DOCSLIB.ORG

Tanulmányok András Imre 70. Születésnapjára

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Tanulmányok András Imre 70. Születésnapjára Studia Religiosa Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára Studia Religiosa Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára 1. Acta Studiorum Religionis — Szegedini Vallástudományi Tanulmányok Sorozat Studia Religiosa Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára Szerkesztette: Máté-Tóth András és Jahn Mária Korrektúra: Horváthné Szélpál Mária Tördelés: Tóth-Soma László Fotó: © Rudner József (Szeged) © Johann Gürer (Wien) Acta Studiorum Religionis — Szegedini Vallástudományi Tanulmányok Sorozat — Szeged Copy right: Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoport Szeged,1998 A kiadásban közreműködött: Egyházfórum A kötet megjelenését támogatták: Magyar Jezsuita Provincia JfescfAttiJ%,RidoiK^J5ets® Pastorales Forum Köisváéra magánszemélyek ^ ISBN: 963 9144 26 6 SZTE Egyetemi Könyvtár issN: 1419 2381 Kiadja: Bába és Társa Kiadó Felelős vezető: dr. Majzik István Készült a Bába és Társa Kft. nyomdájában. 6728 Szeged, Dorozsmai út 35. Tel.: (62) 464-015 TARTALOM ELŐSZÓ (Jakubinyi György) 5 TÁRSADALOMBÖLCSELET A HIT SZOLGÁLATÁBAN? (VASS GYÖRGY) 6 A VALLÁSOSSÁG MÉRÉSE (Tomka Miklós) 18 VALLOMÁSOK A VALLÁSRÓL (GEREBEN FERENC) 32 MISSA ABONIENSIS (Kamarás István) 46 BÉKEPAPSÁG AZ ÜLDÖZÖTT EGYHÁZBAN (BÖGRE ZSUZSA) 61 TANULÓ EGYHÁZ (Máté-Tóth András) 72 EGYHÁZ A KOMMUNIKÁCIÓS TÁRSADALOMBAN—A JELENTÉS ÉS A JELENTŐSÉG KRÍZISE (MOREI GYULA) 80 WERTVERMITTLUNG DURCH DIE KIRCHE (HUGO BOGENSBERGER) 89 A MAI MAGYAR PÜSPÖKÖK SZENTSÉGI GENEALÓGIÁJA (NAGY FERENC) 98 VIRTUÓZOK? RABOK? SZERZETESEK? (RÉVAI EDIT).'. 109 HÁROM ÉVTIZEDES EGYÜTTMŰKÖDÉS P. ANDRÁSSAL (SZABÓ FERENC) 114 A CSOPORTOS BESZÉLGETÉS MŰVÉSZETE (TOMKA FERENC) 125 MAGYARKÉNT AUSZTRIÁBAN (DEÁK ERNŐ) 139 KALOT MOZGALOM SZÉKELYFÖLDÖN (FEJES ILDIKÓ) 147 AZ EUROPÄISCHER HILFSFONDS (VALENTINY GÉZA) 151 EVANGÉLIKUS SZÓRVÁNY-LELKÉSZNEK LENNI NYUGAT-MAGYAR GYÜLEKEZET SZOLGÁLATÁBAN (SZÉPFALUSI ISTVÁN) 157 KERKAI JENŐ (Takáts Ágoston) 164 EMLÉK (Oskar Tittel) 169 VON KOLLEGIALITÄT ZUR FREUNDSCHAFT (RENATA M. ERICH) 173 A KATOLIKUS EGYHÁZI OKTATÁS MAI HELYZETE ERDÉLYBEN (VENCSER LÁSZLÓ) 175 P. ANDRÁS IMRE PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE (JAHN MÁRIA) 185 ANDRÁS IMRE S. J. ÉLETRAJZA CÍMSZAVAKBAN (JAHN MÁRIA) 203 A KÖTET SZERZŐI 206 3 Előszó Amikor előszót kell írni magyar nagyjaink előtt tisztelgő kötethez, először is a sze- mélyt kellene meghatározni. De éppen dr. András Imre jezsuita atya esetében zavar- ban vagyok. Sem életpályáját, sem papi hivatását, még kevésbé szaktudását megítélni illetékes nem vagyok. Ha mégis meghatározni akarnám személyiségét, sok kihagyás- sal, legrövidebben így jellemezhetném-, székely jezsuita szociológus. Ezzel már három jelzőt mondtam ki, amelyek személyiségét körvonalazzák. Először székelységét említettem, s nem hiába. Gratia supponit naturam (a kegye- lem feltételezi a természetet, arra épít) skolasztikus elv szerint előbb volt székely, s azután keresztény. A székelységen belül is „csíki" székely, s a beavatottak számára ez nem mindegy. Csíktapolcán született, s ez a helység ma már Csíksomlyóval együtt a nagyvárossá nőtt Csíkszereda része. A csíki ember megmaradt katolikusnak a történe- lem viharában is, mert a csíksomlyói Szűz Mária oltalmát élvezte fogadalmi búcsúja óta. A csíki székely mai eszményképe Isten Szolgája Márton Áron püspök, aki már bevonult a legendák világába, fehér lován vágtatva a csíki havasokban, bérmaútjain. Mikor András Imre belépett a rendbe, Márton Áron már kilenc éve vezette a szentistváni erdélyi egyházmegyét. András Imre magával vitte a rendbe a csíki székely minden előnyös örökségét, s azt élete folyamán megőrizte. Sohasem tagadta meg ezt az örökséget, sőt büszkén viselte a székely jezsuita megnevezést, amely nem is olyan gyakori. Második helyen említettem, hogy jezsuita páter. S ez azt jelenti, hogy papi hivatást kapott Szent Ignác Atyánk nyomdokain, annyi magyar jezsuita nyomában. Sem szé- kelysége, sem jezsuita hivatása nem személyes érdem, hanem kegyelem. De érdem az, hogy mindkettő mellett kitartott egész életében, Isten kegyelmével. Vállalta a magyar jezsuita sorsot, a számkivetést, de sohasem feledte el, hogy hivatását azért kapta, hogy övéinek szolgáljon Isten nevében. A külföldre került szerzetes nem emigráns. Számára a külföld nem a szülőföld feladása, hanem a rendi engedelmesség keretében a feleba- rát szolgálata. Rendalapító Atyja jelmondata irányította életében: „Minden Isten na- gyobb dicsőségére". Harmadik helyen említem, hogy szociológus. Székely és jezsuita mivolta ebben a minőségben testesült meg. Szociológiai munkájának méltatása szakember feladata. Én csak közvetlenül azt láthattam meg, hogy főegyházmegyénkben megalapította a Venczel József Szociológiai Intézetet, amely a maga nemében ritka kezdeményezés volt kommunista országokban. Érthető, hogy az intézet minden szempontból „újszülött". Amikor a hetven éves dr. András Imre atyát tisztelgő kötettel köszöntik kollégái, barátai, munkatársai, azt kívánom mint szülőföldje főpásztora, hogy maradjon tovább- ra is mindvégig hűséges „székely jezsuita szociológus". Admultos annos\ Gyulafehérvár, 1998. Búzaesztendő napján Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek örmény apostoli kormányzó Voss Qyőrgy Társadalombölcselet a hit szolgálatában? A középkorban érvényes volt a mondás: philosophia est ancilla theologiae, a böl- cselet a teológia szolgálóleánya. A bölcselet alatt akkor mindazokat a tudományágakat értették, amelyeket ma német nyelvterületen Geisteswissenschafl-nak, az angol világ- ban pedig humanities-nek nevezünk. Sőt még ezekhez járult a természettudományok egy része (sokszor még az orvostudomány is). Az egyetemi tanulmányok koronája azonban a hittudomány volt. Innen a fenti mondás. Erre a teológia történetéből több- szörös példát lehetne hozni talán azzal a kritikus megjegyzéssel, hogy sokszor ezeket a filozófiai segédmunkásokat uralták teológus mestereik. Itt elég a platóni filozófia köré- re és Aristotelesre utalnunk. Manapság a középkori filozófia épülete éppen úgy felbomlott szaktudományágak- ra, mint a modern teológia. így pl. jogos a kérdés, szüksége van-e a teológiai terem- téstannak a természettudományos kozmológiát segítségül hívnia. Vagy a teológiai egyháztan élhet-e a modern antropológiával? Az antropológiát itt gyűjtőfogalomként vezettük be, mert valójában ehhez tartozik az összehasonlító vallástudomány, a pszihológia és főleg a társadalombölcselet. Ezért fordítottuk át tanulmányunk alapkér- dését a fenti mondás mintájára: sociologia est ancilla theologiae. Vagyis szolgálatába állhat-e az antropo-szociológia a mai teológiának, pontosabban ennek egyháztani részletének? Ez tanulmányunk alapkérdése. AZ EGYHÁZ MINT „HITOTOK" Mivel a szerző itt otthonosabbnak érzi magát, induljunk ki először a teológiából. Loisy mondotta a múlt század végén, amikor kritikus szemmel újra olvasta szentírását: Jézus Krisztus az Isten országát hirdette, és történelmünkben előállott az egyház." Kijelentésének alaptónusa pesszimista. De ugyanakkor két alapkérdést rejt magában: egyenlő-e a Krisztus által hirdetett Isten országa az egyházzal? Másodszor: van-e va- lami kapocs a kettő között? A teológia történelmében több vélemény kísérelte meg az egyház és az istenország közötti viszonyt meghatározni. Az ingadozás két elvetett véglet között mozog: az azonosítás és a teljes szétválasztás között. Ez utóbbi Loisy mondásából is kicseng, és valójában mindazoknak véleménye, akik előtt az egyház kizárólag csak egy ember alkotta egyesület. Ennek a felfogásnak egyik változatában két egyházat tételeznek fel. Az egyik a láthatatlan egyház. Már az idők előtt is megvolt, préexisztens, és a jelenben kiválasztottak szívében rejtezik (hiszen mi mást jelent az eklézsia szó, mint kihívni egyeseket szokott világi életkörülményei közül?), és ugyan- akkor a nagyon is emberi gyülekezet a földön, amit szintén egyháznak nevezünk. Az elsőt lehetne azonosítani az Isten országával, a másodikat nem. Azonban mindkét véleménynek szinte kezdettől fogva hadat üzent az átlag keresztény meggyőződés. Ezt a kettősséget valahogy máskép kell egymáshoz viszonyítani. 6 Az Isten országa és az egyház között egy eseménysorozat van, amely e kettőt ösz- szeköti. Valójában Jézus az Isten országát hirdette: azt az országot, amelybe tartozni egyenlő az egyén üdvösségével, de főleg azzal az új világgal, ahol az ember társaival együtt részt vesz a háromarcú Isten, az atya, a Fiú és a Szentlélek életében, vagyis a megvalósult istenországban. Ha ez az eszkatológikus beteljesedés valamiként össze- függ az egyházzal, akkor ez ennek jellege, „hittitok", misztérium. Loisy csalódott kijelentése volt, hogy ez nem egyenlő az egyházzal. Hogy miért nem, az is beletartozik az említett eseménysorozatba. Krisztus művének látszólagos sikertelensége és távozása ezt a beteljesedést látszólag a megígért jövőbe száműzte. Mivel ennek történelmi megvalósulása a jelenben nem lehetséges, Jézusnak kimutat- hatóan szándékában állt, hogy küldetése, életének műve folytatódjon. Ha nem is egyes szavaiból, egész tanításából, magatartásából arra lehet következtetni, hogy apostolai elé egy zsinagógaszerű közösség létrejöttét vetítette. Az evangélisták közül egyedül Máté beszél Jézus egyházáról", amelyben az apostolok mellé tömörült közös- ség tovább él. Valószínű azonban, hogy ezt az evangéliumot már ott és akkor írták, amikor már ez egy közösségben megvalósult. Viszont Pál korábbi feljegyzései már magyarázat nélkül egyházaknak nevezi azokat a közösségeket, amelyeket leveleivel felkeres. János evangéliumában pedig Jézus megígéri Isten szent Lelkének támogatá- sát a távozta utáni és az istenország eljötte előtti időkre. Joggal erre alapozza a mai teológia az egyház létét.
Load more

Recommended publications
  • Religion and Politics in Post-Communist Romania RELIGION and GLOBAL POLITICS SERIES
    Religion and Politics in Post-Communist Romania RELIGION AND GLOBAL POLITICS SERIES Series Editor John L. Esposito University Professor and Director Prince Alwaleed Bin Talal Center for Muslim-Christian Understanding Georgetown University Islamic Leviathan Islam and the Making of State Power Seyyed Vali Reza Nasr Rachid Ghannouchi A Democrat within Islamism Azzam S. Tamimi Balkan Idols Religion and Nationalism in Yugoslav States Vjekoslav Perica Islamic Political Identity in Turkey M. Hakan Yavuz Religion and Politics in Post-Communist Romania lavinia stan lucian turcescu 1 2007 3 Oxford University Press, Inc., publishes works that further Oxford University’s objective of excellence in research, scholarship, and education. Oxford New York Auckland Cape Town Dar es Salaam Hong Kong Karachi Kuala Lumpur Madrid Melbourne Mexico City Nairobi New Delhi Shanghai Taipei Toronto With offices in Argentina Austria Brazil Chile Czech Republic France Greece Guatemala Hungary Italy Japan Poland Portugal Singapore South Korea Switzerland Thailand Turkey Ukraine Vietnam Copyright # 2007 by Oxford University Press, Inc. Published by Oxford University Press, Inc. 198 Madison Avenue, New York, New York 10016 www.oup.com Oxford is a registered trademark of Oxford University Press All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted, in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording, or otherwise, without the prior permission of Oxford University Press. Library of Congress Cataloging-in-Publication Data Stan, Lavinia. Religion and politics in post-communist Romania / Lavinia Stan, Lucian Turcescu. p. cm.—(Religion and global politics series) Includes bibliographical references and index. ISBN 978-0-19-530853-2 1.
    [Show full text]
  • Calea Desavarsirii
    rugați-vă Domnului să se îndure spre sufl etele noastre. rugați-vă Domnului sufl spre să se îndure Fericiților Martiri,Fericiților care bine v-ați nevoit și v-ați încununat, SFÂNTA MARIA MARE CALEA DESĂVÂRŞIRII Revistă de spiritualitate şi de cultură creştină a Societăţii „EPISCOP DR. IOAN SUCIU” Anul XXIV Nr. 7-8 (312-313) iulie-august 2020 Tot despre zilele noastre… De o jumătate de an sunt aceleași zile, le trăim sub amenințarea unui virus mai puțin cunoscut, agresiv și contagios. Pentru apărarea vieții, până la fi nalizarea unui vaccin, protejarea noastră cere respectarea cerințelor de igienă - ceea ce în școlile din trecut se învăța în clasele primare - și o cunoaștere reală despre tot ce ne poate ajuta, cunoaștere venită din partea Sistemului sanitar sau Sistem de sănătate, care are ca scop menținerea, restabilirea și promovarea sănătății. Așa ar trebui să fi e, și totuși nu este așa. O mare parte a populației respectă cerințele normale, o altă parte însă nu numai că nu le respectă, dar susține că virusul nici nu există, neagă pericolul și respinge orice argument medical. Vacanța la mare o demonstrează deplin. Și numărul de infectări crește zilnic. Încercarea prin care trecem, de data aceasta, este de lungă durată și comportamentul nostru devine adesea problematic. În momentele noastre mai grele, să ne amintim de sfatul ce ni-l dă Sf. Josemaria Escriva: ,,Reculege-te…Caută-L pe Dumnezeu în tine și ascultă-L”. Dacă l-ai găsit, ascultă-i cuvântul: ,,Poruncă nouă vă dau vouă: să vă iubiți unii pe alții. Întru aceasta vor cunoaște că sunteți ucenicii mei”.
    [Show full text]
  • Preoţi Greco-Catolici
    PREOŢI GRECO-CATOLICI Dumitru Sălăgean, prepozitul Episcopiei Române Unite a Lugojului, născut în 29 octombrie 1913 în comuna Vişinei, judeţul Mureş, din părinţii Ioan şi Maria - fiind al optulea copil - a făcut şcoala primară în Vişinei şi Sărmaş, primele două clase de liceu la Sărmaş, clasele III-V la Liceul "Al. Odobescu" din Bistriţa, iar clasele VI-VIII la Liceul "Sf. Vasile" din Blaj. A trecut apoi la Academia Teologică din Blaj, pe care a absolvit-o în 1936, când a fost hirotonit preot celib, la 8 martie 1936. Acesta a fost idealul său. Imediat i s-a dat spre păstorire parohia Bucium, judeţul Făgăraş, unde a activat trei ani. în 2 februarie 1939 a fost numit paroh în Copăcel - Făgăraş activând aici până în 1947, când a pornit spre Mănăstirea Bixad, trecând prin Lugoj, unde se vorbea deja că Biserica Greco-Catolică va fi desfiinţată. A rămas aici până în 1950. "În noaptea de 19 iulie 1950 - mărturiseşte părintele - am fost ridicat de la locuinţa mea din strada Ioan Popovici Bănăţeanu, de către patru persoane şi am fost dus la Securitatea din Lugoj. Acolo mă aştepta maiorul Kling, şeful Securităţii. Toată noaptea am fost anchetat, iar dimineaţa am fost dus într-o celulă fără lumină, unde am stat în întuneric permanent până în 16 octombrie 1950, când am fost transferat la Penitenciar, într-o cameră cu mai multe persoane. Notez că cele trei luni petrecute la Securitate, am fost singur în celulă, că drept pat am avut câteva scânduri; n-am avut saltea, nici pernă, nici cu ce să mă acopăr.
    [Show full text]
  • Catálogo Do Arquivo Susan Lowndes
    3 Instrumentos de Descrição Documental CATÁLOGO DO ARQUIVO SUSAN LOWNDES > FICHA TÉCNICA > APRESENTAÇÃO > INTRODUÇÃO > ABREVIATURAS UTILIZADAS > QUADRO DE CLASSIFICAÇÃO > DESCRIÇÃO ARQUIVÍSTICA TÍTULO Catálogo do Arquivo Susan Lowndes AUTORIA Patrícia Matias Pereira COLEÇÃO Instrumentos de Descrição Documental, nº 3 COORDENAÇÃO DA COLEÇÃO Grupo de Trabalho de Arquivística do Centro de Estudos de História Religiosa PROPRIEDADE, EDIÇÃO E ADMINISTRAÇÃO Centro de Estudos de História Religiosa Faculdade de Teologia Universidade Católica Portuguesa Palma de Cima – 1649-023 Lisboa FICHA TÉCNICA [email protected] www.cehr.ft.lisboa.ucp.pt Tel. 217 214 130 CONCEÇÃO GRÁFICA Clássica, Artes Gráficas, S.A. - Porto > ÍNDICE ISBN: 978-972-8361-62-4 > APRESENTAÇÃO EDIÇÃO © Centro de Estudos de História Religiosa da Universidade Católica Portuguesa > INTRODUÇÃO Lisboa, 2015 > ABREVIATURAS UTILIZADAS VERSÃO 1.0 > QUADRO DE CLASSIFICAÇÃO CAPA > DESCRIÇÃO ARQUIVÍSTICA Susan Lowndes Marques sentada na secretária de sua casa em Lisboa, cerca de 1945. APOIO Programa Iberarquivos-Programa ADAI ARQUIVO SUSAN LOWNDES APRESENTAÇÃO 3 APRESENTAÇÃO > ÍNDICE Em 2012 o Centro de Estudos de História Religiosa (CEHR) criou a coleção Instrumentos de Descrição Documental, > FICHA TÉCNICA coordenada pelo seu Grupo de Trabalho de Arquivística e destinada à divulgação de catálogos, inventários e outros > APRESENTAÇÃO instrumentos resultantes de intervenções arquivísticas tecnicamente sustentadas, de modo a contribuir para a preservação deste património e para o desenvolvimento da investigação histórica na sua área de especialização. Na ocasião, foi > INTRODUÇÃO publicado o Catálogo do Arquivo Professor António Lino Neto. Dois anos depois, o Catálogo do Arquivo Susan Lowndes > ABREVIATURAS UTILIZADAS vem materializar o terceiro número da coleção, e de novo através da publicação do catálogo de um arquivo pessoal.
    [Show full text]
  • The Greek Catholics and the Orthodoxs in Contemporary Romania
    THE GREEK CATHOLICS AND THE ORTHODOXS IN CONTEMPORARY ROMANIA Victor Neumann The different religious identity of the Greek-Catholics is marked by the fact that they recognize the Pope as the supreme head of the Church. In contrast with the Orthodoxs they practice the Eucharist with yeasted and unyeasted bread; the Holy Spirit comes not only from the Father but also from the Son. Purgatory is the place of the pure like for the Roman Catholics. Their structure is the same as in the Roman Catholic Church, and it respects its discipline and dogmas; the hierarchy is established by papal rules. High functions are nomi- nated through papal decrees. Messes, fasts and holidays are like those of the Orthodox Church. Therefore there are different names for the Church such as Greek-Catholic, Catholic of Byzantine rite or the Church united with Rome. Among the divergent elements the most provocative has always been the submission to the Pope. Studies and articles that tackle the theme of the relations between the Orthodox and Greek-Catholic Church in Romania are dominated by the confessional and sometimes even by the political partisanship. Many of the articles and studies are signed by the representatives of the clergy. Historians, for whom one or the other of the churches has become an important issue, write some. It must be added that the majority of them put into value the documentary information (excerpts from the diocesan archives, from the old books, from the press of the time) important for the knowledge of the past but they do not rise to the level of an objective analysis.
    [Show full text]
  • Şapte Vieți De Sfinți Români Monica Broşteanu (N
    Şapte vieți de sfinți români Monica Broşteanu (n. 5 ianuarie 1948, Broşteni, jud. Suceava). Licenţiată în filologie (engleză–română, 1970) și limbi orientale (arabă–persană, 1978) la Universitatea din Bucureşti şi în teologie (1996, Institutul Teologic Romano-Catolic din Bucureşti), doctor în filologie (2003). A predat la Institutul Teologic Romano-Catolic cursuri de ebraică biblică, teologie sacramentală şi liturgică, ştiinţe biblice. Este conferenţiar universitar la Universitatea din Bucureşti, unde predă cursurile: Coranul şi Biblia: probleme de traducere şi interpretare, Comunităţile creştine din ţările Orientului Mijlociu, Tradiţii textuale (Noul Testament). Din lucrări: Numele divine în Biblie şi în Coran şi traducerea lor în limba română. Studiu lexical, Ed. Polirom, 2004; „Com- pararea Incomparabilelor – câteva Nume privind atributele divine în scripturile marilor religii monoteiste“, în Caietele Institutului Catolic, nr. 2/2001; Vladimir Ghika: Profesor de speranță (în colaborare), Ed. ARCB, 2013. Din traduceri: Conciliul Vatican II – Constituţii, Decrete, Declaraţii (în colaborare cu Francisca Băltăceanu), Ed. ARCB, 1990, 1999, 2019; A. Scrima, Comentariu la Evanghelia după Ioan, cap. 1–17, tr. din arabă, Ed. Humanitas, 2008; Pierre Claverie, Mic tratat despre întâlnire şi dialog, Ed. Hu- manitas, 2015; Brant Pitre, Misterul Cinei de pe urmă: Isus și rădăcinile iudaice ale Euharistiei, tr. din engleză, Ed. Humanitas, 2016; Henri J.M. Nouwen, Fiul risipitor: Povestea unei întoarceri acasă, tr. din engleză, Ed. Humanitas, 2017; Michel Remaud, Creștini în fața lui Israel: Slujitor al lui Dumnezeu, tr. din franceză, Ed. Galaxia Gutenberg, 2018. Francisca Băltăceanu (n. 15 iunie 1943, București). Licenţiată în filologie clasică (1965, Universitatea din Bucureşti) şi teologie (1996, Institutul Teologic Romano-Ca- tolic din Bucureşti), doctor în filologie (1979).
    [Show full text]
  • Dedicated Decades"
    by Rev. Joseph Husslein, SJ and strength, girding Herself for the Future historians will look back over the course of the past centuries of Christianity and discern 3 great second spiritual conquest and the epochs: Pagan Rome, the Barbarian social reconstruction of the world Hordes and Modern Materialism. in Christ. Wild and willful children In the first era of the Caesars came of nature, untamed, filled with greed the early triumph of the Church. In and with the lust of battle in their the second era of barbarian invasions blood were subdued, their minds of civilized Europe, there came the cultivated with learning and their re-conquest of the world for Christ. hearts formed in the meekness We are, today, living in the third era for and humility of Christ. It was a which there remains vast possibilities. long and weary task, but the Church Little did the haughty Caesars deem did not fail or falter. Can this wonder as they looked upon the Christian be thrice repeated? victims staining the sands of the arena It is a far greater world war being with their blood that, from those waged today for no less a purpose precious drops, would spring the than the domination of all the conquering army of the Cross of instruments of human power for use Christ. against Christ and His Church in the The deluge of barbarism swept like a service of the world. Christ is not tidal wave over Europe. New “lords always directly under attack, for this of the earth” had taken their place dark empire it is sufficient to over- at the banquet table of the world.
    [Show full text]
  • THEOLOGIA GRAECO- Catholica VARADIENSIS
    THEOLOGIA GRAECO- catholica VARADIENSIS 1/2010 ANUL LV 2010 S T U D I A UNIVERSITATIS BABE Ş–BOLYAI THEOLOGIA GRAECO-CATHOLICA VARADIENSIS 1 Desktop Editing Office: 51 st B.P.Hasdeu Street, Cluj-Napoca, Romania, phone + 40 264 405352 SUMAR - SOMMAIRE - CONTENTS - INHALT STUDIA THEOLOGICA FLORIN BUD ĂU, Despre gândurile r ăut ăŃ ii şi perioada preg ătitoare a postului mare * The Evil Thoughts and the Preparing Period of the Lent................................................ 3 ALEXANDRU BUZALIC, Teologia Sâmbetei mari în Ad inferos * La théologie du Samedi Saint dans Ad inferos........................................................................................11 OCTAVIAN DUMITRU FRINC , Le fonti dei canoni del CCEO sul protopresbitero * Izvoarele canoanelor CCEO cu privire la protopop .....................................................31 IULIAN HOTICO, The Problems of the Modern European Family * Problemele familiei europene moderne ......................................................................................................... 57 OVIDIU R ĂNESCU, Dogma Neprih ănitei z ămisliri, adev ăr de credin Ńă sau „erezie papal ă”? * Il dogma dell’Immaculata Concezione, verità di fede o “eresia papale”?......................... 79 ERNST CHRISTOPH SUTTNER, Das Dokument der Kath.-Orth. dialogkommission von Balamand. Mit der überschrift: „der uniatismus – eine überholte unionsmethode - und die derzeitige suche nach der vollen gemeinschaft“ * The Document of the Catholic – Orthodox Commission from Balamand Entitled “Uniatism – an Old
    [Show full text]
  • Fibht Communism Feature Year
    FIBHT COMMUNISM FEATURE YEAR Th« R ou ter Hat tba iDtcrnatlonaJ Nnri Serrlca (Wire and Hail), the N. C. W. C. News Serrlee (Inelnding Radioa and Cablet), Listening In WORK OF POPE Ita Own Special Serrlee, Lumen Service of China, International Uloatrated Newt, and N, 0. W. (L Picture Service. CATHOLICS Local Local The decree confirming the Edition Edition virtues o f Mother Frances HIGHLIGHT IN PROGRAM Xavier Cabrini, founder of THE the Missionary Sisters of the Sacred Heart, whose beatifi* WORLD EVENTS HIERARCHY cation and canonization are believed near although she died in Chicago only in 1917, Rose From What Seemed to Be Death Bed Church Stands Almost' Alone in Effort to gives as the Church’s weighed To Be Figure Towering Over REGISTER(Name Registered in the U. S, Patent Office) Halt Armies of Irreligion and conclusion regarding her founding of 67 institutions Crumbling Civilization VOL. XIII. No. 52 DENVER, COLO,, SUNDAY, DEC. 26, 1937________________________T W O CENTS Social Destruction in Europe, the United States, and South America within 37 In a year that brought the brutal inhumanity of war To save America from the fate of nations ruined by years; “ It is not granted to to two great sections of the world and hung the dark atheistic Communism and social chaos, twenty million men to fulfill such great threat of warfare over all the civilized world, the octoge­ Joseph P. Kennedy Is Real Family Man “‘*,,eii.‘*%Z‘ed^to°b^ Catholics under the direction of the Hierarchy have fought things with their own strength narian Pontiff, Pius XI, rose from what seemed to be a the United States ambassador to Crebt Britain, Mr.
    [Show full text]
  • Andrea DOBEª BISERICA GRECO-CATOLICĂ ÎN
    Þara Bârsei Andrea DOBEª BISERICA GRECO-CATOLICà ÎN ATENÞIA SERVICIILOR DE INFORMAÞII (1945–1950) La sfârºitul celui de al doilea rãzboi mondial, situaþia geopoliticã din Europa Central-Rãsãriteanã a generat în þãrile aflate în sfera de influenþã sovieticã schimbãri de structurã ºi fond, cu implicaþii profunde asupra vieþii politice, economice, sociale, culturale ºi spirituale. În România, instaurarea guvernului Groza, la 6 martie 1945, a avut drept consecinþã subordonarea treptatã ºi totalã faþã de puterea comunistã a tuturor instituþiilor statului ºi, în cele din urmã, a întregii societãþi în ansamblul ei. În aceste condiþii, Biserica nu putea sã rãmânã în afara acestei acþiuni de impunere a controlului statului comunist. În privinþa religiei, comuniºtii români au ales sã nu imite soluþia adoptatã de „tovarãºii“ lor sovietici, care au interzis ºi distrus Biserica rusã tradiþionalã. În România „rezolvarea“ acestei probleme a avut mai multe variante. În cazul Bisericii Ortodoxe – declaratã confesiune dominantã prin Constituþia din 1923 –, acceptarea unui compromis tacit cu regimul comunist i-a asigurat în cele din urmã supravieþuirea cu preþul pierderii unei anumite autoritãþi morale. În schimb, încercãrile de supunere a Bisericii Catolice de cãtre autoritãþile comuniste s-au lovit de o rezistenþã considerabil sporitã. În cazul credincioºilor romano-catolici, în marea lor majoritate de etnie maghiarã, regimul a urmãrit înlocuirea controlului de la Vatican cu cel de la Bucureºti, deoarece o încercare de lichidare putea fi interpretatã ca o acþiune îndreptatã împotriva minoritãþii maghiare, ceea ce ar fi fost în contradicþie cu principiile „internaþionalismului proletar“ promovate în acea perioadã. Însã fidelitatea prelaþilor ºi credincioºilor greco-catolici a generat o campanie brutalã din partea regimului cu scopul de a o distruge.
    [Show full text]
  • Episcopul IOAN PLOSCARU Într-O Prietenie Epistolară De Douăzeci De Ani
    DR. M. KIEREIN P. DR. M.R. BIRTZ • Episcopul IOAN PLOSCARU într-o prietenie epistolară de douăzeci de ani 1 Editura NAPOCA STAR Piaţa Mihai Viteazul nr. 34/35, ap. 19 tel.: 0264/432.547 mobil: 0740/167461 Director de editură: Dinu Virgil-Ureche Redactor şef: Ileana-Voichiţa Vereş © Autorii, 2009 ISBN 978-973-647-660-0 2 DR. MANFRED KIEREIN-KUENRING CONSILIER AULIC P. DR. MIRCEA REMUS BIRTZ OBSS, OHSG, OV Episcopul IOAN PLOSCARU într-o prietenie epistolară de douăzeci de ani Coordonator: Mircea Remus Birtz Cuvânt înainte: Manfred Kierein-Kuenring Editura NAPOCA STAR Cluj-Napoca 2009 3 Coperta reproduce o acuarelă pictată de Dr. M. Kierein, portretele celor corespondenţi şi imaginea miraculoasă a Maicii Domnului de la Scăiuş 4 CUVÂNT INTRODUCTIV LA PREZENTA CARTE Corespondenţa cu Episcopul Ioan Ploscaru (născut în 19.XI.1911, decedat în 31.VII.1998) începută printr-o întâmplare, a durat aproape douăzeci de ani, a decurs în limba franceză şi a determinat în mod definitor propria-mi viaţă, precum şi cercetările cu privire la succesiunea apostolică pe care le-am desfăşurat. Mons. Ploscaru a avut maximă înţelegere pentru vasta şi de-a lungul anilor încropită colecţie de autografe episcopale, şi a trimis pentru arhiva mea mai multe autografe inestimabile din posesia sa, de pildă semnăturile Servilor lui Dumnezeu Episcopii Iuliu Hossu, Vasile Aftenie, Ioan Bălan, Ioan Suciu, Alexandru Rusu, şi alţii, pentru care sunt legat de Episcopul Ploscaru de o specială gratitudine. Prietenia epistolară plină de afecţiune s-a terminat din păcate prin contactele mele cu Episcopul Emil Riti (n. 12.XI.1926-d.21.II.2006), ceea ce Excelenţa Ioan Ploscaru a subevaluat.
    [Show full text]
  • Fondo Caffarelli
    ARCHIVIO CAFFARELLI 15 16 https://inventari.san.beniculturali.it/ Profilo storico familiare Nei primi decenni del Seicento Dirk van Amayden - più noto come Teodoro Amayden - avvocato, letterato ed erudito di origini fiamminghe, naturalizzato romano, nonché fine conoscitore della società romana di quel tempo, definì “la nobilissima famiglia Caffarella [...] antica in Roma per lo spazio di molte centinaia d’anni, senza origine forestiera e divisa in più rami...”. Le prime attestazioni sicure dei Caffarelli risalgono infatti al XII secolo e vantano nomi “legati alla conservazione dell’autorità del Senato romano, al libero reggimento del Comune, alle forze che pur in mezzo ad errori e a violenze valsero a sorreggere in quelle oscure età l’autorità di Roma”. Si ricordano tra gli altri, per questo periodo, Parenzo, che ricoprì la carica di senatore così come il figlio Giovanni, il nipote Filippo ed altri che seguirono, i quali si distinsero nell’arte della politica e della mediazione diplomatica - in particolare nei complessi rapporti tra i pontefici e vari sovrani, per lo più francesi e tedeschi - nonché nell’esercizio delle armi, ad alto livello, come ad esempio Giovanni che a metà del secolo XIV fu designato soprintendente militare della Città. Intorno alla metà del secolo successivo Antonio Caffarelli, che fu principalmente avvocato concistoriale e maestro di diritto alla Sapienza, sviluppò anche la mercatura della lana. Tale attività rappresentò per generazioni e generazioni uno dei cespiti dei proventi familiari, sebbene inferiore alla coltivazione dei terreni di proprietà familiare, ubicati in Agro Romano, via via acquisiti o pervenuti grazie ai matrimoni e alle eredità che ne seguirono.
    [Show full text]