ADY: A HALÁL: PIRKADAT A szerbek régi kalendáriuma szerint 1903. május 29-re néző éjszakát követő kakasszóra: véres puccs áldozata lett uralkodójuk, Őfel- sége I. Aleksandar Obrenović és felesége: Draga Mašin. A puccsot vegyesen hajtották végre mind politikusok, mind katonatisz- tek. Európa borzongott, hosszan elcsámcso- gott a történteken, a szerbek pedig azzal véd ték magukat, hogy hány meg hány ször- nyű király gyilkosság történt másutt is, ami- óta világ a világ. Igazából Draga Mašin bru- tális sorsán akadt fönn többnyire mindenki. Mert rossz volt hallani, hogy a tizedik golyó Gavrilo Princip Brüsszelben után is életjeleket mutatott, hát még azt, ami- nek híre kelt. Hogy a merénylők közül páran Lehet, hogy lángba borul az egész (Balkán), – még úgy halálos agóniája közepette – meg- s egy rettenetes világháború első vérmocsa- erőszakolták, és hogy ezen példátlan orgia ra gőzölög most Belgrádban. Mindenképpen közben lekanyarított, szép, de meddő mel- egész világra szóló veszedelmet jelent a mai leit külön hajították utána az ablakon. Egyik belgrádi szörnyű esemény. Aki a Balkánt, ezt legnagyobb magyar költő géniuszunk, Ady a csodálatos félbarbár világot csak valameny- Endre, akitől egyáltalán nem állt távol a pub- nyire is ismerte, szinte órányi pontossággal licisztika, és aki amúgy, lírai alkatként, örök- megjósolhatta a szörnyűséget.” – Megj. csu- ké a legmélyebb kétségbeesés és a legfelpör- pán annyi az „operett-ország”-gal kapcs.: ne- gőbb önteltség végpontjai között mozgott, héz nem gondolni arra, hogy mindez Husz- jegyezte le ezzel kapcsolatban: „Most már ka Jenő és Fedák Sári birodalmában került nem mosolyog senki a híreken, mik Belgrád- papírra, ahol Bob herceg uralkodott épp, ból jönnek. Az operett-ország rettenetes drá- illetve a Mágnás Miska meg a Csárdáskirálynő, mát játszott el a mai napon. Ilyen véres, ilyen és a jónép oly becses és katartikus darabok szörnyű esetet keveset jegyzett föl a histó- segítségével dolgozza fel a történelmet, ami- ria. Soha család, pláne uralkodócsalád fö- lyen a Gül Baba vagy a Tatárjárás. lött ilyen fekete végzet még tort nem ült. (…) Egyelőre beláthatatlan, hogy mi fog történni. NÉVTELEN Krónikás 1980. MÁJUS 4. – Ezen a napon, délután há- vagy valami más kataklizmától. Mintha me- rom óra nem emlékszem hány perckor halt teorit csapott volna be az országba. Ljublja- meg szeretett vezérünk, elnökünk, marsal- nában halt meg, ahova 1980 elején szállítot- lunk, a Jugoszláv Kommunista Szövetség ták vérkeringési problémákkal. (Nem csoda: örökös főtitkára, a Jugoszláv Néphadsereg a hetvenes évek közepéig napi nyolcvan örökös főparancsnoka, az (önigazgató szo ci­ szál cigarettát szívott, utána átállt a szivarra, alizmus), a testvériség–egység élharcosa, az mint Hősöm, csak Tito később tette ezt meg.) (el nem kötelezett országok) alapítója, példa- Nemsokára amputálni kellett a bal lábát. mutató békeharcos, és így tovább. Több nem A híres Kék Vonattal szállították Zágrábon jut eszembe. Leálltak a gyárak, az embereken keresztül Belgrádba, ahol is nagy pompá- úrrá lett a kétségbeesés, háborútól rettegtek val a (Virágház)ban temették el. Temetése 1 hatal mas médiaesemény és a világ addigi leg- mot hagyott a testvériség–egység is, illetve a Mikor Aleksinacon töltöttem a kötelező sabbak voltak a fenti, az önreflexió alacsony nagyobb gyászszertartása volt. Hősöm halá- kerülése annak, hogy minden egy ponthoz katonai szolgálatomat, jogi tanácsot adtam fokán álló, „emlékezés dominálta” műfa- lának 31., születésének 119. évfordulóján láto- (illetve nyelvhez) legyen kötve. Az, hogy a egy tisztnek, és ő hálából meghívott vacso- jok. Nem véletlenül. A jugoszláv kultúrpoli- gatott el a Virágházba. Nem tehet róla, szereti „ž”-t zsének ejtettük, úgy is értelmezhető – rára. Antifasiszta család, a férj és a feleség tika egyik fő eszköze a mítosz. Ettől a hagyo- a (fél)prímszámokat. Kicsit sajnálta, hogy a ha nagyon akarjuk –, hogy ezzel gesztust tet- is kommunista volt, azonban a feleség nem mánytól a titóista időkben szocializálódottak gárdisták már nem őrzik a sírt, annak viszont tünk a magyar nyelv felé a szerbbel szemben. ült le velünk az asztalhoz a bőséges vacso- később sem igen tudtak elszakadni. De a mí- örült, hogy nincs már nagy tömeg. És örült, Az pedig, hogy az „f”-et fének ejtettük, a tel- ra elfogyasztásához, hanem csak fölszolgált. toszt illetően a közeg legalább rendelkezik hogy nem rombolták le. Mert ebben az egy- jes nyitottságot bizonyította, felül emelkedést Körülbelül ilyesmi történt annak idején Jesse némi (ön)ismerettel. A másik két, szerintem ben Tito sakkpartnerével és barátjával, Mi- minden röghöz kötöttségen. Owensszel is. Az 1936-ban a berlini olimpiai meghatározó összetevő azonban mindmáig roslav Krležával ért egyet, aki azt írta valahol, Lényegében arról volt szó, hogy az anti- játékokon négy aranyérmet is nyert, Hitler és említetlen maradt a jugoszlavizmus boszor- hogy „a világ legnagyobb ostobasága szobro- fasizmus győzelme nem a férfiak ajándéka a rasszizmus orra előtt. Ő lett az antirassziz- kánykonyhájának alkímiájával foglalkozó kat állítani. Ennél csak egy nagyobb ostoba- a nőknek, hanem női vívmány is. Ez a va- mus hőse. Hitler legyőzőjeként ünnepelték köz szereplők megnyilatkozásaiban. Pedig az ság van: lerombolni azokat.” (BOZSIK Péter) lóságlátás szervezeti formát is öltött. Sok Amerikában is, de mégsem alhatott olyan ön- és a közkép alakításának a menedzsment büszke nő sarjadt ki ebből az Áfézséből, kollégiumban, ahol fehérek laktak. és a marketing is fontos eszközei voltak. Leg- ADDIG JÓ, MÍG TITO ÉL – Egy évvel Tito többen nadrágban jártak, kacsingatás szó- Emlékszem Újvidéken az antifasiszta nők följebb akkoriban nem ezekkel a szavakkal halála után voltam egy nemzetközi épí tő- ba sem jöhetett. 1946-ban megszületett a egyik vezéralakjára. A politikai súlya sem jelölték a tevékenységüket. A menedzsmen- tá borban (munkaakció) Jugoszláviában, ott házassági törvény (osnovni zakon o braku), volt csekély, az egyik kollégám a jogi karon tet anno káderpolitikának, a marketinget pe- gyakorlatilag naponta énekeltük, hogy „druže és utána egy sor más törvény, mely a teljes félt is tőle. Amikor a nyolcvanas évek ele- dig (egypárti) propagandának (állami nyelve­ Tito, mi ti se kunemo, mi ti se kunemo, / da sa egyenjogúságra épült, és ebben Jugoszlá- jén családommal a Kej Moše Pijade (ma Kej zet) hívták – ha egyál talán. Jellemzően inkább tvoga puta ne skrenemo”, vagyis „Tito elvtárs, via akkor sok európai ország és Amerika žrtava racije)2 utcába költöztem, ez a nő lett csak tették, anélkül, hogy tudták volna, mit. esküszünk neked, hogy az utadról le nem lé- előtt haladt. S itt nem tréfálok. Házasság- az egyik szomszédom. Nem sokat, de ter- Ez persze nem ment föl bennünket az alól, pünk”. Ezekben a nemzetközi táborokban kötéskor a nő felveheti a férfi családnevét, mészetesen barátságosan beszélgettünk, ha hogy legalább utólag megpróbáljuk fölfejteni Jugoszlávia összes térségéből voltak és dol- de az 1946-os jugoszláv törvény a fordított- összefutottunk a folyosón. Ekkor már inkább e „mitikus kor” mozgatóinak műkö dési me- goztak együtt fiatalok – amit egyébként na- ját is megengedte: a férfi is felvehette a nő szomszédasszony volt, mint Áfézsé-vezér. chanizmusát. Ha a két utóbbi kapcsán pró- gyon jól működtettek. Jóllehet amikor a titeli családnevét. Öröklés szempontjából nem A nőknek többször is újra kell kezdeniük bálkozunk kutakodni, azt az érintettek sze- fiatalokkal futottunk össze, volt némi beszó- volt többé különbség házasságban és há- a dolgokat. (VÁRADY Tibor) mélyes támadásként élik meg. A struktúra lás, ott emlékeztek még a vérengzésekre, és zasságon kívül született gyermekek között. és fönntartói azonban különböző súllyal já- ez keményen élt az ifjúságban is (Vajdaság A házasságot viszonylag könnyen fel lehe- A HÁROM M – A magyar félmúlt kapcsán rultak hozzá a rendszer működtetéséhez. Ezt Szocialista Autonóm Tartomány). Elvittek min- tett bontani, és a válóokok nem tettek kü- közismert a három T (tűrt, tiltott, támoga- legalább modellszinten szét kellene tudni vá- ket Belgrádba is Tito sírjához (Virágház), lönbséget férj és feleség között. Férfiaknak tott kategória) szerepe a kultúrpolitikában. lasztani, ha nem akarunk az emlé kezés mű- ami körülbelül olyan volt, mintha Moszkvá- és nőknek egyenlő szavazati joguk volt. A jugoszláv kultúrtantik tevékenységéhez fajának foglyai maradni. Kedvenc lengyel ban a Lenin-mauzóleum előtt állnánk sorban, Ugyanekkor Svájcban – és ezután még év- nem kötődik hasonló, ikonikus azonosító. közgazdászommal szólva: „Mindenkinek két-három órás sorállás – az egész tábor! –, s tizedekig – a nőknek nem volt szavazati Amit a jugoszláviai magyar kulturális elit vi- olyan világ adatik meg, amelyet képes meg- azután végignéztük, hogy Tito elvtárs a hosz- joguk. New York államban az egyedüli vá- selt dolgai kapcsán eddig sikerült felszínre érteni.”3 (PAP PEÉ Tibor) szas működése során kitől milyen ajándékot lóok akkoriban a házasságtörés volt. hozni, arról sem alakult ki szakmai, de még kapott: a díszkardok, a kitömött őzike, az ele- A nők azonban nem mindig Áfézsé-tagként zsurnál poétikai közmegegyezés sem. Pedig AJVÁR – Ahány ház, annyi ajvár. Bármeny- fánt… Volt ott minden, mint karácsonykor a igyekeztek figyelmet kelteni. A gyakorlat ez utóbbi terén forrásokat is tudtak mozgósí- nyit lehet arról vitatkozni, hogy milyen pap- fa alatt, mindez pedig nagyon hosszú volt, sem egészen a törvények által lefektetett el- tani. A Symposion kapcsán is született plety- rika miként sütve, hogyan darabolva kerül- olyannyira, hogy néhányan közben rosszul