Q;;Heg{Qyalgxchange
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
q;;he g{qyalgxchange Theatre Company VENDÉGJÁTÉKA 1978. október 19, 20, 21-én este 7 órakor a FŐVÁROSIOPERETTSZíNHÁZBAN SHAKESPEARE: , TELI REGE Zene: Koreográfia: ANTHONY BOWLES MICHELE HARDY Díszlet- és jelmez: Fényhatások: PETER B'ENNION MICHAEL WILLIAMS Hanghatások: TIM FOSTER és GEORGE GLOSSOP ,. Rendező: BRAHAM MURRAY A vendégjátékot a British Council és az Interkoncert szervezte. Szereplők Leontes, Szicília királya James Maxwell MamiIlius, a fia ... Sarah Webb CamilIo Jeffrey Wickham Antigonus Morris Perry szicíliai nemesurak Cliomenes, Peter Guinness Dion Paul Clayton Polixenes, Bohémia királya John Turner Florizel, a fia Richard Durden Archidamus, bohémiai nemesúr Peter Guinness Greg pásztor, akit Perdita atyjának vélnek Harold Goodwin I I Bangó, a fia ... lan Hastings • Autolycus, csavargó Harry Landis Hajós ... Keith Taylor Tömlöcőr Keith Taylor Hermione, Leontes felesége Helen Ryan Perdita, Leontes és Hermione lánya Jacqueline Tong Paulina, Antigonus felesége ... .. Dilys Hamlett Emilia, Hermione udvarhölgye Angela Rooks Philippa Howell Mopsa, Dorcas parasztlányok Chloe Sciennon Knight Moritell, Keith Taylor. Főurak, nemesurak, hölgyek, tisztek, Nicolas Gecks, Peter Guiness szolgák, pásztorok és pásztorlányok Jon Glentoran Történik részint Szicíliában, részínt Bohémiában. , THE ROYAL EXCHANGE THEATRE COMPANY MANCHESTER A színház jelenlegi társulatának "őse" az az együttes, amely 1959-ben a lan- da ni Lyric Theatre-ben több darabot mutatott be és olyan rendezőkkel, terve- zőkkel és színészekkel büszkélkedett, akik Michel Sein-Denis keze alatt nőttek művésszé és tanultak az Old Vic lsl.olójóbc n. Mindenféle anyagi támogatás nélkül izgalmas előadásokat tudtak teremteni, elsősorban európai drámaírók műveiből, mint Büchner vagy Strindberg. A rnúsornok már csak azért is ~ikere volt, mert Angliában abban az időben nemigen nyúltak az európai klcssziku- sokhoz. A színészeket is igen nagyra értékelte a kritika, többek között Patrick Wym<,rkot, Mai Zetterlinget és Rupert Daviest. A vállalkozás kilenc további éven keresztül virágzatt, 1962/63-ban a társulat az Old Vic-ben, a Nemzeti Színházban, a Royal Shakespeare Companyban, volc- mint a West End különböző produkcióiban működött közre és vett részt számos televíziós adásban és filmben. A színészek közül nem egy, ebben az időszok- ban tett szert országos és nemzetközi hírnévre: Michael Elliott, James Maxwell, Casper Wrede, Richard Pilbrow, Richard Negri. Egyre sürgetőbbnek érezték, hogy saját színházat kellene alapítaniok'! 1968-ban a manchesteri University Theatre-ben mutatkoztak be, mint a ,,69 Theatre Company." Manchesterben abban az időben nem volt állandó színházi együttes, jóllehet lakóinak száma elérte a három milliót. Ekkor csatlakozott a társulathoz a manchesteri Braham Murray, aki az oxfordi egyetemen kezdte pályafutását. Manchesterben- csak 20 hétig tartott a vendégszereplés, utána a többség ismét szétszóródott, hogy különböző londoni produkciókban vegyen részt. A 21 előadásból hetet átvittek londoni színházak- ba is. A színvonalat az előadásokban résztvevő néhány színész neve is fémjelzi: Tom Courtenay, Wendy Hiller, Vanessa Redgrave, Paul Scofield, Juliet Mills, Edward Fox. A manchesteri városi tanács nem tudott pénzt adni új színház építésére, azonban a társulat néhány támogatója és barátja mindent elköve- tett, hogy megoldást találjon. Igy vetődött fel a régi "gyapot-tőzsde" épü- lete, amelyet még az ipdri forradalom idején építettek és idővel Nagybritannia ósznknvuqct! textllkereskedelrnl központja lett. Ezt az épületet többszöri át- alakítás után 1968-ban bezárták, mivel már nem tudták mire használni a már- vány oszlopsorral ékesített, közel két hektár nagyságú termet, amelyet, egy dómnak is díszére váló kupola fedett. Ez lett a színház ideiglenes otthona, majd 1973-ban a város hozzájáru It, hogya nagy csarnokot beépítsék. Négy hét alatt elkészült a "sátorszínház," 430 személyt befogddó patkó alakú néző- térrel. Nemsokára lebontották a "sátrat" és végre megkezdő'~hetett az óllcndó színház lelépítése. Ehhez jelentékenyen hozzójárult a "sátorszínház" sikere és bevétele, valam'nt a társadalmi testületek és vállalatok adományai. ,'. ;- Az építkezéseket: RICHARD NEGR. a társulat egyik művészeti vezetője irányította. A nagy csarnok- bon, részben felfüggeszte<tek, részben felállítottak egy torta szeletekre emlé- keztető nézőteret, amely teljesen körbe fogja a színpadporondot. A földszínten hat sor van, az erkélyeken pedig két-két sor, de egyetlen ülés sincs 9 méternél távolabb a színpadtóI. Ez az új nézőtér csupa acél és üveg, 740 személy be- fogadására képes, az ezt körülölelő eredeti csarnokban pedig hang- és világí- tási effektusok berendezésére jut hely. A földszinti ülések kiemelhetők, a'z egész játéktér ilymódon átalakítható. A nagy csarnokba hét ajtó vezet, amelyeket nemcsak a kőzönséq használ, de a színészek és a műszak is, mivel a porondon nincs takarás, amely mögött jelenésükre várakozhatnónak. A gyapo>tőzsdére utalva, o színház meglartotto nevében a "tőzsde" kifejezést, így lett Royal Exchange Theo tre, amely Nagybritannia legnagyobb körszínháza. 1976. szepternber 15-én Lord Olivier, azaz Laurence Olivi er avatta fel. Azóta 18 darabot mutatqJ:t be o társulat, klasszikusokat, moderneket, sőt zenés játé- kokat is. Amikor a színház vendégjátékra utazik, oz épületet hangversenyekre, irodalmi estekre hasznólják, illetve a nagy csarnokban kiállításokat rendeznek • .," MICHAEL ELLlOTT A Royal Exchange Theatre Company állandó művészeti vezetője, igaz- gatója. Már 1959-ben is a társulattal dolgozott, majd az Old Vic és a Nemzeti Színház rendezője lett. Éveken keresztül dolgozott Nagybritannia Művészeti Tanácsának drámai osztályán és tagja volt az új Nemzeti Szín- ház építkezéséhez kirendelt tanácsadó testületnek. A 69 Theatre Company-nál olyan művészeket rendezett, mint Tom Courtenay-t a Peer Gyntben, James MaxwelIt a Viharban, más színházi produkciókban pedig többek között Vanessa Redgrave-t az Ahogy tetszik-ben, Albert Finney-t és Maggie Smith-t a Júlia kisasszony-ban. BRAHAM MURRAY 21 éves korában mint társszerző és rendező vett részt a Comedy Theatre ••Hajtsd le a fejed és halj meg" című produkciójában, amely megnyerte a kritikusok díját és meghívást kapott f':!ew Yorkba is. Különböző vígjátékokat és revűket rendezett, majd a Century Theatre, később a 69 Theatre Company művészeti vezetője lett. Számos modern darabot és zenés játékot rendezett, ,~ amellett különböző színházaknál vendégként klasszikusokat is. A Téli regét először 12 évvel ezelőtt rendezte. A londoni Színház és Zeneművészeti Akadé- mia, valamint még másik két színházi iskola tanára Rendszeresen ír kritikákat és a Royal Exchange Theatre Company egyik művészeti igazgatója. JAMES MAXWELL A Royal Exchange Theatre Company egyik. művészeti igazgatója, veze- tő színésze. Amerikában született, 1950-ben került Angliába, ahol az Old Vic színházi iskolájában tanult. Rendezte Tom Courtenay-t, Albert Finney-t, lefordította Brecht Danton halála c. művét és számos színpadi, film- és televíziós szerepet játszott, többek között a VII. Henrik főszerepét a BBC sorozatába n. A Téli regét Shakespeare mór "öreg" korában, a 40. évén túl írta. Érthető, hogy nosztalgiával fordul gyermekkorának emlékei felé és szívesen emlékezik a falusi élet örömeire, Valamiféle megbékélés jellemzi a drámaköltőt és magát a darab konfliktusát is. Míg a féltékenység az Othelloban végzetes szenve- ,déllyé hcolmo sodott, addig itt csak egy mozzanat a mese bonyodalmában. A dráma tula]donképen szelíd derűvel ér 'léget. A tragikus bonyodalmat fel- építő három felvoná st képzeletbeli szünet váltja fel, ami után eljutunk a ki- békítő megoldáshoz. Időközben felnő a csecsemőkorában halálra szánt kiróly- lány, és aggastyánná lesz a bánat súlya alatt megtört apa. A harmadik felvonás után tehát színpadra lép az Idő, mint kar, és bejelenti, hogy közben elmúlt 16 év. Az utolsó két felvonás ezútán romantikus vígjátékba vált ót, szinte feledve a tra,gikusan induló cselekményt, amelynek megoldása olyan, mint a mesében. Az 1610 táján írt színmű Greene: P,~ndos~o címü regényét G,JlgoL~a ~e:.;~iom- tatásban először 1623-ban jelent meg, a budapesti Nemzeti Színház pedig 1865-ben mutatta be először, Szász Károly fordításában. '\ 78 4940 - fnyv 1 .