Jámbor József Misima Jukio Színháza Elméletben És Gyakorlatban
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Jámbor József Misima Jukio színháza elméletben és gyakorlatban a világhírű író drámai oeuvre-je (Misima Jukio színpadi munkásságának és drámaírói művészetének elemzése a Barátom, Hitler és A Szuzaku-ház bukása című darabjainak japán eredetiből, illetve Szató Hiroaki angol változata alapján készült fordítása és színpadra állításuk kapcsán) Doktori (DLA) értekezés Témavezető tanár: dr. Duró Győző, DLA, egyetemi docens Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola Budapest 2012 TARTALOMJEGYZÉK I. KÖTET I. BEVEZETŐ 1. Előszó………………………………………………………………. 6. old. 1.1. Miért épp Misima? 7. old. 1.2. A célok, azok változása, és kikristályosodása 13. old. II. MISIMA PÁLYÁJÁNAK, AZON BELÜL ELSŐSORBAN DRÁMA- MŰVÉSZETÉNEK ÉS EGYÉB, SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA 1. A kezdeti lépések…..………………….……………………………….. 23. old. 1.1. Források, hatások 23. old. 1.2. Mítoszok és antimítoszok Misima személye és életműve körül, ennek kapcsán életének és pályájának áttekintése………………………………. 28. old. 2. Misima színháza………………………..…………………………….…119. old. 2.1. „A színház varázsa…” 119. old. 2.2. Gyermekkor, ifjúkor és színház (1925-47) 121. old. 2.3. A pálya kezdetei a singekiben (1947-50) 125. old. 2.4. Magára találva a modern nó-játékokban (1950-1962) 128. old. 2.5. Drámaművészetének Nyugatról láthatatlan hegycsúcsai: a kabuki drámák (1953-58) 131. old. 2.6. Élet a kabuki mellett, majd visszatérés a singekihez (1958-69) 139. old. 2.7. A 60-as évek 142. old. 2.8. Misima és a világot jelentő deszkák 147. old 3. A lefordítandó darabok kiválasztása…….…………………………… 152. old. 3.1. Anyaggyűjtés, kiválasztás, szempontok 152. old. 3.2. A két kiválasztott darab részletes szinopszisa 158. old. III. A fordítás maga 1. Misimát fordítani……..…….…………………………………………. 170. old. 1.1. A Misima-szöveg jellegzetességei 170. old. 2 1.2. Japánról fordítani 172. old. 1.3. Angolról fordítani 181. old. IV. Az előadás 1. A rendezői koncepció(k)…...…………………………………………... 183. old. 1.1. Alapelvek 183. old. 1.2. A tér 184. old. 1.3. A főszerepek és az író kapcsolata, ennek hatása az előadás szerkezetére 185. old. 1.4. A koncepció alapja: szenzuális azonosulás Misimával 185. old. 1.5. A szeppuku mint keret 188. old. 1.6. Az előadás stílusa 190. old. 1.7. A vízió 190. old. 1.8. Szerepek, színészek, szereposztás 194. old. 2. Dramaturgiai változások a próbafolyamat során……………….….... 198. old 2.1. Szerkesztések, húzások 198. old. 2.2. Előzetes dramaturgiai munkálatok a Vagatomo Hittorán (Barátom, Hitler) 198. old. 2.3. Dramaturgiai változások a próbafolyamat során 200. old 3. Munka a színészekkel, az eltérő kulturális háttér hatásai.....................202. old 3.1. Próbák, színészvezetés, kommunikáció 202. old. 3.2. Az alakítások 203. old. 3.3. Visszhangok 209. old. 3.4. Forráskritika 210. old. V. Végszó 1. Összegző gondolatok…………………………………………………… 215. old. VI. BIBLIOGRÁFIA 1. Forrásművek………………………………………………………….. 220. old. 2. Szakirodalom………………………………………………………..… 221. old. 3. Szótárak, webszótárak………………………………………………… 230. old. VII. FÜGGELÉK 1. Összefoglaló ………………………………………………………..….. 231. old. 3 2. Summary …………………………………………………………..…. 232. old. 3. Doktori tézisek………...………………………………………..…….... 233. old. 4. DLA Theses..………...………………………………………..……….. 237. old. 5. Színdarabjegyzék - Misima színpadi műveinek listája………………. 241. old. 6. Személyi és szakmai adatok…………………………………………... 243. old. 6.1. Szakmai önéletrajz 244. old. 6.2. Személyi és szakmai adatok 245. old. 6.3. EU-szabvány elektronikus szakmai adattár 248. old. 6.4. Publikációk, fordítások 251. old. 6.5. Fontosabb szerepek 252. old. 6.6. Jelentősebb színházi rendezések 253. old. 6.7. Saját művek 254. old. II. KÖTET VIII. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: MISIMA, JUKIO 2009: BARÁTOM, HITLER わが友ヒットラ (Vagatomo Hittorá) – 新潮社, 1968 (Sincsósa Kiadó, 1968) Színmű három felvonásban. Fordította: Jámbor József. Debrecen. Kézirat…………………………………………………… 3. old. 2. sz. melléklet: MISIMA, JUKIO 2009: A SZUZAKU-HÁZ BUKÁSA – rövidített változat 朱雀家の滅亡 (Szuzakuke no mecubó) – (1957),佐藤 紘彰(Szató Hiroaki) angol nyelvű fordítása alapján (The Decline and Fall of the Suzaku, in: My Friend Hitler, 2002, Columbia University Press, USA) Színmű négy felvonásban. Fordította: Jámbor József. Debrecen. Kézirat…………………………………………..……… 50. old. 4 3. sz. DVD-melléklet: VAGATOMO, HITTORA (sic!) – A Zsámbéki Színházi Bázis bemutató előadása 2009. augusztus 9-én 21 órakor, Misima Jukio A Szuzaku-ház bukása és Barátom, Hitler című színművei alapján. Rendezte: Jámbor József 4. sz. CD-melléklet: JÁMBOR JÓZSEF MISIMA SZÍNHÁZA ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN – A disszertáció és mellékleteinek teljes szövege elektroniku- san, Word dokumentum-formátumban. 5 I. BEVEZETŐ „Te nem vagy ember. Olyan lény vagy, aki alkalmatlan a társasági érintkezésre. Nem vagy emberi, csak egy furcsán szánalmas lény.” Misima Jukio: Kamen no kokuhaku (Egy maszk vallomása) ”It is the kind of genius that comes along perhaps once every 300 years.” [„Talán háromszáz évente ha egyszer születik akkora zseni, mint ő.”] Kavabata Jaszunari, Nobel-díjas író, barátjáról, Misimáról ( – A címek, idézetek fordításai – amennyiben külön nem jelöltem meg az átültető személyét, vagy a bibliográfiában nem szerepelnek – tőlem származnak. – A Misima-művek címeit – mivel a különböző források eltérő módon fordítják őket – minden esetben japánul idézem, magyaros átírással, mögötte zárójelben adom meg a – többnyire tőlem származó (ha nem, azt külön jelölöm) – magyar fordítást. – Misima színdarabjainak bibliográfiai jelzetét – csak a II. 2. Misima színháza – fejezetben adom meg – J. J.) 6 1. Előszó 1.1 Miért éppen Misima? 1.1.1. Az első találkozások Misimáról a 80-as évek derekán hallottam először. Egyik tanárom, mesterem – aki tudott a japán kultúra iránti vonzalmamról – hívta fel a figyelmemet a Cannes-i Filmfesztiválon épp bemutatott – és akkoriban nagy port kavart – életrajzi filmre, a Paul Schrader által 1985-ben készített és Francis Ford Coppola által producerként jegyzett Mishima – A Life in Four Chapters (Misima – egy élet négy részben) című filmalkotásra. Az ő elbeszéléséből értesültem először Misima úgymond „ultranacionalizmusáról”, arról, hogy egyfajta újabb kori szamurájnak képzelte magát, ő mesélt az író tragikus haláláról, annak sajátosan japán, elborzasztó formájáról, a „szeppuku”-ról (bár akkoriban erre még csak a „harakiri” kifejezést ismertük), valamint arról, hogy – mint tanárom állította – Misima kifejezetten ebből a célból edzette magát éveken keresztül. Megdöbbentett a gondolat, hogy valaki éveket áldoz az életéből halálának előkészítésére. Később persze – életművét tanulmányozva – nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Misima önnön testének építése, és harcművészetek általi edzése jóval komplexebb motivációs háttérrel bírt, de a róla szóló írásokat olvasva azt is láttam, hogy ez a – tények apró félreértelmezése által létrejövő – mítosz mások véleményalkotását is befolyásolta. Nádas Péter A Misima-mondat című esszéjében így ír a szeppukuról: „[…] a hagyományok tanítása szerint csupán akkor lehet szépen és tisztességesen végrehajtani, ha az acélossá edzett férfilélek minden ízében felkészült, hajlékony és kidolgozott testben törekszik erre” (NÁDAS 1990. 571. p.). Egy kis értelmezésbeli hangsúly-eltolódás, és a szamurájtradícióból máris életrajzi motívum keletkezik. De akkoriban erről még nem tudtam, készpénznek vettem ezt a mendemondát Misimáról, ugyanúgy, mint öngyilkosságának profán-praktikus értelmezését, miszerint, hogy azért emelte magára szamurájkardját – elkeseredésében – mert nem sikerült 7 fellázítania a Dzsieitai, a Japán Önvédelmi Erők katonáit a császár hatalmának és a régi szamurájerényeknek a visszaállításáért és a nyugati hatások visszaszorításáért. A filmet akkoriban sajnos, nem volt alkalmam megtekinteni, és ezek után sokáig nem hallottam Misimáról, írásai sem kerültek a kezembe. Aztán nyolc évvel később – már túl az első japán nyelvről történő darabfordítá- somon – Japánban járva, ottani értelmiségiek társaságába keveredve – akik igen tájékozottak voltak a művészetek terén, és például Bartókot különösen imádták – megkérdeztem, ha kortárs japán drámaszerző művét szeretném lefordítani magyarra, kit ajánlanának? Kis gondolkodás után a válasz ez volt: „Misimát”. „De hiszen ő már majd egy negyedszázada halott!” – hangzott az ellenvetés részemről, ám beszélgetőtársaim ennek ellenére is kitartottak véleményük mellett. Jó, persze ez nem jelent semmit, hiszen irodalmi ízlésük, tájékozottságuk terén bármilyen szinten állhattak, ezt nem ellenőrizhettem az alatt a rövid idő alatt, de mégis megfogott, hogy egy szerzőt huszonhárom évvel a halála után is ilyen határozottan a kortársának érezhet a közönség, s hogy ilyen nehéz őt felülírni a helyi irodalmi köztudatban. Valószínűleg ez a tapasztalat is közrejátszott abban, hogy három évvel később (1995 júniusában) a Debreceni Szép Színház Stúdió akkori elsőéves növendékeinek színészmesterség-vizsgája anyagául Misima Sade márkinéjának első felvonását választottam, ezt rendeztem meg velük (MISHIMA 1977.). Ez a felvonás ugyanis akkor sokkal izgalmasabbnak és ígéretesebbnek tűnt számomra az azt követő másik kettőnél. Miért is gondolhattam így? Valószínűleg a „sztori” tévesztett meg, ami itt valóban jóval cselekményesebb, krimiszerűbb volt, mint a többiben, ám akkor még nem tudtam, hogy a szerző igazi ereje inkább stílusában, világlátásában rejlik. Viszont már akkor is mély benyomást tett rám a metaforákban tobzódó nyelv, a vér és az erőszak iránti felfokozott, túlzó – időnként már-már az infantilizmus határát súroló – rajongás. Mint egy helyét nem találó kisgyerek, vagy kamasz,