• Soros Tivadar • ÁLARCBAN

Soros Tivadar Álarcban (részletek)

vére, Paul, e rendkívül sikeres mérnök, aki kölcsönprog- Humphrey Tonkin, ramjaival afrikai kisvállalkozókat, ösztöndíjai révén pedig amerikai bevándorlókat támogat. az angol nyelvû kiadás E kivételes életpályák mögött olyan apa áll, aki rendkí- szerkesztôjének utószava vüli hatással volt mindkét fiára. George nyilvánosan is sokszor utalt erre, Paul pedig a családjának szánt emléke- Amikor New Yorkban, egy eszperantista fogadáson zésében és e könyvhöz írt elôszavában is szól errôl. Aki egy-két évvel a halála elôtt megismerkedtem Teodoro tisztán akarja látni e hatást, s kíváncsi rá, hogy milyen er- Svarccal, a neve hallatán rögtön tudtam, hogy a Maskerado kölcsi táptalajon szökkent szárba a Soros fivérek karrier- cirkau la morto (Álarcban) címû könyv szerzôje áll elôttem. je, az olvassa el az Álarcban-t, apa és fiai bizalmas viszonyá- A könyvet már 1965-ös megjelenésekor megvettem és nak tükrét.1 Soros Tivadar megnyerô, alkalmanként za- nagy érdeklôdéssel olvastam. Tudtam arról is, hogy Svarc varba ejtô ember volt, aki mindig feltalálta magát. Hábo- az 1920-as évek elején a Literatura Mondo címû irodalmi fo- rús kalandjai és kényelmes, mûvelt polgárhoz méltó béke- lyóirat születésénél bábáskodott, s ezzel – Kalocsay Kál- beli életstílusa csak felkészülésnek bizonyultak a halálos mán és Baghy Gyula, az eszperantó kultúra általam már kihívásra, amikor 1944-ben német csizmák dübörögtek jól személyesen ismert nagy alakjainak pályatársaként – rá- ismert és meghitt városa, utcáin. „Apám ekkor nyomta bélyegét az eszperantó irodalom fejlôdésére. Még volt leginkább elemében, mert ura volt a cselekedeteinek” nem tudtam azonban korai mûvérôl, a Modernaj – írta egyszer George. (Ebben a könyvben is megismétli Robinzonojról (Mai Robinsonok), sem arról, hogy milyen ezt a gondolatot.) „Megértette a helyzetet, és átlátta, hogy rendkívüli élet áll mögötte. Azt természetesen még csak érvényét veszítette minden szabály. Csodáltam az apámat, nem is sejthettem, hogy egyik fia, milyen hírnévre jut majd a tôzsdék világában és bôkezû emberba- Soros Tivadar felesége, Erzsébet, Palival (1927) rátként. Pár szót váltottunk Teodoro Svarccal néhány apróság- ról, s máris továbbléptem egy másik vendéghez. Mind- annyiunk életében vannak ilyen beszélgetések, amikor nem tesszük, nem tehetjük fel a fontos, halaszthatatlan, nagy kérdéseket – hisz még nem tudjuk mindazt, amit csak késôbb fogunk megtudni. Azt sem képzeltem, hogy egy- szer én fogom szerkeszteni az Álarcban második kiadását. Arról is csak most, néhány éve szereztem tudomást, hogy Teodoro Svarcnak, az eszperantistának egyáltalán köze van George Soroshoz, a pénzemberhez – hogy apáról és fiáról van szó. Teodoro csak az eszperantó világban ôrizte meg az egyébként már 1936-ban hivatalosan Sorosra vál- toztatott Schwartz („Svarc”) nevet. A zsidó családok a korszak antiszemita közegében nem ritkán próbáltak ide- gen hangzású nevük magyarosításával is jobban belesi- mulni a magyar társadalomba. Megkockáztathatjuk, hogy az utóbbi idôben minden nyugati tôkés és emberbarát közül George Soros gyako- rolta a legtartósabb hatást a közép- és kelet-európai orszá- gok fejlôdésére. Az a – koronként bírált – döntése, hogy nyereségének jó részével a Nyílt Társadalom Alapítvá- nyon keresztül a nyugatias demokrácia és a piacgazdaság felé segíti ezeket az országokat, arról tanúskodik, hogy egy széles látókörû, elkötelezett társadalmi reformerrel állunk szemben. Talán kevésbé látványosan tevékenykedik test-

• 102 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

mert ura volt a helyzetnek, tudta, mi a teendô, és segített hogy bár e korlátok nem fognak eltûnni, egyfajta egyen- másokon.”2 Egyszóval a könnyelmû és gondtalan optimiz- súly azért fönnmarad. A magyar gazdaságban, különösen mus álorcáját viselô, ám az övéit éberen és találékonyan ol- a pénzügyben és az iparban, már régóta fontos szerepet talmazó Soros Tivadar volt az az eszményi apa, akirôl bár- játszottak a zsidók. Ám az 1930-as évek végén, ahogy Ma- mely veszélyben lévô fiú álmodhat. A 14 éves Gyuri, aki- gyarország fokozatosan a hivatalosan is egyre antiszemi- bôl a felnôtt George lett, e vészterhes idôszakot a nagy ka- tább Németország érdekkörébe sodródott, ez az egyensúly landok koraként élte meg. S ez éppen az apja szándéka mind ingatagabb lett, s az ún. zsidótörvények politikailag szerint történt, mert Tivadar tudta, hogy csak a lelemé- és gazdaságilag is mindinkább margóra szorították a zsi- nyesség és az intuíció nyújthat esélyt a túlélésre. Sok év dókat. Magyarország névleges függetlensége oltalmában múltán édesanyjuk, Erzsébet úgy emlékezett vissza fiai egy ideig elkerülte a Németországban, Lengyelországban gyermekkorára, hogy édesapjuk rendkívüli szeretettel és a megszállt területeken mindennapos antiszemita bor- bánt velük, és soha nem kezelte le, sokkal inkább ösztö- zalmakat – egészen 1944 márciusáig, amikor a németek nözte és bátorította ôket. Emlékei szerint Tivadar így fo- balkáni térvesztése nyomán a magyarok átállásától való fé- galmazta meg érzéseit: „Azt akartam, hogy mindig egy lelem (és az Endlösung levezénylôinek a magyar zsidóság szinten legyek velük... hogy mindent úgy értsenek meg, megkaparintása iránti, addig féken tartott vágya) arra ahogy a valóságban van.” Tivadar sokat tanult az életbôl, késztette Hitlert, hogy Magyarországra is rátegye a kezét. és a tanulságokat lelkiismeretesen megosztotta családjával. Elkezdôdött a megszállás elsô szakasza. Adolf Eichmann Erzsébetet a New York-i Fordham Egyetem éppen a már az egyik legelsô vonattal megérkezett Németország- legidôsebb diákjaként ünnepelte, amikor 1980 után, nyolc- ból Budapestre – és vele jött az Endlösung. Eichmann vanas éveiben járva magnószalagra mondta az emlékeit. gyorsan dolgozott: a deportálások április végén kezdôd- Visszaemlékezése két világot idéz meg: egyfelôl a két há- tek, és július elejére már mészárszékre hajtottak majdnem ború közötti, polgári Közép-Európa letûnt, régi világát, félmillió zsidót, többé-kevésbé a teljes vidéki zsidóságot. másfelôl a háború utáni, sok kilátással kecsegtetô Ameri- Miután több tanúvallomás kijutott Nyugatra, erôteljes – káét. Erzsébet két fia átkelt a két világ közötti hídon, és rá- vagy legalábbis az eddigieknél határozottabb – tiltakozá- talált a sikerre. Az Álarcban rámutat az ô sikerük rugóira sok érkeztek szövetséges és semleges vezetôktôl. Június- is, de ennél fontosabb, hogy lebilincselô képet fest egy cél- ban ugyan a deportálást elôkészítve Budapesten is ún. csil- tudatos emberrôl, s leírja, milyen akadályokat kellett le- lagos házakba gyûjtötték a zsidókat, de a magyar kor- küzdenie az útján. mányzó, Horthy altengernagy elég erôsnek érezte magát, E könyv szerkesztôjeként nem áltatom magam azzal, hogy szembeszegüljön Eichmann-nal és bandájával, és hogy teljesen megérteném Soros Tivadart, az embert – azt egyelôre sikerült leállítania a legtöbb tervezett deportá- viszont tanúsítom, hogy mûve feltárja azon jellemvonásait lást.3 A németeknek kellett a magyar támogatás a szétmor- és gondolatait, amelyeket meg akarhatott osztani utókorá- zsolódó keleti fronton, ezért nem bírálták fölül Horthy val. Ám könyve nemcsak egy rendkívüli emberrôl, hanem utasításait. Így ért véget a 11 hónapos idôszak elsô szaka- egy rendkívüli korszakról is tanúskodik, s emberünk rend- sza. kívüli optimizmusa éppen e korszak iszonyú rendkívülisé- Július derekától október közepéig tartott a második gére adott válasz. Tivadar világos és egyszerû értékekben szakasz, amikor Horthy kissé visszafogta kormányát és hitt, de alkura és kompromisszumra is mindig kész volt. enyhített a fôvárosi zsidók sorsán. Augusztus végén Ro- Nem fecsérelte az idejét megnyerhetetlen csatákra és er- mánia átállt a szövetségesekhez, Horthy menesztette mi- kölcsi vitákra, amikor életek forogtak kockán. Ebben a niszterelnökét és némileg mérsékeltebb kormányt állított történetben nincsenek hosszadalmas moralizálások, és hô- föl, Eichmann pedig elutazott Budapestrôl. sünk tétovázás nélkül megy elôre választott útján. Opti- Október közepén azonban beköszöntött a harmadik pe- mizmusa a kéretlenül rárótt feladat teljesítésébôl fakad, riódus, a borzalom és zûrzavar idôszaka. Horthy rosszul amelyet mégis szinte vidáman és eltökélten vállal. Tivadar idôzített, elôkészítetlen bejelentést tett: Magyarország szerette a versengést, s mindig a gyôzelemért játszott. S megvonja támogatását a németektôl. A németek órákon mint Paul Soros utal rá elôszavában, a kártyajáték és a há- belül letartóztatták, és az ország élére vérengzô fasiszta ború igazából csak a tét természetében különbözik. kormányt ültettek. Az oroszok már az Alföldön nyomultak Az Álarcban a magyar történelemnek egy évnél is rövi- elôre, de ezek még tömeggyilkos orgiákban tobzódtak. debb idôszakát öleli fel, de ez az év több százezer magyar Eichmann visszatért és erôltetett menetben indította a zsi- zsidónak és sok más magyarnak is a halálos ítéletét jelen- dókat Ausztria felé, fasiszta bandák randalíroztak az utcá- tette. Az 1944 márciusa (Magyarország német megszállá- kon, a város anarchiába süllyedt. Az oroszok feltartóztat- sa) és 1945 februárja (Budapest orosz felszabadítása) kö- hatatlan elôrenyomulása csak januárban érte el azt a la- zött eltelt 11 hónapos idôszak három világosan elváló sza- kást, ahol Tivadar, Pali és Gyuri megbújtak: mint zsidókat kaszra oszlik. A zsidók Magyarországon már régóta a jogi fölszabadították, mint magyarokat meghódították ôket. A és társadalmi megkülönböztetés sokféle formáját szenved- város romokban hevert. A könyv itt, az oroszok bejövete- ték el – ez, valljuk meg, korántsem volt szokatlan az akko- lével ér véget. ri Közép-Európában. A magyar zsidók idôvel megtanul- A Soros család egyetlen dologra összpontosított: a ták, hogyan viseljék el a korlátozásokat, s kialakult egyfaj- túlélésre. Sok zsidó valahogy egyezkedni próbált a hatósá- ta hallgatólagos, szinte kényelmes közmegegyezés arról, gokkal, hogy enyhítsen megpróbáltatásain és elkerülje a

• 103 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

deportálást. Tivadar más utat választott. Odaadó családfô ban találta magát, s fájdalom, sokáig ott is rekedt.7 A szö- és szeretô atya létére úgy ítélte meg, hogy ebben a helyzet- vetséges hatalmak közben Vlagyivosztoknál partra tettek ben a család nem a túlélés záloga, hanem könnyû célpont egy expedíciós haderôt, amely nem annyira az eredeti ha- az ellenségnek: ô amellett kardoskodott, hogy a család vál- dicélok elômozdítására érkezett, hanem sokkal inkább jon láthatatlanná, csöndben oszoljon szét. Az alkuknak ez Kolcsak admirálist, a forradalmi vörösök ellen harcoló fe- a mestere, ez a látszólag nemtörôdöm ember, aki bárkivel hér seregek vezérét akarta megtámogatni.8 A szövetsége- könnyen barátkozott, családja minden tagjának hamis pa- sek rá se hederítettek az osztrák–magyar hadifoglyokra. pírokat szerzett, s a városon belül és kívül mindenkit más Közben vérengzôn antiszemita kozák csapatok söpörtek helyre szállásolt el. Ugyanezt tette sok barátjával és roko- végig a Távol-Keleten. A cseh brigádok kiadták Kolcsakot nával is; a szükséges anyagiakat nagystílû hamispapír- a vörösöknek, s azok tovább nyomulhattak kelet felé – de ügyletekbôl teremtette elô. Önmagának már a náci meg- idegen seregek maradékaival nekik sem akarózott foglal- szállás elsô hónapjaiban rejtekhelyet építtetett az egyik kozni. Attól fogva, hogy 1918 végén a németek és szövet- bérházában, s megtervezésével Kozma Lajos barátját, a hí- ségeseik kapituláltak, Soros és társai csak egy megszûnt res építészt bízta meg, aki ugyanott azután a lakótársa is birodalom feloszlóban lévô hadseregét képviselték. Hazá- lett. Jellemzô viszont, hogy ezután sem élt remeteéletet: juktól kilométerek ezrei választották el ôket, a végtelen sí- „árja” papírjai birtokában viszonylag szabadon eljárt a kö- kon polgárháború dúlt; repatriálási tervek nem léteztek, és zeli uszodába, kávéházakba és vendéglôkbe, sôt a színhá- amúgy sem törôdött velük senki.9 Maga Soros ráadásul zi bemutatókat sem hagyta ki. zsidó volt egy nem éppen zsidóbarátságáról híres földön, és És a család – Erzsébet, Pali, Gyuri és Erzsébet édesany- társainak élén állt akkor, amikor a fogolytáborokba érkezô ja – életben maradt, habár sok távolabbi rokonuk elpusz- vörösök rendszeresen kivégezték a táborvezetôket. Nem tult,4 Erzsébettel és Palival pedig nem bántak kesztyûs csoda, hogy Tivadar néhány társával együtt megszökött, a kézzel a bejövô oroszok. George Soros szerint Tivadar ek- befagyott Amur folyón át eljutott Habarovszkba, és irányt kor volt leginkább az elemében. vett hazafelé. Így kezdôdött odisszeájuk a háború tépte Ez hát a könyv általános történelmi háttere, de azt se fe- Oroszország zûrzavarában. Az elsô két hétben kisebb-na- ledjük el, hogy Soros Tivadart egész addigi élete is fölké- gyobb zökkenôkkel még a transzszibériai vasútvonalon szítette erre a helyzetre. Ahogy George Soros is rámutat utaztak, s eljutottak annak legvadabb szakaszáig, az Amur- elôszavában, Tivadarnak távolról sem ez volt az elsô nagy tól északra elterülô hegyvidékig, ahol akkoriban nem volt kalandja. emberi település. Itt a hadi cselekmények miatt elakadtak, Schwartz Tivadar (vagy Tódor) 1894-ben született majd Tivadar egy kisebb csoporttal gyalog vágott neki a he- Nyíregyházán, tízgyerekes szülôk második gyermekeként. gyeknek. Végül vízi úton jutottak át a hegységen, egy észak Nem túl vallásos, viszonylag jómódú szülei nagykereske- felé vezetô folyón tutajoztak le egy kis bányászfaluig. Ké- désbôl éltek és vegyesboltot tartottak fenn. Tivadar a sá- sôbb Tivadar azzal tréfált, hogy rosszfelé, az Északi-sark rospataki kollégiumba járt, majd jogra iratkozott be, s egy környékén keresett lakott vidéket, de mint legtöbb dolgá- ideig alighanem Heidelbergben is hallgatott jogot. Amikor ban, ezúttal is pontosan tudta, hogy mit miért tesz. kitört a háború, önként jelentkezett az osztrák–magyar Nem tudjuk, hogyan jutott el Tivadar Irkutszkba, de hadseregbe. E könyv elsô fejezete szerint fôként a kaland- annyi bizonyos, hogy az országos eszperantó szövetség vágy sarkallta: „Húszéves voltam... Még diákként, tanul- 1920-as megalakulásáról hírt adó eszperantó lapokban sze- mányaimat félbeszakítva fölcsaptam önkéntesnek, és siet- repel egy bizonyos „Svarc Irkutszkból”, aki, alighanem tem a frontra – nem hazafias lelkesedésbôl, hanem azért, egyetlen külföldiként, bekerült a szövetség vezetôségébe is.10 mert féltem, hogy a háború túl hamar véget ér. A világért Ekkor már Moszkvában volt, majd onnan még tovább jutott sem akartam lemaradni az egyedülálló eseményrôl, az elsô nyugatra, miután – errôl az Álarcban-ban is beszámol – linzi és utolsó világháborúról.” származású osztrák tisztként jelentkezett a repatriálási bi- Emberünk könnyen viselte a frontéletet. Sok mindenre zottságnál. (Mint olvashattuk, bevágott egy Linzrôl szóló jutott ideje, Erzsébet szerint újságcikkeket is írt, és megta- bedekkert, így tudott válaszolni a bizottság kérdéseire.) nult eszperantóul. Fenyvesi Ervin szerint – aki 1966-ban a Hazaérkezése után minden jel szerint egy idôre Csótra budapesti rádióban interjúvolta meg Sorost, régi ismerôsét internálták,11 de még az év vége elôtt visszatérhetett a pol- – egy ezredtársától, Balkányi Páltól (1894–1977) tanulta gári életbe. Bár sok más is érdekelte, legaktívabban mégis meg a nyelvet, aki élete nagy részében a magyar eszperan- az eszperantó mellett kötelezte el magát, pedig Kun Béla tó mozgalom aktív vezetôi közé tartozott.5 Tivadar nem- rendszerének bukása után a baloldalinak vélt eszperantó csak kalandvágyó ifjú volt, hanem idealista is, és nyilván gyanús elfoglaltságnak számított, különösen vidéken, ahol vonzotta Lazar Ludvik Zamenhof lengyelországi zsidó a helyi eszperantó köröknek gyakran meggyûlt a baja a doktor harminc évvel korábban alkotott, semleges, hatóságokkal.12 könnyen megtanulható segédnyelve, mely a nemzetek kö- Soros 28 éves volt, amikor Kalocsay Kálmánnal és zötti érintkezést volt hivatott megkönnyíteni. Tivadar Baghy Gyulával 1922 októberében elindította a Literatura idealizmusát hamar próbára tették az események. Az oro- Mondo címû lapot. A lap hamarosan folytatásokban közöl- szok bekerítették és fogságba ejtették az egységét.6 A ha- te Tivadar szibériai élményeit Modernaj Robinzonoj címen. difoglyok Oroszországban egyik helyrôl a másikra vetôd- (Ez 1924-ben, majd 1999-ben könyv alakban is megjelent. tek. Tivadar végül az orosz Távol-Keleten, Habarovszk- Kéziratos angol fordításban a Crusoes in Siberia, „Szibériai

• 104 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

Robinzonok” címet kapta.) Korábban is jelentek meg esz- perantó irodalmi lapok, de a Literatura Mondónál nagyobb hatása talán egynek sem volt az eszperantóra. A két társalapító, Kalocsay Kálmán orvos (1891–1976) és Baghy Gyula színész (1891–1967) az írók és más irodalmárok ún. budapesti iskolájának élén állt, s az eszperantó nagyrészt ônekik köszönhetôen bontakozott ki az elkövetkezô évek- ben irodalmi nyelvként is. Kalocsay sok írójelöltet gyámo- lított, s maga is termékeny szerzô volt: számos versét, vers- fordítását, stílustani és nyelvészeti munkáját máig is olvas- sák. Baghy Soroshoz hasonlóan csak nemrég tért haza Szibériából: 1915 szeptemberétôl kezdve sok szibériai és mandzsúriai fogolytábort megjárt, mire 1920. december 23-án végre visszaérkezhetett Budapestre13. Ô is sokolda- lú szerzô volt: verselt, színdarabot írt, s elbeszélô prózájá- ban többször is feldolgozta szibériai fogolyélményeit, pl. a Viktimoj (Áldozatok, 1925) és Sur sanga tero (Véres földön, 1933) címû regényeiben. Az elôbbit folytatásokban a Literatura Mondo is közölte. Ebben az idôben széles körû optimizmus övezte az esz- perantót. Az elsô világméretû kormányközi szervezet, a Népszövetség megalakulásakor sokan úgy vélték, hogy szükség lesz egy világnyelvre is, és az Eszperantó Világ- szövetség küldöttei Edmond Privat (1889–1962) vezetésé- vel bejáratosak voltak a Népszövetség genfi üléstermeibe. Soros Tivadar gettóból kimentett anyósának ifjúkori képe Mások azt remélték, hogy Zamenhof nyelve az Európá- ban terjedô új szocializmus hordozója lesz. Megint mások Kétéves munkatársi viszonya alatt Soros a Robinzo- a tudomány és a kereskedelem lehetséges nyelvét látták az nokon kívül nem közölt jelentôsebb írásmûvet a Literatura eszperantóban. Soros Tivadar egyik leendô amerikai ba- Mondóban.15 Míg Baghy és Kalocsay a tartalommal törôd- rátja, Mark Starr szakszervezeti vezetô a szakszervezeti tek, Soros fôképp az anyagi háttérrôl gondoskodott. Ki- világmozgalom figyelmébe ajánlotta az eszperantót. adóként és tulajdonosként ô indította el és tartotta életben A Soros–Kalocsay–Baghy triász még ebben a kedvezô a papíron veszteséges, ám okos befektetésnek bizonyuló légkörben is kivételes jelenség volt. E három megrögzött vállalkozást. A dühöngô hiperinfláció idején igen jól jött és tehetséges optimista másokra is át tudta vinni lelkesedé- neki az elôfizetésekbôl befolyó külföldi valuta, amelyet in- sét. Néhány társukkal együtt például kabarét is alapítot- gatlanba fektetve spekulálhatott a magyar gazdaság vár- tak, ahol Privat szerint „saját színdarabjaikat, paródiáikat, ható megerôsödésére. 1924 szeptemberében mégis beje- sanzonjaikat” mutatták be. Az 1923-as nürnbergi világ- lentette, hogy nem támogatja tovább a lapot, amelyet kongresszuson tartott elôadásuk ízelítôt adott „jó ízlésbôl ezután a Magyar Eszperantó Intézet vett át. Teodoro és nyelvi csillogásból” (Privat). A Literatura Mondo 1923. Svarc 1924 végéig még szerepelt az állandó munkatársak augusztusi száma egy csipet öngúnnyal számolt be az el- névsorában, majd onnan is eltûnt.16 nyert babérokról: „Igaz, vállalkozásunk többféle ok miatt Tivadar ekkortájt vette feleségül tíz évvel fiatalabb má- nem járhatott olyan pénzügyi sikerrel, hogy revünk anya- sod-unokatestvérét, Erzsébetet.17 A nagyvilágra kíváncsi gi alapjait megszilárdíthatnánk, az erkölcsi sikert azonban pár sokat utazott külföldre: Erzsébet különösen jól emlé- senki nem vitatta el.” A cikket illusztráló fénykép nyolcfôs kezett egy 1924-es eszperantista útjukra, amikor Padová- társulatot mutat, Soros az ülô Baghy mögött áll.14 ban elôször hallottak rádióadást. A rádió hamarosan Tiva- Kalocsayval és Baghyval ellentétben, akik egész életük- dar állandó társa lett. Miután Tivadar kapcsolata meg- ben sokat és könnyen írtak, Soros már a Modernaj szûnt a Literatura Mondóval, és érdeklôdése más irányba te- Robinzonoj elsô oldalain kimondottan elhárít magától min- relôdött, már alig fordult meg eszperantó körökben. 1926- den szépirodalmi igényt, s elbeszélôi stílusa csakugyan ban megszületett Pali, majd 1930-ban Gyurival szaporo- szerény és eszköztelen. Mûvében alig utal a politikai és há- dott a család. Tivadar élete a megszokott mederben foly- borús helyzetre, s a történet politikailag légüres térben le- dogált Budapesten: ügyvédi gyakorlata mellett saját ingat- beg. Soros talán arra törekedett, hogy egyetlen olyan or- lanügyeit intézte, meg-megírt egy újságcikket, és egyetlen szágban se bántódjanak meg, ahol az újdonsült folyóirat- alkalmat sem mulasztott el, hogy utazzék, különösen ha nak elôfizetôi voltak. Az oroszországi új rendet is csak rit- legkedvesebb sportjáról, a síelésrôl volt szó.18 A család a kán illeti bírálattal; annyi azért érzôdik, hogy kevéssé nyarat a Lupa-szigeti házában töltötte,19 az év többi részé- szimpatizál a bolsevik világnézettel, bár internacionalista- ben pedig egy kényelmes, Kossuth Lajos téri, Budára né- ként és humanistaként a másik oldalt sem szemlélhette ro- zô lakásban lakott, a Parlamenttel átellenben. A második konszenvvel. világháború kitörése nem sokat változtatott a család élet-

• 105 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

és magyar nyelvre oroszokat a Magyar–Szovjet Mûvelô- dési Társaságnál22 – Erzsébet szerint nem kis sikerrel. Tivadar valószínûleg akkor kezdte írni második, igénye- sebb visszaemlékezését, az Álarcban-t (Maskerado), amikor nyolc évvel fia után maga is kivándorolt Amerikába. Az 1956-os magyar forradalom bukása után Erzsébettel együtt második próbálkozásra jutottak át az osztrák hatá- ron. Fontolgatták, hogy Bécsben telepedjenek-e le – ahol Tivadarnak a húszas évek óta volt két bérháza –, vagy osszák-e meg idejüket Bécs és New York között. Végül mégis a tengerentúl mellett döntöttek, s ettôl kezdve Tiva- dar 1968-as, illetve Erzsébet húsz évvel késôbbi haláláig kisebb megszakításokkal Amerikában éltek. Paul már 1948 óta amerikai lakos volt, George pedig nem sokkal szülei kivándorlása elôtt költözött át Londonból New Yorkba. Soros Tivadar fiaival és apósával, 1931 Habár Kalocsaytól, akit diákkoromban, 1963 nyarán rendjén, pedig a foglalkozási korlátokat szabó zsidótörvé- Budapesten meginterjúvoltam, már akkor hallottam, hogy nyek20 elfogadása után a magyar zsidóság egyre nagyobb Soros az emlékezései kiadására készül, e szándék elsô írá- nyomásnak volt kitéve, és mindinkább fölhangosodtak a sos nyomára Sorosnál csak egy 1963. október 23-i keltezé- háttérben mindig is kísértô antiszemita szólamok. sû levélben bukkantam, amelyet Juan Régulo Péreznek, Erzsébet szerint Tivadar más emberként tért meg az el- leendô kiadójának írt. A „T. Schwartz” szignójú levél a sô világháborúból. A frontra még egy becsvágyó, szeles Langegasse 11. alatt, Tivadar egyik bécsi házában kelt, fiatal tiszt ment ki, de Szibériából már egy olyan ember ahol akkor három hónapig laktak Amerikába való vissza- tért meg, akit kevésbé érdekelt az anyagi siker, önmagáért térésük elôtt. Soros és Régulo már 1964 márciusára is élvezte az életet, és jobban odafigyelt a körülötte lévôk- megegyezett a könyv kiadásáról, és a Maskerado végül re. Az eszperantó – vagy legalábbis a Literatura Mondo – 1965-ben jelent meg, 1000 példányban. A megegyezés ér- iránti ifjonti lelkesedése alkalmat adott rá, hogy vállalko- telmében Soros maga vásárolt meg 300 példányt: erre a zói képességeit is edzve egy távolabbi célnak szentelje ma- célra elôbb 250, majd késôbb még 100 dollárt utalt át. gát. A magasztos eszményeket aztán, mondhatni, felváltot- Paul Soros szerint az Álarcban elsô változata feltehetôleg ták a család gondjai, üzleti tehetségét viszont továbbra is magyarul íródott, de ez mára már nem bizonyítható. Tiva- kamatoztatta, és nem hanyagolta el a sportot, a szabad le- dar talán azért döntött végül is úgy, hogy eszperantóul írja vegô és a város örömeit sem. Ilyen ember volt hát az a So- meg a mûvét, mert a Modernaj Robinzonoj révén már volt írói ros Tivadar, aki fölvette a küzdelmet a nácizmus borzal- gyakorlata, másrészt számíthatott a New York-i Eszperan- maival, és életben maradt... tó Társaságban szerzett (részben magyar) barátai segítsé- A háború után nehéz lett az élet Magyarországon, és gére is. A politika elzárta elôle a magyar könyvpiacot, nyit- minden kizökkent a régi kerékvágásból. Tivadar szokása va állt viszont elôtte a nem is olyan szûk eszperantó piac, szerint föltalálta magát, és orosz nyelvtudásának köszön- ahol az olvasók a világ minden részén élô több százezres hetôen igen hamar el tudott helyezkedni: jogtanácsos lett a közösségbôl verbuválódnak. Késôbb egy Sophie Bogyó ne- Svájci Követség Idegen Érdekek Védelme Amerikai Osz- vû amerikás magyar nô, a család barátja vállalkozott rá, tályán. Amikor 1947-ben Bernben rendezték meg a 32. hogy angolra fordítja a szöveget. Egy Régulóhoz írt levél Eszperantó Világkongresszust, Tivadar kapva kapott az tanúsága szerint fordítása 1966-ra el is készült. Bogyó szö- egyszeri alkalmon: a magyar küldöttségbe saját magán kí- vege fennmaradt, és föl is használtam saját fordításom elké- vül Gyurit is sikerült bejuttatnia. Gyuri Svájcból to- szítéséhez, ám mivel Sophie Bogyó nem tudott anyanyelvi vábbutazott Angliába, hogy Ipswichben részt vegyen az szinten angolul, szövegének minôsége egyenetlen. Nem (Eszperantó) Ifjúsági Világszövetség (TJO) kongresszu- sokkal Tivadar halála után Erzsébetet fölhívta egy kiadó, sán is.21 Kint maradt, és beiratkozott a Londoni Egyetem aki kíváncsi volt a kéziratra, de az özvegy nem kívánt élni Közgazdasági Karára (London School of Economics). az alkalommal. A könyv ezért gyakorlatilag ismeretlen ma- Egy évre rá Palinak is sikerült kijutnia: a magyar sícsapat radt mindazok számára, akik nem olvasnak eszperantóul, tagjaként kiutazhatott Svájcba, a Sankt Moritz-i téli olim- és mostani kiadása sokakat meglepetésként érhet. piára. (Ehhez még csapattársai elôl is el kellett titkolnia A Maskerado cirkau la morto: Nazimondo en Hungarujo súlyos lábsérülését.) Útközben azonban már Ausztriában („Maszkarád a halál körül: Nácivilág Magyarországon”) lelépett a vonatról. Egy évig az osztrákoknál maradt, majd címet viselô könyv még épp idôben jelent meg a Tokióban amerikai diákvízummal 1948 decemberében érkezett meg 1965 nyarán megrendezett 50. Eszperantó Világkong- New Yorkba – végleg. Tivadar és Erzsébet ezalatt Buda- resszusra, ahová Tivadar maga is elutazott (neve „T. S. pesten maradt. A kommunista hatalomátvétel után, ami- Schwartz”-ként szerepel a résztvevôk listáján), s ezzel kor az ügyvédi magángyakorlat megszûnt, Tivadar a jogi sokéves háttérbe húzódás után visszatért az eszperantó pályát elhagyva orosz nyelvre kezdett oktatni magyarokat mozgalom nemzetközi porondjára. Tivadar egy évvel ké-

• 106 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

sôbb részt vett a budapesti világkongresszuson is (ezúttal „T. Soros”-ként): tíz év múltán viszontláthatta városát. Tokióban az utolsók, Budapesten az elsôk között iratko- zott fel a kongresszusra. Természetesen jól érezte magát Budapesten: fölkereste régi barátait és interjúkat adott a budapesti rádió eszperantó adásának. Régulo kiadói gyakorlatában, aki addig kb. ötven köte- tet, fôleg szépirodalmat jelentetett meg, Soros könyve né- miképp új irányt jelentett, és elég kapósnak is bizonyult. A Maskerado talán épp azzal nyerte meg Régulo tetszését, hogy kendôzetlenül és nyersen szólt olyasmirôl, amivel Európában és másutt sokaknak még nem akarózott szem- benézni (Régulo az igazság megalkuvást nem ismerô sze- relmese volt), s ráadásul meghazudtolta azokat is, akik életidegen dolognak tartják az eszperantót. Fontos hangsúlyozni, hogy a Maskerado nemcsak az esz- perantó világban, hanem általában véve is nóvumot, igazi kulturális áttörést jelentett. Mára már bôvelkedünk sze- mélyes holokausztbeszámolókban, s a történelmi ese- Soros Tivadar anyósa Gyurival, 1931 ménnyé távolodott második világháború egy egész kultu- rális iparág alapanyagául is szolgál. Mindez azonban csak írott elôszava (és a nyilván szintén általa írt fülszöveg) az utóbbi húsz év fejleménye. Az 1960-es évekrôl egy olyan kérdéseket vet fel, amelyekrôl ma már senki nem újabb kori regény, Bernhard Schlink A felolvasója hôsének nyitna vitát, ám 1965-ben, az akkori közegben sok olvasót szavaival elmondhatjuk: „Ha visszagondolok ezekre az biztosan újdonságként értek a kiadó erôteljes szavai. évekre, feltûnik, milyen ritka volt a [holokausztról szóló] Akárcsak korábbi visszaemlékezésében, Soros ezúttal is közvetlen tapasztalat. Megismertük néhány egykori fo- szerényen viszonyul témájához. Idemásolhatunk két mon- goly beszámolóját, de sok ilyen beszámoló közvetlenül a datot a „Robinzonok”-ból: háború után, majd ismét csak a nyolcvanas években jelent Az események tömör leírását adom, nem törekszem halhatatlan meg, közben azonban nem szerepeltek a kiadói progra- mûvet írni; nem lévén a tollnak mestere, csak saját élményeimet és mokban.” Hasonló volt a helyzet a nem táborlakó túlélôk érzéseimet fogom híven tolmácsolni. Kis mûvem csupán emlékez- történeteivel is: ezek közül a Maskerado az egyik legelsô, tetni kíván: arra, hogy milyen szenvedést, milyen fájdalmakat él- amely szélesebb közönséghez jutott el. tek meg emberek „a humanizmus korának” is nevezett huszadik Persze Anne Frank naplója már 1947-ben megjelent században. hollandul, s 1952-tôl fordításban is olvasható lett. A 40-es évek végén, az 50-es évek elején több országban láttak Soros felfogásában az elsô könyve a legyôzhetetlen em- napvilágot szemtanúk beszámolói. Ám a háborút követô beri szellemrôl, az értelmes, leleményes emberrôl szólt – s években az emberek többsége a jövôre és az újjáépítésre ugyanezt feltétlenül elmondhatjuk az Álarcban-ról is. Soros összpontosított, az emlékezés friss sebeket tépett volna föl. volna az utolsó, aki irodalmi remekmûnek állítaná be az A nürnbergi perek már rögtön a háború után föltárták a Álarcban-t, de azzal nyilván egyetértene, hogy ez a könyv közvélemény elôtt, hogy miféle fenevad tombolt a 30-as és is „emlékeztetni kíván: arra, hogy milyen szenvedést, mi- 40-es években Európában, ám csak Karl Adolf Eichmann lyen fájdalmakat éltek meg emberek a huszadik század- 1960–62-es elfogása, pere és kivégzése tudatosította iga- ban”. S bár a humanizmus százada már 1924-ben sem tûnt zán a világgal a zsidóüldözés teljes iszonyatát. A világ köz- túl humánusnak, harminc évvel késôbb, amikor Tivadar véleménye vélhetôleg ekkorra került olyan tudatállapotba, nekiült, hogy beszámoljon az újabb kori keserûségekrôl, e hogy egyáltalán képes lett meghallani a történelem szavát. humanizmusból már vajmi kevés maradt. Az izraeli Eichmann-pert követte, már Németországban, a A Maskeradóról az eszperantó sajtóban megjelent írások frankfurti SS-per (1963–65), amelyben 22 auschwitzi ôr- annyifélék voltak, ahányféleképp maga a kor is reagált a nek kellett felelnie tetteiért, és 17-et el is ítéltek. Ezután vészkorszak lassan ismertté váló tényeire. Különösen az már tér nyílhatott az elbeszéléseknek is, és ebbe a térbe az hatott az olvasókra, hogy milyen ellentét feszül a család elsôk között lépett be a Maskerado. Csak a nyelv véletlene körül viharzó történelmi események és a mindennapi élet és a könyv viszonylag csekély példányszáma okozta, hogy krónikájában való lecsapódásuk között. Az egyik recen- kevesen ismerhették fel a mû jelentôségét. zens, J. Gifford Fowler (Heroldo de , 1965. szep- Állíthatjuk tehát, hogy a Maskeradót 1965-ben még kissé tember 16.) úgy érzi, mintha kandallótûznél hallgatná a tanácstalan és tájékozatlan olvasóközönség vette kézbe. szerzô komótosan elôadott történetét. A könyvben Fowler Régulo, akit Franco (az ekkor még javában uralmon lévô szerint a történések fontosabbak az érzéseknél, a cselekvés Franco) alatt meg is kínoztak, talán bajtársat látott Soros- a gondolatnál. Alec Venture azt jegyzi meg recenziójában ban – de mindenképp olyan embert, akinek érdemes oda- (The British Esperantist, 1965. november), hogy a tettvágy figyelni a történetére. Régulónak az 1965-ös kiadáshoz kevéssé serkent önvizsgálatra, viszont nevelô hatású:

• 107 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

segítôkészségét, s mindezt óvatosan, szinte szenvtelenül teszi, folyvást mérlegelve, hogy milyen haszonnal és mi- lyen kárral járhat a következô lépése. Szilágyi szerint a könyv fô erôssége éppen a dramatizá- lás teljes hiánya. Fowler összehasonlítja Svarc és Baghy háborús történeteit: Baghy szerinte színészként, Svarc pe- dig ügyvédként mesél. Más szóval a könyv erôssége éppen a hétköznapisága, az, hogy idegen tôle minden színpadias- ság. Az ilyen egyszerûség – vegyük észre – maga is mûvé- szet. Tivadar ugyanabban erôs íróként is, mint az életben: látszólag könnyedén cselekszik, ám valójában minden lé- pését megtervezi, fontosságot tulajdonít minden találko- zásnak. Mintha csak ezt a fajta stílust vették volna mintául hasonló események késôbbi elmesélôi is, az eszperantó vi- lágán kívül. A magam részérôl hadd tegyem hozzá, hogy rám a békés jelenetek és szörnyûségek kontrasztja volt a legna- Soros Tivadar fiaival, 1933 gyobb hatással. Júlia Balatonról küldött levele idilli gom- Mi, angolok, akik nem éltünk át ilyen szörnyû üldözte- bászásokról, falusi kiruccanásokról tudósít, ám egy oldal- tést és nem kellett bujkálnunk, csodálkozva olvassuk, lal odébb már arról olvasunk, hogyan fülelték le, hurcolták hogy Svarc a kockázatot semmibe véve járt uszodába, el és gyilkolták meg az okányi Schwartz családot, miután színházba, kávéházba és más nyilvános helyekre. Vidám- az ebédet hordó cselédlányuk pletykálódása nyomra ve- sága, szellemessége nyilván a keserves körülmények kö- zette a rendôrséget. Lins mondata a poloskákról eszünkbe zött is könnyített rokonai és barátai életén. Kiviláglik, juttathatja, hogy Tivadar úgy irtja a rovarokat, ahogy a hogy Svarc életében fontos elem a testgyakorlás és a lélek nácik az embereket irtják – és eljön a nap, amikor a polos- edzése, s hogy önnön példájával nevelte fiait is ezek fon- káknak írmagjuk sem marad, bár az égésnyomok még lát- tosságára. szanak a falon, és új helyre kell akasztani a falitérképeket, hogy a háziasszony ne vegye észre a nyomokat... A decemberi Germana Esperanto-Revuóban a fiatal törté- S eljön az a pillanat is, amikor a közeledô oroszok bom- nész, Ulrich Lins arra hívja fel a figyelmet, mennyire ked- bázása közepette a fürdôszoba ablakán keresztül egy 17 veli szerzônk a részleteket, s hogy „számos anekdotával” éves német katona szinte Tivadar és fiai ölébe pottyan. milyen „élénken érzékelteti a borzalmak légkörét a háború Könnyû lenne ezt a sihedert okolni a nácik minden zsidó- végsô hónapjaiban”: üldözéséért, könnyû lenne ott helyben agyonütni. De eny- hítené-e a bosszú a fájdalmat? Kiegyenlítené-e a számlát? Néha már-már megfeledkezünk róla, hogy milyen kö- Helyreállítaná-e az emberség érzését? A szerzô nem rülmények között élnek „álarcosaink”, mert szerzônk oly mondja ki ezeket a kérdéseket, és feleletet sem ad, de könnyedén meséli, hogyan próbálja kellemesebbé tenni az mindez ott lebeg az epizód fölött, és mi, olvasók fogalmaz- életüket... Tíz hordó kitûnô bort hozat, mikor mások a be- hatunk meg minden kérdést és választ. Bár ellenségek áll- tevô falat után futkosnak; hagyja, hogy átragadjon rá né- nak egymással szemben, mégsem hangzanak el vádak, hány életmûvész francia vidám nemtörôdömsége... [de] éj- nincsen dráma és élethalálharc, csak beszélgetés van és ci- szaka üldözi, sôt ki is irtja szobájában az összes poloskát, garettakínálás: s aprólékos recepttel is szolgál a poloskátlanításra. Negyedóráig tartott a kihallgatása, azután el kellett dönte- Szilágyi Ferenc, Soros svéd állampolgárrá lett honfitár- nünk, mihez kezdünk vele. sa különösen találó elemzéssel szolgál a skandináv irodal- Úgy láttam, mintha kisebbik, 14 éves fiam szemében egy mi szemle, a Norda Prismo hasábjain (1965/4–6.): könnycsepp csillogna. Az árja fiú kezébe nyomtam pár szál ciga- rettát, és a következô utasítást adtam neki: A budapesti zsidók üldözése és a világpolitika háború Amerrôl jött, ugyanazon az úton most hagyja is el a fürdôszobát. végi fordulatai tálcán kínálják magukat egy szenvedélyes, A fiúk még fölsegítették az ablakpárkányra, majd a né- kemény szavú és indulatos történet megírásához, de szer- met birodalom fegyveres képviselôje elhagyta a zsidó zônk jól és helyesen látja, hogy bármiképp részletezné és fennhatóság alatt álló területet. bármilyen indulatos szavakkal ítélné el a történelem legna- gyobb emberirtását, elbeszélése banalitásba fulladna. Szerzônk végül minden irónia nélkül kommentálja az Svarc az általános ôrület idején megértette, hogy a túlzás- epizódot – hisz iróniával az olvasónak kell ellátnia ezt a ke- ba vitt segítôkészség veszélyesebb, mint az, ha minden resztény nemzetek közötti háborúban játszódó történetet: helyzetben újra és újra elemez minden lehetôséget, önál- Talán mi is részvétlenül viselkedtünk, amikor így sorsára lóan cselekszik, megkeresi a kerülôutakat, kifürkészi a hagytuk: nem láttuk el se jó tanáccsal, se néhány civil ruhadarab- legapróbb búvóhelyeket, egy mondatból megítéli mások bal, hogy könnyebben elmenekülhessen az oroszok elôl.

• 108 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

Nyári életkép: Soros Tivadar és Pali, 1932 Pali és Gyuri, 1934

Mint afféle álkeresztények, mi nem tudtunk olyan keresztény turált agy egyik legmegrögzöttebb hajlama” az, hogy „az magaslatokra vergôdni, hogy aki megdob kôvel, azt visszadobjuk emberi tapasztalatba mindig oksági viszonyokat akar bele- kenyérrel. látni”. Ezt az oksági viszonyt találjuk meg Paulnál és George-nál: életben maradtak, mert az apjuk lehetôvé tet- Az 1960-as években a holokauszttörténetek elbeszélôi te a túlélést. Igen ám, felel nekik apjuk, akitôl éppen ezt a még csak keresték a követendô utat. Soros Tivadar mûve Langer-féle oksági viszonyt kapták ajándékba, „de nem már fontos lépést jelentett ezen az úton, amely mára elve- árt, ha szerencséje is van az embernek...”. zetett a történtek teljesebb megértéséig. Amikor az Álarc- ban angol fordításán dolgoztam, a helyi mozik épp Az élet JEGYZETEK szép címû filmet játszották, amelyben burleszkelemek üt- köznek a haláltáborok tragédiájával; az utca túlsó végén, a 1 A Soros családról a következô források álltak rendelkezésem- Borders könyvesboltban pedig a Soros Tivadaréhoz egé- re: Paul Soros nem kiadásra szánt visszaemlékezései; a Fordham Egyetem megbízásából Soros Erzsébettel készült oral history- szen hasonló történetet lehetett olvasni Victor Klemperer interjúk; Juan Régulo és Soros Tivadar kb. húsz darabból álló le- naplójában: „Nem a nagy dolgok számítanak, hanem az, velezése, amely Régulo La Laguna-i papírjai közül került elô (az ami könnyen feledésbe merül, a mindennapi élet a zsar- elsô levél 1963. okt. 23-án kelt, a legutolsó pedig Soros halála elôtt nokság idején. Ezer szúnyogcsípés rosszabb, mint egy fej- pár nappal, 1968. február 17-én íródott: „Tartósan beteg vagyok, az ágyat nyomom”); Kalocsay Kálmánnal 1963-ban, Budapesten be verés. Én azt figyelem és jegyzetelem, hogyan csípnek készült interjúim hangfelvétele; végül Fenyvesi Ervinnel váltott a szúnyogok.” leveleim. 2 Soros, George: Soros on Soros: Staying Ahead of the Curve. New Nem tudom, hogy közelebb kerültünk-e azóta a Soros York: Wiley. 1995. 28. o. (Magyar nyelvû kiadás: Ô a Soros: aki által leírt borzalmak megelôzéséhez, de azt tudom, hogy kérdez: Krisztina Koenen. Budapest, Ab Ovo, 1994. Ford. Baranyai Edit és Tolmár Tamás.) sokat tanultunk a túlélés okos módjairól és az emberi érté- 3 L. Soros Tivadar: Álarcban, Trezor Kiadó, Budapest, 2002. kek idôtálló voltáról. „Szép az élet” – írja Soros az elsô 16. fejezet 1. jzet. mondatában –, „de nem árt, ha szerencséje is van az em- 4 Erzsébet elmondása szerint Tivadar három húga, Erzsébet bernek.” Az ügyességnek és a vakszerencsének párban nagyanyja és két nagynéni esett a holokauszt áldozatául. 5 Az interjú már aligha létezik hangszalagon, átírás pedig nem kell járnia. Csakhogy mi „nem erre az üzenetre vágyunk” készült róla. Bernard Golden (1977) úgy véli, hogy Tivadar már – írja Inge Clendinnen (1999) a holokausztról írott mûve- a háború elôtt is tanult eszperantóul, míg Soros Erzsébet szerint ket vizsgálva. Lawrence Langert idézi, aki szerint „a kul- csak a habarovszki hadifogolytáborban sajátította el a nyelvet.

• 109 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

Fenyvesi szerint egyébként Balkányi volt az elsô, aki a háború bukkan föl a neve. A Literatura Mondo Kalocsay és Baghy szer- után fölvetette, hogy irodalmi folyóiratot kellene alapítani: ez lett kesztésében 1938-ig jelent meg, majd harmadik periódusa 1947- a Literatura Mondo. tôl csupán 1949-ig tartott, mert a kommunista hatalomátvétel 6 Fogságba esésének sem idôpontját, sem körülményeit nem is- után lehetetlenné vált szinte minden független irodalmi kezdemé- merjük. Lehet, hogy már 1915-ben fogságba került (Paul Soros nyezés, így az eszperantistáké is. Az 1961-ben indított Hungara szerint), de az is lehet, hogy csak 1918-ban (Soros Erzsébet sze- Vivo ugyan több tekintetben továbbvitte a Literatura Mondo kultu- rint). A korábbi idôpont a valószínûbb, bár nincs megbízható in- rális hagyományait, de 1990 óta ez a folyóirat sem jelenik meg. formációnk arról, hogy Habarovszkba érkezése elôtt hol és mi 17 „Részben édesanyám hozománya, részben egy eszperantó lap történt Tivadarral. kiadásából származó haszon révén tettünk szert néhány ingatlan- 7 Mint Erzsébet elmondta, Tivadar Habarovszkban találkozott ra” – írja George Soros. Tivadar több házat örökölt Erzsébet egy japán eszperantistával, a megszálló hadsereg tagjával. Szerin- 1935-ben elhalt édesapjától, majd Berlinben is szerzett egy, Bécs- te Tivadar annyi kedvezést köszönhetett e találkozásnak, hogy ben pedig két házat. A Budapesten Tivadar kezelésében álló bér- barakkjában rohamosan megnôtt az eszperantó népszerûsége. házzal együtt mindez többé-kevésbé állandó, bár szerény jövedel- Fenyvesi személyes közlése szerint „az eszperantó révén jó kap- met biztosított. csolatokat ápolt mind más nemzetiségû fogolytársakkal, mind he- 18 Erzsébet visszaemlékezései szerint többször is elutaztak Da- lyi eszperantistákkal”. vosba és Garmisch-Partenkirchenbe síelni, a családi ingatlanok 8 A történeti háttérrôl l. a Modernaj Robinzonojhoz írt elôszavamat. miatt gyakran megfordultak Berlinben, s eljutottak Párizsba és 9 Egy T. szignójú szerzô (talán a mi Tivadarunk?) a Hungara Londonba is. Mindig szerényen utaztak, „elsô osztályon vagy há- Esperantisto 1921. (!) júniusi számában, „A világ lelkiismerete” c. lókocsiban soha”. Az 1925-ös genfi eszperantó világkongresszus- rövid cikkében így panaszolja föl, hogy senki nem törôdik a ra Erzsébet és Tivadar Zürichig vonaton mentek, de a hátralévô Szovjetunió-szerte sanyarú sorsot szenvedô, már-már elfeledett út nagy részét gyalog tették meg, tíz nap alatt. Ezekben az évek- 60 ezer magyar hadifogollyal: „Habár az emberiség érzékenysége ben Tivadar kétszer-kétszer Amerikában és Oroszországban is eltompult a világháborús tapasztalatoktól, a nemzeti kultúrák lel- járt. kiismerete viszont, hisszük, még nem lett süketnéma, s elhatol 19 Mint Erzsébet elmondta, a Lupa-szigeten ekkor legfeljebb hozzá hatvanezer magyar család segélykérô jajszava.” két tucat nyaraló állt egymással átellenben, a központi út két ol- 10 L. 4. fejezet, 6. jzet. George szerint Tivadar gyakran mesélt dalán. Tivadar javaslatára a sziget lakói két teniszpályát is építet- kalandos moszkva–pétervári útjáról. Az ekkor alakult szövetség, tek. A Bauhaus stílusú Soros-nyaraló 1935-ben készült el. Terve- a SEU (elôbb Sovjetlanda Esperantista Unuigo, késôbb zôjével, Farkas Györggyel Soros még Berlinben ismerkedett meg, Sovetrespublikara Esperantista Unio) s az építészhallgató segítségére volt az ottani háza ügyeiben. Far- 11 L. i.m. kas késôbb Erzsébet húgát, Klárát vette feleségül. 12 L. pl. Lins, Ulrich: La dansgˆera lingvo. Studo pri la persekutoj 20 L. i.m. kontrauˇ Esperanto. Gerlingen: Bleicher. 1988, 81–82., és Bar- 21 A „Jelentés a TJO ‘47-8-20-i, ipswichi ülésérôl” (La Juna na–Fenyvesi általa idézett cikkét (Barna Z., Fenyvesi E.: Vivo, 118. szám, 43–44.) tanúsága szerint Gyuri – feltehetôen az Esperanto-movado dum la Konsilia Respubliko. 1979. Hungaro Vivo Ifjúsági Világszövetség magyar szekciójának képviselôjeként – 19/1.: 10–11.). Valóban sok jel utalt az eszperantó erôs szocialista igen tevékenyen vett részt a vitákban. Javaslatot tett arra, hogy a kötôdésére. Hogy mást ne mondjunk, egy nyilvános rendezvény TJO szervezzen egy sor európai országra kiterjedô, kerékpáros céljára maga Kalocsay fordította le az Internacionálét. eszperantó propagandakörutat. (Legrészletesebben a körút anya- 13 Boulton, Marjorie: Poeto fajrakora. La verkaro de Julio Baghy. gi hátterének megteremtésérôl beszélt.) A TJO elvileg magáévá Saarbrückenm: Iltis. 1983, 121. o. tette az ötletet, de magát Gyurit bízta meg a megvalósításával. 14 A Hungara Esperantisto szerint (1923. aug.–szep., 2. o.) a szín- Gyuri még megjelentetett egy felhívást a La Juna Vivo következô társulat a következôkbôl állt: „Baghy Gyula, Sárossy Mihály, számában, de azután csend lett a terv körül. Kalocsay Kálmán, Hevesi Endre, Dr. Schwartz T., bájos 22 Az 1945-ben alakult társaságnak 1953-ban már 1 300 000 tag- színtársnôik, a Pechan nôvérek s a tehetséges színésznô, Irène ja volt, és széles körben szervezett orosz nyelvtanfolyamokat. E bu- Noiret.” A lap beszámolója szerint „a Literatura Mondo kabaréja a borék 1956-ban természetesen kipukkant, s az újjászervezett Ma- világkongresszus állandó mûsorszámának ígérkezik” – ám ez a re- gyar–Szovjet Baráti Társaság már nem toborzott egyéni tagokat. mény sajnos nem vált valóra. 23 A könyv címe ekként változott Soros és Régulo levélváltása 15 E könyv elsô eszperantó kiadásának fülszövege szerint Soros során: Inter murdistoj kaj falsistoj: pli ol politika terorromano („Gyilko- „részben Teo Melas álnéven” írt a Literatura Mondóba. Ezen a néven sok és hamisítók között: több, mint politikai rémregény”, Soros azonban csak egyetlen rövid írást találtam, egy indiai mese átdolgo- 1964. jún. 18-i javaslata); Transvivi au morti. Judoj en Budapest sub zását a lap 1922-es beköszöntô számában. Nyolc rövid recenzió „- Hitler („Túlélni vagy meghalni. Zsidók Budapesten Hitler alatt”, las” szignóval jelent meg: Csiszár szerint ez is Sorost rejti. Régulo 1964. júl. 25-i levele szerint már ez a cím szerepelt a 33 16 Fenyvesi szíves közlése szerint: „Úgy látszik, hogy ez idô tájt rakontoj c. kiadványában elhelyezett reklámon); Transvivi au morti, közel s távol nem akadt más tehetôs eszmetárs, mint dr. Schwartz alcím nélkül (Soros 1964. aug. 4-i javaslata). Az utolsó ilyen tár- Tivadar. Szándék és szerencse, ötletesség és gyakorlati érzék ta- gyú levél szerint (1965. feb. 20.) Soros elfogadja a Maskerado lálkozott össze a Literatura Mondo születésekor.” A lap elsô éveiben cirkau la morto címet, viszont nem kér a Régulo javasolta, ránk Soros „saját zsebbôl fizetett mindent”, beleértve Kalocsay és nem maradt alcímbôl. Ez utóbbi helyett ezt szeretné látni: Baghy „szerény tiszteletdíját” is. Ám „két évvel késôbb Tivadar Hitlermondo en Hungarlando („Hitler-világ magyar földön”) vagy már nem akarta magára vállalni a veszteséget”. A nemzetközi va- Nazimondo en Hungarujo („Nácivilág Magyarországon”), „csak ár- lutahelyzet sem kedvezett többé a lapnak: mint az 1924. júliusi nyalatnyi a különbség”. szám belsô borítóján olvassuk, Magyarországon „az árak elérték 24 Maga a „holokauszt” szó is csak „egy nagyhatású, monstre a világszínvonalat: már nem származik elônyünk az árfolyamok amerikai tv-filmsorozat (Marvin Chomsky, NBC, 1978) címe különbségeibôl”. Ezért „néhány hónapja még csak hatszáz elôfi- nyomán terjedt el széles körben világszerte … ebben az értelem- zetôre lett vona szükségünk, hogy ne legyünk veszteségesek, most ben: a … (náci) Németország programja a zsidó nép kiirtására azonban már ezerre”. A lap anyagilag mind nehezebben állt meg (1933–1945)” (Komoróczy Géza: Holocaust. A pernye beleég a bô- a lábán, s végül 1926 áprilisában hirtelen be is szüntette a megje- rünkbe. Osiris, 2000, 10–11.). A holokausztról szóló korai magyar lenést. „Amikor aztán Bleier Vilmos 1931-ben újraindította a la- beszámolókról l. Handler, Andrew (szerk.) The Holocaust in pot, Tivadar ott bábáskodott az újjászületésnél is” – igaz, ezúttal : An Anthology of Jewish Response. University, Alabama: nyilván csak a háttérbôl, mert ezekben az évfolyamokban nem University of Alabama Press. 1982

• 110 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

A Zsidó Tanács

Amikor a zsidók módszeres üldözése elkezdô- – Persze, el is hoztam neked egy példányt. dött, ebben nem a németek, nem is magyar bé- Azzal büszkén átnyújtott egy gépírott cetlit. renceik, hanem – ki hinné? – maguk a zsidók Elolvastam: jártak elöl. A városi vezetôkbôl megalakultak a Zsidó Tanácsok. Ebben az intézményben az BEHÍVÓ volt a legszellemesebb, hogy maguk a zsidók Kérjük, hogy holnap reggel 9 órakor jelentkezzen kapták parancsba: alakítsanak Tanácsot saját a Rökk Szilárd utcai rabbiképzô épületében. ügyeik intézésére. Pokrócot és kétnapi élelmet hozzon magával. Ezt a „briliáns” szisztémát a németek már a második világháború elején kiagyalták, több A Zsidó Tanács megszállt országban alkalmazták és egyre na- gyobb tökélyre emelték.1 A tanácsokba elôkelô, – Tudod, hogy mit jelent ez a papiros? tekintélyes zsidók kerültek be, akikre hallgat- – Csak sejtem. Internálni fogják ôket – felelte tak a zsidó tömegek. A tanácstagok kivételes komolyan.3 jogokat kaptak. Rájuk egyelôre nem vonatkoz- A gyerekek sok mindenre rájönnek. Vajon az tak a zsidók polgárjogait korlátozó rendelkezé- én fiam azt is tudta, hogy ezeket az embereket sek. Ha valahol új Tanács alakult, az volt az el- Németországba hurcolják és ott talán meg is sô dolga, hogy a németek iránti engedelmesség- ölik? Szégyelltem magam, hogy a huszadik szá- re intse a zsidókat, hisz az engedetlenség nem- zadban ilyenek az „életkörülmények”. Szemér- csak a renitens egyént, hanem az egész zsidósá- mem visszatartott, hogy elmondjam neki, mi- got veszélybe sodorhatja. A németek nem kér- képp végzôdhet az internálás. hettek olyasmit, amit a Tanács ne sietett volna – A Zsidó Tanácsnak nincs joga, hogy ilyen hanyatt-homlok teljesíteni. Bármire készek behívókat küldjön szét – mondtam. – Ilyesmi- voltak azért a kétes értékû ígéretért, hogy ôk ben senki ne segítsen nekik. Neked is megtil- személy szerint kimaradnak a fenyegetô ka- tom, hogy visszamenj hozzájuk!4 tasztrófából. – Megpróbáltam megértetni a címzettekkel, A Síp utcában, a Tanács központi irodáján2 hogy jobb, ha nem engedelmeskednek – magya- nagy jövés-menés kezdôdött. Ide sietett min- rázta fiam, akinek kedvét szegte a tiltásom. Na- denki, akinek elvették a lakását, akit kiraboltak, gyon tetszett neki a futárság, a kalandos megbí- aki utazni akart, akinek orvosi kezelésre vagy zatás. pénzre volt szüksége, akinek eltûnt egy család- – Milyen emberek szerepelnek a címlistán? tagja vagy aki egyszerûen oltalomra vágyott. – Kivétel nélkül olyan ügyvédek, akiknek a Ide tódultak azok is, akik csak irodai állásra pá- neve B-vel vagy C-vel kezdôdik. lyáztak. Úgy gondolták, hogy így talán ôk is a Magam is ügyvéd lévén nem engedtem el a fü- kivételezettek közé kerülhetnek. Az a hír járta lem mellett az értesülést. Pár nap múlva ki is ugyanis, hogy a Tanács nemcsak a tagjai, ha- derült, hogy ábécérendben idéztek be minden nem a védencei számára is kivételezettséget tud neves ügyvédet. biztosítani. A Zsidó Tanács pár napon belül ha- A fiamnak megtilthattam az együttmûködést, talmas szervezetté duzzadt. de a Tanács lelkesen buzgólkodott tovább. A diákok nem járhattak iskolába, a tanárok Mindennap újabb és újabb ismerôseim kap- nem taníthattak tovább. Mindenkit behívtak az tak behívót, és mindegyikük engedelmeskedett. irodára. A 13–16 év közötti fiúkat befogták fu- A hét végén már a G betûsök kerültek sorra. tárnak. Fiam, a 14 éves Gyuri is bekerült közé- Nekem még maradt idôm, hisz az én nevem S- jük. A második napon csak este hétre vetôdött sel kezdôdik. Mivel nem tartoztam a nagy jöve- haza. delmû ügyvédek közé, nem tartottam valószí- – Hát te mit csináltál egész nap? – kérdeztem. nûnek, hogy egy ilyen elv szerint összeállított – Jóformán semmit, csak délután hordtam ki listára rákerülnék. Ám nejemet nem a logika ve- néhány behívót. zérelte, hanem érzései és félelmei uralták, ezért – És azt is tudod, mi áll a behívóban? nem lehetett kiverni a fejébôl, hogy én is rajta

• 111 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

vagyok a listán. Sohasem voltam igazán becsvá- meg a hatalmas, tíz méter átmérôjû forgóko- gyó, így sûrûn kellett hallgatnom nejem pana- rongra, ahol egy mészáros pillanatok alatt meg- szait, aki – talán némi hiúságból – arra vágyott, láncolja és letaglózza ôket, s míg az elkábult hogy ne ô legyen az egyetlen, aki kitûnô véle- marha folytatja halálos útját, már érkezik is he- ménnyel van rólam. Az évek során külön filozó- lyébe a következô. fiát fejlesztettem ki, hogy igazolni próbáljam Önként mentek vágóhídra a barátaim is. Ta- természetes lustaságomat: lényege, hogy nem szigálni sem kellett ôket, még villamosjegyet is érdemes kiválóságra törni. Aki valamivel kitû- váltottak. Hatszáz behívott zsidó ügyvéd vesz- nik, azt könnyen azonosítják az eszméivel és tette életét 1944-ben, amint errôl az ügyvédi ka- gondolataival, s ha ezeket az eszméket támad- marában a második világháború után elhelye- ják, akkor vagy az eszméi esnek áldozatul, vagy zett emléktábla tanúskodik. Sokuk elkerülhette ô maga. Én nem vágytam a mártíromságra, volna a dicsô mártírhalált, ha nem vesz tudo- ezért mindig igyekeztem szélárnyékban marad- mást a Zsidó Tanács behívójáról. ni. Gyakran fölidéztem feleségemnek, hogy az Az én elhatározásom egy pillanatra sem ingott elsô világháború idején, a szibériai hadifogság- meg: ha behívót kapok, a fülem botját se moz- ban kampányt indítottam, hogy barakkunkban gatom. De mit tegyek akkor, ha a feleségemet, javítsanak a körülményeken. A kampány sikere a két fiamat vagy az egész családomat fogják le után a hadifogolytábor vezetôje, egy ôrnagy helyettem? Nem érhetem be félmegoldással: fölajánlotta, hogy legyek hivatalosan is „a hadi- mindnyájunknak el kell tûnnünk. foglyok képviselôje”. Ennél a tisztségnél maga- Az értelmiségi nagyon nehezen szakad el sabbat fogoly nem érhetett el, és különbözô kis megszokott életformájától, az embert ezer szál kedvezményekkel is járt. köti szokásos életmódjához. A lakás, a bútorok, Nem fogadtam el az ajánlatot, mert úgy érez- a képek a falon: potomság mindegyik, de a leg- tem, meg akarnak vesztegetni. több ember képtelen elszakadni az ilyen kacat- Hamarosan újabb agitációs hullám csapott át tól. Különben is, mi lenne Fanni nénivel, aki rajtunk, fellángolt az erôszak, s hogy a katonák minden vasárnap eljön hozzánk ebédre? elôtt példát statuáljanak, éppen a hadifoglyok Csak most értettem meg igazán a latin mon- képviselôjét végezték ki.5 dást: navigare necesse est, vivere non est necesse.8 A Feleségem rendszerint beérte ezzel a történet- lakás szükséges, az élet nem szükséges. tel, és én is kedveltem, mert azt sugallta, hogy Négyéves katonaságom és hosszú hadifogsá- csak azért nem tûntem ki semmivel a közélet- gom fontos iskolának bizonyult, ott megtanul- ben, mert nem is próbálkoztam. Ha errôl a lis- hattam, hogy a legfôbb érték a puszta élet. Ne- táról most hiányozna a nevem, az mindörökre kem ezért most könnyû volt a szakítás a polgá- engem igazolna. ri életformával. Akárhogy is, azt eldöntöttem, hogy ha netán Igaz, hogy egy ilyen lépéssel megszegem a behívót kapnék, nem veszek tudomást róla. törvényt. A jogászokat arra tanítják, hogy min- Jöjjenek el értem, ha tudnak, én nem fogom dig a fennálló jogrend keretein belül cselekedje- megkönnyíteni a dolgukat. nek. A törvényt értelmezhetjük saját javunkra, Sok ügyvéd barátommal elbeszélgettem, meg de ha megszegjük, a társadalom ellenségévé vá- akartam érteni, miért nem szegül ellene egyikük lunk. Ám ügyvédként ismertem a „szükség tör- sem a behívónak.6 Egy régi emlékkép ötlött vényt bont” és a jogos önvédelem kategóriáit is. eszembe. Úgy éreztem, erkölcs és jog engem támogat, ha Évekkel azelôtt Chicagóban meglátogattam a nem engedelmeskedem az állam jogtalan, fenye- Swift és Armour cég húsfeldolgozó üzemét.7 Az getô rendeleteinek. Magam akartam kezembe üzem elôtti tágas téren ezrével tolongtak a mar- venni családom sorsát. hák. Kísérôm felhívta rá a figyelmemet, hogy a Már régóta játszottam azzal a gondolattal, tér egyfelé szûkül, s végül egy keskeny, méter- hogy írok egy könyvet ilyen címmel: Mindenki nyi széles kapuba torkollik, amelyen egyszerre felelôs: Gondolatok az államközi jog reformjáról. Vé- csak egy marha fér át. Amikor ezt megnyitják, a leményem szerint addig nem lesz egészséges a föltorlódott marhák meglódulnak, megpróbál- nemzetközi élet, amíg nem változik meg a mos- nak áttörni a nyíláson. A hátulsók taszigálják az tani felfogás az államok szuverenitásáról. A szé- elülsôket; az út egyre szûkül, a nyomás egyre dítô technikai fejlôdés elavulttá és tarthatatlan- nô. A kimerült jószágok egyenként érkeznek ná tette az alapos revízióra szoruló mostani fel-

• 112 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

fogást. Határt kellene szabni a nemzetállamok korlátlan hatalmának. A törvények egyes erköl- csi szabályokat formába öntenek ugyan, de az igazságosság bizonyos alapelveit egyetlen ál- lamnak sem volna szabad semmibe vennie. Ha egy állam alapvetô emberi jogokat sért, akkor más államoknak legyen nemcsak joguk, hanem kötelességük is beavatkozni emennek a bel- ügyeibe. Egyetlen államnak sincs joga polgárai- nak bármely csoportját megfosztania állampol- gári jogaitól, rabszolgaként kezelni, elpusztítani ôket. Pontos leírásban soroltam föl, hogy mi- lyen esetekben lenne elvárható a beavatkozás az egyes államok belügyeibe. A védtelen egyént meg kell óvni emberi jogainak sárba tiprásától, a kegyetlenségektôl stb. S ami igaz az államokra, az igaz az egyénekre nézve is. Az állampolgárnak nem szabad beletö- rôdnie, hogy az állam igazságtalanul vagy önké- nyesen bánjék vele. Ha állami igazságtalanság veszélyezteti az életét, erkölcsi joga az ellensze- gülés. Szélsôséges esetben a jogos önvédelem Pali, 1940 elve ezt még jogilag is igazolja. A nagy német klasszikus, Friedrich Schiller így fogalmazta lert és a zsidókérdést. Egy kövér fényképész, meg e gondolatot: akit testméretei miatt csak Daginak becéztünk, váratlanul így szólt: Határa van a zsarnokságnak is. – Gondoltatok már arra, hogy milyen lehet Ha jogra nem talál az elnyomott, Hitler emberileg? És terhe tûrhetetlen – fölfelé nyúl, – Ugyan milyen ember az, akinek az agyában Merészen bízva, föl, az ég felé, egy egész nép kiirtásának a gondolata fogant S a földre hozza le örök jogát – meg pusztán azért, mert ki nem állhatja ôket? Ott függ az fent, s el nem rabolható, Az biztos, hogy nem jó ember az ilyen – felelte És sérthetetlen, mint a csillagok.9 a féllábú Oszi. – Elmebeteg, megalomániás. – Megalomániás hát – jegyezte meg valaki –, A könyvet sohasem írtam meg, de legalább le- de van is rá alapja. tisztultak a témával kapcsolatos gondolataim. Most orvos barátom ragadta magához a szót, Számomra a hatályos törvények a németek aki szerette a görög filozófia magaslataiból ki- bevonulása napján erkölcsi alapjukat veszítet- nyilatkoztatni véleményét. ték, s így aztán habozás nélkül vettem semmibe – Hitlerre illik a görög mondás: korosz, hübrisz, ôket. Csakis az számított, hogyan vészeljük át a até – a gôg kihívja a bukást.10 Hitlert a sikerei el- következô néhány hetet. Azt egy pillanatig sem bizakodottá, gôgössé teszik, de ôt is eléri majd a gondoltam, hogy a német megszállás ennél to- diktátorok közös sorsa, a katasztrófa. vább is tarthat. Alig vártam, hogy én is szóhoz jussak: Veszély idején az a legnagyobb baj, hogy az – Épp ez az érdekes Hitler viselkedésében: a emberek képtelenek választani a kínálkozó sok szavaiban még a gyôzelmei csúcsán is mindig rossz lehetôség között. Én tisztán láttam: a kö- érzôdik valami homályos nyugtalanság, valami vetkezô pár hónapot csakis úgy élhetjük túl, ha sötét sejtés, hogy nem lesz jó vége annak, amire nem zsidóként élünk. Ha társaságba mentem, vállalkozott. Még legnagyobb diadala, Fran- mindig azt puhatoltam, hogyan fogadják ezeket ciaország legyûrése idején is átszínezte a beszé- a gondolataimat, milyen ellenvetések hangza- deit valami sötét elôérzet arról, hogy rossz vége nak el. Jól emlékszem egy beszélgetésre Rad- lesz a dolognak. Amikor az egész európai kon- nóti nevû gyermekorvos barátomnál, április ele- tinens – így szokta mondani – a lábai elôtt he- jén. Mint mindig, ezúttal is szóba hoztam Hit- ver, ô a saját kapitulációjáról beszél. Hát nem

• 113 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

furcsa? Ich werde nicht kapitulieren, nur fünf Minuten nach Zwölf: nem adom meg magam, csak éjfél után öt perccel. A szavai mutatják, hogy maga sem bízik az ügye sikerében.11 Hát akkor miért higgyünk neki éppen mi, akiket ki akar ir- tani? Most ismét Dagi szólalt meg, aki az életben mindent kompromisszumos alapon próbált megoldani: – Nem lehet, hogy Hitler változtat a zsidók iránti magatartásán, vagy hogy a nyugati hatal- mak rákényszerítik erre? – fordult hozzám. Gyuri, a nagymama, Pali, 1943 – Az a baj, hogy a nyugati hatalmak csak ve- szély, vagyis háború idején mûködnek együtt. rán! Ha Hitler nem veszi a szívére a Deutsche Békeidôben mindenki a saját szakállára cselek- Jugend pusztulását, akkor a zsidók miatt ugyan szik. nem fog megszakadni a szíve. Programjában a – Talán a világ közvéleménye hatást gyako- zsidók elpusztítása az egyetlen olyan pont, rolhat Hitlerre – erôsködött a fényképész. amely a legkisebb ellenállás törvénye szerint ki- – A világ közvéleménye mára súlytalanná vitelezhetô. vált. Az igaz, hogy a demokráciák függenek sa- – Senki és semmi nem fog megvédeni minket ját közvéleményüktôl, de sem az állampolgáro- Hitlertôl – vontam le a következtetést. – Csakis kat, sem a fiatalokat nem nevelik arra, hogy magunkra számíthatunk, egyedül kell szembe- fontosabbnak tartsák a nemzetközi ügyeket a néznünk a fenyegetéssel. S mivel Hitler dühé- nemzetieknél. A nyugati hatalmaknak már nek nem állhatunk ellent, kénytelenek leszünk 1934-ben sarkukra kellett volna állniuk, már elrejtôzni elôle. akkor meg kellett volna büntetniük Hitlert, Nem tudom, sikerült-e meggyôznöm a testes amikor Röhm és Schleicher12 agyonlövetésével fényképészt, de saját magamat biztosan. felszámolt minden belsô ellenzéket, vagy ami- Az ilyesfajta beszélgetéseknek megvolt a ma- kor a zsidók üldözésébe kezdett. Ha a világ ak- guk haszna, mert új szempontokat, ötleteket és kor határozottan és tartósan föllép az ilyen kirí- lehetôségeket villantottak fel, de javarészt vó jogsértések ellen, Hitler ma nem Németor- mégis csak üres szavak hangzottak el. szág ura. Ám az akkori angol miniszterelnök, Nem elég elhatározni valamit: fontosabb, Baldwin kijelentette: „Anglia nem lesz Európa hogy az elhatározást végre is hajtsuk. csendôre”.13 És a nyugati demokráciák a kisuj- jukat sem mozdították, pedig akkor még egy- JEGYZETEK szerû rendôri fellépéssel is útját állhatták volna 1 Gilbert (Gilbert, Martin: The Holocaust: A History of the Jews of Hitlernek – csakhogy az ezzel járó minimális Europe During the Second World War. New York: Henry Holt. 1985, költséget is sajnálták. Ennek a felfogásnak a kö- 89) a lengyel zsidók jövôjérôl döntô (ill. ôket halálra ítélô) hírhedt vetkezménye, hogy ma, a világháború negyedik berlini találkozóra (1939. szept. 21.) vezeti vissza a zsidótanácsok (Judenrat) eredetét. L. Gilbert passim arról, hogyan használták föl a évében Nagy-Britannia hatalmas vérvesztesé- németek a továbbiakban e tanácsokat. Hatékonyságukról l. Yahil, gek után a puszta létéért küzd. A nyugati hatal- Leni: The Holocaust: The Fate of European Jewry, 1990, 238–239. mak már elkéstek. Hitler vezérmotívuma nem a 2 A budapesti zsidó hitközség székhelye már 1891 óta a Síp ut- ca 12.-ben van (Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai gôg, hanem a düh, és a harag rossz tanácsadó. Viktória, Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza/MTA Mert kicsodán töltheti ki a dühét Hitler? Az Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 350–353. o.). amerikaiakon? A briteken? Ahhoz elôbb le kel- 3 Az 1877-ben épült Országos Rabbiképzô Intézet, mely ma is rabbiképzôként mûködik, a József körút, Bérkocsis utca, Guten- lene gyôznie ôket, ami nem gyerekjáték. Annál berg tér és Rökk Szilárd utca közötti háztömböt foglalja el. Tör- könnyebb a zsidókon, a cigányokon és a szeren- ténetérôl l. Frojimovics, 302–311. o. 1944. március 21-tôl kezdve csétlen hadifoglyokon kitöltenie a haragját. Ôk az épület kisegítô toloncházként szolgált: a németek kb. kétszáz prominens zsidót tartottak itt fogva túszként. A fogolyállomány nem tudnak védekezni. Hiú remény, hogy Hit- összetétele havonta-kéthavonta változott, mert a feleslegessé vált ler valaha is változtatna a zsidóellenes politiká- túszokat mindig Auschwitzba deportálták (Frojimovics, 529. o.). ján. Miért kímélné jobban a zsidókat, mint a né- 4 A behívókat újságíróknak, ügyvédeknek és más hivatások mûvelôinek küldték ki: „sokuk számára ez volt az elsô megálló meteket? Hiszen a német ifjúság színe-javát Auschwitz felé” (R. L. Braham: A magyar Holocaust I–II. Gondo- már feláldozta hagymázos látomásainak oltá- lat, 1988. I. 330).

• 114 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

5 Ez a történet csak a Bogyó-féle fordításban szerepel, az elsô 9 Friedrich Schiller: Tell Vilmos, 2.2. Vas István fordítása. eszperantó kiadásban nem. George Soros kissé eltérôen számol be 10 Az ókori görög felfogás szerint a korosz (túlzott gazdagság és a történtekrôl. siker) hajlamossá tesz a hübriszre (istenkísértô elbizakodottság), 6 Az ellenállás hiányát Yahil (i. m., 508) így kommentálja: „A ami végül atéhoz (elvakultságból, meggondolatlan tettekbôl kö- körülmények forradalmi változása ellenére a [budapesti] zsidók vetkezô végromlás) vezet. továbbra is úgy viselkedtek, mintha az évtizedek óta megszokott 11 Így gondolja Lukacs is (Lukacs, John: A történelmi Hitler, Eu- kétértelmû magyar hozzáállásra kellene számítaniuk. Valahogy rópa. 1998. 168–169. o.), aki Masert (Maser, Werner: Adolf Hitler: nem fogták fel, hogy a németek egyik pillanatról a másikba sutba Legende, Mythos, Wirklichkeit. München/Esslingen: Bechtle. 1971, vágtak minden konvenciót, és magyar bûntársaikkal együtt egé- 254) idézi: „Hitler már 1941 novemberében – vagyis mielôtt a né- szen más elvek alapján járnak el.” met hadsereg megtorpant Moszkvánál és még Pearl Harbor elôtt 7 Szerzônk az 1928-as amerikai turistaútja során tett látogatást – tudta, hogy már nem nyerheti meg a háborút; pontosabban az ô a Swift és Armournál, ennél az Amerika-szerte már az 1870-es háborúját, azt, amelyre kezdettôl fogva készült és amelyet meg évek óta ismert húsipari cégnél. Soros a New York-i, Riverside akart nyerni. (…) A fanatizmustól elvakult Hitler portréja, aki a Drive-i Kossuth-szobor március 15-i fölavatása alkalmából szer- végsôkig hiszi, hogy nem fogja, mert nem tudja elveszíteni a há- vezett „nemzeti Kossuth-zarándoklaton” vett részt. A zarándokok borút, leegyszerûsített és nagyjából hamis.” De az, hogy Hitler Cherbourgból, ill. Triesztbôl hajóztak át New Yorkba, ahová szinte monomániásan fölemlegette saját kapitulációját, éppen ar- 1928. március 13-án és 14-én érkeztek meg. Különös véletlen, ra is utalt, hogy a végsôkig akart harcolni: „Hitler már hatalom- hogy a 488 zarándok egyike, Soros utastársa volt Endre László ra jutásától fogva mindújra kijelentette, hogy soha nem fogja akkori gödöllôi fôszolgabíró, 1944-ben Eichmann egyik fô bûn- megadni magát, és 1945 elején errôl biztosította Luftwaffe- segéde is. A zarándokok Washington–Pittsburgh–Cleve- adjutánsát, Nicolaus von Beelow-t: »Lehet, hogy vereséget szen- land–Buffalo–Niagara–Boston körút után (szerzônk eközben te- vedünk. De akkor egy egész világot ragadunk magunkkal.«” hetett chicagói kitérôt) március 30-án szálltak újból hajóra New (Fest, Joachim: Der Untergang: Hitler und das Ende des Dritten Yorkban. Az ilyesfajta gyárlátogatások korabeli népszerûségérôl Reiches. Berlin: Alexander Fest Verlag. 2002, elôszó) A szerzônk l. Harris, Neil: Building Lives: Constructing Rites and Passages. New említette idézet – ebben vagy hasonló formában – 1942. nov. 8- Haven: Yale University Press. 1999, 94. A zarándokok csoporto- án hangzott el a müncheni Bürgerbräu-pincében, az 1923-as san is tettek gyárlátogatást: a Pittsburgh melletti, homesteadi müncheni „sörpuccs” évfordulóin hagyományosan megtartott Carnegie-acélgyárban és a buffalói autógumigyárban. Soros Tiva- Hitler-beszédek egyikében. dar 1939-ben járt újra az Egyesült Államokban, azzal a szándék- 12 Kurt von Schleicher (1882–1934), befolyásos tábornok, had- kal, hogy bécsi és berlini ingatlanait eladva javítson családja anya- ügyminiszter Franz von Papen alatt; ennek utódja, ill. Hitler gi helyzetén és kilátásain. Visszatérve Svájcban találkozott csa- elôdje a kancellári székben. Ernst Röhm (1887–1934) Hitler ládtagjaival, és komolyan megtárgyalták, hogy kivándoroljanak-e legelsô híveinek egyike volt, aki rohamcsapatok szervezésével já- Amerikába. A nemleges döntés fô oka az volt, hogy nem tudtak rult hozzá az 1933-as hatalomátvételhez szükséges hangulat meg- megállapodásra jutni a berlini ingatlanok eladásáról: Tivadar teremtéséhez. 1934-ben Hitler-ellenes összeesküvés vádjával vé- anyósa kevesellte a legjobb ajánlatot, amely a békebeli értéknek gezték ki. A náci vezetôk véres tisztogatásra használták föl az al- csupán a fele körül mozgott. kalmat: vélt vagy valóságos ellenzékieket tettek el láb alól, köztük 8 Plutarkhosz által Gnaeus Pompeius Magnus római államfér- von Schleichert is. finak (i. e. 106–48) tulajdonított mondás: „Hajózni szükséges, él- 13 Stanley Baldwin (1867–1947) brit miniszterelnök volt ni nem szükséges.” Eredeti szövegösszefügése: Pompeius e sza- 1923–1931, majd 1935–1937 között. Sokat bírálták azzal, hogy vakkal bátorította tengerészeit, hogy a heves viharnak fittyet alábecsüli a náci fenyegetést. hányva fussanak ki a kikötôbôl.

Az elsô próbálkozások

Mindenekelôtt szert kellett tennem a szüksé- ellopták a papírjaidat. Több ezer pengôt keres- ges iratokra. Számba vettem keresztény bará- hetsz. Gondold meg. taimat, eszperantista ismerôseimet, hogy kitôl Megígérte, hogy megfontolja az ajánlatot, de szerezhetnék be megfelelô papírokat. Eszembe soha nem jelentkezett. Viselkedését nem írhat- jutott egy eszperantista barátom, aki mindig tam a zsidó sors iránti érzéketlenség számlájára, pénzzavarral küzdött. Fölhívtam telefonon, hi- hiszen nagy humanista volt az illetô. Talán nem szen ez könnyebb volt, mint fölkeresni távoli la- vette a lelkére, hogy ilyen módon szerezzen kásán, márpedig én mindig az „energetikai im- pénzt, vagy megorrolt rám, mert annak idején, perativus”1 szellemében igyekeztem eljárni: tö- a Literatura Mondo szerkesztôjeként párszor rekedjünk legkisebb befektetéssel a legnagyobb meghúztam az írásait.2 eredményre. Belevágtam: Több szerencsével jártam egy másik ismerô- – Itt az alkalom a könnyû pénzszerzésre. Egy sömnél, egy baloldali újságírónál, aki szívbôl gazdag ügyfelem személyazonossági papírokat gyûlölte a németeket. Ô habozás nélkül meg- szeretne. Terád gondoltam. A kockázat semmi, ígérte, hogy átadja nekem a felesége és a saját hisz egyszerûen bejelented a rendôrségen, hogy iratait. Másnap korán reggel csörgött a telefon:

• 115 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

– Ne haragudj, hogy ilyen korán hívlak. rospozsgás, vidám fickóval. Egyik beszélgeté- Egész éjjel nem aludtam. Nem merem odaadni sünk alkalmával megemlítette, hogy ült már né- neked a papírjainkat. Te is tudod, hogy minden hány hónapot „államellenes” tevékenységért. lépésemet figyelik. Ha megtalálnák nálad az ira- Meglehet, neki sincs ínyére a rendszer, s talán taimat, senki se hinné, hogy puszta véletlenrôl szívesen lenne segítségemre. Alkalmat keres- van szó. tem, hogy találkozzam vele. Nagy nehezen ki- Rögtön átláttam, hogy nem számíthatok rá. derítettem a lakáscímét, és elkezdtem korán Ha netán mégis átadná az iratait, nyugtalansá- reggel a háza körül ôgyelegni, hogy „véletlenül” gában bármikor visszakérhetne mindent. A bá- összefussunk. Egy reggel végre egymásba is torság megfoghatatlan tulajdonság: valaki vagy botlottunk. Mindketten megörültünk a találko- bátor, vagy nem az. Ha gyáva ember próbál zásnak. A szokásos köszönés és udvariaskodás meg hôsködni, az mindig balul sül el. Így hát azt után rákérdeztem: mondtam barátomnak, hogy ilyen körülmények – Nem tudna segíteni nekem egy zsidó ügyben? között jobb, ha megtartja a papírjait, és megkö- – Hogyan tudnék én segíteni? – lepôdött meg. szöntem a jóindulatát. Mivel tisztelem azokat, – Hát úgy, ha hajlandó volna átadni a szemé- akik bátran bevallják gyávaságukat, eszembe lyi iratait. sem jutott, hogy szemrehányást tegyek. De ô Mint a minap eszperantista barátomnak, most egyre csak mentegetôzött, elmondta, mennyire neki is elmagyaráztam, hogy a dolog szinte sem- sajnálja, hogy nem segíthet bajba került embe- milyen kockázattal nem jár. reken – a végén még nekem kellett megvigasz- – Jaj, doktor úr, hagyjon engem, én már egy- talnom gyávaságáért.3 szer megégettem magam! Elsô kudarcaimat elkönyvelve most távolabbi Barátságban köszöntünk el egymástól. Nem ismerôseimnél kezdtem próbálkozni. Eszembe kételkedtem benne, hogy becsületes, jószívû jutott egy mosolygós, rokonszenves kémény- ember. Mégis rossz szájízzel váltam el tôle. seprô, aki havonta behozta az irodámba a keze- Múltak a napok, s én semmit nem tudtam föl- lésemben lévô bérházak kéménytisztítási szám- mutatni. Feleségem egyre szemrehányóbban te- láját. Mindig szívesen diskuráltam el ezzel a pi- kintett rám, amikor esténként beszámoltam ott- hon a dolgok állásáról. Szomorúan állapítottam Gyuri Angliában, még nem diákként, 1947 meg, hogy nejem és gyermekeim túlzottan bíz- nak az én befolyásomban, s lustaságom és nem- törôdömségem számlájára írják, hogy nem tör- ténik semmi. Nem mondták ki, de éreztem, hogy így gondolják. Mind fullasztóbb lett a légkör. Egyre több hí- resztelés szólt rablásokról, kínzásokról, eltûné- sekrôl. Nem vált be az a reményem, hogy Hor- thy kormányzó a magyar állam önállóságának legalább a látszatát megpróbálja fönntartani. A román és finn események4 láttán úgy véltem, hogy a németek számára a zsidókérdés a látszat ellenére is másodrendû fontosságú, s lesznek még engedékenyebbek is, ha rákényszerülnek. Azt hittem, hogy ha Horthy a zsidók deportálá- sa miatt – akik mégiscsak magyar állampolgá- rok – kilátásba helyezi a lemondását, akkor a németek nem erôsködnek tovább. De Horthy- ban föl sem merült a lemondás gondolata. Most nem izgatta az állam önállósága. Horthy az a fajta „kemény” ember volt, aki nyugodt idôben – bizonyos korlátok között – teszi a kötelessé- gét, ám vészterhes helyzetben nem vállalja a döntés ódiumát. Mások még nálam is elítélôbb véleménnyel vannak róla.

• 116 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

Horthy számára minden zsidó vogelfrei lett. Késôbb azonban a zsúfolt villamoson fiam Eddig soha nem gondoltam bele, milyen bor- akaratlanul útját állta egy felszállónak.7 zasztó jelentéssel bír ez a szép szó: „szabad, – Mért állod el a helyet, malacpofa? – ripako- mint a madár”.5 De miféle szabadsága van a ma- dott rá az ismeretlen. dárnak? Mindenki lelôheti, elpusztíthatja. Nem Sietve megnyugtattam a fiam: védi törvény. Olyat még nem hallottam, hogy – Ne zavartasd magad. Ne foglalkozz olya- egy madár panaszt tett volna. Most nekünk is nokkal, akik nem tudnak viselkedni. ilyen sorsot szántak – illetve még rosszabbat, Fiam azonban erôsködött, hogy a megjegyzés mert mi repülni sem tudtunk. nem is rá vonatkozik, hanem énrám! Két héttel azután, hogy bejöttek a németek, – Hiszen ha én malac vagyok, akkor micsoda 1944. április 5-én már meg is jelent rendeletben, az apám? – vigyorgott. hogy a zsidók kötelesek sárga csillaggal megkü- Elvitatkoztunk rajta, hogy kit sért inkább a lönböztetni magukat. Zsidó nem járhat többé „malacpofa” szó: az utódot-e vagy a nemzô- nyilvános helyre: parkba, étterembe, uszodába. atyát? Általában véve mégis elégedettek vol- Zsidónak nem lehet keresztény alkalmazottja tunk az emberek viselkedésével, és jókedvünk- vagy cselédje. Zsidónak még a nyilvános telefo- ben gyalog mentünk hazáig. nok használata is tilos. Ha egy zsidó nem tartja Egy másik reggeli sétám alkalmával régi bará- be a rendelkezéseket, deportálják. Ez új volt ne- tomba, Soldba ütköztem, akivel a régi szép künk, senki nem tudta, miféle számûzetést ta- idôkben a Ritz vagy a Hungária halljában szok- kar ez a szó. A legsötétebb lehetôségek között tuk együtt inni az ötórai teát. Sold épp olyan csaponghatott a képzelet.6 szenvedélyes táncos volt, amilyen megrögzött Sárga csillag nélkül veszélyes volt az utcára nézô voltam én. Amikor beszámoltam neki menni. Munkaidôben még sárga csillaggal is gondjaimról és terveimrôl, válaszából rögtön kockázatos volt, mert akit igazoltatáskor elkap- rájöttem, hogy megtaláltam történetem hôsét. tak, azt munkanélküliként deportálták. A leg- – Bízd csak ide, nekem ez gyerekjáték. Van- biztonságosabbak – ha még szó lehetett bizton- nak keresztény barátnôim, jó pár táncpartne- ságról – a reggeli órák voltak, hat és kilenc kö- rem szívesen segít bármiben. zött. Hogy miért? A gyárakban és üzemekben Tüstént megrendeltem nála hatféle iratot: szü- hajnalban kezdôdött a mûszak. Az irodák ki- letési és anyakönyvi kivonatot, és ugyanezt a lenc órakor nyitottak. Aki sárgacsillagos ilyen- szülôk vonatkozásában. Másnap a megbeszélt kor az utcán volt, arról azt lehetett gondolni, idôpontban meghozta lakásomra a papírokat, és hogy munkába megy. Nekem már le kellett ad- potom összeget, hatszáz pengôt (akkoriban 20 nom az ügyvédi papírjaimat, a kulcsaimat és a dollár) kért értük. Amikor késôbb tüzetesen át- pecsétjeimet a kijelölt keresztény ügyvivônek, néztem az iratokat, láttam, hogy életkor szerint úgyhogy voltaképp már munkanélküli voltam. mindegyik megfelel, de foglalkozására nézve a Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fia- Soros Tivadar és Erzsébet a Lupa-szigeti] nyaralójuk elôtt mat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsér- tésérôl. A villamoson az emberek kissé komo- rabb képet vágtak, mint máskor – de talán egy- szerûen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek fér- fiak, nôk és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön. Csak egy utastól hallot- tam sértô megjegyzést: – Né, arról a szôke kölökrôl meg nem mond- tam volna, hogy zsidógyerek! Inkább tréfás, mint sértô szándékot hallottam ki a megjegyzésébôl. Szinte még örültem is ne- ki, tekintve, hogy milyen terveim voltak a csalá- dommal.

• 117 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

férfi kántortanító. Gyermekként falun éltem, beszerzése, a szöveg kiszedése rendkívüli mun- így jól tudtam, hogy a kántortanító nemcsak ta- ka. Meg kell jegyeznem, hogy nyomdatechnikai nít, hanem a templomban is énekel. nehézségek miatt az eredeti okmányon lévô Nem fûlött a fogam a dologhoz, nem tudtam dombormûvû körpecsét helyett csak szimpla eldönteni, tanuljak-e be néhány éneket vagy in- pecsétet tudok szállítani. kább a megnémult kántor szerepét adjam. Még sohasem láttam vitézi oklevelet, se dom- Amikor alaposabban elbeszélgettünk, kide- bormûvû körpecséttel, se anélkül. Egy csöppet rült, hogy Sold barátom igazi kincsesbánya, sem vágytam ilyenre, mert rossz tapasztalataim mert tud szerezni kitöltetlen, pecsétes be- és ki- voltak az ilyesféle dokumentumokkal. jelentô ûrlapokat is. Magyarországon az volt az A magyar kommunista rendszer összeomlása elôírás, hogy minden lakóhelyváltozást be kell idején orosz hadifogságban voltam, és még jól jelenteni a rendôrségen. Az új lakhelyre csak emlékeztem rá, mi történt 1920-ban Irkutszk- akkor lehetett bejelentkezni, ha az illetônek már ban: Kolcsak, a fehérek generálisa egész Szibé- kezében volt a pecsétes papiros arról, hogy el- riát mozgósította, hogy föltartóztassa a fenyege- hagyta elôzô lakóhelyét. A hamis személyi ira- tôen közeledô Vörös Hadsereget. Néhány ir- tokhoz hamis kijelentôkön át vezetett az út. Így kutszki zsidó mindenáron ki akart bújni a had- aztán kapva kaptam a ritka alkalmon: kötelesség alól. Katonáskodni nem szerettek, a – Hozzál nekem száz darab kijelentôt! két rossz közül pedig amúgy is a vörösöket talál- – Száz túl sok, annyit nem tudok hozni. ták kevésbé ellenszenvesnek. Nem sajnálták a – Nem értem, miért lenne sok. Ha az ismerô- pénzt, hogy fölvétessék magukat a fehérek kém- söd a rendôrségen titokban magához tudja ven- elhárító részlegének névsorára, hiszen ilyen iga- ni a pecsétet, akkor a pecsételés már igazán zolvány birtokában nem lehetett hadra fogni semmiség. ôket. No de mi történt? A Vörös Hadsereg meg- Heves gyôzködésem közben pecsétnyomko- verte a fehéreket. Kezükbe került a kémelhárító dást utánzó mozdulatokkal csapkodtam az asz- részleg névsora. A listán rajta voltak a zsidók is. talt. A bolsevikok ezeket az ügynököket tekintették – Lehetetlen – makacsolta meg magát. legádázabb ellenségüknek. Hiába érveltek a sze- – Sok ismerôsöm van, hozzál legalább nyolc- rencsétlen zsidók, hogy ôk nem kémkedtek, vanat. csak névleg szerepeltek a listán. Nem volt ke- A fejét rázta. gyelem. Mind egy szálig kivégezték, vagy ahogy – Hozzál hatvanat. az oroszok mondják, „likvidálták” ôket. (A bol- Fejrázás. sevikok nem kedvelték a rút „kivégzés” szót.) – Akkor negyvenet, vagy ahányat tudsz – ad- Nejem, akit nem zavartak ilyen emlékek, azt tam be a derekam. javasolta, szóljak a vitézi oklevélrôl a Barabás Csupán öt darabot hozott, és egyenként csak testvéreknek. Ezek a fivérek – nejem rokonai – öt pengôt kért – jóformán ingyen adta. Megint kértem, hozzon még – megint a fejét rázta. Más Budapest, háborús sebhelyek Fotó: javaslatot tett. Van egy nyomdász barátja, an- nak révén tudna szerezni vitézi oklevelet. Hogy ez mi volt? A Vitézi Rendet, ezt az an- tikommunista szervezetet Horthy az elsô világ- háború után, Kun Béla kommunista rendszeré- nek bukása nyomán hozta létre, hogy ezzel is megjutalmazza az ôt a hatalomba segítô jobbol- dali elemeket. A jobbra húzó parlament támo- gatásával alapította meg a modern korban egye- dülálló, a középkori céhekre hajazó Vitézi Ren- det. A vitézzé avatás olyan ünnepélyes szertar- tás volt, mint a középkorban a lovaggá ütés. Zsidó természetesen nem kerülhetett be ebbe a fölsô kasztok számára fenntartott testületbe.8 – A tagságot igazoló oklevelet különleges pa- pírra nyomják – magyarázta barátom. – A papír

• 118 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

már régebben kitértek, és dúsgazdag gyáros lé- Semmi okom nem volt rá, hogy gorombás- tükre valódi fôrendek módjára éltek. Ôket biz- kodjam a telefonálóval. De valami elfojtott düh tosan érdekelné egy vitézi oklevél. élt bennem azok ellen, akik magas pozíciójuk- Feleségemnek igaza volt. A fiatalabbik Bara- ban részben felelôsek voltak mindazért, ami ha- bás testvér elôtt hangsúlyoztam, hogy az okleve- zámban történt. A fûtési szezon már úgyis a vé- lek tökéletlenek, mert hiányzik róluk a körpe- ge felé járt, és ha csak egy szóval is megígérem csét. Téli doktor úrnak, hogy utánanézek a kérésé- – Annyi baj legyen. Az a lényeg, hogy le- nek, annyiban maradt volna a dolog. Ám én gyen valami fegyver a kezünkben, illetve a kiadtam az útját. Téli dühbe gurult éles hangvé- zsebünkben. telemtôl, és följelentett a rendôrségen. Normális 10 000 pengôt helyezett kilátásba, ha mind- körülmények között ilyesmibôl nem lehetett kettôjüknek szerzek egy-egy oklevelet. Jól is- volna rendôrségi ügy. Csakhogy a körülmények mertem a két testvért: szorgalmas, tehetséges, nem voltak normálisak. ám roppant takarékos emberek voltak, a foguk- Hamarosan engem és a házmestert is beidéz- hoz verték a garast. Nagyon tarthattak a jövô- tek a rendôrségre. Feleségem megdöbbent, tôl, ha annyira megváltoztak, hogy ekkora holtra váltan könyörgött, hogy ne menjek be, összeget voltak készek áldozni egy kétes értékû, küldjek magam helyett egy árja ügyvédet, mert sôt talán értéktelen iratért. Még nagyobb lett a az a hír járja, hogy aki zsidó bemegy a rendôr- meglepetésem, amikor meghallottam, hogy Sold ségre, azt rögtön deportálják. Hogy van-e 1000 pengôt kér a papírokért. Rögtön megren- alapja ennek a pletykának, azt éppen azért nem deltem a hamisítványokat, és alig vártam, hogy lehetett tudni, mert a híresztelések miatt zsidók értesíthessem ügyfeleimet az elkészültükrôl. nem szívesen jártak a rendôrségre. Nejem meg- Barabás maga jött föl az iratokért a lakásomra. nyugtatására azt találtam ki, hogy ez a híreszte- Most hökkentem csak meg igazán. Két köteg lés csak a fôkapitányságra vonatkozik, arra a bankót, összesen 20 000 pengôt tett le az asztal- kerületi rendôrôrsre, ahová engem idéztek be, ra. Úgy meglepôdtem, hogy az egyik köteget már csak azért sem, mert helyük sincs, hogy rögtön visszaadtam neki. Elmagyarázta, hogy benn tartsanak. Valójában az önbecsülésem azt hitte, a papírok egyenként kerülnek 10 000 maradványainak tartoztam azzal, hogy magam pengôbe. 19 000 pengô helyett így csak 9000-et nézzek szembe a veszéllyel. kerestem, de ez is jó darabig fedezte a megélhe- Velem jött a házmester is. Elôször engem hív- tésünket. Hónapokig szó szerint ebbôl a várat- tak be, a házmestert közben az elôszobában vá- lan bevételbôl éltünk, hiszen más jövedelmem rakoztatták. Bárhogy is izgultam, igyekeztem már nem volt. elleplezni bensôm feszültségét. Amikor a kihall- Ügyvédi gyakorlatomat, mint minden zsidó- gatószobába léptem, Téli doktor már ott volt; nak, nekem is be kellett szüntetnem. Az ingat- nyilván megbeszélte az ôrsparancsnokkal, ho- lankezelést viszont csodálatos módon egyelôre gyan kell kezelni az ügyet. Az idôs, magas ran- elfelejtették betiltani, így néhány hétig még in- gú rendôrtiszt színtelen hangon szólalt meg: gatlankezelô maradhattam. – Meg vagyok gyôzôdve, hogy nem az ügyvéd Az egyik házamban a hat emeletbôl a felsô úron kell számon kérnünk a fûtést. Az ostoba hármat egy nagyvállalat, a csepeli vámszabad házmester tehet az egészrôl, mert nem akkor és kikötô bérelte az irodáinak. Egy nap rám telefo- nem úgy fût, ahogy kellene. nált az igazgató, maga is ügyvéd, sôt parlamen- Békülékeny hangvétele ellenére valami belsô ti képviselô: kényszert éreztem, hogy ne hagyjam tévútra – Kedves kolléga, miért nem fûtik az irodá- vinni az ügyet. kat? – Közölnöm kell, hogy a házmester munkájá- – A helyiségeket az elôírások szerint fûtik. A ra nem lehet panasz. Én magam rendeltem el, legutóbbi rendelet azt írja elô, hogy tüzelôhiány hogy takarékosan fûtsön. miatt csak 16 fokra szabad felfûteni a szobákat. Elmagyaráztam, hogy az épületben az ott – Kérem, utasítsa ôket, hogy fûtsenek jobban! dolgozókon kívül negyven állandó lakó is van, – Én senki kedvéért nem szegem meg az és a tüzelôkorlátozás miatt lehetetlen éjjel-nap- elôírásokat. pal fûteni. – Maga úgy beszél, mintha már itt volnának Ekkor a tiszt behívta a házmestert is. Egysze- az angolok! riben hangot váltott. Az évtizedek során hozzá-

• 119 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

szokott, hogy megfélemlítse az embereket. tént rájött, hogy csakugyan segíthet nekem. – Figyelmeztetem: ha nem fût rendesen, le- Úgy éreztem, hogy nyugodtan élhetek ôszinte csukatom! ajánlatával. – Engedelmével, én rendesen fûtök – szabad- – Ha komolyan beszél, nekem most valóban kozott a házmester. – Soros úr már biztos elma- kapóra jön a segítsége. gyarázta, hogy nincs elég szenünk a huszon- Balázs arcáról nem sokat lehetett leolvasni, de négy órás fûtéshez. habozás nélkül így felelt: – Ne jártassa a száját! Fûtsön jobban! Leléphet! – Én és a feleségem mindent megteszünk, Azzal a rendôrtiszt hozzám fordult, és udva- amit a doktor úr kíván. Maga már épp eleget riasan megköszönte, hogy befáradtam. tett eddig miértünk. Együtt léptünk ki a házmesterrel az utcára. Balázs pár évvel fiatalabb volt nálam, de a fe- Én föllélegeztem, hogy nem tartottak benn. lesége egyidôs az enyémmel. Egyetlen fia9 jófor- Társamban forrt a méreg az igazságtalan szem- mán egy napon született az én nagyobbik gye- rehányás miatt. A napsütötte Duna-parton lép- rekemmel. Jó barátságban is volt a két fiú. El- kedtünk. Végül én törtem meg a csendet: meséltem Balázsnak a tervemet, hogy hamis – Látja, milyen nyájasan, egyenrangú félként név alatt fogunk élni, és megkérdeztem, átadná- bánt velem a rendôrtiszt meg a képviselô, pedig e nekem a családja iratait. Vele mentem a laká- zsidó vagyok, míg magával, aki keresztény, de sára, ahol rögtön elôkeresett minden létezô ira- „csak” házmester, gorombák voltak, mint a tot és igazolványt. Lediktálta azokat az adato- pokróc. kat is, amelyek a hiányzó iratokhoz kellhettek. Könnyen lemérhettem az arcán a szavaim ha- Késôbb igényeltem is két iratot. Végre fölléle- tását. gezhettem kissé: valódi papírjaink lettek! Neki- – Nagyon kedves, doktor úr, hogy így megvédett. láthattam tervem megvalósításának. Többek – Sajnálom, hogy nem érhettem el többet, de között minden lehetséges dokumentummal el- zsidó létemre nagyon észnél kell lennem. Em- láttam feleségemet és fiaimat. Az átvett igazol- lékszik? Már tíz éve, hogy ingyen megkapta tô- ványok helyébe Balázs számára tüstént újakat lem a házmesteri állást. Maga is tudja, hogy ak- igényeltem a jegyzônél.10 koriban 5000 pengôt is elkérhettem volna ezért Ugyanaznap történt egy másik szerencsés for- az állásért. dulat is. Följött hozzám egy fiatalember Nyír- Ez utóbbi megjegyzésem egyes budapesti in- egyházáról. Az öcsém küldte egy köteg irattal. gatlankezelôk gyakorlatára vonatkozott, akik Az iratok apám egy volt alkalmazottjától szár- pénzért hirdettek meg üres házmesteri álláso- maztak, aki korra és testmagasságra nagyjából kat. Nekem nem volt ínyemre az ilyen kereset, megegyezett velem. A papírok között még kato- mert nem szívesen lettem volna lekötelezve egy nakönyv is akadt. Jól emlékeztem tulajdonosuk házmesternek a tôle kapott összeg miatt. Ami- arcára, mert gyerekkorunkban egy osztályba kor Balázs jelentkezett az állásra, azért vettem jártunk. Öcsém azt akarta, hogy a fölküldött ira- föl, mert megtetszett a fizimiskája. Közölte, tokkal utazzam le hozzá, hiszen egy vidéki vá- hogy nehezen tudná fölhajtani a szükséges roskában kevésbé van szem elôtt az ember. pénzt, mire azt feleltem, hogy az állást anélkül Honnan is sejthette volna, hogy náluk néhány is megkaphatja. nap múlva gettóba zárják, majd Auschwitzba – Azért választottam magát, mert maga is, a deportálják a zsidókat, köztük ôt magát is? családja is szimpatikusak. Az iratokat hozó férfi vállalkozó szellemû em- Bizony, már tíz éve ennek, de Balázs ma is bernek tûnt, látszott, hogy bármibe belevágna, éppolyan fess és jókedvû, mint mindig, és meg- ami pénzt hozhat a konyhára. Beszélgetésünkbe bízhatóan látja el a munkáját. Így szóltam hozzá: beleszôttem, hogy nem leszek szûkmarkú azok- – Mi ennyi idô alatt jól kiismertük egymást. kal, akik segítenek nehéz helyzetemben. Azon- Maga is látja, hogyan bánnak a zsidókkal. De nal fölajánlotta, hogy átmenetileg akár én, akár ez az ôrület nem tarthat örökké. feleségem, sôt mindketten hozzáköltözhetünk. – Szégyen, hogy így bánnak a zsidókkal. Ha Csupa szolgálatkészség volt ez a vadidegen em- bármiben a doktor úr segítségére lehetek, rám ber. Fölírtam a nevét és a címét. Figyelmeztetett, számíthat. hogy csak hétvégén van otthon a családjánál, Láttam rajta, hogy ôszintén beszél. Percig mert hét közben vidéken ügynököl. Elköszön- sem gondolkozott az ígéretén, de láthatóan tüs- tünk egymástól. Távozása után még egyszer át-

• 120 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

néztem a küldött iratokat és a katonakönyvet. Elsôrendû papír volt mindegyik. Így lett belô- lem Szabó Elek. Úgy döntöttem, bajuszt nö- vesztek. Nagyjából tehát mindnyájan el voltunk látva személyazonossági iratokkal. Most azt kellett eldöntenünk, melyikünk mikor és hogyan tûn- jön el. Én úgy véltem, nem volna okos dolog, ha a család együtt maradna. Jobb, ha különvá- lunk, és mindenki önállóan él. Ha együtt mara- dunk, nagyobb a valószínûsége, hogy lebu- kunk. A különválás több esélyt kínál a túlélésre. Legsürgôsebben a tizennyolc éves fiam dolgát kellett elintézni, mert ô bármely pillanatban [Soros] Tivadar és Erzsébet [Lupa-szigeti] nyaralójuk SAS-behívót kaphatott: a zsidók nem feleltek környékén Pali disszidálása után, 1949 meg katonának, de arra azért jók voltak, hogy katonai irányítás alatt munkaszolgálatra hívják Csakhogy egyedül unalmas a pinceélet. Ha be ôket.11 A közvélemény úgy tartotta, hogy a agglegény volnék, kereshetném egy csinos, bá- hadsereg az egyetlen olyan intézmény, amely jos hölgy társaságát is, ám házasemberként ez- nem fogja hagyni, hogy deportálják a tagjait, zel a lehetôséggel nem számolhattam. még a zsidó munkaszolgálatosokat sem. Inkább Ozma Lajost, a híres építészt és lakbe- El kellett döntenünk: vonuljon-e be a fiam rendezôt12 választottam lakótársamul. Ozma vagy sem? széles látókörû, olvasott, sokat látott ember volt, A keresztény papírjai már rendben voltak. Ha idôsebb nálam. Már kopaszodott; tömött fekete nem vonul be, keresztény diákként folytathatja bajszával, sárgás bôrével, mongolos vágású sze- az életét. Idejét jórészt könyvtárakban tölthet- mével jobban hasonlított kínai mandarinra, mint né. Így kerülné a feltûnést, annál is inkább, pesti zsidóra – vagy csak én láttam így. Jó ba- mert délelôtt kevesen járnak könyvtárba. rátságban voltunk a családjával is. Okos felesé- Magam inkább azt terveztem, hogy egy uszo- ge, két bájos lánya volt. Ki tudja, miért, a két dával és minden más kényelemmel ellátott szál- lány közül nekem a kisebbik, a kiszámíthatatla- lodába költözöm, ahonnan alig kellene kiten- nul temperamentumos Zsuzsi tetszett jobban. nem a lábam. A Lukács fürdôre vagy a Gellért Egy ilyen nagy mûveltségû ember társaságá- szállóra gondoltam, mert ezekben minden egy ban, könyvekkel fölszerelve nem is lesz nehéz helyen van, még sportolni is lehet. kivárni a hitlerizmus bukását. Ellátásunkról a Feleségem, akit érdemeimen fölül izgatott házmester és a felesége gondoskodik majd. Há- csekélységem sorsa, erélyesen ellenezte az ötle- rom jó vendéglô is van a közelben: a nagy múl- tet. Ahol sokan vannak, ott sok a kíváncsi szem- tú Kriszt, meg a Bristol és a Carlton szállodák13 pár is, nagyobb az esély, hogy fölismernek, ne- modern éttermei. Mindennap máshonnan ho- tán följelentenek. Teljesen el kell tûnnöm az zathatjuk az ételt – így változatosabb, és nem is emberek szeme elôl. tûnik fel annyira. Új tervet eszeltünk ki. Megbeszéltem a tervemet Lajossal, és ô min- Az ingatlan kezelôjeként jól ismertem egy Es- denbe lelkesen beleegyezett. Rögtön megbíz- kü téri ház alaprajzát. A házmesterben és csa- tam, hogy építészként tegye a lehetô legkényel- ládjában megbízhattam, hisz ôk adták nekem az mesebbé és -biztonságosabbá a búvóhelyünket. irataikat. A ház földszintjén, közvetlenül a légó- Gondoskodjon a megfelelô szellôzésrôl és vilá- pince bejárata mellett volt egy apró, ablaktalan gításról, de arról is, hogy ne szûrôdjön ki fény, helyiség, ahol bútorokat tároltak. Ha ezt átépít- ami elárulná, hogy a félreesô kamrában lakik tetem, kényelmesen berendezett búvóhelyen valaki. A folyóvízrôl és a vécérôl sem feledkez- várhatom ki a hitlerizmus közeli végét. A Du- tünk meg. A házmester szobájából elektromos na-parti ház fekvése kitûnô, egy ugrás a Rudas vészjel mehetett a kamrába. Megegyezés szerint fürdô, ahol a reggeli órákban úszhatom is. Így a minél nagyobb a baj, annál hosszabban búg a napi testedzésemrôl sem kell lemondanom. Éjjel riasztó. Veszély esetén pár pillanat alatt elérhet- meg sétálhatok az elsötétített Duna-parton. jük az óvóhelyet, ahol egy gombnyomással egy

• 121 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

hatalmas vasajtó mögé zárkózhatunk. Az óvó- minden robbanásnál úgy éreztük, hogy tüstént helyrôl egy másik utcára volt kijárás, itt is zár- összedôl a ház. De félelmem ellenére is örültem ható vasajtóval. Amennyire elôre lehet látni, itt minden újabb bombázásnak, és igyekeztem úgy nem kaphatnak el üldözôk. Katonai szóhaszná- intézni, hogy a légitámadások idejét jó óvóhe- lattal: az elgondolás taktikai és stratégiai szem- lyen, kellemes társaságban töltsem el. pontból egyaránt tökéletesnek tûnt. Mindent Az életünk – és általában véve a majd egymil- kényelmesen kigondolhattunk, és a pénz ekkor liónyi magyar zsidóság élete – nem ezeken a nem játszott nagy szerepet. Tervünkön meglát- bombázásokon múlott, hanem azon, hogyan dôl szott, hogy gyerekkorunkban mindketten fal- el az orosz és a német seregek versenyfutása. tuk a Verne-könyveket. Ha a németeket gyorsan lezavarják a Kárpátok Csak szegény anyósom – ô is ebben a házban ormairól, akkor Hitlernek és csatlósainak nem lakott – nem értette, mire jó háborús idôben ez marad idejük, hogy végbevigyék kiirtásunk az átépítés. Ôt is biztonságba kellett helyezni tervét.17 Ezért feszült figyelemmel követtem valahogy. Elmagyaráztam neki, hogy mi a hely- minden egyes orosz csapatmozdulatot, napjá- zet, milyen veszély fenyeget. Nem hitt nekem. ban többször is meghallgatva a BBC híradá- – Nem ölhetnek meg ártatlan embereket – sát. Most százezrek élete múlott egy gyors át- makacskodott. törésen. – Gondoljon bele, mama. Lakott magánál két szép rokon kislány, és nyomuk veszett. Hiába ANGOLBÓL ÉS ESZPERANTÓBÓL FORDÍTOTTA: volt minden keresés, máig sem találtak rájuk, és ERTL ISTVÁN nem adtak semmi életjelet. – Dolgozni vitték ôket, azért nem írhatnak. A fenti részletek Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Zoltán bátyád is elôkerült. Az nem lehet, hogy Magyarországon címû, most megjelent könyvébôl ártatlanokat öljenek meg, ez még a Bibliában is való. Trezor Kiadó, Budapest, 2002. benne van. Valóban nem lehet. Hiába történt minden. Hiába vagyok tisztában a tényekkel. Néha még JEGYZETEK ma is hatalmába kerít egy furcsa érzés, mely 1 Az ún. „energetikai imperativus” Wilhelm Ostwald német ké- nem engedi, hogy elhiggyem a történteket. mikus etikai normája volt: ne pocsékoljunk semmilyen energiát! Április elején14 érték elôször légitámadások 2 Szerzônk a Literatura Mondo c. irodalmi folyóirat alapítója és 1922–1924 között a fôszerkesztôje volt. Hogy ki volt az itt emlí- Budapestet, a város déli részét. Attól kezdve tett eszperantista, azt ma már aligha lehet megállapítani. mindennap, éjjel-nappal jöttek a brit és ameri- 3 Ebben a bekezdésben és a fejezet több más pontján olyan kai gépek, hogy ipari célpontokat bombázza- részletek is szerepelnek, amelyeket csak a Bogyó-féle szöveg tar- 15 talmaz. nak. A néphit úgy tartotta, hogy a bombázás- 4 A szovjet seregek 1944-es elôrenyomulásuk során augusztus- sal a zsidók sanyargatását akarják megtorolni, ban teljesen elfoglalták Romániát, és szeptemberben Finnország és hogy mindaddig folytatják, amíg a gyilkos is kapitulált. Sok megfigyelô már Magyarország 1944. márciusi 16 megszállása elôtt is elkerülhetetlennek tartotta Románia és politikusok abba nem hagyják a zsidóüldözést. Finnország elestét – kivéve, ha a németeknek a háború politikai A bombatámadásokkal új helyzet állt elô. Fel- kontextusában sikerült volna elérniük módosulást. borult az élet mindennapi rendje. A kórházak 5 A szó elsôdleges, jogtörténeti jelentése éppen ez: „törvényen kívüli, szabadon üldözhetô”. megteltek sebesültekkel, a kibombázottakat új 6 A sárga csillagot bevezetô rendeletet március 31-én tették lakhelyre kellett költöztetni. Ezért aztán a rend- közzé, és április 5-én lépett életbe. Macartney (Macartney, C. A.: ôrségen olyan sok volt az új lakcímbejelentés, A History of Hungary 1929–1945. Vol. 2. New York: Praeger. 1957. 278) „a nürnbergi törvények meglehetôsen szolgai utánzatainak” hogy nem sokat foglalkoztak hamis néven beje- nevezi a különbözô rendelkezéseket. Ezek azért születtek minisz- lentkezô zsidókkal. teri rendeletek és nem a parlament által jóváhagyott törvények Különös, hogy én és sorstársaim nem tartot- formájában, mert Horthy megmondta, hogy nem ír alá zsidóelle- nes törvényeket. Macartney írja: „Hatéves kortól kezdve minden- tunk a légitámadásoktól, pedig a bombázás nem kinek sárga Dávid-csillagot kellett hordania a mellén. A zsidók volt gyerekjáték. Ezt magam is megtapasztal- nem viselhettek többé semmilyen városi vagy egyéb közhivatalt, tam. Az elsô bombázás idején éppen vendégség- és nem kaphattak iparûzési, pl. gyógyszerészi engedélyt. Megtil- tották, hogy tanári állást vállaljanak (a külön zsidó iskolák kivé- ben voltam valahol. Elég nagy társaság gyûlt telével), hogy ügyvédként, színészként, kiadóként, újságíróként össze, s hogy sokaságunk ne keltsen föltûnést, dolgozzanak, kivéve két tisztán zsidó lapot (a többi zsidó újságot azt javasoltam, ne menjünk le az óvóhelyre, ma- már megszüntették). Mivel azonban orvosokban hiány volt, ôk júniusig még folytathatták a praxisukat, s csak azután kellett a radjunk inkább a lakásban. Kellemetlen volt zsidó páciensekre szorítkozniuk. A zsidókat kizárták a tôzsdékrôl hallgatni az egyre közelebbi becsapódásokat, és a közlekedésbôl. Zsidók többé nem igazgathattak kereskedôcé-

• 122 • • Soros Tivadar • ÁLARCBAN

get. Azt is bejelentették, hogy a zsidókat hamarosan kizárják a jaira. Kozma 1941-ben Ludwig Kozma néven jelentette meg Das bankszektorból, a Magyar Munkáltatók Szövetségébôl, és gya- Neue Haus c. könyvét Zürichben, a Girsberger kiadónál. (Ld. korlatilag minden hasznot hozó tevékenység folytatásából.” Frojimovics, 1995, 396-397. és 489. a budai zsinagógáról, Macartney hozzáteszi (i. m. 279), hogy mindez „csak elôjátéka 558–563. az Üvegházról és 136., 640. a Lajtával való együttmûkö- volt valami sokkal rosszabbnak”, ti. a gettóba zárásnak és a de- désrôl). portálásnak. 13 Mindkét szálloda elpusztult a háborúban. 7 Az eszperantó eredetiben a szerzô két történetet gyúr egybe. 14 Április 3-án. Bogyó több részlettel szolgál, ezeket beledolgoztuk a szövegbe. 15 „Addig a Dél-Olaszországban állomásozó brit és amerikai re- 8 Ignotus (Ignotus, Paul: Hungary: Nations of the Modern World. pülôk nagyjából háborítatlanul átrepülhettek Magyarország fö- New York/Washington: Praeger. 1972. 155) szerint a vörös re- lött; viszonzásul nem bombázták az országot. Most ennek is vége zsim bukása után a Vitézi Rendet azzal a céllal hozták létre, hogy szakadt. A brit és az amerikai repülôgépek április elején elôször egyfajta „új kisnemességet” teremtsenek. Célja volt, hogy megju- dobtak bombákat Budapest külsô, ipari övezetére.” (Lukacs, talmazza „azokat, akik különösen kitûntek a háborúban, az ellen- John: A történelmi Hitler, Európa, 1999, 232. o.) forradalomban vagy más hazafias tettek révén”. „A Vitézi Rend 16 A Bogyó-féle fordítás és az eszperantó szöveg itt másra helye- tagjai elidegeníthetetlen földbirtokot kaptak: a kisemberek akko- zi a hangsúlyt. Mi az utóbbit vettük át, amelynél a Bogyó-féle vál- rát, amekkorából egy parasztcsalád megélhetett, a tisztek viszont tozat keményebben fogalmaz: „Az emberek a légitámadásokért a négyszer-ötször annyit.” A birtokot a legidôsebb fiú örökölhette. zsidókat okolták: ez még ésszerû feltevésnek is tûnhetett, ha te- „Horthy büszkén emlegette, hogy ebbe a rendbe soha nem vettek kintetbe vesszük, hogy mi mindent hallottak a nemzetközi zsidó föl zsidó származású magyart, bármilyen hazafias volt is egyéb- összeesküvésrôl.” Talán voltak olyan keresztény budapestiek, ként, mert a Rendnek nemcsak a morális, hanem a faji tisztaságát akik elhitték, hogy a zsidóüldözés leállítása után a szövetségesek is meg akarta ôrizni.” beszüntetnék a város bombázását, de a többség – ha ugyan volt 9 Bogyó leánygyermeket is említ. többségi vélemény – valószínûleg csak annyit gondolt, hogy a zsi- 10 Ez a történet több helyen eltér az eszperantó eredetiben, ill. dók valamiképp felelôsek a légitámadásokért. Budapesti zsidó a Bogyó-féle szövegben. Mi itt legtöbbször Bogyót követjük. gyemekkoráról írt szép, szomorú emlékezésében Magda Denes is 11 Walters (Walters, E. Garrison: The Other Europe: Eastern beszámol róla: nyilasok azzal vádolták a családját, hogy éjjel mor- Europe to 1945. Syracuse NY: Syracuse University Press. 1988. zejeleket adnak le a repülôknek (Denes, Magda: Castles Burning: 289) leírja, milyen körülmények között sínylôdtek a zsidó munka- A Child’s Life in War. New York: Norton. 1997. 55–57). Bierman szolgálatosok a keleti fronton: „Igaz, hogy a frontvonalak mögött (Bierman, John: Righteous Gentile: The Story of Raoul Wallenberg. szolgáltak, de a hideg, a hiányos táplálkozás, a tüzérségi és légitá- London/New York: Penguin. 1995, 62. Korábbi kiadásának ma- madások, sôt a partizánok betörései sok áldozatot szedtek közü- gyar fordítása: Raoul Wallenberg. ABC, 1985) idéz a Zsidó Tanács lük.” A munkaszolgálat maga nem volt újdonság: „Már a honvé- augusztusban Romániába szökött három tagjának jelentésébôl, delemrôl szóló 1939. II. tc. 230. §-a elôírta, hogy a katonai szolgá- akik szerint minden újabb bombázás után „nevetséges pletykák latra alkalmatlannak minôsített férfiakat közérdekû munkaszol- kaptak szárnyra, mindig ugyanarról: hogy a zsidók jeleket adnak gálatra hívják be” (Karsai László: Holokauszt. Pannonica, 2001. a bombázóknak vagy rádión tájékoztatják az ellenséget”. Más- 219. o.). Beletartoztak ebbe „a cigányok, a zsidók és az ellenséges részt Stern Samu, a Budapesti Zsidó Tanács elnöke, emlékiratai- államok polgárainak tekintett személyek is. Már 1941-re 260 ban így ír: „A Tanács elterjeszti a hírt, hogy ha gettót csinálnak, a munkásszázad állt fel, 52 000 zsidó taggal” (Yahil, Leni: The gettót nem fogják bombázni az angolszász gépek. Viszont minden Holocaust: The Fate of European Jewry, 1990, 348). A munkaszolgá- egyéb városrészt annál súlyosabban, annál kíméletlenebbül fog- latról és történetérôl részletesen szól Braham (A magyar Holocaust nak elpusztítani. Ez a feldobott és egyébként légbôl kapott és va- I–II. Gondolat, 1988. I. 238–294. o.) és Karsai (i. m. 219–226. o.). lószínûtlen hír tökéletesen hatott.” (Schmidt Mária: Kollaboráció 12 Valójában a híres építészrôl, Kozma Lajosról (1884–1948) vagy kooperáció? A Budapesti Zsidó Tanács. Minerva, 1990. 77–78. o.) van szó, aki Sorosék nyaralószomszédja volt a Lupa-szigeten. Elannyira, hogy Arendt (Arendt, Hannah: Eichmann Jeruzsálem- Szerzônk talán a Kozma család érzékenységét akarta kímélni az ben. Tudósítás a gonosz banalitásáról, Osiris, 2001, 226. o.) is össze- álnév használatával. Kozma Lajos közeli munkatársa volt az úttö- függést lát a bombázások és a zsidóüldözés között: „Július 2-án rô építésznek, Lajta Bélának (1873–1920), aki a szecessziót ma- egy különösen kemény budapesti bombázás nyomatékosította a gyar motívumokkal gazdagítva igyekezett sajátosan magyar építé- figyelmeztetést”, mármint Roosevelt ultimátumát, hogy Ma- szeti nyelvet teremteni. Kozmának az új budai ortodox zsinagógá- gyarország állíttassa le a deportálásokat. ra készített terve (1928), bár végül nem valósult meg, nagy feltû- 17 Braham fölhívja rá a figyelmet, hogy az 1944-es német meg- nést keltett. 1935-ben ô tervezte a Weiss-féle üveg-nagykereske- szállásig Magyarország volt az egyetlen ország a német hatalmi dés Vadász utcai székházát, az ún. Üvegházat is, amelynek csillo- szférában, ahol a zsidóság gyakorlatilag háboríthatatlanul élhe- gó belsô terei budapesti zsidók százainak nyújtottak menedéket, tett. Ezután viszont a németek népirtási terve gyorsabban és miután a cégvezetô, Weiss Arthur 1944 nyarán felajánlotta az „hatékonyabban” valósult meg, mint bármely más megszállt or- épületet a svájci konzulátusnak palesztinai kivándorlási iroda cél- szágban.

LEGYEN A VENDÉGÜNK! Nemzetközi specialitások • zsidó konyha • elegáns környezet • elsô osztályú kiszolgálás várja Önt a CARMEL PINCÉBEN

Budapest VII., Kazinczy u. 31., Nyitva: naponta 12-tôl 23 óráig • Asztalfoglalás: 3-221-834 M 3-424-585 LÉGKONDICIONÁLT ÉTTEREM

• 123 •