METAPHYSICUM et POLITICUM A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA BIBLIOGRÁFIÁJA Szerkesztette és a bevezetést írta Buji Ferenc METAPHYSICUM et POLITICUM
A magyar tradicionális iskola bibliográfiája
A Metafizikai Hagyomány Centruma 2008 Hommage à László András
ISBN 978-963-06-4430-3
4 A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA TESTE ÉS LELKE
A magyar tradicionális iskola a rendszerváltás utáni hazai szelle- mi életnek kétségtelenül az egyik legmarkánsabb bölcseleti típusú iskolája, mely közel húszéves fönnállása alatt igen magas szint és rendkívül szerteágazó publikációs tevékenységet fejtett ki. Noha a szóban forgó iskola korántsem tartozik a magyar szellemi élet f - sodrához, s egy meglehet sen sz k körön kívül igen kevéssé is- mert, ámde ez részint abból fakad, hogy az egyéni és társadalmi alapkérdésekre adott összes modern választ radikálisan elutasítja, részint pedig abból, hogy saját válaszait nem populárisan és nem popularizációs szándékkal fogalmazza meg. Ilyen módon joggal állítható, hogy miközben az összes gondolkozási iskola és irányzat valamilyen mértékben egy „korszenvedély” (Hamvas Béla) kifeje- z dése, addig a magyar tradicionális iskola teljes egészében kívül áll a modern és posztmodern „metanarratíván”. Nem belülr l, kö- vetkezésképpen egy relativisztikus szemszögb l tekint a jelenlegi világ egészére, hanem kívülr l, egészen pontosan: felülr l. Ebb l az alapvet en transzcendens perspektívából fogalmazza újra az ember si tradícióinak és a vallásoknak a tanítását az emberr l, a világról és Istenr l, ebb l a néz pontból képes újra fölszínre hozni a jelenkornak azokat az elemeit, amelyek a szó szoros értelmében vett korszer tlenségük miatt valójában idegen testek ebben a vi- lágban,1 és ebb l a pozícióból képes kompromisszumok nélkül
1 Mint ahogy László András hangsúlyozza, ami jelenkori, az nem feltétlenül modern, mert lehet, hogy éppen a modernséggel való reakció jegyében született. 5 megfogalmazni álláspontját azzal az antitradicionális offenzívával szemben, amellyel a modernitás a tradíció világa felé fordul. Mindez rögtön a magyar tradicionális iskola három fontos spe- cifikumára is rávilágít. Egyrészt arra, hogy számára a tradicionalitás semmiképpen nem azonos egy üres múlt felé fordulással, valami- féle hétköznapi értelemben vett nosztalgiával. Ami a múlt értékét adja, az fokozott részesedése az örökkévalóban, vagy másképpen megfogalmazva közelsége a kezdethez és a kezdeten keresztül a Kezdettelenhez. Az a szemlélet, amelyet a szóban forgó iskola magáévá tett, csupán azért részesíti el nyben a múltat a jelennel szemben, mert a múlt sokkal inkább sub specie aeternitatis, vagyis az örökkévalóság jegyében állt, mint a jelen: a régi ember közvetve vagy közvetlenül, de mindent fentr l vezetett le és mindent fentre vezetett vissza, s ez legtisztább kifejezését abban a hinduizmus- ban nyerte el, amely önmagát sanâthana dharmának, vagyis Örök- érvény Törvénynek nevezi. Ezért a magyar tradicionális iskola is a dolgoknak azt a rendjét keresi, amely az emberi világ adott szint- jét avagy arculatát a leginkább összhangba hozza a principium principiorummal: minden princípium végs Princípiumával. Másodsorban a magyar tradicionális iskola egyedülállónak te- kinthet abból a szempontból is, hogy komplex, vagyis felöleli az emberi lét összes lényeges aspektusát: egyszerre intellektuális és spirituális, politikai és metafizikai, és a tudatfolyamatok éppúgy érdekl dése homlokterében állnak, mint a történelmi és politikai tendenciák, helyreállítva így spiritualitás és intellektualitás, politicum és metaphysicum egységét. Az er teljesen intellektuális iskolák és irányzatok – különösen a XX. században – szinte telje- sen aspirituálisak, ha nem egyenesen antispirituálisak, míg a spiri- tuálisan orientált irányzatok és iskolák általában meglehet sen szánalmas intellektuális színvonalon fejtették és fejtik ki tanítása- ikat, és az id el rehaladásával láthatólag egyre távolabb kerülnek mindennem intellektuális és tudományos szigortól. Harmadsorban az iskola jellegzetes vonása er sen kritikai, s t bizonyos fokig „kombattáns” jellege. Szó sincsen azonban arról, hogy ez az attit d egy ártatlan és békés modernséggel szemben
6 nyilvánulna meg. Ellenkez leg: a szóban forgó iskolának egy olyan közegben kell kifejtenie tanítását, amelyet az agresszív antitradicionalitás „túlnyomása” jellemez, hiszen a modernség minden létez területen kíméletlen er szakkal gázolta és gázolja le mindazt, ami valamilyen értelemben a tradíció világához kap- csolódik. A modernség egyszerre kombattánsan és bomlasztóan antitradicionális tevékenységét még olyan, jellegzetesen modern avagy posztmodern szerz k is elismerik, mint amilyen Theodor W. Adorno vagy Jürgen Habermas, akik szerint a modernség „meg- szabadítja magát minden történeti vonatkozástól, s nem tart meg egyebet, mint az elvont szembenállást a tradícióval, a történelem egé- szével”.2 E szembenállás jegyében az antitradicionális baloldaliság még nem is olyan régen minden további nélkül megengedett ma- gának olyan eszközöket, amelyeket ma a legnagyobb felháboro- dással fogad. Akik ma az iszlám „fundamentalista” terrorizmusra panaszkodnak, azok például sikeresen feledkeztek meg arról, hogy a XIX. század második felét l kezdve a XX. század elejéig az antitradicionalitás képvisel i – forradalmi szocialisták, baloldali anarchisták, radikális demokraták – ezrével követtek el merényle- teket a tradicionális rend képvisel i ellen,3 s t egyik versében már a magyar Pet fi Sándor is – aki a korabeli baloldaliság összes is- mérvét kimerítve egyszerre volt magyar nacionalista, internacio- nális szocialista és kozmopolita liberális – a királyok egyetemleges felakasztása mellett szállt síkra („Akasszátok föl a királyokat!”). S még ha a baloldaliság mai képvisel i immár el is utasítják el deik véres eszközeit, a jézusi kijelentés parafrázisa nagyon is érvényes rájuk (vö. Mt 23,29–31): „Jaj nektek, szocialisták és liberálisok, ti képmutatók, mert azt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk vol- na, nem lettünk volna részesek, mint k, az arisztokraták vére on- tásában. Ezzel magatok is megvalljátok, hogy az arisztokraták gyil- kosainak vagytok a fiai”.
7 A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA „TESTE”
Miel tt azonban részletesebben is áttekintenénk a magyar tradicionális iskola tanításait, ismerkedjünk meg forrásaival, el z- ményeivel, fontosabb képvisel ivel és orgánumaival.
A TRADICIONÁLIS ISKOLA A magyar tradicionális iskola tulajdonképpen annak a nemze- teken átível tradicionális iskolának a része, amelynek eszméit el - ször a francia René Guénon (1886–1951) fogalmazta meg. Guénon mind a mai napig az összeköt láncszem, akinek tanításait a me- tafizikai tradicionalitás minden egyes képvisel je mértékadónak tekinti. Ez természetesen semmilyen értelemben nem jelent szol- gai követést: a tradicionalitás másik meghatározó egyénisége, az olasz Julius Evola (1898–1974) számos kérdésben kritikusan vi- szonyult Guénon felfogásához. Kettejük mellett az iskola nagyfor- mátumú személyiségei még a tamil-angol Ananda K. Coomaraswamy (1877–1944), a svájci Frithjof Schuon (1907–1998) és Titus Burckhardt (1908–1984), valamint a perzsa Seyyed Hossein Nasr (1933–). A magyar tradicionális iskola magától értet d en nagyon sokat merített az említett szerz kt l, mindenekel tt azon- ban Guénontól és Evolától. Azt lehetne mondani, hogy e két, kö- zös princípiumokat birtokló, mégis alapvet en más „személyes egyenlettel” rendelkez személyiség, illetve a nekik megfelel ori- entáció egyedül csak a magyar tradicionális iskolában került egy- mással harmonikus egyensúlyba.
HAMVAS BÉLA Noha a magyar tradicionális iskola létrejövetele László András nevéhez f z dik, az egyetemes tradíció eszméje magyar földön mégsem volt el zmények nélküli. S t, nemcsak egyszer en nem volt el zmények nélküli, hanem az, aki el ször fogalmazta meg magyar nyelven a Tradíció gondolatát, egyúttal a tradicionális is- kola egyik kiemelked képvisel je is lett: Hamvas Béla. Az egyete- mes tradíció gondolata tehát magyar földön hirtelen és teljes „fegy-
8 verzetében” jelent meg Hamvas Béla személyében és m veiben. Hamvas a jelentékenyebb tradicionális szerz k közül Julius Evolát és René Guénont ismerte, ám eleinte az m veiknek csupán a krizeológiai aspektusa ragadta meg, és csak kés bb kapta meg krí- ziselmélete azt az egyetemes tradicionális fundamentumot, amellyel az említett szerz k rendelkeztek. Bár Hamvasra Guénon volt a legnagyobb és leginkább tartós hatással, mégsem vált „guénoniánussá”, hanem a tradicionális iskolán belül teljesen önál- ló szemléletet és megközelítésmódot vallhatott magáénak. Noha életm ve az 1940-es évek els felét l 1968-ban bekövet- kezett haláláig egyértelm en a Tradíció jegyében áll, s azt még szépirodalmi alkotásaiban is jól tetten lehet érni, két jellegzetesen tradicionális m vét érdemes kiemelni: egyrészt a Scientia Sacrát, másrészt Az sök Nagy Csarnoka cím fordítás- és kommentár- sorozatot. Ami az el bbit illeti, az egy egyedülálló ihletettség és alaposságú summája a Tradíciónak, olyan munka, amellyel azóta sem kísérletezett az iskola egyetlen hazai vagy külföldi képvisel je sem. Ami az utóbbit illeti, ez úgyszintén egyedülálló vállalkozás a tradicionális iskolában abból a szempontból, hogy az egyetemes tradíció legkülönfélébb m veinek fordításait tartalmazza, s ugyan- akkor a közölt szövegeket illetve az adott tradíciót kiváló bevezet tanulmányok hozzák közel az olvasóhoz. Ugyanakkor Hamvas Béla számos kiváló esszéjében és tanulmányában fogalmazta meg tradicionális indíttatású kritikáját a modern világgal szemben. Hamvas Béla hallatlanul sokrét irodalmi tevékenységet fejtett ki, s eközben nemcsak a Tradíció szentkönyveit és fontosabb m - veit mutatta be, hanem magát a XX. századi tradicionális iskolát és általában a tradicionális létszemléletet is – mégis elszigetelt je- lenség maradt: nem jött létre körülötte olyan tanítványi kör, amely tovább folytathatta volna a m vét. Ebben minden bizonnyal köz- rejátszott publikációs lehet ségeinek korlátozottsága, de els dle- ges oka mégis talán az volt, hogy Hamvas – például Guénonnal ellentétben és Coomaraswamyhoz hasonlóan – nem volt iskolate- remt egyéniség. Ennek ellenére az baráti-tanítványi köréb l került ki az, aki még nála is koncentráltabban irányította a figyel-
9 met a Tradícióra, pontosabban fogalmazva a Tradíció alapjául szol- gáló metafizikai tanításra.
LÁSZLÓ ANDRÁS László András az 1960-as évek elején ismerkedett meg Ham- vas Bélával, és Hamvas haláláig szoros kapcsolatban is maradt vele. ekkor huszonkét éves volt, Hamvas pedig hatvanhat. Noha meg- ismerkedése Hamvassal minden tekintetben – természetesen min- denekel tt tradicionális vonatkozásokban – rendkívül inspiráló volt számára, akinek Hamvas bizonyos értelemben mestere vagy in- kább atyai jó barátja lett, mégis a László András-i tradíció-értelme- zés alapvet en más irányokban bontakozott ki. László András te- hát nemcsak egyszer en továbbfejlesztette a hamvasi eszméket, hanem egy Hamvasétól meglehet sen eltér tradíció-értelmezést tett magáévá. Noha mindketten tradicionális szerz nek tekinthe- t k, ahogy Hamvas Béla önálló szellem volt, éppúgy az László András is. László András 1941. december 3-án született Budapesten. 1959. szeptember 1-én kapcsolódott a Buddhista Misszióhoz, és 1960- ban, közvetlenül az érettségi után kezdte meg tanulmányait a K rösi Csoma Sándor Buddhista Papi Szemináriumban. Egy év- vel kés bb – miközben folytatta tanulmányait a Buddhista Papi Szemináriumban – a budapesti református teológiára jelentkezett, azonban néhány nappal tanulmányai megkezdése után, 1961. szep- tember 19-én politikai okokból letartóztatták. A vád eredetileg „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezke- désben betöltött kezdeményez és vezet szerep” volt, de végül is csupán a „népi demokratikus államrend elleni gy löletre izgatás” vádjával ítélték el, négy hónapra. 1963-ban ismerkedett meg Ham- vas Bélával, és barátságuk egészen Hamvas haláláig, 1968-ig tar- tott. 1966-ben befejezte tanulmányait a Buddhista Papi Szeminá- riumban. 1970-ben újra elkezdte a református teológiát, de az els év után otthagyta és átment a katolikus teológiára, amit 1971 és 1975 között végzett el. Közben a Buddhista Papi Szeminárium- ban, kés bbi nevén a Buddhológiai Intézetben rendszeresen el -
10 adásokat tartott, többek között az asztrológiáról és az asztrozófiáról. 1975-ben doktorált. Doktori disszertációjának címe: Licht des Alls im Menschenwesen. Magyar változata 1975-ben A mindenség fénye az emberben címmel a K rösi Csoma Sándor Intézet Közleménye- iben jelent meg bels használatra. 1975-t l 1983-ig a Buddhológiai Intézet rendes tanáraként tartott – els dlegesen vallásfilozófiai, tulajdonképpen tradicionális bölcseleti – el adásokat. Mivel azon- ban az Intézet nem tudott helyiséget biztosítani, ezért az el adá- sok félig-meddig magántermészet ek voltak. László András 1983- ban lépett ki az Ârya Maitreya Mandala Rend magyar szanghá- jából, el adássorozatát azonban ez nem befolyásolta: 1983-tól 1987-ig rendszeresen tartott el adásokat lakásán. Csak 1988-ben nyílt lehet sége arra, hogy nyilvános el adássorozatot hirdessen. Az el adások helyszíne eleinte a Fiatal M vészek Klubja volt. 1990- t l Budapesten kívül rendszeresen tartott illetve tart el adásokat Nyíregyházán és Debrecenben, de nem rendszeres el adásokkal az ország számos pontján megfordult. Leszámítva doktori disszer- tációját és még néhány, id közben különféle orgánumokban (Út és Cél, Zománc, Mozaik, Kapu) megjelent írását, rendszeres publiká- ciós tevékenysége 1991-ben kezd dött meg, eleinte a tradicionális iskolán kívüli shagyományban, kés bb azonban a tradicionális iskola különféle kiadványaiban. Id közben fokozatosan létrejött körülötte egy tanítványi kör, melynek egyik része szerz ként vagy fordítóként, másik része pedig kiadóként vagy támogatóként járult hozzá az iskola m ködéséhez. A magyar tradicionális iskola szá- mos folyóiratának elindítása és kiadványának megjelenése László András közvetett vagy közvetlen inspirációjára vezethet vissza, ezen túl pedig szerkeszt je volt az Arkhénak, a Radixnak, f mun- katársa a Pannon Frontnak, desuperadvisora a Sacrum Imperiumnak és az Északi Koronának, mely utóbbi folyóirat szerkeszt bizottsá- gának egyúttal örökös alapító díszelnöke is. Ami ezt a rendkívüli tradicionális produktivitást és kreativitást lehet vé tette, az minde- nekel tt az a lényegre irányuló, a dolgok és jelenségek legmélyebb pontjáig hatoló látás, az a különleges metafizikai elmélyültség, amely még a tradicionális iskola olyan meghatározó személyisége-
11 inek életm véb l is hiányzik, mint René Guénon vagy Julius Evola. Éppen ez a terület, vagyis a metafizikai szemlélet alapkérdéseinek rendkívül elmélyült vizsgálata az, amelyben László András olyas- mivel tudott hozzájárulni a tradicionális iskola korábbi publikáci- ós tevékenységéhez, ami mindaddig ismeretlen volt. Ilyen módon egyrészt Hamvas Béla, másrészt László András révén a magyar tradicionális gondolkozás és irodalom olyan egyedülálló eredmé- nyeket mondhat magáénak, amelyekkel még olyan kultúrnépek sem rendelkeznek, mint amilyen az orosz, a spanyol, a svéd, az angol vagy a német. Azonban nemcsak tanításának tartalma hívta létre László And- rás körül a magyar tradicionális iskolát, hanem tanításának módja is: mindenekel tt szuggesztív el adói stílusa, valamint a leghét- köznapibb kérdések tárgyalása közepette is megnyilvánuló – kivá- ló humorérzékkel párosuló – átüt lényeglátása. Noha László And- rás els sorban nem író, hanem inkább el adó, mindeddig öt köny- ve és több mint százharminc tanulmánya jelent meg. Legels könyve, egyúttal doktori értekezése, A mindenség fénye az ember- ben a világ antropológiai struktúrájának – f ként a távol-keleti tra- díciók alapján történ – egyedülálló mélység feltárása. Már eb- ben a korai m vében is megjelenik gondolkozásának egyik leg- f bb tárgya: maga a gondolkozás, s ezen belül is a gondolkozás kardinális spirituális illetve realizációs szerepe. A sors egészen kü- lönös kegye, hogy egy ilyen munka, ha korlátozott mértékben is, de megjelenhetett a kádári diktatúra kell s közepén.4 Második könyvében, a Tradicionalitás és létszemléletben (1995) szemléleté- nek összefoglalását adja els dlegesen a metafizikai tradicionalitás fundamentális témáira koncentrálva. Harmadik könyve a Baranyi Tibor Imrével és Horváth Róberttel közösen írt Kard, kereszt, koro- na, mely három, specifikusan a magyar történelemmel foglalkozó tanulmányát tartalmazza, s amelyek iskolapéldái annak, hogyan lehet a tradicionális radikalizmust alkalmazni olyan, egymástól id belileg nagyon távoli, eszmeileg azonban mégis szoros kapcso- latban lév területeken is, mint a magyar Szent Korona eredete és II. világháborút követ Magyarország de facto és de jure államfor-
12 májának kérdése. Negyedik munkájának, a Solum Ipsumnak a címe szemléletének hüperontológiai fundamentumát, a szolipszizmust idézi. E m valójában aforizmakötet, s mint ahogy a szerkeszt fogalmaz utószavában, „az az esszenciális tudás, amely benne foglaltatik ezekben a maximákban, mindazt tartalmazza, amit tudni érdemes. Megfogalmazásainak kivételes intenzitása, aforizmáinak éles fénye révén László András képes volt arra, hogy olyan mélysé- geket is bevilágítson, amelyeket mindeddig a sötétség fátyla borí- tott. Maximái rendelkeznek azzal az er vel, hogy az olvasóban láng- ra lobbantsák az értésnek azt a fokát, amely már az intuíciók vilá- gához tartozik.” Horváth Róbert írásban feltett kérdéseire úgyszintén írásban adott válaszaiból állt össze a Tradíció és metafi- zika. Kérdések és válaszok (2007) cím kötet. Kérdései révén a szer- keszt e m ben László Andrásnak els sorban azokra a doktrinális és perszonális vonatkozásaira koncentrált, amelyek mindeddig nem kaptak elegend fényt – miközben válaszai során a szerz nek a korábban már kimerít részletességgel tárgyalt tanításelemeit is sikerült még jobban elmélyítenie. E m vein kívül tanulmányai- ban rendkívül széles spektrumban foglalkozott szorosan vett me- tafizikai, realizációs, általános tradicionális, történelmi, politikai, asztrológiai témákkal. Ami ez utóbbit illeti, csupán néhány asztro- lógiai tanulmánya jelent meg, aki azonban részt vett asztrológiai kurzusain, s emellett rátekintése van a magyar és idegen nyelv asztrológiai irodalomra, az tisztában van azzal, hogy László And- rás a jelenkor egyik legképzettebb, legalaposabb teoretikus aszt- rológusa. Könyveit és tanulmányait – mely utóbbiak egy része el - adásainak írott változata – az apodiktikus fogalmazásmód és az intellektuális szigorúság jellemzi. Bármilyen témához is nyúljon hozzá, rendkívül eredeti szemlélete miatt olyan módon tudja látni és láttatni azt, ahogyan korábban senki más. Eredetisége azonban nem individualisztikus alapú, hanem tradicionális megalapozott- ságú, s egy olyan koherens világlátásba, s t világharmóniába il- leszkedik bele, amelyr l a modern világ már mit sem tud.
13 A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA SZERZ I ÉS FORDÍTÓI
ALDEBARAN ZOLTÁN*5 Abdebaran Zoltánnak 1996 és 1999 között tizenegy tanulmá- nya jelent meg a széls jobboldali Pannon Frontban. Ezek a tanul- mányok nem a szorosan vett tradicionális metafizika körébe tar- toznak, hanem – a folyóirat profiljának megfelel en – a kultúra és a politika határterületének különféle aspektusait vizsgálják meg- lehet sen széles spektrumban, legyen az a dilettáns filoszemitizmus kérdése, Lukács György Eckhart-interpretációja, Jukio Misima vagy az amerikai rajzfilmek világa. A tanulmányok között néhány re- cenzió is található, többek között László András Tradicionalitás és létszemlélet cím munkájáról.
ÂRYA MANTRA MUNKACSOPORT Az Ârya Mantra Munkacsoport szent szövegek és tradicionális kommentárok fordítására létrejött csoport volt, mely 1996-ban jött létre Horváth Róbert kezdeményezésére. Tagjai közé tartozott Horváth Róbert, Király Liliom, Németh László Levente és Né- meth Norbert. A csoport 1998-ig volt aktív, kés bb – részben eltér összetételben – szentiratokat tanulmányozó körré alakult át. Az elkészült fordítások egy része, f ként az elemz tanulmányok a Tradíció-évkönyvben, a Pannon Frontban és az Axis Polarisban je- lentek meg a csoport vagy a tagok neve alatt.
BARANYI TIBOR IMRE Baranyi Tibor Imre a tradicionális iskola vitathatatlanul legso- koldalúbb tagja: nemcsak íróként jegyezhet fontos és kiváló tanul- mányokat, könyveket, hanem fordítóként is jó néhány alapvet tra- dicionális munka magyarítását köszönheti neki az olvasóközön- ség; ezen felül a számos tradicionális m vet megjelentet Kvintesszencia Kiadó vezet je, a tradicionális szellemiség fenn- tartása és szinoptikus képvislete jegyében létrehozott A Metafizi- kai Hagyomány Centrumának és a tradicionális er k összefogását célul kit z Lux Mundi – Spirituális Szövetségi Alapítványnak az
14 alapítója és vezet je, a mindmáig legkiválóbb tradicionális perio- dikum, a Tradíció évkönyv egyik szerkeszt je és kiadója, a tradicio- nális iskola legjelent sebb honlapjának, a tradicio.org-nak az elin- dítója, a Pannon Front 11–14. számának független munkatársa (noha tényleges együttm ködése a folyóirattal ennél jóval több szá- mot fogott át), az Északi Korona f munkatársa és szerkeszt ségi f tanácsosa; íjász, vadász és pisztolylövész; nem utolsósorban pe- dig a tradicionális iskola évente megrendezésre kerül találkozójá- nak szervez je s egyúttal szíves házigazdája. Baranyi Tibor Imrének a magyarság sorskérdései iránti figyel- mét jelzi, hogy kiadója, szerkeszt je és részben – Horváth Róbert- tel és László Andrással közösen – írója is a Kard, kereszt, korona. Tradicionális tanulmányok a magyarságról cím kötetnek, amelyben az el szón kívül két tanulmánya látott napvilágot. Önálló m ve a Fejl d létrontás és örök hagyomány, legfontosabb tanulmányainak szerkesztett kiadása, amelyben éppúgy foglalkozik a metafizika alapkérdéseivel, mint a katolicizmus és általában az egyházak, a misztika, a kozmológia, a magyarság, az asztrológia és a spirituális praxis témájával. Tanulmányainak többsége a tradicionális iskola különféle orgánumaiban látott napvilágot, de megjelent egy nagy ív , a tradicionális szemléletet szisztematikusan bemutató tanul- mánysorozata az t le szellemileg megleleht sen távol álló (és ép- pen ezért a sorozatot csak részben közl ) Hunnia cím folyóirat- ban is. Baranyi Tibor Imre az a szerz , akinek írásaiban kiváltkép- pen er sen lehet érezni annak a ksatriya attit dnek a szellemét és erejét, amely egyébként a magyar tradicionális iskola egészére is jellemz . Fordítóként öt Guénon- és egy Burckhardt-kötetet köszönhet neki az iskola. René Guénontól részben ültette át magyarra A világkirályt, önállóan a Modern világ válságát, A kereszt szimboliká- ját, szintén részben az Általános bevezetés a hindu doktrínák tanul- mányozásához-t valamint a Megjegyzések a beavatásról-t, Titus Burckhardttól pedig a Muszlim asztrológiát. Lefordította Julius Evolától A szexus metafizikáját, amelyb l több fejezetet is publi- kált, és amely aztán a m kés bbi kiadásának szolgált alapjául. A
15 különféle tradicionális kiadványokban is több tucat fordítása je- lent meg, legf képpen René Guénontól és Julius Evolától, de Frithjof Schuontól, Seyyed Hossein Nasrtól és Marco Pallistól is. A Kvintesszencia Kiadó vezet jeként nemcsak a tradicionális is- kola legtekintélyesebb szerz inek – els sorban Guénonnak – az alapvet tradicionális munkáit jelentette meg, de olyan magyar szerz két is, mint Kaczvinszky József, vagy a magyar tradicionális szerz k közül László András, Horváth Róbert, Németh Norbert és Erdei Zoltán. Ezek mellett legnagyobb kiadói – és Horváth Róberttel közösen szerkeszt i – vállalkozása a Tradíció. A Metafi- zikai Tradicionalitás Évkönyve, amelynek nyolc évfolyama jelent meg, és amely elegáns formájával, igényes kivitelével éveken ke- resztül a magyar tradicionális iskola legfontosabb, rendszeresen megjelen kiadványa volt. Mindezek fényében elmondható, hogy a magyar metafizikai iskola m ködésért a László Andrást követ generáció tagjai közül senki sem tett olyan sokat, mint Baranyi Tibor Imre.
BÓDVAI ANDRÁS Bódvai Andrásnak csupán egyetlen írása jelent meg, de az is- kola periodikumai mintegy tucatnyi fordítását publikálták a leg- különfélébb szerz kt l (az ismertebb tradicionális szerz kön kí- vül Chacornac, Fulcanelli, Christophe Levalois, Antonio Medrano, José Luis Jeres Riesco). Emellett négy önálló fordításkötete is meg- jelent: Martin Lingst l a Shakespeare titka, Titus Burckhardttól a Kristályparadicsom. Iszlám tradíció a mór kultúrában, René Guénontól a Dante ezoterizmusa, valamint Julius Evolától A Grál misztériuma és a ghibellin birodalmi idea. Mint látható, ezek nem annyira a centrális tradicionális és metafizikai témákkal foglalkoz- nak, mint inkább a tradicionális szemlélet különféle, részint kul- turális területein való alkalmazásaival. Ugyanez mondható el az általa vezetett Stella Maris Kiadóról, amely kétségtelenül a legso- koldalúbb tradicionális kiadó, mert éppúgy jelentetett meg regé- nyeket (Mircea Eliade és Edward George Bulwer-Lytton), mint ahogy – els ként magyar nyelven – e kiadó publikálta a XX. szá-
16 zad legnagyobb risijének, Ramana Maharsinak a tanításait is. Ugyanakkor Bódvai András szerkeszt je és kiadója a szigorúan metafizikai témákkal foglalkozó Axis Polaris folyóiratnak, melynek eddig nyolc száma jelent meg.
BORBÁS LÁSZLÓ Borbás László – akinek az általa vezetett kiadó könyvsorozatai elé írott ihletett el szavain kívül egyetlen tanulmánya jelent meg – a tradicionális iskolában mindenekel tt az Arcticus Kiadó vezet - jeként ismert. Szerkeszt je volt a Sacrum Imperium els öt számá- nak. A kiadóról és tevékenységér l lásd alább.
BUJI FERENC Buji Ferenc munkáinak jó része a tradicionális iskola orgánu- main és kiadóin kívül jelent meg. Els dleges szándéka ezzel az, hogy a tradicionális iskola olvasókörén kívül is hozzáférhet vé te- gye a sophia perennis eszméit. Noha vannak muszlim és távol-kele- ti témákkal és szerz kkel foglalkozó publikációi, legf képpen a mai keresztény emberrel igyekszik megismertetni saját tradíciójának rég elfelejtett értékeit. Buji Ferencnek eddig három saját kötete, nyolc fordításkötete, közel ötven tanulmánya, esszéje, publicisztikája, valamint több mint húsz kisebb fordítása jelent meg. Els kötete, Az emberré vált ember válogatott tanulmányait tartalmazza többek között az evo- lucionizmusról, a reinkarnacionizmusról, a keresztényüldözés háttérokairól, a jézusi szeretet mibenlétér l és Isten „világszemlé- letér l”. Második kötete, a Magasles esszéit és publicisztikai tevé- kenységét foglalja magában. Harmadik, tematikus kötete Az elfe- lejtett evangélium, amelyben az evangélium szigorúan evangéliu- mi olvasatára tett kísérletet, és a jézusi tanításnak a keresztény emberek el tt többnyire ismeretlen aspektusaira kívánta ráirányí- tani a figyelmet. Ami fordítói tevékenységét illeti, éppúgy fordított a lélektan (Carl Gustav Jung: Az alkímiai konjunkció), mint a teo- lógia tárgykörébe tartozó m vet (Alexander Schmemann: A világ életéért). ültette át magyar nyelvre René Guénon egyik alapvet
17 m vét, A mennyiség uralmát, mely a magyar tradicionális iskola képvisel inek els publikált kötete (1993). Ananda K. Coomaraswamy Âki§ca a: Önmegsemmisítés cím rövidke fordí- táskötete már azon fordításai felé mutat, amelyekben a tradíció el- s dleges szerz inek a tanításait, méghozzá els dlegesen a spiritu- ális praxissal kapcsolatos tanításait igyekezett bemutatni. Ezek a védantin Ramana Maharsi tanításait tartalmazó Oltalmazó útmu- tatás, a keresztény misztikus Johannes Tauler beszédeit magában foglaló A hazatérés útjelz i, valamint a szúfí Al-‘Arabí ad-Darqáwí spirituális leveleit tartalmazó Az emlékezés rózsakertje. Rajtuk kí- vül a tradicionális iskola orgánumaiba fordított még Srí Muruganártól, Niszargadatta Mahárádzstól, Szádhu Ómtól, Ahmad al-‘Alawítól, Abú Jazíd al-Bistámítól, Nadzsm al-Dín Rázítól, Jakob Böhmét l, Thomas Traherne-t l. szerkesztette László András aforizmakötetét, a Solum Ipsumot.
CZABÁN KATALIN Czabán Katalinnak eddig két – gondosan és nagy stílush ség- gel készített – fordítása jelent meg: Titus Burckhardttól az Alkí- mia. Világkép és szellemiség, valamint Frithjof Schuontól a Szufizmus: Fátyol és Kvintesszencia.
DÁVID ANDREA Dávid Andreának eddig két fontos fordításkötete jelent meg, továbbá mintegy két tucat kisebb fordítása. Bencze Tamással és Nagy Csabával közösen ültette át magyarra Frithjof Schuon meg- határozó munkáját, A vallások transzcendens egységét. Legfontosabb munkája azonban Julius Evola talán leglényegesebb praxeológiai kötetének, A felébredés doktrínájának a fordítása volt. Számos ta- nulmányt fordított a Bevezetés a mágiába cím gy jteményes kö- tetbe. A tradicionális iskola orgánumaiba f ként itáliai szerz ket (Julius Evola, Claudio Mutti, Gianfranco de Turris, Massimo Scaligero) fordított.
18 DOMAN IMRE Doman Imre imponáló kultúr- és mitológiatörténeti háttérrel megírt, elmélyültsége mellett is olvasmányos, s t helyenként kife- jezetten szellemes, összességében pedig alighanem egyedülállónak tekinthet vadászati tanulmánysorozatával bizonyította, hogy nem- csak a vadászat gyakorlata, hanem annak teoretikus oldala és me- tafizikai mélységei vonatkozásában is biztos vezet .
ERDEI ZOLTÁN Erdei Zoltán mind ez ideig egyetlen, ám sokak számára irány- mutató kötettel jelentkezett: Antispiritualitás és modern „ezotéria” cím munkájában a tradicionális ortodoxia és heterodoxia doktri- nális alapkérdéseit világította meg.
FARAGÓ GÁBOR A tradicionális iskola mintegy tucatnyi, többnyire nagyobb lé- legzet tanulmány fordítását köszönheti Faragó Gábornak, me- lyek között olyanok vannak, mint például Ananda Coomaraswamytól „A »szellemi apaság« és a »bábukomplexus«”, Rama Coomaraswamytól „A hinduizmus deszakralizálása nyu- gati fogyasztásra”, Martin Lingst l „A múlt a jelen fényében” vagy Arthur Avalontól a „Úâkta advaitavâda”.
FERENCZ ERN * Ferencz Ern nek eddig egyetlen tanulmánya, helyesebben re- cenziója jelent meg, viszont a tradicionális iskola folyóiratai és év- könyvei számára több mint félszáz fordítást készített, dönt en Julius Evola munkái közül, s ilyen módon az iskola egyik legterméke- nyebb fordítója. fordította Julius Evolának A hermetikai tradíció cím alapvet munkáját. Az Északi Korona szerkeszt bizottsági tagja.
FRANCO DE FRAXINO* Franco de Fraxino két tanulmányán és Hollandiában megje- lent könyvén túl els sorban fordítóként m ködött közre a tradici-
19 onális iskolában. ültette át magyarra Julius Evola két fontos m vét, A Princípiumnak és akciójának könyvét, vagyis Evola beve- zetéssel és kommentárokkal ellátott Tao te king-fordítását, vala- mint önéletrajzi munkáját, A cinóberösvényt. Hasonlóképpen neki köszönhet Evola talán legkiválóbb történelembölcseleti tanulmá- nyának, az „Okkult háborúnak” a magyarítása is. Számos tanul- mányt fordított az UR Csoport által szerkesztett A bevezetés a má- giába cím munkába. Az Északi Korona szerkeszt bizottsági tagja. Interlingua nyelven írott munkája, a Le actualitate del tradition metaphysic a tradicionális szemlélet fundamentális doktrínáinak bemutatása.
FRÖHLICH-BOTOND ZOLTÁN Fröhlich-Botond Zoltán néhány fordításán túl els sorban ki- adóként járult hozzá a tradicionális iskola kibontakozásához: ala- pítója és vezet je a Persica Kiadónak, továbbá társ-kiadója az Északi Korona els néhány számának.
GÁL ANDREA TÜNDE Gál Andrea Tündének eddig mintegy fél tucat fordítása jelent meg f ként az Axis Polarisban és a Tradícióban. Fordított Frithjof Schuontól, Horváth Róbertt l (az angol nyelv TYR-évkönyvbe), és ültette át magyarra a hinduizált Savirti Devi különleges kis írását az „Indiai pogányság. Az árja szépség utolsó él megnyilvá- nulása” címmel.
GALGÓCZY ISTVÁN Galgóczy István fordításai f ként a Tradícióban jelentek meg. Els sorban René Guénonnak a mester és tanítvány viszonyával valamint a beavatással foglalkozó tanulmányaiból fordított.
HORVÁTH RÓBERT Aki a publikációs tevékenység, méghozzá els dlegesen a saját tanulmányok formájában megvalósuló publikációs tevékenység révén a magyar tradicionális iskoláért a legtöbbet tette, az Horváth
20 Róbert: több mint százhúsz önálló tanulmánya, el - és utószava, bevezetése, recenziója jelent meg els sorban a tradicionális iskola orgánumaiban, amelyekben a metafizika, a politika, a filozófia, a m vészet és a spiritualitás alap- és részletkérdéseit tárgyalta. Ép- pen ezért ha Baranyi Tibor Imre a legsokoldalúbb személyisége a tradicionális iskolának, akkor Horváth Róbert a legsokoldalúbb szerz je. Tudatos publikációs tevékenységére és az iskola, illetve általában a magyar szellemi élet színvonaláért érzett tradicionális felel sségtudatára mi sem jellemz bb, mint az a két rovat illetve tanulmánysorozat, amely a Pannon Frontban jelent meg „Metapolitikai Dioráma” és „Tanulmányok a Szellemi Elitért” cím- mel. Ugyanakkor f szerkeszt je az Északi Koronának, társszerkesz- t je volt a Tradíció-évkönyvnek, valamint egyik szerkeszt je a Camelot Kiadó „Regulus kollekció” sorozatának. Számos írás és fordítás különböz folyóiratok és könyvek részére Horváth Róbert felkérésére és irányítása alatt készült, s így láthatatlan jelenléte – akárcsak László András esetében – sokkal extenzívebb és megha- tározóbb, mint amit saját publikációs listája mutat. Horváth Róbertnek eddig három önálló kötete jelent meg. Az egyik a Baranyi Tibor Imrével és László Andrással közösen írt Kard, kereszt, korona, amelyben a nacionalizmus és az arisztokratizmus viszonyának politológiai alapkérdésén túl a Szent Imre-legendá- val is foglalkozott. Másik könyve a Julius Evola születésének szá- zadik évfordulójára publikált A politika funkciója Julius Evola élet- m vében. 2004-es indiai útja során írt jegyzetei, melyeket Indiai feljegyzések címen publikált, egy személyes tradicionális útikalauz formáját öltik. László András Tradíció és metafizika cím dialógus- kötetének kezdeményez je és szerkeszt je. A kötetben el forduló idegen szavak és kifejezések általa készített magyarázata szinte önálló érték m , és nemcsak a szóban forgó munka, hanem álta- lában véve a metafizikai tradicionalitás László András-i értelme- zése szempontjából is esszenciális jelent ség . Tanulmányai 1993- tól jelennek meg. Kimerít részletességgel foglalkozott többek kö- zött a ciklusok tanával, az alkímia spirituális érvényével, a birodalmiság eszméjével, a „távoli szerelem” kérdésével, a zene
21 szerepével a tradicionális és a modern világban, Csontváry Kosztka Tivadarral, Hamvas Béla és a politika viszonyával, az ultrajobboldaliság metidealista karakterével és a modern pszeudospiritualitás egyik jellegzetes tünetével, a „csészealjizmus- sal”. Számos tanulmánya jelent meg külföldön (f ként Olaszor- szágban), és Hamvas Béla olasz nyelven megjelent tanulmánygy j- teményéhez Hamvas életvezetéssel kapcsolatos gondolataiból összeállítást szerkesztett. Magyarországon mutatta be el ször – s mind ez ideig egyedüliként – a hindu tradíció egyik legfigyelemre- méltóbb áramlatát, a kasmíri saivizmust. Fordításai els sorban a hinduizmushoz kapcsolódnak (Ramana Maharsi, Niszargadatta Mahárádzs, Srí Muruganár, Candrasekharendra Sarasvatí, Lakshman Joo Raina). Tanulmányait az adott téma elmélyült, szi- gorú és emelkedetten szenvtelen vizsgálata jellemzi, amelyben éppúgy nagy segítségére van kiemelked erudíciója, mint filológi- ai felkészültsége és pontossága.
IMREGH MONIKA Pico della Mirandoláról és Marsilio Ficinóról szóló két rendkí- vül informatív eligazító tanulmányán kívül a magyar tradicionális iskola Imregh Monikának öt könyv és valamivel több tanulmány fordítását köszönheti. ültette át magyarra Julius Evolának A je- lenkori spiritualizmus arca és álarca cím igen fontos kötetét, s ugyan- csak fordította A múló ember típusa címen azt a kis kötetecskét, mely Evola néhány tanulmányát tartalmazza. Hasonlóképpen fordította Shizuteru Ueda Eckhart mesterr l szóló monográfiájá- nak, Az Isten lélekben való születése és az áttörés az Istenséghez cím munkájának latin szövegrészeit. Két legfontosabb, magas szint fordítói munkáról tanúskodó kötete azonban Marsilio Ficino Pla- tón-kommentárja, A szerelemr l, valamint Pico della Mirandola Heptaplusa. Még publikálatlan doktori disszertációját is e tárgy- körben írta: Plótinos hatása a 15. századi reneszánsz filozófusok: Marsilio Ficino és Giovanni Pico della Mirandola m veiben. Evola néhány tanulmányán kívül Plutarchosz két fontos szövegét ültette át görögb l magyarra.
22 JESZENSZKY FERENC Jeszenszky Ferenc volt az egyik szerkeszt je az els tradicioná- lis folyóirat, az Arkhé els számának. Mintegy fél tucat tanulmá- nyában – melyeknek többsége a tradicionális iskola orgánumain kívül jelent meg – els sorban az evolucionizmus és a tudomány határainak témakörében publikált világos, tisztázó erej tanulmá- nyokat.
KELEMEN RENÉE Fél tucat tanulmány (René Guénon, Ananda K. Coomaraswamy, Julius Evola) fordításán és egy m vészetelméleti tanulmányon kívül Kelemen Renéenek két kötet fordítását köszön- heti a tradicionális iskola: Coomaraswamy egyik fontos m vészet- filozófiai munkájáét (Keleti és keresztény m vészetfilozófia), vala- mint Jean Robin egyik érdekes könyvéét (Az UFO-jelenség, avagy a nagy paródia).
KIRÁLY LILIOM* Három rövidebb írásán túl Király Liliom els sorban fordítói munkássága révén járult hozzá a magyar tradicionális iskola opuszához. Fordított verseket Srí Muruganártól, Frithjof Schuontól és Karl Maria Wiliguttól, továbbá neki köszönhetjük Srí Rámakrisna spirituális útmutatásainak magyarítását csakúgy, mint Julius Evola bíróság el tt mondott véd beszédének fordítását.
KÓRLEÓNISZ MIKLÓS* Kórleónisz Miklósnak – f ként a Pannon Frontban – tizenegy önálló tanulmánya, valamint négy fordítása jelent meg. Tanulmá- nyai valamilyen értelemben mind kapcsolódnak a politikához, ezen belül pedig a széls jobboldalisághoz. Írásaiban részint a Szálasi Ferenccel és a Hungarista Mozgalommal kapcsolatos vulgáris szte- reotípiákkal igyekezett leszámolni, részint Európa okkult földraj- záról, illetve az okkultizmus és a nemzetiszocializmus viszonyá- ról jelentetett meg tisztázó erej munkákat.
23 MARX TIBOR ISTVÁN Marx Tibor Istvánnak közel tíz írása jelent meg (egy híján mind a Tradícióban), s mindegyikben a magyar történelmi jobboldal egy- egy meghatározó, f ként arisztokrata személyiségét mutatta be, kiemelve ilyen módon a feledés homályából a magyar történelem- nek számos olyan nagy alakját, akikr l csupán politikai felfogása miatt feledkeztek meg.
MEDVE ISTVÁN Medve Istvánnak három lényeges könyv gondos és alapos for- dítását köszönheti a tradicionális iskola és általában a magyar ol- vasóközönség. Az egyik Ananda K. Coomaraswamy utolsó és ta- lán legnehezebb munkája, az Id és örökkévalóság; a másik Titus Burckhardt m ve, a Bevezetés a szúfi doktrínába, mely az egyik leg- kiválóbb munka, amit valaha is írtak a szúfizmus doktrinális alap- jairól; a harmadik pedig a szúfí lélekvezetés alapm ve, Saikh ad- Darqáwí spirituális levelei (Az emlékezés rózsakertje), melynek for- dítását Buji Ferenccel közösen készítette.
MÉSZÁROS DÁVID Mészáros Dávidnak fél tucat saját tanulmánya és fordítása je- lent meg, mindenekel tt a Sacrum Imperiumban (melynek els öt számát Borbás Lászlóval együtt szerkesztette). Els sorban a jobb- oldaliság birodalmi aspektusa állt érdekl désének homlokterében, valamint Julius Evola nacionalizmussal és európaisággal kapcso- latos tanulmányait ültette át magyarra.
MOLNÁR ANDRÁS Noha Molnár Andrásnak vannak saját tanulmányai, els sor- ban azonban közel három tucat fordítása révén járult hozzá a magyar tradicionális iskola publikációs tevékenységéhez. Fordított Julius Evolától, Eklatostól, Zerótól, Martin Heideggert l, Claudio Muttitól, Adriano Romualditól. A Bevezetés a mágiába cím há- rom kötetes gy jteményes munka f fordítójának egyike.
24 MUTTI, CLAUDIO Bár Claudio Mutti – lévén olasz – nem tartozik a magyar tradi- cionális iskolához, mégis meg kell itt említenünk részint az isko- lával való szoros kapcsolatai, részint a magyar tradicionális iskolá- val kapcsolatos írásai, részint pedig a magyar tradicionális szerz k (Hamvas Béla, Horváth Róbert, László András) általa készített olasz fordításai miatt. Claudio Muttinak els sorban a tradíció po- litikai vetületével kapcsolatban jelentek meg írásai magyar nyel- ven. Ennek jegyében foglalkozott Ernst Jüngerrel, Julius Evolával, Mircea Eliadéval, Roman Ungern-Sternberggel, másfel l pedig Lukács Györggyel.
NAGY CSABA Nagy Csabának három fordításkötete jelent meg: Titus Burckhardttól a Chartes és a katedrális születése, valamint Frithjof Schuontól Az emberi állapot gyökerei és A vallások transzcendens egysége (Bencze Tamással és Dávid Andreával közösen). E kötete- ken kívül mintegy tizenöt fordítást publikált a tradicionális iskola orgánumaiban, közöttük olyan fontos tanulmányokat is, mint Arthur Avalontól a „Vedânta és tantra úâstra”, Marco Pallistól a „Van- e szerepe a »kegyelemnek« a buddhizmusban?”, mindenekel tt azonban Seyyed Hossein Nasr két nagyszer írását: „Öntudat és tökéletes önazonosság” és „A szúfizmus hatása a tradicionális per- zsa zenére”.
NÉMETH LÁSZLÓ LEVENTE Németh László Leventének mintegy tíz fordítása jelent meg a tradicionális iskola kiadványaiban, legf képpen Frithjof Schuontól és René Guénontól. Baranyi Tibor Imrével közösen fordította René Guénontól A Világkirályt, Buji Ferenccel közösen pedig Ramana Maharsi els publikált m vét: A nyílegyenes ösvényt.6 Az kéziratos fordításának figyelembevételével készült el Julius Evolától A felébredés doktrínájának kiadása. Németh László Le- vente azonban mindenekel tt saját írásaival járult hozzá a tradici- onális iskola szellemiségének kibontakozásához. Kiválóan megírt,
25 sodró erej , radikálisan virilis gondolatiságú, a polgári gondolko- zás és életforma összes elemét elutasító, a kompromisszumok „ápo- rodott b zét” messzire kerül esszéi, esszétanulmányai egyedi szín- foltot jelentenek a magyar tradicionális iskola irodalmi corpusán belül.
NÉMETH NORBERT Németh Norbertnek eddig egy önálló monográfiája, mintegy tíz tanulmánya, két fordításkötete és több mint félszáz fordítása jelent meg, s ilyen módon a magyar tradicionális iskola legtermé- kenyebb szerz i illetve fordítói közé tartozik. Az iskola képvisel i közül egyedüliként vállalkozott arra, hogy a tradíció egyetemes perspektívájából egy partikuláris tradíciót nemcsak a maga mély- ségében, hanem a maga horizontális teljességében is megismerjen és bemutasson. Ez a tradíció a buddhizmus, és Németh Norbert egyaránt elmélyülten kutatta annak mind théraváda-, mind mahájána-, vadzsrajána- és dzogcsen-arculatait, nemcsak doktrinális, hanem praxeológiai vonatkozásaikban is. A buddhiz- mus eszméi cím munkája nemcsak a magyar nyelv buddhizmus- irodalomban tekinthet egyedülállónak, hanem a külföldi szak- irodalom vonatkozásában is figyelemreméltó teljesítménynek szá- mít. Két fordításkötete közül az egyik Julius Evolának a Mithrász-misztériumokkal és a lámaizmussal kapcsolatos néhány tanulmányát foglalja magában (A megvalósítás és a halál utáni akci- ók), míg a másik René Guénonnak a hindu darsanákról szóló alap- vet monográfiája (Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmá- nyozásához – Baranyi Tibor Imrével közösen). A tradicionális isko- la orgánumaiba mindenekel tt Julius Evolától és René Guénontól fordított, de megjelentetett fordításokat az UR Csoporttól, Titus Burckhardttól és Namkhai Norbutól is.
OROSZ MIHÁLY ZOLTÁN Orosz Mihály Zoltán nem szerz ként vagy fordítóként, hanem a kimondottan igényes kivitel és igényesen szerkesztett könyve- ket prezentáló Sophia Perennis kiadó vezet jeként járult hozzá a
26 tradicionális iskola publikációs tevékenységéhez (a kiadóról lásd lejjebb). 1990-ben Murányi Tiborral közösen szervezte meg Lász- ló András debreceni el adássorozatát az akkori Kossuth Lajos Tu- dományegyetemen, mely – ugyan más helyszínen és más szerve- z kkel – mind a mai napig folytatódik.
PARRAGH MÓNIKA Parragh Mónikának egy Arthuro Reghinir l szóló tanulmányán kívül több mint húsz fordítása jelent meg a tradicionális iskola ki- adványaiban. Legtöbbet Julius Evolától fordított, de tette hozzá- férhet vé a magyar olvasók számára Szent Bernátnak a Templo- mos lovagrend számára írt laudációját, valamint Eckhart mester- nek azt a huszonnyolc esszenciálisan metafizikai, a keresztény szemlélet határait feszeget tételét is, amely alapján pápai elítélés- ben részesült. A Pannon Front munkatársa volt.
PÉTER LÁSZLÓ Péter Lászlónak fél tucat fordítása jelent meg az 1990-es évek els felében Ananda K. Coomaraswamytól, Titus Burckhardttól és Frithjof Schuontól az Arkhéban és az shagyományban. fordítot- ta le Coomaraswamy egyik nagy ív , a tradicionális metafizikai szemléletbe való bevezetésként is felfogható esszétanulmányát, „A vedânta és a nyugati hagyomány”-t.
RÁDY SÁNDOR ZSOLT Rády Sándor els sorban nem szerz ként vagy fordítóként, ha- nem kiadóként és szerkeszt ként járult hozzá a tradicionális isko- la publikációs tevékenységéhez: a Camelot Kiadó vezet je, szer- keszt je a Nemzetek Európája Kiadónál megjelen Nefelejcs Kis- könyvtárnak és az Északi Koronának. Néhány megjelent írása közül mint fontos kordokumentum mindenképpen kiemelésre érdemes Horváth Róberttel közösen írt tanulmánya Julius Evola magyar- országi látogatásáról.
SÁNTHA DÁVID
27 Sántha Dávid f ként az Északi Korona számára fordított tanul- mányokat, de egy fordítással az Axis Polaris buddhista meditáció- val kapcsolatos tematikus számában is közrem ködött.
SARKADY ISTVÁN Sarkady István a jobboldaliság mellett elkötelezett Nemzetek Európája Kiadó vezet jeként a tradicionális iskola politikai mun- káit segített napvilágra hozni. Ez egyrészt a Nefelejcs Kiskönyvtár három kis kötetét, másrészt Julius Evola négy m vét jelenti, har- madrészt pedig a tradicionális iskola két politikai orientációjú fo- lyóiratát, a Sacrum Imperiumot (az 5. számtól), valamint az Északi Koronát. A Nemzetek Európája Kiadóról részletesen lásd lejjebb.
SZABÓ ATTILA Túl azon, hogy – Hadházi Roland mellett – mindenekel tt Szabó Attilának köszönhet , hogy László András 1990-ben kez- d d nyíregyházi el adássorozata mind a mai napig folytatódha- tott, a Kötet Kiadó vezet jeként számos egyedülálló m publiká- lásával szerzett érdemeket, és jórészt az er feszítéseinek és áldo- zatkészségének köszönhet en jelenhettek meg az UR Kiadó könyvei is. publikálta a magyar tradicionális iskola legels fo- lyóiratát, az Arkhét is. A folyóiratról valamint az említett két kiadó- ról lásd lejjebb.
SZMORAD CSABA Eddig megjelent több mint tíz tanulmányában Szmorad Csa- ba többek között a magyarság kérdéseivel, a zsidóság és a szabad- k m vesség kapcsolatával foglalkozott, valamint egy alapvet ta- nulmánysorozatot szentelt a tradicionális és a modern természet- tudomány viszonyának. Ezen felül a kéthavonta megjelen Északi Korona felel s és m szaki szerkeszt je, a Sacrum Imperium szer- keszt je, valamint az Axis Polaris m szaki szerkeszt je. Budapes- ten Hertelendy Edinával közösen asztrológiai kurzust tart.
SZONGOTT RUDOLF*
28 Szongott Rudolf szerz ként, fordítóként és szerkeszt ként is jelentékeny mértékben hozzájárult a magyar tradicionális iskola publikációs tevékenységéhez. Imponáló magabiztossággal alkal- mazva a klasszikus m veltséget és a mitologikus elemeket, mint- egy tucatnyi tanulmányában többek között olyan témákkal foglal- kozott, mint a hierarchia eszméje, a hegy- és fényszimbolika, a metafizika, a vallás és a mítosz viszonya, a magyar géniusz kérdé- se. Fordítóként mindenekel tt Julius Evola két alapvet m vének a magyarítása f z dik nevéhez (Lázadás a modern világ ellen és A szexus metafizikája). Ezen kívül fordított – többek között – Eckhart mestert l, Mircea Eliadétól és Otto Weiningert l is. F szerkeszt - je volt az els tradicionális folyóiratnak, az Arkhénak, és az általa vezetett UR Könyvkiadó több fontos és igényes kivitel munkát jelentetett meg.
TARASZEVICS ZSUZSA Orosz szerz k (Alexandr Dugin, Ioann metropolita) tanulmá- nyainak fordításán túl Taraszevics Zsuzsának a magyar tradicio- nális irodalom néhány lebilincsel stílusban megírt, a történelmi tényanyag fölényes ismeretével rendelkez , kristálytiszta gondo- latvezetés és nagylélegzet történelmi-politikai elemzést köszön- het olyan fontosabb jobboldali személyiségeir l, mint Pjotr Sztolipin, Corneliu Codreanu, Augusto Pinochet, Léon Degrelle. Az Egyesült Államok második világháborús szerepér l írt elemzé- sének már a címe is sokatmondó: „Amerika, a Gólem.”
TÁRKÁNYI BEATRIX Tárkányi Beatrix mindenekel tt román szerz k fordításával járult hozzá a magyar nyelv tradicionális irodalomhoz. Mintegy tucatnyi tanulmányt fordított Mircea Eliadétól, Nae Ionescutól és Vasile Lovinescutól. fordította a Szent Mihály Arkangyal Légió- jával foglalkozó A tollas gárda cím kötetet.
TÓTH F. T IBOR Tóth F. Tibornak közel tíz fordítása jelent meg a Tradícióban és
29 az Északi Koronában. F ként a tradicionális szellemiséggel roko- nítható német szerz kt l fordított (Rudolf Pannwitz, Leopold Ziegler, Taras von Borodajkewycz etc.)
TURÓCZY FERDINÁND* Turóczy Ferdinánd Julius Evola Pogány imperializmusához írott utószaván kívül mindenekel tt fordítóként járult hozzá a magyar tradicionális iskolához. ültette át magyarra Julius Evola Embe- rek és romok, A rasszok és a tradíció és a Pogány imperializmus cím munkáit. E köteteken kívül mintegy fél tucat fordítása jelent meg a tradicionális iskola orgánumaiban. Az Északi Korona szerkeszt - bizottsági tagja.
ZÓLYOMI GUSZTÁV* Zólyomi Gusztáv els sorban Julius Evola A hatalom yogája cím munkájának és néhány tanulmányának fordítójaként, valamint egy evolucionizmus-kritikai válogatás szerkeszt jeként ismert. Az Észa- ki Korona szerkeszt bizottsági tagja.
VIRÁG LÁSZLÓ Virág László közel ötven tanulmányával a tradicionális iskola legtermékenyebb szerz i közé tartozik. Számos megvilágító erej történelmi tanulmányt írt az egyetemes és magyar történelem ki- emelked eseményeir l, személyiségeir l (Publius Cornelius Scipio, Alexandrosz, Barbarossa I. Frigyes, Lotharingiai Károly, Julius Ludwig von Haynau, Szent László, báró Jósika Sámuel, gróf Dessewffy Aurél, Tisza István, Horthy Miklós). Három részes egye- dülálló tanulmánysorozatot írt a Ku Klux Klanról. Közel tíz ta- nulmányt szentelt az evolucionizmus kritikájának. Virág László ültette át magyarra a keresztény középkor halottas könyvét, az Ars Moriendit és az egyik legjelent sebb hermetikus alkímiai szöveget, a Rosarium philosophorumot. Baranyi Tibor Imrével együtt fordí- totta René Guénon Megjegyzések a beavatásról cím munkáját. Ezeken kívül több mint egy tucat fordítása jelent meg a tradicioná- lis iskola kiadványaiban olyan szerz kt l, mint René Guénon,
30 Julius Evola, Ananda K. Coomaraswamy, Epes Brown, Seyyed Hossein Nasr, Marco Pallis. „Történelmi arcképcsarnok” címmel rovatot vezetett a Pannon Frontban. Frölich-Botond Zoltánnal együtt alapítója a Persica Kiadónak, f szerkeszt je az Axis Polaris folyó- irat els hét számának, szerkeszt je Sacrum Imperiumnak, szer- keszt bizottsági elnöke az Északi Koronának, valamint szerkesz- t ségvezet je és rovatvezet je volt a Pannon Frontnak.
A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA KIADÓI
A HAGYOMÁNY ÉS A TRANSZCENDENCIA ISKOLÁJA A Szigeti Árpád által vezetett Hagyomány és a Transzcenden- cia Iskolája 1991 és 1995 között m ködött Budapesten a IX. kerü- leti Kosztolányi M vel dési Házban, s ilyen módon a legels olyan szervezet volt, amelynek keretében a magyar tradicionális iskola képvisel inek – más irányzatok képvisel i mellett – alkalmuk volt a megnyilvánulásra. Az iskola egyrészt el adássorozatokat szerve- zett, másrészt kiadott egy folyóiratot shagyomány címmel, har- madrészt pedig „Az shagyomány könyvei” címmel könyvsoro- zatot indított. Az iskola el adói illetve szerz i között ott volt a magyar tradicionális iskolából László András és Szongott Rudolf, továbbá Horváth Róbert és Baranyi Tibor Imre; másrészt a ma- gyar organikus iskolából Pap Gábor és Molnár V. József, illetve Szántai Lajos (aki a kilencvenes évek elején még a tradicionális iskolához tartozott). A Hagyomány és a Transzcendencia Iskoláját kétségtelenül e két, sok tekintetben ellentétes tradíció-felfogással rendelkez iskola határozta meg. Ezek képvisel in kívül az el - adók illetve szerz k közé tartozott még Mireisz László, Takács László, Bakos József, Kalazár Emil Ámin, Raj Tamás, Fórizs László, Jankovics Marcell, Vekerdy Tamás, Székely György (alias Georg Kühlewind) és mások. Noha „Az shagyomány könyvei” sorozatban négy kötet je- lent meg, az els kivételével mindegyik kötet két-két könyvet tar- talmaz. Ezek között van René Guénon két tradicionális történe-
31 lem- és társadalombölcseleti m ve, A mennyiség uralma és A mo- dern világ válsága. „Az shagyomány könyvei” között jelent meg Julius Evola saját Tao te king-fordítása, valamint a fordításhoz írott kiváló bevezet tanulmánya is. A sorozat keretei között publikált négy kötet (hét könyv) a következ : René Guénon: A mennyiség uralma és az id k jelei (1993) Frithjof Schuon: Az isteni tudás (1993) [Gnózis. Az isteni tudás • Az ezoteri- kus megismerés] Julius Evola: A Princípiumnak és akciójának könyve (Tao t ching) • A jelenkori spiritualizmus arca és álarca (1994) René Guénon: A modern világ válsága • A kereszt szimbolikája (1995)
ARCTICUS KIADÓ A budapesti Arcticus Kiadót 2000-ben alapította Borbás Lász- ló. A kiadó éppúgy publikált a tradicionális iskola szerz it l (René Guénon, Julius Evola, Ananda K. Coomaraswamy, Frithjof Schuon, Leo Schaya, Titus Burckhardt), mint az iskolán kívüli modern szer- z kt l (Fulcanelli, Shizuteru Ueda), reneszánsz gondolkodóktól (Pico della Mirandola, Marsilio Ficino), valamint anonim szerz k- t l. Shizuteru Ueda könyve a rendkívül gazdag Eckhart-szakiro- dalom egyik legfontosabb darabjának magyar fordítása. Ficino és Pico della Mirandola köteteinek publikálásával nemcsak egy-egy fehér foltot sikerült eltüntetnie a kiadónak, hanem egyúttal – Ficino magyarországi kapcsolatai miatt – a magyar kultúrtörténeti isme- retek gazdagodásához is sikerült hozzájárulnia. Julius Evola és Titus Burckhardt hermetika-alkímiai hagyománnyal foglalkozó m veinek publikálásával a kiadó a téma két alapm vét tette köz- zé, éles fényt vetve ezzel erre a meglehet sen homályos és bizony- talan területre. A kiadónak eddig tizenöt kötete jelent meg, három sorozatban: Libri Artis Ananda Kentish Coomaraswamy: Keresztény és keleti m vészetfilozófia (2000) Titus Burckhardt: A szakrális m vészet lényegér l a világvallások tükrében (2000) Titus Burckhardt: Chartres és a katedrális születése (2001) Fulcanelli: A katedrálisok misztériuma és a Nagy M hermetikus szimbólumai- nak ezoterikus magyarázata (2001) Libri Operis Magni
32 Titus Burckhardt: Alkímia. Világkép és szellemiség (2000) Marsilio Ficino: A szerelemr l. Kommentár Platón A lakoma cím m véhez (2001) Rosarium philosophorum. A filozófusok rózsakertje (2001) Giovanni Pico della Mirandola: Heptaplus, avagy a teremtés hét napjának hét- szeres magyarázata (2002) Leo Schaya: Az ember és az abszolútum a kabbala szerint (2002) Julius Evola: A hermetikai tradíció szimbólumai, doktrínája és királyi m vészete (2007) Libri Religionis Leo Schaya: Az egység szúfí tanítása (2001) Frithjof Schuon: Az emberi állapot gyökerei (2001) Ars moriendi. A meghalás m vészete (2004) Shizuteru Ueda: Az Isten lélekben való születése és az áttörés az Istenséghez. Eckhart mester misztikus antropológiája, valamint ennek összevetése a zen-budd- hizmus misztikájával (2004) René Guénon: A nagy triád (2007) Mint ahogy a sorozatokból is látható, a kiadó könyvei három „vonzáscentrum” köré rendez dnek: az els a szakrális m vészet, a második a hermetikus-alkímiai hagyomány, a harmadik pedig a tradicionális vallástudomány. A finom ízlésr l tanúskodó, kimon- dottan tradicionális kisugárzású köteteket maga a kiadó, Borbás László tervezte, s úgyszintén írt mindhárom sorozat elé ihletett bevezetést.
CAMELOT KIADÓ A budapesti Camelot Kiadót 1998-ban hozta létre Rády Sándor Zsolt. A kiadónak eddig hat kötete jelent meg, ebb l öt a „Regulus kollekció”-sorozatban (az utolsó köteteket már a debreceni Kvint- esszencia Kiadó publikálta). Els , még a sorozaton kívüli kötete: Horváth Róbert: A politika funkciója Julius Evola életm vében (1998) A Horváth Róbert által szerkesztett „Regulus kollekció”-ban rövidebb, átlagban félszáz oldal terjedelm tanulmányok jelentek meg. E sorozatban látott napvilágot a René Guénon „el futárá- nak” tekinthet Matgioi eddig egyetlen, magyar nyelven hozzáfér- het munkája, a Taoista út, valamint Ananda K. Coomaraswamy egyik legfontosabb, „a metafizikai gyakorlat elméletét” (László
33 András) tárgyaló nagylélegzet tanulmánya, az Âki§ca a. Julius Evola: A múló ember típusa, és további tanulmányok (199?) Eckhart mester: A nemes ember kereszténysége. Öt prédikáció (1997) Matgioi (Albert de Pouvourville): Taoista út. Egybetartozó akció és reakció (2000) Ananda K. Coomaraswamy: Âki§ca a: Önmegsemmisítés (2000) Giulio Cesare Lensi Orlandi Cardini: A templomosok Baphometje Firenzében (2003)
KAIROSZ KIADÓ A Kairosz Kiadó nem tradicionális, hanem konzervatív katoli- kus kiadó, mely témáit tekintve széles spektrumban jelentet meg könyveket, els sorban azonban teológiai-filozófiai, illetve történel- mi-politikai munkákat publikál. A kiadónál jelent meg Buji Fe- renc két saját kötete (Magasles és Az elfelejtett evangélium). A tradi- cionális iskola fordítóinak közrem ködésével olyan rendkívül fon- tos kötetek jelenhettek meg e kiadónál, mint Johannes Taulert l A hazatérés útjelz i, Al-‘Arabí ad-Darqáwítól Az emlékezés rózsakert- je, valamint Angelus Silesiustól A kerubi vándor. Úgyszintén e ki- adónál jelent meg a tradicionális iskolához lazán kapcsolódó Ernst F. Schumacher Tévelyg k útikalauza cím m ve, melyet Seyyed Hossein Nasr a tradicionális szemléletbe való mindmáig legkivá- lóbb bevezet nek tekint. A kiadó tradicionális vonatkozású publikációi: Alexander Schmemann: A világ életéért (2001) Johannes Tauler: A hazatérés útjelz i. Beszédek a misztikus útról (2002) Buji Ferenc: Magasles. Esszék és reflexiók a tradíció távlatából (2003) Angelus Silesius: A kerubi vándor. Szellemi gondolat- és végrímek (2004) Al-‘Arabí ad-Darqáwí: Az emlékezés rózsakertje. A lélekvezetés szúfí tudománya (2005) Ernst F. Schumacher: Tévelyg k útikalauza (2005) Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai (2006)
KÖTET KIADÓ Noha a Szabó Attila által alapított nyíregyházi Kötet Kiadó nem tekinthet szorosan tradicionális kiadónak, bizonyos értelemben mégis a tradicionális iskola legfontosabb köteteit jelentette meg. E kiadónál jelent meg ugyanis László András els két könyve, a
34 Tradicionalitás és létszemlélet, illetve a Solum Ipsum éppúgy, mint Kaczvinszky József világviszonylatban is kiemelked három köte- tes yoga-könyvének, a Kelet világosságának reprintje; de úgyszin- tén itt jelent meg Julius Evola f m ve, a Lázadás a modern világ ellen, vagy Ramana Maharsi mind ez ideig legkiválóbb beszélge- tés-kötete, az Oltalmazó útmutatás. Ugyanakkor a Kötet Kiadó gon- dozta az els tradicionális folyóiratot, az Arkhét is. A kiadónak csupán a bibliográfiában szerepl könyveit közöl- jük. Carl Gustav Jung: Az alkímiai konjunkció (1994 – Könyvjelz Kiadó) Kaczvinszky József: Kelet világossága. I. Bevezetés a yogába (1994) Kaczvinszky József: Kelet világossága. II. Gyakorlati yoga (1995) Kaczvinszky József: Kelet világossága. III. Misztikus yoga (1995) László András: Tradicionalitás és létszemlélet (1995) Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben (1996) Julius Evola: Lázadás a modern világ ellen (1997) László András: Solum Ipsum. Metafizikai aforizmák (2000) Oltalmazó útmutatás. Srí Ramana Maharsi tanításai (2001)
KVINTESSZENCIA KIADÓ A Kvintesszencia Kiadót Baranyi Tibor Imre alapította 1996- ban Debrecenben (a kiadó els két kiadványát Kvintesszencia Könyvek néven jelentette meg). A Kvintesszencia publikálta 1998- tól 2005-ig a magyar tradicionális iskola mindmáig legkomolyabb vállalkozását, a Tradíció-évkönyvet (részletesen lásd lejjebb). Ed- dig tizenhét kötettel jelentkezett; mindenekel tt a tradicionális is- kola két leginkább meghatározó alakjától, René Guénontól és Julius Evolától jelentetett meg munkákat. Ezek közül feltétlenül kieme- lésre érdemes Guénon két beavatással kapcsolatos m ve (Megjegy- zések a beavatásról és Beavatás és spirituális megvalósítás), valamint történelembölcseleti f m ve (A mennyiség uralma és az id k jelei), továbbá a tradicionális iskola legkiválóbb praxeológiai munkája, A felébredés doktrínája Evolától. A Kvintesszencia Kiadó gondozta Frithjof Schuon legismertebb munkáját, A vallások transzcendentá- lis egységét. A kiadó profiljába tartozik a magyar szerz k m veinek publikálása is. A Kvintesszencia Kiadó jelentette meg Kaczvinsz- ky József addig még kiadatlan Hét beavatását. Úgyszintén itt jelent
35 meg Baranyi Tibor Imre számos szerteágazó témát felölel tanul- mánykötete a létrontás fejl désér l és a hagyomány örökérvény - ségér l. Erdei Zoltán és Németh Norbert monográfiája a pszeudoezotériáról illetve a buddhizmus különféle irányzatainak doktrinális és praxeológiai aspektusáról. Valamint Horváth Róbert az ind-hindu kultúra metafizikával határos rétegeit felvillantó be- számolója és László András írásos interwiev-kötete a tradíció és a metafizika szerteágazó témakörében. Julius Evola – Frithjof Schuon: Zen. A szamurájok vallása. Öt tanulmány a japán buddhizmusról (1996) Julius Evola: A megvalósítás és a halál utáni akciók. A megvalósítás útja a Mithrász-misztériumokban és a lámaizmus túlvilági tanításai (1997) René Guénon: Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmányozásához (1999) Baranyi Tibor Imre – Horváth Róbert – László András: Kard, kereszt, korona. Tradicionális tanulmányok a magyarságról (2000 – Lux Mundi) Julius Evola: A Grál misztériuma és a ghibellin birodalmi idea (2001) René Guénon: Megjegyzések a beavatásról (2002) Giulio Cesare Lensi Orlandi Cardini: A templomosok Baphometje Firenzében (2003) Julius Evola: A felébredés doktrínája. Tanulmány a buddhista aszkézisr l (2003) Kaczvinszky József: A hét beavatás • „F” napló. Meditációs könyv a naponta uralkodó szimbólumokról • Yoga aforizmák (2003) Baranyi Tibor Imre: Fejl d létrontás és örök hagyomány (2005) Németh Norbert: A buddhizmus eszméi (2005) Frithjof Schuon: A vallások transzcendens egysége (2005) Erdei Zoltán: Antispiritualitás és modern „ezotéria” (2005) René Guénon: A mennyiség uralma és az id k jelei (2006) René Guénon: Beavatás és spirituális megvalósítás (2006) László András: Tradíció és metafizika. Kérdések és válaszok (2007) Horváth Róbert: Indiai feljegyzések (2007)
NEMZETEK EURÓPÁJA KIADÓ A Sarkady István által alapított budapesti Nemzetek Európája Kiadó nem tekinthet szorosan véve tradicionális kiadónak, de számos figyelemre méltó tradicionális munkát közölt, továbbá ki- adja a Sacrum Imperiumot (az 5. számtól) valamint az Északi Ko- ronát is. Eredeti hivatásának a kiadó a XX. századi jobboldali mozgalmak bemutatását tekintette, mint ahogy az a Rády Sándor Zsolt által szerkesztett Nefelejcs Kiskönyvtár köteteib l is kit nik:
36 A tollas gárda. A nacionalizmus szellemi változatai az 1930-as évek Romániájá- ban (2001) Hungarizmus és intellektus. Válogatott tanulmányok (2001) Az antikommunista. Roman Ungern-Sternberg báróról. Válogatott tanulmányok (2002) E kiadó publikálta az egyik legalaposabb és legmegbízhatóbb kötetet a nemzetiszocializmus és az okkultizmus kapcsolatáról. Nicholas Goodrick-Clarke: A nácizmus okkult gyökerei (2003) A Nemzetek Európája Kiadó vállalta fel Julius Evola társadal- mi-politikai m veinek közzétételét. Ennek keretében jelent meg Evola fiatalkori programatikus m ve, a Pogány imperializmus, va- lamint a már érett író összefoglaló társadalombölcseleti munkája, az Emberek és romok. Julius Evola: Pogány imperializmus (2003) Julius Evola: A rasszok és a tradíció (2003) Julius Evola: Emberek és romok (2005) Julius Evola: A cinóberösvény (2006)
PERSICA KIADÓ A Persica Kiadót Budapesten 2007-ben alapította Virág László és Fröhlich-Botond Zoltán, els sorban Julius Evola még publiká- latlan m veinek kiadására. A kiadónál eddig két könyv látott nap- világot: Evolának a tantrizmust bemutató igen fontos munkája, másrészt egy, az UR Csoport, szorosabban véve azonban maga Evola által szerkesztett tanulmánykötet a mágikus szemlélet és gyakorlat témakörében. Elkerülve e területen – mely számos pon- ton átfedésben van az alkímiával éppúgy, mint az okkultizmussal – a hasonló indíttatású és tematikájú m vek szokásos zsákutcáját és kisiklásait, e különleges antológia a XX. században a szóban forgó területen alighanem egyedülállónak tekinthet komolyságát, alaposságát, hitelességét és a – f ként – európai mágikus hagyo- mány iránti elkötelezettségét illet en. Julius Evola: A hatalom yogája. Tanulmány a tantrákról (2007) Bevezetés a mágiába I. (2007)
37 SOPHIA PERENNIS KIADÓ Noha az érpataki székhely Sophia Perennis Kiadónak eddig csupán négy kötete jelent meg, mind ezek megválasztása, mind pedig megvalósításuk módja kifejezetten igényességre vall, ami éppúgy dicséri a kiadót, Orosz Mihály Zoltánt, mint a kötetek szer- keszt jét, Medve Istvánt. A kiadó els publikációja László András 1970-es években született doktori disszertációjának els tényleges kiadása: László András: A mindenség fénye az emberben (2004) Emellett – a „Libri traditionis perennis” sorozat keretén belül – olyan fontos kötetek jelentek meg a kiadó gondozásában, mint Ananda K. Coomaraswamy utolsó és talán legnehezebb m ve, az Id és örökkévalóság, vagy Titus Burckhardt egyik els munkája, a szúfizmust egyedülálló világossággal bemutató Bevezetés a szúfi doktrínába. Ananda K. Coomaraswamy: Id és örökkévalóság (2004) Titus Burckhardt: Bevezetés a szúfi doktrínába (2005) Frithjof Schuon: Szufizmus: Fátyol és Kvintesszencia (2006)
STELLA MARIS KIADÓ A Bódvai András által vezetett budapesti Stella Maris a Kötet Kiadó mellett a leghosszabb múltra visszatekint tradicionális ki- adó. 1994 és 1996 között hat kötetet publikált, ezek között két tra- dicionális „áthallású” regényt, és egy Shakespeare-r l szóló mo- nográfiát. Legels – és ennek az id szaknak a legjelent sebb – publikációja egyértelm en Titus Burckhardt Kristályparadicsoma volt, a mór kultúrának ez a mintaszer , er sen tradicionális áthatottságú bemutatása. Titus Burckhardt: Kristályparadicsom. Iszlám tradíció a mór kultúrában (1994) René Guénon: Dante ezoterizmusa • Szent Bernát (1995) Titus Burckhardt: Muszlim asztrológia, avagy szellemi kulcs a Muhjiddin Ibn Arabí-féle‘ muszlim asztrológiához (1995) Martin Lings: Shakespeare titka (1995) Edward Bulwer-Lytton: Leila, avagy a félhold bukása (1996) Mircea Eliade: Honigberger doktor titka (1996)
38 A Kiadó 1997 és 2000 között jelentette meg az „Athanor köny- vek” zsebkönyvsorozat hét kötetét – hét szerz t l. A hét szerz közül hatnak e kiadó közölte el ször m vét magyar nyelven. Ezek közül mindenképpen említésre érdemes Jean Robin könyve az UFO-jelenségr l, mely az „alkalmazott tradicionalitás” szép pél- dája, valamint Hubert de Mirleau könyve a demokrácia elkerülhe- t ségének illetve elkerülhetetlenségének kérdésér l. A kiadó két legjelent sebb publikációja azonban Gaston Georgel rendkívül alapos monográfiája a kozmikus ciklusok tradicionális tanáról, valamint Ramana Maharsi kötete, a Nyílegyenes ösvény. Jean Robin: Az UFO-jelenség, avagy a nagy paródia (1997) Luc Benoist: Az ezoterizmus (1998) A nyílegyenes ösvény. Ramana Maharsi tanításai (1998) Julius Evola: Orientációk (1998) Hubert de Mirleau: Fatalitás-e a demokrácia? (1999) Gaston Georgel: Az emberiség négy korszaka. A kozmikus ciklusok tradicionális doktrínájának bemutatása (2000) Ernesto Milá: Nácizmus és ezoterizmus (2000)
UR KÖNYVKIADÓ ÉS MULTIMÉDIA STÚDIÓ A nyíregyházi Kötet Kiadóból kinöv budapesti UR Könyvki- adót 1997-ben alapította Radics Róbert, Szabó Attila és Illés Gá- bor. El re jelzett terveivel ellentétben a kiadó sajnálatos módon csupán három könyvet jelentetett meg, viszont ezek között van Julius Evola egyik legkiválóbb munkája, A szexus metafizikája, va- lamint a zen-spiritualitás talán legjobb európai ismer jének, Eugen Herrigelnek a m ve, A zen-út. Viktor E. Frankl: Orvosi lélekgondozás. A logoterápia és az egzisztencia-analízis alapjai (1997) Eugen Herrigel: A zen-út (1997) Julius Evola: A szexus metafizikája (2000)
A MAGYAR TRADICIONÁLIS ISKOLA PERIODIKUMAI
ARKHÉ
39 A rendszertelen id közökben megjelen Arkhé a tradicionális iskola legels saját folyóirata. A folyóiratnak csupán három száma jelent meg, viszont els számának volt egy új, átdolgozott kiadása is. Noha az eredeti els szám kiadójaként a Hyperion, az átdolgo- zott els szám kiadójaként a Perennis Kiadó, a második szám ki- adójaként pedig az Editio Arkhé van feltüntetve, ezek valójában mind a nyíregyházi Kötet Kiadót takarják, mely ilyen módon mind a négy szám kiadójának tekinthet . A folyóirat szerkeszt i László András és Szongott Rudolf, felel s szerkeszt je Szongott Rudolf volt. A felel s szerkeszt nek és a felel s kiadónak, Szabó Attilának az érdeme, hogy – a kezdeti gyermekbetegségek után – egy klasszi- kus szépség folyóirat született, melynek a belívjeit bordázott, víz- jeles chamois papírra nyomták. Az els és a második szám tipográ- fusa Szosznyák Vince, a harmadik és az els , átdolgozott szám tipográfusa pedig Illés Gábor volt. Mindegyik szám tematikus szám: az els a „Mi a »tradíció«, a második a „Tér, id , öröklét”, a harma- dik pedig a „Játék és m vészet” témáját járta körül. A folyóirat a tradíció politikai aspektusát mell zve annak metafizikai és kultúr- történeti vonatkozásaira összpontosította figyelmét, és többek kö- zött olyan fontos tanulmányokat jelentetett meg, mint Ananda K. Coomaraswamytól „A védánta és a nyugati hagyomány”, René Guénontól „A Középpont ideája az antik tradícióban”, Julius Evolától „A tér civilizációja és az id civilizációja” vagy László Andrástól a „Tér – Id – Szubsztancia”.
AXIS POLARIS. TRADICIONÁLIS TANULMÁNYOK Az eleinte négyhavonta, kés bb rendszertelen id közönként megjelen Axis Polaris kiadója a Stella Maris, két szerkeszt je pe- dig Bódvai András (felel s kiadó) és Virág László, aki egyúttal – az utolsó szám kivételével – felel s szerkeszt je a folyóiratnak. Eddig nyolc száma jelent meg. Mivel sem politikai-metapolitikai, sem történelmi írások nem kapnak benne helyet, az összes tradicioná- lis folyóirat közül talán az Axis Polaris tekinthet a legtisztábban metafizikai jelleg nek. Az ilyen módon homogén és kiegyenlített, s ugyanakkor magas színvonalú folyóiratban a tradicionális iskola
40 külföldi és magyar képvisel inek egyaránt jelentek meg írásai. Külön említésre érdemes a több számon is áthúzódó diszkusszió a „beavatás” témájáról, illetve a beavatáshoz kapcsolódó „regularitás” és „irregularitás” fogalmáról (Julius Evola, René Guénon, Virág László, Horváth Róbert és László András), a sokféle alanyiság kér- désér l (Frithjof Schuon és László András), valamint az advaita védántáról (Julius Evola és René Guénon). Ugyancsak említésre méltók azok a tanulmányok, amelyek a m vészet illetve a morali- tás kérdéskörét járják körül. Nyolcadik – ez idáig utolsó – száma a buddhista meditáció témájában közöl tanulmányokat. Éppen ki- egyenlített és magas színvonala miatt nehéz lenne kiemelni egy- egy tanulmányt az Axis Polarisból, mégis talán Seyyed Hossein Nasr egyszerre esszenciális és szép tanulmánya, az „Öntudat és tökéle- tes önazonosság” említhet meg, valamint László András alapvet jelent ség tanulmánya, „Az askçsis gnoiçtikç mibenléte és alapja”. Az Axis Polaris olyan személyiségekt l tett hozzáférhet vé fordítá- sokat, mint Jakob Böhme, Plutarchosz, Srí Rámakrisna és Johannes Tauler.
ÉSZAKI KORONA. ULTRAJOBBOLDALI-ULTRAKONZERVATÍV POLITIKAI, POLITOLÓGIAI, TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT A 2003 januárjában alapított, kéthavonta megjelen , budapesti kiadású Északi Korona a magyar tradicionális iskola szélesebb ol- vasóközönséghez szóló politikai, történelmi és kulturális folyóira- ta. F szerkeszt je Horváth Róbert, szerkeszt bizottságának elnö- ke Virág László, felel s szerkeszt je Rády Sándor Zsolt, f munka- társa és szerkeszt ségi f tanácsosa Baranyi Tibor Imre. Szerkeszt bizottságának tagjai Ferenc Ern , Franco de Faxino, Turóczy Ferdinánd, Bánóczy Ágoston, Zólyomi Gusztáv és Sántha Dávid. Desuperadvisora, a szerkeszt bizottság örökös alapító díszelnöke, a folyóirat kiadásának felel s kezdeményez je László András. A folyóiratot – Fröhlich-Botond Zoltán elindító támoga- tása után – a Nemzetek Európája Kiadó adja ki. Az Északi Korona jelenleg (2007) a magyar tradicionális iskola
41 egyetlen rendszeresen megjelen periodikája (fennállása alatt a Tradíció-évkönyv is hasonlóképpen rendszeresen jelent meg). Épp- úgy közöl nagyobb lélegzet történelmi-eszmetörténeti-tudomá- nyos-politikai tanulmányokat, mint esszéket vagy kisebb cikkeket, elvi és aktuálpolitikai írásokat. Amiket mindenekel tt ki kell emelni ezek közül, azok László András nagylélegzet politológiai- metapolitológiai tanulmányai: „Ember, társadalom, állam”, „Meg- sz n állam, megsz n társadalom, megsz n ember”, „Konzer- váció és tradíció”, „A magyarországi kommunizmus genezise”, „Imperium traditionale – Res publica hodierna”, „A democratia mint a daemonocratia el foka”, „Civitas dei – Civitas diaboli”, „Tradicionalitás az antitradicionalitás körében”, „Az individuali- tás és a szocialitás viszonya”, „A harc és a küzdelem metafizikai alapjai az uralom és a hatalom vonatkozásában” etc. Továbbá az Északi Korona közli Németh László Levente sodró erej esszéit („Éltet halál”, „Tekintet nélkül a veszteségekre”, „Óra a temp- lomtoronyban”, „Az, amit hátországnak hittünk”, „Conservatio ultimae”, „Háromszázhatvan fokos fordulat” etc.). Tanulmányo- kat közölt a folyóirat a XX. század egyik legkülönlegesebb n alak- jától, Savitri Devit l, aki a hitlerizmust és hinduizmust egyesítette magában. Figyelemre méltó tanulmányok jelentek meg a termé- szettudományról általában (Szmorad Csaba, Jeszenszky Ferenc), az evolucionizmusról (Virág László, Jeszenszky Ferenc, Zólyomi Gusztáv), a statisztikáról (Szmorad Csaba), valamint a vadászat- ról (Doman Imre, Baranyi Tibor Imre). S végül, de nem utolsósor- ban meg kell említeni Julius Evola éppen annyira mélyreható és radikális, mint amennyire tárgyszer és kiegyensúlyozott tanul- mányait.
HUNNIA. A MAGYAR SZELLEM ÖNVÉDELME A Hunnia politikai, történelmi, kulturális folyóirat. Kiadója és f szerkeszt je Kunszabó Ferenc. A Hunnia jobboldali beállítottsá- ga miatt volt alkalmas és kész arra, hogy a tradicionális iskola kép- visel i publikáljanak benne, noha ezeknek a publikációknak csak egy része volt politikai jelleg . E folyóiratban mindenekel tt Lász-
42 ló Andrásnak és Baranyi Tibor Imrének jelentek meg tanulmá- nyai, de egy-egy tanulmánnyal Horváth Róbert és Buji Ferenc is képviselte benne a tradicionális iskolát. Baranyi Tibor Imre hét részb l álló tanulmánysorozata, „A metafizikai hagyomány” a tra- dicionális iskola doktrínájának szisztematikus bemutatására tett kísérletet. Úgyszintén Baranyi Tibor Imre közölte a Hunniában René Guénon A modern világ válsága cím könyvének négy fejeze- tét.