A Sajó-Bódva Köze Történeti Földrajza (18 –20. Század)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Az ANP Füzetek eddig megjelent kötetei: DOBÁNY ZOLTÁN 1. TÓTH, E. & HORVÁTH, R. (eds.) (1997): Research in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Proceedings of the „Research, Conservation, Management” Conference. Aggtelek, A SAJÓ-BÓDVA KÖZE Hungary, 1–5 May 1996. Volume II. Aggtelek National Park Directorate, [Jósvafő]. 311 p. / ANP Füzetek I./ TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA 2. BOLDOGH S. (szerk.) (2003): Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban. Researches in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, (18–20. SZÁZAD) Jósvafő. 143 p. /ANP Füzetek II./ 3. BOLDOGH S. & ESTÓK P. (szerk.) (2007): Földalatti denevérszállások katasztere I. Catalogue of underground bat roosts of Hungary I. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 340 p. /ANP Füzetek III./ 4. BOLDOGH S. & G. FARKAS T. (szerk.) (2008): A keleméri Mohos-tavak. Kutatás, kezelés, védelem. The Mohos peat bogs in Kelemér. Research, conservation, management. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 334 p. /ANP Füzetek IV./ 5. NAGY D. (2008): A Gömör–Tornai-karszt történeti felszínborítása. Historický vývin povrchových vrstiev Gemersko-Turnianskeho krasu. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 107 p. /ANP Füzetek V./ 6. BOLDOGH S. (szerk.) (2008): Vásárhelyi István – Borsod-Abaúj-Zemplén megye gerinces faunája. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 214 p. /ANP Füzetek VI./ 7. VARGA ZS. (2010): Madártani monitoring az Aggteleki-karszt területén (1986–2006). Ornithological monitoring on the Aggtelek Karst (1986–2006). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 143 p. /ANP Füzetek VII./ 8. DOBÁNY Z. (2010): A Cserehát történeti földrajza (18–20. század). Historical geography of the Cserehát Region (18th – 20th Century). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 222 p. /ANP Füzetek VIII./ Az ANP Füzetek előkészületben lévő kötetei: VIRÓK V. & SITASOVÁ, É. (szerk.): A Gömör–Tornai-karszt fl órája. DOBÁNY Z.: Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18-20. század). ANP FÜZETEK IX. DOBÁNY ZOLTÁN A SAJÓ-BÓDVA KÖZE TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA (18–20. SZÁZAD) ANP FÜZETEK IX. DOBÁNY ZOLTÁN A SAJÓ-BÓDVA KÖZE TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA (18–20. SZÁZAD) AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG JÓSVAFÔ, 2010 Szakmai lektor: DR. FRISNYÁK SÁNDOR tanszékvezetô egyetemi tanár Ábrák: DR. DOBÁNY ZOLTÁN Technikai szerkesztô: DR. BOLDOGH SÁNDOR Tördelés: FAZEKAS GÁBOR A kötet a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007–2013 támogatásával készült (HUSK 0801/2.2.1./0045). Publishing is sponsored by the Hungary-Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007–2013 (HUSK 0801/2.2.1./0045). Publikácia vydaná za podpory projektu Program cezhraničnej spolupráce Maďarská republika-Slovenská republika 2007-2013 (HUSK 0801/2.2.1./0045). Hungary-Slovakia Cross-border Co- operation Programme 2007-2013 Building partnership © Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010 © Dr. Dobány Zoltán, 2010 ANP Füzetek IX. Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................................7 1. A természeti környezet adottságai, erõforrásai ...................................................................11 1.1. Domborzati, geomorfológiai sajátosságok ..............................................................12 1.2. Éghajlati viszonyok .................................................................................................15 1.3. A Sajó-Bódva köze vízrajza ....................................................................................20 1.4. A terület természetes növénytakarója .....................................................................22 1.5. Talajtani adottságok ................................................................................................25 1.6. Tájtípusok – A Sajó-Bódva köze agroökológiai potenciálja ...................................28 2. A Sajó-Bódva köze településeinek népesség- és településföldrajza (18–20. század) .........33 3. Bányászat és ipar a 18. század végétõl 1945-ig ..................................................................67 4. Mezõ- és erdõgazdálkodás a Sajó-Bódva köze településein ...............................................77 4.1. Földhasznosítási viszonyok ....................................................................................77 4.2. Szántóföldi növénytermesztés, szõlõ- és bortermelés, gyümölcstermesztés ........101 4.3. Állattenyésztés ......................................................................................................126 4.4. Erdõhasználat, erdõgazdálkodás a Sajó-Bódva közén ..........................................144 5. A Sajó-Bódva köze településeinek regionális kapcsolatai a 18-20. században (1945-ig) ...........................................................................................151 6. Összegzés ..........................................................................................................................161 Felhasznált és ajánlott irodalom ............................................................................................163 Térképi források ....................................................................................................................166 Fontosabb statisztikai források .............................................................................................166 5 . ANP Füzetek IX. Bevezetés A Sajó-Bódva köze nevet hiába keresné az olvasó a különbözô tematikájú, méretarányú tér- képeken, nem találná egyiken sem. Legfeljebb olyan feliratokat olvashat az említett két folyó közötti területen, mint Aggteleki-karszt, Borsodi-medence vagy Galyaság. A Sajó-Bódva köze név tulajdonképpen nem rejt mást, mint a két folyó és a mai ország- határ által közrezárt területet. Annak ellenére, hogy a Sajó-Bódva köze nem kompakt tájföld- rajzi egység, ilyen területi vonatkozású vizsgálata e vidéknek a természetföldrajzi kutatások- ban már gyakorlat (MEZÔSI, 1984, 1985). E könyv szerzôje is célszerûnek látta kutatási terüle- tét hasonló keretek között kijelölni. Logikusnak látszott ugyanis a feltáró munkát nem egy-egy természeti kistájra (vagy esetleg néprajzi tájra, a Galyaságra) leszûkíteni, hanem a folyóhatá- rokhoz igazodva, a teljes területre kiterjeszteni. Az alapvetôen kisfalvas településszerkezetû, városhiányos, forgalmi árnyékban fekvô térség homogén jellege sem indokolta a kistájakhoz kötött bontást. Ezen a hátrányos helyzetû vidéken és annak tágabb térségében az elmúlt évtizedekben átfogó természet- és társadalomföldrajzi kutatások folytak. A természetföldrajzi vizsgálatok (a korábbi földtani, geomorfológiai kutatások mellett) elsôsorban az integrált természeti kör- nyezetpotenciál feltárására irányultak (MEZÔSI, 1985). A társadalomföldrajzi kutatások között volt helyi jelentôségû mikrogeográfiai vizsgálat (BARTA, 1975), és a társadalmi térfolyamatok feltárására irányuló komplex kutatás is (BARTA et al., 1975). BELUSZKY PÁL (1979, 1982) el- végezte a térség falusi településeinek a tipizálását, és külön foglalkozott az Aggteleki-karszt falvainak a helyzetével. A természeti környezetre és a társadalmi-gazdasági élet különbözô területeire kiterjedô elemzések korrekt módon, adatokkal is alátámasztva feltárták a térség égetô gondjait, ellent- mondásait (a mezôgazdálkodás számára kedvezôtlenek és szûkösek a természeti adottságok és erôforrások, alacsony színvonalú és gazdaságtalan a nagyüzemi mezôgazdasági termelés, ki- építetlen a lokális intézményhálózat, fejletlen vagy elégtelen a mûszaki infrastruktúra, szûk a munkaerôpiac, egyes térségekben megindult az elvándorlás, a kisebb falvakban erôteljes a de- mográfiai erózió stb.). A problémák feltárása mellett a kutatók megoldási javaslatokat is készítettek, melyeket azonban a mindenkori terület- és településfejlesztési politika irányítói csak a legritkább eset- ben vettek figyelembe, s még ritkábban valósítottak meg a gyakorlatban. Az 1960-80-as évek elhibázott vidékfejlesztési politikája következtében a periféria helyzetbôl és az aprófalvas településszerkezetbôl adódó kedvezôtlen hatások erôsödtek, il- letve konzerválódtak a Sajó-Bódva közén. A rendszerváltást követôen ezt az állapotot to- vább súlyosbították a még mostohábbá váló gazdasági viszonyok. Az energetikai- és ipari szektor, valamint a mezôgazdaság drasztikus leépítése, a privatizáció anomáliái stb. azokat a településeket is nehéz helyzetbe hozta, melyek korábban – regionális szinten – elônyösebb körülmények között funkcionáltak (Pl. Putnok, Sajókaza, Dubicsány, Múcsony, Kurityán, Izsófalva). Mindezek azt eredményezték, hogy a Sajó-Bódva köze településeinek a népes- ségmegtartó képessége tovább csökkent az utóbbi idôben. Ennek látványos jele, hogy a teljes népesség 15%-kal fogyatkozott meg az elmúlt két évtizedben. Ez nem tûnik ugyan jelentôsnek, de vannak olyan települések, ahol ennél lényegesen nagyobb mértékû népesség- fogyás mutatható ki (pl. Tornakápolna: 76%, Teresztenye: 64%, Varbóc: 53%, Szôlôsardó: 43%, Alsótelekes: 41%, Égerszög: 41%, Szögliget: 39%, Gömörszôlôs: 39% stb.). A mun- kahelyek elvesztése, megszûnése, az életfeltételek általános romlása stb. egyre nagyobb 7 Dobány Zoltán: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18–20. század) mértékû elvándorlást eredményez a vidékrôl. Az elöregedés is komoly veszélyt jelent, külö- nösen a belsô területeken lévô kisebb falvakban. A térség egyes településeit lassan alapjaiban fenyegetô tendenciák lassítására történ- tek ugyan kísérletek, de a régió egészét illetôen még nem mutathatók ki kedvezô változások. Pedig ezen a halmozottan