek felharmonikusokkal. Emiatt a shakuhachi hangja az alsó regiszterben is átható, tónusa még a magas regiszterben is közelebb áll az oboához, mint a fuvolához2. A shakuhachi a zen buddhizmus kolostoraiban jelent meg meditációs esz- közként (zenki ⚙ჾ). E meditációs forma alapvető eleme az alaphang a ro ཱྀ, vagyis a zenei d’ hang sokszori, ismételt és erőteljes megszólaltatása. A gyakorlat végső célja ugyanaz, mint az ülőmeditációé, a zazené ᗙ⚙: a ’buddha’ kifejezés- sel jelölt tudatállapot elérése és rögzítése. Ezt fejezi ki e gyakorlat jelmondata: „egyetlen hangban buddhává válni” (ichi on jō butsu ୍㡢ᡂ௖). A shakuhachi játékmódjának további sajátossága, hogy nem csak a különféle módon képzett hangok hangszíne tér el egymástól, hanem a fúvástechnika révén egyazon hang időbeli kibontakozásának szakaszai is különféle hangszín- árnyalatokat mutatnak. Az egyik karakteres fúvásmód az úgynevezett sasabuki, vagyis a „bambuszlevél fúvás”, amely a levél viszonylag gyorsan kiszélesedő, majd lassan elkeskenyedő alakjáról kapta nevét (1. ábra). 1 Kodo Uesugi, „Die japanische Bambusflöte und ihre Spieltechnik”, Tibia, 1978/3, 153. 2 Az oboa és a fuvola közötti hangszínbeli különbség abban áll, hogy az utóbbi hangszer második regiszterének felharmonikus tartományából csaknem teljesen hiányoznak a páros számúak. A shakuhachi hangképében azonban ezek jelen vannak, mikét az oboa esetében is. A japán bambuszfuvola
Load more

Recommended publications
  • ABSTRACT Liang Fa's Quanshi Liangyan and Its Impact on The
    ABSTRACT Liang Fa’s Quanshi liangyan and Its Impact on the Taiping Movement Sukjoo Kim, Ph.D. Mentor: Rosalie Beck, Ph.D. Scholars of the Taiping Movement have assumed that Liang Fa’s Quanshi liangyan 勸世良言 (Good Words to Admonish the Age, being Nine Miscellaneous Christian Tracts) greatly influenced Hong Xiuquan, but very little has been written on the role of Liang’s work. The main reason is that even though hundreds of copies were distributed in the early nineteenth century, only four survived the destruction which followed the failure of the Taiping Movement. This dissertation therefore explores the extent of the Christian influence of Liang’s nine tracts on Hong and the Taiping Movement. This study begins with an introduction to China in the nineteenth century and the early missions of western countries in China. The second chapter focuses on the life and work of Liang. His religious background was in Confucianism and Buddhism, but when he encountered Robert Morrison and William Milne, he identified with Christianity. The third chapter discusses the story of Hong especially examining Hong’s acquisition of Liang’s Quanshi liangyan and Hong’s revelatory dream, both of which serve as motives for the establishment of the Society of God Worshippers and the Taiping Movement. The fourth chapter develops Liang’s key ideas from his Quanshi liangyan and compares them with Hong’s beliefs, as found in official documents of the Taipings. The fifth chapter describes Hong’s beliefs and the actual practices of the Taiping Movement and compares them with Liang’s key ideas.
    [Show full text]
  • Report Title 16. Jahrhundert 17. Jahrhundert 18. Jahrhundert
    Report Title - p. 1 Report Title 16. Jahrhundert 1583 Geschichte : China - Europa : England Elizabeth I. schreibt einen Brief an den Kaiser von China um Kontakt aufzunehmen. [Hsia8:S. 220] 1596-1597 Geschichte : China - Europa : England Elizabeth I. schickt drei Schiffe nach China und gibt Benjamin Wood einen Brief an den Kaiser mit. Die Schiffe erleiden Schiffbruch im Golf von Martaban, Burma. [Hsia8:S. 220,LOC] 17. Jahrhundert 1625 Geschichte : China - Europa : England Engländer erreichen die chinesische Küste. [Wie 1] 1637 Geschichte : China - Europa : England Die ersten englischen Schiffe kommen an der Küste von Süd-Ost China an. [Stai 1] 1683-1684 Geschichte : China - Europa : England William Dampier durchquert die chinesischen Meere. [Boot] 1698-1701 Geschichte : China - Europa : England James Cunningham reist 1698 als Arzt einer Fabrik der British E.I. Company nach Amoy [Xiamen]. 1699 wird er Fellow der Royal Society und reist 1700 wieder nach China. 1701 erreicht er die Insel Chusan [Zhoushan]. 1699 Geschichte : China - Europa : England / Wirtschaft und Handel Gründung der British East India Company in China, was den Handel mit Hong Kong fördert. [Wik] 18. Jahrhundert 1766 Geschichte : China - Europa : England James Lind besucht Guangzhou und sammelt chinesische Gegenstände und Bücher. [Kit1:S. 59] Report Title - p. 2 1774-1784 Geschichte : China - Europa : England Huang Yadong hält sich in England auf. He is described as Wang-y-Tong, who worked as a page in the John Frederick Sackville's household at Knole and attended the local Sevenoaks School. Huang Yadong is known to have visited the naturalists Mary Delany and the Duchess of Portland at the latter’s country seat of Bulstrode, discussing Chinese plants and their uses with them.
    [Show full text]
  • 白話字的起源與在台灣的發展the Origins of Pe̍h-Ōe-Jī and Its
    國立台灣師範大學台灣語文學系 博士論文 指導教授：賀安娟（Ann Heylen）博士 白話字的起源與在台灣的發展 The Origins of Pe̍ h-ōe-jī and Its Development in Taiwan 研究生：陳慕真 撰 2015 年 12 月 本論文獲得科技部 104 年度獎勵人文與社會科學 領域博士候選人撰寫博士論文獎勵，謹此誌謝。 摘要 本文以白話字為研究主題，探討白話字從十九世紀至今百餘年來的發展，分 析白話字在麻六甲的起源，在中國廈門的形成，以及在台灣從清末、日治時期， 到戰後的發展。透過白話字於不同時期的歷史梳理與分析，本文指出，白話字在 台灣的發展主要呈現兩條主要的脈絡：一為從 1865 年開始，由英國長老教會的 宣教師所發展的白話字運動 ── 這條主線在教會內穩定的發展，從日治時期延 續到戰後，直到 1969 年國民黨政府全面禁止白話字為止；另一條脈絡源於日治 時期的 1920 年代，白話字運動與台灣文化啟蒙運動相結合，並在戰後 1950 年代 由台灣省議員所接續，此後因為高壓的國語政策而沉寂，直到 1980 年代才在政 治解嚴的風潮下，隨著台語文運動而再次出現於台灣社會。這兩條脈絡顯示出白 話字在台灣的發展轉變為：（一）推動者：從西方宣教師轉變為台灣本地知識份 子，（二）訴求對象：從長老教會的信徒，擴及至台灣社會大眾，（三）推動目 的：從傳揚基督教，達成信仰教育，改變為以普及知識，達成社會教育，（四） 認同取向：從對基督教的信仰認同，發展為對台灣民族的認同。從這些轉變的過 程顯示出白話字一開始作為西方宣教師創制的文字系統在台灣本土化的痕跡。 從 1885 年《台灣府城教會報》創刊開始，台灣基督長老教會就開創了以白 話字閱讀、書寫、出版、傳播的時代，直到戰後的 1969 年為止。在長老教會的 推動下，白話字已經穩固的成為基督徒社群共通的文字。在 1885 年至 1969 年這 段台灣的「白話字時代」中，以白話字出版之書籍、刊物，總數量至少近千冊， 內容涵蓋了文學藝術、宗教信仰、歷史文化、兒童教育、醫學知識等領域。這些 成果顯示，以白話字所構築的知識體系已然健全，並成熟的體現在各領域。白話 字除了是教會信徒領受基督信仰的文字工具外，也是台灣人以台語獲取各種現代 化知識的重要途徑。 本文的另一個重點，在於指出「白話字傳播圈」的概念 ── 從十九世紀白 話字的傳播路線來看，首先是從南洋的麻六甲（1820 年代），繼而到中國廈門 （1850 年代），最後來到台灣（1865 年代）。就歷史的進程而言，台灣居於「白 話字傳播圈」的末端。然而，經過百餘年來歷史的發展，隨著東南亞華人和中國 閩南人的政治情勢、族群結構、語言式微、宗教信仰等主客觀因素，福建話和閩 南話的白話字在當地並未有穩定和長足的發展。相較於此，1980 年代後，隨著 台語文運動的成果，使得台灣在白話字上取得優勢和主導權，逐漸躍居為新加坡、 馬來西亞和中國閩南的白話字輸入中心。換言之，台灣從歷史上「白話字傳播圈」 的末端，逐漸發展成為具有「白話字傳播圈」中心的條件。 關鍵詞：白話字、台語、教會羅馬字、台語文運動、台灣基督長老教會、《台 灣教會公報》、台灣宣道社、白話字時代（1885-1969）、台灣文學 Abstract The purpose of this thesis is to study the development of Pe̍ h-ōe-jī since the nineteenth century and to analyze its origins in Malacca, its formation in Amoy, and its development in Taiwan from the sunset of the Qing dynasty to the post‐war period. The survey results of the development of Pe̍ h-ōe-jī indicate that the development of Pe̍ h-ōe-jī in Taiwan has two major contexts.
    [Show full text]
  • North-China Herald Office
    Journal of Literature and Art Studies, December 2020, Vol. 10, No. 12, 1148-1155 doi: 10.17265/2159-5836/2020.12.010 D DAVID PUBLISHING The Bridge of Chinese and Western Information Exchange in the 19th Century—The Translation of Peking Gazette from North-China Herald Office ZHAO Ying Shanxi University, Taiyuan, China The publication of the translation of Peking Gazette by North-China Herald Office began in 1850 when “The North-China Herald” was first published and finally ended at the end of the 19th century. Peking Gazette is also known and used by more Western readers through the great influence of English newspapers under the jurisdiction of North-China Herald Office. These translations provided western readers with rich knowledge about China in the late Qing Dynasty, enhanced their understanding and understanding of the events from the court to the social customs in the late Qing Dynasty, and on this basis, exerted an important influence on the historical process of Sino-Western relations in the middle and late 19th century. Keywords: Peking Gazette, The North-China Herald, Sino-Western relations In the 19th century, Peking Gazette in China was not only the main information transmission carrier between the court and the populace, but also an important information source for Westerners to learn about the latest developments in the Qing government and Chinese vast inland areas. In the 19th century, Westerners, represented by the British, took great interest in Peking Gazette and carried out a series of important translation activities on it. However, the academic research on Peking Gazette has mostly focused on its Chinese originals at present, which has not yet discussed the translation of Peking Gazette in middle and later period of 19th century.
    [Show full text]
  • Hudson Taylor and China Inland Mission
    Real Life Stories James Hudson Taylor James Hudson Taylor was born at Barnsley, Yorkshire, England, May 21, 1832, and died at Changsha, China, June 3, 1905. His father was a very capable Methodist preacher, and his mother had a sweet and patient spirit. Hudson Taylor was blessed in that he was the combination of the ability of his father and the gentle disposition of his mother. He was converted through the reading of a tract at the age of fifteen, and not long afterward passed through a remarkable experience, at which time he dedicated himself to God for whatever service might be appointed. Unknown to himself, his father, who had been deeply interested in China, had prayed that his son might go to that land as a missionary. Very early, through the reading of Walter Henry Medhurst's China (London 1838), the Lord, answering the prayers of his father, the Taiping Rebellion, and the workings of the Holy Spirit, the thoughts of Hudson were directed to that country. Hudson left for China on September 19, 1853, and from 1854 to 1860 his time was spent in Shanghai, Swatow, and Ningpo, working sometimes in company with older missionaries of other societies and especially with William Chalmers Bums of the English Presbyterian Mission. In time he became an independent worker, trusting God to supply his need. His experiences of God's faithfulness in meeting his own personal needs and the needs of a hospital at Ningpo, of which he had taken charge, had much to do with the founding of China Inland Mission.
    [Show full text]
  • From Cairo to the Nationalistic Geography of China: Street-Naming in Taipei City Immediately After WWII DOI: 10.34158/ONOMA.51/2016/4
    Onoma 51 Journal of the International Council of Onomastic Sciences ISSN: 0078-463X; e-ISSN: 1783-1644 Journal homepage: https://onomajournal.org/ From Cairo to the nationalistic geography of China: Street-naming in Taipei City immediately after WWII DOI: 10.34158/ONOMA.51/2016/4 Peter Kang Dept. of Taiwan and Regional Studies National Donghwa University TAIWAN To cite this article: Kang, Peter. 2016. From Cairo to the nationalistic geography of China: Street-naming in Taipei City immediately after WWII. Onoma 51, 45–74. DOI: 10.34158/ONOMA.51/2016/4 To link to this article: https://doi.org/10.34158/ONOMA.51/2016/4 © Onoma and the author. From Cairo to the nationalistic geography of China: Street-naming in Taipei City immediately after WWII Abstract: This paper examines the outcome of two street-renamings in Taipei, the largest city of Taiwan, immediately after World War Two when the Chinese Nationalists, representing the victorious Allied forces, took over Taiwan from Japan. The Taiwan Administrative Office conducted the first street-renaming in June 1946 and the second street-renaming in January 1947. The first wave was characterized by the themes of local reminiscence and cityscape, anti-Japanese significance, and the ethos of Chinese nationalism. The second instance of renaming predominately features Chinese nationalistic ideas in that the streets were renamed after geographical names of China proper, we well as Tibet, East Turkestan (or Uyghurstan), Mongolia and Manchuria. This was a common practice in 1947, and one that persists in present times. The paper discusses the state ideologies behind the 46 PETER KANG aforementioned two types of street-naming by examining the ideas and the spatial layouts of the two naming practices.
    [Show full text]
  • The Chinese Name for “Australia” Becomes “Chinese”
    The Chinese name for Australia1 David L B Jupp Final Penultimate Version, June 2013. Figure 1 The Australian Pavilion at the Shanghai World Expo of 2010. Table of Contents 1 INTRODUCTION – WHAT’S IN A NAME? ............................................................................ 2 2 AN EARLY CHINESE MAP OF AUSTRALIA ........................................................................ 3 3 WHO DISCOVERED THE CHINESE NAME FOR AUSTRALIA? ...................................... 7 4 “AUSTRALIA” IN THE WORLD’S MAPS .............................................................................. 9 5 OPENING CHINA TO COMMERCE AND CHRISTIANITY ............................................. 15 6 THE PROVISION OF USEFUL GEOGRAPHIC KNOWLEDGE IN CHINESE............... 19 7 THE CHINESE MAGAZINE AND THE NAME FOR AUSTRALIA IN CHINESE .......... 22 7.1 THE “CHINESE MAGAZINES” .................................................................................................... 22 7.2 WALTER MEDHURST’S NAME FOR AUSTRALIA IN CHINESE ...................................................... 26 8 LIN ZEXU AND THE FORCED OPENING OF CHINA ...................................................... 31 9 THE STORIES OF WEI YUAN, LIANG TINGNAN AND XU JIYU .................................. 37 9.1 WEI YUAN COLLECTS ALL OF THE INFORMATION ...................................................................... 37 9.2 LIANG TINGNAN DISCUSSES THE NAME FOR AUSTRALIA .......................................................... 42 9.3 XU JIYU PUTS AODALIYA ON THE MAP .....................................................................................
    [Show full text]
  • The Protestant Missionaries As Bible Translators
    THE PROTESTANT MISSIONARIES AS BIBLE TRANSLATORS: MISSION AND RIVALRY IN CHINA, 1807-1839 by Clement Tsz Ming Tong A THESIS SUBMITTED IN PARTIAL FULFILLMENT OF THE REQUIREMENTS FOR THE DEGREE OF DOCTOR OF PHILOSOPHY in The Faculty of Graduate and Postdoctoral Studies (Religious Studies) UNIVERSITY OF BRITISH COLUMBIA (Vancouver) July 2016 © Clement Tsz Ming Tong, 2016 ABSTRACT The first generation of Protestant missionaries sent to the China mission, such as Robert Morrison and William Milne, were mostly translators, committing most of their time and energy to language studies, Scripture translation, writing grammar books and compiling dictionaries, as well as printing and distributing bibles and other Christian materials. With little instruction, limited resources, and formidable tasks ahead, these individuals worked under very challenging and at times dangerous conditions, always seeking financial support and recognition from their societies, their denominations and other patrons. These missionaries were much more than literary and linguistic academics – they operated as facilitators of the whole translational process, from research to distribution; they were mission agents in China, representing the interests and visions of their societies and patrons back home. Using rare Chinese Bible manuscripts, including one that has never been examined before, plus a large number of personal correspondence, journals and committee reports, this study seeks to understand the first generation of Protestant missionaries in their own mission settings, to examine the social fabrics within which they operated as “translators”, and to determine what factors and priorities dictated their translation decisions and mission strategies. Although Morrison is often credited with being the first translator of the New Testament into Chinese, the truth of the matter is far more complex.
    [Show full text]
  • Missionary Life Writing: Constructing a Self – Denied
    Missionary life writing: constructing a self – denied. Mary Jennifer Brooks Bachelor of Arts (Hons) Australian Catholic University School of Arts Faculty of Education and Arts A thesis submitted in total fulfilment of the Requirements for the degree of Doctor of Philosophy December 2018 Declaration This thesis contains no material that has been extracted in whole or in part from a thesis that I have submitted towards the award of any other degree or diploma in any other tertiary institution. No other person’s work has been used without due acknowledgement in the main text of the thesis. ……………………………………… i Statement of Appreciation I owe a debt of thanks to many people who have made this thesis possible. Firstly, I wish to express my heartfelt thanks to my supervisor, Dr Marguerite Nolan, for her abiding patience, encouragement and intellectual insight. Many conversations with her have helped to clarify my thinking and point me in new directions, and with her level of investment in my work I have not felt alone. Above all, she has been an inspiring example to follow. I would also like to thank Professor Shurlee Swain, my co-supervisor, for her eminently sage advice and encouragement, as well as my associate-supervisor until recently, Dr Fiona Davis, whose keen eye for detail has been greatly appreciated. The recent addition of Dr Margaret Hutchison has been an added source of advice and encouragement that has made this journey worthwhile. In addition, I would like to thank Associate Professor Simon Ryan for his early encouragement and guidance. My colleagues in the ACU Postgraduates Association have been an ongoing source of moral and practical support and I thank them for experiencing the journey with me.
    [Show full text]
  • The Chinese Name for Australia”
    Afterword to “The Chinese name for Australia” David L B Jupp (Details and additional discussion for the background research regarding authorship of “the name for Australia in Chinese” as discussed in CN4A, April 2013.) Table of Contents 1 THE QUESTION THAT REMAINED.......................................................................................1 2 POSSIBLE PATHS FOLLOWED TO FIND AN ANSWER....................................................3 2.1 WEI YUAN OR HIS SOURCES AS POSSIBLE ORIGINATORS.........................................................3 2.2 GUTZLAFF AND DXYK..........................................................................................................5 2.3 THE BRIDGMAN HYPOTHESIS .................................................................................................6 2.4 THE THREE MORRISONS HYPOTHESIS.....................................................................................7 2.5 THE MALACCA CONNECTION & THE MEDHURST HYPOTHESIS...............................................8 3 CONCLUSIONS .........................................................................................................................14 1 The Question that remained The document called “The Chinese name for Australia” (abbreviated to CN4A in the following) remained “in draft” for nearly 18 months while a remaining question was resolved. This was the question of “who discovered the name for Australia in Chinese?” Following research into many texts, a best selection has been proposed, The discoverer seems to have been
    [Show full text]
  • The Rise and Development of Lexicography & Dictionary Craft In
    http://wjel.sciedupress.com World Journal of English Language Vol. 10, No. 1; 2020 The Rise and Development of Lexicography & Dictionary Craft in Tiechiu-Swatow Dialect during Late Qing Dynasty Hai Wang1, & Daiming Huang2 1 Professor, School of Journalism & Communication and School of Interpreting & Translation Studies in Guangdong University of Foreign Studies, Guangzhou, China 2 School of Journalism & Communication in Guangdong University of Foreign Studies, Guangzhou, China Correspondence: Wang Hai, School of Journalism & Communication and School of Interpreting & Translation Studies in Guangdong University of Foreign Studies, Baiyundadao, North No.2, Guangzhou, China. Received: March 3, 2020 Accepted: March 24, 2020 Online Published: March 26, 2020 doi:10.5430/wjel.v10n1p38 URL: https://doi.org/10.5430/wjel.v10n1p38 Abstract In the first half of the 19th century, the Christian churches of Britain and America successively sent missionaries to the southeast Asia. American Baptist missionaries William Dean and Josiah Goddard, who preached in Bangkok, published First Lessons in the Tiechiw Dialect 1841 and A Chinese and English Vocabulary in the Tiechiu Dialect in 1847. They started the activities of missionaries and foreigners in China to compile dictionaries of Tiechiw-Swatow dialects. After the second Opium War, missionaries went deep into the hinterland of China, and the activities of compiling dictionaries of Chinese dialects became more active. The compilation techniques such as content design, Roman pronunciation scheme and tone
    [Show full text]
  • 19Th Century English-Language Journals from the Far East
    http://gdc.gale.com/archivesunbound/ 19TH CENTURY ENGLISH-LANGUAGE JOURNALS FROM THE FAR EAST This collection provides researchers with six rare English-language journals, five of which were founded by Western missionaries in the Far East in the 19th century, covering a wide range of topics such as East-West communication, Christianity in China and other parts of Asia, and China’s political, economic, and cultural landscape. Date Range: 1817-1901 Content: 14,094 images Source Library: The National Library of China Press Detailed Description: This collection comprises three sub-collections: 1. A Compilation of Rare English Journals Published inside and outside China before 1911; 2. The China Review: or Notes and Queries on the Far East (1872-1901); and 3. Indo-Chinese Gleaner (1817-1822). Founded by Western missionaries or scholars in mainland China, Hong Kong, Malacca, and elsewhere, these journals have one shared goal-introducing to the West Asia, in particular China, in terms of its languages, literature, history, philosophy, arts, geography, and political systems; spreading Christianity; and covering Asia and China’s current affairs. The first sub-collection puts together such early and rare English journals as Canton Miscellany (1831), Chinese Miscellany (1845-1850), The Chinese and Japanese Repository of Facts and Events in Science, History, and Art, Relating to Eastern Asia (1863-1865), and Notes and Queries on China and Japan (1867-1870). Canton Miscellany is by and large a literary journal that was published in Guangzhou (Canton) between May 1831 and the end of the year. Anonymously edited, it targets the well-educated English elite.
    [Show full text]