THE ROLE OF COUNTRYSIDE TOURISM IN THE NORTH HUNGARIAN REGION, WITH PARTICULAR REGARD TO REGIONAL DEVELOPMENT IN THE LIGHT OF AGRICULTURAL AND REGIONAL POLICY FOR 2007 2013 By: DÁVID, LÓRÁNT – TÓTH, GÉZA – KELEMEN, NÓRA – KINCSES, ÁRON Keywords: countryside tourism, village accommodation, commercial hospitality, statistical analysis, competitiveness. Of northern Hungary’s three regions, the role of private accommodation is most significant in the county of Borsod Abaúj Zemplén where 50.5% of catering estab lishments can be found, followed by Heves with 41.6% and Nógrád with 7.9%. Ex amination of 2005 data shows that the distribution of private accommodation rooms is territorially rather uneven. Village accommodation constitutes 58% of private ac commodation rooms, based on the 2005 data, which is at variance with distribution nationally. With regard to most of the indicators, we established that in many re spects the socio economic development and processes of settlements boasting ac commodation and private accommodation in the region’s counties are unfavourable, in comparison to the average for countryside settlements with such accommodation. This fundamentally determines the future of local tourism. Territorially, four large convergences can be set apart, where the ratio of private accommodation to population is prominently high: the Aggtelek territory, Zemplén, Mátra Bükk and the area around Tisza tó. Of the three counties, the number of guest nights in 2005, in comparison to 2000, only fell in Nógrád, while the other two counties experienced growth in excess of the regional average. In commercial hospitality, by comparison, while the number of guest nights in the countryside fluctuated signifi cantly but fundamentally stagnated, in the region there is a slow, constant fall. In the years under examination differentiation took place in Borsod Abaúj Zemplén and Heves counties, while there was a small degree of equalisation in Nógrád. Comparing the three counties, the greatest territorial differences can be found in Borsod Abaúj Zemplén, while the paths of Heves and Nógrád counties have diverged, having started from similar positions. Owing to this process, in terms of private accommodation guest nights much greater territorial differ ences can be found in Heves County than in Nógrád. Of settlements with private accommodation, only four can be characterised as having complex competitive advantages from a tourism viewpoint, while 46 have competitive advantages comprising multiple factors. In terms of private ac commodation these are also the region’s most determinant settlements in the long term. Unfortunately the majority of settlements with private accommoda tion suffer from competitive disadvantages. According to our investigation, range and utilisation represent significant problems. There are many settlements where, above and beyond this the aging of the settlement is also a determining factor, which influences the future processes of private accommodation. Examining the socio economic correlations of private accommodation, it can be said that neither demographics nor social criteria have a serious effect on the pro jected number of private accommodation rooms and guest nights per 1000 inhabi 40 ERDİS: Ültetvényerdık szerepe a földhasználatban tants. That is to say, a suitable socio demographic environment was not a condition for the establishment of such accommodations, and these accommodations are not able to create this environment even though, in terms of the future, the demographic situation is a determining factor in local tourism. With the complex economic vari able, the situation is no longer so clear cut. We established that the above average ra tio of private accommodation is coupled with average economic volume, while above average economic performance produces average private accommodation data at the settlement level. It can be assumed that a stronger economic presence in tourism is more strongly related to commercial accommodation numbers than to increases in the number of private accommodations, although we did not analyse this relation ship in this research. Nevertheless, a strong potential for private accommodation does not have any determining economic power. The conclusion to be drawn from this investigation is that private accommodation can be found under all external cir cumstances, not only where a “theoretically” suitable environment is guaranteed. A VIDÉKI TURIZMUS SZEREPE AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VIDÉKFEJLESZTÉSRE A 2007 13. ÉVI AGRÁR ÉS VIDÉKPOLITIKA TÜKRÉBEN DÁVID LÓRÁNT dr. – TÓTH GÉZA dr. – KELEMEN NÓRA – KINCSES ÁRON Kulcsszavak: vidéki turizmus, falusi szállásadás, fizetıvendéglátás, statisztikai elemzés, versenyképesség. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Észak Magyarország három megyéje közül Borsod Abaúj Zemplén megyé ben a legjelentısebb a magánszállásadás szerepe, a vendéglátók 50,5% a találha tó itt, Hevesben 41,6% a, miközben Nógrád megyében 7,9% a. Észak Magyarország magánszállás férıhelyeinek eloszlása a 2005 ös adatokat vizsgálva területileg meglehetısen egyenlıtlen. A magánszálláshelyeken belül a 2005 ös adatok alapján a falusi szállásadás szálláshelyei 58% ot tesznek ki, mellyel a ré gió eltér az országos megoszlástól. A legtöbb mutató vonatkozásában megállapí tottuk, hogy a régió megyéinek falusi szállásadással, illetve magánszállásadással rendelkezı települései társadalmi gazdasági fejlettsége, illetve folyamatai sok te kintetben kedvezıtlenebbek az ilyen szállásadással rendelkezı települések vidéki átlagánál, mely alapvetıen meghatározza a helyi idegenforgalom jövıjét. Területileg lényegében négy nagy csomópontot lehet elkülöníteni, ahol a magán szállások népességre vetített aránya kiugróan magas: Aggtelek térsége, Zemplén, Mátra Bükk térség és a Tisza tó környéke. A falusi szállásadásban a három megye közül csak Nógrádban csökkent a vendégéjszakák száma 2000 hez képest 2005 ben, míg a másik két megyében a vidéki átlagot meghaladó növekedés történt. A fizetı vendéglátásban ezzel szemben míg vidéken a vendégéjszakák száma jelentıs mozgá sok mellett lényegében stagnált, addig a régióban lassú, folyamatos a csökkenés. Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 41
A vizsgált években Borsod Abaúj Zemplén és Heves megyékben differenciá lódás, Nógrád vonatkozásában viszont kismértékő kiegyenlítıdés játszódott le. A három megyét összehasonlítva a legnagyobb területi különbségeket Borsod Abaúj Zemplénben találjuk, s a nagyjából hasonló alaphelyzetbıl induló Heves és Nógrád megyék pályái elváltak egymástól. E folyamatnak köszönhetıen Heves megyében a magánszállások vendégéjszakái vonatkozásában jóval nagyobb terü leti különbségeket találunk, mint Nógrádban. A magánszállásadással rendelkezı települések közül csak 4 jellemezhetı komplex versenyelınnyel idegenforgalmi szempontból, míg 46 többtényezıs ver senyelınnyel. E települések hosszabb távon is a régió legmeghatározóbb települé sei magánszállásadás vonatkozásában. Sajnálatos módon a magánszállásadással rendelkezı települések többsége versenyhátrányos. Vizsgálatunk szerint igen nagy problémát jelent az elterjedtség és a kihasználtság. Nagyon sok olyan tele pülés van, ahol ezeken kívül még a település elöregedése is meghatározó, mely befolyásolja a magánszállásadás jövıbeli folyamatait. A magánszállásadás társadalmi gazdasági összefüggéseit vizsgálva elmondható, hogy a magánszálláshelyek 1000 lakosra vetített számára és a vendégéjszakákra a demográfiai és a szociális ismérvek nincsenek komolyabb hatással. Azaz ilyen szál láshelyek létesítésének nem volt feltétele a megfelelı szociális demográfiai környe zet, illetve ezek a szálláshelyek nem képesek megteremteni ezt a környezetet, bár a demográfiai helyzet meghatározó a helyi idegenforgalom jövıje szempontjából. A komplex gazdasági változóval már nem ilyen egyértelmő a helyzet. Azt állapítottuk meg, hogy az átlagnál magasabb magánszálláshely arány átlagos gazdasági volu mennel párosul, míg az átlag feletti gazdasági teljesítés átlagos magánszállás ada tokat ad településszinten. Feltételezhetıen az erısebb gazdasági jelenlét az idegen forgalomban nem a magánszálláshelyek számának növekedésével, hanem a keres kedelmi szálláshelyek számával van szorosabb kapcsolatban, de ezt az összefüggést ebben a kutatásban nem elemeztük. Az erıs magánszálláshely potenciálnak pedig nincsen meghatározó gazdasági ereje. A vizsgálatokból az a tapasztalat vonható le, hogy a magánszálláshelyek minden külsı körülmények között megtalálhatóak, nemcsak az „elméletileg” megfelelı környezet biztosítása esetén. A VIDÉKI TURIZMUS lıdés után a vidéki turizmus az ezredfordu lótól fokozatosan átkerült egy fejlettebb A vidéki (Magyarországon legelterjed szakaszba. Így ma már több mint tebb elnevezéssel falusi, az Európai Unió mikrojelenség. Átfogó jelentısége ma már ban rural tourism ) turizmus történeti gyö nem a turizmus választékbıvítı kínálatá kereit Magyarországon a XIX. századra ban, néhány ezer család jövedelemkiegé vezetik vissza. A modern értelemben vett szítı tevékenységében, hanem abban az új falusi turizmus megjelenése az 1990 es szervezési és együttmőködési mintaterem években szervesen és közvetlenül össze tı folyamatban, az emberi és társadalmi kapcsolódott a vidék és a mezıgazdaság tıke mozgósításában, hálózatszervezésben helyzetének gyökeres megváltozásával és mérhetı, amelyen keresztül a vidékfejlesz átértékelıdésével. A falusi turizmus rene téshez szükséges értékeket gyorsabban, si szánsza felfogható vidéki családok újító tö keresebben fogadnak be a helyi társada rekvéseként a rendszerváltozás utáni társa lomban. Mára a turizmus ágazat is beemel dalmi átmenet kihívásaira. A spontán fej te a falusi turizmust a többi turizmusfor 42 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon mával egyenjogú taggá, szerepének tény tát jelenti. A részben vagy egészben leges kutatásával azonban mindmáig adó benne szereplı turizmusfajták és csopor sak vagyunk ( Kovács, 2003 ). tok vidéki környezetben, vidéki jellegő A vidéki turizmus értelmezése és el fogadókapacitással, vidékre jellemzı nevezései a magyar szakirodalomban szolgáltatásokat kínálnak komplex ter feldolgozottnak tekinthetık ( Kovács mékként vagy termékelemként ( Fehér – é.n. ). A vidéki turizmus (rural tourism) Kóródi, 2007 ). A könnyebb áttekinthetı értelmezésünkben nem egy konkrét tu ség kedvéért ezeket egy összefoglaló áb rizmustípus, hanem turizmusfajták és rán mutatjuk be (1. ábra). Meggyızıdé csoportok egyfajta halmazának tekinthe sünk, hogy a kérdés ezzel közel sem te tı, amely a vidéki élmény teljességét kinthetı lezártnak, de a további tipizálási nyújtja, általános és egyedi elemek kel törekvésekhez támpontot adhat ( Dávid, lıen strukturált, a természetességen és a 2007 ). tradíciókon alapuló diverzifikált kínála Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 43
1. ábra A vidéki turizmus tipizálása
Forrás: Dávid, 2007 A KUTATÁS CÉLKITŐZÉSE rizmussal kapcsolatos kutatások elvégzé sére, s az itt feltárt következtetésekbıl A kutatás célja a vidéki turizmus általános, az egész vidékre vonatkozó gazdasági szerepének, valamint fejlesz megállapítások szőrhetık le. tési lehetıségeinek vizsgálata Észak Magyarországon (Borsod Abaúj Zemp A RÉGIÓ MAGÁNSZÁLLÁSADÁSÁNAK lén, Heves és Nógrád megye), különös ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA tekintettel a vidékfejlesztésben betöltött szerepére. Az idegenforgalomnak, mint a A 110/1997. (VI.25.) sz. Korm. ren nemzetgazdasági ágakon átívelı tevé delet hozzájárult a fizetıvendéglátás és a kenységnek a mérésére hosszú idı óta falusi szállásadás mint magánszállásadás fennáll az igény nemzetközi és hazai vi fellendüléséhez, és ez mára az idegen szonylatban egyaránt. Mivel a turizmus forgalom számottevı tényezıjévé vált. E bonyolult hatásokat gyakorol a gazdaság kormányrendelet értelmében lehetıség fejlıdésére, ez a feladat igen nehéz. Kü nyílt a lakások, üdülık és egyéb épületek lönösen igaz ez a vidéki turizmusra, idegenforgalmi célú üzletszerő hasznosí amelynek mérése, súlyának megítélése tására, fizetıvendéglátás és falusi szál nagyon komplex vizsgálatsorozatot igé lásadás formájában. A falusi szállásadás nyel regionális szinten is. A kutatás fel szélesítése érdekében folyamatosan adata így a vidéki turizmus gazdasági szükséges ugyanakkor a 110/1997. (VI. növekedésre, foglalkoztatásra és vidék 25.) Korm. rendelet felülvizsgálata. Idı fejlesztésre gyakorolt hatásainak kimuta közben ugyanis egyes községek pl. váro tása, a gazdaságon belüli hatásainak kö si rangot kaptak, és változhat a kiemelt rülírása. A földrajzi célterület (kutatási üdülıhelyi besorolás is. terület) Észak Magyarország, amely vé A falusi és agroturisztikai szolgálta leményünk szerint egy ideáltipikus mo tásokat illetıen a vidéki turizmus terje dellterület, vagyis alkalmas a vidéki tu dését és jelentıségét jól mutatja, hogy 44 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
2005 ben az Európai Unióban 150 millió miközben Nógrád megyében 7,9%. Ez eurós bevételt hozott a vidéki gazdaság azt jelentette, hogy Borsod Abaúj Zemp nak. Magyarországon több mint 7000, a lén megyében 149 településen találunk falusi turizmussal foglalkozó szolgáltató magánszállásadást, ami a megye telepü mőködik. Ez a szám csak a szállásadás léseinek 42% át teszi ki. Heves megyé sal foglalkozókat foglalja magában, ben 68 településen foglalkoznak magán mindezidáig hiányzott ugyanis a szállás szállásadással, ami a megye települései adáson kívüli falusi turisztikai tevékeny nek 57% a, míg Nógrádban 59 települé ség szabályozása. Olyan tevékenységek sen, ez 46% a a megye településeinek. rıl van szó, mint például a kézmőves A magánszállásadás falusi szállásadás termékek értékesítése, a népmővészeti és fizetıvendéglátás formájában történhet. hagyományokhoz, a kézmőves és építé Észak Magyarország 2667 magánszállás szeti értékekhez kapcsolódó rendezvé adó helyébıl 1698 falusi szállás, 969 pe nyek megszervezése. A magyar kormány dig fizetıvendéglátás. Az országos átlag 2007. június 6 án elfogadott rendelete hoz és a többi régióhoz képest egyedüli a ezeket a tevékenységeket is szabályozza, magánszállásadóhely két típusának ilyen ezek a turisztikai tevékenységek is vé aránya. Magyarországon 2005 ben a gezhetık lesznek alkalomszerően, kiegé magánszállásadóhelyek 17% a tartozott a szítı jövedelem szerzéseként. falusi vendéglátóhelyek kategóriájába, 2005 ben közel 43 ezer magánszál 82% át a fizetıvendéglátás vendéglátói láshely volt Magyarországon, ennek tették ki. Észak Magyarországon 64% ot 6,2% a Észak Magyarországon található, a falusi, 36% ot pedig a fizetıs vendéglá szám szerint 2667. (Itt kell megjegyezni, tóhelyek képviseltek. (Magyarország töb hogy Dél Dunántúlon található az ország bi régióját is az országos és vidék átlagá magánszálláshelyeinek 45% a, ami je hoz hasonló arány jellemezte, a falusi lentısen meghatározza és felfelé módo szállásadás 8 32% ot, a fizetıvendéglátás sítja a vidéki átlagot.) Észak Magyaror 68 92% ot tett ki.) szág három megyéje közül Borsod Aba Észak Magyarország 604 településén új Zemplén megyében a legjelentısebb a 1 261 500 ember élt 2005 ben. A legtöb magánszállásadás szerepe, a vendéglátók ben, 76% 2000 fı alatti településen. 50,5% a található itt, Hevesben 41,6%, 1. táblázat Települések szerkezete népesség kategóriák szerint Észak Magyarországon (M. e.: %) Ebbıl: Népesség kategória Magánszállásadás Falusi szállásadás Fizetıvendéglátás –200 11,6 13,0 0,0 200– 499 19,6 22,0 0,0 500– 999 22,2 24,8 0,0 1 000– 1 999 22,9 24,8 7,4 2 000– 4 999 16,4 15,4 25,9 5 000– 9 999 1,8 0,0 11,1 10 000–19 999 2,9 0,0 29,6 20 000– 2,5 0,0 25,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 45
Falusi szállásadás 84,6% a 2000 fı említettük, a magánszállásadáson belül alatti településeken mőködött 2005 ben. Észak Magyarországon ennek a kategó 500–2000 fı közötti településeken a legjel riának sokkal nagyobb az aránya, mint lemzıbb a falusi szállásadás (1. táblázat). Magyarország más régióiban.) A régió A fizetıvendéglátás a városokban és három megyéje közül Borsod Abaúj a kiemelt gyógy vagy üdülıhelyeknek Zemplén megyében 804, Hevesben 704, minısített községekben jellemzı, míg a míg Nógrádban 180 vendéglátóhely mő falusi szállásadás a vidéki településeken ködött falusi szállásadásként. Borsod és a már kialakult tanyás térségekben. Abaúj Zemplén megyében 133 települé Falusi szállásadás Észak Magyaror sen található ez a típusú vendégfogadás, szág 308 településén, 1698 helyen zaj Hevesben 61, míg Nógrádban 55 telepü lott, vagyis a régió településeinek több lésen foglalkoznak falusi szállásadással. mint felén. Magyarországon összesen Bogácson, Poroszlón, Noszvajon, Eger 7341 falusi szállásadóhely mőködött szalókon, Szihalmon, Bükkszéken és 2005 ben, aminek 23% a Észak Magyar Hollókın a legjelentısebb a falusi szál országon található. Ebben a három me lásadás Észak Magyarországon a ven gyében a legjelentısebb az egész ország déglátók számát tekintve (2. táblázat). ban a falusi szállásadás típusa. (Mint már 2. táblázat Magánszállásadás és annak két típusa Észak Magyarország három megyéjében, 2005 Ebbıl Észak Megnevezés Borsod Abaúj Magyarország Heves megye Nógrád megye Zemplén megye Települések száma 604 356 119 129 Ebbıl: Magánszállásadással 276 149 68 59 rendelkezı Ebbıl: Falusi szállásadás 249 133 61 55 Fizetıvendéglátás 27 16 7 4 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás A fizetıvendéglátás aránya sokkal tak fizetıvendéglátással. 1 Megyei szinten csekélyebb, mint a falusi szállásadásé a Heves megyében a legjelentısebb a fize régióban. Magyarországon 35 540 he tıvendéglátás, mivel 7 településen 406 lyen foglalkoztak ezzel, és ennek csupán helyen mőködött ilyen típusú idegenfor 2,7% a (969 hely) található Észak galmi szolgáltatás. Borsod Abaúj Zemp Magyarországon 2005 ben. Ez azt jelen lén megyében 532, Nógrádban pedig ti, hogy a fizetıvendéglátás aránya a ré csupán 31 fizetı vendéglátó egység mő giós átlag 19% a, míg a vidékinek 20% a. (Az országban Dél Dunántúlon, azon 1 belül is Somogy megyében a legjelentı Borsod-Abaúj-Zemplén megyében : Gönc, Ka zincbarcika, Mezıcsát, Ózd, Nyékládháza, sebb a fizetıvendéglátás, ebben a régió Szendrı, Borsodnádasd, Encs, Putnok, Pálháza, Sá ban található ennek a típusú szállásadás toraljaújhely, Sárospatak, Tokaj, Tiszaújváros, nak a fele. Somogy megyében több mint Miskolc, Sárospatak és Mezıkövesd településeken, 15 ezer fizetı vendéglátóhely mőködött, Hevesben : Hatvan, Parád, Heves, Gyöngyös, Kis köre, Szilvásvárad és Eger, Nógrádban : Balassa ez 42% a az országosnak.) Észak Ma gyarmat, Bátorterenye, Salgótarján és Pásztó tele gyarországon 27 településen foglalkoz püléseken foglalkoznak fizetıvendéglátással. 46 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon ködött 2005 ben, ez utóbbi a legkeve megtételében kevésbé célszerő alkalma sebb az egész országban. A fizetıven zása.) déglátás a turisztikai szempontból frek Mint a 3. táblázatban látható, Borsod ventált, a széles közönség elıtt jól ismert Abaúj Zemplén népsőrősége kicsivel településeken koncentrálódott Észak magasabb, mint a vidéki átlag, míg a Magyarországon. többi megyéé ettıl elmarad. A népesség Fizetıvendéglátást az apró falvakban csökkenése mindhárom megyében ma – 1000 fı alatti településeken – egyálta gasabb a vidéki átlagnál. A korszerkezet lán nem találunk Észak Magyarorszá kapcsán látható, hogy egyedül Borsod gon. Ez a fajta vendéglátás a 10 ezer és ban magasabb a 15 évnél fiatalabbak, és 20 ezer fı közötti településeket jellemez alacsonyabb a 60 éves és annál idıseb te leginkább. bek aránya a vidéki átlagnál. (Ennek oka vélhetıen a roma etnikum magas ará TÁRSADALMI GAZDASÁGI nyában keresendı.) Az elmúlt 6 évet te VIZSGÁLATOK kintve csak Heves megyében látható po zitív vándorlási egyenleg, míg a többi A továbbiakban arra kerestük a vá megyét elvándorlás jellemezte. A gazda laszt, hogy milyen a vizsgált megyék, s sági aktivitás viszonylagosan alacsony azon belül a magánszállással érintett te voltát jellemzi az a tény, hogy a vállal lepülések általános társadalmi gazdasági kozássőrőség (100 lakosra jutó mőködı fejlettsége. vállalkozások száma) mindhárom me Kutatásunkban elıször a régió álta gyében alacsonyabb a vidéki átlagnál. lunk legfontosabbnak vélt mutatóit ha Hasonlóan kedvezıtlen tény a magas sonlítottuk a vidéki átlaghoz. (Azért nem munkanélküliségi arány (a nyilvántartott az országos átlaghoz, mivel Budapest álláskeresık aránya a munkaképes korú adatai sok tekintetben olyan kiugróak, népességbıl) és az alacsony egy fıre jutó hogy jelentısen növelik az országos át jövedelem. lagot, s így a vidéki összehasonlítás 3. táblázat A régió megyéinek és a vidék legfontosabb mutatói Borsod Vidéki Mutatók Abaúj Heves Nógrád átlag Zemplén Népsőrőség, 2006. 01. 01. (fı/km 2) 100,1 88,2 84,4 99,9 A 2005 ös népesség a 2000 es % ában 96,3 97,9 96,9 99,3 15 év alattiak aránya, 2005 (%) 17,2 15,3 15,5 15,9 60 éves és idısebb népesség aránya, 2005 (%) 19,8 22,3 22,0 20,2 Vándorlási egyenleg 1000 lakosra, 2000 2005 4,2 0,6 0,6 1,3 Vállalkozássőrőség, 2004 4,6 5,8 4,8 6,1 Munkanélküliségi arány, 2005 (%) 12,0 7,5 11,0 7,1 Egy fıre jutó jövedelem, 2005 (Ft) 476 770 545 897 494 547 564 584 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Ezután azt elemeztük, hogy a régió pülések) vidéki átlagához. Kezdjük megyéinek azon településein, ahol léte elemzésünket a falusi szállásadással. zik falusi, illetve fizetıvendéglátás, ho Az ilyen szállástípussal rendelkezı te gyan viszonyulnak az ilyen (vagyis a va lepülések népsőrősége – Heves megye ki lamelyik szállástípussal rendelkezı tele vételével – magasabb, mint a vidéki átlag Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 47
(4. táblázat). Az elmúlt 6 év során népes nélküliség vonatkozásában jóval rosszabb ségük valamivel nagyobb mértékben helyzetben vannak az ilyen települések a csökkent, mint a vidéki átlag. Korszerke vidéki átlagnál, míg az egy fıre jutó jöve zet vonatkozásában itt is megfigyelhetı, delem tekintetében – Nógrád megye kivé hogy Borsod Abaúj Zemplén megyében telével – elmaradnak attól. magasabb a 15 évnél fiatalabbak és ki Általánosságban kimutatható, hogy a sebb a 60 éves és idısebbek aránya a vi falusi szállásadással rendelkezı települé déki átlagnál, míg a másik két megye sek társadalmi gazdasági fejlettsége még helyzete ennél rosszabb. A vándorlási a vizsgált megye átlagához képest is egyenleg itt is csak Heves megye tekinte kedvezıtlen, míg a fizetıvendéglátással tében pozitív, míg a vállalkozássőrőség rendelkezı települések esetén ennek ép mindhárom megye falusi szállásadással pen ellenkezıje igaz, vagyis az ilyen foglalkozó településein kedvezıtlenebb, szálláshellyel rendelkezı települések mint a megfelelı vidéki átlag. A munka jobb helyzetőek, mint a megyei átlaguk. 4. táblázat A régió megyéi és a vidék falusi szállásadással rendelkezı településeinek legfontosabb mutatói Borsod Vidéki Mutatók Abaúj Heves Nógrád átlag Zemplén Népsőrőség, 2006. 01. 01. (fı/km 2) 96,0 54,8 95,8 61,8 A 2005 ös népesség a 2000 es % ában 99,5 98,7 95,9 99,6 15 év alattiak aránya, 2005 (%) 18,0 15,2 14,9 15,9 60 éves és idısebb népesség aránya, 2005 (%) 21,2 23,6 23,3 21,0 Vándorlási egyenleg 1000 lakosra, 2000 2005 2,3 3,8 1,4 3,2 Vállalkozássőrőség, 2004 3,2 4,7 5,1 5,6 Munkanélküliségi arány, 2005 (%) 15,0 9,0 11,1 7,3 Egy fıre jutó jövedelem, 2005 (Ft) 364 735 455 569 509 380 499 958 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Ha a fizetıvendéglátással rendelkezı megyében a legjelentısebb. A vállalko településeket hasonlítjuk a megfelelı vi zássőrőség csak Hevesben kedvezıbb a déki átlaghoz (5. táblázat), akkor a de vidéki átlagnál, s ez a helyzet az egy fıre mográfiai mutatók tekintetében lényegé jutó jövedelemmel is. Sajnálatos módon ben az elızıekhez hasonló megállapítá a munkanélküliségi arány mindenütt ma sokat tehetünk, vagyis: a régió megyéi gasabb, mint a vidéki átlag. közül a fizetıvendéglátással rendelkezı Mint az a legtöbb mutató vonatkozá települések népsőrősége magasabb, fo sában megállapítható, a régió megyéinek gyása gyorsabb, mint a fizetıvendéglá falusi szállásadással, illetve magánszál tással rendelkezı települések vidéki átla lásadással rendelkezı településeinek tár ga. Korszerkezet vonatkozásában itt is sadalmi gazdasági fejlettsége, illetve fo Borsod Abaúj Zemplén van viszonylag lyamatai sok tekintetben kedvezıtleneb kedvezı helyzetben, s bár az elvándorlás bek az ilyen szállásadással rendelkezı általános jelenség a régióban, éppen e települések vidéki átlagánál. 48 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
5. táblázat A régió megyéi és a vidék fizetıvendéglátással rendelkezı településeinek legfontosabb mutatói Borsod Vidéki Mutatók Abaúj Heves Nógrád átlag Zemplén Népsőrőség, 2006. 01. 01. (fı/km 2) 326,9 274,7 296,4 199,9 A 2005 ös népesség a 2000 es % ában 94,7 96,5 94,2 98,4 15 év alattiak aránya, 2005 (%) 15,2 14,1 14,6 14,9 60 éves és idısebb népesség aránya, 2005 (%) 20,5 21,3 21,6 20,3 Vándorlási egyenleg 1000 lakosra, 2000 2005 7,3 3,7 5,3 0,9 Vállalkozássőrőség, 2004 6,3 8,3 6,6 7,7 Munkanélküliségi arány, 2005 (%) 9,1 5,9 10,4 5,7 Egy fıre jutó jövedelem, 2005 (Ft) 590 645 696 973 590 303 635 297 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás MAGÁNSZÁLLÁS FÉRİHELYEI szolút értékben vizsgálva ugyan Borsod Abaúj Zemplén a legmeghatározóbb, de Észak Magyarország magánszállás az egy lakosra, illetve az egy vendéglátó férıhelyeinek eloszlása a 2005 ös adato ra jutó szálláshelyek számát tekintve már kat vizsgálva területileg meglehetısen más a helyzet (6. táblázat). egyenlıtlen. A szálláshelyek számát ab 6. táblázat Magánszálláshelyek férıhelyeinek megoszlása Észak Magyarországon, 2005 Szállásférıhelyek Egy lakosra ju Egy vendéglátóra Terület megoszlása (%) tó szálláshely jutó szálláshely Borsod Abaúj Zemplén 51,3 19,0 5,5 Heves 40,6 29,5 3,7 Nógrád 8,1 9,6 6,2 Észak Magyarország 100,0 20,3 4,9 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás A továbbiakban a magánszálláshe nál magasabb aránnyal rendelkezı tele lyek területi elhelyezkedését települési pülések 64% a Borsod Abaúj Zemplén, szinten igyekeztünk vizsgálni. Az össze 22% a Heves és csupán 14% a van Nóg hasonlítást úgy oldottuk meg, hogy a rád megyében. Területileg lényegében magánszállással rendelkezı települése négy nagy csomópontot lehet elkülöníte ken az 1000 lakosra jutó szállásférıhe ni, ahol a magánszállások népességre ve lyek számának vidéki átlagát számítottuk tített aránya kiugróan magas: Aggtelek ki, s ehhez az értékhez hasonlítottuk a térsége, Zemplén, Mátra Bükk térség és régió településeinek hasonló adatát. a Tisza tó környéke. A magánszállásadás Megállapítható, hogy a régió azon tele népességhez viszonyított értékének tér pülései közül, ahol létezik magánszállás képét (2. ábra) és az általunk különösen hely, csak 95 ben nagyobb a népesség kedvezınek ítélt – a vidéki átlag kétsze arányos számuk a vidéki átlagnál, vagyis resénél jobb helyzetben levı – települé vidéki viszonylatban elterjedtségük nem sek listáját lásd késıbb! tekinthetı általánosnak. A vidéki átlag Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 49
Falusi szállásadás meghaladó növekedés történt. Átlagos tartózkodási idı vonatkozásában orszá A falusi szállásadás tekintetében gosan csökkenés történt, melyhez képest megállapítható, hogy 2000 és 2005 kö Nógrád megyében jóval nagyobb, Bor zött mind a vendéglátók számában, mind sod Abaúj Zemplénben átlag körüli, míg pedig a szállásférıhelyek számában na Hevesben annál valamivel kisebb mérté gyobb növekedés zajlott a régióban, mint kő csökkenés zajlott (3. ábra). a vidéki átlag. A szállásférıhelyek szá A falusi szállások forgalmi adatait a mát tekintve 2005 ben a 2000 es érték vidéki átlaghoz viszonyítva megállapít 168% át mérhetjük Hevesben, 195% át ható (8. táblázat), hogy Hevesben és Borsod Abaúj Zemplénben és 253% át Nógrádban az egy vendéglátóra jutó át Nógrádban, míg a vidéki változás a jel lagos vendégéjszaka szám magasabb, zett idıszakban csupán 133%. mint a vidéki átlag, míg Borsodban attól A 7. táblázat adatait vizsgálva megál kissé elmarad. Annak ellenére, hogy az lapítható, hogy míg a vendéglátók és a elmúlt hat év folyamán lényegében fo vendégek számát tekintve a régióban lyamatosan, a vidéki átlagnál nagyobb Borsod Abaúj Zemplén van a legjobb mértékben nıtt a külföldi vendégek és helyzetben, addig a vendégéjszakák vi vendégéjszakák száma a régióban, meg szonylatában már Heves megye. állapítható, hogy arányuk a legtöbb eset Az elmúlt öt év folyamatai közül a ben még mindig alacsony. Az átlagos vendégéjszakák számának és az átlagos tartózkodási idı kapcsán fentebb jelzett tartózkodási idınek a változását emeljük csökkenése ellenére Heves megyében ki. Megállapítható, hogy a három megye még mindig hosszabb tartózkodást re közül csak Nógrádban csökkent a ven gisztrálhatunk, mint a vidéki átlag, míg a dégéjszakák száma 2000 hez képest, míg többi megyében ennél valamivel alacso a másik két megyében a vidéki átlagot nyabb értékeket. 7. táblázat A falusi szállásadás legfontosabb adatai, 2005 Külföldi Átlagos Vendég Külföldi Vendég Megnevezés Vendég vendég tartózko látó vendég éjszaka éjszaka dási idı Borsod Abaúj Zemplén 814 18 845 828 58 037 3 940 3,1 Heves 704 18 150 1 247 72 968 12 225 4,0 Nógrád 180 10 452 4 177 19 852 4 759 1,9 Régió 1 698 47 447 6 252 150 857 20 924 3,2 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás 8. táblázat Vendégforgalmi adatok a falusi szállásadásban, 2005 Egy vendéglátóra Külföldi Külföldi ven Átlagos tart. Megnevezés jutó vendégéjsza vendégek dégéjszakák idı a vidéki ka aránya, % aránya, % átlag % ában Borsod Abaúj Zemplén 71,3 4,4 6,8 82,8 Heves 103,6 6,9 16,8 108,0 Nógrád 110,3 40,0 24,0 51,0 Vidéki átlag 77,4 23,7 30,2 100,0 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás 50 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
2. ábra Az egy lakosra jutó magánszálláshelyek száma a vidéki átlag százalékában Észak Magyarországon, 2005 6
százalék – 100,0 100,1 – 150,0 150,1 – 200,0 200,1 – Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 3. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a falusi szállásadásban Észak Magyarországon, 2000=100%
250
200
150 % 100
50
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év
Borsod Abaúj Zemplén Heves Nógrád Vidéki átlag Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 6 A vidéki átlag kétszeresénél jobb helyzetben levı települések: Abaújalpár, Abaújlak, Aggtelek, Alsóregmec, Arka, Baskó, Becskeháza, Bogács, Bükkszék, Cserhátszentiván, Cserépfalu, Demjén, Egerszalók, Égerszög, Felsıregmec, Felsıtold, Fony, Füzér, Gömörszılıs, Garáb, Hejce, Hollókı, Háromhuta, Irota, Jósvafı, Kishuta, Komlóska, Kozárd, Litka, Meszes, Mikóháza, Mogyoróska, Mályinka, Mátraszentimre, Nagyhuta, Noszvaj, Parádsasvár, Po roszló, Pányok, Pusztafalu, Regéc, Répáshuta, Sarud, Sima, Szögliget, Szılısardó, Szarvaskı, Szihalom, Szilvásvá rad, Telkibánya, Teresztenye, Tiszavalk, Tornakápolna, Uppony, Varbóc, Vilyvitány, Vágáshuta. Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 51
Fizetıvendéglátás mérhetjük Hevesben, 132% át Borsod Abaúj Zemplénben és 127% át Nógrád A fizetıvendéglátás vendéglátói és ban, míg a vidéki változás a jelzett idı szállásférıhelyei tekintetében is kijelent szakban csupán 105%. hetı, hogy 2000 és 2005 között Borsod A falusi szállásadással ellentétben, a ban és Nógrádban is bıvülés történt, fizetıvendéglátásban a vendéglátók és a melynek mértéke meghaladta a vidéki át forgalom vonatkozásában egyértelmően lagot, míg Hevesben kismértékő a csök Heves megye dominál, s csak a tartóz kenés. A szállásférıhelyek számát te kodási idı tekintetében kedvezıbb a bor kintve 2005 ben a 2000 es érték 99% át sodi adat (9. táblázat). 9. táblázat A fizetıvendéglátás legfontosabb adatai, 2005 Külföldi Átlagos Vendég Külföldi Vendég Megnevezés Vendég vendég tartózko látó vendég éjszaka éjszaka dási idı Borsod Abaúj Zemplén 532 11 606 2 370 56 010 11 517 4,8 Heves 731 24 946 16 982 117 829 68 689 4,7 Nógrád 406 11 869 2 468 38 050 7 865 3,2 Régió 1 669 48 421 21 820 211 889 88 071 4,4 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás Az elmúlt hat év folyamatait vizsgál gében folyamatosan, a vidéki átlagnál ki va megállapíthatjuk, hogy míg vidéken a sebb mértékben csökkent a külföldi ven vendégéjszakák száma jelentıs mozgá dégek és vendégéjszakák száma Borsod sok mellett lényegében stagnált, addig a ban és Nógrádban, míg Hevesben nıtt. régióban lassú, folyamatos a csökkenés. Megállapítható, hogy arányuk – Heves Az átlagos tartózkodási idı tekintetében kivételével – még mindig alacsonynak is általános csökkenés zajlott mind vidé tekinthetı. Az átlagos tartózkodási idı ken, mind a régióban, igaz annak mérté tekintetében itt is csökkenést láthatunk, ke Nógrád megye kivételével kisebb melynek mértéke Nógrád kivételével volt, mint a vidéki átlag (4. ábra). alacsonyabb a vidéki átlagnál. A csökke A fizetı vendéglátók forgalmi adatait nés ellenére Borsod Abaúj Zemplén és a vidéki átlaghoz viszonyítva megálla Heves megyében még mindig hosszabb píthatjuk (10. táblázat), hogy az egy tartózkodást regisztrálhatunk, mint a vi vendéglátóra jutó átlagos vendégéjszaka déki átlag, míg Nógrádban ennél jóval szám a régióban magasabb, mint a vidéki alacsonyabb értékeket. átlag. Az elmúlt hat év folyamán lénye 10. táblázat Vendégforgalmi adatok a fizetıvendéglátásban, 2005 Egy vendég Külföldi ven Külföldi ven Átlagos tart. idı látóra jutó dégek aránya, dégéjszakák a vidéki átlag vendégéjszaka % aránya, % % ában Borsod Abaúj Zemplén 105,3 20,4 20,6 104,2 Heves 161,2 68,1 58,3 102,0 Nógrád 93,7 20,8 20,7 69,2 Vidéki átlag 66,9 46,8 52,6 100,0 Forrás: KSH adatok alapján saját számítás 52 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
4. ábra Vendégéjszakák számának alakulása a fizetıvendéglátásban Észak Magyarországon, 2000=100%
300
250
200
% 150
100
50
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 év
Borsod Abaúj Zemplén Heves Nógrád Vidéki átlag Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK gébıl, illetve összes vendégéjszakáiból), ALAKULÁSA melyekre fennáll a következı két egyen A MAGÁNSZÁLLÁSADÁSBAN let: ∑x i=100% és ∑f i=100%. Megjegyzendı, hogy az index más A továbbiakban azt igyekeztünk felhasználásaitól eltérıen a népesség és megvizsgálni, hogy az elmúlt hat év fo vendégéjszakák területi megoszlásának lyamatai mennyiben szolgálták a hasonlósága semmiképpen sem elvárha magánszállásadásban meglévı területi tó, hiszen a két jelenség alapvetıen füg különbségek csökkenését, s mennyiben getlen egymástól. Így nem elsısorban az erısítettek rá a jelenleg is meglevı diffe index abszolút értéke a legfontosabb renciákra. Vizsgálatunkban a hazai ta kérdés az egyes megyék esetében, hanem nulmányokban gyakran szereplı az idıbeli változások. Hoover-indexet alkalmaztuk, ami 0 tól Megállapítható, hogy a vizsgált me 100% ig terjedı skálán azt fejezi ki, gyék ellentétes pályát írtak le a vizsgált hogy az egyik vizsgált jellemzı (jelen periódusban, hiszen míg Borsod Abaúj esetben a magánszállásadás vendégéj Zemplén és Heves megyékben differen szakáinak száma) mekkora hányadát kel ciálódás, addig Nógrád vonatkozásában lene a kistérségek között átcsoportosítani kismértékő kiegyenlítıdés játszódott le. ahhoz, hogy megoszlása pontosan meg A három megyét összehasonlítva a leg egyezzen a másik vizsgált jellemzı (je nagyobb területi különbségeket Borsod len esetben népesség) kistérségek közötti Abaúj Zemplénben találjuk, s a nagyjá megoszlásával. Képlete: n ból hasonló alaphelyzetbıl induló Heves ∑ − xi f i , és Nógrád megyék pályái elváltak egy h = i=1 2 mástól. E folyamatnak köszönhetıen Heves megyében a magánszállások ven ahol x i és f i két megoszlási viszony szám (esetünkben az i edik kistérség né dégéjszakái vonatkozásában jóval na pességének, illetve vendégéjszakáinak gyobb területi különbségeket találunk, részesedése az adott megye össznépessé mint Nógrádban (5. ábra). Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 53
5. ábra Magánszállásadás vendégéjszakáinak kistérségi szintő egyenlıtlenségei Észak Magyarországon (Hoover indexei), 2000 2005
60
50
40
% 30
20
10
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Borsod Abaúj Zemplénév Heves Nógrád Forrás: KSH adatok alapján saját számítás A RÉGIÓ Mivel méréseinket a települések MAGÁNSZÁLLÁSADÁSÁNAK szintjérıl kiindulva végezzük el, aktív VERSENYKÉPESSÉGE korúaknak a 15–59 éves nıket és a 15 61 éves férfiakat tekintjük, míg népesség A regionális versenyképesség fogal alatt az állandó lakosok számát értjük. A mának értelmezési kérdéseirıl és mérési népességre vetített vendégéjszakák szá lehetıségeirıl napjainkban figyelemre ma a látogatottságot mutatja, a vendégéj méltó tanulmányok készültek, melynek szakák vendéglátókra vetített értéke a eredményeit igyekeztünk felhasználni. E kihasználtságot, a vendéglátók aktív ko munkák bemutatják, miként lehet szám rúakra vetített értéke az elterjedtséget, szerőleg is jól megfogható és világos tar míg az aktív korúak népességen belüli talmú társadalmi gazdasági tényezık aránya egyfajta korszerkezeti mérı szorzatára bontani a relatív lakossági jö számként pozitív regionális erıforrásnak vedelmeket ( Lengyel, 2000; Nemes tekinti a minél fiatalosabb demográfiai Nagy, 2004 ). Jelen esetben viszont azo arculatot. nos elven, a magánszállásadás vendég Tipizálásunk alapja az egyes csopor forgalmának adatait bontottuk kompo tok értékeinek a vidéki átlaghoz való vi nensekre. Némi matematikai átalakítás szonya az egy lakosra jutó vendégéjsza után (az értékek logaritmusát kell venni) kák, valamint az ezt felbontó három té a szorzat átalakul egy sokkal könnyeb nyezı esetén. (A népesség és az aktív ben kezelhetı összeggé, a következı korúak vidéki átlagának számításánál formula szerint: csak a magánszállásadással rendelkezı Vendégéjsz aka Vendégéjszaka Vendéglátók Aktívkorúak log( ) = log( ) + log( ) + log( ) településeket vettük figyelembe.) Népesség Vendéglátók Aktívkorúak Népesség ) A versenyképesség fogalmánál ma radva, versenyelınyösnek tekintjük az 54 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
átlag feletti egy lakosra jutó vendégéj egytényezıs volt a versenyelıny. E tele szakával rendelkezı településeket, míg pülések közül 21 esetben az elterjedtség versenyhátrányosnak az átlag alattiakat. volt vidéki átlagnál kedvezıbb. Ez tehát Ezen belül komplex versenyelınyt álla azt jelenti, hogy az adott településen vi pítunk meg, ha a település az egy lakosra szonylag sokan foglalkoznak magánszál jutó vendégéjszakák mindhárom össze lásadással, de kapacitásaik kihasználtsá tevıjében átlag feletti értékekkel rendel ga és a település korösszetétele elmarad kezik, míg több , illetve egytényezıs a a vidéki átlagtól. Egytényezıs verseny versenyelıny, ha kettı vagy mindössze hátrányt állapítottunk meg 25 települé egy tényezı esetében teljesül ez a felté sen. Az ide tartozó települések közül 21 tel. A versenyhátrány mibenlétét ennek nél a kihasználtság volt a vidéki átlagnál analógiájára értelmezzük. alacsonyabb. A magánszállásadással Vizsgálatunkban megállapítottuk, rendelkezı települések közül a legtöbb, hogy a régió települései közül hat olyan szám szerint 98, többtényezıs verseny van, amely vidéki viszonylatban komp hátránnyal jellemezhetı. Közülük ki lex versenyelınnyel jellemezhetı (Szar emelkedik az az 54 település, ahol az el vaskı, Nógrádmarcal, Kishuta, Jósvafı, terjedtség és a korösszetétel is vidéki át Parádsasvár, Egerszalók). 46 olyan tele lag alatti. E településeken a magánszál pülés van, ahol többtényezıs verseny lásadás léte hosszú távon bizonytalan, elınyt mértünk. E települések közül 35 hiszen jelenleg is kevesen foglalkoznak olyan volt, ahol a vidéki átlagtól való vele, s az elöregedett településen a jövı elmaradást csupán a korszerkezet jelen ben ez még kevésbé várható. 60 olyan te tette, mely véleményünk szerint hosszú lepülés van, ahol a versenyhátrány távon is meghatározza a térség komplexnek tekinthetı, így ezek jelentik magánszállásadásának jövıbeli lehetısé a legproblémásabb településeket a ma geit. 38 olyan települést találtunk, ahol gánszállásadás szempontjából (6. ábra). 6. ábra A régió magánszállásadásának versenyképessége Észak Magyarországon, 2005
Versenyképességi típusok komplex versenyelıny többtényezıs versenyelıny egytényezıs versenyelıny egytényezıs versenyhátrány többtényezıs versenyhátrány komplex versenyhátrány Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 55
TÁRSADALMI GAZDASÁGI ÖSSZE 13. 1000 lakosra jutó összes személyi jövede FÜGGÉSEK VIZSGÁLATA lemadó (1000 Ft), 2005; 14. 1000 lakosra jutó ISDN vonalak száma, 2005; A továbbiakban fıkomponens analí 15. 1000 lakosra jutó nyilvántartott álláskere zis segítségével próbáltuk Észak Ma sık száma összesen, 2005; gyarország magánszálláshelyeinek gaz változók kerültek. Az adatok mérték dasági, demográfiai, szociális változók egysége és nagysága is változó, így a tól való függését vizsgálni. Azért ezt a vizsgálatok elıtt standardizálni kellett a módszert választottuk, mert sokféle adat változókat. tal kívántunk dolgozni, melyek klasszi A fıkomponens analízis, a fıkompo kus elemzési módszerekkel történı kiér nensek kiszámítása végeredményben egy tékelése nehézségekbe ütközne. Fıkom bázis transzformáció, ahol az új bázis ponens analízis segítségével csökkenteni elemei a fıtengelyek. Egy koordináta tudjuk a dimenziók számát (a vizsgálat transzformációt hajtottunk végre, olyan ban szereplı változók számát) oly mó formában, hogy megkerestük azokat az a i don, hogy egyrészt az eredeti változóink vektorokat (ezek éppen az alapadat helyébe új, kevesebb változót helyezünk, mátrix korrelációs mátrixának sajátérté ezek lesznek a fıkomponens vektorok; keihez tartozó sajátvektorok), melyekre tr másrészt pedig ezt úgy tesszük, hogy az Xst *a i szórása maximális (X st a standar eredeti adatokból kinyerhetı informáci dizált alapadat mátrix). Az így létrejövı tr ók minél kevésbé vesszenek el. A sta Yi = X st *a i vektorokat nevezzük fıkom tisztikai elemzésekhez a SAS 8.2 es ver ponens vektoroknak. Azaz ezek mentén ziószámú szoftverét használtuk. a legnagyobb az értékek szóródása, in Az alapadatok kiválasztásánál igye nen szemlélve adódnak a legnagyobb el keztünk minél több heterogén változót térések. A megtartott fıkomponenseket a bevonni a vizsgálatokba. Az így kiala variancia tömörítéseként foghatjuk fel. A kult alapadat táblázatunk 273*15 ös részszámításokat csak érintılegesen tár mátrix lett, soraiban Észak Magyaror gyaljuk, a hely szőke miatt inkább az szág települései, míg oszlopaiban eredményekre koncentrálunk. 1. 1000 lakosra jutó természetes szaporodás, Az elsı fıkomponenssel a legszoro 2005; sabb kapcsolatban az 1000 lakosra jutó 2. 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási kü lönbözet, 2005; magánszállásadás vendéglátóinak száma, 3. 1000 lakosra jutó helyi önkormányzatok az 1000 lakosra jutó magánszállásadás tárgyévi bevételei (1000 Ft), 2005; férıhelyeinek száma, az 1000 lakosra ju 4. 1000 lakosra jutó magánszállásadás ven tó vendégek száma a magánszállás déglátóinak száma, 2005; 5. 1000 lakosra jutó magánszállásadás férı adásban, az 1000 lakosra jutó vendégéj helyeinek száma, 2005; szakák száma a magánszállásadásban és 6. 1000 lakosra jutó vendégek száma a az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalko magánszállásadásban, 2005; zások száma van. Azaz az elsı változónk 7. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a magánszállásadásban, 2005; a magánszálláshelyek tulajdonságait tö 8. 1000 lakosra jutó mőködı háziorvosok möríti magában. száma (12. 31 én), 2005; A második fıkomponensnek az 1000 9. 1000 lakosra jutó óvodai férıhelyek szá lakosra jutó adófizetık száma, az 1000 ma, 2005; 10. 1000 lakosra jutó általános iskolai tanulók lakosra jutó összes személyi jövedelem száma a nappali oktatásban, 2005; adó, az 1000 lakosra jutó ISDN vonalak 11. 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma és az 1000 lakosra jutó nyilvántar száma, 2005; tott álláskeresık száma (ez utóbbival el 12. 1000 lakosra jutó adófizetık száma, 2005; lentétes elıjellel) van a legerısebb kap 56 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon csolatban. Azaz ez a komplex változó a tıképességekkel pedig átlagos magán gazdaság teljesítményét méri. szálláshely arányok párosulnak, mint A harmadik fıkomponens az 1000 la Eger, Gyöngyös, Tiszaújváros, Mátra kosra jutó mőködı háziorvosok számával, szentimre esetében. az 1000 lakosra jutó óvodai férıhelyek A 8. ábra a magánszálláshelyek és a számával, az 1000 lakosra jutó általános szociális ellátottság (körzeti orvos, óvo iskolai tanulók számával van a legmarkán da, általános iskola) viszonyát mutatja sabb kapcsolatban. Magyarán ez a fıkom Észak Magyarország településeire. Te ponens a szociális ellátásért felel. resztenye itt is kitőnik, ahol a magán A negyedik fıkomponens az 1000 la szállásadás jelentıs számával arányos jó kosra jutó természetes szaporodással, az szociális mutatók párosulnak. Az ábránk 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási kü az x tengelyre közelítıleg szimmetrikus, lönbözettel és az 1000 lakosra jutó helyi azaz a szociális ellátottságnak közvetle önkormányzatok tárgyévi bevételeivel van nül nincs kimutatható kapcsolata a ma a legintenzívebb kapcsolatban. Ez a válto gánszálláshelyekkel. Például míg Mo zó méri a demográfiai hatásokat. gyoróska, Varbóc, Nagyhuta, Tornaká A bázisunk elıállítása után mátrix polna esetében az átlag feletti magán szorzással kapjuk a fıkomponens vekto szállásadás rosszabb szociális ellátott rokat a fentebb leírtak szerint. Ezek sággal párosul, addig Egerszalók, Holló mindegyike 273 sorból és egy oszlopból kı, Aggtelek, Bogács stb. esetén jobbal. áll. Minden egyes településhez minden A 9. ábra a komplex demográfiai is egyes fıkomponens egy számot rendel mérvet mutatja a magánszálláshelyek hozzá. Azaz az eredeti változóink helyé függvényében. Az elıbbieknél jellemzıbb be léptetjük ezeket a redukált változókat. origó körüli központot figyelhetünk meg, A magánszálláshelyek gazdasági, azaz az átlagos demográfiai viszonyok szociális ellátottság, demográfiai dimen nak, átlagos magánszállás szám felel meg. ziók mentén történı elemzését végezzük Ez alól kivételt jelent Pányok, Szent el a továbbiakban. Azaz megvizsgáljuk istván, Cserhátszentiván, Mátraszentimre, az elsı második, elsı harmadik és elsı Arka, Abaújvár és Teresztenye. negyedik fıkomponens párok egymás Megjegyzendı, hogy amennyiben a te hoz viszonyított elhelyezkedését. lepüléseinket nem regionális szinten szem A 7. ábra x tengelyén a magánszál léljük, hanem megyénként, úgy Heves me láshelyek jellemzıi, míg az y tengelyen gye esetén teljesül közelítıleg lineáris ösz a gazdasági mutatók helyezkednek el. szefüggés a gazdasági mutató és a magán Természetesen a tengelyek pozitív irá szálláshelyek száma között (10. ábra). nyában növekszenek az 1000 lakosra ju Lehetıség van nem csupán 1000 la tó arányai a fenti komplex mutatóknak. kosra vonatkozó arányokkal, hanem vo Teresztenye település különül el legjob lumen adatokkal is dolgozni. Ebben az ban a többiektıl, ahol a legmagasabb a esetben az alapadatainkhoz hozzávesz magánszálláshelyek aránya, a gazdasági szük a lakónépességet (2006. január 1.), mutató értéke viszont a legrosszabb. Ál az összes többi változó megmarad, csak talánosságban elmondható, hogy ahol az nem az 1000 lakosra vonatkozó ará átlagnál magasabbak a magánszálláshe nyokkal: lyek arányai, ott a gazdasági mutatók ér 1. Lakónépesség száma, 2006. január 1.; téke átlag körüli. Ilyen település például 2. Természetes szaporodás, 2005; 3. Belföldi vándorlási különbözet, 2005; Bogács, Hollókı, Varbóc, Regéc, 4. Helyi önkormányzatok tárgyévi bevételei Mogyoróska stb. A jó gazdasági teljesí (1000 Ft), 2005; Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 57
5. Magánszállásadás vendéglátóinak száma, nátáiból látható, hogy a második vektor 2005; felelıs a magánszálláshelyekért, míg az 6. Magánszállásadás férıhelyeinek száma, 2005; elsı az összes többi mutatót összesítve 7. Vendégek száma a magánszállásadásban, méri. 2005; A fıkomponens vektorokat mutatja a 8. Vendégéjszakák száma a magánszállás 11. ábra. Az alakja eltér az elızıektıl, adásban, 2005; 9. Mőködı háziorvosok száma (12. 31 én), hiszen egy erıs origó körüli tömörülés 2005; kezdıponttal két szimmetrikus szakaszt 10. Óvodai férıhelyek száma, 2005; láthatunk. A lenti esetében egy gyenge 11. Általános iskolai tanulók száma a nappali környezet – átlagnál rosszabb elsı fı oktatásban, 2005; 12. Regisztrált vállalkozások száma, 2005; komponens értékekkel –, míg a fentinél 13. Adófizetık száma, 2005; jó gazdasági társadalmi mutatók esetén 14. Összes személyi jövedelemadó (1000 Ft), emelkedı magánszálláshely számmal. A 2005; leszálló ágban inkább Borsod Abaúj 15. ISDN vonalak száma, 2005; 16. Álláskeresık száma összesen, 2005. Zemplén megyei települések vannak, Így összesen két sajátvektorunk lesz, míg a fentiben többnyire Heves és Nóg melyek a teljes variancia több mint 93% rád megyeiek. át magyarázzák. A sajátvektorok koordi 7. ábra Az elsı és a második fıkomponens közötti kapcsolat
6
4
2
0 -5 0 5 10 15 20 25 30
-2 Második fıkomponens
-4
-6
-8 Elsı fıkomponens Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
58 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
8. ábra Az elsı és a harmadik fıkomponens közötti kapcsolat
7
6
5
4
3
2
1 Harmadik fıkomponens
0 -5 0 5 10 15 20 25 30
-1
-2
-3 Elsı fıkomponens Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 9. ábra Az elsı és a negyedik fıkomponens közötti kapcsolat
4
2
0 -5 0 5 10 15 20 25 30
-2 Negyedik fıkomponens -4
-6
-8 Elsı fıkomponens
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Gazdálkodás 51. évfolyam 4. szám 59
10. ábra Az elsı és a második fıkomponens közötti kapcsolat Heves megyében
6
5
4
3
2
1 Második fıkomponens 0 -2 -1 0 1 2 3 4 5
-1
-2
-3 Elsı fıkomponens Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 11. ábra Az elsı és a második fıkomponens közötti kapcsolat volumen adatok felhaszná lása esetén
20
15
10
5 Második fıkom ponens 0 -10 0 10 20 30 40 50
-5
-10 Elsı fıkomponens Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 60 DÁVID ET AL.: A vidéki turizmus szerepe Észak Magyarországon
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Dávid L. – Bujdosó Z. – Patkós Cs. (2003): A turizmus hatásai és jelentısége a területfej lesztésben. In: Süli Zakar I. (szerk.): A terület és településfejlesztés alapjai. Egyetemi tan könyv, Dialóg Campus Tankönyvek, Budapest Pécs, 433 453. pp. – (2) Fehér I. – Kóródi M. (2007): A vidéki turizmus diverzifikációs sajátosságai. Agroinform http://www.agroinform.com/files/aktualis/pdf_agroinform_20070104102814_turizmus.pdf – (3) http://www.meh.hu/kormany/kormanyulesek/leirat/20070607.html – (4) Kovács D. (2003): Falusi turizmus rendszerszemlélető közelítésben. http://miau.gau.hu/miau/ 60/fanclub/mfc02/5.doc – (5) Kovács D. (2003): „Falusi és vidéki turizmus” értelme zése a nemzetközi irodalomban. In: Kovács D. (szerk.): A falusi turizmus hagyomá nyai. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 57 68. pp. – (6) Lengyel I. (2000): A regionális versenyképességrıl. Közgazdasági Szemle, 12. sz. 962–987. pp. – (7) Nemes Nagy J. (2004): Új kistérségek, új városok. Új versenyzık? Regionális Tudományi Tanulmá nyok, 9. sz. 5 42. pp. – (8) Székely Cs. – Györök B. – Kovács A. (2003): Családi gazdaságok menedzsment információs rendszerének továbbfejlesztése. Gazdálkodás 5. különkiadás, XLVII. évf., 13 22. pp. – (9) Szőcs I. (szerk.) – Tenk A. (1999): A mezıgazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzető térségek fejlesztésében. Bu dapest, MTA Stratégiai Kutatások, 299 p. – (10) Wachtler I. (2000): Falusi turizmus Heves megyében. Gazdálkodás XLIII. évf. 2. sz. 38 44. pp. – (11) Wachtler I. (2002): Falusi turizmus. PHARE program által támogatott jegyzet. SZIE GMFK Gyöngyös, 1 131. pp.