Studia Religiosa Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára Studia Religiosa Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára 1. Acta Studiorum Religionis — Szegedini Vallástudományi Tanulmányok Sorozat Studia Religiosa Tanulmányok András Imre 70. születésnapjára Szerkesztette: Máté-Tóth András és Jahn Mária Korrektúra: Horváthné Szélpál Mária Tördelés: Tóth-Soma László Fotó: © Rudner József (Szeged) © Johann Gürer (Wien) Acta Studiorum Religionis — Szegedini Vallástudományi Tanulmányok Sorozat — Szeged Copy right: Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoport Szeged,1998 A kiadásban közreműködött: Egyházfórum A kötet megjelenését támogatták: Magyar Jezsuita Provincia JfescfAttiJ%,RidoiK^J5ets® Pastorales Forum Köisváéra magánszemélyek ^ ISBN: 963 9144 26 6 SZTE Egyetemi Könyvtár issN: 1419 2381 Kiadja: Bába és Társa Kiadó Felelős vezető: dr. Majzik István Készült a Bába és Társa Kft. nyomdájában. 6728 Szeged, Dorozsmai út 35. Tel.: (62) 464-015 TARTALOM ELŐSZÓ (Jakubinyi György) 5 TÁRSADALOMBÖLCSELET A HIT SZOLGÁLATÁBAN? (VASS GYÖRGY) 6 A VALLÁSOSSÁG MÉRÉSE (Tomka Miklós) 18 VALLOMÁSOK A VALLÁSRÓL (GEREBEN FERENC) 32 MISSA ABONIENSIS (Kamarás István) 46 BÉKEPAPSÁG AZ ÜLDÖZÖTT EGYHÁZBAN (BÖGRE ZSUZSA) 61 TANULÓ EGYHÁZ (Máté-Tóth András) 72 EGYHÁZ A KOMMUNIKÁCIÓS TÁRSADALOMBAN—A JELENTÉS ÉS A JELENTŐSÉG KRÍZISE (MOREI GYULA) 80 WERTVERMITTLUNG DURCH DIE KIRCHE (HUGO BOGENSBERGER) 89 A MAI MAGYAR PÜSPÖKÖK SZENTSÉGI GENEALÓGIÁJA (NAGY FERENC) 98 VIRTUÓZOK? RABOK? SZERZETESEK? (RÉVAI EDIT).'. 109 HÁROM ÉVTIZEDES EGYÜTTMŰKÖDÉS P. ANDRÁSSAL (SZABÓ FERENC) 114 A CSOPORTOS BESZÉLGETÉS MŰVÉSZETE (TOMKA FERENC) 125 MAGYARKÉNT AUSZTRIÁBAN (DEÁK ERNŐ) 139 KALOT MOZGALOM SZÉKELYFÖLDÖN (FEJES ILDIKÓ) 147 AZ EUROPÄISCHER HILFSFONDS (VALENTINY GÉZA) 151 EVANGÉLIKUS SZÓRVÁNY-LELKÉSZNEK LENNI NYUGAT-MAGYAR GYÜLEKEZET SZOLGÁLATÁBAN (SZÉPFALUSI ISTVÁN) 157 KERKAI JENŐ (Takáts Ágoston) 164 EMLÉK (Oskar Tittel) 169 VON KOLLEGIALITÄT ZUR FREUNDSCHAFT (RENATA M. ERICH) 173 A KATOLIKUS EGYHÁZI OKTATÁS MAI HELYZETE ERDÉLYBEN (VENCSER LÁSZLÓ) 175 P. ANDRÁS IMRE PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE (JAHN MÁRIA) 185 ANDRÁS IMRE S. J. ÉLETRAJZA CÍMSZAVAKBAN (JAHN MÁRIA) 203 A KÖTET SZERZŐI 206 3 Előszó Amikor előszót kell írni magyar nagyjaink előtt tisztelgő kötethez, először is a sze- mélyt kellene meghatározni. De éppen dr. András Imre jezsuita atya esetében zavar- ban vagyok. Sem életpályáját, sem papi hivatását, még kevésbé szaktudását megítélni illetékes nem vagyok. Ha mégis meghatározni akarnám személyiségét, sok kihagyás- sal, legrövidebben így jellemezhetném-, székely jezsuita szociológus. Ezzel már három jelzőt mondtam ki, amelyek személyiségét körvonalazzák. Először székelységét említettem, s nem hiába. Gratia supponit naturam (a kegye- lem feltételezi a természetet, arra épít) skolasztikus elv szerint előbb volt székely, s azután keresztény. A székelységen belül is „csíki" székely, s a beavatottak számára ez nem mindegy. Csíktapolcán született, s ez a helység ma már Csíksomlyóval együtt a nagyvárossá nőtt Csíkszereda része. A csíki ember megmaradt katolikusnak a történe- lem viharában is, mert a csíksomlyói Szűz Mária oltalmát élvezte fogadalmi búcsúja óta. A csíki székely mai eszményképe Isten Szolgája Márton Áron püspök, aki már bevonult a legendák világába, fehér lován vágtatva a csíki havasokban, bérmaútjain. Mikor András Imre belépett a rendbe, Márton Áron már kilenc éve vezette a szentistváni erdélyi egyházmegyét. András Imre magával vitte a rendbe a csíki székely minden előnyös örökségét, s azt élete folyamán megőrizte. Sohasem tagadta meg ezt az örökséget, sőt büszkén viselte a székely jezsuita megnevezést, amely nem is olyan gyakori. Második helyen említettem, hogy jezsuita páter. S ez azt jelenti, hogy papi hivatást kapott Szent Ignác Atyánk nyomdokain, annyi magyar jezsuita nyomában. Sem szé- kelysége, sem jezsuita hivatása nem személyes érdem, hanem kegyelem. De érdem az, hogy mindkettő mellett kitartott egész életében, Isten kegyelmével. Vállalta a magyar jezsuita sorsot, a számkivetést, de sohasem feledte el, hogy hivatását azért kapta, hogy övéinek szolgáljon Isten nevében. A külföldre került szerzetes nem emigráns. Számára a külföld nem a szülőföld feladása, hanem a rendi engedelmesség keretében a feleba- rát szolgálata. Rendalapító Atyja jelmondata irányította életében: „Minden Isten na- gyobb dicsőségére". Harmadik helyen említem, hogy szociológus. Székely és jezsuita mivolta ebben a minőségben testesült meg. Szociológiai munkájának méltatása szakember feladata. Én csak közvetlenül azt láthattam meg, hogy főegyházmegyénkben megalapította a Venczel József Szociológiai Intézetet, amely a maga nemében ritka kezdeményezés volt kommunista országokban. Érthető, hogy az intézet minden szempontból „újszülött". Amikor a hetven éves dr. András Imre atyát tisztelgő kötettel köszöntik kollégái, barátai, munkatársai, azt kívánom mint szülőföldje főpásztora, hogy maradjon tovább- ra is mindvégig hűséges „székely jezsuita szociológus". Admultos annos\ Gyulafehérvár, 1998. Búzaesztendő napján Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek örmény apostoli kormányzó Voss Qyőrgy Társadalombölcselet a hit szolgálatában? A középkorban érvényes volt a mondás: philosophia est ancilla theologiae, a böl- cselet a teológia szolgálóleánya. A bölcselet alatt akkor mindazokat a tudományágakat értették, amelyeket ma német nyelvterületen Geisteswissenschafl-nak, az angol világ- ban pedig humanities-nek nevezünk. Sőt még ezekhez járult a természettudományok egy része (sokszor még az orvostudomány is). Az egyetemi tanulmányok koronája azonban a hittudomány volt. Innen a fenti mondás. Erre a teológia történetéből több- szörös példát lehetne hozni talán azzal a kritikus megjegyzéssel, hogy sokszor ezeket a filozófiai segédmunkásokat uralták teológus mestereik. Itt elég a platóni filozófia köré- re és Aristotelesre utalnunk. Manapság a középkori filozófia épülete éppen úgy felbomlott szaktudományágak- ra, mint a modern teológia. így pl. jogos a kérdés, szüksége van-e a teológiai terem- téstannak a természettudományos kozmológiát segítségül hívnia. Vagy a teológiai egyháztan élhet-e a modern antropológiával? Az antropológiát itt gyűjtőfogalomként vezettük be, mert valójában ehhez tartozik az összehasonlító vallástudomány, a pszihológia és főleg a társadalombölcselet. Ezért fordítottuk át tanulmányunk alapkér- dését a fenti mondás mintájára: sociologia est ancilla theologiae. Vagyis szolgálatába állhat-e az antropo-szociológia a mai teológiának, pontosabban ennek egyháztani részletének? Ez tanulmányunk alapkérdése. AZ EGYHÁZ MINT „HITOTOK" Mivel a szerző itt otthonosabbnak érzi magát, induljunk ki először a teológiából. Loisy mondotta a múlt század végén, amikor kritikus szemmel újra olvasta szentírását: Jézus Krisztus az Isten országát hirdette, és történelmünkben előállott az egyház." Kijelentésének alaptónusa pesszimista. De ugyanakkor két alapkérdést rejt magában: egyenlő-e a Krisztus által hirdetett Isten országa az egyházzal? Másodszor: van-e va- lami kapocs a kettő között? A teológia történelmében több vélemény kísérelte meg az egyház és az istenország közötti viszonyt meghatározni. Az ingadozás két elvetett véglet között mozog: az azonosítás és a teljes szétválasztás között. Ez utóbbi Loisy mondásából is kicseng, és valójában mindazoknak véleménye, akik előtt az egyház kizárólag csak egy ember alkotta egyesület. Ennek a felfogásnak egyik változatában két egyházat tételeznek fel. Az egyik a láthatatlan egyház. Már az idők előtt is megvolt, préexisztens, és a jelenben kiválasztottak szívében rejtezik (hiszen mi mást jelent az eklézsia szó, mint kihívni egyeseket szokott világi életkörülményei közül?), és ugyan- akkor a nagyon is emberi gyülekezet a földön, amit szintén egyháznak nevezünk. Az elsőt lehetne azonosítani az Isten országával, a másodikat nem. Azonban mindkét véleménynek szinte kezdettől fogva hadat üzent az átlag keresztény meggyőződés. Ezt a kettősséget valahogy máskép kell egymáshoz viszonyítani. 6 Az Isten országa és az egyház között egy eseménysorozat van, amely e kettőt ösz- szeköti. Valójában Jézus az Isten országát hirdette: azt az országot, amelybe tartozni egyenlő az egyén üdvösségével, de főleg azzal az új világgal, ahol az ember társaival együtt részt vesz a háromarcú Isten, az atya, a Fiú és a Szentlélek életében, vagyis a megvalósult istenországban. Ha ez az eszkatológikus beteljesedés valamiként össze- függ az egyházzal, akkor ez ennek jellege, „hittitok", misztérium. Loisy csalódott kijelentése volt, hogy ez nem egyenlő az egyházzal. Hogy miért nem, az is beletartozik az említett eseménysorozatba. Krisztus művének látszólagos sikertelensége és távozása ezt a beteljesedést látszólag a megígért jövőbe száműzte. Mivel ennek történelmi megvalósulása a jelenben nem lehetséges, Jézusnak kimutat- hatóan szándékában állt, hogy küldetése, életének műve folytatódjon. Ha nem is egyes szavaiból, egész tanításából, magatartásából arra lehet következtetni, hogy apostolai elé egy zsinagógaszerű közösség létrejöttét vetítette. Az evangélisták közül egyedül Máté beszél Jézus egyházáról", amelyben az apostolok mellé tömörült közös- ség tovább él. Valószínű azonban, hogy ezt az evangéliumot már ott és akkor írták, amikor már ez egy közösségben megvalósult. Viszont Pál korábbi feljegyzései már magyarázat nélkül egyházaknak nevezi azokat a közösségeket, amelyeket leveleivel felkeres. János evangéliumában pedig Jézus megígéri Isten szent Lelkének támogatá- sát a távozta utáni és az istenország eljötte előtti időkre. Joggal erre alapozza a mai teológia az egyház létét.