Magyar Afrika Társaság African-Hungarian Union Ahu
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ----------------------------------------------------------------------------------- BAJKÓ, Bálint A német császárság afrikai gyarmatosításának kudarca / The failure of the African colonization of the German Empire Eredeti közlés /Original publication: szakdolgozat, 2011, Pázmány Péter Tudományegyetem, 85 old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.002.641 Dátum/Date: 2017. november / november 21. filename: BAJKObalint_2011_NemetCsaszGyarm Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BAJKÓ, Bálint: A német császárság afrikai gyarmatosításának kudarca / The failure of the African colonization of the German Empire, AHU MATT, 1– 87. old., No. 000.002.641, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, az afrikai német gyarmatosítás sikertelensége, történelmi elemzés African studies in Hungary, the failure of the German colonialism in Africa, historical analysis ---------------------------------------------------------------------------- AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- 2 Bajkó Bálint DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African- Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet A Német Császárság afrikai gyarmatosításának kudarca Témavezető: Dr. Forgó András, egyetemi adjunktus A szakdolgozat készítője: Bajkó Bálint, Történelem – Német nyelv és irodalom Piliscsaba, 2011.04.15. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. A gyarmatosításról általában 6 2.1. A nagy földrajzi felfedezések 6 2.2. Az imperializmus 6 2.3. Kolonializmus 7 2.4. Gyarmatbirodalmak 8 2.5. „Scramble for Africa” 8 3. A gyarmati hatalommá válás útján 10 3.1. A korai, gyarmatszerzésre tett kísérletek 10 3.2. Német felfedezők Afrikában 11 3.3. A gyarmati expanziót propagáló publicisták és érveik 12 3.4. Gyarmati egyesületek 15 3.5. A keresztény misszió szerepe 15 3.6. Kereskedők és bankárok 17 4. Gyarmatszerzés 19 4.1. Bismarck és a gyarmatok 19 4.1.1. Az elutasítás okai 19 4.1.2. Bismarck pálfordulása 20 4.1.3. Bismarck elképzelése a német gyarmatokról 21 4.2. Az első területek megszerzése 22 4.2.1. A Szamoa-előterjesztés 22 4.2.2. A nyugat-afrikai védnökségek 22 4.2.3. A berlini Kongó konferencia 24 4.2.4. Kelet-Afrika – Carl Peters konkvisztádori szerepe 25 4.3. A Helgoland-Zanzibár szerződés 28 5. A gyarmatok igazgatása 30 5.1 A közvetlen igazgatás bukása 31 5.2. A gyarmatok jogi helyzete 31 5.3. Az igazgatás központi szervei 31 5.4. Az igazgatás helyi szervei 32 5.5. Az „indirect rule” 32 5.6. A Schutztruppe 33 6. Az 1890 és 1914 közötti események 35 2 6.1. II. Vilmos és a „Weltpolitik” 35 6.2. A parlamenti pártok és a gyarmatosítás 35 6.3. A gyarmatok fejlődése 36 6.3.1. Togo 37 6.3.2. Kamerun 39 6.3.3. Német Délnyugat-Afrika 40 6.3.4. Német Kelet-Afrika 42 6.4. Botrányok és kritika 43 6.4.1. Botrányok a gyarmatokon 43 6.4.2. A gyarmatosítás kritikusai 43 6.5. A nagy felkelések 45 6.5.1. A hererók és namák lázadása Német Délnyugat-Afrikában 46 6.5.2. A maji-maji-felkelés Német Kelet-Afrikában 48 6.6. Dernburg reformkísérlete 50 7. Az afrikai gyarmatbirodalom bővítésének terve 51 7.1. A búr köztársaságok kérdése 51 7.2. A portugál gyarmatok esetleges felosztása 52 7.3. A marokkói kérdés 52 8. Az első világháború 54 8.1. A gyarmati törekvések szerepe a háború kitörésében 54 8.2. Az Európán kívüli hadszínterek 55 8.3. Gyarmati hadicélok 56 8.3.1. Az antant tervei 56 8.3.2. A német tervek 56 8.4. A gyarmati hadseregek, a gyarmati háborúról alkotott elképzelések 57 8.5. Hadi események 59 8.5.1. Az Afrikán kívüli gyarmatok gyors eleste 59 8.5.2. Togo elfoglalása 59 8.5.3. Harci cselekmények Német Délnyugat-Afrikában 60 8.5.4. Kamerun elfoglalása 61 8.5.5. Lettow-Vorbeck háborúja Német Kelet-Afrikában 62 8.6. Békeszerződés, a mandátumrendszer létrehozása 65 8.7. Utóélet 66 9. Összegzés 67 3 10. Bibliográfia 69 10.1. Forráskiadványok 71 10.2. Internetes forráskiadványok 71 10.3.Felhasznált források 72 10.4.Szekundér irodalom 72 11. Mellékletek 73 11.1. Intézmények, Társaságok 73 11.2. Fehér lakosok száma a német gyarmatokon 75 11.3. A gyarmatok részesedése a német külkereskedelemből 75 11.4. Gyarmatbirodalmak a háború előtt 75 11.5. Gyarmati tisztviselők 76 11.6. Zászlók 78 11.7. Térképek 79 11.8. Képek 80 12. Nyilatkozat 84 4 1. Bevezetés Dolgozatom célja a Német Császárság afrikai gyarmatosításának bemutatása, és ezen keresztül azon tézis bizonyítása, miszerint ez a vállalkozás súlyos kudarc volt a birodalom számára. Bár egyes német államok, mint ahogy arról röviden szólni fogok, már korábban is kísérletet tettek a gyarmati küzdelembe való bekapcsolódásra, de komoly lehetőségei ezen a téren csak az 1871-ben létrejövő Német Császárságnak voltak. A korábbi kereskedelmi és missziós kapcsolatokra épülő formális gyarmatszerzés 1884-ben indult meg. A németek gyarmatokat szereztek Kínában, a csendes-óceáni szigetvilágban és Afrikában, és ez által a világ harmadik számú gyarmati hatalmává váltak, Nagy-Britannia és Franciaország után. Dolgozatom, néhány említésszerű kitekintéstől eltekintve, az afrikai kontinensre koncentrál, mivel a megszerzett területek súlypontja itt feküdt. Az egykori afrikai német gyarmatok a mai Kamerun, Tanzánia, Ruanda, Burundi, Togo és Namíbia (eltekintve a Cethal-öböltől) területét fedik le, illetve kis részben a mai Ghána, Nigéria, Mozambik, Csád, Közép-Afrikai Köztársaság, Gabon és a Kongói Köztársaság területét alkotják. Dolgozatomat egy általános, a gyarmatosítás lényegét röviden összefoglaló bevezetővel kezdem, majd a korábbi német kísérleteket vázolom, ezután a fentebb említett afrikai területek megszerzését, igazgatását, fejlődését és elvesztését kívánom vázolni, és azokon keresztül kísérlem meg bemutatni, hogyan hiúsultak meg a németek gyarmati ábrándjai. Kiindulási alapként azokat a célokat vettem, amelyeket maguk a német imperializmus elindítói, propagandisták, publicisták, politikusok és befektetők fogalmaztak meg. A nagyra törő gazdasági, kül- és belpolitikai, demográfiai és ideológiai elképzelések véleményem szerint nem teljesültek. Ezt a feltételezést kívánom bebizonyítani, illetve ennek okait és körülményeit fogom az alábbiakban felvázolni. A téma a német és angol nyelvű szakirodalomban jól feldolgozott. Természetesen elsősorban a német kutatók érdeklődésének áll homlokterében. Számos kiemelkedő történész foglalkozott már a német gyarmatosítással, mint például Hans-Henning Gerlach, Winfried Speitkamp, Horst Drechsler, Willibald Gutsche, Helmuth Stoecker vagy Wolfgang Mommsen. A legújabb, az eddigi eredményeket a tudomány jelen állásán összefoglaló monográfiák Horst Gründer nevéhez köthetők, de számos fiatal kutató dolgozik a témában még meglévő fehér foltok eltűntetésén. Mivel a téma magyar viszonylatban alig ismert, és csak igen kevés publikáció foglalkozik vele, úgy gondolom, érdemes és legitim foglalkoznom vele. 5 2. A gyarmatosításról általában 2.1. A nagy földrajzi felfedezések A nagy földrajzi felfedezések során a technikai fölényben lévő európaiak más kontinensekre hajóztak, fokozatosan megismerve az eddig ismeretlen világokat. Az Európán kívüli világ felfedezését a portugál és spanyol zászló alatt hajózó kalandorok kezdték meg a XV. században, de hamarosan más nemzetek is csatlakoztak hozzájuk (hollandok, angolok, franciák).1 A felfedezéseket elsősorban gazdasági okok motiválták. A felfedezők új útvonalat kerestek a távol-keleti kereskedelem bonyolítására (mivel azt az oszmán expanzió elzárta), illetve gazdag, vagy gazdagnak hitt új területek kincseit akarták megszerezni (fűszerek, arany, fekete rabszolgák). Az európaiak így a legtöbb területen megelégedtek a part menti kolóniák létrehozásával, amelyek biztosították kereskedelmi érdekeiket, többnyire a helyi elit közvetítésével.2