Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Sárospatak Környéki Nagygombák Fungisztikai, Ökológiai És Természetv

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Sárospatak környéki nagygombák fungisztikai, ökológiai és természetvédelmi jellemzése Doktori értekezés Egri Károly Budapest 2009 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA……………………………………... 1 2. CÉLKITŰZÉSEK…………………………………………………………………….. 2 3. TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK, A VONATKOZÓ SZAKIRODALOM ISMERTETÉSE…... 3 3.1. Fás társulások gombavilágának kutatása Közép-Európában…………....... 3 3.2. Nagygomba-mikológiai vizsgálatok Magyarország középhegységi erdőiben és néhány időszakos vízborítású területén ………………............4 3.3. Nagygomba-mikológiai kutatások Zemplénben és környékén…………… 6 3.4. A nagygombák védelme az EU országaiban és hazánkban……………….. 8 3.5. Mikológiatörténeti vonatkozások …………………………………………… 9 3.5.1. Hazslinszky Frigyes élete és munkássága ………………………………… 9 3.5.2. Szemere László élete és munkássága……………………………………..... 11 3.6. Etnomikológiai érdekességek Zemplén népi táplálkozási hagyományaiban…………………………………………………………….. 12 3.6.1. A leggyakrabban gyűjtött fajok ……………………………………………. 12 3.6.2. A gombák tartósítása, fogyasztása…………………………………............. 13 4. ANYAG ÉS MÓDSZER……………………………………………………………... 14 4.1. Az 1. célkitűzéshez ( Mikológiai adatgyűjtés – rendszertani értékelés)……. 14 4.2. A 2. célkitűzéshez (Ökológiai-társulástani értékelés)……………………… 15 4.3. A 3. célkitűzéshez (Természetvédelmi, gyógyászati értékelés)……………... 15 4.4. Zemplén rövid földrajzi, éghajlattani és növényföldrajzi bemutatása.......... 16 4.4.1. A Zempléni-hegység geológia és meteorológiai sajátságai......................... 16 4.4.2. A Zempléni-hegység cönológiai és florisztikai jellemzői………………….. 17 4.4.3. A Bodrogköz geológiai, meteorológiai és cönológiai viszonyai…………... 18 4.5. A folyamatosan megfigyelt élőhelyek ökológiai és cönológiai jellemzése…. 19 4.6. Egyéb megfigyelt területek rövid bemutatása………………………………..21 5. AZ EREDMÉNYEK, ADATOK ISMERTETÉSE………………………………………… 24 6. ÉRTÉKELÉS, AZ EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA……………………………………. 46 6.1. Az adatok rendszertani értékelése (1. célkitűzés) …………………………..46 6.2. Ökológiai, társulástani értékelés (2. célkitűzés) …………………………....52 6.2.1. A környezeti viszonyoknak a vizsgált területek nagygombavilágára gyakorolt hatása ……………… .................................................................52 6.2.2. A vizsgált élőhelyek nagygombavilágának főbb jellemzői, összehasonlításuk a környezeti tényezők ismeretében …………………….54 6.2.3. A fajok életforma szerinti megoszlása, összefüggésben az élőhelyek sajátságaival……………….. ......................……………………57 6.2.4. A megfigyelt élőhelyek nagygombavilágának szimilaritása ………………. 60 6.2.5. Hasonlóságok és különbségek a Zempléni-hegység és az Északi- középhegység egyéb területeinek fungájában………………. ..…………… 63 6.3. Természetvédelmi, gyógyászati értékelés – összefüggésben a hazai Vörös Listával (3. célkitűzés) ………………………………………………... 65 6.3.1. Vörös listás és védett taxonok előfordulása Zemplén területén……………65 6.3.2. A veszélyeztetett nagygombafajok előfordulása a vizsgált élőhelyekeken …66 6.3.3. A vörös listás fajok megoszlása életformájuk szerint ………………...…... 69 6.3.4. További adatok néhány védendő nagygombafaj előfordulásáról………… 70 6.3.5. A helyi nagygombavilágot veszélyeztető antropogén hatások és kiküszöbölésük javasolt módjai ………………... ………………………. 76 6.3.6. A gombavédelem és az erdőművelés kapcsola ……………….. …………..79 6.3.7. A megfigyelt fajok gyógyászati jelentősége ………………..…………........80 7. ÖSSZEFOGLALÁS…………………………………………………………………….83 7.1. Rendszertani értékelés ……………………………………………………… 83 7.2. Ökológiai-társulástani értékelés……………………………………………. 83 7.3. Természetvédelmi értékelés…………………………………………………..84 8. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK, JAVASLATOK……………………………………. 86 SUMMARY……………………………………………………………………………… 87 IRODALOMJEGYZÉK…………………………………………………………………… Mellékletek (térképek, fotók) A doktori iskola megnevezése: Kertészettudományi Doktori Iskola tudományága: Növénytermesztési és kertészeti tudományok vezetője: Dr. Tóth Magdolna egyetemi tanár, DSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék Témavezető: Dr. Rimóczi Imre egyetemi tanár, DSc Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék A jelölt a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Szabályzatában előírt valamennyi feltételnek eleget tett, az értekezés műhelyvitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, azért az értekezés védési eljárásra bocsátható. .................................................. .................................................. Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása A Budapesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tanács 2008. december 9-i határozatában a nyilvános vita lefolytatására az alábbi Bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: Elnöke Balázs Sándor, MHAS, BCE Tagjai 1. Slezák Katalin, CSc, BCE 2. Győrfi Júlia, PhD, BCE 3. Kereszty Zoltán, CSc 4. Isépy István, CSc Opponensek 1. Szántó Mária, CSc 2. Lenti István, CSc, Nyíregyházi Főiskola Titkár Slezák Katalin, CSc, BCE PhD School Name: Doctoral School of Horticultural Sciences Field: Crop Sciences and Horticulture Head of Ph.D. School: Prof. Dr. Magdolna Tóth Doctor of the Hungarian Academy of Sciences Head of Department of Fruit Sciences CORVINUS UNIVERSITY OF BUDAPEST, Faculty of Horticultural Sciences Supervisor: Prof. Dr. Imre Rimóczi Doctor of the Hungarian Academy of Sciences Head of Department of Botany CORVINUS UNIVERSITY OF BUDAPEST, Faculty of Horticultural Sciences The applicant met the requirement of the PhD regulations of the Corvinus University of Budapest and the thesis is accepted for the defence process. ............................................... ............................................... Head of Ph.D. School Supervisor 1. BEVEZETÉS, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Sárospatak – a „Bodrog-parti Athén” – elsősorban történelméről, iskoláiról és egyéb kultúrtörténeti vonatkozásairól nevezetes. Kevéssé ismert, hogy a várost körülvevő, természeti szépségekben bővelkedő vidék nagygombái szintén figyelmet érdemelnek. A Hegyalja, a Zempléni-hegység és a Bodrogköz találkozásánál fekvő – elsősorban fás – társulások fungisztikai szempontból is érdemesek a vizsgálódásra. A gombák diákkoromtól fogva érdeklődésem középpontjában állnak, gimnazistaként is gyakran tettem gyűjtőkörutakat a környéken. Egyetemi szakdolgozatomat szintén a környék nagygombáival kapcsolatban írtam. Már akkor feltűnt, hogy ehhez – legalábbis akkoriban – semmilyen, a régió gombavilágára vonatkozó tudományos szakirodalmat nem sikerült találnom. Ezt rendkívül ellentmondásosnak éreztem, figyelembe véve az itteni funga fajgazdagságát, ugyanakkor vidékünk egyéb (pl. geológiai, cönológiai és zoológiai) tudományterületeken tapasztalható nagymértékű feltérképezettségét. Középiskolai tanárként és lelkes természetjáróként megdöbbentett az a gyakran tapasztalható, nagyfokú tájékozatlanság, érdektelenség és felelőtlenség, ami az emberek jelentős részének a gombákhoz való viszonyulását jellemzi. Ez a jelenség sajnos országosnak mondható, annak ellenére, hogy az élővilág eme képviselői nemcsak az ökoszisztémák kulcsfontosságú szervezetei, hanem mindennapi életünk számos területén (pl. gyógyászat, gasztronómia, erdőgazdálkodás) is fontos szerepet játszanak. Az utóbbi évtizedben némi javulás is tapasztalható e téren. Egyre több nyomtatott és elektronikus információ áll az érdeklődők rendelkezésre, bővül az elérhető, jó minőségű képanyagot tartalmazó szakkönyvek választéka. A nagygombák védelmének érdekében megtörténtek az első fontos lépések: ezt mutatja a hazai Vörös Lista összeállítása, valamint 35 fajuk védetté nyilvánítása is. Azonban távolról sem megnyugtató a helyzet, hiszen a természetes környezet pusztulása régiónkban szintén felgyorsult, aminek gyakori elszenvedője számos, a drasztikus környezeti változásokra érzékeny gombafaj is. Ha nem történnek rövid időn belül megfelelő intézkedések, akkor a magyarországi nagygombavilág jóvátehetetlenül károsodik. Ennek megelőzése érdekében az első lépés a gombafajok feltérképezése lenne, amely az ország számos pontján már elkezdődött. Ezért nagy örömömre szolgálna, ha munkámmal – bármilyen csekély mértékben is – hozzájárulhatnék a hazai makrogombákra vonatkozó információk bővítéséhez és finomításához. Egyúttal fontosnak tartom felhívni mind az itt élők, mind pedig az ide látogatók figyelmét szűkebb pátriánk, Zemplén természeti értékeire, melynek az itteni nagygombák is elválaszthatatlan részét jelentik. 2 2. CÉLKITŰZÉSEK Kutatásaim során igyekeztem minél több adatot öszegyűjteni a Zempléni-hegység és a Bodrogköz Sárospatak közelében található fás élőhelyeinek nagygombáiról. Régiónkban az erdővel borított területek meghatározó jelentőségűek, gombaviláguk és annak szerepe azonban még kevésbé ismert. Fő célom ezért hozzájárulni az egyes nagygombafajokra és ökológiai szerepükre vonatkozó ismeretek bővítéséhez, valamint felhívni a figyelmet jelentőségükre és egyre fokozódó veszélyeztetettségükre. A dolgozat öszeállítása során az alábbi célkitűzéseket igyekeztem megvalósítani: 1. Mikológiai adatgyűjtés, az adatok rendszertani értékelése. 1.1. A kutatott területeken gyűjtött nagygombák meghatározása, rendszertani besorolása. 1.2. Az egyes rendszertani kategóriák fajszámának megadása, a családok fajszám szerinti összehasonlítása. 2. Ökológiai-társulástani értékelés. 2.1. A klimatikus adottságok szerepének megállapítása az adott terület fungájára vonatkozóan. 2.2. A vizsgált élőhelyek gyakoribb fajainak megfigyelése, fungájuk fajgazdagságának összehasonlítása

Load more