ADY: A HALÁL: PIRKADAT

A szerbek régi kalendáriuma szerint 1903. május 29-re néző éjszakát követő kakasszóra: véres puccs áldozata lett uralkodójuk, Őfel­ sége I. Aleksandar Obrenović és felesége: Draga Mašin. A puccsot vegyesen hajtották végre mind politikusok, mind katonatisz- tek. Európa borzongott, hosszan elcsámcso­ gott a történteken, a szerbek pedig azzal véd­ték magukat, hogy hány meg hány ször- nyű királygyilkosság­ történt másutt is, ami- óta világ a világ. Igazából Draga Mašin bru- tális sorsán akadt fönn többnyire mindenki. Mert rossz volt hallani, hogy a tizedik golyó Gavrilo Princip Brüsszelben után is életjeleket mutatott, hát még azt, ami- nek híre kelt. Hogy a merénylők közül páran Lehet, hogy lángba borul az egész (Balkán), – még úgy halálos agóniája közepette – meg- s egy rettenetes világháború első vérmocsa- erőszakolták, és hogy ezen példátlan orgia ra gőzölög most Belgrádban. Mindenképpen közben lekanyarított, szép, de meddő mel- egész világra szóló veszedelmet jelent a mai leit külön hajították utána az ablakon. Egyik belgrádi szörnyű esemény. Aki a Balkánt, ezt legnagyobb magyar költő géniuszunk, Ady a csodálatos félbarbár világot csak valamen�- Endre, akitől egyáltalán nem állt távol a pub- nyire is ismerte, szinte órányi pontossággal licisztika, és aki amúgy, lírai alkatként, örök- megjósolhatta a szörnyűséget.” – Megj. csu- ké a legmélyebb kétségbeesés és a legfelpör- pán annyi az „operett-ország”-gal kapcs.: ne- gőbb önteltség végpontjai között mozgott, héz nem gondolni arra, hogy mindez Husz- jegyezte le ezzel kapcsolatban: „Most már ka Jenő és Fedák Sári birodalmában került nem mosolyog senki a híreken, mik Belgrád- papírra, ahol Bob herceg uralkodott épp, ból jönnek. Az operett-ország rettenetes drá- illetve a Mágnás Miska meg a Csárdáskirálynő, mát játszott el a mai napon. Ilyen véres, ilyen és a jónép oly becses és katartikus darabok szörnyű esetet keveset jegyzett föl a histó- segítségével dolgozza fel a történelmet, ami- ria. Soha család, pláne uralkodócsalád fö- lyen a Gül Baba vagy a Tatárjárás. lött ilyen fekete végzet még tort nem ült. (…) Egyelőre beláthatatlan, hogy mi fog történni. NÉVTELEN Krónikás

1980. május 4. – Ezen a napon, délután há- vagy valami más kataklizmától. Mintha me- rom óra nem emlékszem hány perckor halt teorit csapott volna be az országba. Ljublja- meg szeretett vezérünk, elnökünk, marsal- nában halt meg, ahova 1980 elején szállítot- lunk, a Jugoszláv Kommunista Szövetség ták vérkeringési problémákkal. (Nem csoda: örökös főtitkára, a Jugoszláv Néphadsereg a hetvenes évek közepéig napi nyolcvan örökös főparancsnoka,­ az (önigazgató szoci­­ szál cigarettát szívott, utána átállt a szivarra, alizmus), a testvériség–egység élharcosa, az mint Hősöm, csak Tito később tette ezt meg.) (el nem kötelezett országok) alapítója, példa- Nemsokára amputálni kellett a bal lábát. mutató békeharcos, és így tovább. Több nem A híres Kék Vonattal szállították Zágrábon jut eszembe. Leálltak a gyárak, az embereken keresztül Belgrádba, ahol is nagy pompá- úrrá lett a kétségbeesés, háborútól rettegtek val a (Virágház)ban temették el. Temetése

1 hatalmas­ médiaesemény és a világ addigi leg- mot hagyott a testvériség–egység is, illetve a Mikor Aleksinacon töltöttem a kötelező sabbak voltak a fenti, az önreflexió alacsony nagyobb gyászszertartása volt. Hősöm halá- kerülése annak, hogy minden egy ponthoz katonai szolgálatomat, jogi tanácsot adtam fokán álló, „emlékezés dominálta” műfa- lának 31., születésének 119. évfordulóján láto- (illetve nyelvhez) legyen kötve. Az, hogy a egy tisztnek, és ő hálából meghívott vacso- jok. Nem véletlenül. A jugoszláv kultúrpoli- gatott el a Virágházba. Nem tehet róla, szereti „ž”-t zsének ejtettük, úgy is értelmezhető – rára. Antifasiszta család, a férj és a feleség tika egyik fő eszköze a mítosz. Ettől a hagyo- a (fél)prímszámokat. Kicsit sajnálta, hogy a ha nagyon akarjuk –, hogy ezzel gesztust tet- is kommunista volt, azonban a feleség nem mánytól a titóista időkben szocializálódottak gárdisták már nem őrzik a sírt, annak viszont tünk a magyar nyelv felé a szerbbel szemben. ült le velünk az asztalhoz a bőséges vacso- később sem igen tudtak elszakadni. De a mí- örült, hogy nincs már nagy tömeg. És örült, Az pedig, hogy az „f”-et fének ejtettük, a tel- ra elfogyasztásához, hanem csak fölszolgált. toszt illetően a közeg legalább rendelkezik hogy nem rombolták le. Mert ebben az egy- jes nyitottságot bizonyította, felül­emelkedést Körülbelül ilyesmi történt annak idején Jesse némi (ön)ismerettel. A másik két, szerintem ben Tito sakkpartnerével és barátjával, Mi- minden röghöz kötöttségen. Owensszel is. Az 1936-ban a berlini olimpiai meghatározó összetevő azonban mindmáig roslav Krležával ért egyet, aki azt írta valahol, Lényegében arról volt szó, hogy az anti- játékokon négy aranyérmet is nyert, Hitler és említetlen maradt a jugoszlavizmus boszor- hogy „a világ legnagyobb ostobasága szobro- fasizmus győzelme nem a férfiak ajándéka a rasszizmus orra előtt. Ő lett az antirassziz- kánykonyhájának alkímiájával foglalkozó kat állítani. Ennél csak egy nagyobb ostoba- a nőknek, hanem női vívmány is. Ez a va- mus hőse. Hitler legyőzőjeként ünnepelték köz­szereplők megnyilatkozásaiban. Pedig az ság van: lerombolni azokat.” (BOZSIK Péter) lóságlátás szervezeti formát is öltött. Sok Amerikában is, de mégsem alhatott olyan ön- és a közkép alakításának a menedzsment büszke nő sarjadt ki ebből az Áfézséből, kollégiumban, ahol fehérek laktak. és a marketing is fontos eszközei voltak. Leg- ADDIG JÓ, MÍG TITO ÉL – Egy évvel Tito többen nadrágban jártak, kacsingatás szó- Emlékszem Újvidéken az antifasiszta nők följebb akkoriban nem ezekkel a szavakkal halála után voltam egy nemzetközi épí­tő­ ba sem jöhetett. 1946-ban megszületett a egyik vezéralakjára. A politikai súlya sem jelölték a tevékenységüket. A menedzsmen- tá­borban (munkaakció) Jugoszláviában, ott házassági törvény (osnovni zakon o braku), volt csekély, az egyik kollégám a jogi karon tet anno káderpolitikának, a marketinget pe- gyakorlatilag naponta énekeltük, hogy „druže és utána egy sor más törvény, mely a teljes félt is tőle. Amikor a nyolcvanas évek ele- dig (egypárti) propagandának (állami nyelve­ Tito, mi ti se kunemo, mi ti se kunemo, / da sa egyenjogúságra épült, és ebben Jugoszlá- jén családommal a Kej Moše Pijade (ma Kej zet) hívták – ha egyál­talán. Jellemzően inkább tvoga puta ne skrenemo”, vagyis „Tito elvtárs, via akkor sok európai ország és Amerika žrtava racije)2 utcába költöztem, ez a nő lett csak tették, anélkül, hogy tudták volna, mit. esküszünk neked, hogy az utadról le nem lé- előtt haladt. S itt nem tréfálok. Házasság- az egyik szomszédom. Nem sokat, de ter- Ez persze nem ment föl bennünket az alól, pünk”. Ezekben a nemzetközi táborokban kötéskor a nő felveheti a férfi családnevét, mészetesen barátságosan beszélgettünk, ha hogy legalább utólag megpróbáljuk fölfejteni Jugoszlávia összes térségéből voltak és dol- de az 1946-os jugoszláv törvény a fordított- összefutottunk a folyosón. Ekkor már inkább e „mitikus kor” mozgatóinak működési­ me- goztak együtt fiatalok – amit egyébként na- ját is megengedte: a férfi is felvehette a nő szomszédasszony volt, mint Áfézsé-vezér. chanizmusát. Ha a két utóbbi kapcsán pró- gyon jól működtettek. Jóllehet amikor a titeli családnevét. Öröklés szempontjából nem A nőknek többször is újra kell kezdeniük bálkozunk kutakodni, azt az érintettek sze- fiatalokkal futottunk össze, volt némi beszó- volt többé különbség házasságban és há- a dolgokat. (VÁRADY Tibor) mélyes támadásként élik meg. A struktúra lás, ott emlékeztek még a vérengzésekre, és zasságon kívül született gyermekek között. és fönntartói azonban különböző súllyal já- ez keményen élt az ifjúságban is (Vajdaság A házasságot viszonylag könnyen fel lehe- A HÁROM M – A magyar félmúlt kapcsán rultak hozzá a rendszer működtetéséhez. Ezt Szocialista Autonóm Tartomány). Elvittek min- tett bontani, és a válóokok nem tettek kü- közismert a három T (tűrt, tiltott, támoga- legalább modellszinten szét kellene tudni vá- ket Belgrádba is Tito sírjához (Virágház), lönbséget férj és feleség között. Férfiaknak tott kategória) szerepe a kultúrpolitikában. lasztani, ha nem akarunk az emlé­kezés mű- ami körülbelül olyan volt, mintha Moszkvá- és nőknek egyenlő szavazati joguk volt. A jugoszláv kultúrtantik tevékenységéhez fajának foglyai maradni. Kedvenc lengyel ban a Lenin-mauzóleum előtt állnánk sorban, Ugyanekkor Svájcban – és ezután még év- nem kötődik hasonló, ikonikus azonosító. közgazdászommal szólva: „Mindenkinek két-három órás sorállás – az egész tábor! –, s tizedekig – a nőknek nem volt szavazati Amit a jugoszláviai magyar kulturális elit vi- olyan világ adatik meg, amelyet képes meg- azután végignéztük, hogy Tito elvtárs a hos�- joguk. New York államban az egyedüli vá- selt dolgai kapcsán eddig sikerült felszínre érteni.”3 (PAP PEÉ Tibor) szas működése során kitől milyen ajándékot lóok akkoriban a házasságtörés volt. hozni, arról sem alakult ki szakmai, de még kapott: a díszkardok, a kitömött őzike, az ele- A nők azonban nem mindig Áfézsé-tagként zsurnál­poétikai közmegegyezés sem. Pedig AJVÁR – Ahány ház, annyi ajvár. Bármen�- fánt… Volt ott minden, mint karácsonykor a igyekeztek figyelmet kelteni. A gyakorlat ez utóbbi terén forrásokat is tudtak mozgósí- nyit lehet arról vitatkozni, hogy milyen pap- fa alatt, mindez pedig nagyon hosszú volt, sem egészen a törvények által lefektetett el- tani. A Symposion kapcsán is született plety- rika miként sütve, hogyan darabolva kerül- olyannyira, hogy néhányan közben rosszul is veket követte. Március 8. a nők napja volt, ka- és dokumentum-kötet, visszaemlékezés het belé, mennyire csípjen, kerüljön-e belé lettek.1 (PÁLINKÁS SZŰCS Róbert) mindenütt betartott ünnep, ám inkább a fér­ és napló, csak éppen a tudományos földol- padlizsán. Azaz vinetta, mert az ajvár olyas- fiak ünnepeltek. A lehetőség ellenére nem gozás várat magára. Amikor, jó tíz évvel eze­ mi, mint a zakuszka, bár a zakuszka nem ÁFÉZSÉ – azaz AFŽ (Antifašistički Front žena sok férj vette föl a felesége vezetéknevét. Egy lőtt, megpróbáltam a kisebbségi folyóiratok csak vinettával készülhet, hanem fuszulyká- – Nők Antifasiszta Frontja). Magyarul „NAF” esetre emlékszem. Volt egy Stjepan Bobek topológiájához elméleti keretet kidolgozni, val, esetleg gombával is. Mindenesetre piros- lenne a rövidítés, ezt annak idején néha le is nevű legendás futballista, akinek a lánya férj- mindenhol falakba ütköztem, s mivel a lap- nak kell lennie, krémnek, és bármivel ehető- írták a Magyar Szóban és másutt, de beszéd- hez ment egy Zec (magyarul „Nyúl”) nevű számok digitalizálása is gyerekcipőben járt, nek: jó az kenyérrel, hússal, hallal, vagy csak ben nem használtuk. Nem a mi nyelvünkből tehetséges fiatal játékoshoz. Zec úgy látta, rá néhány év meddő küszködés után más kuta- magában is. Viszont a zakuszkával ellentét- nőtt ki a „NAF”. Egyébként az Áfé­zsén nyo- is kiterjedhet a mítosz palástja, ha felveszi a tási terület felé fordultam. Akkoriban fonto- ben az ajvárban nincs paradicsom. Úgy ér- Bobek nevet. Így is történt, de társai annyit 1 Kivonat a Klubrádió Addig jó, míg Kádár él című műsorából (2013. 2 Moša Pijade (1890–1957): partizán, kommunista politikus. Kej 3 Grzegorz W. Kołodko: Mérföldkövek. Akadémiai Kiadó, Budapest, március 3.). ugratták, hogy visszatért a Zechez. žrtava racije: a hideg napok áldozatainak utcája. 2009. 202. o. Wiśniewski Anna ford.

2 3 hatalmas­ médiaesemény és a világ addigi leg- mot hagyott a testvériség–egység is, illetve a Mikor Aleksinacon töltöttem a kötelező sabbak voltak a fenti, az önreflexió alacsony nagyobb gyászszertartása volt. Hősöm halá- kerülése annak, hogy minden egy ponthoz katonai szolgálatomat, jogi tanácsot adtam fokán álló, „emlékezés dominálta” műfa- lának 31., születésének 119. évfordulóján láto- (illetve nyelvhez) legyen kötve. Az, hogy a egy tisztnek, és ő hálából meghívott vacso- jok. Nem véletlenül. A jugoszláv kultúrpoli- gatott el a Virágházba. Nem tehet róla, szereti „ž”-t zsének ejtettük, úgy is értelmezhető – rára. Antifasiszta család, a férj és a feleség tika egyik fő eszköze a mítosz. Ettől a hagyo- a (fél)prímszámokat. Kicsit sajnálta, hogy a ha nagyon akarjuk –, hogy ezzel gesztust tet- is kommunista volt, azonban a feleség nem mánytól a titóista időkben szocializálódottak gárdisták már nem őrzik a sírt, annak viszont tünk a magyar nyelv felé a szerbbel szemben. ült le velünk az asztalhoz a bőséges vacso- később sem igen tudtak elszakadni. De a mí- örült, hogy nincs már nagy tömeg. És örült, Az pedig, hogy az „f”-et fének ejtettük, a tel- ra elfogyasztásához, hanem csak fölszolgált. toszt illetően a közeg legalább rendelkezik hogy nem rombolták le. Mert ebben az egy- jes nyitottságot bizonyította, felül­emelkedést Körülbelül ilyesmi történt annak idején Jesse némi (ön)ismerettel. A másik két, szerintem ben Tito sakkpartnerével és barátjával, Mi- minden röghöz kötöttségen. Owensszel is. Az 1936-ban a berlini olimpiai meghatározó összetevő azonban mindmáig roslav Krležával ért egyet, aki azt írta valahol, Lényegében arról volt szó, hogy az anti- játékokon négy aranyérmet is nyert, Hitler és említetlen maradt a jugoszlavizmus boszor- hogy „a világ legnagyobb ostobasága szobro- fasizmus győzelme nem a férfiak ajándéka a rasszizmus orra előtt. Ő lett az antirassziz- kánykonyhájának alkímiájával foglalkozó kat állítani. Ennél csak egy nagyobb ostoba- a nőknek, hanem női vívmány is. Ez a va- mus hőse. Hitler legyőzőjeként ünnepelték köz­szereplők megnyilatkozásaiban. Pedig az ság van: lerombolni azokat.” (BOZSIK Péter) lóságlátás szervezeti formát is öltött. Sok Amerikában is, de mégsem alhatott olyan ön- és a közkép alakításának a menedzsment büszke nő sarjadt ki ebből az Áfézséből, kollégiumban, ahol fehérek laktak. és a marketing is fontos eszközei voltak. Leg- ADDIG JÓ, MÍG TITO ÉL – Egy évvel Tito többen nadrágban jártak, kacsingatás szó- Emlékszem Újvidéken az antifasiszta nők följebb akkoriban nem ezekkel a szavakkal halála után voltam egy nemzetközi épí­tő­ ba sem jöhetett. 1946-ban megszületett a egyik vezéralakjára. A politikai súlya sem jelölték a tevékenységüket. A menedzsmen- tá­borban (munkaakció) Jugoszláviában, ott házassági törvény (osnovni zakon o braku), volt csekély, az egyik kollégám a jogi karon tet anno káderpolitikának, a marketinget pe- gyakorlatilag naponta énekeltük, hogy „druže és utána egy sor más törvény, mely a teljes félt is tőle. Amikor a nyolcvanas évek ele- dig (egypárti) propagandának (állami nyelve­ Tito, mi ti se kunemo, mi ti se kunemo, / da sa egyenjogúságra épült, és ebben Jugoszlá- jén családommal a Kej Moše Pijade (ma Kej zet) hívták – ha egyál­talán. Jellemzően inkább tvoga puta ne skrenemo”, vagyis „Tito elvtárs, via akkor sok európai ország és Amerika žrtava racije)2 utcába költöztem, ez a nő lett csak tették, anélkül, hogy tudták volna, mit. esküszünk neked, hogy az utadról le nem lé- előtt haladt. S itt nem tréfálok. Házasság- az egyik szomszédom. Nem sokat, de ter- Ez persze nem ment föl bennünket az alól, pünk”. Ezekben a nemzetközi táborokban kötéskor a nő felveheti a férfi családnevét, mészetesen barátságosan beszélgettünk, ha hogy legalább utólag megpróbáljuk fölfejteni Jugoszlávia összes térségéből voltak és dol- de az 1946-os jugoszláv törvény a fordított- összefutottunk a folyosón. Ekkor már inkább e „mitikus kor” mozgatóinak működési­ me- goztak együtt fiatalok – amit egyébként na- ját is megengedte: a férfi is felvehette a nő szomszédasszony volt, mint Áfézsé-vezér. chanizmusát. Ha a két utóbbi kapcsán pró- gyon jól működtettek. Jóllehet amikor a titeli családnevét. Öröklés szempontjából nem A nőknek többször is újra kell kezdeniük bálkozunk kutakodni, azt az érintettek sze- fiatalokkal futottunk össze, volt némi beszó- volt többé különbség házasságban és há- a dolgokat. (VÁRADY Tibor) mélyes támadásként élik meg. A struktúra lás, ott emlékeztek még a vérengzésekre, és zasságon kívül született gyermekek között. és fönntartói azonban különböző súllyal já- ez keményen élt az ifjúságban is (Vajdaság A házasságot viszonylag könnyen fel lehe- A HÁROM M – A magyar félmúlt kapcsán rultak hozzá a rendszer működtetéséhez. Ezt Szocialista Autonóm Tartomány). Elvittek min- tett bontani, és a válóokok nem tettek kü- közismert a három T (tűrt, tiltott, támoga- legalább modellszinten szét kellene tudni vá- ket Belgrádba is Tito sírjához (Virágház), lönbséget férj és feleség között. Férfiaknak tott kategória) szerepe a kultúrpolitikában. lasztani, ha nem akarunk az emlé­kezés mű- ami körülbelül olyan volt, mintha Moszkvá- és nőknek egyenlő szavazati joguk volt. A jugoszláv kultúrtantik tevékenységéhez fajának foglyai maradni. Kedvenc lengyel ban a Lenin-mauzóleum előtt állnánk sorban, Ugyanekkor Svájcban – és ezután még év- nem kötődik hasonló, ikonikus azonosító. közgazdászommal szólva: „Mindenkinek két-három órás sorállás – az egész tábor! –, s tizedekig – a nőknek nem volt szavazati Amit a jugoszláviai magyar kulturális elit vi- olyan világ adatik meg, amelyet képes meg- azután végignéztük, hogy Tito elvtárs a hos�- joguk. New York államban az egyedüli vá- selt dolgai kapcsán eddig sikerült felszínre érteni.”3 (PAP PEÉ Tibor) szas működése során kitől milyen ajándékot lóok akkoriban a házasságtörés volt. hozni, arról sem alakult ki szakmai, de még kapott: a díszkardok, a kitömött őzike, az ele- A nők azonban nem mindig Áfézsé-tagként zsurnál­poétikai közmegegyezés sem. Pedig AJVÁR – Ahány ház, annyi ajvár. Bármen�- fánt… Volt ott minden, mint karácsonykor a igyekeztek figyelmet kelteni. A gyakorlat ez utóbbi terén forrásokat is tudtak mozgósí- nyit lehet arról vitatkozni, hogy milyen pap- fa alatt, mindez pedig nagyon hosszú volt, sem egészen a törvények által lefektetett el- tani. A Symposion kapcsán is született plety- rika miként sütve, hogyan darabolva kerül- olyannyira, hogy néhányan közben rosszul is veket követte. Március 8. a nők napja volt, ka- és dokumentum-kötet, visszaemlékezés het belé, mennyire csípjen, kerüljön-e belé lettek.1 (PÁLINKÁS SZŰCS Róbert) mindenütt betartott ünnep, ám inkább a fér­ és napló, csak éppen a tudományos földol- padlizsán. Azaz vinetta, mert az ajvár olyas- fiak ünnepeltek. A lehetőség ellenére nem gozás várat magára. Amikor, jó tíz évvel eze­ mi, mint a zakuszka, bár a zakuszka nem ÁFÉZSÉ – azaz AFŽ (Antifašistički Front žena sok férj vette föl a felesége vezetéknevét. Egy lőtt, megpróbáltam a kisebbségi folyóiratok csak vinettával készülhet, hanem fuszulyká- – Nők Antifasiszta Frontja). Magyarul „NAF” esetre emlékszem. Volt egy Stjepan Bobek topológiájához elméleti keretet kidolgozni, val, esetleg gombával is. Mindenesetre piros- lenne a rövidítés, ezt annak idején néha le is nevű legendás futballista, akinek a lánya férj- mindenhol falakba ütköztem, s mivel a lap- nak kell lennie, krémnek, és bármivel ehető- írták a Magyar Szóban és másutt, de beszéd- hez ment egy Zec (magyarul „Nyúl”) nevű számok digitalizálása is gyerekcipőben járt, nek: jó az kenyérrel, hússal, hallal, vagy csak ben nem használtuk. Nem a mi nyelvünkből tehetséges fiatal játékoshoz. Zec úgy látta, rá néhány év meddő küszködés után más kuta- magában is. Viszont a zakuszkával ellentét- nőtt ki a „NAF”. Egyébként az Áfé­zsén nyo- is kiterjedhet a mítosz palástja, ha felveszi a tási terület felé fordultam. Akkoriban fonto- ben az ajvárban nincs paradicsom. Úgy ér- Bobek nevet. Így is történt, de társai annyit 1 Kivonat a Klubrádió Addig jó, míg Kádár él című műsorából (2013. 2 Moša Pijade (1890–1957): partizán, kommunista politikus. Kej 3 Grzegorz W. Kołodko: Mérföldkövek. Akadémiai Kiadó, Budapest, március 3.). ugratták, hogy visszatért a Zechez. žrtava racije: a hideg napok áldozatainak utcája. 2009. 202. o. Wiśniewski Anna ford.

2 3 tendő: az erdélyi zakuszkával ellentétben APA-COLA – A világ legrosszabb kóla- kullogott utána. A hőségben döglehű, foghí- nod a szüleidtől. De egyébként is résen kell – mert ezzel szemben a zakuszka a Szovjet- fajtája. Az apatini sörgyár (mellék)termé- jas odúk voltak a falusi kocsmák, napközben lenni, mivel csak néhány példányt hoznak unióban és annak számos utódállamában ke. Íze: penészes pörkölt medveszarcukor, csupán egy-egy idült alkoholista bólogatott belőle: ha ma nem csapsz le rá, holnapra el- nem más, mint a jugó (meza). Ez ilyen egy- poshadt szódával fölhígítva. Ha gyerekko- a kockás abroszos asztaloknál, ám a kocs- tűnik a kirakatból (közben persze párhuza- szerű, magyaráztam Bodor Ádámnak­ első rában Apa-Colával kínálták Hősömet a ro- máros bizalmas információforrásnak szá- mosan az Alfa magazinban megjelenő része- zentai kirándulásán, ahová a jó Beszédes konok, a világból is ki lehetett zavarni. Apa mított. A pincékben lehetett szívni alopó- ket is gyűjtöd, a legendás Timár György-féle hívta meg, egy piac közeli beszélgetésre. Bo- kólája szar. De apa nem vesz kólát. Anya tököt. Mindez vadnyugati élményt jelentett fordításban; a jugoszláv kiadásokat főleg dor természetesen az első szótól az utolsó- vesz. És anya Coca-Colát vesz. Azt szere- a süldő lány számára, aki még nem járt arany- Kopeczky László fordítja, nagy ritkán Kopec­ ig minden magyarázat nélkül megértette az ti kicsi, kölök Hősöm. Meg a Jupit, az al- ló búzamezőn, és lebujt sem látott belülről a ki Csaba); aztán a nyolcvanas évek végén ajvár lényegét, majd rövid meditálás után a koholmentes (Jelen) barna sört és kicsit a saját szemével, hacsak Adyéval nem. A Tót­ 100 dinárra ugrik föl az ára, majd 150 lesz, következőket nyilatkoztatta ki:„ ezentúl Zen- (Cocktát) is. (BOZSIK Péter) laci rendelte nagy hangon a savanyú fröc�- a következő szám 200, és így tovább, miköz- tára járok piacra!”. Háromféle­ ajvár közül vá- csöket és biliárdozott, vagy a tekével (meg a ben Magyarországon marad a hatvanforin- laszthatott: volt édes, csípős és erős; „a csí- ARATÁS – Akkor még nem fordítottamA vi­ Terikével) kacérkodott, ő meg lenyelte, amit tos ár, a füzetek címlapján kb. kétszámon- pőset válassza, az nem erős” – biztatták lelkes dék filozófiájá­ t. Hanem éltem azt. Kinőttem a a többi szakmabéli. Ez volt a munka rendje. ként egy-egy ugrás, 500, 600, 1000, 1200, az ajvárkeverő asszonyok, ő ezt is azonnal értet- Jó Pajtás „Rügyfakadás” című rovatát, és be- A harsány újságíró-banda afféle vándor- utolsó megjelenés, az Asterix a [sic!] Korzi­ te, és úgy tudjuk, hogy mint afféle piachoz kerültem a Dunatájba, már nem a „szorgal- cirkusz volt a falusiak szemében, amely kán (AZ/48) 1500 dinárba kerül, akár a hő- értő szerző, jól választott. (JÓZSA Márta) mas tollforgató (pionír)”, hanem a terepjá- azon­ban önigazgatású társadalmi-politikai mérő higanyszála, és látod, hogy gebasz van, ró riporter szerepében. Kiskorú voltam még, munkát (önigazgató szocializmus) végzett; hogy milyen gyorsan és mennyire durván ÁLLAMI NYELVEZET – Mivel nem tudjuk a helyi újságírók azonban, elismervén „kie­ rendelkezésére kellett állni, kínálgatni, kva- esik szét valami, nem egy képregény-sorozat megállni, s hogy az olvasó is lássa, mily gé- melkedő fogalmazási képességemet”, föl- terkázni, megsúgni ezt-azt, amit a riporter- (strip), hanem egy ország vagy egy világ, niusz vezette néhai hazánkat, és milyen cá- nőtt számba vettek, és magukkal vittek kör- lány megint csak nem értett. Az aratási mó- nyilván. (KERESZTESI József) folhatatlan nyelvezettel, idézünk a jogász- útjaikra („falujárás”), különösen nyaranta, kák végeztén a Tótlaci úgy intézte, hogy este ból lett külügyminiszter (sekretar za inostrane mikor nem volt iskola. Kijártunk a határba, a kedélyesen csak „kislyánynak” szólított AZ ORGA(NI)ZMUS MISZTÉRIUMAI – poslove – szó szerinti ferdítésben: „a külföl- Kupuszinára, Doroszlóra, Baranyába, aratá- nagylányt vigye haza utoljára, s közben le- Dušan Makavejev minden filmjének – Egy di munkálatok titkára”, azaz külügyi állam- si tudósításokat írni; immár igazi, ropogós fordulván valamely sötét mellékútra, újabb postáskisasszony esete, Az ember nem madár, titkár, khm), partizán, vezérőrnagy Miloš újságírói notesszel a kezemben, hittel je­ szívdobogtató leckéket adjon neki a szilva- Védtelen ártatlanság, Mister Montenegro – ott Minić Tito – az (el nem kötelezettek) mozgal­ gyeztem­ a hozamokat, hektárokat, holda- kék Ladában. Mindig késve értem haza, jócs- a helye a legjobb filmek listáján, de a W. R. mának építője című remekművéből: „A füg- kat, nem tudtam, mit, magát az ismeretlent, kán tíz után, csépeltek is a szüleim. Az ara- minden bizonnyal a legismertebb YU-kul- getlenség, az önállóság, a szuverenitás, az mely gyakran remek volt, vagy a szárazság tási kétflekkesek megírása mindazonáltal tuszfilm. A világban azért, mert sokan látták, egyenjogúság, a fejlődés útja szabad meg- ellenére sem adott okot panaszra. Zádruga nem okozott problémát, egy-egy kis színessel, Jugoszláviában pedig azért, mert évekig do- választásának elve, minden népnek az a (zemzadruga), kombájn, traktor, cséplőgép, a személyiségre is rávilágító, barázdált föld- bozban tartották. A Wilhelm Reich életéről és joga, hogy szabadon döntsön sorsáról, el- előtte feszít a verejtékező földműves (pa- műves-arcéllel („Jani bácsi nem adja fel”), az amerikai underground világáról szóló do- téphetetlen kapcsolat saját hazájával és an- rasztot, gazdát nem írtunk) a tűző napon, avagy a falusi nőegylet szerteágazó kulturá- kumentumfilm-részletek váltakoznak a szo- nak népével: ezek az eszmék vezérelték Tito Illés művészi fényképeket készít. Szállt a tal- lis tevékenységének ecsetelésével a vén róká- cialista szexuálpolitikát bemutató játékfilm forradalmi gondolatait és felbecsülhetet- pas szerkesztőségi írógépben, ami maga is kat is elkápráztattam. A beavatási szertartás, jeleneteivel. Ez utóbbiban Milena Dravić, len jelentőségű tevékenységét hazánkban egy súlyos kis kombájn volt, színessé zaka- még érettségi előtt, dicsérő oklevéllel és ille- Ivica Vidović, Zoran Radmilović, Jagoda Ka- – a JKP4 szervezeti és eszmei megerősítésé- tolódott a bácskai földek pora meg a pelyva, gális kürettel ért véget. (RADICS Viktória) loper és mások játszottak. ért folytatott erőfeszítései 1941-ig, a népfel- Polyvásnak pedig az egyik fő-főszerkesz- Nem lehet biztosan tudni, hogy vajon szabadító háború és a szocialista forradalom tőt hívták. A mi főszerkesztőnk, a Tótlaci, jó ASTERIX-FÜZETEK – Az első, A gall hős Tito akkor hagyta ott a vetítőtermet, ami- zseniális irányítása, valamint Jugoszlávia svádájú impresszárió volt, ő szervezte a ki- (AZ/1) valamikor a hetvenes évek közepén kor Milena az egyik jelenetben, az ismert szocialista fejlődése – éppúgy, mint termé- szállások dramaturgiáját, sűrű kocsma- és kezdődik el, 25 dináros áron jön ki az újvi- „Édes pártom, aranyalmám” (Kompartijo keny és előrelátó nemzetközi tevékenysé- borospince-látogatásokkal, olykor bográcso- déki Forum kiadónál, ez később felmegy 30, zlato moje) éneklése közben azt kiabálja, gét. A titói mű zsenialitásának és történelmi lással tűzdelve. Klumpában és fehér farmer- majd 50 dinárra, felváltva hozzák az Aste­ hogy „Basszatok hát, elvtársak!”, vagy ami- nagyságának forrásai az említett elvek rá jel- ben járt, szárnyas fehér mellénnyel, akárha rix- és a Lucky Luke-sorozat köteteit, az utób- kor „Ljubo elvtárs, a néphadsereg tisztje, lemző, alkotó módon történő alkalmazásá- frakkban, ami zseniálissá fokozta megjele- bit Talpraesett Tom sorozatcím alatt… Mi- aki nem dugott hat hónapja”, szexel a szo- ban rejlenek.”5 (BOZSIK Péter) nését, a többi szegény iszákos újságíró csak kor a nyolcvanas évek elején bekapcsolódsz batársával, Jagodával, és közben az „Ahol a 4 Jugoszláv Kommunista Párt – mielőtt Jugoszláv Kommunista Szö- Szövetség (vajdasági magyar hatalom) egykori főtitkára… volt: a történetbe, hatvanforintos áron adják az Néphadsereg végigmegy” (Kud narodna vojs­ vetséggé (JKSZ) változott volna. 2012. október 26-án hunyt el –, sokszor aludt náluk, kitűnően főzött észak-magyarországi hírlapirodában – ez el- ka prođe) című dalt énekli... 5 Fordította Szöllősy Vágó László. Szerzőnk ismerte – pszichológus, Szabadkán; fia, aki emigrálása után turulmadárrá változott, kamasz- népzenész, újságíró, pedagógus, a Vajdasági Magyar Művelődési kori legjobb barátja volt. képesztően drága, mégis sikerül kinyafog- (Kusturica) mellett Makavejev a legfontosabb

4 5 tendő: az erdélyi zakuszkával ellentétben APA-COLA – A világ legrosszabb kóla- kullogott utána. A hőségben döglehű, foghí- nod a szüleidtől. De egyébként is résen kell – mert ezzel szemben a zakuszka a Szovjet- fajtája. Az apatini sörgyár (mellék)termé- jas odúk voltak a falusi kocsmák, napközben lenni, mivel csak néhány példányt hoznak unióban és annak számos utódállamában ke. Íze: penészes pörkölt medveszarcukor, csupán egy-egy idült alkoholista bólogatott belőle: ha ma nem csapsz le rá, holnapra el- nem más, mint a jugó (meza). Ez ilyen egy- poshadt szódával fölhígítva. Ha gyerekko- a kockás abroszos asztaloknál, ám a kocs- tűnik a kirakatból (közben persze párhuza- szerű, magyaráztam Bodor Ádámnak­ első rában Apa-Colával kínálták Hősömet a ro- máros bizalmas információforrásnak szá- mosan az Alfa magazinban megjelenő része- zentai kirándulásán, ahová a jó Beszédes konok, a világból is ki lehetett zavarni. Apa mított. A pincékben lehetett szívni alopó- ket is gyűjtöd, a legendás Timár György-féle hívta meg, egy piac közeli beszélgetésre. Bo- kólája szar. De apa nem vesz kólát. Anya tököt. Mindez vadnyugati élményt jelentett fordításban; a jugoszláv kiadásokat főleg dor természetesen az első szótól az utolsó- vesz. És anya Coca-Colát vesz. Azt szere- a süldő lány számára, aki még nem járt arany- Kopeczky László fordítja, nagy ritkán Kopec­ ig minden magyarázat nélkül megértette az ti kicsi, kölök Hősöm. Meg a Jupit, az al- ló búzamezőn, és lebujt sem látott belülről a ki Csaba); aztán a nyolcvanas évek végén ajvár lényegét, majd rövid meditálás után a koholmentes (Jelen) barna sört és kicsit a saját szemével, hacsak Adyéval nem. A Tót­ 100 dinárra ugrik föl az ára, majd 150 lesz, következőket nyilatkoztatta ki:„ ezentúl Zen- (Cocktát) is. (BOZSIK Péter) laci rendelte nagy hangon a savanyú fröc�- a következő szám 200, és így tovább, miköz- tára járok piacra!”. Háromféle­ ajvár közül vá- csöket és biliárdozott, vagy a tekével (meg a ben Magyarországon marad a hatvanforin- laszthatott: volt édes, csípős és erős; „a csí- ARATÁS – Akkor még nem fordítottamA vi­ Terikével) kacérkodott, ő meg lenyelte, amit tos ár, a füzetek címlapján kb. kétszámon- pőset válassza, az nem erős” – biztatták lelkes dék filozófiájá­ t. Hanem éltem azt. Kinőttem a a többi szakmabéli. Ez volt a munka rendje. ként egy-egy ugrás, 500, 600, 1000, 1200, az ajvárkeverő asszonyok, ő ezt is azonnal értet- Jó Pajtás „Rügyfakadás” című rovatát, és be- A harsány újságíró-banda afféle vándor- utolsó megjelenés, az Asterix a [sic!] Korzi­ te, és úgy tudjuk, hogy mint afféle piachoz kerültem a Dunatájba, már nem a „szorgal- cirkusz volt a falusiak szemében, amely kán (AZ/48) 1500 dinárba kerül, akár a hő- értő szerző, jól választott. (JÓZSA Márta) mas tollforgató (pionír)”, hanem a terepjá- azon­ban önigazgatású társadalmi-politikai mérő higanyszála, és látod, hogy gebasz van, ró riporter szerepében. Kiskorú voltam még, munkát (önigazgató szocializmus) végzett; hogy milyen gyorsan és mennyire durván ÁLLAMI NYELVEZET – Mivel nem tudjuk a helyi újságírók azonban, elismervén „kie­ rendelkezésére kellett állni, kínálgatni, kva- esik szét valami, nem egy képregény-sorozat megállni, s hogy az olvasó is lássa, mily gé- melkedő fogalmazási képességemet”, föl- terkázni, megsúgni ezt-azt, amit a riporter- (strip), hanem egy ország vagy egy világ, niusz vezette néhai hazánkat, és milyen cá- nőtt számba vettek, és magukkal vittek kör- lány megint csak nem értett. Az aratási mó- nyilván. (KERESZTESI József) folhatatlan nyelvezettel, idézünk a jogász- útjaikra („falujárás”), különösen nyaranta, kák végeztén a Tótlaci úgy intézte, hogy este ból lett külügyminiszter (sekretar za inostrane mikor nem volt iskola. Kijártunk a határba, a kedélyesen csak „kislyánynak” szólított AZ ORGA(NI)ZMUS MISZTÉRIUMAI – poslove – szó szerinti ferdítésben: „a külföl- Kupuszinára, Doroszlóra, Baranyába, aratá- nagylányt vigye haza utoljára, s közben le- Dušan Makavejev minden filmjének – Egy di munkálatok titkára”, azaz külügyi állam- si tudósításokat írni; immár igazi, ropogós fordulván valamely sötét mellékútra, újabb postáskisasszony esete, Az ember nem madár, titkár, khm), partizán, vezérőrnagy Miloš újságírói notesszel a kezemben, hittel je­ szívdobogtató leckéket adjon neki a szilva- Védtelen ártatlanság, Mister Montenegro – ott Minić Tito – az (el nem kötelezettek) mozgal­ gyeztem­ a hozamokat, hektárokat, holda- kék Ladában. Mindig késve értem haza, jócs- a helye a legjobb filmek listáján, de a W. R. mának építője című remekművéből: „A füg- kat, nem tudtam, mit, magát az ismeretlent, kán tíz után, csépeltek is a szüleim. Az ara- minden bizonnyal a legismertebb YU-kul- getlenség, az önállóság, a szuverenitás, az mely gyakran remek volt, vagy a szárazság tási kétflekkesek megírása mindazonáltal tuszfilm. A világban azért, mert sokan látták, egyenjogúság, a fejlődés útja szabad meg- ellenére sem adott okot panaszra. Zádruga nem okozott problémát, egy-egy kis színessel, Jugoszláviában pedig azért, mert évekig do- választásának elve, minden népnek az a (zemzadruga), kombájn, traktor, cséplőgép, a személyiségre is rávilágító, barázdált föld- bozban tartották. A Wilhelm Reich életéről és joga, hogy szabadon döntsön sorsáról, el- előtte feszít a verejtékező földműves (pa- műves-arcéllel („Jani bácsi nem adja fel”), az amerikai underground világáról szóló do- téphetetlen kapcsolat saját hazájával és an- rasztot, gazdát nem írtunk) a tűző napon, avagy a falusi nőegylet szerteágazó kulturá- kumentumfilm-részletek váltakoznak a szo- nak népével: ezek az eszmék vezérelték Tito Illés művészi fényképeket készít. Szállt a tal- lis tevékenységének ecsetelésével a vén róká- cialista szexuálpolitikát bemutató játékfilm forradalmi gondolatait és felbecsülhetet- pas szerkesztőségi írógépben, ami maga is kat is elkápráztattam. A beavatási szertartás, jeleneteivel. Ez utóbbiban Milena Dravić, len jelentőségű tevékenységét hazánkban egy súlyos kis kombájn volt, színessé zaka- még érettségi előtt, dicsérő oklevéllel és ille- Ivica Vidović, Zoran Radmilović, Jagoda Ka- – a JKP4 szervezeti és eszmei megerősítésé- tolódott a bácskai földek pora meg a pelyva, gális kürettel ért véget. (RADICS Viktória) loper és mások játszottak. ért folytatott erőfeszítései 1941-ig, a népfel- Polyvásnak pedig az egyik fő-főszerkesz- Nem lehet biztosan tudni, hogy vajon szabadító háború és a szocialista forradalom tőt hívták. A mi főszerkesztőnk, a Tótlaci, jó ASTERIX-FÜZETEK – Az első, A gall hős Tito akkor hagyta ott a vetítőtermet, ami- zseniális irányítása, valamint Jugoszlávia svádájú impresszárió volt, ő szervezte a ki- (AZ/1) valamikor a hetvenes évek közepén kor Milena az egyik jelenetben, az ismert szocialista fejlődése – éppúgy, mint termé- szállások dramaturgiáját, sűrű kocsma- és kezdődik el, 25 dináros áron jön ki az újvi- „Édes pártom, aranyalmám” (Kompartijo keny és előrelátó nemzetközi tevékenysé- borospince-látogatásokkal, olykor bográcso- déki Forum kiadónál, ez később felmegy 30, zlato moje) éneklése közben azt kiabálja, gét. A titói mű zsenialitásának és történelmi lással tűzdelve. Klumpában és fehér farmer- majd 50 dinárra, felváltva hozzák az Aste­ hogy „Basszatok hát, elvtársak!”, vagy ami- nagyságának forrásai az említett elvek rá jel- ben járt, szárnyas fehér mellénnyel, akárha rix- és a Lucky Luke-sorozat köteteit, az utób- kor „Ljubo elvtárs, a néphadsereg tisztje, lemző, alkotó módon történő alkalmazásá- frakkban, ami zseniálissá fokozta megjele- bit Talpraesett Tom sorozatcím alatt… Mi- aki nem dugott hat hónapja”, szexel a szo- ban rejlenek.”5 (BOZSIK Péter) nését, a többi szegény iszákos újságíró csak kor a nyolcvanas évek elején bekapcsolódsz batársával, Jagodával, és közben az „Ahol a 4 Jugoszláv Kommunista Párt – mielőtt Jugoszláv Kommunista Szö- Szövetség (vajdasági magyar hatalom) egykori főtitkára… volt: a történetbe, hatvanforintos áron adják az Néphadsereg végigmegy” (Kud narodna vojs­ vetséggé (JKSZ) változott volna. 2012. október 26-án hunyt el –, sokszor aludt náluk, kitűnően főzött észak-magyarországi hírlapirodában – ez el- ka prođe) című dalt énekli... 5 Fordította Szöllősy Vágó László. Szerzőnk ismerte – pszichológus, Szabadkán; fia, aki emigrálása után turulmadárrá változott, kamasz- népzenész, újságíró, pedagógus, a Vajdasági Magyar Művelődési kori legjobb barátja volt. képesztően drága, mégis sikerül kinyafog- (Kusturica) mellett Makavejev a legfontosabb

4 5 és nemzetközi körökben legismertebb balká- író, újságíró, szerkesztő „észak-balkáninak” Hadsereg) szóvivője legyen. Prištinát (illetve tó forrásokból alakítja ki a maga vérgőzös ni rendező. (Đorđe MATIĆ) nevezte magát, mire több ismerőse, roko- Prishtinát, vagy akár Prishtinët, ha úgy tet- Balkán-képét, meg a szélesebb Kelet-képét na megsértődött. (BALÁZS Attila–FÉDERES szik) azonban a háború ideje alatt sem hagy- az események forgatagában, aligha gondol BALKÁN – Jelentősebb fatelepek, sintérte- Manó) ta el. Napjainkban leginkább Albániában él, arra, hogy ami abban olyan véres, az jórészt lepek, nagybani áruforgalmazók és raktáro- terve tehát részben megvalósult, bár ez nem a tűzzel-vassal végrehajtani próbált változ- zók, hovatovább több szotyihéjas, akciózó BALKÁNI MANDELA – Adem Demaçi csak rajta múlott. (MAKAI József) tatásból, épp a saját képre történő erőszakos vagy nosztalgiázó, esetleg éppen szerelmes- 1936-os születésű koszovói albán politikus átformálásból, a gyors és praktikus emberát- kedő (Erotica Subotica), a második világhá- A vér kígyói című könyvével írónak készült, BALKANIZÁLÓDÁS – A fogalmat, úgy tű- szabási kísérletből ered, leszámítva a saját ha- ború utáni években temérdek partizánfilmet ám a sors szeszélye, valamint a jugoszláv ál- nik, megjegyezte immár boldog és boldogta- szontalan előítéleteinek nem is kicsi, gyakor- vetítő mozi elterjedt neve a volt YU-ban. Ma- lambiztonsági szervek buzgósága és ébersé- lan széles e világon szerte, s használja is olyan ta horizontot eltakaró halmazát. Legyen még napság Szerbiában ingyenes hirdetőhálózat ge miatt főállású politikai fogoly lett belőle. társadalmi folyamat megjelölésére, amelyben oly nemes szándékú akár a gyors átalakítás, létezik ezzel a névvel, mi több, az egyik legna- A (jugoszláv) titkosszolgálat meg volt győ- nem csupán a gazdasági hanyatlás érzékel- fejlesztésnek tekintett beavatkozás, összes gyobb belgrádi autókereskedés is erre a névre ződve róla, hogy a koszovói­ albán értelmi- hető erősen, hanem az emberek közötti vi- kövével együtt: ez az út is a pokolba vezet. hallgat. Amúgy a Balkán (a továbbiak­ban: B.) ség – a marxista-leninista és a nacionalista szonyok eldurvulása úgyszintén. Valamiféle Nem utolsósorban ludasnál is ludasabb a do- közismertebben olyan történelmi, földrajzi irányultságúak egyaránt – azért hivatkoznak elbunkósodást, furkósodást, romlást, rotha- logban a nemzet fogalma, amelynek elterjedé- és pszichológiai (deviancia) fogalom, amely- az albánok helyzetére és az emberi jogokra, dást, újbóli primitivizálódást, visszavedlést, sével a Balkán – tágabban a Kelet – kis népei nek határait egész pontosan soha nem tud- mert körmönfont módon a tartományt elsza- hanyatt vágódást, kerékbe törést, akasztást, történelmük folyamán önmagukkal ugyan- ta meghúzni senki, egzakt definíciója is, mint kítanák Jugoszláviától, és Albániához csatol- karóba húzást, bélkilógatást stb. igyekszik csak feloldhatatlan ellentmondásba, szom- a sebes hegyi patakok pisztrángja, csaknem nák. Ezt addig ismételgették, amíg igazuk jelenteni, és gyakorta olyanok szájából röp- szédjaikkal ugyanakkor elsimíthatatlannak megragadhatatlan a józan ész számára. Min­ nem lett. Demaçi vezette az egyik olyan il- pen, kik maguk sincsenek (tettben vagy gon- tűnő, ricsajos, tollrepítő, gyakorta eget elsöté- duntalan kificánkol a logika merev keretei kö- legális csoportot, amelyik célkitűzése az Al- dolatban) távol ettől, ugyanakkor halvány fo- títő konfliktusba kerültek. Máig érvényesen. zül. Leakad a horogról, kicsusszan a háló­ból, bániával való békés egyesülés volt. Egészen galmuk sincs, mi rejlik mögötte: igazából hol Máig fel nem oldottan, s fel nem oldozottan a ahogy azt anno a Bosnyák szürrealisták csapa- kicsi megszakításokkal majd’ három évtize- kezdődik, hol ér véget, s honnan ered az aj- nemzeti boldogulás kötelmei és kötelezettsé- ta is érzékeltetni próbálta nagy sikerű (tévé­ det töltött börtönben (1958–61, 1964–74, majd kukra szitokként tolult, baljós kifejezés. (A le­ gei alól. Mert melyik isten mondhatná meg, sorozat)ában.6 Nehéz tehát mindent/min- 1975–90), mégsem maradt le a koszovói tör- xikon összeállítása idején az egyik afri­kai or­ kikből lehet nemzet, kikből nem. Egyáltalán: denkit kielégítően meghúzni – ahogy egyik ténelem sorsfordító pillanatairól: a passzív szág harcban álló alakulatának pa­rancsnoka kikből kell. Nem utolsósorban – szélesebben jeles B.-szakértőnk írta – képlékeny Balká- ellenállás megszervezéséről, a fegyveres fel- használta ezt a blaszfémiás fogalmat a cnn mégis –: kihez kellene tartozni. (BALÁZS At­ nunk fizikai határait, nem beszélve szelle- kelésről, a nato légicsapásairól és bevonulá- hírcsatornán, amikor még nem sikerült le- tila–FÉDERES Manó) mi terének maradéktalan feltérképezéséről. sáról, valamint a függetlenség egyoldalú ki- mosni a szuronyról a vért; mindegy, me- Merthogy sok ragyogó, bonyolult elme szár- kiáltásáról. Kedveli – egymástól cseppet sem lyik oldalon.) Ebbe a kontextusba illeszkedik BALOLDALI – Nem lenni káder. Nem len- mazik onnan is, bajos lenne mind felsorolni, függetlenül – a magyarokat és a mákos kalá- a balkáni puskaporos hordó közhelye, ha- ni funkci. Nem törleszkedni hatalom. Nem hiszen egész országok, vagy azok egy-egy jó- csot. Börtönbeli – nyilván Pista nevű7 – ma- zugsága és igazsága. A különféle égi és föl- szeretni státusz. Utálni pénz. Lázadni. Bár- kora részének legnagyobbjait kellene kima­ gyar társa otthonról gyakran kapott mákos di istenek nevében, azok irányításával fo- mily, a társadalmat akárcsak távolról érintő zsolázni ebből a felül a Száva és a Duna fo- kalácsot, és az Demaçinak nagyon ízlett. Po- lyó szüntelen háborúzás kapcsán jegyezte véleményt mondasz, az úgyis mindjárt láza- lyók vonala határolta óriáskalácsból: a volt litikai fogolyként sikeresebb volt, mint politi- meg lakonikus keserrel Ivo Andrić, a térség dásnak minősül. Ha az erőteljesebb kortárs Jugoszlávia fényes, nyüzsgő és visongó szel- kusként, pártja nem vált a koszovói politikai Nobel-díjas, a legutóbbi történelmi esemé- művészetről gondolataid támadnak, botrány lemeit, meg Romániáéit, Bulgáriáéit, Görög- színtér meghatározó erejévé. Egyik javaslata nyekben erősen megrongált – fejbe csapott lesz belőle. Ha beülsz egy kocsmába a haver- országéit, Albániáéit, nem utolsósorban Tö- a Balkánia – Szerbia, (Monte­negró) és Ko- és lehugyozott – szobrú, horvát gyökérszálú jaiddal, poharaztok és dumáltok, hamarosan rökországéit. De akár csak a Vardar mélyétől szovó konföderációjának – létrehozása volt. szerb írója, hogy senki se tudja, aki nem ta- kipellengérez benneteket a rendszer. Ha ös�- a Triglav csúcsáig terjedő szakaszát se kis A tervnek pont annyi realitása volt, mint an- pasztalta meg: mit jelent két világ peremén szedugjátok az orrotokat és röhögtök meg vállalkozás föltérképezni. Lényeg, hogy a B. nak, hogy a ’60-as években létrehozott illegá- születni és élni. Egyiket is, másikat is megis- jazzt hallgattok, anarchista, libertinus (nem sok ragyogó elmét adott a világnak, amely lis szervezete Koszovót elszakítsa Jugoszlá- merni és megérteni, anélkül azonban, hogy tudják, mit jelentenek ezek a szavak), elvete- kontingens dandárja nem szívesen tekintett, viától. Nem kis megrökönyödést okozott, valamit is tehetnénk azért, hogy ez a két vi- mült társaság lesztek, akik majd meglássák. tekint vissza stigmatizáló származási he- amikor a tisztelt és tekintélyes Demaçi vál- lág megmagyarázza egymást és egymáshoz Ha az egyetemen jelezni próbálom, hogy én lyére. Egyik írásában Vébel Lajos vajdasági lalta, hogy egy feltörekvő és kellőképpen közeledjék. (BALÁZS Attila–FÉDERES Manó) mégis inkább gondolkoznék, a tanárok döb- erőszakos fegyveres csoport, az uçk (Ushtria benten néznek rám. Hiába tudod tízesre az 6 Egy tiszteletet nem ismerő, Monty Pythonon és vegytiszta abszur- don felnőtt ifjú multikulturális művészbanda, amely utóbb szétesett, Çlirimtare Kosovës – Koszovói Fölszabadítási BALKÁN-KÉP – A nyugati ember, aki Aga­ anyagot, alig várják, hogy önként elhagyd miként maga Jugoszlávia is egész rakás vegyes összetételű, bizo- tha Christie regényei nyomán, vagy akár a az egyetemet. Ha a szerkesztőségben kol- nyos fokon a testvériséget–egységet (nemzetek és nemzetisé- gek) mintázó zenekarával együtt. 7 Jugoszláviában szinte mindegyik magyar férfi Pišta volt. magyar ember, aki hasonlóképp megbízha- bászt eszünk, rossz konyakot iszunk és ter-

6 7 és nemzetközi körökben legismertebb balká- író, újságíró, szerkesztő „észak-balkáninak” Hadsereg) szóvivője legyen. Prištinát (illetve tó forrásokból alakítja ki a maga vérgőzös ni rendező. (Đorđe MATIĆ) nevezte magát, mire több ismerőse, roko- Prishtinát, vagy akár Prishtinët, ha úgy tet- Balkán-képét, meg a szélesebb Kelet-képét na megsértődött. (BALÁZS Attila–FÉDERES szik) azonban a háború ideje alatt sem hagy- az események forgatagában, aligha gondol BALKÁN – Jelentősebb fatelepek, sintérte- Manó) ta el. Napjainkban leginkább Albániában él, arra, hogy ami abban olyan véres, az jórészt lepek, nagybani áruforgalmazók és raktáro- terve tehát részben megvalósult, bár ez nem a tűzzel-vassal végrehajtani próbált változ- zók, hovatovább több szotyihéjas, akciózó BALKÁNI MANDELA – Adem Demaçi csak rajta múlott. (MAKAI József) tatásból, épp a saját képre történő erőszakos vagy nosztalgiázó, esetleg éppen szerelmes- 1936-os születésű koszovói albán politikus átformálásból, a gyors és praktikus emberát- kedő (Erotica Subotica), a második világhá- A vér kígyói című könyvével írónak készült, BALKANIZÁLÓDÁS – A fogalmat, úgy tű- szabási kísérletből ered, leszámítva a saját ha- ború utáni években temérdek partizánfilmet ám a sors szeszélye, valamint a jugoszláv ál- nik, megjegyezte immár boldog és boldogta- szontalan előítéleteinek nem is kicsi, gyakor- vetítő mozi elterjedt neve a volt YU-ban. Ma- lambiztonsági szervek buzgósága és ébersé- lan széles e világon szerte, s használja is olyan ta horizontot eltakaró halmazát. Legyen még napság Szerbiában ingyenes hirdetőhálózat ge miatt főállású politikai fogoly lett belőle. társadalmi folyamat megjelölésére, amelyben oly nemes szándékú akár a gyors átalakítás, létezik ezzel a névvel, mi több, az egyik legna- A (jugoszláv) titkosszolgálat meg volt győ- nem csupán a gazdasági hanyatlás érzékel- fejlesztésnek tekintett beavatkozás, összes gyobb belgrádi autókereskedés is erre a névre ződve róla, hogy a koszovói­ albán értelmi- hető erősen, hanem az emberek közötti vi- kövével együtt: ez az út is a pokolba vezet. hallgat. Amúgy a Balkán (a továbbiak­ban: B.) ség – a marxista-leninista és a nacionalista szonyok eldurvulása úgyszintén. Valamiféle Nem utolsósorban ludasnál is ludasabb a do- közismertebben olyan történelmi, földrajzi irányultságúak egyaránt – azért hivatkoznak elbunkósodást, furkósodást, romlást, rotha- logban a nemzet fogalma, amelynek elterjedé- és pszichológiai (deviancia) fogalom, amely- az albánok helyzetére és az emberi jogokra, dást, újbóli primitivizálódást, visszavedlést, sével a Balkán – tágabban a Kelet – kis népei nek határait egész pontosan soha nem tud- mert körmönfont módon a tartományt elsza- hanyatt vágódást, kerékbe törést, akasztást, történelmük folyamán önmagukkal ugyan- ta meghúzni senki, egzakt definíciója is, mint kítanák Jugoszláviától, és Albániához csatol- karóba húzást, bélkilógatást stb. igyekszik csak feloldhatatlan ellentmondásba, szom- a sebes hegyi patakok pisztrángja, csaknem nák. Ezt addig ismételgették, amíg igazuk jelenteni, és gyakorta olyanok szájából röp- szédjaikkal ugyanakkor elsimíthatatlannak megragadhatatlan a józan ész számára. Min­ nem lett. Demaçi vezette az egyik olyan il- pen, kik maguk sincsenek (tettben vagy gon- tűnő, ricsajos, tollrepítő, gyakorta eget elsöté- duntalan kificánkol a logika merev keretei kö- legális csoportot, amelyik célkitűzése az Al- dolatban) távol ettől, ugyanakkor halvány fo- títő konfliktusba kerültek. Máig érvényesen. zül. Leakad a horogról, kicsusszan a háló­ból, bániával való békés egyesülés volt. Egészen galmuk sincs, mi rejlik mögötte: igazából hol Máig fel nem oldottan, s fel nem oldozottan a ahogy azt anno a Bosnyák szürrealisták csapa- kicsi megszakításokkal majd’ három évtize- kezdődik, hol ér véget, s honnan ered az aj- nemzeti boldogulás kötelmei és kötelezettsé- ta is érzékeltetni próbálta nagy sikerű (tévé­ det töltött börtönben (1958–61, 1964–74, majd kukra szitokként tolult, baljós kifejezés. (A le­ gei alól. Mert melyik isten mondhatná meg, sorozat)ában.6 Nehéz tehát mindent/min- 1975–90), mégsem maradt le a koszovói tör- xikon összeállítása idején az egyik afri­kai or­ kikből lehet nemzet, kikből nem. Egyáltalán: denkit kielégítően meghúzni – ahogy egyik ténelem sorsfordító pillanatairól: a passzív szág harcban álló alakulatának pa­rancsnoka kikből kell. Nem utolsósorban – szélesebben jeles B.-szakértőnk írta – képlékeny Balká- ellenállás megszervezéséről, a fegyveres fel- használta ezt a blaszfémiás fogalmat a cnn mégis –: kihez kellene tartozni. (BALÁZS At­ nunk fizikai határait, nem beszélve szelle- kelésről, a nato légicsapásairól és bevonulá- hírcsatornán, amikor még nem sikerült le- tila–FÉDERES Manó) mi terének maradéktalan feltérképezéséről. sáról, valamint a függetlenség egyoldalú ki- mosni a szuronyról a vért; mindegy, me- Merthogy sok ragyogó, bonyolult elme szár- kiáltásáról. Kedveli – egymástól cseppet sem lyik oldalon.) Ebbe a kontextusba illeszkedik BALOLDALI – Nem lenni káder. Nem len- mazik onnan is, bajos lenne mind felsorolni, függetlenül – a magyarokat és a mákos kalá- a balkáni puskaporos hordó közhelye, ha- ni funkci. Nem törleszkedni hatalom. Nem hiszen egész országok, vagy azok egy-egy jó- csot. Börtönbeli – nyilván Pista nevű7 – ma- zugsága és igazsága. A különféle égi és föl- szeretni státusz. Utálni pénz. Lázadni. Bár- kora részének legnagyobbjait kellene kima­ gyar társa otthonról gyakran kapott mákos di istenek nevében, azok irányításával fo- mily, a társadalmat akárcsak távolról érintő zsolázni ebből a felül a Száva és a Duna fo- kalácsot, és az Demaçinak nagyon ízlett. Po- lyó szüntelen háborúzás kapcsán jegyezte véleményt mondasz, az úgyis mindjárt láza- lyók vonala határolta óriáskalácsból: a volt litikai fogolyként sikeresebb volt, mint politi- meg lakonikus keserrel Ivo Andrić, a térség dásnak minősül. Ha az erőteljesebb kortárs Jugoszlávia fényes, nyüzsgő és visongó szel- kusként, pártja nem vált a koszovói politikai Nobel-díjas, a legutóbbi történelmi esemé- művészetről gondolataid támadnak, botrány lemeit, meg Romániáéit, Bulgáriáéit, Görög- színtér meghatározó erejévé. Egyik javaslata nyekben erősen megrongált – fejbe csapott lesz belőle. Ha beülsz egy kocsmába a haver- országéit, Albániáéit, nem utolsósorban Tö- a Balkánia – Szerbia, (Monte­negró) és Ko- és lehugyozott – szobrú, horvát gyökérszálú jaiddal, poharaztok és dumáltok, hamarosan rökországéit. De akár csak a Vardar mélyétől szovó konföderációjának – létrehozása volt. szerb írója, hogy senki se tudja, aki nem ta- kipellengérez benneteket a rendszer. Ha ös�- a Triglav csúcsáig terjedő szakaszát se kis A tervnek pont annyi realitása volt, mint an- pasztalta meg: mit jelent két világ peremén szedugjátok az orrotokat és röhögtök meg vállalkozás föltérképezni. Lényeg, hogy a B. nak, hogy a ’60-as években létrehozott illegá- születni és élni. Egyiket is, másikat is megis- jazzt hallgattok, anarchista, libertinus (nem sok ragyogó elmét adott a világnak, amely lis szervezete Koszovót elszakítsa Jugoszlá- merni és megérteni, anélkül azonban, hogy tudják, mit jelentenek ezek a szavak), elvete- kontingens dandárja nem szívesen tekintett, viától. Nem kis megrökönyödést okozott, valamit is tehetnénk azért, hogy ez a két vi- mült társaság lesztek, akik majd meglássák. tekint vissza stigmatizáló származási he- amikor a tisztelt és tekintélyes Demaçi vál- lág megmagyarázza egymást és egymáshoz Ha az egyetemen jelezni próbálom, hogy én lyére. Egyik írásában Vébel Lajos vajdasági lalta, hogy egy feltörekvő és kellőképpen közeledjék. (BALÁZS Attila–FÉDERES Manó) mégis inkább gondolkoznék, a tanárok döb- erőszakos fegyveres csoport, az uçk (Ushtria benten néznek rám. Hiába tudod tízesre az 6 Egy tiszteletet nem ismerő, Monty Pythonon és vegytiszta abszur- don felnőtt ifjú multikulturális művészbanda, amely utóbb szétesett, Çlirimtare Kosovës – Koszovói Fölszabadítási BALKÁN-KÉP – A nyugati ember, aki Aga­ anyagot, alig várják, hogy önként elhagyd miként maga Jugoszlávia is egész rakás vegyes összetételű, bizo- tha Christie regényei nyomán, vagy akár a az egyetemet. Ha a szerkesztőségben kol- nyos fokon a testvériséget–egységet (nemzetek és nemzetisé- gek) mintázó zenekarával együtt. 7 Jugoszláviában szinte mindegyik magyar férfi Pišta volt. magyar ember, aki hasonlóképp megbízha- bászt eszünk, rossz konyakot iszunk és ter-

6 7 vezzük a következő, mondjuk, a lengyel szá- tudtam, hol vagyok, tintakék betűk, kék újult, a patrióta színeket elhomályosította a Ćirilov, ez a hihetetlenül friss, fiatal, tájé- mot, benyitnak a fölnőtt kollégák a komolyabb épület, gondosan lenyírt pázsit az épület rózsaszín árnyalat, a haikuszerű képregényt kozott színházi szellem, amikor a hatvanas lapoktól, bekapnak egy karika kolbászt és kö­rül. A pedálos Tomos motorbiciklim ju- pedig fejtörő ábrácskák váltották fel. A rágó évek derekán harmincöt éves fejjel belevá- isznak a Napoleon konyakunkból, érdeklőd- tott eszembe.­ A nehezen meghatározható viszont ugyanaz a mályvaszínű és málnaízű gott a fesztiválszervezésbe (egyébként máig nek, aztán jelentést tesznek. Te társadalmi, érzés a pénztár mellett ért a tetőpontjára. téglalapocska. (Aligha lenne túlzás, ha most ő a bitef művészeti vezetője!), a világszín- filozófiai és irodalmi kérdésekre hivatkozol, Egy kis polcon, csokoládék, kekszek, cukor- azt állítanám, hogy emiatt lettem amerikai ház minden szenzációját Belgrádba csábítot- a komolyabb kollégák a szomszéd szobából kák (kon­zumjugó) között, ott sorakoztak a állampolgár.) (DANYI Zoltán) ta: Jerzy Grotowskit, Peter Brookot, Eugenio pedig a családjukra hivatkoznak. Ezért utá- bazooka rágók. Barbát, Giorgio Strehlert, Roger Planchont, lod a pénzt és a néphagyományt. Nem kere- 3. A bazooka rágó téglalap alakú volt, és BITEF – A süket pillantását Pilinszky fe- Ariane Mnouchkine-t, az akkor emigráns sed a helyed ebben a társadalomban, ellen- kemény, mint a kavics, elsőre nem lehetett dezte föl 1971-ben, emlékszem eksztati- Andrei Şerban ógörög nyelven előadott drá- kezőleg, közös erővel kirúgtok a hámból. átharapni, a kitartó csócsálástól azután ha- kus beszámolóira írásban, szóban, ahogy matrilógiáját a La Mama társulatával, Julian A barátaiddal együtt rongyosak vagytok, mar fölpuhult, és többnyire túl puha lett, az amerikai logopédus-tánctanár-festő Ro- Beck Living Theatre-jét, a Bread and Puppet kocsmatöltelékek. Mégis, hova mennétek? pépes, nyúlós, de legalább nagyra fel lehe- bert Wilson lélegzetelállító „lassú színhá- színházat, Anatolij Efrosz legendás moszk- Prömierre? Elfogultak vagytok más lesza- tett fújni, s nagyot pukkant. (Lehet, ezért zát” emlegette Sheryl Suttonnal a főszerep- vai Don Juanját, Beckett maga rendezte Go­ kadtak, kirekesztettek és vadak iránt. Arra hívták bazukának, de mi csak „bazókának” ben. Ő akkor kiváltságosnak számított, fél dot-ját stb. stb. Magyarán volt egy „kiska- kaptok rá, ami tilos. A tabu a kedvencetek. mondtuk.) A háború előtt Zentán is árulták, lábbal Párizsban élt, rajta kívül alighanem punk” a világszínházba, kincset ért. (PÁLYI Fürkészitek, mi történik a piros terítővel bo- például a Mignonnal szemben, a parkban, csak az országból hamarosan kiutált Halász András) rított asztalok alatt, és kicsúfoljátok az elvtár- az albán tökmagos trafikjában. A patrióta Péter-féle együttes látta ezt a produkciót, sakat, akik tapasztaltak, és nem mennek fejjel színű, kék–fehér–piros csomagolás alatt egy mivel ők is éppen akkor léptek föl a nancy-i BOSZNIA: Hídvári dupla csont a falnak, hanem kivárják a sorukat. Előbb- kicsire összehajtogatott, viaszos papírka is fesztiválon, amikor Wilsonék. De ’74 szeptem­ A magyar közönség igazából a xix. század utóbb titkárok, elnökök, vezérek, minimum volt, néhány kockából álló képregénnyel berében a következő wilsoni látvány­ope­ végén kezdte el fölfedezni Boszniát. Ahogy igazgatók lesznek belőlük. Végül bepako- (strip). A hai­ku­szerű, kicsi képregény fő- ra, a Levél Viktória királynőhöz, majd ’76-ban a Magyar emlékek és látnivalók című alapmű lod a vadászhátizsákodba a kiflit, a naplódat hőse Bazooka Joe volt, de erre már nem na- az Einstein a tengerparton már Belg­rád­ban Bosznia-Hercegovinára összpontosító része meg a majicáidat, egy farmer rezerva, és föl- gyon emlékszem, mostanában a nagyobb is látható volt a nemzetközi színházi fesz- is megemlíti, a nagy példányszámú Vasárna­ mereszted a hüvelykujjad az útpadkán. (RA­ műfajok vonzanak inkább, lásd Eltűnt idő; s tiválon, azaz a bitef-en, mentünk is jó né- pi Újság hozott egy földrajztudós (utazó, ka- DICS Viktória) amikor az ina benzinkúton, tizenvalahány hányan, akik színházat csináltunk, színház- landor?) tollából színes sorozatot az ország- év után, a bazooka újra „odaért az ínyem- ról írtunk, látni kellett a csodát. Emlékszem ról, de kisvártatva már egy vidéki lapban is BAZOOKA – 1. Túl nagy a zaj, nem hallom hez”, szabályos prousti élményben volt ré- a három pesti rendező szakos hallgatóra, írtak a mostari (hídőri vagy hídvári) szép- tisztán, talán mályvaszínű vagy málnaízű, szem, megremegtem, úgy éreztem, megint akik egyikük távoli nagynénjének előszo- ségekről: „Augusztus első napjaiban indul- teljesen kitölti a számat.8 (Jugoszláviá)ban vagyok, abban a máju- bájában aludtak hálózsákban. Emlékszem, tunk Mostarba, hová a bosnia-herczegovinai 2. Amikor a (háború) után először utaz- si napsütésben, amilyen nem lesz már soha Saád Kata, a volt feleségem Peter Stein ked- államvasút a Karst csodálatos sziklabástyái tam Horvátországba, akkor, számomra szo­ többé stb. (Lehetne folytatni, mályvaszínű tó- véért kiruccant Belgrádba, én meg ígére- között röpít.” A csodás karsztvidék mellett a kat­lan módon, Magyarország felől érkez­ nusban, málnaízzel a számban, sokáig, egé- tem ellenére nem tudtam becsempészni a leggyakoribb, nem véletlenül festőiként em- tem. „A há­ború után”, írom, ez azonban szen puhává, nyúlóssá, pépessé csócsálva.) szállodai szobámba, így kénytelen voltam legetett motívum természetesen a mostari / pontosításra szorul: akkoriban ugyanis még 4. Az úgynevezett „igazsághoz” hozzátar- (Eörsi) nyakába varrni őt – hamarosan há- mosztári Öreg-híd, amelyet a kutatók egy ré- csak a horvátok számára ért véget a hábo- tozik, hogy a bazooka valójában amerikai zasság lett belőle. Emlékszem arra az esté- sze Mátyás királlyal hoz összefüggésbe, és a rú, a szerbeknek viszont, s így „nekünk” termék volt, a múlt század negyvenes évei­ re, „amikor mindenki sírt”, ahogy a Politi- magyar hadak útjával, a nagyobbik része vi- is, messze volt még a háború vége (és nek közepén kezdték gyártani New York- ka írta, vagyis a kaposvári Marat-ra ’82-ben szont a tizenhatodik század helybeli polgá- azóta mintha egyre csak távolodna). Szó- ban; a csomagolás trikolórja a győzedel- – az előadás után Danilo Kiš (jugoszláv író) rainak igényével. Bizonyított immár, hogy a val, amikor sok év után először utaztam meskedő amerikai patriotizmust hirdette. az egész társulatot vendégül látta pár száz hidat a visegrádi idősb testvéralkotást létre- ismét Horvátországba, és bérelt Chry­s­le­ A jugoszlávok az amerikaiaktól vásárolták méterre az Atelje Színház mögött egy kert- hozó Szinan mester tanítványának, Hajru- remmel átgördültem a magyar–horvát ha- a gyártási engedélyt, amely azután, talán helyiségben. dinnak a tervei alapján építették egy, a város- táron, egyszerre éreztem az édes és a fájó valamilyen jogfolytonossági elv alapján, A kaposvári siker – mind a három fesz- hoz közeli kőtörő tömbjeiből. 1566-ra készült megmagyarázhatatlan keverékét. Egy kék a horvátokhoz került, de ma már ők sem tiváldíjat ők hozták el – valójában koroná- el, különösebb zavar nélkül szolgált céljának ina benzinkúton álltam meg tankolni. gyártják, néhány éve lejárt a licenc, s a hor- ja volt annak, amit nekünk, magyar szín- szemet gyönyörködtető mód egészen 1993 A háború előtt ugyanilyen kék ina-kút üze- vátok nem hosszabbították meg ‒ nem tu- háziaknak, akik igazi világklasszist a saját novemberéig, amikor is a polgárháborúban melt Zentán, az adai úton. Hirtelen nem dom, miért. hazánkban nemigen láthattunk, a bitef a a szemben álló felek egyike (a horvát) valaki- 5. Amerikában továbbra is gyártják a bazo­ o­ ­ hetvenes években jelentett. Mert korántsem nek azzal a megjegyzésével, hogy majd úgyis 8 A Bazuka Újvidéken 120 dinárba került a Komisionban. Sokáig tar- totta az ízét, meg az árát is. (B. A.) ka rágót, jóllehet a csomagolás azóta meg- Wilson volt az egyedüli bitef-csoda. Jovan építenek helyette egy „szebbet és régebbit”,

8 9 vezzük a következő, mondjuk, a lengyel szá- tudtam, hol vagyok, tintakék betűk, kék újult, a patrióta színeket elhomályosította a Ćirilov, ez a hihetetlenül friss, fiatal, tájé- mot, benyitnak a fölnőtt kollégák a komolyabb épület, gondosan lenyírt pázsit az épület rózsaszín árnyalat, a haikuszerű képregényt kozott színházi szellem, amikor a hatvanas lapoktól, bekapnak egy karika kolbászt és kö­rül. A pedálos Tomos motorbiciklim ju- pedig fejtörő ábrácskák váltották fel. A rágó évek derekán harmincöt éves fejjel belevá- isznak a Napoleon konyakunkból, érdeklőd- tott eszembe.­ A nehezen meghatározható viszont ugyanaz a mályvaszínű és málnaízű gott a fesztiválszervezésbe (egyébként máig nek, aztán jelentést tesznek. Te társadalmi, érzés a pénztár mellett ért a tetőpontjára. téglalapocska. (Aligha lenne túlzás, ha most ő a bitef művészeti vezetője!), a világszín- filozófiai és irodalmi kérdésekre hivatkozol, Egy kis polcon, csokoládék, kekszek, cukor- azt állítanám, hogy emiatt lettem amerikai ház minden szenzációját Belgrádba csábítot- a komolyabb kollégák a szomszéd szobából kák (kon­zumjugó) között, ott sorakoztak a állampolgár.) (DANYI Zoltán) ta: Jerzy Grotowskit, Peter Brookot, Eugenio pedig a családjukra hivatkoznak. Ezért utá- bazooka rágók. Barbát, Giorgio Strehlert, Roger Planchont, lod a pénzt és a néphagyományt. Nem kere- 3. A bazooka rágó téglalap alakú volt, és BITEF – A süket pillantását Pilinszky fe- Ariane Mnouchkine-t, az akkor emigráns sed a helyed ebben a társadalomban, ellen- kemény, mint a kavics, elsőre nem lehetett dezte föl 1971-ben, emlékszem eksztati- Andrei Şerban ógörög nyelven előadott drá- kezőleg, közös erővel kirúgtok a hámból. átharapni, a kitartó csócsálástól azután ha- kus beszámolóira írásban, szóban, ahogy matrilógiáját a La Mama társulatával, Julian A barátaiddal együtt rongyosak vagytok, mar fölpuhult, és többnyire túl puha lett, az amerikai logopédus-tánctanár-festő Ro- Beck Living Theatre-jét, a Bread and Puppet kocsmatöltelékek. Mégis, hova mennétek? pépes, nyúlós, de legalább nagyra fel lehe- bert Wilson lélegzetelállító „lassú színhá- színházat, Anatolij Efrosz legendás moszk- Prömierre? Elfogultak vagytok más lesza- tett fújni, s nagyot pukkant. (Lehet, ezért zát” emlegette Sheryl Suttonnal a főszerep- vai Don Juanját, Beckett maga rendezte Go­ kadtak, kirekesztettek és vadak iránt. Arra hívták bazukának, de mi csak „bazókának” ben. Ő akkor kiváltságosnak számított, fél dot-ját stb. stb. Magyarán volt egy „kiska- kaptok rá, ami tilos. A tabu a kedvencetek. mondtuk.) A háború előtt Zentán is árulták, lábbal Párizsban élt, rajta kívül alighanem punk” a világszínházba, kincset ért. (PÁLYI Fürkészitek, mi történik a piros terítővel bo- például a Mignonnal szemben, a parkban, csak az országból hamarosan kiutált Halász András) rított asztalok alatt, és kicsúfoljátok az elvtár- az albán tökmagos trafikjában. A patrióta Péter-féle együttes látta ezt a produkciót, sakat, akik tapasztaltak, és nem mennek fejjel színű, kék–fehér–piros csomagolás alatt egy mivel ők is éppen akkor léptek föl a nancy-i BOSZNIA: Hídvári dupla csont a falnak, hanem kivárják a sorukat. Előbb- kicsire összehajtogatott, viaszos papírka is fesztiválon, amikor Wilsonék. De ’74 szeptem­ A magyar közönség igazából a xix. század utóbb titkárok, elnökök, vezérek, minimum volt, néhány kockából álló képregénnyel berében a következő wilsoni látvány­ope­ végén kezdte el fölfedezni Boszniát. Ahogy igazgatók lesznek belőlük. Végül bepako- (strip). A hai­ku­szerű, kicsi képregény fő- ra, a Levél Viktória királynőhöz, majd ’76-ban a Magyar emlékek és látnivalók című alapmű lod a vadászhátizsákodba a kiflit, a naplódat hőse Bazooka Joe volt, de erre már nem na- az Einstein a tengerparton már Belg­rád­ban Bosznia-Hercegovinára összpontosító része meg a majicáidat, egy farmer rezerva, és föl- gyon emlékszem, mostanában a nagyobb is látható volt a nemzetközi színházi fesz- is megemlíti, a nagy példányszámú Vasárna­ mereszted a hüvelykujjad az útpadkán. (RA­ műfajok vonzanak inkább, lásd Eltűnt idő; s tiválon, azaz a bitef-en, mentünk is jó né- pi Újság hozott egy földrajztudós (utazó, ka- DICS Viktória) amikor az ina benzinkúton, tizenvalahány hányan, akik színházat csináltunk, színház- landor?) tollából színes sorozatot az ország- év után, a bazooka újra „odaért az ínyem- ról írtunk, látni kellett a csodát. Emlékszem ról, de kisvártatva már egy vidéki lapban is BAZOOKA – 1. Túl nagy a zaj, nem hallom hez”, szabályos prousti élményben volt ré- a három pesti rendező szakos hallgatóra, írtak a mostari (hídőri vagy hídvári) szép- tisztán, talán mályvaszínű vagy málnaízű, szem, megremegtem, úgy éreztem, megint akik egyikük távoli nagynénjének előszo- ségekről: „Augusztus első napjaiban indul- teljesen kitölti a számat.8 (Jugoszláviá)ban vagyok, abban a máju- bájában aludtak hálózsákban. Emlékszem, tunk Mostarba, hová a bosnia-herczegovinai 2. Amikor a (háború) után először utaz- si napsütésben, amilyen nem lesz már soha Saád Kata, a volt feleségem Peter Stein ked- államvasút a Karst csodálatos sziklabástyái tam Horvátországba, akkor, számomra szo­ többé stb. (Lehetne folytatni, mályvaszínű tó- véért kiruccant Belgrádba, én meg ígére- között röpít.” A csodás karsztvidék mellett a kat­lan módon, Magyarország felől érkez­ nusban, málnaízzel a számban, sokáig, egé- tem ellenére nem tudtam becsempészni a leggyakoribb, nem véletlenül festőiként em- tem. „A há­ború után”, írom, ez azonban szen puhává, nyúlóssá, pépessé csócsálva.) szállodai szobámba, így kénytelen voltam legetett motívum természetesen a mostari / pontosításra szorul: akkoriban ugyanis még 4. Az úgynevezett „igazsághoz” hozzátar- (Eörsi) nyakába varrni őt – hamarosan há- mosztári Öreg-híd, amelyet a kutatók egy ré- csak a horvátok számára ért véget a hábo- tozik, hogy a bazooka valójában amerikai zasság lett belőle. Emlékszem arra az esté- sze Mátyás királlyal hoz összefüggésbe, és a rú, a szerbeknek viszont, s így „nekünk” termék volt, a múlt század negyvenes évei­ re, „amikor mindenki sírt”, ahogy a Politi- magyar hadak útjával, a nagyobbik része vi- is, messze volt még a háború vége (és nek közepén kezdték gyártani New York- ka írta, vagyis a kaposvári Marat-ra ’82-ben szont a tizenhatodik század helybeli polgá- azóta mintha egyre csak távolodna). Szó- ban; a csomagolás trikolórja a győzedel- – az előadás után Danilo Kiš (jugoszláv író) rainak igényével. Bizonyított immár, hogy a val, amikor sok év után először utaztam meskedő amerikai patriotizmust hirdette. az egész társulatot vendégül látta pár száz hidat a visegrádi idősb testvéralkotást létre- ismét Horvátországba, és bérelt Chry­s­le­ A jugoszlávok az amerikaiaktól vásárolták méterre az Atelje Színház mögött egy kert- hozó Szinan mester tanítványának, Hajru- remmel átgördültem a magyar–horvát ha- a gyártási engedélyt, amely azután, talán helyiségben. dinnak a tervei alapján építették egy, a város- táron, egyszerre éreztem az édes és a fájó valamilyen jogfolytonossági elv alapján, A kaposvári siker – mind a három fesz- hoz közeli kőtörő tömbjeiből. 1566-ra készült megmagyarázhatatlan keverékét. Egy kék a horvátokhoz került, de ma már ők sem tiváldíjat ők hozták el – valójában koroná- el, különösebb zavar nélkül szolgált céljának ina benzinkúton álltam meg tankolni. gyártják, néhány éve lejárt a licenc, s a hor- ja volt annak, amit nekünk, magyar szín- szemet gyönyörködtető mód egészen 1993 A háború előtt ugyanilyen kék ina-kút üze- vátok nem hosszabbították meg ‒ nem tu- háziaknak, akik igazi világklasszist a saját novemberéig, amikor is a polgárháborúban melt Zentán, az adai úton. Hirtelen nem dom, miért. hazánkban nemigen láthattunk, a bitef a a szemben álló felek egyike (a horvát) valaki- 5. Amerikában továbbra is gyártják a bazo­ o­ ­ hetvenes években jelentett. Mert korántsem nek azzal a megjegyzésével, hogy majd úgyis 8 A Bazuka Újvidéken 120 dinárba került a Komisionban. Sokáig tar- totta az ízét, meg az árát is. (B. A.) ka rágót, jóllehet a csomagolás azóta meg- Wilson volt az egyedüli bitef-csoda. Jovan építenek helyette egy „szebbet és régebbit”,

8 9 lerakétázta. Mesélik, valamelyik tévétársa- via utódállamai ezek után minél keveseb- disznósivalkodásos bácskai porban és por- redményben azonban górac, mivel Újvidé- ság fizetett, hogy csak akkor lőjenek, amikor bet akartak emlékezni a Belgrádból rájuk lepte akácosokban maradó, ott bujkáló, bi- ken úgy mondták. Ahogy Magyarországon beállították a kamerákat. Tény, hogy a felvé- erőszakolt hagyományokra. A nemzeti ön- ciklizgető és révedező, széplelkűségében a lengyel góralt (ejtsd: gurál) is elterjed- tel megvan. Mondják azt is, hogy a híd ös�- tudat ébredésével új nyelvek és szavak ala- itt-ott elcsorduló, utána rendre pocsék han- tebb gorálnak ejteni. Számunkra mindazon- szeomlása után sokáig kettő darab sárgult, a kultak ki. A szlovénok a kicsit előkelőbb- gulatú falusi orvos, aki ebből a poros-raga- által az a legérdekesebb, hogy a szó eleji parti sziklák réseibe ékelődött lábszárcsont nek ható burek, Zágrábban a dallamosabban csos, önnön termékenyítette bácskai anyag- szláv g-ből héber anyanyelvünkben – akár- maradt dacolni az elemekkel. Mindkettőről csengő burek, míg (Boszniá)ban az inkább ból gyúrta ki a helyi színek teóriáját. Hogy csak a szovjet-oroszban vagy az összcseh- látszott, hogy nem lehet friss áldozaté. Vala- népiesebbnek hangzó burek kifejezéssel vál- végül Szivácon, abban a porfészekben, ahol szlovákban – h lesz, s így a hegyet harnak kinek, egy mostari költőnek nyomban eszébe tották fel. Ezzel szemben Macedóniában a élt, lelje halálát gyógyíthatatlan tüdőkóliká- ejtjük. Kérjük, hogy mikor Tito a Holt-ten- jutott egy magyar festő, aki a régi időkben ott kicsit bolgárosabb burek szót választották. ban. Írta, hogy éjjel, amikor horkol a dagadt gernél járt, akkor nevezte el így a sínai kő- ólálkodott a híd körül, szerinte ott is tűnt el, A törpére zsugorodott Kis-Jugoszláviából disznóhizlaló, s a százláncos gazda gutaü- táblákat: „én vagyok az alfaj és az ómegaj!” és nomen est omen: nevében kétszer is elő- utoljára kiváló montenegróiak a hősies burek tötten emészti az esti vinkót meg a papri- (Meir FELDMANN) fordult a „csont” kifejezés. Komolyan gon- kifejezést tették magukévá. Az alpári burek kást, ő például spanyolul tanul, Hölderlint dolta, viccelt-e, esetleg légnyomás érte, nem szó csak Szerbiában maradt meg változatla- forgatja vagy Rimbaud-t, Van Gogh lángo- CRVENA ZVEZDA – Magyarul „Vöros Csil­ tudni. (NÉVTELEN Krónikás) nul. Néhányan félve kérdezik: „hát ezért volt ló vonalait bámulja, netán Nietzsche megej­ lag”, a volt Jugoszlávia legnépszerűbb és érdemes harcolni?” Mellesleg a szerb–albán tő mélységeibe szédül. Sápadtan, lázasan, legsikeresebb labdarúgó klubcsapata. Köz­ BUREK (бурек) – ószláv tésztaétel. A rigóme- kapcsolatok enyhülésének jeleként magya- szikkadt szemekkel. Hatalmas elvágyódásá- vetlenül a második világháború után, 1945- zei csata szünetében megfáradt szpáhik kér- rázzák, hogy amikor egy belgrádi az albán ban azonban (a dialektika hal meg utoljára) ben ala­pították. A csapat az ország legnagyobb ték el a receptjét Miloš Obilićtól, majd küld- péktől burekot kér, az sajátos hanglejtésé- Taine nyomán pontokba foglalta elképzelé- stadionjával (népszerű nevén „Marakana”,­ ték haza a mamának a messzi Anatóliába, vel, szinte mosolyogva visszakérdez: „Sa si- seit; ezek lényege, hogy az író igazi életet, avagy, külföldi szemmel nézve, „kis Mara- ahol szintén népszerűvé vált. Emiatt egyesek rom?” (túróval?). (NÉMETH Árpád) igazi mát adjon. Mert aki egy bácskai faluban cana”) büszkélkedhet. Érdekes kuriózum, tévesen török eredetűnek tartják. Valamikor filozofálgat, meg ábrándos, rokokós anda- hogy a legtöbb néző a hivatalos adatok sze- a multikulturális Jugoszlávia­ egyik jelképe CIGARETTÁK – (Dzsinn) (Filter 57) lúziai történeteket ír, az ügyes írásművésszé rint 1975 tavaszán özönlött be a stadionba volt. A burek éjjel-nappal készül, ezért lehet (Fil­­ter 77) (George Karelias and Sons) (Ju­ nőheti ki magát, de nem lehet igaz alkotó. (több mint 100 000 fő), a Ferencváros elleni reggeli, előétel vagy akár lakoma. Mérték­ goszlávia) (Sárga Dráva) Mert sosem szabad megtagadni a földet, az kek-elődöntő visszavágó mérkőzésére (meg- egysége az egész vagy a negyed. Műanyag időt, amelyben építeni kötelességünk. Ezen jegyzendő: a Ferencváros jutott be a döntő- tányérból és meisseni porcelánból egyaránt COCKTA – Jugó üdítőital. Mint Szlovákiá- nagyméretű építkezés egyik későbbi kor- be…). Nagyon sok legendás játékos mara- fogyasztható, bár az utóbbi tényét két egy- ban a kofola. Föltehetően akkor kísérletezték szakának valamely ebédszünetében üti föl dandó nyomot hagyott a Crvena Zvezda mástól független tanú még nem erősítette ki, amikor még nem vették meg a Coca-Co- majd a fésületlen fejét az a szemtelen, két- történetében: elég itt például Dragoslav­ Še- meg. Sokan előszeretettel majszolják egysze- la és a Pepsi licencét. „Cockta! Ifjúságunk kedő költő, név szerint Sziveri János, aki kularac, Dragan Džajić, Dragan Stojko- rűen a csomagolópapírból (magyarul: pakk- itala!” – harsogta a Szabadkai Rádióban a – mielőtt még az Úr (maga is elszörnyed- vić („Piksi”) vagy Robert Prosinečki nevét papírból), ami a gasztroenterológusok sze- színésznő, aki – a pletyka szerint – az Ame- ve) megállította volna Jugoszlávia bábe- megemlíteni. 1947 és 1991 között – az állam rint is egészséges, mivel a falatokkal együtt rikában is többé/kevésbé híressé vált színész, li tornyának továbbemelését – arról verselt, szét­eséséig – a csapat tizennyolcszor nyert leharapott, baktériumoktól hemzsegő fecnik Rade Šerbedžija kedvese volt. Szerepelt pél- hogy a Couleur lokálban ülve falja az elé- országos bajnokságot, illetve tizenkétszer hó­ serkentik a bélműködést. Egyes feltételezé- dául a Kubrick rendezte Tágra zárt szemek je rakott babot. Nyakig olajos padlóbűzben, dította el a jugoszláv kupát, valamint fontos sek szerint a burek rövidítéséből származik című filmben. És többek között az Eső előtt önmagát két részre osztva: jóra meg rossz- szerepet játszott az európai kupákban is, a búr megnevezés, ami arra utal, hogy távoli című nagy sikerű macedón (film) főszerep- ra. Miközben rügyező muzsikaszó koszolja nemegyszer a legnagyobbakat – Real Mad- szláv rokonok, ráchollandusok élnek Dél-Af- lője is. (BOZSIK Péter) a leget, figyelmét leköti a helyi színezet. rid, Arsenal, Liverpool, Bayern – búcsúztat- rikában, ezt a hipotézist azonban még maga Eltöpreng azon, hogy itt bár minden csupa va. Legnagyobb sikerét – amely egyben az Milić od Mačve is túlzottnak tartotta. A Szerb COULEUR LOCALE – Elméletét a vajdasá- élvezet, lesz-e út, mely innen kivezet?9 (FÉ­ ex-jugó labdarúgás legnagyobb sikere is volt Tudományos Akadémia 1986-ban tette köz- gi magyar irodalomra nézve egy pécsi szü- DERES Manó) – a csapat éppen az ország véres szétesé- zé értekezését Szerbia és a szerbek Jugoszlá- letésű, szerb származású magyar író, Szen- se előtt, az 1990/91-es idényben érte el, ami- vián belüli hátrányos helyzetéről. Kevésbé teleky Kornél alkotta meg (eredeti nevén CRNAGORÁC – (Montenegró)i, más né­ven kor megnyerte a Bajnokok Európa Kupáját ismert, hogy a dokumentum teljes neve Me­ Kornelije Stanković). Sz. K. a két világhábo- crnogorac. Mint feketehegyi; a szlávos csa- (a bek-et), megszerezvén az Európa-bajnoki morandum a burekról. A Memorandum volt rú között a délvidéki irodalom vezéregyé- tolóképzővel o-san lekerekítve. A bel­honi ma- címet. Ugyanezen év (1991) decemberében a fellángoló szerb nacionalizmus ideológiá- nisége volt. Ahogy egyik életrajzírója fogal- gyar nyelv bevett hangképzése és hivatalos Tokióban megnyerte a Világkupát is. A Ba- ja, aminek nyomán a kiszolgáltatott nép (vö. maz: egy örökké valamiféle szivárványos helyesírása szerint mégis crnagorac. Vége­ riban játszott bek-döntőben felsorakoztatott, goloruki narod) tűzzel-vassal ölte szomszéd- adriai szigetekre, közöttük az ő imádott Iso- mára már legendássá vált kezdő tizenegy 9 Sziveri János Couleur lokál című verse első két versszakának ját. A polgárháborúban szétesett Jugoszlá- la Bellájára elvágyódó, azonban haláláig a parafrázisa. (A szerk. megj.) (Stojanović, Jugović, Marović, Šabanadžović,

10 11 lerakétázta. Mesélik, valamelyik tévétársa- via utódállamai ezek után minél keveseb- disznósivalkodásos bácskai porban és por- redményben azonban górac, mivel Újvidé- ság fizetett, hogy csak akkor lőjenek, amikor bet akartak emlékezni a Belgrádból rájuk lepte akácosokban maradó, ott bujkáló, bi- ken úgy mondták. Ahogy Magyarországon beállították a kamerákat. Tény, hogy a felvé- erőszakolt hagyományokra. A nemzeti ön- ciklizgető és révedező, széplelkűségében a lengyel góralt (ejtsd: gurál) is elterjed- tel megvan. Mondják azt is, hogy a híd ös�- tudat ébredésével új nyelvek és szavak ala- itt-ott elcsorduló, utána rendre pocsék han- tebb gorálnak ejteni. Számunkra mindazon- szeomlása után sokáig kettő darab sárgult, a kultak ki. A szlovénok a kicsit előkelőbb- gulatú falusi orvos, aki ebből a poros-raga- által az a legérdekesebb, hogy a szó eleji parti sziklák réseibe ékelődött lábszárcsont nek ható burek, Zágrábban a dallamosabban csos, önnön termékenyítette bácskai anyag- szláv g-ből héber anyanyelvünkben – akár- maradt dacolni az elemekkel. Mindkettőről csengő burek, míg (Boszniá)ban az inkább ból gyúrta ki a helyi színek teóriáját. Hogy csak a szovjet-oroszban vagy az összcseh- látszott, hogy nem lehet friss áldozaté. Vala- népiesebbnek hangzó burek kifejezéssel vál- végül Szivácon, abban a porfészekben, ahol szlovákban – h lesz, s így a hegyet harnak kinek, egy mostari költőnek nyomban eszébe tották fel. Ezzel szemben Macedóniában a élt, lelje halálát gyógyíthatatlan tüdőkóliká- ejtjük. Kérjük, hogy mikor Tito a Holt-ten- jutott egy magyar festő, aki a régi időkben ott kicsit bolgárosabb burek szót választották. ban. Írta, hogy éjjel, amikor horkol a dagadt gernél járt, akkor nevezte el így a sínai kő- ólálkodott a híd körül, szerinte ott is tűnt el, A törpére zsugorodott Kis-Jugoszláviából disznóhizlaló, s a százláncos gazda gutaü- táblákat: „én vagyok az alfaj és az ómegaj!” és nomen est omen: nevében kétszer is elő- utoljára kiváló montenegróiak a hősies burek tötten emészti az esti vinkót meg a papri- (Meir FELDMANN) fordult a „csont” kifejezés. Komolyan gon- kifejezést tették magukévá. Az alpári burek kást, ő például spanyolul tanul, Hölderlint dolta, viccelt-e, esetleg légnyomás érte, nem szó csak Szerbiában maradt meg változatla- forgatja vagy Rimbaud-t, Van Gogh lángo- CRVENA ZVEZDA – Magyarul „Vöros Csil­ tudni. (NÉVTELEN Krónikás) nul. Néhányan félve kérdezik: „hát ezért volt ló vonalait bámulja, netán Nietzsche megej­ lag”, a volt Jugoszlávia legnépszerűbb és érdemes harcolni?” Mellesleg a szerb–albán tő mélységeibe szédül. Sápadtan, lázasan, legsikeresebb labdarúgó klubcsapata. Köz­ BUREK (бурек) – ószláv tésztaétel. A rigóme- kapcsolatok enyhülésének jeleként magya- szikkadt szemekkel. Hatalmas elvágyódásá- vetlenül a második világháború után, 1945- zei csata szünetében megfáradt szpáhik kér- rázzák, hogy amikor egy belgrádi az albán ban azonban (a dialektika hal meg utoljára) ben ala­pították. A csapat az ország legnagyobb ték el a receptjét Miloš Obilićtól, majd küld- péktől burekot kér, az sajátos hanglejtésé- Taine nyomán pontokba foglalta elképzelé- stadionjával (népszerű nevén „Marakana”,­ ték haza a mamának a messzi Anatóliába, vel, szinte mosolyogva visszakérdez: „Sa si- seit; ezek lényege, hogy az író igazi életet, avagy, külföldi szemmel nézve, „kis Mara- ahol szintén népszerűvé vált. Emiatt egyesek rom?” (túróval?). (NÉMETH Árpád) igazi mát adjon. Mert aki egy bácskai faluban cana”) büszkélkedhet. Érdekes kuriózum, tévesen török eredetűnek tartják. Valamikor filozofálgat, meg ábrándos, rokokós anda- hogy a legtöbb néző a hivatalos adatok sze- a multikulturális Jugoszlávia­ egyik jelképe CIGARETTÁK – (Dzsinn) (Filter 57) lúziai történeteket ír, az ügyes írásművésszé rint 1975 tavaszán özönlött be a stadionba volt. A burek éjjel-nappal készül, ezért lehet (Fil­­ter 77) (George Karelias and Sons) (Ju­ nőheti ki magát, de nem lehet igaz alkotó. (több mint 100 000 fő), a Ferencváros elleni reggeli, előétel vagy akár lakoma. Mérték­ goszlávia) (Sárga Dráva) Mert sosem szabad megtagadni a földet, az kek-elődöntő visszavágó mérkőzésére (meg- egysége az egész vagy a negyed. Műanyag időt, amelyben építeni kötelességünk. Ezen jegyzendő: a Ferencváros jutott be a döntő- tányérból és meisseni porcelánból egyaránt COCKTA – Jugó üdítőital. Mint Szlovákiá- nagyméretű építkezés egyik későbbi kor- be…). Nagyon sok legendás játékos mara- fogyasztható, bár az utóbbi tényét két egy- ban a kofola. Föltehetően akkor kísérletezték szakának valamely ebédszünetében üti föl dandó nyomot hagyott a Crvena Zvezda mástól független tanú még nem erősítette ki, amikor még nem vették meg a Coca-Co- majd a fésületlen fejét az a szemtelen, két- történetében: elég itt például Dragoslav­ Še- meg. Sokan előszeretettel majszolják egysze- la és a Pepsi licencét. „Cockta! Ifjúságunk kedő költő, név szerint Sziveri János, aki kularac, Dragan Džajić, Dragan Stojko- rűen a csomagolópapírból (magyarul: pakk- itala!” – harsogta a Szabadkai Rádióban a – mielőtt még az Úr (maga is elszörnyed- vić („Piksi”) vagy Robert Prosinečki nevét papírból), ami a gasztroenterológusok sze- színésznő, aki – a pletyka szerint – az Ame- ve) megállította volna Jugoszlávia bábe- megemlíteni. 1947 és 1991 között – az állam rint is egészséges, mivel a falatokkal együtt rikában is többé/kevésbé híressé vált színész, li tornyának továbbemelését – arról verselt, szét­eséséig – a csapat tizennyolcszor nyert leharapott, baktériumoktól hemzsegő fecnik Rade Šerbedžija kedvese volt. Szerepelt pél- hogy a Couleur lokálban ülve falja az elé- országos bajnokságot, illetve tizenkétszer hó­ serkentik a bélműködést. Egyes feltételezé- dául a Kubrick rendezte Tágra zárt szemek je rakott babot. Nyakig olajos padlóbűzben, dította el a jugoszláv kupát, valamint fontos sek szerint a burek rövidítéséből származik című filmben. És többek között az Eső előtt önmagát két részre osztva: jóra meg rossz- szerepet játszott az európai kupákban is, a búr megnevezés, ami arra utal, hogy távoli című nagy sikerű macedón (film) főszerep- ra. Miközben rügyező muzsikaszó koszolja nemegyszer a legnagyobbakat – Real Mad- szláv rokonok, ráchollandusok élnek Dél-Af- lője is. (BOZSIK Péter) a leget, figyelmét leköti a helyi színezet. rid, Arsenal, Liverpool, Bayern – búcsúztat- rikában, ezt a hipotézist azonban még maga Eltöpreng azon, hogy itt bár minden csupa va. Legnagyobb sikerét – amely egyben az Milić od Mačve is túlzottnak tartotta. A Szerb COULEUR LOCALE – Elméletét a vajdasá- élvezet, lesz-e út, mely innen kivezet?9 (FÉ­ ex-jugó labdarúgás legnagyobb sikere is volt Tudományos Akadémia 1986-ban tette köz- gi magyar irodalomra nézve egy pécsi szü- DERES Manó) – a csapat éppen az ország véres szétesé- zé értekezését Szerbia és a szerbek Jugoszlá- letésű, szerb származású magyar író, Szen- se előtt, az 1990/91-es idényben érte el, ami- vián belüli hátrányos helyzetéről. Kevésbé teleky Kornél alkotta meg (eredeti nevén CRNAGORÁC – (Montenegró)i, más né­ven kor megnyerte a Bajnokok Európa Kupáját ismert, hogy a dokumentum teljes neve Me­ Kornelije Stanković). Sz. K. a két világhábo- crnogorac. Mint feketehegyi; a szlávos csa- (a bek-et), megszerezvén az Európa-bajnoki morandum a burekról. A Memorandum volt rú között a délvidéki irodalom vezéregyé- tolóképzővel o-san lekerekítve. A bel­honi ma- címet. Ugyanezen év (1991) decemberében a fellángoló szerb nacionalizmus ideológiá- nisége volt. Ahogy egyik életrajzírója fogal- gyar nyelv bevett hangképzése és hivatalos Tokióban megnyerte a Világkupát is. A Ba- ja, aminek nyomán a kiszolgáltatott nép (vö. maz: egy örökké valamiféle szivárványos helyesírása szerint mégis crnagorac. Vége­ riban játszott bek-döntőben felsorakoztatott, goloruki narod) tűzzel-vassal ölte szomszéd- adriai szigetekre, közöttük az ő imádott Iso- mára már legendássá vált kezdő tizenegy 9 Sziveri János Couleur lokál című verse első két versszakának ját. A polgárháborúban szétesett Jugoszlá- la Bellájára elvágyódó, azonban haláláig a parafrázisa. (A szerk. megj.) (Stojanović, Jugović, Marović, Šabanadžović,

10 11 Belodedić, Najdoski, Prosinečki, Mihajlović, látta. Elnevezése természetesen a perzsa ke­ ha kinövöd, nekem adod, ugye”. Erre csak több száz embert ítéltek el a verbális delik- Pančev, Savićević, Binić) egyik kuriózuma bab, esetleg kebap, kabab, kibob szóból szár- bólintani lehet, igent mondani. Aztán kide- tumról szóló törvény alapján, amit bármikor az, hogy – a játékosok nemzeti hovatartozá- mazik, s olyan ételt jelöl, amely apró, sült rült, hogy a ruhába valami bele van csoma- bárkire rá lehetett húzni (akár egy nemzetibb sát figyelembe véve – minden idők legsikere- húsdarabkákból áll. Még a húsdaráló el- golva, zörög is, hát egy jókora zacskó: csoko- jellegű nótáért, akár egy rosszul sikerült fél- sebb ex-jugó csapata vérbeli jugoszláv gárdá- terjedése előtt, aszketikus türelem birtoká- ládés szívek, a csokoládé alatt mézes tészta, mondatért). Elsősorban albánok, horvátok, nak nevezhető, hiszen a tizenegy játékosból ban lévő emberek késsel vagdosták apróra legbelül szilvalekvár, a kedvencünk, van az szerbek és muzulmánok kerültek emiatt bör- öt szerb (ebből egy román állampolgárságú), a disznó-, marha-, továbbá a birkahúst, és egész egy kiló is, ritka csemege, csak ott kap- tönbe. Ám a jugó sajtóban egyre szabadszá- két macedón, kettő montenegrói, egy bos- szakértők körében továbbra is tartja magát ható. Együtt megettük, Anyu hozta Jugóból, júbban fogalmaztak, nyíltan disszidens cso- nyák, egy pedig horvát volt (megjegyzendő, a vélemény, hogy az az igazi, mert sokkal finom, de azért odapillogtak a pumára köz- portok alakultak a sajtószabadság védelmé- hogy Siniša Mihajlović és Robert Prosineč- zaftosabb. Ám nyilvánvaló, hogy egy né- ben. Sic transit… (konzumjugó) (Pio­nír cso­ ben. Ezzel szemben a VM (vajdasági magyar) ki vegyes szerb–horvát házasságokban szü- pesebb lakoma esetén ez az eljárás Sziszü- koládé)­ (BRASSAI Zoltán) sajtó egyre ortodoxabb kommunista nyelve- lettek). A háborús kilencvenes évek elején a phosz igyekezetével párosul. Külalakjára zetet használt, és még 1988-ban is Titót él- Crvena Zvezda szurkolóinak (az ún. deliják, nézve két megjelenési formája van: az egyik DÉLSZLÁV HOAX – A rémtörténetek elle­ tette, mint Dudás Károly, aki a legnagyobb „dali legények”) irányítását a hírhedt hábo- a gombócé, a másik a kolbászkáé. Utóbbi fő- nére még soha senki nem halt bele. A tév- magyar – ma. rús szabadcsapat-vezér, Željko Ražna­tović leg a Balkánon terjedt el. Rossz nyelvek sze- hit, hogy ha valaki vizes hajjal megy ki az Ő volt az is, aki pártfeladatból részt vett a „Arkan” vette át, ami nagyban rányomta bé- rint azért, mert úgy jobbak a ballisztikai tu- utcára, az nagy valószínűséggel meningi- Sziveri János és az általa vezetettÚj Symposion lyegét a csapat arculatára, illetve a szurkolói lajdonságai. Ez azonban nem állja meg a tiszbe fog belehalni, tudományosan telje- szer­kesz­tőségének megbélyegzésében is, bár ideológiára és retorikára, amely egyre nacio­ helyét a szigorú valóságban, ugyanis a kol- sen megalapozatlan. Igen, meg lehet fázni, sze­repe inkább a csicskásé volt. A szerkesztő- nalistábbá vált. Az egykor dicsőséges, Eu- bászkaalak mellett való voksolásban inkább de az agyhártyagyulladás vírusos megbe- séget a mái napig tisztázatlan körülmények rópa-szerte elismerést keltő csapat hanyat- más praktikus szempontok játszottak közre: tegedés, tehát semmi köze a megfázáshoz. között és ismeretlen politikai fórumokon lása a mai napig sem ért véget, a klub ma a cs. úgy könnyebben átsül és nehezebben Ez a beteges félelem a huzatnak definiált leg- meghozott döntések alapján – mindenki ta- – 2013 márciusában – a csőd szélén áll, na- gurul szét. Nem beszélve arról, hogy mér- kisebb szellőfuvallattól odáig fajult, hogy gad – a magyar „társadalmi-politikai munká- gyon messze az európai csúcstól, a stadion hetetlen előnyhöz juttatja azokat, akik rá- szakképzett orvosok állítják, hajmosás után sok” szétzavarták, munkahelyükről kitették, pedig a viszonylag gyenge szerb bajnokság gás nélkül nyelik le. Akár azért, mert nincs legalább két óra hosszáig tilos és életveszé- parkolópályára állították. Radics Viktória­­ már mérkőzésein sokszor kísértetiesen és szomo- türelmük ehhez a művelethez – vagy már lyes a lakásból kilépni. A hajat a legnagyobb akkor disszidált, Sziveri pár év múlva,­ miu- rúan üres. (Marko ČUDIĆ) nincs foguk hozzá. (Burek) (BALÁZS Atti­ kánikulában is hajszárítóval kell szárítani, tán paradox módon a ma a magyarok által la–FÉDERES Manó) nem csak esztétikai, hanem egészségügyi is átkozott későbbi kommunista komisszár, CSEVAPCSICSA – Története a perzsákig okokból is. A huszonpár fokban nedves haj- Ljubiša Ristić nyújtott neki némi menedéket nyúlik vissza. Hogy onnan meg hová nyú­ CSOKOLÁDÉSZÍV, PUMÁVAL – Ajjaj, hal­ jal az utcára kilépő külföldit (hiszen ideva- Szabadkán. (SZERBHORVÁTH György) lik még hátrafelé a gomolygó időben, ki lom a fülemben az unokám szavát, aki a dédi lósi ilyen bolondságot nem tesz) rimánkod- tudja. Egy legenda szerint az első „csevap” hangját utánozza. Hát ez a két dolog hogyan va próbálják visszaküldeni a házba, majd ha DOMINÓ – Kisvendéglő és szabadegye- az égből érkezett a földre. A perzsaszőnye- jön össze? Pedig összejött, csak nagyon ré- ez nem sikerül, ellen­vetést nem tűrve sapkát tem. Egykor Újvidéken, (Vajdaság Szocia­ gen landolt némi pattogással, azóta isteni gen, mikor még házas voltam – a szó mind- húzatnak vele. Az, hogy valaki (megint csak lista Autonóm Tartomány) fővárosában, a ju- küldeményként ma is rendkívül nagy be- két értelmében – és bizakodó ifjonc. Vagy már külföldi vagy eretnek lehet az illető) nem ren- goszláviai magyarság szellemi központjában csben tartják a muszlim világban, meg im- nem is annyira ifjonc. Akkor történt: hajda- delkezik hajszárítóval, legalább annyira el- székelő intézmény. Diákok, egyetemisták, már kívüle is. Kegy­tárgy, amelyet meg lehet ni feleségem kiharcolta, hogy kiküldjék egy képzelhetetlen, mintha valakinek nem lenne új­ságírók, színészek, magyar értelmiségi- enni. Imát lehet mormolni érte, könyörög- hétre dolgozni Jugoszláviába, új műhelyt hűtőszekrénye a lakásában. (RÁCZ Krisztina) ek és kétkezi munkások, valamint belügyes ni érette, akár várni is rá sokáig. Megége- beüzemelni,­ a déli szomszéd már Nyugat- spiclik kedvelt találkozóhelye. Parázs iro- tőjét halálosan megfenyegetni, fáradt olaj- nak minősült, nagybetűvel, itt is, ott is kap- DISSZIDENSEK – Noha 1990 után egy „vm” dalmi-művészeti viták, megszámlálhatatlan ban és serpenyőben kisütőjét a hatóságnál ták a fizetést, ez nagynak tűnő lehetőség, értelmiségi sem akadt, aki ne tekintette vol- anekdota színhelye, „a” magyar kocsma, az feljelenteni, nyersen hagyóját mély meg- és még miket lehet venni ott! – én pedig itt- na magát a kommunizmus áldozatának, il- a hely, ahol az úri közönség eszmét cserél az vetéssel sújtani. Tárgyiasult jelkép, amely- hon, a lakhelyünkön, a déli kis-nagy város- letve örök ellenségének, aki „már akkor meg- öngyilkosság határát súroló szeszfogyasztás nek művészi ábrázolása az absztrakt ide- ban vártam a gyerekekkel. Mint jó apa. Ta- mondta” és belülről­­­ bomlasztotta a rendszert, kíséretében. Legkedvesebb emlékeim közé jén teljesedett ki. A szürrealisták szárnyakat lán az is voltam. Meglett a jutalmam is: egy a Jugoszlávi­ á­ ban­ ellenzéki tevékenységért elí- tartózik a szenteste a Dominóban, amikor a is festettek neki, angyali mivoltára utalva. márkás tréningruha, így hívtuk, nem jog­ téltek közt „mert már akkor megmondta” ma- hagyomány értelmében egy bizonyos pilla- A szocreál megpróbálta csillag alakban elren- ging, nem szabadidőruha, de már nem is gyart alig találunk. natban bezárt a kocsma, hogy testületileg, dezni, hogy aztán az utána következőknek mackó. És a sötétkék (mű)anyagon ott ugrott A közhiedelemmel ellentétben, Jugosz­lá­ pincérestől-szakácsostól átvonuljon a köze- legyen mit dekonstruálni. Lélektani szem- a kecses puma, a gyerekek irigyen nézték, viában a véleménynyilvánítás szabadságának li Szent Rókus templomba, az éjféli misére. pontból fölösleges hangoztatni, Freud minek „te cicás nadrágot kaptál meg cicás felsőt, határai korántsem voltak szélesek – évente Ez akkoriban meglehetősen rebellis dolog-

12 13 Belodedić, Najdoski, Prosinečki, Mihajlović, látta. Elnevezése természetesen a perzsa ke­ ha kinövöd, nekem adod, ugye”. Erre csak több száz embert ítéltek el a verbális delik- Pančev, Savićević, Binić) egyik kuriózuma bab, esetleg kebap, kabab, kibob szóból szár- bólintani lehet, igent mondani. Aztán kide- tumról szóló törvény alapján, amit bármikor az, hogy – a játékosok nemzeti hovatartozá- mazik, s olyan ételt jelöl, amely apró, sült rült, hogy a ruhába valami bele van csoma- bárkire rá lehetett húzni (akár egy nemzetibb sát figyelembe véve – minden idők legsikere- húsdarabkákból áll. Még a húsdaráló el- golva, zörög is, hát egy jókora zacskó: csoko- jellegű nótáért, akár egy rosszul sikerült fél- sebb ex-jugó csapata vérbeli jugoszláv gárdá- terjedése előtt, aszketikus türelem birtoká- ládés szívek, a csokoládé alatt mézes tészta, mondatért). Elsősorban albánok, horvátok, nak nevezhető, hiszen a tizenegy játékosból ban lévő emberek késsel vagdosták apróra legbelül szilvalekvár, a kedvencünk, van az szerbek és muzulmánok kerültek emiatt bör- öt szerb (ebből egy román állampolgárságú), a disznó-, marha-, továbbá a birkahúst, és egész egy kiló is, ritka csemege, csak ott kap- tönbe. Ám a jugó sajtóban egyre szabadszá- két macedón, kettő montenegrói, egy bos- szakértők körében továbbra is tartja magát ható. Együtt megettük, Anyu hozta Jugóból, júbban fogalmaztak, nyíltan disszidens cso- nyák, egy pedig horvát volt (megjegyzendő, a vélemény, hogy az az igazi, mert sokkal finom, de azért odapillogtak a pumára köz- portok alakultak a sajtószabadság védelmé- hogy Siniša Mihajlović és Robert Prosineč- zaftosabb. Ám nyilvánvaló, hogy egy né- ben. Sic transit… (konzumjugó) (Pio­nír cso­ ben. Ezzel szemben a VM (vajdasági magyar) ki vegyes szerb–horvát házasságokban szü- pesebb lakoma esetén ez az eljárás Sziszü- koládé)­ (BRASSAI Zoltán) sajtó egyre ortodoxabb kommunista nyelve- lettek). A háborús kilencvenes évek elején a phosz igyekezetével párosul. Külalakjára zetet használt, és még 1988-ban is Titót él- Crvena Zvezda szurkolóinak (az ún. deliják, nézve két megjelenési formája van: az egyik DÉLSZLÁV HOAX – A rémtörténetek elle­ tette, mint Dudás Károly, aki a legnagyobb „dali legények”) irányítását a hírhedt hábo- a gombócé, a másik a kolbászkáé. Utóbbi fő- nére még soha senki nem halt bele. A tév- magyar – ma. rús szabadcsapat-vezér, Željko Ražna­tović leg a Balkánon terjedt el. Rossz nyelvek sze- hit, hogy ha valaki vizes hajjal megy ki az Ő volt az is, aki pártfeladatból részt vett a „Arkan” vette át, ami nagyban rányomta bé- rint azért, mert úgy jobbak a ballisztikai tu- utcára, az nagy valószínűséggel meningi- Sziveri János és az általa vezetettÚj Symposion lyegét a csapat arculatára, illetve a szurkolói lajdonságai. Ez azonban nem állja meg a tiszbe fog belehalni, tudományosan telje- szer­kesz­tőségének megbélyegzésében is, bár ideológiára és retorikára, amely egyre nacio­ helyét a szigorú valóságban, ugyanis a kol- sen megalapozatlan. Igen, meg lehet fázni, sze­repe inkább a csicskásé volt. A szerkesztő- nalistábbá vált. Az egykor dicsőséges, Eu- bászkaalak mellett való voksolásban inkább de az agyhártyagyulladás vírusos megbe- séget a mái napig tisztázatlan körülmények rópa-szerte elismerést keltő csapat hanyat- más praktikus szempontok játszottak közre: tegedés, tehát semmi köze a megfázáshoz. között és ismeretlen politikai fórumokon lása a mai napig sem ért véget, a klub ma a cs. úgy könnyebben átsül és nehezebben Ez a beteges félelem a huzatnak definiált leg- meghozott döntések alapján – mindenki ta- – 2013 márciusában – a csőd szélén áll, na- gurul szét. Nem beszélve arról, hogy mér- kisebb szellőfuvallattól odáig fajult, hogy gad – a magyar „társadalmi-politikai munká- gyon messze az európai csúcstól, a stadion hetetlen előnyhöz juttatja azokat, akik rá- szakképzett orvosok állítják, hajmosás után sok” szétzavarták, munkahelyükről kitették, pedig a viszonylag gyenge szerb bajnokság gás nélkül nyelik le. Akár azért, mert nincs legalább két óra hosszáig tilos és életveszé- parkolópályára állították. Radics Viktória­­ már mérkőzésein sokszor kísértetiesen és szomo- türelmük ehhez a művelethez – vagy már lyes a lakásból kilépni. A hajat a legnagyobb akkor disszidált, Sziveri pár év múlva,­ miu- rúan üres. (Marko ČUDIĆ) nincs foguk hozzá. (Burek) (BALÁZS Atti­ kánikulában is hajszárítóval kell szárítani, tán paradox módon a ma a magyarok által la–FÉDERES Manó) nem csak esztétikai, hanem egészségügyi is átkozott későbbi kommunista komisszár, CSEVAPCSICSA – Története a perzsákig okokból is. A huszonpár fokban nedves haj- Ljubiša Ristić nyújtott neki némi menedéket nyúlik vissza. Hogy onnan meg hová nyú­ CSOKOLÁDÉSZÍV, PUMÁVAL – Ajjaj, hal­ jal az utcára kilépő külföldit (hiszen ideva- Szabadkán. (SZERBHORVÁTH György) lik még hátrafelé a gomolygó időben, ki lom a fülemben az unokám szavát, aki a dédi lósi ilyen bolondságot nem tesz) rimánkod- tudja. Egy legenda szerint az első „csevap” hangját utánozza. Hát ez a két dolog hogyan va próbálják visszaküldeni a házba, majd ha DOMINÓ – Kisvendéglő és szabadegye- az égből érkezett a földre. A perzsaszőnye- jön össze? Pedig összejött, csak nagyon ré- ez nem sikerül, ellen­vetést nem tűrve sapkát tem. Egykor Újvidéken, (Vajdaság Szocia­ gen landolt némi pattogással, azóta isteni gen, mikor még házas voltam – a szó mind- húzatnak vele. Az, hogy valaki (megint csak lista Autonóm Tartomány) fővárosában, a ju- küldeményként ma is rendkívül nagy be- két értelmében – és bizakodó ifjonc. Vagy már külföldi vagy eretnek lehet az illető) nem ren- goszláviai magyarság szellemi központjában csben tartják a muszlim világban, meg im- nem is annyira ifjonc. Akkor történt: hajda- delkezik hajszárítóval, legalább annyira el- székelő intézmény. Diákok, egyetemisták, már kívüle is. Kegy­tárgy, amelyet meg lehet ni feleségem kiharcolta, hogy kiküldjék egy képzelhetetlen, mintha valakinek nem lenne új­ságírók, színészek, magyar értelmiségi- enni. Imát lehet mormolni érte, könyörög- hétre dolgozni Jugoszláviába, új műhelyt hűtőszekrénye a lakásában. (RÁCZ Krisztina) ek és kétkezi munkások, valamint belügyes ni érette, akár várni is rá sokáig. Megége- beüzemelni,­ a déli szomszéd már Nyugat- spiclik kedvelt találkozóhelye. Parázs iro- tőjét halálosan megfenyegetni, fáradt olaj- nak minősült, nagybetűvel, itt is, ott is kap- DISSZIDENSEK – Noha 1990 után egy „vm” dalmi-művészeti viták, megszámlálhatatlan ban és serpenyőben kisütőjét a hatóságnál ták a fizetést, ez nagynak tűnő lehetőség, értelmiségi sem akadt, aki ne tekintette vol- anekdota színhelye, „a” magyar kocsma, az feljelenteni, nyersen hagyóját mély meg- és még miket lehet venni ott! – én pedig itt- na magát a kommunizmus áldozatának, il- a hely, ahol az úri közönség eszmét cserél az vetéssel sújtani. Tárgyiasult jelkép, amely- hon, a lakhelyünkön, a déli kis-nagy város- letve örök ellenségének, aki „már akkor meg- öngyilkosság határát súroló szeszfogyasztás nek művészi ábrázolása az absztrakt ide- ban vártam a gyerekekkel. Mint jó apa. Ta- mondta” és belülről­­­ bomlasztotta a rendszert, kíséretében. Legkedvesebb emlékeim közé jén teljesedett ki. A szürrealisták szárnyakat lán az is voltam. Meglett a jutalmam is: egy a Jugoszlávi­ á­ ban­ ellenzéki tevékenységért elí- tartózik a szenteste a Dominóban, amikor a is festettek neki, angyali mivoltára utalva. márkás tréningruha, így hívtuk, nem jog­ téltek közt „mert már akkor megmondta” ma- hagyomány értelmében egy bizonyos pilla- A szocreál megpróbálta csillag alakban elren- ging, nem szabadidőruha, de már nem is gyart alig találunk. natban bezárt a kocsma, hogy testületileg, dezni, hogy aztán az utána következőknek mackó. És a sötétkék (mű)anyagon ott ugrott A közhiedelemmel ellentétben, Jugosz­lá­ pincérestől-szakácsostól átvonuljon a köze- legyen mit dekonstruálni. Lélektani szem- a kecses puma, a gyerekek irigyen nézték, viában a véleménynyilvánítás szabadságának li Szent Rókus templomba, az éjféli misére. pontból fölösleges hangoztatni, Freud minek „te cicás nadrágot kaptál meg cicás felsőt, határai korántsem voltak szélesek – évente Ez akkoriban meglehetősen rebellis dolog-

12 13 nak számított, hisz a karácsony Jugoszlá- ki út fölé (Újvidék Áruház). S mondok: Ottó parlamenti elnök, huszonkét kormányfő és viában nem volt ünnep, szomszédjaink­ és állandóan a (bosznia)i dohányról ír, pedig ELVTÁRSI ÉBERSÉG tizenhárom kormányfőhelyettes, negyven- barátaink azt is számon tartották, ki állít ka- nem is cigarettázik… „Mert szereti a szót” – hét külügyminiszter volt jelen. Miután kide- rácsonyfát, s ki nem. A Dominó ha­nyatlása felelte. (PÁLYI Márk) Czinege Lajos idegesen dobolt az ujjaival. Vé- rült, hogy Jimmy Carter, az usa elnöke nem Lajos bácsi, a tulajdonos halála után kez- gül jegyzőkönyvezték: „a Politikai Bizottság jön, hanem a mamáját küldi, Brezsnyevék dődött el, néhányszor gazdát cserélt, majd EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK – tudomásul veszi, hogy a szovjet elvtársak kez- gyorsan úgy döntöttek, hogy ők épp azért is a háborús évek folyamán végképp bezárt. Nas­szer egyiptomi, Nehru indiai, Sukarno deményezésére – amit Usztyinov elvtárs tol- jönnek temetni, az összes pártfőtitkárnak Úgy hallottam, hogy egy vállalkozó szelle- indonéz és Tito jugoszláv elnök hozta lét- mácsolt – a részére adományozott kitüntetés úgyszintén ez az ukáz. Addig viszont Ká­dá­ mű nyomdász pár évvel ezelőtt felújította a re 1961-ben Belgrádban. „A mozgalom első- átvételére a közeljövőben Moszkvába utazik”. rék is vacilláltak. legendát, más helyen, de a vállalkozás sike- sorban a függetlenségi harcokra fókuszál, fő 1980. február 19-ét írjuk, és az MSZMP PB Tisztára, mint egy falusi temetésen. Ahol réről már mit sem tudok. (KALAPIS Rókus) céljai továbbá a szegénység megszüntetése, ülésén nem kevés hasonló horderejű kérdést már senki sem a halottat nézte, hanem hogy ki a gazdasági fejlődés, valamint a gyarmatosí- tárgyaltak. S pont a honvédelmi miniszter jött el s ki nem, ki kivel beszélgetett, és abból DZSINN – 1967 nyarán, egy 501-es Peugeot tás, az imperializmus és a neokolonializmus ügye előtt döntöttek egy másikban is, eza mi következik a hidegháború kellős közepén. hátsó üléséről láttam meg először. A he­tes elleni harc. A tagállamok főként a világ leg- Jegyzőkönyv utolsó, 15. oldalán került szin- A sajtó napokon át közölte, ki kivel ült le, íme, úton mentünk, Füredről Tihany felé. (Jugo­ szegényebb országai, és így kevés politikai túgy megörökítésre. Tudniillik hogy a PB Jugoszlávia Tito halála után is a béke garan­ szlávia) kéken és illatosan gomolygott elő, mint hatalommal rendelkeznek.” Ahhoz képest, „úgy foglal állást, hogy ha Tito elvtárs álla- ciája. Szaddám Husszein is igen aktívan ta- valami dzsinn, két szál cigarettából. Olyan hogy rengeteg arab állam is a tagja volt, a pota rosszabbra fordulna, a budapesti jugo- nácskozott. Szeptember 22-én aztán hadüzenet szép házaspárt én még nem láttam, már úgy régi (Jugó)ban fizettek a legtöbbet a ben- szláv nagykövetségen Kádár János, Losonczi nélkül megtámadta Iránt. Harminchárom éve értve, persze, a szüleimen kívül. Kábé olyan zinért. Ha az Öreg (így becézték Titót) elin- Pál és Lázár György elvtársak tegyenek rész- arrafelé ilyen-olyan háborúk vannak, és Tito is izgik voltak, mint a filmekben a kémek. Nem dult híres-hírhedt, Galeb (Sirály!) nevű ha- vétlátogatást; a temetésen 2 tagu [sic!] kül- épp hogy megúszta, hogy ne rakják ki a (Vi­ emlékszem, hogy kerültem a kocsijukba, ta- jóján körbelátogatni az el nem kötelezett döttséggel képviseltessük magunkat.” rágház)ból, a sírjából. lán benne maradtunk valami nagy beszélge- országokat, akkor biztos, hogy a tévében és Az álmos ülésen még nem tűnt fel senki- SZERBHORVÁTH György tésben a fiúkkal, az ötszázasunk még nem a rádióban­ az első hír ez volt, és minden na- nek, de később egy legény éber volt a gáton volt meg, apámékat egy másik házaspár szál- pilap címoldalon hozta. El nem kötelezet- – a Jegyzőkönyv aláírója, maga Kádár János. Kádár János egy zágrábi öltönyboltban lította vissza az újságírók tihanyi üdülőjébe. tek csúcstalálkozója, bilaterális kapcsolatok, Aki sk. áthúzta azt, hogy „állapota rosszabbra Megkérdeztem, milyen cigit szívnak. A na­ területi integritás… Ilyen és ehhez hasonló fordulna”, és sk. betoldotta kék tollával, hogy gy­a­pámnak mindig Lottót meg Fecskét kel- szavak rémlenek föl Hősöm elméjében. Meg „elhunyta bekövetkezne”. Mert mégis, hogy lett venni. Büdös, szürke füstöt eregetett, a az unalom. Hogy unta, de nagyon. Később vennék a jugoszláv elvtársak, és maga Tito vak is láthatta, hogy aki rájuk fanyalodik, azt hallott egy anekdotát, miszerint Ti­to elvtár- et. is, hogy még meg sem halt, csak rosszab- előbb-utóbb meg fogják gyilkolni. Ez a füst sat, mikor Kínában járt, meghívták ebédre. bodott az állapota, ők viszont már rohannak itt a Peugeot-ban valami egészen más volt, Kivételesen elfogadta a meghívást – nem a jugó nagykövetségre részvétet nyilváníta- Monte Cristo grófja jutott róla az eszembe. szerette a különleges ételeket, a távol-keleti ni. S figyeljük meg Kádár et. aláírását, a kis Jugoszláviából hozzák, suttogta az András, konyhától különösen irtózott, étkezési szo- nemecsekét: ahogyan vezetéknevét kis k-val mást nem is szívnak, odáig mennek érte. Mé- kásaiban megmaradt zagorjei parasztnak –, írja alá. (A Jánost viszont naggyal.) lyet szívtam a szépséges füstből. Mit paran- ám ott sült verebet szolgáltak föl. Állítólag Mentségére legyen mondva, akkor már el- csolsz, édes gazdám? – kérdezte Jugoszlávia. fölszólamlott, hogy hát szerinte a verebek terjedt a mendemonda, hogy Tito rég halott, (Jugoszláv) akarok lenni. Meg egy olyan fe- a madárvilág proletárjai, és neki, aki a pro- miután január elején amputálták a lábát. Sőt hér öltönyt, mint a tévében a bácsié, aki le- letariátusért (hű, de nehezen írtam le!) való már előtte sem élt. Vagy ha él, rég emigrált, a győzte a nácikat. Fehéret, mint a cigaret- harcnak szentelte egész életét, elvei ellen szovjetek vagy a nácik ügynöke. Vagy ez a Tito ta doboza, és (tenger)t hozzá, mint a betű való, hogy proletárokat vacsorázzon. Brio- nem az a Tito, aki végül (1980. május 4-én) kékje. Jadran? Ambasada? Próbálok emlékez- nin, ahol Tito egész szerényen éldegélt­ (Szaj- halt meg. Rég várták ezt esküdt ellenségei ni, hiába. Eltűnt a név, elvitte a dzsinn, ma- kó István közlése, aki ott katonáskodott), egy – az usztasa és csetnik emigránsok, vagy a de- gával vitte Jugoszlávia. (NÉMETH Gábor) egész állatkertet tartanak fönn még ma is mokrácia hívei –, de a barátai is felkészültek. Németh Gáborral jártuk Prága külterületét, az el nem kötelezett országok ajándékaiból Temetése addig sosem látott médiaese- mielőtt továbbutaztam volna Tolnai Ottóhoz (Addig jó, még Tito él). Elefánttól a papagá- mény volt, s büszkén írta a jugoszláv sajtó, Berlinbe. A hasztalan sóvárgás tárgyát a kül- jig minden látható ott. Hősöm kedvence az hogy az ENSZ százötvennégy tagországá- városokban találtam meg, ahogyan Tolnai is ötvenen túli Koki, aki azt is tudja mondani ból százhuszonhét küldöttség érkezett (to- odarajzolta az anyját „bő, fehér szoknyában, már, hogy: „Đurčanj!” Meg azt: „Tito!” Kako vábbá pár terrorszervezeté): négy király, öt egy gyöngyházintarziás libikókában” a Futa- si, Koki? (BO­ZSIK Péter) herceg, harmincegy köztársasági elnök, hat

14 15 nak számított, hisz a karácsony Jugoszlá- ki út fölé (Újvidék Áruház). S mondok: Ottó parlamenti elnök, huszonkét kormányfő és viában nem volt ünnep, szomszédjaink­ és állandóan a (bosznia)i dohányról ír, pedig ELVTÁRSI ÉBERSÉG tizenhárom kormányfőhelyettes, negyven- barátaink azt is számon tartották, ki állít ka- nem is cigarettázik… „Mert szereti a szót” – hét külügyminiszter volt jelen. Miután kide- rácsonyfát, s ki nem. A Dominó ha­nyatlása felelte. (PÁLYI Márk) Czinege Lajos idegesen dobolt az ujjaival. Vé- rült, hogy Jimmy Carter, az usa elnöke nem Lajos bácsi, a tulajdonos halála után kez- gül jegyzőkönyvezték: „a Politikai Bizottság jön, hanem a mamáját küldi, Brezsnyevék dődött el, néhányszor gazdát cserélt, majd EL NEM KÖTELEZETT ORSZÁGOK – tudomásul veszi, hogy a szovjet elvtársak kez- gyorsan úgy döntöttek, hogy ők épp azért is a háborús évek folyamán végképp bezárt. Nas­szer egyiptomi, Nehru indiai, Sukarno deményezésére – amit Usztyinov elvtárs tol- jönnek temetni, az összes pártfőtitkárnak Úgy hallottam, hogy egy vállalkozó szelle- indonéz és Tito jugoszláv elnök hozta lét- mácsolt – a részére adományozott kitüntetés úgyszintén ez az ukáz. Addig viszont Ká­dá­ mű nyomdász pár évvel ezelőtt felújította a re 1961-ben Belgrádban. „A mozgalom első- átvételére a közeljövőben Moszkvába utazik”. rék is vacilláltak. legendát, más helyen, de a vállalkozás sike- sorban a függetlenségi harcokra fókuszál, fő 1980. február 19-ét írjuk, és az MSZMP PB Tisztára, mint egy falusi temetésen. Ahol réről már mit sem tudok. (KALAPIS Rókus) céljai továbbá a szegénység megszüntetése, ülésén nem kevés hasonló horderejű kérdést már senki sem a halottat nézte, hanem hogy ki a gazdasági fejlődés, valamint a gyarmatosí- tárgyaltak. S pont a honvédelmi miniszter jött el s ki nem, ki kivel beszélgetett, és abból DZSINN – 1967 nyarán, egy 501-es Peugeot tás, az imperializmus és a neokolonializmus ügye előtt döntöttek egy másikban is, eza mi következik a hidegháború kellős közepén. hátsó üléséről láttam meg először. A he­tes elleni harc. A tagállamok főként a világ leg- Jegyzőkönyv utolsó, 15. oldalán került szin- A sajtó napokon át közölte, ki kivel ült le, íme, úton mentünk, Füredről Tihany felé. (Jugo­ szegényebb országai, és így kevés politikai túgy megörökítésre. Tudniillik hogy a PB Jugoszlávia Tito halála után is a béke garan­ szlávia) kéken és illatosan gomolygott elő, mint hatalommal rendelkeznek.” Ahhoz képest, „úgy foglal állást, hogy ha Tito elvtárs álla- ciája. Szaddám Husszein is igen aktívan ta- valami dzsinn, két szál cigarettából. Olyan hogy rengeteg arab állam is a tagja volt, a pota rosszabbra fordulna, a budapesti jugo- nácskozott. Szeptember 22-én aztán hadüzenet szép házaspárt én még nem láttam, már úgy régi (Jugó)ban fizettek a legtöbbet a ben- szláv nagykövetségen Kádár János, Losonczi nélkül megtámadta Iránt. Harminchárom éve értve, persze, a szüleimen kívül. Kábé olyan zinért. Ha az Öreg (így becézték Titót) elin- Pál és Lázár György elvtársak tegyenek rész- arrafelé ilyen-olyan háborúk vannak, és Tito is izgik voltak, mint a filmekben a kémek. Nem dult híres-hírhedt, Galeb (Sirály!) nevű ha- vétlátogatást; a temetésen 2 tagu [sic!] kül- épp hogy megúszta, hogy ne rakják ki a (Vi­ emlékszem, hogy kerültem a kocsijukba, ta- jóján körbelátogatni az el nem kötelezett döttséggel képviseltessük magunkat.” rágház)ból, a sírjából. lán benne maradtunk valami nagy beszélge- országokat, akkor biztos, hogy a tévében és Az álmos ülésen még nem tűnt fel senki- SZERBHORVÁTH György tésben a fiúkkal, az ötszázasunk még nem a rádióban­ az első hír ez volt, és minden na- nek, de később egy legény éber volt a gáton volt meg, apámékat egy másik házaspár szál- pilap címoldalon hozta. El nem kötelezet- – a Jegyzőkönyv aláírója, maga Kádár János. Kádár János egy zágrábi öltönyboltban lította vissza az újságírók tihanyi üdülőjébe. tek csúcstalálkozója, bilaterális kapcsolatok, Aki sk. áthúzta azt, hogy „állapota rosszabbra Megkérdeztem, milyen cigit szívnak. A na­ területi integritás… Ilyen és ehhez hasonló fordulna”, és sk. betoldotta kék tollával, hogy gy­a­pámnak mindig Lottót meg Fecskét kel- szavak rémlenek föl Hősöm elméjében. Meg „elhunyta bekövetkezne”. Mert mégis, hogy lett venni. Büdös, szürke füstöt eregetett, a az unalom. Hogy unta, de nagyon. Később vennék a jugoszláv elvtársak, és maga Tito vak is láthatta, hogy aki rájuk fanyalodik, azt hallott egy anekdotát, miszerint Ti­to elvtár- et. is, hogy még meg sem halt, csak rosszab- előbb-utóbb meg fogják gyilkolni. Ez a füst sat, mikor Kínában járt, meghívták ebédre. bodott az állapota, ők viszont már rohannak itt a Peugeot-ban valami egészen más volt, Kivételesen elfogadta a meghívást – nem a jugó nagykövetségre részvétet nyilváníta- Monte Cristo grófja jutott róla az eszembe. szerette a különleges ételeket, a távol-keleti ni. S figyeljük meg Kádár et. aláírását, a kis Jugoszláviából hozzák, suttogta az András, konyhától különösen irtózott, étkezési szo- nemecsekét: ahogyan vezetéknevét kis k-val mást nem is szívnak, odáig mennek érte. Mé- kásaiban megmaradt zagorjei parasztnak –, írja alá. (A Jánost viszont naggyal.) lyet szívtam a szépséges füstből. Mit paran- ám ott sült verebet szolgáltak föl. Állítólag Mentségére legyen mondva, akkor már el- csolsz, édes gazdám? – kérdezte Jugoszlávia. fölszólamlott, hogy hát szerinte a verebek terjedt a mendemonda, hogy Tito rég halott, (Jugoszláv) akarok lenni. Meg egy olyan fe- a madárvilág proletárjai, és neki, aki a pro- miután január elején amputálták a lábát. Sőt hér öltönyt, mint a tévében a bácsié, aki le- letariátusért (hű, de nehezen írtam le!) való már előtte sem élt. Vagy ha él, rég emigrált, a győzte a nácikat. Fehéret, mint a cigaret- harcnak szentelte egész életét, elvei ellen szovjetek vagy a nácik ügynöke. Vagy ez a Tito ta doboza, és (tenger)t hozzá, mint a betű való, hogy proletárokat vacsorázzon. Brio- nem az a Tito, aki végül (1980. május 4-én) kékje. Jadran? Ambasada? Próbálok emlékez- nin, ahol Tito egész szerényen éldegélt­ (Szaj- halt meg. Rég várták ezt esküdt ellenségei ni, hiába. Eltűnt a név, elvitte a dzsinn, ma- kó István közlése, aki ott katonáskodott), egy – az usztasa és csetnik emigránsok, vagy a de- gával vitte Jugoszlávia. (NÉMETH Gábor) egész állatkertet tartanak fönn még ma is mokrácia hívei –, de a barátai is felkészültek. Németh Gáborral jártuk Prága külterületét, az el nem kötelezett országok ajándékaiból Temetése addig sosem látott médiaese- mielőtt továbbutaztam volna Tolnai Ottóhoz (Addig jó, még Tito él). Elefánttól a papagá- mény volt, s büszkén írta a jugoszláv sajtó, Berlinbe. A hasztalan sóvárgás tárgyát a kül- jig minden látható ott. Hősöm kedvence az hogy az ENSZ százötvennégy tagországá- városokban találtam meg, ahogyan Tolnai is ötvenen túli Koki, aki azt is tudja mondani ból százhuszonhét küldöttség érkezett (to- odarajzolta az anyját „bő, fehér szoknyában, már, hogy: „Đurčanj!” Meg azt: „Tito!” Kako vábbá pár terrorszervezeté): négy király, öt egy gyöngyházintarziás libikókában” a Futa- si, Koki? (BO­ZSIK Péter) herceg, harmincegy köztársasági elnök, hat

14 15 EÖRSI PISTA ÉS A DÉLI SZLÁVOK (bi­ ÉSZAK – Északon éltem sokáig, az északi nének a vajdasági magyarokétól. Lássuk csak: foglalkozó számuk. Egy híres esztéta nemes tef) (Hotelszobák) (tmasz) csücsökben, északkeleten, fent, messze fent, paprikás, szárma, bableves, töltött paprika, egyszerűséggel azt mondta róla: gusztustalan. távol a tengertől, a hegyektől, nagy, belát- húsleves, rántott hús, sült krumpli... A mítosz, Valóban. Ahogyan a háború is. (BOZSIK Péter) EROTICA SUBOTICA – A volt Jugoszlávia hatatlan, idegen térségekkel alattunk, ha ki- miszerint valaki Dél-Szerbiából egy vajdasá- első hivatalos pornómozija Szabadkán nyílt hívtak a táblához, behunyt szemmel is oda gi magyar családnál ebédelt, minekutána kór- FAVORIT – Soha nem voltam nagy rágó- meg 1988. április elsején. És ez nem volt vicc, tudtam mutatni, ahol a mi vidékünket ábrá- házba kellett szállítani az elfogyasztott csípős gumi-rajongó. A cigaretta alakút két ujjunk bár erotikus avagy szexfilmeket már addig zolta a falra függesztett, vászonra kasírozott ételek miatt, annak ellenére él, hogy igazán közé fogtuk, s mások, a „nagyok” mozdula- is adtak a legutolsó moziban is, fényes nap- térkép. Zöld színű térség a Duna és a Tisza erős fűszer nem is kapható a volt Jugoszlávia tait utánozva mímeltük a dohányzást, fújtuk pal, korhatár nélkül, így az általános iskolá- által körülölelve, az vagyunk mi, meg még területén, de még Magyarországon sem, tehát a füstöt, leráztuk a hamut. Néhány elegáns sok sem a háziállatok üzekedését látva vagy Bánát is mi vagyunk egy kicsit, bár nem an�- a magyarok, vajdaságiak és magyarországiak, mozdulat, semmi több. Ha gömböt fújtam éppen a biológiaórán okosodtak. nyira, meg úgy tudom, hogy Szerémség is mi még ha akarnának, sem ehetnének csípősen. belőle, elpukkadt, s az orromra tapadt a ra- Az Erotik Kinóra keresztelt intézmény- vagyunk, bár ott nem nagyon jártam még, (RÁCZ Krisztina) gacsos massza, ami, vízhatlan lévén, alig volt ről senki sem szedte le a keresztvizet, már- talán egyszer kirándultunk, és az már he- lemosható, iskolába menet végképp nem. mint különösebb erkölcsi és politikai had- gyes-dombos is egy kicsit, leginkább mi tu- EX SYMPOSION – Hősömnek 1991. szeptem­ ­ Kapargathattam menet közben arcomról a járat nem indult ellene (a videóipar viszont lajdonképpen a leginkább északi részen, a Ti- ber 1-jén teljesült az egyik álma. Annak a porral elkeveredett anyagot, amely vagy ma- hamar tönkretette). A Lifka mozi nagyka- sza mellett vagyunk, ott a legzöldebb a zöld, lapnak lehetett a főszerkesztője, amelyik- kacsul tartotta magát, vagy, ha sikerült leva- pujában várakozott a nagyra becsült kö- azok vagyunk mi. Ott fenn. Észak–északkele- re évek óta vágyott, az (Új Symposion)­­ nak. karni, az ujjaimra ragadt. zönség, az érdeklődést mi sem jellemezte ten. Emlékszem arra a recsegésre és ropogás- Ám a mámor nem tartott sokáig, másfél hó- A Favorit azonban más volt. Kis sárga do- jobban, mint hogy a kétezer dináros belé- ra, máig ott vannak az agyamban a hegek, a nap múlva, miután családját Szegedre „de- bozkában három párna alakú, cukorzomán- pőket a jegyüzérek négy-ötezerért veszte- kettétört, szétcsúszott, rosszul összeforrt kö- portálta”, neki is menekülnie kellett, mivel cos rágógumi, s mindegyik dobozkába egy- gették, nem hiába. A Miami fűszerek című tések, ahol megáll tétován vagy teljesen fél- igényt tartott rá a jugoszlávnak akkor már egy kép rejtve. A képeken (Jugoszlávia) pornófilm nyitotta meg a sorozatot, amely resiklik egy-egy nekilóduló gondolat, alig is nem mondható Néphadsereg (Jugoszláv városai, nevezetes helyei. A képek mellé al- – mint e sorok írójának egy bácsfeketehegyi emlékszem valamire azon a recsegésen-ropo- Nép­hadsereg). Meghalni úgyis téves csatatéren. bumot is lehetett kapni (vagy vásárolni? nem kortárs szemtanú anno beszámolt – nem gáson túl, hallom, hogyan rendeződnek át re- Pont ezt nem akart, ezért emigrált. Hamaro- emlékszem). „Širom domovine”,10 ez volt az ám szimpla pornó, amiben csak dugnak, csegve az égtájak, és lesz északból dél, hogyan san kiderült, igen szép számmal szöktek át album címe, s a kilencvenhat képecskén is- hanem szép ívű története van. De azt akkor fordul át ropogva a fent meg a lent, és ingo- Magyarországra egykori sympós szerkesz- merős és még be nem járt városok, vidékek nem mesélte el. ványosodik el a lábam alatt a talaj. Ha kasí- tők, így fölmerült, tán érdemes itt folytat- tárultak elő barna és fehér színkontraszt- A Suboticafilm valós igényeket óhajtott rozást látok, gyanakodva nézem, mit rejt va- ni a lapot tovább, hisz nem lehetett tudni, a ban: Banja Luka, Belgrád, Bled, Bohinj, Bol, kie­lé­gíteni, a riporter által megszólaltatot- jon az, amit megmutat. És miközben a kezem háború meddig tart, és lesz-e egyáltalán Új Budva, Crikvenica, Delnice, Hvar, Korčula, tak azon­ban nem különösebben jöttek iz- már húzza és kerekíti a betűket az aláírásra Sym­posion. Hősöm, a pörösködést elkerülen- a Kornat-szigetek, Kranjska Gora, Ljublja- galomba: a kérdésre, hogy ugyan mi a film elém tett iraton, és már teszi is le a tollat, én dő, a lapot EX Symposion néven jegyeztette be. na, Mali Lošinj, Opatija (Abbázia), Plitvice, címe, a sorban állók csak a vállukat vono- még ijedten olvasom a furcsán ismerős nevet, A keresztapja Balázs Attila, apja és anyja Postojna, Pula, Rijeka (Fiume), (Szaraje­ gatták, arra pedig, hogy miről szól, lako- hogy most elrontottam-e ezt, netán újra le kell – az előbb említett szerkesztő szerint lega­ vó), Sombor (Zombor), Trakošćan, a Triglav, nikusan egyszerű válasz érkezett (betűhív másolnom az egészet az elejétől. (KÁVAI M.) lábbis – Hősöm volt. A kényszerűség okán Zágráb, Zemun (Zimony), Zrenjanin (Nagy- idézés): „hát ba***sról, nem?” Vagy elmond- – soha nem kaptak annyi támogatást, hogy becskerek)…11 És ott volt Novi Sad (Újvidék) ták, hogy láttak ők már ilyet Bécsben vagy ÉTKEZÉSKULTÚRA – Nem egy Jugoszlá­ ­ „rendes” szerkesztőséggé válhattak volna is mint a (Vajdaság Szocialista Autonóm Tar­ Frankfurtban épp eleget, itt meg biztos meg- viában születetett és szocializálódott ember – tematikus számokat kezdtek el gyárta- tomány) székvárosa. Ha jól látom, a Modena vágják a filmeket. De nem, derül ki Baráci- állítja, hogy a magyar ételek csípősek. Még ni, ami rájuk égett, mint Nesszosz inge. utca, idényenként változó virágágyásával, us Zoltán Hét Nap-béli írásából, aki röviden vajdasági magyar is akad, aki meg van erről (A tematikus számokat legalább megjegyzik, ősrégi fájával, amelyen – ezt már közelné- összefoglalja a szerinte banális történetet: győződve. Pedig hát hasonlítsuk csak össze a mondogatta egy időben K. költő; de kiem- zetből tudom – emléktábla jelzi matuzsálemi egy rakás piros cipős hölgy Miami City- magyar konyhát a mexikóival, vagy akár a kí- lékszik – és itt találomra említ egy lapot – az korát. Innen a Báni Palotára12 lehet látni, ez a ben gonosztevők után nyomoz, némi dialó- naival... na, ugye? Ennek ellenére több, főként x-edik évi 7-es számra?) Miután nagy nehe- képecske alapján is megállapítható. gus is akad („ah” és „oh”). Végül elkap­ják nem magyar származású honfitársunk szerint zen megnyerték az első támogatást a József A Favorit rágógumit Brač szigetén gyár- a rosszfiúkat, a jutalmuk pedig, hogy a ren­­ a magyarok – beleértve a vajdasági magyaro- Attila Művészeti és Szociális Alapítványtól tották, ott adták ki az albumot is. Mintha dőrkapitánnyal töltik az éjszakát. kat is – gyomra azért bírja az erős paprikát, (pályázataikat, ezt csiripelték akkortájt a ve- már eleve múltként, régi fotók barna-fehér A valóságban akkortájt a szabadkai bör- mert ez a génjeikben van. Mintha a vajda­sági rebek a lószarban, az újvidéki Forum akko- színárnyalatában. Az utolsó lapon az album tönben ún. verbális deliktumért elítéltek is szerbek, szlovákok vagy románok, vagy akár ri vezetői próbálták rendre elgáncsolni), 1992 10 Országszerte (szerb).  az egész volt Jugoszlávia területén élő nemze- őszén megjelent az első, kisebb botrányt kava- 11 Túlnyomórészt hegyi és tengerparti turistacélpontok. (A szerk.) ültek ( disszidensek), mint például a zentai 12 A második világháború befejezése óta a tartományi parlament író, Vi­cei Károly. (SZERBHORVÁTH György) tek táplálkozási szokásai annyira különböz- ró, Benyúlás című, a háború pornográfiájával székháza.

16 17 EÖRSI PISTA ÉS A DÉLI SZLÁVOK (bi­ ÉSZAK – Északon éltem sokáig, az északi nének a vajdasági magyarokétól. Lássuk csak: foglalkozó számuk. Egy híres esztéta nemes tef) (Hotelszobák) (tmasz) csücsökben, északkeleten, fent, messze fent, paprikás, szárma, bableves, töltött paprika, egyszerűséggel azt mondta róla: gusztustalan. távol a tengertől, a hegyektől, nagy, belát- húsleves, rántott hús, sült krumpli... A mítosz, Valóban. Ahogyan a háború is. (BOZSIK Péter) EROTICA SUBOTICA – A volt Jugoszlávia hatatlan, idegen térségekkel alattunk, ha ki- miszerint valaki Dél-Szerbiából egy vajdasá- első hivatalos pornómozija Szabadkán nyílt hívtak a táblához, behunyt szemmel is oda gi magyar családnál ebédelt, minekutána kór- FAVORIT – Soha nem voltam nagy rágó- meg 1988. április elsején. És ez nem volt vicc, tudtam mutatni, ahol a mi vidékünket ábrá- házba kellett szállítani az elfogyasztott csípős gumi-rajongó. A cigaretta alakút két ujjunk bár erotikus avagy szexfilmeket már addig zolta a falra függesztett, vászonra kasírozott ételek miatt, annak ellenére él, hogy igazán közé fogtuk, s mások, a „nagyok” mozdula- is adtak a legutolsó moziban is, fényes nap- térkép. Zöld színű térség a Duna és a Tisza erős fűszer nem is kapható a volt Jugoszlávia tait utánozva mímeltük a dohányzást, fújtuk pal, korhatár nélkül, így az általános iskolá- által körülölelve, az vagyunk mi, meg még területén, de még Magyarországon sem, tehát a füstöt, leráztuk a hamut. Néhány elegáns sok sem a háziállatok üzekedését látva vagy Bánát is mi vagyunk egy kicsit, bár nem an�- a magyarok, vajdaságiak és magyarországiak, mozdulat, semmi több. Ha gömböt fújtam éppen a biológiaórán okosodtak. nyira, meg úgy tudom, hogy Szerémség is mi még ha akarnának, sem ehetnének csípősen. belőle, elpukkadt, s az orromra tapadt a ra- Az Erotik Kinóra keresztelt intézmény- vagyunk, bár ott nem nagyon jártam még, (RÁCZ Krisztina) gacsos massza, ami, vízhatlan lévén, alig volt ről senki sem szedte le a keresztvizet, már- talán egyszer kirándultunk, és az már he- lemosható, iskolába menet végképp nem. mint különösebb erkölcsi és politikai had- gyes-dombos is egy kicsit, leginkább mi tu- EX SYMPOSION – Hősömnek 1991. szeptem­ ­ Kapargathattam menet közben arcomról a járat nem indult ellene (a videóipar viszont lajdonképpen a leginkább északi részen, a Ti- ber 1-jén teljesült az egyik álma. Annak a porral elkeveredett anyagot, amely vagy ma- hamar tönkretette). A Lifka mozi nagyka- sza mellett vagyunk, ott a legzöldebb a zöld, lapnak lehetett a főszerkesztője, amelyik- kacsul tartotta magát, vagy, ha sikerült leva- pujában várakozott a nagyra becsült kö- azok vagyunk mi. Ott fenn. Észak–északkele- re évek óta vágyott, az (Új Symposion)­­ nak. karni, az ujjaimra ragadt. zönség, az érdeklődést mi sem jellemezte ten. Emlékszem arra a recsegésre és ropogás- Ám a mámor nem tartott sokáig, másfél hó- A Favorit azonban más volt. Kis sárga do- jobban, mint hogy a kétezer dináros belé- ra, máig ott vannak az agyamban a hegek, a nap múlva, miután családját Szegedre „de- bozkában három párna alakú, cukorzomán- pőket a jegyüzérek négy-ötezerért veszte- kettétört, szétcsúszott, rosszul összeforrt kö- portálta”, neki is menekülnie kellett, mivel cos rágógumi, s mindegyik dobozkába egy- gették, nem hiába. A Miami fűszerek című tések, ahol megáll tétován vagy teljesen fél- igényt tartott rá a jugoszlávnak akkor már egy kép rejtve. A képeken (Jugoszlávia) pornófilm nyitotta meg a sorozatot, amely resiklik egy-egy nekilóduló gondolat, alig is nem mondható Néphadsereg (Jugoszláv városai, nevezetes helyei. A képek mellé al- – mint e sorok írójának egy bácsfeketehegyi emlékszem valamire azon a recsegésen-ropo- Nép­hadsereg). Meghalni úgyis téves csatatéren. bumot is lehetett kapni (vagy vásárolni? nem kortárs szemtanú anno beszámolt – nem gáson túl, hallom, hogyan rendeződnek át re- Pont ezt nem akart, ezért emigrált. Hamaro- emlékszem). „Širom domovine”,10 ez volt az ám szimpla pornó, amiben csak dugnak, csegve az égtájak, és lesz északból dél, hogyan san kiderült, igen szép számmal szöktek át album címe, s a kilencvenhat képecskén is- hanem szép ívű története van. De azt akkor fordul át ropogva a fent meg a lent, és ingo- Magyarországra egykori sympós szerkesz- merős és még be nem járt városok, vidékek nem mesélte el. ványosodik el a lábam alatt a talaj. Ha kasí- tők, így fölmerült, tán érdemes itt folytat- tárultak elő barna és fehér színkontraszt- A Suboticafilm valós igényeket óhajtott rozást látok, gyanakodva nézem, mit rejt va- ni a lapot tovább, hisz nem lehetett tudni, a ban: Banja Luka, Belgrád, Bled, Bohinj, Bol, kie­lé­gíteni, a riporter által megszólaltatot- jon az, amit megmutat. És miközben a kezem háború meddig tart, és lesz-e egyáltalán Új Budva, Crikvenica, Delnice, Hvar, Korčula, tak azon­ban nem különösebben jöttek iz- már húzza és kerekíti a betűket az aláírásra Sym­posion. Hősöm, a pörösködést elkerülen- a Kornat-szigetek, Kranjska Gora, Ljublja- galomba: a kérdésre, hogy ugyan mi a film elém tett iraton, és már teszi is le a tollat, én dő, a lapot EX Symposion néven jegyeztette be. na, Mali Lošinj, Opatija (Abbázia), Plitvice, címe, a sorban állók csak a vállukat vono- még ijedten olvasom a furcsán ismerős nevet, A keresztapja Balázs Attila, apja és anyja Postojna, Pula, Rijeka (Fiume), (Szaraje­ gatták, arra pedig, hogy miről szól, lako- hogy most elrontottam-e ezt, netán újra le kell – az előbb említett szerkesztő szerint lega­ vó), Sombor (Zombor), Trakošćan, a Triglav, nikusan egyszerű válasz érkezett (betűhív másolnom az egészet az elejétől. (KÁVAI M.) lábbis – Hősöm volt. A kényszerűség okán Zágráb, Zemun (Zimony), Zrenjanin (Nagy- idézés): „hát ba***sról, nem?” Vagy elmond- – soha nem kaptak annyi támogatást, hogy becskerek)…11 És ott volt Novi Sad (Újvidék) ták, hogy láttak ők már ilyet Bécsben vagy ÉTKEZÉSKULTÚRA – Nem egy Jugoszlá­ ­ „rendes” szerkesztőséggé válhattak volna is mint a (Vajdaság Szocialista Autonóm Tar­ Frankfurtban épp eleget, itt meg biztos meg- viában születetett és szocializálódott ember – tematikus számokat kezdtek el gyárta- tomány) székvárosa. Ha jól látom, a Modena vágják a filmeket. De nem, derül ki Baráci- állítja, hogy a magyar ételek csípősek. Még ni, ami rájuk égett, mint Nesszosz inge. utca, idényenként változó virágágyásával, us Zoltán Hét Nap-béli írásából, aki röviden vajdasági magyar is akad, aki meg van erről (A tematikus számokat legalább megjegyzik, ősrégi fájával, amelyen – ezt már közelné- összefoglalja a szerinte banális történetet: győződve. Pedig hát hasonlítsuk csak össze a mondogatta egy időben K. költő; de kiem- zetből tudom – emléktábla jelzi matuzsálemi egy rakás piros cipős hölgy Miami City- magyar konyhát a mexikóival, vagy akár a kí- lékszik – és itt találomra említ egy lapot – az korát. Innen a Báni Palotára12 lehet látni, ez a ben gonosztevők után nyomoz, némi dialó- naival... na, ugye? Ennek ellenére több, főként x-edik évi 7-es számra?) Miután nagy nehe- képecske alapján is megállapítható. gus is akad („ah” és „oh”). Végül elkap­ják nem magyar származású honfitársunk szerint zen megnyerték az első támogatást a József A Favorit rágógumit Brač szigetén gyár- a rosszfiúkat, a jutalmuk pedig, hogy a ren­­ a magyarok – beleértve a vajdasági magyaro- Attila Művészeti és Szociális Alapítványtól tották, ott adták ki az albumot is. Mintha dőrkapitánnyal töltik az éjszakát. kat is – gyomra azért bírja az erős paprikát, (pályázataikat, ezt csiripelték akkortájt a ve- már eleve múltként, régi fotók barna-fehér A valóságban akkortájt a szabadkai bör- mert ez a génjeikben van. Mintha a vajda­sági rebek a lószarban, az újvidéki Forum akko- színárnyalatában. Az utolsó lapon az album tönben ún. verbális deliktumért elítéltek is szerbek, szlovákok vagy románok, vagy akár ri vezetői próbálták rendre elgáncsolni), 1992 10 Országszerte (szerb).  az egész volt Jugoszlávia területén élő nemze- őszén megjelent az első, kisebb botrányt kava- 11 Túlnyomórészt hegyi és tengerparti turistacélpontok. (A szerk.) ültek ( disszidensek), mint például a zentai 12 A második világháború befejezése óta a tartományi parlament író, Vi­cei Károly. (SZERBHORVÁTH György) tek táplálkozási szokásai annyira különböz- ró, Benyúlás című, a háború pornográfiájával székháza.

16 17 tulajdonosának neve olvaható: Vass Éva, iv. A 600-asnak fordítva, a kormány felől nyílt az GEORGE KARELIAS AND SONS – Így van Gergely Tamás osztályos tanuló. 1967-et írtunk talán. ajtaja. Amíg nem kezdték el gyártani a 101-est elosztva, mindenhova jut a jóból. Csak meg Atlantisz. Jéghegy, csak a csúcsa látszik, (stojadin) és a hozzá hasonlatos Jugót (Yu­ kell találni. Ez nem feladat, véletlenül ta- FÉLPERCESEK kilenctizede több évtizede a víz alatt. A nyá- go), addig ez volt Jugoszlávia emblematikus láltam rá. Egy trafikban, már nem emlék- ron a Kotori-öbölben és Dubrovnikban jár- gépkocsija. Kibírhatatlanul szűk, kitartó, so- szem, melyikben. George Karelias and Sons. Mladics tam, immár külföldi turistaként. A fjord fö- kat zabál, büdös, de a miénk (volt)! Fityóval A világ legjobb cigarettája, már a doboza is Vadmalacot a padkán ülve éri a hír: lött és a Stradunon13 rágógumi illatú szellő utazni egy árnyalatnyival jobb, mint Polski elárulja. Aranyszínű doboz, finom csomago- elfogva Mladics. fújdogált. (HARKAI VASS Éva) Fiattal – csak hogy érthető legyek –, legalább lás, már kézbe venni is jó. Ez a világ legjobb Tizenöt éve várja. Tizenöt év nagy idő. azoknak, akik utaztak kis Polskival, ame- cigije – ezt néhány slukk után eldöntöm. Ha- Embereket élve felgyújtottak. Vadmalac elta- FILMEK – (Az orga(ni)zmus misztériumai) lyet nálunk nemes egyszerűséggel vasalónak mar rászoktam a túlzásokra, hogy itt minden, karja a szemét. (Kusturica) (Kus­turica reloaded) (Pálinka­ („peglica”) hívtak. Amúgy Fityó a beceneve ami van, az egyben a legjobb. Nincs sok min- Szemeket trófeának kivágtak. Megetették vele, ösvény) (Partizánfilm) (Tévésorozat) (Tito és én) az egyik legkedvesebb szerb író barátomnak, den, de ami van, annak nagyon lehet örülni. kimondani is szörnyű, megetették vele az Filip Davidnak is. (BOZSIK Péter) Fura és kiszámíthatatlan ingázás a lelkesedés unokája máját. FILTER 57 – A szlovénok 1957-ben kezdték és a provinciális gőg között. Durva díszletek Emelkedik a gyomra. el gyártani ezt a cigarettamárkát, ezért 57-es. FOCI – (Crvena Zvezda) (Vojvodina) és finom ízek.( Burek), (csevap), ajvár, sült Parancsra ugyan, de megette. A csomagoláson egy Szlovénia-térképszerű, pap­rika és az a rettenetesen füstös konoba.14 Hányik. békára is hasonlító zöld paca látható, délke- FRISSEN KOMPONÁLT NÉPDAL – Egykor Ahova ne menjek soha, innen tréfásan ki Tizenöt éve hányik. letre mutató görbe nyíllal a végén. Szlovénia – még régen a Bugyi testvérek előtt (Mus­ vagyok tiltva. Ez eddig öt dolog, ám állító- kávéval kínálja Szerbiát. Mesélték. Hősöm ha- kátlizenét minden faluba!) – az összes jugoszláv­ lag tízezer van. De nem számoltam meg és Homsz verjai a kocsmában: ez a jelentése. Hehe, gon- távolsági buszon kötelezővé tett, amorf for­ nem jutottam a végére. Egy idő után abba- Éles hangot hallott. Tisztán kivehető jajkiáltást. dolta magában, szeretnétek, mi? Középkate- mákra épített, a balkáni érzésvilággal mac­ hagytam a számolást, a dolgok számolását. Nézett széjjel, senki a közelben. Vagy akik góriás cigaretta, mondanám, volt, de gyártják hi­náló zenei kifejezésmód. Kazettáról vagy És most is kihagyom belőle a legjobb dolgo- mégis, csendben maradtak. Mondjuk úgy: még, csak nem Szlovéniában. A licencet egy egyenest a rádióból üvöltő eklektikus muzsi- kat. Éjfélkor még egy kávét meginni és ciga- körbe volt véve hasonszőrűekkel, de azok macedón dohánygyár vette meg. A köztudat- ka, a sofőri és a kalauzi feljebbvalóság felmuta- rettázni. Hogy csak példát mondjak. közül senki nem észlelt lelket dermesztő ban a munkásoknak kitalált cigiként élt. A szá- tásának, hovatovább erőszakos gyakor­lásának Vagy a könyvesboltban rágyújtani. Ki akar­ ordítást. Vadmalacnak viszont mint egy kés lakat fordítva csomagolták bele, hogy a mun- egyik legjobb eszköze, a puszta erő­­fi­tog­ta­tás­ tam menni, de a kapus rám szólt, hogy minek vágta a dobhártyáját. A lelkét. kás ne a filtert fogja meg a koszos kezével, és nak és a polgártárs-terrorizálásnak az adott mennék ki, ez egy szabad ország. Nyugodtan Arra gondolt, lehet, hogy nem is a légben ne azt tegye a szájába. Hősöm látja maga előtt, szituáció­hoz mért legütőképesebb fegyvere. gyújtsak itt rá, ez nem Amerika, itt vidáman terjed. Talán föld alatti járatokon… ahogy ezt most írom, amint Emerencia barát- Jeggyel járó, eredeti forrásaitól fényévre ru- lehet dohányozni. Azt mondja, válogatott ka- Patájával kotorászott, fedezné fel a lyukat, már- néja, aki nem kétkezi munkás, hanem korrek- gaszkodott, a hagyományos hangszerek mel- pus volt, bár nyilván túloz. Vagy inkább csak mint ahol a hang kijön, de nem találta. tor, az 57-es hátulján, a filteres oldalon, tehát lett az elektronikus zajkeltés összes lehetséges tarcsi. Nem, mondja, rendes jugó válogatott. „Homsz”, mondta, különös volt a hangalakja a fordítva bontja föl a piros-fehér-zöld színű do- eszközét egyezményes alapon nyugodt lélek- Könyvek, kávé, cigi. Mi kell még, kérdezi. szónak, idegen. Megismételte, jegyezné meg. bozt. Kuncog közben, és megkérdezi: „Bozsi- kel felhasználó laza zenei stílus; hangsúlyo- Semmi, mondom, abszolút de semmi. „Halabzsa. Srebrenica. Homsz.” Így tanul kom! Nem iszunk valamit?” (BOZSIK Péter) zott vibratóra építő, túlnyomórészt harsány Majd abbahagytam a dohányzást. Másfél meg idegen neveket. neofolk – utóbb turbofolk – muzsikaszerűség évig. Közben a George Karelias is eltűnt a FILTER 77 – Vranjei cigarettamárka. Hősöm (sláger), amelyet például Újvidéktől Stara trafikokból. Bizonyára nem érte meg a görög Piac szívta egykoron, mivel olcsó volt. Sziveri Já- Pazováig (Ópazova) még ki lehetett bírni va- import. Nem érdekelt, hiszen alapjáraton Vadmalac mesél: „A traktorra ráakasztottam a nos (Couleur lokál) anno azt mondta, ezt lahogy, utána azonban az igényesebb, neta- hosszú Marlborót szívtam. Azt vettem, rög- vasketrecet. Abban vittem a feleségem meg a cigarettát Hősöm otthon gyártja saját ma- lán halmozott hátránnyal küszködő kisebb- tön két dobozzal, amikor el akartam men- anyám. A két fiú az utánfutóban.” gának, mert ilyen cigi nincs. Meg hogy hü- ségi emberen előbb a nyugtalanság, majd a ni. Száz dincsi, nem túl drága, sőt retten- „Hol? – kérdi az újságíró. – Melyik városban?” lyébb, mint a rendőrök, akik – tudvalévő – düh jelei kezdtek kiütközni. Tudott dolog, tően olcsó. Ha jól számolom. (MÉSZÁROS A város piacán egy tíz év körüli leányka azért szívnak 57-est, mert azt hiszik, ötven hogy amennyiben ez az inzultus hosszan Sándor) elterülve. A fehér ingére emlékszem. Mintha szál van benne. (BOZSIK Péter) éri a személyt, például egészen Nišig, túl az magához ölelte volna a földet. elhatalmasodó tehetetlenség- és reménytelen- GIRICA – Valahogy így nevezte, amikor elő- „Vukovár?” FITYÓ – Valamelyik Fiat-márka – nem tu- ség-érzésen, minden őrjöngésen, félrevert ha- ször megrendelte nekem néhai Keszég Ká- Homloka gyöngyözik. „Ki kellett kerüljem a dom, melyik, autóanalfabéta vagyok – licence. rangon, Edward királyon és a walesi bárdo- roly író-szerkesztő barátom. Általa s a girica traktorral.” Hivatalos nevén Zastava 600/750/850-esek. kon, végül súlyos apátia jelentkezik, csendes révén váltam törzsvendéggé (Újvidék)en, őrület, amelyből, ha ugyancsak sokáig tart, 13 Dubrovnik főutcája. majdhogy nincs visszaút. (FÉDERES Manó) 14 Kocsma (horvát).

18 19 tulajdonosának neve olvaható: Vass Éva, iv. A 600-asnak fordítva, a kormány felől nyílt az GEORGE KARELIAS AND SONS – Így van Gergely Tamás osztályos tanuló. 1967-et írtunk talán. ajtaja. Amíg nem kezdték el gyártani a 101-est elosztva, mindenhova jut a jóból. Csak meg Atlantisz. Jéghegy, csak a csúcsa látszik, (stojadin) és a hozzá hasonlatos Jugót (Yu­ kell találni. Ez nem feladat, véletlenül ta- FÉLPERCESEK kilenctizede több évtizede a víz alatt. A nyá- go), addig ez volt Jugoszlávia emblematikus láltam rá. Egy trafikban, már nem emlék- ron a Kotori-öbölben és Dubrovnikban jár- gépkocsija. Kibírhatatlanul szűk, kitartó, so- szem, melyikben. George Karelias and Sons. Mladics tam, immár külföldi turistaként. A fjord fö- kat zabál, büdös, de a miénk (volt)! Fityóval A világ legjobb cigarettája, már a doboza is Vadmalacot a padkán ülve éri a hír: lött és a Stradunon13 rágógumi illatú szellő utazni egy árnyalatnyival jobb, mint Polski elárulja. Aranyszínű doboz, finom csomago- elfogva Mladics. fújdogált. (HARKAI VASS Éva) Fiattal – csak hogy érthető legyek –, legalább lás, már kézbe venni is jó. Ez a világ legjobb Tizenöt éve várja. Tizenöt év nagy idő. azoknak, akik utaztak kis Polskival, ame- cigije – ezt néhány slukk után eldöntöm. Ha- Embereket élve felgyújtottak. Vadmalac elta- FILMEK – (Az orga(ni)zmus misztériumai) lyet nálunk nemes egyszerűséggel vasalónak mar rászoktam a túlzásokra, hogy itt minden, karja a szemét. (Kusturica) (Kus­turica reloaded) (Pálinka­ („peglica”) hívtak. Amúgy Fityó a beceneve ami van, az egyben a legjobb. Nincs sok min- Szemeket trófeának kivágtak. Megetették vele, ösvény) (Partizánfilm) (Tévésorozat) (Tito és én) az egyik legkedvesebb szerb író barátomnak, den, de ami van, annak nagyon lehet örülni. kimondani is szörnyű, megetették vele az Filip Davidnak is. (BOZSIK Péter) Fura és kiszámíthatatlan ingázás a lelkesedés unokája máját. FILTER 57 – A szlovénok 1957-ben kezdték és a provinciális gőg között. Durva díszletek Emelkedik a gyomra. el gyártani ezt a cigarettamárkát, ezért 57-es. FOCI – (Crvena Zvezda) (Vojvodina) és finom ízek.( Burek), (csevap), ajvár, sült Parancsra ugyan, de megette. A csomagoláson egy Szlovénia-térképszerű, pap­rika és az a rettenetesen füstös konoba.14 Hányik. békára is hasonlító zöld paca látható, délke- FRISSEN KOMPONÁLT NÉPDAL – Egykor Ahova ne menjek soha, innen tréfásan ki Tizenöt éve hányik. letre mutató görbe nyíllal a végén. Szlovénia – még régen a Bugyi testvérek előtt (Mus­ vagyok tiltva. Ez eddig öt dolog, ám állító- kávéval kínálja Szerbiát. Mesélték. Hősöm ha- kátlizenét minden faluba!) – az összes jugoszláv­ lag tízezer van. De nem számoltam meg és Homsz verjai a kocsmában: ez a jelentése. Hehe, gon- távolsági buszon kötelezővé tett, amorf for­ nem jutottam a végére. Egy idő után abba- Éles hangot hallott. Tisztán kivehető jajkiáltást. dolta magában, szeretnétek, mi? Középkate- mákra épített, a balkáni érzésvilággal mac­ hagytam a számolást, a dolgok számolását. Nézett széjjel, senki a közelben. Vagy akik góriás cigaretta, mondanám, volt, de gyártják hi­náló zenei kifejezésmód. Kazettáról vagy És most is kihagyom belőle a legjobb dolgo- mégis, csendben maradtak. Mondjuk úgy: még, csak nem Szlovéniában. A licencet egy egyenest a rádióból üvöltő eklektikus muzsi- kat. Éjfélkor még egy kávét meginni és ciga- körbe volt véve hasonszőrűekkel, de azok macedón dohánygyár vette meg. A köztudat- ka, a sofőri és a kalauzi feljebbvalóság felmuta- rettázni. Hogy csak példát mondjak. közül senki nem észlelt lelket dermesztő ban a munkásoknak kitalált cigiként élt. A szá- tásának, hovatovább erőszakos gyakor­lásának Vagy a könyvesboltban rágyújtani. Ki akar­ ordítást. Vadmalacnak viszont mint egy kés lakat fordítva csomagolták bele, hogy a mun- egyik legjobb eszköze, a puszta erő­­fi­tog­ta­tás­ tam menni, de a kapus rám szólt, hogy minek vágta a dobhártyáját. A lelkét. kás ne a filtert fogja meg a koszos kezével, és nak és a polgártárs-terrorizálásnak az adott mennék ki, ez egy szabad ország. Nyugodtan Arra gondolt, lehet, hogy nem is a légben ne azt tegye a szájába. Hősöm látja maga előtt, szituáció­hoz mért legütőképesebb fegyvere. gyújtsak itt rá, ez nem Amerika, itt vidáman terjed. Talán föld alatti járatokon… ahogy ezt most írom, amint Emerencia barát- Jeggyel járó, eredeti forrásaitól fényévre ru- lehet dohányozni. Azt mondja, válogatott ka- Patájával kotorászott, fedezné fel a lyukat, már- néja, aki nem kétkezi munkás, hanem korrek- gaszkodott, a hagyományos hangszerek mel- pus volt, bár nyilván túloz. Vagy inkább csak mint ahol a hang kijön, de nem találta. tor, az 57-es hátulján, a filteres oldalon, tehát lett az elektronikus zajkeltés összes lehetséges tarcsi. Nem, mondja, rendes jugó válogatott. „Homsz”, mondta, különös volt a hangalakja a fordítva bontja föl a piros-fehér-zöld színű do- eszközét egyezményes alapon nyugodt lélek- Könyvek, kávé, cigi. Mi kell még, kérdezi. szónak, idegen. Megismételte, jegyezné meg. bozt. Kuncog közben, és megkérdezi: „Bozsi- kel felhasználó laza zenei stílus; hangsúlyo- Semmi, mondom, abszolút de semmi. „Halabzsa. Srebrenica. Homsz.” Így tanul kom! Nem iszunk valamit?” (BOZSIK Péter) zott vibratóra építő, túlnyomórészt harsány Majd abbahagytam a dohányzást. Másfél meg idegen neveket. neofolk – utóbb turbofolk – muzsikaszerűség évig. Közben a George Karelias is eltűnt a FILTER 77 – Vranjei cigarettamárka. Hősöm (sláger), amelyet például Újvidéktől Stara trafikokból. Bizonyára nem érte meg a görög Piac szívta egykoron, mivel olcsó volt. Sziveri Já- Pazováig (Ópazova) még ki lehetett bírni va- import. Nem érdekelt, hiszen alapjáraton Vadmalac mesél: „A traktorra ráakasztottam a nos (Couleur lokál) anno azt mondta, ezt lahogy, utána azonban az igényesebb, neta- hosszú Marlborót szívtam. Azt vettem, rög- vasketrecet. Abban vittem a feleségem meg a cigarettát Hősöm otthon gyártja saját ma- lán halmozott hátránnyal küszködő kisebb- tön két dobozzal, amikor el akartam men- anyám. A két fiú az utánfutóban.” gának, mert ilyen cigi nincs. Meg hogy hü- ségi emberen előbb a nyugtalanság, majd a ni. Száz dincsi, nem túl drága, sőt retten- „Hol? – kérdi az újságíró. – Melyik városban?” lyébb, mint a rendőrök, akik – tudvalévő – düh jelei kezdtek kiütközni. Tudott dolog, tően olcsó. Ha jól számolom. (MÉSZÁROS A város piacán egy tíz év körüli leányka azért szívnak 57-est, mert azt hiszik, ötven hogy amennyiben ez az inzultus hosszan Sándor) elterülve. A fehér ingére emlékszem. Mintha szál van benne. (BOZSIK Péter) éri a személyt, például egészen Nišig, túl az magához ölelte volna a földet. elhatalmasodó tehetetlenség- és reménytelen- GIRICA – Valahogy így nevezte, amikor elő- „Vukovár?” FITYÓ – Valamelyik Fiat-márka – nem tu- ség-érzésen, minden őrjöngésen, félrevert ha- ször megrendelte nekem néhai Keszég Ká- Homloka gyöngyözik. „Ki kellett kerüljem a dom, melyik, autóanalfabéta vagyok – licence. rangon, Edward királyon és a walesi bárdo- roly író-szerkesztő barátom. Általa s a girica traktorral.” Hivatalos nevén Zastava 600/750/850-esek. kon, végül súlyos apátia jelentkezik, csendes révén váltam törzsvendéggé (Újvidék)en, őrület, amelyből, ha ugyancsak sokáig tart, 13 Dubrovnik főutcája. majdhogy nincs visszaút. (FÉDERES Manó) 14 Kocsma (horvát).

18 19 a Srpska Matica épületére néző vendéglő- undorodott ettől a reklámtól. Művinek és a főszerkesztő, valójában mert horkolok –, a ben, ha jól emlékszem, Tolnai Ottó Paripacit­ rendkívül erőltetettnek találta. Mindezek el- HOTELSZOBÁK másikban Eörsi Dérivel. Minimál dizájn, he- rom című darabja próbáinak kezdetén. lenére, ha tehette, Gorenje márkát vásárolt, gyi kilátás, kis kiöblösödés a szálló bejárata Ezután hetente legalább kétszer giricát tet- mivel messze azt találta a legjobbnak. Mo- Mindig is szutyok szállodának tartottam a előtt. Látom az ablakból, hogy jön a Pista a tek elém ebédnek, rendeletlenül, hiszen a sógépe nemrégiben ment tönkre, frizsidere, Holiday Innt, de azt már kimondott pofátlan- terecskén keresztül. A hegyekből rálőnek, törzsvendégnek kijár kedvenc ételének azon- bár romokban, még mindig működik. Mond- ságnak vettem, hogy kétszázhúsz dollárt kér- ő a hatvan pluszos cikázásával bevágtat a nali fölszolgálása, amint a kocsmába lép. Ez ta is, amikor látszott, hogy a szlovénok üs- tek el egy szobáért, amikor nem volt benne foyer-ba. Feljön, liheg, nincs lift, mondok nem kimondottan balkáni szokás, de azokban tökös sebességével távolodnak a Jugoszláv meleg víz, a nyolcadikon, lift nélkül, mond- neki: „Látom, Pista, megugrasztottak, mint a balkáni városokban, ahol huzamosabban Szocialista Szövetségi Köztársaságtól: „rába- juk, tévé volt, benne a cnn, az meg közölte a szaró nyulat!”. Vigyorog az utánozhatat- voltam bizonyos étket-italt kimérő műinté- szunk, mi, vajdaságiak különösen”. Egyetlen velünk, hogy a kinti lövöldözés valós, a reáli- lan eörsis vigyorral, amellyel egy komplett zetek látogatója-fogyasztója, a „művész ura- szövetségesünk sem marad. Akkor még nem át megerősítette a virtuália, a tévén át vált hi- rendszert – a kádárit – szekált a tébolyba, s kat” megillette ez a gesztus. Ezért nem tud- tudta, hogy a próféta beszél belőle. (BOZSIK hetővé Szarajevó 1993-ban. Hárman voltunk, mondja: „Á, Vageszkám, pancserek ezek! tam pontosan megjegyezni a nevét, hiszen Péter) a Déri Miki meg az Eörsi Pista még, és sze- Mert november 4-én a Damjanich utcában csak egyszer hallottam, a gyakori fogyasz- rencsére a Pista gyerekkori havercsávója se- a Gáli Jóskával, az volt valami, mert azt tás ellenére, s valószínű, úgy jártam ve­le, HÁBORÚ – (Ady: A Halál: pirkadat) (Bal­ gített anyagilag – annak idején a Szabadság hosszában lőtték a ruszkik, de ezek a lesi- mint az a zeneversengő gyerek a televízió te- kanizálódás) (Bosznia) (Hotelszobák) (Jug­ téren a Tőzsdepalota előtt játszottak együtt, puskások, ezek pancserek.” Így éltünk ott, hetségkutató műsorában, aki fülhallásból tet- Bomb) (Jugoszláv Harcosok Szövetsége) (Ju­ Soros Gyurinak hívták a gyerekkori haver- a helyzethez képest vi­dám és irodalomtör- te országosan népszerűvé „bikicsunáj”-ként goszláv Néphadsereg) (Nyárhó) (Partizán) csávót –, így ki tudtuk fizetni a drága szállót, ténetileg csipanyitogató haláltáncban, bök- az angolszász sláger „we live in Japan” sorát. (Pionírkendő) (Sebek) (Szarajevó) amely egyébként jövetelünk előtt tizenhét- versekkel szó­rakoztatott, például a helyiek Ízéről, kinézetéről nem tudok többet elá- szer égett ki. Már megírtam ezt a (szara­ által nem hordott, testi épséget védő divájsz rulni, remélem, elfogadják tőlem ezt a tu- jevó)i hetet: az említettekkel, meg Zdravko ellen írta fejben, hogy „Azt mondja a latin, dományosnak nem mondható nagyvonalú- Grebóval, Haris Pašovićtyal15 együtt, lezárás- azt mondja a hellén / Ágyúgolyó ellen nem ságot. Merthogy ez az izé, az az ebéd nem nak Allen Ginsberggel; az Igmanról (Posu véd meg a mellény”. (Ami egyébként tény- volt más, mint egy mélytányérnyi ropogósra Mama, Igo, Ráma) lövöldöző mesterlövészek- szerűen is igaz persze.) sült halacska. Egyben. Fejestől, belestől, apró től kezdve a Pazi snajper – Vigyázz, orvlövész Pistának volt tausiedere. Merülőforralójával pikkelyestől áthúzta egy tányér máléliszten, – (Mirko i Slavko) kresz-táblákkal ékített nesz­kávét csinált minden reggel – a 220 s zutty bele a forró zsírba… völgyvároson át a Paweł Pawlikowski film- dollá­ros árban nem volt reggeli –, az egyik- Így készítette el anyám is azt a kettőt, amit jében (Serbian Epics) a hegytetőről a lakótele- kel átcsoszogott a bámba.szo­ Egyszer, úgy 1951-ben, nyolcéves koromban, gombos­ ­­tű­ből pet idült mosollyal, a vezért éltető, guzlicán reggel kilenc tájban, felharsant: „Hát ez el- hajlított horoggal kifogtam ke Szé­ ­ly­ud­var­­he­ kísért dal (Hej, Radovan, Radovan…) dallamá- képesztő! Ez az egész generációtok rákfe- lyen a Küküllőből. És vittem haza lelkesen az ra géppuskázó orosz punk, Eduard Limonov néje, hogy mindjárt reggel kilenc, és még akkor a főtéren álló lakásunkhoz. A főtéren beteg látványáig, a japán idegenlégiósig, a az ágyban döglesz! Mint az a fotós gye- éppen új panókat helyeztek ki. Az egyiken csí- T-bone steak-fejű argentin századosig a repté- rek is, az én szobámban. Borzalmas! Ezért kos nadrágban, bőrszivarral a szájában, jobb ren, a Maybe Airlinesig („maybe flies, maybe nem viszitek semmire. Bezzeg én” – mond- kezében bárddal, amelyről csepeg a vér, a not”), a raf (brit légierő) szétlőtt falusi me- ta csipetnyi elmélázás után, s felderült a másikban bőrbugyellárissal, amelyre a dollár cset fölött emelkedő Herculeséig – már min- homloka, hiszen magára gondolt. „Bezzeg jelét festették, „Tito, a véreskezű” (Jugó 2.) dent megírtam, azt hiszem. én már reggel hétkor felkeltem, s azóta két volt araszos be­tűkkel fölmázolva a panel át- A szerkesztő azonban biztatott, koncent- szonettel gazdagítottam a világirodalmat.” lójában. Egy másikon ugyanolyan öltözetben ráljak Eörsire, s mivel az utóbbi hét-nyolc Meg is mutatta. Nem voltak jó szonettek. egy kutya, aminek a farka alá, a segge és a évben, mióta nem ír, méltatlanul kevés szó Viszont azt is tőle tanultam meg, hogy egy töke közé, még egyszer: „Tito”, aki acsarkod- esik róla, elvállaltam hát, hogy megírom költői életmű az tizenöt vers. Tizenöt nagy va ugat egy vörös csillagos mozdonyt, ami még egyszer. Két hotelszobánk volt a nyol- vers. És az neki megvan. Nem Szarajevóból, az ég felé pöfékel. A nagybetűs fölirat rajta: cadikon, az egyikben aludtam én, egyedül – máshonnan, de megvan. „A kutya ugat, a karaván halad.” (Tito ma­ hivatalosan azzal az érvvel, hogy én vagyok gyarországi látogatása) (TÖMÖRY Péter) VÁGVÖLGYI B. András 15 Grebo (1947–) a szarajevói jogi egyetem professzora, Pašović (1961–) bosnyák színházi és filmrendező. GORENJE – Családunk szlogenje: „Goren- je!” – harsogta a másutt( Cockta) már említett­ Gorbacsov egy II. János Pál-babát mutat föl színésznő a (Szabadka)i Rádióban. Hősöm­ a háborgó délszláv népek kibékítésére

20 21 a Srpska Matica épületére néző vendéglő- undorodott ettől a reklámtól. Művinek és a főszerkesztő, valójában mert horkolok –, a ben, ha jól emlékszem, Tolnai Ottó Paripacit­ rendkívül erőltetettnek találta. Mindezek el- HOTELSZOBÁK másikban Eörsi Dérivel. Minimál dizájn, he- rom című darabja próbáinak kezdetén. lenére, ha tehette, Gorenje márkát vásárolt, gyi kilátás, kis kiöblösödés a szálló bejárata Ezután hetente legalább kétszer giricát tet- mivel messze azt találta a legjobbnak. Mo- Mindig is szutyok szállodának tartottam a előtt. Látom az ablakból, hogy jön a Pista a tek elém ebédnek, rendeletlenül, hiszen a sógépe nemrégiben ment tönkre, frizsidere, Holiday Innt, de azt már kimondott pofátlan- terecskén keresztül. A hegyekből rálőnek, törzsvendégnek kijár kedvenc ételének azon- bár romokban, még mindig működik. Mond- ságnak vettem, hogy kétszázhúsz dollárt kér- ő a hatvan pluszos cikázásával bevágtat a nali fölszolgálása, amint a kocsmába lép. Ez ta is, amikor látszott, hogy a szlovénok üs- tek el egy szobáért, amikor nem volt benne foyer-ba. Feljön, liheg, nincs lift, mondok nem kimondottan balkáni szokás, de azokban tökös sebességével távolodnak a Jugoszláv meleg víz, a nyolcadikon, lift nélkül, mond- neki: „Látom, Pista, megugrasztottak, mint a balkáni városokban, ahol huzamosabban Szocialista Szövetségi Köztársaságtól: „rába- juk, tévé volt, benne a cnn, az meg közölte a szaró nyulat!”. Vigyorog az utánozhatat- voltam bizonyos étket-italt kimérő műinté- szunk, mi, vajdaságiak különösen”. Egyetlen velünk, hogy a kinti lövöldözés valós, a reáli- lan eörsis vigyorral, amellyel egy komplett zetek látogatója-fogyasztója, a „művész ura- szövetségesünk sem marad. Akkor még nem át megerősítette a virtuália, a tévén át vált hi- rendszert – a kádárit – szekált a tébolyba, s kat” megillette ez a gesztus. Ezért nem tud- tudta, hogy a próféta beszél belőle. (BOZSIK hetővé Szarajevó 1993-ban. Hárman voltunk, mondja: „Á, Vageszkám, pancserek ezek! tam pontosan megjegyezni a nevét, hiszen Péter) a Déri Miki meg az Eörsi Pista még, és sze- Mert november 4-én a Damjanich utcában csak egyszer hallottam, a gyakori fogyasz- rencsére a Pista gyerekkori havercsávója se- a Gáli Jóskával, az volt valami, mert azt tás ellenére, s valószínű, úgy jártam ve­le, HÁBORÚ – (Ady: A Halál: pirkadat) (Bal­ gített anyagilag – annak idején a Szabadság hosszában lőtték a ruszkik, de ezek a lesi- mint az a zeneversengő gyerek a televízió te- kanizálódás) (Bosznia) (Hotelszobák) (Jug­ téren a Tőzsdepalota előtt játszottak együtt, puskások, ezek pancserek.” Így éltünk ott, hetségkutató műsorában, aki fülhallásból tet- Bomb) (Jugoszláv Harcosok Szövetsége) (Ju­ Soros Gyurinak hívták a gyerekkori haver- a helyzethez képest vi­dám és irodalomtör- te országosan népszerűvé „bikicsunáj”-ként goszláv Néphadsereg) (Nyárhó) (Partizán) csávót –, így ki tudtuk fizetni a drága szállót, ténetileg csipanyitogató haláltáncban, bök- az angolszász sláger „we live in Japan” sorát. (Pionírkendő) (Sebek) (Szarajevó) amely egyébként jövetelünk előtt tizenhét- versekkel szó­rakoztatott, például a helyiek Ízéről, kinézetéről nem tudok többet elá- szer égett ki. Már megírtam ezt a (szara­ által nem hordott, testi épséget védő divájsz rulni, remélem, elfogadják tőlem ezt a tu- jevó)i hetet: az említettekkel, meg Zdravko ellen írta fejben, hogy „Azt mondja a latin, dományosnak nem mondható nagyvonalú- Grebóval, Haris Pašovićtyal15 együtt, lezárás- azt mondja a hellén / Ágyúgolyó ellen nem ságot. Merthogy ez az izé, az az ebéd nem nak Allen Ginsberggel; az Igmanról (Posu véd meg a mellény”. (Ami egyébként tény- volt más, mint egy mélytányérnyi ropogósra Mama, Igo, Ráma) lövöldöző mesterlövészek- szerűen is igaz persze.) sült halacska. Egyben. Fejestől, belestől, apró től kezdve a Pazi snajper – Vigyázz, orvlövész Pistának volt tausiedere. Merülőforralójával pikkelyestől áthúzta egy tányér máléliszten, – (Mirko i Slavko) kresz-táblákkal ékített nesz­kávét csinált minden reggel – a 220 s zutty bele a forró zsírba… völgyvároson át a Paweł Pawlikowski film- dollá­ros árban nem volt reggeli –, az egyik- Így készítette el anyám is azt a kettőt, amit jében (Serbian Epics) a hegytetőről a lakótele- kel átcsoszogott a bámba.szo­ Egyszer, úgy 1951-ben, nyolcéves koromban, gombos­ ­­tű­ből pet idült mosollyal, a vezért éltető, guzlicán reggel kilenc tájban, felharsant: „Hát ez el- hajlított horoggal kifogtam ke Szé­ ­ly­ud­var­­he­ kísért dal (Hej, Radovan, Radovan…) dallamá- képesztő! Ez az egész generációtok rákfe- lyen a Küküllőből. És vittem haza lelkesen az ra géppuskázó orosz punk, Eduard Limonov néje, hogy mindjárt reggel kilenc, és még akkor a főtéren álló lakásunkhoz. A főtéren beteg látványáig, a japán idegenlégiósig, a az ágyban döglesz! Mint az a fotós gye- éppen új panókat helyeztek ki. Az egyiken csí- T-bone steak-fejű argentin századosig a repté- rek is, az én szobámban. Borzalmas! Ezért kos nadrágban, bőrszivarral a szájában, jobb ren, a Maybe Airlinesig („maybe flies, maybe nem viszitek semmire. Bezzeg én” – mond- kezében bárddal, amelyről csepeg a vér, a not”), a raf (brit légierő) szétlőtt falusi me- ta csipetnyi elmélázás után, s felderült a másikban bőrbugyellárissal, amelyre a dollár cset fölött emelkedő Herculeséig – már min- homloka, hiszen magára gondolt. „Bezzeg jelét festették, „Tito, a véreskezű” (Jugó 2.) dent megírtam, azt hiszem. én már reggel hétkor felkeltem, s azóta két volt araszos be­tűkkel fölmázolva a panel át- A szerkesztő azonban biztatott, koncent- szonettel gazdagítottam a világirodalmat.” lójában. Egy másikon ugyanolyan öltözetben ráljak Eörsire, s mivel az utóbbi hét-nyolc Meg is mutatta. Nem voltak jó szonettek. egy kutya, aminek a farka alá, a segge és a évben, mióta nem ír, méltatlanul kevés szó Viszont azt is tőle tanultam meg, hogy egy töke közé, még egyszer: „Tito”, aki acsarkod- esik róla, elvállaltam hát, hogy megírom költői életmű az tizenöt vers. Tizenöt nagy va ugat egy vörös csillagos mozdonyt, ami még egyszer. Két hotelszobánk volt a nyol- vers. És az neki megvan. Nem Szarajevóból, az ég felé pöfékel. A nagybetűs fölirat rajta: cadikon, az egyikben aludtam én, egyedül – máshonnan, de megvan. „A kutya ugat, a karaván halad.” (Tito ma­ hivatalosan azzal az érvvel, hogy én vagyok gyarországi látogatása) (TÖMÖRY Péter) VÁGVÖLGYI B. András 15 Grebo (1947–) a szarajevói jogi egyetem professzora, Pašović (1961–) bosnyák színházi és filmrendező. GORENJE – Családunk szlogenje: „Goren- je!” – harsogta a másutt( Cockta) már említett­ Gorbacsov egy II. János Pál-babát mutat föl színésznő a (Szabadka)i Rádióban. Hősöm­ a háborgó délszláv népek kibékítésére

20 21 me­rést és sejtelmeket, a finom port és felhőt, az irodalom fölösleges voltáról szóló fölis- JELEN – (fn) sör, pivo, alkoholos erjesztett lé IRODALMI ÉLET belegyúrja érzékszerveit, szívét, eszét, s hogy merést, és Borges nevével – itt már minden (akárcsak a Lav). – mindezt egy örök életű felhőcskébe, felhő- résztvevőében –, aki őrzi az elveszett egész A ~t a szarvasok tejeként, más elképzelé- A hatvanas években született nemzedékema párába gyűjtve – tovább élje életét mint meg- emlékét. A híres vak argentin a világnak azt sek szerint italaként tartja számon a másna- nyolcvanasok elején, vagyis a Tito halála utá- ismerés és lényeg.”16 a pontját, ahonnan az ember ráláthat a vi- pos emlékezet, míg a lav sört az oroszlánok ni években úgy lépett be a szlovén irodalom- Andrej Blatnik, Vlado Žabot, Feri Lainšček lágmindenség teljes kiterjedésére, Alefnek vagy/és az arszlánok hajszeszeként. ba, mint „a karizmatikus mentor nélküliek és Milan Vincetič barátaimmal a „fiatal nem- nevezte. Az élmény egyidejűsége, a képek A ~ őshonos az ex-Jugoszlávia területén, nemzedéke” (Andrej Blatnik). Hazai kariz- zedék” irodalmának ideiglenes szállását nyüzsgése, az örökkévalóság fölvillanó fé- nyáron többnyire hideg, néha meleg, ami té- matikus mentoraink talán tényleg nem vol- kerestük, és az ekkor már kifejezetten sza- nyei: hát ezek nem a hiteles művészet jelleg- len kifejezetten szórakoztató. Ilyenkor vala- tak, de azért szabadon szívhattuk az afgán badgondolkodó Szlovén Szocialista Ifjúsági zetességei is egyúttal? melyik gyümölcsből készült helyi üdítőitallal hasist, ihattuk a német sört és elolvashattunk Szervezet (Zveza Socialistične Mladine Slovenije Az Aleph Könyvkiadó a nyolcvanas évek- (sok) is fogyasztható, esetleg hideg lav sör- minden föllelhetőt: szlovén neoavantgardis- – zsms) védőszárnyai alatt állapodtunk meg. ben igazi unikum volt. Megszállottak kicsi rel kombinálva hozhatjuk versenyformába. tákat és dél-amerikai mágikus realistákat, A „puha kommunizmus” még puhább és nonprofit társasága. Semmit se tudtunk a (Lásd még: „És mondá az Úr: a ~ yu, nála már észak-amerikai metafikcionalistákat és ke- leszálló ágában, Jugoszlávia utolsó, (Ti­ nyilvánossággal való kommunikációról és a csak a jövő a yubb!”) let-európai disszidenseket. to halála) utáni évtizedében a zsms megpró- kereskedelmi módszerekről, de azt képzel- A ~- és Lav-ivók a Kőbányai- és Ászok-füg- Leginkább Borgesben merültünk el. bált demokratikus erővé (át)alakulni. Benne tük magunkról, hogy sokat tudunk az irodal- gőkkel ellentétben szívesen koccintanak sör- Jorge Luis Borges argentin író (1899–1986) találtak támogatóra a zöld, a spirituális, a mi hivatástudattal és a szerzői felelősséggel rel, sőt egyenesen az ideg(en)eknek ajánlják a a xx. század második felében nagy mérték- békeharcos, a meleg és az egyéb alternatív járó erotikus kapcsolatról. Abban ringattuk söröcskét „jedno pivce za živce”17 felkiáltással. ben befolyásolta Európa és mindkét Amerika mozgalmak. A társadalmi mozgalmak más magunkat, hogy az irodalom semmit se ér, A ~ sörrel való koccintás során némi bal- irodalmát. alapon szerveződtek, mint a politikai pártok, ha nem képes kiindulópontul szolgálni a te- kánian férfias (macsó) hatás mutatható ki Jól ismert Danilo Kiš (jugoszláv író) (1935– amelyekből a korábbi szövetségi államban livérű esztétikai, etikai és egzisztenciális él- mint (couleur locale), ugyanis a ~ pivo üve- 1989) kijelentése, miszerint az irodalmat két amúgy sem volt egy se: a mozgalmakban az ménynek. geit nem egymáshoz, hanem egymás tetejére korszakra lehet osztani, „a Borges előttire és út fontosabb volt a célnál. A könyvkiadó létrehozása nem kis dolog (egyiket a másikára) koccintják, kifejezetten a Borges utánira”. Ezek voltak az arany ’80-as évek: a civil tár- volt az akkori Szlovénia „puszta országá- a ~ pivo magömléshez hasonlatos feltörését Erről persze lehet vitatkozni, de nem hagy- sadalom az állam ellen, a tömegkultúra stí- ban”, ahol még mindig érezhető volt az ól- idézve ezáltal elő, úgy is, mint mentális és hi- hatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Bor- lusai az intézményesített hazugságok ellen, mos hetvenes évek kulturális és politikai giénés, azaz flow-élményt okozva a vendéglá- gesnek, a hírnevéhez képest, tulajdonképpen a vastagbőrű punkok és a kritikus hetilapok merevsége. A nyolcvanas évek első felében, tósok körében. Külföldiek ~létében ilyenkor nagyon furcsa opusza van. Nem írt egyetlen a nép uralmának kihasználása ellen. A társa- amikor színre lépett az én irodalmi nemze- azt kiáltják: „On the spot!” Egyes adatközlők regényt sem, pedig ez a műfaj a modern kor- dalmi mozgalmak a szlovén állam megala- dékem, egy kiadó létrehozása tulajdonkép- szerint ezt a gesztust kifejezetten a Lav pivo ban a hagyományos eposz helyébe lépett, és kulása előtt nagy mértékben hozzájárultak a pen csodának számított. reklámkampányára találták ki, s a sörfelbuz- megörökölte annak a társadalmi, közösségi rendszerváltáshoz a szocializmusból a parla- gáskor a szokásos „jedno pivce za živce” ki- folyamatok alakításában játszott fontos sze- mentáris demokráciába és a kapitalizmusba. Aleš DEBELJAK áltást hallatják, amit az idegen fül a kániku- repét. Borges a saját puritán, izgalommentes A társadalmi mozgalmak között a Szlovén lában zmrzlinának észlel, ezért ösztönösen az életét titokzatosan izgalmas rövid műfajokba Irodalmi Ifjúság (Književna Mladina Slovenije) egyszerűbb „on the spot”-ot választja. desztillálta: verseket írt, esszéket és elbeszé- a ritka kivételek egyike volt. Nem voltak A ~-ivók tisztában vannak vele, hogy jó sör léseket. politikai vágyai. Még az 1983-as megalaku- a ~ (meg a lav), de különösebben nem büsz- Kiš – irodalmi példaképem – családi triló- lásakor sem volt igazán nagy élet benne, és kék rá. giájának utolsó darabjában, a Fövenyóra című igencsak távol állt még attól is, amit ekkori- A ~ lét ivókat magyarlakta vidékeken is regényben (1972) így ír a különböző élmé- ban tett szerbiai és horvátországi látogatása- föllelhetjük. Az alkohol-túlélőtúrákat ked- nyek egyidejűségéről, amelyek a csúcsművé- imon tapasztaltam. Ott a fiatalok az Irodalmi velőknek melegen – de hűtve is – ajánljuk szetekben kristályosodnak ki: Ifjúsági Szervezet keretein belül vígan nyom- Kishegyest, főleg a Dombos Fest idején. A he- „Minek mindez, ami van, s ami nincs (ám- tatták első köteteiket, lapokat szerkesztettek, lyi kocsmatúrák útvonalán checkpoint-szám- bár lehetne), mire való mindez, ha a testtel, díjakat osztottak, rendszeresen esteket tar- ba is elmegy a híres Göbölyös. Az erősebb a szemgolyókkal, a herékkel együtt meg- tottak és színes irodalmi életet éltek. idegzetű időutazóknak a Kislegyes becenévre hal a lélek is, ez a felhő, a szívnek a szíve a A Szlovén Irodalmi Ifjúságot a kiadó men- hallgató archaikus vendéglátó-ipari egység haldokló szív szívében? Mire való, ha nem tette meg a teljes érdektelenségtől és névte- látogatása javasolt, a ~ és Lav sörök bőséges arra, hogy az ember túlélje esendő porhüve- lenségtől. Kiš szellemében alapítottuk – most vedelésével. lyét, hogy a legtökéletesebb kvintesszenciába csak a magam nevében beszélek –, aki ápolta sűrít­se a múltat, jelent és jövendőt, a megis­ 16 Borbély János fordítása. 17 „Egy pici söröcske – pá-pá, idegecske!”

22 23 me­rést és sejtelmeket, a finom port és felhőt, az irodalom fölösleges voltáról szóló fölis- JELEN – (fn) sör, pivo, alkoholos erjesztett lé IRODALMI ÉLET belegyúrja érzékszerveit, szívét, eszét, s hogy merést, és Borges nevével – itt már minden (akárcsak a Lav). – mindezt egy örök életű felhőcskébe, felhő- résztvevőében –, aki őrzi az elveszett egész A ~t a szarvasok tejeként, más elképzelé- A hatvanas években született nemzedékema párába gyűjtve – tovább élje életét mint meg- emlékét. A híres vak argentin a világnak azt sek szerint italaként tartja számon a másna- nyolcvanasok elején, vagyis a Tito halála utá- ismerés és lényeg.”16 a pontját, ahonnan az ember ráláthat a vi- pos emlékezet, míg a lav sört az oroszlánok ni években úgy lépett be a szlovén irodalom- Andrej Blatnik, Vlado Žabot, Feri Lainšček lágmindenség teljes kiterjedésére, Alefnek vagy/és az arszlánok hajszeszeként. ba, mint „a karizmatikus mentor nélküliek és Milan Vincetič barátaimmal a „fiatal nem- nevezte. Az élmény egyidejűsége, a képek A ~ őshonos az ex-Jugoszlávia területén, nemzedéke” (Andrej Blatnik). Hazai kariz- zedék” irodalmának ideiglenes szállását nyüzsgése, az örökkévalóság fölvillanó fé- nyáron többnyire hideg, néha meleg, ami té- matikus mentoraink talán tényleg nem vol- kerestük, és az ekkor már kifejezetten sza- nyei: hát ezek nem a hiteles művészet jelleg- len kifejezetten szórakoztató. Ilyenkor vala- tak, de azért szabadon szívhattuk az afgán badgondolkodó Szlovén Szocialista Ifjúsági zetességei is egyúttal? melyik gyümölcsből készült helyi üdítőitallal hasist, ihattuk a német sört és elolvashattunk Szervezet (Zveza Socialistične Mladine Slovenije Az Aleph Könyvkiadó a nyolcvanas évek- (sok) is fogyasztható, esetleg hideg lav sör- minden föllelhetőt: szlovén neoavantgardis- – zsms) védőszárnyai alatt állapodtunk meg. ben igazi unikum volt. Megszállottak kicsi rel kombinálva hozhatjuk versenyformába. tákat és dél-amerikai mágikus realistákat, A „puha kommunizmus” még puhább és nonprofit társasága. Semmit se tudtunk a (Lásd még: „És mondá az Úr: a ~ yu, nála már észak-amerikai metafikcionalistákat és ke- leszálló ágában, Jugoszlávia utolsó, (Ti­ nyilvánossággal való kommunikációról és a csak a jövő a yubb!”) let-európai disszidenseket. to halála) utáni évtizedében a zsms megpró- kereskedelmi módszerekről, de azt képzel- A ~- és Lav-ivók a Kőbányai- és Ászok-füg- Leginkább Borgesben merültünk el. bált demokratikus erővé (át)alakulni. Benne tük magunkról, hogy sokat tudunk az irodal- gőkkel ellentétben szívesen koccintanak sör- Jorge Luis Borges argentin író (1899–1986) találtak támogatóra a zöld, a spirituális, a mi hivatástudattal és a szerzői felelősséggel rel, sőt egyenesen az ideg(en)eknek ajánlják a a xx. század második felében nagy mérték- békeharcos, a meleg és az egyéb alternatív járó erotikus kapcsolatról. Abban ringattuk söröcskét „jedno pivce za živce”17 felkiáltással. ben befolyásolta Európa és mindkét Amerika mozgalmak. A társadalmi mozgalmak más magunkat, hogy az irodalom semmit se ér, A ~ sörrel való koccintás során némi bal- irodalmát. alapon szerveződtek, mint a politikai pártok, ha nem képes kiindulópontul szolgálni a te- kánian férfias (macsó) hatás mutatható ki Jól ismert Danilo Kiš (jugoszláv író) (1935– amelyekből a korábbi szövetségi államban livérű esztétikai, etikai és egzisztenciális él- mint (couleur locale), ugyanis a ~ pivo üve- 1989) kijelentése, miszerint az irodalmat két amúgy sem volt egy se: a mozgalmakban az ménynek. geit nem egymáshoz, hanem egymás tetejére korszakra lehet osztani, „a Borges előttire és út fontosabb volt a célnál. A könyvkiadó létrehozása nem kis dolog (egyiket a másikára) koccintják, kifejezetten a Borges utánira”. Ezek voltak az arany ’80-as évek: a civil tár- volt az akkori Szlovénia „puszta országá- a ~ pivo magömléshez hasonlatos feltörését Erről persze lehet vitatkozni, de nem hagy- sadalom az állam ellen, a tömegkultúra stí- ban”, ahol még mindig érezhető volt az ól- idézve ezáltal elő, úgy is, mint mentális és hi- hatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Bor- lusai az intézményesített hazugságok ellen, mos hetvenes évek kulturális és politikai giénés, azaz flow-élményt okozva a vendéglá- gesnek, a hírnevéhez képest, tulajdonképpen a vastagbőrű punkok és a kritikus hetilapok merevsége. A nyolcvanas évek első felében, tósok körében. Külföldiek ~létében ilyenkor nagyon furcsa opusza van. Nem írt egyetlen a nép uralmának kihasználása ellen. A társa- amikor színre lépett az én irodalmi nemze- azt kiáltják: „On the spot!” Egyes adatközlők regényt sem, pedig ez a műfaj a modern kor- dalmi mozgalmak a szlovén állam megala- dékem, egy kiadó létrehozása tulajdonkép- szerint ezt a gesztust kifejezetten a Lav pivo ban a hagyományos eposz helyébe lépett, és kulása előtt nagy mértékben hozzájárultak a pen csodának számított. reklámkampányára találták ki, s a sörfelbuz- megörökölte annak a társadalmi, közösségi rendszerváltáshoz a szocializmusból a parla- gáskor a szokásos „jedno pivce za živce” ki- folyamatok alakításában játszott fontos sze- mentáris demokráciába és a kapitalizmusba. Aleš DEBELJAK áltást hallatják, amit az idegen fül a kániku- repét. Borges a saját puritán, izgalommentes A társadalmi mozgalmak között a Szlovén lában zmrzlinának észlel, ezért ösztönösen az életét titokzatosan izgalmas rövid műfajokba Irodalmi Ifjúság (Književna Mladina Slovenije) egyszerűbb „on the spot”-ot választja. desztillálta: verseket írt, esszéket és elbeszé- a ritka kivételek egyike volt. Nem voltak A ~-ivók tisztában vannak vele, hogy jó sör léseket. politikai vágyai. Még az 1983-as megalaku- a ~ (meg a lav), de különösebben nem büsz- Kiš – irodalmi példaképem – családi triló- lásakor sem volt igazán nagy élet benne, és kék rá. giájának utolsó darabjában, a Fövenyóra című igencsak távol állt még attól is, amit ekkori- A ~ lét ivókat magyarlakta vidékeken is regényben (1972) így ír a különböző élmé- ban tett szerbiai és horvátországi látogatása- föllelhetjük. Az alkohol-túlélőtúrákat ked- nyek egyidejűségéről, amelyek a csúcsművé- imon tapasztaltam. Ott a fiatalok az Irodalmi velőknek melegen – de hűtve is – ajánljuk szetekben kristályosodnak ki: Ifjúsági Szervezet keretein belül vígan nyom- Kishegyest, főleg a Dombos Fest idején. A he- „Minek mindez, ami van, s ami nincs (ám- tatták első köteteiket, lapokat szerkesztettek, lyi kocsmatúrák útvonalán checkpoint-szám- bár lehetne), mire való mindez, ha a testtel, díjakat osztottak, rendszeresen esteket tar- ba is elmegy a híres Göbölyös. Az erősebb a szemgolyókkal, a herékkel együtt meg- tottak és színes irodalmi életet éltek. idegzetű időutazóknak a Kislegyes becenévre hal a lélek is, ez a felhő, a szívnek a szíve a A Szlovén Irodalmi Ifjúságot a kiadó men- hallgató archaikus vendéglátó-ipari egység haldokló szív szívében? Mire való, ha nem tette meg a teljes érdektelenségtől és névte- látogatása javasolt, a ~ és Lav sörök bőséges arra, hogy az ember túlélje esendő porhüve- lenségtől. Kiš szellemében alapítottuk – most vedelésével. lyét, hogy a legtökéletesebb kvintesszenciába csak a magam nevében beszélek –, aki ápolta sűrít­se a múltat, jelent és jövendőt, a megis­ 16 Borbély János fordítása. 17 „Egy pici söröcske – pá-pá, idegecske!”

22 23 Slobodan Miloševićtyel senki sem gindult az akkori Nagy-Jugoszláviát lángba JUGÓ – 1. Az embertől délre elhelyezkedő akar focizni a pokolban borító háborúk felé. Hősöm – hogy fényez- vágy. Az érthetetlen szabadság, a felfogha- zem kicsit, elmondom – egy Slobodan Milo­ tatlan ideális állapot fikciója a tőle északra ševićnek ajánlott szonettben, mint afféle vá- elhelyezkedő rabszolganépek szívében. Egy A svábok kezdték el gyár- tesz, előrevetítette az összes borzalmat, ami hely, amelyre nincs magyarázat, se égen, se tani 1756-ban a wurmlin- később megtörtént. Azóta igyekszik nem írni földön, se északon, se délen, se keleten, se geni Hirsch mintájára – vagy politikai verseket. (BOZSIK Péter) nyugaton, senkinek sincs halvány segéd- csalás az egész, mert az apa- fogadalma se, hogy mi tartja egyben, mi- tinin 1756-os évszám áll, a JUGBOMB – Sajátos yu (jugó) naplóműfaj ért nem esik szét pozdorjává a jugó-gondo- wurmlingenin 1782; vagy az a kilencvenes évek végéről. Amikor 1982 te- lat, még akkor se, amikor már szétesett. Egy apatinit előbb kezdték gyár- lén Kolozsvárról Újvidékre látogattam (ju­ hely, ahol lelövik az oda látogató uralkodó- tani, vagy az imént vázolt el- goszláv = gazdag), nem találkoztam háborús kat és ettől világháborúk törnek ki, egy hely, mélet téves –, az emblémán naplóírókkal. Házigazdám, Ladik Katalin ahová az ember lánya egyetemista korá- alig változtattak, nagyjából (Telep) akkoriban darazsas naplót írt: „Ha ban, a vezér, (Tito halála) ürügyén le akar ugyanaz a szarvas látható az mindez, ami körülvesz – fal, / ha én darázs va- menni fegyverrel harcolni a hegyekbe, hogy egyiken és a másikon is. Hő- gyok / és bennem ez a rovar – ember, / akkor megvédje az elképzelt orosz bekebelezéstől. söm ismerte azt a rajztanárt, hol végződöm én s hol kezdődik az ember?”. Egy hely, ahol az ember lánya Kalasnyikov- aki az apatini sörgyár emb- Az Adriai-(tenger)en is béke uralkodott. val a kézben képzeli el ifjúkori hősi halálát, lémapályázatát megnyerte. Akkor még nem sejtettem, hogy a (há­ mert rettenetesen szenved az őt eluraló, em- A fáma szerint. Az öreg Par- ború)s naplóműfaj tizenhét év múltán vá- bertelen kínokat okozó, elszabadult szerel- A ~ és Lav sörökhöz kapcsolódó legen- kopánon – Magyarországon Parkánnak hív- lik majd fontossá, és megjelenik egy olyan mes szenvedély tombolásától (pionírkendő). dák sorában számos magyar író és írónő ták, Hősöm egyszer majdnem meghalt tőle, műfaj, amelyet a légiriadó, a szirénabúgás, Egy hely, ami tele van hatalmas, gyönyö- neve föllelhető – utóbbiakét a feledés nemes beremegettés habzott tőle a szája egy kecs- a gyertyafény törvényei igazgatnak. A nap- rű szerb pasikkal, akik megmentenek a töb- penésze borítja. Különösen nagy számban keméti albérletben – és egyéb nyugtatókon lóíró a történések belső rendszerével helyet- bi szerb pasitól, akik a letekert kocsiablakon említik viszont Ficsku Pál eseteit az első élt. Meg ~ sörön. tesíti majd a naptári rendszert: „a bombá- át kurjongatva, üvöltözve üldöznek a belg- Dombos Fest idejéből, ahol a Videódisznó és Hősöm kölökkorában a ~ barna, alkohol- zások első napja”, „a bombázások hetedik rádi éjszakában, azzal a szándékkal, hogy egyéb műremekek szerzőjének ~léte feled- mentes változatát preferálta. Remegett és napja”, „a bombázások hetvenkettedik nap- kirángassanak, és… a többit már tudjátok. hetetlen történeteket inspirált. A legtöbbet hisztizett, ha nagy ritkán lehetett kapni a ja” stb. A feljegyzések nagy részét a kommu- (FORGÁCS Zsuzsa Bruria) emlegetett sztoriban is központi szerep jut csingágósi, a Csik-ér kiskereskedelmi háló- nikáció lehetetlenségének tárgyilagos leírása 2. (tn./mn.) biz. Ország, ahol sosem vol- a ~ és/vagy Lav söröknek. A deliráló emlé- zat részeként működő kisboltban. Azt az ízt tölti ki: a telefon nem működik, detonáció, az tam. Isiben belénk tukmálták a láncos kutyát kezet egyik változata szerint az író szekéren azóta sem találja. (BOZSIK Péter) e-mailt nem lehet elküldeni, robbanások, a (Tito magyarországi látogatása), de én ak- rázatta magát, ~ét a markában szorongatva, válaszüzenetek üresen érkeznek, detonáció, kor is csak annyit tudtam róla, hogy ott már a múlt dicsősége, azaz a magyar hadsereg JOGHURTFORRADALOM – 1988-ban, ok- a számítógépet órákra, napokra kikapcsolva akkor is lehetett dobozos sört kapni, ami- 1849. július 14-én, Guyon Richárd honvéd- tóber elején zajlott, amikor „megtörtént a tartja az áramszünet, csönd, nincs kapcsolat. kor én még nem is ittam. Sört. Apám – két- tábornok vezetésével Jellasics ellen meg- nép”. Amikor a miloševići hatalom béren- Külön paragrafust szán majd ez a naplómű- éves koromban – Pulán beállt a manökenek vívott utolsó győztes csatájának helyszíne cei, a manipulált, főként koszovói, pazovai, faj a barátoknak, akikről napok óta semmit közé fotódzkodni az aréna boltívei alá. Dia- után kajtatva – ám csak a temető menti albán palánkai szerbekből álló tüntetők agres�- sem lehet hallani, a barátokról, akiket letar- kép őrzi a mai napig, ahogy ötvennégy kiló- kocsmáig jutottLav ra vagy/és ~re szomjazva. szív fellépésének következményeként ok­ tóztattak, a barátok gyerekeinek, akik a had- jával, matrózcsíkos pólóban feszít a délszláv A másik változatban a szerző anyaszült pu- tóber 6-án lemondott a vajdasági vezetőség, sereg elől bujkálnak, és mindazoknak, akik bombádzók között. Arcán vidám mosoly és céran van ~ a topolyai tónál, számos iroda- s megkezdődött a szerbiai centralizáció. átmenekültek valamelyik határon. sztk-keretes szemüveg. Én Nagyival aköz- lom közeli hölgy (gruppi) társaságában, szin- A név onnan ered (mi csak jogurtforradalom- Azóta mindnyájan átmenekültünk vala- ben meséket olvastam Várpalotán. Pontosab- tén besörözve. (BÁRDOS DEÁK Ágnes) nak mondtuk), hogy a vonatokkal, buszokkal melyik valóságos vagy képzeletbeli határon. ban Nagyi olvasott, én meg hallgattam. Majd Új­vi­dékre utaztatott tüntetők a körükben in- Ismétlődő naplófordulatok: „Nem mondok egy hónappal azután, hogy a szüleim meg- A nikšići mellett bizonyosan ez (volt) a gyen kiosztott joghurtos poharakkal dobál- erről semmit, mert nincs értelme kommentál- jöttek Jugóból, képeslapot hozott a postás. legjobb sör a szocialista (Jugó)ban. „Pivó ták meg a vajdasági parlament székházát. Az ni”; „mindenki azt gondolja, amit akar”. Mit Miki egér (Szerbóra) volt rajta. Szemei ki- sör.” Ahogyan hős Péróm apja szerint a 1989. évi alkotmánymódosítással – khm – és gondoltam 1999-ben erről a műfajról? Nem domborodtak, hogy mindenfelé tudjon néz- magyarok (a magyarországiak – a főszerk.) az 1990. évi alkotmánnyal megszüntették a tudom. Lehet-e ezt a műfajt emberbőrünkből ni. (Tenger)illata volt annak a képeslap- hívták. És ezen jót nevetett, merthogy, ugye, Vajdaság és Koszovó autonómiáját. A jog- kibújva – „hol végződöm én s hol kezdődik nak. Jugóból jött. Nagyi meg mesélte, hogy a pivo sört ~t. hurtforradalommal a miloševići Szerbia me­ az ember?” – kommentálni? (ARADI József) Fiumébe útlevél nélkül ment. Arról már csak

24 25 Slobodan Miloševićtyel senki sem gindult az akkori Nagy-Jugoszláviát lángba JUGÓ – 1. Az embertől délre elhelyezkedő akar focizni a pokolban borító háborúk felé. Hősöm – hogy fényez- vágy. Az érthetetlen szabadság, a felfogha- zem kicsit, elmondom – egy Slobodan Milo­ tatlan ideális állapot fikciója a tőle északra ševićnek ajánlott szonettben, mint afféle vá- elhelyezkedő rabszolganépek szívében. Egy A svábok kezdték el gyár- tesz, előrevetítette az összes borzalmat, ami hely, amelyre nincs magyarázat, se égen, se tani 1756-ban a wurmlin- később megtörtént. Azóta igyekszik nem írni földön, se északon, se délen, se keleten, se geni Hirsch mintájára – vagy politikai verseket. (BOZSIK Péter) nyugaton, senkinek sincs halvány segéd- csalás az egész, mert az apa- fogadalma se, hogy mi tartja egyben, mi- tinin 1756-os évszám áll, a JUGBOMB – Sajátos yu (jugó) naplóműfaj ért nem esik szét pozdorjává a jugó-gondo- wurmlingenin 1782; vagy az a kilencvenes évek végéről. Amikor 1982 te- lat, még akkor se, amikor már szétesett. Egy apatinit előbb kezdték gyár- lén Kolozsvárról Újvidékre látogattam (ju­ hely, ahol lelövik az oda látogató uralkodó- tani, vagy az imént vázolt el- goszláv = gazdag), nem találkoztam háborús kat és ettől világháborúk törnek ki, egy hely, mélet téves –, az emblémán naplóírókkal. Házigazdám, Ladik Katalin ahová az ember lánya egyetemista korá- alig változtattak, nagyjából (Telep) akkoriban darazsas naplót írt: „Ha ban, a vezér, (Tito halála) ürügyén le akar ugyanaz a szarvas látható az mindez, ami körülvesz – fal, / ha én darázs va- menni fegyverrel harcolni a hegyekbe, hogy egyiken és a másikon is. Hő- gyok / és bennem ez a rovar – ember, / akkor megvédje az elképzelt orosz bekebelezéstől. söm ismerte azt a rajztanárt, hol végződöm én s hol kezdődik az ember?”. Egy hely, ahol az ember lánya Kalasnyikov- aki az apatini sörgyár emb- Az Adriai-(tenger)en is béke uralkodott. val a kézben képzeli el ifjúkori hősi halálát, lémapályázatát megnyerte. Akkor még nem sejtettem, hogy a (há­ mert rettenetesen szenved az őt eluraló, em- A fáma szerint. Az öreg Par- ború)s naplóműfaj tizenhét év múltán vá- bertelen kínokat okozó, elszabadult szerel- A ~ és Lav sörökhöz kapcsolódó legen- kopánon – Magyarországon Parkánnak hív- lik majd fontossá, és megjelenik egy olyan mes szenvedély tombolásától (pionírkendő). dák sorában számos magyar író és írónő ták, Hősöm egyszer majdnem meghalt tőle, műfaj, amelyet a légiriadó, a szirénabúgás, Egy hely, ami tele van hatalmas, gyönyö- neve föllelhető – utóbbiakét a feledés nemes beremegettés habzott tőle a szája egy kecs- a gyertyafény törvényei igazgatnak. A nap- rű szerb pasikkal, akik megmentenek a töb- penésze borítja. Különösen nagy számban keméti albérletben – és egyéb nyugtatókon lóíró a történések belső rendszerével helyet- bi szerb pasitól, akik a letekert kocsiablakon említik viszont Ficsku Pál eseteit az első élt. Meg ~ sörön. tesíti majd a naptári rendszert: „a bombá- át kurjongatva, üvöltözve üldöznek a belg- Dombos Fest idejéből, ahol a Videódisznó és Hősöm kölökkorában a ~ barna, alkohol- zások első napja”, „a bombázások hetedik rádi éjszakában, azzal a szándékkal, hogy egyéb műremekek szerzőjének ~léte feled- mentes változatát preferálta. Remegett és napja”, „a bombázások hetvenkettedik nap- kirángassanak, és… a többit már tudjátok. hetetlen történeteket inspirált. A legtöbbet hisztizett, ha nagy ritkán lehetett kapni a ja” stb. A feljegyzések nagy részét a kommu- (FORGÁCS Zsuzsa Bruria) emlegetett sztoriban is központi szerep jut csingágósi, a Csik-ér kiskereskedelmi háló- nikáció lehetetlenségének tárgyilagos leírása 2. (tn./mn.) biz. Ország, ahol sosem vol- a ~ és/vagy Lav söröknek. A deliráló emlé- zat részeként működő kisboltban. Azt az ízt tölti ki: a telefon nem működik, detonáció, az tam. Isiben belénk tukmálták a láncos kutyát kezet egyik változata szerint az író szekéren azóta sem találja. (BOZSIK Péter) e-mailt nem lehet elküldeni, robbanások, a (Tito magyarországi látogatása), de én ak- rázatta magát, ~ét a markában szorongatva, válaszüzenetek üresen érkeznek, detonáció, kor is csak annyit tudtam róla, hogy ott már a múlt dicsősége, azaz a magyar hadsereg JOGHURTFORRADALOM – 1988-ban, ok- a számítógépet órákra, napokra kikapcsolva akkor is lehetett dobozos sört kapni, ami- 1849. július 14-én, Guyon Richárd honvéd- tóber elején zajlott, amikor „megtörtént a tartja az áramszünet, csönd, nincs kapcsolat. kor én még nem is ittam. Sört. Apám – két- tábornok vezetésével Jellasics ellen meg- nép”. Amikor a miloševići hatalom béren- Külön paragrafust szán majd ez a naplómű- éves koromban – Pulán beállt a manökenek vívott utolsó győztes csatájának helyszíne cei, a manipulált, főként koszovói, pazovai, faj a barátoknak, akikről napok óta semmit közé fotódzkodni az aréna boltívei alá. Dia- után kajtatva – ám csak a temető menti albán palánkai szerbekből álló tüntetők agres�- sem lehet hallani, a barátokról, akiket letar- kép őrzi a mai napig, ahogy ötvennégy kiló- kocsmáig jutottLav ra vagy/és ~re szomjazva. szív fellépésének következményeként ok­ tóztattak, a barátok gyerekeinek, akik a had- jával, matrózcsíkos pólóban feszít a délszláv A másik változatban a szerző anyaszült pu- tóber 6-án lemondott a vajdasági vezetőség, sereg elől bujkálnak, és mindazoknak, akik bombádzók között. Arcán vidám mosoly és céran van ~ a topolyai tónál, számos iroda- s megkezdődött a szerbiai centralizáció. átmenekültek valamelyik határon. sztk-keretes szemüveg. Én Nagyival aköz- lom közeli hölgy (gruppi) társaságában, szin- A név onnan ered (mi csak jogurtforradalom- Azóta mindnyájan átmenekültünk vala- ben meséket olvastam Várpalotán. Pontosab- tén besörözve. (BÁRDOS DEÁK Ágnes) nak mondtuk), hogy a vonatokkal, buszokkal melyik valóságos vagy képzeletbeli határon. ban Nagyi olvasott, én meg hallgattam. Majd Új­vi­dékre utaztatott tüntetők a körükben in- Ismétlődő naplófordulatok: „Nem mondok egy hónappal azután, hogy a szüleim meg- A nikšići mellett bizonyosan ez (volt) a gyen kiosztott joghurtos poharakkal dobál- erről semmit, mert nincs értelme kommentál- jöttek Jugóból, képeslapot hozott a postás. legjobb sör a szocialista (Jugó)ban. „Pivó ták meg a vajdasági parlament székházát. Az ni”; „mindenki azt gondolja, amit akar”. Mit Miki egér (Szerbóra) volt rajta. Szemei ki- sör.” Ahogyan hős Péróm apja szerint a 1989. évi alkotmánymódosítással – khm – és gondoltam 1999-ben erről a műfajról? Nem domborodtak, hogy mindenfelé tudjon néz- magyarok (a magyarországiak – a főszerk.) az 1990. évi alkotmánnyal megszüntették a tudom. Lehet-e ezt a műfajt emberbőrünkből ni. (Tenger)illata volt annak a képeslap- hívták. És ezen jót nevetett, merthogy, ugye, Vajdaság és Koszovó autonómiáját. A jog- kibújva – „hol végződöm én s hol kezdődik nak. Jugóból jött. Nagyi meg mesélte, hogy a pivo sört ~t. hurtforradalommal a miloševići Szerbia me­ az ember?” – kommentálni? (ARADI József) Fiumébe útlevél nélkül ment. Arról már csak

24 25 később értesültem, hogy a fiumei pályaud- JUGOPLASTIKA – Életem legszebb éveiben­ var teljesen ugyanolyan, mint a füzesabonyi. a Jugoplastika márkájú úszópárna ringatott JUGOSZLÁV HATÁR csétlen, hát ezen az országon, mit orszá- Elle­nőriztem. Igaz. Hogy miért? Tessék utá- az Adrián. A nagy kéklő boldogság a millió gon, városon egy sánta kutya nem megy nanézni! (KORBEL Péter) kis vitorláival, hajóival, a fehér kanavászok- Úgy 1949 tavaszán történhetett: Titót már úgy át, hogy azt valahol ne jelentenék, 3. Vágy, amely a szüleim elmeséléseiben kal sokunknak felejthetetlen nyári élménye- bőven levitték kutyába az akkori kor- nemhogy egy lúzerekkel megrakott teher- szereplő Jugoszlávia megismerésére irányul. ket nyújtott. A ’70-es és ’80-as években, még mányzati kommunikátorok (Tito ma­ autó. Oké, csak kábé gon­dolhatta így. Vágy, hogy magam is részesüljek a békebe- mit sem sejtve, hogy az Úr másképp rende- gyarországi látogatása) Rajkot meg vagy be­ Odabent aztán a szokásos: fogkiverés, li idők jóságaiból, a jugoszláv életérzésből zi be a világot: így nemsokára – tolnaiottósan vit­ték már a korabeli terrorelhárítók, vagy száj­ba hugyozás, székhez szegezés szu­ (jugoszláv szerelem). A fönnállásának utol- – vérző kanavásszá lesz majd ez az azúr is. még csak a papírmunka utolját végez­ték, ron­nyal combon át stb., de végül kienged­ só éveiből származó emlékeim: a szájamban Van úgy, hogy egyes dolgok szétesnek, mégis an­nyi biztos, nem Fats Domino forgott a ték. Csak azt kellett aláírnia, hogy a jugo- szétolvadó medeno srce (mézeskalács-szív), megmarad belőlük valami. Ezekben az évek- tár­csán, inkább enyhe feszültség: anyám szláv határon fogták el disszidálási kísér- jaffa- és plazma-keksz; a főkötős asszony ben az 1952-ben Splitben alakuló Jugoplasti- és nagyanyám gunnyadtak az összeszíja- let közben. Anyám ezt élete végéig fan- arca a milliókon és milliárdokon, valamint ka nevű műanyaggyár gyártotta a cipőinket, zott bőröndökön az Aranka utcai, bom- csali arccal hallgatta: kár lenne bolygatni, az infláció szó korai megismerése – sokáig táskáinkat, sőt autórészeket is gyártott, mi batalálatos lakásban, nagyapám meg a mit írt ott alá; miközben az apja bent volt, azt hittem, olyan, mint az injekció, aztán több, kis hajókat is, de legnagyobb érdeme a verandától a kertkapuig rohangált, várta a ő végigjárta az összes funkci havert, de elmagyarázták, hogy az infláció az, amikor nyaralási kellékek gyártása volt: úszógumik, kocsit, ami elviszi majd őket a teherautó- valahogy egy se bírta megismerni; miután reggel még a bolt polcain porosodó összes úszópárnák, műanyag papucsok stb. A fe- hoz, ahol a platón már osztják egymásnak kiengedték, azok nem nagyon köszöntek, csokit megvehetnéd a főkötős asszonyos hér Jugoplastika feliratú kék kis úszópárná- az észt a ’45 előtti ellenállótársai, meg a ké- akikkel szökni készült. Hát, ja… pénzzel, míg délután már csak egyet, ráadá- tól a mai napig nem szabadul a család, pedig sőbbi cimborák, akikkel együtt promózták Sok évvel később sétáltam a nagyapám- sul abból is csak a kicsi banánosat. A vágy a négyből (a táncrend szerint minden csa- a népi demokráciát, de aztán valamit el- mal, és egy bácsi röhögve kérdezte tőle, később is erősen dolgozott bennem, szivacs- ládtagnak volt egy!) már csupán egy maradt. kúrhattak, mert sunnyogtak volna Titóhoz, hogy még mindig a jugoszláv határon él-e. ként szívtam magamba az olyan elejtett in- A nyár a mai napig nem telik el nélküle, ci- aki legalább a láncait nem veszítette el. Volt vidámság, vállcsapkodás. Ekkor me- formációkat, mint az egyik (nyaralás)unk pelgetjük, ha kell, ha nem, tengerre, uszodá- Hogy ki adhatta neki ezt a remek écát, sélte el nekem először a sztorit, meg azt is, kikötőbéli sétája alkalmával azt, hogy Tito ba, élményfürdőbe, a Balatonra, mindenho- azóta se derült ki, de nem az a kocsi jött hogy a csávó ott volt, amikor aláírta, szó- hajóját Galebnek, azaz (Sirály)nak hív- va, ahol vízbe mártjuk magunkat. A tizenegy érte, amit várt, felteszem, nagyobb volt val ki tudná nála jobban, hol lakik. ták. Ez volt az első madár, amit (szerbül éves unokahúgom is ezzel tanult meg úszni, és feketébb, ahogy az alkalomhoz illett. Na, én meg ott születtem, a jugoszláv tud)tam, és azóta is mindig ez jut eszembe, mint anno az anyukája és a nagynénje. A fel- Nagyanyám agyán a történelem összes határon. ha meglátok egy hajót. Nem tudtam pon- fújható műanyag, gumiillatú kis vacak csalá- Hufnágel Pistije átsuhanhatott: te szeren- KRASZTEV Péter tosan, hova tároljam ezt, de azt igen, hogy dunk fétistárgyává vált, negyven év után is Titónak volt valami köze Jugoszláviához. elringat, felidéz és megidéz, megkacagtat és Kamaszkorom végére már sokat megtud- előhív. „Ő” a nagy kapocs a múlt és a jelen tam Titóról és a hatalmas balkáni országról, között; a gyermekkori családi fészek és a fel- szerezni, de nincs is rá szükség. Magáról a bad magyarul beszélniük, és még újságjaik amelybe magam is beleszülettem, ám a ju- nőttkor között, egy ex-ország és a ma létező jugoszlávról ennyit lehet tudni, és még azt is, is vannak, sőt még ők is jöhetnek-mehetnek goszláv életérzésről vajmi keveset sejtettem. ország között. Volt egy (Jugó), ami nincs, hogy reggelente kakaót iszik, tejjel. A boltok- össze-vissza. De látni olyat senki se látott, Miután elhagytam szülőföldemet, csak fö- és volt egy Jugoplastika úszópárna, ami még ban ott a mindenféle csokoládé, az olajat, a mihozzánk soha nem érkeztek jugoszlávok. lerősödött bennem az iránta érzett szeretet mindig van. (RUDAŠ Jutka) tojást, a lisztet, a cukrot nem jegyre adják, ők Mit is keresett volna Kolozsvárott egy gaz- és elkötelezettség. Egy véletlen alkalommal sajátos módon nem azt nézik a boltban, hogy dag jugoszláv. (JÓZSA Márta) a zenelejátszó régi, jugoszláv rockballadá- JUGOSZLÁV – Államilag támogatott nem­ éppen mit osztanak, hanem azt, hogy milyen kat (rock-skandalumok) kezdett játszani a zetiség. Főleg a vegyes házasságban élők húst vegyenek. Azt már csak a legmerészeb- JUGOSZLÁV HARCOSOK SZÖVETSÉGE – szobámban. Ekkor éltem át először azokat és a vajdasági magyarok éltek a lehetőség- bek hitték el, hogy egy jugoszláv bárhová el- A háború utáni időszakban a Jugoszláv Har- az időket, amelyek után gyerekkorom óta gel, hogy jugoszlávnak vallják magukat. utazhat az útlevelével. A gazdag jugoszlávok cosok Szövetsége úgyszólván hatalmi szerv- sóvárogtam. A szívem a torkomban ugrált, Meg azok, akik nem tudták, mi a különbség útlevele állítólag nem abban az értelemben vé vált az egypárti rendszerű államban. s csak szaladtam volna hazáig, hogy a vi- az állampolgárság és a nemzetiség között. volt útlevél, hogy háromévente lehetett kér- Vajdasági szervezetében önálló szerkesztő- lágba kiabáljam: „most már én is tudom, én (BOZSIK Péter) vényezni és nyolc-tízévente egyszer néhány bizottság alakult a tartomány területén folyt is érzem, hol vagyok otthon!” Azóta is el- napra meg is adták, hanem olyan, amit a népfölszabadító harc történetének megírásá- hozza nekem Jugoszláviát a Bijelo Dugme, a JUGOSZLÁV = GAZDAG – A jugoszlávok­ gazdag jugoszlávok a fiókjukban őriztek, és ra. Külön figyelmet szenteltek egy-egy hely- Riblja Čorba és Đorđe Balašević. (SZAKÁCS gazdagsága maga a nyilvánvalóság, a bizo- amikor utazni akartak vele, akkor elővették, ség ismertebb harcosai élettörténetének meg- Melinda) nyosság és az egyértelműség. Olyasvalami, és fölkerekedtek. Az is hírlett, hogy magya- írására, főleg ott, ahol az ellenállás is igen 4. (Yugo) amiről empirikus tapasztalatokat nem lehet rok is vannak közöttük, akiknek bárhol sza- jelentős volt. Az ilyen településeket „felkelő-

26 27 később értesültem, hogy a fiumei pályaud- JUGOPLASTIKA – Életem legszebb éveiben­ var teljesen ugyanolyan, mint a füzesabonyi. a Jugoplastika márkájú úszópárna ringatott JUGOSZLÁV HATÁR csétlen, hát ezen az országon, mit orszá- Elle­nőriztem. Igaz. Hogy miért? Tessék utá- az Adrián. A nagy kéklő boldogság a millió gon, városon egy sánta kutya nem megy nanézni! (KORBEL Péter) kis vitorláival, hajóival, a fehér kanavászok- Úgy 1949 tavaszán történhetett: Titót már úgy át, hogy azt valahol ne jelentenék, 3. Vágy, amely a szüleim elmeséléseiben kal sokunknak felejthetetlen nyári élménye- bőven levitték kutyába az akkori kor- nemhogy egy lúzerekkel megrakott teher- szereplő Jugoszlávia megismerésére irányul. ket nyújtott. A ’70-es és ’80-as években, még mányzati kommunikátorok (Tito ma­ autó. Oké, csak kábé gon­dolhatta így. Vágy, hogy magam is részesüljek a békebe- mit sem sejtve, hogy az Úr másképp rende- gyarországi látogatása) Rajkot meg vagy be­ Odabent aztán a szokásos: fogkiverés, li idők jóságaiból, a jugoszláv életérzésből zi be a világot: így nemsokára – tolnaiottósan vit­ték már a korabeli terrorelhárítók, vagy száj­ba hugyozás, székhez szegezés szu­ (jugoszláv szerelem). A fönnállásának utol- – vérző kanavásszá lesz majd ez az azúr is. még csak a papírmunka utolját végez­ték, ron­nyal combon át stb., de végül kienged­ só éveiből származó emlékeim: a szájamban Van úgy, hogy egyes dolgok szétesnek, mégis an­nyi biztos, nem Fats Domino forgott a ték. Csak azt kellett aláírnia, hogy a jugo- szétolvadó medeno srce (mézeskalács-szív), megmarad belőlük valami. Ezekben az évek- tár­csán, inkább enyhe feszültség: anyám szláv határon fogták el disszidálási kísér- jaffa- és plazma-keksz; a főkötős asszony ben az 1952-ben Splitben alakuló Jugoplasti- és nagyanyám gunnyadtak az összeszíja- let közben. Anyám ezt élete végéig fan- arca a milliókon és milliárdokon, valamint ka nevű műanyaggyár gyártotta a cipőinket, zott bőröndökön az Aranka utcai, bom- csali arccal hallgatta: kár lenne bolygatni, az infláció szó korai megismerése – sokáig táskáinkat, sőt autórészeket is gyártott, mi batalálatos lakásban, nagyapám meg a mit írt ott alá; miközben az apja bent volt, azt hittem, olyan, mint az injekció, aztán több, kis hajókat is, de legnagyobb érdeme a verandától a kertkapuig rohangált, várta a ő végigjárta az összes funkci havert, de elmagyarázták, hogy az infláció az, amikor nyaralási kellékek gyártása volt: úszógumik, kocsit, ami elviszi majd őket a teherautó- valahogy egy se bírta megismerni; miután reggel még a bolt polcain porosodó összes úszópárnák, műanyag papucsok stb. A fe- hoz, ahol a platón már osztják egymásnak kiengedték, azok nem nagyon köszöntek, csokit megvehetnéd a főkötős asszonyos hér Jugoplastika feliratú kék kis úszópárná- az észt a ’45 előtti ellenállótársai, meg a ké- akikkel szökni készült. Hát, ja… pénzzel, míg délután már csak egyet, ráadá- tól a mai napig nem szabadul a család, pedig sőbbi cimborák, akikkel együtt promózták Sok évvel később sétáltam a nagyapám- sul abból is csak a kicsi banánosat. A vágy a négyből (a táncrend szerint minden csa- a népi demokráciát, de aztán valamit el- mal, és egy bácsi röhögve kérdezte tőle, később is erősen dolgozott bennem, szivacs- ládtagnak volt egy!) már csupán egy maradt. kúrhattak, mert sunnyogtak volna Titóhoz, hogy még mindig a jugoszláv határon él-e. ként szívtam magamba az olyan elejtett in- A nyár a mai napig nem telik el nélküle, ci- aki legalább a láncait nem veszítette el. Volt vidámság, vállcsapkodás. Ekkor me- formációkat, mint az egyik (nyaralás)unk pelgetjük, ha kell, ha nem, tengerre, uszodá- Hogy ki adhatta neki ezt a remek écát, sélte el nekem először a sztorit, meg azt is, kikötőbéli sétája alkalmával azt, hogy Tito ba, élményfürdőbe, a Balatonra, mindenho- azóta se derült ki, de nem az a kocsi jött hogy a csávó ott volt, amikor aláírta, szó- hajóját Galebnek, azaz (Sirály)nak hív- va, ahol vízbe mártjuk magunkat. A tizenegy érte, amit várt, felteszem, nagyobb volt val ki tudná nála jobban, hol lakik. ták. Ez volt az első madár, amit (szerbül éves unokahúgom is ezzel tanult meg úszni, és feketébb, ahogy az alkalomhoz illett. Na, én meg ott születtem, a jugoszláv tud)tam, és azóta is mindig ez jut eszembe, mint anno az anyukája és a nagynénje. A fel- Nagyanyám agyán a történelem összes határon. ha meglátok egy hajót. Nem tudtam pon- fújható műanyag, gumiillatú kis vacak csalá- Hufnágel Pistije átsuhanhatott: te szeren- KRASZTEV Péter tosan, hova tároljam ezt, de azt igen, hogy dunk fétistárgyává vált, negyven év után is Titónak volt valami köze Jugoszláviához. elringat, felidéz és megidéz, megkacagtat és Kamaszkorom végére már sokat megtud- előhív. „Ő” a nagy kapocs a múlt és a jelen tam Titóról és a hatalmas balkáni országról, között; a gyermekkori családi fészek és a fel- szerezni, de nincs is rá szükség. Magáról a bad magyarul beszélniük, és még újságjaik amelybe magam is beleszülettem, ám a ju- nőttkor között, egy ex-ország és a ma létező jugoszlávról ennyit lehet tudni, és még azt is, is vannak, sőt még ők is jöhetnek-mehetnek goszláv életérzésről vajmi keveset sejtettem. ország között. Volt egy (Jugó), ami nincs, hogy reggelente kakaót iszik, tejjel. A boltok- össze-vissza. De látni olyat senki se látott, Miután elhagytam szülőföldemet, csak fö- és volt egy Jugoplastika úszópárna, ami még ban ott a mindenféle csokoládé, az olajat, a mihozzánk soha nem érkeztek jugoszlávok. lerősödött bennem az iránta érzett szeretet mindig van. (RUDAŠ Jutka) tojást, a lisztet, a cukrot nem jegyre adják, ők Mit is keresett volna Kolozsvárott egy gaz- és elkötelezettség. Egy véletlen alkalommal sajátos módon nem azt nézik a boltban, hogy dag jugoszláv. (JÓZSA Márta) a zenelejátszó régi, jugoszláv rockballadá- JUGOSZLÁV – Államilag támogatott nem­ éppen mit osztanak, hanem azt, hogy milyen kat (rock-skandalumok) kezdett játszani a zetiség. Főleg a vegyes házasságban élők húst vegyenek. Azt már csak a legmerészeb- JUGOSZLÁV HARCOSOK SZÖVETSÉGE – szobámban. Ekkor éltem át először azokat és a vajdasági magyarok éltek a lehetőség- bek hitték el, hogy egy jugoszláv bárhová el- A háború utáni időszakban a Jugoszláv Har- az időket, amelyek után gyerekkorom óta gel, hogy jugoszlávnak vallják magukat. utazhat az útlevelével. A gazdag jugoszlávok cosok Szövetsége úgyszólván hatalmi szerv- sóvárogtam. A szívem a torkomban ugrált, Meg azok, akik nem tudták, mi a különbség útlevele állítólag nem abban az értelemben vé vált az egypárti rendszerű államban. s csak szaladtam volna hazáig, hogy a vi- az állampolgárság és a nemzetiség között. volt útlevél, hogy háromévente lehetett kér- Vajdasági szervezetében önálló szerkesztő- lágba kiabáljam: „most már én is tudom, én (BOZSIK Péter) vényezni és nyolc-tízévente egyszer néhány bizottság alakult a tartomány területén folyt is érzem, hol vagyok otthon!” Azóta is el- napra meg is adták, hanem olyan, amit a népfölszabadító harc történetének megírásá- hozza nekem Jugoszláviát a Bijelo Dugme, a JUGOSZLÁV = GAZDAG – A jugoszlávok­ gazdag jugoszlávok a fiókjukban őriztek, és ra. Külön figyelmet szenteltek egy-egy hely- Riblja Čorba és Đorđe Balašević. (SZAKÁCS gazdagsága maga a nyilvánvalóság, a bizo- amikor utazni akartak vele, akkor elővették, ség ismertebb harcosai élettörténetének meg- Melinda) nyosság és az egyértelműség. Olyasvalami, és fölkerekedtek. Az is hírlett, hogy magya- írására, főleg ott, ahol az ellenállás is igen 4. (Yugo) amiről empirikus tapasztalatokat nem lehet rok is vannak közöttük, akiknek bárhol sza- jelentős volt. Az ilyen településeket „felkelő-

26 27 helyek” (ustanička mesta) elnevezés alatt ka- JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG – A Jugosz­ Bécs­ből kizárólag (Gorenje)-hűtőgépekre Yu-go-sla-vi-a. S olykor eltűnődöm, merre tegorizálták. Persze az anyagi eszközeik erre láv Néphadseregbe (Jugoslovenska Narodna emlékszem. A tengerben jónak tűnt, hogy járhat most, megvan-e, jól-e van-e az anyám a célra úgymondván korlátlanul biztosítva Armija – jna) a tizennyolcadik életévüket be- vég­telen, mindent mindennel összeköt, és régi jugoszláv szerelme. (VÁRI György) álltak. Számtalan efféle helységkrónika ke- töltő fiúk azért vonultak be, hogy a társada- a partj­án vadidegenekkel énekeltük – a tár- rült ily módon az olvasóközönség asztalára. lom teljes értékű férfitagjaiként szereljenek sas úton velünk lévő arcoktól kezdve a töb- JUGOSZLÁVIA – Macedón, egészen pontosan­ Az így megjelent munkák többsége igen ala- le, továbbá azért, mert kötelező volt. Ha az bi létezőszocialista idegenig bezárólag –, hogy Szkopjéban gyártott cigi. Anyósom anyósa, csony színvonalú volt, hisz sok esetben a nép- úgynevezett külső ellenség valaha is megkí- „Yugoslaviaaaa, Yugoslaviaaaa”… Ment a a Dédi szívta sokáig. Hősöm évekig azzal fölszabadító mozgalom valamelyik harcosa sérelte volna lerohanni az (el nem kötelezett) ref­rén, mindenki értette, egy nagyon izmos ugratta, hogy elszívja az országot, a végén (partizán) írta, akinek nemegyszer sajnos Jugoszláviát, meglepetten tapasztalta vol- fiú játszott hozzá hangszeren, bulihangulat, semmi sem marad belőle. Mintha el is pöfé­ sem történelmi alapismerete, sem íráskészsé- na, hogy kövér és bajuszos férfiak verik vis�- de némiképp tüntetés is, és megelőlegezett, kelte volna lassan az összes Jugoszláviát, ge nem volt. Ezek a munkák hemzsegnek a sza a támadást. A sorkatonai szolgálat ideje ijedt nosztalgia, akkor is éreztem. Valami amíg lehetett kapni, pedig leszokott, mielőtt tárgyi hibáktól, esetenként nem nélkülözik a alatt ugyanis a jugoszláv férfiak rendszerint már félig elmúlt, s épp végleg elmúlni készül. teljesen megszűnt volna. (BOZSIK Péter) tények kiforgatását sem, és az események ha- meghíztak és megpróbáltak bajuszt növesz- Poszttitói (Tito halála) képeslap, hangos mis bemutatásának szándéka is kerül-fordul teni: sokuknak mindkettő sikerült. A jna fénykép. Fogalmam sincs, hogy kerültünk JUGOSZLÁVIA HIÁNYA – Amikor életem­ kimutatható bennük. Főszerkesztőnk ellen- egyik jellemzője a kétely teljes hiánya volt: oda és mi lett később, a tengerisünök vázá- ben először Jugoszlávia területére léptem, ben a mái napig abból dolgozik, hogy a törté- Jugoszlávia váltig állította, hogy a fegyveres ra emlékszem csak, amiket kibúvárkodtam, Jugoszlávia már nem létezett. Nem is értem, nelemtanáruk eléggé alapos volt, ezért ezen ereje a világ (de legalább Európa) egyik leg- meg a kétségbeesett, dacos himnuszra. Azt se miért nem mentem már korábban. Hiszen a téren ők rendkívül jó helyzetbe kerültek. erősebb, legütőképesebb, legjobb hadserege. tudtam tán, mit jelent a (jugoszláv), a sokfé- kamaszkoromban, az 1970-es években, és a Ráadásul szerették is.18 (Meir FELDMANN) A jna legyőzhetetlenségében még azután is leségről annyi jött le, hogy mikor megálltunk rá következő évtizedekben is, bármikor me- sokan hittek, amikor már sem az ország, sem Eszéken, a krimóban magyarul beszéltek, hettem volna. Azt hiszem, nem volt rá időm. JUGOSZLÁV ÍRÓ – Csak akkor vettük ész- a hadserege nem létezett. A jna feladata ket- ahová a lányok bementek pisilni; mondta Nem értem rá. Inkább olvastam. Német ba- re a kövön, amikor már a legyek lepték. A só­­ tős volt: védenie kellett az ország szuvereni- Anyu, itt is laknak magyarok, régebben ez is rokk költészetet és a Gorkij Könyvtár sza- go­rom (a családi fáma szerint távoli ősének tását, illetve alkotmányos berendezkedését. Magyarország volt. Tán már később mond- badpolcán elhelyezett folyóiratokat, köztük he­rezacskója akkora volt, mint a legnagyobb kol­ A tábornokok ezt úgy értelmezték, hogy Ju- ta, hogy volt egy fiú, aki a hatvanas évek vé- jugoszláviai magyar sajtótermékeket is. Híd, hoztök) a disznóólból üvöltözött, körülötte a hat goszlávia vagy szocialista lesz, vagy egyálta- gén vagy a hetvenesek elején a dubrovniki Új Symposion. Nagyon nehéz volt megérte- állat, nyakukon piros szalag. Anyám szaladt lán nem lesz. Mivel a szocialista berendezke- nyaralása alatt „udvarolt neki”, később pár- nem, hogy az az ország, ahol ilyen szelle- oda elsőként, apám a gumikesztyűt ke­reste, dést nem tudták megvédeni, tevékeny részt szor még Pesten is meglátogatta. Jugoszláv mi műhelyek működhetnek, és ahol Danilo a szerb szomszéd – föltehetőleg ő cseszett­ ki vállaltak az ország szétlövésében. A jna mel- fiú, ennyit lehet tudni róla. A dal, az elnyúj- Kiš (jugoszláv író) könyvei megjelenhetnek, velünk – a kerítésen át leskelődött. Nem mer- lett létezett az úgynevezett Területi Védelem tott, már-már gyászoló refrén, Yugoslaaaviii­ Du­šan Makavejev filmjei elkészülhetnek, és tük jelenteni. „Nem vet jó fényt a családra néz- (Teritorijalna Odbrana – to) is: ezt a haderőt a iaaa, az ő története miatt összekapcsolódott a amelynek gyönyörű tengerpartja is van, nem ve, a szomszédot meg”, ezt a Mama mond- köztársaságok irányították. Ajna tábornokai szerelemmel, az izmos hangszeres fiú viselte a szellemi szabadság paradicsoma. És nem ta, „majd elintézem én.” Ha jól emlékszem, addig ismételgették, hogy a to-ból köztár- anyám régi szerelmének vonásait. Jó pár év is az egyenrangú népcsoportok együttélésé- 1989-et írtunk, apám még a vágóhídon dolgo- sasági hadseregek lesznek, amíg jóslatuk be múlva Londonban belefutottunk a Pride-ba nek pásztoridillje. Meghökkenve hallottam, zott, anyám az iskolában, Irénkéék disznókat nem igazolódott. De legalább végre volt ki- az anyámmal, vidám travik áradata höm- hogy a szerb nacionalizmus­ van olyan veszé- hizlaltak, még nem tudtuk, ugyanekkor, már vel háborúzniuk. Jugoszlávia védelmi dokt- pölygött felénk, vicces volt és színes, a foko- lyes, mint a magyar. És hogy a Sztálin-elle- tíz évvel később, fölöttünk majd nato-gépek rínájának alapja az Általános Honvédelem zottan konszolidált anyám hirtelen gondolt nes dik­tatúra is diktatúra. És hogy a szép kék húznak el a szerb Athén felé. A sógorom (a csa- és Társadalmi Önvédelem (Opštenarodna od­ egyet és belevetette magát a fölvonulásba, tenger némely szigetei börtönszigetek. És ládi fáma szerint ősét az irodalomtörténet csak brana i društvena samozaštita – ono i dsz) volt: hisz azt hallottuk énekelni – a dallamáról is- hogy e szép, szabad ország börtöneiben sok mint orvosi furcsaságot jegyezte fel) nem akarta, külső támadás esetén a társadalom minden merte föl –, hogy „ha minden nyelven szeret- a politikai fogoly (disszidensek), miközben hogy hozzányúljunk. A Mama a kiskonyhában egyes tagja részt vett volna az ellenállásban. het a szív”, satöbbi. Akkor, kamaszként jutott Magyarországon,­ amelyet sem szépnek, sem előszedte a Tata disznóölő késeit, apám, mi- A doktrína a valós életben is működött, a eszembe újra a Yuugooslaaaviiiaaaa, s azóta szabadnak nem láttam, akkor már nemigen vel nem talált kesztyűt, a boltba ugrott el. stratégák csupán arra nem számítottak, hogy is, ha a különbségek, a szabálytalanság szép­ voltak politikai foglyok. Aztán megismer- Már kezdett leszállni az est, a falu lassan nyu- éppen a jna-nak jut majd az ellenséges erők ségére gondolok – majdnem mindig, ha iga- kedtem egy vajdasági magyar férfival, egy govóra tért. Az udvarunkban ovális kő, rajta szerepe. (MAKAI József) zán fölszabadultan érzem magam. Hogyne kiváló íróval, aki azt mondta, hogy minden mozgó, zsibongó feketeség, takarja a valódi tudnám, ki volt valójában Tito (Tito és én), reménytelen – Jugoszlávia híveként élte le az látványt: az egyetlen és utolsó jugoszláv író, JUGOSZLÁV SZERELEM – Gyerekkorom­ milyen hazug és robbanékony volt a mese, s addigi életét –, és én nem értettem, hogy miért Kis Daniló szívét. (BENCSIK Orsolya) ban internacionalista voltam. Életem első milyen borzalmas véget ért – de ha az ember- minden. Aztán megismerkedtem egy vajda- külföldi­­ útja a horvát tengerpartra vezetett – testvériségre gondolok, nem az Öröm­óda, ha- sági magyar nővel, aki az utolsó pillanat­ ­ban 18 A szócikk részben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (vmmi) háttéranyagának fölhasználásával készült. Pozsony­ ban­ és Bécsben nem volt (tenger), nem a tengerparti refrén szólal meg bennem: jutott át a határon, és nyári ruhát viselt, pe-

28 29 helyek” (ustanička mesta) elnevezés alatt ka- JUGOSZLÁV NÉPHADSEREG – A Jugosz­ Bécs­ből kizárólag (Gorenje)-hűtőgépekre Yu-go-sla-vi-a. S olykor eltűnődöm, merre tegorizálták. Persze az anyagi eszközeik erre láv Néphadseregbe (Jugoslovenska Narodna emlékszem. A tengerben jónak tűnt, hogy járhat most, megvan-e, jól-e van-e az anyám a célra úgymondván korlátlanul biztosítva Armija – jna) a tizennyolcadik életévüket be- vég­telen, mindent mindennel összeköt, és régi jugoszláv szerelme. (VÁRI György) álltak. Számtalan efféle helységkrónika ke- töltő fiúk azért vonultak be, hogy a társada- a partj­án vadidegenekkel énekeltük – a tár- rült ily módon az olvasóközönség asztalára. lom teljes értékű férfitagjaiként szereljenek sas úton velünk lévő arcoktól kezdve a töb- JUGOSZLÁVIA – Macedón, egészen pontosan­ Az így megjelent munkák többsége igen ala- le, továbbá azért, mert kötelező volt. Ha az bi létezőszocialista idegenig bezárólag –, hogy Szkopjéban gyártott cigi. Anyósom anyósa, csony színvonalú volt, hisz sok esetben a nép- úgynevezett külső ellenség valaha is megkí- „Yugoslaviaaaa, Yugoslaviaaaa”… Ment a a Dédi szívta sokáig. Hősöm évekig azzal fölszabadító mozgalom valamelyik harcosa sérelte volna lerohanni az (el nem kötelezett) ref­rén, mindenki értette, egy nagyon izmos ugratta, hogy elszívja az országot, a végén (partizán) írta, akinek nemegyszer sajnos Jugoszláviát, meglepetten tapasztalta vol- fiú játszott hozzá hangszeren, bulihangulat, semmi sem marad belőle. Mintha el is pöfé­ sem történelmi alapismerete, sem íráskészsé- na, hogy kövér és bajuszos férfiak verik vis�- de némiképp tüntetés is, és megelőlegezett, kelte volna lassan az összes Jugoszláviát, ge nem volt. Ezek a munkák hemzsegnek a sza a támadást. A sorkatonai szolgálat ideje ijedt nosztalgia, akkor is éreztem. Valami amíg lehetett kapni, pedig leszokott, mielőtt tárgyi hibáktól, esetenként nem nélkülözik a alatt ugyanis a jugoszláv férfiak rendszerint már félig elmúlt, s épp végleg elmúlni készül. teljesen megszűnt volna. (BOZSIK Péter) tények kiforgatását sem, és az események ha- meghíztak és megpróbáltak bajuszt növesz- Poszttitói (Tito halála) képeslap, hangos mis bemutatásának szándéka is kerül-fordul teni: sokuknak mindkettő sikerült. A jna fénykép. Fogalmam sincs, hogy kerültünk JUGOSZLÁVIA HIÁNYA – Amikor életem­ kimutatható bennük. Főszerkesztőnk ellen- egyik jellemzője a kétely teljes hiánya volt: oda és mi lett később, a tengerisünök vázá- ben először Jugoszlávia területére léptem, ben a mái napig abból dolgozik, hogy a törté- Jugoszlávia váltig állította, hogy a fegyveres ra emlékszem csak, amiket kibúvárkodtam, Jugoszlávia már nem létezett. Nem is értem, nelemtanáruk eléggé alapos volt, ezért ezen ereje a világ (de legalább Európa) egyik leg- meg a kétségbeesett, dacos himnuszra. Azt se miért nem mentem már korábban. Hiszen a téren ők rendkívül jó helyzetbe kerültek. erősebb, legütőképesebb, legjobb hadserege. tudtam tán, mit jelent a (jugoszláv), a sokfé- kamaszkoromban, az 1970-es években, és a Ráadásul szerették is.18 (Meir FELDMANN) A jna legyőzhetetlenségében még azután is leségről annyi jött le, hogy mikor megálltunk rá következő évtizedekben is, bármikor me- sokan hittek, amikor már sem az ország, sem Eszéken, a krimóban magyarul beszéltek, hettem volna. Azt hiszem, nem volt rá időm. JUGOSZLÁV ÍRÓ – Csak akkor vettük ész- a hadserege nem létezett. A jna feladata ket- ahová a lányok bementek pisilni; mondta Nem értem rá. Inkább olvastam. Német ba- re a kövön, amikor már a legyek lepték. A só­­ tős volt: védenie kellett az ország szuvereni- Anyu, itt is laknak magyarok, régebben ez is rokk költészetet és a Gorkij Könyvtár sza- go­rom (a családi fáma szerint távoli ősének tását, illetve alkotmányos berendezkedését. Magyarország volt. Tán már később mond- badpolcán elhelyezett folyóiratokat, köztük he­rezacskója akkora volt, mint a legnagyobb kol­ A tábornokok ezt úgy értelmezték, hogy Ju- ta, hogy volt egy fiú, aki a hatvanas évek vé- jugoszláviai magyar sajtótermékeket is. Híd, hoztök) a disznóólból üvöltözött, körülötte a hat goszlávia vagy szocialista lesz, vagy egyálta- gén vagy a hetvenesek elején a dubrovniki Új Symposion. Nagyon nehéz volt megérte- állat, nyakukon piros szalag. Anyám szaladt lán nem lesz. Mivel a szocialista berendezke- nyaralása alatt „udvarolt neki”, később pár- nem, hogy az az ország, ahol ilyen szelle- oda elsőként, apám a gumikesztyűt ke­reste, dést nem tudták megvédeni, tevékeny részt szor még Pesten is meglátogatta. Jugoszláv mi műhelyek működhetnek, és ahol Danilo a szerb szomszéd – föltehetőleg ő cseszett­ ki vállaltak az ország szétlövésében. A jna mel- fiú, ennyit lehet tudni róla. A dal, az elnyúj- Kiš (jugoszláv író) könyvei megjelenhetnek, velünk – a kerítésen át leskelődött. Nem mer- lett létezett az úgynevezett Területi Védelem tott, már-már gyászoló refrén, Yugoslaaaviii­ Du­šan Makavejev filmjei elkészülhetnek, és tük jelenteni. „Nem vet jó fényt a családra néz- (Teritorijalna Odbrana – to) is: ezt a haderőt a iaaa, az ő története miatt összekapcsolódott a amelynek gyönyörű tengerpartja is van, nem ve, a szomszédot meg”, ezt a Mama mond- köztársaságok irányították. Ajna tábornokai szerelemmel, az izmos hangszeres fiú viselte a szellemi szabadság paradicsoma. És nem ta, „majd elintézem én.” Ha jól emlékszem, addig ismételgették, hogy a to-ból köztár- anyám régi szerelmének vonásait. Jó pár év is az egyenrangú népcsoportok együttélésé- 1989-et írtunk, apám még a vágóhídon dolgo- sasági hadseregek lesznek, amíg jóslatuk be múlva Londonban belefutottunk a Pride-ba nek pásztoridillje. Meghökkenve hallottam, zott, anyám az iskolában, Irénkéék disznókat nem igazolódott. De legalább végre volt ki- az anyámmal, vidám travik áradata höm- hogy a szerb nacionalizmus­ van olyan veszé- hizlaltak, még nem tudtuk, ugyanekkor, már vel háborúzniuk. Jugoszlávia védelmi dokt- pölygött felénk, vicces volt és színes, a foko- lyes, mint a magyar. És hogy a Sztálin-elle- tíz évvel később, fölöttünk majd nato-gépek rínájának alapja az Általános Honvédelem zottan konszolidált anyám hirtelen gondolt nes dik­tatúra is diktatúra. És hogy a szép kék húznak el a szerb Athén felé. A sógorom (a csa- és Társadalmi Önvédelem (Opštenarodna od­ egyet és belevetette magát a fölvonulásba, tenger némely szigetei börtönszigetek. És ládi fáma szerint ősét az irodalomtörténet csak brana i društvena samozaštita – ono i dsz) volt: hisz azt hallottuk énekelni – a dallamáról is- hogy e szép, szabad ország börtöneiben sok mint orvosi furcsaságot jegyezte fel) nem akarta, külső támadás esetén a társadalom minden merte föl –, hogy „ha minden nyelven szeret- a politikai fogoly (disszidensek), miközben hogy hozzányúljunk. A Mama a kiskonyhában egyes tagja részt vett volna az ellenállásban. het a szív”, satöbbi. Akkor, kamaszként jutott Magyarországon,­ amelyet sem szépnek, sem előszedte a Tata disznóölő késeit, apám, mi- A doktrína a valós életben is működött, a eszembe újra a Yuugooslaaaviiiaaaa, s azóta szabadnak nem láttam, akkor már nemigen vel nem talált kesztyűt, a boltba ugrott el. stratégák csupán arra nem számítottak, hogy is, ha a különbségek, a szabálytalanság szép­ voltak politikai foglyok. Aztán megismer- Már kezdett leszállni az est, a falu lassan nyu- éppen a jna-nak jut majd az ellenséges erők ségére gondolok – majdnem mindig, ha iga- kedtem egy vajdasági magyar férfival, egy govóra tért. Az udvarunkban ovális kő, rajta szerepe. (MAKAI József) zán fölszabadultan érzem magam. Hogyne kiváló íróval, aki azt mondta, hogy minden mozgó, zsibongó feketeség, takarja a valódi tudnám, ki volt valójában Tito (Tito és én), reménytelen – Jugoszlávia híveként élte le az látványt: az egyetlen és utolsó jugoszláv író, JUGOSZLÁV SZERELEM – Gyerekkorom­ milyen hazug és robbanékony volt a mese, s addigi életét –, és én nem értettem, hogy miért Kis Daniló szívét. (BENCSIK Orsolya) ban internacionalista voltam. Életem első milyen borzalmas véget ért – de ha az ember- minden. Aztán megismerkedtem egy vajda- külföldi­­ útja a horvát tengerpartra vezetett – testvériségre gondolok, nem az Öröm­óda, ha- sági magyar nővel, aki az utolsó pillanat­ ­ban 18 A szócikk részben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (vmmi) háttéranyagának fölhasználásával készült. Pozsony­ ban­ és Bécsben nem volt (tenger), nem a tengerparti refrén szólal meg bennem: jutott át a határon, és nyári ruhát viselt, pe-

28 29 dig nálunk már ősz volt. Aztán az egykori papnövendék létére a világ legkeményebb könyvei jelentették a modern vallásos áram- művészet ügyeiben. A Hídnak Petri első ver- Jugoszlávia területére léptem, egy olyan te- kommunistája volt), miután Jugoszlávia kü­ latoktól elzárt magyarországi katolikusok seskötetéről szóló esszém kéziratát, a Fórum- rületre, ahol már nem volt háború, és kezd- lön­utas politikát kezdett folytatni. Ezért min­ számára a kapcsolatot a kurrens vallási esz- nak Lengyel Péter kiadásra itthon több évre tem valamit megérteni az egykori Jugoszlá- denben különböznünk kellett másoktól, így mékkel és eseményekkel. A tartalmában és – cenzurálisan – befékezett regényének gépi- viából, de akkor már késő volt. Egyrészt nekünk, jugoszláviai magyaroknak is kü­ példányszámában is sokkal kevésbé korláto- ratát vittem magammal. késő. Másrészt valamit megérteni sohasem lön­böznünk kellett az egyéb, kevésbé sze- zott jugoszláv kiadóktól olyan pótolhatatlan Onnan Hvar szigetére vonatoztam, hajóz- késő. (MÁRTON László) rencsés magyaroktól. Legrövidebben: a jugo- művek érkeztek, mint az 1969-ben kiadott tam, egy Mészöly Miklós által ajánlott villá- szláviai magyaroknak mindene különbözött Képes Biblia, nyugati katolikus szerzők ma- ban béreltem két hétre szobát. Az akkoriban JUGOSZLÁVIA UTCA – Párhuzamos a Pata az egyéb magyaroktól, akiknek nem adatott gyar fordításai, vagy az általános iskolások és írószövetségi ösztöndíjjal Jugoszláviában kó­ utcával (a rendszerváltás óta Nicolae Titu­ meg, hogy élvezzék Tito elvtárs atyai szere- a felnőttek számára készített hittankönyvek. borló Ajtony Árpád író barátom is megláto- lescu19 sugárút), merőleges a Méhes utcára. tetét és a Jugoszláv Kommunista Párt bölcs A Kršćanska Sadašnjost–Agape huszonnégy gatott – remek, friss szüretelésű dalmát házi Az egyik vége a tisztviselőtelep szélére, a vezetését. Így természetszerűleg volt külön részes bibliai képregény-sorozata (strip) a borokat iszogattunk, fürödtünk, és felszaba­ másik pedig a Ceauşescu-korszak végjáté- jugoszláviai magyar irodalmunk is. A tájé- nyolcvanas években a képregény-rajongók- dult­ságunkban különféle csínyeket eszeltünk kában eltüntetett kolozsvári magyar város- kozatlanabb polgártársak okulására: külön nak is felüdülést jelentett jó minőségű, színes ki. Ifjúságom legszebb, leginkább emléke­ ­ze­ negyedre, a Hóstátra esik. A magyar időkben tantárgy volt az újvidéki Magyar Tanszéken, nyomdatechnikájával. (LŐRINCZ Éva) tes idejét töltöttem az arany fényekben für­dő a Taksony utca névre hallgatott. A Méhes– vizsgáztam is belőle. Homokozó-jellegét az tengerparton. Jugoszláv sarkon egy magyar rablógyilkos adta meg, hogy a magyar értelmiségiek itt JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS – 1973-ban, szep­ Rajongtam Jugoszláviáért; ennek jegyében lakott, a pletykák szerint kivégezték egy szabadon játszadozhattak, elismerő szavak­ temberben jártam először Jugoszláviában. beszéltem barátaimnak, ismerőseimnek erről balul sikerült Deák Ferenc utcai (ma Eroilor20 kal illetve egymás munkásságát, díjakat osz­ Pár lengyel, cseh, erdélyi – azaz közép-kele- az országról. Hogy (Tito) és a jugoszláv sugárút) bankrablás után. A Jugoszlávia utca togathattak egymás között stb. Arra pedig, ti országban tett – út volt mögöttem; és ezt kommunisták? – kit érdekelt?! (FOGARASSY nem volt éppen olyan előkelő, mint a fent hogy mindez miért volt politikai borza­dály, megelőzően egyszer francia és olasz földön Miklós) megnevezett másik két út, nem volt ugyan- a kilencvenes évek elején mindenki rá­jö­ kóboroltam pár hetet. Nagy híre volt az or- is leaszfaltozva, és a gesztenyefák helyett hetett, amikor elmagyarázták, hogy a rend­ szágnak – még az ötvenes évekből, aztán JUGOSZLAVISZTIKUS PORTRÉ – Jól össze­­ csak akácok szegélyezték. Viszont kétségte- szer iránti hűségtől, állampolgári loja­li­tás­ az ’56-os forradalom előtt és alatt, mint az forrasztott ellentmondások halmaza. Látsza- len előnye, hogy csak odáig kellett fölhúzni tól eltekintve, minden magyar egyforma, „(önigazgató szocializmus)” példája. És egy- nak a hegek, és egyik részből nem követke- a domboldalon a szánkót – onnan már le- illetve egyformán nem kívánatos. (KALAPIS re több nyaraló turista járt az Adria partján és zik a másik, meglehet, semmiből nem követ- hetett lefele csúszni. A Jugoszlávia utca – a Rókus) az ország más gyönyörű tájain. kezik semmi, hacsak nem egy másik, követ- Csehszlovákia utcához hasonlóan – ma is Izgatott várakozással ültem a vonatra Sza­ kezmények nélküli ellentmondás. Bájos ez az létezik, noha a képviselő-testületben olykor JUGOSZLÁVIAI MAGYAR NYELVŰ KA­ badka felé – Kosztolányi- és Csáth-doku- egész, mint egy nő, akit csak szeretni lehet, fölvetődött a névváltoztatás buzgó igénye. Ez TO­LIKUS KÖNYVKIADÁS – A hatvanas mentumokat és -emlékeket próbáltam gyűj- bármennyire nyugtalanítóak a házassági ki- ügyben a megyei lap is készített már interjút évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig a teni a városban. Amikor e – részben sikerte- látások. egy notabilitással. „Az önkormányzat dolgát magyarországi katolikus kiadók tevékeny- len – napok után távolsági autóbuszra ültem, Jugoszláviát, az exet és a postot nekem Las- nehezíti, hogy a prefektúra megyei bizott- sége – a belső és a külső cenzúrával küzd- megbámultam, hogy az ülések támlahuzata lo Sekelj mutatta be, éppen két idő határán. ságának is jóvá kell hagynia az (utca­név)- ve – leginkább kották, zenei anyagok, mise- mily hófehér (itthon lezüllött és mocskos volt Eredeti nevén Székely László szabadkai ma- módosítási javaslatokat, másrészt az érintett könyvek, jobb esetben elvont vallásfilozófiai minden!), és az ablakokon át a termékeny gyar születésű és zsidó származású, belgrá- utcákban élők ellenállásával is számolniuk értekezések publikálására, néhány Biblia-ki- bácskai föld szállásainak (ezt a szót akkor di illetőségű, heterodox marxista, valaha a kell. Az utcanév-változtatásokkal mindig az adásra korlátozódott. Ebben az időszakban a még nem ismertem) pazar portáit, gazdag (Praxis)hoz kapcslódó szociológus-filozó- a baj, hogy az ott élőknek ki kell cserélniük a magyar katolikus családok könyvespolcain baromfi-állományát. Újvidéken Tolnaival, fus, akit soha nem engedtek tanítani, éppen személyazonossági irataikat, ami sok pénzbe szinte kizárólag Jugoszláviában kiadott ma- Végellel, Várady Tibivel, más „(sympo)sio­ ellenzékisége okán, a magát marxistának val­ kerül” – fejtette ki a tanácsos. (JÓZSA Márta) gyar nyelvű vallásos könyveket találhattunk, nis­tákkal” is­­mer­kedtem meg a „Katolička­ ló rezsimben. az Állami Egyházügyi Hivatal által agyon­ por­tán”.21 Szociális, politikai és művészeti Laslo Sekelj maga volt a megtestesült el- JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALOM ellenőrzött Új Ember mellett a Verbászon, dolgokban példaadó européer ifjak voltak – lentmondáshalmaz, mikor a belgrádi lyu- – Homokozó és politikai borzadály. Létét el- később Újvidéken kiadott Hitélet 1963-tól, ott még élt ’68 szelleme –, nyitottak és nálam- kakat mutatta, magyarázta nekem. „Nos, itt sősorban annak köszönheti, hogy Vezérünk a Szabadkán útjára indított Agapé 1976-tól nál műveltebbek lévén, különösen a modern haladt át a rakéta az ebédlőn” – mondta, s összeszólalkozott az akkori orosz cárral (aki töltötte be a katolikus sajtó szerepét. A két a hangjában érződött a mély teoretikus té- ironikus módon grúz nemzetiségű, s kiugrott folyóirat mellett a szabadkai egyházmegye, 21 Hangulatos kis tér Újvidék központjában, a Mária Szíve templom pelődés. Az, amit a jugoszláviai zsidókról oldalában. A templommal szemben álló apácazárda tőszomszédja az Agapé Kiadó (1982-től a zágrábi Kršćans- az Ifjúsági Tribün épülete, amely annak idején az otthonául is is leírt: minden ellentmondása dacára a titói 19 Nicolae Titulescu (1882–1941): román diplomata, az 1920-as évek- ka Sadašnjost kiadóval együttműködésben) szolgált. A hetvenes évek legvadabb avantgárd színházi előadásai rendszerben jobb volt zsidónak lenni, mint ben pénzügy- és külügyminiszter. (A szerk.) az épület színháztermében, a zárda közvetlen közelében zajlottak. 20 Jelentése: „hősök”. és a Župni Ured könyvkiadó magyar nyelvű (A szerkesztők megjegyzése) amikor az etnonacionalizmus föllángolásá-

30 31 dig nálunk már ősz volt. Aztán az egykori papnövendék létére a világ legkeményebb könyvei jelentették a modern vallásos áram- művészet ügyeiben. A Hídnak Petri első ver- Jugoszlávia területére léptem, egy olyan te- kommunistája volt), miután Jugoszlávia kü­ latoktól elzárt magyarországi katolikusok seskötetéről szóló esszém kéziratát, a Fórum- rületre, ahol már nem volt háború, és kezd- lön­utas politikát kezdett folytatni. Ezért min­ számára a kapcsolatot a kurrens vallási esz- nak Lengyel Péter kiadásra itthon több évre tem valamit megérteni az egykori Jugoszlá- denben különböznünk kellett másoktól, így mékkel és eseményekkel. A tartalmában és – cenzurálisan – befékezett regényének gépi- viából, de akkor már késő volt. Egyrészt nekünk, jugoszláviai magyaroknak is kü­ példányszámában is sokkal kevésbé korláto- ratát vittem magammal. késő. Másrészt valamit megérteni sohasem lön­böznünk kellett az egyéb, kevésbé sze- zott jugoszláv kiadóktól olyan pótolhatatlan Onnan Hvar szigetére vonatoztam, hajóz- késő. (MÁRTON László) rencsés magyaroktól. Legrövidebben: a jugo- művek érkeztek, mint az 1969-ben kiadott tam, egy Mészöly Miklós által ajánlott villá- szláviai magyaroknak mindene különbözött Képes Biblia, nyugati katolikus szerzők ma- ban béreltem két hétre szobát. Az akkoriban JUGOSZLÁVIA UTCA – Párhuzamos a Pata az egyéb magyaroktól, akiknek nem adatott gyar fordításai, vagy az általános iskolások és írószövetségi ösztöndíjjal Jugoszláviában kó­ utcával (a rendszerváltás óta Nicolae Titu­ meg, hogy élvezzék Tito elvtárs atyai szere- a felnőttek számára készített hittankönyvek. borló Ajtony Árpád író barátom is megláto- lescu19 sugárút), merőleges a Méhes utcára. tetét és a Jugoszláv Kommunista Párt bölcs A Kršćanska Sadašnjost–Agape huszonnégy gatott – remek, friss szüretelésű dalmát házi Az egyik vége a tisztviselőtelep szélére, a vezetését. Így természetszerűleg volt külön részes bibliai képregény-sorozata (strip) a borokat iszogattunk, fürödtünk, és felszaba­ másik pedig a Ceauşescu-korszak végjáté- jugoszláviai magyar irodalmunk is. A tájé- nyolcvanas években a képregény-rajongók- dult­ságunkban különféle csínyeket eszeltünk kában eltüntetett kolozsvári magyar város- kozatlanabb polgártársak okulására: külön nak is felüdülést jelentett jó minőségű, színes ki. Ifjúságom legszebb, leginkább emléke­ ­ze­ negyedre, a Hóstátra esik. A magyar időkben tantárgy volt az újvidéki Magyar Tanszéken, nyomdatechnikájával. (LŐRINCZ Éva) tes idejét töltöttem az arany fényekben für­dő a Taksony utca névre hallgatott. A Méhes– vizsgáztam is belőle. Homokozó-jellegét az tengerparton. Jugoszláv sarkon egy magyar rablógyilkos adta meg, hogy a magyar értelmiségiek itt JUGOSZLÁVIAI UTAZÁS – 1973-ban, szep­ Rajongtam Jugoszláviáért; ennek jegyében lakott, a pletykák szerint kivégezték egy szabadon játszadozhattak, elismerő szavak­ temberben jártam először Jugoszláviában. beszéltem barátaimnak, ismerőseimnek erről balul sikerült Deák Ferenc utcai (ma Eroilor20 kal illetve egymás munkásságát, díjakat osz­ Pár lengyel, cseh, erdélyi – azaz közép-kele- az országról. Hogy (Tito) és a jugoszláv sugárút) bankrablás után. A Jugoszlávia utca togathattak egymás között stb. Arra pedig, ti országban tett – út volt mögöttem; és ezt kommunisták? – kit érdekelt?! (FOGARASSY nem volt éppen olyan előkelő, mint a fent hogy mindez miért volt politikai borza­dály, megelőzően egyszer francia és olasz földön Miklós) megnevezett másik két út, nem volt ugyan- a kilencvenes évek elején mindenki rá­jö­ kóboroltam pár hetet. Nagy híre volt az or- is leaszfaltozva, és a gesztenyefák helyett hetett, amikor elmagyarázták, hogy a rend­ szágnak – még az ötvenes évekből, aztán JUGOSZLAVISZTIKUS PORTRÉ – Jól össze­­ csak akácok szegélyezték. Viszont kétségte- szer iránti hűségtől, állampolgári loja­li­tás­ az ’56-os forradalom előtt és alatt, mint az forrasztott ellentmondások halmaza. Látsza- len előnye, hogy csak odáig kellett fölhúzni tól eltekintve, minden magyar egyforma, „(önigazgató szocializmus)” példája. És egy- nak a hegek, és egyik részből nem követke- a domboldalon a szánkót – onnan már le- illetve egyformán nem kívánatos. (KALAPIS re több nyaraló turista járt az Adria partján és zik a másik, meglehet, semmiből nem követ- hetett lefele csúszni. A Jugoszlávia utca – a Rókus) az ország más gyönyörű tájain. kezik semmi, hacsak nem egy másik, követ- Csehszlovákia utcához hasonlóan – ma is Izgatott várakozással ültem a vonatra Sza­ kezmények nélküli ellentmondás. Bájos ez az létezik, noha a képviselő-testületben olykor JUGOSZLÁVIAI MAGYAR NYELVŰ KA­ badka felé – Kosztolányi- és Csáth-doku- egész, mint egy nő, akit csak szeretni lehet, fölvetődött a névváltoztatás buzgó igénye. Ez TO­LIKUS KÖNYVKIADÁS – A hatvanas mentumokat és -emlékeket próbáltam gyűj- bármennyire nyugtalanítóak a házassági ki- ügyben a megyei lap is készített már interjút évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig a teni a városban. Amikor e – részben sikerte- látások. egy notabilitással. „Az önkormányzat dolgát magyarországi katolikus kiadók tevékeny- len – napok után távolsági autóbuszra ültem, Jugoszláviát, az exet és a postot nekem Las- nehezíti, hogy a prefektúra megyei bizott- sége – a belső és a külső cenzúrával küzd- megbámultam, hogy az ülések támlahuzata lo Sekelj mutatta be, éppen két idő határán. ságának is jóvá kell hagynia az (utca­név)- ve – leginkább kották, zenei anyagok, mise- mily hófehér (itthon lezüllött és mocskos volt Eredeti nevén Székely László szabadkai ma- módosítási javaslatokat, másrészt az érintett könyvek, jobb esetben elvont vallásfilozófiai minden!), és az ablakokon át a termékeny gyar születésű és zsidó származású, belgrá- utcákban élők ellenállásával is számolniuk értekezések publikálására, néhány Biblia-ki- bácskai föld szállásainak (ezt a szót akkor di illetőségű, heterodox marxista, valaha a kell. Az utcanév-változtatásokkal mindig az adásra korlátozódott. Ebben az időszakban a még nem ismertem) pazar portáit, gazdag (Praxis)hoz kapcslódó szociológus-filozó- a baj, hogy az ott élőknek ki kell cserélniük a magyar katolikus családok könyvespolcain baromfi-állományát. Újvidéken Tolnaival, fus, akit soha nem engedtek tanítani, éppen személyazonossági irataikat, ami sok pénzbe szinte kizárólag Jugoszláviában kiadott ma- Végellel, Várady Tibivel, más „(sympo)sio­ ellenzékisége okán, a magát marxistának val­ kerül” – fejtette ki a tanácsos. (JÓZSA Márta) gyar nyelvű vallásos könyveket találhattunk, nis­tákkal” is­­mer­kedtem meg a „Katolička­ ló rezsimben. az Állami Egyházügyi Hivatal által agyon­ por­tán”.21 Szociális, politikai és művészeti Laslo Sekelj maga volt a megtestesült el- JUGOSZLÁVIAI MAGYAR IRODALOM ellenőrzött Új Ember mellett a Verbászon, dolgokban példaadó européer ifjak voltak – lentmondáshalmaz, mikor a belgrádi lyu- – Homokozó és politikai borzadály. Létét el- később Újvidéken kiadott Hitélet 1963-tól, ott még élt ’68 szelleme –, nyitottak és nálam- kakat mutatta, magyarázta nekem. „Nos, itt sősorban annak köszönheti, hogy Vezérünk a Szabadkán útjára indított Agapé 1976-tól nál műveltebbek lévén, különösen a modern haladt át a rakéta az ebédlőn” – mondta, s összeszólalkozott az akkori orosz cárral (aki töltötte be a katolikus sajtó szerepét. A két a hangjában érződött a mély teoretikus té- ironikus módon grúz nemzetiségű, s kiugrott folyóirat mellett a szabadkai egyházmegye, 21 Hangulatos kis tér Újvidék központjában, a Mária Szíve templom pelődés. Az, amit a jugoszláviai zsidókról oldalában. A templommal szemben álló apácazárda tőszomszédja az Agapé Kiadó (1982-től a zágrábi Kršćans- az Ifjúsági Tribün épülete, amely annak idején az otthonául is is leírt: minden ellentmondása dacára a titói 19 Nicolae Titulescu (1882–1941): román diplomata, az 1920-as évek- ka Sadašnjost kiadóval együttműködésben) szolgált. A hetvenes évek legvadabb avantgárd színházi előadásai rendszerben jobb volt zsidónak lenni, mint ben pénzügy- és külügyminiszter. (A szerk.) az épület színháztermében, a zárda közvetlen közelében zajlottak. 20 Jelentése: „hősök”. és a Župni Ured könyvkiadó magyar nyelvű (A szerkesztők megjegyzése) amikor az etnonacionalizmus föllángolásá-

30 31 val egy időben a jugoszláv népek fölfedezték Ő osztotta az uzsonnát, amarendá t (többnyire maguknak a zsidókat és „instrumentalizál- lejárt szavatosságú olajos halat), és különfé- ták” őket. Például a szlovénok – a későbbi le szolgáltatásokat végzett a tiszteknek, be- Liberális Demokrata Párt22 hívei – 1945 után leértve a besúgást. Ugyanakkor a bakáknak először kiadják a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, is megsúgott ezt-azt. Az egyik ilyen csátó s ugyanakkor Dávid-csillagos demonstrációt elmesélte, nem Hősömnek, de azért a fülébe rendeznek, hogy érzékeltessék, ők Jugoszlá- jutott, hogy elolvasta az ő „karakterisztiká- vián belül ugyanolyan elnyomottak, mint ját” is. Ebben állítólag – többek között – az szerte a világban a zsidók. A horvát usztasa állt, hogy „nem igazán kiismerhető, lojális- rezsim egykori berlini nagykövete még en- nak tűnik, viszont sokat iszik”. Hősöm ebből nél is furfangosabb volt. A horvát közönség meg tudta állapítani, ki és mikor súgta be. egyetértése mellett azt állította, hogy a zsidók, (BOZSIK Péter) csatlakozván az usztasákhoz, maguk üzemel- tették a jasenovaci haláltábort, és ők irtották KOMMUNIZMUS – A kommunizmus hét ki a szerbeket, cigányokat és önmagukat. csodája: 1. Mindenki munkaviszonyban volt. Székely Lászlónál nem volt hivatottabb 2. Annak ellenére, hogy mindenki munka- ember, aki bevezethetett volna engem a belg­ viszonyban volt, senki nem csinált semmit. rádi disszidens értelmiség világába, ennek a 3. Annak ellenére, hogy senki nem csinált kulturált, művelt, képzett és érezhetően talajt semmit, minden tervet legalább 100%-osan vesztett értelmiségnek a köreibe. Nemhogy teljesítettünk. 4. Annak ellenére, hogy a ter- nem alakíthatták többé az intellektuális törté- vet több mint 100%-osan teljesítettük, a bol- nelmet, de a Nyugathoz való kötődésük saját tok üresek voltak. 5. Annak ellenére, hogy a szemükben is megkérdőjeleződött. Minden, boltok üresek voltak, mindenkinek megvolt ami (Jugoszlávia) volt, még saját maga kri- mindene. 6. Annak ellenére, hogy minden- tikája is, szinte egyik pillanatról a másikra, kinek megvolt mindene, mindenki lopott. 7. folytathatatlanná vált. Annak ellenére, hogy mindenki lopott, soha A nagyhangú, nagyétkű, nagypiás Laslo nem hiányzott semmi. (Anonimus) Sekelj 2001-ben, ötvenkét éves korában tá- vozott közülünk, anélkül, hogy valaha is KONZUMJUGÓ – (Apa-cola) (Asterix-fü­ Mao Ce-tung Pekingbe várja Titót megpróbálta volna föloldani az ellentmon- zetek) (Bazooka) (Burek) (Cigaretták) dásokat. Legföljebb önnön pikareszk szemé- (Cockta) (Csokoládészív, pumával) (Ero­ lyiségében láttatta őket. (BRETTER Zoltán) tica Subotica) (Favorit) (Fityó) (Gorenje) lyiknek­ már az első dalmáciai utam során Korčulai „látogatásom” 1967-ben esett meg. (Jelen) (Jugoplastika) (Lemezek) (Mirko is ismertem a nevét. Természetesen semmi 1968-ban aztán Korčula még híresebbé lett KARAKTERISZTIKA – A katonaságnál (Ju­ i Slavko) (Novi Sad Jazz) (Orkán) (Pati­ mást nem tudtam róla, mint hogy ez a vá- – Magyarországon legalábbis. Az az évi talál­ goszláv Néphadsereg) rendszeresített jellem- ka) (Pelinkovác) (Petri homárja) (Pionír roska volt a híres korčulai találkozók szín- kozón részt vevő magyarok (az egyedüli zés. Ezzel fenyegették a sorkatonákat. Majd csokoládé) (Posztjugó) (Rexona) (Strip) helye. A főként zágrábi, részben belgrádi résztvevők a szovjet blokkból: Heller Ági, a jól beleírjuk a „karakterisztikádba”, aztán (Suskovác) (Újvidék Áruház) (Vegeta) filozófusok – a (Praxis) folyóirat köre által Márkus házaspár, Sós Vili és Tordai Zádor) nézhetsz, hol kapsz állást Jugoszláviában! (Vetrovka) (Vinjak) (You Go!) (Yugo) szervezett – találkozója olyan, Európa min- ugyanis nemcsak aláírtak egy közös nyilat- Egy, a tisztek által írt jelentés és jellemzés (Životinjsko carstvo) den részéből meghívott marxista filozófusok kozatot, amiben a résztvevők egyöntetűen tehát, amelyet a községi katonai ügyosztá- számára, akik nem fogadták már el a mar- tiltakoztak Csehszlovákiának a Varsói Szer- lyok kaptak meg, és – gondolom – szükség KORČULA – Sohasem jártam Korčulán. Szó xista-leninista filozófia hivatalos verzióját, ződés csapatai által történt megszállása ellen, esetén ezek továbbították a megfelelő helyre. szerinti értelemben véve ez ugyan nem igaz, a dialektikus és történelmi materializmust. hanem még külön nyilatkozatot is adtak erről Hősömről is készült ilyen. Az egyik katona- egy Splitből Dubrovnikba tartó hajóút során Az is lehetséges, hogy nem mindenki tekintet- az afp-nek. Ez már az (el nem kötelezett) Ju- társa bejáratos volt a tisztekhez, ún. „csátó” a hajóm kikötött Korčula szigetén, s én izga- te magát marxistának, egyszerűen csak von- goszláviának is sok volt: Korčulát betiltották. volt (ćato – írnok; de több annál: a tisztek és tottan körbeszaladgáltam, kiskutya módra zódtak a baloldali teóriához. A leghíresebb Pár hónappal később azért, noha nem voltam a katonák közötti összekötő figurát jelöli). körbeszaglásztam a kikötő környéki épü- résztvevőre, Ernst Blochra ez biztosan áll. ott, a többi párttaggal együtt engem is kizártak leteket. Izgatottságom oka az volt, hogy a Izgatott pedig én azért voltam, mert magam a pártból, mondván, ha ott lettem volna, én is 22 A Szlovén Liberális Demokrácia (Liberalna Demokracija Slovenije közismert Spliten és Dubrovnikon kívül ta- is szerettem volna részt venni a találkozókon. aláírtam volna. Aztán egy idő után visszavet- – lds) a szlovén állampárt utódszervezete, a függetlenség kikiáltá- sát követő első évtized meghatározó kormányereje. lán ez volt az egyetlen dalmát város, ame­ De a kutya se hívott. tek, hisz nem írtam alá, csak aláírtam volna.

32 33 val egy időben a jugoszláv népek fölfedezték Ő osztotta az uzsonnát, amarendá t (többnyire maguknak a zsidókat és „instrumentalizál- lejárt szavatosságú olajos halat), és különfé- ták” őket. Például a szlovénok – a későbbi le szolgáltatásokat végzett a tiszteknek, be- Liberális Demokrata Párt22 hívei – 1945 után leértve a besúgást. Ugyanakkor a bakáknak először kiadják a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, is megsúgott ezt-azt. Az egyik ilyen csátó s ugyanakkor Dávid-csillagos demonstrációt elmesélte, nem Hősömnek, de azért a fülébe rendeznek, hogy érzékeltessék, ők Jugoszlá- jutott, hogy elolvasta az ő „karakterisztiká- vián belül ugyanolyan elnyomottak, mint ját” is. Ebben állítólag – többek között – az szerte a világban a zsidók. A horvát usztasa állt, hogy „nem igazán kiismerhető, lojális- rezsim egykori berlini nagykövete még en- nak tűnik, viszont sokat iszik”. Hősöm ebből nél is furfangosabb volt. A horvát közönség meg tudta állapítani, ki és mikor súgta be. egyetértése mellett azt állította, hogy a zsidók, (BOZSIK Péter) csatlakozván az usztasákhoz, maguk üzemel- tették a jasenovaci haláltábort, és ők irtották KOMMUNIZMUS – A kommunizmus hét ki a szerbeket, cigányokat és önmagukat. csodája: 1. Mindenki munkaviszonyban volt. Székely Lászlónál nem volt hivatottabb 2. Annak ellenére, hogy mindenki munka- ember, aki bevezethetett volna engem a belg­ viszonyban volt, senki nem csinált semmit. rádi disszidens értelmiség világába, ennek a 3. Annak ellenére, hogy senki nem csinált kulturált, művelt, képzett és érezhetően talajt semmit, minden tervet legalább 100%-osan vesztett értelmiségnek a köreibe. Nemhogy teljesítettünk. 4. Annak ellenére, hogy a ter- nem alakíthatták többé az intellektuális törté- vet több mint 100%-osan teljesítettük, a bol- nelmet, de a Nyugathoz való kötődésük saját tok üresek voltak. 5. Annak ellenére, hogy a szemükben is megkérdőjeleződött. Minden, boltok üresek voltak, mindenkinek megvolt ami (Jugoszlávia) volt, még saját maga kri- mindene. 6. Annak ellenére, hogy minden- tikája is, szinte egyik pillanatról a másikra, kinek megvolt mindene, mindenki lopott. 7. folytathatatlanná vált. Annak ellenére, hogy mindenki lopott, soha A nagyhangú, nagyétkű, nagypiás Laslo nem hiányzott semmi. (Anonimus) Sekelj 2001-ben, ötvenkét éves korában tá- vozott közülünk, anélkül, hogy valaha is KONZUMJUGÓ – (Apa-cola) (Asterix-fü­ Mao Ce-tung Pekingbe várja Titót megpróbálta volna föloldani az ellentmon- zetek) (Bazooka) (Burek) (Cigaretták) dásokat. Legföljebb önnön pikareszk szemé- (Cockta) (Csokoládészív, pumával) (Ero­ lyiségében láttatta őket. (BRETTER Zoltán) tica Subotica) (Favorit) (Fityó) (Gorenje) lyiknek­ már az első dalmáciai utam során Korčulai „látogatásom” 1967-ben esett meg. (Jelen) (Jugoplastika) (Lemezek) (Mirko is ismertem a nevét. Természetesen semmi 1968-ban aztán Korčula még híresebbé lett KARAKTERISZTIKA – A katonaságnál (Ju­ i Slavko) (Novi Sad Jazz) (Orkán) (Pati­ mást nem tudtam róla, mint hogy ez a vá- – Magyarországon legalábbis. Az az évi talál­ goszláv Néphadsereg) rendszeresített jellem- ka) (Pelinkovác) (Petri homárja) (Pionír roska volt a híres korčulai találkozók szín- kozón részt vevő magyarok (az egyedüli zés. Ezzel fenyegették a sorkatonákat. Majd csokoládé) (Posztjugó) (Rexona) (Strip) helye. A főként zágrábi, részben belgrádi résztvevők a szovjet blokkból: Heller Ági, a jól beleírjuk a „karakterisztikádba”, aztán (Suskovác) (Újvidék Áruház) (Vegeta) filozófusok – a (Praxis) folyóirat köre által Márkus házaspár, Sós Vili és Tordai Zádor) nézhetsz, hol kapsz állást Jugoszláviában! (Vetrovka) (Vinjak) (You Go!) (Yugo) szervezett – találkozója olyan, Európa min- ugyanis nemcsak aláírtak egy közös nyilat- Egy, a tisztek által írt jelentés és jellemzés (Životinjsko carstvo) den részéből meghívott marxista filozófusok kozatot, amiben a résztvevők egyöntetűen tehát, amelyet a községi katonai ügyosztá- számára, akik nem fogadták már el a mar- tiltakoztak Csehszlovákiának a Varsói Szer- lyok kaptak meg, és – gondolom – szükség KORČULA – Sohasem jártam Korčulán. Szó xista-leninista filozófia hivatalos verzióját, ződés csapatai által történt megszállása ellen, esetén ezek továbbították a megfelelő helyre. szerinti értelemben véve ez ugyan nem igaz, a dialektikus és történelmi materializmust. hanem még külön nyilatkozatot is adtak erről Hősömről is készült ilyen. Az egyik katona- egy Splitből Dubrovnikba tartó hajóút során Az is lehetséges, hogy nem mindenki tekintet- az afp-nek. Ez már az (el nem kötelezett) Ju- társa bejáratos volt a tisztekhez, ún. „csátó” a hajóm kikötött Korčula szigetén, s én izga- te magát marxistának, egyszerűen csak von- goszláviának is sok volt: Korčulát betiltották. volt (ćato – írnok; de több annál: a tisztek és tottan körbeszaladgáltam, kiskutya módra zódtak a baloldali teóriához. A leghíresebb Pár hónappal később azért, noha nem voltam a katonák közötti összekötő figurát jelöli). körbeszaglásztam a kikötő környéki épü- résztvevőre, Ernst Blochra ez biztosan áll. ott, a többi párttaggal együtt engem is kizártak leteket. Izgatottságom oka az volt, hogy a Izgatott pedig én azért voltam, mert magam a pártból, mondván, ha ott lettem volna, én is 22 A Szlovén Liberális Demokrácia (Liberalna Demokracija Slovenije közismert Spliten és Dubrovnikon kívül ta- is szerettem volna részt venni a találkozókon. aláírtam volna. Aztán egy idő után visszavet- – lds) a szlovén állampárt utódszervezete, a függetlenség kikiáltá- sát követő első évtized meghatározó kormányereje. lán ez volt az egyetlen dalmát város, ame­ De a kutya se hívott. tek, hisz nem írtam alá, csak aláírtam volna.

32 33 A később létrejött dubrovniki iuc-ben (In­ nálva, többször is nyilvánosan megtagadta vette észre, ez megmarad örökre. Rajta meg dés hiányára való belátó tekintettel külön ter-University Centre) rendezett kurzusok korábbi önmagát, művészi hitvallását, nem- nemsokára végigmegy a teljes zenekar, plusz szócikkben inkább nem írja meg. Maradjunk – a legkülönbözőbb témákban, egyszerre zeti hovatartozását, anyanyelvét. Újabban az összes ród. röviden annyiban: csirkemell (cse­vap)pal töb­bet is tartottak – távolról sem voltak már bizniszmenkedik: előbb egy nemzeti park A neten száz dollárt ér egy jó állapotú első díszítve. (JÓZSA Márta) ilyen híresek. Mire ezek a kurzusok divatba nagy részét szerezte meg, a helyi rossz nyel- kiadás. Az utánnyomásért húszat, remélem, 2. Malo Meze – Minden, amit a gazda föl­ jöttek, már aPraxis kör tagjai meg német filo- vek szerint feudumot létesítve, mostanában én is megkapok. (SZILASI László) kínál korcsolyául az alkoholhoz a főétek és/ zófusok is ismertek engem, ezeken a kurzu- éppen elképesztő összegekért Travnikban vagy a kipurcanás előtt/közben. A Vaj­da­ sokon többször is részt vettem és előadáso- (sláger), а Nobel-díjas Ivo Andrić szülőhe- MAJOMPLACC – A nép a szabadkai város­ ságban kulen – rendesen paprikás vastagkol- kat tartottam. (VAJDA Mihály) lyén építi a Kusturica-emirátust, avagy And­ háza előtti teret nevezte Majomplaccnak, mi­ bász, szalámi – karikára vágva, disznósajt rićgradot, ahová csőstül érkeznek az ép­pen vel a nyolcvanas években, amikor Hősöm szeletkékben, töpörtyű, hideg hurkadarab- KUSTURICA – A cannes-i filmfesztivál két­ forgatott-tervezett filmjeinek mit sem sejtő középiskolába járt, oda ültek ki a fiatalok, kák, szalonnakockás huszárok uborkával és szeres díjazottja így nyilatkozott: „Minden vagy éppen alulinformált szereplői (legu­ beszélgetni, inni, cigarettázni, csókolózni, ajvárral; a tengerparton prsut (olaszul pros­ alkalommal, amikor díjat kapok, és azzal tóbb például Monica Bellucci). A jugoszláv udvarolni. Itt ismerte meg első szerelmét és ciuto) – vékonyra vágott, eredetileg szikla- dicsőséget szerzek a térség kultúrájának, ezt film fenegyerekéből szerb feudális nagyúr itt tanult meg( szerb)ül. Rossz időben a lav tömbök között szárított sonka –, ultrasós hal- azzal érem el, hogy a filmjeimben a nemzet lett – őemírsége ezzel mintegy színészként is (Oroszlán), jó időben a placc volt a törzshely. karikák, tintahal- vagy polipdarabkák, olaj- kulturálatlanságát használom föl.” bizonyított, önmagát rendezve a legújabb éle­­ Próbáltak élni a szabadságukkal a Szabadság bogyó… De ha nagy vacsorára számítunk, A jugoszláv film fekete hulláma után – az tében. (RAJSLI Emese) téren. Ha elfogyott a pénzük, grebáztak (nek- akkor példának okáért a girice is csak olyan időszak legismertebb alkotása Aleksandar tek: lejmoltak). A legnagyobb lehúzómester kis meze. A tejtermékek közül ide sorolható Petrović Találkoztam boldog cigányokkal is LEMEZEK – Jugoszláviában sohasem jár­ Paligátor volt, akit azért hívtak Paligátornak, a birkatúró, illetve például a kajmak, a lesze- (Skup­ljači perja) című filmje, amely elnyerte tam. Akkoriban Békéscsabán éltem, mi Ro­ mert vastag, húsos szája az alligátorra em- dett tejbőr többé-kevésbé sós rétegzett műal- a cannes-i fesztivál zsűrijének különdíját – a má­niába jártunk, mert oda az volt közel. lékeztetett – Pali meg a keresztneve volt. kotása. Vicces formában mezeként tálalhat- film­művészet megakadni tetszett. Ezt sza- Csergét­ lehetett kapni meg fasza nyersbőr „Pótolj már egy kis bablevesre!” – nyújtot- ják föl a gibanicát is, ami a (burek)hez ha- kította félbe az úgynevezett „prágai iskola“ bakan­ csokat,­ mást nem. De nem is vásárolni ta kiszemelt áldozata felé izzadt tenyerét, sonló, csak vastagabb és kockás, komolyabb föllépése: Srđan Karanović, Goran Marković, mentünk. Hanem hogy lássuk: náluk még amelyben mindig tartott már valamennyi megvalósításban egész estét betöltő vacsora. Rajko Grlić, valamint a legfiatalabb és leg- rosszabb­ (jugoszláv = gazdag). Lehetett rajtuk aprót. Mindenki tudta, aki legalább kétszer Ha bízol a továbbiakban, nem szabad belőle ismertebb: Emir Kusturica. Első filmje, az röhögni. Jót tett a lelki békének. Hülye románok. végigsétált a téren, hogy pelinkovácot (gyo- belakni. A macedónoknál olykor törökbab, Emlékszel Dolly Bellre? (Sjećaš li se Dolly Bell) Pataits a B-ből havonta átment Szabadkára, morkeserűt) fog vásárolni rajta. Fél tüdővel kis sós alakban, mielőtt következne a tavče Abdulah Sidran forgatókönyve alapján ké- rendeltem tőle egy Deep Purple-lemezt. Hü­­ élt, minden ruha lógott rajta, mint egy ma- gravče, a babos főétek. (BALÁZS Attila) szült, és elnyerte a velencei Arany Oroszlánt. lye voltam, előre fizettem, nem hozott sem­ gára hagyott suhancon. Csontsovány alak- A papa szolgálati útra ment (Otac na služ- mit. Aztán amikor már hetek óta nyaggat­ ja néha kísérti álmában Hősömet. (BOZSIK MIRKO I SLAVKO – Képregény (strip) két benom putu) elvitte a pálmát Cannes-ban. tam, kifizetett egy Foreigner-albummal. Head Péter) partizán kiskamaszról, akik ketten több cset- A Cigányok ideje (Dom za vešanje) a legjobb ren- Games, az volt a címe. Himi-humi nyuszi­ niket, német nácit, usztasát és olasz fasisztát dezőnek járó díjat kapta, az Undergrounddal zene, a dippőr, az a valami, baszd meg, Pa­ MEZA – 1. Étkezések között elfogyasztott ölnek meg, mint ahányan elestek a háború­ pedig ismét megszerezte az Arany Pálmát. taits, de nem volt mit tenni. 1979, Atlantic falatkák; elvét és funkcióját tekintve meg- ban. Jókat lehetett röhögni rajta, ahogy min­ Dicsérték és vitatták, imádták és megvetet- Records–Zagreb, Jugoslavija, Suzy (1981), egyezik az orosz zakuszkával, ellenben ere­ dig figyelmeztették egymást: „Vigyázz! Bal­ ték, miközben az egyetlen művészfilm-rende- 50651. Egyszer sem hallgattam végig. Most is den­dően eltér az (ajvár)hoz hasonló el- ról.” „Vigyázz, jobbról!” – s a következő kép­ ző, aki konszenzust kötött a népszerűséggel megvan, nem tudom, miért. méleti alapokon nyugvó erdélyi zakuszká- kockán már ki is nyírták az ellenséget. Hő­söm (minden filmje mozisiker volt!) – Kusturica A borítón a fiatal nő a férfi vécé első fülkéjét tól. Gasztronómiai bonyolultságát illetően kedvenc (szabadka)i falfirkája az erre a kép- valószínűleg minden idők legjelentősebb ju- eltakaró hatalmas fémlemezt sikálja. Nagyon leginkább a béemvé (Bele Minden Vacakot)- regényre utaló „Slobo! Pazi! Metak!”23 volt. goszláv rendezője, és egyáltalán, a Jugoszláv jó a csaj, ül a piszoár szélén kottafejes mini- leveshez áll a legközelebb. A Vajdaságban (BOZSIK Péter) Szocialista Szövetségi Köztársaság (jszszk) szoknyában, fehér cérnazokniban, még nem leginkább kisebb darabokra vágott sertés-al- vezető kultúrfigurája. (Anonimus) végzett a munkájával, de most valaki bejött, katrészeket jelent: kolbász, szalonna, sonka és MONTENEGRÓ, HEGYEK KOSZORÚJA és jól meg fogja őt erőszakolni. Úgy látom, társai. Vagyis ugyanolyan, mint a reggeli, az – A Jugoszláv Föderáció egyik tagköztársasá- KUSTURICA RELOADED – Kusturica a bal­ Lisanne Falk épp a felületre írt szövegeket ebéd és a vacsora, csak kisebb darabokra vág- ga, fővárosa Titograd.24 A hősi eposzok föld- káni háború során gyanús ügyletekbe keve- próbálta eltüntetni. Mosta a graffitit. Dirty va. Zöldség- és salátafélék nem járnak hozzá, je, a fejletlen térségek felzárkóztatására szol- redett a (boszniai) Republika Srpskával és White Boy. Love On The Telephone. I’ll Get Even mivel azok ab ovo fölöslegesnek­ ítéltetnek. gáló szövetségi alapok örökös végfelhaszná- annak uraival, majd megtért a szerb állam és With You. Seventeen. Az A oldal számai. A bal Hogy milyen – jut a gyakorló fogyasztó eszé- a szerb egyház kebelébe: immár kikeresztel- alsó sarokban pedig az áll, hogy Double vi­ be erről – a bácskai vega lakoma, azt a szerző 23 Jelentése: „Slobo! Vigyázz! Golyó!” – Slobo: Slobodan Milošević beceneve. kedve és a keresztségben kapott nevét hasz- sion. Az meg az előző lemez címe. Ezt nem önmérsékletből, valamint a várható érdeklő­ 24 Mai elnevezése Podgorica.

34 35 A később létrejött dubrovniki iuc-ben (In­ nálva, többször is nyilvánosan megtagadta vette észre, ez megmarad örökre. Rajta meg dés hiányára való belátó tekintettel külön ter-University Centre) rendezett kurzusok korábbi önmagát, művészi hitvallását, nem- nemsokára végigmegy a teljes zenekar, plusz szócikkben inkább nem írja meg. Maradjunk – a legkülönbözőbb témákban, egyszerre zeti hovatartozását, anyanyelvét. Újabban az összes ród. röviden annyiban: csirkemell (cse­vap)pal töb­bet is tartottak – távolról sem voltak már bizniszmenkedik: előbb egy nemzeti park A neten száz dollárt ér egy jó állapotú első díszítve. (JÓZSA Márta) ilyen híresek. Mire ezek a kurzusok divatba nagy részét szerezte meg, a helyi rossz nyel- kiadás. Az utánnyomásért húszat, remélem, 2. Malo Meze – Minden, amit a gazda föl­ jöttek, már aPraxis kör tagjai meg német filo- vek szerint feudumot létesítve, mostanában én is megkapok. (SZILASI László) kínál korcsolyául az alkoholhoz a főétek és/ zófusok is ismertek engem, ezeken a kurzu- éppen elképesztő összegekért Travnikban vagy a kipurcanás előtt/közben. A Vaj­da­ sokon többször is részt vettem és előadáso- (sláger), а Nobel-díjas Ivo Andrić szülőhe- MAJOMPLACC – A nép a szabadkai város­ ságban kulen – rendesen paprikás vastagkol- kat tartottam. (VAJDA Mihály) lyén építi a Kusturica-emirátust, avagy And­ háza előtti teret nevezte Majomplaccnak, mi­ bász, szalámi – karikára vágva, disznósajt rićgradot, ahová csőstül érkeznek az ép­pen vel a nyolcvanas években, amikor Hősöm szeletkékben, töpörtyű, hideg hurkadarab- KUSTURICA – A cannes-i filmfesztivál két­ forgatott-tervezett filmjeinek mit sem sejtő középiskolába járt, oda ültek ki a fiatalok, kák, szalonnakockás huszárok uborkával és szeres díjazottja így nyilatkozott: „Minden vagy éppen alulinformált szereplői (legu­ beszélgetni, inni, cigarettázni, csókolózni, ajvárral; a tengerparton prsut (olaszul pros­ alkalommal, amikor díjat kapok, és azzal tóbb például Monica Bellucci). A jugoszláv udvarolni. Itt ismerte meg első szerelmét és ciuto) – vékonyra vágott, eredetileg szikla- dicsőséget szerzek a térség kultúrájának, ezt film fenegyerekéből szerb feudális nagyúr itt tanult meg( szerb)ül. Rossz időben a lav tömbök között szárított sonka –, ultrasós hal- azzal érem el, hogy a filmjeimben a nemzet lett – őemírsége ezzel mintegy színészként is (Oroszlán), jó időben a placc volt a törzshely. karikák, tintahal- vagy polipdarabkák, olaj- kulturálatlanságát használom föl.” bizonyított, önmagát rendezve a legújabb éle­­ Próbáltak élni a szabadságukkal a Szabadság bogyó… De ha nagy vacsorára számítunk, A jugoszláv film fekete hulláma után – az tében. (RAJSLI Emese) téren. Ha elfogyott a pénzük, grebáztak (nek- akkor példának okáért a girice is csak olyan időszak legismertebb alkotása Aleksandar tek: lejmoltak). A legnagyobb lehúzómester kis meze. A tejtermékek közül ide sorolható Petrović Találkoztam boldog cigányokkal is LEMEZEK – Jugoszláviában sohasem jár­ Paligátor volt, akit azért hívtak Paligátornak, a birkatúró, illetve például a kajmak, a lesze- (Skup­ljači perja) című filmje, amely elnyerte tam. Akkoriban Békéscsabán éltem, mi Ro­ mert vastag, húsos szája az alligátorra em- dett tejbőr többé-kevésbé sós rétegzett műal- a cannes-i fesztivál zsűrijének különdíját – a má­niába jártunk, mert oda az volt közel. lékeztetett – Pali meg a keresztneve volt. kotása. Vicces formában mezeként tálalhat- film­művészet megakadni tetszett. Ezt sza- Csergét­ lehetett kapni meg fasza nyersbőr „Pótolj már egy kis bablevesre!” – nyújtot- ják föl a gibanicát is, ami a (burek)hez ha- kította félbe az úgynevezett „prágai iskola“ bakan­ csokat,­ mást nem. De nem is vásárolni ta kiszemelt áldozata felé izzadt tenyerét, sonló, csak vastagabb és kockás, komolyabb föllépése: Srđan Karanović, Goran Marković, mentünk. Hanem hogy lássuk: náluk még amelyben mindig tartott már valamennyi megvalósításban egész estét betöltő vacsora. Rajko Grlić, valamint a legfiatalabb és leg- rosszabb­ (jugoszláv = gazdag). Lehetett rajtuk aprót. Mindenki tudta, aki legalább kétszer Ha bízol a továbbiakban, nem szabad belőle ismertebb: Emir Kusturica. Első filmje, az röhögni. Jót tett a lelki békének. Hülye románok. végigsétált a téren, hogy pelinkovácot (gyo- belakni. A macedónoknál olykor törökbab, Emlékszel Dolly Bellre? (Sjećaš li se Dolly Bell) Pataits a B-ből havonta átment Szabadkára, morkeserűt) fog vásárolni rajta. Fél tüdővel kis sós alakban, mielőtt következne a tavče Abdulah Sidran forgatókönyve alapján ké- rendeltem tőle egy Deep Purple-lemezt. Hü­­ élt, minden ruha lógott rajta, mint egy ma- gravče, a babos főétek. (BALÁZS Attila) szült, és elnyerte a velencei Arany Oroszlánt. lye voltam, előre fizettem, nem hozott sem­ gára hagyott suhancon. Csontsovány alak- A papa szolgálati útra ment (Otac na služ- mit. Aztán amikor már hetek óta nyaggat­ ja néha kísérti álmában Hősömet. (BOZSIK MIRKO I SLAVKO – Képregény (strip) két benom putu) elvitte a pálmát Cannes-ban. tam, kifizetett egy Foreigner-albummal. Head Péter) partizán kiskamaszról, akik ketten több cset- A Cigányok ideje (Dom za vešanje) a legjobb ren- Games, az volt a címe. Himi-humi nyuszi­ niket, német nácit, usztasát és olasz fasisztát dezőnek járó díjat kapta, az Undergrounddal zene, a dippőr, az a valami, baszd meg, Pa­ MEZA – 1. Étkezések között elfogyasztott ölnek meg, mint ahányan elestek a háború­ pedig ismét megszerezte az Arany Pálmát. taits, de nem volt mit tenni. 1979, Atlantic falatkák; elvét és funkcióját tekintve meg- ban. Jókat lehetett röhögni rajta, ahogy min­ Dicsérték és vitatták, imádták és megvetet- Records–Zagreb, Jugoslavija, Suzy (1981), egyezik az orosz zakuszkával, ellenben ere­ dig figyelmeztették egymást: „Vigyázz! Bal­ ték, miközben az egyetlen művészfilm-rende- 50651. Egyszer sem hallgattam végig. Most is den­dően eltér az (ajvár)hoz hasonló el- ról.” „Vigyázz, jobbról!” – s a következő kép­ ző, aki konszenzust kötött a népszerűséggel megvan, nem tudom, miért. méleti alapokon nyugvó erdélyi zakuszká- kockán már ki is nyírták az ellenséget. Hő­söm (minden filmje mozisiker volt!) – Kusturica A borítón a fiatal nő a férfi vécé első fülkéjét tól. Gasztronómiai bonyolultságát illetően kedvenc (szabadka)i falfirkája az erre a kép- valószínűleg minden idők legjelentősebb ju- eltakaró hatalmas fémlemezt sikálja. Nagyon leginkább a béemvé (Bele Minden Vacakot)- regényre utaló „Slobo! Pazi! Metak!”23 volt. goszláv rendezője, és egyáltalán, a Jugoszláv jó a csaj, ül a piszoár szélén kottafejes mini- leveshez áll a legközelebb. A Vajdaságban (BOZSIK Péter) Szocialista Szövetségi Köztársaság (jszszk) szoknyában, fehér cérnazokniban, még nem leginkább kisebb darabokra vágott sertés-al- vezető kultúrfigurája. (Anonimus) végzett a munkájával, de most valaki bejött, katrészeket jelent: kolbász, szalonna, sonka és MONTENEGRÓ, HEGYEK KOSZORÚJA és jól meg fogja őt erőszakolni. Úgy látom, társai. Vagyis ugyanolyan, mint a reggeli, az – A Jugoszláv Föderáció egyik tagköztársasá- KUSTURICA RELOADED – Kusturica a bal­ Lisanne Falk épp a felületre írt szövegeket ebéd és a vacsora, csak kisebb darabokra vág- ga, fővárosa Titograd.24 A hősi eposzok föld- káni háború során gyanús ügyletekbe keve- próbálta eltüntetni. Mosta a graffitit. Dirty va. Zöldség- és salátafélék nem járnak hozzá, je, a fejletlen térségek felzárkóztatására szol- redett a (boszniai) Republika Srpskával és White Boy. Love On The Telephone. I’ll Get Even mivel azok ab ovo fölöslegesnek­ ítéltetnek. gáló szövetségi alapok örökös végfelhaszná- annak uraival, majd megtért a szerb állam és With You. Seventeen. Az A oldal számai. A bal Hogy milyen – jut a gyakorló fogyasztó eszé- a szerb egyház kebelébe: immár kikeresztel- alsó sarokban pedig az áll, hogy Double vi­ be erről – a bácskai vega lakoma, azt a szerző 23 Jelentése: „Slobo! Vigyázz! Golyó!” – Slobo: Slobodan Milošević beceneve. kedve és a keresztségben kapott nevét hasz- sion. Az meg az előző lemez címe. Ezt nem önmérsékletből, valamint a várható érdeklő­ 24 Mai elnevezése Podgorica.

34 35 lója. Egyik kulturális küldetése, hogy lakói a sét jelenti a Mester részéről, akár öntudatla- a fülbe. Hősöm egyszer, hogy megtanul- és dolgozatíráskor újra leírták. A tanarak jugoszláv viccek lusta szereplői legyenek.25 nul, önkéntelenül is – a (telep)i gyermekkor jon szerbül (szerbül), tehát ez hetedikben meg puskázással vádolták őket, merthogy Fő exportcikkei a bőrkabátos, fehér frottír egyrészt kegyetlen, másrészt tündéri motí- vagy nyolcadikban lehetett, megbeszélte két a három munka azonos lett. De a puskázás zoknis egyetemisták és a vajdasági igazga- vumaival elegyítve, amelyek oly szorosan barátjával – Gibbonnal és Borssal –, akikkel tényét nem tudták bizonyítani, s különben tók. Lakosságának jelentős része a rendőrség fűződnek a Duna szépséget és ocsmánysá- egyébként külön (szerbórá)kra járt, hogy is bevallották a különórákat. Sem ötöst, sem és a hadsereg kötelékében szolgált, vagy a got egyaránt magával hömpölygető újvidé- elmennek Boszniába, Szarajevóba munka- egyest nem kaphattak. Viszont a munkaakci- szövetségi intézményekben látott el bizton- ki szakaszához. Móriról tudott dolog, hogy akcióra. (Nektek: építőtábor!) (Addig jó, óra egyikük sem ment el. Borsot és Gibbont sági és portaszolgálatot. Itt született Njegoš ő festette meg a Piros Frankensteint is, amiről míg Tito él) A szerb különórákat Hősöm ap­ a szülei nem engedték („Mész te az anyád (Petar II Petrović), a költő és az utolsó püs- e sorok szerény írója mindig is úgy vélte, já­nak szerbtanárnője tartotta, Ilonka néni. picsájába, nem munkaakcióra, kurva köl- pök-fejedelem, és itt készül a njeguši­ szárított egészen nyílt módon gúnyolja ki a minden- lmondták magyarul a fogalmazást, Ilonka ke! Oszt’ még a buszt is mi fizessük, mi?!”). sonka: az együttműködés során az önzetlen kori kommunista (párt)vezéreket, dema- néni lefordította szerbre, leírták, bemagolták Hősömet elengedték, sőt az apja biztatta is. disznók adják a húst, a tenger a sót, Crna gógiájukat, s fölöttébb csodálkozott, hogy ezt Gora pedig a kedvező klimatikus viszonyo- ugyanezek nem veszik észre. Viszont a Poči- kat. Legfontosabb hegye a Lovćen, ennek a teljhez fűződő anekdoták legaranyosabbikát MUSKÁTLIZENÉT MINDEN A ­3+2-t Kovács Karesz, az Újvidéki Rádió csúcsán van Njegoš mauzóleuma, viszont nem Móri, hanem egy másik jeles képzőmű- FALUBA! legendás lemezlovasa fedezte fel, fazont olyan sok lépcsőt kell megmászni, hogy ál- vészünk, az anekdota groteszkbe hajló válfa- adott nekik, kiadta a lemezüket. A Jugo- talában nem kell hosszú sorra számítani a ját messze nagyobb kedvvel művelő festőnk, Sokak (értsd: én) szerint a vajdasági ma- ton ezt nem akarta, később verték a fejü- pénztár előtt. (MAKAI József) grafikusunk, a bajmoki születésű, sok volt gyarok egyedüli jelentősebb hozzájárulá- ket a falba, látván a sikert – első lemezük- jugoszláviai művésztelepen megfordult, ma sa az összmagyar kultúrához a lakodal- ből több mint négyszázezer példány kelt MÓRIJÁK POČITELJBEN – Počitelj festői már régestől Kecskeméten élő Benes József mas rock feltalálása volt. A műfaj a szerb, el, azaz minden vajdasági magyarra ju- szép­ségű történelmi városka a hegyoldalban, igyekezett akadályokat nem ismerve köz- illetve általában a délszláv műnépzenéből tott egy. Magyarországon a legkelendőbb a Neretva folyó (partizánfilm)egyik legvad- kinccsé tenni. – Egyébként róla tudni illik azt szűrődött át – ennek lényege, hogy az csem­­pészáruvá, illetve devizává vált. Bu­ regényesebb kanyarulata fölött, ahol nemzet- is, hogy ő az, aki a minden évben kiosztásra erőteljesebb hangzás és a fals hangok el- dapesten színültig megtöltötték 1987 feb- közi művésztelepet hoztak­ létre az 1960-as kerülő Sziveri János Irodalmi Díj nyertesét nyomása miatt elektromos hangszereken ruárjában a Sportcsarnokot, lepipálva El- évek derekán. Csakhamar annyira népszerűt, egy-egy művével megajándékozza, s ezzel játszanak, közben püfölik a dobot. Majd ton Johnt és Tina Turnert, míg a kultúrpo­ hogy szó szerint odasereglett – már amen�- a szerény eklézsiájú alapítványnak rendkí- jöhettek a törökmelosz okra írt „népdalok” litikusok a Vajdaságban és Pesten is őr- nyire a szűköcske hely engedte – széles e vi- vül hálás szolgálatot tesz. – Benes úgy me- az élet szép és bús oldaláról, különös te- jöngtek a tömény giccs hallatán. lág festőinek és szobrászainak apraja-nagy- séli, hogy egyszer – az (el nem kötelezett)ség kintettel a nőkre és a kocsmákra. Az effaj- Karesz aztán rájött, hogy ahol van Bea­ ja, hogy az, úgymond, nem mindennapi at- és a határokon átlengő testvériség–egység ta zenélgetést már az ötvenes években tles, oda kell Rolling Stones is, így futó- moszférában gyümölcsöző párbeszédet foly- (nemzetek és nemzetiségek) jegyében – talál- támogatta a rezsim, emlékezzünk csak szalagon alakultak a vajdasági ban­dák: tasson és páratlan alkotásokat hozzon létre. kozott egy fekete bőrű festő Afrikából, meg vissza az Emlékszel Dolly Bellre? című Kus- a Sógor(ock), az Édes Csók, a II. Félidő, a A (háború) jelentős pusztítást vitt végbe itt egy Crna Gora-i (crnagorác). Vegyük úgy, turica-filmre, ahol pártprogrammá válik a Szivárvány, az Eridanus, az Echo, az Inci is, 2003-ban azonban sikerült újra megnyit- hogy épp Počiteljben. Hosszú időt töltöttek fiatalok kordában tartásának érdekében és a Nótafa, a Sanyi és a Cicák, a Zsíros ni a kolónia kapuit. Počitelj régi vendégei közös társaságban, azonban, minden rokon- „a zenekart minden helyi közösségbe!” Kenyér. A Vajdaságban sosem volt poli- közé tartozott, tán tartozik ma is Maurits Fe- szenv ellenére, nem sikerült olyan nyelvre jelszó. A műfaj koronázott királynője a tikai szamizdatirodalom, de lett pornó- renc (Móri, Móriják) képzőművész, költő, az bukkanniuk, amelyet mindketten ismer- boszniai muzulmán származású Fahreta muskátli-szamizdat: a Szopd le a faszomat, (Új Symposion) folyóirat vizuális arculatát nek. Végül a (montenegró)i vállon ragadta Jahić, alias Lepa Brena, akinek temesvá- Rozi, ha elsötétül a mozi szövegű melódiák hosszú időkön át – Baráth Ferenc nyomdo- a messziről jött vendéget, a szemébe nézett, ri koncertjén – a stadionba helikopteren másolt kazettákon, illegális csatornákon kában – jellegzetes módon alakító langaléta­ s ennyit mondott (magyarul így hangzik): szállt le – a tömeg annyira beindult, hogy át terjedtek. grafikus, Mozart és Dave Brubeck egyik leg- „Figyelj, komám, egy a lényeg: te negró, én Ceauşescuék megijedtek, még kitör a for- A korabeli bonmot szerint „vidékünkön nagyobb imádója, szenvedélyes horgász, sül- montenegró, érted?”. (NÉVTELEN Krónikás) radalom. Dózsa György óta nem volt ekkora paraszt­ lőspecialista. Jelen cikk anonim írójának anno A mi történetünk szerényebben indul, lázadás”, de a piac gyorsan telítődött, a há­ szilárd meggyőződésévé vált vele kapcsolat- MUNKAAKCIÓ – A titóizmus egyik szimbó- Ürményházáról a hatvanas években, az ború elől áttelepülő 3+2 pedig Magyarba’ ban, hogy a Móri képein látott szeszélyesen luma volt. „Tito, partija! / Omladina, akcija!” apa kocsmájában a Bugyi fivérek váltanak már közel sem ért el hasonló sikert, jött indázó vonalak tulajdonképpen a különféle (Tito, párt! Ifjúság, akció! – csak szerbül rímel.)26 át a tamburáról elektro-nótára, majd irány Zámbó Jimmy és Lagzi Lajcsi kora, akik le- halak kedvenc útvonalainak térképi rögzíté- Ez a szlogenüvöltés valahogy beleivódott Temerin és a csillagos ég. Ki ne tudná ma fölözték a tejfölt. is fejből a Halvány őszi rózsát vagy a Kombi­ 25 Miért irigyli a (crnagorác) a kígyót? Mert fekszik, mégis halad. 26 Magyarul így fordítanánk: „Tito és a párt, / tettre kész az ifjúság!” nét, na meg a Kicsiny falum, ott születtem t!én SZERBHORVÁTH György (Vö.: „Jó reggelt, Crna Gora szorgos népe! A kolomp hangja pon- A szerb akcija szó ugyanakkor a cselekvés és az akció jelentésár- tosan delet jelez.” – B. A.) nyalatát egyként magában hordozza. (A felelős szerk. megj.)

36 37 lója. Egyik kulturális küldetése, hogy lakói a sét jelenti a Mester részéről, akár öntudatla- a fülbe. Hősöm egyszer, hogy megtanul- és dolgozatíráskor újra leírták. A tanarak jugoszláv viccek lusta szereplői legyenek.25 nul, önkéntelenül is – a (telep)i gyermekkor jon szerbül (szerbül), tehát ez hetedikben meg puskázással vádolták őket, merthogy Fő exportcikkei a bőrkabátos, fehér frottír egyrészt kegyetlen, másrészt tündéri motí- vagy nyolcadikban lehetett, megbeszélte két a három munka azonos lett. De a puskázás zoknis egyetemisták és a vajdasági igazga- vumaival elegyítve, amelyek oly szorosan barátjával – Gibbonnal és Borssal –, akikkel tényét nem tudták bizonyítani, s különben tók. Lakosságának jelentős része a rendőrség fűződnek a Duna szépséget és ocsmánysá- egyébként külön (szerbórá)kra járt, hogy is bevallották a különórákat. Sem ötöst, sem és a hadsereg kötelékében szolgált, vagy a got egyaránt magával hömpölygető újvidé- elmennek Boszniába, Szarajevóba munka- egyest nem kaphattak. Viszont a munkaakci- szövetségi intézményekben látott el bizton- ki szakaszához. Móriról tudott dolog, hogy akcióra. (Nektek: építőtábor!) (Addig jó, óra egyikük sem ment el. Borsot és Gibbont sági és portaszolgálatot. Itt született Njegoš ő festette meg a Piros Frankensteint is, amiről míg Tito él) A szerb különórákat Hősöm ap­ a szülei nem engedték („Mész te az anyád (Petar II Petrović), a költő és az utolsó püs- e sorok szerény írója mindig is úgy vélte, já­nak szerbtanárnője tartotta, Ilonka néni. picsájába, nem munkaakcióra, kurva köl- pök-fejedelem, és itt készül a njeguši­ szárított egészen nyílt módon gúnyolja ki a minden- lmondták magyarul a fogalmazást, Ilonka ke! Oszt’ még a buszt is mi fizessük, mi?!”). sonka: az együttműködés során az önzetlen kori kommunista (párt)vezéreket, dema- néni lefordította szerbre, leírták, bemagolták Hősömet elengedték, sőt az apja biztatta is. disznók adják a húst, a tenger a sót, Crna gógiájukat, s fölöttébb csodálkozott, hogy ezt Gora pedig a kedvező klimatikus viszonyo- ugyanezek nem veszik észre. Viszont a Poči- kat. Legfontosabb hegye a Lovćen, ennek a teljhez fűződő anekdoták legaranyosabbikát MUSKÁTLIZENÉT MINDEN A ­3+2-t Kovács Karesz, az Újvidéki Rádió csúcsán van Njegoš mauzóleuma, viszont nem Móri, hanem egy másik jeles képzőmű- FALUBA! legendás lemezlovasa fedezte fel, fazont olyan sok lépcsőt kell megmászni, hogy ál- vészünk, az anekdota groteszkbe hajló válfa- adott nekik, kiadta a lemezüket. A Jugo- talában nem kell hosszú sorra számítani a ját messze nagyobb kedvvel művelő festőnk, Sokak (értsd: én) szerint a vajdasági ma- ton ezt nem akarta, később verték a fejü- pénztár előtt. (MAKAI József) grafikusunk, a bajmoki születésű, sok volt gyarok egyedüli jelentősebb hozzájárulá- ket a falba, látván a sikert – első lemezük- jugoszláviai művésztelepen megfordult, ma sa az összmagyar kultúrához a lakodal- ből több mint négyszázezer példány kelt MÓRIJÁK POČITELJBEN – Počitelj festői már régestől Kecskeméten élő Benes József mas rock feltalálása volt. A műfaj a szerb, el, azaz minden vajdasági magyarra ju- szép­ségű történelmi városka a hegyoldalban, igyekezett akadályokat nem ismerve köz- illetve általában a délszláv műnépzenéből tott egy. Magyarországon a legkelendőbb a Neretva folyó (partizánfilm)egyik legvad- kinccsé tenni. – Egyébként róla tudni illik azt szűrődött át – ennek lényege, hogy az csem­­pészáruvá, illetve devizává vált. Bu­ regényesebb kanyarulata fölött, ahol nemzet- is, hogy ő az, aki a minden évben kiosztásra erőteljesebb hangzás és a fals hangok el- dapesten színültig megtöltötték 1987 feb- közi művésztelepet hoztak­ létre az 1960-as kerülő Sziveri János Irodalmi Díj nyertesét nyomása miatt elektromos hangszereken ruárjában a Sportcsarnokot, lepipálva El- évek derekán. Csakhamar annyira népszerűt, egy-egy művével megajándékozza, s ezzel játszanak, közben püfölik a dobot. Majd ton Johnt és Tina Turnert, míg a kultúrpo­ hogy szó szerint odasereglett – már amen�- a szerény eklézsiájú alapítványnak rendkí- jöhettek a törökmelosz okra írt „népdalok” litikusok a Vajdaságban és Pesten is őr- nyire a szűköcske hely engedte – széles e vi- vül hálás szolgálatot tesz. – Benes úgy me- az élet szép és bús oldaláról, különös te- jöngtek a tömény giccs hallatán. lág festőinek és szobrászainak apraja-nagy- séli, hogy egyszer – az (el nem kötelezett)ség kintettel a nőkre és a kocsmákra. Az effaj- Karesz aztán rájött, hogy ahol van Bea­ ja, hogy az, úgymond, nem mindennapi at- és a határokon átlengő testvériség–egység ta zenélgetést már az ötvenes években tles, oda kell Rolling Stones is, így futó- moszférában gyümölcsöző párbeszédet foly- (nemzetek és nemzetiségek) jegyében – talál- támogatta a rezsim, emlékezzünk csak szalagon alakultak a vajdasági ban­dák: tasson és páratlan alkotásokat hozzon létre. kozott egy fekete bőrű festő Afrikából, meg vissza az Emlékszel Dolly Bellre? című Kus- a Sógor(ock), az Édes Csók, a II. Félidő, a A (háború) jelentős pusztítást vitt végbe itt egy Crna Gora-i (crnagorác). Vegyük úgy, turica-filmre, ahol pártprogrammá válik a Szivárvány, az Eridanus, az Echo, az Inci is, 2003-ban azonban sikerült újra megnyit- hogy épp Počiteljben. Hosszú időt töltöttek fiatalok kordában tartásának érdekében és a Nótafa, a Sanyi és a Cicák, a Zsíros ni a kolónia kapuit. Počitelj régi vendégei közös társaságban, azonban, minden rokon- „a zenekart minden helyi közösségbe!” Kenyér. A Vajdaságban sosem volt poli- közé tartozott, tán tartozik ma is Maurits Fe- szenv ellenére, nem sikerült olyan nyelvre jelszó. A műfaj koronázott királynője a tikai szamizdatirodalom, de lett pornó- renc (Móri, Móriják) képzőművész, költő, az bukkanniuk, amelyet mindketten ismer- boszniai muzulmán származású Fahreta muskátli-szamizdat: a Szopd le a faszomat, (Új Symposion) folyóirat vizuális arculatát nek. Végül a (montenegró)i vállon ragadta Jahić, alias Lepa Brena, akinek temesvá- Rozi, ha elsötétül a mozi szövegű melódiák hosszú időkön át – Baráth Ferenc nyomdo- a messziről jött vendéget, a szemébe nézett, ri koncertjén – a stadionba helikopteren másolt kazettákon, illegális csatornákon kában – jellegzetes módon alakító langaléta­ s ennyit mondott (magyarul így hangzik): szállt le – a tömeg annyira beindult, hogy át terjedtek. grafikus, Mozart és Dave Brubeck egyik leg- „Figyelj, komám, egy a lényeg: te negró, én Ceauşescuék megijedtek, még kitör a for- A korabeli bonmot szerint „vidékünkön nagyobb imádója, szenvedélyes horgász, sül- montenegró, érted?”. (NÉVTELEN Krónikás) radalom. Dózsa György óta nem volt ekkora paraszt­ lőspecialista. Jelen cikk anonim írójának anno A mi történetünk szerényebben indul, lázadás”, de a piac gyorsan telítődött, a há­ szilárd meggyőződésévé vált vele kapcsolat- MUNKAAKCIÓ – A titóizmus egyik szimbó- Ürményházáról a hatvanas években, az ború elől áttelepülő 3+2 pedig Magyarba’ ban, hogy a Móri képein látott szeszélyesen luma volt. „Tito, partija! / Omladina, akcija!” apa kocsmájában a Bugyi fivérek váltanak már közel sem ért el hasonló sikert, jött indázó vonalak tulajdonképpen a különféle (Tito, párt! Ifjúság, akció! – csak szerbül rímel.)26 át a tamburáról elektro-nótára, majd irány Zámbó Jimmy és Lagzi Lajcsi kora, akik le- halak kedvenc útvonalainak térképi rögzíté- Ez a szlogenüvöltés valahogy beleivódott Temerin és a csillagos ég. Ki ne tudná ma fölözték a tejfölt. is fejből a Halvány őszi rózsát vagy a Kombi­ 25 Miért irigyli a (crnagorác) a kígyót? Mert fekszik, mégis halad. 26 Magyarul így fordítanánk: „Tito és a párt, / tettre kész az ifjúság!” nét, na meg a Kicsiny falum, ott születtem t!én SZERBHORVÁTH György (Vö.: „Jó reggelt, Crna Gora szorgos népe! A kolomp hangja pon- A szerb akcija szó ugyanakkor a cselekvés és az akció jelentésár- tosan delet jelez.” – B. A.) nyalatát egyként magában hordozza. (A felelős szerk. megj.)

36 37 El is ment egy palicsi előjátékra (ami előfel- dikes lehetett, mikor a tanító néni őt jelölte Rákosi Mátyás macedón tétele volt a, hogy is fogalmazzak, főműnek), arra a versenyre, amely az Ismerjük meg ha­ munkásmozgalmi dalt énekel ahol egy idősebb, pelyhedző állú brigadéros zánk néphőseit címet viselte. Megspórolta, a kezébe adott egy csákányt, és megmutatta, hogy házi osztályversenyt rendezzen. Vagy­ mit csináljon. Krampácsolt ott órákig valami is jó szeme volt. Az eredeti az szerbhorvá- köveket a tűző napon, szomjasan, senki nem tul jelent meg, és ezt valakik, gondolom, jó hallgattak szenvedéllyel dzsesszt, szólt hozzá, ő se senkihez. Ezért aztán az első pénzért lefordították a (nemzetiségek) (nem de ez a Satchmo nagyon bejött. adandó alkalommal meglógott, még az ebé- nemzeti kisebbségek!) nyelvére. Ebből Hő­ Louis Armstrong után sokáig nem det sem várta meg. Így lőttek( Szarajevó)nak, söm bemagolt, nem akarok hazudni, több szerepelt hozzá fogható csillag nem dicsekedhet azzal, hogy az 1984-es xiv. tucatot. Meglehet, százat is. Neve, született Újvidéken, azután megnyílt a Szarajevói Téli Olimpiai Játékok színhelyét itt és itt, mely harcokban vett részt, foglal- kapu. Méghozzá az Újvidéki Jazz­ építette. Szerbül meg jóval később, középis- kozása, tisztsége a népfelszabadító hadse- napok kapuja, a nyolcvanasok- kolás korában, a szabadkai (Majomplacc)on regben, mikor halt meg. Körülbelül ennyi. ban. Sok embert mozgató évi tanult meg. (BOZSIK Péter) Valójában kvíz volt, csak nem Vágó vezette. rendezvénynek számított, amire Három csantavéri jutott akkor el az újvidéki bőven érkeztek rajongók a hatá- NEMZETEK ÉS NEMZETISÉGEK – A nem­ elődöntőbe, miután mindenkit rommá ver- ron túlról is. Így például a győri zeti kisebbségeket – hogy a kisebbség szó ne tek a Szabadka községi és az észak-bácskai Mediawave atyja, Hartyándi Jenő. szerepeljen lekicsinylő középfokként, ne le- versenyeken. A döntőbe viszont nemzetisé- Vagy Czabán György „Kolbász” gyen benne lenézés, dehonesztálás – egy idő gek nem kerülhettek. Így a kisutcai lelencfiú, a Közgáz Vizuális Brigádból. (nem tudom melyik, khm, alkotmánymó- az igazgató lánya és a csingágósi gyerek hop- A feszt zeneimádó képzőművész dosítás, khm) után nemzetiségeknek kellett pon maradt. Hősöm azóta sem volt olyan fesz­tivál- és filmcsináló barátunk hívni. Nemzeteink és nemzetiségeink test- magabiztos. Azóta is azt gondolja, hogy a szervezte: Bicskei Zoltán „Fufu”. vériségén és egységén nyugszik Jugoszlávia döntőben lett volna a helyük, mert nem csak Fényképezte: Dormán László. Ki- jövője, valami ilyesmi. Ezt, mint a mantrát, a válaszokat tudták, hanem a kérdéseket is. csiből nőtte ki magát nagyra, mi- el kellett mondania minden fölszólaló politi- Viszont az elődöntős teszten szerepelt né- közben a szó szoros értelmében kusnak, az óvodától a nyugdíjas szövetségig. hány olyan kérdés, amit elfelejtettek lefor- vett dzsessz határai elmosódtak. A hat államalkotó nemzetet (szerb, horvát, dítani. Hősömben ekkor indult meg az első, A zömében improvizatív kortárs szlovén, montenegrói, macedón, valamint a akkor még elnyomott gyanakvás, hogy vala- zene nagyjai léptek pódiumra a muzulmán mint vallási nemzet – hisz akko- mi nem stimmel. Azt már mondani sem kell, veterán Sam Riverstől és Chet Ba- riban a bosnyák [bosanac] lehetett szerb, sőt hogy mindhárman a Néphősök Általános Is­ kertől kezdve – Amszterdamban horvát is, egyfajta territoriális elnevezés volt, kolába jártak, amely most a Hunyadi János kiugrik majd egy emeleti abla- mint az amerikai vagy a székely) jelképezte nevet viseli. Az igazgató lányából jogász lett, kon – az Art Ensemble of Chicagón a címerben a hat égő fáklya. És isten tudja, a lelencfiúból egy szabadkai műszaki főis- át a helyi erő Argyelán Tiborig, Tickmayer ahogy a szerbek – elsősorban a dzsesszbo- hány nemzetiség. Albán, magyar, olasz, szlo- kolai kitérő után börtönőr Ausztráliában, Tikiig és Boris Kovačig, nem utolsósorban lond Jovica mozigépész, aki egyszer secperc vák, bolgár, román, török, ruszin, cseh, így majd budapesti lakosként nem tudom, mi. pedig a mindig befutó magyarországi külö- idejéig együtt énekelt Ella Fitzgeralddal, a hirtelenjében. Őket nem jelképezte semmi. Hősömből meg, nos, hát, Hősömből a Hősöm nítmény tagjaiig. Kapásból a sorolás: Szaba- továbbiakban aztán a Jovica Fitzgerald ne- A politikai frázisokon kívül. Hősöm gyerek- lett. A Nép. (BOZSIK Péter) dos György, Dresch Mihály, Grencsó István, vet viselte – imádták Drescht és Grencsót. korában nem értette, hogy például a szlová- Benkő Róbert stb. Tehát a Gyuri, a Misi, a Pis- Ott, abban a csakhamar lerobbant, lerobban- kok és a románok miért nem költöznek haza NOVI SAD JAZZ – Egy csöndes estén – még ti, a Robi stb. Gerő, Baló27 is és még többen. tott, elenyészett yu-világban. Jovica mindig (vissza) a saját országukba. Ő viszont a ma- a hatvanas években – a cikkíró anyja és apja Szóló, duó, trió… A tapsvihar garantált. Utá- kezet csókolt a zenészeknek. Emlékezetes, gyar többségű Csantavéren otthon érezte ma- rendesen felöltözött, anya egy kis sminket na meg – a kései/korai órákban – jött a jam. ahogy gyöngyöző kopasz fejjel, összeszorí- gát. Eszébe sem jutott, hogy esetleg, véletle- is dobott magára, majd karonfogva elment Vagy a rádió klubjában, vagy a (Telep)en, a tott bokával meghajol a muzsikus istensé- nül, netántán, ezen logika mentén, neki akkor mindkettő a vásárcsarnokban megrende- suvickszagú Petőfi Sándor Művelődési Egye- gek előtt. És akkor egyik reggel Jovica sírni mégiscsak Magyarországon lenne a helye. zett koncertre. A kis cikkírónak fogalma se sületben, szemben a kancsal (burek)­ ossal. Ott kezdett. – Mikor jönnek el megint hozzánk Föl sem merült. Akkor. Még. (BOZSIK Péter) volt, mi van. A szülők sokáig elmaradtak, hörgött, üvöltött és sikított Ladik Kati is pl. ezek a finom úriemberek? – kérdezte kön�- hogy végül nagyon feldobottan térjenek a bevörösödött Phil Mintonnal. Tiszta delí- nyein keresztül, annak az embernek a tekin- NÉPHŐS – Olyan figura, aki( partizán)ként vissza. Egy „néger trombitás”-ról beszél- rium. Volt valami büszkeségféle a kebelben, tetével, akit talán nem is annyira haza kel- hősi halált halt a második világháborúban. tek, közben anya vígan dudorászott. Mily lene kísérni, mint inkább az elmeosztályra. 27 Aka Gerő György és Baló István. „Tickmayer Tiki” pedig hivatalos Hősöm általános iskolás korú, talán negye- gyönyörű világ! Se azelőtt, se azután nem nevén Kovács Tickmayer István. (A szerk.) – Mikor? – Aztán tényleg elérkezett az, ami-

38 39 El is ment egy palicsi előjátékra (ami előfel- dikes lehetett, mikor a tanító néni őt jelölte Rákosi Mátyás macedón tétele volt a, hogy is fogalmazzak, főműnek), arra a versenyre, amely az Ismerjük meg ha­ munkásmozgalmi dalt énekel ahol egy idősebb, pelyhedző állú brigadéros zánk néphőseit címet viselte. Megspórolta, a kezébe adott egy csákányt, és megmutatta, hogy házi osztályversenyt rendezzen. Vagy­ mit csináljon. Krampácsolt ott órákig valami is jó szeme volt. Az eredeti az szerbhorvá- köveket a tűző napon, szomjasan, senki nem tul jelent meg, és ezt valakik, gondolom, jó hallgattak szenvedéllyel dzsesszt, szólt hozzá, ő se senkihez. Ezért aztán az első pénzért lefordították a (nemzetiségek) (nem de ez a Satchmo nagyon bejött. adandó alkalommal meglógott, még az ebé- nemzeti kisebbségek!) nyelvére. Ebből Hő­ Louis Armstrong után sokáig nem det sem várta meg. Így lőttek( Szarajevó)nak, söm bemagolt, nem akarok hazudni, több szerepelt hozzá fogható csillag nem dicsekedhet azzal, hogy az 1984-es xiv. tucatot. Meglehet, százat is. Neve, született Újvidéken, azután megnyílt a Szarajevói Téli Olimpiai Játékok színhelyét itt és itt, mely harcokban vett részt, foglal- kapu. Méghozzá az Újvidéki Jazz­ építette. Szerbül meg jóval később, középis- kozása, tisztsége a népfelszabadító hadse- napok kapuja, a nyolcvanasok- kolás korában, a szabadkai (Majomplacc)on regben, mikor halt meg. Körülbelül ennyi. ban. Sok embert mozgató évi tanult meg. (BOZSIK Péter) Valójában kvíz volt, csak nem Vágó vezette. rendezvénynek számított, amire Három csantavéri jutott akkor el az újvidéki bőven érkeztek rajongók a hatá- NEMZETEK ÉS NEMZETISÉGEK – A nem­ elődöntőbe, miután mindenkit rommá ver- ron túlról is. Így például a győri zeti kisebbségeket – hogy a kisebbség szó ne tek a Szabadka községi és az észak-bácskai Mediawave atyja, Hartyándi Jenő. szerepeljen lekicsinylő középfokként, ne le- versenyeken. A döntőbe viszont nemzetisé- Vagy Czabán György „Kolbász” gyen benne lenézés, dehonesztálás – egy idő gek nem kerülhettek. Így a kisutcai lelencfiú, a Közgáz Vizuális Brigádból. (nem tudom melyik, khm, alkotmánymó- az igazgató lánya és a csingágósi gyerek hop- A feszt zeneimádó képzőművész dosítás, khm) után nemzetiségeknek kellett pon maradt. Hősöm azóta sem volt olyan fesz­tivál- és filmcsináló barátunk hívni. Nemzeteink és nemzetiségeink test- magabiztos. Azóta is azt gondolja, hogy a szervezte: Bicskei Zoltán „Fufu”. vériségén és egységén nyugszik Jugoszlávia döntőben lett volna a helyük, mert nem csak Fényképezte: Dormán László. Ki- jövője, valami ilyesmi. Ezt, mint a mantrát, a válaszokat tudták, hanem a kérdéseket is. csiből nőtte ki magát nagyra, mi- el kellett mondania minden fölszólaló politi- Viszont az elődöntős teszten szerepelt né- közben a szó szoros értelmében kusnak, az óvodától a nyugdíjas szövetségig. hány olyan kérdés, amit elfelejtettek lefor- vett dzsessz határai elmosódtak. A hat államalkotó nemzetet (szerb, horvát, dítani. Hősömben ekkor indult meg az első, A zömében improvizatív kortárs szlovén, montenegrói, macedón, valamint a akkor még elnyomott gyanakvás, hogy vala- zene nagyjai léptek pódiumra a muzulmán mint vallási nemzet – hisz akko- mi nem stimmel. Azt már mondani sem kell, veterán Sam Riverstől és Chet Ba- riban a bosnyák [bosanac] lehetett szerb, sőt hogy mindhárman a Néphősök Általános Is­ kertől kezdve – Amszterdamban horvát is, egyfajta territoriális elnevezés volt, kolába jártak, amely most a Hunyadi János kiugrik majd egy emeleti abla- mint az amerikai vagy a székely) jelképezte nevet viseli. Az igazgató lányából jogász lett, kon – az Art Ensemble of Chicagón a címerben a hat égő fáklya. És isten tudja, a lelencfiúból egy szabadkai műszaki főis- át a helyi erő Argyelán Tiborig, Tickmayer ahogy a szerbek – elsősorban a dzsesszbo- hány nemzetiség. Albán, magyar, olasz, szlo- kolai kitérő után börtönőr Ausztráliában, Tikiig és Boris Kovačig, nem utolsósorban lond Jovica mozigépész, aki egyszer secperc vák, bolgár, román, török, ruszin, cseh, így majd budapesti lakosként nem tudom, mi. pedig a mindig befutó magyarországi külö- idejéig együtt énekelt Ella Fitzgeralddal, a hirtelenjében. Őket nem jelképezte semmi. Hősömből meg, nos, hát, Hősömből a Hősöm nítmény tagjaiig. Kapásból a sorolás: Szaba- továbbiakban aztán a Jovica Fitzgerald ne- A politikai frázisokon kívül. Hősöm gyerek- lett. A Nép. (BOZSIK Péter) dos György, Dresch Mihály, Grencsó István, vet viselte – imádták Drescht és Grencsót. korában nem értette, hogy például a szlová- Benkő Róbert stb. Tehát a Gyuri, a Misi, a Pis- Ott, abban a csakhamar lerobbant, lerobban- kok és a románok miért nem költöznek haza NOVI SAD JAZZ – Egy csöndes estén – még ti, a Robi stb. Gerő, Baló27 is és még többen. tott, elenyészett yu-világban. Jovica mindig (vissza) a saját országukba. Ő viszont a ma- a hatvanas években – a cikkíró anyja és apja Szóló, duó, trió… A tapsvihar garantált. Utá- kezet csókolt a zenészeknek. Emlékezetes, gyar többségű Csantavéren otthon érezte ma- rendesen felöltözött, anya egy kis sminket na meg – a kései/korai órákban – jött a jam. ahogy gyöngyöző kopasz fejjel, összeszorí- gát. Eszébe sem jutott, hogy esetleg, véletle- is dobott magára, majd karonfogva elment Vagy a rádió klubjában, vagy a (Telep)en, a tott bokával meghajol a muzsikus istensé- nül, netántán, ezen logika mentén, neki akkor mindkettő a vásárcsarnokban megrende- suvickszagú Petőfi Sándor Művelődési Egye- gek előtt. És akkor egyik reggel Jovica sírni mégiscsak Magyarországon lenne a helye. zett koncertre. A kis cikkírónak fogalma se sületben, szemben a kancsal (burek)­ ossal. Ott kezdett. – Mikor jönnek el megint hozzánk Föl sem merült. Akkor. Még. (BOZSIK Péter) volt, mi van. A szülők sokáig elmaradtak, hörgött, üvöltött és sikított Ladik Kati is pl. ezek a finom úriemberek? – kérdezte kön�- hogy végül nagyon feldobottan térjenek a bevörösödött Phil Mintonnal. Tiszta delí- nyein keresztül, annak az embernek a tekin- NÉPHŐS – Olyan figura, aki( partizán)ként vissza. Egy „néger trombitás”-ról beszél- rium. Volt valami büszkeségféle a kebelben, tetével, akit talán nem is annyira haza kel- hősi halált halt a második világháborúban. tek, közben anya vígan dudorászott. Mily lene kísérni, mint inkább az elmeosztályra. 27 Aka Gerő György és Baló István. „Tickmayer Tiki” pedig hivatalos Hősöm általános iskolás korú, talán negye- gyönyörű világ! Se azelőtt, se azután nem nevén Kovács Tickmayer István. (A szerk.) – Mikor? – Aztán tényleg elérkezett az, ami-

38 39 NYÁRHÓ kor a zenészek nem jöttek többé. Aki meg volt, hatta a versét a Jadran moziban, ingyen lá- az is elment. Jovica Fitzgerald, az éneklő mo- togathatta a koncerteket és a titkos kupleráj- zigépész egyedül maradt, kilombosodó kata- ként is működő, nagyhírű, akkorra már kissé tóniájával. (BALÁZS Attila–FÉDERES Manó) kopottas Hotel Pátriában lakhatott. Amikor minden kocsma bezárt, fölhívta barátait még NYARALÁS – A szokásosnál korábban kell egy kis csöndes levezetésre. Hogy mit ittak, A VIII. Vajdasági Rohambrigád Általános Is- körsimára tapossák az utat. Lehet csúszkálni. kelni, strandolás előtt elmenni, fel a torony- arra már nem emlékszik, de arra igen, hogy kola (Jugoszláv Harcosok Szövetsége) mögött Az, hogy füstszag van a külvárosban, és ez ba, a régi rozoga lépcsőn, mert az apák ilyen- mikor fölébredt, igencsak meglepődött a bor- fölgyújtottuk a nyárpelyhet. A magyarterem jó. Az, hogy a pesti vasút töltésén nyílpuská- kor szánják rá magukat az ilyesmire. Az zas, különféle pózokban elájult fiúk-lányok alól átfutott a tűz a történelem-, majd a szerb- val kilőjük a szomszéd gyerek szemét. Nem anyák nem akarnak a családdal tartani, nem látványától, akik közül alig ismert valakit. terem alá. A magyar és a szerb között per- baj, amúgy sem szerettük. Jugoszlávia egy tudják túltenni magukat a korhadt, nyikor- (BOZSIK Péter) sze akkor is ott volt a történelem. Hiába topo- góré a Partizanska Baza utcában, beletúrom gó falépcső látványán. És valóban: vannak rogtunk, csapkodtuk a dzsekijeinkkel, nem a kezem, beletúrom a lábam a csövek közé. részek, ahol hiányoznak a lépcsőfokok is, ORKÁN – Apámat nem tekinthetjük a hiány­ tudtuk megállítani. Nem vártuk meg, hogy a Az, hogy mindenhol értik, amit mondok. Az, elég félelmetes, de a bácskai gyerekek nem gazdaság tehetős lovagjának. Indokolt volna föld­rajzterem alatti dzsumbuj is lángra kap- hogy nem értem a világot, de nem is akarom. akarnak beszarinak tűnni, mint tavasszal a múlt idő, hiszen apánk halott. Az orkánja jon, elfutottunk. Kerülő úton, földes utcákon Jugoszláviának semmi köze olyan dolgok- otthon, amikor először mennek apjukkal a pedig régen elfoszlott. Nem úgy az ő kettejük futottunk hazáig, elméletileg még Jugoszlá- hoz, mint a (tenger), a farmernadrág vagy padlásra cukorért meg lisztért a meredek lét- emlékezete. Vagyis. viában. (Tito) elvtárs, maximum a (Cocktá)hoz rán. Olyankor túl hangosan veszik a levegőt, Marx tér, 1966. Vagy ’65. Nem, inkább ’67. Másnap ugyanezeken a görbe utcákon men- van valamennyi. És nem, kurvára nem érde- mire az apák meg is jegyezik, hogy csak az Semmiképpen nem ’68, mert a Marx tér nem tünk iskolába, gyakorlatilag már Szerbiában. kel, nem akarom századszor is végighallgat- lélegzik ilyen hangosan és gyorsan, aki fél. ismerte a forradalmat. A buszforgalmat. Azt Máshol, mások közben nem csak a nyárpely- ni azt a nagyon saját történetedet, hogy ide A templom csigalépcsőjén a gyerekek ös�- igen. Pöfögött hát befelé a létező, a fakarusz, het lobbantották lángra. A mi nyárfasorunk jártatok farmernadrágért, meg mit tudom én szeszorított fogakkal, ügyelve, hogy a levegő- az ormányos, a vastag bőr borította puklimo- derékig megszenesedett. Hiába szorongtunk miért (konzumjugó). Jugoszlávia ugyanak- vételük ne hallatszódjék, veszik az akadályo- toros, amire ráülve nem csupán az útra, de a napokig, hogy a tűzoltókat is ki kellett hívni, kor nekem is egy nagyszerű póz, például, kat. Megéri, mert leírhatatlanul gyönyörű vezető tarkójára és tányérsapkájára is kitűnő minket nem büntetetett meg senki: a szerbe- hogy én voltam még (pionír). Ellenben látvány tárul eléjük, van, hogy épp akkor ha- rálátás nyílott. ket hívatták be az igazgatóhoz, ők még ebben Szerbia is egy nagyszerű póz, például, hogy rangoznak, amikor fönt vannak a toronyban, Apám realista volt, valaki rábeszélhette a is jobbak voltak. A rekonstruált történet sze- nálunk meg csak úgy lőnek az utcán, érted. ilyenkor azt hiszik, megsüketülnek. Miután kabátra. Talán az anyám. No meg arra is, rint a mi tüzünk magától elhalt, ők viszont Érted, ez meg az én nagyon egyedi történe- lemennek és találkoznak az anyukájukkal, az hogy álljon a szegedi buszpályaudvaron, a délután már sokkal szakszerűbben gyújto- tem, ami viszont már téged untat, szerencsére. anyukák nem akarják elhinni, hogy a gyere- betontető alá is bevágó esőben. És orkánra gattak. Havonta elhajtok a nyárfasor mellett, haza- keik életben vannak. Mert állítólag ők előre alkudjon. Jöttek is a népek( Jugó)ból, nyito- Jugoszlávia és Szerbia között persze nin- felé menet. Így mondom, hazafelé. És havon- megálmodták, hogy mind lezuhannak majd gatták a patentcsomagokat. A kabáthoz sap- csen ilyen éles tűzvonal. Mi még évekig ta tudom, hogy már semmi közöm az egész- a toronyból. (SIRBIK Attila) ka is járt, anyagában. ugyanazokon a hol latyakos, hol poros ut- hez, az egészhez. A nyárfasorhoz, a tanter- A seft nem volt a vérében az én apámnak, cákon mentünk haza, és ugyanazt a tíz deka mekhez, az utcákhoz. Mert mi közöm lenne, OMLADINA – IFJÚSÁG ’85 – 1961-től akkor sem alkudott volna, ha az élete múlik szalámit, negyed kenyeret ettük jogurttal nekem, ahhoz, aki fölgyújtotta a nyárpely- 1990-ig működő, nagyhírű szabadkai zenei rajta. Apám nem alkudott. Fogta és felpró- (joghurtforradalom) a nagyszünetben. Ma het. Nem is így mondtuk akkor, ezt is másva- fesztivál, amit nagyrészt a sportcsarnokban bálta a kabátot. Átöltözött Marxnak. A szoci- már azt is tudom, hogy nem szalámit, hanem laki mondja már helyette. Nyárhó, ő még azt tartottak. 1985-ben bizonyosan rendelkezett alizmus férfimodelljén suhogott a kor szele. fölvágottat, és persze joghurtot. Nyolcadikban gyújtotta föl. És mi közöm azokhoz, akikkel összművészeti jelleggel is, mivel Hősöm Apámon éppen úgy állt a barna orkán, mint viszont Postojna helyett Becsére mentünk együtt. Már csak fényképről ismerem őket. megnyert egy verspályázatot. (Lehet, hogy akárkin. Akárki vagyok, morgott a bajsza osztálykirándulásra, és azóta sem jutottam el Keményen dolgoznak, erős cigarettát szív- ’86-ban történt? Mindenesetre biztos, hogy alatt. Csak úgy magában, hiszen az árus már Szlovéniába. Jugoszlávia egyre több és több nak, erős pálinkával. Én persze filozofálok, ’85-ben a Rock ’n’ Feller ljubljanai együttes tovalibbent. Ahogy az ötvenes évek levetett Szerbiát tartalmazott, egyre nyilvánvalób- filozofálok, így mondanák. Vékonyat szívok, kapta a zsűri díját, a közönségdíjat meg a bel- lódenjeinek álmai, úgy a műanyag hatvanas ban egyre több adalékanyagot. Egyre több ha szívok, és szagolgatom, nem hajtom föl grádi Rock Street. ’86-ban pedig mindkettőt a évek praktikus darabja is maga volt az iden- szorongásra emlékszem, de lehet, ez is csak a pálinkát. Mint egy buzi. Egy peder. Ők így Bas dans nevű Banja Luka-i banda érdemelte titás abszolútuma. Határon túli internaciona- utólagos rekonstrukció. mondanák. Mert ők keményen dolgoznak, ki.) A Hős-vers meg is jelent egy reklámfüzet lizmus és merkantil mimikri. Egy villanásra (Jugoszlávia) egyébként semmi különös. gyorsan öregednek, és több közük lehet még kinézetű antológiában, több más, főleg szerb egyesült apámban a széltében, hosszában Az egy ház a Vardar utcában, ami még most önmagukhoz. és horvát költeménycsírák mellett. A nyere- szaggatott nemzettest. Esőkabátban. Lega- is itt áll, Szerbiában is. Jugoszlávia az, hogy ményt valószínűleg a nemzetiségi arányok lább, ha már bajsza soha, de soha nem volt van hó télen, sok-sok hó, az autók pedig tü- KOLLÁR Árpád betartásának köszönhette. Jutalmul fölolvas- annak a jó embernek. (BALOG József)

40 41 NYÁRHÓ kor a zenészek nem jöttek többé. Aki meg volt, hatta a versét a Jadran moziban, ingyen lá- az is elment. Jovica Fitzgerald, az éneklő mo- togathatta a koncerteket és a titkos kupleráj- zigépész egyedül maradt, kilombosodó kata- ként is működő, nagyhírű, akkorra már kissé tóniájával. (BALÁZS Attila–FÉDERES Manó) kopottas Hotel Pátriában lakhatott. Amikor minden kocsma bezárt, fölhívta barátait még NYARALÁS – A szokásosnál korábban kell egy kis csöndes levezetésre. Hogy mit ittak, A VIII. Vajdasági Rohambrigád Általános Is- körsimára tapossák az utat. Lehet csúszkálni. kelni, strandolás előtt elmenni, fel a torony- arra már nem emlékszik, de arra igen, hogy kola (Jugoszláv Harcosok Szövetsége) mögött Az, hogy füstszag van a külvárosban, és ez ba, a régi rozoga lépcsőn, mert az apák ilyen- mikor fölébredt, igencsak meglepődött a bor- fölgyújtottuk a nyárpelyhet. A magyarterem jó. Az, hogy a pesti vasút töltésén nyílpuská- kor szánják rá magukat az ilyesmire. Az zas, különféle pózokban elájult fiúk-lányok alól átfutott a tűz a történelem-, majd a szerb- val kilőjük a szomszéd gyerek szemét. Nem anyák nem akarnak a családdal tartani, nem látványától, akik közül alig ismert valakit. terem alá. A magyar és a szerb között per- baj, amúgy sem szerettük. Jugoszlávia egy tudják túltenni magukat a korhadt, nyikor- (BOZSIK Péter) sze akkor is ott volt a történelem. Hiába topo- góré a Partizanska Baza utcában, beletúrom gó falépcső látványán. És valóban: vannak rogtunk, csapkodtuk a dzsekijeinkkel, nem a kezem, beletúrom a lábam a csövek közé. részek, ahol hiányoznak a lépcsőfokok is, ORKÁN – Apámat nem tekinthetjük a hiány­ tudtuk megállítani. Nem vártuk meg, hogy a Az, hogy mindenhol értik, amit mondok. Az, elég félelmetes, de a bácskai gyerekek nem gazdaság tehetős lovagjának. Indokolt volna föld­rajzterem alatti dzsumbuj is lángra kap- hogy nem értem a világot, de nem is akarom. akarnak beszarinak tűnni, mint tavasszal a múlt idő, hiszen apánk halott. Az orkánja jon, elfutottunk. Kerülő úton, földes utcákon Jugoszláviának semmi köze olyan dolgok- otthon, amikor először mennek apjukkal a pedig régen elfoszlott. Nem úgy az ő kettejük futottunk hazáig, elméletileg még Jugoszlá- hoz, mint a (tenger), a farmernadrág vagy padlásra cukorért meg lisztért a meredek lét- emlékezete. Vagyis. viában. (Tito) elvtárs, maximum a (Cocktá)hoz rán. Olyankor túl hangosan veszik a levegőt, Marx tér, 1966. Vagy ’65. Nem, inkább ’67. Másnap ugyanezeken a görbe utcákon men- van valamennyi. És nem, kurvára nem érde- mire az apák meg is jegyezik, hogy csak az Semmiképpen nem ’68, mert a Marx tér nem tünk iskolába, gyakorlatilag már Szerbiában. kel, nem akarom századszor is végighallgat- lélegzik ilyen hangosan és gyorsan, aki fél. ismerte a forradalmat. A buszforgalmat. Azt Máshol, mások közben nem csak a nyárpely- ni azt a nagyon saját történetedet, hogy ide A templom csigalépcsőjén a gyerekek ös�- igen. Pöfögött hát befelé a létező, a fakarusz, het lobbantották lángra. A mi nyárfasorunk jártatok farmernadrágért, meg mit tudom én szeszorított fogakkal, ügyelve, hogy a levegő- az ormányos, a vastag bőr borította puklimo- derékig megszenesedett. Hiába szorongtunk miért (konzumjugó). Jugoszlávia ugyanak- vételük ne hallatszódjék, veszik az akadályo- toros, amire ráülve nem csupán az útra, de a napokig, hogy a tűzoltókat is ki kellett hívni, kor nekem is egy nagyszerű póz, például, kat. Megéri, mert leírhatatlanul gyönyörű vezető tarkójára és tányérsapkájára is kitűnő minket nem büntetetett meg senki: a szerbe- hogy én voltam még (pionír). Ellenben látvány tárul eléjük, van, hogy épp akkor ha- rálátás nyílott. ket hívatták be az igazgatóhoz, ők még ebben Szerbia is egy nagyszerű póz, például, hogy rangoznak, amikor fönt vannak a toronyban, Apám realista volt, valaki rábeszélhette a is jobbak voltak. A rekonstruált történet sze- nálunk meg csak úgy lőnek az utcán, érted. ilyenkor azt hiszik, megsüketülnek. Miután kabátra. Talán az anyám. No meg arra is, rint a mi tüzünk magától elhalt, ők viszont Érted, ez meg az én nagyon egyedi történe- lemennek és találkoznak az anyukájukkal, az hogy álljon a szegedi buszpályaudvaron, a délután már sokkal szakszerűbben gyújto- tem, ami viszont már téged untat, szerencsére. anyukák nem akarják elhinni, hogy a gyere- betontető alá is bevágó esőben. És orkánra gattak. Havonta elhajtok a nyárfasor mellett, haza- keik életben vannak. Mert állítólag ők előre alkudjon. Jöttek is a népek( Jugó)ból, nyito- Jugoszlávia és Szerbia között persze nin- felé menet. Így mondom, hazafelé. És havon- megálmodták, hogy mind lezuhannak majd gatták a patentcsomagokat. A kabáthoz sap- csen ilyen éles tűzvonal. Mi még évekig ta tudom, hogy már semmi közöm az egész- a toronyból. (SIRBIK Attila) ka is járt, anyagában. ugyanazokon a hol latyakos, hol poros ut- hez, az egészhez. A nyárfasorhoz, a tanter- A seft nem volt a vérében az én apámnak, cákon mentünk haza, és ugyanazt a tíz deka mekhez, az utcákhoz. Mert mi közöm lenne, OMLADINA – IFJÚSÁG ’85 – 1961-től akkor sem alkudott volna, ha az élete múlik szalámit, negyed kenyeret ettük jogurttal nekem, ahhoz, aki fölgyújtotta a nyárpely- 1990-ig működő, nagyhírű szabadkai zenei rajta. Apám nem alkudott. Fogta és felpró- (joghurtforradalom) a nagyszünetben. Ma het. Nem is így mondtuk akkor, ezt is másva- fesztivál, amit nagyrészt a sportcsarnokban bálta a kabátot. Átöltözött Marxnak. A szoci- már azt is tudom, hogy nem szalámit, hanem laki mondja már helyette. Nyárhó, ő még azt tartottak. 1985-ben bizonyosan rendelkezett alizmus férfimodelljén suhogott a kor szele. fölvágottat, és persze joghurtot. Nyolcadikban gyújtotta föl. És mi közöm azokhoz, akikkel összművészeti jelleggel is, mivel Hősöm Apámon éppen úgy állt a barna orkán, mint viszont Postojna helyett Becsére mentünk együtt. Már csak fényképről ismerem őket. megnyert egy verspályázatot. (Lehet, hogy akárkin. Akárki vagyok, morgott a bajsza osztálykirándulásra, és azóta sem jutottam el Keményen dolgoznak, erős cigarettát szív- ’86-ban történt? Mindenesetre biztos, hogy alatt. Csak úgy magában, hiszen az árus már Szlovéniába. Jugoszlávia egyre több és több nak, erős pálinkával. Én persze filozofálok, ’85-ben a Rock ’n’ Feller ljubljanai együttes tovalibbent. Ahogy az ötvenes évek levetett Szerbiát tartalmazott, egyre nyilvánvalób- filozofálok, így mondanák. Vékonyat szívok, kapta a zsűri díját, a közönségdíjat meg a bel- lódenjeinek álmai, úgy a műanyag hatvanas ban egyre több adalékanyagot. Egyre több ha szívok, és szagolgatom, nem hajtom föl grádi Rock Street. ’86-ban pedig mindkettőt a évek praktikus darabja is maga volt az iden- szorongásra emlékszem, de lehet, ez is csak a pálinkát. Mint egy buzi. Egy peder. Ők így Bas dans nevű Banja Luka-i banda érdemelte titás abszolútuma. Határon túli internaciona- utólagos rekonstrukció. mondanák. Mert ők keményen dolgoznak, ki.) A Hős-vers meg is jelent egy reklámfüzet lizmus és merkantil mimikri. Egy villanásra (Jugoszlávia) egyébként semmi különös. gyorsan öregednek, és több közük lehet még kinézetű antológiában, több más, főleg szerb egyesült apámban a széltében, hosszában Az egy ház a Vardar utcában, ami még most önmagukhoz. és horvát költeménycsírák mellett. A nyere- szaggatott nemzettest. Esőkabátban. Lega- is itt áll, Szerbiában is. Jugoszlávia az, hogy ményt valószínűleg a nemzetiségi arányok lább, ha már bajsza soha, de soha nem volt van hó télen, sok-sok hó, az autók pedig tü- KOLLÁR Árpád betartásának köszönhette. Jutalmul fölolvas- annak a jó embernek. (BALOG József)

40 41 egy neuraszté­niás pudli, mikor a koszovói ÖNIGAZGATÓ SZOCIALIZMUS – Az Öreg Johnra angolosított, mert az túlságosan alli- ŐRSZOBÁK elle­nőrzőpontnál kirángatták bécsi rendszá- legközelebbi harcostársai, két szlovén, Ed­ terált volna a családnevével. A kis J. a bán- mú gépjárművéből a szerb rendőrök, akik vard Kardelj és Boris Kidrič dolgozta ki az ún. sági Padén cseperedett elvált szülők gyer- aztán vagy öt órán át csuklóztattak, nem munkásönigazgatás elvét. Lényege, hogy a mekeként, anyja, a boszniai születésű Ana he­derí­tettek, mikor diplomáciai segítséget társadalmi tulajdonú (nem állami!) gyárak- Mamudžić visszamigrált a Travnik ( sláger) (osztrák–magyar) követeltünk, mikor a belg- ban és vállalatokban a munkások a munkás- környéki családi birtokra, ahol átvette apja rádi ügyvédnőt akar­tuk… Akkor engedtek el, tanácsokon keresztül gyakorolhatják hatal- szilvapálinka-üzletét – ekkor J. még az első amikor egy viccel­ ütöttük el a helyzetet, hogy mukat, és beleszólásuk lehet sorsuk irányítá- évét sem töltötte be. Apja, a dalmát-magyar az autóban megtalálták Ibrahim Rugova sze- sába. Mindezt természetesen a párt, a mun- félvér üveges ettől kezdve egyedül nevelte mélyre szóló dedi­ ­kálásával az albán–angol kásosztály avantgárdjának bölcs felügyelete gyermekét. J. később a nagyanyám barátnő- könyvet... Legutoljára 2000-ben tartóztattak mellett tehetik. Kardeljról még annyit, hogy je unokanővérének udvarolt hosszú évekig, le Szerbiában,­ miután – Milošević bukását ün- egy alkalommal, 1962 decemberében váratla- s mikor az végül „úgy maradt”, a fiatalem- neplendő – kibuliztuk magunkat Makavejev nul, senkit sem értesítve, Londonba utazott. ber mégis Amerikába szökött. Anyja „pálin- senseijel1 Belgrádban, Végel Pepitől is elbú- Tito ezt szökésként értelmezte („Kardelj el- kaösvényét” kihasználva kapcsolatok terén csúztam már, s ültem a vonaton via Kelebija, hagyott” – mondta). Ran­ković, az akkori hí­ végül egy hollywoodi művészkocsma pultja mikor is a szabadkai állomáson rám tört a res-hírhedt belügyminiszter – a koszovói al­ mögött kötött ki, ahol fölfedezte őt a szintén szerv, hogy én illetéktelen, meg akkreditá- bánok­ ostora – három eshetőséget vázolt föl: ció nélkül (hogy volt ilyenem, lobogtattam, 1. Nyugatra szökött; 2. orvoshoz ment, mert Lev Trockij hallani sem akar az önigazgató Élet és Irodalom, „Život i Literatura”, érvel- előtte vadászbalesetet­ szenvedett; 3. egysze- szocializmusról tem, le se szarták), nép ellensége, antiszerb rűen üdül. Tito először egy Simić nevezetű antitest, mondtak mindent. Idegesek voltak. figurát küldött érte, aki a külügyben dolgo- Vasúti őrszoba, békebeli, monarchikus állo- zott, de Kardelj a telefont sem vette föl. Végül más, üldögélni vagy tizenkét órát. Aminek Bakarić barátja hozta haza. Kardelj csak an�- Hitler nem tudja elfogatni Titót, mert orosz lányok a legvidámabb része nyilvánvalóan az volt, nyit mondott, pihenni ment Londonba, és fogsá­gába esik mikor az ellenirányban közlekedő pesti vo- kihasználta azt a jogát, hogy úgy utazzon, natról leszedtek egy tucat orosz kurvát, akik hogy senkinek sem kell elszámolnia vele. Olyan nekünk, kicsiny magyarországi ma- a (bosznia)i Republika Srpskába igyekeztek Tito a keblére ölelte, örült, hogy hazajött, és gyaroknak Szerbia, mint a nagy Estados hivatást gyakorolni. Gyenge az oroszom, az szent volt a béke. Jasper Ridley, Tito önélet- Unidosnak México. Sűrű, déli hely, a tükör aretinói2 Hogyan oktatja Pippa prostituált Mona rajzírója ezt alapvető különbségként állítja másik oldala, a bűn tanyája, a velünk élő dé- lányát a szerelem művészetére? dialógusait ak- be a sztálini rezsim és a titóizmus között, monok ability parkja. Vér és arany. Aránylik tuálisan elveszítettem, ám amikor az éltesebb hiszen Sztálin biztosan agyonlövette volna valahogy. Most például mintha úgy arány- taganrogi asszony hengeres tárgyat formált akármelyik közeli munkatársát, ha ilyet mer lana, hogy Szerbia közelmúltja Magyaror- a levegőből, majd virtuális óvszert gördített tenni. (BOZSIK Péter) szág jövője. rajta végig, s ezek után a felláció ajakmoz- Legtöbbször Szerbiában tartóztattak le. Kap­ gását és nyelvcsapásait imitálta a bánatosan PÁLINKAÖSVÉNY – Sajnálatos, de soha tam rendőrmaflást Magyarban tizennégy zöld szemű és roppant fiatalka arhangelszki nem láttam Gojko Mitić filmjeit – amikor kis­ éve­ ­sen, hogy vagy öt métert repültem a ki­ zongoratanárnőnek, azt értettem, utóbbi pe- srác voltam, már az a francia roma fiatalem- vilá­ gí­ tat­ lan­ kerékpárról, jártam rendőri iro- dig sarkkörön túli melankóliával koncent- ber játszotta az ifjú apacs főnököt Maj Károly dáról rendőri irodára Ceauşescu Románi­ á­ ­­ rált az oktatófilmre, hogy majd megfelelő filmadaptációiban,­ pedig szívesen írtam vol- jában, hogy az elkobzott útlevelemet vissza­ előképzettség után foglalhassa el a helyét a na róla a szócikkem, tudniillik M. csantavéri, szerezzem, bilin­ cseltek­ radiátorhoz Massa­ Banja Luka-i vagy prijedori kuplerájok va- ráadásul csingágósi születésű (fél)magyar! chusettsben,­ veredtemke­ vitába különböző lamelyikében, nos, akkor arra gondoltam, De mivel nem ismerem az életművét, ráadá- jogbetartató ügy­­nökségek ügynökeivel Ne­ hogy igaza lehet Maxim Gorkynak mégis: a sul személyes szál sem köt hozzá, hogy a csa- vadában­ és Arizonában, kísért már az ata- börtön a forradalmár egyeteme! ládi legendáriumból meríthetnék, nem érez- mán elé a moldáviai szakadár Transznisztriai ném igazán hitelesnek az aktust. Remélem, Köztársaságért harcoló önkéntes kozák; meg- VÁGVÖLGYI B. András valamelyik avatottabb írótársam megteszi annyi csillagporos emlék – de hát Szerbia az helyettem. Szerbia, nem veszi föl vele a versenyt senki Szólok inkább néhány szót Jack Nichol­ ­son­ 1 Sensei: mester (japán). Szó szerint: „korábban született ember”. és semmi! Például. A grófnő sikoltozott, mint 2 Pietro Aretino (1492–1556): itáliai reneszánsz író és költő. (A szerk.) ról, született Nikolić Jánosról, aki azért nem

42 43 egy neuraszté­niás pudli, mikor a koszovói ÖNIGAZGATÓ SZOCIALIZMUS – Az Öreg Johnra angolosított, mert az túlságosan alli- ŐRSZOBÁK elle­nőrzőpontnál kirángatták bécsi rendszá- legközelebbi harcostársai, két szlovén, Ed­ terált volna a családnevével. A kis J. a bán- mú gépjárművéből a szerb rendőrök, akik vard Kardelj és Boris Kidrič dolgozta ki az ún. sági Padén cseperedett elvált szülők gyer- aztán vagy öt órán át csuklóztattak, nem munkásönigazgatás elvét. Lényege, hogy a mekeként, anyja, a boszniai születésű Ana he­derí­tettek, mikor diplomáciai segítséget társadalmi tulajdonú (nem állami!) gyárak- Mamudžić visszamigrált a Travnik ( sláger) (osztrák–magyar) követeltünk, mikor a belg- ban és vállalatokban a munkások a munkás- környéki családi birtokra, ahol átvette apja rádi ügyvédnőt akar­tuk… Akkor engedtek el, tanácsokon keresztül gyakorolhatják hatal- szilvapálinka-üzletét – ekkor J. még az első amikor egy viccel­ ütöttük el a helyzetet, hogy mukat, és beleszólásuk lehet sorsuk irányítá- évét sem töltötte be. Apja, a dalmát-magyar az autóban megtalálták Ibrahim Rugova sze- sába. Mindezt természetesen a párt, a mun- félvér üveges ettől kezdve egyedül nevelte mélyre szóló dedi­ ­kálásával az albán–angol kásosztály avantgárdjának bölcs felügyelete gyermekét. J. később a nagyanyám barátnő- könyvet... Legutoljára 2000-ben tartóztattak mellett tehetik. Kardeljról még annyit, hogy je unokanővérének udvarolt hosszú évekig, le Szerbiában,­ miután – Milošević bukását ün- egy alkalommal, 1962 decemberében váratla- s mikor az végül „úgy maradt”, a fiatalem- neplendő – kibuliztuk magunkat Makavejev nul, senkit sem értesítve, Londonba utazott. ber mégis Amerikába szökött. Anyja „pálin- senseijel1 Belgrádban, Végel Pepitől is elbú- Tito ezt szökésként értelmezte („Kardelj el- kaösvényét” kihasználva kapcsolatok terén csúztam már, s ültem a vonaton via Kelebija, hagyott” – mondta). Ran­ković, az akkori hí­ végül egy hollywoodi művészkocsma pultja mikor is a szabadkai állomáson rám tört a res-hírhedt belügyminiszter – a koszovói al­ mögött kötött ki, ahol fölfedezte őt a szintén szerv, hogy én illetéktelen, meg akkreditá- bánok­ ostora – három eshetőséget vázolt föl: ció nélkül (hogy volt ilyenem, lobogtattam, 1. Nyugatra szökött; 2. orvoshoz ment, mert Lev Trockij hallani sem akar az önigazgató Élet és Irodalom, „Život i Literatura”, érvel- előtte vadászbalesetet­ szenvedett; 3. egysze- szocializmusról tem, le se szarták), nép ellensége, antiszerb rűen üdül. Tito először egy Simić nevezetű antitest, mondtak mindent. Idegesek voltak. figurát küldött érte, aki a külügyben dolgo- Vasúti őrszoba, békebeli, monarchikus állo- zott, de Kardelj a telefont sem vette föl. Végül más, üldögélni vagy tizenkét órát. Aminek Bakarić barátja hozta haza. Kardelj csak an�- Hitler nem tudja elfogatni Titót, mert orosz lányok a legvidámabb része nyilvánvalóan az volt, nyit mondott, pihenni ment Londonba, és fogsá­gába esik mikor az ellenirányban közlekedő pesti vo- kihasználta azt a jogát, hogy úgy utazzon, natról leszedtek egy tucat orosz kurvát, akik hogy senkinek sem kell elszámolnia vele. Olyan nekünk, kicsiny magyarországi ma- a (bosznia)i Republika Srpskába igyekeztek Tito a keblére ölelte, örült, hogy hazajött, és gyaroknak Szerbia, mint a nagy Estados hivatást gyakorolni. Gyenge az oroszom, az szent volt a béke. Jasper Ridley, Tito önélet- Unidosnak México. Sűrű, déli hely, a tükör aretinói2 Hogyan oktatja Pippa prostituált Mona rajzírója ezt alapvető különbségként állítja másik oldala, a bűn tanyája, a velünk élő dé- lányát a szerelem művészetére? dialógusait ak- be a sztálini rezsim és a titóizmus között, monok ability parkja. Vér és arany. Aránylik tuálisan elveszítettem, ám amikor az éltesebb hiszen Sztálin biztosan agyonlövette volna valahogy. Most például mintha úgy arány- taganrogi asszony hengeres tárgyat formált akármelyik közeli munkatársát, ha ilyet mer lana, hogy Szerbia közelmúltja Magyaror- a levegőből, majd virtuális óvszert gördített tenni. (BOZSIK Péter) szág jövője. rajta végig, s ezek után a felláció ajakmoz- Legtöbbször Szerbiában tartóztattak le. Kap­ gását és nyelvcsapásait imitálta a bánatosan PÁLINKAÖSVÉNY – Sajnálatos, de soha tam rendőrmaflást Magyarban tizennégy zöld szemű és roppant fiatalka arhangelszki nem láttam Gojko Mitić filmjeit – amikor kis­ éve­ ­sen, hogy vagy öt métert repültem a ki­ zongoratanárnőnek, azt értettem, utóbbi pe- srác voltam, már az a francia roma fiatalem- vilá­ gí­ tat­ lan­ kerékpárról, jártam rendőri iro- dig sarkkörön túli melankóliával koncent- ber játszotta az ifjú apacs főnököt Maj Károly dáról rendőri irodára Ceauşescu Románi­ á­ ­­ rált az oktatófilmre, hogy majd megfelelő filmadaptációiban,­ pedig szívesen írtam vol- jában, hogy az elkobzott útlevelemet vissza­ előképzettség után foglalhassa el a helyét a na róla a szócikkem, tudniillik M. csantavéri, szerezzem, bilin­ cseltek­ radiátorhoz Massa­ Banja Luka-i vagy prijedori kuplerájok va- ráadásul csingágósi születésű (fél)magyar! chusettsben,­ veredtemke­ vitába különböző lamelyikében, nos, akkor arra gondoltam, De mivel nem ismerem az életművét, ráadá- jogbetartató ügy­­nökségek ügynökeivel Ne­ hogy igaza lehet Maxim Gorkynak mégis: a sul személyes szál sem köt hozzá, hogy a csa- vadában­ és Arizonában, kísért már az ata- börtön a forradalmár egyeteme! ládi legendáriumból meríthetnék, nem érez- mán elé a moldáviai szakadár Transznisztriai ném igazán hitelesnek az aktust. Remélem, Köztársaságért harcoló önkéntes kozák; meg- VÁGVÖLGYI B. András valamelyik avatottabb írótársam megteszi annyi csillagporos emlék – de hát Szerbia az helyettem. Szerbia, nem veszi föl vele a versenyt senki Szólok inkább néhány szót Jack Nichol­ ­son­ 1 Sensei: mester (japán). Szó szerint: „korábban született ember”. és semmi! Például. A grófnő sikoltozott, mint 2 Pietro Aretino (1492–1556): itáliai reneszánsz író és költő. (A szerk.) ról, született Nikolić Jánosról, aki azért nem

42 43 (röszkei) magyar (csárdás)ősökkel büszkél- harcok következményeként, a párt egy vagy Marx Károly megáldja a Jugoszláv Kommunista Pártot kedő Hunter S. Thompson, akivel J. a hírhedt több tagja ellen lefolytattak. A megvádolt gonzó élete végéig baráti kapcsolatban állt, a egyén szemszögéből az eljárás alanyává hétvégi házaik is egymás közelében helyez- válni egyet jelentett a legsúlyosabb párt­fe­ kedtek el a Sziklás-hegységben. J. színészi gyelmivel, a közéletből való eltávolítással, pályája, amely a padéi kultúrkör műkedvelő sőt a bűnvádi eljárás lehetőségével. Párt­ társulatában bimbózott, innen kezdve egye- szem­szögből ezek az esetek csak a jéghegy nesen ívelt felfelé. (Kuriózumként meg­em­ csú­csát jelentették, amelynek mélyebben el­ líthető még, hogy a Mamudžićok nevéhez helyezkedő régióiban nagy formátumú poli- köthető a híres délszláv ürmös likőr, a (pe­ tikai folyamatok zajlottak. Minél fontosabbak lin­kovác) eredeti receptje is. Így, bizonyos voltak ezek a folyamatok, s a párton belül szem­szögből, a Pelko is jugoszláviai ma­gyar minél hevesebbek voltak a viták, az eljárás uni­kum. Ennél pompásabb dolog pedig, vall- alá vontakat annál nagyobb veszély fenye- juk be, nem született ebben a balkáni At­lan­ gette, végső soron az erkölcsi és fizikai meg- tisz­ban!) (SZÖGI Csaba) semmisítés is. És itt nem a vétkességük vagy „vétkességük” mértékéről volt szó, hanem PÁRTDOKUMENTUMOK – Laikusok szá­ elsősorban a pártbeli áramlatok erejéről, me­ mára a legunalmasabb és legérthetetlenebb lyek az ő elítélésük támogatásával vagy meg­ olvasmány, amit a délszláv (nemzetek) nyel­ kérdőjelezésével a saját érdekeiket vagy ve­ vein valaha is írtak. Szakpolitikai munka­ szélyeztetett pozíciójukat védelmezték. (Ži­ társak írták, akik a Jugoszláv Kommunista voslav­­ MILORADOVIĆ) Párt (jkp) magasabb pártfórumainak admi- nisztratív munkatársai voltak, a szövegek PÁRTFEGYELMI – Sötét folt mindenki élet­ pedig abból a célból születtek, hogy a párt rajzában, különösen egy párttagéban. Ki­tö­ alapszervezeteiben megvitassák őket. Az röl­hetetlen folt, amelynek néha még az el- első, úgynevezett munkaváltozatától a vég- szenvedőjét is sikerült túlélnie, és jelentősen ső megszövegezésig a pártdokumentum befolyásolta családtagjai életét. Olyankor egyeztetések tömkelegén ment át, amelyek ke­rült kirovásra, mikor a párttagnál vétkes- során kiirtották belőle az utolsó logikus séget tapasztaltak; mindenképpen megelőz- mondatszerkezetet is. A profi párttagok és te az elvtársi kritika, esetleg az önkritika. a pártszervezetek munkatársai kiválóan bír- Még ha elengedték vagy megszüntették, a ták ezt a metanyelvet, és nem tévedtek el a pártfegyelmi akkor sem tűnt el nyomtala- frázisok, idézetek és bizarrságok erdejében, nul: sötét árnyékként villant föl itt-ott a bi- hanem föl tudták fedezni benne a legújabb zalmas pártiratokban, és olyankor rángat- csoport párttag volt, a konfliktusokat ők ger- csöndben voltak, hallgattak. Párttagok vol- pártfeladatok leheletfinom utalásait, ame- ták elő, amikor a vétkes vagy családtagja jesztették. Párttagok voltak az ellenzékiek tak a nacionalisták, a liberálisok, az ortodox lyek az elkövetkező időszakban érdekes vál- új munkahelyre pályázott, s ezt iktatták az meg a hivatalosak is. Ez egy ellentmondás. marxisták, és mind igyekezett kiszorítani a tozásokat hoznak majd – elsősorban szemé- illetékes helyen. (karakterisztika) (Živoslav Később, a ’90-es években ki is derült, hogy a másikat. Slavoj Žižek is a szlovén marxista lyi téren. Jugoszlávia politikai életének azon MILORADOVIĆ) volt párttagok egy része Milošević mellé állt, központban dolgozott. A hetvenes években aktív szereplői – az úgynevezett káderek –, míg a másik része ellene fordult. A Jugoszláv ezek a konfliktusok nem jelentettek egzisz- akik nem beszélték ezt a nem létező nyelvet, PÁRTTAGSÁG – Akkoriban mindannyian Kommunisták Szövetsége (jksz) egy gyűjtő- tenciális veszélyt, a kenyeredet nem vették bukásra­­ íté­ltettek, s a pártpolitika első élesebb párttagok voltunk. A pártértekezleteken min­ pártnak nevezhető valami volt. A párttagság el. Díjakat nem kaphattál, nehezebben jelen- irányváltásakor kipotyogtak a kádervonatból. dig volt néhány hivatalos szónok, aki mond- nem járt okvetlenül privilégiummal, sőt sok- tek meg a könyveid, de élhettél. Félretettek, A pártdokumentumokat sapirográffal sokszo­ ­­ ta a magáét, miközben a titkárnők sálat szor veszélyt jelentett, mert ez volt az egyet- marginalizáltak, maradj ott, ahol vagy, ne le- rosították,­ vastag, érdes papíron, ezeket össze­ kötöttek. Jugoszláviában a párttagság nem len hely, ahol ellentmondhattál úgy, hogy gyen semmibe beleszólásod, de élni hagytak. tűzték és egy nagy sárga borítékba helyezték. volt fontos – ma sokkal fontosabb, hogy va- a szavadnak súlya legyen. Ha volt valami Például amikor a Tribünön nagyon kemény (Živoslav MILORADOVIĆ) laki párttag legyen, ha érvényesülni akar. tisztogatás, az a párton belül zajlott le, ami- rendszerbírálat hangzott el, és a kommunis- Hanem a párton belüli nómenklatúra, az kor a szubverzív elemeket – anarcholiberá- ták keményen le akartak számolni velünk, PÁRTELJÁRÁS – A politikai kampány egyik rémes volt. A legtöbb balhét éppen az egy- lis, liberális, már ahogy nevezték – kizárták. Stevan Doronjski28 azzal védett meg bennün- módozata, amit időről időre, a párton belüli­ szerű párttagok okozták, az egész( Praxis)- A pártonkívülieket nem bántotta senki, ők 28 Korábbi partizán, magas rangú pártfunkcionárius, 1980–81 között

44 45 (röszkei) magyar (csárdás)ősökkel büszkél- harcok következményeként, a párt egy vagy Marx Károly megáldja a Jugoszláv Kommunista Pártot kedő Hunter S. Thompson, akivel J. a hírhedt több tagja ellen lefolytattak. A megvádolt gonzó élete végéig baráti kapcsolatban állt, a egyén szemszögéből az eljárás alanyává hétvégi házaik is egymás közelében helyez- válni egyet jelentett a legsúlyosabb párt­fe­ kedtek el a Sziklás-hegységben. J. színészi gyelmivel, a közéletből való eltávolítással, pályája, amely a padéi kultúrkör műkedvelő sőt a bűnvádi eljárás lehetőségével. Párt­ társulatában bimbózott, innen kezdve egye- szem­szögből ezek az esetek csak a jéghegy nesen ívelt felfelé. (Kuriózumként meg­em­ csú­csát jelentették, amelynek mélyebben el­ líthető még, hogy a Mamudžićok nevéhez helyezkedő régióiban nagy formátumú poli- köthető a híres délszláv ürmös likőr, a (pe­ tikai folyamatok zajlottak. Minél fontosabbak lin­kovác) eredeti receptje is. Így, bizonyos voltak ezek a folyamatok, s a párton belül szem­szögből, a Pelko is jugoszláviai ma­gyar minél hevesebbek voltak a viták, az eljárás uni­kum. Ennél pompásabb dolog pedig, vall- alá vontakat annál nagyobb veszély fenye- juk be, nem született ebben a balkáni At­lan­ gette, végső soron az erkölcsi és fizikai meg- tisz­ban!) (SZÖGI Csaba) semmisítés is. És itt nem a vétkességük vagy „vétkességük” mértékéről volt szó, hanem PÁRTDOKUMENTUMOK – Laikusok szá­ elsősorban a pártbeli áramlatok erejéről, me­ mára a legunalmasabb és legérthetetlenebb lyek az ő elítélésük támogatásával vagy meg­ olvasmány, amit a délszláv (nemzetek) nyel­ kérdőjelezésével a saját érdekeiket vagy ve­ vein valaha is írtak. Szakpolitikai munka­ szélyeztetett pozíciójukat védelmezték. (Ži­ társak írták, akik a Jugoszláv Kommunista voslav­­ MILORADOVIĆ) Párt (jkp) magasabb pártfórumainak admi- nisztratív munkatársai voltak, a szövegek PÁRTFEGYELMI – Sötét folt mindenki élet­ pedig abból a célból születtek, hogy a párt rajzában, különösen egy párttagéban. Ki­tö­ alapszervezeteiben megvitassák őket. Az röl­hetetlen folt, amelynek néha még az el- első, úgynevezett munkaváltozatától a vég- szenvedőjét is sikerült túlélnie, és jelentősen ső megszövegezésig a pártdokumentum befolyásolta családtagjai életét. Olyankor egyeztetések tömkelegén ment át, amelyek ke­rült kirovásra, mikor a párttagnál vétkes- során kiirtották belőle az utolsó logikus séget tapasztaltak; mindenképpen megelőz- mondatszerkezetet is. A profi párttagok és te az elvtársi kritika, esetleg az önkritika. a pártszervezetek munkatársai kiválóan bír- Még ha elengedték vagy megszüntették, a ták ezt a metanyelvet, és nem tévedtek el a pártfegyelmi akkor sem tűnt el nyomtala- frázisok, idézetek és bizarrságok erdejében, nul: sötét árnyékként villant föl itt-ott a bi- hanem föl tudták fedezni benne a legújabb zalmas pártiratokban, és olyankor rángat- csoport párttag volt, a konfliktusokat ők ger- csöndben voltak, hallgattak. Párttagok vol- pártfeladatok leheletfinom utalásait, ame- ták elő, amikor a vétkes vagy családtagja jesztették. Párttagok voltak az ellenzékiek tak a nacionalisták, a liberálisok, az ortodox lyek az elkövetkező időszakban érdekes vál- új munkahelyre pályázott, s ezt iktatták az meg a hivatalosak is. Ez egy ellentmondás. marxisták, és mind igyekezett kiszorítani a tozásokat hoznak majd – elsősorban szemé- illetékes helyen. (karakterisztika) (Živoslav Később, a ’90-es években ki is derült, hogy a másikat. Slavoj Žižek is a szlovén marxista lyi téren. Jugoszlávia politikai életének azon MILORADOVIĆ) volt párttagok egy része Milošević mellé állt, központban dolgozott. A hetvenes években aktív szereplői – az úgynevezett káderek –, míg a másik része ellene fordult. A Jugoszláv ezek a konfliktusok nem jelentettek egzisz- akik nem beszélték ezt a nem létező nyelvet, PÁRTTAGSÁG – Akkoriban mindannyian Kommunisták Szövetsége (jksz) egy gyűjtő- tenciális veszélyt, a kenyeredet nem vették bukásra­­ íté­ltettek, s a pártpolitika első élesebb párttagok voltunk. A pártértekezleteken min­ pártnak nevezhető valami volt. A párttagság el. Díjakat nem kaphattál, nehezebben jelen- irányváltásakor kipotyogtak a kádervonatból. dig volt néhány hivatalos szónok, aki mond- nem járt okvetlenül privilégiummal, sőt sok- tek meg a könyveid, de élhettél. Félretettek, A pártdokumentumokat sapirográffal sokszo­ ­­ ta a magáét, miközben a titkárnők sálat szor veszélyt jelentett, mert ez volt az egyet- marginalizáltak, maradj ott, ahol vagy, ne le- rosították,­ vastag, érdes papíron, ezeket össze­ kötöttek. Jugoszláviában a párttagság nem len hely, ahol ellentmondhattál úgy, hogy gyen semmibe beleszólásod, de élni hagytak. tűzték és egy nagy sárga borítékba helyezték. volt fontos – ma sokkal fontosabb, hogy va- a szavadnak súlya legyen. Ha volt valami Például amikor a Tribünön nagyon kemény (Živoslav MILORADOVIĆ) laki párttag legyen, ha érvényesülni akar. tisztogatás, az a párton belül zajlott le, ami- rendszerbírálat hangzott el, és a kommunis- Hanem a párton belüli nómenklatúra, az kor a szubverzív elemeket – anarcholiberá- ták keményen le akartak számolni velünk, PÁRTELJÁRÁS – A politikai kampány egyik rémes volt. A legtöbb balhét éppen az egy- lis, liberális, már ahogy nevezték – kizárták. Stevan Doronjski28 azzal védett meg bennün- módozata, amit időről időre, a párton belüli­ szerű párttagok okozták, az egész( Praxis)- A pártonkívülieket nem bántotta senki, ők 28 Korábbi partizán, magas rangú pártfunkcionárius, 1980–81 között

44 45 ket, hogy „hát ezek mégis a mi gyerekeink”. pedig véletlenül botlottak bele egy káposz- a tömegjelenetekben látható rombolásra és PELINKOVÁC – Úgynevezett rövidital, vagy Ma sokkal nehezebb, egzisztenciálisan ve- taföldön. A legnagyobb hősök a partizánok öldöklésre, a tanító nénik újra meg újra elvit- talán inkább keserűlikőr, ki tudja. Amolyan szélyesebb összetűzni a hatalmon lévőkkel. között Ajax, Pollux és Sava Kovačević, akit ték őket, hogy jól megtanulják a tananyagot misztikus ital. „Nem ittál még pelinkovácot, Ma sokkal fontosabb, hogy az ember párttag Cana Babović szült, és az Első Proletárbrigád („Petrović fiam, te már megint behunytad a szerencsétlen? Hajjaj. Mondd csak, normális legyen, mint egykor! Ma az értelmiség sokkal nemzett. Mindenkit fölülmúlt Nikoletina szemed!”). A mai napig egész nemzedékek vagy te? Vagy úgy, nem jártál soha (Jugo­ nagyobb megalkuvásokra kényszerül ahhoz, Bursać, akit a kentaur Vladimir Nazor Her­ emlékeznek Hardy Krügerre, a csetnikekre, szláviá)ban? De hát ez hogy lehet, mikor ott hogy munkát kapjon, kenyeret biztosítson, cego­ vi­ nában­ talált, a kőszikla alatt, saját az usztasákra és a handzsár-hadosztályra. laktál tíz kilométerre, Szegeden?” valahogy létezni tudjon.29 (VÉGEL László) tején nevelte föl, megtanította lőni a pejkó- A film utolsó változatából – aligha kimerí- Itt most nem magyarázom, de végül csak- ból, vállról a távolba követ hajítani, arra kí- tően föltárt körülmények közepette – kima- csak eljutottam az egykori Jugoszláviába, bár PARTIZÁN – Titóista értelmezésben olyan vánta őt fölkészíteni, hogy harcba szálljon radt az a híres jelenet, amiben farkaskutyák nem tudom, hogy amikor életemben először férfi vagy nő, aki részt vett a Népfelszabadító a ktonikus istenségekkel, Albert Speerrel és tépik szét a sebesülteket, valamilyen oknál ott jártam, éppen mi is volt a neve. Nem em- Háborúban. Mind a hazaárulók (usztasák, társaival. Nikoletinát ebben a harcban Boško fogva bekerült ugyanakkor A sutjeskai csa­ lékszem. De akármi volt is épp az, szavahi- csetnikek, fehérszlovénok), mind a megszál- Buha segítette, akit a gólya hozott, s hősi- ta című partizánfilmbe (Stipe Delić rende- hető emberek tanúsították, sőt kezességet ló csapatok (német, magyar, olasz, bolgár) essége új epikus ciklust nyitott az általános zése), amit, természetesen, szintén láttunk. vállaltak érte, hogy az a pelinkovác, amit én ellen harcoltak. A partizán egységek nagy- iskola alsós tanulói számára; akinek hős- Az iskolával. (Dejan NOVAČIĆ) is megismertem, semmit nem változott, pon- részt kommunista irányítás, az ún. politikai tetteiről Homérosz eposzában olvashatunk. tosan olyan maradt, amilyen mindig is volt. biztosok ellenőrzése alatt álltak. De nem Címe: „A genfi egyezmény és a gyermekek PARTIZÁNOS-NÉMETES – A honi mozi- Egyes vélemények szerint olyan, mint az minden partizán volt kommunista. Tehát a kihasználása­ a háborús harcok során”. (Dejan ipar hatására az összes gyerek rendszeresen Unicum. Nem olyan, mint ahogy a neveze- második világháború a jugoszláv ellenállók NOVAČIĆ)­ ezt a játékot játszotta, az utcákon futkosva. tes Jägermeister sem olyan. Sőt még az Uni- számára egyszerre volt polgár- és honvédő A németek valahogy mindig a megvetettek cum sem olyan. Én kétségtelenül azok közé (háború). Vannak olyan elméletek, misze- PARTIZÁNFILM – Minden idők legismer- közül kerültek ki, és így gyakran kisebb- tartozom, akik kevéssé sírják vissza a régi rint a megszállók csak a forgalmi rendőr sze- tebb jugoszláv filmje A neretvai csata, Veljko ségbe szorultak. Senki nem akart német szép időket, nevezetesen az én esetemben a repét játszották az egymás közötti leszámolá- Bulajić rendezésében. Ez a film elmozdította lenni, mindannyian inkább köveket (bom- Kádár-rendszert. De be kell vallanom, azt a sokban. Ez nyilván költői túlzás. Kezdetben a műfaj határait, beépítette a háborús eposz bákat) dobáltunk az elképzelt ellenségre. hamisított, komcsi Unicumot, amit akkori- – állítólag – csak a köztörvényes bűnözők és realista narratívájába a horror és a sci-fi ele- Gyerekként nem győztem csodálkozni, hogy ban lehetett kapni, én jobban szerettem az a fegyelmezett bolsevikok vonultak be az er- meit. Világviszonylatban ez az úgynevezett akadtak olyanok, akik elvállalták a filmekben eredetinél, amit a rendszerváltással hozott dőkbe. (Kivéve Miroslav Krležát, akit ezért a partizánfilmek iskolájának alapdarabja. A ne­ a német szerepét, hiszen számomra az nagy vissza Zwack Péter. fáma szerint Milovan Đilas a háború után ki ret­vai csata mellett az iskola ismertebb tagjai szégyennek tűnt. Máig emlékszem, men�- De a pelinkovác. Egyszerűen meg kell kós- is akart végeztetni.) A hetvenes-nyolcvanas közé tartozik a Valter védi Szarajevót (Valter nyire megrázott, amikor Ljubiša Samardžić tolni, inni kell. Kötelező, nincs menekvés, de években elterjedt a pletyka, hogy állítólag brani Sarajevo; Hajrudin Krvavac rendezésé- – természetesen partizánként – meghalt az tulajdonképpen nincs is kedve menekülni (Tito) megjegyezte, hogy ha 1941-ben annyi ben) és a Ryan közlegény megmentése („Saving egyik filmben. Sajnos, ahogy mostanában a előle az embernek. Rendben van, lehetőleg partizánom lett volna, ahányan később jelent- Private Ryan”; Steven Spilberg filmje). A ne­ nyitott ablakaimon át hallom, a mai gyerekek (Jelen)nel vagy Lavval kísérve. Tuborggal, keztek az úgynevezett „harcosnyugdíjért” retvai csata bemutatása után (1969) a fősze- a „siptárokat”,30 vagy más, „mai” ellensége- mondjuk, csak végszükség esetén. Egyszerű- – amely a háborúban részt vetteknek járt –, replők rövid időn belül elképesztő népsze- ket üldöznek az utcákon. (Marko TASIĆ) en kötelező, Szabadkán, Csantavéren, Újvidé- akkor sokkal előbb kizavarjuk a fritzeket. rűségre tettek szert Jugoszláviában (Ljubiša ken vagy éppen Kishegyesen. Vagy akárme- (BOZSIK Péter) Samardžić és Boris Dvornik) és világszer- PATIKA – Tornacipő. Az igazi a Warriors lyik országban, ami Jugoszláviához tartozott te (Yul Brynner vagy Franco Nero). Külön márkájú volt. Kínai. De nem mint a mosta- egykoron. PARTIZÁNOK – Görögül: titanesz (τιτᾶνες). említésre méltó Fabijan Šovagović színészi niak. Erős vászonból készült, hosszú szárú, Ám: vigyázat! – és ezt megint csak a sze- Mágikus erővel és természetfölötti tulajdon- alakítása, aki Tífusz szerepében a jugoszláv zöld színű, nyers gumitalppal. Többnyire fe­ mélyes tapasztalat mondatja velem. Nem ságokkal rendelkező isteni lények. A fő­­isten filmművészet legszörnyűbb betegségét tes- hér színben árulták, de nagy ritkán lehetett egyszer próbáltam, mert sem elsőre, sem má- Tito elvtárs, az ő fejéből pattant ki Milovan tesítette meg, s egészen addig megőrizte ezt kapni sötétkék színben is. Hősöm ez utóbbit sodjára nem akartam hinni saját magamnak Đilas. Későbbi házasságukból született Vla­ a pozícióját, amíg a variola vera föl nem ütöt- preferálta. Tavasztól őszig ebben császkált, fo­ sem. Amint az ember elhagyja az egykor Ju- dimir Bakarić, Tito elvtárs és a Konjuh- te a fejét Koszovón. A neretvai csata így kul- cizott, kosarazott benne a betonpályán, mégis, goszláviának nevezett egységet, pungájában hegy­ség nászából pedig Aleksandar „Leka” tuszfilmmé vált, nem csak a második világ- néha két szezont is kibírt. És ebben menekült, egy pelinkováccal, örülve, hogy lám-lám, Ranković. Edvard Kardelj kifinomult volt, ő a háború veteránjai, hanem a fiatalabb nem- amikor épp az általa is alapított, s – az azonos micsoda kincset birtokol, s hazaérve orcáján tenger habjából nyert életet, Koča Popovićba zedék képviselői között is. A tantestületek című film után – Warriorsnak elnevezett ban- boldog mosollyal kinyitja az üveget, meg- egész általános iskolákat vezényeltek kollek- dát verték más csoportosulások. Nagyon jól nyugodva, hogy bár a kirándulás, a turné, a a Jugoszláv Kommunista Szövetség (jksz) elnökségének elnöke. tív filmnézésre. Mivel a gyerekek – különö- lehetett benne futni. (BOZSIK Péter) nyaralás a (tengerpart)on, akármi, véget ért, 29 Részlet Radics Viktória életútinterjújából (Szenttamástól Berlinig. In: EX Symposion, 2012/80.) sen az alsósok – igen érzékenyen reagálnak 30 Albán. amíg a pelinkovác ott van a szütyőben, addig

46 47 ket, hogy „hát ezek mégis a mi gyerekeink”. pedig véletlenül botlottak bele egy káposz- a tömegjelenetekben látható rombolásra és PELINKOVÁC – Úgynevezett rövidital, vagy Ma sokkal nehezebb, egzisztenciálisan ve- taföldön. A legnagyobb hősök a partizánok öldöklésre, a tanító nénik újra meg újra elvit- talán inkább keserűlikőr, ki tudja. Amolyan szélyesebb összetűzni a hatalmon lévőkkel. között Ajax, Pollux és Sava Kovačević, akit ték őket, hogy jól megtanulják a tananyagot misztikus ital. „Nem ittál még pelinkovácot, Ma sokkal fontosabb, hogy az ember párttag Cana Babović szült, és az Első Proletárbrigád („Petrović fiam, te már megint behunytad a szerencsétlen? Hajjaj. Mondd csak, normális legyen, mint egykor! Ma az értelmiség sokkal nemzett. Mindenkit fölülmúlt Nikoletina szemed!”). A mai napig egész nemzedékek vagy te? Vagy úgy, nem jártál soha (Jugo­ nagyobb megalkuvásokra kényszerül ahhoz, Bursać, akit a kentaur Vladimir Nazor Her­ emlékeznek Hardy Krügerre, a csetnikekre, szláviá)ban? De hát ez hogy lehet, mikor ott hogy munkát kapjon, kenyeret biztosítson, cego­ vi­ nában­ talált, a kőszikla alatt, saját az usztasákra és a handzsár-hadosztályra. laktál tíz kilométerre, Szegeden?” valahogy létezni tudjon.29 (VÉGEL László) tején nevelte föl, megtanította lőni a pejkó- A film utolsó változatából – aligha kimerí- Itt most nem magyarázom, de végül csak- ból, vállról a távolba követ hajítani, arra kí- tően föltárt körülmények közepette – kima- csak eljutottam az egykori Jugoszláviába, bár PARTIZÁN – Titóista értelmezésben olyan vánta őt fölkészíteni, hogy harcba szálljon radt az a híres jelenet, amiben farkaskutyák nem tudom, hogy amikor életemben először férfi vagy nő, aki részt vett a Népfelszabadító a ktonikus istenségekkel, Albert Speerrel és tépik szét a sebesülteket, valamilyen oknál ott jártam, éppen mi is volt a neve. Nem em- Háborúban. Mind a hazaárulók (usztasák, társaival. Nikoletinát ebben a harcban Boško fogva bekerült ugyanakkor A sutjeskai csa­ lékszem. De akármi volt is épp az, szavahi- csetnikek, fehérszlovénok), mind a megszál- Buha segítette, akit a gólya hozott, s hősi- ta című partizánfilmbe (Stipe Delić rende- hető emberek tanúsították, sőt kezességet ló csapatok (német, magyar, olasz, bolgár) essége új epikus ciklust nyitott az általános zése), amit, természetesen, szintén láttunk. vállaltak érte, hogy az a pelinkovác, amit én ellen harcoltak. A partizán egységek nagy- iskola alsós tanulói számára; akinek hős- Az iskolával. (Dejan NOVAČIĆ) is megismertem, semmit nem változott, pon- részt kommunista irányítás, az ún. politikai tetteiről Homérosz eposzában olvashatunk. tosan olyan maradt, amilyen mindig is volt. biztosok ellenőrzése alatt álltak. De nem Címe: „A genfi egyezmény és a gyermekek PARTIZÁNOS-NÉMETES – A honi mozi- Egyes vélemények szerint olyan, mint az minden partizán volt kommunista. Tehát a kihasználása­ a háborús harcok során”. (Dejan ipar hatására az összes gyerek rendszeresen Unicum. Nem olyan, mint ahogy a neveze- második világháború a jugoszláv ellenállók NOVAČIĆ)­ ezt a játékot játszotta, az utcákon futkosva. tes Jägermeister sem olyan. Sőt még az Uni- számára egyszerre volt polgár- és honvédő A németek valahogy mindig a megvetettek cum sem olyan. Én kétségtelenül azok közé (háború). Vannak olyan elméletek, misze- PARTIZÁNFILM – Minden idők legismer- közül kerültek ki, és így gyakran kisebb- tartozom, akik kevéssé sírják vissza a régi rint a megszállók csak a forgalmi rendőr sze- tebb jugoszláv filmje A neretvai csata, Veljko ségbe szorultak. Senki nem akart német szép időket, nevezetesen az én esetemben a repét játszották az egymás közötti leszámolá- Bulajić rendezésében. Ez a film elmozdította lenni, mindannyian inkább köveket (bom- Kádár-rendszert. De be kell vallanom, azt a sokban. Ez nyilván költői túlzás. Kezdetben a műfaj határait, beépítette a háborús eposz bákat) dobáltunk az elképzelt ellenségre. hamisított, komcsi Unicumot, amit akkori- – állítólag – csak a köztörvényes bűnözők és realista narratívájába a horror és a sci-fi ele- Gyerekként nem győztem csodálkozni, hogy ban lehetett kapni, én jobban szerettem az a fegyelmezett bolsevikok vonultak be az er- meit. Világviszonylatban ez az úgynevezett akadtak olyanok, akik elvállalták a filmekben eredetinél, amit a rendszerváltással hozott dőkbe. (Kivéve Miroslav Krležát, akit ezért a partizánfilmek iskolájának alapdarabja. A ne­ a német szerepét, hiszen számomra az nagy vissza Zwack Péter. fáma szerint Milovan Đilas a háború után ki ret­vai csata mellett az iskola ismertebb tagjai szégyennek tűnt. Máig emlékszem, men�- De a pelinkovác. Egyszerűen meg kell kós- is akart végeztetni.) A hetvenes-nyolcvanas közé tartozik a Valter védi Szarajevót (Valter nyire megrázott, amikor Ljubiša Samardžić tolni, inni kell. Kötelező, nincs menekvés, de években elterjedt a pletyka, hogy állítólag brani Sarajevo; Hajrudin Krvavac rendezésé- – természetesen partizánként – meghalt az tulajdonképpen nincs is kedve menekülni (Tito) megjegyezte, hogy ha 1941-ben annyi ben) és a Ryan közlegény megmentése („Saving egyik filmben. Sajnos, ahogy mostanában a előle az embernek. Rendben van, lehetőleg partizánom lett volna, ahányan később jelent- Private Ryan”; Steven Spilberg filmje). A ne­ nyitott ablakaimon át hallom, a mai gyerekek (Jelen)nel vagy Lavval kísérve. Tuborggal, keztek az úgynevezett „harcosnyugdíjért” retvai csata bemutatása után (1969) a fősze- a „siptárokat”,30 vagy más, „mai” ellensége- mondjuk, csak végszükség esetén. Egyszerű- – amely a háborúban részt vetteknek járt –, replők rövid időn belül elképesztő népsze- ket üldöznek az utcákon. (Marko TASIĆ) en kötelező, Szabadkán, Csantavéren, Újvidé- akkor sokkal előbb kizavarjuk a fritzeket. rűségre tettek szert Jugoszláviában (Ljubiša ken vagy éppen Kishegyesen. Vagy akárme- (BOZSIK Péter) Samardžić és Boris Dvornik) és világszer- PATIKA – Tornacipő. Az igazi a Warriors lyik országban, ami Jugoszláviához tartozott te (Yul Brynner vagy Franco Nero). Külön márkájú volt. Kínai. De nem mint a mosta- egykoron. PARTIZÁNOK – Görögül: titanesz (τιτᾶνες). említésre méltó Fabijan Šovagović színészi niak. Erős vászonból készült, hosszú szárú, Ám: vigyázat! – és ezt megint csak a sze- Mágikus erővel és természetfölötti tulajdon- alakítása, aki Tífusz szerepében a jugoszláv zöld színű, nyers gumitalppal. Többnyire fe­ mélyes tapasztalat mondatja velem. Nem ságokkal rendelkező isteni lények. A fő­­isten filmművészet legszörnyűbb betegségét tes- hér színben árulták, de nagy ritkán lehetett egyszer próbáltam, mert sem elsőre, sem má- Tito elvtárs, az ő fejéből pattant ki Milovan tesítette meg, s egészen addig megőrizte ezt kapni sötétkék színben is. Hősöm ez utóbbit sodjára nem akartam hinni saját magamnak Đilas. Későbbi házasságukból született Vla­ a pozícióját, amíg a variola vera föl nem ütöt- preferálta. Tavasztól őszig ebben császkált, fo­ sem. Amint az ember elhagyja az egykor Ju- dimir Bakarić, Tito elvtárs és a Konjuh- te a fejét Koszovón. A neretvai csata így kul- cizott, kosarazott benne a betonpályán, mégis, goszláviának nevezett egységet, pungájában hegy­ség nászából pedig Aleksandar „Leka” tuszfilmmé vált, nem csak a második világ- néha két szezont is kibírt. És ebben menekült, egy pelinkováccal, örülve, hogy lám-lám, Ranković. Edvard Kardelj kifinomult volt, ő a háború veteránjai, hanem a fiatalabb nem- amikor épp az általa is alapított, s – az azonos micsoda kincset birtokol, s hazaérve orcáján tenger habjából nyert életet, Koča Popovićba zedék képviselői között is. A tantestületek című film után – Warriorsnak elnevezett ban- boldog mosollyal kinyitja az üveget, meg- egész általános iskolákat vezényeltek kollek- dát verték más csoportosulások. Nagyon jól nyugodva, hogy bár a kirándulás, a turné, a a Jugoszláv Kommunista Szövetség (jksz) elnökségének elnöke. tív filmnézésre. Mivel a gyerekek – különö- lehetett benne futni. (BOZSIK Péter) nyaralás a (tengerpart)on, akármi, véget ért, 29 Részlet Radics Viktória életútinterjújából (Szenttamástól Berlinig. In: EX Symposion, 2012/80.) sen az alsósok – igen érzékenyen reagálnak 30 Albán. amíg a pelinkovác ott van a szütyőben, addig

46 47 azért mégsem teljesen, szóval ekkor, az el­ merte Danilo Kiš (jugoszláv író)t, s Kiš fordí- szemei előtt látta a barna bodorhajú, vérző tások is ugyanennek a megvetett társadalmi ső óvatos és várva-várt kortynál óriási csa- tott is egy kis kötetnyi verset tőle. (PAP Mária) fiút s a fölé hajló gyönyörű, szőke, hamvas, rétegnek a tulajdonát képezték. lódás, mondhatni derült égből villámcsapás fehér kötényes partizánlányt, fején partizán- A Bizottság volt az a hely, ahol a fontos éri. A pe­linkovác ugyanis, amint elhagyja az PIONÍR – A magyarországi úttörő megfele- sapka, rajta az ötágú, vörös csillag… Ajjajjaj. dolgok történtek, ahova a fontos emberek egykori Jugoszláviát, megvadul. Ihatatlan lője. Ezért a pillanatért érdemes véremet ontani. érkeztek, ahol teljes komolysággal és fele- lesz. Először, természetesen, azt hittem, ben- ~ csokoládé – A Pionir Csokoládé- és Cu­ Ezt gondolta gyermek Hősöm. Járt hozzá lősséggel őrködtek a munkások és a polgá- nem van a baj. Másodszor már gyanakodni kor­kagyár TMSZ terméke volt a Cica maca, a piros (mi más!) pionirszka knyizsica (nektek: rok mindennapjai fölött, s ahonnan meg- kezdtem. Harmadszor pedig, hiszen az em- Pera Detlić, a Kokos és a Kesten. A gesztenyés pionírkönyvecske) is. (BOZSIK Péter) szabták jövőjük útjait. A Bizottságban való ber nem adja föl egykönnyen, az óvatosság („kesten”) és kókuszos („kokos”) voltak a leg- megszólalásnak súlya volt, a Bizottságban kedvéért már nem egyedül próbálkoztam. finomabbak. A másik kettő, amelyeket rajz­ PLJESKAVICA – Világra eszmélésemkor, panaszt tenni annyit jelentett, mint magához Mártával, a megbízható ítésszel bontottunk filmfigurákról neveztek el, Hősömnek nem ami­kor a szavakat és a dolgokat, a neveket és az Igazsághoz fordulni. A kommunista párt föl egy pelinkovácot Balatonfűzfőn, ha jól igazán ízlettek. Ha összegyűjtöttélx mennyi­ a fogalmakat már össze tudtam kötni, ha nem többi tagjával szemben nagy előnyt jelentett emlékszem, amikor Szerbiából jőve Bozsik séget, és beküldted a gyár címére, akkor re- is megfelelően, Szerbia valahogy a lakásunk- a Bizottság tagjának lenni, mivel ez volt az az kitett minket a vasútállomáson. A vonatra vár­ pülőmodell-alkatrészeket kaphattál. Hősöm tól két utcára kezdődött, a Szerb Vendéglő- első lépcsőfok, amelyről a káderek közé lehe- va pont jó lesz. És nem. Nem csak nekem nem így próbálta fejleszteni apjától örökölt ret­te­ ben. És sokáig ott is ért véget. Szerbesítő ereje tett jutni. Ha a Bizottság helyiségeiben késő ment. Mártának sem. Jó, megittuk, nem öntö­ ­ netes kézügyességét. A modellek­­ sosem re- olyan nagy volt, hogy értelemszerűen az ut- éjszakáig világítottak, akkor az biztos jelét ttük a klotyóba, de nem volt öröm benne. pültek úgy, ahogy elképzelte. cához nevét adó Nagy Ignácot is azzá, azaz mutatta annak, hogy a párt újabb leszámo- Tehát, Nyájas Olvasó, jól teszi, ha hisz ne- ~fogadalom – Az ember fiát talán harma- szerbbé tette. – 1820 körül amúgy Újvidéken lásra készül, vagy másnap egy fontos elvtárs kem. Ha Belgrádban, Újvidéken, Zágrábban, dikos korban avatták pionírrá. Ha akarta, ha járt iskolába, tehát ennyiben érvényes is rá a érkezésére számítanak, s emiatt túlóráznak a a horvát tengerparton, az egykori Jugoszlá- nem. Többnyire akarva volt. Lett. „Ma, ami- pont. – Ott ettem először ajvárt, (csevap)ot, takarítónők. viában akárhol jár, igyon pelinkovácot, de- kor pionír leszek, fogadom, hogy szorgal- pljeskavicát és hajdučki ćevapot is. Akkor még Amikor a főnökünk, Mufid Memija a mun- rűsen, jó kedvvel. Csak jól járhat vele. De ha masan tanulok és dolgozom, hogy tisztelem csak azt tudtam, hogy a pljeskavicát leírni kahelyéről eltávozva inni, kártyázni, kur- jót akar magának, az ég szerelmére, meg ne szüleimet és az idősebbeket, hogy fejlesztem és kiejteni is nehéz, de hogy méreténél fog- vázni indult, vagy a szabadidő eltöltésének próbálja odahaza, ha ez az otthon kívül esik a testvériség–egységet, hogy hű és őszinte va átharapni is lehetetlen, azt csak Szabad- egyéb, hasonló formáját választotta, általá- Tito egykori birodalmán. (MESÉS Péter) pajtás leszek.” Hősömnek még rémlik vala- kán (Sárszeg) tanultam meg, évtizedekkel ban titokzatos-összeesküvő tekintetet vetett mi hablaty a szocialista hazáról is, de az is- később. Az igazi pljeskavica titka egyfelől a ránk és sóhajtva azt mondta: „a Bizottságba PETRI HOMÁRJA – Amíg a Soros vagy a CIA tennek se tud visszaemlékezni. Arra azonban különböző húsok tökéletesen egyedi aránya, kell mennem”. (Živoslav MILORADOVIĆ–Sa­ meg nem vett bennünket krumpliért Ká- igen, hogy amikor az állampolgársági esküt másfelől az, hogy nem önmagában esszük, ša PAVLOVIĆ) dáréktól, Kenedi Jancsi még kevésbé kapott tette le, erősen koncentrálnia kellett, nehogy hanem zöldségekkel, salátával, szósszal. E tu- nyugati útlevelet, mint én. Petri Gyurinak ezt az egyetlen egykoron komolyan vett fo- lajdonságai, a roppant fontos arány és kont- PONYVA – Az (önigazgató szocializmus)nak viszont több rokona élt, sőt él még most is gadalmat mondja föl. (Nem nagyon szokott extus, akár irodalmi szövegek metaforájá­vá találkoznia kellett a ponyva kérdéskörével. Szabadkán meg Belgrádban. Egyszer örökölt nyilvánosan fogadkozni.) Ettől az erőlkö- is tehetné, de erre most inkább ne harap- Elvágyódnak-e, álomba akarják-e ringatni valami nagyobb összeget, amiért kiutazott és déstől viszont elfogta a röhögés a meghatott junk rá… (SZEGŐ János) magukat azok, akik kezükben tartják a tör- tudomásom szerint három-négy hét alatt el is fia és barátai előtt. Igen erősen koncentrál- ténelem sorsát? Becsapja-e magát az önigaz- baszta a pénzt: határozottan emlékszem egy nia kellett, hogy botrányba ne fullassza az POLITIKAI BIZOTTSÁG – A politikai élet gató a kábító ponyvával? Két tendencia hatá- több mint egy kilós homárról szóló megem- emelkedett pillanatot. Hősöm néha cinikus. központja Jugoszlávia járásaiban31 és régiói- rozta meg a szituációt: a) a felpörgetett ipa- lékezésére a kilencvenes évekből, amit nagy Bocsássunk meg neki, háborús országból ban. A politikai közösségek életét befolyáso- rosítás, amely milliókat vonzott a városba; élvezettel fogyasztott – ismerve őt, föltehe- emigrált egy (még – de már nem is olyan ló határozatokról a Bizottságban döntöttek, b) a piaci logika erősödése, amelyet a párt tőleg valami méregdrága szállodában. Haza- nagyon – csak) verbális háborút folytató or- illetve a határozatról szóló értesítés a Bizott- akkor helyezett előtérbe, amikor meginog- jövetelekor megajándékozott bennünket egy szágba. A mozit ismeri. Unja. ságon keresztül érkezett. A Bizottság épülete ni látszott a gazdaság rendje. A szórakoz- kagylókból készült (Tito)-portréval, igazán ~kendő – A pionírkendő azért piros, mert minden nagyobb településen fölismerhető tatóiparban az első áttörést az eredendően gyönyörű darab volt, sőt nem kizárt, hogy Hős Pinki – aki volt vagy tizenkét éves, ami­ pontot képezett, hisz lényegesen eltért a vá- mexikói dalok áténeklése jelentette (Slavko még mindig megvan Jánosnál. A klozetban­ kor fölrobbant a kezében egy rosszul ki­ ros többi részétől. Általában a háború előtti Perović). Közben a városba vetett, nosztal- lógott, ahol a sztálinista-rákosista-bolsevik biz­tosított kézigránát, amivel egy német építészet egyik gyöngyszeméről volt szó, giával küszködő emberek – a „rurbaniták” – irodalom gyöngyszemeit tartottuk, vagy ta- bun­kert akart fölrobbantani – vére festette amely a kizsákmányoló osztály valamely je- ízlése a népies műdalok iparszerű gyártása lán a lakás­ bejárata fölött a lépcsőházban, már pirosra azt a fehér kendőt, amellyel egy csi- les képviselőjétől került az állam birtokába, felé fordul, megjelennek az olyan heroinák, nem emlékszem. Az ottani (dissziden­sek)kel nos partizán­lány a vérzését akarta csillapí- és korábban a bútorok, valamint a műalko- mint a dús keblű Silvana Armenulić, akinek és művészekkel való kapcsolatáról azonban tani. Gye­rek­hülyítésnek nem is olyan rossz. koncertjeit őrjöngő százezrek kísérik. Figye- semmit nem tudok azon kívül, hogy Petri is­ Hősöm szépen beszopta egy darabig. És lelki 31 Vajdasági magyarul: községeiben. (A fordító megjegyzése.) lemre méltó ugyanakkor, hogy a párt nem-

48 49 azért mégsem teljesen, szóval ekkor, az el­ merte Danilo Kiš (jugoszláv író)t, s Kiš fordí- szemei előtt látta a barna bodorhajú, vérző tások is ugyanennek a megvetett társadalmi ső óvatos és várva-várt kortynál óriási csa- tott is egy kis kötetnyi verset tőle. (PAP Mária) fiút s a fölé hajló gyönyörű, szőke, hamvas, rétegnek a tulajdonát képezték. lódás, mondhatni derült égből villámcsapás fehér kötényes partizánlányt, fején partizán- A Bizottság volt az a hely, ahol a fontos éri. A pe­linkovác ugyanis, amint elhagyja az PIONÍR – A magyarországi úttörő megfele- sapka, rajta az ötágú, vörös csillag… Ajjajjaj. dolgok történtek, ahova a fontos emberek egykori Jugoszláviát, megvadul. Ihatatlan lője. Ezért a pillanatért érdemes véremet ontani. érkeztek, ahol teljes komolysággal és fele- lesz. Először, természetesen, azt hittem, ben- ~ csokoládé – A Pionir Csokoládé- és Cu­ Ezt gondolta gyermek Hősöm. Járt hozzá lősséggel őrködtek a munkások és a polgá- nem van a baj. Másodszor már gyanakodni kor­kagyár TMSZ terméke volt a Cica maca, a piros (mi más!) pionirszka knyizsica (nektek: rok mindennapjai fölött, s ahonnan meg- kezdtem. Harmadszor pedig, hiszen az em- Pera Detlić, a Kokos és a Kesten. A gesztenyés pionírkönyvecske) is. (BOZSIK Péter) szabták jövőjük útjait. A Bizottságban való ber nem adja föl egykönnyen, az óvatosság („kesten”) és kókuszos („kokos”) voltak a leg- megszólalásnak súlya volt, a Bizottságban kedvéért már nem egyedül próbálkoztam. finomabbak. A másik kettő, amelyeket rajz­ PLJESKAVICA – Világra eszmélésemkor, panaszt tenni annyit jelentett, mint magához Mártával, a megbízható ítésszel bontottunk filmfigurákról neveztek el, Hősömnek nem ami­kor a szavakat és a dolgokat, a neveket és az Igazsághoz fordulni. A kommunista párt föl egy pelinkovácot Balatonfűzfőn, ha jól igazán ízlettek. Ha összegyűjtöttélx mennyi­ a fogalmakat már össze tudtam kötni, ha nem többi tagjával szemben nagy előnyt jelentett emlékszem, amikor Szerbiából jőve Bozsik séget, és beküldted a gyár címére, akkor re- is megfelelően, Szerbia valahogy a lakásunk- a Bizottság tagjának lenni, mivel ez volt az az kitett minket a vasútállomáson. A vonatra vár­ pülőmodell-alkatrészeket kaphattál. Hősöm tól két utcára kezdődött, a Szerb Vendéglő- első lépcsőfok, amelyről a káderek közé lehe- va pont jó lesz. És nem. Nem csak nekem nem így próbálta fejleszteni apjától örökölt ret­te­ ben. És sokáig ott is ért véget. Szerbesítő ereje tett jutni. Ha a Bizottság helyiségeiben késő ment. Mártának sem. Jó, megittuk, nem öntö­ ­ netes kézügyességét. A modellek­­ sosem re- olyan nagy volt, hogy értelemszerűen az ut- éjszakáig világítottak, akkor az biztos jelét ttük a klotyóba, de nem volt öröm benne. pültek úgy, ahogy elképzelte. cához nevét adó Nagy Ignácot is azzá, azaz mutatta annak, hogy a párt újabb leszámo- Tehát, Nyájas Olvasó, jól teszi, ha hisz ne- ~fogadalom – Az ember fiát talán harma- szerbbé tette. – 1820 körül amúgy Újvidéken lásra készül, vagy másnap egy fontos elvtárs kem. Ha Belgrádban, Újvidéken, Zágrábban, dikos korban avatták pionírrá. Ha akarta, ha járt iskolába, tehát ennyiben érvényes is rá a érkezésére számítanak, s emiatt túlóráznak a a horvát tengerparton, az egykori Jugoszlá- nem. Többnyire akarva volt. Lett. „Ma, ami- pont. – Ott ettem először ajvárt, (csevap)ot, takarítónők. viában akárhol jár, igyon pelinkovácot, de- kor pionír leszek, fogadom, hogy szorgal- pljeskavicát és hajdučki ćevapot is. Akkor még Amikor a főnökünk, Mufid Memija a mun- rűsen, jó kedvvel. Csak jól járhat vele. De ha masan tanulok és dolgozom, hogy tisztelem csak azt tudtam, hogy a pljeskavicát leírni kahelyéről eltávozva inni, kártyázni, kur- jót akar magának, az ég szerelmére, meg ne szüleimet és az idősebbeket, hogy fejlesztem és kiejteni is nehéz, de hogy méreténél fog- vázni indult, vagy a szabadidő eltöltésének próbálja odahaza, ha ez az otthon kívül esik a testvériség–egységet, hogy hű és őszinte va átharapni is lehetetlen, azt csak Szabad- egyéb, hasonló formáját választotta, általá- Tito egykori birodalmán. (MESÉS Péter) pajtás leszek.” Hősömnek még rémlik vala- kán (Sárszeg) tanultam meg, évtizedekkel ban titokzatos-összeesküvő tekintetet vetett mi hablaty a szocialista hazáról is, de az is- később. Az igazi pljeskavica titka egyfelől a ránk és sóhajtva azt mondta: „a Bizottságba PETRI HOMÁRJA – Amíg a Soros vagy a CIA tennek se tud visszaemlékezni. Arra azonban különböző húsok tökéletesen egyedi aránya, kell mennem”. (Živoslav MILORADOVIĆ–Sa­ meg nem vett bennünket krumpliért Ká- igen, hogy amikor az állampolgársági esküt másfelől az, hogy nem önmagában esszük, ša PAVLOVIĆ) dáréktól, Kenedi Jancsi még kevésbé kapott tette le, erősen koncentrálnia kellett, nehogy hanem zöldségekkel, salátával, szósszal. E tu- nyugati útlevelet, mint én. Petri Gyurinak ezt az egyetlen egykoron komolyan vett fo- lajdonságai, a roppant fontos arány és kont- PONYVA – Az (önigazgató szocializmus)nak viszont több rokona élt, sőt él még most is gadalmat mondja föl. (Nem nagyon szokott extus, akár irodalmi szövegek metaforájá­vá találkoznia kellett a ponyva kérdéskörével. Szabadkán meg Belgrádban. Egyszer örökölt nyilvánosan fogadkozni.) Ettől az erőlkö- is tehetné, de erre most inkább ne harap- Elvágyódnak-e, álomba akarják-e ringatni valami nagyobb összeget, amiért kiutazott és déstől viszont elfogta a röhögés a meghatott junk rá… (SZEGŐ János) magukat azok, akik kezükben tartják a tör- tudomásom szerint három-négy hét alatt el is fia és barátai előtt. Igen erősen koncentrál- ténelem sorsát? Becsapja-e magát az önigaz- baszta a pénzt: határozottan emlékszem egy nia kellett, hogy botrányba ne fullassza az POLITIKAI BIZOTTSÁG – A politikai élet gató a kábító ponyvával? Két tendencia hatá- több mint egy kilós homárról szóló megem- emelkedett pillanatot. Hősöm néha cinikus. központja Jugoszlávia járásaiban31 és régiói- rozta meg a szituációt: a) a felpörgetett ipa- lékezésére a kilencvenes évekből, amit nagy Bocsássunk meg neki, háborús országból ban. A politikai közösségek életét befolyáso- rosítás, amely milliókat vonzott a városba; élvezettel fogyasztott – ismerve őt, föltehe- emigrált egy (még – de már nem is olyan ló határozatokról a Bizottságban döntöttek, b) a piaci logika erősödése, amelyet a párt tőleg valami méregdrága szállodában. Haza- nagyon – csak) verbális háborút folytató or- illetve a határozatról szóló értesítés a Bizott- akkor helyezett előtérbe, amikor meginog- jövetelekor megajándékozott bennünket egy szágba. A mozit ismeri. Unja. ságon keresztül érkezett. A Bizottság épülete ni látszott a gazdaság rendje. A szórakoz- kagylókból készült (Tito)-portréval, igazán ~kendő – A pionírkendő azért piros, mert minden nagyobb településen fölismerhető tatóiparban az első áttörést az eredendően gyönyörű darab volt, sőt nem kizárt, hogy Hős Pinki – aki volt vagy tizenkét éves, ami­ pontot képezett, hisz lényegesen eltért a vá- mexikói dalok áténeklése jelentette (Slavko még mindig megvan Jánosnál. A klozetban­ kor fölrobbant a kezében egy rosszul ki­ ros többi részétől. Általában a háború előtti Perović). Közben a városba vetett, nosztal- lógott, ahol a sztálinista-rákosista-bolsevik biz­tosított kézigránát, amivel egy német építészet egyik gyöngyszeméről volt szó, giával küszködő emberek – a „rurbaniták” – irodalom gyöngyszemeit tartottuk, vagy ta- bun­kert akart fölrobbantani – vére festette amely a kizsákmányoló osztály valamely je- ízlése a népies műdalok iparszerű gyártása lán a lakás­ bejárata fölött a lépcsőházban, már pirosra azt a fehér kendőt, amellyel egy csi- les képviselőjétől került az állam birtokába, felé fordul, megjelennek az olyan heroinák, nem emlékszem. Az ottani (dissziden­sek)kel nos partizán­lány a vérzését akarta csillapí- és korábban a bútorok, valamint a műalko- mint a dús keblű Silvana Armenulić, akinek és művészekkel való kapcsolatáról azonban tani. Gye­rek­hülyítésnek nem is olyan rossz. koncertjeit őrjöngő százezrek kísérik. Figye- semmit nem tudok azon kívül, hogy Petri is­ Hősöm szépen beszopta egy darabig. És lelki 31 Vajdasági magyarul: községeiben. (A fordító megjegyzése.) lemre méltó ugyanakkor, hogy a párt nem-

48 49 POSU MAMA, IGO, RÁMA – Posu Mama korabeli rezsim persze rendre igyekezett be- POSZTJUGÓ a divatbemutatókon, és serleget is kapott nagyon elszánt asszony volt, aki egyedül tiltani is, szerkesztőit és szerzőit pedig „profi – kristály virágvázát, amit aznap hozott el nevelte két fiát: Igót és Rámát. Az erdőben antikommunistáknak“ és az „(önigazgató A gyermekkor napjaiban mintha soha valaki otthonról. éltek valahol az Igman-hegy környékén. Az szo­cializmus) ellenségeinek“ nevezték. nem nyugodott volna lea nap – ma kismillió A gyermekkor napjaiban soha nem Igman-hegy 1502 méter magas és a Diná- A folyóirathoz kötődik a (Korčula)i Nyári nappali kép jut eszembe, és alig néhány nyugszik le a nap: mindenkinek elködö- ri-hegység része, amely északnyugat–délke- Egyetem is – amely az egész világból érkező éjszakai. A nappaliak között is dominál- södik a tekintete, amikor arra kérik őket, leti irányban, Szlovéniától egészen Albániá- filozófusok és szociológusok éves, nemzet- nak a saját szervezésű előadásaink képei, idézzenek föl egy gyerekkori emléket. ig nyúlik. Ez volt az ország legcsodálatosabb közi találkája volt. Ezen a nagyszerű helyen ugyanis ez volt a kedvenc időtöltésünk. Anyám is emlékszik ezekre az előadá- természeti megvalósulása, de ennél még sok- találkozhattak a Nyugat és a Kelet legna- Először spontán módon eldöntöttük, ki- sokra, és a nagynéném is – két ötvenes kal több is, maga a történelem. Ennek a hegy- gyobb elméleti szakemberei, megvitathat- nek az udvarán, házában, garázsában nő. De emlékeznek rájuk a barátnőim is, ségnek, vagy ahogyan mondtuk, hegyrend- ták a modern kor jelenségeit és problémáit. vagy pincéjében fogunk aznap összegyűl- akik alig valamivel vagy jócskán időseb- szernek a fáiból építették ki Velencét. Lega­ A kéthetes időtartam alatt született szövegek ni, majd ki-ki hazament, a szekrényhez bek nálam: a két Elena Macedóniából, lábbis a cölöpeit. Ezért van az, hogy Split­nél és beszámolók a folyóiratban kaptak helyet. lopózott, és minél több ruhát kilopott on- Gabi Horvátországból, Marija, Tatjana és olyan kopár a hegy. Nem tudta pótolni a ró- Tízéves fennállása alatt a folyóirat és a nyá- nan. Mindent hasznosítani tudtunk: anya Jelena Szerbiából, sőt a fiatalabb Tamara mai barbárok okozta pusztítást. Még ennél is ri egyetem egyaránt az értelmiségi olvasók régi rúzsát, amelyből még ki lehetett ka- is, Montenegróból. Üzenetben válaszoltak fontosabb történelmi értéke – nem beszélve kedvencévé vált – mindkettőt 1974-ben szün- pirgálni némi kencét, az alig körömnyi a kérdésemre, a szavaikban mégis érezni most a hős Posu Mamáról és a két fiáról, aki- tették meg. (Ranko VUKČEVIĆ) szemceruzákat, apa ingeit, no meg a ciga- lehetett a ködös tekintetet, azt, hogy elér- re visszatérünk –, hogy az ország magyarjai rettatárcákat és -szipkákat, a gyöngysoro- zékenyültek a gépelés közben. ezt a lánchegyet látták meg életükben elő- REXONA – Jugoszlávia végigkísérte a gye- kat és brosstűket, sapkákat és „már csak A szomszédságomban az utolsó ilyen ször. Ebbe most nem számít bele az Alpok, rekkoromat. A szüleim először akkor hagytak otthonra jó”, széttaposott magas sarkúa- előadásokat mi rendeztük, gyerekként, a egyrészt, mivel sokkal kevesebben jártak oda hosszabb ideig magamra, amikor a (Jugó)ba kat. Az összegyűjtött kincseket fölnyalá- háború vége felé, vagy nem sokkal utána síelni, mint a Dináron át a tengerre, másrészt mentek nyaralni. Utólag tudtam meg, hogy boltuk, igyekeztünk észrevétlenül eltűn- – a mai gyerekek nem játszanak semmi pedig mert az Alpok nem került bele – iro- disszidálni akartak, de végül megrettentek ni, és ha ez sikerült, akkor aztán iszkiri, és hasonlót. Ezt az – azt hiszem, nyugodtan dalmi és más művek segítségével – a köztu- a kalandtól és hazatértek. kezdődhetett a boldogság. mondhatom – jugoszláv jelenséget a még datba. És nem is tartozott az országhoz. Nem Évek teltek el. Apám még elég sokáig hitt Gyorsan megállapodtunk, ki mit fog Jugoszláviában fölnövő szülők át tudták volt a miénk, mint a Dinári-hegység. Posu a kommunizmusban. A kelleténél minden- énekelni, ki mit ad elő, illetve lehetett csak- örökíteni a gyerekeikre, de az unokáikra Mama és két fia, Igo és Ráma arra esküdtek képpen tovább. Ennek a hitnek volt kézzel- csupán divatbemutatóra is szavazni. Lepa (akiknek a játékkonzolok mindent fölkí- fel, hogy megvédik ezt a természeti és törté- fogható lenyomata is: Jugoszlávia. Apám Brenát utánoztuk, Tajčit, Zdravko Čolićot, nálnak, amit csak ki tudnak találni, így nelmi értéket. Talán az életüket is feláldoz- mindig lelkesen magyarázta, hogy ott meg- az egész Bijelo Dugme együttest, vagy hát nincs szükségük álmodozásra) már ták, gondolkodás nélkül. Ezért szól róluk valósult a népek békés egymás mellett élése. Žerát.1 Mi, akik még háborús gyerekek nyilvánvalóan nem. Mindez, ahogyan az az a dal, amelyet minden fontos eseményen Hogy ott van munkásönigazgatás, megva- voltunk, harci dalokat is énekeltünk, de a hajdani ország is, már a múlté. De mi- énekelni szokás. Az ő emlékükre, akik mind- lósul a szocialista tulajdon. De azért van pi- többnyire nem tudtuk, mit jelentenek a lyen a ti szemetek, amikor eszetekbe jut- annyiunkért váltak halált megvető hősökké. acgazdaság is, árubőség. És nincsenek szov- kimondott szavak. Valaki mindig győzött nak ezek a játékok? (LOVAS Ildikó) jetek. Velid B. BORJEN Jugoszlávia mitikus hely volt a számomra. 1 Délszláv könnyűzenei előadók. PRAXIS – Filozófiai folyóirat, amely a mai Apám magyarázatait nehezen tudtam kö- vi­lág lényeges problémáival foglalkozott. Tíz vetni, de éreztem, hogy ott valami jó dolog hosszú évig jelent meg (1964-től 1974-ig), és történik. Sokszor lapozgattam a nyaralás fo- csak hogy engedélyezi a Radio Luxembourg hatását hangsúlyozták, ami toleranciát fel- maga köré gyűjtötte elsősorban (Jugoszlá­ tóiból összerakott és gondosan felcímkézett sugárzását, hanem a magas modernitás ne- tételezett a ponyva iránt, ráadásul az ebből via), de Nyugat- és Kelet-Európa legneve- albumot is. vében a nyugati popzenét szorgalmazza. befolyt pénzösszegek sem voltak elveten- sebb filozófusait és szociológusait is. A mítosz megértését azonban a Rexona hoz­ Ennek folytatása egyébként a punk későbbi dőek. Mégis, kereszteshadjáratot hirdettek Alapító tagjai: Branko Bošnjak, Danko Grlić, ta. Aki nem ismeri a kora hetvenes évek ká-eu­ állami támogatása is. Így a párt dilemmák- a tömegkultúrával szemben, időről időre Milan Kangrga, Rudi Supek, Gajo Petrović, rópai illatszer-kínálatát, úgysem fogja érte- kal megterhelve követte az alacsony kultúra indexre helyezték a különféle termékeket – Predrag Vranicki, Danilo Pejović és Ivan ni, miről beszélek. Annyi legyen elég, hogy a terjedését. Jellemző a szerb „liberálisok” (M. ennek esett áldozatául a pornográfiával ka- Kuvačić. A folyóiratban megjelenő szövegek szocializmus leheletét effektíven megtestesítő Nikezić stb.)32 viszonyulása: a piac áldásos cérkodó Adam i Eva című lap. Mindhiába. éles kritikai álláspontot foglaltak el a jugo- dezodorok világában a Rexona maga volt a 32 Marko Nikezićet (1921–1991) Tito 1972-ben mozdította el a Szerbiai A ponyva így nem akármilyen vonatkozása szláviai „sztálinista“ elmélettel és gyakorlat- buja kifinomultság. A Jaguar a Zaporozsechez, Kommunista Párt éléről, miután N. független sajtót, piacköz- a jugoszláv történetnek, valószínűleg a lé- tal szemben. Emiatt aztán a folyóirattal kap- Oscar Wilde Solohovhoz képest. pontú gazdaságot és a döntéshozatal demokratizálását sürgette. (A szerkesztő megjegyzése.) nyegre vet fényt. (LOSONCZ Alpár) csolatban heves nyilvános viták zajlottak, s a A Rexona német volt, de a jugók gyártották.

50 51 POSU MAMA, IGO, RÁMA – Posu Mama korabeli rezsim persze rendre igyekezett be- POSZTJUGÓ a divatbemutatókon, és serleget is kapott nagyon elszánt asszony volt, aki egyedül tiltani is, szerkesztőit és szerzőit pedig „profi – kristály virágvázát, amit aznap hozott el nevelte két fiát: Igót és Rámát. Az erdőben antikommunistáknak“ és az „(önigazgató A gyermekkor napjaiban mintha soha valaki otthonról. éltek valahol az Igman-hegy környékén. Az szo­cializmus) ellenségeinek“ nevezték. nem nyugodott volna lea nap – ma kismillió A gyermekkor napjaiban soha nem Igman-hegy 1502 méter magas és a Diná- A folyóirathoz kötődik a (Korčula)i Nyári nappali kép jut eszembe, és alig néhány nyugszik le a nap: mindenkinek elködö- ri-hegység része, amely északnyugat–délke- Egyetem is – amely az egész világból érkező éjszakai. A nappaliak között is dominál- södik a tekintete, amikor arra kérik őket, leti irányban, Szlovéniától egészen Albániá- filozófusok és szociológusok éves, nemzet- nak a saját szervezésű előadásaink képei, idézzenek föl egy gyerekkori emléket. ig nyúlik. Ez volt az ország legcsodálatosabb közi találkája volt. Ezen a nagyszerű helyen ugyanis ez volt a kedvenc időtöltésünk. Anyám is emlékszik ezekre az előadá- természeti megvalósulása, de ennél még sok- találkozhattak a Nyugat és a Kelet legna- Először spontán módon eldöntöttük, ki- sokra, és a nagynéném is – két ötvenes kal több is, maga a történelem. Ennek a hegy- gyobb elméleti szakemberei, megvitathat- nek az udvarán, házában, garázsában nő. De emlékeznek rájuk a barátnőim is, ségnek, vagy ahogyan mondtuk, hegyrend- ták a modern kor jelenségeit és problémáit. vagy pincéjében fogunk aznap összegyűl- akik alig valamivel vagy jócskán időseb- szernek a fáiból építették ki Velencét. Lega­ A kéthetes időtartam alatt született szövegek ni, majd ki-ki hazament, a szekrényhez bek nálam: a két Elena Macedóniából, lábbis a cölöpeit. Ezért van az, hogy Split­nél és beszámolók a folyóiratban kaptak helyet. lopózott, és minél több ruhát kilopott on- Gabi Horvátországból, Marija, Tatjana és olyan kopár a hegy. Nem tudta pótolni a ró- Tízéves fennállása alatt a folyóirat és a nyá- nan. Mindent hasznosítani tudtunk: anya Jelena Szerbiából, sőt a fiatalabb Tamara mai barbárok okozta pusztítást. Még ennél is ri egyetem egyaránt az értelmiségi olvasók régi rúzsát, amelyből még ki lehetett ka- is, Montenegróból. Üzenetben válaszoltak fontosabb történelmi értéke – nem beszélve kedvencévé vált – mindkettőt 1974-ben szün- pirgálni némi kencét, az alig körömnyi a kérdésemre, a szavaikban mégis érezni most a hős Posu Mamáról és a két fiáról, aki- tették meg. (Ranko VUKČEVIĆ) szemceruzákat, apa ingeit, no meg a ciga- lehetett a ködös tekintetet, azt, hogy elér- re visszatérünk –, hogy az ország magyarjai rettatárcákat és -szipkákat, a gyöngysoro- zékenyültek a gépelés közben. ezt a lánchegyet látták meg életükben elő- REXONA – Jugoszlávia végigkísérte a gye- kat és brosstűket, sapkákat és „már csak A szomszédságomban az utolsó ilyen ször. Ebbe most nem számít bele az Alpok, rekkoromat. A szüleim először akkor hagytak otthonra jó”, széttaposott magas sarkúa- előadásokat mi rendeztük, gyerekként, a egyrészt, mivel sokkal kevesebben jártak oda hosszabb ideig magamra, amikor a (Jugó)ba kat. Az összegyűjtött kincseket fölnyalá- háború vége felé, vagy nem sokkal utána síelni, mint a Dináron át a tengerre, másrészt mentek nyaralni. Utólag tudtam meg, hogy boltuk, igyekeztünk észrevétlenül eltűn- – a mai gyerekek nem játszanak semmi pedig mert az Alpok nem került bele – iro- disszidálni akartak, de végül megrettentek ni, és ha ez sikerült, akkor aztán iszkiri, és hasonlót. Ezt az – azt hiszem, nyugodtan dalmi és más művek segítségével – a köztu- a kalandtól és hazatértek. kezdődhetett a boldogság. mondhatom – jugoszláv jelenséget a még datba. És nem is tartozott az országhoz. Nem Évek teltek el. Apám még elég sokáig hitt Gyorsan megállapodtunk, ki mit fog Jugoszláviában fölnövő szülők át tudták volt a miénk, mint a Dinári-hegység. Posu a kommunizmusban. A kelleténél minden- énekelni, ki mit ad elő, illetve lehetett csak- örökíteni a gyerekeikre, de az unokáikra Mama és két fia, Igo és Ráma arra esküdtek képpen tovább. Ennek a hitnek volt kézzel- csupán divatbemutatóra is szavazni. Lepa (akiknek a játékkonzolok mindent fölkí- fel, hogy megvédik ezt a természeti és törté- fogható lenyomata is: Jugoszlávia. Apám Brenát utánoztuk, Tajčit, Zdravko Čolićot, nálnak, amit csak ki tudnak találni, így nelmi értéket. Talán az életüket is feláldoz- mindig lelkesen magyarázta, hogy ott meg- az egész Bijelo Dugme együttest, vagy hát nincs szükségük álmodozásra) már ták, gondolkodás nélkül. Ezért szól róluk valósult a népek békés egymás mellett élése. Žerát.1 Mi, akik még háborús gyerekek nyilvánvalóan nem. Mindez, ahogyan az az a dal, amelyet minden fontos eseményen Hogy ott van munkásönigazgatás, megva- voltunk, harci dalokat is énekeltünk, de a hajdani ország is, már a múlté. De mi- énekelni szokás. Az ő emlékükre, akik mind- lósul a szocialista tulajdon. De azért van pi- többnyire nem tudtuk, mit jelentenek a lyen a ti szemetek, amikor eszetekbe jut- annyiunkért váltak halált megvető hősökké. acgazdaság is, árubőség. És nincsenek szov- kimondott szavak. Valaki mindig győzött nak ezek a játékok? (LOVAS Ildikó) jetek. Velid B. BORJEN Jugoszlávia mitikus hely volt a számomra. 1 Délszláv könnyűzenei előadók. PRAXIS – Filozófiai folyóirat, amely a mai Apám magyarázatait nehezen tudtam kö- vi­lág lényeges problémáival foglalkozott. Tíz vetni, de éreztem, hogy ott valami jó dolog hosszú évig jelent meg (1964-től 1974-ig), és történik. Sokszor lapozgattam a nyaralás fo- csak hogy engedélyezi a Radio Luxembourg hatását hangsúlyozták, ami toleranciát fel- maga köré gyűjtötte elsősorban (Jugoszlá­ tóiból összerakott és gondosan felcímkézett sugárzását, hanem a magas modernitás ne- tételezett a ponyva iránt, ráadásul az ebből via), de Nyugat- és Kelet-Európa legneve- albumot is. vében a nyugati popzenét szorgalmazza. befolyt pénzösszegek sem voltak elveten- sebb filozófusait és szociológusait is. A mítosz megértését azonban a Rexona hoz­ Ennek folytatása egyébként a punk későbbi dőek. Mégis, kereszteshadjáratot hirdettek Alapító tagjai: Branko Bošnjak, Danko Grlić, ta. Aki nem ismeri a kora hetvenes évek ká-eu­ állami támogatása is. Így a párt dilemmák- a tömegkultúrával szemben, időről időre Milan Kangrga, Rudi Supek, Gajo Petrović, rópai illatszer-kínálatát, úgysem fogja érte- kal megterhelve követte az alacsony kultúra indexre helyezték a különféle termékeket – Predrag Vranicki, Danilo Pejović és Ivan ni, miről beszélek. Annyi legyen elég, hogy a terjedését. Jellemző a szerb „liberálisok” (M. ennek esett áldozatául a pornográfiával ka- Kuvačić. A folyóiratban megjelenő szövegek szocializmus leheletét effektíven megtestesítő Nikezić stb.)32 viszonyulása: a piac áldásos cérkodó Adam i Eva című lap. Mindhiába. éles kritikai álláspontot foglaltak el a jugo- dezodorok világában a Rexona maga volt a 32 Marko Nikezićet (1921–1991) Tito 1972-ben mozdította el a Szerbiai A ponyva így nem akármilyen vonatkozása szláviai „sztálinista“ elmélettel és gyakorlat- buja kifinomultság. A Jaguar a Zaporozsechez, Kommunista Párt éléről, miután N. független sajtót, piacköz- a jugoszláv történetnek, valószínűleg a lé- tal szemben. Emiatt aztán a folyóirattal kap- Oscar Wilde Solohovhoz képest. pontú gazdaságot és a döntéshozatal demokratizálását sürgette. (A szerkesztő megjegyzése.) nyegre vet fényt. (LOSONCZ Alpár) csolatban heves nyilvános viták zajlottak, s a A Rexona német volt, de a jugók gyártották.

50 51 És feketén árulták. Engem akkoriban az sem giccsnek minősítették, ami azt jelentette, hogy egy másik dalszövege is hasonló sorsra ju- Márpedig Tito imádta a sakkot (ez a vén ku- zavart, hogy az anyám használta. Ha csak magasabb árat kellett fizetni érte a lemezbol- tott: „Adjatok egy fekete Mercedest, / hogy jon magyar zsidó, aminek egyesek nézték!), tehettem, titokban fújtam egy keveset ma­ tokban. nyugodtan el tudjam oltani a kubai szivarjai- és, kíváncsi ember lévén, partnereit ebben is gamra a remek női illatból. Akkoriban még Johnny Štulić zenekarát, az Azrát is rend- mat egy arany hamutartóban”. oly gyakran szerette váltogatni, mint az élet nem tudtam, hogy a tulajdonformák elméle- szeresen cenzúrázták, kitiltották a rádiómű- A Laibach együttes a zágrábi zenei bienná- más területén. Közben kíváncsi emberből tével vagy az igazságos újraelosztás gondo- sorokból. Erre a sorsra jutott a Véres Meri lén hangszalagról egy Tito-beszédet játszott akadt még bőven. Így például nem éppen a latával éppoly remekül lehet hódítani, mint (Krvava Meri) és a lengyelországi hadiálla- be („nagyon sok vért kiontottunk…”), mi- horvátok és a magyarok szeretetéről híres egy egzotikus számba menő jugó dezodor- pot idején különösen aktuális Lengyelország közben hardcore pornó ment kivetítve. A bi- Aleksandar Ranković szerb rendőrfőnök, ral. Pedig apám nyilván erre is megadta vol- a szívemben (Poljska u mome srcu) című dal is. ennále szervezői a rockestét megszakították akinek olyannyira fúrta az oldalát a kíváncs’, na a választ. (KESZTHELYI András) Egy (szarajevó)i újságíró azt írta, az együt- és lemondták. vajon milyen csevejek folyhatnak így bábu- tes szövege merő provokáció: „Az oroszok Egész más jellegű skandalumok zajlottak tologatás és békés pöfékelés közben, hogy ROCK-SKANDALUMOK – Kornelije Kovač ma Afganisztánban, hamarosan pedig az Goran Bregović és Dragan Kremer újságíró, még Tito lakosztályát is bemikrofonoztatta. (Kovács Kornél), a Korni Grupa együttes ve- önök lakásában lesznek”. A szóban forgó dal- rockkritikus között. A szarajevói televízió Jó Itt elszúrta. Teljes visszavonultságban élhette zetője Az én nemzedékem címmel írt egy dalt, szöveg természetesen soha nem kerülhetett vibrációk című műsorában Kremer igen nega- le maradék életét partizán emlékeivel össze- amelynek eredeti refrénje így hangzott: „Az hanglemezre. tívan nyilatkozott a Bijelo DugmeKöpj és éne­ zárva, és valószínűleg sosem ismerte föl saját én nemzedékem 1968-ból”. Ez így nem han- Az újvidéki Laboratorija Zvuka együttes kelj, Jugoszláviám (Pljuni i zapevaj, moja Jugo- ártó szerepét a haladás maradéktalan kibon- gozhatott el, ezért a hatvannyolcat Kornelije színpadi fellépésein egy kis növésű férfi is a slavijo) című nagylemezről, a borítót pedig takozásában. Egyébként, úgy látszik, ezek a negyvenkettőre változtatta.33 show részét képezte, akit Vilmoš Kaubojnak összetépte. A jelenetet élő adásában lejátszot- partik vezettek valahova, hisz Krleža egyszer A zágrábi Time együttes Az alkohol királya becéztek. A szlovéniai Novo Mestóban egy ták a zenekar gitárosának, Bregovićnak, aki azt találta mondani, nem szeretne Titónál ké- című dala nem mehetett rádióadásban, mert öntudatos állampolgár becsületsértés mi- hosszabb szünet után nagyot káromkodott, sőbb meghalni, hogy ne kelljen látnia azt a az alkoholizmust népszerűsítette volna. att följelentette a csoportot, mivel szerinte a majd szélhámosnak és disznónak nevezte cirkuszt, ami Broz halála után következik. A ljubljanai Buldožer zenekar tagja, Mar- koncertet hirdető plakáton szereplő Vilmoš Kremert, aki „negyvenévesen még mindig Tudjuk, rövid ideig, de láthatta. (BALÁZS ko Brecelj a zágrábi Boom Fesztiválon toló- nagyon hasonlított a már két éve halott Tito onanizál”. A végén egy kis önsajnálat is ki- Attila–FÉDERES Manó) kocsiban jelent meg a színpadon, ezért azzal elvtársra. (Tito halála) csúszott Bregović száján: „Azért azok után, vádolták, hogy megsértette a rokkantak ér- Nele Karajlić, a szarajevói Zabranjeno Pu­ amit tettem, talán többet érdemeltem volna”. SÁRGA DRÁVA – Erről a cigarettamárkáról zékenységét. šenje vezetője, egy fiumei koncerten, miután (FENYVESI Ottó) ím egy régebbi szöveg: „Balla Bandi, Trocsek A Buldožernek van egy Jó reggelt, Madame az erősítőjük fölmondta a szolgálatot, azt ta- és én, két gyerekkori barátom, állunk a Bíró- Jovanović című dala, amelyről az a pletyka lálta mondani: „kinyiffant a marsall” (ő ter­ SAKK – A második világháborúban sok-sok féle zugkocsmával – ahol zsírszódás, fáradt járta, hogy a jugoszláv first lady dekadens élet- mészetesen a Marshall márkájú erősítőre ér­ jeles író is puskát fogott, de Miroslav Krleža cefréből készült pálinkát mértek – szemben módjáról szól. Ugyanezt a témát dolgozta föl a tet­te, s nem Tito eltvársra!?) – mindenestre nem, aki, megjárva a Monarchia korhadó álló ház előtt. Leskelődni akarunk, tudo- Bijelo Dugme együttes Száz évig élni (Doživjeti or­szágos skandalum lett belőle. hadseregét, utálta a csatazajt, ezért aztán töb- másunkra jutott, hogy egy fiatal lány, Edit, stotu) című albumán a Csodálatos reggel Petrović A belgrádi Riblja Čorba és annak vezetője, ben nagyon haragudtak rá. Így például a ké- Elvira vagy Emília (nevét csak sejtettük), aki nagysága ágyában című szerzemény is. Bora Ɖorđević nevéhez több botrány is fűző- sőbb megtért véres kezű komisszár is, Milo- ráadásul bemondónőnek készül, mindig az A Dugménak problémája volt a Bitang és dik. A zenekar majdnem mindegyik albumá- van Đilas. Krleža az életét, mondják, Tito utca felőli ablaknál vetkőzik le elalvás előtt. hercegnő (Bitanga i princeza) című albumával nak borítójával gond volt (Jugoslav Vlahović barátságának köszönhette. Mindenesetre Vigyáznunk kell, mert a lánynak egy burány- is. A lemez eredeti borítóján egy tűsarkú ci- tervezte őket). A legtöbb probléma a Romlott Krležát sokáig jégen tartották azután, hogy sori fickó udvarol, valami Darabán, aki bár- pőt viselő nő tökön rúg egy férfit. A borítót fantázia és piszkos ösztönök (Pokvarena mašta i a népfelszabadító háború – egyben forrada- mikor megérkezhet (fityó)jával. Már a neve villámgyorsan lecserélték egy semleges vál- prljave strasti) cíművel volt. A borítóján Mi- lom – győzött, ő pedig nemhogy nem fogott is félelmetes, egyszerre van benne a darabont tozatra, amit szintén Dragan S. Stefanović loš Jovančević, Az ártatlan férfi(„Nevini muš- puskát, de még dicshimnuszokat sem zen- és a drabális, a darabolásról nem beszélve, ter­vezett. karac”) című regény írója egy pornóújság fo- gett. Ám ha Krleža nem akarta megénekel- mondják, legalább két méteres, százhúsz ki- Az első négy jugoszláv punkalbumot, a tóit nézegeti. Két másik országos botrány is ni a szent szabadság és a világszabadság té- lós parasztgyerek. Ezt már akkor sem igen ljubljanai Pankrti Dolgcajtját, a rijekai Paraf köthető az együtteshez; A Nyugaton a helyzet máját, pedig például flottul szavalta Petőfit, tudtam összeegyeztetni a bemondói vágyál- A nap pedig oly szépen kezdődött(A dan je tako változatlan című dal szövege kiütötte a bizto- megénekelte más. Így a víg kedélyű irodalmi mokkal, no de a szerelem útjai… Amiről vi- lijepo počeo) című lemezét, az újvidéki Pe- sítékot: „A nagyok állandóan cseszegetik a hőseivel nagy sikert arató, öregkorára majd szont semmit sem tudtam. Mármint a sze- kinška Patka Sekélyes költészet (Plitka poezija) kicsiket, / az eszmékért csak a bolondok hal- az egyik belgrádi hídról végső elkeseredésé- relemről. Beszélgettünk és cigarettáztunk. és a zágrábi Prljavo Kazalište34 első albumát nak meg, / a gyárak mérgezik a környezetet, ben leugró Branko Ćopić. Lehet, ő nem tu- Sárga Drávát szívtunk, a legszegényebbek 33 Vö. Presser Gábor–Sztevanovity Dusán: Hé, ’67. A dalt előadó / a hülyék pedig felkelést szítanak és meghal- dott sakkozni, meg Ivo Andrić sem, mert ró- és a parasztok cigijét, a keresztapám is ezt Zorán, akárcsak Kovač, 1942-ben született a háborús Szerbiában. nak”. A (Jugoszláv Harcosok Szövetsége) tilta- luk nem maradt fenn, hogy akár egy gyors­ szívta, ha nem csavarta éppen. Balla Bandi 34 Pekiňska patka: pekingi kacsa (szerb). Prljavo kazalište: mocskos színház (horvát). kozott a dalszöveg miatt. Bora Ɖorđevićnek lépésest is lejátszottak volna az elnökkel. ezt tudta lopni a szüleitől. Ő már mejblizett

52 53 És feketén árulták. Engem akkoriban az sem giccsnek minősítették, ami azt jelentette, hogy egy másik dalszövege is hasonló sorsra ju- Márpedig Tito imádta a sakkot (ez a vén ku- zavart, hogy az anyám használta. Ha csak magasabb árat kellett fizetni érte a lemezbol- tott: „Adjatok egy fekete Mercedest, / hogy jon magyar zsidó, aminek egyesek nézték!), tehettem, titokban fújtam egy keveset ma­ tokban. nyugodtan el tudjam oltani a kubai szivarjai- és, kíváncsi ember lévén, partnereit ebben is gamra a remek női illatból. Akkoriban még Johnny Štulić zenekarát, az Azrát is rend- mat egy arany hamutartóban”. oly gyakran szerette váltogatni, mint az élet nem tudtam, hogy a tulajdonformák elméle- szeresen cenzúrázták, kitiltották a rádiómű- A Laibach együttes a zágrábi zenei bienná- más területén. Közben kíváncsi emberből tével vagy az igazságos újraelosztás gondo- sorokból. Erre a sorsra jutott a Véres Meri lén hangszalagról egy Tito-beszédet játszott akadt még bőven. Így például nem éppen a latával éppoly remekül lehet hódítani, mint (Krvava Meri) és a lengyelországi hadiálla- be („nagyon sok vért kiontottunk…”), mi- horvátok és a magyarok szeretetéről híres egy egzotikus számba menő jugó dezodor- pot idején különösen aktuális Lengyelország közben hardcore pornó ment kivetítve. A bi- Aleksandar Ranković szerb rendőrfőnök, ral. Pedig apám nyilván erre is megadta vol- a szívemben (Poljska u mome srcu) című dal is. ennále szervezői a rockestét megszakították akinek olyannyira fúrta az oldalát a kíváncs’, na a választ. (KESZTHELYI András) Egy (szarajevó)i újságíró azt írta, az együt- és lemondták. vajon milyen csevejek folyhatnak így bábu- tes szövege merő provokáció: „Az oroszok Egész más jellegű skandalumok zajlottak tologatás és békés pöfékelés közben, hogy ROCK-SKANDALUMOK – Kornelije Kovač ma Afganisztánban, hamarosan pedig az Goran Bregović és Dragan Kremer újságíró, még Tito lakosztályát is bemikrofonoztatta. (Kovács Kornél), a Korni Grupa együttes ve- önök lakásában lesznek”. A szóban forgó dal- rockkritikus között. A szarajevói televízió Jó Itt elszúrta. Teljes visszavonultságban élhette zetője Az én nemzedékem címmel írt egy dalt, szöveg természetesen soha nem kerülhetett vibrációk című műsorában Kremer igen nega- le maradék életét partizán emlékeivel össze- amelynek eredeti refrénje így hangzott: „Az hanglemezre. tívan nyilatkozott a Bijelo DugmeKöpj és éne­ zárva, és valószínűleg sosem ismerte föl saját én nemzedékem 1968-ból”. Ez így nem han- Az újvidéki Laboratorija Zvuka együttes kelj, Jugoszláviám (Pljuni i zapevaj, moja Jugo- ártó szerepét a haladás maradéktalan kibon- gozhatott el, ezért a hatvannyolcat Kornelije színpadi fellépésein egy kis növésű férfi is a slavijo) című nagylemezről, a borítót pedig takozásában. Egyébként, úgy látszik, ezek a negyvenkettőre változtatta.33 show részét képezte, akit Vilmoš Kaubojnak összetépte. A jelenetet élő adásában lejátszot- partik vezettek valahova, hisz Krleža egyszer A zágrábi Time együttes Az alkohol királya becéztek. A szlovéniai Novo Mestóban egy ták a zenekar gitárosának, Bregovićnak, aki azt találta mondani, nem szeretne Titónál ké- című dala nem mehetett rádióadásban, mert öntudatos állampolgár becsületsértés mi- hosszabb szünet után nagyot káromkodott, sőbb meghalni, hogy ne kelljen látnia azt a az alkoholizmust népszerűsítette volna. att följelentette a csoportot, mivel szerinte a majd szélhámosnak és disznónak nevezte cirkuszt, ami Broz halála után következik. A ljubljanai Buldožer zenekar tagja, Mar- koncertet hirdető plakáton szereplő Vilmoš Kremert, aki „negyvenévesen még mindig Tudjuk, rövid ideig, de láthatta. (BALÁZS ko Brecelj a zágrábi Boom Fesztiválon toló- nagyon hasonlított a már két éve halott Tito onanizál”. A végén egy kis önsajnálat is ki- Attila–FÉDERES Manó) kocsiban jelent meg a színpadon, ezért azzal elvtársra. (Tito halála) csúszott Bregović száján: „Azért azok után, vádolták, hogy megsértette a rokkantak ér- Nele Karajlić, a szarajevói Zabranjeno Pu­ amit tettem, talán többet érdemeltem volna”. SÁRGA DRÁVA – Erről a cigarettamárkáról zékenységét. šenje vezetője, egy fiumei koncerten, miután (FENYVESI Ottó) ím egy régebbi szöveg: „Balla Bandi, Trocsek A Buldožernek van egy Jó reggelt, Madame az erősítőjük fölmondta a szolgálatot, azt ta- és én, két gyerekkori barátom, állunk a Bíró- Jovanović című dala, amelyről az a pletyka lálta mondani: „kinyiffant a marsall” (ő ter­ SAKK – A második világháborúban sok-sok féle zugkocsmával – ahol zsírszódás, fáradt járta, hogy a jugoszláv first lady dekadens élet- mészetesen a Marshall márkájú erősítőre ér­ jeles író is puskát fogott, de Miroslav Krleža cefréből készült pálinkát mértek – szemben módjáról szól. Ugyanezt a témát dolgozta föl a tet­te, s nem Tito eltvársra!?) – mindenestre nem, aki, megjárva a Monarchia korhadó álló ház előtt. Leskelődni akarunk, tudo- Bijelo Dugme együttes Száz évig élni (Doživjeti or­szágos skandalum lett belőle. hadseregét, utálta a csatazajt, ezért aztán töb- másunkra jutott, hogy egy fiatal lány, Edit, stotu) című albumán a Csodálatos reggel Petrović A belgrádi Riblja Čorba és annak vezetője, ben nagyon haragudtak rá. Így például a ké- Elvira vagy Emília (nevét csak sejtettük), aki nagysága ágyában című szerzemény is. Bora Ɖorđević nevéhez több botrány is fűző- sőbb megtért véres kezű komisszár is, Milo- ráadásul bemondónőnek készül, mindig az A Dugménak problémája volt a Bitang és dik. A zenekar majdnem mindegyik albumá- van Đilas. Krleža az életét, mondják, Tito utca felőli ablaknál vetkőzik le elalvás előtt. hercegnő (Bitanga i princeza) című albumával nak borítójával gond volt (Jugoslav Vlahović barátságának köszönhette. Mindenesetre Vigyáznunk kell, mert a lánynak egy burány- is. A lemez eredeti borítóján egy tűsarkú ci- tervezte őket). A legtöbb probléma a Romlott Krležát sokáig jégen tartották azután, hogy sori fickó udvarol, valami Darabán, aki bár- pőt viselő nő tökön rúg egy férfit. A borítót fantázia és piszkos ösztönök (Pokvarena mašta i a népfelszabadító háború – egyben forrada- mikor megérkezhet (fityó)jával. Már a neve villámgyorsan lecserélték egy semleges vál- prljave strasti) cíművel volt. A borítóján Mi- lom – győzött, ő pedig nemhogy nem fogott is félelmetes, egyszerre van benne a darabont tozatra, amit szintén Dragan S. Stefanović loš Jovančević, Az ártatlan férfi(„Nevini muš- puskát, de még dicshimnuszokat sem zen- és a drabális, a darabolásról nem beszélve, ter­vezett. karac”) című regény írója egy pornóújság fo- gett. Ám ha Krleža nem akarta megénekel- mondják, legalább két méteres, százhúsz ki- Az első négy jugoszláv punkalbumot, a tóit nézegeti. Két másik országos botrány is ni a szent szabadság és a világszabadság té- lós parasztgyerek. Ezt már akkor sem igen ljubljanai Pankrti Dolgcajtját, a rijekai Paraf köthető az együtteshez; A Nyugaton a helyzet máját, pedig például flottul szavalta Petőfit, tudtam összeegyeztetni a bemondói vágyál- A nap pedig oly szépen kezdődött(A dan je tako változatlan című dal szövege kiütötte a bizto- megénekelte más. Így a víg kedélyű irodalmi mokkal, no de a szerelem útjai… Amiről vi- lijepo počeo) című lemezét, az újvidéki Pe- sítékot: „A nagyok állandóan cseszegetik a hőseivel nagy sikert arató, öregkorára majd szont semmit sem tudtam. Mármint a sze- kinška Patka Sekélyes költészet (Plitka poezija) kicsiket, / az eszmékért csak a bolondok hal- az egyik belgrádi hídról végső elkeseredésé- relemről. Beszélgettünk és cigarettáztunk. és a zágrábi Prljavo Kazalište34 első albumát nak meg, / a gyárak mérgezik a környezetet, ben leugró Branko Ćopić. Lehet, ő nem tu- Sárga Drávát szívtunk, a legszegényebbek 33 Vö. Presser Gábor–Sztevanovity Dusán: Hé, ’67. A dalt előadó / a hülyék pedig felkelést szítanak és meghal- dott sakkozni, meg Ivo Andrić sem, mert ró- és a parasztok cigijét, a keresztapám is ezt Zorán, akárcsak Kovač, 1942-ben született a háborús Szerbiában. nak”. A (Jugoszláv Harcosok Szövetsége) tilta- luk nem maradt fenn, hogy akár egy gyors­ szívta, ha nem csavarta éppen. Balla Bandi 34 Pekiňska patka: pekingi kacsa (szerb). Prljavo kazalište: mocskos színház (horvát). kozott a dalszöveg miatt. Bora Ɖorđevićnek lépésest is lejátszottak volna az elnökkel. ezt tudta lopni a szüleitől. Ő már mejblizett

52 53 is (nektek: tüdőzött). Azt hiszem, Balla Bandi Naplóban Somlyó Zoltánnak: „A régi dol- mondta, hogy a mi generációnk meg fog érni gok… a régi gázlámpa… ez jelenti nékem az SEBEK Egyetlen logikus magyarázatot találtam: egy háborút, meg hogy én okos gyerek va- otthont, az igazi életemet. A többi: csak játék. minél kisebb teret kívánnak átadni a ha- gyok és sokra viszem – ez utóbbit csak a tör- A temető… a régi uccák… ezek a fontosak: A vonat egy félszeg döccenéssel megállt lálnak. Ami a temetőn kívül van, az az éle- téneti hűség kedvéért mondom –; mint aho- a szimbolumok, amelyek szentté válnak az a vasúti átjáró előtt. Kinéztem az ablakon. té, így ha bővítjük a temető határait, ön- gyan nem mondtam el most legutóbb, május emlékezésben.” (SZILÁGYI Zsófia) Egy harckocsi-hadoszlopot láttam átdü- ként engedünk át területet az elmúlásnak. elsején Bandinak a csantavéri szigeten, ahol Sárszeg nem létezik. Sárszeg mégis van. börögni a síneken. Mennek Szlavóniába A háború logikája is hasonló. Ha a sérel- húsz év után ismét egy csapatban fociztunk, Vagy fordítva: van, de nem létezik. Aki nap- – mondta kesernyés mosollyal a szemben meinket magunkban tartjuk, nem adjuk hogy baszd meg, Bandi, emléksző? Igazad jaink Szabadkájának még le nem rombolt, ülő úr. – Háború lesz – tette hozzá, mintha tovább, talán gyávának, megalkuvónak lett a háborút illetőleg… Akkor ott, a gyerek- magától szépen korhadó szecessziós belvá- attól félne, hogy én, az idegen nem mér- tű­nünk, de nem ejtünk sebeket másokon. korban nem sokat rágódtam ezen, mert fény rosában sétál, amely egyszerre elsüllyedt tem fel kellőképpen a helyzetet. A sebek ugyanis soha nem gyógyulnak be villant, bár csak a másik szobából, de az Edit, monarchikus sziget és porszerűségében Egy zöld szemű, szőke lány mosolyáért teljesen, legfeljebb elfödik azokat a frissen Elvira vagy Emília tényleg vetkőzni kezdett a csillogó örökmagyar kisváros, némely sar- indultam útnak Újvidékre, erre itt dübö- szerzett sérülések. félhomályban, láttuk a hegyes csöcsit, mint- kon ma is Novák Antal vagy Vajkay Ákosék rög el a szemem előtt a fél (Jugoszláv Ha a gyűlölet elszabadul, közösségi él- ha árnyjátékot; valamelyikünk megzörget- nyomába léphet. Ha figyelmesen olvassuk Néphadsereg). Sokan figyelmeztettek Sze- ménnyé válik, már nem tudunk megálljt hette véletlenül a bádogpárkányt vagy mi, össze Kosztolányi két itt játszódó regényét, geden, hogy nem épp a legjobbkor kalan- parancsolni az indulatoknak. Ledönt min- mert Edit, Elvira vagy Emília hamarosan az két különböző Sárszeg rajzolódik ki belőlük. dozom a Vajdaságban, hiszen a horvátok den kerítést, és elárasztja a földet, amely ablakhoz jött (már hálóingben), mi meg elfu- Sárszeg tehát nem létezik, mégis van – ráadá- épp most kiáltották ki a függetlenségüket. addig a gondtalan életé volt. tottunk, és csak a roló súlyos csapódását hal- sul több változatban. Más topográfia, más vi- Engem azonban csak a saját független- A háborúban ezért nincs győztes. Át le- lottuk, három kíváncsi, tizenéves kukkolók.” szonyok. Más emberek járják a más utcákat. ségem érdekelt. A kalandot kerestem a het szabni a térképeket, le lehet gyűrni a (BOZSIK Péter) Mégis, ha leszállok Szabadkán az eufemiszti- szerelemben, a történelemben és a művé- hadseregeket, el lehet üldözni a népeket, kusan gyorsnak nevezett vonatról, hunyorgó szetekben, mint minden fiatal. Mit nekem de ez nem győzelem, hanem közös bukás. SÁRSZEG – Kosztolányi Dezső Sza­bad­ tekintetemmel Cifra Gézát keresem a pálya- a Jugoszláv Néphadsereg, a lánctalpakon Mások sérelmein nem lehet úrrá lenni, az kája, meg az olvasóké, örökre, de legalább- udvaron, és azon töprengek, főbe lőtte-e már masírozó armada, amely megpróbálja ellenség sebeit nem lehet begyógyítani. is addig, amíg olvassa valaki a Pacsirtát, az magát Novák Antal. (SZEGŐ János) visszafelé forgatni a történelem kerekét! Egymásra kell temetnünk a halottainkat. Aranysárkányt meg az Esti Kornélt. Sokan,­ Sokat gondolkodtam azon, vajon miért amiként én is, előbb ismerték meg a könyv­ SÁRSZEGI-TÓ – Ismert nevén Palicsi-tó, temetik a zsidók a halottaikat egymásra. SZINCSOK György -kis­vá­rost, melynek nyárfasorral szegé­ ­lye­ ahol Kosztolányi Dezső sétálgatott Heddá- zett utcáján Vajkayék kikísérték lányukat val, akiről az Aranysárkány Hildáját mintázta. a vasútállomásra, mint hogy valóban el- A saját élmény rezonanciája érdekében még látogattak volna oda, ahol Kosztolányi és a hangalakhoz is ragaszkodott, s azt sem áll- évvel fiatalabb Sinkó Ervin is meglesett a tó – Ottó két kutyája közül a kisebbik: szőrös unokatestvére, Csáth Géza (Brenner József) ta meg, hogy Hedda szigorú apját, Lányi Er- partján barátjával. A Tanácsköztársaság to- tacskó – ücsörög, míg a vizsla csak a palicsi szü­letett. Ranódy Lászlónak a két sársze- nőt, a szabadkai zeneiskola igazgatóját No- jáshéjából előbújt palicsi ifjak később Moszk- homokvár kertjében, ahonnan se az utcára ki, gi Kosz­tolányi-regényből készült hat­vanas­ vák Antal képében egyszerű tanárrá fokozza vában találkoztak újra, mikor Sarolta férjét, se a házba be nem mehet. (PÁLYI Márk) évek­be­li filmjében Kecs­kemét és Baja „ját- le és megveresse. A huszonhárom éves De- Czóbel Ernőt már mélyen elnyelte a sztálini szotta” Szabadkát: bár ez valószínűleg azért siré ugyanis nála kilenc évvel fiatalabb lány- börtönvilág – Slobodan Šnajder Confiteorjá- SESTRA (ejtsd: szesztra) – Így hívták, a vajda- történt, mert Jugoszláviában nem forgathat- ba szeretett bele, de nem viselkedett sokkal ban Ervin az eset hatására dermedten kap- sági magyarok többsége is, az egészségügyi tak, mégis, Sárszeg ennek a „beugrásnak” érettebben nála. Így még másfél évtized múl- kodja a fejét, s lelécel a Szovjetunióból. Tolnai nővért. Hősömnek volt egy kedvenc sestrája, köszönhetően is az örök magyar kisvárossá tán is kénytelen-kelletlen parallel fikcióba Ottó ekkor gondolat a szülei fejében, néhány amikor műtötték a szemét, és kontrollra járt változott. A kisvárossá, ahol sokkal jobban öntötte a vágyait. A valóságban nem lépett kilométerre a tótól. Negyedszázaddal később a szabadkai kórházba. Magdának hívták, és lehet szenvedni, mint a fővárosban, ahol bele meg Heddával, hanem az egész családjával a Tito-érába repatriált Sinkó tanítványa az nagyon szerette Hősömet, mondhatni, a kór kell halni, miként Novák Antalnak, ha rossz­ együtt lezsidózta. Ennek egyik „kiváltó” oka Újvidéki Egyetemen. A szócikk szerzőjének házában csak ő szerette. Legalábbis így érez- indulatú cikket ír valakiről az Ostor nevű az volt, hogy a tó partján nem csak ő sétálga- újabb negyven év elteltével (Újvidék Áru­ te. Aztán Magda Bajmokra költözött, és kicsi szennylap, de ahová az onnan elkerültek, az tott a fecskelány-barátnőjével, hanem unoka- ház) ő mutatja a tavat, ahol a fürdőorvosként Hősöm elsiratta. Siralmas hely lett utána a életüket Pesten folytatók örökösen visszavá- testvére, a később gyógyszerésszé lett Csáth- praktizáló Csáth Géza még külön férfi és női kórház. (BOZSIK Péter) gyódnak. Amikor Kosztolányi 1926-ban, hat öcs, Jász Dezső is. (Mi tagadás, H. is inkább részlegen pszichiáterkedett, de a nato-bom- hosszú év után végre visszatérhetett a triano- orvos lett Déván. Halála előtt már mégiscsak bázás óta már veszélyes volna benne fürdeni. SIRÁLY – Egy, a valóságban létező, egykor ni döntés miatt Magyarországtól elszakított Dide segítette át Pestre.) Valamint H. nővére, A parton forró kemencéjű kis kocsma, ahol a halevő, ma már minden szemetet felzabáló, szülővárosába, ezt nyilatkozta a Bácsmegyei Lányi Sarolta, akit a fáma szerint a nála hét forralt bor mellett „Nusika, Godot édesanyja” agresszív mód terjeszkedő madárfajta. Cím-

54 55 is (nektek: tüdőzött). Azt hiszem, Balla Bandi Naplóban Somlyó Zoltánnak: „A régi dol- mondta, hogy a mi generációnk meg fog érni gok… a régi gázlámpa… ez jelenti nékem az SEBEK Egyetlen logikus magyarázatot találtam: egy háborút, meg hogy én okos gyerek va- otthont, az igazi életemet. A többi: csak játék. minél kisebb teret kívánnak átadni a ha- gyok és sokra viszem – ez utóbbit csak a tör- A temető… a régi uccák… ezek a fontosak: A vonat egy félszeg döccenéssel megállt lálnak. Ami a temetőn kívül van, az az éle- téneti hűség kedvéért mondom –; mint aho- a szimbolumok, amelyek szentté válnak az a vasúti átjáró előtt. Kinéztem az ablakon. té, így ha bővítjük a temető határait, ön- gyan nem mondtam el most legutóbb, május emlékezésben.” (SZILÁGYI Zsófia) Egy harckocsi-hadoszlopot láttam átdü- ként engedünk át területet az elmúlásnak. elsején Bandinak a csantavéri szigeten, ahol Sárszeg nem létezik. Sárszeg mégis van. börögni a síneken. Mennek Szlavóniába A háború logikája is hasonló. Ha a sérel- húsz év után ismét egy csapatban fociztunk, Vagy fordítva: van, de nem létezik. Aki nap- – mondta kesernyés mosollyal a szemben meinket magunkban tartjuk, nem adjuk hogy baszd meg, Bandi, emléksző? Igazad jaink Szabadkájának még le nem rombolt, ülő úr. – Háború lesz – tette hozzá, mintha tovább, talán gyávának, megalkuvónak lett a háborút illetőleg… Akkor ott, a gyerek- magától szépen korhadó szecessziós belvá- attól félne, hogy én, az idegen nem mér- tű­nünk, de nem ejtünk sebeket másokon. korban nem sokat rágódtam ezen, mert fény rosában sétál, amely egyszerre elsüllyedt tem fel kellőképpen a helyzetet. A sebek ugyanis soha nem gyógyulnak be villant, bár csak a másik szobából, de az Edit, monarchikus sziget és porszerűségében Egy zöld szemű, szőke lány mosolyáért teljesen, legfeljebb elfödik azokat a frissen Elvira vagy Emília tényleg vetkőzni kezdett a csillogó örökmagyar kisváros, némely sar- indultam útnak Újvidékre, erre itt dübö- szerzett sérülések. félhomályban, láttuk a hegyes csöcsit, mint- kon ma is Novák Antal vagy Vajkay Ákosék rög el a szemem előtt a fél (Jugoszláv Ha a gyűlölet elszabadul, közösségi él- ha árnyjátékot; valamelyikünk megzörget- nyomába léphet. Ha figyelmesen olvassuk Néphadsereg). Sokan figyelmeztettek Sze- ménnyé válik, már nem tudunk megálljt hette véletlenül a bádogpárkányt vagy mi, össze Kosztolányi két itt játszódó regényét, geden, hogy nem épp a legjobbkor kalan- parancsolni az indulatoknak. Ledönt min- mert Edit, Elvira vagy Emília hamarosan az két különböző Sárszeg rajzolódik ki belőlük. dozom a Vajdaságban, hiszen a horvátok den kerítést, és elárasztja a földet, amely ablakhoz jött (már hálóingben), mi meg elfu- Sárszeg tehát nem létezik, mégis van – ráadá- épp most kiáltották ki a függetlenségüket. addig a gondtalan életé volt. tottunk, és csak a roló súlyos csapódását hal- sul több változatban. Más topográfia, más vi- Engem azonban csak a saját független- A háborúban ezért nincs győztes. Át le- lottuk, három kíváncsi, tizenéves kukkolók.” szonyok. Más emberek járják a más utcákat. ségem érdekelt. A kalandot kerestem a het szabni a térképeket, le lehet gyűrni a (BOZSIK Péter) Mégis, ha leszállok Szabadkán az eufemiszti- szerelemben, a történelemben és a művé- hadseregeket, el lehet üldözni a népeket, kusan gyorsnak nevezett vonatról, hunyorgó szetekben, mint minden fiatal. Mit nekem de ez nem győzelem, hanem közös bukás. SÁRSZEG – Kosztolányi Dezső Sza­bad­ tekintetemmel Cifra Gézát keresem a pálya- a Jugoszláv Néphadsereg, a lánctalpakon Mások sérelmein nem lehet úrrá lenni, az kája, meg az olvasóké, örökre, de legalább- udvaron, és azon töprengek, főbe lőtte-e már masírozó armada, amely megpróbálja ellenség sebeit nem lehet begyógyítani. is addig, amíg olvassa valaki a Pacsirtát, az magát Novák Antal. (SZEGŐ János) visszafelé forgatni a történelem kerekét! Egymásra kell temetnünk a halottainkat. Aranysárkányt meg az Esti Kornélt. Sokan,­ Sokat gondolkodtam azon, vajon miért amiként én is, előbb ismerték meg a könyv­ SÁRSZEGI-TÓ – Ismert nevén Palicsi-tó, temetik a zsidók a halottaikat egymásra. SZINCSOK György -kis­vá­rost, melynek nyárfasorral szegé­ ­lye­ ahol Kosztolányi Dezső sétálgatott Heddá- zett utcáján Vajkayék kikísérték lányukat val, akiről az Aranysárkány Hildáját mintázta. a vasútállomásra, mint hogy valóban el- A saját élmény rezonanciája érdekében még látogattak volna oda, ahol Kosztolányi és a hangalakhoz is ragaszkodott, s azt sem áll- évvel fiatalabb Sinkó Ervin is meglesett a tó – Ottó két kutyája közül a kisebbik: szőrös unokatestvére, Csáth Géza (Brenner József) ta meg, hogy Hedda szigorú apját, Lányi Er- partján barátjával. A Tanácsköztársaság to- tacskó – ücsörög, míg a vizsla csak a palicsi szü­letett. Ranódy Lászlónak a két sársze- nőt, a szabadkai zeneiskola igazgatóját No- jáshéjából előbújt palicsi ifjak később Moszk- homokvár kertjében, ahonnan se az utcára ki, gi Kosz­tolányi-regényből készült hat­vanas­ vák Antal képében egyszerű tanárrá fokozza vában találkoztak újra, mikor Sarolta férjét, se a házba be nem mehet. (PÁLYI Márk) évek­be­li filmjében Kecs­kemét és Baja „ját- le és megveresse. A huszonhárom éves De- Czóbel Ernőt már mélyen elnyelte a sztálini szotta” Szabadkát: bár ez valószínűleg azért siré ugyanis nála kilenc évvel fiatalabb lány- börtönvilág – Slobodan Šnajder Confiteorjá- SESTRA (ejtsd: szesztra) – Így hívták, a vajda- történt, mert Jugoszláviában nem forgathat- ba szeretett bele, de nem viselkedett sokkal ban Ervin az eset hatására dermedten kap- sági magyarok többsége is, az egészségügyi tak, mégis, Sárszeg ennek a „beugrásnak” érettebben nála. Így még másfél évtized múl- kodja a fejét, s lelécel a Szovjetunióból. Tolnai nővért. Hősömnek volt egy kedvenc sestrája, köszönhetően is az örök magyar kisvárossá tán is kénytelen-kelletlen parallel fikcióba Ottó ekkor gondolat a szülei fejében, néhány amikor műtötték a szemét, és kontrollra járt változott. A kisvárossá, ahol sokkal jobban öntötte a vágyait. A valóságban nem lépett kilométerre a tótól. Negyedszázaddal később a szabadkai kórházba. Magdának hívták, és lehet szenvedni, mint a fővárosban, ahol bele meg Heddával, hanem az egész családjával a Tito-érába repatriált Sinkó tanítványa az nagyon szerette Hősömet, mondhatni, a kór kell halni, miként Novák Antalnak, ha rossz­ együtt lezsidózta. Ennek egyik „kiváltó” oka Újvidéki Egyetemen. A szócikk szerzőjének házában csak ő szerette. Legalábbis így érez- indulatú cikket ír valakiről az Ostor nevű az volt, hogy a tó partján nem csak ő sétálga- újabb negyven év elteltével (Újvidék Áru­ te. Aztán Magda Bajmokra költözött, és kicsi szennylap, de ahová az onnan elkerültek, az tott a fecskelány-barátnőjével, hanem unoka- ház) ő mutatja a tavat, ahol a fürdőorvosként Hősöm elsiratta. Siralmas hely lett utána a életüket Pesten folytatók örökösen visszavá- testvére, a később gyógyszerésszé lett Csáth- praktizáló Csáth Géza még külön férfi és női kórház. (BOZSIK Péter) gyódnak. Amikor Kosztolányi 1926-ban, hat öcs, Jász Dezső is. (Mi tagadás, H. is inkább részlegen pszichiáterkedett, de a nato-bom- hosszú év után végre visszatérhetett a triano- orvos lett Déván. Halála előtt már mégiscsak bázás óta már veszélyes volna benne fürdeni. SIRÁLY – Egy, a valóságban létező, egykor ni döntés miatt Magyarországtól elszakított Dide segítette át Pestre.) Valamint H. nővére, A parton forró kemencéjű kis kocsma, ahol a halevő, ma már minden szemetet felzabáló, szülővárosába, ezt nyilatkozta a Bácsmegyei Lányi Sarolta, akit a fáma szerint a nála hét forralt bor mellett „Nusika, Godot édesanyja” agresszív mód terjeszkedő madárfajta. Cím-

54 55 ként legismertebben Csehov-dráma, vendég­ helyet sikerült megszereznie, de a dal Ju- látó-ipari objektumként népszerű hely a goszláviában igazi evergreen lett. A Lejlán főváros hetedik kerületi Király utcájában, kívül további ismert dala a Ne očekuj da te amely a sörcsapoláson és hasonlókon túl szá- iko razumije (Ne várd, hogy bárki megért- mos, főleg kamaraszerű alternatív színházi sen), amelynek a szövegét Duško Trifuno- előadás színtere volt. Egy hely, ahol Triceps vić írta, valamint szülővárosa nem hivatalos művész úr egy ideig könyveket árult, újab- himnusza, az Otkako je stari Travnik nastao ban viszont felelős szerkesztőnket már majd- (Amióta a régi Travnik létezik) című slá- nem alkalmi csapossá ütötték ott, mígnem az ger (frissen komponált népdal). A jugoszláv államhatalom pár nappal az egyiptomi kivo- kultúrán belül a Travnikkal összeköthető nulás és a szabad élet ünnepe előtt erőszak- másik legmarkánsabb személy Ivo Andrić, kal megszállta és elfoglalta a helyet, s miután az egyetlen jugoszláv ( Kusturica reloaded) új fészket talált, ismét bezáratták. Galebként Nobel-díјаs, aki 1892-ben született ugyanott. pedig Josip Broz Tito egykori kedvenc hajó- A népszerű kultúra és a sláger világának koor­ jának neve magyarul. Egy olasz banánszál- dinátarendszerében azonban éppen Seid lítóból aknaszedővé alakított, kilőtt, majd Memić Vajta volt az a figura, aki a jugoszláv- felújított hajóé, amely egykor büszkén szelte ok szemében kövzetlenül összekapcsolódott a kék tengereket, s a fél világ hírességei meg- Travnik városával. fordultak rajta. Ma a rijekai kikötőben pihen, Sokan ismerték a Jugoszláviába települt immár a szárazon, s eszi a rozsda, miközben brit Timothy John Byford kreálta népszerű senki sem tudja, mi legyen vele. Fantomtest- Nedjeljni zabavnik (Vasárnapi szórakozás) című­ vére valóságos bolygó hollandi. Pár évvel gyermekműsor műsorvezetőjeként is. (Muha­­­ ezelőtt a dalmát halászok találkoztak vele rem BAZDULJ) Hvarnál. Minden úgy volt, ahogyan régen. Tito ott állt a fedélzeten, ragyogó uniformis- SÖRÖSDOBOZ – A Kádár-kori magyar gyer- ban, kikeményítetten, kivasaltan, lágy atyai mek sörösdoboznak nevezett minden olyan üres hangon szólva le: „Megy a hal, elvtársak?” alumíniumdobozt, amiben előzőleg italt árul- A halászok szólni nem tudtak, végül az egyi- tak: a kólásdobozt, a fantás dobozt, a tonikos kük összeszedte magát, s így válaszolt: „Tito dobozt, a sörösdobozt stb. S mindegyik fajtát elvtárs, jelentem, megy, de nem úgy, mint megszállottan gyűjtötte. Leggyakrabban a régen.” Erre Tito csak elmosolyodott, hátra- függönykarnison sorakoztatta föl a gyűjte- fordulván intézkedett, majd hajóstul elenyé- ményét, vagy gúlát emelt a sörözdobozokból szett. Az összes (tenger)melléki lap megír- a tévé tetejére. A sörözdoboz-gyűjtéssel egy ta, kövér betűkkel hozta a szenzációt, hogy baj volt: dobozos sört, illetve dobozos üdítőt Tito újra segített. Ugyanis tény, hogy rég nem, vagy csak nagyon drágán és nagyon ke- akadt oly bő zsákmány a halászok hálójába. vés helyen – pl. dollárboltban – lehetett kapni (BALÁZS Attila–FÉDERES Manó) a Kádár-kori gyerekkorban. És itt jön a képbe (Jugó). Mert ott viszont lehetett kapni, kor- SLÁGER – Az úgynevezett szórakoztató ze- látlan mennyiségben, fillérekért (ahogy most nében utazó énekes, Seid Memić Vajta 1950- nálunk). A Kádár-kori kiskamasz – aki most ben született a boszniai Travnik városában. negyven felé közelít, és közben e sorokat A huszadik század hetevenes éveinek vé- írja – szüleivel minden nyáron megfordult gén és a nyolcvanasok elején összjugoszláv a jugó (tengerpart)on, több hetes nyaralás szintű sikereket ért el. Pályája csúcsát való- céljából. Jugó e kiskamasz szemében maga színűleg az 1981-es Eurovíziós Dalfeszti- volt a földi paradicsom. A camping büféjében válon való részvétel jelentette. A popzenei a kistévében non-stop ment a Music tv. Bru- fesztivált abban az évben az írországi Dub- ce Springsteen: Born in the usa; Prince: Purple linban rendezték meg, Vajta a Lejla című Rain; Lionel Richie: Hello. És a többi. Nálunk Nagy Imrét a Jugoszláv Nagykövetségen Elvis Presleynek öltöztetik dallal képviselte Jugoszláviát. A tizenötödik akkor csak a Zenebutik volt, a kancsal Juhász

56 57 ként legismertebben Csehov-dráma, vendég­ helyet sikerült megszereznie, de a dal Ju- látó-ipari objektumként népszerű hely a goszláviában igazi evergreen lett. A Lejlán főváros hetedik kerületi Király utcájában, kívül további ismert dala a Ne očekuj da te amely a sörcsapoláson és hasonlókon túl szá- iko razumije (Ne várd, hogy bárki megért- mos, főleg kamaraszerű alternatív színházi sen), amelynek a szövegét Duško Trifuno- előadás színtere volt. Egy hely, ahol Triceps vić írta, valamint szülővárosa nem hivatalos művész úr egy ideig könyveket árult, újab- himnusza, az Otkako je stari Travnik nastao ban viszont felelős szerkesztőnket már majd- (Amióta a régi Travnik létezik) című slá- nem alkalmi csapossá ütötték ott, mígnem az ger (frissen komponált népdal). A jugoszláv államhatalom pár nappal az egyiptomi kivo- kultúrán belül a Travnikkal összeköthető nulás és a szabad élet ünnepe előtt erőszak- másik legmarkánsabb személy Ivo Andrić, kal megszállta és elfoglalta a helyet, s miután az egyetlen jugoszláv ( Kusturica reloaded) új fészket talált, ismét bezáratták. Galebként Nobel-díјаs, aki 1892-ben született ugyanott. pedig Josip Broz Tito egykori kedvenc hajó- A népszerű kultúra és a sláger világának koor­ jának neve magyarul. Egy olasz banánszál- dinátarendszerében azonban éppen Seid lítóból aknaszedővé alakított, kilőtt, majd Memić Vajta volt az a figura, aki a jugoszláv- felújított hajóé, amely egykor büszkén szelte ok szemében kövzetlenül összekapcsolódott a kék tengereket, s a fél világ hírességei meg- Travnik városával. fordultak rajta. Ma a rijekai kikötőben pihen, Sokan ismerték a Jugoszláviába települt immár a szárazon, s eszi a rozsda, miközben brit Timothy John Byford kreálta népszerű senki sem tudja, mi legyen vele. Fantomtest- Nedjeljni zabavnik (Vasárnapi szórakozás) című­ vére valóságos bolygó hollandi. Pár évvel gyermekműsor műsorvezetőjeként is. (Muha­­­ ezelőtt a dalmát halászok találkoztak vele rem BAZDULJ) Hvarnál. Minden úgy volt, ahogyan régen. Tito ott állt a fedélzeten, ragyogó uniformis- SÖRÖSDOBOZ – A Kádár-kori magyar gyer- ban, kikeményítetten, kivasaltan, lágy atyai mek sörösdoboznak nevezett minden olyan üres hangon szólva le: „Megy a hal, elvtársak?” alumíniumdobozt, amiben előzőleg italt árul- A halászok szólni nem tudtak, végül az egyi- tak: a kólásdobozt, a fantás dobozt, a tonikos kük összeszedte magát, s így válaszolt: „Tito dobozt, a sörösdobozt stb. S mindegyik fajtát elvtárs, jelentem, megy, de nem úgy, mint megszállottan gyűjtötte. Leggyakrabban a régen.” Erre Tito csak elmosolyodott, hátra- függönykarnison sorakoztatta föl a gyűjte- fordulván intézkedett, majd hajóstul elenyé- ményét, vagy gúlát emelt a sörözdobozokból szett. Az összes (tenger)melléki lap megír- a tévé tetejére. A sörözdoboz-gyűjtéssel egy ta, kövér betűkkel hozta a szenzációt, hogy baj volt: dobozos sört, illetve dobozos üdítőt Tito újra segített. Ugyanis tény, hogy rég nem, vagy csak nagyon drágán és nagyon ke- akadt oly bő zsákmány a halászok hálójába. vés helyen – pl. dollárboltban – lehetett kapni (BALÁZS Attila–FÉDERES Manó) a Kádár-kori gyerekkorban. És itt jön a képbe (Jugó). Mert ott viszont lehetett kapni, kor- SLÁGER – Az úgynevezett szórakoztató ze- látlan mennyiségben, fillérekért (ahogy most nében utazó énekes, Seid Memić Vajta 1950- nálunk). A Kádár-kori kiskamasz – aki most ben született a boszniai Travnik városában. negyven felé közelít, és közben e sorokat A huszadik század hetevenes éveinek vé- írja – szüleivel minden nyáron megfordult gén és a nyolcvanasok elején összjugoszláv a jugó (tengerpart)on, több hetes nyaralás szintű sikereket ért el. Pályája csúcsát való- céljából. Jugó e kiskamasz szemében maga színűleg az 1981-es Eurovíziós Dalfeszti- volt a földi paradicsom. A camping büféjében válon való részvétel jelentette. A popzenei a kistévében non-stop ment a Music tv. Bru- fesztivált abban az évben az írországi Dub- ce Springsteen: Born in the usa; Prince: Purple linban rendezték meg, Vajta a Lejla című Rain; Lionel Richie: Hello. És a többi. Nálunk Nagy Imrét a Jugoszláv Nagykövetségen Elvis Presleynek öltöztetik dallal képviselte Jugoszláviát. A tizenötödik akkor csak a Zenebutik volt, a kancsal Juhász

56 57 Előd bácsival. Akinek Jugóban volt rokona, átadását, az átadást megelőző szlettet (nek- Belgrádig. Át a városon, busszal és gya­log, Jugoszlávia. Ettől még lehetett más is, de en- annak volt Levi’s farmerja (talán hamisí- tek: élőkép) vetítette egész nap a tévé, erről kb. 20 km. Kéz- és lábjelek, többször is buz- gem erősen a tüzérségre emlékeztetett. tott, de az se Trapper), Adidas cipője, Arena harsogott minden rádió. Ha Tito halkan szel- gón félrevezetnek, itt úgy tűnik, ez a módi, Mire Belgrádba értünk, már mi is tudtuk. fürdőgatyája, Nike strandpapucsa. Akinek lentett egyet, megremegett az ország apra- senki sem beszél »idegenül«. Finom körtelé, Horvátország még nem volt, legalábbis nem a bátyja kiment a szabadkai piacra, annak ja-nagyja, elnémult és halkan sóhajtott egyet, piac, egy holland srác »Istambul« táblával ka- vettük észre. Később lett az is. (PARA-KO­ volt Donald rágója, eurokrémje (gyengébbek majd mély lélegzetet vett a száján. De stafétát mionra vadászik. Többórás veszteglés, mire VÁCS Imre) kedvéért: Nutella), „Talpraesett Tom” (As­ küldtek a Szocialista Ifjúsági Szervezet helyi a pályáig elvisz valaki. A kapunál a jegyosz- terix-füzetek) képregény­füzete (strip), Frank alapszervezetei, a Vajdasági Dolgozó Nép tó segít kocsit fogni: egy pupákképű fiatal STRIP – Az „ex-yu” régió képregénye hata- Zappa-bakelit(lemeze) és minden más me­ Szocialista Szövetségének minden alapszer- pópa elvállal Nišig. Kínomban franciára ve- lom volt és továbbra is az. No, nem „nagy”, sés java. De vissza a sörösdobozhoz. A Ká- vezete, a gyárak társult munka-alapszerve- szem a formát… Díjazza a műsort, habár egy mert azért Japán, az usa és Franciaország más dár-kori kiskamasz és fanatikus sörösdo- zetei (TMASZ), a párt minden alapszerve- szavam se érti. Sötétben érünk a városba, de súlycsoportban bokszol, ám egyértel­műen boz-gyűjtő, amikor nyáron megérkezett a ju­ zete, a nyugdíjas szövetség, a (pionír)ok, az még átvisz rajta. (Valami „monaszterionba” „regionális”, a belgák és az olaszok edző- gó tengerparti kempingbe, az első útja nem egyetemek, a közép- és általános iskolák meg igyekszik, engem is hív, de kösz, majd legkö- partnereként, dominál a spanyolok, angolok, a büfébe, a Music TV-s kistévéhez vezetett, a pék Pali pirospozsgás, pünkösdi fasza is, az zelebb!) Benzinkút, téblábolás, az első (bal­ németek, svájciak fölött, a volt „keleti blokk” nem is az azúrkék habokhoz, hanem a leg- a rücskös, no. Persze ezeket (többnyire) csak kán)i pottyantós, kihagyom. Alvóhelyet ke- országait játszi könnyedéggel messze maga nagyobb szemetes konténerhez. Abba hamar szimbolikusan küldték el. Hősömék jót szó- resek a töltés mentén. Ijesztő madárhangok, mögé utasítja… Mármint ha a rajzolók szá- belemászott, szügyig elmerült a hulladékban, rakoztak, amikor esős májusokon a stafétát többszöri átvackolás. Egy magaslesen végül ma, munkájuk minősége és eladási eredmé- majd kigyűjtötte onnét a gyűjteményéből hi- vivő fejéhez lehetett vágni az átázott virág- elalszom.” (NÓVÉ Béla) nyeik szolgálnak a helyzetfelmérés mérték­ ányzó sörösdoboz-példányokat. Egészen ad- csokrot. A büntetés viszont utána, a pofonon egységeként. Mert ma már a hatvanas-, het- dig, míg édesanyja – egy alföldi kisváros köz- túl, az iskolai zászlók tartása több órán ke- STOP VISSZA (Országok a semmiből) – venes-, nyolcvanas évek virágzó egységes pi- egészségügyi és járványügyi szol­gálatának resztül, már nem tűnt annyira érdekesnek. A Kossuth Rádió legendás rövidhullámú mu­ aca romokban hever. Az akkoron hetenként vezetője – meg nem érkezett a helyszínre, és (BOZSIK Péter) tációja elég jól szólt a Földközi-tengeren is, több tízezer példányban eladott lapok, mint szégyentől pirult arccal, dühtől remegve és így aztán viszonylag jól informált voltam a ju- a Striptoteka, a Politikin Zabavnik (szerbóra) ordítva ki nem parancsolta a kukából. Ez per- STOP ODA – Első nyugati felfedező utam goszláv helyzet alakulásáról, legalábbis any-­ vagy a Modra Lasta, ma már csupán önma- sze nem akadályozta meg hősünket, hogy fél (1979) délnek vezetett, kék útlevéllel, autó­ nyira mindenképpen, hogy nyugodt lélekkel guk árnyékai. Kordej, Ribić, Gera világklas�- óra múlva titkon újra a szemétben keressen stoppal egy másik – bár egészen más! – vö- induljak Magyarország felé egy derűs hajna- szisok, de van még vagy ötven elit „légiós” Michael Jackson-os, limited edition kólásdo- rös csillagos országon át… A Balaton kör- lon – autóstoppal persze. erről az égtájról a szakma élmezőnyében: Ga­ bozt. (CSERNA-SZABÓ András) nyékét, Lengyelországot, Romániát (nem Ekkor szűnt meg Jugoszlávia, a nem létező jić, Kerac, Slavković, Tovladijac, Janjetov, Zi- csak Erdélyt, Olténiát is) addig már sikerrel Macedónia hirtelen beékelődött Görögország monjić, Lebović, Meseldžija, Pahek, Lavrič, STAFÉTA – A legnagyobb YU-bohózat, a bejártam stoppal, ám ez most jóval nagyobb és Szerbia közé, a kamionos, aki fölvett min- Ćurin, a két Kovačević (Bojan és Dražen), személyi kultusz – ami nálunk természete- kalandnak ígérkezett: Szeged–Újvidék–Bel- ket, rutinból vezetett, és egyáltalán nem szá- Jovanović, Maza, Perović, Pavlović, Pilipo- sen nem létezett, csak a Szovjetunióban, és grád–Niš–Szkopje–Szaloniki–Athén–Korfu– mított a határokra. A parkolóban aludtunk, vić, Radović, Krstić, Brada, Nenadov, Talajić, csakis Sztálin idejében – igazi megtestesítője. Brindisi–Róma–Marseille–Párizs–London, pontosabban aludtunk volna, de egy barát- Bartolić, Sudžuka, Sotirovski méltón léptek Akár az olimpiai fáklyát, vitték, mintha fi- majd vissza: Dover–Calais–Karlsruhe–Mün- ságtalan egyenruhás jelent meg a semmiből, a nagy öregek: Lobačev, Maurović, Radilović zettek volna érte, a Triglavtól a Vardarig(ood chen–Salzburg–Linz–Bécs–Budapest; össze- és Kalasnyikovjának tusával verni kezdte az nyomába. Hála a Panoramának, a Zenitnek, a Triglaaavaaaa, paa do Vaaardaaraaaa…). Nagy sen: öt hét, kilenc határ, nyolcezer kilométer ajtót. Ilyen helyzetben döbbenetesen gyorsan Pingvinnek, a Strip Artnak, a Mikinek, a Plavi megtiszteltetésnek számított, ha valamelyik – stoppal, vonattal, helyi buszokkal, kompok- tanul az ember nyelveket. vjesniknek és még több tucat rövidebb-hos�- városon keresztülment a staféta, és annak is, kal, motoron, öszvérháton és gyalog... Íme, Azt mondta, villámgyorsan húzzunk in- szabb életű kiadványnak, az átlag délszláv aki vihette. Aki pedig átadhatta magának Tito egy bejegyzés egy 33 év előtti útinapló legel- nen, mert itt hamarosan határállomás létesül, képregény-kedvelő a világ legjobban tájé- elvtársnak… az egyenesen a bolsevik men�- ső lapjairól: az átmeneti időszakban pedig ő személyesíti kozott olvasója volt. Természetesen elsősor- nyek országában érezhette magát. Májusban „Timpi úr nagylelkűen felajánlja: Újsze- meg ezt. Mentünk tovább. ban francia–belga és usa-beli, de skandináv, (amikor „ezer orgonának lila bugája búgott gedről kivisz a határra. Gyanakvó magyar A következő lehetőség valami meleg vizű brit, dél-amerikai, olasz, spanyol, francia, a napon”, írta Juhász Gyula – Hősöm emlé- finánc, kipakoltatja a zsákom. »Jugóba? En�- forrás mellett adódott, ahol aludtunk isné- kelet-európai (köztük magyar), ázsiai (viet- keiben Laták István – verse) minden az ifjú- nyi cuccal? Vagy disszidálni készül?« Aztán hány órát, de a tüzérség elgondolkodtatott. nami és kínai!!) stripekkel, bande dessinéek- ságról és Titóról szólt. Titóról szóló temati- megvetőn legyint és továbbenged. A kamionos azt mondta, nem is tüzérség kel, comicsokkal, fumettikkel, cómicasokkal kus számot adtak ki a folyóiratok, többnyire Újvidékig rövid stopok, majd hosszú ácsor- volt, de a kamionos hülye volt, cigarettával ismerkedhetett meg, a kísérletező-alternatív, ezekben a számokban közölték az ifjú titán gás. Egy Peugeot sofőrje megszán végre. Két akarta megvesztegetni a görögöket, hogy „arty” munkáktól a remekműveken át a leg- költők verseit, köztük Hősöméit is, a napila- nagydumás szerb ügyvéd – igazi balkáni maf­ vizsgálat nélkül engedjék át, a görögök meg ocsmányabb kommersz szemetekig. Akinek pok, a hetilapok címoldalon hozták a staféta fiózók!­ (Balkán-kép) – társaságában egészen­ röhögtek, mert ők már tudták, hogy nincsen az a név, hogy Alan Ford, nem mond semmit,

58 59 Előd bácsival. Akinek Jugóban volt rokona, átadását, az átadást megelőző szlettet (nek- Belgrádig. Át a városon, busszal és gya­log, Jugoszlávia. Ettől még lehetett más is, de en- annak volt Levi’s farmerja (talán hamisí- tek: élőkép) vetítette egész nap a tévé, erről kb. 20 km. Kéz- és lábjelek, többször is buz- gem erősen a tüzérségre emlékeztetett. tott, de az se Trapper), Adidas cipője, Arena harsogott minden rádió. Ha Tito halkan szel- gón félrevezetnek, itt úgy tűnik, ez a módi, Mire Belgrádba értünk, már mi is tudtuk. fürdőgatyája, Nike strandpapucsa. Akinek lentett egyet, megremegett az ország apra- senki sem beszél »idegenül«. Finom körtelé, Horvátország még nem volt, legalábbis nem a bátyja kiment a szabadkai piacra, annak ja-nagyja, elnémult és halkan sóhajtott egyet, piac, egy holland srác »Istambul« táblával ka- vettük észre. Később lett az is. (PARA-KO­ volt Donald rágója, eurokrémje (gyengébbek majd mély lélegzetet vett a száján. De stafétát mionra vadászik. Többórás veszteglés, mire VÁCS Imre) kedvéért: Nutella), „Talpraesett Tom” (As­ küldtek a Szocialista Ifjúsági Szervezet helyi a pályáig elvisz valaki. A kapunál a jegyosz- terix-füzetek) képregény­füzete (strip), Frank alapszervezetei, a Vajdasági Dolgozó Nép tó segít kocsit fogni: egy pupákképű fiatal STRIP – Az „ex-yu” régió képregénye hata- Zappa-bakelit(lemeze) és minden más me­ Szocialista Szövetségének minden alapszer- pópa elvállal Nišig. Kínomban franciára ve- lom volt és továbbra is az. No, nem „nagy”, sés java. De vissza a sörösdobozhoz. A Ká- vezete, a gyárak társult munka-alapszerve- szem a formát… Díjazza a műsort, habár egy mert azért Japán, az usa és Franciaország más dár-kori kiskamasz és fanatikus sörösdo- zetei (TMASZ), a párt minden alapszerve- szavam se érti. Sötétben érünk a városba, de súlycsoportban bokszol, ám egyértel­műen boz-gyűjtő, amikor nyáron megérkezett a ju­ zete, a nyugdíjas szövetség, a (pionír)ok, az még átvisz rajta. (Valami „monaszterionba” „regionális”, a belgák és az olaszok edző- gó tengerparti kempingbe, az első útja nem egyetemek, a közép- és általános iskolák meg igyekszik, engem is hív, de kösz, majd legkö- partnereként, dominál a spanyolok, angolok, a büfébe, a Music TV-s kistévéhez vezetett, a pék Pali pirospozsgás, pünkösdi fasza is, az zelebb!) Benzinkút, téblábolás, az első (bal­ németek, svájciak fölött, a volt „keleti blokk” nem is az azúrkék habokhoz, hanem a leg- a rücskös, no. Persze ezeket (többnyire) csak kán)i pottyantós, kihagyom. Alvóhelyet ke- országait játszi könnyedéggel messze maga nagyobb szemetes konténerhez. Abba hamar szimbolikusan küldték el. Hősömék jót szó- resek a töltés mentén. Ijesztő madárhangok, mögé utasítja… Mármint ha a rajzolók szá- belemászott, szügyig elmerült a hulladékban, rakoztak, amikor esős májusokon a stafétát többszöri átvackolás. Egy magaslesen végül ma, munkájuk minősége és eladási eredmé- majd kigyűjtötte onnét a gyűjteményéből hi- vivő fejéhez lehetett vágni az átázott virág- elalszom.” (NÓVÉ Béla) nyeik szolgálnak a helyzetfelmérés mérték­ ányzó sörösdoboz-példányokat. Egészen ad- csokrot. A büntetés viszont utána, a pofonon egységeként. Mert ma már a hatvanas-, het- dig, míg édesanyja – egy alföldi kisváros köz- túl, az iskolai zászlók tartása több órán ke- STOP VISSZA (Országok a semmiből) – venes-, nyolcvanas évek virágzó egységes pi- egészségügyi és járványügyi szol­gálatának resztül, már nem tűnt annyira érdekesnek. A Kossuth Rádió legendás rövidhullámú mu­ aca romokban hever. Az akkoron hetenként vezetője – meg nem érkezett a helyszínre, és (BOZSIK Péter) tációja elég jól szólt a Földközi-tengeren is, több tízezer példányban eladott lapok, mint szégyentől pirult arccal, dühtől remegve és így aztán viszonylag jól informált voltam a ju- a Striptoteka, a Politikin Zabavnik (szerbóra) ordítva ki nem parancsolta a kukából. Ez per- STOP ODA – Első nyugati felfedező utam goszláv helyzet alakulásáról, legalábbis any-­ vagy a Modra Lasta, ma már csupán önma- sze nem akadályozta meg hősünket, hogy fél (1979) délnek vezetett, kék útlevéllel, autó­ nyira mindenképpen, hogy nyugodt lélekkel guk árnyékai. Kordej, Ribić, Gera világklas�- óra múlva titkon újra a szemétben keressen stoppal egy másik – bár egészen más! – vö- induljak Magyarország felé egy derűs hajna- szisok, de van még vagy ötven elit „légiós” Michael Jackson-os, limited edition kólásdo- rös csillagos országon át… A Balaton kör- lon – autóstoppal persze. erről az égtájról a szakma élmezőnyében: Ga­ bozt. (CSERNA-SZABÓ András) nyékét, Lengyelországot, Romániát (nem Ekkor szűnt meg Jugoszlávia, a nem létező jić, Kerac, Slavković, Tovladijac, Janjetov, Zi- csak Erdélyt, Olténiát is) addig már sikerrel Macedónia hirtelen beékelődött Görögország monjić, Lebović, Meseldžija, Pahek, Lavrič, STAFÉTA – A legnagyobb YU-bohózat, a bejártam stoppal, ám ez most jóval nagyobb és Szerbia közé, a kamionos, aki fölvett min- Ćurin, a két Kovačević (Bojan és Dražen), személyi kultusz – ami nálunk természete- kalandnak ígérkezett: Szeged–Újvidék–Bel- ket, rutinból vezetett, és egyáltalán nem szá- Jovanović, Maza, Perović, Pavlović, Pilipo- sen nem létezett, csak a Szovjetunióban, és grád–Niš–Szkopje–Szaloniki–Athén–Korfu– mított a határokra. A parkolóban aludtunk, vić, Radović, Krstić, Brada, Nenadov, Talajić, csakis Sztálin idejében – igazi megtestesítője. Brindisi–Róma–Marseille–Párizs–London, pontosabban aludtunk volna, de egy barát- Bartolić, Sudžuka, Sotirovski méltón léptek Akár az olimpiai fáklyát, vitték, mintha fi- majd vissza: Dover–Calais–Karlsruhe–Mün- ságtalan egyenruhás jelent meg a semmiből, a nagy öregek: Lobačev, Maurović, Radilović zettek volna érte, a Triglavtól a Vardarig(ood chen–Salzburg–Linz–Bécs–Budapest; össze- és Kalasnyikovjának tusával verni kezdte az nyomába. Hála a Panoramának, a Zenitnek, a Triglaaavaaaa, paa do Vaaardaaraaaa…). Nagy sen: öt hét, kilenc határ, nyolcezer kilométer ajtót. Ilyen helyzetben döbbenetesen gyorsan Pingvinnek, a Strip Artnak, a Mikinek, a Plavi megtiszteltetésnek számított, ha valamelyik – stoppal, vonattal, helyi buszokkal, kompok- tanul az ember nyelveket. vjesniknek és még több tucat rövidebb-hos�- városon keresztülment a staféta, és annak is, kal, motoron, öszvérháton és gyalog... Íme, Azt mondta, villámgyorsan húzzunk in- szabb életű kiadványnak, az átlag délszláv aki vihette. Aki pedig átadhatta magának Tito egy bejegyzés egy 33 év előtti útinapló legel- nen, mert itt hamarosan határállomás létesül, képregény-kedvelő a világ legjobban tájé- elvtársnak… az egyenesen a bolsevik men�- ső lapjairól: az átmeneti időszakban pedig ő személyesíti kozott olvasója volt. Természetesen elsősor- nyek országában érezhette magát. Májusban „Timpi úr nagylelkűen felajánlja: Újsze- meg ezt. Mentünk tovább. ban francia–belga és usa-beli, de skandináv, (amikor „ezer orgonának lila bugája búgott gedről kivisz a határra. Gyanakvó magyar A következő lehetőség valami meleg vizű brit, dél-amerikai, olasz, spanyol, francia, a napon”, írta Juhász Gyula – Hősöm emlé- finánc, kipakoltatja a zsákom. »Jugóba? En�- forrás mellett adódott, ahol aludtunk isné- kelet-európai (köztük magyar), ázsiai (viet- keiben Laták István – verse) minden az ifjú- nyi cuccal? Vagy disszidálni készül?« Aztán hány órát, de a tüzérség elgondolkodtatott. nami és kínai!!) stripekkel, bande dessinéek- ságról és Titóról szólt. Titóról szóló temati- megvetőn legyint és továbbenged. A kamionos azt mondta, nem is tüzérség kel, comicsokkal, fumettikkel, cómicasokkal kus számot adtak ki a folyóiratok, többnyire Újvidékig rövid stopok, majd hosszú ácsor- volt, de a kamionos hülye volt, cigarettával ismerkedhetett meg, a kísérletező-alternatív, ezekben a számokban közölték az ifjú titán gás. Egy Peugeot sofőrje megszán végre. Két akarta megvesztegetni a görögöket, hogy „arty” munkáktól a remekműveken át a leg- költők verseit, köztük Hősöméit is, a napila- nagydumás szerb ügyvéd – igazi balkáni maf­ vizsgálat nélkül engedjék át, a görögök meg ocsmányabb kommersz szemetekig. Akinek pok, a hetilapok címoldalon hozták a staféta fiózók!­ (Balkán-kép) – társaságában egészen­ röhögtek, mert ők már tudták, hogy nincsen az a név, hogy Alan Ford, nem mond semmit,

58 59 annak csak nagyon foghíjas ismeretei le- csak tabunak számító nyugati filozófiai, sem, hogy közéjük dobbantson, és amiatt ja meg a következő vasárnapot, és az akkor hetnek a jugoszláv fiatalok ’70-es évekbeli teológiai munkákat – ’56 után az egyetemi röp­penjenek föl a háztetőkre, párkányok- épp megáradt volt Miljackába ugrott. A tö- ellen-popkultúrájáról. Aki nem tartotta ke- katedráról száműzött tanárunk: a kiváló ra. Egyszerűen megtörtént. Valamelyikük megből egy Marosi családnevű magyar fod- zében a Buksit, az nem ismeri minden idők Suki Béla filozófia-történész; s egykori gya- elkezdhette, hiszen a többi követett valakit, rász vetette utána magát, elfogta és átadta legjobb magyar nyelven megjelent képre- kornokai, például Csejtey Dezső ajánlására! de soha senki nem tudta, melyikük volt az a rendőröknek. Jutalmul semmit nem kapott, gény-lapját… –, ám éppúgy a jate-klub izgalmas estjeit, a első. Emelkedni kezdtek, de kívülről úgy szappanbuborék-ígéreten kívül, elkeseredé- Ugyanígy, aki még mindig nem akarja ész- Szabadkáról és Újvidékről átránduló költők, tűnt, egyszerre száll fel ezer madár, a galam- sében visszament Magyarországra, ahol igen revenni a civilizációs paradigmaváltást, és írók, képzőművészek gyakori vendégszerep- bok közül a legkisebbektől a legnagyobba- küzdelmes életet folytatott. A család egy ré- továbbra is a Gutenberg-galaxis kényszer- lését, nem szólva az ekkor még Tolnai Ottó kig mindegyik az ég felé indult meg, hogy sze azonban a bosnyák fővárosban maradt. pályáján kering, annak hiába beszélnénk által szerkesztett, kézről kézre járó (Új akkor most talán sikerül, és elérik a fényt. Egyik leszármazottja az a magyar nyelvet transz-, inter- vagy globális médiáról, amely- Symposion)­ ról, ami maga volt a magyar neoa- Talán egyszer az életben megtörténhet: nincs már csak apró foltjaiban ismerő divatterve- nek szerves része a kilencedik, azaz a szek- vantgárd (Újvidék Áruház) ekkor még friss útvesztő a város mozaikos köveiben, az ző, Fatima M., aki – miután Boszniába eljött venciális művészet. „Ha ma élne, Michelan- és kísérletező kedvű, mind távolibb vizekre óramutatók nem mozdulnak, nincs semmi- a szabadság, s lehet nyugodtan csadort-fe- gelo képregényeket rajzolna” – szereti mon- induló zászlóshajója, az ideológiai béklyókat lyen mozgás, sem hang, csak a röppenés, a redzsét viselni – a hagyományos muszlim dogatni az újvidéki Zoran Janjetov, a francia nem tűrő szabad gondolat s az ideát még ép- galambok nyers szíve, ahogy elemelkedik a női viselet stílusát igyekszik meghonosítani főáramlat élvonalába tartozó rajzoló. S aki pen bontakoztató ifjúsági ellenkultúrák só- földről. (Sárszeg) (CSOBÁNKA Zsuzsa) a világ divattrendjeiben. Mérsékeltebb hívők még továbbra is meg van győződve róla, hogy váran irigyelt előhírnöke… Kamaszként köl- számára. (NÉVTELEN Krónikás) a képregény egymás mellé illesztett szöveges tőnek, festőnek készülve énrám, megvallom, SZARAJEVÓ – 1. Fodrászat–szabászat: A me­ 2. Pisztolylövés: „Négy sziklazuhatag kö- „illusztrációkról” szól, s halvány dunsztja kiváltképp nagy hatással voltak az Új Sympo rénylet története, amelyben a Fekete Kéz anar- zött város / álmos sasok lakta” – írja Szarajevó sincs a narrációbeli ellipszisekről (azaz a kép­ merész kép- és szabadversei, akárcsak a sok- chista szervezete és a saját elvei vezérelte című versében Lawrence Durrell, s így foly- mezők közti úgynevezett interikonikus tér- féle mintát, életérzést kínáló kortárs műfor- Gavrilo Princip Szarajevó kellős közepén tatja: – „Hol minaretek nyúlnak süvegcukor- ről, amit a képzelet tölt ki), az természetesen dításai. (Jugoszláviai utazás) megöli az arra kocsikázó Ferenc Ferdinánd ként felfele / (…) Hidak és feszes lugasok / arra is hajlamos lehet, hogy az egész nyu- Persze, „a szomszéd kertje mindig zöldebb” trónörököst és hitvesét, Chotek Zsófiát, mely Szelíd levegő és béke ígérete. (…) Haldokló gat-balkáni képregény-hagyományt és élet­ – vagy legalábbis kevésbé „vörös” ideológiai­ tette pediglen azonnali szikrát jelent az első stílus csapdájában: falu / Mint rozsdásodni e­rős prakszist kultúrtörténeti epifenomén- lag, még ha a jugoszláv kommunista cenzúra világháború kirobbantásához, a műveltebb hagyott ösztön / Pisztolylövés echója köré nak tartsa. Pedig hát azok a leginkább olcsó nem sokra rá egy sor kicsinyes vétóval durva rétegek számára mindenfelé ismert. Részle- rendezetten”. – Mára Sz. mindenképpen vá- újság­papírra nyomtatott fekete-fehér füzetek személyi retorzióval sújtotta is a jobb sors- teiben talán annyira nem, hogy Zsófiát mé- ros. A tenger felé, és város visszafelé. Mos- útlevelek voltak (Asterix-füzetek), mint az a ra méltó lapot (akár pár év múlva a magyar hen sikeredett találnia Gavrilónak, amiről taron keresztül akár Dubrovnik vagy a Ka- sokak által olyannyira irigyelt „fáklyás-pi- párt- és belügyi kontroll a Tiszatájt!). Mégis, később a börtönben bekövetkezett haláláig tarói-öböl fele. Szarajevó avlija és bosnyák ros”, amellyel utazni lehetett, szabadon, bár- az Új Sympót számról számra lelkesen olvas- azt vallotta, hogy azt viszont nem akarta. kégli. Friss levegő és büdös füst. Szarajevó mikor, mindenhova… (KOPECZKY Csaba) va, a ’70-es évek elején „Dél(szlávia)” ha- (Pardon?) Született is elmélet arról, miszerint dohány, selyem és bőr. Régi nyúzás és ka- sonlíthatatlanul nyíltabb és nagyvonalúbb a „hölgyet ért lövés” valamelyik ablakból jött róba húzás; szamárordítás lentről, müez- SUSKOVÁC – Csantavéren és környékén országnak tetszett a miénknél, s a Nyugat inkább, de a feltevés nem talált bizonyításra. zin-üvöltés fentről, meg a Miljacka vize. így ejtették. Más régiókban, mondja Féderes „balkáni kapujaként” már-már az ígéret föld­ Ezt a golyót, ezeket a golyókat már nem sike- Gav­rilo Princip betonba öntött, néha eltű- Manó, suskávácként. Műanyag (orkán)- vagy jének tűnt. (NÓVÉ Béla) rült hárítania Ferdinándnak, amiként annak nő, néha feltűnő anarchikus lábnyoma, és a esőkabát. Nagyrészt Triesztből csempészett­ előtte nem sokkal a feléjük hajított gránát- muszlim hívők erős lábszaga. Kőgombák az áru, amely a hetvenes-nyolcvanas években SZABADKA, FŐTÉR, GALAMBOK – Ál­ tal még elbánt valahogy, ami ugyanott esett udvarban mint földbe szúrt bunkó sétapál- elárasztotta a szabadkai és szegedi ócskapia­ mom­­ban volt egy város, ahol csak galambok meg, csak pár sarokkal arrébb. G. P. mun- cák, egy-két rejtett hatágú csillag is valahol. cokat. (BOZSIK Péter) éltek, és hajnalban a város főterén több ezren katársa, bizonyos Nedeljko Čabrinović grá- Nyíratlan lombok mögött csendes udvarok. várták, történjen valami. Állandó készenlét- náttal a zsebében álldogált a bámészkodók Sz. darált birkahús. (Csevapcsicsa) tekergő SYMPO – Igazán csak most látom, hogy ben járták be a lerakott mozaik útvesztőit, között, s amikor a kocsisor közel ért, udva- illata az alacsony fabazárok zsibvására fö­lött, eszmélkedő szegedi diákként (1973/74, jate hogy végre jöjjön már. Nem tudták, mit vár- riasan megkérdezte az egyik rendőrt, hogy hol a görbe kardtól és a gyapjú zoknitól min- Ságvári Gyakorló Gimi) egykor mi mindent nak, látható vagy hallható lesz a csoda, hogy melyik a trónörökös autója. Amiért itt még den kapható: Kusturica-videó, Bijelo Dugme, köszönhettem én is a határ közelségének és a teremtés vajon mennyi időt szán rájuk. nem sikerült a kettős gyilkosság, a követke- farmernadrág, bőr & plasztik szandál, szuve- relatív átjárhatóságának… Nem csak a Marx És amikor megérkezett, mintha csalódtak zőnek tudható be: olyan közel volt a jövendő nír téli olimpiai kulcstartó, női táska Marilyn téri „jugó piacon” ötszáz forintért vett legel- volna, de legalábbis elmosolyodtak önma- uralkodó meg a merénylő, hogy a gránátnak Monroe képével, horgolt bugyi, benzines ön- ső valódi (csempész) farmeremet – mindjárt gukon, milyen ostobák is voltak, hogy nem nem volt ideje felrobbanni. A főhercegnek gyújtó, óra­szíj, csacsikantár és szegecselt ku- egy Roy Rogers-t! –, a hamisítatlan nyugati vették észre eddig. Mert nem volt fény, pe- sikerült lesodornia a gépkocsi ponyvájáról. tyapóráz. Potom kutyafaszért mindez. Vagy rock(lemezek)et, vagy a nálunk még igen- dig felkelt a nap. Nem járt arra férfi és nő Nedeljko nyomban úgy döntött, nem vár- éppen drágán. S mondják, a csevapcsicsa

60 61 annak csak nagyon foghíjas ismeretei le- csak tabunak számító nyugati filozófiai, sem, hogy közéjük dobbantson, és amiatt ja meg a következő vasárnapot, és az akkor hetnek a jugoszláv fiatalok ’70-es évekbeli teológiai munkákat – ’56 után az egyetemi röp­penjenek föl a háztetőkre, párkányok- épp megáradt volt Miljackába ugrott. A tö- ellen-popkultúrájáról. Aki nem tartotta ke- katedráról száműzött tanárunk: a kiváló ra. Egyszerűen megtörtént. Valamelyikük megből egy Marosi családnevű magyar fod- zében a Buksit, az nem ismeri minden idők Suki Béla filozófia-történész; s egykori gya- elkezdhette, hiszen a többi követett valakit, rász vetette utána magát, elfogta és átadta legjobb magyar nyelven megjelent képre- kornokai, például Csejtey Dezső ajánlására! de soha senki nem tudta, melyikük volt az a rendőröknek. Jutalmul semmit nem kapott, gény-lapját… –, ám éppúgy a jate-klub izgalmas estjeit, a első. Emelkedni kezdtek, de kívülről úgy szappanbuborék-ígéreten kívül, elkeseredé- Ugyanígy, aki még mindig nem akarja ész- Szabadkáról és Újvidékről átránduló költők, tűnt, egyszerre száll fel ezer madár, a galam- sében visszament Magyarországra, ahol igen revenni a civilizációs paradigmaváltást, és írók, képzőművészek gyakori vendégszerep- bok közül a legkisebbektől a legnagyobba- küzdelmes életet folytatott. A család egy ré- továbbra is a Gutenberg-galaxis kényszer- lését, nem szólva az ekkor még Tolnai Ottó kig mindegyik az ég felé indult meg, hogy sze azonban a bosnyák fővárosban maradt. pályáján kering, annak hiába beszélnénk által szerkesztett, kézről kézre járó (Új akkor most talán sikerül, és elérik a fényt. Egyik leszármazottja az a magyar nyelvet transz-, inter- vagy globális médiáról, amely- Symposion)­ ról, ami maga volt a magyar neoa- Talán egyszer az életben megtörténhet: nincs már csak apró foltjaiban ismerő divatterve- nek szerves része a kilencedik, azaz a szek- vantgárd (Újvidék Áruház) ekkor még friss útvesztő a város mozaikos köveiben, az ző, Fatima M., aki – miután Boszniába eljött venciális művészet. „Ha ma élne, Michelan- és kísérletező kedvű, mind távolibb vizekre óramutatók nem mozdulnak, nincs semmi- a szabadság, s lehet nyugodtan csadort-fe- gelo képregényeket rajzolna” – szereti mon- induló zászlóshajója, az ideológiai béklyókat lyen mozgás, sem hang, csak a röppenés, a redzsét viselni – a hagyományos muszlim dogatni az újvidéki Zoran Janjetov, a francia nem tűrő szabad gondolat s az ideát még ép- galambok nyers szíve, ahogy elemelkedik a női viselet stílusát igyekszik meghonosítani főáramlat élvonalába tartozó rajzoló. S aki pen bontakoztató ifjúsági ellenkultúrák só- földről. (Sárszeg) (CSOBÁNKA Zsuzsa) a világ divattrendjeiben. Mérsékeltebb hívők még továbbra is meg van győződve róla, hogy váran irigyelt előhírnöke… Kamaszként köl- számára. (NÉVTELEN Krónikás) a képregény egymás mellé illesztett szöveges tőnek, festőnek készülve énrám, megvallom, SZARAJEVÓ – 1. Fodrászat–szabászat: A me­ 2. Pisztolylövés: „Négy sziklazuhatag kö- „illusztrációkról” szól, s halvány dunsztja kiváltképp nagy hatással voltak az Új Sympo rénylet története, amelyben a Fekete Kéz anar- zött város / álmos sasok lakta” – írja Szarajevó sincs a narrációbeli ellipszisekről (azaz a kép­ merész kép- és szabadversei, akárcsak a sok- chista szervezete és a saját elvei vezérelte című versében Lawrence Durrell, s így foly- mezők közti úgynevezett interikonikus tér- féle mintát, életérzést kínáló kortárs műfor- Gavrilo Princip Szarajevó kellős közepén tatja: – „Hol minaretek nyúlnak süvegcukor- ről, amit a képzelet tölt ki), az természetesen dításai. (Jugoszláviai utazás) megöli az arra kocsikázó Ferenc Ferdinánd ként felfele / (…) Hidak és feszes lugasok / arra is hajlamos lehet, hogy az egész nyu- Persze, „a szomszéd kertje mindig zöldebb” trónörököst és hitvesét, Chotek Zsófiát, mely Szelíd levegő és béke ígérete. (…) Haldokló gat-balkáni képregény-hagyományt és élet­ – vagy legalábbis kevésbé „vörös” ideológiai­ tette pediglen azonnali szikrát jelent az első stílus csapdájában: falu / Mint rozsdásodni e­rős prakszist kultúrtörténeti epifenomén- lag, még ha a jugoszláv kommunista cenzúra világháború kirobbantásához, a műveltebb hagyott ösztön / Pisztolylövés echója köré nak tartsa. Pedig hát azok a leginkább olcsó nem sokra rá egy sor kicsinyes vétóval durva rétegek számára mindenfelé ismert. Részle- rendezetten”. – Mára Sz. mindenképpen vá- újság­papírra nyomtatott fekete-fehér füzetek személyi retorzióval sújtotta is a jobb sors- teiben talán annyira nem, hogy Zsófiát mé- ros. A tenger felé, és város visszafelé. Mos- útlevelek voltak (Asterix-füzetek), mint az a ra méltó lapot (akár pár év múlva a magyar hen sikeredett találnia Gavrilónak, amiről taron keresztül akár Dubrovnik vagy a Ka- sokak által olyannyira irigyelt „fáklyás-pi- párt- és belügyi kontroll a Tiszatájt!). Mégis, később a börtönben bekövetkezett haláláig tarói-öböl fele. Szarajevó avlija és bosnyák ros”, amellyel utazni lehetett, szabadon, bár- az Új Sympót számról számra lelkesen olvas- azt vallotta, hogy azt viszont nem akarta. kégli. Friss levegő és büdös füst. Szarajevó mikor, mindenhova… (KOPECZKY Csaba) va, a ’70-es évek elején „Dél(szlávia)” ha- (Pardon?) Született is elmélet arról, miszerint dohány, selyem és bőr. Régi nyúzás és ka- sonlíthatatlanul nyíltabb és nagyvonalúbb a „hölgyet ért lövés” valamelyik ablakból jött róba húzás; szamárordítás lentről, müez- SUSKOVÁC – Csantavéren és környékén országnak tetszett a miénknél, s a Nyugat inkább, de a feltevés nem talált bizonyításra. zin-üvöltés fentről, meg a Miljacka vize. így ejtették. Más régiókban, mondja Féderes „balkáni kapujaként” már-már az ígéret föld­ Ezt a golyót, ezeket a golyókat már nem sike- Gav­rilo Princip betonba öntött, néha eltű- Manó, suskávácként. Műanyag (orkán)- vagy jének tűnt. (NÓVÉ Béla) rült hárítania Ferdinándnak, amiként annak nő, néha feltűnő anarchikus lábnyoma, és a esőkabát. Nagyrészt Triesztből csempészett­ előtte nem sokkal a feléjük hajított gránát- muszlim hívők erős lábszaga. Kőgombák az áru, amely a hetvenes-nyolcvanas években SZABADKA, FŐTÉR, GALAMBOK – Ál­ tal még elbánt valahogy, ami ugyanott esett udvarban mint földbe szúrt bunkó sétapál- elárasztotta a szabadkai és szegedi ócskapia­ mom­­ban volt egy város, ahol csak galambok meg, csak pár sarokkal arrébb. G. P. mun- cák, egy-két rejtett hatágú csillag is valahol. cokat. (BOZSIK Péter) éltek, és hajnalban a város főterén több ezren katársa, bizonyos Nedeljko Čabrinović grá- Nyíratlan lombok mögött csendes udvarok. várták, történjen valami. Állandó készenlét- náttal a zsebében álldogált a bámészkodók Sz. darált birkahús. (Csevapcsicsa) tekergő SYMPO – Igazán csak most látom, hogy ben járták be a lerakott mozaik útvesztőit, között, s amikor a kocsisor közel ért, udva- illata az alacsony fabazárok zsibvására fö­lött, eszmélkedő szegedi diákként (1973/74, jate hogy végre jöjjön már. Nem tudták, mit vár- riasan megkérdezte az egyik rendőrt, hogy hol a görbe kardtól és a gyapjú zoknitól min- Ságvári Gyakorló Gimi) egykor mi mindent nak, látható vagy hallható lesz a csoda, hogy melyik a trónörökös autója. Amiért itt még den kapható: Kusturica-videó, Bijelo Dugme, köszönhettem én is a határ közelségének és a teremtés vajon mennyi időt szán rájuk. nem sikerült a kettős gyilkosság, a követke- farmernadrág, bőr & plasztik szandál, szuve- relatív átjárhatóságának… Nem csak a Marx És amikor megérkezett, mintha csalódtak zőnek tudható be: olyan közel volt a jövendő nír téli olimpiai kulcstartó, női táska Marilyn téri „jugó piacon” ötszáz forintért vett legel- volna, de legalábbis elmosolyodtak önma- uralkodó meg a merénylő, hogy a gránátnak Monroe képével, horgolt bugyi, benzines ön- ső valódi (csempész) farmeremet – mindjárt gukon, milyen ostobák is voltak, hogy nem nem volt ideje felrobbanni. A főhercegnek gyújtó, óra­szíj, csacsikantár és szegecselt ku- egy Roy Rogers-t! –, a hamisítatlan nyugati vették észre eddig. Mert nem volt fény, pe- sikerült lesodornia a gépkocsi ponyvájáról. tyapóráz. Potom kutyafaszért mindez. Vagy rock(lemezek)et, vagy a nálunk még igen- dig felkelt a nap. Nem járt arra férfi és nő Nedeljko nyomban úgy döntött, nem vár- éppen drágán. S mondják, a csevapcsicsa

60 61 a szarajevói halottak száma (is) máig tisztá- Patak,36 Pera Detlić (Pionír) és Miki Maus zatlan. Maradjunk annyiban, hogy rengeteg. –, megédesítette­ a diákéletemet. A Tinában A nemzetközi közösség ebben az esetben is divat is volt, smink, finom erotikus tanácsok nagyon lassan mozdult, ezért vált gyakran („tizenhat éves vagyok és még szűz”) meg idézett mondattá az, amit Ademir Kenović pop-toplista, amit a luxemburgi rádión lehe- szarajevói rendező mondott – másoké mel- tett kísérni, fülhallgatós tranzisztorral a pap- lett nyilván – a cikkíró mikrofonjába anno, lan alatt. Majakovszkijjal aTiná ban ismerked- még a nagy hezitálás kellős közepén: „ha tem meg, szerb nyelven, a szerelmi költészet pandák lennénk, biztos gyorsabban moz- komoly faktor volt az újságban; magyarórán dulnának”. (FÉDERES Manó) A nyomorultak volt a kötelező olvasmány, amit szintén a szerb tévén közvetített film- SZERBÓRA – A zombori magyar óvodá- sorozat révén olvastam el (felirattal vetítet- ban, a Kalap utcában minden harmadik ték ugyanis – ahogy a délszláv országokban nap „szerb nap” volt, amikor is szerbhorvát máig mindent). A Ljubavni Vikend Roman37 nyelven kellett kikéredzkedni a budiba, és ponyvaregények is nagy hatást gyakoroltak vizet, teát vagy uzsonnát (pástétomos, lek- a szellemi fejlődésemre, a Čik38 című erotikus város, mézes vagy túrós kenyeret) is szerbül újságra pedig a zombori katolikus plébános kellett kérni. A székletvisszatartás meg a lakosztályában figyeltem föl a hittanórán, és szomjazás pszichés következményekkel járt. anyámék hálószobájának szekrénytetején Otthon apám elővette a fakanalat, hiszen, az Eva i Adamra is rátaláltam bizony. Benne magyarán szólva, egy ötéves kislány ne ka- teljesen pucér férfiak és nők fényképe. Ennél káljon be. A Testvériség–Egység Általános is nagyobb élményt jelentettek a gimnáziu- Iskolában már a fülembe mászott a szerb mi szerbórák, mivel Stričević tanár néptárs nyelv, hiszen három szerb osztályra jutott szemlátomást beleszeretett szép osztálytárs- két magyar (akkor még ma már csak néhány nőnkbe, Takács Teribe – aki, bezdáni lévén, Engels Károly magát hajlék­talannak álcázva ismerkedik gyerekből áll a madžarski razred), azt azon- nemigen értett szerbül (munkaakció) –, és a mukás­osztály helyzetével Szarajevóban ban nem értettem, hogy a szerb fiúk mért átszellemülten szavalta neki, sűrű, forró pil- kiabálják utánam olykor, hogy „gembeš”, lantások kíséretében, Desanka Maksimović – bo­lane moj! – legjobb a Ferhatovićnál. A Fer- rok és a depresszió terjedéséről írta), egyenest hiszen Gömbös Gyuláról fogalmam sem költeményeit. Ezek után már könnyen követ- hatović fiúnál, aki egyszer akkora gólt lőtt a a valóság talajába plántálva, vérrel öntöz- volt, miként nekik sem. Otthon a vitrinben tem a szerb nyelvű filozófia-, logika- és tor- németeknek – vagy az olaszoknak inkább? ve, farkasordító hideg ellen gőzölgő emberi sorakoztak Ivo Andrić összes művei eredeti- naórákat, különösen miután a szüleim meg- vagy kinek? lőtt-e egyáltalán? –, hogy an- zsigerekkel védve, igyekszik kinöveszteni ben: vándor könyvárustól vette anyám, akár- engedték, hogy a Columbo-sorozatot végig- nak állítólag még a Tito is annyira megörült, szörnyszülött, hexametrikus művét. Felfog- csak a Zilahy-összest, szintén­ szerb nyelven, nézzem a belgrádi televízión (az első színes hogy nyomban adott neki egy kis aranylab- ható úgy is, hogy a poéta mindent megtesz amit ő is buzgón tanult. A hetedik osztályos tévénken; latinicával feliratozva, természete- dát. Hadd játszadozzék vele privát. De a leg- azon történelmi esemény kirobbantásának dolgozatra már föl tudtam készülni, szorgo- sen). Az újvidéki egyetemre bekerülvén már jobban mégis az Osim cselezett. Szarajevó emlékezetes akciójában, amelyről aztán va- san kijegyzeteltem az Andrić-utószavakat, nem volt gond a szerb nyelv, Végel László Ferhatović is, meg Osim is, meg a Koševo lódi eposzt lehet írni a ritka szörnyű tragédia azonban Klemm Márta szerbtanárnő a jegy- hatására a Политика rendszeres olvasójává stadion is: tökmaggal, szotyolával és lebleb­ hamisítatlan, disszonáns fel- és alhangjaival. zeteimet puskának nyilvánította, kizavart, és váltam, és nagy megrökönyödéssel értesül- lijával, azokkal a kis csemege kecskeszarok- Önzetlenül, akár egy eposzíró verseny kere- egyest adott (kécót). Ez megfékezte a nyelvi tem belőle Vojislav Šešelj ellenzéki filozófus kal. Aztán szezámmagos pörköltcukorral, tében, másoknak is lehetőséget nyújtva. Ra- fejlődésemet. Ekkoriban jelent meg azon- és Gojko Đogo, a Tito-ellenes költő lecsuká- törökmézzel és petárdákkal. Jugoszláv him- dovan Karadžić, aki később majd egy meg- ban a trafikokban a Tina című, kislányoknak sáról. Jöhetett már Sartr, Kami, Hajdeger, Bloh nusszal, lengedező zászlókkal. (Bosznia), szállott kuruzsló földig érő szakálla mögé szóló illusztrált szerb magazin, amely, akár- és Markuze akár tyirilicával is. Szerbóráimról csákánnyal & kalapáccsal, keskeny nyomtáv- igyekszik bújni helyes kis masnival a fején, csak a Politikin Zabavnik35 képregényei – Paja azóta sem csöngettek ki, mi több, azóta bos- ból lett széles vasúttal: Druže Tito, mi ti se ku­ társaival – elsősorban Ratko Mladić tábor- nyákul, horvátul és (crnagora)iul is megta- nemo… Tito elvtárs, esküszünk, esküszünk, nokkal – európai történelmünk egyik, a leg- 35 A Politika belgrádi napilap szórakoztató melléklete. Még a máso- nultam. (RADICS Viktória) ferdék soha nem leszünk! (BALÁZS Attila– utóbbi délszláv háborúnak pedig meggyőző- dik világháború előtt alapították a lap felnőtt újságírói, ha nem is kizárólag, de inkább az ifjabb közönségnek. Így nagy teret kapott FÉDERES Manó) en leghosszabb, legborzalmasabb ostromát s kap ma is a képregény és a tudományos-fantasztikus írás 3. Ostrom: Sajátos kísérlet, amelyben a köl- valósította meg: 1992. április 5-én kezdődött benne. Jugoszlávia idején a popkultúra részévé vált. Hetilapként, 36 A Donald kacsa szerb elnevezése. sok amerikai képregénnyel, újabban cirill betűkkel jelenik meg. 37 „Hétvégi szerelmes regény”. tő-pszichiáter (diplomáját a neurotikus zava- és 1995 novemberéig tartott. Pontossággal (A szerkesztők megjegyzései.) 38 A cím jelentése: „rajta”, „nosza”.

62 63 a szarajevói halottak száma (is) máig tisztá- Patak,36 Pera Detlić (Pionír) és Miki Maus zatlan. Maradjunk annyiban, hogy rengeteg. –, megédesítette­ a diákéletemet. A Tinában A nemzetközi közösség ebben az esetben is divat is volt, smink, finom erotikus tanácsok nagyon lassan mozdult, ezért vált gyakran („tizenhat éves vagyok és még szűz”) meg idézett mondattá az, amit Ademir Kenović pop-toplista, amit a luxemburgi rádión lehe- szarajevói rendező mondott – másoké mel- tett kísérni, fülhallgatós tranzisztorral a pap- lett nyilván – a cikkíró mikrofonjába anno, lan alatt. Majakovszkijjal aTiná ban ismerked- még a nagy hezitálás kellős közepén: „ha tem meg, szerb nyelven, a szerelmi költészet pandák lennénk, biztos gyorsabban moz- komoly faktor volt az újságban; magyarórán dulnának”. (FÉDERES Manó) A nyomorultak volt a kötelező olvasmány, amit szintén a szerb tévén közvetített film- SZERBÓRA – A zombori magyar óvodá- sorozat révén olvastam el (felirattal vetítet- ban, a Kalap utcában minden harmadik ték ugyanis – ahogy a délszláv országokban nap „szerb nap” volt, amikor is szerbhorvát máig mindent). A Ljubavni Vikend Roman37 nyelven kellett kikéredzkedni a budiba, és ponyvaregények is nagy hatást gyakoroltak vizet, teát vagy uzsonnát (pástétomos, lek- a szellemi fejlődésemre, a Čik38 című erotikus város, mézes vagy túrós kenyeret) is szerbül újságra pedig a zombori katolikus plébános kellett kérni. A székletvisszatartás meg a lakosztályában figyeltem föl a hittanórán, és szomjazás pszichés következményekkel járt. anyámék hálószobájának szekrénytetején Otthon apám elővette a fakanalat, hiszen, az Eva i Adamra is rátaláltam bizony. Benne magyarán szólva, egy ötéves kislány ne ka- teljesen pucér férfiak és nők fényképe. Ennél káljon be. A Testvériség–Egység Általános is nagyobb élményt jelentettek a gimnáziu- Iskolában már a fülembe mászott a szerb mi szerbórák, mivel Stričević tanár néptárs nyelv, hiszen három szerb osztályra jutott szemlátomást beleszeretett szép osztálytárs- két magyar (akkor még ma már csak néhány nőnkbe, Takács Teribe – aki, bezdáni lévén, Engels Károly magát hajlék­talannak álcázva ismerkedik gyerekből áll a madžarski razred), azt azon- nemigen értett szerbül (munkaakció) –, és a mukás­osztály helyzetével Szarajevóban ban nem értettem, hogy a szerb fiúk mért átszellemülten szavalta neki, sűrű, forró pil- kiabálják utánam olykor, hogy „gembeš”, lantások kíséretében, Desanka Maksimović – bo­lane moj! – legjobb a Ferhatovićnál. A Fer- rok és a depresszió terjedéséről írta), egyenest hiszen Gömbös Gyuláról fogalmam sem költeményeit. Ezek után már könnyen követ- hatović fiúnál, aki egyszer akkora gólt lőtt a a valóság talajába plántálva, vérrel öntöz- volt, miként nekik sem. Otthon a vitrinben tem a szerb nyelvű filozófia-, logika- és tor- németeknek – vagy az olaszoknak inkább? ve, farkasordító hideg ellen gőzölgő emberi sorakoztak Ivo Andrić összes művei eredeti- naórákat, különösen miután a szüleim meg- vagy kinek? lőtt-e egyáltalán? –, hogy an- zsigerekkel védve, igyekszik kinöveszteni ben: vándor könyvárustól vette anyám, akár- engedték, hogy a Columbo-sorozatot végig- nak állítólag még a Tito is annyira megörült, szörnyszülött, hexametrikus művét. Felfog- csak a Zilahy-összest, szintén­ szerb nyelven, nézzem a belgrádi televízión (az első színes hogy nyomban adott neki egy kis aranylab- ható úgy is, hogy a poéta mindent megtesz amit ő is buzgón tanult. A hetedik osztályos tévénken; latinicával feliratozva, természete- dát. Hadd játszadozzék vele privát. De a leg- azon történelmi esemény kirobbantásának dolgozatra már föl tudtam készülni, szorgo- sen). Az újvidéki egyetemre bekerülvén már jobban mégis az Osim cselezett. Szarajevó emlékezetes akciójában, amelyről aztán va- san kijegyzeteltem az Andrić-utószavakat, nem volt gond a szerb nyelv, Végel László Ferhatović is, meg Osim is, meg a Koševo lódi eposzt lehet írni a ritka szörnyű tragédia azonban Klemm Márta szerbtanárnő a jegy- hatására a Политика rendszeres olvasójává stadion is: tökmaggal, szotyolával és lebleb­ hamisítatlan, disszonáns fel- és alhangjaival. zeteimet puskának nyilvánította, kizavart, és váltam, és nagy megrökönyödéssel értesül- lijával, azokkal a kis csemege kecskeszarok- Önzetlenül, akár egy eposzíró verseny kere- egyest adott (kécót). Ez megfékezte a nyelvi tem belőle Vojislav Šešelj ellenzéki filozófus kal. Aztán szezámmagos pörköltcukorral, tében, másoknak is lehetőséget nyújtva. Ra- fejlődésemet. Ekkoriban jelent meg azon- és Gojko Đogo, a Tito-ellenes költő lecsuká- törökmézzel és petárdákkal. Jugoszláv him- dovan Karadžić, aki később majd egy meg- ban a trafikokban a Tina című, kislányoknak sáról. Jöhetett már Sartr, Kami, Hajdeger, Bloh nusszal, lengedező zászlókkal. (Bosznia), szállott kuruzsló földig érő szakálla mögé szóló illusztrált szerb magazin, amely, akár- és Markuze akár tyirilicával is. Szerbóráimról csákánnyal & kalapáccsal, keskeny nyomtáv- igyekszik bújni helyes kis masnival a fején, csak a Politikin Zabavnik35 képregényei – Paja azóta sem csöngettek ki, mi több, azóta bos- ból lett széles vasúttal: Druže Tito, mi ti se ku­ társaival – elsősorban Ratko Mladić tábor- nyákul, horvátul és (crnagora)iul is megta- nemo… Tito elvtárs, esküszünk, esküszünk, nokkal – európai történelmünk egyik, a leg- 35 A Politika belgrádi napilap szórakoztató melléklete. Még a máso- nultam. (RADICS Viktória) ferdék soha nem leszünk! (BALÁZS Attila– utóbbi délszláv háborúnak pedig meggyőző- dik világháború előtt alapították a lap felnőtt újságírói, ha nem is kizárólag, de inkább az ifjabb közönségnek. Így nagy teret kapott FÉDERES Manó) en leghosszabb, legborzalmasabb ostromát s kap ma is a képregény és a tudományos-fantasztikus írás 3. Ostrom: Sajátos kísérlet, amelyben a köl- valósította meg: 1992. április 5-én kezdődött benne. Jugoszlávia idején a popkultúra részévé vált. Hetilapként, 36 A Donald kacsa szerb elnevezése. sok amerikai képregénnyel, újabban cirill betűkkel jelenik meg. 37 „Hétvégi szerelmes regény”. tő-pszichiáter (diplomáját a neurotikus zava- és 1995 novemberéig tartott. Pontossággal (A szerkesztők megjegyzései.) 38 A cím jelentése: „rajta”, „nosza”.

62 63 SZERBÜL TUDNI Mint minden igazi temesvárinak. SZISZ (Szocialista Ifjúsági Szövetség) – Ha­ Az ötvenes évek végén csak hallottuk, a Már kapható a jobb sonlatos a kisz-hez, de mégsem. He­te­dikes hírlapboltokban a Én nagyon jól tudok szerbül. hatvanas évek legelején már láttuk is a tévét. korban, május végén, az Ifjúság Napján, Nem is csoda, mivel Temesváron nőttem Egyet. Braunéknál. Bámulatos volt és kiábrán- Tito erre a napra átpaterolt születésnapján föl. Ahol mindenki minden nyelven beszél. dító. Mert volt, aki másképpen képzelte, volt, lettrenyári száma (valójában két és fél héttel korábban, május Csak úgy, magától. aki sehogy sem, tehát az, amit láttak, minden- benne 7-én született) avatták a kiskamaszokatszisz -­ A némettel is egyszerű volt. Meghívtak egy ki számára más volt, mint ahogy lennie kellett Ilma Rakusa interjú taggá. Nem kérdezték, akarod-e. Kaptál egy BRAZIL gyerekbuliba. Svábokhoz. Órákon át kellett pol­ volna. De volt, lett, és időnként kivehetőekké­ vendégszerkesztő: piros könyvecskét, oszt’ jó napot. Tagdíjat is Bense Mónika és Marcos Machado Nunes kázni a három, egybenyitott hatalmas szobán váltak a sok fehér-fekete villogásból (szaksze- Altair Martins, Sidney Rocha, kellett volna fizetni, de Hősöm élő embert keresztül, tele éles sarkú bútorral. Másnap Bea, rűen: a bolhákból) a különböző alakok, lassan José Rezende Jr., Adriana Lunardi, nem látott fizetni. Sem bármiféle haszon, sem Cecília Giannetti Marcelino Freire, a szeplős házigazda megtöltötte az iskolát az- kidomborodott a nemük is, ami kezdetben Luiz Ruato, Sérgio Sant’Anna, kár nem származott a szisz-tagságból. Bün­ Bernardo Carvalho, André Sant’Anna prózája zal, hogy megkértem a kezét, ő pedig ideadta, elégnek látszott. Mert látszott. Általános elég- João Paulo Cuenca: Elmúlt már a karnevál tetésnek számított, ha valakit azzal büntet- mert jól tudok németül. Naná, mivel német tétel uralkodott. Braunék feszíthettek, mert Zé do Rock: São Paulo, a rózsaszín moloch tek, hogy nem lehet tag. Hősöm csak Csen­ Bán Zsóa: A Voyager-aranylemez tóra emlékszik, aki kétszer bukott álta­lá­ óvodába jártam. Ez ötéves koromban történt, csak nekik volt, a többiek pedig megeléged- MIT NÉKÜNK EURÓPA amikor beadtak, mint minden becsületes te- tek azzal, hogy ilyen készülék még Bukarest- Jutta Gehrig, Alida Bremer, nosban, és ezért azon szerencsések közé Franziska Gerstenberg, mesvári sarjat, akinek nincsenek nyelvi gond- ben sincsen. Mert mi mással­ hasonlítsa össze Akos Doma, Burkhard Spinnen, tartozhatott, hogy nem kellett részt vennie a jai. Nyelviek nem is voltak, mivel egy árva magát a büszke temes­vá­ri, mint a fővárossal, Nora Bossong, Tóth Krisztina, hosszú és unalmas beavatáson. Pár évre rá, Dragomán György, Schein Gábor, hangot sem értettem – ez túl van a nyelvisé- legyen az akár balkáni. A pitiáner lokálpat- Bódis Kriszta, Robert Alagjozovski, miután már túl volt a Valóban mi lesz velünk? Saša Ilić írásai gen, közel az eredendőséghez, a biblikus gyil- riotizmus önellentmondás. Szóval látszott, Gabriela Adameşteanu, Kiss Noémi című Domonkos–Tolnai-köteten, főleg annak. kossághoz. Ilyenkor az egyetlen megoldás az néztük. Volt ebben egy kis lenézés is, ahogy regényrészlet Végel-­­féle utószaván az eszme és a gyakorlat Olga Tokarczuk: Kis lengyel útikalauz immanencia (természetesen korai fejlettségem egy mitteleuropéerhez illik, amikor kitekint a Tillmann J.A.: Távlattan és archeológia ellentétéről, egy legénylakásán tartott házi- idővel elhalványult): én erőltettem óvó né- szalonjából. Mert ami hallatszott, az szerbül KOMMENTÁROK, VITÁK bulin, ahogy a Hair című filmben a szereplők N. Kovács Timea: Etnográai (önélet)írások nim meséire az értelmet, nekem volt igazam, volt, mivel csak a belgrádi tévé létezett. De – antropológiai (ön)képek az igazolványaikat, elégette. Ma már bánja. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor: ha máskor kacagtam, mint a többiek, máskor üsse kő – mi az nekünk: aki hoch deutschot, Archaikus tudatformák és testképek Azóta – megfogadván a Mirko Kovač-i intel- csaptam össze a tenyeremet és állandóan szo- précieuse románt és irodalmi magyart be- Immanuel Wallerstein interjú met – semmit nem dob ki, nem éget el, mert Francisco de Oliveira: rongtam. Én tudtam németül, ők stréberked- szél, annak az a semmi balkáni kulturálatlan Miért kell újragondolni a politikát? nem lehet tudni, mi mire lesz jó. Lehetne itt tek. Ez később átfogalmazódott: mivel nem ér- hablatyolás nem jelenthet gondot. Persze az Perry Anderson: Brazília felemelkedése illusztráció. Például. (BOZSIK Péter) FINNEGAN LISTÁJA tették, mit mondok, elment a hírem, hogy hoch nem jelentett semmit, hogy Effi tante, a ház- Katrin Thomaneck és Adam Thirlwell az Európai Írók Szövetségének programjáról deutschot beszélek. Kizárásos alapon, mivel vezetőnőnk is tudott szerbül, mert ő csak egy Juan Goytisolo: SZLÁVIA – A barátnőm anyukája 1976-ban eredetileg Beáék közhírré tették német nyelv- egyszerű sváb volt. A „tanté”-t is csak azért Ferré, Pastor, Pérez Álvarez jött Pestről Halasra. 2013. január 8-ig egyet- Ilma Rakusa: Antonics, Krleža, tudásomat, és nekik mindenük megvolt, nagy kapta, mert úri házban szolgált, különben Konstantinović lenegyszer sem költözött el. A búcsúztatóján szimpla Frau maradt volna. Röviden, néztük Gabriela Adameşteanu: nyálas frázisokon kívül semmit sem tudott lakás, Fiat Milletrecento, rúgógumi, igazuk. Petrescu, Koneke, Lídia Jorge A házasságunk Beával nem valósult meg – a szerbeket és értettük. Önállóan: mindenki Dragomán György: mondani a szertartásvezető. Férjhez ment, Székely János, Lengyel Péter, Szilágyi István nem is bántam, mert egy csepp melle sem volt, mást. Majd kitört az ideológiai, a nagyon hi- gyereket szült, tanított. Nem vált el, nem Garaczi László, Ilma Rakusa, Schein Gábor, és nem is tudom, hogy megnőtt-e neki valaha, deg háború. Egy-egy film első öt perce elég Tatár Sándor és Tóth Krisztina versei költözött sehová, nem volt törés az életében, mert kivándoroltak Izraelbe. Persze, abban a volt egy hosszú estet betöltő hajba kapásra. Fodor János riói fotóit bemutatja Bán Zsóa nem hullott szét, nem tört meg, egyben volt. A Lettre kapható a jobb hírlap- és könyvesboltokban. Megrendelhető ajándék korban a többi lánynak sem volt melle – tehát Majd meghívták az anyai nagyanyámat, mint előzetésként is évi 1800 Ft-ért a Jelenkor Kiadónál: Mit lehet mondani egy ilyen életről? kényszerből a tanító nénit szerettük másként, hitelesített nyelvtudót, de hamar lemondtak www.jelenkor.com vagy e-mailen: [email protected] Kamaszkoromban minden hónap utolsó Nyári Lettre-napok mint a hazát –, de ők itthon maradtak, így saját róla, mert szegénykém azt mondta, amit a té- 2013. június 8-án, szombatján kimentünk vele (Jugó)ba. (Sza­ szemünkkel bizonyosodtunk meg erről-arról. vében ímmel-ámmal hallott, nem azt, amit a szombaton 6-kor a Fugában badká)ra, hárman, a barátnőm, ő meg én. Hü- Fordított Európa: A szerbbel is hasonlóképpen alakult a tudásom. többiek tökéletes és önálló szerb ismeretükkel az európai irodalom délutánja lye majmok, mondogatta, mert folyton a ba- Gabriela Adameşteanu, Bán Zsóa, Jobban mondva, adódott. Lett, mert adva volt. értettek… És különben is – ő nem volt eredeti Dragomán György, Garaczi László, nánra kattantunk rá először a piacon, pedig Nem, nem az anyai nagyanyámtól tanultam szerb, csak egy egyszerű horvát. Ilma Rakusa, Katrin Thomaneck abban az időben már nálunk is lehetett kapni. 2013. június 10-én, hétfőn 6-kor meg. Különben is, ő horvát volt. A két nyelv Szerencsére hamarosan meglett a magyar és a Goethe Intézetben A legrosszabb az, amikor hallod az első között pedig súlyos a különbség: vagy húsz- a román tévé is. Amit az ország más városai­ „Mi és Európa” írótalálkozó maroknyi földet koppanni a koporsó tetején. Robert Alagjozovski, Alida Bremer, ezer halott és közel félmillió menekült. Igaz, ban is láthattak. De Temesváron jobb volt a vé- Dragomán György, Jutta Gehrig, Vannak olyan pillanatok, amikor az egyik Schein Gábor, Burkhard Spinnen csak utólag, a modern történelemben. Mo- tel, ezt mindenki tudta. És azt is, hogy Temes- Tóth Krisztina ember a másikkal annyira összeér, hogy ha- dern halottak. Nem, bizony, a szerbtudásom vár soknyelvű város. tározottan lehet érezni, egyek vagyunk, min- is tiszta forrású, mint a hoch deutschom. Van. Marius TABACU denki egy a „nagy masszából”. Most nem sze­

64 65 SZERBÜL TUDNI Mint minden igazi temesvárinak. SZISZ (Szocialista Ifjúsági Szövetség) – Ha­ Az ötvenes évek végén csak hallottuk, a Már kapható a jobb sonlatos a kisz-hez, de mégsem. He­te­dikes hírlapboltokban a Én nagyon jól tudok szerbül. hatvanas évek legelején már láttuk is a tévét. korban, május végén, az Ifjúság Napján, Nem is csoda, mivel Temesváron nőttem Egyet. Braunéknál. Bámulatos volt és kiábrán- Tito erre a napra átpaterolt születésnapján föl. Ahol mindenki minden nyelven beszél. dító. Mert volt, aki másképpen képzelte, volt, lettrenyári száma (valójában két és fél héttel korábban, május Csak úgy, magától. aki sehogy sem, tehát az, amit láttak, minden- benne 7-én született) avatták a kiskamaszokatszisz -­ A némettel is egyszerű volt. Meghívtak egy ki számára más volt, mint ahogy lennie kellett Ilma Rakusa interjú taggá. Nem kérdezték, akarod-e. Kaptál egy BRAZIL gyerekbuliba. Svábokhoz. Órákon át kellett pol­ volna. De volt, lett, és időnként kivehetőekké­ vendégszerkesztő: piros könyvecskét, oszt’ jó napot. Tagdíjat is Bense Mónika és Marcos Machado Nunes kázni a három, egybenyitott hatalmas szobán váltak a sok fehér-fekete villogásból (szaksze- Altair Martins, Sidney Rocha, kellett volna fizetni, de Hősöm élő embert keresztül, tele éles sarkú bútorral. Másnap Bea, rűen: a bolhákból) a különböző alakok, lassan José Rezende Jr., Adriana Lunardi, nem látott fizetni. Sem bármiféle haszon, sem Cecília Giannetti Marcelino Freire, a szeplős házigazda megtöltötte az iskolát az- kidomborodott a nemük is, ami kezdetben Luiz Ruato, Sérgio Sant’Anna, kár nem származott a szisz-tagságból. Bün­ Bernardo Carvalho, André Sant’Anna prózája zal, hogy megkértem a kezét, ő pedig ideadta, elégnek látszott. Mert látszott. Általános elég- João Paulo Cuenca: Elmúlt már a karnevál tetésnek számított, ha valakit azzal büntet- mert jól tudok németül. Naná, mivel német tétel uralkodott. Braunék feszíthettek, mert Zé do Rock: São Paulo, a rózsaszín moloch tek, hogy nem lehet tag. Hősöm csak Csen­ Bán Zsóa: A Voyager-aranylemez tóra emlékszik, aki kétszer bukott álta­lá­ óvodába jártam. Ez ötéves koromban történt, csak nekik volt, a többiek pedig megeléged- MIT NÉKÜNK EURÓPA amikor beadtak, mint minden becsületes te- tek azzal, hogy ilyen készülék még Bukarest- Jutta Gehrig, Alida Bremer, nosban, és ezért azon szerencsések közé Franziska Gerstenberg, mesvári sarjat, akinek nincsenek nyelvi gond- ben sincsen. Mert mi mással­ hasonlítsa össze Akos Doma, Burkhard Spinnen, tartozhatott, hogy nem kellett részt vennie a jai. Nyelviek nem is voltak, mivel egy árva magát a büszke temes­vá­ri, mint a fővárossal, Nora Bossong, Tóth Krisztina, hosszú és unalmas beavatáson. Pár évre rá, Dragomán György, Schein Gábor, hangot sem értettem – ez túl van a nyelvisé- legyen az akár balkáni. A pitiáner lokálpat- Bódis Kriszta, Robert Alagjozovski, miután már túl volt a Valóban mi lesz velünk? Saša Ilić írásai gen, közel az eredendőséghez, a biblikus gyil- riotizmus önellentmondás. Szóval látszott, Gabriela Adameşteanu, Kiss Noémi című Domonkos–Tolnai-köteten, főleg annak. kossághoz. Ilyenkor az egyetlen megoldás az néztük. Volt ebben egy kis lenézés is, ahogy regényrészlet Végel-­­féle utószaván az eszme és a gyakorlat Olga Tokarczuk: Kis lengyel útikalauz immanencia (természetesen korai fejlettségem egy mitteleuropéerhez illik, amikor kitekint a Tillmann J.A.: Távlattan és archeológia ellentétéről, egy legénylakásán tartott házi- idővel elhalványult): én erőltettem óvó né- szalonjából. Mert ami hallatszott, az szerbül KOMMENTÁROK, VITÁK bulin, ahogy a Hair című filmben a szereplők N. Kovács Timea: Etnográai (önélet)írások nim meséire az értelmet, nekem volt igazam, volt, mivel csak a belgrádi tévé létezett. De – antropológiai (ön)képek az igazolványaikat, elégette. Ma már bánja. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor: ha máskor kacagtam, mint a többiek, máskor üsse kő – mi az nekünk: aki hoch deutschot, Archaikus tudatformák és testképek Azóta – megfogadván a Mirko Kovač-i intel- csaptam össze a tenyeremet és állandóan szo- précieuse románt és irodalmi magyart be- Immanuel Wallerstein interjú met – semmit nem dob ki, nem éget el, mert Francisco de Oliveira: rongtam. Én tudtam németül, ők stréberked- szél, annak az a semmi balkáni kulturálatlan Miért kell újragondolni a politikát? nem lehet tudni, mi mire lesz jó. Lehetne itt tek. Ez később átfogalmazódott: mivel nem ér- hablatyolás nem jelenthet gondot. Persze az Perry Anderson: Brazília felemelkedése illusztráció. Például. (BOZSIK Péter) FINNEGAN LISTÁJA tették, mit mondok, elment a hírem, hogy hoch nem jelentett semmit, hogy Effi tante, a ház- Katrin Thomaneck és Adam Thirlwell az Európai Írók Szövetségének programjáról deutschot beszélek. Kizárásos alapon, mivel vezetőnőnk is tudott szerbül, mert ő csak egy Juan Goytisolo: SZLÁVIA – A barátnőm anyukája 1976-ban eredetileg Beáék közhírré tették német nyelv- egyszerű sváb volt. A „tanté”-t is csak azért Ferré, Pastor, Pérez Álvarez jött Pestről Halasra. 2013. január 8-ig egyet- Ilma Rakusa: Antonics, Krleža, tudásomat, és nekik mindenük megvolt, nagy kapta, mert úri házban szolgált, különben Konstantinović lenegyszer sem költözött el. A búcsúztatóján szimpla Frau maradt volna. Röviden, néztük Gabriela Adameşteanu: nyálas frázisokon kívül semmit sem tudott lakás, Fiat Milletrecento, rúgógumi, igazuk. Petrescu, Koneke, Lídia Jorge A házasságunk Beával nem valósult meg – a szerbeket és értettük. Önállóan: mindenki Dragomán György: mondani a szertartásvezető. Férjhez ment, Székely János, Lengyel Péter, Szilágyi István nem is bántam, mert egy csepp melle sem volt, mást. Majd kitört az ideológiai, a nagyon hi- gyereket szült, tanított. Nem vált el, nem Garaczi László, Ilma Rakusa, Schein Gábor, és nem is tudom, hogy megnőtt-e neki valaha, deg háború. Egy-egy film első öt perce elég Tatár Sándor és Tóth Krisztina versei költözött sehová, nem volt törés az életében, mert kivándoroltak Izraelbe. Persze, abban a volt egy hosszú estet betöltő hajba kapásra. Fodor János riói fotóit bemutatja Bán Zsóa nem hullott szét, nem tört meg, egyben volt. A Lettre kapható a jobb hírlap- és könyvesboltokban. Megrendelhető ajándék korban a többi lánynak sem volt melle – tehát Majd meghívták az anyai nagyanyámat, mint előzetésként is évi 1800 Ft-ért a Jelenkor Kiadónál: Mit lehet mondani egy ilyen életről? kényszerből a tanító nénit szerettük másként, hitelesített nyelvtudót, de hamar lemondtak www.jelenkor.com vagy e-mailen: [email protected] Kamaszkoromban minden hónap utolsó Nyári Lettre-napok mint a hazát –, de ők itthon maradtak, így saját róla, mert szegénykém azt mondta, amit a té- 2013. június 8-án, szombatján kimentünk vele (Jugó)ba. (Sza­ szemünkkel bizonyosodtunk meg erről-arról. vében ímmel-ámmal hallott, nem azt, amit a szombaton 6-kor a Fugában badká)ra, hárman, a barátnőm, ő meg én. Hü- Fordított Európa: A szerbbel is hasonlóképpen alakult a tudásom. többiek tökéletes és önálló szerb ismeretükkel az európai irodalom délutánja lye majmok, mondogatta, mert folyton a ba- Gabriela Adameşteanu, Bán Zsóa, Jobban mondva, adódott. Lett, mert adva volt. értettek… És különben is – ő nem volt eredeti Dragomán György, Garaczi László, nánra kattantunk rá először a piacon, pedig Nem, nem az anyai nagyanyámtól tanultam szerb, csak egy egyszerű horvát. Ilma Rakusa, Katrin Thomaneck abban az időben már nálunk is lehetett kapni. 2013. június 10-én, hétfőn 6-kor meg. Különben is, ő horvát volt. A két nyelv Szerencsére hamarosan meglett a magyar és a Goethe Intézetben A legrosszabb az, amikor hallod az első között pedig súlyos a különbség: vagy húsz- a román tévé is. Amit az ország más városai­ „Mi és Európa” írótalálkozó maroknyi földet koppanni a koporsó tetején. Robert Alagjozovski, Alida Bremer, ezer halott és közel félmillió menekült. Igaz, ban is láthattak. De Temesváron jobb volt a vé- Dragomán György, Jutta Gehrig, Vannak olyan pillanatok, amikor az egyik Schein Gábor, Burkhard Spinnen csak utólag, a modern történelemben. Mo- tel, ezt mindenki tudta. És azt is, hogy Temes- Tóth Krisztina ember a másikkal annyira összeér, hogy ha- dern halottak. Nem, bizony, a szerbtudásom vár soknyelvű város. tározottan lehet érezni, egyek vagyunk, min- is tiszta forrású, mint a hoch deutschom. Van. Marius TABACU denki egy a „nagy masszából”. Most nem sze­

64 65 Edvard Beneš kollektív bűnösséggel már saját fészke van Kavillón, ahol fölkészül- ban az idő múlásával megfogyatkozott. Ez vádolja a vajdasági magyarokat hetnek az előadásaikra. Hősöm látta, amikor az alapja az archaikus ember azon törekvésé- Jugoszlávia felbomlása miatt a mindenre elszánt fiatalok egy művelődési nek, amely a dolgok eredeti ősi állapotának, ház padlásán aludtak, amely előtte kocsma- a közösség kialakulásának időszakára jel- ként működött, hálózsákban, a puszta föl- lemző helyzetének visszaállítására irányul, dön, minimális tisztálkodási föltételek mel- hogy megújítsa, megerősítse a közösségnek vagy azt sokáig, kitartóan tudtam lett, lelkes fanatikusokként. Ekkor, 2000-ben ezt az állapotát, és a vele kölcsönhatásban csinálni, eddig és eddig? Örökre, készült róluk egy sehol sem látható doku- álló kozmoszt. (LADIK Katalin) addig, amíg meg nem halok. mentumfilm Thália szekerén címmel, Kresa­ Annyira amúgy nem volt oda ér- lek Gábor rendezésében. (A botcsinálta doktort TENGER, CÁPÁCSKA – Első nyarunk az tem. Idegesítette a felszínességem, mutatták be, George Ivascu rendezésében. Adrián (1965) a jó öreg Opellel. Nyüzsgő, csak azért lehettem mindig velük, A rendező a bemutató után a székely tolmács délszaki csodavilág: jótorkú dalmát halász- mert sajnált, nem tudom, miért. által majdnem jogosan megpofoztatott, s kis nép, tarka turistahad, montenegrói fagylal­ Egyszer éreztem, hogy szeret. Vá- híja volt, hogy örökre el nem tűnt a bácskai tosok… Az abbáziai kemping tengerre né­ laszthatok valamilyen ruhát a ti- tarlótündérek éjjeli énekét hallgatva a kavil- ző magas teraszán fürkésszük egymást, ko­ zenhatodik szülinapomra, mond- lósi kukoricarengetegben – de ez egy másik rom­beli kölyök: ki jött Nyugatról, ki Keletről, ta, megveszi nekem a szabadkai történet.) Ugyanebben az évben érte halálos s ugyan ki lehet „bennszülött” (jugó)? (Ar­ piacon. Jól össze is vesztünk, mert autóbaleset Soltis Lajost. Amikor ő vezette a ról, hogy az Adria északi csücskében olaszok, valami jókislányos izét akart rám társulatot, a Tanyaszínház szamarak húzta ma­gyarok­ és még fél tucat más szer­zet is ho- tukmálni, de nekem mindenáron ekhós szekérrel járt faluról falura. A szama- nos, mit se tudtam.) A fényesre sikált­ lakó­ egy neonzöld ujjatlan top tetszett. rakból, ha kiöregedtek, kolbász készült, az kocsik közt bóklászva – nekünk csak egy Felpróbáltam és vigyorogva mu- ekhós szekerekből muzeális tárgy lett. Aho- köl­csön­sátrunk volt – kisebbségi érzésem tá- tattam neki, ugye, hogy szép va- gyan belőlünk is talajgazdagító lesz, dózerek mad: „h” jelű kocsi – a miénken kívül – egy gyok? Kiröhögött, úgy nézek ki, fura forgaléka.39 (BOZSIK Péter) sincs, csak néhány cz meg pl betűs tűnik fel mint egy útszéli bója, mondta, de az a, i, d, s és persze az apró csilla­ ­gok­kal ékes a szemében láttam, hogy nem úgy TELEP – Időnként újra végigjárom életem hely­ yu matricák tömegéből. gondolja. Szépnek éreztem ma- színeit. Időnként bizonytalan vagyok, nem Árvaságom egy magányos kiskamasz rá- gam, divatosnak. Neonzöld top, tudom, valóban léteztek-e azok az utcák, tartiságával próbálom leplezni – egész a középen smiley, mellmagasságban azok a házak Újvidéken, a Telepen, ame- másnapi cápariadóig… Az öböl egét vészjel- relemről beszélek, hanem arról, hogy meg­­ felirat. Mosolygós fej, hegyes lánycici és rá lyek oly élénken jelennek meg álmaimban. ző fények pásztázzák, s mentőhajók indul- halt és magával vitt belőlem is valamit, ami van írva, hogy don’t worry – be happy! (TAL­ Mostanra kiderült, hogy csaknem minde- nak mindenünnen egy hányódó gumicsónak az övé. Őt illeti. LÉR Edina) gyik eltűnt, és az ismerős emberek közül is felé, amely körül már egész uszonyerdő ör- Montenegróban láttam először­ tengert és sokan meghaltak már, vagy szétfröccsentek vénylik… A kempinglakók közt egy Siemens ott kérték meg először a kezem. Egyetemista TANYASZÍNHÁZ – 1978-ban alapították az a nagyvilágba. Attól tartok, ha majd az a ke- vadásztávcső jár kézről kézre, amely végül koromban egy egész nyarat töltöttem( ciga­ akkori fiatal színészek, rendezők és színész- vés megmaradt ismerős ház is szétporlad, hozzám is elér – épp amikor a csónak halálra retta)csempészekkel, jártunk át a röszkei ha- hallgatók. Céljuk, hogy a tanyavilágban és a akkor velük együtt eltűnik ifjúságom is. Alig vált utasait kimentik… táron, naponta kétszer-háromszor, az egyik kistelepüléseken élőket színházi élmények- van fényképem azokból az időkből. Csupán Estére a „Kaiser Franz Josef” sétányon – be- tényfeltáró riportomat majdnem megvette ben részesítsék. Hősöm még emlékszik azok- érzelmi memóriámra támaszkodhatok, vala- tiltott egykori nevét holmi elszánt K&K turis- az Élet és Irodalom. Egy topolyai barátomtól ra az időkre, mikor az utcájukban elhaladtak mint a megmaradt, a széthurcolt, majd em- ta véshette több helyütt is a sziklákra – halá- tanultam meg spenótos (burek)et csinálni. a szekérről lenge öltözetben üvöltöző lányok lékeztetőként összehordott tárgyak halmazá- szok kínálják friss fogásukat, benne vagy ké- Tudom, mi a különbség a horvát jó napot és a és fiúk, és a lakók becsukták az ablakokat is, ra. A tárgyak emlékeznek, de vajon meddig? tarasznyi, nyurga cápaivadékokat… Kitartó szerb jó napot között, és egyszer fegyvert fo- nem csak a nagykaput, mert medvetáncol- A megmaradt tárgyak emlékezete is véges, csodálatom jutalmául végül én is kapok gott rám egy jugoszláv katona. Fiatal korom- tató cigányoknak nézték őket. Kezdetben és idővel lassan jelentésüket vesztik. Valaki egyet ajándékba. Anyámtól legott tűt, cérnát ban elég sok necces helyzetbe keveredtem. egyfelvonásosokat mutattak be iskola- vagy költözteti, vigyázza vagy elárverezi azokat. meg némi vattát kunyerálva nekilátok kipre- A barátnőm anyukája negyvenhét évig volt kocsmaudvaron, esetleg focipálya mellett, mi­­ Eliade szerint az archaikus kultúrák emberei parálni, hogy ősszel nagy büszkén az iskolai a férjével, harminckét évet tanított ugyanab- nimális műszaki föltételek közepette, aho- úgy gondolták, hogy a közösséget valaha egy szertárat gyarapítsam vele… Ám kis cápám, ban az iskolában, több mint harminchat évet gyan az a honlapjukon is olvasható. Hétszáz ősi erő tartotta össze, mely isteni erő azon- sajnos, nem tart ki hazáig az uborkás­üveg élt egyetlen városban. Utánam is marad majd lejátszott előadást és közel félmillió nézőt ecetes levében, s bűzös foszlányai itthon a egy valamirevaló szám? Hogy például ezt tudhat magáénak. A Tanyaszínháznak mára 39 Petri György: In memoriam Hajnóczy Péter. kanálisban végzik. (NÓVÉ Béla)

66 67 Edvard Beneš kollektív bűnösséggel már saját fészke van Kavillón, ahol fölkészül- ban az idő múlásával megfogyatkozott. Ez vádolja a vajdasági magyarokat hetnek az előadásaikra. Hősöm látta, amikor az alapja az archaikus ember azon törekvésé- Jugoszlávia felbomlása miatt a mindenre elszánt fiatalok egy művelődési nek, amely a dolgok eredeti ősi állapotának, ház padlásán aludtak, amely előtte kocsma- a közösség kialakulásának időszakára jel- ként működött, hálózsákban, a puszta föl- lemző helyzetének visszaállítására irányul, dön, minimális tisztálkodási föltételek mel- hogy megújítsa, megerősítse a közösségnek vagy azt sokáig, kitartóan tudtam lett, lelkes fanatikusokként. Ekkor, 2000-ben ezt az állapotát, és a vele kölcsönhatásban csinálni, eddig és eddig? Örökre, készült róluk egy sehol sem látható doku- álló kozmoszt. (LADIK Katalin) addig, amíg meg nem halok. mentumfilm Thália szekerén címmel, Kresa­ Annyira amúgy nem volt oda ér- lek Gábor rendezésében. (A botcsinálta doktort TENGER, CÁPÁCSKA – Első nyarunk az tem. Idegesítette a felszínességem, mutatták be, George Ivascu rendezésében. Adrián (1965) a jó öreg Opellel. Nyüzsgő, csak azért lehettem mindig velük, A rendező a bemutató után a székely tolmács délszaki csodavilág: jótorkú dalmát halász- mert sajnált, nem tudom, miért. által majdnem jogosan megpofoztatott, s kis nép, tarka turistahad, montenegrói fagylal­ Egyszer éreztem, hogy szeret. Vá- híja volt, hogy örökre el nem tűnt a bácskai tosok… Az abbáziai kemping tengerre né­ laszthatok valamilyen ruhát a ti- tarlótündérek éjjeli énekét hallgatva a kavil- ző magas teraszán fürkésszük egymást, ko­ zenhatodik szülinapomra, mond- lósi kukoricarengetegben – de ez egy másik rom­beli kölyök: ki jött Nyugatról, ki Keletről, ta, megveszi nekem a szabadkai történet.) Ugyanebben az évben érte halálos s ugyan ki lehet „bennszülött” (jugó)? (Ar­ piacon. Jól össze is vesztünk, mert autóbaleset Soltis Lajost. Amikor ő vezette a ról, hogy az Adria északi csücskében olaszok, valami jókislányos izét akart rám társulatot, a Tanyaszínház szamarak húzta ma­gyarok­ és még fél tucat más szer­zet is ho- tukmálni, de nekem mindenáron ekhós szekérrel járt faluról falura. A szama- nos, mit se tudtam.) A fényesre sikált­ lakó­ egy neonzöld ujjatlan top tetszett. rakból, ha kiöregedtek, kolbász készült, az kocsik közt bóklászva – nekünk csak egy Felpróbáltam és vigyorogva mu- ekhós szekerekből muzeális tárgy lett. Aho- köl­csön­sátrunk volt – kisebbségi érzésem tá- tattam neki, ugye, hogy szép va- gyan belőlünk is talajgazdagító lesz, dózerek mad: „h” jelű kocsi – a miénken kívül – egy gyok? Kiröhögött, úgy nézek ki, fura forgaléka.39 (BOZSIK Péter) sincs, csak néhány cz meg pl betűs tűnik fel mint egy útszéli bója, mondta, de az a, i, d, s és persze az apró csilla­ ­gok­kal ékes a szemében láttam, hogy nem úgy TELEP – Időnként újra végigjárom életem hely­ yu matricák tömegéből. gondolja. Szépnek éreztem ma- színeit. Időnként bizonytalan vagyok, nem Árvaságom egy magányos kiskamasz rá- gam, divatosnak. Neonzöld top, tudom, valóban léteztek-e azok az utcák, tartiságával próbálom leplezni – egész a középen smiley, mellmagasságban azok a házak Újvidéken, a Telepen, ame- másnapi cápariadóig… Az öböl egét vészjel- relemről beszélek, hanem arról, hogy meg­­ felirat. Mosolygós fej, hegyes lánycici és rá lyek oly élénken jelennek meg álmaimban. ző fények pásztázzák, s mentőhajók indul- halt és magával vitt belőlem is valamit, ami van írva, hogy don’t worry – be happy! (TAL­ Mostanra kiderült, hogy csaknem minde- nak mindenünnen egy hányódó gumicsónak az övé. Őt illeti. LÉR Edina) gyik eltűnt, és az ismerős emberek közül is felé, amely körül már egész uszonyerdő ör- Montenegróban láttam először­ tengert és sokan meghaltak már, vagy szétfröccsentek vénylik… A kempinglakók közt egy Siemens ott kérték meg először a kezem. Egyetemista TANYASZÍNHÁZ – 1978-ban alapították az a nagyvilágba. Attól tartok, ha majd az a ke- vadásztávcső jár kézről kézre, amely végül koromban egy egész nyarat töltöttem( ciga­ akkori fiatal színészek, rendezők és színész- vés megmaradt ismerős ház is szétporlad, hozzám is elér – épp amikor a csónak halálra retta)csempészekkel, jártunk át a röszkei ha- hallgatók. Céljuk, hogy a tanyavilágban és a akkor velük együtt eltűnik ifjúságom is. Alig vált utasait kimentik… táron, naponta kétszer-háromszor, az egyik kistelepüléseken élőket színházi élmények- van fényképem azokból az időkből. Csupán Estére a „Kaiser Franz Josef” sétányon – be- tényfeltáró riportomat majdnem megvette ben részesítsék. Hősöm még emlékszik azok- érzelmi memóriámra támaszkodhatok, vala- tiltott egykori nevét holmi elszánt K&K turis- az Élet és Irodalom. Egy topolyai barátomtól ra az időkre, mikor az utcájukban elhaladtak mint a megmaradt, a széthurcolt, majd em- ta véshette több helyütt is a sziklákra – halá- tanultam meg spenótos (burek)et csinálni. a szekérről lenge öltözetben üvöltöző lányok lékeztetőként összehordott tárgyak halmazá- szok kínálják friss fogásukat, benne vagy ké- Tudom, mi a különbség a horvát jó napot és a és fiúk, és a lakók becsukták az ablakokat is, ra. A tárgyak emlékeznek, de vajon meddig? tarasznyi, nyurga cápaivadékokat… Kitartó szerb jó napot között, és egyszer fegyvert fo- nem csak a nagykaput, mert medvetáncol- A megmaradt tárgyak emlékezete is véges, csodálatom jutalmául végül én is kapok gott rám egy jugoszláv katona. Fiatal korom- tató cigányoknak nézték őket. Kezdetben és idővel lassan jelentésüket vesztik. Valaki egyet ajándékba. Anyámtól legott tűt, cérnát ban elég sok necces helyzetbe keveredtem. egyfelvonásosokat mutattak be iskola- vagy költözteti, vigyázza vagy elárverezi azokat. meg némi vattát kunyerálva nekilátok kipre- A barátnőm anyukája negyvenhét évig volt kocsmaudvaron, esetleg focipálya mellett, mi­­ Eliade szerint az archaikus kultúrák emberei parálni, hogy ősszel nagy büszkén az iskolai a férjével, harminckét évet tanított ugyanab- nimális műszaki föltételek közepette, aho- úgy gondolták, hogy a közösséget valaha egy szertárat gyarapítsam vele… Ám kis cápám, ban az iskolában, több mint harminchat évet gyan az a honlapjukon is olvasható. Hétszáz ősi erő tartotta össze, mely isteni erő azon- sajnos, nem tart ki hazáig az uborkás­üveg élt egyetlen városban. Utánam is marad majd lejátszott előadást és közel félmillió nézőt ecetes levében, s bűzös foszlányai itthon a egy valamirevaló szám? Hogy például ezt tudhat magáénak. A Tanyaszínháznak mára 39 Petri György: In memoriam Hajnóczy Péter. kanálisban végzik. (NÓVÉ Béla)

66 67 TÉVÉSOROZAT – Az Ahol a vaddisznók túr­ iskolai fogalmazásában kijelenti, hogy Tito TENGERPART nak (eredeti címén „Kuda idu divlje svinje”, elvtársat jobban szereti, mint a családját, szó szerinti fordításban: Hova mennek a vad­ csoportos kirándulásra mehet a horvátor- disznók) Ivan Hetrich rendező és Ivo Štivičić szági Kumrovecbe, Josip Broz szülőfalujába. Tágra nyílt szemmel meredek a távoli múlt- forgatókönyvíró 1971-es filmje. Ez az eszten- Közben folyton arról vizionál, hogy végre ba, a „jugoszláv Atlantisz” láthatatlan víz- dő a zágrábi tévécsatorna drámai szerkesz- megpillanthatja majd élőben is a legendás tükre alá, abba az időbe, amikor a Pirani- tőségének termékeny éve. Ivo Štivičić egész marsallt. öbö­lben húzódó határ még nem rabolta el tévés karrierje ennek a sorozatnak a népsze- Vajdasági kisiskolásként én és iskolatársaim senkinek az álmát, és amikor az emberek rűségén alapul, amiben a nézők hálásan el- sem jelentettük kis soha, hogy jobban szeretjük annak a vonalnak a két oldalán, amely most fogadták Ljubiša Samardžićot a szimpatikus Titót, mint a családunkat, iskolai kirándulás ke- elválasztja egymástól Szlovéniát és Hor­vát­ gazember, Crni Rok szerepében. retében mégis elvittek minket kumroveci szü- országot, még mindannyian hittek az ös�- A sorozat Zágráb külvárosába viszi a nézőt, lőházába, akárcsak az ország legtöbb diákját. szekötő értékekben – vagy legalábbis úgy a második világháború idejébe. Jó alakítást A marsall persze nem volt ott, csak megsárgult tettek, mintha hinnének benne. Nézem a nyújtott még Fabijan Šovagović a ravasz, nőt- fényképekről nézett ránk. Szlovén Ifjúság Barátai Szövetségének (Zveze len csendőr őrmester szerepében, és a foly- A valóságban Pulán, a tengerparton lát­ Prijateljev Mladine Slovenije – ZPMS) alacsony ton sikamlós dalocskát énekelő Mile Vrbica tam Titót, szinte teljesen véletlenül, egy csa- épületeit a félsziget csücskén álló világítóto- (mene cura moli da spavamo goli, a ja neću, bojim ládi séta alkalmával. Ahogyan gyakran tette, rony közelében, nézem, és azon igyekszem, se ozepst ću – „arra kér a csajom, hogy alud- nyitott autóval haladt el az integető emberek hogy az aprónép és az óvónők, az alsósok junk pucéran, de én nem merek, félek, hogy között. Fehér öltönyben volt, és kesztyűjével és az úszásoktatók tömegében fölismerjem a megfázom”). A sorozat sugárzásának idején a kezében mosolyogva integetett. Épp felém saját rövidnadrágomat. Zágráb utcái kiürültek, és másnap ország- nézett. Nem tudom, látott-e, de önkéntelenül A Savudriján éltem le gyermekkorom nap- szerte minden munkahelyen a legújabb for- visszaintettem. sütötte éveit. Az én szüleim is azok közé tar- dulatok aprólékos megvitatása folyt. Aztán a hetvenes években azt hittem, újra toztak, akik kihasználták a jugoszláv állam Ivo Štivičić írta: „A hetvenes években a látom majd Zentán, ahol élek (egyszer már ifjú emberek fölötti fokozott gyámkodását. Che Guevara a horvát tengerparton nyaral Vaddisznók és szerzői iránt addig soha nem lá- járt a városban, 1969-ben), de végül nem jött A reményteljes ifjakat úgynevezett „kolóni- tott hajtóvadászat kezdődött: árulók voltunk, el. Pedig a város egyik híres bonvivánja köz- ákba” küldték, ami nem más volt, mint szer- összehasonlítottuk a( Životinjsko carstvo) cso­­ megaláztuk a szentségeket stb. Megszólaltak tudottan azzal hitegette szeretőjét – az akkori vezett és olcsó (nyaralás)i lehetőség. Így koládé állatos képeinek gyűjteményét, és fal- a szakmai szervezetek: a Vasutas például a alpolgármester feleségét –, hogy lasszóval történt, hogy a hetvenes években nyaranta tuk a szó szerint leheletvékony csokilapokat; tagjai nevében azt követelte, hogy vegyék le megfogja Titót, amint az nyitott autójában három hétre, volt olyan, hogy egész hónapra együtt ültünk az ebédlőben és együtt tódul- a sorozatot a műsorról, mert olyan vasutasok elhalad a városháza előtt. beköltöztem a zpms szürkére festett, valójá- tunk be a fürdőbe, a közös sétákon pedig ket- szerepeltek benne, akik segítették Veriga ban- S mivel soha többé nem tette be a lábát a ban pedig igen tarka, vendégcsalogató házaiba. tős sorokban vonulva, túlzottan ritmizálva, dáját a sószállítmány elrablásában. Márpedig városunkba, a zentaiknak meg kellett eléged­ Más, a szűkebb és tágabb pátriánkból szár- hangosan énekeltük az isztriai falucskák ne- a vasutasok nem bűnözők.” A zágrábi tévé niük a közintézmények és az irodák falán logó mazó fiúkkal és lányokkal strandra jártunk, vét soroló dalt: „Sa-vu-dri-ja, Ba-ša-ni-ja, Vol- akkori igazgatója, Ivo Bojanić úgy mentette portrékkal. versenyeztünk a sünpáncélok begyűjtésében, pa-ri-ja, Zam-bra-ti-ja”; napközben együtt meg a sorozat alkotóit, hogy a Filmmunkások Az utolsó berámázott Tito-képpel az (Ex lapozgattuk a (Mirko és Slavko) képregény jár­tunk csodájára a csónakoknak, amelyek a Szövetségébe szervezett vetítésre meghívta Symposion) főszerkesztője lebegett el a város (strip) Rabok soha nem leszünk! című füze- világítótorony alatti apró kikötő mólóihoz Miroslav Krležát, a Jadran Film stúdiójába pe- fölött a kibaszottul jeges, novemberi szélben, tét, amelyben két gyermekkatona, valójában erősített görbe fagerendákon lógtak, éjjel pe- dig Vladimir Bakarićot. „Mit gondol Krleža a mintegy két évvel ezelőtt. (partizán)ruhába bújtatott Superman szere- dig, sikamlós jelenetek reményében, együtt sorozatról?” „Dicséri.” Végül csak egy Tito nevének betűit formá- pelt: „Vigyázz, Mirko, golyó!”. Mirko leha- lopóztunk a közeli kemping szerelmespárok Mindez tulajdonképpen lényegtelen volt ló sövény maradt a városi parkban, de a múlt jol, elkerüli a lövedéket és odaveti: „Köszi, birtokolta sátraihoz. – a képregényesre (strip) stilizált sorozat évben kivágták, és egy pavilon épült a helyén. Slavko, megmentetted az életem!”; a Baltazár Ezekben a távoli időkben a világítótorony (1983-ban, logikus módon, megjelent képre- Azóta végképp Tito nélkül él Zenta, és én professzor című vicces rajzfilmet néztük, ami példásan végezte a dolgát, mutatta az utat gényformában is), az áttűnő feketéivel, a mo- is. (NAGY ABONYI Árpád) arról szólt, hogyan lehet a találmányaink- a külföldi turistának és a hazai „kolonistá- nokróm, sötét, kifejezetten darkos fílingjével kal megmeneteni az emberiséget, (cocktá)t nak” egyaránt, s kiszámítható módon szórta a kölykökön kívül meghódította az egész ur- TITO HALÁLA – (1980. május 4.) (Addig ittunk, az ifjúságunk italát – a miénkét és a a fényt a szlovén és a szerb, a bosnyák és a bánus Jugoszláviát. (Anonimus) jó, míg Tito él) (Elvtársi éberség) (Virágház) tiétekét –, a kenyérszeletekre háromszögletű macedón (nemzetek és nemzetiségek) fejekre. csomagolásban rejtőző kenhető sajt került, TITO ÉS ÉN – Az 1992-ben készült jugo- TITO-INDULÓ – Tavaszi, nyári estéken a a kacér Zdenka vagy a pufók, kedves Buco; Aleš DEBELJAK szláv filmszatírában egy tízéves fiú, miután nagyanyám szobájában nyitva volt az erkély­

68 69 TÉVÉSOROZAT – Az Ahol a vaddisznók túr­ iskolai fogalmazásában kijelenti, hogy Tito TENGERPART nak (eredeti címén „Kuda idu divlje svinje”, elvtársat jobban szereti, mint a családját, szó szerinti fordításban: Hova mennek a vad­ csoportos kirándulásra mehet a horvátor- disznók) Ivan Hetrich rendező és Ivo Štivičić szági Kumrovecbe, Josip Broz szülőfalujába. Tágra nyílt szemmel meredek a távoli múlt- forgatókönyvíró 1971-es filmje. Ez az eszten- Közben folyton arról vizionál, hogy végre ba, a „jugoszláv Atlantisz” láthatatlan víz- dő a zágrábi tévécsatorna drámai szerkesz- megpillanthatja majd élőben is a legendás tükre alá, abba az időbe, amikor a Pirani- tőségének termékeny éve. Ivo Štivičić egész marsallt. öbö­lben húzódó határ még nem rabolta el tévés karrierje ennek a sorozatnak a népsze- Vajdasági kisiskolásként én és iskolatársaim senkinek az álmát, és amikor az emberek rűségén alapul, amiben a nézők hálásan el- sem jelentettük kis soha, hogy jobban szeretjük annak a vonalnak a két oldalán, amely most fogadták Ljubiša Samardžićot a szimpatikus Titót, mint a családunkat, iskolai kirándulás ke- elválasztja egymástól Szlovéniát és Hor­vát­ gazember, Crni Rok szerepében. retében mégis elvittek minket kumroveci szü- országot, még mindannyian hittek az ös�- A sorozat Zágráb külvárosába viszi a nézőt, lőházába, akárcsak az ország legtöbb diákját. szekötő értékekben – vagy legalábbis úgy a második világháború idejébe. Jó alakítást A marsall persze nem volt ott, csak megsárgult tettek, mintha hinnének benne. Nézem a nyújtott még Fabijan Šovagović a ravasz, nőt- fényképekről nézett ránk. Szlovén Ifjúság Barátai Szövetségének (Zveze len csendőr őrmester szerepében, és a foly- A valóságban Pulán, a tengerparton lát­ Prijateljev Mladine Slovenije – ZPMS) alacsony ton sikamlós dalocskát énekelő Mile Vrbica tam Titót, szinte teljesen véletlenül, egy csa- épületeit a félsziget csücskén álló világítóto- (mene cura moli da spavamo goli, a ja neću, bojim ládi séta alkalmával. Ahogyan gyakran tette, rony közelében, nézem, és azon igyekszem, se ozepst ću – „arra kér a csajom, hogy alud- nyitott autóval haladt el az integető emberek hogy az aprónép és az óvónők, az alsósok junk pucéran, de én nem merek, félek, hogy között. Fehér öltönyben volt, és kesztyűjével és az úszásoktatók tömegében fölismerjem a megfázom”). A sorozat sugárzásának idején a kezében mosolyogva integetett. Épp felém saját rövidnadrágomat. Zágráb utcái kiürültek, és másnap ország- nézett. Nem tudom, látott-e, de önkéntelenül A Savudriján éltem le gyermekkorom nap- szerte minden munkahelyen a legújabb for- visszaintettem. sütötte éveit. Az én szüleim is azok közé tar- dulatok aprólékos megvitatása folyt. Aztán a hetvenes években azt hittem, újra toztak, akik kihasználták a jugoszláv állam Ivo Štivičić írta: „A hetvenes években a látom majd Zentán, ahol élek (egyszer már ifjú emberek fölötti fokozott gyámkodását. Che Guevara a horvát tengerparton nyaral Vaddisznók és szerzői iránt addig soha nem lá- járt a városban, 1969-ben), de végül nem jött A reményteljes ifjakat úgynevezett „kolóni- tott hajtóvadászat kezdődött: árulók voltunk, el. Pedig a város egyik híres bonvivánja köz- ákba” küldték, ami nem más volt, mint szer- összehasonlítottuk a( Životinjsko carstvo) cso­­ megaláztuk a szentségeket stb. Megszólaltak tudottan azzal hitegette szeretőjét – az akkori vezett és olcsó (nyaralás)i lehetőség. Így koládé állatos képeinek gyűjteményét, és fal- a szakmai szervezetek: a Vasutas például a alpolgármester feleségét –, hogy lasszóval történt, hogy a hetvenes években nyaranta tuk a szó szerint leheletvékony csokilapokat; tagjai nevében azt követelte, hogy vegyék le megfogja Titót, amint az nyitott autójában három hétre, volt olyan, hogy egész hónapra együtt ültünk az ebédlőben és együtt tódul- a sorozatot a műsorról, mert olyan vasutasok elhalad a városháza előtt. beköltöztem a zpms szürkére festett, valójá- tunk be a fürdőbe, a közös sétákon pedig ket- szerepeltek benne, akik segítették Veriga ban- S mivel soha többé nem tette be a lábát a ban pedig igen tarka, vendégcsalogató házaiba. tős sorokban vonulva, túlzottan ritmizálva, dáját a sószállítmány elrablásában. Márpedig városunkba, a zentaiknak meg kellett eléged­ Más, a szűkebb és tágabb pátriánkból szár- hangosan énekeltük az isztriai falucskák ne- a vasutasok nem bűnözők.” A zágrábi tévé niük a közintézmények és az irodák falán logó mazó fiúkkal és lányokkal strandra jártunk, vét soroló dalt: „Sa-vu-dri-ja, Ba-ša-ni-ja, Vol- akkori igazgatója, Ivo Bojanić úgy mentette portrékkal. versenyeztünk a sünpáncélok begyűjtésében, pa-ri-ja, Zam-bra-ti-ja”; napközben együtt meg a sorozat alkotóit, hogy a Filmmunkások Az utolsó berámázott Tito-képpel az (Ex lapozgattuk a (Mirko és Slavko) képregény jár­tunk csodájára a csónakoknak, amelyek a Szövetségébe szervezett vetítésre meghívta Symposion) főszerkesztője lebegett el a város (strip) Rabok soha nem leszünk! című füze- világítótorony alatti apró kikötő mólóihoz Miroslav Krležát, a Jadran Film stúdiójába pe- fölött a kibaszottul jeges, novemberi szélben, tét, amelyben két gyermekkatona, valójában erősített görbe fagerendákon lógtak, éjjel pe- dig Vladimir Bakarićot. „Mit gondol Krleža a mintegy két évvel ezelőtt. (partizán)ruhába bújtatott Superman szere- dig, sikamlós jelenetek reményében, együtt sorozatról?” „Dicséri.” Végül csak egy Tito nevének betűit formá- pelt: „Vigyázz, Mirko, golyó!”. Mirko leha- lopóztunk a közeli kemping szerelmespárok Mindez tulajdonképpen lényegtelen volt ló sövény maradt a városi parkban, de a múlt jol, elkerüli a lövedéket és odaveti: „Köszi, birtokolta sátraihoz. – a képregényesre (strip) stilizált sorozat évben kivágták, és egy pavilon épült a helyén. Slavko, megmentetted az életem!”; a Baltazár Ezekben a távoli időkben a világítótorony (1983-ban, logikus módon, megjelent képre- Azóta végképp Tito nélkül él Zenta, és én professzor című vicces rajzfilmet néztük, ami példásan végezte a dolgát, mutatta az utat gényformában is), az áttűnő feketéivel, a mo- is. (NAGY ABONYI Árpád) arról szólt, hogyan lehet a találmányaink- a külföldi turistának és a hazai „kolonistá- nokróm, sötét, kifejezetten darkos fílingjével kal megmeneteni az emberiséget, (cocktá)t nak” egyaránt, s kiszámítható módon szórta a kölykökön kívül meghódította az egész ur- TITO HALÁLA – (1980. május 4.) (Addig ittunk, az ifjúságunk italát – a miénkét és a a fényt a szlovén és a szerb, a bosnyák és a bánus Jugoszláviát. (Anonimus) jó, míg Tito él) (Elvtársi éberség) (Virágház) tiétekét –, a kenyérszeletekre háromszögletű macedón (nemzetek és nemzetiségek) fejekre. csomagolásban rejtőző kenhető sajt került, TITO ÉS ÉN – Az 1992-ben készült jugo- TITO-INDULÓ – Tavaszi, nyári estéken a a kacér Zdenka vagy a pufók, kedves Buco; Aleš DEBELJAK szláv filmszatírában egy tízéves fiú, miután nagyanyám szobájában nyitva volt az erkély­

68 69 ajtó, hazafelé jövet az apám a ház elé érve tázsakciókat hajtnak végre, álmatlanul kódo- ünnepéről kapta – húskombinát tmsz-szel vert barátnőit és szomszédasszonyait, akik elfütyülte a Tito-indulót. Ez annyit jelentett, rognak az utcákon, megugatják a holdat… és az Agrokombináttal (földműves szö­vet­ sokszor használták menedékként otthonun- hogy mire fölér a másodikra, addigra legyen Jött a forradalom, utána a sötét korszak, ke­ze­tek és hizlaldák) alkotott ún. ötmsz-t. kat. (BOZSIK Péter) már valami az asztalon, vagy legalább a va- a hatvanas években azonban a divernyákok el- Az egészet nagyjából a tröszt-ök mintájára csora látszata. Kettesével vette a lépcsőket, tűntek, új szenzációkat éltünk át, ilyen volt kell elképzelni, de ezt nem szabadott mon­ ÚJ SYMPOSION – Az Új Symposion egy és mindig éhes volt. A dalt, ahogy ő mond- a vietnami háború, a táncdalfesztivál és a dani. Ezeket látszatigazgatták a párt (Kom­ irodalmi, művészeti folyóirat volt, amelyet ta, a (jugó)któl tanulta 1945-ben, amikor a Trabant. mu­nista Szövetség) által ellenőrzött, mun­ 1965-ben, a Képes Ifjúság című újvidéki lap (partizán)ok elzavarták a Todt40 és a ma- Ezerkilencszázhatvanhét február másodi- kásta­nácsba delegált fószerek. Hősöm ap­ Symposion című mellékletéből alapítottak ju- gyar keret embereit, s fölszabadították Bort. kán, egy ködös, hideg napon az akkor Mártí- ja is munkástanács-tag volt. Mint ilyen, goszláviai magyar irodalmárok. A folyóirat Újabb, soha meg nem válaszolható kérdés, rok útjának nevezett körút két oldalán óriási szak­mai utakat tett Lengyelországba, Né­ 1983-as betiltása után elég rendszertelenül hogy Tito emberei tényleg kivégeztek-e ott tömeg várakozott, tovább haladni tilos volt, metországba, Franciaországba és az úgyne- jelent meg, majd a balkáni háborúk idején, néhány keretlegényt, vagy csak a felszaba- motoros rendőrök ordítva biztosították a ren­ vezett szűkebb (azaz a Koszovó és Vajdaság 1992-ben végleg megszűnt. dítottak vágytak erre, s mesélték egymás kö- det, várni kell, parancsolták, Josip Broz Tito nélküli) Szer­biába. Míg tartott a kölcsönök- A lap szerkesztői, munkatársai közé tar- zött az örömhírt. Mindenesetre az apám nem fog erre áthaladni a kíséretével, két évtized ből. Eörsi Istvánnak­ egykoron tetszett ez a tozott Tolnai Ottó, Domonkos István, Gion érte be ennyivel, hanem beállt a partizánok után az első látogatás, történelmi esemény! modell. Mert nem látta közelről működni. Nándor, Végel László, Danyi Magdolna, közé, és valóban megtanulta azt a dalt, amit Már fél óra is eltelt, innen-onnan suttogás Hősöm látta. Neki nem tetszett. Meg le- Thomka Beáta, Sziveri János, Fenyvesi Ottó, ő maga aztán Tito-indulóként jegyzett meg hallatszott, méltatlankodó dohogás – mit kép­ het az egészet tmaszni, ezt gondolja ma is. Balázs Attila, Szombathy Bálint, Radics Vik- – hogy valójában mi volt, nem tudom. (Rá- zelnek ezek, már megint packáznak velünk; (BOZSIK Péter) tória, Fekete J. József és még sokan mások. adásul ez itt a Gutenberg-galaxis egyik csilla- forrt bennünk a düh: és ha megindulnánk? A lap korai szakaszában a jugoszláviai iro- ga, úgyhogy énekóra nincs…) Vagy ez volt a A tömeghangulat kritikus pontján végre fel- TÖRÖK KÁVÉ – A háborúba ájult Szer­biá­ dalom és kultúra érzékelhetően sokkal mar- Tito-induló, vagy nem, vagy volt ilyen, vagy tűnt a konvoj, fekete Mercedesek, kis zász- ban nem tanácsolták ilyen formában a hasz- kánsabban hatott a fiatal vajdasági magyar nem, akármint is: én ismertem egy ilyen dalt, lócskák, a miénk és az övék, piros-fehér-zöld nálatát. Jobbnak tűnt azt mondani: „Onako írónemzedékre (jugoszláviai magyar iroda­ amelyet hosszú nyarakon át hallottam, amint és kék-fehér-piros, a közepén vörös csillag. naški!” (Ahogy szoktuk!) Való­ ­színűleg azért, lom), mint a magyarországi irodalom. Fölté­ az apám pár taktusát elfülyülte: 1961 és 1972 Néztük az autókat, melyikben ül a marsall? mert a „török” szerbül egy idő után nem te­lezhető, hogy a lap Vajdaságon kívüli között. És aztán hallottam még Horányban a A konvoj hirtelen megállt, és a másodpercnyi a törökországi törököket kezdte jelenteni, si­kertörténetéhez hozzájárult az is, hogy ak- Vörös Meteor telepen, és hallottam akielboot ­ csöndben megszólalt a tömegből egy rekedt hanem az iszlámra áttért nemzettársaikat, koriban a magyar olvasónak senki más nem ban Surány felé menet, amíg apám evezett férfihang: „kutyuli-mutyuli”, mondta vidá- pejoratív lett a szó, az idegen, az áruló szi- közvetíthette a Jugoszláviában kialakult ere- a folyón fölfele. Annyi bizonyos, hogy ennek a man, és a nevetés azonnal kirobbant körülöt- nonimája. Hősöm háromféleképp tud török deti hangvételű kulturális közeget, amely dalnak a birtokában mindig is tudtam, hogy te. A jól ismert két szót mások is elismételték, kávét készíteni. Kell hozzá lisztfinomságúra jóval szabadabb volt, mint a szovjet tömb igazából nem Kádár a menő, hanem Tito, aki és a nevetés nem állt el, tovább hömpöly- őrölt kávé, dzsezva – speciális ibrik –, kevés országainak kultúrája (ne feledjük: olyan or- bátor és szabad. Tetszett is nekem a mun- gött, mint dagály idején a hullámok. Mire a cukor és víz. 1. A vizet fölforraljuk, és egy- szágról beszélünk, ahonnan szabadon lehe- kásönigazgatás (önigazgató szocializmus). konvoj eltűnt, mindenki nevetett, fürödtünk szerűen a púpozott teáskanál kávéra öntjük, tett utazni bárhová!). A hatást fokozta, hogy Pár évtizeddel később egyszer valakinek a nevetés gyógyító hullámaiban… Az már hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, várunk pi- az 1965-től önálló lapként megjelenő Új Sym­ eldúdoltam a dallamot. Ismerem, mondta. csak ráadás, hogy a poénra akkor a nap is ki- cit, hogy leülepedjen a zacc, és fölhörpintjük. posion az egyetlen avantgárdnak mondható A szigeten énekelték, ahol az apám – az ő éde­s­ sütött. (BÍRÓ Zsuzsa) (A családunkban elterjedt módszer. Sajnos. periodika volt az egész akkori magyar lapkí­ apja – koncentrációs táborban volt 1950-től. Nem a legjobb.) 2. A vizet kevés cukorral nálatban. (GYÖRGY Péter) TMASZ (Társult Munka Alapszervezet) – fölforraljuk, beletesszük a kávét, kétszer föl- Az Új Symposion avantgárd attitűdje – Lo- A tmsz (Társult Munkaszervezet) és az ötmsz futtatjuk, kiöntjük, várunk csöppet, fogyaszt- soncz Alpár egykori symposionista, ma újvi- TITO MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA – (Összetett Társult Munkaszervezet) legki- juk. 3. A dzsezvában picit megpörköljük a déki tanár, filozófus szerint – nem elsősorban Én még emlékszem a diverzánsokra. Különös sebb egysége. Legalább két tmasz kellett kávét, fölöntjük forró vízzel, kétszer fölfut- esztétikailag, hanem radikális világértelme- populáció volt. Úgy képzeltem akkoriban, egy tmsz-hez, és ugyanúgy minimum két tatjuk a habját, kitöltjük, várunk, fogyaszt- zési, világrombolási öndefinícióként értendő. hogy párosával járnak-kelnek, fáj a gyom- tmsz egy ötmsz-hez. Hősöm a Fidelinka juk. Ez utóbbi macerásabb, de a legfinomabb. És lássuk be: a hatvanas évek közepén, Ma- ruk, pépes ételeket fogyasztanak a Marx téri nevű tmsz Siló tmasz-ában gyűrte napjait Csipetnyi sóval még aromásabb. A kávé el- gyarországon – és persze a Felvidéken meg Tejbüfében, rádióadókat cipelnek magukkal, ázsiai porban mint molnár 1987 és ’89 kö- fogyasztása után, a kávéscsészét a kistányér- Erdélyben – ez az attitűd a soha nem re- üres raktárakból és omladozó óvóhelyekről zött. A tmsz a Tésztagyár, a Siló és a Malom ra borítva, jósoltatni lehet a zaccból. Hősöm mélt szabadságot jelképezhette még akkor is számolnak be munkájukról az imperialisták tmasz-okból állt, ha Hősöm jól emlékszik, gyerekkorában mindennaposak voltak a tá­ (jugoszláv = gazdag), ha olykor érkeztek hí- láncos kutyájának, Titónak, bonyolult szabo- de az is lehet, volt még néhány tmasz, ami nyéron látható kör alakú kávényomok. Édes­ rek a lap vagy egyik legendás szerkesztője, már nem jut eszébe. Ez a tmsz a November anyja a szebb és jobb jövő reményébe vetett Tolnai Ottó elleni támadásokról, 1983-ban a 40 Kényszermunkásokat dolgoztató náci félkatonai szervezet. (A szerk.) 29. nevű – nevét az új állam megalkotásának hittel vigasztalta megalázott és olykor meg- Sziveri-féle szerkesztőség menesztéséről, az

70 71 ajtó, hazafelé jövet az apám a ház elé érve tázsakciókat hajtnak végre, álmatlanul kódo- ünnepéről kapta – húskombinát tmsz-szel vert barátnőit és szomszédasszonyait, akik elfütyülte a Tito-indulót. Ez annyit jelentett, rognak az utcákon, megugatják a holdat… és az Agrokombináttal (földműves szö­vet­ sokszor használták menedékként otthonun- hogy mire fölér a másodikra, addigra legyen Jött a forradalom, utána a sötét korszak, ke­ze­tek és hizlaldák) alkotott ún. ötmsz-t. kat. (BOZSIK Péter) már valami az asztalon, vagy legalább a va- a hatvanas években azonban a divernyákok el- Az egészet nagyjából a tröszt-ök mintájára csora látszata. Kettesével vette a lépcsőket, tűntek, új szenzációkat éltünk át, ilyen volt kell elképzelni, de ezt nem szabadott mon­ ÚJ SYMPOSION – Az Új Symposion egy és mindig éhes volt. A dalt, ahogy ő mond- a vietnami háború, a táncdalfesztivál és a dani. Ezeket látszatigazgatták a párt (Kom­ irodalmi, művészeti folyóirat volt, amelyet ta, a (jugó)któl tanulta 1945-ben, amikor a Trabant. mu­nista Szövetség) által ellenőrzött, mun­ 1965-ben, a Képes Ifjúság című újvidéki lap (partizán)ok elzavarták a Todt40 és a ma- Ezerkilencszázhatvanhét február másodi- kásta­nácsba delegált fószerek. Hősöm ap­ Symposion című mellékletéből alapítottak ju- gyar keret embereit, s fölszabadították Bort. kán, egy ködös, hideg napon az akkor Mártí- ja is munkástanács-tag volt. Mint ilyen, goszláviai magyar irodalmárok. A folyóirat Újabb, soha meg nem válaszolható kérdés, rok útjának nevezett körút két oldalán óriási szak­mai utakat tett Lengyelországba, Né­ 1983-as betiltása után elég rendszertelenül hogy Tito emberei tényleg kivégeztek-e ott tömeg várakozott, tovább haladni tilos volt, metországba, Franciaországba és az úgyne- jelent meg, majd a balkáni háborúk idején, néhány keretlegényt, vagy csak a felszaba- motoros rendőrök ordítva biztosították a ren­ vezett szűkebb (azaz a Koszovó és Vajdaság 1992-ben végleg megszűnt. dítottak vágytak erre, s mesélték egymás kö- det, várni kell, parancsolták, Josip Broz Tito nélküli) Szer­biába. Míg tartott a kölcsönök- A lap szerkesztői, munkatársai közé tar- zött az örömhírt. Mindenesetre az apám nem fog erre áthaladni a kíséretével, két évtized ből. Eörsi Istvánnak­ egykoron tetszett ez a tozott Tolnai Ottó, Domonkos István, Gion érte be ennyivel, hanem beállt a partizánok után az első látogatás, történelmi esemény! modell. Mert nem látta közelről működni. Nándor, Végel László, Danyi Magdolna, közé, és valóban megtanulta azt a dalt, amit Már fél óra is eltelt, innen-onnan suttogás Hősöm látta. Neki nem tetszett. Meg le- Thomka Beáta, Sziveri János, Fenyvesi Ottó, ő maga aztán Tito-indulóként jegyzett meg hallatszott, méltatlankodó dohogás – mit kép­ het az egészet tmaszni, ezt gondolja ma is. Balázs Attila, Szombathy Bálint, Radics Vik- – hogy valójában mi volt, nem tudom. (Rá- zelnek ezek, már megint packáznak velünk; (BOZSIK Péter) tória, Fekete J. József és még sokan mások. adásul ez itt a Gutenberg-galaxis egyik csilla- forrt bennünk a düh: és ha megindulnánk? A lap korai szakaszában a jugoszláviai iro- ga, úgyhogy énekóra nincs…) Vagy ez volt a A tömeghangulat kritikus pontján végre fel- TÖRÖK KÁVÉ – A háborúba ájult Szer­biá­ dalom és kultúra érzékelhetően sokkal mar- Tito-induló, vagy nem, vagy volt ilyen, vagy tűnt a konvoj, fekete Mercedesek, kis zász- ban nem tanácsolták ilyen formában a hasz- kánsabban hatott a fiatal vajdasági magyar nem, akármint is: én ismertem egy ilyen dalt, lócskák, a miénk és az övék, piros-fehér-zöld nálatát. Jobbnak tűnt azt mondani: „Onako írónemzedékre (jugoszláviai magyar iroda­ amelyet hosszú nyarakon át hallottam, amint és kék-fehér-piros, a közepén vörös csillag. naški!” (Ahogy szoktuk!) Való­ ­színűleg azért, lom), mint a magyarországi irodalom. Fölté­ az apám pár taktusát elfülyülte: 1961 és 1972 Néztük az autókat, melyikben ül a marsall? mert a „török” szerbül egy idő után nem te­lezhető, hogy a lap Vajdaságon kívüli között. És aztán hallottam még Horányban a A konvoj hirtelen megállt, és a másodpercnyi a törökországi törököket kezdte jelenteni, si­kertörténetéhez hozzájárult az is, hogy ak- Vörös Meteor telepen, és hallottam akielboot ­ csöndben megszólalt a tömegből egy rekedt hanem az iszlámra áttért nemzettársaikat, koriban a magyar olvasónak senki más nem ban Surány felé menet, amíg apám evezett férfihang: „kutyuli-mutyuli”, mondta vidá- pejoratív lett a szó, az idegen, az áruló szi- közvetíthette a Jugoszláviában kialakult ere- a folyón fölfele. Annyi bizonyos, hogy ennek a man, és a nevetés azonnal kirobbant körülöt- nonimája. Hősöm háromféleképp tud török deti hangvételű kulturális közeget, amely dalnak a birtokában mindig is tudtam, hogy te. A jól ismert két szót mások is elismételték, kávét készíteni. Kell hozzá lisztfinomságúra jóval szabadabb volt, mint a szovjet tömb igazából nem Kádár a menő, hanem Tito, aki és a nevetés nem állt el, tovább hömpöly- őrölt kávé, dzsezva – speciális ibrik –, kevés országainak kultúrája (ne feledjük: olyan or- bátor és szabad. Tetszett is nekem a mun- gött, mint dagály idején a hullámok. Mire a cukor és víz. 1. A vizet fölforraljuk, és egy- szágról beszélünk, ahonnan szabadon lehe- kásönigazgatás (önigazgató szocializmus). konvoj eltűnt, mindenki nevetett, fürödtünk szerűen a púpozott teáskanál kávéra öntjük, tett utazni bárhová!). A hatást fokozta, hogy Pár évtizeddel később egyszer valakinek a nevetés gyógyító hullámaiban… Az már hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, várunk pi- az 1965-től önálló lapként megjelenő Új Sym­ eldúdoltam a dallamot. Ismerem, mondta. csak ráadás, hogy a poénra akkor a nap is ki- cit, hogy leülepedjen a zacc, és fölhörpintjük. posion az egyetlen avantgárdnak mondható A szigeten énekelték, ahol az apám – az ő éde­s­ sütött. (BÍRÓ Zsuzsa) (A családunkban elterjedt módszer. Sajnos. periodika volt az egész akkori magyar lapkí­ apja – koncentrációs táborban volt 1950-től. Nem a legjobb.) 2. A vizet kevés cukorral nálatban. (GYÖRGY Péter) TMASZ (Társult Munka Alapszervezet) – fölforraljuk, beletesszük a kávét, kétszer föl- Az Új Symposion avantgárd attitűdje – Lo- A tmsz (Társult Munkaszervezet) és az ötmsz futtatjuk, kiöntjük, várunk csöppet, fogyaszt- soncz Alpár egykori symposionista, ma újvi- TITO MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA – (Összetett Társult Munkaszervezet) legki- juk. 3. A dzsezvában picit megpörköljük a déki tanár, filozófus szerint – nem elsősorban Én még emlékszem a diverzánsokra. Különös sebb egysége. Legalább két tmasz kellett kávét, fölöntjük forró vízzel, kétszer fölfut- esztétikailag, hanem radikális világértelme- populáció volt. Úgy képzeltem akkoriban, egy tmsz-hez, és ugyanúgy minimum két tatjuk a habját, kitöltjük, várunk, fogyaszt- zési, világrombolási öndefinícióként értendő. hogy párosával járnak-kelnek, fáj a gyom- tmsz egy ötmsz-hez. Hősöm a Fidelinka juk. Ez utóbbi macerásabb, de a legfinomabb. És lássuk be: a hatvanas évek közepén, Ma- ruk, pépes ételeket fogyasztanak a Marx téri nevű tmsz Siló tmasz-ában gyűrte napjait Csipetnyi sóval még aromásabb. A kávé el- gyarországon – és persze a Felvidéken meg Tejbüfében, rádióadókat cipelnek magukkal, ázsiai porban mint molnár 1987 és ’89 kö- fogyasztása után, a kávéscsészét a kistányér- Erdélyben – ez az attitűd a soha nem re- üres raktárakból és omladozó óvóhelyekről zött. A tmsz a Tésztagyár, a Siló és a Malom ra borítva, jósoltatni lehet a zaccból. Hősöm mélt szabadságot jelképezhette még akkor is számolnak be munkájukról az imperialisták tmasz-okból állt, ha Hősöm jól emlékszik, gyerekkorában mindennaposak voltak a tá­ (jugoszláv = gazdag), ha olykor érkeztek hí- láncos kutyájának, Titónak, bonyolult szabo- de az is lehet, volt még néhány tmasz, ami nyéron látható kör alakú kávényomok. Édes­ rek a lap vagy egyik legendás szerkesztője, már nem jut eszébe. Ez a tmsz a November anyja a szebb és jobb jövő reményébe vetett Tolnai Ottó elleni támadásokról, 1983-ban a 40 Kényszermunkásokat dolgoztató náci félkatonai szervezet. (A szerk.) 29. nevű – nevét az új állam megalkotásának hittel vigasztalta megalázott és olykor meg- Sziveri-féle szerkesztőség menesztéséről, az

70 71 Karcsi, az áruházi detektív”. Az intézmény- volna a mennyei erőkkel vívott küzdelmei név ismétlődése a címekben mint a mozgó- UTCANÉV kontextusában, hogy a róla elnevezett utcán lépcső szürkén csillogva zakatoló szelvényei. vagy téren piszkoljanak a kutyák… „Naponta megfordulok az Újvidék Áruház- Jugoszlávia közép-európai pozíciójáról ban. Pontosan nem tudnám megmondani, árulkodik az utcanévadás geopolitikájának gya- miért. Tán a mozgólépcsők miatt? Lehet. A valódi köztereinkről és egzisztenciális köztes korlata, amit egy politikai értelemben nagyon Nincs kizárva. Nagyon szeretek mozgólép- tereinkről már az utcák és a terek elnevezé- is rokoni államban figyelhetünk meg. Nem csőn utazgatni.” – Szerzőnk, ezt olvasván, se is sok mindent elárul. Közép-Európában kell messze kalandoznunk a Vencel tértől, elvont szellemi otthonát találta meg az áru- – különösen a látogatók számára – az ut- amennyiben az ulice Jugoslavskát (Jugoszlá­ háznovellákban, amikor az ezredfordulón canevek dinamikája az egymásra rétegzett via utcá)t keressük. Roppant sajátos szöveg-, fölépítették a budai mom Parkot, ami pazar történelmi élmények, az egymást követő ki- illetve utcanév-környezetben találjuk: Prága fényeivel magára vonta a figyelmet a sas-he- sebb-nagyobb hatalmak preferenciáinak és Vinohrády negyedében a Naměstí Míru, tehát gyi panorámáról, s így a kezdetben kihalt a helyi szokások egymásra vetülésének sa- a Béke tér környékén. A Béke téren fut ös�- utána létrejött Új Symposion elleni bojkottról bevásárlóközpontban föl-alá egyedül moz- játos kaleidoszkópját nyújtja. Valami színes sze a Jugoslavská, az Anglická, a Francouská és és más olyan jelenségekről, amelyek leg- gólépcsőzött az újsymposionista (konzum)- és abszurd eklektika megannyi jele. Ki tudná a Rumunská utca – s még egy szimbolikus alábbis áthallásokat tettek lehetővé. (Például avantgárdban. A helyszínre eljutva a Virág megmondani, valami nehézkes, de neuroti- névvel, a Slezská (Sziléziai). Tán az sem vélet- a lap ellen indított, legtöbbet emlegetett tá- utca 3.-at és az ébenlibikókák Futoški putját kus organizmus fantáziájának, netalán lelki- len, hogy kissé odébb, nem messze található madás időpontja nagyjából egybeesik a Moz­ (dzsinn) még maga találta meg, az áruház- állapotának szimptómái-e – vagy csupán az a Krimská és a Varšavská. gó Világ ellen indított hadjárattal.) Mindez a hoz azonban az utolsó újvidéki lakos, Végel idő szeszélyének mulatsága… Nota bene, e Találunk Prágában ulice Maďarskát is, jólle- szabadság látszata mellett azt is valószínű- László segítségét kellett kérnie, akivel persze tekintetben a szobrok szinte ordítanak, vagy het ezektől távol, ugyancsak sajátos kontex- sítette, hogy „a Tito-féle szabadabb szocia- mozgólépcsőztek is. (PÁLYI Márk) csak csöndben kisírnak a térből. tusban: nem túl nagy utca; s miután elhala- lizmus” mégiscsak ugyanarról a tőről fakad, Ulica Petefi / Petofi / Petöfi, Aleja Maršala Tita, dunk a Náměstí Interbrigády mellett, kiérünk mint a szovjet blokkot sanyargató ideológiai UPP – Szerbhorváth Gyurival 1986 környé- Marksov put, Leninská… – Mintha valóban egy széles sugárútra, neve: Jugoslavských par­ hínárok sokasága.41 kén alapítottuk meg Kelet-Európa első legá- Rejtő Jenő-i térben barangolnánk. De nem té- tizanu. Amígnem az egésznek vége szakadt, és lis illegális pártját, az Underground Prog- vedés, nem egy helyütt ezek a nevek még ma Kissé tágabb horizonton jól mutatja a hajda- a (háború) árnyékában megalakult a ma- ressive Partyt (UPP). Tizenhárom-tizennégy is láthatók. Pár éve Temerinben még megta- ni szövetséges jelentékenységét, hogy Cseh­ gyarországi (Ex Symposion). (Meir FELD­ éves suttyók voltunk, a kishegyesi Ady End- lálható volt a Lenin utca (nota bene az ulica országban további huszonnégy városban MANN–FENYVESI Ottó–JÓZSA Márta) re Kísérleti Általános Iskola nyolcadikosai, Sirmai Karolja szomszédságában), Szabadkán található ulice Jugoslavská. Például egy másik mindketten példás, színkitűnő tanulók. Az pedig talán még ma is a Marksov puton hajta- történelmi városka, név szerint Mělník kül- ÚJVIDÉK ÁRUHÁZ – Tolnai Ottó áruházno- alapképzés már régen nem érdekelt bennün- nak ki a délre vezető országút felé. Legalább városi részében egymás mellett sorakozik a velláinak színhelye, ahol a hetvenes-nyolcva- ket, ezért délutánonként minden szakcsoport pár éve, a 2000-es évek közepén még így volt. Bulharská, a Jugoslavská és a Rumunská – ulice nas évek fordulóján „egy ember őszül az Új- munkáját látogattuk: jártunk magyar-, ma- Az utca neve az emlékezet, s mint ilyen, a Maďarská itt egyálatalán nincsen. vidék Áruházban”, miután Ottó „az Újvidék tek-, történelem-, biológia-, fizika-, kémia-, közösségi és identitáspolitikák hatékony esz- Prágában ugyanakkor az ulice Budapešťská Áruházban székelve várta a további fejlemé- zene-, angol-, szerb- és zongoracsoportra is. köze – bizonyára azon képessége miatt, hogy az ulice Berlinská mellett található – egy kül- nyeket”, mikor a nyugdíjasok megszállták a Zenecsoportra csak én jártam, de hatodik- az idővel való kibabrálás hatékony eszközét városi panelnegyedben, a Nám. Přátelství szom­ Duna-parkot, majd „röpcédulák” jelennek ban engem is kidobtak: miután az újonnan ígéri. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a sze- szédságában. Ez esetben viszont máig nem meg „az Újvidék Áruházban”, később meg- jött tanárnő meghallotta a botfülem, szó nél- mélyek neveinek megörökítése a közterek jutottam kínos kétségeket kizáró válaszra, érdeklődi, „az Újvidék Áruházban kapható kül kizavart a teremből. Ez komoly veszteség elnevezésében a modernkori nacionalizmus vajon kik és milyen típusú barátságára gon- mediterrán szivacs?”, illetve „három emelet volt számomra, mivel elsősorban a csajszik terméke. Aligha képzelhető, hogy a kínai doltak a névadományozás kapcsán. víz” alá kerül, továbbá „elméletírók és be- miatt jártam a kórusba. A tanárnő szerencsé- császár számára bármi garanciát jelentett törők” tűnnek föl „az Újvidék Áruházban”, re csak egy évig tanított nálunk, a következő PATÓ Attila akárcsak „Vermeer van Delft az Újvidék Áru- évben tehát csendben visszaszivárogtam. házban”, „Ló az Újvidék Áruházban” és „Ze- A pártalapítás ötlete Gyuritól származott, nei tüsszentés az Újvidék Áruházban” meg engem sohasem érdekeltek a szociológiai-fi­ ­ „Pintyőkefészek az Újvidék Áruházban”. A lozófiai-politikai kérdések, de amikor föla­ végén „Tarzan” is fölbukkan „az Újvidék Áru- ján­lotta, hogy én lehetek az Elnökség Elnöke, házban”, legvégül pedig megjelenik „Ko­balt szó nélkül aláírtam a párttagsági igazolványt. Történelemórán buktam le, másnapra lett 41 A szócikk egy része A symposionok szümposionja címmel a Litera.hu irodalmi portálon látott napvilágot 2010. május 7-én. egy ősz tincs a hangomon. (Aaron BLUMM)

72 73 Karcsi, az áruházi detektív”. Az intézmény- volna a mennyei erőkkel vívott küzdelmei név ismétlődése a címekben mint a mozgó- UTCANÉV kontextusában, hogy a róla elnevezett utcán lépcső szürkén csillogva zakatoló szelvényei. vagy téren piszkoljanak a kutyák… „Naponta megfordulok az Újvidék Áruház- Jugoszlávia közép-európai pozíciójáról ban. Pontosan nem tudnám megmondani, árulkodik az utcanévadás geopolitikájának gya- miért. Tán a mozgólépcsők miatt? Lehet. A valódi köztereinkről és egzisztenciális köztes korlata, amit egy politikai értelemben nagyon Nincs kizárva. Nagyon szeretek mozgólép- tereinkről már az utcák és a terek elnevezé- is rokoni államban figyelhetünk meg. Nem csőn utazgatni.” – Szerzőnk, ezt olvasván, se is sok mindent elárul. Közép-Európában kell messze kalandoznunk a Vencel tértől, elvont szellemi otthonát találta meg az áru- – különösen a látogatók számára – az ut- amennyiben az ulice Jugoslavskát (Jugoszlá­ háznovellákban, amikor az ezredfordulón canevek dinamikája az egymásra rétegzett via utcá)t keressük. Roppant sajátos szöveg-, fölépítették a budai mom Parkot, ami pazar történelmi élmények, az egymást követő ki- illetve utcanév-környezetben találjuk: Prága fényeivel magára vonta a figyelmet a sas-he- sebb-nagyobb hatalmak preferenciáinak és Vinohrády negyedében a Naměstí Míru, tehát gyi panorámáról, s így a kezdetben kihalt a helyi szokások egymásra vetülésének sa- a Béke tér környékén. A Béke téren fut ös�- utána létrejött Új Symposion elleni bojkottról bevásárlóközpontban föl-alá egyedül moz- játos kaleidoszkópját nyújtja. Valami színes sze a Jugoslavská, az Anglická, a Francouská és és más olyan jelenségekről, amelyek leg- gólépcsőzött az újsymposionista (konzum)- és abszurd eklektika megannyi jele. Ki tudná a Rumunská utca – s még egy szimbolikus alábbis áthallásokat tettek lehetővé. (Például avantgárdban. A helyszínre eljutva a Virág megmondani, valami nehézkes, de neuroti- névvel, a Slezská (Sziléziai). Tán az sem vélet- a lap ellen indított, legtöbbet emlegetett tá- utca 3.-at és az ébenlibikókák Futoški putját kus organizmus fantáziájának, netalán lelki- len, hogy kissé odébb, nem messze található madás időpontja nagyjából egybeesik a Moz­ (dzsinn) még maga találta meg, az áruház- állapotának szimptómái-e – vagy csupán az a Krimská és a Varšavská. gó Világ ellen indított hadjárattal.) Mindez a hoz azonban az utolsó újvidéki lakos, Végel idő szeszélyének mulatsága… Nota bene, e Találunk Prágában ulice Maďarskát is, jólle- szabadság látszata mellett azt is valószínű- László segítségét kellett kérnie, akivel persze tekintetben a szobrok szinte ordítanak, vagy het ezektől távol, ugyancsak sajátos kontex- sítette, hogy „a Tito-féle szabadabb szocia- mozgólépcsőztek is. (PÁLYI Márk) csak csöndben kisírnak a térből. tusban: nem túl nagy utca; s miután elhala- lizmus” mégiscsak ugyanarról a tőről fakad, Ulica Petefi / Petofi / Petöfi, Aleja Maršala Tita, dunk a Náměstí Interbrigády mellett, kiérünk mint a szovjet blokkot sanyargató ideológiai UPP – Szerbhorváth Gyurival 1986 környé- Marksov put, Leninská… – Mintha valóban egy széles sugárútra, neve: Jugoslavských par­ hínárok sokasága.41 kén alapítottuk meg Kelet-Európa első legá- Rejtő Jenő-i térben barangolnánk. De nem té- tizanu. Amígnem az egésznek vége szakadt, és lis illegális pártját, az Underground Prog- vedés, nem egy helyütt ezek a nevek még ma Kissé tágabb horizonton jól mutatja a hajda- a (háború) árnyékában megalakult a ma- ressive Partyt (UPP). Tizenhárom-tizennégy is láthatók. Pár éve Temerinben még megta- ni szövetséges jelentékenységét, hogy Cseh­ gyarországi (Ex Symposion). (Meir FELD­ éves suttyók voltunk, a kishegyesi Ady End- lálható volt a Lenin utca (nota bene az ulica országban további huszonnégy városban MANN–FENYVESI Ottó–JÓZSA Márta) re Kísérleti Általános Iskola nyolcadikosai, Sirmai Karolja szomszédságában), Szabadkán található ulice Jugoslavská. Például egy másik mindketten példás, színkitűnő tanulók. Az pedig talán még ma is a Marksov puton hajta- történelmi városka, név szerint Mělník kül- ÚJVIDÉK ÁRUHÁZ – Tolnai Ottó áruházno- alapképzés már régen nem érdekelt bennün- nak ki a délre vezető országút felé. Legalább városi részében egymás mellett sorakozik a velláinak színhelye, ahol a hetvenes-nyolcva- ket, ezért délutánonként minden szakcsoport pár éve, a 2000-es évek közepén még így volt. Bulharská, a Jugoslavská és a Rumunská – ulice nas évek fordulóján „egy ember őszül az Új- munkáját látogattuk: jártunk magyar-, ma- Az utca neve az emlékezet, s mint ilyen, a Maďarská itt egyálatalán nincsen. vidék Áruházban”, miután Ottó „az Újvidék tek-, történelem-, biológia-, fizika-, kémia-, közösségi és identitáspolitikák hatékony esz- Prágában ugyanakkor az ulice Budapešťská Áruházban székelve várta a további fejlemé- zene-, angol-, szerb- és zongoracsoportra is. köze – bizonyára azon képessége miatt, hogy az ulice Berlinská mellett található – egy kül- nyeket”, mikor a nyugdíjasok megszállták a Zenecsoportra csak én jártam, de hatodik- az idővel való kibabrálás hatékony eszközét városi panelnegyedben, a Nám. Přátelství szom­ Duna-parkot, majd „röpcédulák” jelennek ban engem is kidobtak: miután az újonnan ígéri. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a sze- szédságában. Ez esetben viszont máig nem meg „az Újvidék Áruházban”, később meg- jött tanárnő meghallotta a botfülem, szó nél- mélyek neveinek megörökítése a közterek jutottam kínos kétségeket kizáró válaszra, érdeklődi, „az Újvidék Áruházban kapható kül kizavart a teremből. Ez komoly veszteség elnevezésében a modernkori nacionalizmus vajon kik és milyen típusú barátságára gon- mediterrán szivacs?”, illetve „három emelet volt számomra, mivel elsősorban a csajszik terméke. Aligha képzelhető, hogy a kínai doltak a névadományozás kapcsán. víz” alá kerül, továbbá „elméletírók és be- miatt jártam a kórusba. A tanárnő szerencsé- császár számára bármi garanciát jelentett törők” tűnnek föl „az Újvidék Áruházban”, re csak egy évig tanított nálunk, a következő PATÓ Attila akárcsak „Vermeer van Delft az Újvidék Áru- évben tehát csendben visszaszivárogtam. házban”, „Ló az Újvidék Áruházban” és „Ze- A pártalapítás ötlete Gyuritól származott, nei tüsszentés az Újvidék Áruházban” meg engem sohasem érdekeltek a szociológiai-fi­ ­ „Pintyőkefészek az Újvidék Áruházban”. A lozófiai-politikai kérdések, de amikor föla­ végén „Tarzan” is fölbukkan „az Újvidék Áru- ján­lotta, hogy én lehetek az Elnökség Elnöke, házban”, legvégül pedig megjelenik „Ko­balt szó nélkül aláírtam a párttagsági igazolványt. Történelemórán buktam le, másnapra lett 41 A szócikk egy része A symposionok szümposionja címmel a Litera.hu irodalmi portálon látott napvilágot 2010. május 7-én. egy ősz tincs a hangomon. (Aaron BLUMM)

72 73 kel, tömegtájékoztatással etc. Ezen belül volt nek meg hasonló szövegek, mint amilyene- magyar dolog is bőven, politikus, kiadóház, kért őket, de később Sziveriéket is felelősség- egyetem, tévé, rádió, sajtó (Új Symposion), re és tetemre hívták, az ottani hatalom rá se sőt tankönyvkiadó is, s hasonló javakkal bagózott volna. De ez Újvidék, a provincia büszkélkedhetett a monarchia minden egyéb központja. Rózsa Sándor emigrált, miután há- itt ragadt nemzete is. Az idillt ismét fegyver- rom év letöltendő börtönre ítélték Mindennapi ropogás rúgta fel, a császári-királyi multi- abortusz című humoreszkje miatt, Tolnai, a kulturalizmus túlélő oázisából menekült, ki szerkesztő pedig – egy év felfüggesztettel a hová tudott. Mire eloszlott a lőporfüst, nem feje fölött – maradt. Még az usa kongresszu­ volt se szocializmus, se Jugoszlávia, se vszat. sának jelentésébe is bekerültek 1976-ban, Betelepítettek ismét vagy 200.000 szerbet, a igaz, oda lapunk alapítójának neve vélhetően Trianon-dolog pedig továbbra is maradt. már szerb átiratban érkezett meg, kissé albá- (KALAPIS Rókus) nos hangzással, azaz Oto Tolonaj néven. Aztán ott volt az 1981-es „orgonaügy”, ami- VAJDASÁGI ÍRÓK EGYESÜLETE – Hő­ kor kanizsai tanárokat hurcoltak meg, példá- sö­­met megtalálta egy tárgy. Egy tagsági ul mert nem volt elég vonalas véleményük könyv. Benne egy dátum: 1989. Próbál hoz- a koszovói eseményekről. De Vicei Károly zá emléket társítani. Azután beugrik vala- író húzta a legrövidebbet – már 1976-ban mi. Rémlik, mintha Dumás Pistával42 vet- letartóztatták Benes Józseffel és Gordos Je­ ték volna föl a Vajdasági Írók Egyesületébe. nővel az ún. színházügyben. Benest hamar Csorba Béla és még valaki javaslatára. Úgy kiengedték; Gordos főbűne az volt, hogy emlékszik, nem jelentkezett. És nem is tilta- épp Rózsa Sándort nevezte „fasza gyerek- kozott. Megtiszteltetésnek vette. Ki lehetett nek”, de két évet kapott Vicei is mint „ma- a másik ajánló? Vojislav Despotov költő? gyarkodó”. Azaz sikeres, látogatott magyar A Hey Joe című beatfolyóirat43 főszerkesztő­ kultúrrendezvényeket szerveztek, a betiltott je? Rémlik valami kopott irodai előszoba, Symposion-számokat birtokolták – mindket- ahol a tagkönyvére várakozik, amit végül ten leül(het)ték a két évet. Magyar pártpoli- Ju­dita Šalgo – a Birobidzsán című későbbi, tikusok és újságírók elítélő hadjárata mellett be­fe­je­zet­len, ám így is kitűnő regény írója – a magyar nemzetiségű Erdudac Zsuzsanna nyújt át neki. Ez az az év, amikor Sinkó-díjat vizsgálóbíró intézte el őket, aki később a sza- kap, amikor Ante Marković lesz a Végrehajtó badkai Népszínház igazgatója lett, itt a bizo- Tanács­ elnöke, azaz a kormányfő; Kusturica nyíték, hogy már előtte is értett a színjátékok ren­dezői díjban részesül Cannes-ban, a Riva megrendezéséhez. együt­tes nyer az Eurovízión a Rock Me című A Tito-rendszer már az utolsókat rúgta, Rákosi Mátyás visszavágyik szűlővárosába, Adára szá­mával; amikor egy márka egy dinárt ér, és amikor Viceit 1987 novemberében verbális még az (el nem kötelezett országok) találko­ deliktum (disszidensek) vádjával újra letar- zóját is Belgrádban tartják. Minden jónak tóztatták (például állítólag csúnyákat mon- VAJDASÁG SZOCIALISTA AUTONÓM rült, hogy nemcsak a Trianon-ügy maradt, tűnhetne akár. A Mont Blanc-ról nézve pláne. dott a szerb műnépzenéről). Mint kiderült, TAR­TOMÁNY – A régi, bolondos időkben, de kaptunk mellé még szocializmust/kom- Ám egy év eltelt a (joghurtforradalom) óta. kicsikart, azaz hamis tanúvallomások alapján az első világégés után, jött ez a Trianon-dolog. munizmust és vasfüggönyt is. Körülbelül A mélyben készül az orkhadsereg. (BOZSIK ítélték el két és fél évre, de váratlanul kien- Bennünket Bácskában és Bánátban a szerbek 600.000 németet kiebrudaltak a Vajdaságból, Péter) gedték, majd az újabb tárgyalások után 1989 vettek kézhez, elkeresztelték a szerzeményt a magyarokat is szerették volna, de ez vala- decemberében végleg felmentették. Ekkor Vajdaságnak, betelepítettek egy csomó „dob- hogy nem fért bele. Ehelyett tréfásan kivé- VAJDASÁGI MAGYAR HATALOM – A (sym­ jelentették be a Vajdasági Magyarok De­mok­ rovolyácot” (önkéntesen katonai szolgálatot geztek pár ezret, illetve egyéb módon kedves- pó)sok nem először kerültek szembe a hata- ratikus Közös­ ségének­­­ megalakulását, úgy- vállaló őrült elnevezése szerbül), valamint kedtek, betelepítettek még párszázezer szer- lommal, lásd Tolnai Ottóék esetét 1971-ből. hogy Vi­­cei végképp­ elfelejtődött, a partszé- elláttak rendesen katonasággal, csendőrség- bet, s kezdetét vette a testvériség–egység bol- Ha a belgrádi vagy a zágrábi sajtóban jelen- len kívül­re sodródott,­­ míg a többiek immár gel, hogy nehogy már. Azután egy kis baju- dog időszaka. A vszat a jugoszláv szövetségi 42 Beszédes István vajdasági költő és szerzőnk ’89-ben egyszerre magyar nem­­ze­ti színű mezben bizonygatták, szos emberke ismét csóvát vetett a világra, s ál­­lam többivel egyenjogú alkotórésze volt, sa- nyerte el a Sinkó Ervin-díjat. (A szerk. megj.) hogy a szo­ci­a­liz­mus idejében belülről rohasz- 43 Jimmy Hendrix dalának címéről elnevezett vajdasági szerb lap, mire a túlélők eltakarították a romokat, kide- ját politikai elittel, kormánnyal, intézmények­ alcíme szerint „az amerikai irodalom magazinja”. tották a rendszert.

74 75 kel, tömegtájékoztatással etc. Ezen belül volt nek meg hasonló szövegek, mint amilyene- magyar dolog is bőven, politikus, kiadóház, kért őket, de később Sziveriéket is felelősség- egyetem, tévé, rádió, sajtó (Új Symposion), re és tetemre hívták, az ottani hatalom rá se sőt tankönyvkiadó is, s hasonló javakkal bagózott volna. De ez Újvidék, a provincia büszkélkedhetett a monarchia minden egyéb központja. Rózsa Sándor emigrált, miután há- itt ragadt nemzete is. Az idillt ismét fegyver- rom év letöltendő börtönre ítélték Mindennapi ropogás rúgta fel, a császári-királyi multi- abortusz című humoreszkje miatt, Tolnai, a kulturalizmus túlélő oázisából menekült, ki szerkesztő pedig – egy év felfüggesztettel a hová tudott. Mire eloszlott a lőporfüst, nem feje fölött – maradt. Még az usa kongresszu­ volt se szocializmus, se Jugoszlávia, se vszat. sának jelentésébe is bekerültek 1976-ban, Betelepítettek ismét vagy 200.000 szerbet, a igaz, oda lapunk alapítójának neve vélhetően Trianon-dolog pedig továbbra is maradt. már szerb átiratban érkezett meg, kissé albá- (KALAPIS Rókus) nos hangzással, azaz Oto Tolonaj néven. Aztán ott volt az 1981-es „orgonaügy”, ami- VAJDASÁGI ÍRÓK EGYESÜLETE – Hő­ kor kanizsai tanárokat hurcoltak meg, példá- sö­­met megtalálta egy tárgy. Egy tagsági ul mert nem volt elég vonalas véleményük könyv. Benne egy dátum: 1989. Próbál hoz- a koszovói eseményekről. De Vicei Károly zá emléket társítani. Azután beugrik vala- író húzta a legrövidebbet – már 1976-ban mi. Rémlik, mintha Dumás Pistával42 vet- letartóztatták Benes Józseffel és Gordos Je­ ték volna föl a Vajdasági Írók Egyesületébe. nővel az ún. színházügyben. Benest hamar Csorba Béla és még valaki javaslatára. Úgy kiengedték; Gordos főbűne az volt, hogy emlékszik, nem jelentkezett. És nem is tilta- épp Rózsa Sándort nevezte „fasza gyerek- kozott. Megtiszteltetésnek vette. Ki lehetett nek”, de két évet kapott Vicei is mint „ma- a másik ajánló? Vojislav Despotov költő? gyarkodó”. Azaz sikeres, látogatott magyar A Hey Joe című beatfolyóirat43 főszerkesztő­ kultúrrendezvényeket szerveztek, a betiltott je? Rémlik valami kopott irodai előszoba, Symposion-számokat birtokolták – mindket- ahol a tagkönyvére várakozik, amit végül ten leül(het)ték a két évet. Magyar pártpoli- Ju­dita Šalgo – a Birobidzsán című későbbi, tikusok és újságírók elítélő hadjárata mellett be­fe­je­zet­len, ám így is kitűnő regény írója – a magyar nemzetiségű Erdudac Zsuzsanna nyújt át neki. Ez az az év, amikor Sinkó-díjat vizsgálóbíró intézte el őket, aki később a sza- kap, amikor Ante Marković lesz a Végrehajtó badkai Népszínház igazgatója lett, itt a bizo- Tanács­ elnöke, azaz a kormányfő; Kusturica nyíték, hogy már előtte is értett a színjátékok ren­dezői díjban részesül Cannes-ban, a Riva megrendezéséhez. együt­tes nyer az Eurovízión a Rock Me című A Tito-rendszer már az utolsókat rúgta, Rákosi Mátyás visszavágyik szűlővárosába, Adára szá­mával; amikor egy márka egy dinárt ér, és amikor Viceit 1987 novemberében verbális még az (el nem kötelezett országok) találko­ deliktum (disszidensek) vádjával újra letar- zóját is Belgrádban tartják. Minden jónak tóztatták (például állítólag csúnyákat mon- VAJDASÁG SZOCIALISTA AUTONÓM rült, hogy nemcsak a Trianon-ügy maradt, tűnhetne akár. A Mont Blanc-ról nézve pláne. dott a szerb műnépzenéről). Mint kiderült, TAR­TOMÁNY – A régi, bolondos időkben, de kaptunk mellé még szocializmust/kom- Ám egy év eltelt a (joghurtforradalom) óta. kicsikart, azaz hamis tanúvallomások alapján az első világégés után, jött ez a Trianon-dolog. munizmust és vasfüggönyt is. Körülbelül A mélyben készül az orkhadsereg. (BOZSIK ítélték el két és fél évre, de váratlanul kien- Bennünket Bácskában és Bánátban a szerbek 600.000 németet kiebrudaltak a Vajdaságból, Péter) gedték, majd az újabb tárgyalások után 1989 vettek kézhez, elkeresztelték a szerzeményt a magyarokat is szerették volna, de ez vala- decemberében végleg felmentették. Ekkor Vajdaságnak, betelepítettek egy csomó „dob- hogy nem fért bele. Ehelyett tréfásan kivé- VAJDASÁGI MAGYAR HATALOM – A (sym­ jelentették be a Vajdasági Magyarok De­mok­ rovolyácot” (önkéntesen katonai szolgálatot geztek pár ezret, illetve egyéb módon kedves- pó)sok nem először kerültek szembe a hata- ratikus Közös­ ségének­­­ megalakulását, úgy- vállaló őrült elnevezése szerbül), valamint kedtek, betelepítettek még párszázezer szer- lommal, lásd Tolnai Ottóék esetét 1971-ből. hogy Vi­­cei végképp­ elfelejtődött, a partszé- elláttak rendesen katonasággal, csendőrség- bet, s kezdetét vette a testvériség–egység bol- Ha a belgrádi vagy a zágrábi sajtóban jelen- len kívül­re sodródott,­­ míg a többiek immár gel, hogy nehogy már. Azután egy kis baju- dog időszaka. A vszat a jugoszláv szövetségi 42 Beszédes István vajdasági költő és szerzőnk ’89-ben egyszerre magyar nem­­ze­ti színű mezben bizonygatták, szos emberke ismét csóvát vetett a világra, s ál­­lam többivel egyenjogú alkotórésze volt, sa- nyerte el a Sinkó Ervin-díjat. (A szerk. megj.) hogy a szo­ci­a­liz­mus idejében belülről rohasz- 43 Jimmy Hendrix dalának címéről elnevezett vajdasági szerb lap, mire a túlélők eltakarították a romokat, kide- ját politikai elittel, kormánnyal, intézmények­ alcíme szerint „az amerikai irodalom magazinja”. tották a rendszert.

74 75 Az ügy pikantériája, hogy Viceiért egy-két két jelentette a puritán, gasztronómiai szem- pedig nem lehetett; de ha az ember Szegeden lehetőleg visszafelé is térden csúszva vagy barátján kívül a magyarok nem álltak ki, a szer- pontokat mellőző, a táplálkozás tudományát egyetemista, akkor előbb-utóbb eléri a (ju­ mászva, de volt egy pasi, aki kézen járt és bek viszont igen. Nem is akárkik. A Gondolat- minimál-verzióra csökkenteni szándékozó gó) csempészáru, még a hatvanas évek végén tüzet nyelt közben. és Véleménynyilvánítás Szabadságát Vé­del­ kurzusban; ennek megfelelően rizsben, főtt is. És kiderült, hogy a konyak, a vinjak iható! 2. Külföldi nagykövetek, tábornokok és dik­ mező­ Bizottságban olyan szerb nacionalisták tésztában, valamint elsősorban a BMV-le­ Sőt! tátorok szenvedésének helye (a legto­vább ültek, főképp a már akkor hírhedt Szerb Tu­ ves­ben (=bele minden vacakot) történő fo­ A behozatalát tiltották; nem csupán a Cézá- tar­tó sírás rekordját Kenneth Kaunda első dományos­ és Művészeti Akadémiából, mint lyamatos­ alkalmazása a hírből ismert jugo- rét, hanem mindenféle szeszes italét, ami azt zam­bi­ai elnök tartotta, akinek abrosz méretű alapító elnöke, Dobrica Ćosić, Ljubomir Ta­ szláv típusú szocializmus-modell melletti de­ jelentette, hogy egy üveggel le kellett adni a zsebkendője volt). A honvédelmi és a bel- dić, Kosta Čavoški, Nikola Milošević, Goj­ko mons­trációt jelentette. (Megjegyzendő, hogy határon a vámosoknak. Ha pedig hajthatat- ügyi titkárságok küldöttségeit pedig, árvíz- Nikoliš, Matija Bećković. A Jugoszláv Szo­ ter­mészetesen a sült húsok egyedüli fű­­sze­re­ lanok voltak? Nos, volt egy baráti társaság, től tartva, soha nem engedték be egyszerre cialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) ként is alkalmaztuk, de – lévén, hogy e ter- amelynek minden tagja tajt részegen érkezett a Virágházba. A legboldogtalanabbak mégis el­nökségének és szkupstinájának44 írt levél­ mékek hozzáférhetősége akkoriban a statisz- meg Szegedre, mivel Röszkénél (vagy Hor- a népfelszabadító háború veteránjai voltak, ben kirakatperről, a képtelen jogi eljárásról tikai határok környékén mozgott – eme fel- goson) megittak egy ládányi Cézárt. De nem akikben csak a részvétnyilvánítások köny- írnak, tanúkról, akikkel addig íratták a vallo­ használási forma is csak egy zárójeles meg- adták át a határőröknek. Elvégre tartás is van vébe írt bejegyzéseik tartották a lelket („… másokat, amíg azok meg nem feleltek a célnak, jegyzést ér meg). Íze a sósmogyoró héjával az emberben! (BRASSAI Zoltán) könnyebben viseltem vol­na el, ha a fiam hal miközben őket is megfélemlítették. E levelet kevert konyhai hulladékra, aromája pedig a meg…”). a későbbi jugoszláv elnök, az ultranaciona- szintén nagy becsben tartott, ritkán beszerez- 2. Rubin ~ – amikor Hősöm a (Jugoszláv 3. A nép nagy államfő iránti kegyeletének listává váló Vojislav Koštunica írta alá. Vicei hető külföldi nejlon reklámzacskókéra emlé- Néphadsereg)ben védte az (önigazgató szoci­ szimbóluma. Ezért gondolja a nép ma azt, hogy maga sem értette, miért került oly gyorsan keztetett. (JÓZSA Márta) alizmus)t, volt egy pancsovai tizedese. Soká- a gazembert ki kell ásni, aztán irány Kumrovec.45 szabadlábra – talán ezért. A sors iróniája, ig az egyetlen vajdasági az egységében. Lo- Márpedig a nép mindent tud. És semmit nem hogy a nevezettek végül az egész világgal VETROVKA – Erős anyagú, combközépig kálpatrióta vajdasági tizedes, aki Hősömet felejt. Mert bölcs. (Dejan NOVAČIĆ)­ szembeszálltak, és ma Milošević, Karadzić, érő, valamennyire vízálló télikabát, műszá- szárnyai alá vette. Még a pártba is föl akarta Mladić, azaz a háborús bűnösök tisztelői, vé- las béléssel. Hősöm faterja (orkán) vásárolt vetetni. Jót akart neki, na! Jugoslav Ranimi- VOJVODINA – A Vajdaság szerb megfelelő- delmezői. (SZERBHORVÁTH György) egyet a szabadkai ócskapiacon (suskovác), rovnak hívták. Valószínűleg 1919-es orosz je. Viszonylag kedvelt szállodanév az egykor ötödikes vagy hatodikos korában. Nem kellett emigránsok sarja lehetett. Jugoslav tizedes autonóm tartományban. Nem utolsósorban VEGETA – Zlata Bartl boszniai horvát élelmi­ több, még ma is jó rá. Erdélyi táborozáskor összehaverkodott egy kruševaci őrmesterrel, a világ egyik legjobb közepes focicsapa- szer-mérnök 1959-es találmánya, amely uni- (jugoszláv = gazdag), ahol éjjelre bizony akinek az édesapja a Rubin Kruševac szállo- tának neve, amely a hatvanas és hetvenes formisba bújtatta a régió háború után bimbó- igencsak lehűl a levegő, még mindig jó szol- da igazgatójaként tengette önigazgatói min- években ért el jelentős sikereket az akkori zó hedonizmusát. A termék páratlan sikerrel gálatot tesz. (BOZSIK Péter) dennapjait. És mit ád isten! Küldött a fiának Vásárvárosok Kupájában. A csapat szülővá- élt túl országokat, rezsimeket és gasztronó- egy üveg hét decis vinjakot. Nem litereset, rosa Újvidék (Novi Sad), amely a mai nap miai trendeket. A mai szemmel reformkony- VINJAK – 1. Cézár ~ – Nos, szépen vagyunk, amit a pórnép ivott (többek között Hősöm is évente hetedhét országra szóló mezőgaz- ha-kritériumoknak aligha megfelelő termék- ha ezt jelenti első pillanatra Jugoszlávia. Ha apósa, aki hetente bevésett kedvenc italából dasági vásár színtere, aminek alkalmából a nek 56 százalék sót, 15,5 százalék szárított igazat akarok mondani, emellett rögtön egy egy-egy üveggel), hanem díszcsomagolású, környező póznákra kitűzik mindazon nép zöldséget, továbbá állomány-javítókat, ku- zöld színű szappan is beugrott, de nem tu- 7 dl-est. Olyan ital ez, mondta az Igazgató- fiainak zászlaját, amely népek – kiváló minő- koricalisztet, cukrot, közelebbről meg nem dom már a nevét. Így maradt a vinjak, a fy, amit a legfelsőbb pártvezetés emberei, a ségű termékeik révén – képviseltetve vannak nevezett fűszereket és ételszínezéket kell Cézár vinjak, holott nem is vagyok italozó legfelsőbb kormánykörök és azok vendégei épp az említett nagyszabású rendezvényen. tartalmaznia, tíz dekánként 134 kilokalóriá- ember. De „anyaországi”, és ebből sok min- isznak. És maga Tito elvtárs is ezt itta… (Ezt A kupa révén a pöfögő traktor és a röfögő ban. A Romániai Szocialista Köztársaságban den következik. nagy áhítattal ejtette ki.) Válogatott szőlőből kocasereg szoros összefüggésbe került alkal- Temesvár környéki, később magyarországi Például az, hogy engem is Jugoszlávia döb- készült borból párolták. Színe akár az olaj, manként a labdarúgással, ezért a Vojvodina csempészektől lehetett beszerezni (minden bentett rá a rajtunk parazitáskodó rendszer legalább tíz éves. Mivel a két tizedes nem stadionja körül is víg zászlók lengedeztek. bizonnyal a jugoszláv–szovjet, illetve ennek – melyet valamilyen okból népi demokráci- nagyon bírta a töményet, Hősöm verselte be Közülük az amerikai csillagos lobogók ör- oldalvizén a jugoszláv–magyar viszonyok ának hívtak – talán legjellemzőbb és legutá- legalább a felét. Tényleg finom volt. Aznap, vendtek a legnagyobb népszerűségnek, el is enyhülésének egyik következménye volt, latosabb vonására, a büszke igénytelenségre. úgy emlékszik, nem gyötörte a honvágy. tünedeztek már az első éj leple alatt, ugyanis hogy 1967-től már e két baráti országban Már egyetemista koromban utáltam a ko- (BOZSIK Péter) rendkívül sikkesnek számított a belőlük há- is lehetett kapni a Podravka gyár emble- nyakot. Illetve azt, aminek a konyakot hit- zilag barmolt gatya. Ami a focicsapatot illeti, matikus termékét). Ízvilága a szocializmus tem, azt a szörnyű ízű, piros címkével ellátott VIRÁGHÁZ – 1. A legkisebb és legforgal- valóságos mintapéldája volt a két kapu közé (konzum)verziójának kitörölhetetlen emlé- löttyöt, amit konyaknak hívtak, persze a csil- masabb temető a világon. A Virágházba le- szorult multikulturális projektnek, amely- lagok ott virítottak a címkén, de a konyakhoz hajtott fejjel és gyalogosan ment az ember, 44 Gyűlés (szerb). semmi köze nem volt. Mást, jobbat venni leginkább a Papukról vagy a Sár-hegységből, 45 Tito szülőfaluja Horvátországban.

76 77 Az ügy pikantériája, hogy Viceiért egy-két két jelentette a puritán, gasztronómiai szem- pedig nem lehetett; de ha az ember Szegeden lehetőleg visszafelé is térden csúszva vagy barátján kívül a magyarok nem álltak ki, a szer- pontokat mellőző, a táplálkozás tudományát egyetemista, akkor előbb-utóbb eléri a (ju­ mászva, de volt egy pasi, aki kézen járt és bek viszont igen. Nem is akárkik. A Gondolat- minimál-verzióra csökkenteni szándékozó gó) csempészáru, még a hatvanas évek végén tüzet nyelt közben. és Véleménynyilvánítás Szabadságát Vé­del­ kurzusban; ennek megfelelően rizsben, főtt is. És kiderült, hogy a konyak, a vinjak iható! 2. Külföldi nagykövetek, tábornokok és dik­ mező­ Bizottságban olyan szerb nacionalisták tésztában, valamint elsősorban a BMV-le­ Sőt! tátorok szenvedésének helye (a legto­vább ültek, főképp a már akkor hírhedt Szerb Tu­ ves­ben (=bele minden vacakot) történő fo­ A behozatalát tiltották; nem csupán a Cézá- tar­tó sírás rekordját Kenneth Kaunda első dományos­ és Művészeti Akadémiából, mint lyamatos­ alkalmazása a hírből ismert jugo- rét, hanem mindenféle szeszes italét, ami azt zam­bi­ai elnök tartotta, akinek abrosz méretű alapító elnöke, Dobrica Ćosić, Ljubomir Ta­ szláv típusú szocializmus-modell melletti de­ jelentette, hogy egy üveggel le kellett adni a zsebkendője volt). A honvédelmi és a bel- dić, Kosta Čavoški, Nikola Milošević, Goj­ko mons­trációt jelentette. (Megjegyzendő, hogy határon a vámosoknak. Ha pedig hajthatat- ügyi titkárságok küldöttségeit pedig, árvíz- Nikoliš, Matija Bećković. A Jugoszláv Szo­ ter­mészetesen a sült húsok egyedüli fű­­sze­re­ lanok voltak? Nos, volt egy baráti társaság, től tartva, soha nem engedték be egyszerre cialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) ként is alkalmaztuk, de – lévén, hogy e ter- amelynek minden tagja tajt részegen érkezett a Virágházba. A legboldogtalanabbak mégis el­nökségének és szkupstinájának44 írt levél­ mékek hozzáférhetősége akkoriban a statisz- meg Szegedre, mivel Röszkénél (vagy Hor- a népfelszabadító háború veteránjai voltak, ben kirakatperről, a képtelen jogi eljárásról tikai határok környékén mozgott – eme fel- goson) megittak egy ládányi Cézárt. De nem akikben csak a részvétnyilvánítások köny- írnak, tanúkról, akikkel addig íratták a vallo­ használási forma is csak egy zárójeles meg- adták át a határőröknek. Elvégre tartás is van vébe írt bejegyzéseik tartották a lelket („… másokat, amíg azok meg nem feleltek a célnak, jegyzést ér meg). Íze a sósmogyoró héjával az emberben! (BRASSAI Zoltán) könnyebben viseltem vol­na el, ha a fiam hal miközben őket is megfélemlítették. E levelet kevert konyhai hulladékra, aromája pedig a meg…”). a későbbi jugoszláv elnök, az ultranaciona- szintén nagy becsben tartott, ritkán beszerez- 2. Rubin ~ – amikor Hősöm a (Jugoszláv 3. A nép nagy államfő iránti kegyeletének listává váló Vojislav Koštunica írta alá. Vicei hető külföldi nejlon reklámzacskókéra emlé- Néphadsereg)ben védte az (önigazgató szoci­ szimbóluma. Ezért gondolja a nép ma azt, hogy maga sem értette, miért került oly gyorsan keztetett. (JÓZSA Márta) alizmus)t, volt egy pancsovai tizedese. Soká- a gazembert ki kell ásni, aztán irány Kumrovec.45 szabadlábra – talán ezért. A sors iróniája, ig az egyetlen vajdasági az egységében. Lo- Márpedig a nép mindent tud. És semmit nem hogy a nevezettek végül az egész világgal VETROVKA – Erős anyagú, combközépig kálpatrióta vajdasági tizedes, aki Hősömet felejt. Mert bölcs. (Dejan NOVAČIĆ)­ szembeszálltak, és ma Milošević, Karadzić, érő, valamennyire vízálló télikabát, műszá- szárnyai alá vette. Még a pártba is föl akarta Mladić, azaz a háborús bűnösök tisztelői, vé- las béléssel. Hősöm faterja (orkán) vásárolt vetetni. Jót akart neki, na! Jugoslav Ranimi- VOJVODINA – A Vajdaság szerb megfelelő- delmezői. (SZERBHORVÁTH György) egyet a szabadkai ócskapiacon (suskovác), rovnak hívták. Valószínűleg 1919-es orosz je. Viszonylag kedvelt szállodanév az egykor ötödikes vagy hatodikos korában. Nem kellett emigránsok sarja lehetett. Jugoslav tizedes autonóm tartományban. Nem utolsósorban VEGETA – Zlata Bartl boszniai horvát élelmi­ több, még ma is jó rá. Erdélyi táborozáskor összehaverkodott egy kruševaci őrmesterrel, a világ egyik legjobb közepes focicsapa- szer-mérnök 1959-es találmánya, amely uni- (jugoszláv = gazdag), ahol éjjelre bizony akinek az édesapja a Rubin Kruševac szállo- tának neve, amely a hatvanas és hetvenes formisba bújtatta a régió háború után bimbó- igencsak lehűl a levegő, még mindig jó szol- da igazgatójaként tengette önigazgatói min- években ért el jelentős sikereket az akkori zó hedonizmusát. A termék páratlan sikerrel gálatot tesz. (BOZSIK Péter) dennapjait. És mit ád isten! Küldött a fiának Vásárvárosok Kupájában. A csapat szülővá- élt túl országokat, rezsimeket és gasztronó- egy üveg hét decis vinjakot. Nem litereset, rosa Újvidék (Novi Sad), amely a mai nap miai trendeket. A mai szemmel reformkony- VINJAK – 1. Cézár ~ – Nos, szépen vagyunk, amit a pórnép ivott (többek között Hősöm is évente hetedhét országra szóló mezőgaz- ha-kritériumoknak aligha megfelelő termék- ha ezt jelenti első pillanatra Jugoszlávia. Ha apósa, aki hetente bevésett kedvenc italából dasági vásár színtere, aminek alkalmából a nek 56 százalék sót, 15,5 százalék szárított igazat akarok mondani, emellett rögtön egy egy-egy üveggel), hanem díszcsomagolású, környező póznákra kitűzik mindazon nép zöldséget, továbbá állomány-javítókat, ku- zöld színű szappan is beugrott, de nem tu- 7 dl-est. Olyan ital ez, mondta az Igazgató- fiainak zászlaját, amely népek – kiváló minő- koricalisztet, cukrot, közelebbről meg nem dom már a nevét. Így maradt a vinjak, a fy, amit a legfelsőbb pártvezetés emberei, a ségű termékeik révén – képviseltetve vannak nevezett fűszereket és ételszínezéket kell Cézár vinjak, holott nem is vagyok italozó legfelsőbb kormánykörök és azok vendégei épp az említett nagyszabású rendezvényen. tartalmaznia, tíz dekánként 134 kilokalóriá- ember. De „anyaországi”, és ebből sok min- isznak. És maga Tito elvtárs is ezt itta… (Ezt A kupa révén a pöfögő traktor és a röfögő ban. A Romániai Szocialista Köztársaságban den következik. nagy áhítattal ejtette ki.) Válogatott szőlőből kocasereg szoros összefüggésbe került alkal- Temesvár környéki, később magyarországi Például az, hogy engem is Jugoszlávia döb- készült borból párolták. Színe akár az olaj, manként a labdarúgással, ezért a Vojvodina csempészektől lehetett beszerezni (minden bentett rá a rajtunk parazitáskodó rendszer legalább tíz éves. Mivel a két tizedes nem stadionja körül is víg zászlók lengedeztek. bizonnyal a jugoszláv–szovjet, illetve ennek – melyet valamilyen okból népi demokráci- nagyon bírta a töményet, Hősöm verselte be Közülük az amerikai csillagos lobogók ör- oldalvizén a jugoszláv–magyar viszonyok ának hívtak – talán legjellemzőbb és legutá- legalább a felét. Tényleg finom volt. Aznap, vendtek a legnagyobb népszerűségnek, el is enyhülésének egyik következménye volt, latosabb vonására, a büszke igénytelenségre. úgy emlékszik, nem gyötörte a honvágy. tünedeztek már az első éj leple alatt, ugyanis hogy 1967-től már e két baráti országban Már egyetemista koromban utáltam a ko- (BOZSIK Péter) rendkívül sikkesnek számított a belőlük há- is lehetett kapni a Podravka gyár emble- nyakot. Illetve azt, aminek a konyakot hit- zilag barmolt gatya. Ami a focicsapatot illeti, matikus termékét). Ízvilága a szocializmus tem, azt a szörnyű ízű, piros címkével ellátott VIRÁGHÁZ – 1. A legkisebb és legforgal- valóságos mintapéldája volt a két kapu közé (konzum)verziójának kitörölhetetlen emlé- löttyöt, amit konyaknak hívtak, persze a csil- masabb temető a világon. A Virágházba le- szorult multikulturális projektnek, amely- lagok ott virítottak a címkén, de a konyakhoz hajtott fejjel és gyalogosan ment az ember, 44 Gyűlés (szerb). semmi köze nem volt. Mást, jobbat venni leginkább a Papukról vagy a Sár-hegységből, 45 Tito szülőfaluja Horvátországban.

76 77 ben, akárha a testvériség–egység vezérelvét közlekedni; de az irigység légköre, ami az Sztálin nyom egy követve, állandóan akadt egy-két magyar, anyám barátnőit áthatotta, máig előttem van. lájkot Jugoszlávia széthullására vagy legalább magyarosan hangzó névvel Később aztán el-eljutott hozzánk a Jópajtás futkározó játékos ugyancsak. Így például az gyereklap – persze a Napsugár szerkesztősé- ördöngösen cselező Takács Szilveszter (két- gébe, onnan adogattuk egymás között körbe, szeres jugoszláv válogatott – egyesek azt a mi, gyerekek –, a nyolcvanas években pedig rémhírt terjesztették róla, hogy szlovák!), a már a sokkal gyakorlatiasabb, „élvezeti” cik- kurta lábával bámulatos sprinteket levágó kek – ezek már a temesvári és a zsombolyai Mókus Sándor, vagy a leginkább sváb hen- „szerb” piacról: a Ronhill és a Vikend cigik, pó- teslegényre emlékeztető tetkóbajnok, Zemkó lók és bugyik, mindaz, ami Romániából hi- József, aki azzal a bámulatos tehetséggel, kifi- vatalosan és a gyakorlatban is szőrén-szálán nomult technikával rendelkezett, aminek se- eltűnt. A vajdahunyadi bentlakásban Lepa gítségével csaknem a tizenhatos vonaláról le Bre­nát hallgattunk, ment a „druže Tito…” tudta köpni a már jócskán a felezővonal felé (Ad­dig jó, míg Tito él), néha „szerb” tévét igyekvő bírót. Az általában vasárnap délután néz­tünk (szerbül tudni), és mindig irigyked- játszott mérkőzéseket egyébiránt, valóságos tünk. Mire az egykori Jugoszláviából bármit kuriózum gyanánt, a pályához közeli torony- is megláttam, már nem is volt (Jugoszlávia ház emeleti ablakaiból is követni lehetett. Így hiánya). A korai irigységünkhez képest a szá- például Schumacher Ottó kamaszkori haver, mukra mélyen átélt (háború) bennünk csak ma dubai pilóta szüleinek lakásából is. Igaz, úgy csapódott le, hogy Dubrovnikban kicse- csak a pálya fele látszott, de az a tény, hogy rélték a tetőcserepeket… (SOÓ ZÖLD Balázs) ingyen van, és senki se szólhat semmit, na- Flag című, mindenki számára tökéletesen lehetett, hogy az autók nem készültek el telje- gyon kellemes érzéssel párosult. A tévé az- YUGO – A legnépszerűbb jugoszláv gyárt- ismeretlen és föllelhetetlen filmben állítólag sen. A szerelvény másnap vissza is érkezett a tán az esti összefoglalóban megmutatta a gó- mányú gépkocsi. 32 kilowattos, 45 lóerős, megelőznek vele néhány vw Caravelában gyárba, hogy még beépítsék a hiányzó része- lokat mind, ha voltak. (FÉDERES Manó) 900 köbcentis, hossza 3940, szélessége 1580, ülő pasit, mire az egyikük megjegyzi: „Nem ket. A yu-mitológia része az a – valószínűleg magassága 1390 mm. A gyártását 1983 kör- tud ez a Volkswagen gyorsabban menni? apokrif – történet, amely szerint egy új pél- YOU GO! – Az erdélyiek többsége csak ak- nyékén kezdték, és úgy tűnik, nem áll szán- Nézd, mi előzött meg bennünket…”. Steve dány tulajdonosa nem tudta lenyitni az ab- kor juthatott el az egykori Jugoszláviába, dékukban berekeszteni. A motor 45–65 lóerő Martin Fergeteges forgatás című opuszában a lakot, és miután megbontotta a kárpitozást, amikor az már nem létezett. Természetesen között variál, a hátsó matricák pedig a követ- főszereplővel együtt kerül a plakátra. A leg- ott a Vörös Lobogó (Crvena Zastava) gyár vágyakoztunk oda, a „nyugati szabadság kezőek: 45, 55, 65, 60efi, 45a, 55a, 45ax, 55ax, többet mégis a Dögölj meg, drága Mona! című egyik munkásának üzenetét találta: „amilyen metaforája” volt számunkra, de csak a „sze- 55ex – a magasabb számot viselők drágáb- recens hollywoodi filmben szerepel, ahol egy a fizetés, olyan a tekerés”. (Zastava: Fityó) rencsések” keveredhettek valahogyan oda el bak. Tanulság: szedd le a szomszéd matricá- egész település lakossága csak Yugót vezet. (Anonimus–Boris POPOVIĆ–Marko TASIĆ) – így az édesanyám is, 1971-ben, a Napsugár ját, és vegyél olcsóbbat. Mindehhez nagyban hozzájárult egy New gyereklap képszerkesztőjeként, „csereprog- Arról híres, hogy sokat – akár több évet Jersey-i kereskedő ügyes reklámfogása, aki ZEMZADRUGA – Zemljoradnička Zadruga,­ rammal”. Évekig mesélte utána Újvidéket, is – kell rá várni, miután az ember befizette imigyen hirdette üzletét: „Ha 30.000 dollár- azaz Földműves Szövetkezet: a benzinkút Dubrovnikot, a (montenegró)i (tenger)par­ a vételárat. Meg arról is, hogy a gyártó cég, nál drágább autót vásárol, ingyen kap mellé mögött állt a raktáruk, Csin­gá­gó­ban. Ide járt tot, meg, természetesen, az embereket, akik­ a Zastava, a vásárlóival meglepetésjátékot ajándékba egy Yugót!”46 Csentó, akit akkor még nem Csen­tónak hív- kel összebarátkozott, mégis, a kézzelfog­ható játszott: „Találja ki, milyen autót kap majd!”. Az évszázad üzletének nevezett Yugo- tak, karbidot lopni. Állt a górék mögött (ami tárgyak közül csupán egy akkor minden bi­ Szemre mind egyforma volt ugyanis, de biznisz elég dicstelenül kezdődött. A belgrá- a határt képezte a Dózsa Általános­ Iskola zon­nyal divatos női cipő ragadt meg az em­ a változó minőségnek hála, volt olyan, ami di tévé egyenes adásban közvetítette a „kis és a szövetkezet között) egy hatalmas dió- lé­ke­ze­tem­ben, amiben hazajött. Amikor év­ alig pár évig futott, vagy csak 30.000 kilomé- jugókkal” megrakott szerelvény indulását a fa. Vagy hárs? Azon építettek a nagyobbak ti­ze­dekkel­ később, rondább formájában – a tert, egy másikkal meg tíz-tizenöt évig se volt bari kikötő felé, ahonnan Amerikába hajóz- Tarzánfészket. Hősömet egyszer elkapta a divat már csak ilyen – visszatért az úgyneve­ gond, akár 150.000 km-t is bele lehetett haj- tak volna. Az ünnepség fényét magas rangú csősz. Meghúzgálta a fülit. Csak nagy félel- zett „holdjáró” vagy „traktortalpú” lábbeli, tani – ennek szerencsés tulajdonosa a követ- vendégekkel igyekeztek emelni, noha tudni mek árán mert bemenni később. Karbidot nekem már semmit sem tudott mondani. Egy­ kező autó vásárlásakor is csak erre esküdött. 46 Lásd még Féderer Ágnes A pocsék autók Mona Lisája című cikkét sose lopott. De lőtt föl karbiddal konzervdo- szerű felsőrész, a világosabb drapp és a sö- A kilencvenes évek elején az amerikai fil- a Népszabadság 2007. szeptember 16-i számában: http://nol.hu/ bozt. Lehugyozod a karbidot, ráteszed a ki- utazas/archiv-464226. Az Egyesült Államokban is forgalmazott tétbarna elegye, fűző… – na de a talp és a sa- mekben is elkezdett megjelenni. Bruce Willis Yugo a maga alig négyezer dolláros árával potom befektetésként lukasztott konzervdobozt (jó nagy legyen), rok! Körülbelül hat-nyolc centi, poliuretán: vezeti a Die Hard harmadik részében, meg- kínálta magát, ám az első balesetek után a biztosítótársaságok vársz egy kicsit, és egy meggyújtott újság­ hallani sem akartak a kocsiról. Vö. „Yugo. Or not.” (A felelős szer- ha belegondolok, rettenetes lehetett benne jelenik Brandon Lee alatt A hollóban. A Start kesztő lábjegyzete.) papírral vagy kukoricacsuhéval belobbantod

78 79 ben, akárha a testvériség–egység vezérelvét közlekedni; de az irigység légköre, ami az Sztálin nyom egy követve, állandóan akadt egy-két magyar, anyám barátnőit áthatotta, máig előttem van. lájkot Jugoszlávia széthullására vagy legalább magyarosan hangzó névvel Később aztán el-eljutott hozzánk a Jópajtás futkározó játékos ugyancsak. Így például az gyereklap – persze a Napsugár szerkesztősé- ördöngösen cselező Takács Szilveszter (két- gébe, onnan adogattuk egymás között körbe, szeres jugoszláv válogatott – egyesek azt a mi, gyerekek –, a nyolcvanas években pedig rémhírt terjesztették róla, hogy szlovák!), a már a sokkal gyakorlatiasabb, „élvezeti” cik- kurta lábával bámulatos sprinteket levágó kek – ezek már a temesvári és a zsombolyai Mókus Sándor, vagy a leginkább sváb hen- „szerb” piacról: a Ronhill és a Vikend cigik, pó- teslegényre emlékeztető tetkóbajnok, Zemkó lók és bugyik, mindaz, ami Romániából hi- József, aki azzal a bámulatos tehetséggel, kifi- vatalosan és a gyakorlatban is szőrén-szálán nomult technikával rendelkezett, aminek se- eltűnt. A vajdahunyadi bentlakásban Lepa gítségével csaknem a tizenhatos vonaláról le Bre­nát hallgattunk, ment a „druže Tito…” tudta köpni a már jócskán a felezővonal felé (Ad­dig jó, míg Tito él), néha „szerb” tévét igyekvő bírót. Az általában vasárnap délután néz­tünk (szerbül tudni), és mindig irigyked- játszott mérkőzéseket egyébiránt, valóságos tünk. Mire az egykori Jugoszláviából bármit kuriózum gyanánt, a pályához közeli torony- is megláttam, már nem is volt (Jugoszlávia ház emeleti ablakaiból is követni lehetett. Így hiánya). A korai irigységünkhez képest a szá- például Schumacher Ottó kamaszkori haver, mukra mélyen átélt (háború) bennünk csak ma dubai pilóta szüleinek lakásából is. Igaz, úgy csapódott le, hogy Dubrovnikban kicse- csak a pálya fele látszott, de az a tény, hogy rélték a tetőcserepeket… (SOÓ ZÖLD Balázs) ingyen van, és senki se szólhat semmit, na- Flag című, mindenki számára tökéletesen lehetett, hogy az autók nem készültek el telje- gyon kellemes érzéssel párosult. A tévé az- YUGO – A legnépszerűbb jugoszláv gyárt- ismeretlen és föllelhetetlen filmben állítólag sen. A szerelvény másnap vissza is érkezett a tán az esti összefoglalóban megmutatta a gó- mányú gépkocsi. 32 kilowattos, 45 lóerős, megelőznek vele néhány vw Caravelában gyárba, hogy még beépítsék a hiányzó része- lokat mind, ha voltak. (FÉDERES Manó) 900 köbcentis, hossza 3940, szélessége 1580, ülő pasit, mire az egyikük megjegyzi: „Nem ket. A yu-mitológia része az a – valószínűleg magassága 1390 mm. A gyártását 1983 kör- tud ez a Volkswagen gyorsabban menni? apokrif – történet, amely szerint egy új pél- YOU GO! – Az erdélyiek többsége csak ak- nyékén kezdték, és úgy tűnik, nem áll szán- Nézd, mi előzött meg bennünket…”. Steve dány tulajdonosa nem tudta lenyitni az ab- kor juthatott el az egykori Jugoszláviába, dékukban berekeszteni. A motor 45–65 lóerő Martin Fergeteges forgatás című opuszában a lakot, és miután megbontotta a kárpitozást, amikor az már nem létezett. Természetesen között variál, a hátsó matricák pedig a követ- főszereplővel együtt kerül a plakátra. A leg- ott a Vörös Lobogó (Crvena Zastava) gyár vágyakoztunk oda, a „nyugati szabadság kezőek: 45, 55, 65, 60efi, 45a, 55a, 45ax, 55ax, többet mégis a Dögölj meg, drága Mona! című egyik munkásának üzenetét találta: „amilyen metaforája” volt számunkra, de csak a „sze- 55ex – a magasabb számot viselők drágáb- recens hollywoodi filmben szerepel, ahol egy a fizetés, olyan a tekerés”. (Zastava: Fityó) rencsések” keveredhettek valahogyan oda el bak. Tanulság: szedd le a szomszéd matricá- egész település lakossága csak Yugót vezet. (Anonimus–Boris POPOVIĆ–Marko TASIĆ) – így az édesanyám is, 1971-ben, a Napsugár ját, és vegyél olcsóbbat. Mindehhez nagyban hozzájárult egy New gyereklap képszerkesztőjeként, „csereprog- Arról híres, hogy sokat – akár több évet Jersey-i kereskedő ügyes reklámfogása, aki ZEMZADRUGA – Zemljoradnička Zadruga,­ rammal”. Évekig mesélte utána Újvidéket, is – kell rá várni, miután az ember befizette imigyen hirdette üzletét: „Ha 30.000 dollár- azaz Földműves Szövetkezet: a benzinkút Dubrovnikot, a (montenegró)i (tenger)par­ a vételárat. Meg arról is, hogy a gyártó cég, nál drágább autót vásárol, ingyen kap mellé mögött állt a raktáruk, Csin­gá­gó­ban. Ide járt tot, meg, természetesen, az embereket, akik­ a Zastava, a vásárlóival meglepetésjátékot ajándékba egy Yugót!”46 Csentó, akit akkor még nem Csen­tónak hív- kel összebarátkozott, mégis, a kézzelfog­ható játszott: „Találja ki, milyen autót kap majd!”. Az évszázad üzletének nevezett Yugo- tak, karbidot lopni. Állt a górék mögött (ami tárgyak közül csupán egy akkor minden bi­ Szemre mind egyforma volt ugyanis, de biznisz elég dicstelenül kezdődött. A belgrá- a határt képezte a Dózsa Általános­ Iskola zon­nyal divatos női cipő ragadt meg az em­ a változó minőségnek hála, volt olyan, ami di tévé egyenes adásban közvetítette a „kis és a szövetkezet között) egy hatalmas dió- lé­ke­ze­tem­ben, amiben hazajött. Amikor év­ alig pár évig futott, vagy csak 30.000 kilomé- jugókkal” megrakott szerelvény indulását a fa. Vagy hárs? Azon építettek a nagyobbak ti­ze­dekkel­ később, rondább formájában – a tert, egy másikkal meg tíz-tizenöt évig se volt bari kikötő felé, ahonnan Amerikába hajóz- Tarzánfészket. Hősömet egyszer elkapta a divat már csak ilyen – visszatért az úgyneve­ gond, akár 150.000 km-t is bele lehetett haj- tak volna. Az ünnepség fényét magas rangú csősz. Meghúzgálta a fülit. Csak nagy félel- zett „holdjáró” vagy „traktortalpú” lábbeli, tani – ennek szerencsés tulajdonosa a követ- vendégekkel igyekeztek emelni, noha tudni mek árán mert bemenni később. Karbidot nekem már semmit sem tudott mondani. Egy­ kező autó vásárlásakor is csak erre esküdött. 46 Lásd még Féderer Ágnes A pocsék autók Mona Lisája című cikkét sose lopott. De lőtt föl karbiddal konzervdo- szerű felsőrész, a világosabb drapp és a sö- A kilencvenes évek elején az amerikai fil- a Népszabadság 2007. szeptember 16-i számában: http://nol.hu/ bozt. Lehugyozod a karbidot, ráteszed a ki- utazas/archiv-464226. Az Egyesült Államokban is forgalmazott tétbarna elegye, fűző… – na de a talp és a sa- mekben is elkezdett megjelenni. Bruce Willis Yugo a maga alig négyezer dolláros árával potom befektetésként lukasztott konzervdobozt (jó nagy legyen), rok! Körülbelül hat-nyolc centi, poliuretán: vezeti a Die Hard harmadik részében, meg- kínálta magát, ám az első balesetek után a biztosítótársaságok vársz egy kicsit, és egy meggyújtott újság­ hallani sem akartak a kocsiról. Vö. „Yugo. Or not.” (A felelős szer- ha belegondolok, rettenetes lehetett benne jelenik Brandon Lee alatt A hollóban. A Start kesztő lábjegyzete.) papírral vagy kukoricacsuhéval belobbantod

78 79 a gázt (nyárhó). Ügyesen, távol tartva a ke- get, akinek vezetéséhez egyszerre kötődnek zed, nehogy elvigye a gravitációt ideig-óráig a második világháború utáni népirtások, a legyűrő fém. Utána már csak arra kell ügyel- jugoszláv Gulag a Goli otok szigeten, illetve ned, nehogy rád essen. Hősöm emlékszik a nyugat-európai, sőt amerikai demokráciák még egy magyar nótára. „Hogyha nékem cenzúrázott importálása az országba, a biro- sok pénzem lesz, fölülök a repülőre…” – így dalomba. Így a balkáni Leviatán egyszerre kezdődik. Van ennek két, az istenadta nép testesítette meg a hobbesi, önkéntes válasz- által kibővített sora, amelyek talán rávilágí- táson alapuló politikai és az erőszakkal bir- tanak a vaskos paraszti humorra: „Az én pá- tokló államformát. rom úri dáma, / beadom a zadrugába!” Ja, a Ahhoz, hogy az egyik vagy a másik állam- feleséget azt beadja, de a földet csak a testén forma működni tudjon, szükség van áldoza- keresztül. Azt: Nem! Nem! Soha! (BOZSIK tokra. Az áldozatok pedig mindig azok az Péter) egyének, akik puszta jelenlétükkel provokál- ják, veszélyt jelentenek a (paranoiás) közös- ŽIVOTINJSKO CARSTVO – Nem vagyok ségek, tömegek számára. Idevágónak érzem édesszájú, mindig is a sósat szerettem. Azon­ egy másik filozófus, Nietzsche gondolatait ban a Životinjsko carstvo nevű csokit több ok- az államról: „Állam? Mi az? Nos tehát! Most ból is kedveltem. Egyrészt a csoki finom volt, hegyezzétek fületeket szavamra, mert íme, a vagyis nem túl édes, és épp elfért a zsebem- népek haláláról szólok most néktek. Az ál- ben. A másik pedig a csomagolás: a sötétkék lam a leghidegebb szörnyeteg minden hideg háttér előtt különböző, rajzolt állatokat lehe- szörnyetegek közül. Hideg még a hazugsá- tett látni: elefántot, zsiráfot, oroszlánt, tig- ga is; és szájából ez a hazugság kígyózik elő: rist, majmot, a többire már nem emlékszem. »Én, az állam vagyok a nép.«”47 Amikor kicsomagoltam a vékony táblát, egy Amikor izgatottan kibontottam a Životinjs­ állatos kép került a kezembe. Sokszor csak ko carstvó-s csokit, akkor persze eszembe sem azért vettem meg a csokit, mert gyűjtöttem jutott mindez, csorgó nyállal faltam a kocká­ a képeket. A duplikátokat, vagyis az azonos kat, a képet a fiókomba csúsztattam a többi képeket elcsereberéltem. közé. Titót pedig szerettem, az utcámban és Kölyökként nem is gondolkodtam el a csoki az óvodában mindig azon veszekedtünk, nevén, csak most tűnt föl, hogy talán nem is amikor partizánosdit játszottunk, hogy kié lenne olyan egyszerű a fordítása. Ugyanis a lesz a Tito-szerep. A szocreál (partizános „životinjsko” szó az „állat” főnév mellékneve- filmek) legvéresebb csatajeleneteit utánozva sített változata, a „carstvo” pedig bi­ro­dalmat őrjöngtünk a játszótereken, hol magyar, hol jelent. A csokoládé nevét tehát a legegysze- pedig szerb csoportok ellen, s mindig a le- rűbben „állatbirodalomnak” for­díthatnánk, győzött fél volt a fasiszta. Így könnyen meg- vagyis­ arról az országról, államról­ van szó, történhetett, hogy a fasizmus ellen harcolva ahol az állatok élnek. De elkép­ ­zelhető egy má- („Smrt fašizmu, sloboda narodu!” – „Halál sik fordítás is, eszerint a gyártók a csoki nevé- a fasizmusra, szabadságot a népnek!”), mi vel a korábbi déli szláv birodalom, a királyi lettünk néha a legyőzött fasiszták. Rend- Jugoszlávia embertelen dimenzióira utaltak szerint persze a legerősebb fiú lehetett Tito, (ugyanakkor abban sem vagyok biztos, hogy az, aki mindenkit megvert, akitől mindenki ez jugoszláv termék volt). A birodalom ál- félt, akit mindenki tisztelt, s akinek, ha olyan lat, mindenkit felfal. A csoki kockái pedig a kedve szottyant, simán kikapta a kezemből népek sokaságát jelképezhetik ebben az ös�- a maradék csokit. „Te hülye állat!” – morog- szefüggésben, aki meg lenyeli őket, az a ka- tam magamban, titokban, anélkül, hogy tu- lickából kiszabadult állat. Hobbes szerint ez datosodott volna bennem, az állat ríme: az az állat az állam, a szörnyeteg Leviatán. Ju- állam. (ORCSIK Roland) goszláviában a testvériség–egység partizán ikonja, Tito testesítette meg ezt a szörnyete- 47 (Kurdi Imre fordítása.)

80