73

KITAIBELIA XV. évf. 1–2. szám pp.: 73–84. Debrecen 2010

Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III.

1 1 2 3 VIRÓK Viktor – FARKAS Roland – GULYÁS Gergely – SRAMKÓ Gábor

(1) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. (2) BioAqua Pro Kft., H-4032 Debrecen, Soó R. út 21. (3) Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Bevezető

Jelen közleményünkben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek és az érintett területen jelentősebb időt töltő kutatók terepi munkái során, a 2000-es években összegyűlt, eddig közöletlen florisztikai adatait publikáljuk. A vizsgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén az alábbi kistája- kat érintették: Gömör–Tornai-karszt, Putnoki-dombság, Cserehát, Hernád-völgy, Sajó-völgy, Sajó–Hernád- sík, Taktaköz. Gömör–Tornai-karszt alatt a teljes karsztvidéket értjük, beleértve hazai (Aggteleki-karszt) és a szlovákiai oldalt (Szlovák-karszt). Az országos, vagy regionális jelentőségű adatokat községhatárok szerint közöljük, az egyes települések- hez tartozó földrajzi nevek esetében az ANPI dűlőkataszteri térképét vettük alapul. Annak érdekében, hogy az adatok a Magyarországi Flóratérképezés adatbázisában rögzíthetők legyenek, megadtuk a Közép-európai Flóratérképezés módszertana (NIKLFELD 1971) szerinti kvadrátszámot. A lokalitás után közöljük az adatköz- lők nevének rövidítését, a felfedezés évszámát. Abban az esetben, ha az előfordulással kapcsolatban bizo- nyító herbáriumi példánnyal rendelkezünk, azt rövidítésként az évszám után tüntettük fel (közgyűjtemények esetében a nemzetközi rövidítést – lásd Index Herbariorum – alkalmazva). A közölt fajok vonatkozásában áttanulmányoztuk a MTM Növénytár Herbarium Carpato-Pannonicum és Harasztgyűjteményét, illetve a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékének Soó Rezső gyűjteményét, az innen ismertté vált korábbi gyűjtésekre az adatsorok végén utalunk. A fajok nevezéktana és sorszámozása KIRÁLY (2009) munkáját követi.

Rövidítések: DE: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék BP: Magyar Természettudományi Múzeum Soó Rezső Gyűjtemény, Debrecen Növénytára, Budapest HVV: Virók Viktor magánherbáriuma, Szögliget

Adatközlők, gyűjtők neveinek rövidítése: FR: Farkas Roland SG: Sramkó Gábor SzP: Szentgyörgyi Péter GG: Gulyás Gergely VV: Virók Viktor

Enumeráció

1. Huperzia selago (L.) Bernh. – : Lopó- ismert, a környező tájegységekben szórványos. galya, telepített lucosban [7489/3] (VV 2009). A 17. Ophioglossum vulgatum L. – : Ördög- Gömör–Tornai-karsztról nem volt adata, legkö- oszlás, jellegtelen, telepített cseres tölgyesben, zelebb a Bükkben és a Zempléni-hegységben for- egy üde völgyaljban [7791/1] (VV 2009). A Cse- dul elő. rehátból korábban nem került elő. Legközelebbi 5. Lycopodium clavatum L. – Aggtelek: Zsófia- adatai a Zempléni-hegységből és a Bükkből völgy, vörös tölgy ültetvényben [7588/4] (VV származnak. 2009). A Gömör–Tornai-karsztról egyetlen adata 31. Phegopteris connectilis (Michx.) Watt – Agg- volt, SOMLYAY – LŐKÖS (1999) publikálta elő- telek: Hollófészek-völgy, telepített fenyvesben fordulását szintén az Aggteleki kavicshátról. A [7588/2] (VV 2006). Az Aggteleki-karszton ritka. szomszédos Putnoki-dombságból és Cserehátból A fedett karszti részről eddig nem volt adata, a is ismert, de mindenhol ritka. nyílt karszton az aggteleki Ló-kosárnál 8. Equisetum telmateia Ehrh. – Sajókeresztúr: (SOMLYAY – LŐKÖS 1999) és Szögligettől északra Túlsó-rét, a Sajó szakadópartján nagy tömegben fordul elő (VIRÓK – FARKAS 2007), mindenhol [7890/2] (VV 2009). A Sajó-völgyből nem volt telepített fenyvesben. A Gömör–Tornai-karszt 74 KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009.

szlovák oldalán is ritka. utcai buszmegálló köves felszínén [7589/1] (VV 32. Asplenium scolopendrium L. – Szendrő: belte- 2004, HVV). A térségben ritka adventív faj. Leg- rületen egy régi köves falú kútban [7590/3] (FR közelebb a Sajó-völgyben, Alsózsolcán gyűjtötte 2008). A Gömör–Tornai-karszton szórványos BUDAI József (UJVÁROSI 1941). előfordulású faj. 298. Stellaria palustris Retz. – : Felső-berek 98. Salix rosmarinifolia L. – : Nagy-rét [7590/4] (SG 2008, DE); Hidvégardó: Felső-Ta- [7591/1] (GG 2008). Korábban a Cserehátból polca [7490/2] (VV 2009); Szögliget: Andreháza ENDES és mtsai közlik mellől (2003). A [7490/3] (VV 2009, HVV). A két utóbbi esetben környező kistájakban ritka. magassásos mocsárréten. A térségben egyedül a 146. Urtica urens L. – Szögliget: belterületi kis- Bódva-völgyből volt adata (VIRÓK – FARKAS kertben [7490/3] (FR 2008). A Gömör–Tornai- 2007). Mindig természetközeli magassásosokban karsztról nem találtunk adatot, bár valószínűleg jelenik meg. kiskertekben többfelé előfordul. 322. Scleranthus polycarpos L. – Bőcs: Gát-szög, 192. Rumex maritimus L. – Szendrő: -dűlő, nyílt sztyepréten [7991/4] (VV 2004, HVV). A belvizes szánton kialakult mocsárban [7690/1] Hernád-völgyből nem volt adata. Legközelebbi (VV 2006, HVV); : a Rakaca-víztároló adata a Putnoki-dombságból származik (PENKSZA parti sávjában, pionír felszínen [7590/4] (VV – MALATINSZKY 1999). 2009). A térségben egyedül a Sajó–Hernád-síkról 332. Spergularia rubra (L.) J. Presl et C. Presl – volt adata, ahol BUDAI József találta meg (SOÓ Aggtelek: a kavicshát nedves szántóin szórvá- 1943). nyos [7588/2, 7589/1] (VV 2003, HVV); 193. Rumex palustris Sm. – Tornyosnémeti: Búza- : Kopasz-szőlő, kiskertben [7692/2] tó, kiszáradó víztározóban gyakori [7493/4] (VV (VV 2004, HVV); Szalaszend: Fajdas, nedves 2003, HVV); Boldva: Falu-szög, ártéri, zavart erdészeti úton [7688/2] (VV 2004). Sem a mocsárréten [7790/4] (VV 2004); Ónod: Alsó- Gömör–Tornai-karsztról, sem a Cserehátból nem legelő, ártéri, zavart mocsárréten [7991/4] (VV jelezték. 2005); Szendrő: Büdöskútpuszta, belvizes szán- 352. Silene noctiflora L. – : Tóbiás-dűlő tón [7690/1] (VV 2006, HVV); Meszes: Rakaca [7692/3] (VV 2004); Detek: Tengeri-szőlő [7590/4] (SG 2008); Múcsony: Lánc-rét, egy [7691/4] (VV 2005); Kupa: Kupai-Vadász-patak- megsüllyedt bánya helyén kialakul mocsárréten völgye [7590/4] (VV 2005); Tornyosnémeti: [7790/1] (VV 2009); Szikszó: Galagonyás, zavart Szartos-pataki-gyepek [7493/3] (VV 2006); Me- mocsárréten [7791/4] (VV 2009); Sajólád: Belső- szes: Jóna-hegy [7590/2] (SG 2008); Aszaló: legelő, ártéri, zavart mocsárréten [7991/3] (VV Aszalói-legelő [7791/4] (VV 2009), szántókon, 2009); Sajókeresztúr: Túlsó-rét, ártéri, zavart zavart gyepekben szórványos. Egyedül VOJTKÓ – mocsárréten [7890/2] (VV 2009). A térségből MARSCHALL (1996) jelezte a Cserehát területéről, kevés adata van. A Sajó–Hernád-síkról BUDAI mellől. A Hernád-völgyből ed- József gyűjti Arnót és Sajóvámos mellől (SOÓ dig nem közölték. 1943), illetve ENDES és mtsai (2003) 391. Nigella arvensis L. – Varbóc: Szőlő-oldal, Tornaszentjakab mellől jelzik. egykori szőlős területén kialakult nyílt 264.1. Amaranthus blitum L. subsp. blitum – lejtősztyepréten [7589/2] (VV 2006); Szögliget: Keresztéte: TSz-major gyomnövényzetében Kis-domb, szántón és bolygatott gyepben [7591/2] (VV 2004, HVV); Hangács: Nyomári- [7490/3] (FR 2008); Szőlősardó: Vár útja, a kör- völgy, szántón [7791/1] (VV 2009); Szögliget: a nyező felhagyott szántókon, zavart gyepekben belterület kiskertjeiben [7490/3] (VV 2009, szórványos [7589/4] (VV 2009). A Gömör–Tor- HVV); Jósvafő: belterületen, murvázott parkoló- nai-karszton először MÁGOCSY-DIETZ Sándor ta- ban [7589/1] (VV 2009). A Gömör–Tornai- lálta (1898, BP) Turňa nad Bodvou (Torna) karsztról és a Cserehátból sem volt adata, bár mellett, a Vár-hegyen. A hazai oldalról nem volt kiskertekben valószínűleg gyakoribb. adata, de a környező kistájakból jelezték (VIRÓK 264.2. Amaranthus blitum L. subsp. emarginatus és mtsai 2004). (Moq. Ex Uline et W.L. Bray) Carretero et al. – 395. Actaea spicata L. – Zádorfalva: Iván-tető Sajókeresztúr: Nagy-legelő, kavicsbánya terüle- [7688/2] (SzP 2009); Kelemér: Lomova, szurdok- tén [7991/4] (VV 2003, HVV); Ónod: Madár- szerű völgyben, gyertyános-tölgyes élőhelyen házi-lapos [7991/4] (VV 2009). Minkét esetben a [7688/2,4] (VV 2009). A Putnoki-dombságban Sajó kavicspadján. Kevésbé ismert alfaj, hazai ritka faj. ZÓLYOMI Bálint mellől gyűjti adatait KIRÁLY és mtsai (2010) foglalják össze. (1927, BP), illetve PENKSZA – MALATINSZKY 267. Amaranthus crispus (Lesp. et Thévenau) N. (1999) a Gömör–Tornai-karszt déli határáról Terracc. – Aggtelek: belterület, a Kossuth Lajos jelzik. VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 75

411. Anemone nemorosa L. – Szemere: Mulató a Sajó-völgyből gyűjtötte (1928, BP). [7592/1] (GG 2008). A Cserehátban egyetlen 565. Rorippa palustris (L.) Besser – Hernádvécse: adata volt, FARKAS Roland szintén Szemere Száraz-berki-kavicsbánya-tó, vízállásos gödörben mellett találta meg, egy másik erdőtömbben egy kisebb állomány [7593/3] (VV 2006, HVV). (VIRÓK – FARKAS 2007). A Hernád-völgyből nem volt adata. Az Alföld 426. Adonis flammea Jacq. – Lak: Péter-völgy, felé egyre gyakoribbá válik. szántó szegélyében szórványos [7691/1] (VV 578. Neslia paniculata (L.) Desv. – Beret: Gubák 2005); Kelemér: Verő máj, parlagoltatott terüle- alja [7692/3] (VV 2003); Hidasnémeti: Ferton ten ritka [7688/2] (VV 2006). A Cserehátból [7492/4] (FR 2004); Borsodszirák: Hatház-szőlő egyedül PENKSZA Károly (1996b) jelzi. A [7790/2] (VV 2004, HVV); Detek: Temető-föld Putnoki-dombságból nem találtunk adatot, kör- [7692/3] (VV 2004); Nyomár: Vesszős-oldal nyező kistájakban is ritka gyomnövény. [7790/2, 7791/1] (VV 2004); Szendrőlád: Ótelke 433. Ranunculus rionii Lagger – Szalonna: Rakaca- [7690/3] (VV 2004); : Két-vékás [7691/4] víztároló [7590/4] (VV 2009, HVV). A Rakaca- (VV 2005); Tomor: Puszta-szőlő [7691/3] (VV patak befolyásánál kikotorták a tavat. A létrejött 2005); Lak: Nagy-szőlő-dűlő [7691/1] (VV sekély, gyorsan felmelegedő vízben vált töme- 2005); Nyésta: Nyéstai-erdő [7691/2] (VV 2005); gessé ez a faj. A Cserehátból korábban nem volt : Felső-szőlők [7691/4] (VV 2005). A adata. Legközelebbi előfordulása a Gömör– Cserehátból egyedül BUDAI (1914) jelezte, aki Tornai-karszt szlovák oldalán van, Torna mellett Rakacaszenden és Szalonnán gyűjtötte. (VIRÓK ined. 2007, HVV). A kotrás után több 658. Ribes nigrum L. – Sajóvámos: Rednek-völgy, más hínárfaj is tömegessé vált: Najas minor All., völgyalji ligeterdőben [7791/3] (VV 2009, HVV). Ranunculus circinatus Sibth., Utricularia A Cserehátból nem volt adata, a szomszédos táj- vulgaris L., Potamogeton nodosus Poir., egységekben is ritka. Potamogeton pectinatus L., Zannichellia 662. Spiraea salicifolia L. – : Szuhogyi- palustris L. patak völgye [7689/2] (VV 2003); Gagyvendégi: 448. Ranunculus arvensis L. – Rudabánya: Hat-út- Bátor-patak-völgye [7591/4] (GG 2008). Kiva- oldal [7689/2] (VV 2002); Felsőkelecsény: dulás, települések közelében, patakparti Bozsdár [7689/2] (VV 2002); Lak: Péter-völgy magaskórós növényzetben jelent meg. A térség- [7691/1] (VV 2005); Selyeb: Selyebi-Vadász- ből eddig nem jelezték. patak völgye [7691/4] (VV 2005); Gömörszőlős: 698. Rosa scabriuscula Sm. em. Heinr. Braun – Hosszú [7688/2] (VV 2007); Zádorfalva: Szuha- Jósvafő: Nagy-oldal, molyhos tölgyes bokorer- völgy [7688/2] (SG 2008). Üde szántókon, dőben egy kisebb csoport [7489/3] (VV 2008, vadföldeken ritkán megjelenő gyomnövény. Sem HVV). Országosan ritka faj, az Északi-közép- a Putnoki-dombságból, sem a Cserehátból nem hegységben egyedül a Börzsönyben fordul elő találtunk adatát, de az Aggteleki-karszt kispar- (NAGY 2007). cellás szántóin szórványosan megtalálható. 719. Potentilla rupestris L. – Szuhafő: Virág-domb, 527. Rapistrum perenne (L.) All. – Nyomár: mészkerülő, sovány gyepben [7588/4] (VV Hatház-szőlő [7790/2] (VV 2004); Lak: Péter- 2004); Szuhafő: Gerenda, nyílt cseres tölgyesben völgy [7691/1] (VV 2005). Mindkét esetben fel- [7588/4] (VV 2004); Szuhafő: Pálykás [7688/2] hagyott szőlős másodlagos sztyeprét növényzeté- (SG 2008). A Putnoki-dombságból SOÓ (1943) ben. Kázsmárk: Homokos, vízmosás meredek jelzi első alkalommal, de a pontatlan lokalizáció partján [7791/2] (VV 2009). A Cserehátból nem miatt vonatkozhat az Aggteleki-kavicshátra is, volta adata, de a környező kistájakban szórvá- ahol szórványosan előfordul. MALATINSZKY nyosan előfordul. (2007) a Putnoki-dombság több pontjáról jelzi. 558. Alyssum montanum L. – Rakaca: Király-hegy 763. Sorbus aria agg. – Meszes: Jóna-hegy [7688/2] (GG 2008). A Cserehátból eddig nem [7590/2] (SG 2008). A Cserehátból eddig nem volt adata. A Gömör–Tornai-karszton gyakori faj. közöltek lisztes berkenye adatot, de az előfordu- 563. Rorippa × armoracioides (Tausch) Fuss – lástól északra, a Gömör–Tornai-karszton szórvá- Szalaszend: Kopasz-szőlő, felhagyott szőlősben, nyosan megtalálható. másodlagos lejtősztyepréten [7692/2] (VV 2004, 818. Padus serotina (Ehrh.) Borkh. – HVV). A Cserehátból nem volt adata, de BUDAI Sajókeresztúr: Túlsó-rét, a Sajó melletti gyepben József a Sajó-völgyből gyűjtötte (SOÓ 1943). és a ligeterdő szélén található néhány fiatal nö- 566. Rorippa × anceps (Wahlenb.) Rchb. – Szögli- vény [7890/2] (VV 2009, HVV). Valószínűleg az get: Csipkés-szőlők, gyümölcsösben, félszáraz északra lévő bányából szökött ki, ahová véderdő- gyepben [7490/3] (VV 2009, HVV). A Gömör– nek telepítették. Kivadulva eddig nem volt is- Tornai-karsztról nem volt adata. ZÓLYOMI Bálint mert. 76 KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009.

911. Lathyrus nissolia L. – Borsodszirák: Hatház- MALATINSZKY – PENKSZA (2002) publikálta szőlő, felhagyott szőlős parcellákban szórványos Sajókaza mellől. [7790/2] (VV 2004, HVV); Szalaszend: Kopasz- 1175. Elatine alsinastrum L. – Sajósenye: Kosári- szőlő, felhagyott szőlős parcellákban [7692/2] dűlő, belvizes szántón kisebb foltokban [7790/4] (VV 2004); : Andráspad, zavart (VV 2006). A Sajó–Hernád-síkról nem találtunk lejtősztyepréten [7790/4] (VV 2004); Lak: Nagy- adatot. szőlő-dűlő, felhagyott szőlős parcellákban 1178. Elatine triandra Schkuhr – Sajósenye: Ko- [7691/1] (VV 2005); Pamlény: Nagy-kötél-dűlő, sári-dűlő, belvizes szántón ritka [7790/4] (VV felhagyott szántón [7591/2] (VV 2005); Rakaca: 2006, HVV). A Sajó–Hernád-síkról eddig nem Nagy-erdő [7591/3] (GG 2008); Csenyéte: Pro- jelezték, legközelebbi adata a Taktaközből van letár-völgy [7592/1] (GG 2008). A Cserehátból (MOLNÁR V. – GULYÁS 2001). korábban NAGY és PAPP (1994) jelezte Szászfa 1190. Sicyos angulatus L. – Ónod: Madárházi- mellől. lapos, a Sajó menti ligeterdő fátyoltársulásában, 952. Medicago rigidula (L.) All. – Szögliget: Vár- Humulus scandens-sel [7890/2] (FR 2009, HVV). bükk [7489/4] (VV 2006, HVV); Szögliget: A Sajó-völgyből nem volt adata, de Kobujanka [7489/4] (FR 2008), mindkét esetben mellett BUDAI József gyűjtötte (1909, BP) és a nyílt sziklagyepből került elő. A Gömör–Tornai- szomszédos Putnoki-dombságból PENKSZA – karsztról nem volt adata. Legközelebbi előfordu- MALATINSZKY (2001) jelzi Sajókaza mellől. lása a Bükkben van (VOJTKÓ 2001b). 1218. Chamaenerion dodonaei (Vill.) Holub – 961. Trifolium aureum Pollich – Hidasnémeti: Réz- Becskeháza: Dolomitbánya [7491/3] (VIDÉKI Ró- kút-völgy, gyertyános-tölgyes szegélyében bert 2007); Tornaszentandrás: Esztramos-hegy, a [7493/3] (VV 2004); : Felső-erdő, cseres- bánya felhagyott pionír felszínén szórványos tölgyesben [7491/4] (VV 2004, HVV); [7490/4] (VV 2008). A Gömör–Tornai-karsztról Tornaszentjakab: Töviskes, erdei fenyvesben, nem volt adata, legközelebb a Zempléni-hegy- erdészeti úton [7491/2] (VV 2005). A Cserehát- ségben fordul elő (FARKAS 1999). ból eddig nem jelezték. THAISZ Lajos a szomszé- 1224. Epilobium palustre L. – Aggtelek: Bacsó- dos Bódva-völgyben gyűjtötte (1909, BP). A nyak, forráslápban szórványos [7588/2] (VV Gömör–Tornai-karszton szórványos. 2009, HVV). A Gömör–Tornai-karszton ritka faj, 975. Trifolium ochroleucon Huds. – Nyésta: Nátra- eddig csak Szögliget mellől volt adata (SOÓ – oldal, cseres tölgyesben [7691/2] (VV 2004); JAKUCS – ÉR 1951, BP; VIRÓK – FARKAS 2007). Szemere: Som-kút, Som-kúti-völgy és Lyuba 1226. Epilobium ciliatum Raf. – Hidvégardó: Alsó- [7592/1] (SG 2008); Sajóvámos: Senyei-part, rét, a Sas-patakot kísérő üde magaskórósban zavart lejtősztyepréten [7791/3] (VV 2009). A [7490/4] (VV 2006); Aggtelek: Bacsó-nyak-alji- Cserehátból eddig nem jelezték, de a szomszédos mocsár és Köztes-mocsár, a mocsárrétek zavar- Gömör–Tornai-karszton gyakori. tabb részein [7588/2] (VV 2006, HVV); 977. Trifolium medium subsp. banaticum (Heuff.) Becskeháza: Cseresznyés, tarvágott cseres-töl- Hendrych – Szalaszend: Kopasz-szőlő, sztyepré- gyes területén [7490/4] (VV 2008). A Bódva- ten [7692/2] (VV 2004, HVV); : Töbörsor, völgyből nem volt adata. Az Aggteleki-karszt gyertyános-tölgyesben, erdészeti út mellett több pontjáról VIRÓK – FARKAS jelzi (2007). [7489/4] (VV 2007); Aggtelek: Hollófészek-dűlő, 1231. Myriophyllum verticillatum L. – Rudabánya: mészkerülő cseres-kocsányos tölgyes szegélyé- Vasércbánya, egy kis bányatóban [7689/2] (VV ben [7588/2] (VV 2007). Ritka alfaj, melynek 2009). Az Aggteleki-karsztról egyetlen adatot pontos elterjedése nem ismert. találtunk, BUDAI József (1908) szintén Ruda- 1063. Euphorbia lucida Waldst. et Kit. – : bánya mellől jelezte. A szlovákiai oldalon legkö- Nyilas, nemesnyaras szélén, holtmeder partján zelebb Hrhov (Tornagörgő) mellett található meg [7792/3] (VV 2005); Szikszó: Galagonyás, vasúti (VIRÓK ined. 2007). A környező folyóvölgyekben töltés mellett, mocsaras árokban [7490/4] (VV szórványos. 2008); Alsóvadász: Völgy-árok, patakot kísérő 1247. Chaerophyllum aromaticum L. – : ligeterdő szélén [7791/3] (VV 2009). Sem a Cse- Szőlők alja, a Fancsal-patak menti magaskórós rehátból, sem a Hernád-völgyből nem volt adata, növényzetben [7692/1] (VV 2002); Szakácsi: de délebbre haladva egyre gyakoribb. Vadász-patak völgye, a patakot kísérő rekettye- 1091. Impatiens glandulifera Royle – füzesben [7691/1] (VV 2004); Rakaca: Rakaca- Sajókeresztúr: Túlsó-rét, a Sajót kísérő ligeterdő völgy, a Debréte-patak torkolatánál [7591/1] (GG szélén zárt állományban [7890/2] (VV 2009, 2008); Gagyvendégi: Bátor-patak völgye HVV). A környező patak és folyó völgyekben [7591/4] (GG 2008); : Kígyó-szeg egyelőre még ritka özönnövény. A Sajó-völgyből [7590/4] (GG 2008); Meszes: Rakaca-völgy VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 77

[7590/4] (GG 2008); Meszes: Felső-berek völgy [7591/3] (GG 2008); Rakaca: Nagy-rét [7590/4] (SG 2008). A Cserehátban ritka faj. [7591/1] (GG 2008); Szászfa: Nagy-rét [7591/2] BUDAI József Szendrőlád mellett gyűjtötte (1914, (GG 2008); Szászfa: Janka-patak völgye [7591/2] BP), más adatot nem találtunk. (GG 2008); : Litkai-völgy [7592/1] (GG 1252. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. subsp. 2008); Ragály: Határnál [7689/1] (SG 2008). A trichospermus (Schult.) Arcang. – Aggtelek: Sajó-völgyből egyetlen adata volt, UJVÁROSI Baradla-tető [7589/1] (VV 2004); Szögliget: Vár- Miklós (1940) jelezte a Ládi-erdőből. A Csere- bükk [7489/4, 7490/3] (VV 2005). A Gömör– hátból több helyről közlik. A Putnoki-dombság- Tornai-karsztról eddig nem jelezték, zavart he- ból nem volt adata, de a szomszédos Aggteleki- lyeken valószínűleg többfelé előfordul. karszton is csak egyetlen előfordulása ismert 1260. Pimpinella major (L.) Huds. – Kelemér: (VIRÓK – FARKAS 2007). Szőlősi-tag, a Keleméri-patakot kísérő 1309. Peucedanum carvifolia Vill. – Szendrő: magaskórósban gyakori [7688/2] (VV 2002, Hajnácsó-oldal, cserjésedő, félszáraz gyepben HVV); Felsőkelecsény: Felső-rét, a Csörgős-pa- [7690/1] (VV 2004, HVV); Szuhafő: Korlát-pa- tak melletti magaskórósban [7689/2] (VV 2004, tak-völgye, mocsárrét szélén mezsgyében HVV); Kelemér: Buda-völgy, völgyalji [7588/4] (VV 2004); Meszes: Felső-berek és magaskórós, sásos növényzetben [7688/2] (VV Alsó-berek [7590/4] (SG 2008, DE); Rakaca: 2006); Gömörszőlős: Pozsok-völgy [7688/2] (SG Szent István-völgy [7591/3] (GG 2008); Rakaca: 2008). A Putnoki-dombság területéről nem volt Hideg-völgy [7591/3] (GG 2008); Meszes: adata, de a szomszédos Gömör–Tornai-karszton Barakonyi-patak-völgye [7590/2] (GG 2008); szórványos. Gagybátor: Bátor-patak-völgye [7591/3] (GG 1264. Sium sisaroideum DC. – Bódvalenke: Kotra, 2008); Rakaca: Rakaca-völgy [7591/1] (GG égerliget tisztásán, magassásosban néhány tő 2008); Meszes: Rakaca-völgy [7590/4] (GG [7490/4] (VV 2006, HVV); Hangács: Bodó-Kúti- 2008); Rakacaszend: Éger-völgy [7590/4] (GG völgy, patakparti magaskórósban gyakori 2008); Szemere: Som-kúti-völgy [7592/1] (SG [7791/1] (VV 2009). A Bódva-völgyből nem volt 2008), Szuhafő: Kerékkötő [7688/2] (SG 2008). adata, míg a Cserehátból Tomor mellől került elő A Putnoki-dombságban BUDAI József gyűjtötte (VIRÓK – FARKAS 2007). Országos elterjedése Felsőnyárádon (SOÓ 1943), a Cserehátból nem kevésbé ismert. volt adata. A Gömör–Tornai-karszton szórványo- 1267. Seseli peucedanoides (M. Bieb.) Koso-Pol. – san előfordul. Komjáti: Alsó-hegy, a nyílt mészkősziklagyep és 1315. Peucedanum oreoselinum (L.) Moench – a gyertyános-tölgyes határán többfelé előfordul Aggtelek: Fekete-tó-völgy [7589/3] (VV 2006, [7490/1] (VV 2005); Szögliget: Vapenyica, HVV); Aggtelek: Úrbéres-kaszáló [7588/2] (VV molyhostölgyes bokorerdőben [7490/1] (FR 2006). Mindkét esetben mészkerülő cseres-ko- 2005); Szögliget: Vár-bükk, molyhostölgyes bo- csányos tölgyesben. Az Aggteleki Kavicshát korerdőben szórványosan [7489/4] (VV 2008, szlovákiai oldalán is előfordul (VIRÓK ined. HVV); Szögliget: Záboz-hegy, bokorerdő és 2007), legelőn. A Jósvafő melletti adatát (PRECH gyertyános tölgyes határán, tisztáson [7489/4] 2000) célirányos kutatások ellenére sem sikerült (FR 2008). A Gömör–Tornai-karszton szórvá- megerősíteni. nyos. Az Aggteleki-karsztról egyetlen adata 1320. Tordylium maximum L. – Szögliget: Vár- THAISZ Lajostól (1909) származik, aki szintén az bükk, molyhostölgyes bokorerdőben szórványos Alsó-hegy komjáti szakaszáról jelzi. [7489/4] (VV 2008, HVV). A Gömör–Tornai- 1276. Oenanthe banatica Heuff. – Ragály: Határnál karsztról egyetlen hazai adata Jósvafő mellől [7689/1] (SG 2008, DE). A Putnoki-dombságból származik, a Töröfej-völgyben találta BOROS ez a harmadik adata. Korábban SOMLYAY Lajos Ádám (1953). gyűjtötte Szuhafő mellett (1999, BP), mely adatot 1333. Pyrola rotundifolia L. – Perecse: Felső-rétek, később publikálták is (PENKSZA – SOMLYAY cseres tölgyes szegélyében [7890/2] (VV 2004); 1999). PENKSZA és MALATINSZKY (2001) Imola Litka: Kellősi-erdő [7592/1] (SG 2008); Szemere: közeléből jelezték. Kánás [7592/2] (GG 2008); Kány: Büttösi-völgy 1289. Bupleurum praealtum L. – Meszes: Tapolca- [7592/1] (GG 2008). A Rakaca forrásvidékén hegy [7590/4] (SG 2008). A Cserehát flórájára új többfelé előfordul, a Cserehát más részéről vi- faj. A környező kistájakban is ritka, vagy hiány- szont nem volt adata. zik. 1353. Cyclamen purpurascens Mill. – Jósvafő: 1301. Cnidium dubium (Schkuhr) Thell. – Tohonya-gallya, gyertyános-tölgyesben kis fol- Múcsony: Holt-Szuha melletti üde gyepben tokban szétszóródva, eredete ismeretlen [7589/1] [7790/1] (VV 2006, HVV); Rakaca: Szent István- (BODOLAI István 2005). Az Északi-középhegy- 78 KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009.

ségből szórványosan vannak kivadulási adatai. 1484. Marrubium peregrinum L. – Felsőkelecsény: 1395. Asclepias syriaca L. – Szikszó: Róka-lyuk, Felső-rét [7689/2] (VV 2002); Rudabánya: Falu- zavart mezsgyében szórványos [7891/2] (VV gyep és Mészkő-őrlő [7689/2] (VV 2002); 2004); Szikszó: Szabad-pást, földút mezsgyéjé- Baktakék: Belterület [7692/1] (VV 2003); Ónod: ben [7891/2] (FR 2004); Szalaszend: Fajdas, za- Közlegelő [8091/2] (VV 2005); Sajópálfala: vart mezsgyében szálanként [7692/2] (VV 2004); Pince-part [7891/1] (VV 2006); Szendrő: Pittyel- Szakácsi: Vadász-patak-völgye, zavart mezsgyé- oldal [7590/3] (FR 2008); Kázsmárk: Homokos ben szálanként [7691/1] (VV 2005); Ónod: Köz- [7791/2] (VV 2009). Száraz gyepekben szórvá- legelő és Torokszög, ártéri üde gyepben, legelőn nyos. Az említett kistájakból egyedül a Cserehát- tömeges, helyenként zárt állományokat alkot ból találtunk adatát, ENDES és mtsai. (2003) köz- [7991/4, 8091/2] (VV 2005); Felsőzsolca: Iparos, lik Keresztéte mellől. Az Északi-középhegység- a vasútállomás zavart gyepjében szálanként ben szórványos faj. [7991/1] (VV 2005); Nyomár: Tőkés-bérc, felha- 1516. Nepeta pannonica L. – Meszes: Jóna-hegy, a gyott homokbányában [7490/1] (FR 2006); hegy lábánál, cserjésedő lejtősztyepréten Tornaszentandrás: Esztramos-hegy, az egykori [7590/2] (VV 2005, HVV). Sajókeresztúr: Túlsó- ipari vágányon szálanként [7490/3] (VV 2006); rét, a Sajó mellett löszgyepben [7890/2] (VV Varbóc: Hosszú-tégla-hegy, felhagyott szántón 2009). Sem a Cserehátból, sem a Sajó-völgyből néhány fejletlen hajtás [7589/2] (VV 2007); nem találtunk adatot. A legközelebb a Gömör– Múcsony: Duzsnok, az út mezsgyéjében egy ki- Tornai-kaszton fordul elő, ahol szórványos. sebb folt [7790/1] (VV 2008); Aszaló: Belső-rét, 1560. Salvia austriaca Jacq. – Aggtelek: a Szőlő- szántóföld mezsgyéjében kisebb folt [7792/3] hegyen és a környező gyepekben [7589/1] (VV 2008); Szendrő: Kis-Korlát-tető, mestersé- (SZMORADNÉ TÓTH Erika 1995). A Gömör–Tor- gesen telepítve méhészek által [7590/3] (FR nai-karszt hazai oldaláról ez az első adat, de a 2008); Monaj: Barna-szög, szántóföld mezsgyé- szlovákiai oldalon is ritka. A szomszédos domb- jében [7791/1] (FR 2008); Szőlősardó: Békás-tó, ságokban szórványos. zavart száraz gyepben szálanként [7589/4] (VV 1591. Lindernia procumbens (Krock.) Philcox – 2008); Kázsmárk: Diós, a temető mellett kiva- Múcsony: Dombos-rét [7790/1] (FR 2006); dulva [7791/2] (VV 2009); : Kert alja, a Sajósenye: Kosári-dűlő [7790/4] (FR 2006); Bódva menti zavart magaskórósban szálanként Sajószentpéter: Moroszka-dűlő és Második-vető [7590/1] (VV 2009); : Szőlő-oldal, [7790/3] (FR 2006); Szögliget: Andreháza zavart félszáraz gyepben néhány hajtás [7589/4] [7490/3] (VV 2006); Tornanádaska: Nyilasok (VV 2009); Alsóvadász: Erdő-szer, szőlőhegy [7490/2] (VV 2006); Szendrő: Garadna-dűlő félszáraz gyepjében szálanként [7791/3] (VV [7690/1] (VV 2006); Szalonna: Rakaca-víztároló 2009). Egyre több helyen jelenik meg és egyre [7590/4] (VV 2009). Az utóbbi esetben a víztá- nagyobb tömegben. A Sajó–Hernád síkon már roló parti, iszapos felszínén, míg a korábbi ese- nagy, zárt állományokat alkot. A térségre vonat- tekben midig belvizes szántón. Belvizes években kozó korábbi adatokat VIRÓK és mtsai (2004) a környező folyóvölgyekben sok helyen megjele- foglalják össze. nik. A térségre vonatkozó korábbi adatokat 1403. Cuscuta lupuliformis Krock. – Szögliget: a VIRÓK – FARKAS (2007) foglalta össze. Ménes-patakot kísérő ligeterdőben, Sambucus 1593. Limosella aquatica L. – Novajidrány: Szőlő- nigra-n [7490/3] (VV 2009); Tornanádaska: oldal, földút vizes mélyedésében [7692/2] (VV Tégla-szín, egy csatornát kísérő égeres szélén, 2004, HVV); Halmaj: Nyilas, belvizes szánton Urtica dioica-n [7490/2] (VV 2009); Alsózsolca: gyakori [7792/3] (VV 2005); Szögliget: Gát-szög [7991/1] (VV 2009); Sajólád: Alsó-rét Andreháza, belvizes szántón gyakori [7490/3] [7991/3] (VV 2009); Ónod: Közlegelő [7991/4] (VV 2006); Tornyosnémeti: Szartos-pataki-gye- (VV 2009). Az utóbbi három esetben a Sajót kí- pek, a Szartos-patak mellett, iszapos felszínen sérő ligeterdőből került elő, Salix-fajokon élős- néhány tő [7493/4] (VV 2006); Sajósenye: Ko- ködött. A Gömör–Tornai-karsztról és a Bódva- sári-dűlő, belvizes szántón gyakori [7790/4] (VV völgyből nem volt adata, a Sajó-völgyből BUDAI 2006); Szalonna: Rakaca-víztároló, a víztároló József (1914) jelzi szintén Ónod mellől. leengedése után a parti iszapos felszínen terjedt el 1475. Teucrium montanum L. – Galvács: Halesz- [7590/4] (VV 2009). A Hernád-völgy több pont- domb, felhagyott kőbányában [7590/4] (VV járól FARKAS és mtsai (2007) jelzik. A Bódva- 2001); Meszes: Jóna-hegy [7590/2] (SG 2008). A völgyben BUDAI József (1914) találta meg Cserehátból egyedül Szendrőlád mellől van Edelény mellett. A Cserehátból nem volt adata. adata, ahol először BUDAI József gyűjti (SOÓ 1611. Misopates orontium (L.) Raf. – Hidvégardó: 1943). Felső-Tapolca [7490/2] (VV 2008); VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 79

Tornaszentandrás: Sinka [7490/4] (VV 2008); [7490/2] (VV 2009). A Bódva-völgyben ritka, Szuhogy: Lucska [7790/1] (VV 2008). Mindhá- KEVEY Balázs (1994) jelzi Bódvarákó mellől, rom helyen üde, extenzív szántókon szálanként PENKSZA Károly (1997) Szalonna mellől, míg fordul elő. A Bódva-völgyből nem volt adata, VOJTKÓ András (2001a) Perkupa mellett találta míg az Aggteleki-karszton szórványos. meg. Az Aggteleki-karsztról nem volt adata, de a 1695. Orobanche reticulata Wallr. – Jósvafő: Sajó- és Hernád-völgy felé haladva egyre gyako- Szelcei-oldal [7489/4] (VV 2006, HVV); ribb lesz. Ezzel az özönfajjal ellentétben a Komjáti: Alsó-hegy [7490/1] (VV 2006); Szögli- Solidago canadensis L. az említett tájakban gya- get: Vár-bükk [7489/4] (VV 2006), mindhárom kori, sok helyütt tömeges. esetben nyílt sziklagyepben Carduus collinus-on; 1868. Bidens frondosus L. – Perecse: Felső-rétek Kelemér: Verő máj, felhagyott szántón a gyep [7491/4] (VV 2004); Aggtelek: Bacsó-nyak-alji- feltárcsázása után tömegessé vált Carduus mocsár [7588/2] (VV 2006, HVV); Meszes: acanthoides-en [7688/2] (VV 2007, HVV). A Rakaca [7590/4] (SG 2008). Zavart üde élőhe- Putnoki-dombság területéről nem volt adat, a lyeken a környező folyóvölgyekben gyakori faj, Gömör–Tornai-karszton szórványosan előfordul. de a Cserehátból és az Aggteleki-karsztról nem 1733. Galium spurium L. – Aggtelek: Úrbéres- volt adata. A Szlovák-karszton, a Tornai-meden- kaszáló [7589/1] (VV 2007, HVV); Aggtelek: cében szintén gyakori. Baradla-eleje [7588/2] (VV 2008); Varbóc: 1876. Ambrosia artemisifolia L. – Cikksorozatunk Lászi-puszta [7589/4] (VV 2008); Hidvégardó: első részében (VIRÓK et al. 2004) még csak szór- Felső-Tapolca [7490/2] (VV 2008); Szuhogy: ványadatokat közöltünk az Aggteleki-karsztról. Lucska [7689/2] (VV 2008), mindenhol szántó- Azóta ezen a területen is tömegessé vált, elsősor- földi gyomnövényzetben; Ragály: Gerenda-oldal ban a Bódva-völgyben és Aggtelek környékén. [7589/3] (SG 2008). Florisztikailag kevésbé is- 1880. Xanthium albidum (Widder) H. Scholz subsp. mert faj. A Gömör–Tornai-karsztról egyedül riparium (Čelak.) Widder et Wagenitz – BOROS Ádám (1953) jelzi a jósvafői Szelce-völgy Szirmabesenyő: a Sajó partján, pionír kavicsos kisparcellás szántóiról. A Putnoki-dombságból felszínen [7890/2] (VV 2009, HVV). Elterjedése nem volt adata. egyelőre kevésbé ismert, a térségből nem volt 1747. Cruciata pedemontana (Bellardi) Ehrend. – adata. Komjáti: Alsó-hegy, nyílt mészkősziklagyepben 1882. Xanthium saccharatum Wallr. – Halmaj: [7490/2] (VV 2006, HVV). A Gömör–Tornai- Nyilas, belvizes kukoricás szélén [7890/2] (VV karsztról nem volt adata, SOÓ Rezső (1943) a 2006, HVV); Sajószentpéter: Második-vető, bel- Putnoki-dombságból jelzi. vizes kukoricás szélén (VV 2006); Felsőzsolca: 1768. Lonicera caprifolium L. – Szalonna: Malom- Betonelemgyári-kavicsbánya-tó, pionír, homokos oldal, molyhostölgyes bokorerdőben [7590/1] felszínen (VV 2009, HVV). A Hernád- és a Sajó- (FR 2008, HVV). A térségből eddig nem jelezték völgyből sem jelezték eddig, elterjedése a térség- kivadulását. ben is vizsgálandó. A környező tájakra is jel- 1773. Adoxa moschatellina L. – Rakacaszend: lemző, hogy a Xanthium italicum Moretti egyre Farkas-kút és Csonka-erdő [7591/3] (FR 2009). A gyakoribb, míg a Xanthium strumarium L. szór- Cserehátból korábban VOJTKÓ – MARSCHALL ványosan kerül elő. (1997) Tornaszentjakab mellől, míg VIRÓK – 1885. Galinsoga quadriradiata Ruiz et Pav. – FARKAS (2007) Szendrő mellől közölték. Forró: Forrai-nagy-erdő, erdészeti út mellett 1789. Succisella inflexa (Kluk.) Beck – Aggtelek: [7692/3] (VV 2004); Nyésta: Bitang, TSz-major Hollófészek-völgy környéke [7588/2] (VV 2008); mellett [7692/3] (VV 2005). A Cserehátból nem Szuhafő: Hábor-oldal [7588/4] (SG 2008). Az volt adata, a környező kistájakban előfordul. Aggteleki-karsztról egyetlen adatot találtunk, 1895. Achillea ptarmica L. – Rakaca: Szent István- JÁVORKA és ZÓLYOMI jelzi szintén Aggtelek völgy [7591/3] (GG 2008). A Cserehátban ritka, mellől (JAKUCS 1952). A Putnoki-dombságból NAGY – PAPP (1992) a Rakaca forrásvidékéről nem volt adata. A környező kistájakban ritka, jelzi, míg FARKAS József (1996) Tornaszentjakab kivétel a Bódva-völgy, ahol szórványos. mellől. A szomszédos Gömör–Tornai-karszton és 1823. Solidago gigantea Aiton – Szögliget: Finta- a Zempléni-hegységben ritka. berek, zavart mocsárréten [7490/3] (VV 2008); 1955. Senecio germanicus Wallr. – Hernádpetri: Tornaszentandrás: Juhász-völgy, patakparti Töviskes, gyertyános-tölgyesben [7492/4] (FR magaskórósban [7490/4] (VV 2008); 2004); Hidasnémeti: Réz-kút-völgy, a völgy Bódvalenke: Kotra, aszfaltút szélén, zavart mo- gyertyános-tölgyeseiben szórványos [7493/3] csárréten [7490/4] (VV 2009); Tornanádaska: (VV 2004); Szemere: Som-kúti-völgy [7492/3] Bódva part, a folyót kísérő ligeterdő szélén (SG 2008, DE). A Cserehátból eddig nem jelez- 80 KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009.

ték, de a környező hegyvidékeken szórványos. Szőlősardó: Békás-tó, a felduzzasztott tó sekély, 1957. Senecio doria Nath. – Ládbesenyő: Bese- part menti sávjában tömeges, Potamogeton nyői-patak völgye, a patakot kísérő félszáraz berchtoldii-val [7589/4] (VV 2008); Szalonna: mezsgyében [7690/4] (VV 2003); Borsodszirák: Rakaca-víztároló, a kikotort szakasz sekély vizé- Kis-árok, patak gátján, zavart növényzetben ben ritka [7590/4] (VV 2009, HVV). A fenti táj- [7790/2] (VV 2004); Alsóvadász: Malom-szög, a egységekből nem volt adata, viszont THAISZ La- Vadász-patak mezsgyéjében [7791/3] (SG 2009); jos (1909) a Bódva-völgy több pontjáról jelezte. Monaj: Gulya-oldal, erősen cserjésedő lejtő- 2229. Gagea spathacea (Hayne) Salisb. – Szendrő: sztyepp növényzetben [7791/2] (VV 2009). A Nagy-Csákány lápa, patakparti égerligetben ki- Hernád-völgyből számos adatot közöltek, de a sebb foltban [7891/2] (FR 2007, HVV). A Csere- Cserehátból csak FARKAS József (1996) jelzi hát flórájára új, legközelebbi előfordulása a mellől. A Bódva-völgyben VOJTKÓ Szatmár–Beregi-síkon van. András (2004) találta meg Hidvégardótól délre. 2241. Galanthus nivalis L. – Rakaca: Király-hegy 1963. Xeranthemum cylindraceum Sibth. et Sm. – [7591/1] (GG 2008); Rakacaszend: Éger-völgy és Rudabánya: Bánya-oldal, zavart, nyílt gyepben Csonka-erdő, égerligetben, illetve sziklaerdőben [7689/2] (VV 2002, HVV); Aggtelek: a Tó-hegy [7591/3] (FR 2009). A Cserehátból egyedül és Baradla-tető nyílt sziklagyepjeiben [7589/1] PENKSZA Károly (1997) jelezte Tornaszentjakab (VV 2006). A Gömör–Tornai-karsztról korábban mellől. nem jelezték. Legközelebbi adata a Putnoki- 2259. Iris aphylla L. subsp. hungarica (Waldst. et dombságból van (MALATINSZKY 2007). Kit.) Hegi – Szendrő: Korlát-hegy, sziklafüves 2060. Crepis pannonica (Jacq.) K. Koch – Szendrő: lejtősztyepréten [7590/3] (FR 2008). Az Aggte- Hegy alja-dűlő és Pittyel-oldal, fajgazdag leki-karsztról nem volt adata, a Szlovák-karsztról lejtősztyepréten [7590/3] (FR 2008). Országosan első alkalommal KÁRPÁTI és ANDREÁNSZKY ritka, veszélyeztetett faj, melynek ez a második gyűjtötte (1939, BP). A környező kistájakban bizonyított adata a Gömör–Tornai-karsztról. Ko- ritka. rábban VIRÓK – FARKAS (2007) közölte a hegy 2322. Vulpia myuros (L.) C.C. Gmel. – Ónod és másik oldaláról. Sajóhídvég között, a Hernád és a Sajó homokos 2170. Muscari botryoides (L.) Mill. – Hangács: hordalékának pionír felszínén [7991/4] (SG Nyilas-völgy, félszáraz dombvidéki gyepben 2004); Szemere: Som-kút [7592/1] (SG 2008); [7791/1] (VV 2003); Büttös: Úrbéri-legelő Kánó: Köves-dűlő, kiskerti szőlőparcellákban [7590/2] (FR 2004); Tomor: Vadászi-erdő, cseres szórványos [7589/4] (VV 2008, HVV). A fenti tölgyes szegélyében [7590/2] (VV 2005); kistájakból nem volt adata. Legközelebbi előfor- Tornanádaska: az Alsó-hegy gerincén, a hegy dulásai a Bükkben (VOJTKÓ 2001b) és Zempléni- teljes szakaszán, sziklagyepben szórványos hegységben vannak (PELLES 1998, BP). [7490/2] (VV 2005). A Cserehátban ritka faj. A 2326. Poa remota Forselles – Jósvafő: Fenyves Gömör–Tornai-karszt szlovák oldalán szórványo- alja, égerlápban néhány tő [7589/1] (FR 2007, san előfordul, a korábbi, az Aggteleki-karsztra HVV; SG – VV 2008, DE). Legközelebbi előfor- vonatkozó adatai ellenőrizendők. dulása a Gömör–Tornai-karszt szlovák oldalán 2199. Paris quadrifolia L. – Rakacaszend: Éger- van. Hazánkban csak a Mátrából ismert (részlete- völgy [7590/3] (FR 2009). A Cserehátból ez a sebben lásd SRAMKÓ et al. 2003). második adata. Korábban is FARKAS Roland ta- 2339. Puccinellia limosa (Schur) Holmb. – lálta Szendrő mellett (VIRÓK – FARKAS 2007). Múcsony: a hőerőmű erőses sós, kiszáradó derí- 2204. Potamogeton acutifolius Link – Aggtelek: tőtavában állományalkotó [7790/1] (VV 2009, Vörös-tó, a sekély, part menti részeken [7589/1] HVV). A területen regionális adventívként jelent (VV 2006, HVV). BOROS Ádám 1928-ban jelzi meg, valószínűleg a tavon előforduló madarak ezt a fajt a Vörös-tóból. Később a feltöltődés mi- hozták ide. Mellette megtalálható az Aster att eltűnt, majd 2001-ben kikotorták a tavat és tripolium L. is. ezután 4 évvel vált ismét tömegessé. 2346. Catabrosa aquatica (L.) P. Beauv. – Szögli- 2206. Potamogeton trichoides Cham. et Schltdl. – get: Vigyorovka, mocsárréten [7489/4] (FR Miskolc: Csorba-tó, a bányató hínárnövényzeté- 2005); Felsőnyárád: Kelecsényi-úton-felüli-dűlő, ben ritka [7891/3] (VV 2006, HVV); mocsárréten [7689/4] (VV 2006); Bódvaszilas: Sajószentpéter: Második-vető, egy nagy kiterje- Acskó, forráslápban [7490/3] (VV 2008); désű belvizes foltban más hínárfajokkal: Najas Komjáti: Vecsem-forrás, forráslápban [7490/3] marina L., Potamogeton berchtoldii Fieber, (VV 2009). Sem az Aggteleki-karsztról, sem a Potamogeton pectinatus L., Potamogeton Putnoki-dombságból nem volt adata, viszont a nodosus Poir. [7790/3] (VV 2006, HVV); Szlovák-karszton és a Bódva-völgyben szórvá- VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 81

nyos, a Cserehátban gyakori. (VV 2004); Aggtelek: Tyúkos-dűlő, erdészeti 2373. Bromus secalinus L. – Aggtelek: Bába határa úton [7588/2] (VV 2006); Szalonna: Bakos-dűlő, [7589/1] (VV 2004, HVV); Szögliget: Nagy-rét felhagyott szántón [7590/1] (VV 2006); Kelemér: [7688/2] (VV 2009). Kisparcellás szántókon he- Lomova, tarvágott cseres-tölgyesben, erdészeti lyenként nagy tömegben jelenik meg. A Gömör– úton [7688/4] (VV 2009). BUDAI József (SOÓ Tornai-karsztról nem volt adata, a Cserehátban 1943) Edelény mellől, PENKSZA – SALAMON szórványosan előfordul. (1997) a Tornaszentjakab és Hidvégardó közötti 2426. Ventenata dubia (Leers) Coss. – Jósvafő: út mellől jelzi. A térségben ritka gyomnövény. Gergés-lápa, félszáraz mészkedvelő gyepben 2511. Digitaria ciliaris (Retz.) Koeler – Perecse: ritka [7589/1] (VV 2006); Aggtelek: Bacsó-nyak Szőlők [7491/4] (VV 2004); Szalaszend: Kopasz- félszáraz mészkerülő gyepben ritka [7588/2] (VV szőlő [7692/2] (VV 2004); Detek: Tóbiás-dűlő 2008, HVV); : Martonyin-túli- [7692/3] (VV 2004); Hidvégardó: Homokos dűlő [7590/2] (GG 2008); Rakacaszend: Pap [7491/1] (VV 2004); Tomor: Magyar-hegyi-sző- tagja [7590/2] (GG 2008). A Gömör–Tornai- lők [7691/3] (VV 2005); Komjáti: Bódva-völgy, karsztról nem volt adata, a Cserehátból PENKSZA a 27-es út mellett sokfelé (VV 2008, HVV); – SALAMON (1997) közli Rakaca mellől. Jósvafő: Törőfej-völgy [7589/1] (VV 2009); kis- 2456. Calamagrostis canescens (Weber) Roth em. kertekben, utak mezsgyéjében, zavart helyeken Druce – Sajógalgóc: Vidék-leső, gyertyános-töl- szórványos. Valószínűleg a térségben gyakoribb. gyesben, üde mélyedésben [7689/3] (VV 2004); ZSÁK Zoltán (1941) Edelény mellől, lucernásból Felsőnyárád: Kelecsényi-úton-felüli-dűlő, mo- jelzi. csár-réten [7689/4] (VV 2006, HVV); Kelemér: 2524. Acorus calamus L. – Meszes: Felső-berek, Lomova, cseres tölgyesben, üde mélyedésben két polikormon [7590/4] (SG 2008, DE). A Cse- [7688/4] (VV 2009); Meszes: Felső-berek, meg- rehátból eddig nem jelezték. Legközelebbi adata közelítőleg 4 négyzetméteres foltban [7590/4] a Gömör–Tornai-karszt szlovákiai oldalán van, (SG 2008, DE). A Putnoki-dombságból egyedül a LENGYEL Géza (1907) a Tornai-medencéből keleméri Mohos-tavakról volt adata, ahol először közli. Hazánkban a szomszédos Sajó-völgyben THAISZ Lajos gyűjtötte (1911, BP). A Cserehát- fordul elő, ahol első alkalommal BOROS Ádám ból ENDES és mtsai (2003) számos helyről közlik, gyűjtötte (1928, BP). mások viszont nem jelezték. 2538. Sparganium emersum Rehmann – Sajólád: 2483. Danthonia decumbens (L.) DC. – Ládi-erdő, feltöltődött holtmederben [7991/4] Szalaszend: Tőkés, mészkerülő, zavart gyepben (VV 2001); Alsószuha: Alsó-rét, forráslápban [7692/2] (VV 2004); Rakaca: Kelecsény-dűlő és [7689/1] (VV 2002); : Bélus-patak, a Nagy-erdő [7591/3] (GG 2008); Perecse: patak kiöblösödésében kialakult mocsári növény- Perecsei-legelő [7592/1] (GG 2008); Büttös: zetben [7792/3] (VV 2003); Serényfalva. Gazdák partja [7592/1] (GG 2008); Rakacaszend: Pogonyipuszta [7788/1] (FR 2003); Aggtelek: Pap tagja [7590/2] (GG 2008); Szemere: Som-kút Bacsó-nyak, forráslápban [7588/2] (VV 2008); [7592/1] (SG 2008). A Cserehátból egyedül Alsózsolca: Gát-szögi-kavicsbánya-tavak, felha- PENKSZA Károly (1996a) közli a viszlói Bogoly- gyott bányatóban [7991/3] (VV 2009); Serény- völgyből. falva: Szörnyű-völgyi-felső-halastó, az egykori 2496. Crypsis alopecuroides (Piller et Mitterp.) halastó mocsári növényzetében [7688/4] (VV Schrad. – Sajósenye: Kosári dűlő [7790/4] (VV 2009). Az említett kistájakból BUDAI József 2006); Múcsony: Lánc-rét [7790/1] (VV 2006, (1914) jelezte, aki a Sajó-völgyben gyűjtötte HVV). Mindkét esetben belvizes szántón. Legkö- Sajólád és Ónod között. A Gömör–Tornai-karszt zelebbi adata KITAIBEL Páltól származik, aki a szlovák oldalán a Tornai-medencében előfordul Hernád-völgyből jelezte (LŐKÖS 2001). Az (VIRÓK – FARKAS ined. 2007). Északi-középhegységben ritka faj. 2549. Schoenoplectus supinus (L.) Palla – 2499. Tragus racemosus (L.) All. – A 26-os és 27- Sajószentpéter: Moroszka-dűlő [7790/3] (VV es főút padkáján sok helyen, Miskolctól északra 2006); Sajósenye: Kosári-dűlő [7790/4] (VV tömeges (VV 2008, HVV). Közutak mellett és 2006). Mindkét esetben belvizes szántón fordult vasúti töltéseken folyamatosan terjed. Az Északi- elő kisebb állomány. A Sajó-völgyből eddig nem középhegységben egyelőre ritka. volt adata. A Sajó–Hernád-síkról VIRÓK – 2509. Digitaria ischaemum Schreb. ex Muhl. – FARKAS (2007) közli Bőcs mellől. Aggtelek: Százholdas, írtásréten [7489/3] (VV 2568. Eleocharis acicularis (L.) Roem. et Schult. – 2003, HVV); Hidvégardó: Homokos, csatornapart Múcsony: Dombos-rét, belvizes szántón [7790/1] zavart mezsgyéjében [7490/2] (VV 2004); Méra: (FR 2006); Bódvalenke: Gedony-rét, a Bódva- Pocsaj, ruderális gyomnövényzetben [7692/2] völgyben kialakult belvizes szánton [7490/4] (VV 82 KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009.

2006, HVV); Aggtelek: Disznóveremi-tó, zápor- Gömör–Tornai-karszt hazai oldalán THAISZ Lajos tározó iszapos felszínén ritka [7588/2] (VV gyűjti Varbócon (1912, BP). A szlovákiai oldalon 2006); Alsószolca: Gát-szögi-kavicsbánya-tavak, és a szomszédos Cserehátban szórványos. A iszapos felszínen [7590/4] (FR 2007); Szalonna: Putnoki-dombságból SOMLYAY – LŐKÖS (1999) Rakaca-víztároló, a kikotort szakasz iszapos fel- jelzik. színén tömeges [7590/4] (VV 2009, HVV). A 2652. Carex lepidocarpa Tausch – Aggtelek: Hol- Bódva-völgyből HULJÁK János (1926) jelzi. A lófészek-völgy, gyertyános-tölgyesben, erdészeti Sajó-völgyből, a Gömör–Tornai-karsztról és a úton [7588/4] (VV 2006, HVV). A Putnoki- Cserehátból nem volt adata. dombságból nem volt adata. A Gömör–Tornai- 2571. Eleocharis ovata (Roth) Roem. et Schult. – karszton ritka, a hazai oldalról BOROS Ádám Aggtelek: a Kardos-tó iszapos felszínén néhány (1953) Tornakápolna mellől jelezte. tő [7589/3] (VV 2005, HVV); Szendrő: Garadna- 2655. Carex hostiana DC. – Rudabánya: Vasércbá- dűlő, belvizes szántó szórványos [7690/1] (VV nya, a mélyedésben kialakult szivárgó vizes, mo- 2006); Szögliget: Andreháza, belvizes szántón csaras foltban [7689/2] (VV 2002, HVV); állományalkotó [7490/3] (VV 2009). Az Aggte- Felsőkelecsény: Kelecsényi-úton-aluli-dűlő, for- leki Kavicshátról SOMLYAY – LŐKÖS (1999) már ráslápban [7689/2] (VV 2002, HVV). A Gömör– jelezte, viszont a Bódva-völgyből eddig nem volt Tornai-karsztról egyedül BOROS Ádám (1953) adata. jelezte a tornakápolnai Borházi-kút forráslápjá- 2572. Eleocharis uniglumis (Link) Schult. – ból. A Putnoki-dombságból nem volt adata. Tornaszentjakab: A Falu-völgy mocsaras foltjá- 2681. Listera ovata (L.) R. Br. – Szemere: Kánás ban [7491/3] (VV 2006, HVV). A Cserehátból [7592/2] (GG 2008); Szalonna: Köszvényes-tag, eddig nem jelezték, de a szomszédos Bódva- forrás melletti foltszerű fűzligetben [7590/1] (FR völgyben szórványosan előfordul. 2009); Boldva: Ördög-oszlás, jellegtelen, telepí- 2603. Carex paniculata L. – : Márt-völgy, tett cseres tölgyesben, egy üde völgyaljban forráslápban [7589/2] (FR 2006, HVV), Jósvafő: [7791/1] (VV 2009). A Cserehátból egyetlen adat Fenyves alja, égerlápban [7589/1] (FR 2007); volt Büttös mellől (VIRÓK – FARKAS 2007). A Jósvafő: Karácsony-völgy, forráslápban [7589/2] szomszédos Gömör–Tornai-karszton és a (FR 2008); Szinpetri: Bolyamér-völgy, forrásláp- Putnoki-dombságban szórványosan előfordul. ban [7589/2] (FR 2008). Az Aggteleki-karsztról 2687. Platanthera chlorantha (Custer) Rchb. – első alkalommal FARKAS Roland jelzi (VIRÓK – Bódvaszilas: Nyerges, felhagyott gyümölcsösben FARKAS 2007). A Gömör–Tornai-karszt szlovák 8 tő [7490/3] (VV 2009). Előfordulása valószínű- oldalán szintén előfordul szórványosan. síthető volt, mivel korábban a Platanthera 2622. Carex humilis Leyss. – Galvács: Halesz- hybrida Brügger is előkerült az aggteleki Kardos- domb, felhagyott kőbányában [7590/4] (VV völgyből [7589/3] (VV 2005). A Gömör–Tornai- 2002). A Cserehátból egyetlen adata volt, NAGY karszton ritka. A hazai oldalról eddig nem volt – PAPP (1994) a Rakaca-völgy sziklagyepjeiből bizonyított adata, a szlovákiai oldalról is egyetlen jelezte. előfordulás ismert Háj (Áj) mellől (VIRÓK ined. 2640. Carex rostrata Stokes – Szögliget: 2007). Magyarországon legközelebb a Zempléni- Mocsolya-völgy, a patak menti magassásosban hegységben fordul elő. [7489/4] (VV 2009, HVV). A Gömör–Tornai- 2703. Orchis ustulata L. – Zádorfalva: Rakottyás- karsztról nem volt adata, de a környező meden- tető (kb. 100 tő) és Iván-tető (15 tő), másodlagos, cék mocsárrétjein előfordul. fajgazdag lejtősztyepréteken [7688/2] (SzP 2649. Carex hordeistichos Vill. – Szögliget: 1996); Szuhafő: Pálykás, 13 tő [7688/2] (SG Acskó-torok, egy vízmosás oldalában [7490/3] 2008). A Putnoki-dombságból nem volt adta, a (VV 2008); Ragály: a településtől délre a Csör- szomszédos Gömör–Tornai-karszton szórványos. gős-patak partján [7689/1] (SG 2008, DE). A

Köszönetnyilvánítás

Ezúton mondunk köszönetet kollégáinknak, akik lehetővé tették adataik közlését. Szintén köszönettel tartozunk dr. Barina Zoltánnak, dr. Lukács Balázs Andrásnak, Kerényi-Nagy Viktornak, Mesterházy Attilá- nak, dr. Molnár V. Attilának és Sulyok Józsefnek, akik a növények pontos azonosításában voltak segítsé- günkre. A MTM Növénytár munkatársai közül Barina Zoltán, a Debreceni Egyetem részéről dr. Molnár V. Attila és Takács Attila a herbáriumi adatok felkutatásánál segítették munkánkat.

KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009. 74

Summary Floristic data from the northern part of Borsod-Abaúj-Zemplén county III. (NE ) V. VIRÓK – R. FARKAS – G. GULYÁS – G. SRAMKÓ

Floristic data of 124 species are reported from the ,Gömör–Torna Karst and its surrounding regions: Putnok Hills, Cserehát Hills, Hernád Valley, Sajó Valley, Sajó–Hernád Plain and Taktaköz Plain. 84 species were hitherto not recorded from at least one of the above mentioned regions, including 21 species legally protected in Hungary, e.g. Acorus calamus, Chamaenerion dodonei, Cnidium dubium, Huperzia selago, Iris aphylla subsp. hungarica, Medicago rigidula, Platanthera chlorantha. Former records of Cuscuta lupuliformis, Potamogeton acutifolius and Seseli peucedanoides in these regions were confirmed. The presence of several species not reported hitherto from the Northern Hungarian Mountain Range is also published, including Gagea spathacea, Elatine triandra, Puccinellia limosa. New occurrences of species highly scarce in Hungary are also mentioned: Rosa scabriuscula, Poa remota. Characteristic invasive species of the area as well as invasive species not yet published are also recorded, like Asclepias syriaca, Padus serotina, Impatiens glandulifera, Solidago canadensis, Tragus racemosus, Xanthium albidum subsp. riparium. Several rare alien species were found such as Amaranthus blitum subsp. polygonoides, Amaranthus crispus, Sicyos angulatus. Escaped specimens of some cultivated species is also recorded: Cyclamen purpurascens, Lonicera caprifolium, Spiraea salicifolia.

Irodalom

BOROS Á. (1928, 1953): Florisztikai jegyzetek tudományi Múzeum, Budapest. 460 pp. (útinaplók). – Kézirat. MTM Növénytár, MALATINSZKY Á. (2007): A Putnoki-dombság Budapest. florisztikai kutatásának újabb eredményei. – BUDAI J. (1908): Növénygyűjtési feljegyzések. – Kitaibelia 12(1): 124–132. Kézirat. ANPI, Jósvafő. MALATINSZKY Á. – PENKSZA K. (2002): Adatok a BUDAI J. (1914): Adatok Borsodmegye flórájához. Sajó-völgy edényes flórájához. – Bot. Közlem. – Magyar Bot. Lapok 13: 312–326. 89(1–2): 99–104. ENDES M. – PAPP L. – SZABÓ S. (2003): A Rakaca- MOLNÁR V. A. – GULYÁS G. (2001): Adatok hazai patakvidék edényes flórája. – Calandrella 12: 82– Nanocyperion-fajok ismeretéhez VII. Az 95. iszapnövényzet fajainak térképezése az Alföldön FARKAS J. (1996): Védett növények a Cserehát 2000-ben. – Kitaibelia 6(2):169–198. dombvidékén. – Kanitzia 4: 185–200. NAGY J. (2007): A Börzsöny hegység edényes FARKAS J. – GULYÁS G.– LUKÁCS B. A. (2007): flórája. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Adatok a Hernád-völgy flórájának ismeretéhez. – Budapest. 376 pp. Kitaibelia 12(1): 97–101. NAGY M. – PAPP M. (1992): A Rakaca FARKAS S. (szerk., 1999): Magyarország védett forrásvidékének növényzete. – Kutatási jelentés. növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 416 pp. ANPI, Jósvafő. HULJÁK J. (1926): Florisztikai adatok a Gömör- NAGY M. – PAPP M. (1994): Adatok a Cserehát szepesi Érchegység és az Eperjes-tokaji Hegylánc flórájához. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. területének ismeretéhez. – Magyar Bot. Lapok NIKLFELD, H. (1971): Bericht über die Kartierung 25: 266–269. der Flora Mitteleuropas. – Taxon 20(4): 545–571. JAKUCS P. (1952): Újabb adatok a Tornense PENKSZA K. (1996a): A Cserehát botanikai flórájához. – Ann. Biol. Univ. Hung. 2: 235–243. állapotfelvétele I. – Kutatási jelentés. ANPI, KEVEY B. (1994): Szakvélemény a Bódvarákó Jósvafő. község határában található medvehagymás PENKSZA K. (1996b): A Cserehát botanikai erdőrészről. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. állapotfelvétele II. – Kutatási jelentés. ANPI, KIRÁLY G. (szerk., 2009): Új magyar füvészkönyv. Jósvafő. Magyarország hajtásos növényei. Határozó- PENKSZA K. (1997): A Cserehát, a Bódva-völgye és kulcsok. – ANPI, Jósvafő. 616 pp. a Rakacai-völgymedence botanikai felmérése. – KIRÁLY G. – BARANYAI-NAGY A. – KEREKES Sz. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. KIRÁLY A. – KORDA M. (2010): Kiegészítések a PENKSZA K. – SALAMON G. (1997): Adatok a magyar adventív-flóra ismeretéhez IV. – Flora Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai- Pannonica 7[2009]: 3–31. völgymedence flórájához II. – Kitaibelia 2(2): LENGYEL G. (1907): Abaúj-Torna vármegye fló- 231–232. rájából. – Magyar Bot. Lapok 6: 170–172. PENKSZA K. – SOMLYAY L. (1999): A Geum rivale LŐKÖS L. (ed., 2001): Diaria itinerum Pauli L. felfedezése Magyarországon. – Kitaibelia 4(2): Kitaibelii III. 1805-1817. – Magyar Természet- 273–275. 84 KITAIBELIA 14(1): 73–84.; 2009.

PENKSZA K. – MALATINSZKY Á. (1999): A Putnoki- UJVÁROSI M. (1941): Adatok a Borsodi-sík dombság kijelölt területeinek botanikai felmérése flórájához Budai József gyűjtéséből. – Debreceni I. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. Szemle 15: 6–10. PENKSZA K. – MALATINSZKY Á. (2001): Adatok a VIRÓK V. – FARKAS R. – SZMORAD F. – BOLDOGHNÉ Putnoki-dombság edényes flórájához. – SZŰTS F. (2004): Florisztikai adatok Borsod- Kitaibelia 6(1): 149–155. Abaúj-Zemplén megye északi részéről. – PRECH N. (2000): Felhagyott szőlők vegetációjának Kitaibelia 9(1): 143–150. összehasonlító vizsgálata. – Diplomadolgozat. VIRÓK V. – FARKAS R. (2007): Florisztikai adatok ELTE TTK. Budapest. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről II. SOMLYAY L. – LŐKÖS L. (1999): Florisztikai és – Kitaibelia 12(1): 73–79. taxonómiai kutatások a Tornense területén. – VOJTKÓ A. (2001a): Az Aggteleki Nemzeti Park Kitaibelia 4(1): 17–23. 1:10.000-es méretarányú vegetációtérképezése SOÓ R. (1943): Előmunkálatok a Bükk-hegység és 1997-2001. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. környéke flórájához. – Botanikai Közlemények VOJTKÓ A. (ed., 2001b): A Bükk hegység flórája. – 40: 169–221. Sorbus 2001, Eger. 340 pp. SRAMKÓ G. – VOJTKÓ A. – HARMOS K. – MAGOS G. VOJTKÓ A. (2004): Az Aggteleki-karszt növény- (2003): Adatok a Mátra és környéke edényes földrajzi jellegzetességei. – Acta Acad. Paed. flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 8(1): 139– Agriensis, Sectio Biologiae 25: 73–97. 160. VOJTKÓ A. – MARSCHALL Z. (1996): A Csereháti THAISZ L. (1909): Adatok Abaúj-Torna vármegye Tájvédelmi Körzet előkészítéséhez szükséges flórájához III. – Botanikai Közlemények 9: 222– botanikai alapkutatások eredményei. – Kutatási 230. jelentés. ANPI, Jósvafő. UJVÁROSI M. (1940): Pótlások Soó-Máthé VOJTKÓ A. – MARSCHALL Z. (1997): Adatok a „Tiszántúl flórájá”-hoz. – Debreceni Szemle 14: Cserehát flórájához. – Kitaibelia 2(2): 252. 104–107. ZSÁK Z. (1941): Florisztikai adatok a hazai növényvilág ismeretéhez. – Botanikai Közlemények 38: 12–34.