73

KITAIBELIA XV. évf. 1–2. szám pp.: 73–84. Debrecen (2010) 2011

Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III.

1 1 2 2, 3 VIRÓK Viktor – FARKAS Roland – GULYÁS Gergely – SRAMKÓ Gábor

(1) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. (2) BioAqua Pro Kft., H-4032 Debrecen, Soó R. út 21. (3) Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Bevezető

Jelen közleményünkben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek és az érintett területen jelentősebb időt töltő kutatók terepi munkái során, a 2000-es években összegyűlt, eddig közöletlen florisztikai adatait publikáljuk. A vizsgálatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén az alábbi kistája- kat érintették: Gömör–Tornai-karszt, Putnoki-dombság, Cserehát, Hernád-völgy, Sajó-völgy, Sajó–Hernád- sík. Gömör–Tornai-karszt alatt a teljes karsztvidéket értjük, beleértve hazai (Aggteleki-karszt) és a szlovákiai oldalt (Szlovák-karszt). Az országos, vagy regionális jelentőségű adatokat községhatárok szerint közöljük, az egyes települések- hez tartozó földrajzi nevek esetében az ANPI dűlőkataszteri térképét vettük alapul. Annak érdekében, hogy az adatok a Magyarországi Flóratérképezés adatbázisában rögzíthetők legyenek, megadtuk a Közép-európai Flóratérképezés módszertana (NIKLFELD 1971) szerinti kvadrátszámot. A lokalitás után közöljük az adatköz- lők nevének rövidítését, a felfedezés évszámát. Abban az esetben, ha az előfordulással kapcsolatban bizo- nyító herbáriumi példánnyal rendelkezünk, azt rövidítésként az évszám után tüntettük fel (közgyűjtemények esetében a nemzetközi rövidítést – lásd Index Herbariorum – alkalmazva). A közölt fajok vonatkozásában áttanulmányoztuk a MTM Növénytár Herbarium Carpato-Pannonicum és Harasztgyűjteményét, illetve a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszékének Soó Rezső gyűjteményét, az innen ismertté vált korábbi gyűjtésekre az adatsorok végén utalunk. A fajok nevezéktana és sorszámozása KIRÁLY (2009) munkáját követi.

Rövidítések: Gyűjtemények: DE: Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék BP: Magyar Természettudományi Múzeum Soó Rezső Herbárium, Debrecen Növénytára, Budapest HVV: Virók Viktor magánherbáriuma, Szögliget

Adatközlők, gyűjtők: FR: Farkas Roland SG: Sramkó Gábor SzP: Szentgyörgyi Péter GG: Gulyás Gergely VV: Virók Viktor

Enumeráció

1. Huperzia selago (L.) Bernh. – : Lopó- 17. Ophioglossum vulgatum L. – : Ördög- galya, telepített lucosban [7489/3] (VV 2009). A oszlás, jellegtelen, telepített cseres tölgyesben, Gömör–Tornai-karsztról nem volt adata, legköze- üde völgyaljban [7791/1] (VV 2009). A Csere- lebb a Bükkben és a Zempléni-hegységben fordul hátból korábban nem került elő. Legközelebbi elő. adatai a Zempléni-hegységből és a Bükkből szár- 5. Lycopodium clavatum L. – Aggtelek: Zsófia- maznak. völgy, vörös tölgy ültetvényben [7588/4] (VV 31. Phegopteris connectilis (Michx.) Watt – Agg- 2009). A Gömör–Tornai-karsztról egyetlen adata telek: Hollófészek-völgy, telepített fenyvesben volt, SOMLYAY – LŐKÖS (1999) publikálta előfor- [7588/2] (VV 2006). Az Aggteleki-karszton ritka. dulását szintén az Aggteleki kavicshátról. A A fedett karszti részről eddig nem volt adata, a szomszédos Putnoki-dombságból és Cserehátból nyílt karszton az aggteleki Ló-kosárnál (SOM- is ismert, de mindenhol ritka. LYAY – LŐKÖS 1999) és Szögligettől északra for- 8. Equisetum telmateia Ehrh. – Sajókeresztúr: dul elő (VIRÓK – FARKAS 2007), mindenhol tele- Túlsó-rét, a Sajó szakadópartján nagy tömegben pített fenyvesben. A Gömör–Tornai-karszt szlo- [7890/2] (VV 2009). A Sajó-völgyből nem volt vák oldalán is ritka. ismert, a környező tájegységekben szórványos. 74 KITAIBELIA 15(1–2): 73–84.; Debrecen (2010) 2011.

32. Asplenium scolopendrium L. – Szendrő: belte- 2004, HVV). A térségben ritka adventív faj. Leg- rületen egy régi köves falú kútban [7590/3] (FR közelebb a Sajó-völgyben, Alsózsolcán gyűjtötte 2008). A Gömör–Tornai-karszton szórványos BUDAI József (UJVÁROSI 1941). előfordulású faj. 298. Stellaria palustris Retz. – : Felső-berek 98. Salix rosmarinifolia L. – : Nagy-rét [7590/4] (SG 2008, DE); Hidvégardó: Felső-Ta- [7591/1] (GG 2008). Korábban a Cserehátból polca [7490/2] (VV 2009); Szögliget: Andreháza ENDES és mtsai. közlik mellől (2003). A [7490/3] (VV 2009, HVV). A két utóbbi esetben környező kistájakban ritka. magassásos mocsárréten. A térségben egyedül a 146. Urtica urens L. – Szögliget: belterületi kis- Bódva-völgyből volt adata (VIRÓK – FARKAS kertben [7490/3] (FR 2008). A Gömör–Tornai- 2007). Mindig természetközeli magassásosokban karsztról nem találtunk adatot, bár valószínűleg jelenik meg. kiskertekben többfelé előfordul. 322. Scleranthus polycarpos L. – Bőcs: Gát-szög, 192. Rumex maritimus L. – Szendrő: -dűlő, nyílt sztyepréten [7991/4] (VV 2004, HVV). A belvizes szánton kialakult mocsárban [7690/1] Hernád-völgyből nem volt adata. Legközelebbi (VV 2006, HVV); : a Rakaca-víztároló adata a Putnoki-dombságból származik (PENKSZA parti sávjában, pionír felszínen [7590/4] (VV – MALATINSZKY 1999). 2009). A térségben egyedül a Sajó–Hernád-síkról 332. Spergularia rubra (L.) J. Presl et C. Presl – volt adata, ahol BUDAI József találta meg (SOÓ Aggtelek: a kavicshát nedves szántóin szórvá- 1943). nyos [7588/2, 7589/1] (VV 2003, HVV); 193. Rumex palustris Sm. – Tornyosnémeti: Búza- : Kopasz-szőlő, kiskertben [7692/2] tó, kiszáradó víztározóban gyakori [7493/4] (VV (VV 2004, HVV); Szalaszend: Fajdas, nedves 2003, HVV); Boldva: Falu-szög, ártéri, zavart erdészeti úton [7688/2] (VV 2004). Sem a mocsárréten [7790/4] (VV 2004); Ónod: Alsó- Gömör–Tornai-karsztról, sem a Cserehátból nem legelő, ártéri, zavart mocsárréten [7991/4] (VV jelezték. 2005); Szendrő: Büdöskútpuszta, belvizes szán- 352. Silene noctiflora L. – : Tóbiás-dűlő tón [7690/1] (VV 2006, HVV); Meszes: Rakaca [7692/3] (VV 2004); Detek: Tengeri-szőlő [7590/4] (SG 2008); Múcsony: Lánc-rét, egy [7691/4] (VV 2005); Kupa: Kupai-Vadász-patak megsüllyedt bánya helyén kialakul mocsárréten völgye [7590/4] (VV 2005); Tornyosnémeti: [7790/1] (VV 2009); Szikszó: Galagonyás, zavart Szartos-pataki-gyepek [7493/3] (VV 2006); Me- mocsárréten [7791/4] (VV 2009); Sajólád: Belső- szes: Jóna-hegy [7590/2] (SG 2008); Aszaló: legelő, ártéri, zavart mocsárréten [7991/3] (VV Aszalói-legelő [7791/4] (VV 2009), szántókon, 2009); Sajókeresztúr: Túlsó-rét, ártéri, zavart zavart gyepekben szórványos. Egyedül VOJTKÓ – mocsárréten [7890/2] (VV 2009). A térségből MARSCHALL (1996) jelezte a Cserehát területéről, kevés adata van. A Sajó–Hernád-síkról BUDAI mellől. A Hernád-völgyből ed- József gyűjti Arnót és Sajóvámos mellől (SOÓ dig nem közölték. 1943), illetve ENDES és mtsai. (2003) 391. Nigella arvensis L. – Varbóc: Szőlő-oldal, Tornaszentjakab mellől jelzik. egykori szőlős területén kialakult nyílt 264.1. Amaranthus blitum L. subsp. blitum – lejtősztyepréten [7589/2] (VV 2006); Szögliget: Keresztéte: TSz-major gyomnövényzetében Kis-domb, szántón és bolygatott gyepben [7591/2] (VV 2004, HVV); Hangács: Nyomári- [7490/3] (FR 2008); Szőlősardó: Vár útja, a kör- völgy, szántón [7791/1] (VV 2009); Szögliget: a nyező felhagyott szántókon, zavart gyepekben belterület kiskertjeiben [7490/3] (VV 2009, szórványos [7589/4] (VV 2009). A Gömör–Tor- HVV); Jósvafő: belterületen, murvázott parkoló- nai-karszton először MÁGOCSY-DIETZ Sándor ta- ban [7589/1] (VV 2009). A Gömör–Tornai- lálta (1898, BP) Turňa nad Bodvou (Torna) karsztról és a Cserehátból sem volt adata, bár mellett, a Vár-hegyen. A hazai oldalról nem volt kiskertekben valószínűleg gyakoribb. adata, de a környező kistájakból jelezték (VIRÓK 264.2. Amaranthus blitum L. subsp. emarginatus és mtsai. 2004). (Moq. Ex Uline et W.L. Bray) Carretero et al. – 395. Actaea spicata L. – Zádorfalva: Iván-tető Sajókeresztúr: Nagy-legelő, kavicsbánya terüle- [7688/2] (SzP 2009); Kelemér: Lomova, szurdok- tén [7991/4] (VV 2003, HVV); Ónod: Madár- szerű völgyben, gyertyános-tölgyes élőhelyen házi-lapos [7991/4] (VV 2009). Mindkét esetben [7688/2,4] (VV 2009). A Putnoki-dombságban a Sajó kavicspadján. Kevésbé ismert alfaj, hazai ritka faj. ZÓLYOMI Bálint mellől gyűjti adatait KIRÁLY és mtsai. (2010) foglalják össze. (1927, BP), illetve PENKSZA – MALATINSZKY 267. Amaranthus crispus (Lesp. et Thévenau) N. (1999) a Gömör–Tornai-karszt déli határáról Terracc. – Aggtelek: belterület, a Kossuth Lajos jelzik. utcai buszmegálló köves felszínén [7589/1] (VV VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 75

411. Anemone nemorosa L. – Szemere: Mulató 565. Rorippa palustris (L.) Besser – Hernádvécse: [7592/1] (GG 2008). A Cserehátban egyetlen Száraz-berki-kavicsbánya-tó, vízállásos gödörben adata volt, FARKAS Roland szintén Szemere egy kisebb állomány [7593/3] (VV 2006, HVV). mellett találta meg, egy másik erdőtömbben A Hernád-völgyből nem volt adata. Az Alföld (VIRÓK – FARKAS 2007). felé egyre gyakoribbá válik. 426. Adonis flammea Jacq. – Lak: Péter-völgy, 578. Neslia paniculata (L.) Desv. – Beret: Gubák szántó szegélyében szórványos [7691/1] (VV alja [7692/3] (VV 2003); Hidasnémeti: Ferton 2005); Kelemér: Verő máj, parlagoltatott terüle- [7492/4] (FR 2004); Borsodszirák: Hatház-szőlő ten ritka [7688/2] (VV 2006). A Cserehátból [7790/2] (VV 2004, HVV); Detek: Temető-föld egyedül PENKSZA Károly (1996b) jelzi. A [7692/3] (VV 2004); Nyomár: Vesszős-oldal Putnoki-dombságból nem találtunk adatot, kör- [7790/2, 7791/1] (VV 2004); Szendrőlád: Ótelke nyező kistájakban is ritka gyomnövény. [7690/3] (VV 2004); : Két-vékás [7691/4] 433. Ranunculus rionii Lagger – Szalonna: Rakaca- (VV 2005); Tomor: Puszta-szőlő [7691/3] (VV víztároló [7590/4] (VV 2009, HVV). A Rakaca- 2005); Lak: Nagy-szőlő-dűlő [7691/1] (VV patak befolyásánál kikotorták a tavat. A létrejött 2005); Nyésta: Nyéstai-erdő [7691/2] (VV 2005); sekély, gyorsan felmelegedő vízben vált töme- : Felső-szőlők [7691/4] (VV 2005). A gessé ez a faj. A Cserehátból korábban nem volt Cserehátból egyedül BUDAI (1914) jelezte, aki adata. Legközelebbi előfordulása a Gömör– Rakacaszenden és Szalonnán gyűjtötte. Tornai-karszt szlovák oldalán van, Torna mellett 658. Ribes nigrum L. – Sajóvámos: Rednek-völgy, (VIRÓK ined. 2007, HVV). A kotrás után több völgyalji ligeterdőben [7791/3] (VV 2009, HVV). hínárfaj is tömegessé vált: Najas minor All., Ra- A Cserehátból nem volt adata, a szomszédos táj- nunculus circinatus Sibth., Utricularia vulgaris egységekben is ritka. L., Potamogeton nodosus Poir., Potamogeton 662. Spiraea salicifolia L. – : Szuhogyi- pectinatus L., Zannichellia palustris L. patak völgye [7689/2] (VV 2003); Gagyvendégi: 448. Ranunculus arvensis L. – Rudabánya: Hat-út- Bátor-patak völgye [7591/4] (GG 2008). Kiva- oldal [7689/2] (VV 2002); Felsőkelecsény: dulás, települések közelében, patakparti magas- Bozsdár [7689/2] (VV 2002); Lak: Péter-völgy kórós növényzetben jelent meg. A térségből [7691/1] (VV 2005); Selyeb: Selyebi-Vadász- eddig nem jelezték. patak völgye [7691/4] (VV 2005); Gömörszőlős: 698. Rosa scabriuscula Sm. em. Heinr. Braun – Hosszú [7688/2] (VV 2007); Zádorfalva: Szuha- Jósvafő: Nagy-oldal, molyhos tölgyes bokorer- völgy [7688/2] (SG 2008). Üde szántókon, dőben egy kisebb csoport [7489/3] (VV 2008, vadföldeken ritkán megjelenő gyomnövény. Sem HVV). Országosan ritka faj, az Északi-közép- a Putnoki-dombságból, sem a Cserehátból nem hegységben egyedül a Börzsönyben fordul elő találtunk adatát, de az Aggteleki-karszt kispar- (NAGY 2007). cellás szántóin szórványosan megtalálható. 719. Potentilla rupestris L. – Szuhafő: Virág-domb, 527. Rapistrum perenne (L.) All. – Nyomár: mészkerülő, sovány gyepben [7588/4] (VV Hatház-szőlő [7790/2] (VV 2004); Lak: Péter- 2004); Szuhafő: Gerenda, nyílt cseres tölgyesben völgy [7691/1] (VV 2005). Mindkét esetben fel- [7588/4] (VV 2004); Szuhafő: Pálykás [7688/2] hagyott szőlős másodlagos sztyeprét növényzeté- (SG 2008). A Putnoki-dombságból SOÓ (1943) ben. Kázsmárk: Homokos, vízmosás meredek jelzi első alkalommal, de a pontatlan lokalizáció partján [7791/2] (VV 2009). A Cserehátból nem miatt vonatkozhat az Aggteleki-kavicshátra is, volta adata, de a környező kistájakban szórvá- ahol szórványosan előfordul. MALATINSZKY nyosan előfordul. (2007) a Putnoki-dombság több pontjáról jelzi. 558. Alyssum montanum L. – Rakaca: Király-hegy 763. Sorbus aria agg. – Meszes: Jóna-hegy [7688/2] (GG 2008). A Cserehátból eddig nem [7590/2] (SG 2008). A Cserehátból eddig nem volt adata. A Gömör–Tornai-karszton gyakori faj. közöltek lisztes berkenye adatot, de az előfordu- 563. Rorippa × armoracioides (Tausch) Fuss – lástól északra, a Gömör–Tornai-karszton szórvá- Szalaszend: Kopasz-szőlő, felhagyott szőlősben, nyosan megtalálható. másodlagos lejtősztyepréten [7692/2] (VV 2004, 818. Padus serotina (Ehrh.) Borkh. – HVV). A Cserehátból nem volt adata, de BUDAI Sajókeresztúr: Túlsó-rét, a Sajó melletti gyepben József a Sajó-völgyből gyűjtötte (SOÓ 1943). és a ligeterdő szélén található néhány fiatal nö- 566. Rorippa × anceps (Wahlenb.) Rchb. – Szögli- vény [7890/2] (VV 2009, HVV). Valószínűleg az get: Csipkés-szőlők, gyümölcsösben, félszáraz északra lévő bányából szökött ki, ahová véderdő- gyepben [7490/3] (VV 2009, HVV). A Gömör– nek telepítették. Kivadulva eddig nem volt is- Tornai-karsztról nem volt adata. ZÓLYOMI Bálint mert. a Sajó-völgyből gyűjtötte (1928, BP). 911. Lathyrus nissolia L. – Borsodszirák: Hatház- 76 KITAIBELIA 15(1–2): 73–84.; Debrecen (2010) 2011.

szőlő, felhagyott szőlős parcellákban szórványos Sajókaza mellől. [7790/2] (VV 2004, HVV); Szalaszend: Kopasz- 1175. Elatine alsinastrum L. – Sajósenye: Kosári- szőlő, felhagyott szőlős parcellákban [7692/2] dűlő, belvizes szántón kisebb foltokban [7790/4] (VV 2004); : Andráspad, zavart (VV 2006). A Sajó–Hernád-síkról nem találtunk lejtősztyepréten [7790/4] (VV 2004); Lak: Nagy- adatot. szőlő-dűlő, felhagyott szőlős parcellákban 1178. Elatine triandra Schkuhr – Sajósenye: Ko- [7691/1] (VV 2005); Pamlény: Nagy-kötél-dűlő, sári-dűlő, belvizes szántón ritka [7790/4] (VV felhagyott szántón [7591/2] (VV 2005); Rakaca: 2006, HVV). A Sajó–Hernád-síkról eddig nem Nagy-erdő [7591/3] (GG 2008); Csenyéte: Pro- jelezték, legközelebbi adata a Taktaközből van letár-völgy [7592/1] (GG 2008). A Cserehátból (MOLNÁR V. – GULYÁS 2001). korábban NAGY és PAPP (1994) jelezte Szászfa 1190. Sicyos angulatus L. – Ónod: Madárházi- mellől. lapos, a Sajó menti ligeterdő fátyoltársulásában, 952. Medicago rigidula (L.) All. – Szögliget: Vár- Humulus scandens-sel [7890/2] (FR 2009, HVV). bükk [7489/4] (VV 2006, HVV); Szögliget: A Sajó-völgyből nem volt adata, de Kobujanka [7489/4] (FR 2008), mindkét esetben mellett BUDAI József gyűjtötte (1909, BP) és a nyílt sziklagyepből került elő. A Gömör–Tornai- szomszédos Putnoki-dombságból PENKSZA – karsztról nem volt adata. Legközelebbi előfordu- MALATINSZKY (2001) jelzi Sajókaza mellől. lása a Bükkben van (VOJTKÓ 2001b). 1218. Chamaenerion dodonaei (Vill.) Holub – 961. Trifolium aureum Pollich – Hidasnémeti: Réz- Becskeháza: Dolomitbánya [7491/3] (VIDÉKI Ró- kút-völgy, gyertyános-tölgyes szegélyében bert 2007); Tornaszentandrás: Esztramos-hegy, a [7493/3] (VV 2004); : Felső-erdő, cseres- bánya felhagyott pionír felszínén szórványos tölgyesben [7491/4] (VV 2004, HVV); [7490/4] (VV 2008). A Gömör–Tornai-karsztról Tornaszentjakab: Töviskes, erdei fenyvesben, nem volt adata, legközelebb a Zempléni-hegy- erdészeti úton [7491/2] (VV 2005). A Cserehát- ségben fordul elő (FARKAS 1999). ból eddig nem jelezték. THAISZ Lajos a szomszé- 1224. Epilobium palustre L. – Aggtelek: Bacsó- dos Bódva-völgyben gyűjtötte (1909, BP). A nyak, forráslápban szórványos [7588/2] (VV Gömör–Tornai-karszton szórványos. 2009, HVV). A Gömör–Tornai-karszton ritka faj, 975. Trifolium ochroleucon Huds. – Nyésta: Nátra- eddig csak Szögliget mellől volt adata (SOÓ – oldal, cseres tölgyesben [7691/2] (VV 2004); JAKUCS – ÉR 1951, BP; VIRÓK – FARKAS 2007). Szemere: Som-kút, Som-kúti-völgy és Lyuba 1226. Epilobium ciliatum Raf. – Hidvégardó: Alsó- [7592/1] (SG 2008); Sajóvámos: Senyei-part, rét, a Sas-patakot kísérő üde magaskórósban zavart lejtősztyepréten [7791/3] (VV 2009). A [7490/4] (VV 2006); Aggtelek: Bacsó-nyak-alji- Cserehátból eddig nem jelezték, de a szomszédos mocsár és Köztes-mocsár, a mocsárrétek zavar- Gömör–Tornai-karszton gyakori. tabb részein [7588/2] (VV 2006, HVV); 977. Trifolium medium subsp. banaticum (Heuff.) Becskeháza: Cseresznyés, tarvágott cseres-töl- Hendrych – Szalaszend: Kopasz-szőlő, sztyepré- gyes területén [7490/4] (VV 2008). A Bódva- ten [7692/2] (VV 2004, HVV); : Töbörsor, völgyből nem volt adata. Az Aggteleki-karszt gyertyános-tölgyesben, erdészeti út mellett több pontjáról VIRÓK – FARKAS jelzi (2007). [7489/4] (VV 2007); Aggtelek: Hollófészek-dűlő, 1231. Myriophyllum verticillatum L. – Rudabánya: mészkerülő cseres-kocsányos tölgyes szegélyé- Vasércbánya, egy kis bányatóban [7689/2] (VV ben [7588/2] (VV 2007). Ritka alfaj, melynek 2009). Az Aggteleki-karsztról egyetlen adatot pontos elterjedése nem ismert. találtunk, BUDAI József (1908) szintén Ruda- 1063. Euphorbia lucida Waldst. et Kit. – : bánya mellől jelezte. A szlovákiai oldalon legkö- Nyilas, nemesnyaras szélén, holtmeder partján zelebb Hrhov (Tornagörgő) mellett található meg [7792/3] (VV 2005); Szikszó: Galagonyás, vasúti (VIRÓK ined. 2007). A környező folyóvölgyekben töltés mellett, mocsaras árokban [7490/4] (VV szórványos. 2008); Alsóvadász: Völgy-árok, patakot kísérő 1247. Chaerophyllum aromaticum L. – : ligeterdő szélén [7791/3] (VV 2009). Sem a Cse- Szőlők alja, a Fancsal-patak menti magaskórós rehátból, sem a Hernád-völgyből nem volt adata, növényzetben [7692/1] (VV 2002); Szakácsi: de délebbre haladva egyre gyakoribb. Vadász-patak völgye, a patakot kísérő rekettye- 1091. Impatiens glandulifera Royle – füzesben [7691/1] (VV 2004); Rakaca: Rakaca- Sajókeresztúr: Túlsó-rét, a Sajót kísérő ligeterdő völgy, a Debréte-patak torkolatánál [7591/1] (GG szélén zárt állományban [7890/2] (VV 2009, 2008); Gagyvendégi: Bátor-patak völgye HVV). A környező patak és folyó völgyekben [7591/4] (GG 2008); : Kígyó-szeg egyelőre még ritka özönnövény. A Sajó-völgyből [7590/4] (GG 2008); Meszes: Rakaca-völgy MALATINSZKY – PENKSZA (2002) publikálta [7590/4] (GG 2008); Meszes: Felső-berek VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 77

[7590/4] (SG 2008). A Cserehátban ritka faj. (GG 2008); Szászfa: Janka-patak völgye [7591/2] BUDAI József Szendrőlád mellett gyűjtötte (1914, (GG 2008); : Litkai-völgy [7592/1] (GG BP), más adatot nem találtunk. 2008); Ragály: Határnál [7689/1] (SG 2008). A 1252. Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. subsp. Sajó-völgyből egyetlen adata volt, UJVÁROSI trichospermus (Schult.) Arcang. – Aggtelek: Miklós (1940) jelezte a Ládi-erdőből. A Csere- Baradla-tető [7589/1] (VV 2004); Szögliget: Vár- hátból több helyről közlik. A Putnoki-dombság- bükk [7489/4, 7490/3] (VV 2005). A Gömör– ból nem volt adata, de a szomszédos Aggteleki- Tornai-karsztról eddig nem jelezték, zavart he- karszton is csak egyetlen előfordulása ismert lyeken valószínűleg többfelé előfordul. (VIRÓK – FARKAS 2007). 1260. Pimpinella major (L.) Huds. – Kelemér: 1309. Peucedanum carvifolia Vill. – Szendrő: Szőlősi-tag, a Keleméri-patakot kísérő magaskó- Hajnácsó-oldal, cserjésedő, félszáraz gyepben rósban gyakori [7688/2] (VV 2002, HVV); [7690/1] (VV 2004, HVV); Szuhafő: Korlát-pa- Felsőkelecsény: Felső-rét, a Csörgős-patak mel- tak völgye, mocsárrét szélén mezsgyében letti magaskórósban [7689/2] (VV 2004, HVV); [7588/4] (VV 2004); Meszes: Felső-berek és Kelemér: Buda-völgy, völgyalji magaskórós, sá- Alsó-berek [7590/4] (SG 2008, DE); Rakaca: sos növényzetben [7688/2] (VV 2006); Gömör- Szent István-völgy [7591/3] (GG 2008); Rakaca: szőlős: Pozsok-völgy [7688/2] (SG 2008). A Hideg-völgy [7591/3] (GG 2008); Meszes: Putnoki-dombság területéről nem volt adata, de a Barakonyi-patak völgye [7590/2] (GG 2008); szomszédos Gömör–Tornai-karszton szórványos. Gagybátor: Bátor-patak völgye [7591/3] (GG 1264. Sium sisaroideum DC. – Bódvalenke: Kotra, 2008); Rakaca: Rakaca-völgy [7591/1] (GG égerliget tisztásán, magassásosban néhány tő 2008); Meszes: Rakaca-völgy [7590/4] (GG [7490/4] (VV 2006, HVV); Hangács: Bodó-Kúti- 2008); Rakacaszend: Éger-völgy [7590/4] (GG völgy, patakparti magaskórósban gyakori 2008); Szemere: Som-kúti-völgy [7592/1] (SG [7791/1] (VV 2009). A Bódva-völgyből nem volt 2008); Szuhafő: Kerékkötő [7688/2] (SG 2008). adata, míg a Cserehátból Tomor mellől került elő A Putnoki-dombságban BUDAI József gyűjtötte (VIRÓK – FARKAS 2007). Országos elterjedése Felsőnyárádon (SOÓ 1943), a Cserehátból nem kevésbé ismert. volt adata. A Gömör–Tornai-karszton szórványo- 1267. Seseli peucedanoides (M. Bieb.) Koso-Pol. – san előfordul. Komjáti: Alsó-hegy, a nyílt mészkősziklagyep és 1315. Peucedanum oreoselinum (L.) Moench – a gyertyános-tölgyes határán többfelé előfordul Aggtelek: Fekete-tó-völgy [7589/3] (VV 2006, [7490/1] (VV 2005); Szögliget: Vapenyica, HVV); Aggtelek: Úrbéres-kaszáló [7588/2] (VV molyhostölgyes bokorerdőben [7490/1] (FR 2006). Mindkét esetben mészkerülő cseres-ko- 2005); Szögliget: Vár-bükk, molyhostölgyes bo- csányos tölgyesben. Az Aggteleki Kavicshát korerdőben szórványosan [7489/4] (VV 2008, szlovákiai oldalán is előfordul (VIRÓK ined. HVV); Szögliget: Záboz-hegy, bokorerdő és 2007), legelőn. A Jósvafő melletti adatát (PRECH gyertyános tölgyes határán, tisztáson [7489/4] 2000) célirányos kutatások ellenére sem sikerült (FR 2008). A Gömör–Tornai-karszton szórvá- megerősíteni. nyos. Az Aggteleki-karsztról egyetlen adata 1320. Tordylium maximum L. – Szögliget: Vár- THAISZ Lajostól (1909) származik, aki szintén az bükk, molyhostölgyes bokorerdőben szórványos Alsó-hegy komjáti szakaszáról jelzi. [7489/4] (VV 2008, HVV). A Gömör–Tornai- 1276. Oenanthe banatica Heuff. – Ragály: Határnál karsztról egyetlen hazai adata Jósvafő mellől [7689/1] (SG 2008, DE). A Putnoki-dombságból származik, a Töröfej-völgyben találta BOROS ez a harmadik adata. Korábban SOMLYAY Lajos Ádám (1953). gyűjtötte Szuhafő mellett (1999, BP), mely adatot 1333. Pyrola rotundifolia L. – Perecse: Felső-rétek, később publikálták is (PENKSZA – SOMLYAY cseres tölgyes szegélyében [7890/2] (VV 2004); 1999). PENKSZA és MALATINSZKY (2001) Imola Litka: Kellősi-erdő [7592/1] (SG 2008); Szemere: közeléből jelezték. Kánás [7592/2] (GG 2008); Kány: Büttösi-völgy 1289. Bupleurum praealtum L. – Meszes: Tapolca- [7592/1] (GG 2008). A Rakaca forrásvidékén hegy [7590/4] (SG 2008). A Cserehát flórájára új többfelé előfordul, a Cserehát más részéről vi- faj. A környező kistájakban is ritka, vagy hiány- szont nem volt adata. zik. 1353. Cyclamen purpurascens Mill. – Jósvafő: 1301. Cnidium dubium (Schkuhr) Thell. – Tohonya-gallya, gyertyános-tölgyesben kis fol- Múcsony: Holt-Szuha melletti üde gyepben tokban szétszóródva, eredete ismeretlen [7589/1] [7790/1] (VV 2006, HVV); Rakaca: Szent István- (BODOLAI István 2005). Az Északi-középhegy- völgy [7591/3] (GG 2008); Rakaca: Nagy-rét ségből szórványosan vannak kivadulási adatai. [7591/1] (GG 2008); Szászfa: Nagy-rét [7591/2] 1395. Asclepias syriaca L. – Szikszó: Róka-lyuk, 78 KITAIBELIA 15(1–2): 73–84.; Debrecen (2010) 2011.

zavart mezsgyében szórványos [7891/2] (VV 1484. Marrubium peregrinum L. – Felsőkelecsény: 2004); Szikszó: Szabad-pást, földút mezsgyéjé- Felső-rét [7689/2] (VV 2002); Rudabánya: Falu- ben [7891/2] (FR 2004); Szalaszend: Fajdas, za- gyep és Mészkő-őrlő [7689/2] (VV 2002); vart mezsgyében szálanként [7692/2] (VV 2004); Baktakék: Belterület [7692/1] (VV 2003); Ónod: Szakácsi: Vadász-patak völgye, zavart mezsgyé- Közlegelő [8091/2] (VV 2005); Sajópálfala: ben szálanként [7691/1] (VV 2005); Ónod: Köz- Pince-part [7891/1] (VV 2006); Szendrő: Pittyel- legelő és Torokszög, ártéri üde gyepben, legelőn oldal [7590/3] (FR 2008); Kázsmárk: Homokos tömeges, helyenként zárt állományokat alkot [7791/2] (VV 2009). Száraz gyepekben szórvá- [7991/4, 8091/2] (VV 2005); Felsőzsolca: Iparos, nyos. Az említett kistájakból egyedül a Cserehát- a vasútállomás zavart gyepjében szálanként ból találtunk adatát, ENDES és mtsai. (2003) köz- [7991/1] (VV 2005); Nyomár: Tőkés-bérc, felha- lik Keresztéte mellől. Az Északi-középhegység- gyott homokbányában [7490/1] (FR 2006); ben szórványos faj. Tornaszentandrás: Esztramos-hegy, az egykori 1516. Nepeta pannonica L. – Meszes: Jóna-hegy, a ipari vágányon szálanként [7490/3] (VV 2006); hegy lábánál, cserjésedő lejtősztyepréten Varbóc: Hosszú-tégla-hegy, felhagyott szántón [7590/2] (VV 2005, HVV). Sajókeresztúr: Túlsó- néhány fejletlen hajtás [7589/2] (VV 2007); rét, a Sajó mellett löszgyepben [7890/2] (VV Múcsony: Duzsnok, az út mezsgyéjében egy ki- 2009). Sem a Cserehátból, sem a Sajó-völgyből sebb folt [7790/1] (VV 2008); Aszaló: Belső-rét, nem találtunk adatot. A legközelebb a Gömör– szántóföld mezsgyéjében kisebb folt [7792/3] Tornai-kaszton fordul elő, ahol szórványos. (VV 2008); Szendrő: Kis-Korlát-tető, mestersé- 1560. Salvia austriaca Jacq. – Aggtelek: a Szőlő- gesen telepítve méhészek által [7590/3] (FR hegyen és a környező gyepekben [7589/1] 2008); Monaj: Barna-szög, szántóföld mezsgyé- (SZMORADNÉ TÓTH Erika 1995). A Gömör–Tor- jében [7791/1] (FR 2008); Szőlősardó: Békás-tó, nai-karszt hazai oldaláról ez az első adat, de a zavart száraz gyepben szálanként [7589/4] (VV szlovákiai oldalon is ritka. A szomszédos domb- 2008); Kázsmárk: Diós, a temető mellett kiva- ságokban szórványos. dulva [7791/2] (VV 2009); : Kert alja, a 1591. Lindernia procumbens (Krock.) Philcox – Bódva menti zavart magaskórósban szálanként Múcsony: Dombos-rét [7790/1] (FR 2006); [7590/1] (VV 2009); : Szőlő-oldal, Sajósenye: Kosári-dűlő [7790/4] (FR 2006); zavart félszáraz gyepben néhány hajtás [7589/4] Sajószentpéter: Moroszka-dűlő és Második-vető (VV 2009); Alsóvadász: Erdő-szer, szőlőhegy [7790/3] (FR 2006); Szögliget: Andreháza félszáraz gyepjében szálanként [7791/3] (VV [7490/3] (VV 2006); Tornanádaska: Nyilasok 2009). Egyre több helyen jelenik meg és egyre [7490/2] (VV 2006); Szendrő: Garadna-dűlő nagyobb tömegben. A Sajó–Hernád síkon már [7690/1] (VV 2006); Szalonna: Rakaca-víztároló nagy, zárt állományokat alkot. A térségre vonat- [7590/4] (VV 2009). Az utóbbi esetben a víztá- kozó korábbi adatokat VIRÓK és mtsai. (2004) roló parti, iszapos felszínén, míg a korábbi ese- foglalják össze. tekben midig belvizes szántón. Belvizes években 1403. Cuscuta lupuliformis Krock. – Szögliget: a a környező folyóvölgyekben sok helyen megjele- Ménes-patakot kísérő ligeterdőben, Sambucus nik. A térségre vonatkozó korábbi adatokat nigra-n [7490/3] (VV 2009); Tornanádaska: VIRÓK – FARKAS (2007) foglalta össze. Tégla-szín, egy csatornát kísérő égeres szélén, 1593. Limosella aquatica L. – Novajidrány: Szőlő- Urtica dioica-n [7490/2] (VV 2009); Alsózsolca: oldal, földút vizes mélyedésében [7692/2] (VV Gát-szög [7991/1] (VV 2009); Sajólád: Alsó-rét 2004, HVV); Halmaj: Nyilas, belvizes szánton [7991/3] (VV 2009); Ónod: Közlegelő [7991/4] gyakori [7792/3] (VV 2005); Szögliget: (VV 2009). Az utóbbi három esetben a Sajót kí- Andreháza, belvizes szántón gyakori [7490/3] sérő ligeterdőből került elő, Salix-fajokon élős- (VV 2006); Tornyosnémeti: Szartos-pataki-gye- ködött. A Gömör–Tornai-karsztról és a Bódva- pek, a Szartos-patak mellett, iszapos felszínen völgyből nem volt adata, a Sajó-völgyből BUDAI néhány tő [7493/4] (VV 2006); Sajósenye: Ko- József (1914) jelzi szintén Ónod mellől. sári-dűlő, belvizes szántón gyakori [7790/4] (VV 1475. Teucrium montanum L. – Galvács: Halesz- 2006); Szalonna: Rakaca-víztároló, a víztároló domb, felhagyott kőbányában [7590/4] (VV leengedése után a parti iszapos felszínen terjedt el 2001); Meszes: Jóna-hegy [7590/2] (SG 2008). A [7590/4] (VV 2009). A Hernád-völgy több pont- Cserehátból egyedül Szendrőlád mellől van járól FARKAS és mtsai. (2007) jelzik. A Bódva- adata, ahol először BUDAI József gyűjti (SOÓ völgyben BUDAI József (1914) találta meg 1943). Edelény mellett. A Cserehátból nem volt adata. VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 79

1611. Misopates orontium (L.) Raf. – Hidvégardó: csárréten [7490/4] (VV 2009); Tornanádaska: Felső-Tapolca [7490/2] (VV 2008); Tornaszent- Bódva part, a folyót kísérő ligeterdő szélén andrás: Sinka [7490/4] (VV 2008); Szuhogy: [7490/2] (VV 2009). A Bódva-völgyben ritka, Lucska [7790/1] (VV 2008). Mindhárom helyen KEVEY Balázs (1994) jelzi Bódvarákó mellől, üde, extenzív szántón szálanként fordul elő. A PENKSZA Károly (1997) Szalonna mellől, míg Bódva-völgyből nem volt adata, míg az VOJTKÓ András (2001a) Perkupa mellett találta Aggteleki-karszton szórványos. meg. Az Aggteleki-karsztról nem volt adata, de a 1695. Orobanche reticulata Wallr. – Jósvafő: Sajó- és Hernád-völgy felé haladva egyre gyako- Szelcei-oldal [7489/4] (VV 2006, HVV); ribb lesz. Ezzel az özönfajjal ellentétben a Komjáti: Alsó-hegy [7490/1] (VV 2006); Szögli- Solidago canadensis L. az említett tájakban gya- get: Vár-bükk [7489/4] (VV 2006), mindhárom kori, sok helyütt tömeges. esetben nyílt sziklagyepben Carduus collinus-on; 1868. Bidens frondosus L. – Perecse: Felső-rétek Kelemér: Verő máj, felhagyott szántón a gyep [7491/4] (VV 2004); Aggtelek: Bacsó-nyak-alji- feltárcsázása után tömegessé vált Carduus mocsár [7588/2] (VV 2006, HVV); Meszes: acanthoides-en [7688/2] (VV 2007, HVV). A Rakaca [7590/4] (SG 2008). Zavart üde élőhe- Putnoki-dombság területéről nem volt adat, a lyeken a környező folyóvölgyekben gyakori faj, Gömör–Tornai-karszton szórványosan előfordul. de a Cserehátból és az Aggteleki-karsztról nem 1733. Galium spurium L. – Aggtelek: Úrbéres- volt adata. A Szlovák-karszton, a Tornai-meden- kaszáló [7589/1] (VV 2007, HVV); Aggtelek: cében szintén gyakori. Baradla-eleje [7588/2] (VV 2008); Varbóc: 1876. Ambrosia artemisifolia L. – Cikksorozatunk Lászi-puszta [7589/4] (VV 2008); Hidvégardó: első részében (VIRÓK és mtsai. 2004) még csak Felső-Tapolca [7490/2] (VV 2008); Szuhogy: szórványadatokat közöltünk az Aggteleki- Lucska [7689/2] (VV 2008), mindenhol szántó- karsztról. Azóta ezen a területen is tömegessé földi gyomnövényzetben; Ragály: Gerenda-oldal vált, elsősorban a Bódva-völgyben és Aggtelek [7589/3] (SG 2008). Florisztikailag kevésbé is- környékén. mert faj. A Gömör–Tornai-karsztról egyedül 1880. Xanthium albidum (Widder) H. Scholz subsp. BOROS Ádám (1953) jelzi a jósvafői Szelce-völgy riparium (Čelak.) Widder et Wagenitz – kisparcellás szántóiról. A Putnoki-dombságból Szirmabesenyő: a Sajó partján, pionír kavicsos nem volt adata. felszínen [7890/2] (VV 2009, HVV). Elterjedése 1747. Cruciata pedemontana (Bellardi) Ehrend. – egyelőre kevésbé ismert, a térségből nem volt Komjáti: Alsó-hegy, nyílt mészkősziklagyepben adata. [7490/2] (VV 2006, HVV). A Gömör–Tornai- 1882. Xanthium saccharatum Wallr. – Halmaj: karsztról nem volt adata, SOÓ Rezső (1943) a Nyilas, belvizes kukoricás szélén [7890/2] (VV Putnoki-dombságból jelzi. 2006, HVV); Sajószentpéter: Második-vető, bel- 1768. Lonicera caprifolium L. – Szalonna: Malom- vizes kukoricás szélén (VV 2006); Felsőzsolca: oldal, molyhostölgyes bokorerdőben [7590/1] Betonelemgyári-kavicsbánya-tó, pionír, homokos (FR 2008, HVV). A térségből eddig nem jelezték felszínen (VV 2009, HVV). A Hernád- és a Sajó- kivadulását. völgyből sem jelezték eddig, elterjedése a térség- 1773. Adoxa moschatellina L. – Rakacaszend: ben is vizsgálandó. A környező tájakra is jel- Farkas-kút és Csonka-erdő [7591/3] (FR 2009). A lemző, hogy a Xanthium italicum Moretti egyre Cserehátból korábban VOJTKÓ – MARSCHALL gyakoribb, míg a Xanthium strumarium L. szór- (1997) Tornaszentjakab mellől, míg VIRÓK – ványosan kerül elő. FARKAS (2007) Szendrő mellől közölték. 1885. Galinsoga quadriradiata Ruiz et Pav. – 1789. Succisella inflexa (Kluk.) Beck – Aggtelek: Forró: Forrai-nagy-erdő, erdészeti út mellett Hollófészek-völgy környéke [7588/2] (VV 2008); [7692/3] (VV 2004); Nyésta: Bitang, TSz-major Szuhafő: Hábor-oldal [7588/4] (SG 2008). Az mellett [7692/3] (VV 2005). A Cserehátból nem Aggteleki-karsztról egyetlen adatot találtunk, volt adata, a környező kistájakban előfordul. JÁVORKA és ZÓLYOMI jelzi szintén Aggtelek 1895. Achillea ptarmica L. – Rakaca: Szent István- mellől (JAKUCS 1952). A Putnoki-dombságból völgy [7591/3] (GG 2008). A Cserehátban ritka, nem volt adata. A környező kistájakban ritka, NAGY – PAPP (1992) a Rakaca forrásvidékéről kivétel a Bódva-völgy, ahol szórványos. jelzi, míg FARKAS József (1996) Tornaszentjakab 1823. Solidago gigantea Aiton – Szögliget: Finta- mellől. A szomszédos Gömör–Tornai-karszton és berek, zavart mocsárréten [7490/3] (VV 2008); a Zempléni-hegységben ritka. Tornaszentandrás: Juhász-völgy, patakparti 1955. Senecio germanicus Wallr. – Hernádpetri: magaskórósban [7490/4] (VV 2008); Töviskes, gyertyános-tölgyesben [7492/4] (FR Bódvalenke: Kotra, aszfaltút szélén, zavart mo- 2004); Hidasnémeti: Réz-kút-völgy, a völgy 80 KITAIBELIA 15(1–2): 73–84.; Debrecen (2010) 2011.

gyertyános-tölgyeseiben szórványos [7493/3] Potamogeton berchtoldii Fieber, Potamogeton (VV 2004); Szemere: Som-kúti-völgy [7492/3] pectinatus L., Potamogeton nodosus Poir. (SG 2008, DE). A Cserehátból eddig nem jelez- [7790/3] (VV 2006, HVV); Szőlősardó: Békás-tó, ték, de a környező hegyvidékeken szórványos. a felduzzasztott tó sekély, part menti sávjában 1957. Senecio doria Nath. – Ládbesenyő: Bese- tömeges, Potamogeton berchtoldii-val [7589/4] nyői-patak völgye, a patakot kísérő félszáraz (VV 2008); Szalonna: Rakaca-víztároló, a mezsgyében [7690/4] (VV 2003); Borsodszirák: kikotort szakasz sekély vizében ritka [7590/4] Kis-árok, patak gátján, zavart növényzetben (VV 2009, HVV). A fenti tájegységekből nem [7790/2] (VV 2004); Alsóvadász: Malom-szög, a volt adata, viszont THAISZ Lajos (1909) a Bódva- Vadász-patak mezsgyéjében [7791/3] (SG 2009); völgy több pontjáról jelezte. Monaj: Gulya-oldal, erősen cserjésedő lejtő- 2229. Gagea spathacea (Hayne) Salisb. – Szendrő: sztyepp növényzetben [7791/2] (VV 2009). A Nagy-Csákány lápa, patakparti égerligetben ki- Hernád-völgyből számos adatot közöltek, de a sebb foltban [7891/2] (FR 2007, HVV). A Csere- Cserehátból csak FARKAS József (1996) jelzi hát flórájára új, legközelebbi előfordulása a mellől. A Bódva-völgyben VOJTKÓ Szatmár–Beregi-síkon van. András (2004) találta meg Hidvégardótól délre. 2241. Galanthus nivalis L. – Rakaca: Király-hegy 1963. Xeranthemum cylindraceum Sibth. et Sm. – [7591/1] (GG 2008); Rakacaszend: Éger-völgy és Rudabánya: Bánya-oldal, zavart, nyílt gyepben Csonka-erdő, égerligetben, illetve sziklaerdőben [7689/2] (VV 2002, HVV); Aggtelek: a Tó-hegy [7591/3] (FR 2009). A Cserehátból egyedül és Baradla-tető nyílt sziklagyepjeiben [7589/1] PENKSZA Károly (1997) jelezte Tornaszentjakab (VV 2006). A Gömör–Tornai-karsztról korábban mellől. nem jelezték. Legközelebbi adata a Putnoki- 2259. Iris aphylla L. subsp. hungarica (Waldst. et dombságból van (MALATINSZKY 2007). Kit.) Hegi – Szendrő: Korlát-hegy, sziklafüves 2060. Crepis pannonica (Jacq.) K. Koch – Szendrő: lejtősztyepréten [7590/3] (FR 2008). Az Aggte- Hegyalja-dűlő és Pittyel-oldal, fajgazdag lejtő- leki-karsztról nem volt adata, a Szlovák-karsztról sztyepréten [7590/3] (FR 2008). Országosan első alkalommal KÁRPÁTI és ANDREÁNSZKY ritka, veszélyeztetett faj, melynek ez a második gyűjtötte (1939, BP). A környező kistájakban bizonyított adata a Gömör–Tornai-karsztról. A faj ritka. hazai elterjedését SOMLYAY (2010) részletesen 2322. Vulpia myuros (L.) C.C. Gmel. – Ónod és ismerteti. Sajóhídvég között, a Hernád és a Sajó homokos 2170. Muscari botryoides (L.) Mill. – Hangács: hordalékának pionír felszínén [7991/4] (SG Nyilas-völgy, félszáraz dombvidéki gyepben 2004); Szemere: Som-kút [7592/1] (SG 2008); [7791/1] (VV 2003); Büttös: Úrbéri-legelő Kánó: Köves-dűlő, kiskerti szőlőparcellákban [7590/2] (FR 2004); Tomor: Vadászi-erdő, cseres szórványos [7589/4] (VV 2008, HVV). A fenti tölgyes szegélyében [7590/2] (VV 2005); kistájakból nem volt adata. Legközelebbi előfor- Tornanádaska: az Alsó-hegy gerincén, a hegy dulásai a Bükkben (VOJTKÓ 2001b) és Zempléni- teljes szakaszán a sziklagyepekben szórványos hegységben vannak (PELLES 1998, BP). [7490/2] (VV 2005). A Cserehátban ritka faj. A 2326. Poa remota Forselles – Jósvafő: Fenyves Gömör–Tornai-karszt szlovák oldalán szórványo- alja, égerlápban néhány tő [7589/1] (FR 2007, san előfordul, a korábbi, az Aggteleki-karsztra HVV; SG – VV 2008, DE). Legközelebbi előfor- vonatkozó adatai ellenőrizendők. dulása a Gömör–Tornai-karszt szlovák oldalán 2199. Paris quadrifolia L. – Rakacaszend: Éger- van. Hazánkban csak a Mátrából ismert (részlete- völgy [7590/3] (FR 2009). A Cserehátból ez a sebben lásd SRAMKÓ és mtsai. 2003). második adata. Korábban is FARKAS Roland ta- 2339. Puccinellia limosa (Schur) Holmb. – lálta Szendrő mellett (VIRÓK – FARKAS 2007). Múcsony: a hőerőmű erőses sós, kiszáradó derí- 2204. Potamogeton acutifolius Link – Aggtelek: tőtavában állományalkotó [7790/1] (VV 2009, Vörös-tó, a sekély, part menti részeken [7589/1] HVV). A területen regionális adventívként jelent (VV 2006, HVV). BOROS Ádám 1928-ban jelzi meg, valószínűleg a tavon előforduló madarak ezt a fajt a Vörös-tóból. Később a feltöltődés mi- hozták ide. Mellette megtalálható az Aster att eltűnt, majd 2001-ben kikotorták a tavat és tripolium L. is. ezután 4 évvel vált ismét tömegessé. 2346. Catabrosa aquatica (L.) P. Beauv. – Szögli- 2206. Potamogeton trichoides Cham. et Schltdl. – get: Vigyorovka, mocsárréten [7489/4] (FR Miskolc: Csorba-tó, a bányató hínárnövényzeté- 2005); Felsőnyárád: Kelecsényi-úton-felüli-dűlő, ben ritka [7891/3] (VV 2006, HVV); Sajószent- mocsárréten [7689/4] (VV 2006); Bódvaszilas: péter: Második-vető, egy nagy kiterjedésű bel- Acskó, forráslápban [7490/3] (VV 2008); vizes foltban más hínárfajokkal: Najas marina L., Komjáti: Vecsem-forrás, forráslápban [7490/3] VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 81

(VV 2009). Sem az Aggteleki-karsztról, sem a 2003, HVV); Hidvégardó: Homokos, csatornapart Putnoki-dombságból nem volt adata, viszont a zavart mezsgyéjében [7490/2] (VV 2004); Méra: Szlovák-karszton és a Bódva-völgyben szórvá- Pocsaj, ruderális gyomnövényzetben [7692/2] nyos, a Cserehátban gyakori. (VV 2004); Aggtelek: Tyúkos-dűlő, erdészeti 2373. Bromus secalinus L. – Aggtelek: Bába határa úton [7588/2] (VV 2006); Szalonna: Bakos-dűlő, [7589/1] (VV 2004, HVV); Szögliget: Nagy-rét felhagyott szántón [7590/1] (VV 2006); Kelemér: [7688/2] (VV 2009). Kisparcellás szántókon he- Lomova, tarvágott cseres-tölgyesben, erdészeti lyenként nagy tömegben jelenik meg. A Gömör– úton [7688/4] (VV 2009). BUDAI József (SOÓ Tornai-karsztról nem volt adata, a Cserehátban 1943) Edelény mellől, PENKSZA – SALAMON szórványosan előfordul. (1997) a Tornaszentjakab és Hidvégardó közötti 2426. Ventenata dubia (Leers) Coss. – Jósvafő: út mellől jelzi. A térségben ritka gyomnövény. Gergés-lápa, félszáraz mészkedvelő gyepben 2511. Digitaria ciliaris (Retz.) Koeler – Perecse: ritka [7589/1] (VV 2006); Aggtelek: Bacsó-nyak Szőlők [7491/4] (VV 2004); Szalaszend: Kopasz- félszáraz mészkerülő gyepben ritka [7588/2] (VV szőlő [7692/2] (VV 2004); Detek: Tóbiás-dűlő 2008, HVV); : Martonyin-túli- [7692/3] (VV 2004); Hidvégardó: Homokos dűlő [7590/2] (GG 2008); Rakacaszend: Pap [7491/1] (VV 2004); Tomor: Magyar-hegyi-sző- tagja [7590/2] (GG 2008). A Gömör–Tornai- lők [7691/3] (VV 2005); Komjáti: Bódva-völgy, karsztról nem volt adata, a Cserehátból PENKSZA a 27-es út mellett sokfelé (VV 2008, HVV); – SALAMON (1997) közli Rakaca mellől. Jósvafő: Törőfej-völgy [7589/1] (VV 2009); kis- 2456. Calamagrostis canescens (Weber) Roth em. kertekben, utak mezsgyéjében, zavart helyeken Druce – Sajógalgóc: Vidék-leső, gyertyános-töl- szórványos. Valószínűleg a térségben gyakoribb. gyesben, üde mélyedésben [7689/3] (VV 2004); ZSÁK Zoltán (1941) Edelény mellől, lucernásból Felsőnyárád: Kelecsényi-úton-felüli-dűlő, mo- jelzi. csár-réten [7689/4] (VV 2006, HVV); Kelemér: 2524. Acorus calamus L. – Meszes: Felső-berek, Lomova, cseres tölgyesben, üde mélyedésben két polikormon [7590/4] (SG 2008, DE). A Cse- [7688/4] (VV 2009); Meszes: Felső-berek, meg- rehátból eddig nem jelezték. Legközelebbi adata közelítőleg 4 négyzetméteres foltban [7590/4] a Gömör–Tornai-karszt szlovákiai oldalán van, (SG 2008, DE). A Putnoki-dombságból egyedül a LENGYEL Géza (1907) a Tornai-medencéből keleméri Mohos-tavakról volt adata, ahol először közli. Hazánkban a szomszédos Sajó-völgyben THAISZ Lajos gyűjtötte (1911, BP). A Cserehát- fordul elő, ahol első alkalommal BOROS Ádám ból ENDES és mtsai. (2003) számos helyről gyűjtötte (1928, BP). közlik, mások viszont nem jelezték. 2538. Sparganium emersum Rehmann – Sajólád: 2483. Danthonia decumbens (L.) DC. – Ládi-erdő, feltöltődött holtmederben [7991/4] Szalaszend: Tőkés, mészkerülő, zavart gyepben (VV 2001); Alsószuha: Alsó-rét, forráslápban [7692/2] (VV 2004); Rakaca: Kelecsény-dűlő és [7689/1] (VV 2002); : Bélus-patak, a Nagy-erdő [7591/3] (GG 2008); Perecse: patak kiöblösödésében kialakult mocsári növény- Perecsei-legelő [7592/1] (GG 2008); Büttös: zetben [7792/3] (VV 2003); Serényfalva. Gazdák partja [7592/1] (GG 2008); Rakacaszend: Pogonyipuszta [7788/1] (FR 2003); Aggtelek: Pap tagja [7590/2] (GG 2008); Szemere: Som-kút Bacsó-nyak, forráslápban [7588/2] (VV 2008); [7592/1] (SG 2008). A Cserehátból egyedül Alsózsolca: Gát-szögi-kavicsbánya-tavak, felha- PENKSZA Károly (1996a) közli a viszlói Bogoly- gyott bányatóban [7991/3] (VV 2009); Serény- völgyből. falva: Szörnyű-völgyi-felső-halastó, az egykori 2496. Crypsis alopecuroides (Piller et Mitterp.) halastó mocsári növényzetében [7688/4] (VV Schrad. – Sajósenye: Kosári dűlő [7790/4] (VV 2009). Az említett kistájakból BUDAI József 2006); Múcsony: Lánc-rét [7790/1] (VV 2006, (1914) jelezte, aki a Sajó-völgyben gyűjtötte HVV). Mindkét esetben belvizes szántón. Legkö- Sajólád és Ónod között. A Gömör–Tornai-karszt zelebbi adata KITAIBEL Páltól származik, aki a szlovák oldalán a Tornai-medencében előfordul Hernád-völgyből jelezte (LŐKÖS 2001). Az (VIRÓK – FARKAS ined. 2007). Északi-középhegységben ritka faj. 2549. Schoenoplectus supinus (L.) Palla – 2499. Tragus racemosus (L.) All. – A 26-os és 27- Sajószentpéter: Moroszka-dűlő [7790/3] (VV es főút padkáján sok helyen, Miskolctól északra 2006); Sajósenye: Kosári-dűlő [7790/4] (VV tömeges (VV 2008, HVV). Közutak mellett és 2006). Mindkét esetben belvizes szántón fordult vasúti töltéseken folyamatosan terjed. Az Északi- elő kisebb állomány. A Sajó-völgyből eddig nem középhegységben egyelőre ritka. volt adata. A Sajó–Hernád-síkról VIRÓK – 2509. Digitaria ischaemum Schreb. ex Muhl. – FARKAS (2007) közli Bőcs mellől. Aggtelek: Százholdas, írtásréten [7489/3] (VV 82 KITAIBELIA 15(1–2): 73–84.; Debrecen (2010) 2011.

2568. Eleocharis acicularis (L.) Roem. et Schult. – (VV 2008); Ragály: a településtől délre a Csör- Múcsony: Dombos-rét, belvizes szántón [7790/1] gős-patak partján [7689/1] (SG 2008, DE). A (FR 2006); Bódvalenke: Gedony-rét, a Bódva- Gömör–Tornai-karszt hazai oldalán THAISZ Lajos völgyben kialakult belvizes szánton [7490/4] (VV gyűjti Varbócon (1912, BP). A szlovákiai oldalon 2006, HVV); Aggtelek: Disznóveremi-tó, zápor- és a szomszédos Cserehátban szórványos. A tározó iszapos felszínén ritka [7588/2] (VV Putnoki-dombságból SOMLYAY – LŐKÖS (1999) 2006); Alsószolca: Gát-szögi-kavicsbánya-tavak, jelzik. iszapos felszínen [7590/4] (FR 2007); Szalonna: 2652. Carex lepidocarpa Tausch – Aggtelek: Hol- Rakaca-víztároló, a kikotort szakasz iszapos fel- lófészek-völgy, gyertyános-tölgyesben, erdészeti színén tömeges [7590/4] (VV 2009, HVV). A úton [7588/4] (VV 2006, HVV). A Putnoki- Bódva-völgyből HULJÁK János (1926) jelzi. A dombságból nem volt adata. A Gömör–Tornai- Sajó-völgyből, a Gömör–Tornai-karsztról és a karszton ritka, a hazai oldalról BOROS Ádám Cserehátból nem volt adata. (1953) Tornakápolna mellől jelezte. 2571. Eleocharis ovata (Roth) Roem. et Schult. – 2655. Carex hostiana DC. – Rudabánya: Vasércbá- Aggtelek: a Kardos-tó iszapos felszínén néhány nya, a mélyedésben kialakult szivárgó vizes, mo- tő [7589/3] (VV 2005, HVV); Szendrő: Garadna- csaras foltban [7689/2] (VV 2002, HVV); dűlő, belvizes szántó szórványos [7690/1] (VV Felsőkelecsény: Kelecsényi-úton-aluli-dűlő, for- 2006); Szögliget: Andreháza, belvizes szántón ráslápban [7689/2] (VV 2002, HVV). A Gömör– állományalkotó [7490/3] (VV 2009). Az Aggte- Tornai-karsztról egyedül BOROS Ádám (1953) leki Kavicshátról SOMLYAY – LŐKÖS (1999) már jelezte a tornakápolnai Borházi-kút forráslápjá- jelezte, viszont a Bódva-völgyből eddig nem volt ból. A Putnoki-dombságból nem volt adata. adata. 2681. Listera ovata (L.) R. Br. – Szemere: Kánás 2572. Eleocharis uniglumis (Link) Schult. – [7592/2] (GG 2008); Szalonna: Köszvényes-tag, Tornaszentjakab: A Falu-völgy mocsaras foltjá- forrás melletti foltszerű fűzligetben [7590/1] (FR ban [7491/3] (VV 2006, HVV). A Cserehátból 2009); Boldva: Ördög-oszlás, jellegtelen, telepí- eddig nem jelezték, de a szomszédos Bódva- tett cseres tölgyesben, egy üde völgyaljban völgyben szórványosan előfordul. [7791/1] (VV 2009). A Cserehátból egyetlen adat 2603. Carex paniculata L. – : Márt-völgy, volt Büttös mellől (VIRÓK – FARKAS 2007). A forráslápban [7589/2] (FR 2006, HVV), Jósvafő: szomszédos Gömör–Tornai-karszton és a Fenyves alja, égerlápban [7589/1] (FR 2007); Putnoki-dombságban szórványosan előfordul. Jósvafő: Karácsony-völgy, forráslápban [7589/2] 2687. Platanthera chlorantha (Custer) Rchb. – (FR 2008); Szinpetri: Bolyamér-völgy, forrásláp- Bódvaszilas: Nyerges, felhagyott gyümölcsösben ban [7589/2] (FR 2008). Az Aggteleki-karsztról 8 tő [7490/3] (VV 2009). Előfordulása valószínű- első alkalommal FARKAS Roland jelzi (VIRÓK – síthető volt, mivel korábban a Platanthera FARKAS 2007). A Gömör–Tornai-karszt szlovák hybrida Brügger is előkerült az aggteleki Kardos- oldalán szintén előfordul szórványosan. völgyből [7589/3] (VV 2005). A Gömör–Tornai- 2622. Carex humilis Leyss. – Galvács: Halesz- karszton ritka. A hazai oldalról eddig nem volt domb, felhagyott kőbányában [7590/4] (VV bizonyított adata, a szlovákiai oldalról is egyetlen 2002). A Cserehátból egyetlen adata volt, NAGY előfordulás ismert Háj (Áj) mellől (VIRÓK ined. – PAPP (1994) a Rakaca-völgy sziklagyepjeiből 2007). Magyarországon legközelebb a Zempléni- jelezte. hegységben fordul elő. 2640. Carex rostrata Stokes – Szögliget: 2703. Orchis ustulata L. – Zádorfalva: Rakottyás- Mocsolya-völgy, a patak menti magassásosban tető (kb. 100 tő) és Iván-tető (15 tő), másodlagos, [7489/4] (VV 2009, HVV). A Gömör–Tornai- fajgazdag lejtősztyepréteken [7688/2] (SzP karsztról nem volt adata, de a környező 1996); Szuhafő: Pálykás, 13 tő [7688/2] (SG medencék mocsárrétjein előfordul. 2008). A Putnoki-dombságból nem volt adta, a 2649. Carex hordeistichos Vill. – Szögliget: szomszédos Gömör–Tornai-karszton szórványos. Acskó-torok, egy vízmosás oldalában [7490/3]

Köszönetnyilvánítás

Ezúton mondunk köszönetet kollégáinknak és Vidéki Róbertnek, akik lehetővé tették adataik közlését. Szintén köszönettel tartozunk dr. Barina Zoltánnak, dr. Lukács Balázs Andrásnak, Kerényi-Nagy Viktornak, Mesterházy Attilának, dr. Molnár V. Attilának és Sulyok Józsefnek, akik a növények pontos azonosításában voltak segítségünkre. A MTM Növénytár munkatársai közül Barina Zoltán, a Debreceni Egyetem részéről Molnár V. Attila és Takács Attila a herbáriumi adatok felkutatásánál segítették munkánkat.

VIRÓK és mtsai.: Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről III. 83

Summary Floristic data from the northern part of Borsod-Abaúj-Zemplén county III. (NE ) V. VIRÓK – R. FARKAS – G. GULYÁS – G. SRAMKÓ

Floristic data of 124 species are reported from the Gömör–Torna Karst and its surrounding regions: Putnok Hills, Cserehát Hills, Hernád Valley, Sajó Valley, Sajó–Hernád Plain and Taktaköz Plain. Altogether 84 species were hitherto not recorded from at least one of the above mentioned regions, including 21 legally protected species, e.g. Acorus calamus, Chamaenerion dodonei, Cnidium dubium, Huperzia selago, Iris aphylla subsp. hungarica, Medicago rigidula and Platanthera chlorantha. Former records of Cuscuta lupuliformis, Potamogeton acutifolius and Seseli peucedanoides were confirmed. The presence of several species not reported hitherto from the Northern Hungarian Mountain Range is also published, including Gagea spathacea, Elatine triandra and Puccinellia limosa. New occurrences of especially rare species in Hungary are also mentioned, e.g. Rosa scabriuscula and Poa remota. Characteristic as well as newly recorded invasive species are Asclepias syriaca, Padus serotina, Impatiens glandulifera, Solidago canadensis, Tragus racemosus and Xanthium albidum subsp. riparium. Several rare alien species were found such as Amaranthus blitum subsp. polygonoides, Amaranthus crispus, Sicyos angulatus. Naturalised specimens of some cultivated species are also recorded: Cyclamen purpurascens, Lonicera caprifolium and Spiraea salicifolia.

Irodalom

BOROS Á. (1928, 1953): Florisztikai jegyzetek tudományi Múzeum, Budapest. 460 pp. (útinaplók). – Kézirat. MTM Növénytár, MALATINSZKY Á. (2007): A Putnoki-dombság Budapest. florisztikai kutatásának újabb eredményei. – BUDAI J. (1908): Növénygyűjtési feljegyzések. – Kitaibelia 12(1): 124–132. Kézirat. ANPI, Jósvafő. MALATINSZKY Á. – PENKSZA K. (2002): Adatok a BUDAI J. (1914): Adatok Borsodmegye flórájához. Sajó-völgy edényes flórájához. – Bot. Közlem. – Magyar Bot. Lapok 13: 312–326. 89(1–2): 99–104. ENDES M. – PAPP L. – SZABÓ S. (2003): A Rakaca- MOLNÁR V. A. – GULYÁS G. (2001): Adatok hazai patakvidék edényes flórája. – Calandrella 12: 82– Nanocyperion-fajok ismeretéhez VII. Az 95. iszapnövényzet fajainak térképezése az Alföldön FARKAS J. (1996): Védett növények a Cserehát 2000-ben. – Kitaibelia 6(2):169–198. dombvidékén. – Kanitzia 4: 185–200. NAGY J. (2007): A Börzsöny hegység edényes FARKAS J. – GULYÁS G.– LUKÁCS B. A. (2007): flórája. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Adatok a Hernád-völgy flórájának ismeretéhez. – Budapest. 376 pp. Kitaibelia 12(1): 97–101. NAGY M. – PAPP M. (1992): A Rakaca FARKAS S. (szerk., 1999): Magyarország védett forrásvidékének növényzete. – Kutatási jelentés. növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest. 416 pp. ANPI, Jósvafő. HULJÁK J. (1926): Florisztikai adatok a Gömör- NAGY M. – PAPP M. (1994): Adatok a Cserehát szepesi Érchegység és az Eperjes-tokaji Hegylánc flórájához. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. területének ismeretéhez. – Magyar Bot. Lapok NIKLFELD, H. (1971): Bericht über die Kartierung 25: 266–269. der Flora Mitteleuropas. – Taxon 20(4): 545–571. JAKUCS P. (1952): Újabb adatok a Tornense PENKSZA K. (1996a): A Cserehát botanikai flórájához. – Ann. Biol. Univ. Hung. 2: 235–243. állapotfelvétele I. – Kutatási jelentés. ANPI, KEVEY B. (1994): Szakvélemény a Bódvarákó Jósvafő. község határában található medvehagymás PENKSZA K. (1996b): A Cserehát botanikai erdőrészről. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. állapotfelvétele II. – Kutatási jelentés. ANPI, KIRÁLY G. (szerk., 2009): Új magyar füvészkönyv. Jósvafő. Magyarország hajtásos növényei. Határozó- PENKSZA K. (1997): A Cserehát, a Bódva-völgye és kulcsok. – ANPI, Jósvafő. 616 pp. a Rakacai-völgymedence botanikai felmérése. – KIRÁLY G. – BARANYAI-NAGY A. – KEREKES Sz. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. KIRÁLY A. – KORDA M. (2010): Kiegészítések a PENKSZA K. – SALAMON G. (1997): Adatok a magyar adventív-flóra ismeretéhez IV. – Flora Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai- Pannonica 7[2009]: 3–31. völgymedence flórájához II. – Kitaibelia 2(2): LENGYEL G. (1907): Abaúj-Torna vármegye fló- 231–232. rájából. – Magyar Bot. Lapok 6: 170–172. PENKSZA K. – SOMLYAY L. (1999): A Geum rivale LŐKÖS L. (ed., 2001): Diaria itinerum Pauli L. felfedezése Magyarországon. – Kitaibelia 4(2): Kitaibelii III. 1805-1817. – Magyar Természet- 273–275. 84 KITAIBELIA 15(1–2): 73–84.; Debrecen (2010) 2011.

PENKSZA K. – MALATINSZKY Á. (1999): A Putnoki- UJVÁROSI M. (1941): Adatok a Borsodi-sík dombság kijelölt területeinek botanikai felmérése flórájához Budai József gyűjtéséből. – Debreceni I. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. Szemle 15: 6–10. PENKSZA K. – MALATINSZKY Á. (2001): Adatok a VIRÓK V. – FARKAS R. – SZMORAD F. – BOLDOGHNÉ Putnoki-dombság edényes flórájához. – SZŰTS F. (2004): Florisztikai adatok Borsod- Kitaibelia 6(1): 149–155. Abaúj-Zemplén megye északi részéről. – PRECH N. (2000): Felhagyott szőlők vegetációjának Kitaibelia 9(1): 143–150. összehasonlító vizsgálata. – Diplomadolgozat. VIRÓK V. – FARKAS R. (2007): Florisztikai adatok ELTE TTK, Budapest. Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részéről II. SOMLYAY L. (2010): Distribution of Crepis – Kitaibelia 12(1): 73–79. pannonica in Hungary. – Studia bot. hung. 41: VOJTKÓ A. (2001a): Az Aggteleki Nemzeti Park 113–128. 1:10.000-es méretarányú vegetációtérképezése SOMLYAY L. – LŐKÖS L. (1999): Florisztikai és 1997-2001. – Kutatási jelentés. ANPI, Jósvafő. taxonómiai kutatások a Tornense területén. – VOJTKÓ A. (szerk., 2001b): A Bükk hegység Kitaibelia 4(1): 17–23. flórája. – Sorbus 2001, Eger. 340 pp. SOÓ R. (1943): Előmunkálatok a Bükk-hegység és VOJTKÓ A. (2004): Az Aggteleki-karszt növény- környéke flórájához. – Botanikai Közlemények földrajzi jellegzetességei. – Acta Acad. Paed. 40: 169–221. Agriensis, Sectio Biologiae 25: 73–97. SRAMKÓ G. – VOJTKÓ A. – HARMOS K. – MAGOS G. VOJTKÓ A. – MARSCHALL Z. (1996): A Csereháti (2003): Adatok a Mátra és környéke edényes Tájvédelmi Körzet előkészítéséhez szükséges flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 8(1): 139– botanikai alapkutatások eredményei. – Kutatási 160. jelentés. ANPI, Jósvafő. THAISZ L. (1909): Adatok Abaúj-Torna vármegye VOJTKÓ A. – MARSCHALL Z. (1997): Adatok a flórájához III. – Botanikai Közlemények 9: 222– Cserehát flórájához. – Kitaibelia 2(2): 252. 230. ZSÁK Z. (1941): Florisztikai adatok a hazai UJVÁROSI M. (1940): Pótlások Soó-Máthé növényvilág ismeretéhez. – Botanikai Közlemé- „Tiszántúl flórájá”-hoz. – Debreceni Szemle 14: nyek 38: 12–34. 104–107.