Magyar Tudomány

A Római Birodalom ökológiai hatásai Hetvenéves fehér folt Emlékezés Guyon Richárdra és Kmety Györgyre Kiművelt emberfők Fullerének: szépség és hasznosság

13•9511 Magyar Tudomány • 2013/9

A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 174. évfolyam – 2013/9. szám

TARTALOM Tanulmány Grüll Tibor: A Római Birodalom ökológiai hatásai ………………………………… 1026 Hargittai István: Hetvenéves fehér folt ……………………………………………… 1035 Hóvári János: Honvédtábornokok a késői oszmán haderőben. Főszerkesztő: Emlékezés Guyon Richárdra és Kmety Györgyre ……………………………… 1046 Csányi Vilmos Hermann Róbert: Két honvédtábornok, akikből török pasa lett – kétszáz éve született Guyon Richárd és Kmety György …………………………… 1056 Szerkesztőbizottság: Lovász László: Kiművelt emberfők ………………………………………………… 1071 Bencze Gyula, Bozó László, Császár Ákos, Hamza Gábor, Gángó Gábor: Eötvös József a „materialisták” ellen. Kovács Ferenc, Ludassy Mária, Solymosi Frigyes, A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének újraengedélyezése Spät András, Szegedy-Maszák Mihály, Vámos Tibor és a Gondolatok keletkezése ……………………………………………………… 1081 Gyarmathy Éva: Diszlexia, a tanulás/tanítás és a tudományok a digitális kultúrában. A lapot készítették: Egy tranziens korszak dilemmái ……………………………………………… 1086 Elek László, Gazdag Kálmánné, Halmos Tamás, Holló Virág, Baranyi József – Jóźwiak Ákos – Varga László – Mézes Miklós – Majoros Klára, Makovecz Benjamin, Matskási István, Beczner Judit – Farkas József: A hálózatkutatás, a bioinformatika Perecz László, Sipos Júlia, Szabados László, F. Tóth Tibor és a rendszerbiológia alkalmazási lehetőségei az élelmiszer-tudományban ………… 1094 Jánossy András: Fullerének: szépség és hasznosság …………………………………… 1103 Reményi Károly: A mesterséges fotoszintézis (artificial leaf) a napenergia-tárolás eszköze 1111 Vélemény, vita Szerkesztőség: Bándi Gyula: Hozzászólás a Túlélés Szellemi Kör üzenetéhez egy jogász szemével …… 1119 1051 Budapest, Nádor utca 7. • Telefon/fax: 3179-524 Gáspár László: A mérnökök hozzájárulása a Túlélés Szellemi Kör célkitűzéseinek eléréséhez 1126 [email protected] • www.matud.iif.hu Kiadja az Akaprint Kft. • 1115 Bp., Bártfai u. 65. Tudós fórum Tel.: 2067-975 • [email protected] Az MTA új levelező tagjainak bemutatása Barna Balázs …………………………………………………………………… 1131 Huszthy Péter ………………………………………………………………… 1133 Előfizethető a FOK-TA Bt. címén (1134 Budapest, Gidófalvy L. u. 21.); Frank Tibor …………………………………………………………………… 1135 a Posta hírlapüzleteiben,­ az MP Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Pyber László …………………………………………………………………… 1137 Posta Igazgatóságánál (HELP) 1846 Budapest, Pf. 863, Kitekintés (Gimes Júlia) ……………………………………………………………… 1138 valamint a folyóirat kiadójánál: Akaprint Kft. 1115 Bp., Bártfai u. 65. Előfizetési díj egy évre: 11 040 Ft Könyvszemle (Sipos Júlia) Terjeszti a Magyar Posta és alternatív terjesztők Series scientiarum (Erdődy János) …………………………………………………… 1142 Kapható az ország igényes könyvesboltjaiban Kisegyházak – történelmi tükörben (Fazekas Csaba) ………………………………… 1147 Kérdések és válaszok a cigányságról (Csepeli György) ………………………………… 1151 Nyomdai munkák: Akaprint Kft. 26567 Felelős vezető: Körmendi Péter Megjelent: 11,4 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0025 0325

512 1025 Magyar Tudomány • 2013/9 Grüll Tibor • A Római Birodalom ökológiai hatásai

A „birodalmi tájak” – úgy tűnik – nem mint a szőlőkultúra kiterjedése Britanniában tűrték a „pusztaságokat” (solitudines), az (Nene-völgy, Northamptonshire); vagy az „erdőségeket” (silvae), „sivatagokat” (harenae), olívaolaj-termelés a lykiai Sagalassosban, ahol „sziklákat” (saxa) és a „mocsarakat” (paludes), a viszonylag hidegebb klíma és a magasabb Tanulmány amelyek a vadság, a rendezetlenség, a barbár- fekvés miatt ma már nem nő meg az olajfa. ság képzetét idézték fel bennük, szemben a A kutatók szerint a római korban ezeken a „művelt, ellátott, bejárható, ismert, hasznosí- területeken évi 2–3°C-kal magasabb volt az A RÓMAI BIRODALOM tásra alkalmas” (culta, instructa, pervia, nota, átlaghőmérséklet (Sallares, 2007). negotiosa) vidékekkel. A Tertullianus által „Ökológiai imperializmus” ÖKOLÓGIAI HATÁSAI említett „rendkívül nyájas birtokok” (fundi amoenissimi), vagyis a római villák külön is Bizonyos, hogy a római melegperiódus is Grüll Tibor említést érdemelnek. A villa nem egyetlen előmozdította azt a jelenséget, amit gyakran egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar épület, még kevésbé lakóház, hanem egy neveznek Róma „ökológiai imperializmusá- Történettudományi Intézet Ókortörténeti Tanszék mezőgazdasági földterület üzemeltetéséhez nak”. Ma már bizonyosnak tűnik, hogy a [email protected] szükséges gazdasági és lakóépületek összessé- Római Birodalom ökoszisztémája meglehe- ge, amely magában foglalja a műhelyeket, tősen egységesült, ami elsősorban a mediter- A birodalmak egyik jellegzetes tulajdonsága, humanitas jegyében, hanem a tájakat is for- borospincéket, különféle raktárakat, istálló- rán flóra és fauna expanzióját jelentette, de hogy hosszantartó és mély változásokat hoz- málta. A karthágói egyházatya, Tertullianus, kat, a birtok művelőinek lakóépületeit (villa nem kizárólagosan, hiszen a Birodalom pe- nak létre a természeti környezetben, amit hatásosan írt erről a 2. század végén: „Így rustica), valamint a tulajdonos városi kénye- remvidékeiről, sőt azon kívülről is érkeztek egyes modern kutatók „ökológiai imperializ- maga a földkerekség is láthatóan napról lemmel ellátott lakóépületét (villa urbana). A új fajok, amelyeket sikerült meghonosítani: musnak”, vagy „zöld imperializmusnak” napra jobban megművelt és a korábbinál vidéki villagazdaságok kutatása jelentősen így a rizst (Oryza sativa) a Kr. e. 3. században neveznek. A Római Birodalom egykori terü- jobban ellátott. Már minden bejárható, min- előrehaladt az egykori nyugat-európai tarto- Indiából; a barackot (Prunus armeniaca) a Kr. letén folytatott nagyarányú építkezések (váro­ den ismert, minden hasznosításra alkalmas mányokban (Britannia, Hispania, Lusitania, e. 2. század végén Armeniából; a cseresznyét sok, utak, hidak, falak, vízvezetékek, csator- – a hírhedt pusztaságokat eltörölték a rendkí- Gallia, Belgica, Germania, Pannonia), de a (Prunus avium) a Kr. e. 1. században Cappa­ nák stb.) – s különösen a Nyugaton bekövet- vül nyájas birtokok, az erdőket meghódítot- Közel-Keleten egyelőre elég kevés a komplex dociából; vagy a gránátalmát (Punica grana­ kezett robbanásszerű urbanizáció – komoly ták a szántók, a vadállatokat elűzték a nyájak; módon feltárt villagazdaság. Elterjedésüknek tum) a Kaukázus vidékéről. Egyedül Britan- változásokat idéztek elő a környezetben, de a sivatagokat bevetik, a sziklákat bepalántáz- gyakorlatilag nem voltak földrajzi akadályai: niába több mint ötven új növényfajt hoztak a tájak tudatos átalakítása (bányászat, csator- zák, a mocsarakat lecsapolják, s annyi a város, északon Britanniában vagy Germani­ában be a rómaiak: főként gyümölcsöket, fűszer- názás, folyószabályozás, mocsarak és tavak amennyi kunyhó se hajdan. Már a szigetek éppúgy kialakultak sajátos típusaik, mint a növényeket és zöldségféléket (Van der Veen lecsapolása, erdőirtás), az ezzel összefüggő se rémisztenek, a sziklák se rettentenek – Szahara­ peremvidékén, Africában (McKay, et al., 2008). A mai Ausztria, Belgium, Észak- környezetszennyezés, valamint a mezőgazda- mindenütt házak, mindenütt népek, min- 1975). Franciaország, Németország, Magyarország, sági művelés, illetve az állattenyésztés is erő- denütt közügyek, mindenütt élet.”1 A tájak változásaiért természetesen nem- Luxemburg, Hollandia és Svájc területén kb. teljesen hatottak az ökoszférára. csak az emberi beavatkozás volt felelős, hanem négyszáz különféle település2 archeobotanikai példának okáért a klímaváltozás is. Dendro- adatait gyűjtötték össze, amiből a kutatók A tájak és a klíma 1 Certe quidem ipse orbis in promptu est cultior de die et instructior pristino. Omnia iam pervia, omnia nota, lógiai adatok alapján arra lehet következtetni, megállapították, hogy tíz növényféle igen A római Mediterráneum magas szintű össze- omnia negotiosa, solitudines famosas retro fundi amoe­ hogy a Kr. e. 1. században egy melegebb és ritkán (kevesebb, mint tíz helyen) fordult elő: kapcsoltsága nemcsak gazdasági szinten nissimi oblitteraverunt, silvas arva domuerunt, feras szárazabb időszak volt, ami egészen a Kr. u. rizs, csicseriborsó, pisztácia, gránátalma, fe- eredményezett erős integrációt, hanem tartós pecora fugaverunt, harenae seruntur, saxa panguntur, 2. század közepéig tartott. Ezt követően az kete bors, fokhagyma, mandula, tök, fenyő- paludes eliquantur, tantae urbes quantae non casae átlaghőmérséklet csökkenni kezdett, és több környezeti változásokat is indukált. A Római quondam. Iam nec insulae horrent nec scopuli terrent; Birodalom „civilizációs küldetése” nemcsak ubique domus, ubique populus, ubique respublica, csapadék hullott. A melegebb időszakra (Ro­ 2 Ezek között volt katonai tábor, polgári város, polgári a barbár népek kiművelését tűzte ki célul a ubique vita. Tert. de anim. 30.3. Grüll Tibor ford. man Warm Period) utalnak olyan adatok, falu, villagazdaság és az őslakosok rurális települései. 1026 1027 Magyar Tudomány • 2013/9 Grüll Tibor • A Római Birodalom ökológiai hatásai mag, dinnye, vagyis ezek értékes egzotikus mi forrásokból következetes képet kapunk amforányi borért –, másodszor, a megművelt Csak a késői római korban érte el a sző- importcikkeknek számítottak. Tíz és harminc arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Mediterrá­ terület kiterjesztésének igényét; harmadszor, lőművelés a maga természetes határait Galliá­ település között fordult elő az olíva- és a dato­ neumban a görög és föníciai kereskedelem- az egyes vidékeken a túltermelés megelőzé- ban. Paleobotanikai leletek bizonyítják, hogy lyamag, így ezek is viszonylag ritkának szá- nek és kolonizálásnak köszönhetően terjedt sének igényét. Úgy tűnik, a római hatóságok a rómaiak egyéb mediterrán növényeket, mítottak Közép-Nyugat-Európában. Az el az olaj- és szőlőművelés Kr. e. 800-tól kezd­ egyfajta ellenérzéssel viseltettek a szőlőműve- úgymint lencsét vagy őszibarackot is meg- egyetlen kivétel a füge, amit hetvennégy he­ ve. A gabonafélék, olaj és szőlő polikultúrája lés kiterjesztését illetően a szántásos gazdál- próbáltak magukkal vinni észak felé egészen lyen találtak meg, bár ez is importból szárma­ tehát a korai vaskor innovációja volt a Nyu­ kodás rovására, hiszen Domitianus a Kr. u. 1. Britanniáig, de ezek a kísérletek kevésbé zott. A többi helyen szinte valamennyi olyan gat-Mediterráneumban (Sallares, 1991). El- században állítólag elrendelte a provinciákban voltak sikeresek. növényfajta előfordult, amit Európában terjedése kétségkívül általánosan hozzájárult a szőlőskertek felének felszámolását egy rossz Változások a gabonatermesztésben termesztenek. Érdekes, hogy a zeller, a kapor a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez, meg­ aratást követően, bár semmilyen lépést sem és a szilva – amiket ma tipikusan „római” könnyítette a populáció növekedését, vala- tett, hogy végre is hajtassa az intézkedést. A gabonatermesztés az ókorban nem ment növényeknek tartunk – már a római hódítás mint a kereskedelmet is fellendítette azáltal, Figyelme főleg arra irányult, hogy biztosítsa keresztül olyan drámai változáson, mint az előtti rétegekben is előfordultak (például Bib­ hogy megnövekedtek az alapvető mezőgaz- Róma városának gabonaellátását (Suet. Dom. olajfa- és borszőlő művelése a nyugati medi- racte/Mount Beuvray vaskori oppidumban). dasági termékek cseréjének lehetőségei a 7). Probus császár Kr. u. 276-ban állítólag terrán térségben, de azért ebben is volt néhány A kutatás azt is egyértelműen kimutatta, hogy többletet termelő és a hiányt szenvedő vidé- Gallia, Hispania és Britannia összes lakosának figyelemre méltó változás a tárgyalt korszak- a „római” ételek fogyasztása ebben a térség- kek között, amely különbséget a csapadéknak megengedte, hogy szőlőültetvényt birtokol- ban (Sallares, 1991). A gabonafélék történeté­ ben a katonai településekről terjedt el a polgá­ a mediterrán éghajlatú vidékek közötti vál- jon (Aur. Vict. Caes. 37.3; SHA Prob. 18.8). nek főbb eseményei között szerepel a klas�- ri lakosság körében (Bakels­ – Jacomet, 2003). tozatos eloszlása eredményezte. Itt kell megemlékeznünk egy egyedülálló szikus antikvitásban egyrészt számos vidéken pannoniai epigráfiai emlékről. Egy Liber Pa­ az árpa hanyatlása a búza növekvő preferálá- A mediterrán étkezési kultúra expanziója A szőlőművelés kiterjedése ter­ -nek szentelt szerémségi oltárkövön (CIL sával párhuzamosan; másodszor, megfigyel- A mediterrán mezőgazdaság egyfajta polikul­ A mezőgazdaság terén történő előrelépés a III 10275, Branjin Vrh, Horvátország, 4. hető a tendencia, hogy a különböző típusú túra, amely a gabonafélék (elsősorban búza Mediterráneumtól északra is megkövetelte század eleje) egy bizonyos Aurelius Constan- pelyvás búzákat (tönkölybúzákat) kiszorítot- és árpa), olajbogyó és szőlő művelésén alap- az őshonos növényféleségek fejlesztését (Zo­ tinus (a név Theodor Mommsen kiegészíté- ták a csupaszbúzák. A mediterrán éghajlatú szik, de fontos szerepet kapnak benne a hü- hary – Hopf, 1988). Különösen a szőlőfajták se) azzal dicsekszik, hogy 400 arpennis3 terü- régiókban a tönke átadta a helyét a tetraploid velyesek (bab, csicseriborsó, lencse stb.) is, esetében törekedtek arra, hogy az adott vidék leten, vagyis átszámítva kb. 50 hektáron durumbúzának (T. durum) és a keménybúzá­ amelyek a fehérjék kiegyensúlyozott keveré- számára a legmegfelelőbb fajtákat nemesítsék, „saját erejéből telepítette” szőlőültetvényét. A nak (T. turgidum), míg Észak-Európában a két nyújtják az étrendben. A kultúrnövények- mivel „Minden vidéknek, s minden egyes ritka értékes felirat azt is elárulja, hogy milyen tönkölybúza lassacskán eltűnt, és helyette nek ez a kombinációja a nyugati Mediterrá­ részének megvan a maga saját szőlőfajtája szőlőfajtákat telepítettek: ex his v(itibus) elterjedt a modern kenyérbúza (T. aestivum), neumban csak a Kr. e. 1. évezredben terjedt […] s a hely megváltozása miatt annyira Cupenis, v(itibus) Terminis, v(itibus) Valle(n) amely szintén hexaploid fajta. el. Columella, illetve az idősebb Plinius a megváltozik eredeti minőségük, hogy fel sem sibus, v(itibus) Caballiori(s).4 A dél-pannoniai A búzát azért kedvelték jobban, mint az korábbi szakirodalom tanulmányozása során ismerhetők” (Colum. III. 2.30). Ugyanakkor Almus Monson (Fruška Gora) történt telepítés árpát és más gabonafajtákat, mert glutént megfigyelték, hogy az olaj- és szőlőültetvé- idősebb Plinius azt is tudta, hogy „bizonyos egyébként Probus császár kezdeményezésére, tartalmaz, amely sütés közben megduzzaszt- nyek földrajzi elterjedése a Kr. u. 1. századra szőlőfajták annyira ragaszkodnak termőhe- vagyis hivatalos politikai támogatással történt. ja a cipót. A különféle csupaszbúza fajtákon ugrásszerűen megnőtt. Plinius összevetette lyükhöz, hogy áttelepítve minden kiválóságu­ Fenestella állítását – miszerint Tarquinius kat elveszítik, és sohasem lesznek ugyanolya- 3 Gall mértékegység: 1 arpennis = 1 actus = 0,5 iugerum Superior, Raetia, Italia, Alpes Graiae és Gallia Narbo­ ­ Priscus uralma idején Africában, Hispaniában, nok, mint előtte” (NH XIV. 25). Az ókori = 1267 m². nensis közé beékelt terület volt (ma Svájc egyik déli illetve Italiában nem termesztettek olajfát – forrásokból kiolvasható, hogyan ösztönözte 4 A Cupensis értelmezése vitatott, moesiai és galliai kantonja); végül a Caballioris valószínűleg galliai saját korával, amikor is nem csupán ezeken egy-egy új termény először is a művelési ha- helyekre egyaránt vonatkozhat; a Terminis az itáliai helyekre utal, vagy a Gallia Narbonesisben fekvő Ca­ a vidékeken, de néhol jóval beljebb a száraz- tárokon kívül eső területekkel való kereske- Termeno (prov. Bolzano) környékén honos szőlőfajta, bellióra (ma Cavaillon, dept. Vaucluse), vagy a Lugdu­ amely nem más, mint a későbbi híres tramini; a nensisben található Cabillonumra (Châlon sur Saône, földi területeken is voltak olajfaültetvények delmet – Diodorus Siculus azt állítja, hogy a Vallensis minden bizonnyal vallis Poeninára (a későbbi dept. Saône-et-Loire), ahol szintén kitűnő borokat (Colum I. 1.4-5; Plin. NH XV. 1.1). Az irodal­ gallok készek voltak rabszolgát adni egy Wallis) utal, amely a Genfi-tótól nyugatra, Germania állítottak elő. 1028 1029 Magyar Tudomány • 2013/9 Grüll Tibor • A Római Birodalom ökológiai hatásai belül a finom őrlésű kenyérbúza kiváló a lom idején (Hong et al., 1994). Ezt az ered- (Wadi Faynan) környéki rézbányák munká- kék sora futhasson szanaszét ágazva a dombok, kenyérhez való finomliszt készítésére, míg a ményt azóta a svédországi tavakból, a spa- sainak csontvázai sokkal magasabb nehéz- völgyek, rónák hajlatain s azokat teleszője. durumliszt kemény magjait könnyen darává nyolországi tőzegmohalápokból, és a svájci fém-szennyezést mutatnak, mint amit a Mint ahogyan most változatos bájjal beborítva lehet törni, azonban primitív őrlési techno- Jura-hegység tengerszemeinek üledékéből modern rézbányákban dolgozóknál mértek tündöklik minden megrakva nemes faju fákkal, lógiával nem lehet tovább porítani a finom- származó minták vegyelemzése is alátámasz- (Grattan et al., 2002). Az ólom és a magas s dúsan termő cserjékkel bekerítve körösleg.” liszt állapotig. A keménybúza magasabb totta. Még magasabb volt a levegő rézkon- ólomtartalmú ezüst ráadásul az evéshez és (1357–1365. sk. Tóth Béla ford.) hozamot adott, de a magjaiból nyert liszt centrációja: kb. 2100–2300 tonna/év a Római főzéshez használt edényekben, az édesítősze- A deforesztáció hosszú távú következmé- sokkal gyengébb, mint a kenyérbúzából nyert Birodalom csúcskorszakában (Kr. u. 1–2. rekben, a rendkívül népszerű halszószban nyekkel járt: megnövekedett a talajerózió, liszt. Ráadásul a magjai puhábbak, mint a század), amely magasabb, mint a 18–19. szá- (garum), a különféle tartósítószerekben is illetve bizonyos helyeken az elmocsarasodás, durumliszté, így alkalmatlanabb a darán zadi európai emisszió. Mindez azzal függ jelen volt. A vízvezetékek nagy részét ólomból s ez utóbbi a malária elterjedését hozta ma- alapuló élelmiszerek előállítására. A legjobb össze, hogy a bányák és fémfeldolgozó üze- készítették, amiből – különösen a savas víz – gával. A mocsaras síkságokra még Itáliában kenyér kenyérbúzából készült (latinul siligo), mek a császárkor első két évszázadában teljes kioldotta az ólom egy részét. Így nemcsak a is jellemző volt a súlyos és makacs malária- melyet elsősorban Észak-Itáliában, Galliában kapacitással üzemeltek. Csak a hispaniai bányászok és fémfeldolgozók, hanem a városi fertőzöttség. Egy Kr. u. 5. századi umbriai és Britanniában termesztettek a római korban, ólombányák termelése meghaladta a 20 000 lakosság egy része is krónikus ólommérgezés- villa temetőjének ásatása is bizonyította ezt a és szállítottak a melegebb régiókba. A római tonnát évente; a dalmáciai, ciprusi és arábiai ben (plumbizmus vagy szaturnizmus) szen- szomorú tényt. Itáliában a malária délről felsőbb osztály kenyérlisztből készült panis rézbányáké pedig a 15 000 tonna/év szinten vedhetett. északra terjedt el a Kr. e. 4–1. században, és siligneus-t fogyasztott, míg az alsóbb osztály mozgott. A légkör szennyezettsége a holttes- Pusztuló erdők, szaporodó járványok ismerünk olyan elméletet is, mely szerint a tagjai másfajta búzából vagy egyéb gabonából teken is mérhető (Nriagu, 1983). A Grotta Római Birodalom bukásának egyik oka ép- sütött panis plebeius-t ettek (White, 1995). A Rossa-i múmia (amely eddig az egyetlen Bizonyosan a birodalom ökológiai egységesü­ pen a malária lehetett (Sallares, 2007). kenyérbúza magas római megbecsülése ös�- Rómában felfedezett balzsamozott holttest) lésének negatív következményei közé tarto- A lakott világ (oikumené) „összekapcsoltsá­ szefüggött a kelesztett kenyér készítésének – fiatal kora ellenére – úgy tűnik, anth­raco­sis­ zott a nagymérvű deforesztáció. Egyes számí- gának” negatív következményei közé tarto- elterjedésével, melyre a kenyérliszt volt legal- ban (bányásztüdő) hunyt el. Mindez meg­ tások szerint csak a fémfeldolgozás következ- zott az ún. hajópatkány (Rattus rattus) elter- kalmasabb. A forgómalom és a finomabb erősíti Seneca utalását a Város levegőjének tében évente kb. 5400 hektár erdő pusztult jedése a mediterrán térségben, ami „egyre szövésű rosta lehetővé tette a finomabb „fehér” szinte elviselhetetlen szennyezettségéről (Epist. el a Római Birodalom területén, mivel az inkább úgy tűnik, szerves része volt a római liszt előállítását, bár az ókorban elérhető 104). egyetlen energiaforrást lényegében a fa vagy hódításnak” (McCormick, 2003). A patká- legjobb minőségű kenyér is jóval több polyvát A Római Birodalom területén kiterjedt faszén jelentette (Wertime, 1983). A biroda- nyok nemcsak a ragályos betegségek – min- tartalmazott, mint a modern kenyér. Mind- indusztriális tájak jöttek létre, különösen az lom területén végbemenő deforesztáció má­sik denekelőtt a pestis – terjesztéséért voltak fe- azonáltal a kenyérbúza termesztése nem volt olyan nagy bányakörzetekben, mint Vipasca okát a gigantikus építkezések (például a lelősek, hanem a raktározott szemestermények­ könnyű az ókorban, mert – Plinius szerint – a (Aljustrel, Portugália), Las Médulas és Rio Hadrianus-fal Britanniában) és a nagyarányú ben is hatalmas méretű pusztítást voltak ké- kalásza nem nőtt egyenletesen, ha viszont Tinto (Spanyolország), Alburnus Maior (Ve­ hajóépítés (például Cipruson és Görögor- pesek véghezvinni. (A modern Törökország- megérett, nagyon hamar kipergett. Ezek a respatak/Rosia Montana, Románia), Vádi szágban) jelentették; de a háborúk, főként a ból származó adatok szerint akár a termés technikai problémák vezettek Galliában a Fejnan (Wadi Faynan, Jordánia) stb. Külö- hosszan elhúzódó ostromok is lehettek ennek 10%-át is elpusztíthatták, és további 20%-át vallus nevű aratógép feltalálásához (Plin. NH nösen az ezüst- és ólombányászat volt rend- okai (Hughes, 1994). Békés körülmények beszennyezhették, ezáltal emberi fogyasztás- XVIII. 296; Pallad. VII. 2.1-4). kívül környezetszennyező, nemcsak az alkal- között a földművelés extenzív terjeszkedése ra alkalmatlanná tették.) A római patkányok mazott technológia miatt, hanem azért is, is igényelte az erdők kivágását. Lucretius sorai Környezetszennyezés DNS-ük alapján Dél-Indiából származtak, mert ezeknek környékén gyakorta mérgező is tanúskodnak erről a folyamatról: amely élénk kereskedelmi kapcsolatban állt Az ókortörténészeket ugyancsak meglepte, higanyt és cinóbert is bányásztak. A dél-spa- „Nap mint nap feljebb űzték a hegyekre az erdőt, a Római Birodalommal a Kr. e. 1. századtól amikor a 90-es évek elején a grönlandi jég- nyolországi Almadén higanybányáinak kör­ hogy lent mindig több hely jusson a megmüvelésre. kezdve. Az egyik legforgalmasabb Vörös-ten­ minták kémiai elemzése kimutatta, hogy a nyékén (kb. 300 km²-es területen) található Hogy számukra vetőföld, dús szőlő, patak és rét geri kikötő, Myos Hormos (Kuszeir al-Kadim levegő ólomkoncentrációja olyan szintet ért ma is a föld higannyal leginkább szennyezett jusson a halmokon és rónákon, s közben olajfák [Quseir al-Qadim]) neve is a patkányokra el a 2. évszázadban, mint az első ipari forrada­ területe (Higueras et al., 2006). A Vádi Fejnan 1030 1031 Magyar Tudomány • 2013/9 Grüll Tibor • A Római Birodalom ökológiai hatásai utal. A Mediterráneum nyugati felében tartomány helytartója is volt, leopárdokat nómiáját egy igen alacsony hatásfokkal mű­ A kereskedelem révén új növény- és állatfajok (Sardinia, Minorca) csak a Kr. e. 2. században kértek a római játékokhoz, azt írta: „ezek az ködő, csaknem kizárólag agrár jellegű gazda- is megjelentek, ezeket a klimatikus viszonyok- jelenik meg először a patkány. A római régé- állatok rendkívül ritkák” (Cic. Ad Att. VI. ságként írta le, a kereskedelmet pedig lénye- nak megfelelően nemesítették vagy háziasí- szeti lelőheleken talált patkánymaradványok 1.21; Ad fam. II. 11.2). II. Iuba, Mauretania gében Róma ellátására és a birodalmi arisz- tották. Róma volt az első birodalom Európa 72%-a 10 km-en belül található a tenger- vagy királya is ellenezte, hogy a rómaiak szinte tokrácia luxusigényeinek kiszolgálására szol- történetében, amely nagy hatással volt az folyópartoktól, ami arra enged következtetni, kipusztítják országa vadállományát, és fia, gáló tevékenységként ábrázolta – visszavon- ökoszisztémára: a környezetszennyezés, az hogy elsősorban a vízi szállító járművek révén Ptolemaios be is záratta az itteni amfiteátru- hatatlanul megbukott. A római császárkorban endemikus fajok pusztulása, a biodiverzitás terjedtek, különösen a gabonaszállítmányok- mokat, a hippói állatkikötőt, és törvényt lezajlott ún. első globalizáció egyetlen össze- csökkenése, a deforesztáció, a járványos be- ban. ho­zott a vadállatok védelmére (Cass. Dio függő gazdasági térséggé változtatta­ az addig tegségek kontinensméretű elterjedése mind XXXIX. 38.2-4; Plin. NH VIII. 7.20-21). Saj­ ismert oikumenét India nyugati partjai és az első globalizáció kísérőjelensé­gei voltak, Csökkenő biodiverzitás nos, hiába. Az elefánt, a rinocérosz és a zebra Európa atlanti partvidéke között. A pax Ro­ amelyek negatív hatásai máig is hatással A Római Birodalom gazdasági és ökológiai a római korban pusztult ki Észak-Afrikából, mana alatt a kereskedelem robbanásszerű vannak mindennapjainkra (Thüry, 1995). integrációja a biodiverzitásra is negatívan mint ahogyan a Kis-Ázsiában a Szeleukida fejlődése a Római Birodalom minden sarká- hatott. Bizonyos, hogy számos állat- és nö- korban még megtalálható oroszlánok a Tau- ban lehetővé tette a viszonylag kiegyensúlyo- Kulcsszavak: történeti ökológia, római mező­ vényfaj épp a római korban pusztult ki. A rus-hegységbe húzódtak vissza (Amm. Marc. zott ellátást és a népesség nagyarányú növeke­ gazdaság, római bányászat, környezetszennyezés, judeai balzsam az ország legfőbb kiviteli XXII. 15.24), a tigrisek pedig eltűntek Arme­ désését. Ez viszont a belső mezőgazdasági és deforesztáció, fajpusztulás, járványok, globális cikkének számított, mivel sehol másutt nem niából és Észak-Iránból (Hughes, 2003). A kézműipari termelés fokozódását idézte elő. kereskedelem termett a birodalom területén, és ugyanez biodiverzitás a tengeri fajok esetében is szű- vonatkozott Cyrenaica legfőbb exportcikké- kült. A Földközi-tenger nyugati részében az IRODALOM Hughes, J. Donald (2003): Europe as Consumer of re, a silphiumra is. Az ezüstárban mért silphi­­ új halászati módszerek (fáklyás éjszakai halá- Bakels, Corrie C. – Jacomet, Stefanie (2003): Access to Exotic Biodiversity: Greek and Roman Times. szat, tonhalfigyelő állomások, halcsapdák) Luxury Foods in Central Europe during the Roman Landscape Studies. 28, 21–31. • DOI: 10.1080/01426 um a husángfélék nemzetségébe (Ferulae) Period: The Archaeobotanical Evidence. World 390306535 tartozó növény, pontos meghatározása azon­ túlhalászáshoz vezettek (Trakadas, 2006). A Archaeology. 34, 542–557. • DOI: 10.1080/004382 McCormick, Michael (2003): Rats, Communications, ban – a fennmaradt ábrázolások ellenére – halak közül az óriás fűrészes sügér (Epinephe­­ 4021000026503 and Plague: Toward an Ecological History. Journal egyelőre nem lehetséges. A silphiumnak az lus aeneus) – amelynek hossza a három métert, Grattan, John – Huxley, S. – Karaki, L. et al. (2002): of Interdisciplinary History. 34, 1–25. • DOI:10.1162/ orvoslásban is jelentős szerepe volt: ókori súlya a 600 kg-ot is elérheti – a Földközi-ten­ ‘Death… more desirable than life’? The Human 002219503322645439 • http://dash.harvard.edu/ Skeletal Record and Toxicological Implications of bitstream/handle/1/3208221/McCormick_Rats források fájdalomcsillapítóként, afrodiziá- gerben a kihalás szélére került. A bíborcsiga,­ Ancient Copper Mining and Smelting in Wadi Plague.pdf?sequence=2 kumként, fogamzásgátlóként és magzatelhaj- a vörös korall és a szivacs halászata is ipari Faynan, Southwestern Jordan. Toxicology and McKay, Alexander G. (1975): Houses, Villas and Palaces tóként is tárgyalják. Idősebb Plinius szerint méretekben folyt, s egyes területeken teljes Industrial Health. 18, 297–307. • http://users.aber. in the Roman World. Thames and Hudson, London egy fennmaradt példányát kuriózumként kipusztulásukat eredményezte. Ugyanakkor ac.uk/hht/metals%20accumulation%20in%20 • http://books.google.hu/books?id=wFV7M698sYQ tenyészteni is megpróbáltak bizonyos fajokat: bones%20of%20roman%20miners.pdf C&printsec=frontcover&dq=Houses,+Villas+and+ mutatták be Nerónak (NH XIX. 15). Higueras, Pablo – Oyarzun, R. – Lillo, K. et al. (2006): Palaces&hl=hu&sa=X&ei=bp3vUeRsiuHhBILEg A megnövekedett kereslet a Birodalom Optatus Elipertius flottaparancsnok Tiberius The Almadén district (Spain): Anatomy of One of KAJ&ved=0CDMQ6AEwAA#v=onepage&q=H határain túlról importált növényekre és álla- idején rengeteg papagájhalat (Sparisoma the World’s Largest Hg-contaminated Sites. Science ouses%2C%20Villas%20and%20Palaces&f=false tokra is hatott. Az Arábia területéről szárma- cretense) fogott be az Égei-tengerben, ezeket of the Total Environment. 356, 112–124. • DOI: Nriagu, Jerome O. (1983): Lead and Lead Poisoning in zó mirha (Commiphora myrrha) és tömjén a Tirrén-tenger cam­paniai partjaihoz telepí- 10.1016/j.scitotenv.2005.04.042 Antiquity. John Wiley & Sons, New-York Hong, Sungmin – Candelone, J.-P. – Patterson, C. C. Peacock, David – Williams, David (2007): Food for the (Boswellia sacra) kereskedelme akkora volu- tették, s ötéves halászati tilalmat rendeltek el, – Boutron, C. F. (1994): Greenland Ice Evidence of Gods: New Light on the Ancient Incense Trade. Oxbow, ment ért el, hogy a növény kipusztulásával hogy elszaporodhassanak (Plin. NH IX. 79). Hemispheric Lead Pollution Two Millenia Ago by Oxford fenyegetett (Peacock – Williams, 2007). Az Greek and Roman Civilizations. Science. 265, Sallares, Robert (1991): The Ecology of the Ancient Greek Összegzés állatfajok közül rengeteg egzotikus ragadozó 1841–1843. • http://www4.hmc.edu:8001/Che- World. Duckworth, London Ma már kétségbevonhatatlan tény, hogy az mistry/Pb/resources/greenland%20ice%20pb.pdf Sallares, Robert (2007): Ecology. In: Scheidel, Walter esett áldozatául a rendkívül népszerű amfite- Hughes, J. Donald (1994): Pan’s Travail. Environmental – Morris, I. – Saller, R. P. (eds.): The Cambridge átrumi állathajszáknak (venatio). Mikor Ci- 1950-es évek „primitivista” gazdaságtörténeti Problems of the Ancient Greeks and Romans. Johns Economic History of the Greco-Roman World. Cam- cerótól, aki a Kr. e. 1. század közepén Cilicia filozófiája – amely a Római Birodalom öko- Hopkins University, Baltimore bridge University Press, Cambridge, 15–37. 1032 1033 Magyar Tudomány • 2013/9 Hargittai István • Hetvenéves fehér folt

Sallares, Robert (2007): Malaria and Rome. Oxford Császáréletrajzok, részletek. In: Németh György University Press, Oxford (szerk.) (1998): Ércnél maradóbb… A görög és római Thüry, Günther E. (1995): Die Wurzeln unserer Um­ történelem forrásai. Corvina, Budapest weltkrise und die griechisch-römische Antike. Otto Cass. Dio = Cassius Dio: Historia Romana (Római Müller Verlag, Salzburg történelem. nincs teljes magyar fordítása) HETVENÉVES FEHÉR FOLT Trakadas, L. Athena (2006): Exhausted by Fishermen’s Cic. Ad fam. = Cicero: Epistulae ad familiares (Család- Nets: Roman Sea Fisheries and Their Management. tagjaihoz írt levelei. nincs teljes magyar fordítása) Hargittai István Journal of Mediterranean Studies. 16, 259–272. Cic. Ad Att. = Cicero: Epistulae ad Atticum (Atticushoz az MTA rendes tagja, Van der Veen, Marijke – Livarda, A. – Hill, A. (2008): írt levelei. nincs teljes magyar fordítása) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem New Plant Foods in Roman Britain—Dispersal and CIL = Corpus Inscriptionum Latinarum (Latin felira- [email protected] Social Access. Environmental Archaeology. 13, 11–36. tok gyűjteménye) • http://docserver.ingentaconnect.com/deliver/ Colum. = Columella: De agricultura. A mezőgazdaság­ connect/maney/14614103/v13n1/s2.pdf?expires=1374 ról. (2005), (Hoffmann Zsuzsanna ford.) Lectum, 662200&id=74963941&titleid=75000336&accnam Szeged e=Guest+User&checksum=FC9492636A13BE1954 Lucretius = Lucretius: De rerum natura (A természet- A magyar zsidóság deportálásának közelgő a Magyar Tudományos Akadémia még nem 2EC81B4D1259CC ről. (1997) (Tóth Béla ford.) Kossuth, Budapest hetvenedik évfordulója kölcsönöz időszerű- mérte föl ezeket a veszteségeket. Ez az írás az Wertime, Theodore A. (1983): The Furnace Versus the Pallad. = Palladius: De re rustica (A mezőgazdálkodás- séget ennek az írásnak, melynek eredete egy emlékezésen túl szeretné felhívni a figyelmet Goat: The Pyrotechnologic Industries and Mediter- ról. nincs magyar fordítása) Hargittai Magdolnával közös, Budapesti séták arra, hogy vannak tennivalók a múlt ezen ranean Deforestation in Antiquity. Journal of Field Plin. NH = Plinius, Naturalis historia (Természetrajz. a tudomány körül című könyvprojekt. Ebben szegmensének feltárásában. Archaeology. 10, 445–452. nincs teljes magyar fordítása, egyes könyvek megje- White, Kenneth D. (1995): Cereals, Bread and Milling lentek Gábli Cecília, Gesztelyi Tamás és Hoffmann a tudománnyal kapcsolatos budapesti látha­ A magyar nácik, a nyilasok 1944. október in the Roman World. In: Wilkins, John – Harvey, Zsuzsanna fordításában) tó emlékeket gyűjtjük össze nyolc fejezetben 15-én vették át a hatalmat a lemondásra kény­ D. – Dobson, M. (eds.): Food in Antiquity. Univer- Seneca Epist. = Seneca: Epistulae (Erkölcsi levelek, – szobrokat, emléktáblákat és épületeket. A szerített Horthy Miklóstól. Addigra, Horthy sity of Exeter Press, Exeter, 38–43. megjelent többek fordításában: Seneca prózai művei. tudományt tágan értelmezzük, nemcsak a országlása alatt már több százezer, főleg vidé- Zohary, Daniel – Hopf, Maria (1988): Domestication (2002) Első kötet, Szenzár, Budapest of Plants in the Old World. Oxford University Press, SHA Prob. = Scriptores Historiae Augustae: Vita Probi felfedező tudományt értjük rajta, hanem a ki zsidót deportáltak, elsősorban Auschwitz- Oxford (Császárok története, Probus élete. (2003): (Tóth mérnökséget, a feltalálást, a gyógyítást és az ba, ahol többségüket megölték. A haláltábo- Orsolya ford.) Multiplex Media, Debrecen oktatást is. Könyvünk utolsó, nyolcadik fe- rokban és Budapesten meggyilkoltak között HIVATKOZOTT FORRÁSOK Suet. Dom. = Suetonius: vita Domitiani (Suetonius jezetét a holokauszt magyar tudományosság- ott voltak a tudomány emberei is. Néhányuk- Amm. Marc. = Ammianus Marcellinus: Rerum gesta­ összes művei: Császáréletrajzok: Domitianus. (2004) hoz kötődő áldozatai emlékének szenteljük. ról részletesebben szólok, hogy az ismertebb rum libri In: Róma története. (1993) (Szepesy Gyula (Kis Ferencné és Kopeczky Rita ford.) Bp., Osiris ford.) Európa, Budapest Tert. de anim. = Tertullianus: De anima (A lélekről. A jelen írás főleg ennek a fejezetnek a nyomán statisztikákon túl egyéni sorsokat is lássunk. Aur. Vict. Caes. = Aurelius Victor: De caesaribus. nincs magyar fordítása) készült, de illusztrációs anyagából itt csak két A gyógyszergyáros üzletember-gyógysze- képet idézünk. rész Richter Gedeon 1872-ben született asszi- Budapesten megrendítő emlékművek milált zsidó földbirtokos családba. A család tisztelegnek általában a magyar holokauszt Gyöngyös közelében, Ecséden élt. Richter a áldozatai előtt. Ilyen például a Wesselényi gimnázium befejezése előtt abbahagyta tanul­ utcai emlékmű (Varga Imre alkotása) a Do- mányait, és egy gyöngyösi gyógyszertárban hány utcai zsinagóga mögött, vagy ilyen a kezdett dolgozni. Ebben az időben rendelték Magyar Tudományos Akadémia székházától el, hogy a gyógyszerészek egyetemi végzettsé­ csak néhány lépésnyire található Cipők a gűek legyenek, és ezért Richter befejezte a Duna-parton emlékmű (Pauer Gyula alkotá- gimnáziumot, majd elvégezte a budapesti sa), amely a nyilasok által a Dunába lőtt tudományegyetemet. Ezután két évet dolgo- zsidó áldozatok emlékének tiszteleg. zott gyógyszertárakban, hogy gyakorlatra Sajnos nagyon keveset tudunk az ország tegyen szert. Négy évet töltött Olaszország- tudományos veszteségeiről a holokausztban. ban, Németországban, Franciaországban és Írásunk címében a „fehér folt” arra utal, hogy Angliában, és miután pénzzé tette a családi 1034 1035 Magyar Tudomány • 2013/9 Hargittai István • Hetvenéves fehér folt birtokot, huszonkilenc éves korában gyógy- Az 1930-as évek végén megjelenő antisze- rilis 2-án a zsidóüldözések elől az öngyilkos- családjával együtt, és Auschwitzban ölték szertárat vásárolt. Richter egykori Sas Patiká- mita törvények egyre jobban akadályozták a ságba menekült. A Magyar Meteorológiai meg. Fejszobra (Schaár Erzsébet alkotása) a ja helyén ma is gyógyszertár működik a IX. vállalat normális működését, amelyet katonai Tár­saság létrehozta a Steiner Lajos-emlékér- XXII. kerületben a Duna utca 2. szám alatti kerületben az Üllői út és Márton utca sarkán. parancsnokság irányítása alá helyeztek. Rich- met, amelynek plakettje Borsos Miklós alko- rendelőintézet előtt áll. Richter gyógyszerészként találta meg igazi ter Gedeont lemondatták a cég vezetéséről, tása. Bródy Imre (1891–1944) (Czeizel, 2006, hivatását, s hamarosan hozzálátott a független majd 1942-ben minden funkciójától meg- Mauthner Nándor (1879–1944) a zürichi 186–205.) kikeresztelkedett családba született magyar gyógyszergyártás megvalósításához. fosztották. Azt is megtiltották neki, hogy a ETH-n (Zürichi Szövetségi Műszaki Főisko- Gyulán. 1909 és 1914 között tanult matema- Munkáját nehezítette, hogy a gyógyszer- gyár területére betegye a lábát, de Richter la) végzett vegyészmérnökként, majd 1903- tikát és fizikát a budapesti tudományegyete- gyártást és forgalmazást még nem szabályoz- még így is, titokban, tanácsokat adott. Kép- ban a Genfi Egyetemen doktorált. Néhány men. Középiskolában tanított, közben elmé- ták törvények, de hamarosan ezek is megje- telen volt reálisan felmérni a veszélyeket, csak évig a világhíres szerves kémikus, Emil Fischer leti fizikai kutatásokat folytatott, és 1918-ban lentek, részben éppen Richter tevékenységé- a gyárral törődött, és nem foglalkozott a me­ munkatársaként Berlinben kutatott. 1911-től doktorált. Kiválóságát elismerve az egyetem nek hatására. Richter az ún. hiánybetegségek nekülés gondolatával. 1944. december 30-án dolgozott a Budapesti Tudományegyetemen, meghívta tanársegédnek, de 1920-ban az kezelésére fordított figyelmet, és állati szer- vitték el a nyilasok, hogy belelőjék a Dunába. közben 1917–1918-ban Bécsben szolgált ka- antiszemitizmus lehetetlenné tette egyetemi vekből kivont hatóanyagokra alapozta ún. Egykori lakhelyén, a XIII. Katona József utca tonai vegyészként. 1919 májusában a buda- pályáját, és Németországba ment. Göttingen­ organoterápiás készítményeit. Laboratóriumá- 21. számú ház falán domborműves emléktáb- pesti egyetemen előléptették, és ez negatívan ben a fizika egyik vezéralakjának, Max Born­ ban kutatási részleget fejlesztett ki, és 1902-től la emlékeztet rá. hatott további pályájára. Kutatásait azonban nak lett a munkatársa. Born tanszékén a világ rendszeresen hírlevelet jelentetett meg, ame­ Wolf Emil (1886–1947) Richter egyik mun­ intenzíven folytatta, és elsősorban a cukorké- élvonalába tartozó fiatal fizikusok dolgoztak, lyet díjtalanul terjesztettek az orvosok között. katársa volt, aki társalapítója lett a jövőbeli miában ért el sikereket. 1934-ben az MTA köztük Werner Heisenberg. Ez különösen A kutatás és gyártás egyre nagyobb teret nyert vállalatóriásnak, a Chinoinnak. München- levelező tagjává választották. Ettől kezdve nagy súlyt ad Born dicséretének, aki úgy nyi­ a hamarosan nemzetközileg is jegyzett gyár ben tanult, és vegyészmérnökként végzett. nincs információnk róla azon kívül, hogy latkozott Bródyról, hogy valószínűleg összes termelésében. Richter tevékenysége növényi 1910-ben alapította meg Kereszty György 1944. május 21-én a zsidóüldözések az öngyil- fiatal munkatársa közül a legtehetségesebb kivonatokra és szintetikus gyógyszerek előál- (1885–1937) vegyészmérnökkel együtt azt a kosságba kergették. volt (Born, 1978, 214.). lítására is kiterjedt. vegyészeti gyárat, amelyből 1913-ban megala- Káldor Adolf (1882–1944) Modoron (ma Bródy azonban két év elteltével visszatért Richter cége tartósan sikeres termékeket kult a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Ter­ Szlovákiában) született. Budafok első tiszti- Magyarországra. Az Egyesült Izzó – a Tungs- állított elő, például az aszpirinhez hasonlító mékek Gyára. Elsősorban szintetikus gyógy- orvosa volt – Budafok ma Budapest XXII. ram – kutatólaboratóriumának munkatársa kalmopirint, valamint a glanduitrin injekci- szereket állítottak elő, és szorosan együttmű- kerületéhez tartozik. Népszerű volt betegei lett. A cég Aschner Lipót vezérigazgató kezde­ ót, amely oxitocint tartalmaz, és a nőgyógyá­ ködtek Zemplén Géza műegyetemi profes�- körében. 1944 tavaszán–nyarán hurcolták el ményezésére korszerű kutatólaboratóriumot szati kezelésben alkalmazták sikerrel. Az új- szorral és tanszékével. Wolfot 1944-ben Né- működtetett. Vezetője, a volt műegyetemi donságokra gyorsan reagált, így például az metországba deportálták, de túlélte és haza- professzor, Pfeifer Ignác tehetséges fiatal fizi- 1923-ban felfedezett inzulint már 1926-ban jött. Tovább vezette a Chinoint 1947-ben kusokat és mérnököket gyűjtött maga köré, gyártotta és forgalmazta. Az 1930-as évek bekövetkezett haláláig. Mellszobra a IV. ke- köztük Bródy Imrét, Selényi Pált (lásd alább) elejére a Richter nemzetközileg is az ösztrogén rületben az István út és Nyár utca sarkán áll. és másokat. Még emigráns tudósok is, mint egyik vezető előállítója lett. A cég világszerte Steiner Lajos (1871–1944) meteorológus és Polányi Mihály és Gábor Dénes, elfogadtak kezdett terjeszkedni. A Richter-részvények geofizikus a budapesti tudományegyetemen tőle kutatási megbízásokat. már 1923-ban megjelentek a tőzsdén, de Rich­ tanult, és egy időben Eötvös Loránd asszisz- Az eredetileg elméleti fizikus Bródy újító- ter óvatos üzletemberként gondoskodott ar­ról, tenseként dolgozott. 1892 és 1932 között a technológusként is kiváló eredményekre ju- hogy megmaradjon a családi többségi tulaj- Meteorológiai Intézet munkatársa volt, 1927- tott. Legismertebb találmánya a kriptonlám- don. Az 1930-as évek közepére már száz or- től igazgatója. Fő kutatási területe a földmág- pa, amely sok szempontból előnyösebbnek szágban forgalmaztak Richter-termékeket, és nesség volt, 1917-ben akadémiai levelező taggá­ A Nobel-díjas James D. Watson 2000-ben bizonyult az addig használt argonlámpánál. a cég a Tungsram után Magyarország máso- választották. Kezdeményezte az időjárás-elő- látogatott el a Wesselényi utcai holokauszt- A szükséges kriptongázt az addigi drága eljá- dik legnagyobb exportőre lett. rejelzés magyarországi bevezetését. 1944. áp- emlékműhöz (Varga Imre alkotása). rásoknál jóval olcsóbban állították elő, és 1036 1037 Magyar Tudomány • 2013/9 Hargittai István • Hetvenéves fehér folt ebben a munkában Bródy Polányival és még dolgozott, tagja lett az MTA-nak, és is szerepelt. Sokkal több tudós áldozat volt, mann ajánlását: Bláthy Ottó Titusz, Rados Kőrösy Ferenccel is együttműködött. A krip­ élete végén professzorként oktatott. A Kozma de csak kevesen voltak közöttük a Magyar Gusztáv, Kövesligethy Radó, Tangl Károly, tonlámpa nemzetközi siker lett, termelésére utcai zsidótemetőben található síremlékén Tudományos Akadémia tagjai. Teljesen egy- Fejér Lipót, Pogány Béla, Rybár István és 1937-ben Ajkán gyárat alapítottak. szerepel két mártírhalált halt fiának neve, Se­ értelműnek látszik, hogy a Horthy korszak Ortvay Rudolf. Neumannt nem választották Az egyre erősödő antiszemitizmus és a lényi György (1915–1944) és Selényi Tamás idején alig volt olyan zsidó vagy zsidó hátterű meg, de a jelölést is nagy elismerésnek tekin- zsidóellenes törvények a Tungsramot is elér- (1923–1944). tudós, akit megválasztottak volna akadémi- tette (Nagy 1987, 208–213.). Akkor harminc- ték. A cég leváltotta Pfeifert és Aschnert. Az Fellner Frigyes (1871–1945) nemzetközileg kusnak. Mauthner 1934-es levelező taggá vá­ egy éves volt, ami mai szemmel nagyon fia- új vezető, Bay Zoltán kiváló szakember és elismert közgazdász és statisztikus volt. Bu- lasztása az egyetlen kivétel, amiről tudunk. talnak látszik az akadémiai tagság szempont- humánus egyéniség volt, aki szívén viselte dapesten született, a református gimnázium- Fellner rendes taggá választása ebből a szem- jából. Abban az időben azonban ezzel nem üldözött munkatársai sorsát. A vállalatot a ba járt, majd elvégezte a jogi kart, és 1897-ben pontból érdektelen, mert zsidó származása számított túl fiatalnak, ha csak azt tekintjük, védelmi célok szempontjából kivételezettnek ügyvéddé avatták. Pályája a bankszektorban rejtve maradt. hogy Neumann ajánlóit (Bláthy kivételével) nyilvánították, és ezzel több vezető kutatónak, indult, amelyet idővel feladott a tudományos Természetesen nehéz lenne bizonyítani hány évesen választották meg. Fejér huszon- köztük Bródynak is mentességet biztosítottak pályafutás kedvéért. Elsősorban a nemzeti az antiszemitizmust az akadémiai választások­ nyolc éves volt (1908-ban), Pogány harminc- a munkaszolgálat alól. Amikor azonban össztermék kérdéskörével foglalkozott, ami ban, és kutatni is nehéz ezt a kérdést, hacsak egy (1918), Rados harminckettő (1894), Rybár Bródy feleségét és leányát deportálták, Bródy akkor úttörő kutatás volt Magyarországon. szakszerű történészi vizsgálódás nem jut majd (1918) is harminckettő, végül Kövesligethy feladta mentességét, és 1944. június 3-án őt Mind a tudományegyetemen, mind pedig a nyomára eddig ismeretlen dokumentációnak. harminchárom (1895). Neumann 1937-ben is elhurcolták. Még látták Auschwitzban, ahol, Műegyetemen kinevezték professzornak. Az MTA Levéltárában ilyen anyagokra eddig amerikai állampolgár lett, és ugyanabban az mire odaérkezett, feleségét és leányát már 1917-ben nemességet kapott, a Felsőház pót­ nem bukkantak.1 Nincsenek kimutatások az évben megválasztották az USA Nemzeti megölték. 1944 végére Bródy is halott volt. tagja lett, majd 1938-ban teljes jogú tagja, akadémikusok etnikai vagy vallási hovatar- Tudományos Akadémiája tagjának.­ A Hor- Domborműve a VII. kerületi Kazinczy utca Teleki Pál helyén, amikor Telekit megválasz- tozásáról, és mivel a választásokat tömérdek thy-korszak akadémiai választásaiban meg- 21. szám alatti Magyar Elektrotechnikai Mú­ tották a képviselőház tagjának. Fellner soha- szempont befolyásolja, a kirekesztés bizonyít- nyilvánuló diszkrimináció is indokolja­ a fel- zeumban található, mellszobra az ajkai Bródy sem exponálta magát politikai kérdésekben. hatósága kétséges. Ez azonban nem csökken- táró kutatást a sok évtizedes amnézia után. Imre Gimnázium kertjében áll. Az MTA 1915-ben Fellnert levelező tagnak és ti a benyomást, hogy az antiszemita diszkrimi­ Neumannhoz hasonlóan nagyon sok Selényi Pál (1884–1954) fizikus, feltaláló 1936-ban rendes tagnak választotta meg. náció meghatározó szerepet játszott. Egyet­len tudományos pályára aspiráló zsidó (és nem túlélte a munkaszolgálatot, de két fiát meg- Fellner szárnyaló pályája hirtelen ért véget. példát mutatunk be, amikor valakit annak csak zsidó) fiatal hagyta el Magyarországot ölték. Selényi a Barcsay Gimnáziumban, a Az okokról nincs közvetlen információnk, de ellenére nem választottak meg, hogy megvá- az 1920-as években, mert kilátástalannak későbbi Madáchban érettségizett, majd a feltűnő az egybeesés a zsidóellenes törvények lasztása a tudományos teljesítmény szem- látta a jövőt. A zsidó elvándorlásnak közvetlen tudományegyetemen szerzett matematika-fi­ megjelenésével (Nyitrai, 2001, 7–20.). Lehet, pontjából vitathatatlanul indokolt lett volna. oka is volt, amennyiben Magyarország lett ­zika szakos tanári oklevelet. 1918-ig az egye- hogy addig titokban tartotta zsidó származá- 1934-ben nyolc tekintélyes fizikus, mérnök az I. világháború utáni Európa első állama, tem II. számú fizikai intézetében dolgozott, sát, és az is lehet, hogy maga sem tudott vagy és matematikus akadémikus jelölte akadé­ ahol antiszemita törvényt fogadtak el. A hír­ és Eötvös Loránd halála után ő lett a kísérle- nem akart tudni róla. Egyik napról a másik- miai tagságra Neumann Jánost. Az aláírók hedt és egyszerűen csak numerus claususként ti fizika előadója. 1919-ben tagja volt a tudo- ra megszűnt felsőházi tagsága, pedig a felső- mind olyan szakemberek voltak, akik érdem- emlegetett 1920. évi XXV-ös törvénycikk és mányos egyesületek és múzeumok direktó- házi tagság életre szóló kinevezés volt. Az ben meg tudták ítélni az akkor már nemzet- végrehajtási utasítása drasztikusan csökken- riumának, és a kommün bukása után többé addig rendszeresen és aktívan publikáló közileg elismert Neumann teljesítményét. Az tette a felsőoktatási intézményekbe felvehető nem lehetett állami alkalmazásban. Az Egye­ Fell­ner utolsó publikációja 1939-ben jelent ajánlók a szöveges méltatás mellett negyven- zsidó hallgatók számát. Ez Teleki Pál első sült Izzó kutatója lett, sok sikeres találmán�- meg. Életének utolsó öt évéről semmit sem kilenc publikáció pontos bibliográfiai adata- miniszterelnöksége alatt történt. Kormány- nyal. Egyik találmányát a fénymásolás, a tudunk. Magyarország német megszállását it sorolták fel. A következők írták alá Neu- zása rövid lélegzetű volt, de a numerus clausus xerográfia megalapozásának tekintik. 1939- követően letartóztatták, és Mauthausenbe következményei hosszú távra szóltak. Teleki ben a zsidóellenes törvénykezés nyomán hurcolták, ahol 1945 elején éhen halt. Pál második miniszterelnöksége idején (1939– 1 Hálásan köszönöm Háy Diana, az MTA Le­véltára kényszernyugdíjazták. A munkaszolgálatot A fentiekben három zsidó származású vezetője segítségét, aki nagy körülte­kintéssel, készséggel 1941) különösen brutális antiszemita törvé- súlyos betegként élte túl, de a háború után akadémikus (Steiner, Mauthner és Fellner) válaszolt kérdéseimre.­ nyeket vezettek be. 1038 1039 Magyar Tudomány • 2013/9 Hargittai István • Hetvenéves fehér folt

Az 1919-es kommunista diktatúrát kegyet- rossz fényt vet Magyarországra, és Klebelsberg ebédre meghívták Göttingen legismertebb A VII. kerületi Bethlen Gábor téren a 2. len fehérterror követte. Az antiszemita kam- különösen kifinomultan alkalmazta a kettős tudósait, köztük ott dolgozó neves magyar számú ház előtt áll egy emlékmű, amely az pány kirobbantását azzal is indokolták, hogy beszédet, igyekezve Nyugaton azt mondani, tudósokat is. Born a következőképpen adta 1939 és 1945 közötti zsidó munkaszolgálatosok­ a Tanácsköztársaság sok vezetője zsidó volt. amit ott elvártak, de itthon folytatta a hazai elő a történteket: Klebelsberg azt kérdezte ra emlékezik. Az emlékmű része a következő 1920. június 4-én megkötötték a trianoni használatra kialakított mondanivalót és po- Borntól, „mit gondolok a magyar matema- felirat „…fegyvertelen álltak az aknamező- békeegyezményt, amely nevét Versailles Nagy- litikát. Gátlástalan cinizmus nyilvánul meg tikusokról és fizikusokról. Válaszom a magyar kön…„3 Itt részleges listaként olyan későbbi Trianon nevű kastélyáról kapta, ahol az például a következő, 1924-es parlamenti ki- kollégáim dicshimnusza volt. Megemlítettem akadémikusokat sorolunk fel, akik munka- egyezményt aláírták. A trianoni béke súlyos jelentésében: „Adják vissza nekünk a régi először is régi barátaimat, Haar [Alfréd] és szolgálatosok voltak: következményekkel járt, az ország elvesztette Nagy-Magyarországot, akkor majd hatályon Kármán [Tódor] nevét, azután Pólya [Györ- területének kétharmadát, Horvátország és a kívül fogjuk tudni helyezni a numerus clau- gyét] Zürichből és másokat, akikre nem mind Ádám György (1922–2013), fiziológus mai Szlovákia új államok része lett, hatalmas sust.” (Nemzetgyűlési Napló, 1922–1926. emlékszem ma már, végül pedig a fiatal ge- Benedek Pál (1921–2009), vegyészmérnök terület jutott Romániának, de valamennyi XXIV. kötet, 295. ülés, 320. old. (1924. június nerációt, akik akkor éppen Göttingenben Csáki Frigyes (1921–1977), gépészmérnök még Ausztriának is. A „boldog békeidőben” 4. In: Kovács, 2012, 50.) vol­tak, Neumann Jánost, Wigner Jenőt és Ernst Jenő (1895–1981), biofizikus az asszimilálódó zsidó népesség erősítette a Klebelsberg felismerte a veszteséget, amit Teller Edét. Ennél a pontnál éreztem, hogy Fokos Fuchs Dávid Rafael (1884–1977), magyarságot, amely egyébként kisebbségben a sok elvándorló tehetség jelentett az ország [a Nobel-díjas James] Franck sípcsonton rúg nyelvész volt a soknemzetiségű történelmi Magyaror- számára, és arra törekedett, hogy visszahozza az asztal alatt, mire abbahagytam a beszédet Fuchs László (1924– ), külső tag, matema- szágon. Trianon után alig maradtak nemzeti­ őket. A numerus clausus történetében játszott és hagytam, hogy Franck folytassa. Számom- tikus ségek az új határokon belül, viszont nagy szerepe valószínűtlenné teszi, hogy ez a tö- ra érthetetlen volt, miért kellett Francknak Gallai Tibor (1912–1992), matematikus magyar­ népesség rekedt az anyaországon kívül. rekvése az elvándorolt zsidó tehetségekre is olyan erőszakosan megszakítania engem, Gergely János (1925–2008), orvos, immu- A kívül rekedt fiatalságból tömegével vonatkozott volna. A két világháború között amíg csak a fogadás végeztével meg nem ma­ nológus jöttek Budapestre továbbtanulási lehetőséget egyetlen elszármazott zsidó tudós sem kapott gyarázta. Mindenki, akit megemlítettem, Hahn István (1913–1984), történész keresve. A viszonylag nagy zsidó részarány a professzori kinevezést magyar egyetemre, zsi­dó volt, és ezért az antiszemita kormány Hanák Péter (1921–1997), történész felsőoktatásban támadások kereszttüzébe pedig voltak erre irányuló próbálkozások. szemében­ egyáltalán nem magyar.” (Born, Hoch Róbert (1926–1993), közgazdász került. Történelmi okai voltak annak, hogy Max Born, a híres göttingeni fizika isko- 1978, 236.) Julesz Miklós (1904–1972), orvos a zsidó fiatalok bizonyos foglalkozásokban la később Nobel-díjjal kitüntetett mestere 1939-től kezdődően a Horthy-rendszer Kalmár László (1905–1976), matematikus miért jelentek meg különösen nagy arányok- meséli el találkozását Klebelsberggel, ami ún. munkaszolgálatra hívott be zsidó férfiakat. Kardos László (1898–1987), irodalomtörté- ban. Ezeknek az okoknak az elemzése nem nem annyira Klebelsberget, hanem a kora- Magyarország hadbalépését követően, 1941- nész tárgya ennek a cikknek. A lényeg az, hogy a beli magyar politikáról kialakult képet jellem- től, a munkaszolgálatosokat ún. kisegítő Kellner Béla (1904–1975), fizikus numerus clausus szelleme végig érvényben zi. 1930 körül Klebelsberg meglátogatta a egységekben alkalmazták a keleti fronton és Lempert Károly (1924– ), kémikus maradt a Horthy-korszak idején, még akkor Göttingeni Egyetemet, és az egyetem admi- másutt. A háborús körülmények okozta ne­ Lukács József (1922–1987), filozófus is, ha formális intézkedéseit az 1920-as évek nisztratív vezetője Justus Theodor Valentiner hézségeken és nélkülözéseken túl a munka- Marót Károly (1885–1963), klasszika-filoló- második felében enyhítették. Az 1930-as évek ebédet adott a jeles vendég tiszteletére.2 Az szolgálatosoknak megaláztatásokat és gyak- gus végétől azután a numerus clausus fokozatosan ran a keretlegények szadista kegyetlenkedé- Mérei Gyula (1911–2002), történész 2 numerus nullus lett. Ez a Valentiner bocsátotta el hamarosan a híres ma­ seit is el kellett szenvedniük. Tudjuk, hogy Pach Zsigmond Pál (1919–2001), történész tematikust, Emmy Noethert azzal a nem hivatalos Klebelsberg Kuno akadémikus, 1922 és megjegyzéssel, hogy „Noether túlságosan szocialista és voltak emberséges keretlegények is. Rényi Alfréd (1921–1970), matematikus 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter baloldali, sohasem válhatna belőle jó náci.” A hivatalos Robert, Ladislas (Róbert László, 1924– ), javaslatára a törvény szövegében a faji és nem­ indokolás az elbocsájtás okául Noether zsidó hátterét külső tag, biológus zetiségi utalásokat nemzeti lojalitásra és er- jelölte meg. Hitler a Mein Kampf-ban írta: „A női egyen­ 3 Radnóti Miklós A la recherche… Ez a felirat a szerző Selényi Pál (1884–1954), fizikus kölcsi megbízhatóságra cserélték. Teleki, jogúság gondolata a zsidó intellektus találmánya.” Jo­ apjára is utal: Dr. Wilhelm Jenőt 1942. szeptember Simonovits István (1907–1985), orvos seph Goebbels ehhez még azt tette hozzá, hogy „A nők végén aknamezőre hajtották a keleti fronton, hogy Klebelsberg és mások tisztában voltak azzal, küldetése az, hogy legyenek gyönyörűek, és szüljenek puszta kézzel szedje az aknákat. Egy akna felrobbant Szalai Sándor (1912–1983), szociológus, fi- hogy a civilizált világban a numerus clausus gyerekeket.” (McGrayne, 1998, 83.) alatta, súlyosan megsebesült, és elvérzett. lozófus 1040 1041 Magyar Tudomány • 2013/9 Hargittai István • Hetvenéves fehér folt

Turán Pál (1910–1976), matematikus utcánál. A szobrász egyik leghíresebb alkotá- meg Theory of Finite and Infinite Graphs Vajda György (1927– ), gépészmérnök sa az ausztriai mauthauseni náci koncentrá- címmel (Birkhäuser, Boston). Magyarország Vajda Imre (1900–1969), közgazdász ciós tábor áldozatainak emlékműve (1962). német megszállását követően, 1944. március Vámos Tibor (1926– ), villamosmérnök Ennek feles méretű másolatát avatták fel 19 után, üldözött matematikusoknak segített. Weltner Andor (1910–1978), jogász 1986-ban Budapesten. A rajta olvasható szö­ Amikor 1944. október 15-én megtörtént a Wolfram Ervin (1923–1985), kémikus veg szerint azokra az ellenállókra, katonaszö- nyilas hatalomváltás, Kőnig Dénes már saját Zsigmond László (1907–1992), történész kevényekre, üldözöttekre emlékezik, akiket maga számára is reménytelennek látta a a fasiszták 1944–45 telén a Duna parton helyzetet, és öngyilkos lett (más források A következő névsor olyan későbbi akadémi- meg­gyilkoltak. Ez tipikus példája annak, hogy szerint megölték). kusok nevét tartalmazza, akiket deportáltak: a Kádár-rendszer milyen megfogalmazást Szűcs Adolf (1884–1945) Budapesten és tartott „politikailag korrektnek”. A Du­nába Párizsban tanult, majd középiskolában és a Berend T. Iván (1930– ), gazdaságtörténész, túlnyomóan zsidó áldozatokat lőttek bele, a Műegyetemen is tanított, ahol az 1920-as évek Dachau gyilkosok pedig nyilasok voltak, de a rendszer végén kapott kinevezést Rados Gusztáv tan­ Hargittai István (1941– ), kémikus, Strasshof ezt inkább ködösítette. A felújított emlékmű- székére. Kutatásai variációszámításokra és Hershko, Avram (Herskó Ferenc, 1937– ), vet 2010. április 14-én változatlan felirattal, differenciálegyenletekre terjedtek ki. Ottho- tiszteleti tag, biokémikus, Strasshof ökomenikus istentisztelettel újraavatták. Akik nából hurcolták el a nyilasok­ 1945. február Julesz Miklós (1904–1972), orvos, Buchen­ 2012 májusában zsidógyűlölő jelszavakat 4-én. Többé soha senki sem látta. wald mázoltak az emlékműre, azokat az eufemisz- Csillag Pál (1893–1944) születési éve más Knoll József (1925– ), orvos, farmakológus, tikus felirat nem tévesztette meg. források szerint 1896. Fejér Lipót tanítványa Auschwitz Van egy fontos emléktábla az MTA Rényi Emléktábla az MTA Rényi Intézet volt, és már huszonegy éves korában doktorált. Kozma László (1902–1983), villamosmér- Alfréd Matematikai Kutatóintézetének előte­ előterében, V. Reáltanoda utca 13-15. A Goldberger-textilgyár alkalmazta ma­te­ nök, Mauthausen–Gunskirchen rében. Ezen az emléktáblán két névsor látha- matikusként, de zsidó származása miatt 1938- Lempert Károly (1924– ), kémikus, Maut­ tó. Az egyiken már beérkezett matematiku- ben Bauer volt az Eötvös Loránd Matemati- ban elvesztette állását. 1944-ben tűnt el. hausen sok, a másikon még csak ígéretként számon kai és Fizikai Társulat új Kőnig Gyula-díjának Grünwald Géza (1913–1943) Szegeden ta­ Mansfeld Géza (1882–1950), orvos, farma- tartott fiatalok neve szerepel. A harmadik, első jutalmazottja. A Műegyetemen nem nult, és 1935-ben szerezte meg a doktori címet. kológus, Auschwitz nem létező névsor azokra utal, akik még az léptették elő, az antiszemita diákok gyakran Az approximációelméleteket kutatta. Tagja Pándi (Kardos) Pál (1926–1987), irodalom- ígéretig sem juthattak el. Ezen az emléktáblán megzavarták előadásait, végül 1936-ban kény­ volt a fiatal matematikusok körének, amely történész, Laxenburg is olvasható Radnóti-idézet: „az új falak tö- szernyugdíjazták. 1944-ben koncentrációs hetente találkozott Anonymus szobránál, Ránki György (1930–1988), történész, vében felhangzik majd szavam”.4 táborba deportálták, ahonnan még hazatért, hogy az előző hét tudományos és egyéb ese- Ausch­witz Itt csak néhány szóval emlékezünk meg de 1945-ben meghalt. ményeit megvitassa. Munkaszolgálatosként Szabó Gábor (1927–1996), biológus, Ausch­ öt matematikusról az első névsorból és egyről Kőnig Dénes (1884–1944), az akadémikus gyilkolták meg. A Bolyai János Matematikai witz a másodikból. és volt műegyetemi rektor Kőnig Gyula fia, Társulat évente Grünwald Géza-díjat ad har­ Weltner Andor (1910–1978), jogász, Buchen­ Bauer Mihály (1874–1945) a Műegyete- Budapesten és Göttingenben tanult, 1907- mincévesnél nem idősebb matematikusok- ­wald, Dachau men tanult, Rados Gusztáv és Kőnig Gyula ben doktorált, és még abban az évben mun- nak, akik fontos eredményeket értek el a is tanította. Bauer tizennyolc éves korában kába állt a Műegyetemen. Kőnig Dénes a matematikai alapkutatásban. A fenti két listán előfordulnak ismétlődő ne­ kezdett matematikai dolgozatokat közölni. gráfelmélet úttörője volt, 1935-ben professzo- Lázár Dezső (1913–1943) (Filep, 2001) ta- vek. Voltak, akiket a munkaszolgálatból 1918-ban tanári kinevezést kapott a Műegye- ri kinevezést kapott, és 1936-ban monográfi- nulmányait Budapesten kezdte, majd a nu­ visszatérve deportáltak. temen, bemutatását a híres matematikus, az át jelentetett meg Theorie der endlichen und merus clausus törvény miatt Szegeden fejezte A fasizmus áldozatainak emlékműve, akkori rektor, Kürschák József vállalta. 1922- unendlichen Graphen címmel. A könyv alap­ be. Végzés után nem tudott elhelyezkedni, Mak­risz Agamemnon alkotása, 1986 óta áll munka a gráfelmélet területén, és azóta sem ezért kitanulta az asztalosmesterséget. Észak- a XIII. kerületben, a Dunaparton, a Viza 4 Radnóti Miklós Sem emlék, sem varázslat (1944) avult el. Angol fordítását 1990-ben jelentették Erdély visszacsatolása után Kolozsvárt kapott 1042 1043 Magyar Tudomány • 2013/9 Hargittai István • Hetvenéves fehér folt

tanári munkát. 1942-ben munkaszolgálatra asszonyt marhavagonban hurcolták el, és sok Matematikai és Fizikai Társulatnak adomá- több olyan fiatal is volt, akikből világhírű rendelték. Életében mindössze egyetlen, szenvedés után Auschwitzban, gázkamrában nyozta. Az 1950-es években a Műegyetem tudósok lettek, mint például a magyar–ame­ halmazelméleti témájú dolgozata jelent meg, végezte a két kisgyerekkel együtt.” (Hargittai, egyik matematika tanszéke még egyben tar- rikai kémiai Nobel-díjas Oláh György (1927–), az 1930-as évek elején. Erdős Pál fontosnak 2005, 319.)5 totta Arany adományát, mára azonban a a felületkémia és katalízis Wolf-díjjal kitün- találta a dolgozatot, megmutatta Neumann Ide tartozik Arany Dániel (1863–1945) Műegyetem matematika intézetében semmit tetett magyar–amerikai művelője, Somorjai Jánosnak, és Neumann intézte el a megjelen- története is. Gimnáziumi matematikatanár- sem sikerült kiderítenünk a könyvgyűjte- Gábor (1935–) és a nemzetközi hírű magyar– tetését a Compositio Mathematica című folyó­ ként dolgozott, és 1893-ban megalapította az mény további sorsáról. Arany Dániel nevét svéd biokémikus, Ernster László (1920–1998), iratban. 1947-ben jelent meg még egy dolgo- azóta is közkedvelt Középiskolai Matematikai az első és másodikos gimnazisták országos aki sok éven keresztül tagja volt a kémiai zata, ez már halála után, és barátai rendezték Lapokat. Csak néhány évig szerkesztette a matematikaversenye­ viseli. Nobel-díj Bizottságnak. sajtó alá. 1974-ben Péter Rózsa kezdeményez- folyóiratot, majd átadta a szerkesztést Rátz A Budapesti séták a tudomány körül meg- te, hogy gimnáziumi matematika szakkörök Lászlónak. 1905 és 1919 között Arany műsza- emlékezik majd az embermentőkről is, kü- Kulcsszavak: magyar holokauszt, numerus vállalják el egy-egy mártír matematikus em- ki főiskolán tanított, de 1919 után kényszer- lönösen Sztehlo Gáborról és Raoul Wallen- clausus, Horthy-rendszer, diszkrimináció, lékének ápolását. A székesfehérvári Teleki nyugdíjazták a kommünben való állítólagos bergről, és bemutatja budapesti emlékművei­ nyilas terror, tudós áldozatok, budapesti Blanka Gimnázium matematika szakköre részvételére hivatkozva. Hátralevő életében ket. A általuk megmentett sok ezer élet között emlékművek Láng Hugó tanár vezetésével Lázár Dezsőt sohasem tudott elhelyezkedni. Matematikai választotta. Amikor Erdős Pál erről értesült, kutatásait azonban folytatta, elsősorban a IRODALOM McGrayne, Sharon Bertsch (1998): Nobel Prize Women Lázár Dezső-díjat alapított az iskolában. valószínűségszámítás és a játékelmélet érde- Born, Max, (1978) My Life: Recollections of a Nobel in Science: Their Lives, Struggles, and Momentous Fejes Tóth László matematikus akadémi- kelte, és társszerzője volt egy, a biztosítási Laureate. Charles Scribner’s Sons, New York Discoveries. Birch Lane Press, Secaucus, NJ (2. kiadás: Czeizel Endre (2006): Tudósok, gének, tanulságok: A 2001. James Henry Press, Washington DC • http:// kus mondta el a következőket Lázár Dezsőről: matematikáról szóló monográfiának. Élete magyar természettudós géniuszok családfaelemzése. books.google.hu/books?id=nXR_8pxl8vEC&print „Arra a területre, amit azután később egész végéig foglalkoztatta a középiskolai matema- Galenus, Budapest sec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false ) életemen át műveltem, azaz elhelyezési és fe­ tikaoktatás. Filep László (2001): Magyar matematika Erdélyben a Nagy Ferenc (1987): Neumann János és a „magyar titok” dési kérdésekre, egy nagyon kedves kollégám, 1944-ben a zsidó Arany és felesége gettó- két világháború között. Magyar Tudomány. 5, a dokumentumok tükrében. Országos Műszaki Infor- Lázár Dezső hívta fel a figyelmemet. Azt ba kényszerült, és egyikük sem érte meg a Frank Tibor(2012): Kettős kivándorlás: Budapest–Ber­ mációs Központ és Könyvtár, Budapest lin–New York 1919–1945. Gondolat, Budapest Nyitrai Ferencné (2001): Fellner Frigyes (1871–1945). kérdezte, hogy hogyan kell, mondjuk egy felszabadulást. Hamvaik tömegsírban nyug- Hargittai István (2003): Életeink: Egy tudományos ku­ In: Csahók István (szerk.): Nagy magyar statisztiku­ négyzetben vagy egy körlapon, n pontot úgy szanak a Dohány utcai zsinagóga kertjében. tató találkozása a 20. századdal. Typotex, Budapest sok 18: Fellner Frigyes (1871–1945) műveinek válogatott elhelyezni, hogy a köztük levő minimális Mielőtt Arany bevonult a gettóba, gondosko­ Hargittai István (2005): Fejes Tóth László. Magyar bibliográfiája. KSH Könyvtár és Dokumentációs távolság maximális legyen. […] Lázár Dezső- dott arról, hogy értékes matematikai könyv- Tudomány. 166, 3, 318–324. Szolgálat, Budapest, 7–20. • http://konyvtar.ksh.hu/ Hargittai István (2006): Az öt világformáló marslakó. digitalizalt_anyagok/nagy_magyar_statisztikusok/ ről hadd mondjam el, hogy amikor Kolozs- tára ne vesszen kárba, és azt az Eötvös Loránd Vince, Budapest NMStat_18._Fellner_Frigyes.PDF várra kerültem, ő is ott dolgozott, a Zsidó Hargittai István – Hargittai Magdolna (2014): Buda­ Pillich Lajos (2005): Richter Gedeon (1872–1944). In: Gimnáziumban volt tanár. Később munka- pesti séták a tudomány körül. (előkészületben) Novák Takács Krisztina – Hermecz István (szerk.): 5 Szerző megjegyzése: Családunk története egy bizonyos Kovács M. Mária (2012): Törvénytől sújtva: A numerus Esti beszélgetés: Magyar gyógyszerészkutatók portréi. szolgálatra hívták be, aknát szedettek vele, pontig Lázárékéhoz hasonlóan alakult. Gettóba zártak clausus Magyarországon, 1920-1945. Napvilág, Budapest Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Budapest, comblövést kapott, és hagyták szegényt elvé- bennünket, majd 1944 júniusában elindult a marhava­ 69–82. rezni. Amikor munkaszolgálatos volt, akkor gonokból összeállított vonat Auschwitz felé édesanyám­ a családjával szoros kapcsolatban voltunk. mal, tízéves bátyámmal és velem, aki akkor még nem voltam három éves. Útközben valahol megállították a Sokszor meglátogattuk a feleségét és két kis vonatot, amely egy darabig visszafelé tolatott, majd újra gyermekét. A felesége mondta el, hogy mi elindult, de most már Ausztria irányában (mindezt mi történt vele. Arra már nem emlékszem, hogy csak jóval később tudtuk meg). Az történt, hogy a zsidó ez pontosan mikor volt, mert az évek össze- vezetők és a németek közötti tárgyalások eredményeként folynak az emlékezetemben. A felesége na- néhány vonatot Auschwitz helyett Ausztriába irányítot­ tak. A mi vonatunk nem volt közöttük, de egy Auszt­ gyon művelt, szép nő volt, és még ma is riába szánt szerelvény már elment Auschwitzba, és ezt borzadállyal tölt el az a gondolat, hogy ezt az helyettesítette a mi vonatunk. (Hargittai, 2003, 52–54.) 1044 1045 Magyar Tudomány • 2013/9 Hóvári János • Honvédtábornokok…

az Oszmán Birodalom: követték Thököly és Máriával, akibe szerelmes lett, összeházasod- Rákóczi útját. tak, s így Guyon magyar lett. 1848 őszén be­állt Guyon és Kmety tisztában voltak azzal, a honvédseregbe, és a szabadságharc egyik HONVÉDTÁBORNOKOK hogy a magyar ügy egyben nemzetközi kérdés fontos hadvezéreként írta be nevét a magyar is. A szabadságharc katonailag elbukott, de történelembe. Személyes bátorsága ma is A KÉSŐI OSZMÁN HADERŐBEN bármikor új lehetőségek adódhatnak. Ha a lelkesítő példa minden magyarnak, különö- EMLÉKEZÉS GUYON RICHÁRDRA Habsburg Monarchia háborúba keveredik sen az a hősiesség, ahogyan katonáival más hatalmakkal, ismét lehetőség nyílhat a Branyiszkónál 1849. február 5-én elfoglalta a ÉS KMETY GYÖRGYRE harc folytatásához. Ők erre készültek, szer- stratégiai jelentőségű hágót, s ezzel megnyílt vezkedtek, és hazatérni kívántak. Egyikük az út a felvidéki csapatok előtt a Tiszához. Egy Hóvári János sem érte meg az 1866. esztendőt, amikor a ideig ő volt a komáromi erőd parancsnoka, a történettudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, Habsburg Birodalom hadserege a csehorszá- majd 1849 nyarán csapataival a Délvidéken Magyarország ankarai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete gi Königgrätz-nél döntő vereséget szenvedett harcolt, a végzetes temesvári csatában augusz- a poroszoktól. Az emigrációban élő magyar tus 9-én, Józef Bem tábornok vezérkari főnö- katonatisztek ekkor is készen álltak, hogy ke volt. Augusztus 18-án lépett török földre, A magyar-török kapcsolatok rendszerében Guyon és Kmety nem voltak sem zsoldo­ porosz segítséggel háborút indítsanak a Habs­ ahova családja is követte. Guyon bátor és kü­lön fejezet illeti meg az 1848–49-es emigrán­ sok, sem kalandorok. Magyar katonatisztek burgok ellen. Bécsben azonban a józan ész ke­mény katona volt. Életét bármikor kész volt sok élettörténetét. Nemcsak azért, mert I. voltak. Guyon tiszteletbeli magyar, Kmety győzedelmeskedett. Az udvar és a magyar kockára tenni, de ezt beosztottjaitól is elvárta. Abdulmedzsid szultán (1831–1861) háborút pedig annak az évszázados magyar katonai ellenzék vezetői tárgyalásokat kezdtek. Bécs Mert és szeretett kockáztatni, ez néha győzel- kockázatva fogadta be a magyar és lengyel hagyománynak őrzője, amely a 18. századtól az 1848–49. évi magyar követelések többségét met, néha vereséget hozott. A szabadságharc menekülteket, az 1848–49. évi magyarorszá- kezdődően részét képezte a Habsburg Mo- elfogadta, 1867-ben megtörtént a két fél kö­ alatt egyike volt a forradalmi lelkületű főtisz- gi harcok hőseit és közkatonáit, hanem azért narchia katonai szellemiségének: a birodalom zötti „kiegyezés”, s létrejött az Osztrák–Ma- teknek. Szembekerült Görgei Artúr főpa- is, mert az Oszmán Birodalomban maradt hadseregében rendre több tízezer magyar gyar Monarchia. Az emigránsok többsége rancsnokkal, de mindvégig élvezte Kossuth közel ezer magyar és lengyel katonatisztnek szolgált, a bécsi hadvezetésnek magyar ezredei hősként tért haza. Guyon azonban 1856-ban Lajos kormányzó bizalmát és támogatását. és polgári személynek szerepe volt a biroda- voltak, s a magyarok a tisztikarban is jelentős Isztambulban, Kmety pedig 1865-ben Lon- Kmety György a felvidéki Felsőpokorá­ lom modernizálásában és nyugatosításában. szerepet töltöttek be. Ennek volt köszönhető, donban elhunyt. gyon (Vyšná Pokoradz), amely ma Rimaszom­ Sokakra lehetne emlékezni, de mi most csak hogy 1848 nyarán rövid időn belül fel tudott Guyon és Kmety életútja más volt, de bat város része, evangélikus lelkészcsaládban Guyon Richárd (1813–1856) és Kmety György állni az önálló magyar hadsereg. A magyar más volt a karakterük is. Szinte véletlen, hogy született 1813. május 24-én. 1833-ban állt be (1813–1865) tábornokok életének törökorszá- katonai hagyományok 1848–49-ben önálló útjaik keresztezték egymást. Mindketten katonának, végigjárta a katonai ranglétrát, s gi szakaszát idézzük fel: mindketten 200 éve, életre keltek. A szabadságharc katonái 1849 magyar nemzeti hősök: Magyarországon ut­ ebből következően szinte mindent tudott a 1813-ban születtek, s a magyarországi szabad- tavaszán legyőzték a Habsburg Birodalom cákat és tereket neveztek el róluk. Helyük van hadseregről. Itáliából került haza 1848 októ- ságharc bukását követően kerültek az Oszmán hadseregét. Ez a korabeli katonai körökben azonban a török katonai hagyományokban berében. Szerepe volt egy honvédzászlóalj Birodalomba. Az 1848–49. évi magyar szabad­ nagy meglepetést okozott, s egyben nagy el­ is, mindketten olyan tábornokai voltak az felállításában, majd végigharcolta a szabadság­ ságharc tapasztalataival léptek török földre: ismerést is hozott a magyar tábornoki karnak. Oszmán Birodalom hadseregének, akik élet­ harcot. Az ő nevéhez kötődik az 1849. június mindketten jelentős katonai erőket vezényel- Bécs az oroszoktól kért segítséget: 1849 má- útja részét képezi a török hadtörténetnek is. 13-i csornai győzelem. Jól szervezett egységei tek győztes és vesztes csatákban egyaránt, is- jusától kétszázezer orosz katona vonult be Guyon Richárd a dél-angliai Bath városá­ 1849 júliusában és augusztusában a Délvidé- merték a hadseregszervezés és a hadvezetés Magyarországra. Ilyen túlerő ellen nem volt ban született 1813. március 31-én. Kalandvá- ken derekasan megállták helyüket. Katonái minden részletét. A kor nemcsak jól képzett, értelme harcnak, így a szabadságharc kato- gyó természete vitte Portugáliába, s onnét még a világosi fegyverletétel után is harcoltak: de harci tapasztalatokkal is rendelkező kato- nailag elbukott. A főtisztek és a politikusok Triesztbe, ahol a Habsburg Monarchia kato- a menekülők útját biztosították Havasalföld nái voltak. Ezt a tudást hozták magukkal, s menekülésre kényszerültek. Nem nagyon nai szolgálatába állt. 1838-ban találkozott felé. Kmety Bem tábornokkal és katonáival ajánlották fel az oszmán-török hadvezetésnek. volt más hely, ahova mehettek volna, mint magyar ezredparancsnoka leányával, Splényi 1849 augusztusának végén lépett török földre. 1046 1047 Magyar Tudomány • 2013/9 Hóvári János • Honvédtábornokok…

Megfontolt és higgadt katona volt. Katonái Vidinben a magyar vezetők között lezajlottak. volt. A magyarországi háború tisztjei többsé- belül megtanultak törökül. Ez minden bi- között rendet tartott, s ezért egységei szinte Bem tábornokot és több katonai vezetőt gükben jól képzett katonák voltak, s mint zonnyal az arab írás valamilyen szintű isme- mindig megállták helyüket. Tudta, hogy kell rendkívül­ kiábrándította, hogy Kossuth már említettük, örömmel látták őket az át- retét is jelenthette. Mindketten több nyelvet kockáztatni is, de csak akkor, ha esély van a Lajos kormányzó minden pénz nélkül érke- alakítás (fejlesztés) alatt álló, s egyébként beszéltek. Guyon az angolt, a franciát, a né­ győzelemre. A tavaszi hadjárat idején ő is zett török földre, mert a kincstár lemaradt újabb Oroszország elleni háborúra készülő metet és a magyart. Kmety magyar anyanyel- szembekerült Görgei Artúr főparancsnokkal. kíséretétől, és Habsburg kézre került. Pénz a oszmán-török hadseregben. A belépés felté- vén kívül tudott németül, valamennyire Kossuth lelkes híve maradt az emigrációban. katonák fizetésére nem volt. Így tisztjeiknek tele azonban az iszlám hitre való áttérés volt. franciául és olaszul, angolul emigrációs évei Számos emigránstársát kalandornak tartotta, gyorsan kellett dönteniük, hogy mit tesznek, A magyar és lengyel tisztek nem nagyon te- elején tanult meg. ugyanakkor sokaknak segített, akik ne- nemcsak maguk miatt, hanem a velük hettek mást, mint hogy a katonai utat vá- Guyon és Kmety helyzete a vidini mene- héz körülmények között éltek. szolgált katonák miatt is, akik nem lasztották. Az iszlám hitre való áttérést kültek között nem volt azonos. Gu- Guyon Richárd és Kmety csak nélkülöztek, hanem időn- egyébként formalitásnak tartották, yon Richárd a magyar mellett György számos magyarhoz ha­ ként már éheztek is. Tartaniuk ahogy oszmán-török tiszttársaik brit állampolgár is volt, így őt sonlóan az Oszmán Biroda- kellett attól is, hogy egy esetle­ is. Vidinben hozzávetőlegesen nem fenyegette a kiadatás. lom hadserege által ellenőr- ges Szentpétervár–Bécs–Isz- 250 magyar és lengyel tiszt tért Kmetynek azonban ilyen zött Havasalföldön át érke- tambul diplomáciai alku kö­ át az iszlámra, s vonult be az kibúvója­ nem volt. Az iszlám zett meg Vidinbe, a magyar vetkeztében átadják őket az Oszmán Birodalom hadsere- hitre való áttérés azonban menekülők központjába. 1849 osztrákoknak vagy az oroszok- gébe. Guyon és Kmety is kö- egyben az Oszmán Biroda- szeptemberének végére több nak, az érvényben lévő nem- zéjük tartozott. Guyon Hurşid lom állampolgárságát is jelen- mint négyezer magyarországi zetközi szerződések egyébként (kiejtve Hursid) pasa lett, Kmety tette, így mindazoknak, akik ezt menekült zsúfolódott össze a du­ erre kötelezték volna az Oszmán pedig İsmail (kiejtve Iszmail) pasa. választották, kiadatástól többé nem nai városban. Az oszmánok a vár- Birodalmat. A dunai török parancs- Nem tudjuk, hogy miért épp ezeket a kellett tartaniuk. Amint beléptek a erőd környékén helyezték el őket alkalmi nokok jól ismerték a magyar tisztikart, tudták, neveket kapták. Valószínűleg török tiszttár- hadseregbe, jövedelmük is lett, hiszen az osz­ szállásokon, amelyekben az élet az őszi eső- hogy jó katonák, ösztönözték őket, hogy saik adtak nekik új nevet. Nem tudunk arról, mánok minden magyart és lengyelt rangju- zések beköszöntével egyre lehetetlenebbé vált. álljanak török katonai szolgálatba. hogy a körülmetélést elvégezték volna rajtuk. kon vonultattak be. Guyon Richárd tábornok Pénzük csupán a tehetős magyaroknak volt, Isztambulra, illetve Abdulmedzsid szul- Guyon és Kmety is tisztában volt azzal, hogy (ferik), Kmety György vezérőrnagy (mirliva) a többség nehéz körülmények között élt. Ez­ tánra nagy nyomás nehezedett a magyaror- az oszmán-török hadseregbe való belépés lett. A muszlim hitre tért magyar és lengyel zel is magyarázható, hogy sokan éltek az szági menekültek kiadását illetően. Oroszor- feltétele az áttérés. Ezt így is kezelték, magu- tisztek, a Murád pasává lett Bem tábornokkal osztrákok által felajánlott amnesztiával, és szág háborúval fenyegette a Portát. Csak a kat továbbra is kereszténynek tartották, az együtt, két csoportban: 1849. október 31-én, visszatértek Magyarországra. Guyon és Kme- brit és a francia diplomácia hatékony közbe- iszlám világát ismerték, s a muszlim szokáso- illetve november 1-én hagyták el Vidint. A ty aligha gondoltak erre. Döntöttek: áttértek lépésével, illetve a brit és a francia flotta már­ kat tisztelték. Mindkettőjüket keresztény török hadvezetés a többi magyar, lengyel és az iszlám hitre, és beléptek a török hadsereg- vány-tengeri felvonulásával lehetett a helyze- szertartás keretében temették el. Haláluk más nemzetiségű emigránssal együtt őket a be. Már muszlimok és török tisztek voltak, tet rendezni, s az oroszokat meghátrálásra idején azonban már érvényben volt az 1856. kelet-bulgáriai Şumlába (bolgárul Sumenbe) amikor Vidinbe is elérkezett a hír, hogy a kényszeríteni. Ennek érdekében azonban az február 18-án kibocsátott reformrendelet vezényelte. Kossuth és kísérete is ide érkezett Habsburg-dinasztia rögtönítélő bírósága oszmán diplomáciának is rugalmasságot kel­ (Islahat Fermanı), amely egyenjogúsította a 1849. november 21-én. halálra ítélte Batthyány Lajos miniszterelnö- lett tanúsítania. Ez nem kedvezett a vidini birodalom keresztény alattvalóit a muszli- A színfalak mögött Isztambulban kemény köt és a szabadságharc tizenhárom főtisztjét, menekülteknek, pontosabban: sok-sok bi- mokkal, s a keresztényeknek is kötelezővé diplomáciai alkudozások folytak. Bécsben és s rajtuk kívül legalább száz politikust és ka- zonytalanságot okozott, s az még tovább tette a katonáskodást. Így az oszmán-török Szentpétervárott kényszeredetten tudomásul tonát, s az ítéleteket 1849. október 6-án, illet- rontotta a helyzetet, hogy gyakran terjedtek hadseregnek már lehettek keresztény tisztjei vették, hogy a Porta nem adja ki a menekül- ve azt követően végre is hajtották. el rémhírek is közöttük. is, Kmety tábornokot is a keresztény tisztek teket. Az osztrák és az orosz diplomácia ebben A két tábornok minden bizonnyal részt- Vidinben másként gondolkoztak az emig­ közé sorolták a rendelet kibocsátásától. Gu- a helyzetben azt kívánta elérni, hogy a ma- vevője volt mindazoknak a vitáknak, amelyek ráns politikusok és katonák. Helyzetük is más yon is és Kmety is, valószínűleg rövid időn gyarok és a lengyelek minél távolabb kerül- 1048 1049 Magyar Tudomány • 2013/9 Hóvári János • Honvédtábornokok… jenek a Habsburg Birodalom és Oroszország Az Aleppóba került magyar és lengyel külpolitikájának középpontjába került, s ezzel­ gálatról, és előbb Párizsba, majd Londonba határaitól. tisztek rövid időn belül leckét kaptak az Osz­ együtt a városba érkezett magyar és lengyel költözött, s ott élt a krími háború kitöréséig. A törökök a politikusokat Kossuth veze- mán Birodalom alapvető problémáiból. Az tisztek is. A rendelkezésre álló források alapján úgy tésével Kütahyában helyezték el. Kossuth isztambuli udvar – szinte már kétszáz éve – a A legnagyobb iszlám ünnepen, az Áldozat látom, hogy Guyon Richárdot és kíséretét Lajos ötvenhét magyarral és lengyellel 1850. birodalom egyes vidékein nem tudott akara- ünnepén,1 amelyet a törökök Kurban Bayra­ Şumlából vezényelték Damaszkuszba, az február 15-én hagyta el Şumlát. Várnába men­ tának érvényt szerezni. A helyi hatalmasságok, mınak, az arabok pedig Id al-Adhának nevez­ ottani ún. Arábiai Hadsereghez. Ő, mint brit tek, ahol hajóra szálltak, s Gemliknél február törökül ayanok, hol gazdasági, hol politikai, nek, annak is második napján, 1850. október alattvaló már Vidinből is szabadon mozog- 20-án léptek Ázsia földjére. Innét Bursán át hol vallási, hol törzsi okok miatt dacoltak, 17-én a város elégedetlen muszlimjai rátámad- hatott. Rövid időn belül fontos összekötő lett (ott időztek hozzávetőlegesen egy hetet), s többnyire eredményesen a szultáni udvar tak a keresztény negyedekre: több keresztényt a magyar emigránsok és az Egyesült Királyság feltehetőleg március 31-én érkeztek meg küldötteivel, így annak katonáival is. Minél megöltek, raboltak és romboltak. Ez némi- sztambuli követe, Stratford Canning (1786– Kütahyába. Abdulmedzsid szultán tartotta a távolabbi és nehezebben megközelíthető volt képp válasz volt arra, hogy Aleppó irányításá­ 1880) között, aki minden helyzetben támo- közvetítők révén Kossuth Lajosnak adott egy vidék, annál inkább élhetett önálló életet, ban egyre nagyobb szerepük lett a kereszté- gatta a magyar ügyet, s fontos szerepe volt a szavát: miután a magyar és lengyel menekül- egy-egy befolyásos család irányítása alatt. nyeknek. Az 1839. évi szultáni rendelet lehe- magyar és lengyel menekültek törökországi tekkel kapcsolatos diplomáciai bonyodalmak Isztambulban a döntéshozóknak azt is fel tővé tette keresztény templomok építését, s befogadásában is. Guyon minden bizonnyal elülnek, Kossuth és hívei elhagyhatják az kellett mérniük, megéri-e a kincstárnak több ezzel a különböző tehetős keresztény közös- Isztambulon át utazott a Közel-Keletre. Da- Oszmán Birodalmat. Erre 1851 végén került ezer katonával egy-egy vidéken rendet terem- ségek éltek is. A város muszlim többségének maszkuszi életéről kiváló forrás segédtisztjé- sor. Kossuth Lajos és kísérete 1851. szeptember teni, nem jobb-e inkább a visszásságok felett nem tetszett a keresztény térnyerés. A feszült- nek és gyermekei nevelőjének, Papp Jánosnak 1-jén búcsúzott el Kütahyától, s Gemlikben szemet hunyni. Aleppó és környéke ebbe a séget egyébként az is fokozta, hogy a város élete végén tollba mondott emlékirata. Da- hajóra szállva elhagyta az Oszmán Birodal- kategóriába tartozott. lakói kényszersorozástól is tartottak. A zavar- maszkusz egyik katonai parancsnoka volt. mat. Londonba, majd Washingtonba utazott, A Földközi-tenger és a Közép-Kelet, a gások kitörését követően a város török kor- Felesége és két gyermeke is vele éltek. Innét hogy a magyar ügynek segítséget szerezzen, Perzsa-öböl, valamint India közötti kereske- mányzója elmenekült, s Aleppó irányítását vezényelték át 1853 nyarán Anatóliába. Fele- Európába visszatérve Londonban, majd az delemben évszázadok óta nagy szerepet játszó önhatalmúlag az egykori janicsárok (1826- ségét egy időre egy libanoni keresztény ko- itáliai Torinóban élt. Olaszországban halt Aleppó az Oszmán Birodalomnak 1516 óta ban feloszlatták őket) leszármazottai vették lostorban helyezte el, s Splényi Mária 1854 meg 1894-ben. fontos kereskedelmi-gazdasági központja volt. át, akik elleneztek minden isztambuli szultá- nyarán innét költözött Isztambulba. A Kossuth Lajost és kíséretét Várnából A város 1832-től 1840-ig az oszmánokkal harc­ ni reformot. A rend helyreállítása a hadsereg- Kmety a krími háború kitörésének hírére Gemlikbe szállító hajó – a Tâir-i Bahrî (Ten- ban álló Egyiptom uralma alatt állt. Az osz- re várt, s ebben szerepük volt az Aleppóba visszatért az Oszmán Birodalomba, s 1853 geri Repülő) – visszatért Várnába, hogy a mán-török restauráció nem ment zökkenő- vezényelt magyar és lengyel tiszteknek is. végén ismét bevonult a török hadseregbe. Az me­nekültek újabb csoportját szállítsa el. Idő­ mentesen, mert számos nyugati típusú re- Minden bizonnyal nekik is volt köszönhető, Anatóliai Hadsereghez vezényelték. közben az orosz és osztrák szempontokat is form bevezetésével is együtt járt. Eközben a hogy Aleppóban valamennyire a vallásbéke Guyon, Kmety és számos magyar és len­ figyelembe véve Isztambulban az a döntés város a gyapotkereskedelem fellendülésének is helyreállt. Ezen események közepette halt gyel tiszt a krími háború (1853–56) idején is- született, hogy a Szentpétervárott és Bécsben köszönhetően gazdaságilag virágzott, s ebből meg 1850. december 10-én Bem tábornok, aki mét együtt harcoltak a kaukázusi fronton. Az legveszedelmesebbnek tartott, muszlim hitre haszna leginkább Aleppó keresztény és zsidó végrendelete végrehajtását Kmety Györgyre anatóliai háború menetében nem csupán tért magyar és lengyel tiszteket Şumlából a közösségének volt. Amikor a magyar és len- bízta. Bem elhunytával Kmety lett a rangidős fontos, de időnként meghatározó szerepük távoli Aleppóba vezénylik. Ez a Bem és gyel tisztek 1850 tavaszán megérkeztek, hogy parancsnok a magyarok és a lengyelek között. volt. Az oroszok elleni harcok kezdetben két Kmety irányítása alatt álló csoport tizenkilenc megerősítsék a város helyőrségét, csupán csak Miután Aleppóban helyreállt a rend, a fronton zajlottak: a Duna-delta vidékén és a tisztből, valamint tizenhárom beosztottból és a feszültség volt érezhető. Az ott élők már magyar és lengyel tiszteket 1851 őszén más Kaukázus déli előterében. 1854 végén Ausztria családtagból állt. Várnából 1850. február 24- hozzászoktak ehhez, legfeljebb az újonnan állomáshelyekre vezényelték. Kmety 1851. megszállta Havasalföldet, hogy a fejedelem­ én hajóztak ki, hozzávetőlegesen egy hét érkezőknek jelentett újat néhány hónapig. Az szeptember 27-én lemondott a katonai szol- séget kivonja a háborúból, ezzel a fő had­ kell­hetett ahhoz, hogy İskenderunba érjenek, ősz közepén azonban valami olyasmi történt, színtér a Krím-félszigetre és Északkelet-Ana- 1 A muszlimok ekkor emlékeznek meg arról, hogy ahon­nét lóháton mentek Aleppóba, ahova amire régóta nem volt példa: Aleppó egy Ábrahám (Ibrahim) fel akarta áldozni fiát, Izsákot tóliára tevődött át. Az anatóliai harcokban március elején érkezhettek meg. időre az Oszmán Birodalom közéletének és (Ishakot) az Úrnak (Allahnak). jelentős szerepet kapott Guyon Richárd – 1050 1051 Magyar Tudomány • 2013/9 Hóvári János • Honvédtábornokok…

Hur­sid pasa mint az Anatóliai Hadsereg ve- nek. Kmety feladata elsőlegesen a rábízott Haydarpaşa temetőben helyezték örök nyu­ drúz földesuraik ellen. A feszültség a drúzok zérkari főnöke s Kmety György – Iszmail lovasalakulatokkal az volt, hogy távol tartsa galomra, ott, ahol a krími háború több ha- és a maroniták között tovább nőtt, s egy ki- pasa mint nagyobb egységek főparancsnokai. az oroszokat a várostól. Ebben igen sikeres lottja is fekszik. Szinte szimbolikus, hogy sebb drúz-keresztény családi konfliktus 1860 Az északkelet-anatóliai orosz–török har- volt, és számos elismerést vívott ki magának. síremlékét a magyar állam 1956 októberében májusának végén véres vallási összecsapások- cok egyik sorsdöntő csatája 1854. augusztus 1855 elejére az oszmán-török haderő egy- újította fel. 1998-ban, az 1848–1849-es forra- hoz vezetett. A libanoni feszültség hamarosan 6-án Kürekderénél zajlott le. Az oroszok 1854 re inkább beszorult Karsba, és elveszítette dalom és szabadságharc 150. évfordulója al- átterjedt Damaszkuszra is. 1860. július 9. és nyarán jelentős erőket vontak össze, hogy ellátási útvonalait. Az oroszok, hogy ellensú- kalmából a budapesti Magyar–Török Baráti 11. között a drúz és szunnita muszlim félkato­ betörjenek Anatóliába. Guyon és az oszmán- lyozzák a szövetségesek krími győzelmeit, Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia nai alakulatok mintegy húszezer keresztényt török haderő megsegítésére jött brit és francia Karsnál győzelmet akartak kicsikarni. Szep­ emléktáblát, és egy pirogránit Kossuth-címert gyilkoltak meg a városban. Mivel az oszmán- tisztek ütközetet javasoltak. A török parancs- tember 29-én véres csata folyt a városért, de helyezett el a sírnál, amelyet F. Tóth Tibor, a török hatóságok képtelenek voltak a kialakult nokok, különösen Zarif Musztafa tábornok egyik fél sem tudott győzni. Kmety kitörést társaság alelnöke kezdeményezésére Lacza helyzetet kezelni, a válság nemzetközi ügy lett. a visszavonulást és a taktikázást kívánták és a visszavonuló oroszok megtámadását tar­ Márta Munkácsy Mihály-díjas festő- és gra- A francia diplomácia akcióba lépett, s meg- volna folytatni. Végül a külföldiek véleménye totta volna helyesnek. A brit főparancsnok, fikusművész terve alapján a pécsi Zsolnay egyezett a Portával, hogy tizenkétezer külföl- lett erősebb, az anatóliai hadsereg csatát vállalt, William F. Williams (1800–1883) vezérőrnagy Ma­nufaktúra készített és adományozott. Szü­ di (francia, brit, osztrák, porosz és orosz) ami vereséghez vezetett. Zarif Musztafa pasa ezt ellenezte. Így az oroszoknak lehetőségük letésének 200. évfordulóján Magyarország katona vonul be Libanonba, hogy a békét leginkább Guyont tette felelőssé a vereségért. nyílott arra, hogy újra felfejlődjenek és foly- Ankarai Nagykövetsége és katonai attaséja, helyreállítsa. A békefenntartók felét Párizs Guyon pedig visszaélésekkel vádolta meg tassák az ostromot. A várerődben lévők hely­ valamint Isztambuli Főkonzulátusa az Egye- magára­ vállalta. Az első francia egységek Isztambulban a török tábornokot. Mindkét zete egyre rosszabb lett, kolerajárvány tört ki sült Királyság ankarai légügyi és haditenge- Charles-Marie-Napoleon de Beaufort ügyben vizsgálatok kezdődtek. Guyont vis�- közöttük. Williams tábornok 1855. november részeti attaséjával közösen tisztelgett a Török d’Hautpoul­ (1804–1890) tábornok vezényle- szarendelték Isztambulba. A tábornokot 28-án átadta a várat az oroszoknak, amelyet Fő tábornok / Frankhon ivadéka / Angolhon tével 1860. augusztus 16-án szálltak partra azonban nagy tisztelet vette körül, mert a azonban az Oszmán Birodalom a párizsi bé­ szülöttje / Magyarhon vitézze emléke előtt. Bejrútban. Mandátumuk hat hónapra szólt. fővárosban is tudták, hogy Kürekderénél ha­ kében visszakapott. Kmety és vele Josef Kohl­ Kmety György a krími háborút követően Kmety tábornok 1860. június 23-án érke- láltmegvető bátorsággal harcolt, s életét man és Tüköry Lajos november 24-én kiszök- is oszmán-török szolgálatban maradt: török zett meg 1800 fős erősítéssel Bejrútba, ahol több­ször is kockára tette. tek a várerődből, s az orosz vonalakon átve- tábornoki (ferik) rangot kapott. Az isztambu­ rövid időn belül helyreállította a rendet. Ő Kmety tábornok Kürekderénél a balszár- rekedve magukat Erzurumban csatlakoztak li magyar menekülteknek egyik ismert sze- fogadta a francia expedíciós hadsereget Bej- nyon vezette a parancsnoksága alatt lévő ba­ az anatóliai csapatokhoz. Ez után Kmety már mélyisége volt. A fiatal Vámbéry 1857-ben rútban. Nem értett egyet azzal, hogy a fran- si-bozuk felkelőket. Hiába ért el sikert, a nem vett részt nagyobb ütközetben, mivel Isztambulba érkezve hozzá fordult segítségért, ciák titokban felfegyverezték a maronita ke- másik szárny vereségét nem tudta ellensúlyoz­ időközben megkezdődtek a béketárgyalások. amit meg is kapott; Kmety bemutatta a be- resztényeket, mert ez a drúzok elleni bosszú- ni. Kürekdere után Karsba (kiejtése: Kársz), Kmety a háború befejezését követően, 1856- folyásos udvari köröknek, s így Vámbéry hadjáratokhoz vezetett. Novemberben a az országrész oszmán-török védvonala leg- ban Párizsban kezeltette magát, majd vissza- érvényesülni tudott a török fővárosban. Kme- fran­ciákkal való ellentétei miatt lemondott fontosabb várerődjének védelmére rendelték. tért Isztambulba. ty azonban úgy érezte, hogy az udvarnál posztjáról, de Latakiában maradt. De Beau- Kars a 19. század elejétől az első világhá- Guyon Richárd negyvennégy éves korá- mel­lőzik, mert különösebben fontos felada- fort d’Hautpoul tábornok csapatainak ború végéig, valamint az azt követő dél-kau- ban, 1856. október 12-én2 váratlanul elhunyt. tot nem bíztak rá. A libanoni válság kitöré- misszióját meg kívánta volna hosszabbítani, kázusi harcok lezártáig az orosz–török kato- Özvegye és két fia ezt követően hazatértek sekor, 1860 nyarán azonban szükség lett ké- ez azonban nemcsak török, hanem brit érde- nai összecsapások frontvonalának meghatá- Magyarországra, majd Franciaországba köl- pességeire, s a hadvezetés Bejrútba küldte. keket is sértett. Fuat pasa külügyminiszter a rozó stratégiai pontja volt. A város történel- töztek. Nem tudjuk pontosan, mi volt Gu- Libanonnak – tekintettel vallási sokszí- kérdés eldöntése érdekében vizsgálóbizottsá- mét a harc és a háború határozta meg. 1854- yon halálának oka. Az isztambuli magyarok nűségére és földrajzi viszonyaira – különleges got állított fel, amelynek vezetésével Kmetyt ben főleg brit hadmérnökök irányításával között az a hír járta, hogy ellenfelei megmér- státusa volt az Oszmán Birodalomban, amely bízta meg. A bizottság a külföldi katonai erők jelentős erődítések kezdődtek a városban. A gezték. Az Isztambul ázsiai oldalán lévő a drúzoknak kedvezett, akik így irányítói elvonulását tartotta indokoltnak, mivel idő- cél az volt, hogy olyan erődrendszer jöjjön lehettek Libanonnak. A maronita keresztény közben új igazgatási struktúrában állapodtak létre, amely ellen tud állni az orosz hadsereg- 2 Isztambuli síremlékén 1856. október 11. szerepel. földművesek 1859-ben fellázadtak saját és meg az érdekelt felek. Létrehozták az 1918-ig 1052 1053 Magyar Tudomány • 2013/9 Hóvári János • Honvédtábornokok… működő libanoni mutasarrif (kormányzósá- tional des Études Pré-Ottomanes et Otto- Kulcsszavak: Guyon Richárd (Hursid pasa), Kmety György (Iszmail pasa), Kossuth-emigráció, Kars gi) rendszert. Ennek értelmében az Isztam- manes (CIÉPO) magyarországi, pécsi kon- védelme, krími háború, Josef Kohlman, Tüköry Lajos, William F. Williams, Kemal Karpat, Bayram bulból kinevezett kormányzót a hat libanoni ferenciáján tartotta. Ezt követően 1988-ban Nazır, Abdullah Saydam, Selim Deringil felekezet (drúz, maronita, szunnita muszlim, Kemal Karpat hosszabb ideig Magyarorszá- IRODALOM síita muszlim, görög ortodox és görög-kato- gon kutatott, hogy könyvet írjon a Kossuth- van. Ankara, 1994, 107–121. Ennek egyik változata Arbanász Ildikó – Ayan, D. – Csorba Gy. – Hermann likus) képviselői segítették az igazgatásban. emigráció törökországi hatásáról. Ezt a tervet magyarul: Karpat, Kemal (1989): Kossuth Törökor- R.– Hóvári J. (2013): Magyar honvédtábornokok Ezzel megszűnt a drúz uralom Libanonban, azonban elsodorta két dolog. Az egyik az, oszmán szolgálatban – Guyon Richárd és Kmety György szágban. A magyar menekültek szerepe az Oszmán Birodalom modernizálásában. Keletkutatás. tavasz, a felekezetek befolyása között egyensúly ala­ hogy Karpat professzor a menekültkérdést a – Hursid pasa és Iszmail pasa. (Szerk.: F. Tóth Tibor) 36–48. Angolul: Karpat, Kemal (1990): Kossuth in kult ki, s intézmény jött létre a vitás kérdések 19–20. századi török történelemben egyre Budapest Turkey: The Impact of Hungarian Refugees­ in the Csorba György (1999): Az 1848–49-es törökországi tárgyalásos rendezésére. Így a francia haderő szélesebben kezdte kutatni. Ennek eredmé- Ottoman Empire, 1849–1851. Hunarian Heritage magyar emigráció története. Hadtörténelmi Közle­ 1861 nyarán kivonult Libanonból. nyeként jelent meg 2010-ben a Törökország Review 19. March, 18–23.; Törökül: Karpat, Kemal mények. 112, 1, 1–48. • http://epa.oszk.hu/00000/ (2012): Balkanlar’da Osmanlı Mirası ve Milliyetçilik. Kmety 1861 elején kérte nyugdíjazását, s mai etnikai szerkezetét a menekültkérdés 00018/00009/pdf/csorba.pdf Istanbul, 112–129. az év áprilisában már Londonban volt. öt- fényében bemutató könyve. A másik ok Csorba György (2004): Az 1850. évi aleppói zavargások Karpat, Kemal H. (2010): Osmanlı’dan Günümüze és a magyar emigránsok szerepe. In: Birtalan Ágnes venhárom éves korában, 1865. május 25-én pedig az, hogy a professzor figyelme az 1990- Etnik Yapılanma ve Göçler. İstanbul, 480. – Masanori, Yamaji (szerk.): Orientalista Nap. 2004. hunyt el, a londoni Kensal Green temetőben es években Közép-Ázsiára terelődött. Nem Karpat, Kemal H. (2012): Kısa Türkiye Tarihi 1800–2012. MTA Orientalisztikai Bizottság–ELTE Orientalisz- Timaş Yayınları, İstanbul, 50. helyezték örök nyugalomra. Magyar hősként, született meg ugyan Kemal Karpat önálló tikai Intézet. Budapest, 30–39. Nazır, Bayram (2006): Osmanlı’ya Sığınanlar: Macar oszmán-török tábornokként és a britek ba- könyve a törökországi Kossuth-emigrációról, Deringil, Selim (2011): „Törökké lett” magyarok a ve Polonyalı Mülteciler. Yeditepe, İstanbul, 455. rátjaként maradt fenn a neve. de a magyarok szerepe a török modernizáci- szabadságharc után. BUKSZ 144–152. • http://epa. Refik, Ahmed (1926): Türkiye’de mülteciler meselesi. oszk.hu/00000/00015/00062/pdf/06prob.deringil. óban szinte minden összegzésében olvasható. Matbaa-i Âmire, İstanbul pdf Guyon Richárd és Kmety György törökor- Bayram Nazır, a gümüşhanei egyetem Saydam, Abdullah (1997): Osmanlıların Siyasi İlticalara Göyünc, Nejat (1976): 1849 Macar mültecileri ve bun­ .Belleten szági életének számos kérdése továbbra is is- professzora 2006-ban igen alapos munkát ların Kütahya’ ve Halep’e yerleştirilmeleri ile ilgili tali­ Bakışı ya da Macar-Leh Mültecileri Meselesi . meretlen, habár az elmúlt évtizedben sok jelentetett meg törökül a Kossuth-emigráció­ matlar. II. Rákóczi Ferenc ve Macar Mültecileri 231, 339–385. Saydam, Abdullah (1997): Kütahya’da Mülteci Bir Sempozyunu. İstanbul előrelépés­ történt. Csorba György turkoló- ról, számba véve az 1849 és 1851 közötti idő- Cumhurbaşkanı: Louis Kossuth. Tarih ve Toplum. gus-történész több igen fontos tanulmányt szak legfontosabb török forrásait. Abdullah Karpat, Kemal H. (1986): Kossuth in Turkey: The Impact of Hungarian Refugees in the Ottoman Empire, 167, Kasım, 5–11. Szalczer Sándor (1893): Magyar emigránsok Törökország­ tett közzé az elmúlt évtizedben. A Kossuth- Saydam, a kayseri Erciyes Egyetem profes�- 1849–51. CIÉPO Osmanlı Öncesi ve Osmanlı Araş­ ban 1849–1861. (Pap János följegyzései nyomán emigráció történetének átfogó kutatása azért szora is értékes tanulmányokat tett közzé a tırmaları Uluslararası Komitesi VII. Sempozyunu kidolg. Szalczer Sándor) Taizs, Pécs • http://terebess. is fontos, hogy az a gazdag és eredményes magyar menekültekkel kapcsolatban. Selim Bildirileri Pécs: 7–11. Hazırlayan: Bacqué–Gram­ hu/keletkultinfo/szalczer1.html kutatás, amely a szabadságharc tisztikarának Deringil, az isztambuli Boğaziçi Egyetem mont, Jean-Loius – Otaylı, Ilber – Donzel, Emeri prozoprográfiájára vonatkozik, s amelyet történészprofesszora s a budapesti Közép-Eu­ Bóna Gábor indított el, ne maradjon torzó- rópa Egyetem vendégprofesszora nemrégiben ban. Az életutak külföldön is – az Oszmán magyar fordításban tette közzé gondolatait a Birodalomban is – tovább folytatódtak, hol törökországi Kossuth-emigrációról. A fentiek sikereket hoztak, hol bukásokat. A török azt jelzik, hogy az 1849-ben itthon megsza- történetírás, leszámítva néhány régebbi mun- kadt s az Oszmán Birodalomban folytatott kát, az elmúlt évtizedekben fedezte fel bizo- életutak körüli köd oszlani kezd. A török nyos tekintetben a Kossuth-emigrációt. Eb- források közreadásával a Kossuth-emigráció­ ben nagy szerepe van Kemal Karpat profes�- ról készült képzeletbeli fotó az elkövetkező szor úrnak, aki a török modernizáció kuta- években reményeink szerint élesedni fog. S tása közben figyelt fel a magyarok és a len- ez egyben újfajta gondolkozást is el fog indí- gyelek különleges törökországi szerepére. Első tani a kelet-közép-európai és délkelet-európai előadását erről 1986-ban a Comité Interna- közös történelmünkről. 1054 1055 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok…

Guyon Magyarországon, a Komárom megyei iban vonult a Lajtához, a magyar–osztrák Csúzon telepedett le, később az Esztergom határfolyóhoz. Időközben Bécsben is újabb megyei Csatán élt. forradalom tört ki, ami jelentősen javított KÉT HONVÉDTÁBORNOK, Amikor 1848-ban kitört a magyar forra- Magyarország helyzetén. A magyar sereg dalom, majd megalakult az önálló magyar vezetői azonban tétováztak, a bécsiek sem AKIKBŐL TÖRÖK PASA LETT – kormány, Guyon először a belső rendfenntar­ hívták segítségül őket. Így a forradalmi Bécs KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT tásért felelős nemzetőrségben lett tiszt. Ami- felmentésére indított támadás csak október kor nyilvánvalóvá vált, hogy az ország önál- 28-án indult meg. GUYON RICHÁRD ÉS KMETY GYÖRGY lóságát veszély fenyegeti, a magyar kormány A hadsereg október 30-án a Schwechat- önkéntes alakulatokat szervezett. Guyon 1848. folyó vonalában, Schwechat és Mannswörth Hermann Róbert szeptember 15-étől őrnagyi rangban egy ilyen községeknél került szembe Jellačić haderejé- az MTA doktora, alakulatnak, a dunántúli önkéntes mozgó vel. Az október 30-i csata azzal kezdődött, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese nemzetőrség 2. (2. Pest megyei) zászlóaljának hogy a jobbszárnyon a Bárczay János őrnagy [email protected] parancsnoka volt. Az alakulat a váci táborból dandárjához tartozó, Guyon vezette 2. du- szeptember elején Budapestre, szeptember 16. nántúli (2. pesti) önkéntes mozgó nemzetőr- Az 1848–1849. évi forradalom és szabadság- si családban. A Franciaországi protestánsül- körül pedig a dunántúli magyar táborba zászlóalj, egy székely reguláris határőrzászlóalj harc leverése után több ezer magyar, lengyel dözés elől menekült hugenotta család a 17. vonult. Ekkor már megkezdődött Josip és a Száz János őrnagy önkéntesekből álló és olasz katona menekült az Oszmán Biro- században költözött át Angliába. Jellačić horvát bán hadseregének támadása zászlóalja megtámadta Mannswörthöt, s 20 dalom területére. Nagy részük 1849 őszén már Guyon kalandvágyó fiatalember lévén Magyarország ellen. perces küzdelem után „felségesen” bevette a haza is tért, vállalva a börtönbüntetést vagy a részt vett az 1830-as évek elején a portugáliai A szeptember 29-én Pákozdnál vívott falut. – Fiaim, büdös a puskapor, szuronyt besorozást is. Az emigránsok egy része nyugat polgárháborúban, amelyet az ottani liberális csatában Guyon alakulata a magyar jobbszár- szegezz – mondta Guyon a roham előtt. Gu­ felé vette az irányt, hogy a franciaországi, és konzervatív erők vívtak. Ezt követően nyon állt fel. Itt a Johann Kempen vezérőr- yon állítólag három tisztet és 204 közembert angliai és németországi magyar emigránsok- utazgatott, s a Habsburg Birodalom egyik nagy vezette horvát balszárny csapataival veszített halottakban és sebesültekben, majd hoz csatlakozva próbálja meg átvészelni a kikötővárosában, Triesztben járva, megismer- került szembe. Amikor a 2. pesti önkéntes kiűzte az ellenséget az ott lévő malomból és nehéz időket. Több tucat emigránst, köztük kedett néhány osztrák császári tiszttel, s úgy nemzetőrzászlóalj lőszere elfogyott, Guyon a kissé távolabb lévő gazdasági épületekből. Kossuth Lajost, Batthyány Kázmért, Mészá- döntött, belép az osztrák császári-királyi szuronyrohamot vezényelt, s így űzte vissza A malomnál nem találtak ellenállásra, sőt, ros Lázárt az osztrák és az orosz hatóságok hadseregbe. 1834-től 1840-ig a 2. huszárezred- a horvát határőröket. „Az élénk puska és maga a molnár engedte be őket, s erősen követelésére Kis-Ázsiába internáltak a törö- ben szolgált. (A császári-királyi hadseregnek ágyútűz, amelyet az ellenség ekkor a magyar hálálkodott, mert attól tartott, hogy a magyar kök. Volt azonban egy olyan csoportjuk, akik tizenkét huszárezrede volt, s mindegyiket gyalogsági tömegekre nyitott, nem állította tüzérség felgyújtja az épületet. A gazdasági 1849 őszén úgy döntöttek, hogy az Oszmán Magyarországról állították ki.) Pálffy János meg őket előrenyomulásukban, s a zászlóalj épületeket viszont a magyarok rágyújtották Birodalom hadseregében vállalnak szolgálatot, magyar képviselő emlékirata szerint 1838-ban rettenthetetlenül a cserjésbe rontott, az erdő az ott védekező ellenségre. A sikeres támadás hátha ezáltal egykor törleszthetnek a magyar ki akart lépni a hadseregből, s éppen búcsú- széléig tört előre, de a folyton érkező ellensé- következtében a magyar jobbszárny a cent- szabadságharcot leverő Oroszországnak, il- látogatáson volt ezredének tulajdonosánál, ges erősítések miatt félórás, újra meg újra rumhoz és a balszárnyhoz képest ferde vonal- letve Ausztriának. Közéjük­ tartozott a szabad- Splényi Ignác táborszernagynál, amikor meg­ megújuló küzdelem után korábbi megerősí- ba került. A sikeres kezdést azonban a többi ságharc két neves tábornoka, az angol szüle- ismerkedett annak lányával, Máriával. Splé­ tett állásába volt kénytelen visszavonulni” – szakaszon nem követte hasonló folytatás, rö­ tésű Guyon Richárd és Kmety György is. nyi kérdésére, hogy mikor szándékozik el- írta a történtekről a magyar hadsereg utólagos videsen érvényesült az ellenség túlereje és utazni, közölte, hogy marad, mert megnősül. hadműveleti naplója. Végül a beérkező ma- tüzérségi fölénye. Ennek ellenére a 2. pesti GUYON RICHÁRD, „A MAGYARNAK – És kit vesz el? – kérdezte Splényi. – Az Ön gyar erősítések révén sikerült stabilizálni a önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj rendezet- ÁNGOL OROSZLÁNJA” lányát. – volt a válasz. helyzetet. ten hagyta el a csatateret. Guyon Richárd 1813. március 31-én született A házasságra 1838. november 22-én került A pákozdi győztes csata után Guyon Guyon vitézségével felhívta magára a tá- az angliai Bath-ban, francia eredetű, főneme- sor. A császári-királyi hadseregből kilépve, alakulata is a Jellačićot üldöző hadsereg sora- borban tartózkodó, s a csatában jelen lévő 1056 1057 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok…

Kossuth Lajos, az országot vezető Országos November 11-én a fel-dunai hadsereg új Guyon 1849. január 12-én a fel-dunai hadtest bit választotta. Az északi kerülővel elvághatta Honvédelmi Bizottmány elnökének figyel- fővezére, Görgei Artúr vezérőrnagy leváltotta egyik hadosztályának parancsnokságát. a Kassa környékén lévő Franz Schlik császári- mét is. „Guyon Rikárd nemzetőrségi őrna- Guyont a nádasi dandár éléről, és Pozsonyba Január 11-én Guyont Ipolyságnál Anton királyi altábornagy útját Galíciába. Emellett gyot azon elszánt bátor s hazafi vitézségeért rendelte. Görgei és Guyon viszonya kezdettől Csorich császári-királyi altábornagy hadosz- úgy gondolta, csapatainak is jót tenne egy melyet a tegnapi csatánál tanúsított ezennel feszültségekkel volt terhes, aminek okát csak tályának elővédje támadta meg, s Guyon – győztes ütközet. Az Eperjesre és Kassára ve- a honvédelmi bizottmány biztosan várt bele­ találgatni tudjuk. Tény, hogy a Simunich miután visszaverte az ellenséget – Szántóra zető Branyiszkói-hágó elfoglalását – az iglói egyezése mellett, honvéd ezredessé kinevezem” elleni akció sikertelensége miatt egy ideig vonult vissza. A fel-dunai hadtest január kö- csorbát kiküszöbölendő – Guyonra bízta. – közölte a csata napján Móga János altábor- Kossuth is neheztelt Guyonra. Pozsonyban zepén az északi magyar bányavárosokba vo- A hágó természeti adottságainál fogva nagy, fővezérrel. az ott állomásozó tartalékdandár vezényletét nult, Guyon csapatai Selmecbányán és a kiválóan alkalmas volt a védelemre. Tizenhá- A schwechati csata után Kossuth úgy in­ kapta. várostól délre fekvő Szélaknán rendezkedtek rom kanyarulata, a rajta lévő útszorosok, a tézkedett, hogy Guyon parancsnoksága alatt December 14-én Simunich altábornagy be védelemre. Itt érte őket január 21-én meredek terep egyaránt a védőknek kedvez- a Köpcsénybe beérkező csapatokból 8000 fő hadosztálya megtámadta és Nagyszombatig Csorich támadása. Az ellenség Selmecbányá- tek, akik igyekeztek barikádokkal megerősí- 22 löveggel induljon Balthasar Simunich űzte a nádasi magyar dandárt. A visszavonu- ra vetette vissza Guyont, aki másnap meg- teni az amúgy is természetes erődítményként császári-királyi altábornagy seregének elfogá- ló sereg parancsnokságát Görgei Guyonra próbálta visszafoglalni Szélaknát, de aztán az szolgáló hágót. sára. A Pozsonyban kapott erősítésekkel leg­ bízta. Az ezredes december 16-án Nagyszom- előnyomuló császáriak elől kénytelen volt Guyon megszemlélte a hágót, s angolul alább 10 000 főt és 32 löveget számláló erő batnál nem sok sikerrel próbálta meg feltar- Selmecbányára, majd a várost kiürítve Búcsra csak annyit mondott: „Az ördög vigyen el, ül­dözőbe vette Simunichot. A terv az volt, tóztatni az előnyomuló császári-királyi had- visszavonulni. Innen a Garam-folyó kiönté- ha át nem megyek rajta.” Ezt követően előre hogy az északi magyar megyék nemzetőrsége osztályt. Simunich eleve túlerőben volt, a sein át Besztercebányára húzódott vissza. megírta hadijelentését a hágó bevételéről, s és Ordódy Kálmán őrnagy csapatai elállják Guyonnak rendelt erősítések egy része pedig Görgei a csapatok rendezése után két oszlop- csak a halottak és sebesültek számát hagyta Simunich útját, s így fegyverletételre kénysze­ nem érkezett meg. Emellett az erős köd is ban kivonta hadtestét Besztercebányáról. üresen. Kb. 3800 embere volt, a Franz Deym rítik. Guyon csapatai azonban annyira kifá- megnehezítette a tájékozódást. Így aztán Az északi oszlopot, amely a Vág völgyében vezérőrnagy vezette császári királyi dandárnak radtak, hogy pihenés nélkül nem lehetett Simunich csaknem teljesen bekeríthette a indult Kassa felé, Görgei vezette. A déli oszlop, kb. feleennyi. Deym csapatai azonban harc- meg­indítani őket; magát Guyont is egy fél várost védő magyarokat. A visszavonuló amely Guyon és Piller János ezredes hadosz- edzett, sikerhez szokott csapatok voltak, Gu­ napig nem tudták felébreszteni. A többi ma­ csapatokat egy magyar sorezredi zászlóalj tályaiból állott, a Garam-folyó völgyében yonnak pedig volt egy alig kéthetes, többnyi- gyar erő pedig, Simunich túlerejétől tartva, védte önfeláldozó bátorsággal. Az ütközetben hátrált. Az oszlopoknak a Branyiszkói-hágó re felvidéki szlovákokból álló zászlóalja is. meg sem kísérelte elállni az altábornagy útját. azonban Guyon ismét kitüntette magát, az előtt kellett találkozniuk. Az északi különö- Deym annak érdekében, hogy ne kerít- Guyon elővédje először november 3-án ellenség által elfoglalt hat ágyút egy huszár- sebb nehézségek nélkül jutott el Lőcséig. hessék be, igyekezett a hágó melletti mellék- Nádasnál érte utol az ellenséget, s a huszárok szakasz élén visszafoglalta, az erőteljes ellen- Csorich két dandárja még január 25-én utakat, erdei ösvényeket és szurdokokat is lekaszabolták a hátrahagyott ellenséges utó- séges gyalogsági tűz miatt azonban visszavo- visszaindult Pestre, s csak Christian Götz és megszállni. A megszállás nem sikerült tökéle­ védet. Másnap, november 4-én Jablonicnél nulni volt kénytelen, s így az ágyúkat sem Felix Jablonowski császári-királyi vezérőrnagy tesen, azonban azzal a nem kívánt eredmén�- került sor utóvédi ütközetre. Guyon katonái tudta megmenteni. követték a fel-dunai hadtest déli hadoszlopát. nyel járt, hogy Deymnek a hágó védelmére azonban nem tudtak komolyabb kárt tenni A Guyon-dandár ezt követően a Csalló- Február 2-án Guyon hadosztálya Iglón szál- alig maradt csapata. Guyon csapatai egy ré- Simunich gyorsan visszavonuló csapataiban. közön (a Duna két ága által határolt területen) lásolt be. Guyon nem állított ki előőrsöket, s szével, köztük a szegediekből álló 33. honvéd- Simunich kiűzése után Guyon követni akar- át vonult vissza Komárom, az ország legjobb így a lőcsei császári-királyi helyőrség február zászlóaljjal szemből támadott, s előtte sajátos ta az ellenséget, de tisztjei nem voltak hajlan- erődje felé, s ott kelt át a Duna jobb partjára, 3-án éjfél után 1 órakor meglepte csapatait. németséggel a következő szónoklatot intézte dók átlépni a határt. Így aztán a sereg vissza- majd Buda közelébe húzódott. Miután janu- Guyon azonban rövidesen rendezte őket, s hozzájuk: „Vorwärts dupla lénung, rückwärts tért a Kis-Kárpátok keleti oldalára, s Nádasnál ár elején a hadsereg felső vezetői karának je- kiszorította a városból a támadókat. kartács schiessen.” Ami kb. annyit tesz: „Ha foglalt állást. Guyon az expedíció során is- lentős része beadta lemondását, vagy egyszerű­ A Lőcsére érkező Görgei előtt két lehető- előre mentek, dupla zsoldot kaptok, ha hát­ merkedett meg a sereg mellé „szakértőként” en csak távozott, Görgei a megmaradó törzs­ ség állott. Vagy a Branyiszkói-hágón áttörve ráltok, kartáccsal belétek lövetek.” Az első kirendelt, korábban a bécsi forradalom fegy­ tisztekkel töltötte be a dandár- és hadosztály- közelíti meg Kassát, vagy pedig a Hernád roham kudarca után be is váltotta fogadalmát, veres erőit vezénylő Józef Bem vezérőrnaggyal. parancsnoki beosztásokat. Így kapta meg völ­gyében vonul Kassa ellen. Görgei ez utób- majd maga állt a katonák élére. 1058 1059 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok…

Segítségére volt Erdősi Imre piarista szer­ ban közölte, hogy ha Dembińskit Görgei alkalmatlanságáról, erélytelenségéről, az erőd királyi előőrsöket, aznap délután 5 órakor zetes is, aki szlovákul lelkesítette a friss zász- helyére, s csupán a fel-dunai hadtest parancs- védelmét gyengítő belső viszályokról. Miután megérkezett a várba. Itt mindjárt hatásköri lóalj katonáit. Amikor a roham mégis elakadt, nokává nevezték volna ki, akkor egyetértené- Komárom az ország legjobb és legfontosabb vitája támadt az előtte tíz nappal megérkezett Erdősi atya a nála lévő méteres keresztet elő­ nek a tiltakozással; ha viszont „a derék had- erődítménye, egyben a megindítandó táma- Lenkeyvel, aki ideiglenesen a várparancsnok- rehajította a hóba, s szlovákul így szólt a ka- vezérnek ismert” Dembiński több más had­ dó hadművelet célpontja is volt, mindenáron ság ügyeit vitte. Kettejük ellentéte nem csitult, tonákhoz: „Otthagynátok az Úristent ezeknek osztályt is vezényel, kineveztetését feltétlenül biztosítani kellett. Guyonról és Lenkeyről aminek következtében Lenkey végül május- a pogányoknak?” Ez aztán mindig elég volt szükségesnek tartják a hadműveletekben egyaránt ismert volt, hogy teljes mértékben ban lemondott a várőrség parancsnokságáról. ahhoz, hogy a derék atyafiak visszafordulja- szükséges egység biztosítása érdekében. elkötelezték magukat a magyar ügy iránt, így Guyon április 26-án néhány komáromi nak. Guyon – nem a saját hibájából – kimaradt kinevezésük a válságosnak tűnő komáromi zászlóalj élén részt vett a Duna jobb partján A sikerből a hadosztály mellé kirendelt a február 26–27-i csatából; csak a csata végén helyzet megoldását hozhatta. vívott csatában. Nagy eréllyel kezdte meg az ma­gyar huszárok is kivették a részüket. Pa- érkezett meg hadosztályával, s Dembiński Csakhogy ehhez Guyonnak és Lenkeynek erőd megerősítését, de az időközben a főve- rancsnokuk, Emil Üchtritz báró, miután ekkor már elrendelte a visszavonulást. Nem be kellett jutnia az erődbe. Ez egyáltalán nem zéri, majd a hadügyminiszteri posztot is át- belátta, hogy a lovasság a meredek hágón vett részt a fővezér ellen Tiszafüreden kibon- volt egyszerű feladat, részint a több száz kilo- vevő Görgeivel nem javult a viszonya. Görgei fel­felé semmire sem használható, huszárait takozott mozgalomban sem. Dembiński le- méteres távolság, részint az útközben találha- utóbb emlékiratában Guyont tette felelőssé hátrahagyva, s maga mellé véve az osztály- váltását követően Görgei lett ideiglenesen a tó, illetve a Komáromot körülzáró császári- azért, hogy Komárom alól nem érkeztek meg trombitást, valamint három század honvédet, fővezér, aki március 7-én feloszlatta Guyon királyi csapatok miatt. Március 15-én Kossuth időben Buda alá a vár ostromára rendelt ost­ egy szűk mellékösvényen megindult a hegyen hadosztályát, s szétosztotta csapatait a többi sürgette Guyont, hogy mielőbb induljon romágyúk, ám ez a vád alaptalan volt; Guyon fölfelé, s közben tízpercenként egy rohamje- hadosztály között. Miután ugyanezen a na- útnak, de előtte jelentkezzen nála. Március az első kérésre útnak indította a nehézlöve- let trombitáltatott a kornétással. A védők csak pon Debrecenben megszületett Guyon ko- 18-án, Cibakházán Guyon meg is jelent Kos­ geket. Ugyanakkor bepanaszolta Kossuthnál azt hallották, hogy valahonnan az oldalukból máromi erődparancsnoki kinevezése, feltéte- suthnál, s kérte, hogy mivel Lenkey rangban Görgeit, mondván, hogy az megfosztotta őt is csapatok közelednek. Ez is arra indította lezhető, hogy Guyon új beosztásáról még idősebb nála, Kossuth intézze el valahogy ezt minden nehézlövegétől és lőszerétől. Deym vezérőrnagyot, hogy ne erőltesse to- Tiszafüreden állapodott meg Görgei és Kos­ a „bajt”. Ez csak egyet jelenthetett: Guyon A Klapka György vezérőrnagy, helyettes vább a szoros védelmét. Annál is inkább, mert suth. (A komáromi várőrség parancsnokává vezérőrnagyi kinevezését. Kossuth tehát tíz hadügyminiszter által újonnan kidolgozott Guyon utasítására a csapatok egy része való- ezzel egy időben Lenkey János ezredest ne- nappal visszadatálva, március 8-i dátummal haditerv úgy intézkedett, hogy Klapka vegye ban hegynek fölfelé, az utakat megkerülve vezték ki.) saját kezűleg kiállította a tábornoki diplomát, át a komáromi erőd, Guyon a várőrség, Len­ indult meg, s Deym attól tarthatott, hogy Guyonnak további vigaszul szolgálhatott majd – tekintettel Lenkey érdemeire – már- key pedig az alakítandó tartalék lovashadosz- egész erejét elveszíti, ha nem siet a visszavo- az, hogy március 9-én kitüntették a frissen cius 15-i dátummal Lenkey kineveztetését is tály parancsnokságát. Guyon sem sokáig nulással. Közben az ellenség oldalában meg- alapított Magyar Katonai Érdemrend II. megírta. maradt azonban Komáromban, június elején jelentek a bekerítő csapatok, s Deym Eperjes osztályával az indoklás szerint Mannswörthnél Az újdonsült tábornok tehát elindult, de a tartalék hadtest parancsnokává nevezték ki. felé vonult vissza. végrehajtott sikeres rohamáért, valamint a sehogy sem tudott átjutni a császári-királyi Kossuth Lajos kormányzóelnök, az ország A fel-dunai, rövidesen már VII. hadtest nagyszombati vesztes és a branyiszkói győztes vonalakon, pedig állítólag különféle álruhák- vezetője azonban június 22-én felhívta Görgei támadottból támadóvá vált. Február 6-án ütközetben tanúsított vitézségéért. Kossuth kal is próbálkozott, például házaló zsidó ke- fővezér és hadügyminiszter figyelmét arra, Görgei már Eperjesen volt, 10-én pedig elér- március 9-én bejelentette a képviselőházban, reskedőnek öltözött. Végül a támadó magyar hogy „A nemzet méltán kérdi, miért nincs te Kassát, amit Schlik előző nap ürített ki. hogy a kormány jónak látta „a nemzetnek fősereghez csatlakozva igyekezett elérni célját. Guyon a harctéren? – s én nem tudok reá Görgei hadereje rövidesen az újonnan egyik fő kincsét, Komárom városát [Guyon] S ha már ott volt, április 19-én a nagysallói felelni, önmagamnak sem; mert érzem, hogy kinevezett fővezér, Henryk Dembiński len- hűségére bízni”. ütközetben személyesen állt a magyar I. had- Guyon olyan egyéniség, kit a haza javára fel gyel altábornagy alárendeltségébe került. A Guyon új beosztását a Komáromból ér- test egyik dandárjának élére, s verte vissza egy kell használni, s pedig nem [a reservánál, ha­ VII. hadtest több hadosztályánál is memo- kező aggasztó hírek magyarázták. Az erőd császári királyi dandár támadását. Közvetle- nem] a harctéren. Nem oly sokan vagyunk, randumokat fogalmaztak meg a hadtest februárban kinevezett kormánybiztosa, Puky nül az ütközet után, április 20-án maga mel­ hogy olyan embert, mint Guyon, nélkülöz- Dem­biński alá rendelése ellen, s Guyont is Miklós egymás után küldte jelentéseit Deb- lé vett egy század huszárt, s miután szétugrasz­ hessünk.” Kossuth azt javasolta, hogy Guyon csatlakozásra szólították fel. Guyon válaszá- recenbe a várparancsnokság vezető tisztjeinek totta a Zsitva folyónál állomásozó császári- vegye át az Aradot és Temesvárt ostromló V. 1060 1061 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok… hadtest parancsnokságát, az azt addig vezény- madta a nagyobbrészt itt összpontosult IV. sérletezzen, hanem próbálja meg a fennsík Dévánál is már csak a dél-erdélyi csapatok lő Vécsey Károly tábornok pedig legyen a magyar hadtestet. rohammal történő megszerzését. bomlófélben lévő maradványait találták, így tartalék hadtest parancsnoka. Az éjszakai felvonulás azonban rosszul Július 23-án Guyon több ponton is táma- augusztus 18-án Bem, Guyon és mások némi Június 24-én meg is született a kinevezés, sikerült, a feketehegyi magyar előőrsök ész- dást indított a fennsík bevételére. A védők katonai kísérettel török földre indultak. Au- majd Guyon Aradra utazott. Miután azon- revették, s a császári-királyi csapatok oldalába azonban a terepadottságok felhasználásával gusztus 22-én lépték át Havasalföld határát, ban az V. hadtest tisztikara testületileg kérte, lőttek. A bán kénytelen volt észrevenni, hogy fölényesen visszaverték a rohamokat. Ezen a s 26-án Turnu Severinben csatlakoztak az ott hogy Vécsey maradjon az V. hadtest parancs- a magyarok vonala felvonuló csapatainak napon a hadügyminisztérium utasította lévő magyar emigráns katonai táborhoz. noka, Vetter Antal altábornagy, a déli magyar oldalában húzódik. Ettől függetlenül folytat- Vettert, hogy a IV. hadtestet indítsa Szegedre, Október 28-án Kossuth Vidinben altá- hadsereg fővezére úgy döntött, hogy Guyon ta a támadást, de a magyarok rendre vissza- s a Duna-vonal védelmére és Titel megfigye- bornaggyá léptette elő Guyont. Az osztrákok a Bácskában, a Tisza és a Duna között fekvő verték, a szemből és oldalról kapott tűz vi- lésére egyedül Kmety hadtestét hagyja hátra. és az oroszok ekkortájt határozottan követel- dél-magyarországi területen állomásozó IV. szont irtózatos zűrzavart okozott a császári- Július 25-én a IV. hadtest megindult Szeged ték a magyar és lengyel emigránsok kiszolgál- hadtest parancsnokságát vegye át Tóth Ágos- királyi csapatok között. felé. Július 31-én a hadügyminisztérium uta- tatását. Ezt Abdul Medzsid szultán és kormá- ton ezredestől. Sőt, Guyon ellentámadásba kezdett, s sította Vettert, hogy Kmetyt rendelje át a nya elutasította, de beleegyeztek abba, hogy Dél-Magyarországon ekkortájt kritikus már-már azzal fenyegette a bánt, hogy elvág- Tisza bal partjára. a „legveszélyesebb” emigránsokat Kütahyába volt a hadi helyzet. Jellačić táborszernagy ja visszavonulási útját Verbász felé. Jellačić Guyon a IV. hadtesttel Szeged környéké- internálják. Miután Guyon angol állampol- június 25-én Óbecsénél megverte Tóth csapa­ ezért elrendelte a visszavonulást. Ez már csak re vonult. Csapatai élén ott volt az augusztus gár volt, ő szabadon Isztambulba távozhatott, tait, de aztán megelégedett Óbecsénél aratott azért is sürgős volt, mert közben Kmety had­ 5-én Szőregtől délre, Törökkanizsánál vívott ahol egy ideig Kossuth félhivatalos diplomá- babérjaival, s visszatért a Ferenc-csatorna osztálya Kula környékére ért, s ha elűzi a kulai ütközetben, majd Óbesenyő felé vonult ciai képviselője volt. Rövidesen áttért az isz- mögé. Így a déli hadsereg fővezérévé kineve- császári-királyi helyőrséget, s Verbászig hatol, vissza. Ugyancsak részt vett az augusztus 9-én lám hitre, és Hursid pasa néven tábornok lett zett Vetter altábornagynak elegendő ideje bekerítheti a visszavonuló császári-királyi csa­ Temesvárnál vívott döntő csatában, ahol a a török hadseregben. 1850 és 1853 között maradt a magyar csapatok újjászervezésére. patokat. Kmety azonban nem sietett, amit centrumot vezényelte. A csatavesztés után Damaszkuszban szolgált. 1853. október 1-jén Miután július 12-én Kmety György vezérőr- az is magyaráz, hogy a parancs értelmében Józef Bem altábornagy, fővezér őt nevezte ki a krími háborúban Kars várába rendelték, nagy 6600 főnyi hadosztálya megérkezett csak 15-én kellett elérnie Kulát, s csapatai így a hadsereg vezérkari főnökévé, s ő küldött majd az anatóliai hadsereg vezérkari főnöke Nemesmileticsre, az immáron megerősödött, is közel 25 kilométert meneteltek aznap. Így lakonikus rövidségű jelentést a csatavesztésről (reisz pasa) volt. Nevéhez fűződik Erzurum közel 20 000 főnyi hadtest támadásba kezd- Jellačić komolyabb üldözés nélkül érte el Kossuthnak. megerősítése, s egy darabig Kars védelme. hetett. Vetter szándéka az volt, hogy a Ferenc- Verbászt, s vonult onnan vissza Titelre, majd Guyon mindent megtett azért, hogy a Guyon nehezen viselte Zarif Musztafa csatorna keleti szakaszán csupán tüntető tá- a Szerémségbe. Július 18-ára az egész hadsereg Te­mesvárnál megvert haderőt újra harcképes pasa fővezér korrupt üzelmeit, amiről levelet madásokat indít, ugyanakkor a Kmety-had- a titeli fennsíkon és környékén összpontosult. erővé kovácsolja, de a bomlást már nem tud­ is fogalmazott. Ez azonban Zarif kezébe ke- osztály Szivács térségében július 14-én átkel Kishegyes után a kezdeményezés ismét a ta megállítani. Augusztus 14-én reggel parla- rült, aki azt Riza pasához, a hadügyminisz- a csatornán, s 15-én Kulánál oldalba támadja magyarok kezébe került. Július 17-én Vetter menter érkezett a császári-királyi tartalék terhez, saját nevelőapjához küldte tovább. Így Jellačić csapatait. Ezzel egy időben a Guyon főhadiszállása már Péterváradon, Dél-Ma- hadtest parancsnokától, Franz Liechtenstein aztán Zarif ésRiza igyekeztek eltávolítani vezette IV. hadtest arcból támadja meg a gyarország legfontosabb erődjében volt. Itt altábornagytól, aki fegyverletételre szólította Guyont a hadszíntérről. A Zarif hibájából császári királyi hadsereget. döntöttek a további hadműveletekről. Vetter fel a hadsereget. A felszólításra Bem helyettese­ be­következett 1854. augusztus 6-i kürekderei Közben Jellačić is értesült arról, hogy előbb Pétervárad teljes felmentésére gondolt, ként Guyon válaszolt: ha I. Ferenc József el- csatavesztésért Guyont okolták; le is váltották Szabadka térségében jelentős magyar erők mert ez lehetővé tette volna Karlóca és Sza­ ismeri az 1848. márciusi alkotmányt, s köz- posztjáról, és Isztambulba rendelték vizsgá- gyülekeznek. Mivel a Ferenc-csatorna vona- lánkemén bevétele után a császáriak legfőbb kegyelmet ad, kész letenni a fegyvert; amíg latra. Itt altábornaggyá nevezték ki. lát passzív védelemre alkalmatlannak tartotta, itteni támaszpontjának, a titeli fennsík termé­ azonban ez nem történik meg, harcolni fog. A vizsgálat idején egy angol kereskedővel úgy döntött, hogy megtámadja a magyar szetes erődítményének kiéheztetését. A ma- A sereg kettéoszlása, s egy részének Vécsey mosóüzemet nyitott a Krímben harcoló ka­ csa­patokat, még mielőtt azok lendülnének gyar hadügyminisztérium azonban arra uta­ Károly tábornok parancsnokága alatt északra tonák ruhájának tisztítására, a vállalkozás a támadásba. Ezért átkelt a Ferenc-csatornán, sította, hogy ne a Pétervárad előtti sáncrend- vonulása után Guyon Bemhez csatlakozott, békekötéssel megbukott. A szultán kívánságá­ s július 14-én hajnalban Kishegyesnél megtá- szer nehezen keresztülvihető áttörésével kí- s együtt vonultak Erdély határáig. Azonban ra minden pénteken részt vett az uralkodót 1062 1063 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok… kí­sérő díszmenetben. 1856. október 11-én heves­ Sírfelirata a következő: Október 19-én ide nevezték ki századossá. 28-án Mezőkövesd és Szihalom között szép fájdalmak közepette halálozott el. Az üsküdá­ Itt nyugszik / Guyon / Richard / gróf / Török Fő Úgy tűnik azonban, hogy ide sem vonult be; győzelmet aratott Franz Deym vezérőrnagy ri angol temetőben (Haydarpaşa Me­zarlığı), Tábornok / Frankhon ivadéka / Angolhon szü­ október 22-én már a Győrben szervezett 23. előremerészkedő lovasdandárja felett; a csá- ahol a krími háború angol áldozatainak­ sírjai löttje / Magyarhon vitézze / Meghalt Octóber honvédzászlóalj négy felfegyverzett századá- szári-királyi csapatok két (más forrás szerint találhatók, helyezték örök nyugalomra. 11én 1856 / Élete / 44ik évében. nak élén csatlakozott a Győrött áthaladó három) löveget is veszítettek. Kmety megbíz- Kossuth Lajosnak, az országot irányító Or- hatóságára mutatott, hogy amikor március IRODALOM szágos Honvédelmi Bizottmány elnökének 3-án, Tiszafüreden a hadsereg tisztikara ös�- Bona Gábor (szerk.) (1998): A szabadságharc katonai K. Király, Béla (ed.) (1984): East European Society and táborához. E négy század élén vett részt az szegyűlt, hogy a Henryk Dembiński altábor- története. Zrínyi, Budapest War in the Era of Revolution, 1775–1856. (War and Deák István (1994): A törvényes forradalom. Kossuth Society in East Central Europe Vol. IV.) Brooklyn október 30-i schwechati csatában, ahol frissen nagy, fővezér katonai hibái miatt előállt hely­ Lajos és a magyarok 1848-49-ben. Gondolat, Buda- College Press, New York szervezett alakulata jól állta a tüzet. Kossuth zetről tanácskozzon, határozottan fellépett a pest Kossuth Lajos összes munkái. XIII–XIV. Kossuth Lajos még a lajtai táborban, október 26-án őrnag�- katonai diktatúráról beszélők ellenében, s Deák István (1981): Guyon Richárd délvidéki hadjára- az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. III. rész. gyá és a zászlóaljparancsnokává nevezte ki. indítványozta Kossuthnak a táborba hívását. ta a szabadságharc utolsó heteiben egy kiadatlan (1952–1953) (S. a. r. Barta István) Akadémiai, Budapest Ezt követően másfél hónapon át a nyu- Március folyamán Kmety hadosztálya hadtestnapló tükrében (1849. június 26. – július 30.). Kossuth Lajos összes munkái. XV. Kossuth Lajos kor­ Századok. 115, 3, 557–586. mányzóelnöki iratai. (1955) (S. a. r. Barta István) gati határszélen állomásozott. Amikor decem­ nem került tűzbe. 1849 áprilisában az új fő- Görgey Artúr (1988): Életem és működésem Magyaror­ Akadémiai, Budapest ber 16-án megindult a császári-királyi fősereg vezér, Görgei Artúr tábornok vezetésével szágon 1848-ban és 1849-ben. (S. a. r. Katona Tamás) Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849. (Mil­ támadása, Kmety alakulata élén kiválóan megindult a magyar fősereg ellentámadása. (Pro Memoria) I–II. Európa, Budapest • http://mek. lenniumi Magyar Történelem) (2001) (S. a. r. Her­ helytállt a parndorfi vesztes ütközetben. Ezért Ennek első ütközetét április 2-án Hatvannál oszk.hu/04700/04739/ mann Róbert) Osiris, Budapest Kinglake, Arthur (1856): The Patriot and the Hero. Márkus László (1955): Guyon Richárd. Budapest Kossuth – Görgei Artúr tábornoknak, a fel- a VII. hadtest vívta, amelyben Kmety had- General Guyon, on the Battle Fields of Hungary & Thaly, Sigismund (1852): The Fortress of Komárom dunai hadsereg parancsnokának ajánlatára – osztálya is szolgált, ám mivel tartalékban volt, Asia. Hamilton, Adams, and Co., London • http:// (Comorn) during the War of Independence in Hun­ alezredessé léptette elő. Kmety december kimaradt az ütközetből is. Április 6-án, az books.google.hu/books?id=gJwBAAAAQAAJ&pr gary in 1848–1849. Translated by William Rushton. 26-án írott köszönőlevelében így írt Kossuth- isaszegi csata során Kmety hosszan győzköd- intsec=frontcover&hl=hu#v=onepage&q&f=false With a Plan of the Fortress. London nak: „Az igazság Istene éltesse az Elnök Urat, te Gáspár András vezérőrnagyot, a VII. had­ és a szabad Magyarországot. E kettőért mind­ test parancsnokát, hogy ne elégedjen meg KMETY GYÖRGY, minden kísérlete”. Ezért aztán 1833-ban ka- addig fogok harcolni, míg életben maradok.” Aszód és Bag megszállásával, hanem siessen CSORNA ÉS KARS HŐSE tonának adta a császári-királyi 19. (Schwar- Kmety ezzel egy időben átvette a dandár az Isaszegnél csatázó magyar fősereg segítségé­ zenberg-) gyalogezredbe. A császári hadsereg- parancsnokságát a szabadságra utazó Zichy re. Kmety egészen a besenyői kolostorig nyo­ Kmety György, az 1848–1849. évi szabadság- nek ekkor ötvennyolc sorgyalogezrede volt, Lipót alezredestől. A fel-dunai hadtest 1849. mult előre, de miután Gáspár visszarendelte, harc tábornoka 1813. május 24-én született a ezek közül tizenötöt állítottak ki Magyaror- január eleji átszervezése során immáron vég­ sóhajtva engedelmeskedett. Gömör megyei Felsőpokorágyon. Apja evan­ szágról és Erdélyből. legesen egy dandár parancsnoka lett, s ennek Április 14-én Kmetyt ezredessé léptették gélikus lelkész volt, 1818-ban meghalt, az György katonának már jobban bevált; élén harcolta végig az észak-magyarországi elő. Ekkor már a fővárostól északra, Vácott édesanya ezután a fiúkkal, Pállal és Györggyel „vas szorgalma, ügyessége, alkalmazása meg­ téli hadjáratot. Pontosabban, nemigen került és környékén állomásozott a hadosztálya, áttelepült a kelet-magyarországi, Szabolcs termé gyümölcsét; mert a körülményekhez harcba, hiszen csapatai csak 1849. február első amely afféle összekötőként szerepelt a magyar megyei Nyíregyházára. képest elég korán emeltetett tiszti rangra” – napjaiban Kassahámornál ütköztek össze az fősereg főváros előtt hagyott, illetve a Garam György neveltetését előbb az anya, majd írja róla Thurzó Miklós. 1847 végén már fő- ellenséggel. Kassa február 11-i bevétele után folyó felé tartó csoportosításai között. A had­ a jóval idősebb báty, Kmety Pál irányította. hadnagy volt az ezred egyik, Észak-Itáliában Görgei hadosztállyá egyesítette Kmety és osztály ezt követően már nem tért vissza a Késmárki tanulmányai során György nem állomásozó zászlóaljánál. Szabó Zsigmond alezredes dandárjait, illetve VII. hadtesthez. annyira az iskola látogatásában, mint inkább Már megindult a magyar szabadságharc, Beniczky Lajos őrnagy különítményét, s had­ Részt vett Buda ostromában, s a vízvédmű kerülésében jeleskedett, ahogy életrajzírója és amikor Kmetyt 1848. október 1-jén áthelyez- osztályparancsnokká Kmetyt nevezte ki. ellen indított május 4-i rohamban maga is barátja, Thurzó Miklós írja: bátyja „erővel ték az ezred Magyarországon lévő 3. zászlóaljá­ A VII. sorszámot kapott fel-dunai hadtest megsebesült. Kitüntette magát a vár elfogla- tudományos férfiút akart belőle képezni; de hoz, de végül is nem ide került, hanem a 15., Kmety-hadosztálya kimaradt a február 26– lása során is, s Görgei vele küldte a vár bevé- a vidám szeszélyű ifjú pajzánságain megtört Pozsonyban szervezett honvédzászlóaljhoz. 27-i kápolnai csatából is, azonban február teléről szóló jelentését Kossuthnak. „…ma is, 1064 1065 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok… mint mindig, kitűnőleg viselte magát” – írta számolt egy magyar támadás lehetőségével, a előnyomulása oly gyorsan történt, hogy az Wyss reggel 8 és fél 9 között rendelte el a róla Kossuthnak. Segédtisztjének emlékirata császári­-királyi hadvezetés azonban nem, így ágyúkat éppen hogy ki-, s a csapatokat felállí­ visszavonulást. A Csorna különböző oldalain szerint „midőn Kossuthnál jelentését megtet­ a féldandár nem kapott segítséget a küzde- tani lehetett, amidőn Csorna községet három küzdő csapatokat futárok útján értesítette te volna, a kormányzó Kmetyt családja köré­ lemben. oldalról csatárok és lövegek már lőtték is” – erről, azonban ezek egy része, a honvédektől be vitte, hogy menten minden hivatalos fe- Wyss még június 7-én szállta meg Kapu- írta a történtekről egy császári-királyi százados. szorítva, már amúgy is rákényszerült erre. A szességtől, egy pár nyugalmas órát élvezzen várt, majd másnap, 8-án Csorna megszállá- A Kmety-hadosztály reggel 5 és fél 6 kö- visszavonulás során azonban ő maga is holtan körében. Kossuth, midőn fia is közibük jött, sára indult a dandár nagyobbik részével. A zött megkezdődő támadása kezdetben nehe- maradt a csatatéren. imígy szólítá azt meg: »Nézd meg fiam e bácsit­ kiindulást és a megérkezést azonban rossz zen nyert teret. A császári-királyi helyőrség A honvédek Csorna bevétele után a csá­ s midőn a legvitézebb magyarról hallani fogsz, előjel kísérte. Zessner ezredes, a 4. (Császár) elkeseredetten védekezett, a nemrég az itáliai szári-királyi csapatokat a Hanság felé nyom- akkor jusson eszedbe e bácsinak arcképe«”. dzsidásezred parancsnoka, akinek Kapuváron hadszíntérről érkezett dzsidások komoly vesz­ ták. Ha a császári-királyi utászok néhány Május 25-én Görgei Kmetyt hadosztályá- át kellett volna vennie a dandár egy részének teségeket okoztak a magyar huszárságnak, nappal korábban nem állítják helyre a Han- val együtt Székesfehérvárra küldte. Június parancsnokságát, kocsiján kíséret nélkül majd súlyos veszteségek árán ugyan, de bizto­ ságon átvezető hidakat, Wyss csapatai magyar elején Kmety Veszprémen át Pápára nyomult előrement, s Bogyoszló környékén magyar sították a Bősárkány felé, északnak vezető fogságba esnek; így azonban súlyos vesztesé- előre. A közvetlenül a fősereg vezérkari irodá­ huszárok támadták meg. Wyss szerint Zess­ visszavonulási utat. gek árán elérték Bősárkányt. Ezzel egy időben ja (Központi Hadműveleti Iroda) alá rendelt­ nernél volt a június 8-ára szóló diszpozíció, A gyalogság is elkeseredetten védekezett, Poeltenberg tábornok egyik különítménye hadosztály feladata az volt, hogy dél felől amelyben a dandár valamennyi alakulata fel azonban a túlerővel szemben hátrálnia kellett. megtámadta az Öttevénynél álló császári- fedezze a Győrnél állomásozó, s a Rába-vona­ volt tüntetve. Ugyanakkor furcsa, hogy Wyss, Amikor a honvédcsapatok betörtek a telepü- királyi előőrsöket, s elűzte őket. Ezt követően lat védő, Poeltenberg Ernő vezérőrnagy által noha élt a gyanúperrel, miszerint a magyarok lésre, a császári-királyi tüzérség több kartács- a VII. hadtest egy különítménye Enesén át vezetett VII. hadtestet. Túlerejű ellenséges tisztában vannak csapatainak felállításával, lövést adott le rájuk, de ők némileg rendeződ­ Kónyra nyomult előre, s elűzte az itt lévő támadás esetén a Pápa–Veszprém–Székesfe- semmit sem tett ennek megváltoztatása ér- ve, újabb rohamra indultak. Egy részük az császári-királyi csapatokat. hérvár–Buda útvonalon meg kellett akadá- dekében. utcákon indult meg, a többiek a kerítéseken A győzelem után Ludvigh János kormány­ lyoznia az ellenség gyors előretörését. Kmety terve igen egyszerű volt. Úgy tud­ átkapaszkodva szivárogtak be a településre. biztos azt írta Kossuthnak, hogy Kmety ismét Június 11-én Kmety hadosztálya megér- ta, hogy a Csornáról Bősárkányon át vezető Wyss utasította a faluban lévő dzsidásokat, megmutatta, „mily hazafi, oly vitéz, s oly jó kezett Pápára. Kmety egyik kémjétől Pápán úton lévő hidakat korábban lerombolták. hogy tisztítsák meg az utcát, hogy a gyalogság demokrata tábornok is. Hadsereg élén becsü- értesült arról, hogy a Franz Wyss vezérőrnagy Ezért úgy döntött, hogy a Rába folyón átkel- ismét rohamra indulhasson. A dzsidások elől letesebb hazafi, s bátrabb vezér nem állhat”. vezette ellenséges féldandár Csornán szállásolt ve, csapataival dél és nyugat felől támadja a honvédek valóban meghátráltak, ám egy A csornai ütközet azzal az előnnyel is jár­ be. Ezért anélkül, hogy szándékát bárkivel is meg Csornát. Ha a támadás sikerrel jár, Wyss részük jobbra és balra a házakba és a kerítések hatott, hogy meggyorsítja a császári-királyi közölte volna, elhatározta, miszerint a 16 vagy kelet felé kénytelen visszavonulni, s mögé húzódott, másik részük az utca torkola­ csapatok remélt átcsoportosítását a Duna órányi távolságra lévő ellenségen rajtaüt, és akkor a magyar VII. hadtest karjaiba fut, vagy tánál tömegbe állva sortüzet adott a dzsidások­ jobb partjára, s ezzel megkönnyíti a Vág folyó megpróbálja azt megsemmisíteni. északnak vonul vissza, s akkor a Hanság mo­ ra. Parancsnokuk erre visszafordította szaka- mentén tervezett magyar támadás sikerét. A megteendő távolság legalább 40 kilo- csaraiban kénytelen megadni magát. A terv szait, ám ekkor a honvédek a házak ablakai- Ezek a remények annyiban ugyan valóra vál­ méter volt, ami komoly terhet rótt a felvonu­ ugyanakkor nem volt kockázat nélkül, hiszen ból kereszttűzbe fogták a dzsidásokat, s súlyos tak, hogy Julius Haynau táborszernagy, a ló honvédekre. Alárendeltjeinek azt mondta, a Kapuvárott lévő másik féldandár kb. öt, a veszteségeket okoztak nekik. Ezután az ütkö- császári-királyi fővezér rövidesen elkezdte hogy Győrbe (!) akar vonulni. A tervet senki­ Szerdahelyen lévő Collery-dandár pedig 8–9 zet még fél óráig tartott, akkor azonban a erőinek átcsoportosítását a Duna jobb part- vel sem közölte, s csak június 12-én este Mar­ óra alatt szintén a csatatéren teremhetett. honvédek a térig nyomultak előre. A csornai jára; ám nem azért, mert megijedt volna a caltőre érkezve tudatta azt Klapka György Kmety a támadást június 12-én Pápáról kolostor és a fogadó közötti téren álló két magyar támadástól, hanem azért, mert ő vezérőrnaggyal, a Duna jobb parti csapatok kiindulva június 13-án a hajnali órákban haj­ század vadász fejtett még ki ellenállást, de a maga akart támadni. Így Kmety győzelme parancsnokával és Zámbelly Lajos ezredessel, totta végre. Egyik dandárja elvágta a Wyss- honvédek sortüze után ezek is visszavonultak. szép taktikai siker maradt, semmi más. a VII. hadtest vezérkari főnökével is. Maga a dandár Kapuvár felé történő visszavonulásá- Ezzel kettévágták a császári-királyi csapatokat Ugyanakkor­ a sikert később felértékelte, hogy jelentés valamikor az éjjeli órákban érkezett nak útját, majd a Kmety-hadosztály három a Kapuvár felőli kijáratnál lévő jobbszárnyra a júniusi hadműveletek folyamán ez volt a a győri főhadiszállásra. Wyss már napok óta irányból megtámadta Csornát. „Az ellenség és a Kóny felőli kijáratnál lévő balszárnyra. magyar csapatok egyetlen jelentős győzelme. 1066 1067 Magyar Tudomány • 2013/9 Hermann Róbert • Két honvédtábornok…

Június 22-én Kossuth mind Görgeinek, csapást mérjen a magyarra. A magyar hadse- oroszok ellen. 1855-ben egyike volt a karsi hunyt el 1865. április 25-én, ötvenkét éves mind Kmetynek arról írt, hogy Kmety had- reg bomlását azonban már ez sem akadályoz- erődöt Muravjev orosz tábornok ellen védő ko­rában. A török állam saját halottjaként osztályát hadtestté kívánja fejleszteni. „Ezre- hatta meg. parancsnokoknak, s szeptember 29-én siker- temettette el London előkelő temetőjében, a des Úr buzgó honszeretetének, jeles katonai Augusztus 12-én Kmety is úgy nyilatko- rel verte vissza az orosz csapatok támadását. Kensal Green Cemeteryben (Kensington and tehetségeinek és bajnok vitézségének annyi zott a lugosi táborba érkező Kossuthnak, Miután a szövetkezett angol–francia–pie­ Chelsea), keresztény módon, mivel állítása bizonyítványait adta, hogy forró ohajtásommá hogy a hadsereg az első puskalövésre szét fog monti–török haderők bevették Szevasztopol szerint nem vette fel az iszlámot. vált, miszerint azon hadosztály, mely Ezredes szaladni. A hadsereg fővezére, Józef Bem al- erődjét, s így a háború befejezése nem váratott Sírhelyének neve: Monument to George Úr ügyes és hős vezetése alatt magát oly tábornagy azonban bízott Kmetyben, amit már sokáig magára, a török hadvezetés feles- Kmety. Az emlékműre angol és magyar nyel­ annyira kitüntette, – egy egész hadtestté sza­ az is mutat, hogy augusztus 14-én őt nevezte legesnek tartotta Kars további védelmét, és a vű szöveget véstek, a magyar nyelvű szöveg: poríttassék” – írta Kmetynek. Ebből egyelő- ki Vécsey Károly hadtestének és a Dessewffy várat november 25-én William Williams re nem lett semmi, de a június 24-én tartott Arisztid vezette lovasságnak a parancsnokává. parancsnok átadta az oroszoknak. Kmety, E síremléket / Kmety György tábornoknak / minisztertanácson Görgei ennek alapján ja- Kmety rászolgált a bizalomra, hadosztálya Josef Kohlman és Tüköry Lajos, nem bízva keleti czímén Ismail pasának / fényes érdemei vasolta Kmety vezérőrnaggyá (tábornokká) augusztus 15-én Lugosnál még utóvédi ütkö- az oroszok ígéretében, a megadás előtti estén elismeréséül / Ő Felsége a török császár emeltette történő előléptetését, ami június 26-án meg zetet vívott Haynau egyik dandárjával, a kiszöktek a várból. / A török birodalom Kars vára vitéz védőjét / is történt. másnapi facséti haditanács után azonban ezek Kmety 1856-ban hadosztályparancsnok Magyarország az 1848–49 haarcz egyik jeles A csornai ütközet után a Kmety-hadosz- a csapatok is bomlani kezdtek. Kmety maga volt, s ebben az évben súlyosan megbetege- vezérét / és ősi alkotmánya hű bajnokát gyászol­ tály visszatért Tétre, majd Marcaltőre. A csá­ is emigrációba indult. Útközben kísérőivel dett. 1859-ben Isztambulban részt vett a ja / Született Felső Pokorágyon Gömör megyében szári-királyi hadsereg június 26–27-én kibon- Mörül falunál a román felkelők fogságába magyar légió tagjainak toborzásában és Itáli- / május 24. 1813 / Meghalt Londonban / április takozó általános támadása során a hadosztály került, akik éppen azon tanakodtak, hogy ába szállításában. 1860-ban a szíriai drúz lá- 25. 1865. elszakadt a Győrt védő VII. hadtesttől, s rájuk gyújtsák-e azt az ólat, ahová bezárták zadás leverésére rendelték, de az alárendelt Székesfehérvár felé vonult vissza. Az ellent- őket, amikor megérkezett Bem és kísérete, s francia csapatok tisztjei nem voltak hajlandók Segédtisztje, Thurzó Miklós emlékirata sze- mondó utasítások, a hasonlóképpen bizony- kiszabadította őket szorult helyzetükből. engedelmeskedni neki. Mivel tiltakozása el- rint „Kmety fáradhatatlan, tevékeny, elszánt, talan hírek miatt Kmety nem csatlakozott Kmety török földön névleg iszlám hitre lenére Beaufort francia tábornok erőszakos figyelmes, nem túlságos vakmerő; de bátor vissza a Görgei vezette fel-dunai hadsereghez. tért, s Iszmail pasa néven belépett a török akciókat hajtott végre a drúzok ellen, novem- és számító, szigorú; de igazságos, kedélyes, Közben június 26-án vezérőrnaggyá lép­ hadseregbe. Miután nem találtak számára berben lemondott, de török kérésre még hat szeretetreméltó, a fényt és kitüntetést nem tették elő. Július 2-án aztán egyértelmű uta- megfelelő katonai beosztást, 1852-ben elhagy- hónapig a térségben, Latákiában (ma Szíria) vadászó, lelkiismeretes és mi legfőbb, a ma- sítást kapott Kossuth Lajos kormányzó-el- ta az Oszmán Birodalmat, és előbb Párizsba, maradt. A franciák maradása miatt azonban gasztosságig magyar hadvezér volt”. nöktől: hadosztályával Paksnál keljen át a majd Londonba ment. Itt a magyar emig- ezt követően Londonba távozott, ahol a török Dunán, s vonuljon a Bácskába, hogy ott részt ránsokat tömörítő magyar komité (bizottság) kormány által nyújtott nyugdíjból élt. Az Kulcsszavak: Guyon Richárd, Kmety György, vegyen a Jellačić elleni harcokban. Kmety elnökévé választották. Kmety a londoni angoloknál neve felmerült a libanoni kajma­ 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc, július 7-én átkelt a folyón, ahhoz azonban magyar emigráció tagjaként Kossuth egyik kánságra (kormányzóságra) való kinevezés császári királyi hadsereg, honvédsereg, Oszmán már így is későn érkezett, hogy a Jellačić ellen legmegbízhatóbb híve volt, s tekintélye révén ügyében, de nem vállalta el. Londonban Birodalom, Kossuth-emigráció, krími háború vívott július 14-i kishegyesi ütközetben érde- biztosította Kossuth számára a többiek támo- mi szerepet játszhasson. Augusztus elejéig a gatását is. Görgei emlékiratának 1852. évi IRODALOM Klapka, George (1850): Memoirs of the War of Andrássy Antal (1981): Felderítő és információs jelen- Independence in Hungary. Vol. I–II. Charles Gilpin, Bácskában állomásozott, majd augusztus megjelenésekor ő írta a legrészletesebb vitaira­ tések a Kmety-hadosztálynál 1849 nyarán. Somogy London Vol II: • http://books.google.hu/books?id 9-én, a temesvári csata napján vette fel a kap­ tot volt parancsnoka ellen, s ebben – Kossuth Megyei Múzeumok Közleményei. IV/12. Kaposvár. =ILYJAAAAIAAJ&printsec=frontcover&hl=hu#v= csolatot a délvidéki magyar fősereggel. Az nézeteinek megfelelően – árulással vádolta a 217–242. onepage&q&f=false immáron gyengébb hadtestnek megfelelő szabadságharc egykori fővezérét. Hermann Róbert (1999): A csornai ütközet története és Kmety György (1861): Mein Leben und Wirken in had­osztály alaposan kitett magáért, s a bal- 1853-tól ismét dandártábornok volt a tö- okmánytára. 1849. június 13. Soproni Levéltár, Sopron Ungarn. Írta Görgei Arthur. Megbírálva Kmety György Hermann Róbert (1999): Az ihászi ütközet emlékkönyve egykori magyar tábornok által. Ford. H[uszár] I[mre]. szárnyon indított támadásával megakadályoz­ rök haderőben, 1854-től irreguláris csapatok 1849–1999. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa • http:// Pest ta azt, hogy a császári-királyi fősereg döntő parancsnokaként Kars környékén harcolt az mek.oszk.hu/02200/02215/02215.htm Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849. (2001) 1068 1069 Magyar Tudomány • 2013/9 Lovász László • Kiművelt emberfők

Millenniumi Magyar Történelem. (S. a. r. Hermann Roberts, Ian W. (1991): Nicholas I and the Russian Róbert) Osiris, Budapest Intervention in Hungary. (Studies in Russia and East Kossuth Lajos összes munkái. XIII–XIV. Kossuth Lajos az Europe) Macmillan, Basingstoke–London Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I–II. rész. Tepperberg, Christoph – Szijj Jolán (Hrsg.) (2005): Von * (1952–1953) (S. a. r. Barta István) Akadémiai, Budapest der Revolution zur Reaktion. Quellen zur Militär­ KIMŰVELT EMBERFŐK Kossuth Lajos összes munkái. XV. Kossuth Lajos kormányzó­ geschichte der ungarischen Revolution 1848–49. Bearbei­ elnöki iratai. (1955) (S. a. r. Barta István) Akadémiai, tet von Róbert Hermann, Thomas Kletečka, Elisa­ ­ Lovász László Budapest beth Gmoser und Ferenc Lenkefi. Wien – Budapest az MTA rendes tagja, Thurzó Miklós (1888): Kmethy [sic!] György.Hazánk Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar X. Szerk.: Abafi Lajos. Budapest, 112–129. Matematikai Intézet Számítógéptudományi Tanszék [email protected]

igyekszem majd általános dilemmákat felvet- „A tudományos emberfő mennyisége ni. Beszélni fogok a matematika példáján a nemzet igazi hatalma.” keresztül arról, hogy egy tudomány milyen Széchenyi István vonatkozásai volnának azok, amelyekről egy Széchenyi mondását abban a formában intelligens embernek képet kellene alkotnia; idézem, melyben, azt hiszem, először fogal- a növekedés következményeiről és korlátairól; mazta meg a Hitelben. Ezt a mondatot igen aztán megpróbálom az amerikai és magyar sokan idézik, és mindenki egyetért vele. oktatási rendszer néhány elemét összevetni; Közhely, hogy Magyarországnak növelnie végül a nemrég bevezetett „bolognai rendszer” kellene a hozzáadott értéket termékeiben és hibáiról és lehetőségeiről mondok pár gon- szolgáltatásaiban, amit minél több szellemi dolatot. munka befektetésével, igényesebb, moder- 1. Mit kellene tudni matematikából nebb, csúcstechnológiával előállított termék- és matematikáról? kel és szolgáltatással tudunk elérni. Ehhez pedig minél felkészültebb, jobban oktatott Hadd kezdjem néhány olyan ismerettel, amit népességre van szükség. (Sajnos, kevés társada­ (úgy érzem) egy intelligens érettségizett em- lom jut el addig a következtetésig, hogy bernek tudnia kellene matematikából, illetve, azo­kat a pedagógusokat, akik legfőbb kin- amit tudnia kellene a matematika lényegéről, csünknek, gyermekeinknek, a legfőbb útrava­ működéséről, hatékonyságáról. Nem a saját lót, a tudást adják, kellően megbecsülje. De tudományomat akarom földicsérni ezzel: azt ma az oktatás más problémáiról szeretnék szeretném illusztrálni, hogy milyen nehéz beszélni.) dolog akár a saját tudományunkban is kije- Természetesen az ördög a részletekben lölni egy jó tananyagot. (És akkor még a ta- bú­jik meg: mit, mennyit, hogyan, kinek ta- nítási módszerekről nem is szóltam.) nítsunk? Ezeknek a kérdéseknek néhány Hétköznapi számolás • Ez a matematika bonyodalmáról szeretnék beszélni, egy egye- tanításának azon célkitűzése, amit senki sem temen oktató matematikus szemével, de vitat. A közoktatás szintjén maradva, termé- * A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia IV. Szé­ szetesen tudni kell az alapműveleteket, meg che­nyi István emlékestjén, 2013. április 9-én, az MTA kell érteni, hogy mi a százalékszámítás, mik Dísz­termében elhangzott beszéd szerkesztett változata. a statisztika elemei (például mit jelent, hogy 1070 1071 Magyar Tudomány • 2013/9 Lovász László • Kiművelt emberfők

„átlag”), hogyan lehet egy szoba területét ki- dott le, nagyobb intenzitással folyik, mint némi magyarázattal szolgálni: a formula bal megihlették a költőket is (Ferencz Győző: számítani, és ide sorolható az egyenletmeg- valaha! oldalán három olyan mennyiség szerepel, Fraktál-tudat, URL1), a kövezetek pedig a oldás is. A matematika hasznossága • Megint más melyek a matematika különböző területeiről képzőművészeket, leginkább Maurits Corne­ Matematikai gondolkodásmód • A min- matematikai elméletek teszik lehetővé a származnak. Legismerősebb talán a „pi”, a lis Escher grafikáira lehet hivatkozni (melyek- dennapi életben is fontos képesség, hogy számítógépek, az internet, CD-lejátszók, kör kerületének és átmérőjének hányadosa. ben fölbukkan a Bolyai–Lobacsevszkij-geo- egyszerű logikai érveléseket végig tudjunk GPS-ek működését, és biztosítják adataink Az „i” imaginárius egységet, a -1 szám négy- metria is, ezzel is illusztrálva ennek a mate- vinni; hogy több lehetséges esetet meg tud- biztonságát. Annak, hogy egy statisztikai zetgyökét az algebrában vezették be, mert matikai eredménynek sokirányú hatását). junk különböztetni; hogy felismerjük, ha tényt hogyan kell értékelni, mennyire meg- segítségével bizonyos egyenletek megoldását Egyes biológiai alakzatok, virágok, termések bizonyos dolgok között logikai vagy matema­ bízható és mennyire szignifikáns, ugyancsak elegánsabban lehetett megadni (itt is egy pedig már három területet kapcsolnak össze, tikai összefüggés van; hogy leleplezzük az mély matematikai elmélete van. Sok példát esztétikai jelzőt használtam!). Végül az „e” hiszen a kialakulásuk matematikai és bioló- inkorrekt logikát. Ne higgyük azt, hogy a lehetne itt még hozni, de inkább áttérek a számot a differenciál- és integrálszámítás giai tények összjátékának köszönhető, szép- matematikai gondolkodásmód csak mate- következő, kevésbé nyilvánvaló pontra. sugallta, mert számos kifejezés elegánsabb lett, ségük azonban esztétikai jelenség. matikusokra jellemző: mindenki így gondol- A matematika szépsége • Mivel az a meg- ha például a szokásos 10 alapú logaritmus Tudunk-e mindezekből, a matematika kodik, amikor például sakkozik vagy rejt- tiszteltetés ért, hogy egy művészeti akadémia helyett az „e” alapú logaritmust használták. gondolkodásmódjából, élő voltából, alkal- vényt fejt. meghívására tartok előadást, hadd időzzek el Az a tény, hogy három ilyen különböző in- mazásaiból és szépségéből bármit is megtaní- A matematika él • A tradicionális közép- a matematika esztétikai kérdéseinél kicsit díttatással bevezetett mennyiség egyetlen tö­ tani, vagy legalábbis megmutatni a fiatalok- iskolai tananyag többé-kevésbé a 17. századi többet, mint amennyit fő témám, az oktatás mör képletben kapcsolódik össze, a matema- nak? Bár e tekintetben Magyarország talán szintig jut el. Azóta olyan fogalmak és ered- indokolna. Furcsa dolog, hogy a matematika tika egészének mély belső harmóniáját sugall- kicsit előtte jár sok más országnak, amit egy mények születtek, melyek megalapozták területén egy-egy eredmény legfőbb dicsére- ja, és jogosan nevezzük szépnek. érettségiző az új (ami azt jelenti, hogy csak (többek között) a modern fizikát, a mecha- te nem az, hogy hasznos, fontos, újszerű, Lehet a matematikában egy tétel bizonyí- kétszáz éves!) matematikáról tud, az elenyésző. nikától az atomfizikáig: ide tartozik az analí- ha­nem az, hogy „szép”. A végső szempont tása is „szép”. Erdős Pál szokta mondani, hogy Ez nem a tantervalkotók hibája: a matema- zis, a valószínűségelmélet, csoportelmélet és (legalábbis az elméleti matematika területén) az Istennek van egy könyve, amelyben min- tika építkező tudomány, nem lehet az alapo- sok minden más. (Ezeket a megnevezéseket esztétikai. Sok idézettel lehetne ezt illusztrál- den tételre le van írva a legszebb bizonyítás. kat átugorni. nem ijesztésül szántam, de nyilván kevesen ni, én kettőre szorítkozom. Az egyik legfon- Ha valaki elmesélt neki egy bizonyítást, ami Hadd szemléltessem ezt az utóbbi ötven tudják, hogy mit takarnak; ez is mutatja, hogy tosabb matematikai kitüntetés, a Fields-érem nagyon tetszett neki, akkor azzal dicsérte, évben a matematikatanítás filozófiájának mennyire szükség volna arra, hogy újabb átadásakor így méltatták Terence Tao mun- hogy „ez egyenesen a Könyvből van”. (Két né­ változtatásával (mondjuk a középiskolára le­het matematikát is tanítsunk; a nehéz kérdés az, káját: „Tao és társzerzője, Knutson gyönyörű met matematikus, Martin Aigner és Günther gondolni, de a történtek átnyúltak az általá- hogy hogyan.) művet alkotott egy Horn-sejtés nevű problé­má­ M. Ziegler, írtak is egy könyvet Proofs from nos iskolába és az egyetemre is). Az 1960-as Vannak olyan matematikai eredmények, val kapcsolatban…” A 20. század egyik legna­ the Book címmel, mely több, általuk nagyon évekig a hagyományos, évszázadok során melyek megkerülhetetlen hatással voltak a gyobb fizikusa, Richard Feynman írja: „Aki szépnek érzett bizonyítást tartalmaz.) kialakult tananyagot oktattuk: sok geometria, filozófiára is. Ilyen eredményre példa a Bo- nem ismeri a matematikát, annak nehéz Az igazi képzőművészetekhez talán azok egy kevés algebra, geometriai szerkesztések. lyai–Lobacsevszij-féle hiperbolikus geometria, megértenie a természet legmélyebb szépségét…” a geometriai objektumok vannak a legköze- Aztán a fentiekhez hasonló érvek alapján sor mely megmutatta, hogy a térnek nemcsak Sok minden lehet „szép” a matematiká- lebb, amelyeket a legkülönbözőbb matema- került a tananyag drasztikus modernizálására, egyféle fogalma lehet. Itt lehet említeni a ma­ ban. Elterjedt nézet szerint az egyik legszebb tikai módszerek hoznak létre, és amelyek „new math” néven Amerikában és Európa tematikai logika területéről Kurt Gödel el­ formula Leonhard Eulertől (a 18. század leg- szemre is igen tetszetősek. Híresek ilyen legtöbb országában. Sajnos általában nagyon dönthetetlenségi tételét, mely ugyancsak nagyobb matematikusától) származik: szempontból­ a fraktálok, sok szép képet pro­ rosszul: egy modern, de érthetetlen, precízke­ fontos filozófiai következményekkel is jár, pi dukált az internet-modellezés, és igen érdekes dő nyelvezet lett bevezetve igazi tartalom hiszen azt mondja, hogy még a matematikán e =1 matematika, a sík különböző szimmetriái nél­kül. Nem is tartott soká, amíg a reakció belül sem lehet minden megfogalmazható Gondolom, aki nem matematikai kép- vannak a különböző kövezetek hátterében, a elsöpörte, azzal a szállóigévé vált megállapítás­ kérdést csak matematikai következtetéssel zettségű, az felkapja a fejét: Hogy lehet egy leghétköznapibb lépcsőházi mintáktól az sal: „Why Johnny Can’t Add”. Mint majd­nem eldönteni. A matematika kutatása nem záró- formula „szép”? Talán ebben az esetben tudok Alhambra utolérhetetlen díszeiig. A fraktálok minden ilyen reakció során, a fürdővízzel 1072 1073 Magyar Tudomány • 2013/9 Lovász László • Kiművelt emberfők együtt a gyereket is kiöntötték, és manapság ezek nem csak mennyiségi kérdések. Nem ralizált, privatizált gazdaság miatt szinte min­ nincs örökérvényű megoldás, de ezeket érde- az amerikai matematikatanítás szinte az egész csak arról van szó, hogy több diákot kell fel­ denkinek szüksége van elemi közgazdaság- mes lenne figyelembe venni. közoktatásban összeadások és szorzások venni az egyetemekre, mint húsz évvel ezelőtt, tanra és statisztikára. A demokrácia és a jog­ Az „általános intelligencia” elsajátítását gyakorlásából áll. Más szóval, a fent említett vagy több szakot kell indítani, vagy megnö- államiság kialakulása után, ezek megvédése nem lehet az érettségivel befejezettnek tekin- öt cél közül csak az elsővel foglalkozik. velni egy-egy szak képzési idejét. Igen fontos és állandó fejlesztése jogi és államigazgatási teni. Tehát a felsőoktatásban a hagyományos Meg akarom jegyezni, hogy Magyaror- dilemmákhoz, nagy és jogos vitákhoz is ve- alapismereteket igényel minél szélesebb réte- szakképzés mellett fontos helye kell, hogy szágon (és néhány más országban) a „new zetnek ezek a változások. gek részéről. Említhetném még a környezet- legyen az általános képzésnek is. Erre a kér- math” sokkal okosabban és mérsékeltebben Vegyük például új foglalkozások megje- védelem igen összetett problémáit. désre még visszatérek. lett bevezetve: modern nyelv helyett a mo- lenését; ez szorosan össze kell, hogy függjön Ugyanakkor a hagyományos anyagrészek­ Fel kell készíteni mindenkit a folyamatos, dernebb problémákra helyezve a hangsúlyt. a felsőoktatásban való növekvő részvétellel. ről lemondani vagy lehetetlen (mert nélkülük „holtig való” tanulásra. Vannak ezen a téren Varga Tamás és még sok kiváló matematikus Orvosra, matematikatanárra, mérnökre to- az újabb érthetetlenné válna), vagy legalább- igen jó hagyományaink: ismeretterjesztő és matematikatanár sok évig dolgozott ezen, vábbra is szükség van, de ezeken a pályákon is nagy kárt okozna. Közös probléma ez hetilapok és folyóiratok, előadás-sorozatok és bár a reform itt sem lett teljesen sikeres, sok a munkaerő-kereslet csak lassan változik. bár­mely tantárgy tanításában. (Kérem, bo- (mint például amilyen a Mindentudás Egye­ fontos eleme ma is része a matematikai tan- Eközben egyre többen és többen olyan élet- csássák meg, hogy nem hozok példákat a teme volt). Örvendetes, hogy szaporodnak az anyagnak. pályára fognak kerülni, melyre nem a nagy művészetek tanítása területéről. Biztos vagyok ismeretterjesztésre specializálódott TV-csa- Mindezt elsősorban azért hoztam föl, tudásanyag vagy speciális készségek, hanem benne, hogy itt is sok az átgondolni, moder- tornák (repesett a szívem, amikor unokáim hogy a tananyag-modernizálás sok problémá­ az általános intelligencia és az általánosan nizálni való; sok ismeret, készség van, amit a piff-puff rajzfilmekről átkapcsoltak a sark- jára rámutassak: a szakmai kérdések mellett hasznosítható képességek tesznek alkalmassá: jó lenne megtanítani, sok olyan művészeti vidéki állatokat bemutató ismeretterjesztő a politikai divatok és a hozzáértő személyek, vállalkozók, üzletvezetők, reklámszakembe- alkotás van, amellyel jó volna, ha találkozna filmre, mert az szerintük érdekesebb volt). kutatócsoportok megléte döntő lehet. Hadd rek, ügyintézők lesznek. És megfordítva: minden diák, de nem fér bele a tananyagba.) De az így elérhető témák választéka elég- jegyezzem meg itt, hogy nagyon aggaszt az, globalizálódó és komplexebbé váló világunk- Egy másik fontos tény, hogy a középis- gé esetleges, főleg a nehezebben kommuni- hogy a szakdidaktikai kérdések vizsgálata, az ban egyre magasabb képzettséget igényelnek kolai képzés általánossá válása és a felsőfokú kálható témákban, mint például a matema- új tananyaggal és módszerekkel való kísérle- olyan hagyományos területek is, mint példá- képzés kiterjedése következtében már nem tika. A természettudományok és a társadalom­ tezés nagyon visszaesett nálunk az utóbbi ul a kereskedelem. csak a legtehetségesebb, leggyorsabban, leg- tudományok területén sok olyan érdekesség évtizedekben, elsősorban, azt hiszem, támoga­ A „középiskolai” tananyag (vagyis az az lelkesebben tanuló réteg jár középiskolába – van, amit el lehet mesélni, ahonnan el tud tás híján. ismeretanyag, amelyről egy intelligens em- emiatt mindenképpen lassabban kell, hogy indulni egy ismeretterjesztő előadás vagy film. bernek tudnia kellene ahhoz, hogy a minden­ haladjon a tanítás. Ilyen lehetőséget nyújt a természetfilmek, 2. Növekedés minden téren napi életben eligazodjon) robbanásszerűen Mit lehet tenni? Belenyugodjunk-e, hogy múzeumok mellett akár a történelmi és tu- Bármelyik tantárgyat nézzük is, az oktatási nő, és nemcsak a matematikában vagy a a jövő értelmisége szükségképpen szakbarbár dományos-fantasztikus irodalom is. célok között megfelelő egyensúlyt (ha tetszik, természettudományokban. Gondoljunk arra, lesz? Hogy a jövő középosztálya olyan eszkö- Matematikából sokkal nehezebb a helyzet, kompromisszumot) találni önmagában is hogy az utóbbi negyven-ötven évben született zöket, módszereket fog használni, melyek és gondolom, hogy más tudományok, tudo- nehéz, de egy fontos további nehézséget is a számítástechnika; a genetika és molekuláris lényegéről fogalma sincs? Hogy a választók mányágak is vannak ugyanilyen nehéz hely­ láthatunk: több fontos társadalmi változás is biológia; az elemirész-fizika; hihetetlen mér- és választott képviselőik úgy foglalnak állást zetben. A nemzetközi matematikai közélet- feszegeti az oktatás kereteit. Hadd soroljak tékben fejlődött a gyógyszergyártás; hozzá- például környezetvédelmi kérdésekben, hogy ben csak az utóbbi egy-két évtizedben erősö- fel néhányat: új foglalkozások, életpályák adódott a hagyományos ismeretanyaghoz az azok tudományos, technikai, jogi és gazda- dött meg az a felfogás, hogy a matematika megjelenése; növekvő felsőoktatási beiskolá- utóbbi negyven-ötven év történelme (ami sági alapjairól fogalmuk sincs? Hogy ne tud­ eredményeit, problémáit is kommunikálni zási arány; igen gyorsan növekvő tudásanyag; mai helyzetünket közvetlenül meghatározza); junk különbséget tenni tudomány és áltudo- kell a széles közvélemény számára. Ehhez a új oktatási formák megjelenése, mint példá- negyven-ötven év képzőművészete, zenéje és mány, orvoslás és kuruzslás, statisztikailag matematika belső szépsége mellett a sikeres ul az internetes távoktatásé. irodalma (amit a legtöbbet nézünk, hallga- jelentős és jelentéktelen adatok között? alkalmazásai is használhatók az érdeklődés Nem fogok mindezekkel részleteikben tunk és olvasunk); a kitágult világ, a Távol- Három dolgot látok, ami erre a dilem- megragadására. Itt távolról sem értük el azt a foglalkozni, de rá szeretnék mutatni, hogy Kelet, Dél-Amerika kultúrája stb. A decent- mára valamelyes választ ad. Nincs varázsszer, szintet, amit szeretnénk, mert sok aprómun- 1074 1075 Magyar Tudomány • 2013/9 Lovász László • Kiművelt emberfők kára, igen sok példa és illusztráció kidolgozá- Azzal, hogy kimondtam: az „általános tani, de még a 3. és 4. tanévben is csak óráik egyetemeken a doktoranduszok igen nagy sára lesz még szükség. Örülök annak, hogy intelligencia” tanítása nem érhet véget a kö- fele-kétharmada ilyen irányú, és nem nehéz része külföldi. Bár ennek kétségtelen előnye kezd kialakulni az együttműködés képzőmű- zépiskolával, mindenképpen az amerikai szakot változtatni. Az első két évben tantár- Amerika szempontjából a brain drain, a ve- vészekkel és talán zeneművészekkel, írókkal is. felsőoktatási rendszerhez való közeledés gyak széles skálájáról kell órákat választani: zető kutatói réteg utánpótlása, ezt nem erő- Mindez azonban nem ad választ arra, mellet érvelek. Divatos dolog az amerikai kell, hogy legyen bizonyos számú irodalmi, sítik meg valamiféle „röghöz kötéssel”. Sőt, hogy mit tanítsunk, mondjuk, a középisko- oktatási rendszert szidni, és nem is ok nélkül. társadalomtudományi, természettudományi sok ösztöndíj esetén a vízum meghosszabbí- lában. Azt gondolom, ki kellene dolgozni Akik Amerikában (az USA-ban vagy Kana- óra. Alapvető tárgy az English (ami gyakorla- tásának feltétele az, hogy a képzés befejezése olyan kompromisszumos megoldásokat, me­ dában) tanítottak, sok kellemetlen tapasztala­ tilag fogalmazást jelent) és a Calculus (alap- után legalább néhány évet saját hazájában lyek lehetővé teszik, hogy a diákok megta- tot szereztek: unatkozó, követelőző, vádasko- szintű differenciál- és integrálszámítás). De dolgozzon a végzett diák. Megjegyzem még, nulják az alapokat, de azt is, hogy valamen�- dó diákok; alacsony szintű tananyag; össze­ gyakorlatilag minden szakterületnek (a ké- hogy a Magyarországról érkező doktorandu- nyire bemutassuk, valamilyen szinten tanít- vissza tantervek. Akinek gyereke is tanult ott, miától a számítástechnikán át a közgazdasá- szok általában igen jól megállják a helyüket suk a tudomány legújabb eredményeit is. Ez megállapította, hogy az általános és középis- gig) megvan a maga nagylétszámú, bevezető, (vagyis alapképzésünk nem annyira rossz...). talán a matematikában a legnehezebb, mert kolában talán még rosszabb a helyzet. szerencsés esetben kedvcsináló kurzusa. Ezt az előnyt persze nem szabad föladni! ennek a tudománynak lényege az egzaktság, Én sem akarom az amerikai rendszert Mondani sem kell, hogy a diákok az un­ 4. Bologna minden állítás minden szavát pontosan kell dicsérni; évtizednyi amerikai egyetemi tanítás dergraduate képzés végére csak nagyon felü- definiálni, és minden állítást be kell bizonyí- után látom csak igazán a gyöngeségeit. De letes szakmai ismeretekkel rendelkeznek. A Írtam 1999-ben egy újságcikket arról, hogy tani. Ha felületes, az eredményeket pontat- látnunk kell, hogy az amerikai felsőoktatás komolyabb szakképzés (orvosi, jogi, tudomá- mi a hiba a magyar felsőoktatásban, és ho- lanul kimondó és bizonyítás nélkül hagyó szinte az egyetlen a világon, amely piaci ala- nyos, menedzserképző) a 4. év után kezdődik, gyan kellene azt megjavítani. A cikk nem ismeretanyagot akarna valaki tanítani, ez ellen pon működik (legalábbis részben). A diákok a graduate iskolában. Ennek eredménye lehet jelent meg; az első hetilap, ahová beküldtem, szinte egy emberként tiltakozna a matema- jelentős tandíjat fizetnek abban a reményben, Masters fokozat (ami nagyjából a mi diplo- visszaadta azzal, hogy túl hosszú, én meg tikusok közössége. Mégis, valami ilyesmire hogy jobb állást fognak kapni. Tehát a rend- mánknak felel meg) vagy doktori. rövidíteni nem akartam, sok más is közbejött, volna szükség, hogy az iskolából kikerülők- szernek megvan a maga logikája. Olyan igényt Ez a struktúra nem volna igazán érthető a cikk az asztalfiókban (pontosabban: a min­ nek képük legyen a matematika szépségéről, elégít ki, mely a társadalom helyzetéből és számok nélkül. Az amerikai fiatalság túlnyo- denkori számítógépemen) maradt. Talán erejéről, hasznosságáról; hogy ne kezdődjön elvárásaiból adódik. Mivel a magyar társada- mó többsége elvégzi a középiskolát, és több személyesen­ örülhetek is ennek: ez még a egy kívülálló és egy matematikus beszélgeté- lom is (a világ nagy részével együtt) hasonló mint fele továbbtanul a felsőoktatásban. „bolognai” felsőoktatási rendszer bevezetése se azzal az obligát mondattal, hogy „én min­ irányba fejlődik, az itteni oktatási rendszert Következik ebből, hogy a diákok nagy része előtt történt, és mivel javaslataimban volt dig hülye voltam a matematikához”. Ilyen is hosszú távon hasonló társadalmi elvárások, nem tudósnak, orvosnak, magyar értelemben hasonlóság, kollégáim most engem hibáztat- tananyagok, tanítási módszerek kidolgozása­ hasonló logika fogja meghatározni. vett értelmiséginek készül, hanem vállalkozó, nának a bolognai rendszer miatt. De igazából persze nekünk, matematikusoknak, matema- Dióhéjban az amerikai oktatásról: A köz­ üzletvezető, reklámszakember vagy ügyinté- sajnálom, mert úgy látom, hogy a cikkem tikát tanítóknak a dolgunk, de a társadalom­ oktatás, legalábbis formájában, hasonló szer­ ző lesz. Az a széles körű (bár felületes) isme- alapvető pontjai, javaslatai nem valósultak nagyobb nyitottsága serkentően hatna… kezetű, mint a magyar: nyolc év általános után retanyag, amit tanul, ebből a szempontból meg, sőt több helyen, visszás módon, a bo- A következőkben a felsőfokú általános négy év középiskola. Az egyetemi rendszer nem is olyan értelmetlen: megtanul fogalmaz­ lognai rendszer visszalépést jelentett. képzésről fogok beszélni, de ehhez részleteseb­ struktúrája azonban egészen más. Két sza- ni, némi jogi, közgazdasági, matematikai Abból indultam ki, hogy a legtöbb fiatal ben szólok két idetartozó témáról, az amerikai kaszra oszlik: undergraduate és graduate isko- alapismeretre is szert tesz, képet kap arról, számára tizennyolc évesen az életpálya meg- oktatási rendszerről és a bolognai folyamatról. lára (nem akarom ezeket magyarítani, mert hogy mivel is foglalkoznak az egyes tudomá- választása nincs megalapozva. Saját rokonsá- el akarom kerülni, hogy félrevezető analógiá­ nyok és művészetek. gomban szétnézve, alig találtam olyan fiatalt, 3. A sokat szidott amerikai oktatási rendszer kat sugalljak). Az undergraduate képzés négy Az amerikai rendszernek sok gyönge aki ne változtatott volna, vagy hagyott volna „Azon felekezet, ki jobbat nem ismer éves. Induláskor a diákoknak nem kell szakot pontja is van. Magabiztos, jó fellépésű em- ott egyetemi-főiskolai képzést. Mivel a jelent- és sokszor nem is gyanítja jobb systema megjelölni (ha érdeklődési körüket kérdezik, berek kerülnek ki belőle – de sokszor igen kezési gondokban sokan kértek tanácsot, azt lehetőségét, minden esetre a legveszedelmesb.” az is inkább csak statisztikai céllal történik). sekélyes tudással, főleg a természettudomá- is láttam, mennyire felületes indokok alapján Széchenyi István Szakirányt csak a 2. évük végére kell válasz- nyok területén. Nem véletlen, hogy az ottani döntöttek olyan ügyben, mely egész életüket 1076 1077 Magyar Tudomány • 2013/9 Lovász László • Kiművelt emberfők befolyásolta. Akik két–három év után kima- hozzátanulják a pedagógiát. Ez az elképzelés azoknak, akik jövendő hivatásukat már ti- tások” legyenek, új karokkal, szakokkal bő- radtak az oktatásból, azok frusztrált, kudarcot ezer sebből vérzett (ezt most nem részletezem), zennyolc évesen biztosan tudják, általában vültek. Nem arra gondolok itt, ahogyan az vallott embereknek érezték magukat. Azt is és persze arra vezetett, hogy kusza, sokszor­ igen jó képzést nyújt. Illetve, ahol javítani egyetemek, főiskolák ötletszerű összevonása szóvá tettem a cikkben, hogy a felvételi előtt megvalósíthatatlan képzési tervek jöttek létre. való van, az „csak” szakmai, személyi, anyagi folyt a 90-es években; inkább a nagyobb előkészítőre járt a többség, ahol gyakran az Sokszor annyira féltünk attól, hogy „fölhígul” kérdés: nagyon nehéz, feszítő kérdések, de egyetemek profiljának fokozatos szélesítésé- egyetemi tananyag egy higított változatát az oktatás, hogy nagyon szigorú szabályokkal mégsem ezzel kívánok foglalkozni. Akinek a nek örülök. Az, hogy ezzel átfedések, párhu- tanulták. Akit fölvettek, annak ez fölösleges bástyáztuk körül például azt, hogy milyen pályáját simábbá akarnám tenni, az a létszám- zamosságok jönnek létre, egyáltalában nem volt – akit nem, annak is. Ráment erre a gim­ feltételek mellett lehet egy alapszakról egy ban legalább ekkora réteg, amely a jövő vál- baj: a versenyhelyzet, az, hogy hasonló cél názium értékes negyedik éve. mesterszakra menni. Ennek viszont az lett a lalkozóit, üzletvezetőit, reklámszakembereit, eléréséhez többféle utat is ki lehet próbálni, Nem az a baj, ha egy ember pályát vál- következménye, hogy a rendszer még kevés- ügyintézőit fogja adni. Nekik részben több, éppen hogy nagy előnynek tűnik. (Megjegy- toztat, akár többször is. A mai világban egyre bé átjárható, mint a régi. Például ha egy ku­tató részben kevesebb ismeretre van szükségük: zem, hogy egy-egy nagyobb amerikai város- inkább ez a norma. A baj az, hogy egyetemi matematikus szakra járó hallgató harmadéves nyelvekre, fogalmazni tudásra, számítástech- ban gyakran négy-öt egyetem és még több oktatási rendszerünk erről nem vesz tudomást. korában elhatározta, hogy tanár szeretne nikai, jogi, közgazdasági, statisztikai, mate- csak undergraduate képzéssel foglalkozó Olyan döntésre kényszeríti a fiatalokat tizen- lenni, nehezebb ezt a kis pályamódosítást matikai, műszaki alapismeretekre, történelmi, college is van.) nyolc éves fejjel, amihez sem információjuk, megtennie, mint régebben. (Tudom, hogy a tudományos kitekintésre. Kérem, idézzék föl Azonban itt is csak félúton járunk. Azt sem tapasztalatuk, sem érettségük nincs ele- tanárképzés vissza fog állni az egylépcsős a matematikával kapcsolatos különféle isme- kellene elérni, hogy az egyetemek minden gendő. A hibás döntést (vagy akár a hibának rendszerre, de ez nem megoldás, csak egy reteket előadásom elejéről: míg egy mérnök szakon a tantárgyak, tudományterületek mi­ nem is tekinthető pályakorrekciót) pedig igen rossz megoldásból való kihátrálás.) vagy kutató számára a matematikai módsze- nél szélesebb skáláját nyújtsák, a diákok ne komolyan bünteti. Hadd folytassam még egy idézettel a rek, technikák elsajátítása a fontos, az általános csak közvetlen szakterületükről, hanem igény Amikor 2006-ban a bolognai folyamaton Hitelből: „Nem hihetni, milly nagy haszon azon képzésben részesülő fiataloknak arról kel­lene szerint ahhoz csatlakozó területekről, sőt alapuló felsőoktatási rendszert nálunk is be- egyszerű, természetes, ’s még is olly ritka őszinte képet kapniuk, hogy mire képes a matema- független, de őket személy szerint érdeklő vezették, azt reméltem, hogy ez közelíteni önvallomás: ’Ehez én nem tudok, ’s így egészen tika (vagy a fizika, kémia, biológia…), és mire témákból is felvehessenek órákat. fogja a mi oktatási rendszerünket az amerikai­ másra bízom.’ ” (Széchenyi István) nem; milyen hatással van a művészetekre, és Nem azért kell ezt megvalósítani, mert ez hoz, legalábbis annak jó oldalaihoz: bevezet Széchenyi annak támogatására érvel itt, megfordítva, hogyan tudják a művészetek a szó eredeti jelentése, és nem is azért, mert egy viszonylag általános alapképzést, mely hogy ne higgyük azt, hogy mi mindent job­ eszköztárát jobb kommunikációra, meggyő- a Világbank vagy az EU így akarja – hanem sokirányú elhelyezkedésre képesít; lehetővé ban tudunk, mint mások, és ne szégyelljünk zésre, uram bocsá’, jobb reklámra alkalmazni. azért, hogy egy diáknak ne kelljen évekkel teszi, hogy azok, akiknek képessége, ereje, külföldi mérnököket, technikusokat, képzett Be kellene vezetni, hogy az egyetemre való később végeznie amiatt, hogy olyan tárgyakat kedve nem futja többre, három év után emelt embereket meghívni, vagy akár a tapasztal- beiratkozáshoz ne kelljen speciális szakot vá­ is szeretett volna tanulni, melyeket csak egy fővel elhagyhassák a felsőoktatást (sok olyan tabb, tanultabb szomszéd birtokosok vagy lasztani. Aki már tudja, mi akar lenni, a je- másik egyetemen tanítanak. Azért is, hogy munkakör van, amire szerintem ez a megfe- éppenséggel szomszéd országok módszereit lenlegi rendszer szerint tanulhatna – aki még könnyű legyen új képzési célokat megvalósí- lelő képzettségi szint); eközben azok, akik átvenni. nem, az körülnézhetne, széles skáláról hallgat­ tani, új szakokat indítani, akkor is, ha azok elejétől fogva nagy tudást igénylő pályára Visszatérve a felsőoktatásra, hányszor hatna tárgyakat. Előbb-utóbb ő is szakosod- nem a hagyományosan egy helyen tanított ké­szülnek, ugyanolyan alapos tudást kapnak, kaptam meg kollégáimtól, barátaimtól, hogy na, de ennek két típusát képzelem el: vagy tudásanyagot igénylik (ilyen új terület példá- mint korábban. elvakult híve vagyok az amerikai felsőoktatá- csatlakozna egy jelenlegi típusú szakhoz, vagy ul a környezetvédelem, annak egészségügyi, Sajnos ez nem valósult meg. Az alapszakok si rendszernek, hogy tönkre akarom tenni az egy széles spektrumú általános szakon kapna gazdasági, informatikai, jogi, politikai olda- és mesterszakok tananyaga felületes megfon- évtizedek alatt kialakított, jól működő tudós- alapdiplomát. laival). tolások alapján lett beosztva. Például a tanár képzésünket! Pedig nem azt mondom, hogy Persze ahhoz, hogy ez megvalósítható 5. Projektek, csapatmunka szakokon az volt a kiinduló elv, hogy az az amerikai rendszert kellene bevezetnünk. A legyen, az kell, hogy az egyetemen legyen elég alapszakon megtanulják a matematikát, fizi- magyar felsőoktatás azoknak, akiket megcé- választható kurzus. Nagyon jónak tartom, Hadd említsek meg befejezésül valamit, ami kát stb. a kutatószakos matematikusokkal, loz – a tudományos, műszaki elitnek, a ha- hogy jelenlegi, szakosított egyetemeink elin- nagyon tetszett nekem az amerikai oktatás- fizikusokkal együtt, majd a mesterszakon gyományos értelmiségnek –, főleg pedig dultak abba az irányba, hogy igazi „univerzi- ban (bár ez legalább annyira nevelési, mint 1078 1079 Magyar Tudomány • 2013/9 Gángó Gábor • Eötvös József a „materialisták” ellen

oktatási módszer, ha meg akarjuk ezt a kettőt még egy eleme volt: két-három fős csapatok különböztetni). Az általános iskola elejétől az kaptak közös feladatot. Itt a teammunkán volt egyetemi tanulmányok végéig, a diákok is- a hangsúly, azon, hogy olyannal is együtt kell mételten projektfeladatokat kapnak. Ezek tudnod dolgozni, akivel nem szívesen teszed EÖTVÖS JÓZSEF nem egyik napról a másikra megírandó házi (mert mondjuk erőszakos, lusta vagy sértődé­ feladatok, hanem több hétre vagy akár több keny). Az utóbbi években kipróbáltuk az A „MATERIALISTÁK” ELLEN: hónapra szóló, összetett feladatok. Legjobb, ilyen projektszerű csapatmunkát az ELTE-n A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK ha mondok egy példát: másodikos általános is, és, gondolom, vannak tanítók és tanárok iskolás volt a kisfiam, amikor osztályában a itthon is sok helyen, akik ilyesmivel kísérle- VÁNDORGYŰLÉSÉNEK ÚJRAENGEDÉLYEZÉSE „világ nagy építményei” volt a projekt. A ta- teznek; de jó volna azt a tanítási módszert ÉS A GONDOLATOK KELETKEZÉSE nító néni kiosztott minden gyereknek egy több helyen, szervezettebben kipróbálni, ké­ épületet; fiamnak például a pisai ferde torony sőbb általánosan bevezetni. Gángó Gábor jutott. Pár hét alatt kellett elkészülniük egy „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők az MTA doktora, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, poszterrel (képekkel, történeti leírással, könyv­ sokaságában rejlik” (hogy Széchenyi gondo- Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézet, tár és internet segítségével) és egy papír ma- latát ismertebb formájában idézzem), de nem MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet kettel. A végén kiállítást rendeztek, a szülőket mindegy, hogy hogyan, mire műveljük ki [email protected] • [email protected] is meghívták: a kisgyerekek ott álltak poszte- ezeket az emberfőket. A jó oktatás kialakítá- reik előtt, makettjeik mögött, és válaszoltak sa és szinten tartása minden területen állandó a körbesétáló szülők kérdéseire. gondolkodást, kísérletezést, vitát igénylő A kétszáz éve született báró Eötvös József írtak általános érvényűnek. Amellett érvel, Nem kellett ezt a gyerekeknek egyedül feladat, és csak remélni tudom, hogy ehhez (1813–1871) pályája – tudósi, ellenzéki politi- hogy a kifejezetten éles természettudomány-, megcsinálni, sőt elvárták, hogy a szülők segít­ a munkához meglesz a kellő türelem, pénz, kusi, miniszteri, akadémiai elnöki és szépírói illetve orvostudomány-ellenességről tanúsko- senek. (Az egyik gyereknél, akinél előre lehe- szaktudás és politikai támogatás. életműve – mindmáig nyitott nemcsak az dó fejtegetések, amelyek látszólag zavarba ejtő tett tudni, hogy a szülei nem tudnak segíteni, új­raértelmezések, hanem az alapkutatások ellentétben állnak tudománypártoló törek- a könyvtáros néni vállalta a szülő szerepét.) Kulcsszavak: matematika, oktatás, amerikai ok­ előtt is. Nincs ez másképpen életében meg- véseivel és társadalomkutatói meggyőződésé- Talán fölösleges elmondanom, mi mindent tatási rendszer, bolognai folyamat, csapatmunka jelent utolsó könyve, a Gondolatok esetében vel, a körülményeknek köszönhetik keletke- tanultak az ilyen projektekből a gyerekek: sem. Az 1864-es impresszummal, de 1863-ban zésüket. A magyar természettudományos hosszabb időre előre tervezést, történelem és IRODALOM megjelent művet irodalomtörténet-írásunk, kutatások­ intézményes újraindulásának ide­ építészet együttes szemléletét, kézügyességet URL1: Ferencz Győző: Fraktál-tudat http://www. Alexander Bernát 1913-as elemzése óta, egy- jén jelölnek ki tudománypolitikai elveket, és stb. A későbbi évek hasonló projektjeinek szepiroktarsasaga.hu/Videovers/Ferencz_Győző oldalúan a Pascal, Goethe és La Rochefoucauld nem szerzőjük általában vett tudományos nyomdokain járó aforizmagyűjtemények meggyőződéséről tanúskodnak. hagyományában­ vizsgálta. Ugyanakkor a A Gondolatok megjelenésének a magyar Gondolatok elmélkedéseinek a hit és vallás, orvosok és természetvizsgálók 1863. szeptem- ember és világ, irodalom és tudomány, állam ber 19. és 26. között tartott IX. pesti vándor- és politika kérdéskörein átfutó és azokat gyűlésére való időzítése önmagában is beszé- összekötő íve az egyes aforisztikus töredéke- des tény e tekintetben. Ahogy Eötvös a mű ken túlmutató szerzői szándékot is hordoz. A fizetett sajtó alá rendezőjének (és minden Gondolatok vagy annak legalább egy része, bizonnyal nyelvi lektorának) (vö. Eötvös, koherens mű, amely Eötvösnek a természet- 1976, 369.), Gyulai Pálnak írta 1863. szeptem- tudományokról vallott felfogását is feltárja. A ber 12-i levelében: „[m]iután az orvosok s jelen tanulmány azt a kérdést igyekszik meg­ természetvizsgálók ülésére, melynek elnöke válaszolni, mennyiben tekinthetők az ott le­ vagyok, az ország különböző vidékeiről töb- 1080 1081 Magyar Tudomány • 2013/9 Gángó Gábor • Eötvös József a „materialisták” ellen ben gyűlnek öszve, a kelendőség tekintetéből tagjaként iratkozott fel 1863. szeptember 19- Leginkább a mű első néhány oldala rele- lehetségessé váljék” (Eötvös, 1908, 11.). Vagy- szeretném, ha Gondolataim az ülés alatt ki- én, a résztvevők között elsőként (vö. Napi váns e tekintetben. A Gondolatok éle a termé- is nem a vallás személyes erkölcsre vonatkozó jöhetnének” (Eötvös, 1976, 368.). Közlöny, 1863, 4.). A fentiek tükrében úgy szettudományok egésze helyett leginkább az fékező erejét tartotta e helyütt elsősorban A mű meggyőzheti arról olvasóját, hogy tűnik, hogy a Gondolatok keletkezését vagy orvostudomány és az orvosok ellen irányult megóvandónak (amint az idézetből kiviláglik, nem egyszerű anyagi megfontolásból eredt legalábbis az aforizmagyűjteménynek a ter- (akikkel Eötvös egyébként kitűnő személyes a pokolképzet eltűnésébe mint a szekularizá- csupán, hogy Eötvös a természetvizsgálók mészettudományokra vonatkozó, kifejtőbb kapcsolatokat ápolt), azaz a természet meg- ció velejárójába belenyugodott). „A” vallás- kongresszusára időzítette a tanácskozás hely- szövegrészekkel való kibővítését az elnöki ismerésének az emberi szervezetre és az ember nak (hiszen felekezeti kérdésekbe ezúttal nem színén árult Gondolatok megjelenését. Intő megbízatás inspirálta, amelynek alkalmával természettörténetére való korlátlan kiterjesz- bocsátkozott bele) ama kohéziós funkcióját üzenetet fogalmazott meg benne a kor ma- végiggondolta nézeteit erről a kérdésről. tése ellen. Az élettelen természet fürkészése féltette, amely a fennálló érdekek és az egyen- gyar természettudósai számára. A korabeli Eötvös a pesti nagygyűlésen 1863. szep­ ellen, legalábbis a newtoni világrend keretei lőtlenségek törésvonalain átnyúlva stabilizál- kritikus, Salamon Ferenc még jelezte ezt a tember 19-én elmondta elnöki megnyitóját, között, Eötvösnek (mint a „természettudo- ja a társadalmat. kor szövegösszefüggéséhez kötött, a későbbi amely a természettudományok elsőrendű mányos” módszer hívének az államtudomány­ A vallás e szerepét látszik aláásni Eötvös értelmezések számára már nem nyilvánvaló nemzeti fontosságát hangsúlyozta. Egyetlen ban) értelemszerűen nem lehetett semmi szemében, ha nem is a természettudomány polemikus szándékot: „Báró Eötvös könyve”, bekezdése mutat csak rokonságot a Gondo­ kifogása. A Salamon Ferenc említette mate- egésze, de mindenesetre az orvostudomány ahogy írta, „bizonyos tekintetben militans latokkal: „[t]agadhatatlan, hogy korunknak rializmus-ellenességet ezért nem ismeretel- fejlődése. Ahogy írja: „[a] vallástalan, vagy, munka a materialismus ellen” (Salamon, 1889 ezen iránya [ti. a természettudományos fel- méleti értelemben kell értelmeznünk, hanem helyesebben mondva, a vallásellenes irány, [1864], 241.; vö. Ferenczi, 1903, 230.). fedezések nagy száma] egyes káros követke- olyan pozícióként, amely nem fogadja el a melyet a természettudományokban újabb A magyar orvosok és természetvizsgálók zéseket is idézett elő [!]. A kizáró érdek, természeti okságnak az emberi szervezet időben tapasztalunk, főként onnan ered, vándorgyűlései 1841-ben indultak útjukra. melylyel annyian a természettudományok- működésére való feltétlen kiterjesztését. A mert tudósaink tapasztalva bizonyos jelensé- Nyolc találkozó évi rendszerességgel 1847-ig hoz fordulnak, itt-ott háttérbe szorított más természeten belül akart helyet fenntartani a gek összefüggését, például azt, hogy észbeli rendben lezajlott, ám a politika miatt 1848 és törekvéseket, melyek az ész s kedélyre Gondviselés és az emberi szabadság számára. tehetségeink a velőnek egészséges organismu­ 1862 között nem tarthatták meg ezt az ese- nemesitve hatnak, a buzgóság, melylyel az Tudósként vagy gondolkodóként kísérletet sával együtt járnak, ezen összefüggést a jelen- ményt sem. Eötvös Józsefnek mint a konzer- anyagi világ törvényei kerestetnek, közönyös- sem tett annak kifejtésére, miképpen képzelné ségek magyarázatának veszik, s mindazt, mit vatívokhoz közeli és az udvarnál is kegyben séget idézett elő azon más, nem kevésbé ezt. Tudománypolitikusként érvelt amellett, ily módon megmagyarázni nem tudnak, álló centralistának döntő szerepe volt abban, fontos törvények iránt, melyek az emberi miért tartaná ezt alapvető fontosságúnak. például a szellemi világ minden jelenségét – hogy 1863-ban újra engedélyezték a gyűlések társaság s minden egyes szellemi kifejlődésnek Abból indult ki, hogy a vallásos hit és a mint nem létezőt – elvetik” (Eötvös, 1908, 17.). megtartását (vö. Szőkefalvi-Nagy, 1969, 46.). [!] alapjai; tagadhatatlan, hogy a természeti tudományos világkép korántsem összeegyez- Eötvös e felfogást nevezte „materializmus”- Az 1863. szeptemberi pesti gyűlésnek forma tudományok annyi meglepő győzelmek tethetetlenek: „hogy valakinek hitét a termé- nak a Gondolatokban, és úgy gondolta, hogy szerint azonban Eötvös nem emez érdeme öntudatában itt-ott tulterjeszkednek határu- szettudományokban tett haladás ingathatja amíg a vallási közöny önmagában csak miatt, hanem azért volt az elnöke, mert a kon, s oly tények magyarázatát tüzik ki fel- meg, ezt érteni teljességgel nem tudom” (Eöt­ gyengíti a társadalmi szövetet, addig a mate- sorban az utolsó, 1847-es soproni nagygyűlé- adatokul, melyek körükön tulfekszenek, s vös, 1908, 4.). A későbbiekben úgy pontosí- rializmus uralkodó világnézetté válása a po- sen őt választották alelnökké (vö. Szabó, 1864, melyeket bármennyire haladjunk, soha a totta érvelését, hogy e tézisét elsősorban a litikai rend egészét veszélyeztetheti: „[h]a ezen 24.). A szakirodalomban olvasható más véle- scalpel és chemiai analysis utján tisztába vallás nyilvános, társadalmi vonatkozásai te- materialismus a jövőnek vallása: akkor a jö- kedésekkel szemben csak egyetlen évben, hozni nem fogunk” (Eötvös, 1864, 32–33.). A kintetében védelmezi: „[a] vallásnak fontos- vőnek politikai és társadalmi formáiról két- 1863-ban elnökölt ún. „rotációs” alapon. megnyitó beszéd egészében véve azonban sága nem abban áll, hogy bizonyos dolgoktól ségünk nem lehet s a legundokabb despotiá­ 1864-ben már akadémiai elnökként hozta tető nem elutasító a természettudományokkal visszaijesszen, hanem abban, hogy a társaság nak s a leggyalázatosabb szolgaságnak me- alá a X. marosvásárhelyi nagygyűlést, ame- szemben (amely álláspont visszás, sőt abszurd minden osztályának közös pontokat nyújt- gyünk elébe” (Eötvös, 1908, 18.). lyen gr. Teleki Domokos elnökölt (vö. Szabó, is lett volna). A továbbiakban azt vizsgálom, son, melyeken azok találkozzanak, s elválaszt- Az orvosok helyzete Eötvös szerint azért 1865, 22–23.). Eötvös e gyűlésen jelen sem volt, mennyiben fejthette vagy egészíthette ki a va egyéb nézeteik s érdekek által, közösségöket kitüntetett, mert ők, amennyiben „materialis­ mint ahogy a következő évin sem. Elnöksé- megnyitó beszéd üzenetét a Gondolatok a kor érezzék, hogy így, ha már az összeütközést ták”, akkor nemcsak a többi természettudós- gének évében a természettani szakosztály természettudósa számára. elhárítani nem lehet, legalább a kiegyenlítés hoz hasonlóan általában áshatják alá a társa- 1082 1083 Magyar Tudomány • 2013/9 Gángó Gábor • Eötvös József a „materialisták” ellen

dalmat konzerváló vallási rendet, hanem relatív, úgy a jellem absolut becscsel bír: s azért tett, és eközben nem állt ki sem dogmatiku- és az ember természetére és rendeltetésére speciálisan, a szakterületüknek megfelelően ennek kifejlesztése az, a mi után mindenek- san, sem érvekkel a veszélyeztetettnek vélt vonatkozóan tudományos következtetéseket arra is aspirálhatnak, hogy a legfőbb illetéke- előtt törekednünk kell” (Eötvös, 1908, 45.). álláspont, azaz a „lélek halhatatlansága” és a levonniuk. Ahogy megnyitó beszéde és a sek legyenek a lélek egészségének kérdésében. Maguk az aforizmák még élesebb hang- belőle következő emberi szabadság mellett. Gondolatok bevezető okfejtései mutatják, „Igen természetesnek találom”, tér vissza Eöt­ nemet ütnek meg az orvostudománnyal Mint ahogy 1863. szeptemberi megnyitó aforizmáiban nem önmagában ostorozta a vös a kérdésre a Gondolatok egy aforizmájá- szemben. Számos akad közöttük, amelyben beszédétől messze eltávolodva nem ismerte kísérletezést és a természet matematizálását, ban, „ha némely orvos a materialistikus irányt, a szerző gúnnyal és rosszallással fordul a el a természettudomány saját megismerés- hanem az emberkép ezekből eredő meginga- melyet természettudományaink követnek, „tudós urak” felé. A rosszallás tárgya minden módjának jogosultságát sem: az orvosok, írja, tása miatt. Eötvös szerepfelfogása a Gondola­ pártolja. – Csak higyjék el az emberek egyszer esetben ama törekvés volt, amely az embert „büszkélkedve tudományukban, azért, mert tok szerzőjeként (zavarba ejtő műfaji parado- azt, hogy ész, erény, jókedv, egy szóval min- az állatvilágtól elválasztó metafizikai határ az idegrendszer egyes működését ismerik xonnal) nem a gondolkodóé vagy a társada- den, mit előbb a léleknek tulajdonítánk, oly lebontására irányul. Például: „Néhány év előtt […], azt hiszik, hogy scalpellumaikkal ketté lomtudósé volt, még kevésbé a természettu- valami, mire orvosságok által hatni lehet: az azon hír terjedt el, hogy Afrikában emberfaj vágták a sürű fátyolt, mely a nagy anya [ti. a dósé (még „tudományfilozófiai” értelemben orvos szükségkép ugyanazon helyet fogja fedeztetett föl, melynek hátgerincze néhány természet] képét eddig eltakarta” (Eötvös, sem). Hanem a politikusé, aki kívülállóként elfoglalni a polgári társaságban, melyben a hüvelykre kiáll. Engem e hír félig sem lepett 1908, 138.). kijelölte az egyes természettudományok tizenhetedik század alatt a gyóntató atyákat meg annyira, mint azon megelégedés, mely­ Eötvös József a magyar orvosok és termé- mozgásterét, nem formálva igényt arra, hogy találjuk, s úgy látszik, már is közeledünk ez lyel az egyes tudós urak által fogadtatott. Ha szetvizsgálók 1863-as vándorgyűlésének elnö- szakértőnek tartsák. A határokra figyelmez- állapothoz” (Eötvös, 1908, 140.). egy új Plató, Newton vagy Shakespere [!] lép keként azon munkálkodott, hogy megindul- tetett, amelyek tiszteletben tartása mellett a A Gondolatok eddig elemzett része termé- fel, bizonyosan nem örülnek inkább, mint hasson Magyarországon az 1847 és 1863 kö- késő neoabszolutizmus korának puhább szettudomány és hit viszonyának problema- midőn ezen afrikai farkas felebarátainkban a zött intézményesen szünetelő természettudo- diktatúrájában újraéledő magyar természet- tikájától a fenyegető zsarnokságra vonatkozó lánczszem állitólag felfedeztetett, mely az mányos kutatás. A tanácskozás alkalmával tudományos kutatás a felforgatásnak még a politikai jóslatig összefüggő gondolatmenetet embert a majommal összeköti. – Úgy látszik, megjelent művében, a Gondolatokban azt látszatát is elkerülheti. alkot. Nem aforisztikus szerkesztésű, hanem mintha maga a tudomány napjainkban nem jelezte, hogy hol a határ, amelynek irányában érvelve kifejtett szöveg. E bekezdéseket köve- az emberi méltóság bizonyságait, hanem csak a természettudósoknak – különösen az orvo- Kulcsszavak: Eötvös József, természettudomány, tik csak (az átmenetet inkább elkendőzve, okokat keresne, melyekkel brutalitásunkat soknak – nem szabad igényekkel fellépniük, orvostudomány, vallás, materializmus semmit kiemelve) az aforizmák, melyeknek igazolhassa” (Eötvös, 1908, 133.). Ezekben az java része a bevezető fejtegetésekkel ellentét- elítélő passzusokban Eötvös a természettu- IRODALOM Napi Közlöny. A magyar orvosok és természetvizsgálók ben nem a természetvizsgálók nagygyűlésének dományt még az alkímiánál is alacsonyabb Eötvös József (1864): B. Eötvös József elnök megnyitó Pesten 1863. sept. 19-26-ig tartott IX. nagy gyüléséről. alkalmához köthető, hanem korábbi évek polcra helyezte: „de vajon azok, kik különbö­ beszéde. In: Szabó József (szerk.) (1864): A magyar (Szerk. Poor Ferenc) Pest, 1863. szept. 20. (1. szám) orvosok és természetvizsgálók 1863. September 19-26. Salamon Ferenc (1889 [1864]): Gondolatok. In: Salamon termése. Így például a kötet fő tézisének ző érczek s anyagok vegyítése által egy ne­ Pesten tartott IX. nagygyülésének történeti vázlata és Ferenc: Irodalmi tanulmányok. Franklin-Társulat, szögesen ellentmondó megállapítást, misze- mesebb, de mégis hasonló, rokon anyagot munkálatai. Emich Gusztáv, Pest, 32–34. Budapest. II. 233–247. rint „[n]em korunk tudománya, hanem ko­ akar­tak előállítani, nem százszor józanabbak Eötvös József (1908): Gondolatok. (Báró Eötvös József Szabó József (szerk.) (1864): A magyar orvosok és termé­ runknak industriális iránya az, mitől vallá- voltak-e azoknál, kik napjainkban halálig összes munkái XIX.) Második kiadás. Révai Testvérek, szetvizsgálók 1863. September 19-26. Pesten tartott IX. Budapest nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. Emich sunkat félthetjük” (Eötvös, 1908, 21.), 1857-re kínzott állatokon és emberi hullákon experi- Eötvös József (1976): Levelek. (Szerk., ford., előszó, jegyz. Gusztáv, Pest datálja az aforizmák újabb sajtó alá rendező- mentálva, az életnek titkait keresik?” (Eötvös, Oltványi Ambrus) (Eötvös József művei) Magyar Szabó József (szerk.) (1865): A magyar orvosok és termé­ je (vö. Eötvös, 1977, 243.). A Gondolatok át- 1908, 135.) E gondolatokat nem tudós, még Helikon, Budapest szetvizsgálók 1864. Augustus 24-től September 2-ig fogó témája nem egyéb, mint a relativizmus csak nem is a tudományszervező, hanem a Eötvös József (1977): Vallomások és gondolatok. (Össze- Maros-Vásárhelytt tartott X. nagygyülésének történeti meghaladása: a tudományos megismerés politikus Eötvös fogalmazta meg, aki a tudo- gyűjt., szerk., előszó, jegyz. Bényei Miklós) (Eötvös vázlata és munkálatai. Emich Gusztáv, Pest József művei) Magyar Helikon, Budapest Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1969): A Magyar Orvosok és terén a tudás relativizmusát az istenség abszo- mány előrehaladásában a vele esetlegesen járó Ferenczi Zoltán (1903): Báró Eötvös József 1813-1871. Természetvizsgálók vándorgyűlései (1841–1933). lútumával, míg az életvezetés területén a tu- társadalmi és politikai problémákat észlelte a (Magyar történeti életrajzok) Magyar Történelmi Orvostörténeti Közlemények. 50, 45–56. • http://www. dás relativizmusát az erény abszolútumával maga tudományon kívül álló nézőpontjából. Társulat, Budapest orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/6.3/1969_ állítja szembe a szerző: „[v]alamint az ész csak A politikus Eötvös a veszélyekre figyelmezte- 050_szokefalvi_nagy_magyar_orvosok.pdf 1084 1085 Magyar Tudomány • 2013/9 Gyarmathy Éva • Diszlexia…

het el egy diszkalkuliás is egy komolyabb ja, ha a környezetébe kerül; némely eszköz számológéppel vagy akár mobiltelefonba esetében akár egy majom is. épített funkcióval. Ahogy minden sokoldalú jelenségnél, pél­ DISZLEXIA, A TANULÁS/TANÍTÁS Nem nagy örömmel elfogadva, de felté- dául a diszlexia fogalmánál, a digitális kor telezve, hogy a technikai eszközök fölösleges- nemzedékének meghatározásakor is majd- ÉS A TUDOMÁNYOK sé teszik az eddig legfontosabb kulturális, az nem mindenkinek igaza van, és teljesen A DIGITÁLIS KULTÚRÁBAN* iskolában elsajátított készségeink szokásos senkinek sincs. használatát, olyan módszerek kidolgozására On/Off világ EGY TRANZIENS KORSZAK DILEMMÁI lesz szükség, amelyek a hagyományos írás-ol­ vasás-számolás helyett az agyi irányítófunkció­ Talán a digitális nemzedék elnevezés közelíti Gyarmathy Éva kat és az elemző-logikai-sorba rendező infor- meg legjobban a jelenség lényegét. A digitális- Dr. habil., MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete mációfeldolgozást fejlesztik ki a gyerekekben. információs kornak nem egyszerűen a digi- [email protected] A 21. század elejére felnövekedett néhány tális eszközök léte, terjedése, kiterjedt és generáció, amelyek számára az analizáló, a szinte állandó használata, valamint az infor­ relációkat, az összefüggéseket értő, a szem- mációk elérhetősége képezi a magvát, hanem hogy közünk legyen a jövő generációinak pontokat elemző gondolkodásmód alig mű­ a felkészülés, a képességek, és a készségek Ki van kulturális lemaradásban? tanulásához (Gyarmathy, 2012a). ködőképes, miközben sokan közülük rend- nélkül könnyen elérhető teljesítmény, vala- Egyre többen vannak a beilleszkedési és/vagy Az írásbeliség kultúrája megteremtette az kívüli szellemi teljesítményekre képesek. mint ennek minden következménye. Ügyet- tanulásizavar-diagnózissal­ rendelkezők, vagy- elemző, a viszonyokat, összefüggéseket értő, A különböző területek felől gondolkodó lenebb kifejezés, de magyarázza a fogalmat, is azok, akik bizonyítottan nem illenek a je- a következményeket követni képes gondol- szakemberek egyelőre még nevet sem tudtak hogy „on-off” világ. lenlegi oktatási rendszerbe, illetve csak külön- kodásmódot (Goody – Watt, 1968; Hajnal, adni a jelenségnek. Manuel Castells (1996) Többféle oldalról is a digitális, ki-bekap- leges eljárással oldható meg tanulásuk. Kérdés, 1982). Erre az alapvető emberi kognitív ké- hálózat-társadalomnak nevezte már a 20. csolós létre utalok a kifejezéssel: 1, 0. Gyorsan mekkora arányt kell elérnie az oktatási rend­ pességre szükségünk lesz a digitális kultúrá- század végén az információs kor nemzedékét. és könnyen, akár kiemelkedő teljesítménye- szerhez nem illő populációnak, hogy egyér- ban és utána is mindig, de az írásbeliség esz­ Don Tapscott (2001) szerint is a digitális kor ket is el lehet érni néhány gombnyomás által. telmű legyen: nem a gyerekeket kell igazítani közeinek korlátozott használata új megoldá- a netgeneráció kora. Marc Prensky (2001) A mindennapi életet áthatja ez a tevékenység. az iskolához, hanem az oktatási rendszernek sokat kíván kifejlődéséhez. Az olvasás, írás és digitális bennszülöttekről ír, Gary Small és Az túlzás, hogy az ujjunkat sem kell mozdíta­ kell megfelelnie kora gyermekeinek. számolási készség elsajátítása során ugyanis Gigi Vorgan (2008) iBrain-ről; Mérő László ni, de nem feltétlenül sokat. Két ujjal megél- A gyerekek mindig a kultúra legponto- számos alapvető idegrendszeri irányító funk- (2007) homo informaticusnak becézi a digitá- het az ember. Digit1(álisan): 1, 0. Már a pe- sabb leképezői, hiszen készen kapnak egy ció és a gondolkodás alapját képező működés lis-információs kor nemzedékét. lenkázás is „klikkeléssel” történik. A tépőzára­ világot, amit leutánoznak, majd használni fejlődik, nemcsak az iskolai készségek. Vi- Fehér Péter és Hornyák Zsolt (2010) a kat még illeszteni sem kell. Néhány gomb- kezdenek. Ezért sokáig nem tartható az a szont a mai világban, és az elkövetkezendők- fo­galmat online nemzedékre szűkíti le, mert nyomás, és van zene; gombnyomás, és akár szemlélet, hogy a jelen nemzedékkel van baj, ben egyre jellemzőbben, alig lesz szükséges a digitális bennszülött nem ért jobban a digitá­ a hároméves kisgyerek is nézhet bármilyen mert egyértelmű a jelentős környezeti válto- – a hagyományos olvasási készség (képek, fil­ lis eszközökhöz, mint a digitális bevándorló, filmet, felolvastathatja a kedvenc meséjét, zás, amelynek a gyerekek a megjelenítői. mek által több információhoz lehet jutni, csak folyton online lóg valamilyen készüléken. olyan tájakat láthat, amelyek egyébként elér- A kulturális hátteret mint meghatározó és terjednek a felolvasóprogramok is), A digitális bennszülöttet a digitális beván- hetetlenek lennének, vagy nem is léteznek. tényezőt az oktatási rendszer, és a gyerekek – a kézírás (géppel akárhányféle betűt hasz- dorlótól valóban nem a digitális eszközök A digitális világ eldobható világ. Volt, fejlődésével foglalkozó egyéb kisegítő, kiegé- nálva gyönyörű szövegek szerkeszthetők, használata különbözteti meg. Az eszközök nincs. Könnyen megszerezhető és eldobható használata minden nemzedéken belül külön- szítő rendszerek, így maga a tudomány sem a kép- és hangátvitel sok tekintetben 1 böző szintű, és sokkal inkább a lehetőségek, A digit latinul azt jelenti: ujj. A számolás-mérés leg­ hagyhatja figyelmen kívül, ha szeretnénk, helyettesítheti az írást), fontosabb egysége, mert az ujjon nemcsak számolni * A tanulmány a 2012 szeptemberében beadott akadé­ – a számolás (mindig kéznél van egy gép, és a társadalmi réteghez tartozás és az egyéni le­het, de mértékadó is, lásd az „ujj (hüvelyk)” mértékegy­ miai doktori téziseken alapszik. egész matematikai műveletsorokat végez- helyzet által meghatározott. Bárki elsajátíthat­ ségként való használatát. 1086 1087 Magyar Tudomány • 2013/9 Gyarmathy Éva • Diszlexia… tárgyak, eszközök, poharak, tányérok, ruhák kony megközelítést akar kipusztítani az or- Miközben a valóban diagnosztizálandó rológiai eredetű teljesítményzavar megszapo- és információk vesznek körül. Start game. todox lineáris gondolkodás. neurológiai alapú teljesítményzavar létezik, rodása ilyen jelzés. Game over. Nem kell megtartani, vigyázni rá, Már vicclapba illő a helyzet, hogy miköz- de kis populációt érint, környezeti hatásra A változás jele, hogy a sztenderdizált tesz­ gondoskodni róla, mert újra beszerezhető, ben az iskola mindent megtesz, hogy az megnövekedett az ehhez a populációhoz tek elavultak. Egyes tesztfeladatokat már nem kezdhető bármi. Ezek a feltételek könnyen elemző, logikai szekvenciális feldolgozásra soroltak száma. Ők a kategória kritériumait is tudnak megoldani a gyerekek. Nincsenek elérhető teljesítményekre adnak lehetőséget. szűkítse a gondolkodást, ausztrál kutatók teljesítik, de néhány évtizeddel ezelőtt a ma megbízható adatok a gyerekek kognitív ké- Gép segítségével szinte bárki gyöngybe- gondolkodó sapkát dolgoztak ki, amely ezt diszlexiásnak vagy egyéb teljesítményzavarok- pességeiről, mert az eszközeink nem erre a tűkkel írhat, számolhat, gombnyomogatással a működést a bal agyfélteke gátlásával blok- kal küzdőnek nevezettek igen nagy része nem kultúrára készültek. videókat készíthet, fényképeket, hanganyagot, kolja, hogy kreatív teljesítményt érhessen el lett volna diszlexiás, és nem kapott volna ilyen A mérési módszerek is elavultak. Amikor saját zenealbumot szerkeszthet. Ezeket már az egyén. Richard Chi és Allan Snyder (2011) címkét sem, mert az akkori kulturális eszkö- a digitális eszközzel felvett tesztekben jobb az iskolában is tanítják, de a gyerekek egy szerint a „tudás” blokkolásával az emlékezet zök lehetőséget adtak az agyi működések eredményt érnek el a gyerekek, mint ugyan- része társaitól vagy önállóan már korábban helyett a képzelet dolgozhat. Előítéletek nél­ számára a kompenzációs fejlődésre. annak a tesztnek a papír változatában, akkor megtanulja, milyen gombok vezetnek a telje­ kül, nyitottan fordul a probléma felé az így Az emberek nagyon sokféle adottsággal nem kérdés, melyik vizsgálat mutatja a gyerek sítményekhez, amelyek néhány évtizeddel befolyásolt agy. A problémamegoldásban je­ születnek, de nyitott, tanulásra kész, tapasz- képességeihez közelebb álló eredményt. Tesz- ezelőtt megfelelő készségeket és komoly fel- lentősen hatékonyabbak voltak az így „jobb talatfüggő rendszerrel. Adottak a hajlamok telés címén sokszor csak arra kapunk választ, készültséget kívántak. agyféltekéssé” tett vizsgálati személyek. mint egyéni lehetőségek, és ezek fejlődéséhez hogy mennyire nem tudja a hagyományos Ilyen körülmények között mi motiváljon A diszlexia és egyéb tanulási/beilleszkedési­ adott a környezet. Az agy képlékenysége eszközökön keresztül megjeleníteni képessé- egy gyereket sehol nem hasznosítható kész- zavarok megszaporodása a kul­túraváltás va- rendkívül nagy alkalmazkodást biztosít, de geit a gyerek (Gyarmathy – Kucsák, 2013). ségek kifejlesztésére? Nem értik a szülők, júdásával járó tünetek. Egyelőre egy kisebbség nyilvánvaló, hogy vannak egy-egy környezet- A korábbiaknál sokkal finomabb eljárá- miért nem akarnak erőfeszítéseket tenni rendelkezik olyan képességekkel, a szokásos- ben előnyösebben fejlődő adottságok. sokra, a számszerűen mért adatok intuitívebb gyermekeik az iskolában, és utána már gyak- tól eltérő észleléssel és reakciómóddal, amely A társadalmi-kulturális környezet sajátos- elemzésére van szükség. Nem a diagnózis, ran máshol sem. a megfelelő helyen érték lehet, de nem meg- ságai szelektálják a gondolkodási sajátosságo- hanem az egyéni jellemzők mintázatának A diák jelenleg azt tanulja meg az iskolá- felelő környezetben csak bajnak van. A digitá­ kat. A digitális bennszülött kognitív képessé- kidolgozása visz előre. Ideje megtanulni di- ban, hogy ő ott nem elég jó, miközben lis kor kultúraváltásának iránya szerint egyre gei a digitális kultúra leképeződései. A kornak gitálisan és analóg módon is gondolkodni. minden erőfeszítés nélkül könnyű sikereket több lesz az ilyen sajátosságokkal rendelkező megfelelő iskolában a kor gyermekei többsé- Analóg természet érhet el az iskolán kívül. Akármeddig fecseg- egyén. A digitális kultúra a holisztikus infor- gének sikeresnek kellene lennie. Ha nem így het a barátaival, letölthet filmet, zenét; bármit mációfeldolgozást erősíti (Gyar­mathy, 2009). van, nem a gyerekek okolandók. A természet alapvetően analóg módon mű- megtudhat néhány gombnyomással, meg- Ennek a folyamatnak vagyunk most ta- A tudomány szintén lemaradásban van. ködik, nagyon finom hangolással. A legtöbb nézheti a moziműsort, nézhet és tanulhat núi. Eleinte kevés volt a digitális bennszülött, A diszlexiások tanulmányozása egyelőre in- diagnózisnak nincsenek biztos kritériumai. sportokat, vezethet űrhajót, sikeresen gyilkol- és több a digitális bevándorló, valamint a kább csak a „megszerelésükre” alkalmas eljá- Még a biztosan kimutatható vírusok sem hat ellenséget, küldetése lehet, és vezetővé kívül maradó is. Az arány gyorsan a digitalizá­ rások kidolgozására irányul. Az okokat első- egy­formán hatnak az egyedekre, mert sok válhat. A legtöbb tevékenységre, ami a gye- lódás felé tolódik. sorban a diszlexiások fejében keresik, pedig tényező befolyásolja elterjedésük lehetőségeit. rekek szokásos mindennapját kitölti, a szülei Hamarosan a digitális bennszülött lét lesz ott legfőképpen a következményeket talál- Az ember nem ilyen vagy olyan, hanem és sokszor tanárai nem is képesek, és nem is a normális, és a furcsák azok lesznek, akik hatjuk meg. Az egyre több diszlexia-diagnó- ilyen is meg olyan is. A sarkos ítéletek – jó- értik. Mit keres akkor a gyerek az iskolában? nem igazodnak a kor elvárásaihoz. A kívül zissal rendelkező egyén tudományos vizsgá- rossz, hasznos-haszontalan, normális-abnormá­ maradók már most kövületnek számítanak, lata pedig arra is választ adhat, milyen a lis – egyoldalú ismerethez vezetnek. Valami- Diszlexia és tudomány és lemaradnak. Hamarosan diagnózist kap- kor­ra jellemző agyi működés, és mi teszi ezt nek a természetét megismerni nemcsak a Az oktatási rendszerben egyelőre hátrányt hat, akinek még mindig nincs mobiltelefon- a működést hatékonnyá. A digitális bennszü- kategóriákba sorolást jelenti, hanem az jelent a holisztikus, főképpen a jobb agyfél- ja, internetje, kézzel ír, és fejben számol.2 löttek megismerésének ez az egyik megfelelő egyedi kép felrajzolását is. A jobb agyfélteke tekéhez kötődő működés, miközben egyre útja. A különlegesek mindig, minden korban holisztikus működése ezt teszi hozzá a bal többen és több oldalról jelzik, hogy egy haté­ 2 Javaslom a predigitális kövület elnevezést. a több­ség problémáját jelezték előre. A neu- agyfélteke elemző tudásához. Míg az analóg 1088 1089 Magyar Tudomány • 2013/9 Gyarmathy Éva • Diszlexia… világ literális kultúrájának bal agyféltekei túri Modellben bizonyítja ezeknek a gyakor- • Alkalmazás – információk használata; mihez hasonló eset létezik. A keleti bölcselet működése kifejlesztette a digitális eszközöket, latoknak akár a jelen oktatási rendszerben • Elemzés – információk magyarázata; nagy mértékben a hasonlatokra épít. a digitális kor az analóg gondolkodást teheti való életképességét is (Kovácsné Nagy, 2005). • Szintézis – információk felhasználása va- Az írásbeliség, az alkalmazás és az elemzés hozzá ehhez, ha meg nem gátoljuk a fejlődést. Alexander Sutherland Neill 1921-ben in- lami új megalkotásához; kultúrája, elsősorban a „nyugati kultúrában” Az ember az analóg működésű természet- dított iskolakísérletével (Summerhill) viszont • Értékelés – információk valamely kritériu­ tört utat. Megtanultuk megvizsgálni és kate- hez tartozik. A digitális kultúra szülöttei is. A a gyerekekre figyelést odáig fejlesztette, hogy mon alapuló megítélésének megalkotása. góriákba helyezni a világot. A 20. századra digitális kor sok tekintetben természet ellenes, a tanuló a saját tanulását irányíthatja. Vagyis Az első három szintet az oktatás alapvető­ még sokan emlékszünk. A gyakorlat, a kísér- bár nem feltétlenül természetellenes. Egy fej- az iskola fejlesztő környezet, a kultúra adta nek tartja a tanulásban, a második három let és a vizsgálat az alapja a tudásnak. Kiku- lődési szakasz az emberiség történetében, lehetőség. A gyerek pedig ehhez saját fejlődé- szint viszont egyelőre elsősorban a kiemelke- tathatónak, megmagyarázhatónak, osztá- amelynek el kellett következnie, s jelentős si potenciálját rendeli. dő képességűek gondolkodásának fejlődésé- lyokba sorolhatónak tekintjük a világot. A kö­vetkezményei vannak az emberekre és in­ A digitális kor eszközei széles lehetősége- ben játszik szerepet. Az öndifferenciálásnak tevékenységek jól illeszkednek a Bloom-féle tézményekre. A technikai fejlődés által az ket adnak az egyéni tanulási utak számára. kiváló módja, ha a diákok választhatnak, mely rendszernek ezen szintjeihez tartozó tevé- ember uralni hiszi a tudást, de akármennyire Az iskola is, a nagy feladat, a kulturális váltás szinten dolgozzák fel a tananyagot. Mind- kenységekhez, a gondolkodás szemléleti ke- is technikailag megalkotott és szabályozott mellé, megoldási módszereket kap a technikai egyik szint sokféle tevékenységre ad alkalmat, retei megfelelnek az alkalmazás és elemzés világban élünk, a természet szabályai határoz- fejlődés által is. A jövő tanulásában az iskola és sokféle alkotás, kimenet lehetséges (1. ábra). kereteinek (1. ábra). zák meg ezt a világot, és az elkövetkezőket is. szervező szerepet játszik, és előtérbe kerül az A kognitív szinteket azonban nemcsak az A vizsgálati módszereink, a tudományos önálló tanulás és a társas tanulás, és így az egyéni fejlődésben lehet így azonosítani. Blo- kutatás és maga a digitális nemzedék olyan Analóg iskola egyéni fejlődési utak jobban járhatóvá válnak om rendszere alapján az egyéni gondolkodás helyzetekig juttatott el minket, amelyeket az Nincs új a nap alatt. A tanítás nagymesterei (Gyarmathy, 2012b). fejlődésének megfeleltethető az emberiség eddigi megoldási kereteket használva értel- mindig is a finom hangolás mesterei voltak. Sokféle szintézisre kerülhet sor. A tanulás, gondolkodásának fejlődése is. Ugyanazokat mezhetetlennek ítélünk meg. Egyre több a A 20. század kezdetétől, a tömegoktatás elter- tanítás és a tudomány egyre jobban össze kell a szinteket járjuk végig. Amit ugyanis Bloom „hibajel”. jedésekor is számos analóg iskola indult kapcsolódjon. Ennek útjai is kezdenek for- leírt, mint kognitív szintek, azok az emberi Egy következő szint kezd fejlődni a kogni­ szembe az árral. Például Maria Montessori málódni, ahogy Z. Karvalics László és Vieto­ kultúra fejlődése által kínált szintek is. tív rendszerben, a szintézis és vele hamarosan már 1909-ben publikálta módszerét, amely- risz Tamás (2007) tanulmánya is jelzi. Minden szint feltételezi az előzőeket, és az értékelés képessége. A digitális kor szülöt- ben az egyéni fejlődési ütemet helyezte elő- minden kultúra használja mindegyik szint- tei, akik már egy más helyzetbe születnek, A továbblépés víziója (mélyvíz, csak úszóknak) térbe. Magyarországon is hamarosan megje- nek megfelelő tevékenységet. A különbség a egyre inkább az új gondolkodásmóddal for­ lent ez a szemlélet. Nagy László és tanítványa, A tudások szintézise indult meg, és errefelé a gondolkodás szemléleti alapjaiban van. Min- dulhatnak majd a problémák felé. A kog­nitív Domokos Lászlóné nyomán az Új iskola szintézisre épülő gondolkodással lehet to- den korszakban különböző lehet, hogy egy tevékenységek közé felsorakozik a szintetizá- valósította meg a finom hangolású tanítást. vábblépni. Egy új szemléleti-gondolati sík adott személy milyen gondolkodásmódban lásra, átlátásra, összeillesztésre épülő hatékony Rudolf Steiner 1919-ben létrehozhatta a vezet új szemléleti-gondolati síkokra. Ez itt a tevékenykedik, de az általános gondolkodási feltételezés, képzelet, átalakítás, jóslás és újítás Waldorf-iskolát, és gyakorlattá tehette a sza- feltételezések és jóslatok birodalma, és így a keret jellemző az adott kultúrára. A kultúra mint problémamegoldási és tudományos badság pedagógiáját. Németország után el- jövő útjainak megrajzolásához tartozik. gondolkozásbeli egységet képez, sajátos meg­ munkamód. A kritikai gondolkodás is kezd sőként Magyarországon indult Waldorf-is- A tanulásban/tanításban jól ismert Ben- ismeréssel, sajátos logikával, sajátos informá- egyre többször, mint lényeges fejlesztendő kola 1926-ban. Mindkét emberközpontú jamin Bloom (1956) rendszerének kognitív ciókezeléssel. A digitális korszakban a szinté- gondolkodási terület megjelenni. Ez a holisz- európai iskola és egyéb hasonló szemléletű taxonómiája, az egyszerűbbtől a bonyolul- zis kognitív szintjére lép az emberiség. tikus megközelítésben az értékelés területe. tanítás párhuzamosan létezik az intézmény- tabb felé haladó szintek sorozata. Segíti meg­ Az írásbeliség előtti kultúra a megismerés A szintézis már megindult a tudományok­ központú, formalizált oktatás mellett. Kivá- érteni a tanulás egymásra épülő aspektusait, és megértés kultúrája. A tevékenységek dön- ban. A korábban tiszta kategóriákba sorolt ló gyakorlatok állnak készen a 21. század és ennek megfelelően a tananyag felépítését. tő többsége ezeken a szinteken történik. Az tudományterületek mellett egyre több a ha- igényeinek megfelelő tanuláshoz. Bloom a következő szinteket különíti el: ősi keleti kultúrák elsősorban ezen a kognitív tárterület. Így, hogy az emberi tanulás/tanítás Többek között a hazai helyzetre adaptált • Megismerés – információk megszerzése; szemléleten emelkedtek fel. A keleti logika kérdéskörénél maradjunk, van már például Komplex Instrukciós Program a Hejőkeresz- • Megértés – információk értelmezése; például bizonyító erejűnek tekinti, ha vala- pszichopedagógia és pedagógiai pszichológia, 1090 1091 Magyar Tudomány • 2013/9 Gyarmathy Éva • Diszlexia… neuropszichológiai és pszichofiziológia, szo- gondolkodás, majd részletekben gazdagabb, és szűkítés történik, úgy az emberiség kultú- szeretnénk, nem elsősorban az egyént kell ciálpszichológiai és szociálpedagógia, nemcsak rendezettebb lesz mindez. A mostani átme- rái is, az adott korszakban szükségszerű megszerelni, hanem a helyzetén kell változtat­ fiziológia, pedagógia, pszichológia, szociológia. neti szakaszban éppen a tágító, befogadó szemléleti keretet építik fel. Nem jobb vagy ni. Ez automatikusan megváltoztatja a kog- Az egyik tudományban szerzett ismerete- irány erősödik. rosszabb, alacsonyabb vagy magasabb szintű, nitív kereteit, változtatási lehetőséget teremt. ket egészen más területeken használják a Az írásbeliség előtti kultúrákban, még a hanem az adott helyzetnek megfelelő. Lényegében ez a valódi tanítás és fejlesztés. tudósok. Például Csermely Péter és munka- megértés szekvenciálisabb, verbálisabb fázi- Az emberiségre vonatkozóan, használható társai a hálózatok működésével kapcsolatos sában is, a holisztikus gondolkodás volt a attitűd használható egyének esetén is. Min- Kulcsszavak: digitális kultúra, tanulás, tanítás, természettudományos kutatásaik eredménye- meghatározó, az írásbeliséget pedig a szekven­ den egyén saját helyzetének megfelelő kogni­ tudomány, szintetizáló gondolkodás, diszlexia, it a társadalmi folyamatokra adaptálták cialitás jellemzi, még a tágítás szakaszában is, tív működésben tökéletes. Ha változtatni neurológiai alapú teljesítményzavarok (Csermely, 2008; Csermely et al., 2009). A amikor a kísérletezés, a gyakorlat volt a veze- szintetizáló gondolkodás a tudományos tő megközelítés. A digitális kor a kétféle IRODALOM Gyarmathy Éva (2009): Atipikus agy és a tehetség I. – problémamegoldásban és a tanulási folyama- gondolkodás integrációját kívánja, vagyis a Bloom, Benjamin S. (1956): Taxonomy of Educational Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok Objectives: The Classification of Educational Goals. valamint az Asperger szindróma. Pszichológia. 29, 4, tok átalakulása révén a mindennapokban is holisztikus és a szekvenciális szemlélet egy- Longman, White Plains 377–390. • http://www.diszlexia.hu/GyarmathyAtip1. előtérbe kerül. szerre hatja át. Castells, Manuel (1996): The Rise of Network Society. pdf A problémamegoldó gondolkodás tágító- Nem szerencsés a fejlődési szinteket az (The Information Age. Economy, Society and Culture. Gyarmathy Éva (2012a): Ki van kulturális lemaradás- szűkítő képletéhez hasonlóan az emberi analizáló gondolkodásunkkal minősíteni. Az Vol. I.) Blackwell, Cambridge, MA–Oxford, UK ban? In: Digitális Nemzedék Konferencia Tanulmány­ Chang, Edward F. – Merzenich, Michael M. (2003): kötet. ELTE. 9–16. • http://www.osztalyfonok.hu/ kultúrák fejlődési rendjében is pulzálás azo- értékelést mint kognitív tevékenységet, más Environmental Noise Retards Auditory Cortical cikk.php?id=1018 nosítható. Az alkotó folyamat minden fázi- gondolkodási keret teszi használható gondol- Development. Science. 300, 5618, 498–502. • DOI: Gyarmathy Éva (2012b): Diszlexia a digitális korszakban. sában ugyanis mindkét gondolkodási forma kodási móddá. Adott kultúra önmagában 10.1126/science.1082163 • http://kc.vanderbilt.edu/ Műszaki, Budapest megjelenik, de eltérő arányban és hangsúllyal. tökéletes egészet alkot, és önmagában is al- multisensory/physjc/PDFs/Chang%20and%20 Gyarmathy Éva – Kucsák Julianna (2013): A digitális A lépés első felében a tágítás, az általánosítás, kalmas kiemelkedő szellemi teljesítményekre. Merzenich.pdf bennszülöttek képességprofilja.Iskolakultúra . 6, Chi, Richard P. – Snyder, Allan W. (2011) : Facilitate 43–53. • http://epa.oszk.hu/00000/00011/00168/pdf/ a második felében a szűkítés, az elemzés a Ha szintekről és fejlődésről gondolkodunk is, Insight by Non-Invasive Brain Stimulation. PLoS EPA00011_Iskolakultura_2012-9_043-053.pdf jellemzőbb (Gyarmathy, 2007). szintetizáló gondolkodásmódban az állítható, ONE. 6(2): e16655. • DOI:10.1371/journal.pone. Hajnal István (1982): Írásbeliség, intellektuális réteg és Egy-egy kulturális váltás tehát két, egy- hogy a gondolkodási keret új helyszínt kapott. 0016655 • http://www.plosone.org/article/info%3 európai fejlődés. Medvetánc. 2, 2–3, 321–352. részletek mással majdnem párhuzamos szakaszban Ahogyan a problémamegoldás során is Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0016655 • http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kmkt/ Csermely Péter (2008) Creative Elements: Network- hajnal_euf.htm zajlik. Először átfogóbb, általánosabb a minden szakaszban az akkor szükséges tágítás based Predictions of Active Centres in Proteins, Kovácsné dr. Nagy Emese (2005): A társas interakció Cellular and Social Networks. Trends in Biochemical mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályok- LITERÁLIS KOR ELŐTTI KOR LITERÁLI KOR DIGITÁLIS KOR Sciences. 33, 569–576. • http://arxiv.org/ftp/arxiv/ ban. Iskolakultúra. 15, 5, 16–25. holisztikus szekvenciális holisztikus-szekvenciális papers/0807/0807.0308.pdf Mérő László (2007): A pénz evolúciója. Tericum, Bu- Csermely Péter – Kovács I. – Mihalik Á. – Nánási T. dapest megismerés megértés alkalmazás elemzés szintézis értékelés – Palotai R. – Rák Á. – Szalay M. (2009): Hogyan Prensky, Marc (2001): Digital Natives, Digital Immi- tágító szűkítő tágító szűkítő tágító szűkítő küz­dik le a válságokat a biológiai hálózatok, és mit grants. On the Horizon. 9, 5, October. MCB Univer­ tanulhatunk el tőlük? Magyar Tudomány. 170, 1381– sity Press • http://www.hfmboces.org/hfmdistrict kérdez asszociál gyűjt elemez átdolgoz értékel 1390. • http://www.matud.iif.hu/2009/09nov/14.htm services/techyes/prenskydigitalnatives.pdf meghatároz összehasonlít bemutat kategorizál megváltoztat dönt Fehér Péter – Hornyák Zsolt (2010): Netgeneráció: Small, Garry – Vorgan, Gigi (2008): iBrain. Surviving keres megnevez kísérletezik csoportosít alkot megvéd tényleg más a miénk? (1. rész) • http://techline.hu/ the Technological Alteration of the Modern Mind. Har­ talál megtárgyal tervez feloszt eléképzel igazol it/2010/7/1/20100630_netgeneracio 2010. 07. 01. per Collins, New York megjegyez kiterjeszt gyakorol magyaráz újít kiválaszt Goody, Jack I. – Watt, Ian (1968): The Consequences Tapscott, Don (2001): Digitális gyermekkor. Az internet­ of Literacy. in: Goody, Jack (ed.): Literacy in generáció felemelkedése. Információs Társadalom kicsik­ megfigyel értelmez felvázol kutat megjósol ajánl Traditional Societies. New York, Cambridge Univer- nek és nagyon nagyoknak. Kossuth, Budapest felismer körülír megvizsgál elkülönít feltételez vitat sity Press, 27–68. • http://nyitottegyetem.phil-inst. Z. Karvalics László – Vietorisz Tamás (2007): „Millió- hu/kmfil/kmkt/g-w_1.htm nyi kis tudáskazán”. Az oktatás átalakítása és a 1. ábra • Tevékenységek Bloom rendszerében. A különböző kognitív szintpárok, Gyarmathy Éva (2007): A tehetség – Háttere és gondo­ fenntartható világba való átmenet. Eszmélet 75. ősz, amelyek megjelennek az egyéni fejlődésben, és az emberiség fejlődésében is azonosíthatók. zásának gyakorlata. ELTE, Budapest 5–36. 1092 1093 Magyar Tudomány • 2013/9 Baranyi et al. • A hálózatkutatás, a bioinformatika…

kapcsolataikat (gazdaság), fajokat és egymás- adatáradat az „összeszerelés” térképe nélkül ra gyakorolt hatásaikat (ökológia), géneket, ugyanis önmagában nem elég annak megér- fehérjéket és kölcsönhatásaikat (molekuláris téséhez, hogy miként képesek például a bak­ A HÁLÓZATKUTATÁS, A BIOINFORMATIKA biológia). Kiderült, hogy a hálózatok struk- tériumok extrém környezethez is gyorsan és ÉS A RENDSZERBIOLÓGIA túrája és fejlődése sok hasonlóságot mutat hatékonyan alkalmazkodni. A molekuláris függetlenül attól, hogy mit reprezentálnak. megfigyelések egységes modellbe való integ- ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI Duncan J. Watts és Steven H. Strogatz (1998) rálása és a mikrobiológiai komplexitás jellem- magyarázatot talált a „kicsi a világ” megfigye- zésének igénye tette a bioinformatikát és a AZ ÉLELMISZER-TUDOMÁNYBAN lésre, Romualdo Pastor-Satorras és Alessand- rendszerbiológiát önálló tudományággá. E Baranyi József Jóźwiak Ákos ro Vespignani (2001) a járványok terjedésének két diszciplínáról úgy fogalmazhatunk, hogy hatékonyságára, Barabási Albert László és míg az előbbi legfontosabb szerepe adatok PhD, kutatási csoportvezető, PhD, igazgatóhelyettes, Albert Réka (1999) a gyakran előforduló, ún. szerzése a biokémiai hálózatokhoz, az utóbbié Computational Microbiology Research Group, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Institute of Food Research, Norwich, UK Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság „skálafüggetlen” struktúrára, amelyek a legkü- az adatok közötti kapcsolatok elemzése: ho- [email protected] [email protected] lönfélébb alkalmazásokban bukkannak fel. gyan válnak a molekuláris építőelemek élő Az ilyen hálózatok közös tulajdonsága, hogy rendszerré a közöttük lévő kapcsolatok által. Varga László Mézes Miklós a random hibákkal szemben rendkívül ellen- A két tevékenység a hálózatos megközelítési

PhD, egyetemi tanár, dékánhelyettes, az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, állóak, viszont a nagyobb csomópontokat mód tipikus elemei. Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék kiválasztva és a hálózatból célzottan kiszakít- Meg kell jegyezni, hogy a rendszerbioló- Élelmiszer-tud. Kar Élelmiszer-tudományi Intézet [email protected] va a hálózat megszűnik létezni, és több, izolált, gia eredményeit eddig főként gyógyszervegyé­ [email protected] kis hálózatra esik szét. Ennek a ténynek kü- szek alkalmazták. Ennek a tudományterület- 1 lönös jelentősége lehet, ha a bioterrorizmus, nek azonban hasonlóan jelentős szerepe lehet Beczner Judit Farkas József az élelmiszer-terrorizmus vagy csupán a az élelmiszer-mikrobiológiában és általában CSc, tud. tanácsadó, c. egyetemi tanár, akadémikus, professor emeritus, szándékos károkozás megelőzését, kivédését az élelmiszer-ellátás biztonságának megte- Központi Környezet- és Budapesti Corvinus Egyetem célozzuk meg. remtésében is. Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet Élelmiszer-tudományi Kar [email protected] [email protected] Ezzel egyidejűleg zajlott a molekuláris A hálózatok analízise nem csak a rend- biológia előretörése, aminek egyik legjobb szerbiológián keresztül kapcsolódik az élel- példája, hogy egyes növény- és állatfajok tel­ miszerbiztonsághoz. Az élelmiszer a legfon- törvényszerűségeket lehet kimutatni, ame- jes genomjának feltérképezése is lehetségessé, tosabb olyan, az emberi kapcsolatok hálóza- Bevezetés lyeket kisebb adathalmazból nehéz vagy le- sőt mára a baktériumok esetében már rutin- tán terjedő anyag, amellyel nap mint nap A hálózatkutatás, a bioinformatika és a rend- hetetlen. Ezek sokszor meglepőek, sőt, akár szerűvé vált. A teljes genom ismeretében le- mindenki találkozik, és sok kézen áthalad, szerbiológia mint új tudományos diszciplínák az intuícióval ellentétesek is lehetnek. Az ilyen hetőség adódott külső hatásokra bekövetkező míg eljut a fogyasztásig. Emellett az élelmi- megjelenését az informatika és a molekuláris váratlan és nehezen megjósolható „kirajzoló- génexpressziós változásoknak, sőt azok egy- szer-tudomány az egyik leginkább multidisz- biológia ugrásszerű fejlődése, és általában az dó mintákat” emergent patterns megnevezés- mást követő sorozatának megfigyelésére is. ciplináris terület, tekintettel arra, hogy szinte információs technológiában (IT), a szocioló- sel látták el az angol nyelvű szakirodalomban. A molekuláris biológia ezen eredményei minden természettudományhoz szorosan giában és az élettudományokban megjelenő A komplex hálózatok kutatását a globa- még inkább rávilágítottak a komplex szinté- kapcsolódik. Bizonyos értelemben sajnálatos, nagy tömegű, egymással összefüggő adathal- lizáció, elsősorban annak szociológiai és ke- zis szükségességére a redukcionista szemlélet- hogy szociológiai, sőt egyes művészetekkel mazok kezelésének és értelmezésének igénye reskedelmi vonatkozásai indították el az tel szemben. Barabási Albert-László, a háló- kapcsolatos tudományterületek is előbbre váltotta ki. Közös jellemzőjük, hogy megfe- 1990-es évek végén. A tudomány úttörői zatkutatás egyik legismertebb nemzetközi tartanak a komplex hálózatok alkalmazásá- lelő számítástudományi eszközökkel olyan gráfelméleti értelemben vett pontokkal és szaktekintélye ahhoz hasonlítja a helyzetet, ban, mint az élelmiszerek előállításával és élekkel reprezentáltak egyéneket és ismeret- mint amikor a gyerek szétszedi a játékát, de elosztásával foglalkozó tudományágak (lásd 1 Levelező szerző ségeiket (szociológia), vállalatokat és üzleti azt összerakni már nem képes. A molekuláris INSNA URL1, vagy Leonardo URL2). Saj- 1094 1095 Magyar Tudomány • 2013/9 Baranyi et al. • A hálózatkutatás, a bioinformatika… nálatos módon, mind a felsőoktatási képzés- bennük lévő kórokozók vagy kémiai szennye­ arányos, az élek vastagsága pedig az illető két országban (URL4). Német kutatók később ben, mind a kutatások finanszírozási feltéte­ ződések terjedése szintén elemezhető hálóza- ország közötti élelmiszer-áramlás (fluxus) egy tanulmányban kimutatták (Wilking et leinek kialakításakor kevés az ösztönzés és a tos módszerekkel. A hálózat pontjai itt vál- nagyságával (1. ábra). al, 2012), hogy fejlettebb számítástudományi hajlam az élettudományok és a számítástu- lalkozások, a közöttük lévő kapcsolatok fel- Ez eddig egy hagyományos áramlástani ismeretekkel olyan látszólag messze eső ada- dományok hatékony együttműködésére. térképezéséhez elméletileg rengeteg adat lé- modell, amelyet azonban egy új hálózattudo­ tok, mint például, amelyek különféle fizetési tezik. A vállalkozások ugyanis kötelesek a mányi fogalommal láttak el. Ez pedig egy dokumentumokban fellelhetők, segíthettek Komplex hálózatok vásárolt alapanyagokat, termékeket, illetve az adott pont/él „központiságát” (betweenness volna hamarabb felderíteni a veszélyt. Ez azért élelmiszerrel kapcsolatos elemzésekben eladott árukat nyilvántartani. Jelenleg azon- centrality) kvantifikálta, nevezetesen azzal, is fontos, mert az ilyen „adatbányászat” szo- A hálózatelméleti módszerek valószínűleg ban nincs kötelezettség belső nyomon köve- hogy hány bármely két másik pont közötti rosan kapcsolódik az általunk tárgyalt mind- legismertebb alkalmazása élelmiszer-bizton- tésre, sem pedig elektronikus adatbázisok legrövidebb útvonal megy át a kérdéses pon­ három témakörhöz. sági kérdésekben a fertőzött/szennyezett ál- használatára, így bár világszerte potenciálisan ton/élen. Mivel a nyomonkövetés annál Az elemzés a továbbiakban a „központisá­ latok és növények szállításából eredő vírus- hatalmas mennyiségű elemezhető adat áll nehezebb, minél több országot érintenek az got” és az országok specifikus forgalmát vagy baktériumeredetű járványok elemzése. rendelkezésre, ennek a hálózatnak a felderí- élelmiszer-alapanyagok, megállapítható volt együtt vizsgálta, ahol a specifikus forgalom A 2011-es budapesti hálózattudományi kon- tése (pontosabban: a megfelelő adatgyűjtés) például, hogy a holland–német határon (ahol alatt az egy agrár-főre (az agrár- és élelmiszer- ferenciához kapcsolódó szatellitrendezvényen kereskedelmi érdekek korlátaiba ütközik. a „központiság” mértéke a legnagyobb volt) iparban és -kereskedelemben dolgozók) jutó mutatta be a német Szövetségi Állategészség- Kívánatos lenne a jövőben ilyen irányú átmenő élelmiszerek esetében, ha azokban import-export mennyiség értendő. Kiderült, ügyi Kutatóintézet egyik csoportja azt a kutatások és fejlesztések indítása, az adatok fertőzöttség/szennyezettség fordul elő, nagy hogy a holland agrár-élelmiszer populációnak módszert, amellyel – miután feltérképezték adatbázisrendszerekben történő gyűjtése, a ké­sedelem várható a megbetegedés eredetének van a legnagyobb felelőssége az élelmiszerek a sertések szállítási útvonalát – ki tudtak különböző adatgazdák (kutatóintézetek, egye­ kiderítésében. Erre jó példa volt a 2011. júniu­ közvetítésében. Ők azok, akikhez érkező, il- mutatni olyan gócpontokat, ahol a kereszt- temek, laboratóriumok, vállalkozók, ható­ si E. coli (STEC) O104:H4 fertőzés Német- letve az akik által termelt/feldogozott élelmi- fertőzés valószínűsége nagyobb, ezért azokra ságok és egyéb ellenőrző szervezetek) közötti különös figyelemmel kell lenni. Az ellenőr- adatcsere, közös adatgyűjtés, valamint az zéseket tehát oda kell összpontosítani, és a adatbázisrendszerek ontológiájának egyezte- preventív intézkedéseknek is várhatólag ott tése, azok kompatibilissé tétele. Így lehetővé lesz a legnagyobb, az egész hálózatra kiterjedő válna az adatok módszeres elemzése, hoz­zá­ hatása (Lentz et al., 2011). járulva az élelmiszerlánc folyamatainak jobb A hálózatelmélet eredményei felhasznál- megértéséhez és a hatékonyabb, megelőző hatóak a megelőzésben, illetve a kockázatala- jellegű felügyelethez. pú ellenőrzési, felügyeleti rendszerekben, Az országok közötti kereskedelemre vo- pél­dául az egymással kereskedelmi kapcso- natkozóan napjainkban már létezik bárki latban lévő vállalatok, országok hálózatában. számára hozzáférhető adatbázis, ilyen példá- Ilyen az élelmiszer- és takarmánybiztonsági­ ul az ENSZ által támogatott ComTrade gyorsriasztási rendszer (RASFF – Rapid Alert adat­bázis (URL3). Ezt használta ki négy System for Food and Feed), amely­nek hálózatát má­sik, ugyancsak magyar szerző (Ercsey–Ra­ Nepusz Tamás és mtsai (2009) elemezték. A vasz et al., 2012), akik kimutatták bizonyos szerzők a riasztási megfigyelésekből és azok országok átlagosnál nagyobb felelősségét a hálózattudományi mód­szerekkel történő biztonságos élelmiszer-kereskedelemben. A elemzéséből mintázatokra következtettek, és tanulmány az élelmiszer-áramlást országok 1. ábra • Országok élelmiszer-kereskedésének ábrázolása a ComTrade 2006-os adatai alapján. a modellt előrejelzésre is felhasználták. mint hálózati pontok között, US$-ban mér- A pontok országokat reprezentálnak, nagyságuk arányos az országra jellemző éves import+export Az élelmiszerek a szállítás során egy adott te. A pontok nagysága az ország élelmiszer- dollárban mért összértékével. Az élek hasonlóan értelmezendők. Az egyszerűség kedvéért csak hálón terjednek egy országon belül is, ezért a kereskedés-értékével (import+export) volt azok az országok szerepelnek az ábrán, amelyek forgalma egy adott szint felett volt 2006-ban. 1096 1097 Magyar Tudomány • 2013/9 Baranyi et al. • A hálózatkutatás, a bioinformatika… szer nagy valószínűséggel sok országot érint. háló tanulmányozása az egészséges táplálko- hanem feltétlenül szükséges hozzá az in­ mikrobákra koncentráltak. Ez nem meglepő, Ez fontos információ a nemzetközi élelmi- zás szempontjából nagy jelentőségű lehet put adatok értékelésének és elemzésének hiszen a rendszerbiológiai kutatások kezdet- szer-kereskedelem felügyelete, szabályozása, (Benzie, 2000). képessége is. Ez feltételezi az adott élelmi- ben a klinikai és gyógyszervegyészeti alkal- az abban dolgozók képzése és a ráfordított Ugyancsak érdemes lenne hálózatkutatá- szer-tudományi terület olyan szintű isme­ mazásokat célozták meg, amelyek hagyomá- költségek meghatározása szempontjából. Ez si módszerekkel megvizsgálni, hogy a hasznos retét, amely lehetővé teszi az egyes adatok nyosan lépéselőnyben vannak az élettudomá- az eredmény azonban csak az intuitíve ma- mikrobák miként teremtenek kapcsolatot az értelmezését és validitásának meghatáro- nyok egyéb területeihez képest. Az élelmiszer- gasan kvalifikált szakemberek számára volt állati és növényi eredetű fermentált élelmisze­ zását. tudományokhoz szorosan kapcsolódik a sejthető (Arie Havalar, személyes közlés) és rek, illetve az emberi tápcsatorna mikrobiótája 3. A kutatások finanszírozásánál a fenti tápcsatorna mikrobiológiája, amelynek a annak objektív, kvantitatív kimutatásához között. A jótékony hatású mikrobákat tartal- interdiszciplináris értékeknek kiemelt közelmúltban tematikus különszámot szen- hálózattudományi módszerek voltak szüksé- mazó fermentált élelmiszerek, valamint az szerepet kell kapniuk. telt az egyik legtekintélyesebb tudományos gesek. Érdemes megjegyezni, hogy a leg- egészségvédő tulajdonságokkal rendelkező folyóirat, a Science (Simpson et al., 2005). A bioinformatika és a rendszerbiológia utóbb Nagy-Britanniában kirobbant „lóhús- probiotikus élelmiszerek rendkívül elterjedtek, Az élelmiszer-mikrobiológia nemcsak a az élelmiszerek mikrobiológiájában botrány” ugyancsak igazolta a cikk azon világszerte mintegy ötezer változatuk létezik, releváns mikroorganizmusok tekintetében konklúzióját, hogy a nyomon követés egyre és kultúrától függően a napi étrend 5–40%-át Szakértők a holdraszállás jelentőségéhez ha- különbözik a társtudományoktól – például nehezebb lesz, és bizonyos országok kulcssze- teszik ki (Tamang, 2010). Bár helyi jelentő- sonlították azt a tényt, hogy 2000-re sikerült a biotechnológiától vagy az orvosi biológiától repet fognak benne játszani. ségű, (ázsiai, afrikai) fermentált élelmiszerek a teljes emberi genomot feltérképezni. Ma –, de eltérések mutatkoznak a tanulmányo- Nyilvánvaló, hogy a hálózatelmélet továb­ esetében nem pontosan ismert a hasznos már, mint említettük, egy baktérium teljes zandó mikrobapopulációk nagyságát és kap­ bi fontos alkalmazási területe lehet az élelmi- mikrobióta összetétele; sok országból nagy- genomjának szekvenálását rutinszerűen meg csolatrendszerét illetően is. Amikor biotech- szer eredetű megbetegedések epidemiológiai számú és rendszerezett adat áll rendelkezésre lehet rendelni, viszonylag elfogadható áron. nológiai eljárásokkal állítanak elő különféle vizsgálata is, de a módszer prediktív lehető- ilyen vizsgálatokhoz (Bourdichon et al., 2012). Az adatáradat következménye, hogy a számí- anyagokat, akkor a baktériumkultúrák sza- ségekkel is kecsegtet. Kellően nagyszámú adat Összefoglalva megállapítható, hogy az tástudományi eszközök megfelelő alkalma- porodási jellemzőit tanulmányozzák nagy elemzésével előrejelzéseket lehet készíteni a élelmiszer-biztonsági kérdések tág teret nyúj- zása és az adatok értelmezése sokkal nagyobb sejtkoncentrációk (>106 sejt/ml) mellett, míg megbetegedést legnagyobb valószínűséggel tanak hálózattudományi alkalmazásokra. szükséggé (és hiánycikké) vált, mint a még az élelmiszer-biztonsági kutatások a sejtek előidéző élelmiszerek, országok, vállalkozások En­nek kiaknázása azért is kézenfekvő lenne, több adat generálása. Egy új tudományág, a ennél nagyságrendekkel kisebb koncentráció­ vagy a veszélyeztetett populáció, illetve akár mert a magyar kutatók nemzetközileg élen bioinformatika fejlődött ki, amely elsősorban it és a mikrobák túlélését vizsgálják. Orvosbio­ konkrét személyek tekintetében. Gary C. járnak a módszerek fejlesztésében. molekuláris biológiai adatok tárolásának, lógiai szempontból nagy jelentőségük van a Barker és munkatársai (2009) a hálózatokon Alább három pontba gyűjtöttük a legfon- elérésének és elemzésének a módszereivel és baktériumok kölcsönhatásainak, különösen történő nyomon követést kockázatbecslési tosabb teendőket arra vonatkozóan, hogy a az ezekhez kapcsolódó algoritmusokkal fog­ az immunrendszerrel kapcsolatos interakciók­ problémák elemzésére használták. XXI. század élelmiszer-ipari szakemberei és lalkozik. Tágabb értelemben ide sorolható a nak, míg az élelmiszerek mikrobiológiai Egy első ránézésre meglepő élelmiszer- élelmiszer-tudományokkal foglalkozó kutatói különféle információs rendszerek, web-tech- biztonságának tanulmányozásában az élelmi- hálózatról szól a Barabási csoport egy 2011-es olyan képzésben és kutatásokban vegyenek nológiák, adatbázisok ontológiájának tanul- szer mint közeg és annak környezete, illetve cikke (Ahn et al., 2011). A szerzők a különfé- részt, amelyek megfelelnek a terület növekvő mányozása is. Ehhez szorosan kapcsolódik a hatása a leginkább tanulmányozott tényező. le alapanyagokat és aromaanyagokat aszerint komplexitásának. rendszerbiológia, a molekuláris mikrobioló- Az elmondottakból következően a rend- hozták kapcsolatba, hogy azok mennyire 1. Alapvetően szükséges, hogy az élelmiszer- giai adatokban megmutatkozó strukturális szerbiológiai alkalmazások csak mostanában gyakran fordulnak elő több tízezer, az interne­ tudományi szakemberek a képzés/tovább­ és kinetikai összefüggések feltárásának tudo- nyernek teret az élelmiszer-mikrobiológiában, ten fellelhető receptben. Jó okunk van rá, hogy ­képzés során olyan számítástudományi mánya, amelyhez a matematikai modellezés elsősorban a baktériumok adaptációs és sza­ ezeket az aroma- és fűszernövényeket inkább ismereteket sajátítsanak el, amelyek alkal- és szimuláció, különösképpen a szabályozási porodási potenciáljának tanulmányozása te- aszerint hozzuk kapcsolatba egymással, hogy massá teszik őket nagy adatbázisok és folyamatok elmélete vezethet el. rén (Pin et al., 2009). Megjósolható, hogy a mennyire képesek táplálkozási szempontból hálózatok­ létrehozására, illetve elemzésére. Az élelmiszerekkel kapcsolatos első, rend- közeljövőben lehetőség lesz egyedi sejtek előnyös hálót alkotni (például a bennük meg­ 2. Az adatbázisok létrehozása és fejlesztése szerbiológiai megközelítésű publikációk az működésének, illetve a mikrobasejtek diver- lévő antioxidánsok és reakcióik révén), és e nem csupán számítástechnikai kérdés, élelmiszerekben előforduló egyes patogén zitásának és varianciájának a mérésére és le- 1098 1099 Magyar Tudomány • 2013/9 Baranyi et al. • A hálózatkutatás, a bioinformatika…

írására, mely utóbbi paraméterek egy tenyé- itt a dózis/hatás összefüggésben értékelhető. azok kölcsönhatásai rendszerbiológiai mód- zésbiztonságot érintő rendszer lehet az élel- szet túlélésének legfontosabb befolyásoló A többkomponensű antioxidánsokat tartal- szerekkel pontosabban tárhatók fel. miszerek áramlása, az ágensek terjedése álla- tényezői. Mindez új kutatási irányokat indít mazó élelmiszerek esetében a dózis/hatás Az újabb ún. „omikai” kutatások kimu- tok vagy emberek mozgása által és azok út- majd el a rendszerbiológia alkalmazásában. összefüggés mellett az egyes antioxidánsok tatták, hogy a tápcsatorna mikrobiótája vonalán, vagy például a baktériumok regulá- Erre ismét csak az említett két nagy számítás- egymást segítő (szinergens) vagy éppen ellen- sokkal heterogénebb, mint azt korábban ciós hálózata, amely képessé teszi azokat az tudományi eszköztár eddigieknél hatéko- kezőleg, egymást gátló (antagonista) hatása gondolták (Dimitrov, 2011). Ennek a mikro­ élemiszer-feldolgozási folyamatok túlélésére. nyabb elsajátítását kell célul kitűzniük a jö- is felmérhető a válaszok egységes rendszerbe biótának a szerepe egészségünk megőrzésé- A jövő élelmiszer-szakembereinek, a tu- vőbeni doktoranduszoknak: adatbázisok és (hálózatba) foglalása révén. ben a táplálkozástudomány egyik alapvető dományban, az iparban és az államigazgatás- kezelésük (bioinformatikai aspektus), vala- Az antioxidáns hatású természetes, bio- kutatási területévé vált. A nagy hatékonyságú ban egyaránt, nagyobb felkészültséggel kell mint komplex kapcsolatrendszerek, hálóza- aktív anyagokról (például polifenolokról és (high-throughput) molekuláris mérési adatok, rendelkezniük a komplex rendszerek vonat- tok statisztikája, azok érzékenysége, bizony- más összetevőkről) összegyűlt információk és a rendszerbiológia fejlődése lehetővé tette kozásában, ami elengedhetetlenül magasabb talansága és a hálózaton működő áramlások bioinformatikai és rendszerbiológiai elemzé- ennek a komplex rendszernek az egzakt vizs­ szintű információkezelési (IT) és számítástu- kinetikai leírása (rendszerbiológiai aspektus). se lehetővé teheti például: gálatát is. Ma már ugyanúgy nem sci-fi téma dományi ismereteket jelent. Ennek kulcsa a i. táplálkozás-egészségügyi szempontból a a személyre szabott táplálkozás kutatásáról multidiszciplináris oktatás és kutatás, amely Néhány példa kívánatos bioinformatikai reaktív oxigénfajtákkal szembeni antioxi- beszélni, mint a személyre szabott gyógysze- szorosabb együttműködést célzó, kezdemé- és rendszerbiológiai kutatásokra dáns védelmi rendszer (Benzie, 2000) res kezelésről. A kulcs ismét csak a bioinforma­ nyező lépéseket követel mind a laboratóri- az élelmiszer-tudományban optimalizálását és az élelmiszerekben lévő tika és a rendszerbiológia, valamint a kérdés- umban dolgozó (wet), mind pedig a számí- Az antioxidánsok hatásainak komplex rend- fenolos vegyületeknek a bél-mikrobiotával kör hálózatos megközelítése makroszinten. tógépen dolgozó (dry) kutatóktól. szerekben, mint például az élelmiszerekben való kölcsönhatásainak (Selma et al., Következtetések történő nyomon követése két szinten lehet- 2009) tisztázását; A cikk az MTA KÖTEB Élelmiszer-bizton- séges, illetve szükséges. ii. Hosszabb eltarthatóságú és/vagy jobb Korunk kulcsfontosságú kérdései, mint a sági Albizottság közösen kialakított vélemé- • Az első szint az adott antioxidáns hatás- érzékszervi minőségű terményfajták ne- globalizáció, a demográfiai növekedés, a nyét tükrözi. Az albizottság tagjai: elnök: mechanizmusa szerint történő hatásfelmérés, mesítésének megalapozását (Carli et al, gazdasági és pénzügyi dominóhatások, az Farkas József; titkár: Beczner Judit; tagok: amely a szabadgyökök keletkezését megaka- 2009); energia-, a víz- és az élelmiszer-biztonság, a Ambrus Árpád, Baranyi József, Barna Mária, dályozó (scavenger), a láncreakció továbbter- iii. A mezőgazdasági nyersanyagok tárolás­ klímaváltozás – mind a tudományos értelem- Bánáti Diána, Deák Tibor, Gelencsér Éva, jedését gátló (chain-breaking) és a más, már fiziológiájának jobb megértését; ben vett komplexitás növekedését mutatják. Győri Zoltán, Jozwiak Ákos, Kovács Ferenc, létrejött szabadgyökök által kialakított toxi- iv. A hatékonyabb minőségmegőrző feldol­ Ennek háttere sok elemből álló, különböző Kovács Melinda, Lugasi Andrea, Mészáros kus metabolitok eliminációjára koncentrál. gozási technológiák továbbfejlesztését. dimenziójú (természeti, szociális, politikai, János, Mézes Miklós, Nagy Béla, Somogyi Minthogy a három eltérő aktivitás egymásra A mikotoxinok jelenleg talán a legtöbbet gazdasági) tényezők szövevényes rendszere, Árpád, Szeitzné Szabó Mária, Varga János épül, az antioxidánsok hatása rendszerbe vizsgált szennyezőanyagok az élelmiszerekben ahol az elemek közötti kapcsolatok száma (SZIE), Varga János (SzTE), Varga László, (hálózatba) foglalható, és az eredmény az élel­ (Murphy et al., 2006), ám kevésbé ismertek egyre növekszik, és a rendszer egyre érzéke- Véha Antal miszerekben végbemenő peroxidációs folya- a penészgombák mikotoxintermelését befo- nyebb lesz a változásokra és kiszámíthatatla- matok gátlásának eltérő időtartamával (lag- lyásoló komplex rendszerek, illetve az azok nabb a reakciója, és azok felhalmozódása az Kulcsszavak: hálózatkutatás, rendszerbiológia, phase) pontosan definiálható. egyes kritikus lépéseit szabályozó (aktiváló/ egyedek megfigyeléséből megjósolhatatlan bioinformatika, élelmiszer-tudomány, élelmi­ • A második szint az élelmiszerekben jelen gátló) hatások (Reverberi et al., 210). Továb- tulajdonságokhoz és jelenségekhez vezethet szer-biztonság, táplálkozás-tudomány, élelmi­ lévő, de a bélcsatornában felszívódó antioxi- bá nem kellően felderítettek/ismertek a miko­ (emergence). Ilyen, az élelmiszer- és élelme- szer-mikrobiológia dánsok szervezetre kifejtett hatását jelenti. toxinok kölcsönhatásai az élelmiszerek­ben, Ebben az esetben a sejtek/szövetek szintjén pedig a mikotoxin-szennyezések a legtöbb IRODALOM srep/2011/111215/srep00196/pdf/srep00196.pdf hatásuk egyrészt scavenger, másrészt egyúttal esetben keverten fordulnak elő. A mikotoxi­ Ahn, Yong-Yeol - Ahnert, S. E. - Bagrow, J. P. - Bara- Barabási Albert László (2011). Behálózva. Második ki- bási A. L. (2011). Flavor Network and the Principles adás. Helikon, Budapest aktiválhatják is az antioxidáns védőrendszer nok termelődésének komplex­ rendszere el- of Food Pairing. Scientific Reports. 1, 196, DOI: Barabási Albert László – Albert Réka (1999). Emergence egyes elemeinek szintézisét/aktivitását. A hatás sősorban bioinformatikai­ probléma, míg 10.1038/srep00196 • http://www.nature.com/ of Scaling in Random Networks. Science. 286, 5439, 1100 1101 Magyar Tudomány • 2013/9 Jánossy András • Fullerének: szépség és hasznosság

509–512. • DOI: 10.1126/science.286.5439.509 Pastor-Satorras, Romualdo – Vespignani, Alessandro Barker, Gary C. – Gomez. N. – Smid, J, (2009): An (2001). Epidemic Spreading in Scale-free Networks. Introduction to Biotracing in Food Chain Systems. Physical Review Letters. 86, 3200–3203. • DOI: Trends in Food Science and Technology. 20. 220–226. 10.1103/PhysRevLett.86.3200 • http://www.asu.edu/ clas/csdc/events/pdf/vespignani.pdf FULLERÉNEK: • DOI: 10.1016/j.tifs.2009.03.002 Pin, Carmen – Rolfe, M. D. – Muñoz-Cuevas, M. et Benzie, Iris F. F. (2000): Evolution of Antioxidant al. (2009): Network Analysis of the Transcriptional SZÉPSÉG ÉS HASZNOSSÁG* Defense Mechanisms. European Journal of Nutrition. Pattern of Young and Old Cells of Escherichia coli 39, 53–61. • DOI: 10.1007/s003940070030 during Lag Phase. BMC Systems Biology. 3, 108–125. Jánossy András Bourdichon, François – Casaregola, S. – Farrokh, C. • DOI:10.1186/1752-0509-3-108 • http://www.ncbi. az MTA rendes tagja, et al. (2012): Food Fermentations: Microorganisms nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2780417/pdf/1752- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézet with Technological Beneficial Use.International 0509-3-108.pdf Kondenzált Anyagok MTA–BME kutatócsoport Journal of Food Microbiology. 154, 87–97. • DOI: Reverberi, Massimo – Riccelli, A. – Zjalic, S. et al. [email protected] 10.1016/j.ijfoodmicro.2011.12.030 • http://www. (2010): Natural Functions of Mycotoxins and Cont­ sciencedirect.com/science/article/pii/S01681605 rol of Their Biosynthesis in Fungi. Applied Micro­ 11007586 biology and Biotechnology. 87, 3, 899–911. • DOI: Carli, Paola – Arima, S. – Fogliano, V. – Tardella, L. 10.1007/s00253-010-2657-5 A legegyszerűbb fullerént, a C60-at és néhány Szadao Sódzsit (Shoji Sadao) mind a szépség, – Frusciante, L. – Ercolano, M. R. (2009): Use of Selma, María V. - Espín, J. C. - Tomás-Barberán, F. A. más szénalapú, zárt szerkezetű társát a csillag- mind a hasznosság szempontjai vezérelték, Net­work Analysis to Capture Key Traits Affecting (2009): Interaction between Phenolics and Gut közi tér molekuláinak laboratóriumi előállí- amikor az 1967-es montreali világkiállítás Tomato Organoleptic Quality. Journal of Experi­ Microbiota: Role in Human Health. Journal of mental Botany. 60, 3379–3386. • http://www.ncbi. Agricultural and Food Chemistry. 57, 15, 6485–6501. tására végzett kísérletek során véletlenül fe- USA-pavilonjának óriás kupoláját hatszögek- nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2724691/ • DOI: 10.1021/jf902107d dezték fel (Kroto et al., 1985). Csak huszonöt ből és ötszögekből alkották meg. (Lásd még ComTrade (2012): ENSZ – FAO Adatbázisa. • http:// Simpson, Stephen – Ash, C. – Pennisi, C. – Travis, J. évvel később vált bizonyossá, hogy a C vi- Darvas György [1999] Szimmetria a tu­ comtrade.un.org/db/ 60 (2005): The Gut: Inside Out. Introduction to Special szonylag nagy koncentrációban tényleg elő- dományban és a művészetben és Pásztor Emil Dimitrov, Dimiter V. (2011): The Human Gutome: Issue. Science. 307, 5717, 1895. • DOI: 10.1126/ Nutrigenomics of the Host-Microbiome Inter­ science.307.5717.1895 • http://www.sciencemag.org/ fordul az űrben (Sellgren et al., 2010). A fel- [2003] A művészi térlátás és az orvosi diagnosz­ actions. OMICS: A Journal of Integrative Biology. 15, content/307/5717/1895.full fedezés azonban jóval általánosabb jelentősé- tikai képalkotás kapcsolatáról című tanulmá- 7–8. DOI:10.1089/omi.2010.0109 Tamang, Jyoti Prakash (2010): Diversity of Fermented gű volt; a fullerének és vegyületeik fizikai és nyait.) Ercsey-Ravasz Mária – Toroczkai Z. – Lakner Z. – Foods. In: Tamang, Jyoti Prakash – Kailasapathy, kémiai vizsgálata sok ezer kutató fantáziáját A fullerének felfedezését követő kezdeti, Baranyi J. (2012): Complexity of the International Kasipathy (eds.): Fermented Foods and Beverages of mozgatta meg. „tisztán alapkutatási” periódus lecsengésével a Agro-Food Trade Network and its Impact on Food the World. CRC Press, Boca Raton, FL, 41–84. • Safety. PLoS ONE. 7(5): e37810. • http://www. http://home.kku.ac.th/weera/tmp/Fermented%20 A csonka ikozaéder, a tisztán szénből álló kutatási támogatásért folyamodó nagyszámú plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2 Foods%20and%20Beverages%20of%20the%20 C60 „focilabda” molekulaszerkezete geomet- Fjournal.pone.0037810 World.pdf riai alakzatként már sok évszázada ismert (1. Lentz, Hartmut, H. K. - Konschake, M. – Kolski, P. Watts, Duncan J. – Strogatz, Steven H. (1998): ábra). A reneszánsz festő, Piero della Francesca A. – Selhorst T. (2011): Analysis of the German Pork Collective Dynamics of ‘Small-World’ Networks. Production Network: Risks and Limiting Factors Nature. 393, 6684, 440–442. • DOI:10.1038/30918 1480 körül megjelent matematikakönyvében of Disease Spread. Food Satellite, NetSci-2011, Buda- Wilking, Hendrik – Götsch, U. – Meier, H. et al. a csonka ikozaéder nem különösen szép, pest • http://www.ifr.ac.uk/safety/foodsatellite/ (2012): Identifying Risk Factors for Shiga Toxin– inkább csak egyike a nagyszámú, a perspek- hartmutAbstract.html producing Escherichia coli by Payment Information. tívát két dimenzióban megjelenítő ábrázolá- Murphy, Patricia, A. – Hendrich, S. – Landgren, C. – Emerging Infectious Diseases. 18, 169–170. • DOI: si feladatnak (2. ábra). Leonardo da Vinci Bryant, C. M. (2006): Food Mycotoxins: An Up- 10.3201/eid1801.111044 • http://wwwnc.cdc.gov/eid/ date. Journal of Food Science. 71, 51–65. • DOI: 10. article/18/1/11-1044_article.htm festményén úgy érezzük, hogy a szabályos test 1111/j.1750-3841.2006.00052.x • http://onlinelibrary. URL1: INSNA www.insna.org a mérnököt és művészt nemcsak érdekelhet- wiley.com/doi/10.1111/j.1750-3841.2006.00052.x/pdf URL2: Leonardo http://artshumanities.netsci2011.net/ te, hanem gyönyörködtette is (3. ábra). Buck­ Nepusz Tamás – Petróczi A. – Naughton D. P. (2009): URL3: ComTrade http://comtrade.un.org/db/ minster Fullert (a fullerének névadóját) és Network Analytical Tool for Monitoring Global URL4: WIRED Science Blogs – McKenna, Maryn: Food Safety Highlights China. PloS One. 4, 6680. • E. coli: A Risk for 3 More Years From Who Knows * Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya által rendezett, A http://www.plosone.org/article/info%253Adoi/ Where http://www.wired.com/wiredscience/2011/07/ fizika fejlődési irá­nyai című sorozat keretében 2012. május 9-én 1. ábra • A C60-molekula. 10.1371/journal.pone.0006680 e-coli-3-years/ tartott előadás alapján. (Az ábrákon az atomok mérete önkényes.) 1102 1103 Magyar Tudomány • 2013/9 Jánossy András • Fullerének: szépség és hasznosság

évvel ezelőtt ismeretlen szén nanocsövekben­ kvantumszámítógép alapelemeként számí-

és az egyetlen atom vastagságú grafén szénré- tásba jövő N@C60 (4. ábra) azonban egészen tegekben látja a jövő hasznos anyagait. más; a nitrogén semleges atomként helyezke­ dik el az ugyancsak semleges C -héj közepén Lehet-e a C -ba zárt nitrogénatom 60 60 (Murphy et al., 1996). A különleges szerkezet­ egy kvantumszámítógép alapegysége? ben a középen álló N-atom alig hat kölcsön

A fullerének zárt szénmolekuláiba számos a héjjal, és az N@C60-molekula kémiailag alig

atom, illetve kisebb molekula zárható. Ezeket különbözik a C60-molekulától, az N-atom a 2. ábra • Piero della Francesca reneszánsz endohedrális fulleréneknek nevezzük, és A@ héj elektronszerkezetét nemigen befolyásolja. festő és matematikus tankönyvében a 60 Cn-nel jelöljük, ahol A a bezárt atom vagy (A stabil, semleges nitrogénatom a C60-mo- sarkú csonka ikozaéder (felső sor, második molekula jele, n a zárt héj szénatomjainak lekula közepén nagy meglepetés, a szabad ábra) a háromdimenziós alakzatok kétdimen- száma. Több kutatócsoport foglalkozott az nitrogénatom ugyanis igen reakcióképes.) ziós ábrázolásának példája. (Forrás: Piero N@C60-molekulára alapozott kvantumszá- Az elképzelés szerint a számítógépben az della Francesca: De quinque corporibus mítógép lehetőségével. A nagyszámú endo­ N@C60 vagy tisztán kristályban rendezett, 4. ábra • Az N@C60-kristályban semleges nit­ 1 regularibus. 1480 körül, Vatikáni Könyvtár) hedrális molekula közül csak az N- (és esetleg vagy szilárd oldatot képez a C60-kristállyal. rogénatom van a C60-molekulák közepén A a P-) atommal töltött fullerén jön számításba. Működésében mind az N-atomok elektron- javasolt­ kvantumszámítógép az N-atom há­ pályázat világszerte a távol- vagy közeljövőbe­ Az endohedrális fullerének tipikus példája a jaitól származó mágnességnek, mind az atom­ rom külső elektronjának és atommagjának li hasznossággal érvelt, pedig a pályázók sze- La@C82, amelynek fullerénhéja töltött, mert magok jóval kisebb magmágnességének sze­ mágnességén alapszik. A kiinduló állapotban mében a szerkezetek szépsége, tudományos három elektront vesz fel a körbezárt „endo­ repe van. A memóriát az egymással és a az összes N-atommag mágneses momentu- érdekessége valószínűleg ugyanolyan fontos hedrális” lantánatomtól. A La3+-ion nem a környezettel (elektronokkal, rácsrezgésekkel) ma azonos irányú. tényező volt. A területre irányuló figyelem molekula közepén van, hanem hozzátapad a gyengén kölcsönható 15N-atommagok hos�- nem véletlen, mert a fullerének és egyszerű negatívan töltött héjhoz. Az ilyen inhomogén szú élettartamú spinállapotai adják. (A átmeneteket hozzunk létre megfelelő, az vegyületeik igen változatos kristályokat alkot- töltéseloszlású endohedrális molekulák kris- 15N-izotóp­ ½ spinjéhez 2 állapot tartozik, ami elektronokat gerjesztő elektromágneses im- nak. Több fullerénvegyület viszonylag ma­gas tályokba helyezve erősen kölcsönhatnak. A egyszerűbb, mint a szokásos 14N-izotóp 1-es pulzusokkal. Megjegyezzük, hogy a semleges hőmérsékletekig szupravezető fém, a szigete- magspinjéhez tartozó 3 állapot.) A tényleges nitrogénatom nagyjából annyira mágneses, lők egy része pedig rendezett mágnes (leg- számítógépben a memóriát nem az egyes mint a vasatom. Az N-atom mágnességét a többször antiferromágnes). Az alábbiakban atommagok független spinállapotai, hanem külső elektronhéj három elektronjának egy- a fullerénalapú anyagok néhány alkalmazási­ számos 15N-mag kollektív állapota adja, de mással párhuzamosan álló, összeadódó lehetőségéről lesz szó. A javasolt megoldások ennek megvalósításától az eddig vizsgált rend­ mágneses momentuma adja. Az N@C60-kris- legtöbbször nem reálisak, de az alapkutatás- szerek távol állnak. tály azonban nem ferromágneses (sem nak nem is igazi célja, hogy az előzetes vára- Az N-atom magmágnessége és elektron- antiferromágneses), mert a molekulák közöt- kozásnak megfeleljen. Az itt vázolt példákban mágnessége közötti kölcsönhatás kicsi, de ti kölcsönhatások gyengék. a szénalapú anyagok fizikai és kémiai tulaj- nem zérus. Ez teszi lehetővé, hogy a számítá- A számítógép működésének számos elő­ donságairól alkotott új elképzelések fonto- sok végzéséhez a magspinállapotok között feltétele van, ezek egyike a jól definiált kiindu­ sabbak lehetnek, mint az esetleges elektroni- ló állapot, esetünkben az összes atom mag- és 1 kus szerkezetek. Talán kivétel az MRI-kont­ A N@C60 a C60-nal tetszőleges koncentrációjú szilárd elektronmágnességének teljes polarizációja, rasztanyag, amelyről elképzelhető, hogy már oldatot képez, amelyet kívülről nézve elsősorban mág­ azonos irányba állítása. Szobahőmérsékleten nessége különböztet meg a tiszta C -kristálytól. Tisztán a közeljövőben alkalmazzák. A fullerének 3. ábra • A csonka ikozaéder a Leonardo da 60 az egyes atomok mágnessége rendezetlen, N@C60-molekulákból álló kristályt ugyan még nem felfedezése új szemléletet hozott, amennyiben Vincinek tulajdonított festményen perspekti- állítottak elő (bár ennek nincs igazi technikai akadálya), nagy mágneses terek is kevéssé polarizálják a a szén fizikusok számára is érde­kessé vált. Az vikusan jelenik meg. Forrás: Fra’ Luca Pacioli rendszert. Folyékony hélium hőmérsékleten, de kis koncentrációjú N@C60:C60 szilárd oldatot szá­ egykori fullerénkutatók jó része ma a húsz De Divina Proportione. 1498 körül. mosan­ tanulmányoztak. néhány kelvinen (K), az elektronok az elérhe­ 1104 1105 Magyar Tudomány • 2013/9 Jánossy András • Fullerének: szépség és hasznosság tő mágneses terekben már telítésig polarizál- nikai alkalmazások szempontjából hasznos atom 7 elektronos nitrogénatomra van cserél­ Azt gondolhatnánk, hogy a félvezető hatók, de a környezettel termikus egyensúly- félvezető anyagot kaphatunk. Fontos, hogy ve. A kis koncentrációjú C59N:C60 szilárd készítése szempontjából előnyös, hogy a he­ ban, az atommagok három nagyságrenddel a nagy tisztaságú C60-kristályban a bejuttatott oldat fizikai módszerekkel viszonylag kön�- terodimerben a donor már alacsony hőmér- kisebb mágneses momentumai már nem. A többletelektronok nagy távolságokra jutnak nyen előállítható, és ráadásul szublimálással sékleten átadja a páratlan elektront valame- probléma mégis megoldható, mert alkalmas el ütközésmentesen, tehát kevés elektron jól tisztítható. A C59N mágneses molekula; a lyik szomszédos C60-nak, mert akkor a hő- rádiófrekvenciás impulzusok hatására az hozzáadásával a kristály elektromos tulajdon- páratlan többletelektron, ha nem is egyenle- mérsékletet emelve az elektron kiterjed a elektronok úgy polarizálják az atommagokat, ságai jól szabályozhatók. Felmerült, hogy a tesen, de szétoszlik a fullerénhéjon. A mole- kristályban a többi C60-ra. Ez azonban nincs mintha a kristály egészéhez képest jóval ala- C60-nal szilárd oldatot képező elektrondonor kulán szétterülő mágnesség teszi lehetővé, így. Szobahőmérséklet felett néhány ºC-kal csonyabb hőmérsékleten lennének. Az N@ molekulával félvezető készíthető. A szilárd hogy a rendszert ESR- (elektronspin-rezonan­ a heterodimer felbomlik, az elektron „vissza-

C60-nal végzett kísérletekben (Morley et al., oldatban a donormolekula koncentrációja cia) technikával széles hőmérséklet-tartomány­ megy” a C59N-re, és minden molekula semle­ 2007) a kristály néhány K hőmérsékleten változtatható, ezért a többletelektron hozzá- ban vizsgáljuk. A nagy tisztaságú kristályok- ges. Ezt a váratlan, teljesen szigetelő állapotot maradt, viszont a kristállyal nagyon gyengén adása, azaz a dópolás mértéke kontrollálható. ban már pár milliomod rész C59N-nel dópolt a molekulák forgása stabilizálja: 261 K felett kölcsönható, rádiófrekvenciás impulzusokkal A C59N-fullerénmolekula jó donorválasz- C60 tulajdonságai is jól mérhetők. Az elekt- a C60-molekulák a kristályon belül szabadon millikelvin alatti hőmérsékletre lehűtött atom­ tásnak tűnt (5a. ábra). A C60-nal szinte azonos ronszerkezeti számítások megerősítették, hogy forognak. Míg a heterodimer legfeljebb a magok mágneses polarizációja majdnem méretű molekulának egy többletelektronja a C59N alkalmas lehet donornak (Andreoni­ C59N-t és C60-t összekötő tengely körül forog, teljes. Ez és az ehhez hasonló kísérletek szépek, van, minthogy benne egy 6 elektronos szén- et al., 1992). A várakozás szerint a C60-ban a szétbomlott pár semleges molekulái tetsző- de legalábbis érdekesek, még akkor is, ha oldott C59N-molekulák többletelektronjai leges tengely körül foroghatnak. A többlet- esetleg az N@C60-ra alapozott kvantumszá- alacsony hőmérsékleten a C59N-molekulán elektron csak nagyon magas hőmérsékleten, mítógép nem valósítható meg. maradnak, de szobahőmérsékleten jelentős 550 ºC felett terjed szét a kristályban, és csak részük szétterjedhet a C -kristályban. ekkor válik az anyag félvezetővé. A rendszer C N-fullerénnel dópolt C 60 59 60 A kísérletek az előzetes várakozásnál jóval nem hasznos, viszont érdekes (talán ezért szép és szén nanocső félvezetők bonyolultabb eredményt adtak (Rockenbauer is): szobahőmérséklet környékén a C59N- és

A C60 nagyon stabil molekula, 2000 °C körü­ et al., 2005). A C59N:C60 szilárdoldatkristályban szomszédos C60-molekulák forgását az ide- li hőmérsékleten keletkezik, ezért szublimá- az elektron „elszabadulása” a C59N-től több- oda ugráló elektron ki-be kapcsolja. lással jól tisztítható. A nagy tisztaságú C60-kris- lépcsős folyamat. Jóval szobahőmérséklet A történetnek van egy másik szála is. A tály szobahőmérsékleten jó szigetelő, nem alatt a többletelektron egyetlen molekulára vi­szonylag könnyen előállítható, tipikusan 1 vezeti az elektromos áramot. Ez azzal függ összpontosul, és az anyag tökéletes szigetelő. nanométer vastag, mikrométer hosszú egy-

össze, hogy a C60-molekula elektronszerke- A többletelektron azonban nem a C59N-en, falú szén nanocsövek alkalmazására több ér­ zete a nemesgázok atomjainak elektronszerke­ hanem egy azzal szomszédos C60-on van. A dekes javaslat született. A nanocsövek egy zetéhez hasonlít, amennyiben legfelső ener- 5. ábra • A fullerénalapú félvezetőnek javasolt C59N reagál a 12 szomszédos C60-molekula része fém, más része tiszta állapotban jó szige­ giájú elektronhéja betöltött. Nagy energia kis C59N-tartalmú C60-kristály csak magas egyikével, és egy C59N-C60 „heterodimer” telő. A szigetelő csövek oxigén hatására ún. p kell ahhoz, hogy egy C60-molekulától elve- hőmérsékleten, 550 ºC felett viselkedik félve- mo­lekulát alkot, amelyben egy elektronpár típusú elektronhiányos lyuk félvezetőkké gyünk egy elektront, és áthelyezzük egy má­ zetőként. Szobahőmérsékleten a C59N-mole­ köti össze a C59N és C60 tagokat (5b. ábra). (A válnak. Az oxigén a nanocsőtől elvon elekt- sikra. Ennek megfelelően a C60-kristály azért kulák környezetében az a és b ábrán szereplő dimer molekulában két azonos molekula, a ronokat. Az elektronikus alkalmazásokhoz nem vezet, mert az elektromos vezetéshez csak két állapot között fluktuál a rendszer. Az idő heterodimerben két hasonló molekula van azonban n típusú elektrondópolás is kellene, nagy energiájú elektronok járulnak hozzá, egy részében mind a C59N-, mind a C60-mole­ összekötve kovalens kötéssel.) amelynél a fentebb tárgyaltakhoz hasonlóan amelyek szobahőmérsékleten gyakorlatilag kulák forognak, a páratlan elektron a C59N- Alacsony hőmérsékleten tehát a páratlan többletelektronok kerülnek a nanocsőre. nincsenek. Ha azonban a kristályhoz olyan molekulán van. Az idő másik részében a elektron a C60-molekulán van, a C59N pozití­ Felmerült, hogy C59N-elektrondonorokkal elektrondonor molekulát adunk, amely szí- C59N- reagál a C60-molekulával, és C59N-C60- van töltött, és az elektromosan polarizált töltsék meg a szén nanocsöveket. A C60 és a + vesen megszabadul valamelyik elektronjától, he­terodimert képez. A heterodimer nem forog,­ heterodimert formálisan a C59N -C60-képlet C59N éppen jó méretűek; mint borsószemek azaz könnyen ionizálódik, akkor az elektro- és a páratlan elektron a C60-molekulán van. írja le. a borsó héjában, szabályosan sorakoznak a 1106 1107 Magyar Tudomány • 2013/9 Jánossy András • Fullerének: szépség és hasznosság nanocsövek belsejében (Simon et al., 2006). irányból, és mint a megpörgetett búgócsiga kereskedelemben kapható Gd-kelát MRI- zetével fordítva arányos. A C80-fullerénbe zárt

A kísérletek ellentmondásosak voltak. A tengelye, az ún. Larmor-frekvenciával pre­ kontrasztanyagok kémiailag stabilak. A kelát Gd3N-piramismolekulában három Gd-ion tisztán C59N-nel töltött csövekben a C59N- cesszálni kezd. A relaxációs idő megadja, hogy molekula felületén a vízmolekulák elég közel van, így a kontraszt az egy gadolíniumot molekulák nem adtak át elektront a nano­ a mágnesezettség mennyi idő alatt áll vissza jutnak a Gd3+-ionokhoz ahhoz, hogy relaxá- tartalmazó molekulához képest akár kilenc- csöveknek. A vegyesen, C59N-nel és C60-nal az egyensúlyi irányba. Egy adott hidrogén- ciójuk jelentősen felgyorsuljon, ugyanakkor szeres lehetne. Méréseink azonban azt mutat­ 3+ töltött csövek azonban dópolhatók (Iizumi proton relaxációs idejét elsősorban a környe- a Gd -ionok közvetlenül nem jutnak a vérbe. ják, hogy a Gd3N@C80-molekula Gd mág- et al., 2010), ezekben a C59N:C60-ra fentebb zetében lévő atommagok vagy mágneses Történetileg először a Gd@C82-n alapuló neses momentumai egymástól függetlenül részletesen leírtakhoz hasonló folyamatok ionok mágneses terének időbeli fluktuációja molekulával végzett állatkísérletek mutatták fluktuálnak, ezért a kontraszt csak háromszo- játszódnak le; alacsony hőmérsékleten a pá- szabja meg. A vérben a gyorsan mozgó víz meg, hogy az endohedrális Gd-fullerének rosára nő az egyetlen Gd-iont tartalmazó ratlan elektron a C59N-nel párt képező egyik hidrogén-protonjai a nagyobb molekulák alkalmasak lehetnek a kelátokat kiegészítő hasonló molekulák alkalmazásához képest. szomszédos C60-molekulán van. A hőmérsék­ protonjaihoz képest gyorsan relaxálnak, ezért vagy felülmúló MRI-kontrasztanyagnak Alacsony hőmérsékleten, 20 K alatt azonban let növelésével a pár felbomlik, és az elektron az MRI-képen a vér jól megkülönböztethető (Mikawa et al., 2001). A Gd@C82 előállítása a molekula mágneses momentuma megnő,

átkerül a forgó C59N-molekulára. Még ma- a szövetektől vagy a csontoktól. Az MRI- azonban megfizethetetlenül drága. A valami- és a három Gd-ion mágneses momentuma 3+ gasabb hőmérsékleten a nanocsövön szétter- kontrasztanyagok erősen mágneses Gd vel később javasolt Gd3N@C80 viszonylag korreláltan fluktuál. Az átmenet a két mág- jedő elektronoktól a cső félvezetővé válik. ionjai nagymértékben felgyorsítják környe- olcsón előállítható, ma már kereskedelmi neses állapot között nem egyszerű. A kísérle-

zetük hidrogén-protonjainak relaxációját, és for­galomban beszerezhető. A C60-fullerénhez tek azt mutatják, hogy szobahőmérsékleten Funkcionált C80-ba zárt Gd3N: a vérbe juttatva jelentősen növelik az MRI- hasonlóan a Gd3N@C80 jóval 1000 ºC felet- vagy az egész molekula forog vagy csak az az orvosi célú MRI kontrasztanyaga 3+ kép kontrasztosságát. A Gd egyike a legna- ti hőmérsékleten keletkezik, ezért szobahő- endohedrális Gd3N-molekula forog a C80-on

Végül a Gd3N@C80-molekuláról ejtünk szót, gyobb mágneses momentumú ionoknak, és mérsékleten igen stabil, nem reagál könnyen belül. A kontraszt szempontjából ez a forgás amely egy fontos orvosi alkalmazás kiinduló ezért a kontrasztot hatékonyan növeli, komoly más anyagokkal, és valószínűleg nem mérge- különösen fontos lehet. A méréseket a Gd3 anyaga lehet. Az 1999-ben felfedezett RE3N@ hátránya azonban, hogy erősen mérgező. A ző. A C80-héjhoz különböző gyököket kap- N@C80 kiinduló molekulán végeztük, amely-

C80 összetételű metallonitrid endohedrális csolva (szakkifejezéssel: funkcionálva) a nek mágneses momentumát a funkcionálás fullerének (itt az RE ritkaföldfémet jelent) Gd3N@C80 vízoldhatóvá tehető, és a vérbe nagy valószínűséggel nem befolyásolja. To- érdekes molekulák (Stevenson et al., 1999). juttatva kiváló kontrasztanyag lehet. Patká- vábbi vizsgálatok kellenek a funkcionált mo­ Ha kis torzításoktól eltekintünk, a legstabi- nyokon végzett kísérletekben a kereskedelmi lekula forgási állapotainak meghatározására. labb Gd3N@C80 izomer szabályos alakzat; a kontrasztanyagnál lényegesen nagyobb A jövő fogja megmutatni, hogy ez az piramisszerű Gd3N molekulát körülvevő kontrasztot értek el (Zhang et al., 2010). orvosi alkalmazás vagy a korábban tárgyaltak ikozaéderes szimmetriájú C80-héjon csak két Az MRI-kontrasztanyagok hatékonysága közül valamelyik megvalósul-e. Az elmúlt két kémiailag különböző, rendezetten elhelyezett nagyon sok dologtól függ. A közelmúltban évtizedben sok más, itt nem említett alkal- szénatom van (6. ábra). a Budapesti Műszaki Egyetem, az MTA mazás lehetősége is felmerült. Az is elképzel-

Hamar felmerült, hogy a megfelelően 6. ábra • a) A Gd3N@C80 a mágneses rezonan­ Wigner Intézet és a svájci École polytechnique hető, hogy a fulleréneknek sosem lesz érdem- módosított Gd3N@C80-molekula a mágneses cia képalkotás (MRI) kontrasztanyag kiindu­ fédérale de Lausanne együttműködésében leges alkalmazásuk, felfedezésük azonban rezonancia képalkotás (Magnetic Resonance ló molekulája lehet. A C80-héj megakadályoz- megmértük a Gd3N@C80-molekula mágne- megmozgatta az emberek fantáziáját. Érde- Imaging – MRI) kontrasztanyaga lehetne. A za, hogy a mérgező Gd-ionok közvetlenül a ses momentumának nagyságát, és vizsgáltuk kesek és szépek. legelterjedtebb MRI-technika a hidrogénma- szervezetbe jussanak. b) Szobahőmérsékleten a molekula mozgását a kristályban (Náfrádi gok (a protonok) mágnesezettségének relaxá­ a Gd3N-piramis három Gd-atomjának egy- et al., 2012). A proton relaxációs idő a kont- Kulcsszavak: kvantumszámítógép, endohedrális ciós idejét térképezi fel az emberi testben. mástól függetlenül fluktuáló mágneses mo- rasztmolekula mágneses momentum négy- fullerén, fullerén félvezető, MRI-kontrasztanyag Nagyon leegyszerűsítve, az MRI mágnese a mentuma növeli meg az MRI-kontrasztot. c) hidrogén protonjait kismértékben felmágne- Alacsony hőmérsékleten a molekula mágnes- sezi, a gép rádiófrekvenciás impulzusai hatá- ségét tovább növeli, hogy a Gd-atomok sára a mágnesezettség kifordul az egyensúlyi mág­neses momentumai párhuzamosak. 1108 1109 Magyar Tudomány • 2013/9 Reményi Károly • A mesterséges fotoszintézis…

IRODALOM Andreoni, Wanda – Gygi, F. – Parrinello, M. (1992): Pásztor Emil (2003): Térábrázolás az agyi diagnosztiká-

Impurity States in Doped Fullerenes: C59B and C59N. ban és a művészetben. Magyar Tudomány. 2, 162–176. Chemical Physics Letters. 190, 159–162. • http://www.matud.iif.hu/03feb/pasztor.html Darvas György (1999): Szimmetria a tudományban és Rockenbauer Antal – Csányi G. – Fülöp F. – Garaj A MESTERSÉGES FOTOSZINTÉZIS a művészetben. Magyar Tudomány. 3, S.– Korecz L. – Lukács R. – Simon F. – Forró L. – Iizumi, Yoko – Okazaki, T. – Liu, Z. – Suenaga, K. – Pekker S. – Jánossy A. (2005): Electron Delocalization („ARTIFICIAL LEAF”)

Na­kanishi, T. – Iijima, S. –Rotasd, G. – Tagmatar­ And Dimerization in Solid C59N Doped C60 chisd, N. (2010): Host–guest Interactions in Azafulle­ Fullerene. Physical Review Letters. 94, 066603. DOI: A NAPENERGIA-TÁROLÁS ESZKÖZE

rene (C59N)-single-wall Carbon Nanotube 10.1103/PhysRevLett.94.066603 • http://www.tcm. (SWCNT) Peapod Hybrid Structures. Chemical phy.cam.ac.uk/~gc121/PhysRevLett_94_066603. Reményi Károly Communications. 46, 1293–1295. • DOI: 10.1039/ pdf B917619E Sellgren, Kris – Werner, M. W. – Ingalls, J. G. – Smith, az MTA rendes tagja [email protected] Kroto, H. W. – Heath, J. R. – O’Brien, S. C. – Curl, J. D. T. – Carleton, T. M. – Joblin, C. (2010): C60

R. F. – Smalley, R. E. (1985): C60: Buckminsterfullerene. in Reflection Nebulae. The Astrophysical Journal Nature. 318, 162–163. • http://www.garfield.library. Letters. 722, L54–L57. • DOI:10.1088/2041-8205/ upenn.edu/classics1993/A1993LT56400001.pdf 722/1/L54 • http://iopscience.iop.org/2041-8205/ Az energetikusok régi álma a fotoszintézis (katabolikus) és felépítő (anabolikus) folya- Mikawa, Masahito, – Kato, H. – Okumura, M. – 722/1/L54/fulltext/apjl_722_1_54.text.html folyamatának fizikai-kémiai utánzása. A Col­ matokból áll. A katabolikus folyamatban a Narazaki, M. – Kanazawa, Y. – Miwa, N. – Simon Ferenc – Kuzmany H. – Náfrádi B. – Fehér T. legium Esztergom Érték! Értem? című elő- fényenergia kémiai energiává alakul. Az Shinohara H. (2001): Paramagnetic Water-Soluble – Forró L. – Fülöp F. – Jánossy A. – Korecz L. – Metallofullerenes Having the Highest Relaxivity for Rockenbauer A. – Hauke, F. – Hirsch, A. (2006): adás-sorozatában, Csurgay Árpád akadémi- anabolikus folyamat során a szén-dioxid MRI Contrast Agents. Bioconjugate Chemistry.12, Magnetic Fullerenes inside Single-Wall Carbon kus 2012. november 21-én Fotonok és moleku­ megkötése (fixáció) történik, és ez szénforrá- 510-514. • DOI: 10.1021/bc000136m Nanotubes. Physical Review Letters 97, 136801 • DOI: lák tánca gépekben címmel tartott előadásá- sa a növekedésnek, ez a sötét reakció. A foto- Morley, Gavin W. – Tol, Johan van – Ardavan, A. – 10.1103/PhysRevLett.97.136801 • http://arxiv.org/ ban említette a „mesterséges levél” kutatás- szintézis „fényszakaszában” felhalmozott Porfyrakis, K. –Zhang, J. – Andrew, G. – Briggs, D. pdf/cond-mat/0606597.pdf (2007): Efficient Dynamic Nuclear Polarization at Stevenson, Steve – Rice, G. – Glass, T. – Harich, K. fejlesztésével az MIT-ben elért eredményeket. kémiai energia és redukálóképesség még más High Magnetic Fields. Physical Review Letters. 98, – Cromer, F. – Jordan, M. R. –Craft, J.– Hadju, E.– A mérnökök mellett a növényi fotoszintézis redukcióban és szerves molekulákba beépí- 220501 DOI: 10.1103/PhysRevLett.98.220501 • Bible, R.– Olmstead, M. M.– Maitra, K.– Fisher, A. biofizikájának­ vezető kutatói is megpróbálkoz­ tésben is részt vehet (1. ábra). http://discovery.ucl.ac.uk/704273/1/e220501.pdf J.– Balch, A. L. – Dorn, H. C. (1999): Small- tak a természet „utánzásával”. Stenbjörn A fotoszintézis fényreakcióiban (fényel- Murphy, T. Almeida – Pawlik, T. – Weidinger, A. – bandgap Endohedral Metallofullerenes in High Styring és munkatársai például 2001-ben egy, nyelés, töltés-szétválasztás, vízbontás, elekt- Höhne, M. – Alcala, R. – Spaeth J.-M. (1996): Yield and Purity. Nature. 401, 55–57. • http://www. Observation of Atomlike Nitrogen in Nitrogen- readcube.com/articles/10.1038/43415?locale=en a kettes fotokémiai rendszer­ donor oldalát (a ron-/protonszállítás) a redukció egyenértékű Implanted Solid C60. Physical Review Letters. 77, Zhang, Jianfei – Fatouros, P. P. – Shu, C. – Reid, J. – vízbontást) szimuláló ruténium-komplex termékei jönnek létre, nevezetesen elektronok + 1075–1078. • DOI: 10.1103/PhysRevLett.77.1075 Owens, S. L. – Cai, Ting – Gibson, H. W. – Long, tar­talmú celláról számoltak be (Sun, 2001). (e) és protonok (H ) a szén-dioxidnak (CO2) Náfrádi Bálint – Antal Á. – Pásztor Á. – Forró L. – Kiss G. L. – Corwin, F. D. – Chen, Zhi-Jian – Dorn, H. Az ehhez kapcsolódó Solar-H nemzetközi szénhidrogénné (jelképesen CH2O) és más L. F. – Fehér T. – Kováts É. – Pekker S. – Jánossy C. (2010): High Relaxivity Trimetallic Nitride konzorcium­ munkájában magyarországi ku­ A. (2012): Molecular and Spin Dynamics in the (Gd3N) Metallofullerene MRI Contrast Agents with

Paramagnetic Endohedral Fullerene. Gd3N@C80. Optimized Functionality. Bioconjugate Chemistry, 21, ta­tók is részt vettek (az MTA Szegedi Bioló- Journal of Physical Chemistry Letters. 3, 22, pp 3291– 610–615. • DOI: 10.1021/bc900375n • http://www. giai Központjából). A konzorcum egyik be- 3296. • DOI: 10.1103/PhysRevLett.77.1075 ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2862638/ számoló anyaga elérhető az interneten: URL1. Célom, hogy vázlatosan elemezzem azt a jövőben várható szerepet, melyet a napener- gia hasznosítása játszik e folyamatok energia- ellátásában. A fotoszintézisben, egy biológiai folyamat során, az élőlényekben napfényenergiával szervetlen anyagból szerves anyag jön létre. A 1. ábra • Egy biológiai folyamatban létrejövő fotoszintézis metabolizmus, amely lebontó energiafolyam vázlata (Barber, 2013) 1110 1111 Magyar Tudomány • 2013/9 Reményi Károly • A mesterséges fotoszintézis…

szerves molekulákká való átalakításához (be­ elektronszállító komplex biztosítja. A fotoké- Elméletileg minden oxigénmolekula ki- ziós hatásfoka 0,1 – 0,4% (kukorica, búza, rizs, leértve a biomasszát és az élelmiszereket is). miai reakciókban az összes elnyelt kvantum bocsátásához a fotoszintézisben minimálisan burgonya, szója stb.). Ezek az értékek azért Hasonló fotoszintetikus reakciók játszódtak energiája csak megfelelően gyenge fény ese- nyolc kvantum szükséges A mérések szerint alacsonyak, mert a növények fotoszintézise le évmilliókkal ezelőtt a fosszilis tüzelőanya- tében hasznosul. Nagyobb fotonfluxus (erő­ az algáknál minden oxigénmolekula nyolc– hatékony, és bonyolultan szervezett szabályo- gok kialakulásakor. A szénhidrogének égése- sebb fénybesugárzás) esetén csak kb. minden tíz fotont igényel (gyenge fény). A fotoszin- zási folyamatokkal védi meg a növényeket a kor lényegében a fotoszintézis fordítottja háromszázadik elnyelt kvantum (2400/8) tézis energiaátalakítási hatásfoka kiszámítha- fény káros hatásaitól (Hideg, 2013). történik, a napenergiából nyert energia sza- hasznos, vagyis mindegyik fotokémiailag tó (az abszorbeált fényenergia átalakul át A vízbontás során (fotolízis) fotoszinteti- badul fel. A fotoszintézis-reakciókat két cso­ aktív a-klorofill molekulára jut háromszáz szénhidrátban tárolt vegyi energiává). Ha kus oxigén is képződik, és a vízből származó portra osztják: a „fényreakciók”, amelyekben olyan pigmentmolekula, amely elnyeli a fényt, nyolc vörös kvantumot abszorbeál (nyolc elektronok pótolják a fény által a reakciócent- elektron- és protonáramlás jön létre, és a de egyéb utakon adja le energiafeleslegét vörös foton egyenértékű 1400 kJ), és ha a rumból kilépő elektronokat. A fényenergia „sötét reakciók”, amelyeknél a CO2-ből a (fluoreszcencia vagy hő). CO2-molekula redukálódik (480 kJ/mol), a az első lépésben a pigmentek π-elektronfelhő­ szénhidrátok bioszintézise történik. A mole- szénredukciónak az elméleti maximuma 34%. jében egy-egy elektron kinetikai energiáját A fotoszintézis és az energetika kuláknak vagy az ionoknak a belső térből a Egy 6000 K hőmérsékletű sugárzási spekt­ növeli, majd a reakciócentrumban a gerjesz- külsőbe egy membránon kell átáramlaniuk. A fotoszintézisben kis energiatartalmú szer- rum energiájában a részspektrumok energi- tett elektronok a primer elektronakceptort vetlen vegyületek (szén-dioxid és víz) a fény ájának megoszlása: a vörös 14,6% és a kék redukálva primer redukáló erőt hoznak létre A fotoszintézis fényreakciója sugárzási energiáját nagyobb energiatartalmú 8,6%, így a kettő kb. 23,2%-ot képvisel az (2. ábra) (Pethő, 1998). A fotoszintézis fényreakciójával egymást kö- szerves vegyületek szintézise révén megkötik összes energiából (Nyitrai et al., 2012). Ebből A növény a levélfelületre érkező fényener- vető endergónikus (ΔG> 0) folyamatok során és raktározzák. a vörös 34%-os és a kék 19%-os elméleti foto­ gia nagyobbik részét elnyeli, egy részét vis�- a fényenergia megkötésével kémiai energiává A fotoszintézis energetikai mérlege (a szintézis hatásfokok esetén a vörös 4,96%-ot, szaveri, más részét átereszti. Az arányok fa- alakul át, így a rendszer energiaszintje emel- számértékek között a különböző irodalmak- a kék 1,64%-ot hasznosít, tehát az összes jonként, illetve a levelek fejlődési állapotával kedik. ban kisebb eltérések találhatók): hasznosulás kb. 6,6%. A valóságban optimá- jelentősen változhatnak. Az elnyelt energiá- A fotokémiai rendszer három alapvető lis feltételek mellett a növényi fotoszintézis nak is csak nagyon kis része hasznosul, leg- 6CO + H O → C H O komponense: 2 2 6 12 6 elméleti energiaátalakítása is csak annak nagyobb része főleg hőenergiaként elvész. Kis ΔG = 2870kJ/mol • fehérjéhez kapcsolódó pigmentmolekulák, 90%-át éri el. Mivel normális körülmények­ fényintenzitás esetén a megkötött mennyiség­ amelyek a fényenergia elnyelését és szál- Az úgynevezett légzés során energiafelsza­ között a karboxiláz és oxigenáz működések nél a légzés során termelt szén-dioxid men�- lítását biztosítják, badítás történik, aminek az egyenlete a foto- aránya 3:1, három molekula ribulóz-difoszfát nyisége nagyobb lehet. Egy adott hőmérsék- • a fotokémiai reakciócentrum, amelynek szintézis egyenlete ellenkező irányban: karboxilálása és egy molekula oxidációja 3 × leten a fejlődött és a megkötött szén-dioxid feladata a fényenergiának kémiai energiá­ 521 + 600 = 2163 kJ energiabefektetést igényel mennyisége megegyezik, ezt fénykompenzálá­ C H O + O → 6CO + 6H O vá, primer redukáló erővé való átalakítása 6 12 6 2 2 2 2,5 molekula CO tényleges megkötéséhez. si pontnak nevezik. A fényintenzitás emelke- ΔG = - 2870kJ/mol 2 (extra energiával rendelkező elektronnal Így a fotorespiráció az egy mól CO2 beépíté- désével a megkötött szén-dioxid mennyisége redukált elektronakceptor), A két alapfolyamat a reakcióláncban szo­ séhez szükséges energiamennyiséget 521 kJ-ról a fejlődöttét meghaladja (Pethő, 1998). Teljes • elektronszállítók sora, amelyek stabilizál- rosan kapcsolódva megy végbe. A megkötött 867 kJ-ra növeli, tehát a fotoszintetikus CO2- napfénynek kitett (100 000 lx, 2000 µmol ják a redukáló erőt (gerjesztett elektrono- fényenergia segítségével keletkező redukáló fixáció termodinamikai hatásfokát 90%-ról kat), továbbá a végső elektronakceptor erő és a keletkezett termékek mellett a víz (467/521 = 0,90) 54%-ra csökken­ti (467/867 (NADPH). oxigénje is felszabadul. Ezek a fotoszintézis- = 0,54). Normál növényi feltételek mellett az A fotokémiai reakcióláncban két energia- fényreakciók energiaigényesek. A redukált átalakítási hatásfok messze van ettől. Korláto­ centrum van: a lánc redukáló végén van az 1. termékek segítségével enzimreakciók során kat biokémiai és környezeti feltételek jelente­ fotokémiai rendszer (PS-I), oxidáló végén a keresztül a szén-dioxid redukálódik, és szén- nek. Az egyik legjobb hatásfokú növény a 2. fotokémiai rendszer (PS-II), és a fotoszin- hidrátok keletkeznek. A fényenergia szerves cukornád, amely az éves látható sugárzást tetikus oxigén felszabadulása kapcsolódik vegyületek kémiai kötéseiben raktározódik. tekintve kb. 1% hatásfokot ér el. A gyakorlat 2. ábra • A fotoszintézis vázlata. hozzá. A két rendszer együttműködését egy Ezek egy része a légzés során oxidálódik. számára legfontosabb növények éves konver- A fényintenzitás hatása a fotoszintézisre 1112 1113 Magyar Tudomány • 2013/9 Reményi Károly • A mesterséges fotoszintézis…

-2 -1 foton m s ) normális zöld levélben minden rész hullámhossz átlag sáv E ΔE klorofill kb. ötven fotont nyel el másodper- (%) nm nm nm MJ MJ cenként. teljes A széndioxid-koncentráció szerepe spektrum 920 6000 K Zárt térben a fotoszintézis intenzitása a szén- dioxid-koncentráció csökkenése miatt erősen vörös 14,6 640–780 710 140 134,6 csökken. Már 15–20%-os csökkenés jelentő- kék 8,6 430–490 460 60 79,2 sen fékezi a fotoszintézist. A természetben a A teljes spektrumból a hasznosított 23,2%. A fény részarányoknál a fotoszintézis légköri CO2-koncentráció csak lassan válto- 3. ábra • A szén-dioxid-koncentráció hatásfokokat (34% és 19%) figyelembe véve az eredő hatásfok:η = 6,6% zik, hatása rövid távon nem jelentős. A talaj- és a fényintenzitás hatása a fotoszintézisre fén (sugárzás) 380–780 580 400 440 ban létrejöhetnek nagyobb koncentrációvál- vörös 30,6 tozások, ekkor a CO2-kiáramlás segíti a nö- mata végbemenjen. Így a fotoszintézisben vények alsó leveleiben a fotoszintézist. összesen nyolc „vörös foton” szükséges egy kék 18,0 Az asszimilált szén-dioxid mennyisége oxigénmolekula felszabadításához, illetve a A fény részspektrumból hasznosított 48,6%. jelentősen függ a fényintenzitástól, és kb. 0,15 CO2-molekula beépüléséhez. Jellegzetes Fénytartományt figyelembe véve az eredő hatásfok:η = 13,4% térfogatszázalékig (~1500 ppm) a CO -kon­ termék a glükóz (C H O ). Egy molekula 2 6 12 6 1. táblázat • A napenergia tárolási lehetősége centrációtól nagyon erősen változik, majd glükóz keletkezéséhez negyvennyolc „vörös telítési jelenség lép fel. A fotoszintézis tehát foton”/680nm) szükséges. A rövidebb hul- egy energiafejlesztő és -tároló rendszert alkot lámhosszakon (például kék fény) energia- változása szerinti rendelkezésre állásra a köz- bontással létrejött különálló töltéspárok lét- (napfény – víz – CO2) (3. ábra) (Pethő, 1998). értékcsökkenés lép fel. A növények légzése és vetlen villamosenergia-nyerés mellett a víz- rejöttét. A „vezeték nélküli” áram, a foto­ A folyamat hatékonyságát két tényező különböző belső folyamatok miatt a fotoszin- bontással való hidrogénfejlesztésre nyújt le- rendszer II (PS II) oxigénfejlesztő komplexe befolyásolja. Elvileg a fotoszintézis organiz- tézis várható hatékonysága, mint láttuk, 4–6%. hetőséget. Erre az egyik megoldás lehet, hogy (OEC) által a vizet oxidálva oxigén keletkezik. musa a napsugárzás minden látható hullám- Ténylegesen az 1%-ot sem igen éri el. napelemmel villamosenergiát fejlesztünk, és Az OEC melléktermékeként keletkező elekt- hosszán hatékony fényenergia-csapda lehet, A teljes sugárzásból csak a két részspekt- egy részét vagy az egészet vízbontásra használ- ronok és protonok a fotorendszer I ferrodoxin­ alkalmas a víz bontására és a CO2-redukcióra, rum részaránya hasznosul, ami a teljes ener- juk. A fényelem átlagos hatásfoka 10–15%, az jai által befogódnak. A redukáló ferrodoxin- de minden hullámhossztartománynál a vörös giának kis része. A hasznosulás összhatásfoka elektrolízis rendszer hatásfoka 65%, tehát a NADP segítségével a NADPH keretében tartománnyal egyenértékű alapon kell a ha- alacsony, amire közelítő számítással tájékoz- rendszer összhatásfoka kb. 6–7%. Az elektrolí­ hidrogén fejlődik. A „mesterséges levél” nap­ tékonyságot számítani. A nagyobb energiájú tató értéket kaphatunk. Diszkrét energiaát- zishez platina elektródák a legkedvezőbbek, az energia-átalakítás feladatát szintetikus anyag fotonok belső konverzió révén a keletkezett adás esetén E adagokban történik az energia- eljárás nagyon költséges (Barber et al., 2013). végzi. A fényelnyelő anyag a napfotont elnye- hő miatt leértékelődnek a „vörös foton” 1,8 átadás. A példánál egy 6000 K hőmérsékletű Jelentős feladat az anyagtudomány szá- li, és katalizátorereje „vezeték nélküli” áramot eV szintjére. sugárforrás spektrumát vesszük figyelembe mára szívós, nem mérgező, gyakori előfordu- hoz létre. Kedvező feltételek esetén (1 sun, 100 2 Minden CO2-redukálásra felhasznált (Nyitrai et al., 2012). lású, kémiai körülmények között (például a mW/cm megvilágítás alatt) ez a négy elekt- elektron/proton vízből való kinyeréséhez két E = ν×h, ahol ν a frekvencia; h a Planck- PS II-ben a Water Oxidizing Centre – WOC, ron/lyuk, a vízbontás általi tüzelőanyag-fej- „vörös foton” energiája szükséges. Ez sorozat- állandó értéke: 6,625×10-34 Js. más jelölés szerint – OEC) tartósan üzemel- lesztés reakciójának hajtóereje (Reece et al., ban valósul meg a két fotorendszerben. A tethető elektródához, illetve katalizátorhoz 2011; Chandler, 2011; Van Noorden 2012). Elektrolízis fotorendszer II-ben (PSII) a fényenergiával alkalmas anyagot találni (Chandler, 2010). Az MIT professzora, Daniel Nocera figye­ elektron/proton vízből való kinyerése törté- A napenergia energetikai hasznosításakor a lemre méltó fejlesztéseinek eredményeit „mes­ Mesterséges fotoszintézis nik, a fotorendszer I (PSI) fényt felvéve to- tárolási lehetőségeket is figyelembe véve a terséges levélnek” nevezte el. A valóságos le- vábbi energiát ad a „PS II” elektron/proton- vízbontási technológiák fejlesztése a legígére- A természetes fotoszintézis első lépése magá- vélhez hasonlóan a napenergiát felhasználva nak, hogy a CO2-molekula beépülési folya- tesebb. A napenergiának a fogyasztási igény ban foglalja a napfény abszorpcióját és a víz­ kémiai eljárással vízet bont, amivel tárolható 1114 1115 Magyar Tudomány • 2013/9 Reményi Károly • A mesterséges fotoszintézis…

energiaforráshoz (például hidrogén) jut. A A mesterséges levél a fotoszintézis három vizsgáltak (fémoxidok: Cu2O, TiO2, Fe2O3, A működés közben megújuló rendszer az „kapcsolat nélküli” vízbontáshoz szilikonalapú elemét kell tartalmazza. Befogás (foton) – WO3, BiVO4), (fémszulfidok: CdS, CdZnS) ideális, Nocera CoPi OEC- (oxygen evolving félvezetőt és gyakori előforudlású anyagból konverzió (vezető nélküli áram) – tárolás (H2 és például az ásványok közül a kalkopirit complex) katalizátora ilyen (Nocera, 2008). készített katalizátort használ. A „mesterséges és O2). (4. ábra) (CuFeS) felhasználásával (CuInS, CuGaS). A rendszerfejlesztés kiterjed a mesterséges levél” – szilikon napelem, amely külső veze- A vízben, semleges, illetve közel semleges A széles sávú (nagyobb, mint 3eV) félve- levél minden elemére. Első tagja napelem, ték nélkül kapcsolódik különböző katalizáló körülmények között az oxigénfejlesztés reak- zetők, TiO2 és g-C3N4 általánosan alkalma- amely a terheléstől függően villamosenergiát anyagokkal. Egyszerűen vízbe helyezve nap­ ciójának végbemeteléhez a mesterséges levél sak vízbontásra. A keskeny sávú anyagoknak szolgáltat, és a felesleget vezeti el a katalizátor­ sütés hatására buborékolás indul meg: egyik számos feltételnek kell, hogy megfeleljen. A a látható fény abszorpciója nagyon kedvező ral való vízbontáshoz. A hidrogén igény sze­rint oldalon oxigén, a másik oldalon hidrogén NiMoZn-ötvözetet Pt-lemezen kell elhelyez- Fe2O3 (2,2 eV) és Cu2O (2,0–2,2 eV) (Wal- felhasználható. Az elektrolízishez két külön- szabadul fel. A víztartálynál a két oldalt el kell ni, hogy hidrogén fejlődjék. A szilikon felüle­ ter, 2010). böző elektróda szükséges. Az egyiken oxigén- választani, hogy az oxigén és a hidrogén külön tét a vízben való stabilizálásához vezető fém­­ A vízbontás katalizátorainál a figyelem atom, a másikon hidrogénatom szabadul fel tárolása megoldható legyen. A nyert anyagok oxiddal kell bevonni, amire a Co-OEC elsősorban a könnyen elérhető elemek felé (5. ábra) (Reece et al., 2011). felhasználásához igény szerint kellenek továb- megfelelő. A hármas csomópont létrejön a fordult, mint például az Mn, Co, Fe. A ko­ Ennél a rendszernél az oxigén kezelése bi berendezések, például villamosáram-fejlesz­ vízben elhelyezett Co-OEC- és a NiMoZn- baltoxid-foszfát (CoPi) semleges pH-közeg- a bonyolultabb feladat. Nocera 2008-ban tő energiacella, hőfejlesztéshez tüzelőberen- bevonatos Si-„ostya” révén, ami napfény ben 400 mV felett megoldás. Nagyon fontos ismertette az oxigénfejlesztéshez megfelelő, dezés, motorhajtáshoz töltőállomás stb. hatására a napenergiát közvetlenül vízbon- tulajdonsága a megújuló képesség. olcsó elektróda anyagot, amelynek alapös�- Daniel Nocera, az MIT professzora több tásra használja fel. A konstrukció egyszerű. Például Co3O4-nanoszemcséket pórusos szetevője az elemi kobalt. publikációban ismerteti az általa elért ered- A kutatások iránya tehát az elektrokata­ g-C3N4-anyaggal összekötve nagyon haté- A mesterséges fotoszintézissel előállított ményt. Csoportjával olcsón és könnyen elér- lizálás összekötése a fénnyel való töltésszétvá- kony Co3O4/g-C3N4-fotokatalizátort állítot- „nap tüzelőanyag” előnyei és hátrányai: hető anyagokkal megvalósítható olyan mód­ lasztás rendszerével. Az anyagtudomány nagy tak elő. A szemcsék kötödése azonban nem Előnyök: szert talált, amelynél a villamossággal, haté- kihívása a sugárzás felhasználása a multi­ ­ mutatkozott elég erősnek. A kobaltoxid-ala- • megoldja a napenergia-tárolást. A napener- kony katalízis útján tudja elvégezni a vízmo- elektron-kémiában. Vízbontásra az egyik pú katalizátorokkal elért sikerek ellenére giát tárolható kémiai energiává alakítja; lekulák bontását. Célja például az épületek- lehetőség egyszerű fotokatalizátorként félve- problémás, hogy a félvezető felülettel való • a keletkezett melléktermék környezetbarát. nél saját, független energiaforrás biztosítása. zetőt használni, és a folyamatban hidrogén kapcsolódás nem elég tartós. Előfordulhat, Hátrányok: Itt valójában nemcsak a nap-, hanem a szél- nyerhető. A hidrogén közvetlen használható hogy a katalizátor is leválik a folyamat során. • a mesterséges fotoszintézishez használt energia is szóba jöhet természeti energiafor- tüzelőanyagként, de felhasználható a CO2 anyagok a vízben korrodálódnak, nem rásként. Az időjárástól függő természeti redukálására vagy nagyobb molekulasúlyú eléggé stabilak. A legtöbb hidrogénkata- energiaforrása oxigént fejleszt, és ezt egy tá- szénvegyületek előállításához. lizátor nagyon érzékeny az oxigénnel rolóban összegyűjtve szükség szerint lehet Az első kísérletekben a vízbontásra hasz- szemben. A mesterséges fotoszintetikus felhasználni (Nocera, 2012). nált TiO2-fotoanódok óta számos félvezetőt cella hátrányai között fontos megemlíte- ni, hogy a töltésszétválást biztosító anyag- nak a kialakuló oxidáló-redukáló körül- mények között elegendően stabilnak kell maradnia. Miért is nem használunk klo­ rofillt a mesterséges cellákban? Végtelen mennyiségben a rendelkezésünkre állna, azonban mind a gerjesztése során kiala- kuló triplett állapota, mind az erősen oxi­dáló kation gyökforma károsíthatja a környező molekulákat vagy akár magát 4. ábra • A „mesterséges levél” elvi felépítése (Nocera 2008) 5. ábra • A mesterséges levél elvi megoldása a klorofill molekulát. Ettől a klorofillt a 1116 1117 Magyar Tudomány • 2013/9 Bándi Gyula • Hozzászólás…

természetben a fotoszintézis folyamatok • a jelenleg használt tüzelőanyagokkal össze­ biológiai szabályozottsága védi meg, en- hasonlítva a költségek lényegesen maga- nek lemásolása, illetve hasonló folyamatok­ sabbak ban a pigmenthelyettesítő anyag meg­­vé­ dése a fotodinámiás károsodástól azon- Kulcsszavak: energetika, fotoszintézis, mester­ Vélemény, vita ban jelentős kihívás a mérnökök számára. séges levél

IRODALOM Pethő Menyhért (1998): A növényélettan alapjai. Aka- HOZZÁSZÓLÁS Barber, James – Tran, Phong D. (2013): From Natural démiai, Budapest • http://users1.ml.mindenkilapja. to Artificial Photosynthesis. Journal of the Royal So­ hu/users/agrarmernok/uploads/a_novenyelettan_ A TÚLÉLÉS SZELLEMI KÖR ÜZENETÉHEZ ciety Interface. 10, 20120984 alapjai_rovid.pdf Chandler, David L. (2011): Artificial Leaf” Makes Fuel Reece, Steven Y. – Hamel, J. A. – Sung, K. – Jarvi, T. EGY JOGÁSZ SZEMÉVEL from Sunlight MIT News Office, 29. 11. 2011 D. – Esswein, A. J. – Pijpers, J. J. H. – Nocera, D. Chandler, David L. (2010): New Water-splitting G. (2011): Wireless Solar Water Splitting Using Catalyst Found. MIT News Office, 13. 05. 2010 Silicon-based Semiconductors and Earth-abundant Bándi Gyula Lutterman, D. A. – Surendranath, Y. – Nocera, D.G. Catalysts. Science. 4 November, 645–648 egyetemi tanár, (2009): ASelf-healing Oxygen-evolving Catalyst. Science Daily (2012): Secrets of the First Practical Arti­ Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Journal of the American Chemical Society. 131, 3838– ficial Leaf. • http://www.sciencedaily.com/releases/ [email protected] 3839. • DOI: 10.1021/ja900023k 2012/05/120509123900.htm Nocera, Daniel G. (2012): The Artificial Leaf. Accounts Sun, Licheng – Hammarström, L. – Åkermark, B. – of Chemical Research. 45, 5, 767–776. Styring, S. (2001): Towards Artificial Photosynthesis: A fenntarthatóság aktualitását igazolja a be- különösen, de kiterjesztő módon az egész jogi Nocera, Daniel G. (2008): Artificial Photosynthesis for Ruthenium-Manganese Chemistry for Energy the Large Scale Deployment of Personalized Solar Production. Chemical Society Reviews. 30, 36-49. fejezéséhez közeledő hetedik EU környezeti szabályozásra is igaz a figyelemfelhívás: „A Energy. • http://www.signallake.com/old/innovation/ Van Noorden, Richard (2012): Artificial Leaf’ Faces akcióprogram, a hazai fenntartható fejlődési gazdasági rend megteremtője nem egy „látha­ DNoceraMITClubOfNY111208.pdf Economic Hurdle. Nature (News). 23 May 2012. stratégia, illetve már egyéves múlt a második tatlan kéz”, nem is a piac ármechanizmusa, Nyitrai Miklós (tantárgyfelelős) (2012): Biofizika 1. A Corrected: 31 May 2012 • http://www.nature.com/ riói csúcs. A kérdés mindennek ellenére nem hanem maga az ember. […] A gazdaságot nem kvantumelmélet kísérletes háttere. Pécsi Tudomány- news/artificial-leaf-faces-economic-hurdle-1.10703 egyetem ÁOK Biofizikai Intézet, Pécs biofizika.aok.• Walter, Michael G. – Warren, E. L. – McKone, J. R. jutott nyugvópontra, mindazon okok miatt, vak mechanizmusok irányítják, hanem az pte.hu/tantargyak/files/.../biofizika1_2012-2013_19. – Boettcher, S. W. – Qixi, M. – Santori, E. A. – Le- amelyeket a vitairat és a már eddig e körben ember. […] A bír- és hatalomvágy, az utánzás, pd... wis, N. S. (2010): Solar Water Splitting Cells. született hozzászólások tartalmaznak. a divat és általában az irracionális motívumok Ördög Vince – Molnár Zoltán (2011): Növényélettan. 3. Chemical Reviews. 110, 6446–6473. authors.library. A vitairathoz jogászként próbálok meg- sokkal inkább hatnak a gazdasági döntésekben fej. Növényi biokémia, szerves anyagtermelés a növény­ caltech.edu/.../Walter2010p12136Ch jegyzéseket fűzni, tudva, hogy a jog nem is, mint azt elképzelnénk. […] amíg a fizikai ben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt. URL1: Solar-H nemzetközi konzorcium: http://www. Debreceni Egyetem–Nyugat-Magyarországi Egye- ambafrance-se.org/IMG/pdf/S-_Styring_-_ fogja megoldani a környezeti, fenntartható- törvények abszolút kötöttséget jelentenek, a tem–Pannon Egyetem Artificial_photosynthesis_for_solar_fuels.pdf sági válságot, nem képes kiváltani gazdasági gazdasági törvények csak viszonylagos kötöttsé­ modellváltást, erkölcsi megújulásra sem vezet, get.” (Muzslay, 1995) Tehát mindannak, ami de mindehhez hozzájárulhat. Messzemenően az államról, a szabályozásról és kapcsolódó egyetértek mindazzal, amit eddig olvashat- kérdéseiről elhangzott, elsősorban a döntés- tunk: az emberi jogok és kötelezettségek hozók, tehát maga az ember – legyen az együttes megfogalmazása, az állami szerep társadalom, annak csoportjai, egyénei vagy a figyelmes kimunkálása, a szubszidiaritás meg­ homo politicus – elhatározása vagy éppen an­ felelő megítélése, a társadalmi részvétel ki- nak hiánya az igazi korlátja, igazi kötöttsége. egyensúlyozott megközelítése, a piac szabályo­ Hiába tudjuk, hogy a szubszidiaritás és ön- zása, kordában tartása stb., mind nem elha- kormányzatiság hosszú távon kifizetődik, ha nyagolható hatással lehet a fenntartható fej- a rövid távú kormányzati döntéshozatal a lődés irányára. A gazdasági szabályozásra centralizációt preferálja. Hiába tudjuk, hogy 1118 1119 Magyar Tudomány • 2013/9 Bándi Gyula • Hozzászólás… az oktatás kiemelkedő fontosságú, és ennek tényleges tartalom nélkül, tudván, hogy reá- erősített Újdelhi Nyilatkozatáig (ILA, 2012), pillantunk, különösen a kodifikált jogok mai közoktatási része messze nem az össze- lisan nem számon kérhető. Ki kell tehát vagy számos tanulmány. A jogi válaszok körében, nem találjuk a környezetvédelemre, függésekről és a rendszerszemlélet megalapo- emelni egy referenciapontot, ha nem akarunk rendkívül sokrétűek lehetnek, attól is függő- fenntarthatóságra történő közvetlen utalást. zásáról szól, mégsem változik annak rendsze- teljesen parttalanná válni. en, vajon milyen tartalmat adunk a fenntart- Ennek egyszerű a magyarázata: a környezet- re. A döntéshozók és a döntéstámogatók Ez a jogi tartalom mindenesetre, még a hatóságnak és/vagy fenntartható fejlődésnek, hez való jog nem egy esetben a meglévő érdeke, ismerete, szándéka adott esetben nem kiindulási pont szűkítésével együtt sem defi- hogy általános jogi vonatkozásait, nemzetkö- emberi jogi rendszer ellentétje, tehát kihívást erre irányul – elsősorban azért, amit többen niálható, legföljebb megközelíthető, akár zi vonatkozásait, környezeti vagy fejlődési jelent azok számára. Az egyik jelen generáci- már a lap hasábjain kiemeltek: mert mások korlátosan is, hiszen sokkal inkább cél, irány- vonulatait emeljük-e ki. A reziliencia – lásd ókról szól, a másik a jövőről, az egyik egyé- az időhorizontok, más a „megtérülési idő”. A vonal, elvi szempont, amire – nemzetközi később – pedig mindehhez további hang- nekről, a másik globális szemléletű, az egyik jog vagy bármely más normatív szabályozás egyezmények kedvelt fordulatával – „töre- súlybeli kiemelésekkel járul hozzá. a szabadságról, a másik kötelezettségekről, az azt közvetíti, amit mondanak neki, amire kedni kell”, mintsem jogi követelmény. Lehet Ha tehát a bőség kosarából válogatni és egyik az emberről, a másik a környezetről is rendelik, bár ugyanúgy tudna távlati értéke- jogi következménye, ha a politikának szán- rendszerezni próbálunk, a leghelyesebb, ha a stb. Itt már nem csupán egy új emberi jog ket is szolgálni, ha erre kapna felhatalmazást. dékában van valamit számon kérni. Jobbára fenntarthatóság számára közvetlenül értel- egyszerű bevezetésén kell munkálkodni, A vitairat számos kérdése közvetlenül vagy azonban nincs ilyen szándék, így a megfogal- mezhető elemeket emeljük ki, melyek nem majd annak védelmét ellenőrizni, hanem a közvetve a jogi szabályozás, az állami szerepek mazás ködössége elfedi a jog esetleges tisztáb- kifejezetten generális nemzetközi jogi vonat- kormányzás ethoszát, az ember és a kormány- szférájába tartozik. Ezeket most nem ismét- ban érvényesíthető kötelezettségeit. Ha van kozásúak, de a fenntartható fejlődésre irányu- zás világról alkotott felfogását kell megváltoz- lem meg. Egyet emelnék ki példának, a fo- is tehát jogi követelmény, az túlzottan általá- ló írásokban egyöntetűen, minimálisan tatni, tehát a környezetvédelem – fenntart- galmi pontosság érdekében, a jólét tartalmát. nos, tényleges érvényesülésre csak áttételesen megtalálhatók, tehát annak legbensőbb lé- ható fejlődés szélesebb értelemben – a jelen- Magam ugyanis tudatosan jól-létet értek a számíthat, valamilyen közvetlenebb, megfog- nyegéhez tartozhatnak. legi kormányzási és jogi mechanizmusok jólét helyett, lévén utóbbi túl szorosan össze- hatóbb célrendszer közbenjöttével. Nem le- 1. Az emberi jogok nemcsak a jog, hanem megreformálásával valósítható meg igazán. fonódik a köztudatban az anyagi javakkal, het a fenntarthatóságot egy jogvitában érvé- az erkölcs egyértelmű megnyilvánulásai is, Térben, tárgyban és időben integrált szemlé- márpedig a közjó értelmében a jól-lét számos nyesíteni, ha pedig lehetne is, semmi nem sokan éppen ezért természetjogi alapokra is let, komplex gondolkodás kell hozzá. Az olyan valós emberi szükségletet takar, amit a tartja vissza a jogalkotót attól, hogy módosít- visszavezetik azokat, valamint alapvető kap- ember, jogainak érvényesítése érdekében te- jólét keretébe soha nem fogunk beleérteni. sa a számára esetleg terhes, így kellemetlenné csolatot mutathatunk ki a közjóval, a jogok hát nem teheti meg mindazt, amit akar, de A fenntartható fejlődés központjában a váló esetleges jogi követelményt. Az EU maga és kötelezettségek egységében. Magam elő- ugyanez igaz mindenkire, még a kormányok- környezetvédelem áll, ha nem ebből indu- sem fenntartható fejlődésről beszél immár, szeretettel sorolom a környezethez való jog ra, önkormányzatokra, sőt az igazságszolgál- lunk ki, egyre inkább bonyolódik, sőt azo- hanem fenntartható „növekedésről”, előtérbe rend­szerébe a jövő generációk iránti felelőssé­ tatásra is. nosíthatatlanná válik az a potenciális szabá- helyezve ezzel a vitairat által is ostorozott get, olyan jogi eszközt keresve ennek megvaló­ Ezekre az összefüggésekre utalt az Európa lyozási terület, amelyben mozogni próbálunk, anyagias szemléletet. sítására, amely ismert és könnyen alkalmazha­ Tanácson belül kialakuló javaslat (Európa határai elmosódnak, a békétől a szegénység Amennyiben tehát általános, átfogó, im­ tó, amelyet nem kell még feltalálni és megis- Tanács, 2009): „12. Manapság tanúi vagyunk elleni fellépésig valójában mindent ide lehet manens jogi tartalmat szeretnénk a fenntart- mertetni, miközben még a régit sem ismerjük annak, amit az alapvető jogok negyedik gene­ kapcsolni – minden összefügg minden más- ható fejlődésnek tulajdonítani, akkor jobban kellőképpen. Ha pedig a generáción belüli rációjának nevezhetünk, vagy a jogok és kötele­ sal, mondja az ökológia leegyszerűsített tör- járunk, ha nincs ilyen igényünk. A kérdéskör méltányosságot tekintem, mint a fenntartha­ ­ zettségek generációjának, amelyek a jövő társa­ vénye. Arra a kérdésre is többféle válasz ad- összetettsége nem teszi lehetővé, hogy kon- tóság összetevőjét, az még szorosabban ös�- dalmára vonatkoznak. […] Ez egyszerűen csak ható, mennyire tekinthető mindez jogi kö- zisztens rendszert állítsunk fel. A fenntartha- szefügg a környezethez való joggal, hiszen a generációk közötti szolidaritás…” vetelménynek, illetve mi lehet annak tényle- tó fejlődés fogalma esetében konstans tartal- kiindulási pontja nem lehet más, mint egy 2. A társadalmi részvétel a környezethez ges tartalma, így aligha lehet a fenntartható- mi, terjedelmi változásnak vagyunk tanúi. mi­nimális környezeti állapot biztosítása, való joggal is szoros összefüggésben van, ságra vonatkozóan egységes, egyértelmű Sokan és sokszor foglalkoznak a fenntartha- amely azonos vagy legalábbis összemérhető magába foglalja a környezeti demokrácia és meghatározást adni. A fenntarthatóság és/ tóság jogi tartalmával: az ENSZ 1995-ös első a gazdagok és szegények, Észak és Dél, fejlett igazságosság eszméjét, illetve egyben lehető- vagy fenntartható fejlődés olyan szlogenné nagy szakértői jelentésétől (ENSZ, 1995) az és fejlődő országok számára. Ugyanakkor, ha séget teremt elsősorban a generációkon be- vált sokak számára, amit gyakran használnak, ILA 2002-ben elfogadott és 2012-ben meg- az emberi jogok nemzetközi színterén körül- lüli méltányosság érvényesítésére is. Ez indo- 1120 1121 Magyar Tudomány • 2013/9 Bándi Gyula • Hozzászólás… kolta az 1998-as Aarhusi Egyezményt, ami a ta az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre tudjuk megadni. Az integráció is immár szerek állnak. Az elővigyázatosság elve mára kormányzati, állami tevékenységekkel kap- bocsátása. Az együttműködés feltételezi a egyre több összefüggésben említhető – ami- a fenntarthatóság, és különösen a környezet- csolatos átláthatóság eszköze is, mindhárom dön­téshozatal és közvetlen fellépés közösségét, re a Lisszaboni Szerződés (EUMSz) a legjobb védelem egyik legsajátosabb jogi elvévé vált, elemével egyetemben (információs jog, rész­ a konszenzus fontosságát. példa, annak is 7–13. cikkelyei –, ennek kö- amely értéket közvetít, szemléletváltozást vételi jog, igazságszolgáltatáshoz való jog). Az együttműködés másik oldala a nem­ vetkeztében kissé mára elértéktelenedik, hi- szeretne elérni, és ennek érdekében a hagyo- Megfelelő társadalmi részvétel csak akkor és zetközi együttműködés kötelezettsége, amely szen minden egyes újabb összefüggés meg- mányos felfogástól eltérő, szélesebb területen annyiban biztosítható, ha ennek részletes jogi az egyes államok saját területe, országa, erő­ osztja a figyelmet. EU-szinten tehát a környe­ ad felhatalmazást a beavatkozásra. garanciáit megteremti a jog, korrigálva egy- forrásai feletti korlátlan jog­hatóságának­ – zetvédelem „integrációs egyeduralma” meg­ 6. A jogi szabályozás vagy államszerveze- ben az egyensúlytalanságot. Tanulságos erre szuverenitásának – ésszerű önkorlátozása szűnőben van. ti kérdések körébe sorolható végül a szubszi­ az EU Hetedik Akcióprogram javaslatának rejlik, a kölcsönös előnyök­ és az együttélés Az integráció is nélkülözi a pontos szem- diaritás is, amely többek között az alább 4. sz. célkitűzése (az uniós környezetpolitika kívánalmainak megfelelően. A nemzetközi pontokat, mert tértől, időtől, fejlettségi szint­ tárgyalásra kerülő reziliens megoldások szá- hasznának maximalizálása) ami nagy jelen- együttműködésnek számos lehetősége van a től, politikai beállítottságtól stb. függően el- mára különösen fontos előfeltétel, felölelve tőséget tulajdonít az állampolgári, társadalmi kétoldalú és többoldalú együttműködéstől térően tölthetők ki annak keretei. Az integrá­ nemcsak a feladatok és kapcsolódó hatáskö- részvételnek, hiszen a felsorolt öt tételből há­ az eseti, akár szerződésben rendezett vagy ció is olyan cél, amit lehetetlen célzott ered- rök megfelelő és hatékony megosztását, ha- rom erre vonatkozik (információ, bizalom, nemzetközi szervezetben is manifesztálódó ményként megjeleníteni, ezért a hozzá veze- nem a különböző szervezeti rendszerek – ál- jogérvényesítés), miközben a maradék kettő együttműködésig, mint amilyen a nemzeti tő utat kövezzük ki, erre nézve fogalmazunk lam és vele együtt önkormányzatok, társadal- nagyon általános végrehajtási szempontokat intézkedések harmonizálására való törekvés, meg, akár jogilag is számon kérhető követel- mi csoportok, gazdasági vállalkozások, egy- fogalmaz meg csupán. Olybá tűnik, mintha amelyben az EU jeleskedik. ményeket (hatásvizsgálatokat és hasonlókat). házak, kisközösségek stb. – bevonását. A nagyobb lenne a környezeti szabályozás meg­ 4. Az integrációt úgy tekintem, mint ami 5. Az elővigyázatosság – amely a megelő- szub­szidiaritás ebben a megközelítésben a valósulásával kapcsolatos bizalom a társada- összefogja, vagy még pontosabban, intézmé- zést, kockázatelemzést is felöleli, sőt jelentős kör­nyezeti cselekvés szintjének körültekintő lomban általában, mint annak intézménye- nyesíti a fenntarthatóságot, kiadván a fenn- etikai háttérrel, a magatartásokért való kiter- megválasztására utal, a hatékonyság kritériu- sült, hatalmi formáiban, a hosszabb távú, tarthatóság jelenlegi tartalmának jelentős jesztett felelősség gondolatával is összefüggés- mával megerősítve, alátámasztva. választási ciklusoktól kevésbé függő érdekvé- részét. A Környezet- és természetvédelmi lexikon­ be hozható – a megelőzéshez képest egy lé- Amikor a fenntartható fejlődés és a szub- delem reményében. (Láng, 2001), amikor a fenntartható fejlődés- péssel előbbre gondolkodik, amennyiben szidiaritás kérdését kapcsoljuk össze, annak 3. Az együttműködés, a kooperatív eszkö­ ről szól, kiemeli: „A fenntartható fejlődés eléré­ már a károsodás veszélyére vezető tevékeny- számos vetülete jelenhet meg, a teljesség zök kiemelt helyen szerepelnek, akár nemzet­ sének alapvető szükséglete a gazdaság, társada­ ségek megalapozása során el kell kerülni az igénye nélkül: közi, akár intézmények vagy érdekcsoportok lom és környezet minden ügyének egy rendszer­ olyan helyzetet, amely esetleg a következő • az erőforrások feletti szuverenitás, össze- közötti együttműködésről van szó. Etikai ki­ ben történő kezelése. A fejlődés és a környezet lépést jelentő megelőzés alkalmazását köve- kapcsolva az ezek felhasználására vonat- indulás a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­ kérdései nem különállóak, együttesen oldhatók teli meg. Az elővigyázatosság a valószínűség kozó felelősséggel, különösen a nemzet- rencia (MPKP) körlevelének (2008) egyszerű­ meg.” Az integráció e téren tehát azt jelenthe- távolabbi szintjén érvényesül, igazi feladatot államok egymás közötti viszonyában; mondata: „71. …A Föld az egész emberiség ti, hogy a környezeti érdekek figyelembevé- a joggyakorlat számára jelent – ez esetben • az emberiség közös öröksége, olyan terüle­ örök­sége, amelynek javai eredendően az egész telének át kell hatnia minden más szabályo- arra válaszolva, vajon minden lehetséges kö­ tekkel, erőforrásokkal kapcsolatosan, emberiséghez tartoznak.” Mindenkinek­ köte­ zási tárgykör egészét. Ez a folyamat még vetkezményre figyelemmel voltak-e. Túllép amelyek­ egyfajta globális kormányzás ­lezettsége a környezetvédelmi ér­dekekről­ való minden országban kezdeti stádiumban van, tehát a megelőzés keretein, amennyiben a alatt állnak; gondoskodás, aminek meg­való­sítá­sára jogok- de egyben elkerülhetetlen is. következmények bizonyítandóságának szint- • az emberiséget közösen foglalkoztató kal rendelkezik, és joga érdekei adott lehető- Az integráció elve osztja a fenntartható jét szállítja le, megelégedve a tudományos problémák ismét a megfelelő szint kije- ségek közötti érvényesítése, me­lyek megva- fejlődés sorsát, mert annak egyik jellemző útja, bizonytalansággal, illetve más megközelítéssel lölését, kiválasztását igénylik; lósítására kötelezettségekkel rendelkezik. sőt a jogi követelményeket tekintve, annak­ élve: a valószínűséggel a bizonyosság helyett. • a társadalmi részvétel minden szintje; Mindezek legjobban akkor­ érvényesíthetőek, tényleges megvalósítója, más szavakkal: élet- Ez nem megalapozatlanság, hanem valami- • az emberi jogok; ha az érintettek egymásra tekintettel tevé- szerű változata, még abban is, hogy sem lyen ok-okozati kapcsolatot feltételezhetünk, • a kisebb, illetve együttműködő szervezetek kenykednek, együttműködnek. A jog felada- pontos tartalmát, sem pontos kereteit nem amelynek hátterében kockázatelemzési mód­ képesek rugalmasan reagálni, alkalmaz- 1122 1123 Magyar Tudomány • 2013/9 Bándi Gyula • Hozzászólás…

kodni, a nagyobb szervezetek sokkal Lehetséges elvárások a reziliens társada- IRODALOM Kerekes Sándor (2011): Fenntarthatóság és társadalmi me­revebbek és lassabban mozdulnak. lom felé (Kerekes, 2011): „A rugalmas, alkal- ENSZ (1995): Report of the Expert Group Meeting, felelősség – A globalizálódó világ megoldatlan Geneva, 26–28 September 1995. • http://www.un.org/ problémái. Magyar Bioetikai Szemle. 1, • az együttműködés elve ismét csak a szub- mazkodni képes és ezért fenntartható társa- documents/ecosoc/cn17/1996/background/ Láng István (főszerk.) (2001): Környezet- és természetvé­ szidiaritás segítségével működhet, mert dalmi-ökológiai rendszert a következők jel- ecn171996-bp3.htm delmi lexikon. Akadémiai, Budapest meg kell találni a megfelelő együttműkö- lemzik: EU (2012): Javaslat az Európai Parlament és a Tanács Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) dő szinteket. • a diverzitás fenntartása és megőrzésének határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános (2008): A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2008. Végezetül marad egy olyan kérdés, ami támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági uniós környezetvédelmi cselekvési programról „Jólét évi körlevele, ’Felelősségünk a teremtett világért’. • http:// bolygónk felélése nélkül”, Brüsszel, 2012. 11. 29. COM uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=209 eredendően nem társadalmi vagy államszer- és társadalmi értelemben is), (2012) 710 final, 2012/0337 (COD) Meadows, Dennis L. (2010): Is “Sustainable Develop­ vezeti problémaként jelent meg, és ez a re­ • az ökológiai sokféleség ember általi »kont- Európa Tanács (2009): Doc. 12003 Parliamentary As­ ment” an Oxymoron? Pictures of the Future. Spring ziliencia (lásd Tamás – Bulla, 2011). A fenn- rolljának« korlátozása, sembly, 11 September 2009. • http://assembly.coe.int/ • http://www.siemens.com/innovation/apps/pof_ tartható fejlődés egyik „apostola” mondta • a modularitás tisztelete (a csatlakozó rend­ ASP/Doc/XrefViewHTML.asp?FileID=12279 microsite/_pof-spring-2010/_html_en/prof-dennis- &Language=EN meadows.html (Meadows, 2010): „Sokkal inkább érdekel szerek jobban viselik a sokkhatást), ILA (2012): Resolution No. 7/2012, Committee on In­ Muzslay István (1995): Gazdaság és erkölcs. Márton Áron, engem a »reziliencia« fogalma. Ez a koncep- • a tanulás, a társadalmi hálózatok és a he- ternational Law on Sustainable Development • www. Budapest • http://www.ppek.hu/k120.htm ció azt mutatja meg, hogy egy vállalat, város lyileg kifejlesztett szabályok fontosságá- ila-hq.org • http://cisdl.org/tribunals/pdf/NewDelhi Tamás Pál – Bulla Miklós (szerk.) (2011): Sebezhetőség vagy ország miként szerveződik oly módon, nak felismerése és hangsúlyozása.” Declaration.pdf és adaptáció, A reziliencia esélyei. MTA Szociológiai hogy képes legyen működni akkor is, ha A Túlélés Szellemi Kör vitairata teljes Kutatóintézet, Budapest súlyos válságok érik. Azok a politikák, ame- rendszerben gondolkodik, és ehhez kívántam lyek a rezilienciát fejlesztik, fenntarthatóbbá adalékot szolgáltatni a jog, a szabályozás tehetik a rendszert.” problémáinak, különösen lehetséges eszkö- A reziliencia lényege tehát a válsághelyze- zeinek felvonultatásával. A kép inkább váz- tekhez való adaptáció, illetve a rugalmas re- latosnak mondható, a lényeg, hogy léteznek akció képessége, amely sok lehetséges elemet olyan jogi és igazgatási keretek, megoldások, foglal magába, melyek közül számosat emle- amelyek révén közelebb kerülhetünk a fenn- gettem fentebb. A reziliencia számomra a tartható fejlődés megvalósításához. Amint fenntarthatóság egyik megnyilvánulási, meg­ jeleztem, mindez azonban akkor lehet a valósulási formája, hiszen célja az, amire eddig legkisebb mértékben is működőképes, ha kevésbé gondoltunk – a váratlanra való fel- létezik és megindul a hosszabb távú gondolko­ készülés, az alkalmazkodás művészete vagy dás, nem csupán nemzeti mértékben, hanem tudománya, hogy kezelni lehessen a helyze- regionális – EU-integráció – és világméretek- teket. Tehát nem: fenntartható fejlődés vagy ben is. Pillanatnyilag erre vajmi kevés esély reziliencia, hanem: fenntartható fejlődés és mutatkozik. reziliencia. A reziliencia önmagában nem, vagy csak korlátozottan ad értékmegjelölést Kulcsszavak: fenntarthatóság/fenntartható – nincs például sem inter-, sem intragenerációs fejlődés jogi tartalma, közjó, jól-lét, generációk méltányossága, közös, de megkülönböztethe­ közötti méltányosság, környezethez való jog, tő felelőssége stb. –, viszont eszközöket, mód­ konfliktus más emberi jogokkal, társadalmi szereket ad, amelyekkel pedig éppen a fenn­ részvétel, együttműködés, integráció, elővigyá­ tartható fejlődés adós kissé. zatosság, szubszidiaritás, reziliencia

1124 1125 Magyar Tudomány • 2013/9 Gáspár László • Hozzászólás…

elterjedt gyakorlattól alapvetően eltérő zást, majd a forgalomba helyezést köve- közelítésnek indokaként az elvi tervezés- tően a fenntartás, a felújítás, az üzemel- nek a létesítmény egész élettartam alatti tetés, illetve az élettartam végi stratégiák A MÉRNÖKÖK HOZZÁJÁRULÁSA minőségére gyakorolt döntő hatását hoz­ alkalmazása a lehető legkisebb mennyi- zák fel; ségű, üvegházhatású gázt állítson elő, és A TÚLÉLÉS SZELLEMI KÖR • az egyes szóba jövő tervezési változatok ezzel a káros következményekkel járó CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉHEZ össze­hasonlításakor többkritériumos éghajlatváltozást mérsékelje); elemzést­ és annak eredményei alapján • a moduláris tervezés (az általában megle- Hozzászólás Láng István és Kerekes Sándor történő optimalizálást tart szükségesnek, hetősen komplex létesítmények egyes ennek során nehezen vagy egyáltalán nem elemeit annak megfelelően tervezik meg, Megalakult a Túlélés Szellemi Kör című, számszerűsíthető tényezőket is figyelem- hogy élettartamuk alatt várhatóan milyen a Magyar Tudomány 2013/1. számában megjelent cikkéhez be vehetnek. igénybevételeknek lesznek kitéve, és eb- A következőkben, az élettartam mérnöki ből adódóan mennyire hosszú ciklusidő- Gáspár László tudomány egyes elveire támaszkodva, néhány re lehet számítani; ezzel az eljárással el olyan, a hazai gyakorlatban is megvalósítható lehet kerülni, hogy a létesítmény egyes az MTA doktora, egyetemi tanár, kutatóprofesszor, Széchenyi István Egyetem, Győr, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. elemet vázolok fel, amely a társadalom „túl- moduljai a szükségesnél nagyobb teljesít- [email protected] éléséhez” érdemlegesen hozzájárulhat (Gás- ményű és általában érdemlegesen drágább pár et al., 2011). anyagokból készüljenek, amelyek előállí- tása szinte minden esetben több környe- Létesítmények újszerű, környezetbarát tervezése a nagy értékű közlekedési és mérnöki létesít- zeti kárt okoz, illetve nagyobb környeze- Bevezetés mények egyszeri, hosszú távú beruházási Az épületek és a különböző közlekedési léte- ti kockázatot jelent); Láng professzorék említett publikációja (Láng költsége és az ismétlődő, rövid távú fenntar- sítmények (utak, vasutak, hidak, alagutak • az egyes tervezési változatok többtényezős – Kerekes, 2013) a szerzők értelmezéseivel ki- tási, üzemeltetési, gazdálkodási stb. döntései stb.) tervezésére az élettartam mérnöki tudo- vagy többkritériumos elemzése során a egészítve olyan szakértői csoport vitairatát és költségei között állnak fenn (Sarja, 1989). mány az általánosan elterjedthez képest új- létesítménynek az egész élettartamra elő­ ismerteti, mely korunk talán legkomolyabb Az élettartam mérnöki tudomány legfonto- szerű módszertant ajánl, amelynek környe- rebecsült pénzügyi és környezeti költsé- kihívásával, a fenntarthatóság biztosításának sabb alapelvei: zetbarát elemei közé tartoznak a következők: gein kívül olyan – a fenntarthatósággal lehetőségével foglalkozik, az ezzel összefüggő • a létesítményeket a teljes élettartamukra • az energiaigény lehető legalacsonyabb közvetlen kapcsolatban levő – tényezőkre hazai feladatokat vázolja fel. Ez a hozzászólás (akár 80–100 évre is) – beleértve az ún. szintre való leszorítása (a felhasznált anya­ is összpontosítanak, mint az életminőség, a műszaki szakemberek, közülük is elsősor- élettartam végi stratégiákat – tervezik; gok, az alkalmazott technológiák annak a kényelem, az esztétika, amelyeket leíró ban az építőmérnökök és az építészek, az • a tervezés során erre az időszakra a műszaki- messzemenő figyelembevételével történő jelleggel, célszerűen a következő öt cso- említett,­ ambiciózus célhoz való hozzájárulá- gazdasági-környezeti-humán-kulturális­ kiválasztása, hogy azok a létesítmény tel­ portba történő besorolással minősítenek: si lehetőségét választotta témájául, egy közel- szempontokat együttesen optimalizálják; jes élettartama során a lehető legkevesebb, nagyon nagy, nagy, közepes, kicsi, nem múltban kifejlesztett tudományág, az élettar- • az előbbi alapelvből következően a tervezés általában csupán környezetszennyező értékelhető; tam mérnöki tudomány egyes alapelveinek olyan team feladata, amelyben a hagyo- módszerekkel előállítható energiát igé- • a humán szempontok érvényesítése (az és eredményeinek felhasználásával. mányos tervezési csapaton (például épí- nyeljenek); élettartam mérnöki tudomány alapelvei­ tész, statikus, elektromos, gépésztervező) • a szénlábnyom („karbonlábnyom”) mini- nek figyelembevételével történő mérnöki Élettartam mérnöki tudomány kívül ökológus, fizikus, rendszertervező malizálása (a létesítmény minden elemé- létesítménytervezés egyik kiemelt szem­ Az 1980-as évek végén Finnországból indult stb. is aktívan részt vesz; nek megtervezésekor hangsúlyozottan pontja, hogy az építmény sem előállítása lifetime engineering (élettartam mérnöki tu- • az elvi (koncepcionális) tervezési fázisra arra törekszenek, hogy az alapanyagok során, sem pedig egész élettartama alatt domány) azt az elsődleges célt tűzte ki maga sokkal nagyobb hangsúlyt helyez, mint előállítása, a keverék gyártása, az egyes az embereket ne veszélyeztesse, így mér- elé, hogy enyhítse azt az ellentmondást, ami a részletes tervezésre; ennek, a jelenleg szállítási műveletek, a helyszíni bedolgo- gező anyagot ne tartalmazzon, ne legyen 1126 1127 Magyar Tudomány • 2013/9 Gáspár László • Hozzászólás…

veszélyes mértékű radioaktív sugár­zása, ne üzemeltetési környezetében elérhető legyen. kap­csolatos kiadások is megítélhetők. Hason- terjeszthető el az országban, ha az érdekeltek okozzon élet- vagy balesetveszélyt, komo- A részletes tartóssági tervezésnek a következő lóképpen az energiával, a környezettel, a – tervezők, beruházók, kivitelezők, fenntartók, lyabb kényelmetlenséggel ne járjon stb.); elemei vannak: higrotermikus jellemzőkkel, az akusztikával, üzemeltetők stb. – jól megszervezett oktatási • az állat- és a növényfajok sokszínűségének • a tervezési üzemi élettartam megállapítása, a tűzbiztonsággal, az emberi egészséggel és és tréningprogramon vesznek részt. A jövő a megőrzése (a különböző épületek és • a különböző környezeti hatások elemzése, általában a fenntarthatósággal kapcsolatos mérnökeinek már az egyetemi tanulmánya- építmények egyes tervezési variánsai kö- • a tartóssági tényezők és a tönkremeneteli műszaki előírások mindegyike a társadalom ik során meg kellene ismerkedniük a lifetime zül történő választás egyik lényeges szem­ mechanizmusok meghatározása, „túlélésével” közvetlen vagy legalább is közve- engineering felelős gondolkodást lehetővé pontja, hogy a terv megvalósítása, a léte- • tartóssági számítási modell választása min­ tett kapcsolatba hozható. tevő, hosszú távú elveivel. (Jelenleg ezt a sítmény egész élettartamára kiterjedően den tönkremeneteli mechanizmushoz, tantárgyat csupán a győri Széchenyi István A módszertan elterjesztése ne veszélyeztesse a természeti környezetet, • a tartóssági paramétereknek a megfelelő Egyetem Multidiszciplináris Műszaki Dok- azaz ne akadályozza a növények és állatok számítási modellek alkalmazásával törté- Bár az élettartam mérnöki tudományt erede- tori Iskolájának hallgatói vehetik fel.) „túlélését”); nő megállapítása, tileg épületekre, hidakra és más mérnöki lé- Összefoglalóan megállapítható, hogy az • az élettartam végi stratégiák közül a kör- • a hagyományos, mechanikai alapú terve- tesítményekre alakították ki, a cikk szerzője élettartam mérnöki tudomány korábban nyezetbarát változatok előtérbe helyezése zés számításainak esetleges pontosítása, – elsődleges szakmai tevékenységének megfele­ vázolt alapelveinek fokozatos bevezetésével (már a tervezés stádiumában különleges • a tartóssági paraméterek végleges tervezés- lően – az alapelvek útügyi adaptációját tűzte­ az építész- és építőmérnök-társadalom a fenn­ figyelmet fordítanak arra, hogy a hosszú be történő átvitele. ki céljául (Gáspár, 2008). Ennek során javas- tarthatóság biztosításához, a Túlélés Szellemi – akár ötven-százéves – élettartamú épít- A statisztikai alapú tartóssági tervezéskor latokat készített arra vonatkozólag, hogy a Kör fő célkitűzéseinek megvalósításához ér- mények üzemszerű használhatóságának a „romlás” eseményét a T terhelési és az R szakterület már működő elemei mellett me­ demlegesen hozzá tud(hat) járulni. megszűnését követően minél kisebb mér­ reakció változót szerepeltető, matematikai lyek azok, amelyek hazai viszonyokra történő tékben kerüljön sor az elbontott anyag modellel lehet leírni; romlás akkor következik alkalmazása az ország hosszú távú zavartalan Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, létesítmé­ deponálására, azt az eredeti funkciójában be, amikor a T értéke a létesítmény által ki- fejlődéséhez érdemben hozzájárulhat. nyek tartóssága, élettartam mérnöki tudomány, újrahasználják, vagy legalább újrahaszno- fejthető legnagyobb R reakciót meghaladja. Ez a teljes mértékig újszerű tervezési energiatakarékosság, élettartam végi stratégiák, sítsák kisebb teljesítőképességű termék- A sikeres tartóssági tervezés a létesítmény módszer belátható időn belül csak akkor moduláris­ tervezés ben; ennek érdekében elengedhetetlen a megfelelő minőségét hosszú ideig biztosítja, funkcióját vesztett létesítmény pontosan így a tervezett időpont előtt fenntartási és IRODALOM Láng István – Kerekes Sándor (2013): Megalakult a Gáspár László (2008): Lifetime Engineering in Road Túlélés Szellemi Kör. Magyar Tudomány. 1, 103–112. megtervezett, szelektív bontása; az újra­ felújítási­ munkák igénye nem jelentkezik, rd használat-újrahasznosítás további környe- ezzel a többlet energiaigényt, környezetszen�- Asset Management. CD-ROM Proceedings of 3 • http://www.matud.iif.hu/2013/01/12.htm European Pavement and Asset Management Sarja, Asko (1989): Principles and Solutions of the New zeti előnye, hogy lehetővé teszi a korláto- nyezést, használói költségnövekedést, beavat- Conference, Coimbra, Portugal. System Building Technology (TAT). Research Report zottan rendelkezésre álló nyersanyagokkal kozáskor jelentkező balesetveszélyt és kényel- Gáspár László – Horvát F. – Lublóy L. (2011): Közleke­ 662. Technical Research Centre of Finland, Espoo – például a bitumennel, eruptív kőanya­ metlenséget stb. lehet elkerülni. dési létesítmények élettartama. UNIVERSITAS-Győr Sarja, Asko (2002): Integrated Life Cycle Design of gokkal – való takarékoskodást és ezzel a Az élettartam mérnöki tudomány továb- Nonprofit Kft., Győr Structures. Spon Press, London – New York klímaváltozást meggyorsító, üveg­házha­ bi jellemzője, hogy a tervezéskor a használói tású gázok képződésének korlátozását). igényeket műszaki jellegű követelményekké alakítja. Ennek során elterjedten alkalmazzák Tartóssági tervezés a QFD (Quality Function Deployment, a Az épületeknek vagy mérnöki létesítmények- minőség funkcióhoz rendelésének) eljárását. nek az élettartam mérnöki tudomány alap- Ekkor az igényeket és a műszaki előírásokat elveit követő tervezése az egész élettartamra egyaránt rangsorolják, és közöttük összefüg- kiterjedő tartóssági tervezés (Sarja, 2002). A géseket állapítanak meg. Az igények között tartóssági tervezés azt tűzi ki céljául, hogy az – a pénzügyi és a működőképességi költsége- előirányzott tervezési élettartam a szerkezet ken kívül – a környezeti és az egészséggel 1128 1129 Magyar Tudomány • 2013/9 Az MTA új levelező tagjai

2. Nagyon nehéz egy-egy eredményt kiemel- ni, de talán azt a több munkánkkal alátámasz- tott elméletünket emelném ki, amely szerint a növények antioxidáns-kapacitásának növe- Tudós fórum lése fokozza ellenállóságukat számos beteg- séggel és abiotikus stresszel szemben. Ennek a felismerésnek alapja az, hogy szinte minden fajta abiotikus stressz (UV-sugárzás, hő, fagy, nehézfém stb.) és biotikus stressz (vírus-, bak­ térium-, gombafertőzés, illetve rovarkárosítás) hatására reaktív oxigénfajták gyors felhalmo- Kedves Olvasóink! BARNA BALÁZS (1948) zódása következik be, amelyek súlyosan ká- rosítják a sejteket, szöveteket. A reaktív oxi- Régi szokásunk, hogy az MTA új levelező tagjait a Magyar Agrártudományok Osztálya • Szakterület: génfajták okozta károsításokat az élő szerve- Tudományban körkérdésekre adott válaszaik segítségével mutat- növényi kórélettan, növényi betegség-ellen- zetekben az enzimatikus és nem enzimatikus juk be. Idén négy kérdésre kértünk választ. állóság • Kutatási téma: juvenilitás/szenesz­ antioxidánsok védik ki, amelyek aktivitásá- nak fokozásával semlegesíthetjük az abiotikus 1. Hogyan emlékszik vissza, mi volt a döntő mozzanat, pillanat centia hatása a növény betegség-ellenállósá- stresszek és kórokozó fertőzések okozta oxi- az életében, amikor eldőlt – vagy eldöntötte –, hogy éppen gára, reaktív oxigénfajták szerepe • reziszten- datív károsítást a növényben. Éppen ezért a ez a kérdés, probléma, tudományterület érdekli? ciamechanizmusok • Munkahely: MTA Ag­ rártudományi Kutatóközpont Növényvédel- fenti kutatási eredményeknek nagy jelentő- 2. Mi az Ön eddigi legfontosabb tudományos eredménye? mi Intézet Kórélettani Osztály ségük van a mezőgazdasági gyakorlatban is. 3. Mi az a kérdés, probléma, ami az Ön tudományos területén Munkatársaimmal, különböző növényneme- ma nemzetközileg foglalkoztatja a kutatókat? 1. Az elhatározás nem egy pillanat alatt történt, sítő intézetekkel együttműködve, olyan érdeklődésem a biokémia iránt már középis- módszerek kidolgozásán dolgozunk, amelyek 4. Kivel cserélne pályát? Akár egy másik tudományterületre, kolai tanulmányaim vége felé kialakult, és az ezeket az elméleti eredményeinket a gyakor- esetleg művészi pályára is gondolva… egyetemi évek alatt csak erősödött. Talán a latban teszik alkalmazhatóvá. döntő mozzanat az volt, amikor harmadéves hallgató koromban Farkas Gábor akadémi- 3. Több „forró téma” is van a kutatási terüle- kus MTA kutatócsoportjában, az ELTE temen, de szerintem a legizgalmasabb azok- Növényélettani Tanszékén kezdtem dolgozni, nak a molekuláris jelátviteli utaknak a meg- és ő ajánlotta szakdolgozatom témáját, amely ismerése, amelyek a kórokozó felismerésétől egy nukleáz enzim tisztítása és jellemzése volt a növény rezisztens vagy fogékony válaszához vírusfertőzött babnövényből. Elsősorban vezetnek. A mai ismereteink szerint két fő ennek köszönhetem, hogy az egyetem befeje­ típusú rezisztenciaút van a növényben. Az első zése után mindjárt Király Zoltán kutatócso- az alap- vagy általános rezisztencia, amikor a portjába, de talán helyesebb, ha azt mondom, növény receptora „kórokozóval/mikrobával hogy iskolájába, a Növényvédelmi Kutatóin- kapcsolatos molekuláris mintázatot” ismer tézetbe kerültem, ahol a külföldi tanulmány- fel, és a másik, amikor a kórokozó által ter- útjaim kivételével azóta is dolgozom, és hogy melt „effektort” ismeri fel a növény reziszten- a növényi betegségek tanulmányozása egész ciagénjének terméke közvetlen vagy közvetett életemben a kutatási területem maradt. úton. Mindkét esetben protein kinázokon és 1130 1131 Magyar Tudomány • 2013/9 Az MTA új levelező tagjai

ún. transzkripciós faktorokon keresztül jut a 4. Személy szerint senkivel nem cserélnék, melyik könyvben leírták, hogyan csinál a jel a sejtmagba, és mindkét jelátviteli út ese- nagyon szeretem a munkámat, ezért szeren- bűvész „fehér borból” (valójában vas(III)- tében az ubiquitinnek fontos szerepe van. csés ember vagyok. Még gyerekkoromban klorid vizes oldata) néhány csepp víz (valójá- Egy másik, jóval vitatottabb kérdés, hogy nagy vadász és utazó szerettem volna lenni, ban a kálium-rodanid vizes oldata) hozzáadá- milyen mechanizmus gátolja, károsítja a mint Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsig- sával „vörös bort” (valójában vas(III)-rodanid kórokozót a rezisztens növényben. Vélemé- mond vagy Molnár Gábor. Hozzá kell ten- oldatot). Ezek, és más reakciók, annyira fel- nyünk szerint ebben a reaktív oxigénfajták és nem, hogy soha életemben nem vadásztam, keltették az érdeklődésemet, hogy nap mint a semlegesítő antioxidáns rendszerek nagyon és csak ritkán horgászok, de a természetszere­ nap órákig bújtam a különböző kémiaköny­ fontos szerepet játszanak. Ehhez kapcsolódik tetem mindig is megmaradt. Később a közép­ veket, és édesanyám engedélyével a nyári a rezisztencia tartósságának kérdése. Súlyos iskolában nagyon izgatott az atommag szer- konyhában berendezhettem egy laboratóri- probléma, hogy a nemesítők által nyolc-tíz- kezete, az elemi részecskék titokzatos világa. umot, amelyhez az eszközöket és a vegyüle- éves munka során előállított új rezisztens fajta, Az akkori ugyancsak hiányos és homályos teket édesapám és a környékbeli gyógyszeré- néha pár év alatt fogékonnyá válik, mert egy ismeretekhez képest a Than Károly vegyipa- HUSZTHY PÉTER (1950) szek segítségével szereztem be. Amikor tizen- új kórokozó rassz lép fel, amely „letöri” a re­ ri technikumban, a témában sok új és érdekes négy éves koromban a monori József Attila zisztenciát. Az eddigi kutatási eredmények dolgot tanultunk. Bár még ma is kis nosztal- Kémiai Tudományok Osztálya • Szakterület: Gimnáziumba kerültem, beiratkoztam ké- azt igazolják, hogy elsősorban az úgynevezett giával figyelem az elemi részecskék kutatásá- szerves kémia, szupramolekuláris kémia • mia szakkörre, és az ott végzett kísérletek még nem specifikus rezisztencia biztosít tartós nak gyakran szenzációt keltő eredményeit,­ Foglalkozás: egyetemi tanár, tanszékvezető- jobban megerősítették bennem a kémia ellenállóságot a növénynek, de a pontos me­ végül mégis visszatértem az élő természethez, helyettes • Budapesti Műszaki és Gazdaság- iránti szeretetemet. Így nem meglepő, hogy chanizmusok kiderítése további kutatásokat és a biokémia mellett döntöttem. Ez a döntés tudományi Egyetem Vegyészmérnöki és gimnáziumi tanulmányaim befejezése után igényel. Így például egy ebben az évben indult eredményezte, hogy az ELTE biológia-kémia Bio­mérnöki Kar Szerves Kémia és Technoló­ az ELTE TTK nappali tagozatának vegyész Európai Uniós pályázatban veszek részt, szakára jelentkeztem, ahová a sikeres felvéte- gia Tanszék Szerves Kémia Csoport • Kuta- szakára jelentkeztem, ahova felvételt nyertem. amelynek célja a gabonafélék és a burgonya­ li vizsga után fel is vettek, és amely döntése- tási téma: enantiomertiszta királis koronaéte- Később a szervetlen kémia mellett érdeklő- félék tartós rezisztenciájának kutatása. met természetesen soha nem bántam meg. rek kovalens kötésekkel szilárd hordozókhoz désem egyre inkább a szerves kémia irányába történő rögzítése és az így kapott királis álló- terelődött. Szűkebb szakterületem (szupra­ fázisok felhasználása racemátok rezolvá­lására, molekuláris kémia) felé a mintegy öt évig heterociklus egységet tartalmazó optikailag tartó amerikai vendégkutatói és oktatói mun­ aktív koronaéterek szintézise és enant­iomer- kaköröm irányított. Ott kezdtem el foglal- felismerő képességük tanulmányozása, kön�- kozni az éteroxigének mellett főleg nitrogén nyen deprotonálható makrociklusok előállí- donoratomokat tartalmazó makrociklusok- tása, szelektív komplexképzése és kation­ kal, az úgynevezett koronaéterekkel, azok transzportja szintézisével, szelektív komplexképzésük ta- nulmányozásával és alkalmazásukkal. 1. Tizenkét éves koromban édesapámnak, aki kertészkedett, egyszer segítettem a szőlő per­ 2. Fiatal munkatársak és hallgatók bevonásá- metezésénél, és amikor a bordói levet készítet­ val, viszonylag olcsó és könnyen beszerezhe- tük, felfigyeltem arra, hogy a rézgálic (kékkő) tő alapanyagokból kiindulva – többlépéses oldat kék színe mélyül, amikor hozzáöntjük szintézisúton – sikerült olyan optikailag aktív a mésztejet (az oltott mész vízzel készült ke- koronaéter-alapú szenzor, illetve szelektor verékét). Amikor a különböző kémiaköny- molekulákat előállítani, amelyek alkalmasak vekben elkezdtem kutatni, mi ennek az oka, élettani szempontból fontos királis biogén más érdekességeket is találtam. Például vala- aminok, aminosavak és azok származékai 1132 1133 Magyar Tudomány • 2013/9 Az MTA új levelező tagjai enantiomer arányának pontos megállapítá- ipar számára. Ennek megoldására enantio­ ­ kormány Trianon utáni lemondását rögzítő sára, illetve ezen enantiomerek elválasztására. mer-szelektív komplexképzésük következté- iratot Horthy aláírásával, illetve Teleki Pál ben a királis koronaéterek egyaránt alkalmasak. játékos rajzait és versezeteit. 1962–63 táján, 3. Ismeretes, hogy az élő szervezetekben lévő újsághirdetések révén kapcsolatot kerestem különböző királis biológiailag aktív moleku- 4. Azt hiszem, szerencsés vagyok, mert még más gyűjtőkkel, akiktől sokat tanultam a lák (olyan molekulák, amelyek nem hozha- mindig a szerves kémiát szeretem a legjobban történelemről, és értékes kéziratlapokat is tók fedésbe a tükörképükkel) közül az egyik a különböző tudományágakat tekintve. A kaptam. Antikváriumokban számos dedikált térszerkezetű vagy annak tükörképe különbö­ legközelebb hozzám – más tudományterü- könyvet vettem, akkor még 10–20 forintjával. ző élettani hatást fejthet ki. Ezért ezek egyi- letre gondolva – ezen kívül a régészet áll. A kutatás módszereivel ekkor kezdtem beha- kének vagy tükörképi párjának (ezeket­ külön- Nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom, tóbban megismerkedni, érdekelni kezdtek a külön enantiomereknek nevezzük) tiszta amikor ásatások során a tudósok olyan ősi FRANK TIBOR (1948) kézírás titkai. Amikor tizenhét éves korom- formában­ való előállítása vagy arányuk meg­ kultúrákra bukkannak, tárnak fel és értelmez- ban történelemből elindultam az országos határozása fontos feladat, különösen a gyógy- nek, amelyeket eddig még egyáltalán nem Filozófiai és Történettudományok Osztálya középiskolai tanulmányi versenyen, megnyer­ szer-, növényvédőszer-, élelmiszer- és illatszer- vagy csak nagyon felületesen ismertünk. •Szakterület: új- és jelenkori egyetemes törté- tem azt, s ez végleg eldöntötte a pályámat. net; amerikanisztika • Foglalkozás: egyetemi Ekkor már nemcsak a kéziratokhoz, de a tanár, intézetigazgató, Eötvös Loránd Tudo- tör­ténelem elméleti irodalmához is közel mányegyetem Bölcsészettudományi Kar kerültem. Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tan­ szék • Kutatási területek: a nemzetközi mig­ 2. Egy magyar újságíró, 1849-es emigráns és ráció története, 19–20. századi művelődéstör- osztrák titkosügynök, Zerffi Gusztáv életpá- ténet, a magyar–amerikai kivándorlás törté- lyájának felfedezése volt első fontos eredmé- nete 1880–1945, 1956–57, magyar–amerikai nyem. Sok éven át kutattam ennek a sok diplomáciai kapcsolatok 1920–1941, transz- országon átívelő, kalandos életnek a titkait, atlanti kapcsolatok és sikerült e tehetséges kalandornak sok or- szágban szétszóródott, többnyelvű, nehezen 1. A történelem kutatása tizenhárom éves fellelhető irataiból nemcsak egy antihőst re- korom óta érdekel. Jó barátom ekkor mutat- konstruálni, hanem a Habsburg Monarchia ta meg családi kéziratgyűjteményét, amely titkosszolgálatának működését és organizáció­ annyira lázba hozott, hogy menten magam ját is megismerni. Zerffi közel kétezer (!) is a gyűjtéshez fogtam. Ennek kapcsán igye- szá­mozott (és sokszor igen terjedelmes) titkos­ keztem megismerni mindazokat a történelmi ügynöki jelentést küldött Bécsbe, a belügy-, személyeket, kulturális nagyságokat, akiknek illetve a rendőrminisztériumba, előbb Szer- a kézírásához hozzájutottam. Az elsők között biából és Törökországból, majd Franciaor- volt Arany János egy hivatalos levele a Magyar szágból és Nagy-Britanniából. Azt találtam, Tudományos Akadémia levélpapírján, Bartók hogy az ügynökök nemcsak megfigyelték, de két levele nagymamámhoz, aki tanítványa akcióikkal aktívan bomlasztották is az 1848 volt, Romain Rolland két nagyon érdekes, utáni nemzetközi forradalmi mozgalmat. E magyar vonatkozású levele és Thomas Mann könyvem hosszú készülődés után 1985-ben egy igen szép és tanulságos levele nagybátyám­ jelent meg, s Zerffi alakja és pályája fényt hoz. Osztálytársaimtól is kaptam értékes vetett azokra a titkosszolgálatokra is, amelyek családi iratokat, így a Simonyi-Semadam- között akkoriban éltünk. Erre a korabeli kri­ 1134 1135 Magyar Tudomány • 2013/9 Az MTA új levelező tagjai tika gyorsan felfigyelt, és a könyv antikvár A migráció új kérdései között a vendégmun- kommutatív. Harald Helfgott 2005-ben a példányaiban találtam is olyan bejegyzéseket, kásság, a menekültügy, a visszavándorlás, az „legkisebb” nemkommutatív egyszerű csopor- amelyek a Ferenc József-kor és a Kádár-kor új, európai célországok megjelenése, a perifé­ tok egy meglepő növekedési tulajdonságát titkosügynöki rendszere közötti hasonlósá- riákról a centrumokba áramlás, az urbanizá- fedezte fel. A Fields-érmes Jean Bourgain gokra utaltak. Zerffi élete során a 19. század ció, a multikulturális központok kialakulása, munkatársaival, Alexander Gamburddal és jelentős figuráival állott kapcsolatban, Karl az interetnikus személyközi kapcsolatok ter­ Peter Sarnakkal az expander gráfok elméleté- Marxszal, Gottfried Kinkellel, Szemere Ber- jedése, a klímaváltozás, a nagy nemzetközi nek és a nemkommutatív számelméletnek talannal, Kossuth Lajossal, Vetter Antal altá- migrációs adatbázisok, például a www. egy új ágát építette erre az eredményre. Az új bornaggyal. Élete második felét Londonban ellisisland.org vált, válik fontossá. Hazánk elméletek fő hiányossága az volt, hogy csak töltötte mint ismert történész, műtörténész, egyszerre vált újra kibocsátó és befogadó or- két dimenzióban működtek. 2010-ben Szabó a Royal Historical Society tanácsának elnöke. szággá: az emigráció és a bevándorlás párhu- Endrével közösen sikerült Helfgott eredmé- Még ma is kerülnek elő új dokumentumok zamosan jellemzi a mai Magyarországot is. PYBER LÁSZLÓ (1960) nyét kiterjeszteni tetszőleges Lie-típusú véges Zerffi életéről, fényképeit Angliában élő Egyik folyamatot se szabad dramatizálni, egyszerű csoportra. Eredményünket, a „szor- családjának segítségével kaptam meg éppen hiszen e tendenciák ma mindenütt a világon Matematikai Tudományok Osztálya • Szak- zat-tételt”, az arxiv oldalon jelentettük be. mostanában. Büszkeségem, hogy e könyvem felerősödnek és természetessé válnak – és igen terület: csoportelmélet, kombinatorika • Ku­ Négy órával később jelent meg Emmanuel négy nyelven is megjelent. gyakran vissza is fordulnak. De figyelni kell tatási téma: aszimptotikus csoportelmélet, Breuillard, Ben Green és Terrence Tao beje- e jelenségek nemzetközi kezelési módszereire, gráfelmélet,­ reziduálisan véges csoportok • lentése ugyanott, lényegében ugyanarról. Ez 3. Kutatói pályám során mindenekelőtt a s különösen a tudomány világában a kiemel- MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóin- egy, a matematikatörténetben korábban is- mig­ráció kérdéseivel foglalkoztam, immár kedő tehetségek megtartására és visszanyeré- tézet Diszkrét Matematika meretlen, szoros döntetlen! A szorzat-tétel- több évtizeden át. Ez a kezdetekben alig ér- sére. Örülök, hogy a Magyar Tudományos re építve azóta Bourgain és Sarnak munka- dekelt nálunk komoly szakembert, szívesen Akadémia ezen a területen még a mai szűkös 1. Mint kezdő kutatónak módom volt együtt társaikkal nagy tempóban kiterjesztették el- emlékszem arra a kivételes példára, amelyet időkben is jelentős és példaértékű lépéseket dolgozni Erdős Pállal, akit azóta is „szellemi méleteiket tetszőleges dimenzióra. Ebben Puskás Julianna adott. Mára ez a terület tett. nagyapámnak” tekintek. Egy időben rendsze­ komoly szerepe volt Varjú Péternek, Bourgain szinte robbanásszerű kibontakozáson ment resen felhívott szombat hajnalban azzal, hogy, tehetséges magyar diákjának. át, kutatóközpontok (örömömre már nem- 4. A zenei világban könnyen találnék olyat, mi újság?. Azután rájött, hogy olyankor én csak a német Osnabrückben vagy az amerikai akivel szívesen cserélnék pályát. A családunk- még nagyon álmos vagyok. A téma a gráfel- 3. Breuillard, Green és Tao később egy fan- Ellis Islanden, de legújabban minálunk is, a ban több kitűnő zenész volt, én is szívesen mélet volt, és Erdős buzdított, hogy foglal- tasztikus kvalitatív általánosítását adták a Debreceni Egyetemen), folyóiratok, rendsze- lettem volna zongoraművész, még inkább kozzam valami mással is. Gimnazista korom- szorzat-tételnek tetszőleges csoportokra. Soka­ res konferenciák, roppant könyvtermés jelzik karmester. Sok éven át tanultam zongorázni, tól nagyon érdekelt a szimmetriák elmélete, kat foglalkoztató kérdés, hogy ennek az ered­ a fejlődés lépcsőfokait. A migráció mára kü­ hangversenyeken is szerepeltem, de mindig a csoportelmélet, és volt egy zseniális tanárom, ménynek van-e a szorzat-tételhez hasonló lönlegességből általános, globális létformává amatőr maradtam, sohasem elég tehetséges Pelikán József. Egy Erdőstől származó problé­ polinomiális változata. Kommutatív csopor- vált, összesen mintegy egymilliárd ember ahhoz, hogy akárcsak gondolhassak is a zenei mafelvető cikkben találtam egy csoportelmé- tokra a nevezetes Polinomiális Freiman–Ru- vándorol országán belül és azon kívülre, a pályára. Mára a zenei kéziratok gyűjtése és a leti kérdést is. Nekiveselkedtem, és úgy kilenc zsa-sejtés szerint a válasz igenlő. A pozitív nemzetközi vándorlás arányait a világ lakos- minél gyakoribb zenehallgatás helyettesíti az hónap alatt megtaláltam a választ, aminek válasznak már a kommutatív esetben is szá- ságának 3,1%-ra teszik (214 millió személy). aktív muzsikálást, amiből sajnos alig maradt. Pali bácsi nagyon örült. Azóta leginkább mos alkalmazása lenne, például a számítógép- „Erdős-típusú” csoportelmélettel foglalkozom. tudományban.

2. A véges csoportok építőkövei az úgyneve- 4. Antonio Gadesszel, a flamencoművészével. zett egyszerű csoportok. Ezek közül a legérde- Magyarázatul, íme egy sor Nagy Lászlótól : kesebbek azok, melyekben a szorzás nem „Táncra lábam kutya a föld, eb az ég!”

1136 1137 Magyar Tudomány • 2013/9 Kitekintés

megoldás – mondja például az amerikai A vegyületet ezért nevezték el filosztatinnak, Johns Hopkins Egyetem vezető rotavírusku­ mert többféle sejten vizsgálva megállapították, tatója, Mathuram Santosham. hogy jelentősen gátolja a gombák ún. fila­ Tokuhara, Daisuke – Alvarez, Beatriz – mentációját. A filamentáció lényege, hogy a Kitekintés Mejima, Mio et al.: Rice-based Oral Anti­ Candida albicans tojásalakú sejtjei fonalas body Fragment Prophylaxis and Therapy szerkezetűvé válnak, ami segíti, hogy beha- Against Rotavirus Infection. Journal of toljanak a környező szövetekbe, és károsítsák Clinical Investigation. 2013. DOI:10.1172/ A genetikailag módosított rizs hatékony- azokat. A kutatók most e folyamat gátlásának RIZS VAKCINA JCI70266 • http://www.jci.org/articles/ ságát egyelőre csak egereken próbálták ki, view/70266 molekuláris mechanizmusait szeretnék job- Japán és brit kutatók olyan genetikailag mó­ emberi klinikai vizsgálatok még nem voltak. ban megérteni, hogy megtalálják a filosztatin dosított rizst állítottak elő, amely ellenanya- Az állatkísérletek során azt találták, hogy célpontját. got termel a súlyos hasmenést okozó rotavírus azokban a rotavírussal megfertőzött egerek- A Candida albicans sok emberben a nor­ ellen. Az ellenanyagot eredetileg a lámákban ben, amelyeket a GM-rizzsel tápláltak, jóval ÍGÉRETES ÚJ VEGYÜLET mális bélflóra vagy hüvelyi flóra része, ártal- azonosították. kevésbé tudott a vírus szaporodni, mint a GOMBÁK ELLEN matlanul együtt él az emberrel. Orvosi eszkö­ Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái „normál” rizst fogyasztókban. Az állatokban zökről a vérbe kerülve, vagy valamilyen im- szerint a világon évente több mint 520 ezer a genetikailag módosított rizs főzve és vízzel Amerikai kutatók (Worcester Polytechnic munrendszeri betegség, illetve immunrend- csecsemő és gyermek hal meg rotavírus okoz­ hígított porként elfogyasztva egyaránt haté- Institute, University of Massachusetts Medical szert gátló kezelés esetén azonban súlyos fer­ ta fertőzésben, 85 százalékuk Afrika és Ázsia konynak bizonyult, sőt a rizs főzővizét ivóvíz­ School) olyan vegyületet fedeztek fel, amely tőzést okozhat, amelyet gombaellenes szerrel elszegényedett országaiban. Elsősorban a két ként elfogyasztó állatokban is jelentős men�- gátolja a Candida albicans nevű gomba felü- kell kezelni. Mivel jelenleg kevés ilyen év alatti gyermekek életét veszélyezteti nagy nyiségű ellenanyagot lehetett kimutatni. letekhez történő tapadását. Ennek egyrészt gyógy­szer áll rendelkezésre, kívánatos lenne, valószínűséggel a betegség. Az elképzelések szerint a védettség kialakí­ azért van jelentősége, mert azokban az esetek­ ha új szerrel bővülne a paletta. A MucoRice-ARP1 nevű rizs elvileg oltó- tásához és fenntartásához a rizst rendszeresen ben, amikor ez a gomba patogénné válik, a Fazly, Ahmed – Jain, Charu – Dehner anyagként működik. A kutatók elképzelései kell majd fogyasztani. Az eredetileg a lámák- fertőzés első lépéseként az emberi sejtek felü- Amie C. et al.: Chemical Screening Identi­ szerint azokban az országokban, amelyekben ban talált arp1 ellenanyag más szerkeze­tű, letéhez tapad, másrészt szívesen kötődik a fies Filastatin, a Small Molecule Inhibitor a legfontosabb táplálék a rizs, fogyasztásával mint az az antitest, amelyet az emberi szer­ polisztirol nevű közönséges műanyaghoz is, of Candida Albicans Adhesion, Morphoge­ nesis, and Pathogenesis. PNAS – Proceedings segíteni lehetne a gyerekek rotavírussal törté­ vezet termel a rotavírus ellen, ezért az emberi­ amelyből orvosi eszközök, például katéterek, of the National Academy of Sciences of the nő fertőződésének megelőzését. A vírus ellen gyomor-bél rendszerben az ember által ter- erekhez kapcsolható csövek, implantátumok, USA. 2013. 110, 33, 13594–13599. published léteznek már hagyományos oltóanyagok, melt ellenanyagtól eltérően nem bomlik le. pacemakerek készülnek. ahead of print 31 July 2013. DOI:10.1073/ amelyek alkalmazását a WHO számos ország­ Tehát a védettség kialakítása elvileg a szájon A kutatók 30 ezer kismolekulájú vegyület pnas.1305982110 ban a nemzeti immunizációs programok át elfogyasztott ellenanyaggal is segíthető. tesztelésével jutottak az általuk filosztatinnak ele­mének javasolja. Az eddigi tanulmányok Ezt támasztják alá Bangladesben végzett nevezett anyaghoz, amely az emberi sejtekre azt bizonyítják, hogy míg a fejlett országokban klinikai vizsgálatok, melyek szerint az arp1 nem mérgező, de a gombának mind a sejtek, a beoltottak 85–98 százaléka az oltással vé- ellenanyaggal emberekben is kialakítható mind a műanyagok felületén való megtapa- BÁLNASZÁMLÁLÓ dettséget szerez a fertőzés ellen, addig a fejlődő­ rotavírussal szembeni védettség. dását gátolja. Szerintük a szer alkalmas lehet országokban ez az arány mindössze 50–60%. Vannak, akik kétségbe vonják a GM-riz�- arra, hogy a polisztirol gyártása során felhasz- Német tengerkutatók és fizikusok sikerrel Ennek oka egyelőre nem ismert. A feltételezé­ zsel kapcsolatos kutatások és kísérletek értel- nálva olyan műanyagot állítsanak elő, amely- teszteltek egy bálnafigyelő rendszert, amely sek szerint a fejlődő országokban gyengébben mét. A fertőzés megelőzésére már ma is létez- nek felületén a gombák nem tudnak megta- öt kilométer távolságon belül automatikusan működik az emberek immunrendszere, és a nek vakcinák, és rendelkezésre állnak rehid­ padni, így a belőlük készült orvosi eszközök észleli a bálnák kilégzésekor több méter ma- genetikailag módosított rizs fogyasztásával – ratáló oldatok, valamint cinkkészítmények a alkalmazása nem rejtené magában a súlyos gasságig fellövellő víz-levegő-pára-oszlopot. mintegy kiegészítésként –fokozni lehetne a kiszáradás megelőzésére, ha ezeket minden fertőződés veszélyét.­ Másrészt a filosztatinból A hőfelvételek segítségével működő berende- védekezés esélyeit. gyermekhez el lehetne juttatni, az lenne a új gombaellenes szert is lehetne fejleszteni. zés az előzetes eredmények szerint jóval haté­ 1138 1139 Magyar Tudomány • 2013/9 Kitekintés konyabb – kétszer annyi bálnát észlelt, mint MEGBECSÜLT MATEMATIKA ABLAK-HŰTŐ ben az elektromos energia termelésének ha- a hagyományos szabad szemmel és távcsővel tékonysága növekedhetne. végzett megfigyelések. Közismert, hogy a tanult számolási, matema- Napsütötte ablakok és napelemek hűtésére Ráadásul különböző folyadékokat hasz- A tengerekben egyre nő a zajterhelés, és tikai készségektől függetlenül minden ember ajánlják a kutatók azt az élővilágból átvett nálva, ablakok esetében az üveg fényáteresztő az érzékeny tengeri emlősök életét teljesen rendelkezik bizonyos képességgel a mennyi- mód­szert, melynek lényege, hogy a felület képessége, színe, esztétikai megjelenése is felforgathatja a zajos közlekedés vagy ipari ségek megbecslésére. Ennek köszönhetően közelében kialakított, az érhálózatokhoz ha­ változtatható lenne, írják a kutatók az elő- tevékenység, például szélfarmok építése vagy (bizonyos különbségek esetén) mindenki sonlító csőrendszerben hűtőfolyadékot ára­ nyök összefoglalásakor most megjelent cik- a kőolaj- és fölgázkitermelés. Ma már sok min­den számolás nélkül el tudja például moltatnak. A mikroméretű csőrendszer fala kükben. helyen előírás, hogy az ilyen létesítményekre dönteni, hogy melyik kupacban lehet több optikailag tiszta, átlátszó szilikongumi, a Hatton, Benjamin D. – Wheeldon, Ian – bálnafigyelő rendszert telepítsenek, és akár a gyümölcs, vagy melyik sorban állnak keve- ben­ne keringő hűtőközeg pedig víz. A köz- Hancock, Matthew J. et al: An Artificial zajforrások ideiglenes kikapcsolását is elren- sebben. Kísérletekkel bizonyított, hogy ilyen zétett kísérleti eredmények szerint egy 10 cm Vasculature for Adaptive Thermal Control delhetik, ha az állatok veszélyes közelségbe képességgel állatok is rendelkezhetnek. Arra x 10 cm-es üveglap hőmérsékletét a benne 2 of Windows. Solar Energy Materials and Solar Cells. 117, 2013, 429–436. DOI: kerülnek. A megfigyelés legtöbbször vizuális, utaló eredmények is ismertek, hogy emberek ml/perc sebességgel áramló szobahőmérsék- 10.1016/j.solmat.2013.06.027 ez azonban sok megfigyelőt igényel, és söté- esetében e képesség fejlettsége összefüggésben letű víz 7–9 fokkal csökkentette. tedés után nem működik. van a matematikai adottságokkal; akik pon- Az ablakok hűtése a mögötte lakók kom- A rendszer napi 24 órában dolgozik, és tosabban eligazodnak ebben a számok nélkü­ fortérzetét javítaná, míg a napelemek eseté- Gimes Júlia kiderült, hogy éjszakai üzemben a képek mi­ li világban, azok a számokkal is jobban bol- nősége még jobb is. A berendezés viharos dogulnak, sőt az elvont matematikai elméle- idő­ben is jól teljesített. A hajóra szerelt infraka­ tek megértése is jobban megy nekik. mera másod­percenként ötször körbefordulva Amerikai kutatók most olyan kísérleteket 360°-os szög­ben pásztázza a vizet. A nagyér- publikáltak, melyek azt látszanak igazolni, zékenységű szenzor 0,01 fok hőmérsékletkü­ hogy ebben a számok nélküli, úgynevezett lönbsé­get is képes kimutatni. A hideg ten­ „közelítő­ számrendszerben” (approximate gerekben a különbség a tengervíz és a bálnák number system – ANS) történő gyakorlás, által kifújt párás levegő hőmérséklete között képességfejlesztés hatására a szimbolikus ennél jóval nagyobb, így ezek világos foltok- reprezentációkkal (a számokkal) való műve- ként tűnnek elő a felvételeken. A berendezést letek is jobban mennek. A szerzők szerint 10 °C-nál hidegebb vízben tesztelték, de ki- eredményeik megerősítik, hogy a komplex próbálását melegebb tengerekben is tervezik. matematikai és a preverbális közelítő men�- Az elkészült felvételeket számítógép elem- nyiségreprezentáció területén mutatott zi, 24 órás megfigyelés alatt 3,5 terabájtnyi készségek között szoros kapcsolat van, és az adat keletkezik. utóbbi fejlesztése esetleg segítséget jelenthet Zitterbart, Daniel P. – Kindermann, Lars azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, – Burkhardt, Elke – Boebel, Olaf: Automatic akiknek nehézségeik vannak a matematikával. Round-the-Clock Detection of Whales for Park, Joonkoo – Brannon, Elizabeth M.: Mitigation from Underwater Noise Training the Approximate Number System PLoS ONE. 8, 8, e71217. DOI:10.1371/ Improves Math Proficiency. Psychological journal.pone.0071217 • http://www. Science. Published online before print, 6 plosone.org/article/info%3Adoi%2F10. August 2013. 1371%2Fjournal.pone.0071217 DOI:10.1177/0956797613482944

1140 1141 Magyar Tudomány • 2013/9 Könyvszemle

területek kiemelkedő képviselői is hivatkoz- Hamza Gábor esetében egyértelműen nak. Így például a teljesség igénye nélkül csak fő vonalról lehet beszélni, hiszen lehe- em­líthető Jakab Éva, Michael von Albrecht tetlen lenne, hogy egy kivételesen gazdag és (Ciceros Verhältnis zu seinen Quellen, mit sokrétű publikációs múlttal rendelkező pro­ Könyvszemle besonderer Berücksichtigung der Darstellung fesszor munkásságát válogatott tanulmányo- der Staatslehre in De re publica), hasonlóan kon keresztül a maga teljességében mutassuk Reinhard Zimmermann, Rolf Knüttel, And- be. Mindazonáltal, a kötetekbe felvett írások magánjogtörténet és a jogösszehasonlítás reas Wacke, Generoso Melillo, Földi András egytől egyig kiválóan alkalmasak arra, hogy Series scientiarum egyes kérdéseit. A professzor úrról adott talán (Aspetti della rappresentanza negoziale in illusztrálják Hamza professzor tudományos Áttekintés Hamza Gábor akadémikus leginkább találó jellemzést Földi András diritto romano), vagy éppen Attilio Guarneri, tevékenység iránti elkötelezettségét. Nem válogatott műveinek köteteiről professzor adta a „Magyarországi és határon Giuseppe B. Portale (Réflexions sur l’harmoni­ kétséges ugyanis, hogy kutatómunkát magas túli magyar római jogászok V. országos talál- sation [unification] du doit privé en Europe) színvonalon végezni csak az adott téma, és Öröm látni, amikor egy kiváló tudós mun- kozója” (2009. február 20.) keretében, amikor neve, és a sort még jócskán lehetne folytatni. tágabban a kutatás mint tevékenység iránti kásságának egyes elemeit pályatársai és tanít- a konferencia zárszavában akként fogalma- Az első és a második kötet egyaránt három elkötelezettséggel és kellő alázattal lehet. ványai igyekeznek rendszerezni, hogy a zott, hogy Hamza professzor egy két lábon részből áll: a római jog és az antikvitás kérdé- Mindezek alapján ki kell mondani, hogy a munkásság egyes darabjait, mérföldköveit járó kutatóintézet. seivel, a római jog továbbélésével foglalkozó szerkesztők feladata nem pusztán nehéz volt, egy csokorba gyűjtve adhassák közre a szak- A három kötetbe felvett, kizárólag idegen részek, valamint egy „vegyes” címet viselő rész hanem egyszersmind hálátlan is: komoly ma és a tágabb érdeklődő közönség örömére nyelvű tanulmányok részben hazai folyóira- az elsőben, illetőleg a jogösszehasonlítás, a fejtörést jelenthetett számukra, hogy a kivé- egyaránt. Különösen felkelti a figyelmet, ha tokban, jobbára és többségében azonban modern jog egyes szegmentumait érintő ré- telesen gazdag életműből mely írásokat ve- a gyűjtés és rendszerezés eredménye nem neves és színvonalas külföldi folyóiratokban szek, valamint egy Varia című fejezet a má- gyék fel a kötetekbe. A fentiek mellett itt egyetlen válogatáskötet, hanem egy három (például: Index: quaderni camerti di studi ro­ sodikban. Ehhez képest a harmadik kötetben külön kiemelendő az a dicséretes szerkesztői kötetből álló sorozat formájában ölt testet. A manistici [Milano, Editore Jovene, 1970-től]; négy nagyobb rész kapott helyet, amelyek döntés, hogy válogatott írásokat adtak ki – jelen ismertető célja, hogy bemutassa a Ham- Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechts­ sorrendben a római jog, a római jog tovább- sokkal inkább hommage jellegű, mint bármi- za Gábor akadémikus szerteágazó tudomá- geschichte. Romanistische Abteilung [Wien, élése, valamint az összehasonlító jog területe­ lyen más kötet, amibe neves tudósok, szak- nyos munkásságából egymást követően ki- Verlag Böhlau, 1880 óta]; Labeo. Rassegna di it érintik, továbbá ebben a kötetben is szere- társak adtak volna közre dedikált írásokat. adott három válogatáskötetet. diritto romano [Editore Jovene, 1955–2004]), pel egy Varia című rész. Érdekes, mi több, A korábban már említett tartalmi sokfé- Hamza Gábor professzor az ELTE Római továbbá kiváló professzorok tiszteletére vagy egy római jogász professzor esetében még leséghez hasonlóan a kötetek nyelvi sokféle- Jogi Tanszékének vezetője, számos hazai és jeles alkalmakra összeállított tanulmányköte- fur­csának is lehetne nevezni, hogy – mint az sége is impozáns: a nyelvi változatosság más, külföldi tudományos szervezet tagja, több tekben (például: Hans-Georg Knothe – Jur­ a fenti szerkezeti ismertetőből is kitűnik – a idegen nyelvű tanulmányokból összeállított neves kitüntetés, köztük 2000-ben a Magyar gen Kohler [Hrsg.]: Status familiae. Festschrift második kötetben nem szerepelnek kifejezet- munkákhoz képest is azonnal szembetűnő. Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének fur Andreas Wacke zum 65. Geburtstag am 28. ten római jogi tárgyú tanulmányok. Sietve A kötetekben szereplő írások nyelve többségé­ birtokosa, akadémikus. 2004 óta tagja a Ma­ April 2001., 2011; Hamza Gábor [szerk.]: Ta­ hozzátesszük: nem állítható, hogy ez baj vagy ben német, olasz, francia és spanyol, valamint gyar Tudományos Akadémiának; 2004. ok- nulmányok Werbőczy Istvánról – Studien über hiányosság lenne, hiszen az egyes kötetek nem egy alkalommal találhatók a kötetekben tóber 6-án, A modern jogrendszerek tagozódá­ István Werbőczy. 2001; Hamza Gábor [szerk.]: tartalmi sokfélesége így is minden igényt kielé­ angol nyelven íródott tanulmányok is. Bizton sa és a római jogi tradíció címmel tartott Szent István és Európa – Saint Étienne et gít. Ezen túlmenően, alaposabb áttekintés állítható, hogy ez a fajta nyelvi diverzitás so- szék­foglaló beszédével vált az Akadémia leve- l’Europe. 2001) jelentek meg. A tanulmányok után minden kétséget kizáróan kitűnik a kaknak becsületére válna! lező tagjává, majd 2010. május 20-i, a Ma­ az átlagnál is magasabb tudományos minő- kö­tetekből, hogy tartalmilag bizonyos egysé- A kötetek általános jellemzése körében fel gánjogi kódextervezetek és a római jogi hagyo­ ségéről már az a tény is sokat elárul, hogy get vagy inkább folytonosságot jelenítenek kell hívni a figyelmet a belbecs és külcsín egy­ mány címet viselő székfoglalójával pedig az számos írásra a hazai és a nemzetközi ro­ meg: az egyes könyvekben sorakozó tanulmá­ ségére: a komoly és színvonalas tartalomhoz Akadémia rendes tagjává. Mind a mai napig manisztika tekintélyes kutatói, professzorai nyokból együttesen rajzolódik ki Hamza olyan külső forma párosul, amely alapján töretlen érdeklődéssel kutatja a római jog, a mellett nemegy alkalommal más tudomány- tudományos munkásságának fő vonala. bármely olvasó szívesen veszi kezébe a köte- 1142 1143 Magyar Tudomány • 2013/9 Könyvszemle

teket. Mind a borító, mind pedig a betűtípus Cicero I/19–36.; Ciceros Verhältnis zu seinen egységesítési törekvésekkel foglalkozó, illető- kívüli spektruma, így az USA egyes államai- és a szedés igényességről árulkodik. Külön Quellen, mit besonderer Berücksichtigung der leg a modern jog egyes tényezőit önállóan ban, Kanadában, Latin-Amerikában, Dél- öröm, hogy a köteteket a szélesebb közönség­ Darstellung der Staatslehre in De re publica bemutató írások is, amelyekből különösen Afrikában, Ázsiában és Japánban tapasztalha- nek, tehát nem csak a szűk értelemben vett I/37–46.; L’«optimus status civitatis» di Cice­ markánsan rajzolódik ki a római jog radix tó hatások. A továbbélés témakörével foglal- „szakmának” szánták – ennek egyik bizonyí- rone e la sua tradizione nel pensiero politico studiorum jellege (lásd különösen Réflexions kozó tanulmányok – szintén a már említett tékát látjuk abban, hogy a jegyzetanyagot I/47–64.; Einige Anzeichen der rechtverglei­­ sur l’harmonisation [unification] du droit privé folytonosság jegyében – Szent István törvé- lábjegyzetek helyett végjegyzetekben helyez- chender Analyse bei Cicero III/17–34.). Mind- en Europe II/49–65.). Megjegyzendő, hogy a nyeivel, a Tripartitummal, valamint a magyar ték el. Ez némely olvasó számára ugyan za- emellett a római jogi vizsgálódások konkrét fentebb már említett kontinuitáson túlme- és az orosz (később: szovjetunióbeli) kodifi- varó lehet, ám ez sem ölt kezelhetetlen mér­ tényállásokhoz vagy tényállás-csoportokhoz nően a vonatkozó tanulmányok mutatják a káció történetével foglalkoznak. téket. Példaértékű, hogy valamennyi kötet kötődő intézményeket, illetőleg jogi jelensé- leginkább kézzelfoghatóan Hamza professzor Ennek további szép példáiként lehetne borítóján az érett klasszikus jogtudósnak, geket is bemutatnak (Aspetti della rappresen­ akadémikus műveltségét. Ezen írások közül utalni a kötet Varia fejezetében megtalálható Herennius Modestinusnak a római Palazzo tanza negotiale negoziale in diritto romano külön kiemelendő egy, a modern joggal fog­ két kiváló tudós (Sir Henry Sumner Maine di Giustizia előtt található szobra található – I/65–126.; Riflessioni sulla garanzia per vizi lalkozó terjedelmesebb írás (El desar­rollo del és Schwarz András Bertalan) munkásságának ezzel is kifejezésre jut a római jog és a modern nella compravendita in epoca romana postclas­ derecho privado europeo II/69–146.; Codifica­ bemutatását célul kitűző tanulmányban. jogok közötti kontinuitás. sica I/127–150.; Réflexions sur les présomptions ción y recodificación del derecho priva­do en Ugyanez a kulturális gyökér az alapja a ma- Tartalmi szempontból megállapítható, relatives aux comomourants [commorientes] en Europa del Este II/147–160.), amely először gánjog történetével, illetve az egyes, konkrét hogy az egyes kötetek külön-külön is, a há- droit romain I/159–181.; Quelques aspects de áttekinti a Nyugat-Római Birodalom buká- magánjogi intézményekkel foglalkozó tanul- rom kötet együtt azonban mindenképp a l’idée du contrat dans le domaine des droits sa és a iustinianusi kodifikáció létrejötte kö- mányoknak is, amelyek esetében a római római jog modern kori szerepére vonatkozó, antiques en Méditerranée III/59–75.). Többek zötti időszakra jellemző jogegységesítési és jogra utalás, a történeti szál pontos végigkö- Rudolf von Jhering nevéhez köthető felfogás között ez a gyakorlat vezethet a jogösszehason­ összefoglalási törekvéseket. Ezt követően ad vetése révén a római elődökre hivatkozás nem megtestesülése. Jhering a „Geist” első köte- lítás igényéhez, és ennek gyakorlati megvaló- számot a középkori fejlődésről, bemutatva a csupán kötelező historikus lábjegyzet, hanem tében egyértelműen kifejti, hogy miben látja sításához is, amelynek nyomán jó látni azt a ius commune és a kánonjog szerepét és miben­ a gondolkodásbeli folytonosság meglétének a modern kor számára a római jog jelentősé- fejlődési folyamatot, amely az összehasonlítás létét, majd elemezve a bizánci, itáliai, francia élő példája. Ebben a vonatkozásban tehát gét: „Durch das römische Recht, aber über iránti igényt jellemzi. Ez utóbbi körben ele- jogfejlődést, valamint ennek menetét az Ibé­ külön kiemelendő, hogy Hamza professzor dasselbe hinaus – das ist der Wahlspruch, in gendő csupán a Comparative Law and An­ riai-félszigeten és a Szent Római Birodalom- munkái ténylegesen a tágabb olvasóközön- dem für mich die Bedeutung des römischen tiquity in the Trends of Legal Humanism and ban. Ezt követően külön-külön alfejezetek séget kell, hogy megcélozzák. Bár kétségtelen, Rechts für die moderne Welt beschlossen Natural Law (II/15–36.), valamint a Réflexions szólnak a lengyel és litván, valamint az angol hogy a professzor úr írásai mind a szűkebb, liegt” (vö. Jhering, 1852, 14.). A római jog, tá­ sur la représentation dans la vente internationale és skót jogfejlődésről, illetve az észak-európai mind pedig a tágabb szakmai közösség szá- gabban pedig az antikvitás, modern kultú- (II/37–44.) címeket viselő tanul­mányokra országok jogfejlődéséről. Szintén külön alfe- mára tartalmaznak olyan elemeket, amelyek- ránk egyik – bár nem egyetlen – meghatáro- utalni, jóllehet a sor itt is folytatható lenne. jezetben kerülnek ismertetésre a Balkán és ből bárki bízvást épülhet és építkezhet, a tá- zó jelentőségű szegmentuma. A gyakorlatban Az átmenetet olyan tanulmányok is jól jelzik, Oroszország korabeli jogfejlődési ismérvei, gabb olvasóközönség – legyen akár joghallga­ persze ez elsősorban akként jelenik meg, hogy amelyeket – bár más fejezetben kerültek el- majd – már a modernkori jogfejlődést vizsgál­ tó vagy akár érdeklődő laikus – nem pusz­tán római jogi előképekre hivatkozunk, jóllehet helyezésre – akár a jogösszehasonlítással­ fog­ va – először szó esik a modern jogtudomány ismeretekre tehet szert (igaz ugyan, hogy ez a római jognak önmagában vannak ennél lalkozó dolgozatok között is meg lehetett alapelveiről, majd az egyes országok kerülnek sem elhanyagolható), hanem ezen túlmenő- mélyebb összefüggései. Mindkét gondolat volna jelentetni (Die Untergliederung der bemutatásra Németországtól Olaszországig, en, az olvasó egy gondolkodásmódról is képet leképezést nyer a kötetek római jogi fejezete- modernen Rechtsordnungen und die römisch­ Spanyolországtól Lengyelországig. Nem ma­ kap. A jogtörténész, különösen pedig egy iben megtalálható tanulmányok által. A vo- rechtliche Tradition I/263–299.; Rechte der rad ki Anglia, Skócia, Írország, valamint a ro­manista gondolkodásmódjába nyerhet natkozó tanulmányok egyfelől elméleti-filo- klassischen Antike und das Erforschen der skandináv államok, és a Baltikum jogfejlő- be­pillantást, annál is inkább, mert Hamza zófiai jellegű kérdéseket taglalnak, amelyek Rechtsinstitute der geltenden Privatrechtsord­ dése sem, és külön említtetnek a kánonjog professzorra – és tanszéki kollégáira is egy- nem mellesleg Cicero tevékenységéhez kap- nungen III/35–58.). Hasonlóképpen hasznos változásai­ is. Az ezt követő kitekintésben aránt – igaz a cicerói veri inquisitio atque in­ csolódnak (Zum Begriff des ius naturale bei szempontokat villantanak fel az európai jog­ feltárul az európai jogfejlődés kontinensen vestigatio (Cic. de off. 1, 13) formulája, amely- 1144 1145 Magyar Tudomány • 2013/9 Könyvszemle re egyébként a szerkesztők is utalnak az egyes attól a gondolati magtól, amit eredetileg je- már többször utaltunk rá – a római jog Földi András, Boóc Ádám, Buzády Csongor, kötetek előszavaiban. Ez a tudományos kö- lentett. Hasonlóan érdekesek a korábban már egyszerre origója (legalábbis az európai kon- Sándor István, Siklósi Iván; III. kötet – Földi zösség a fentieken túl azon is fáradozik, hogy említett jogászportrék is, legyen szó akár Sir tinensen) és része a „Jog” kontinuumának. András, Boóc Ádám, Buzády Csongor, Sándor mindezen ismereteket az érdeklődők számá- Henry Sumner Maine tevékenységéről, akár Eme kötetek tanulmányai pedig vitán felül István, Siklósi Iván, Fekete Sára. Budapest: ra is megismerhetővé tegye. Már ehelyütt Schwarz András Bertalan munkásságáról. alkalmasak arra, hogy túlmutassanak a római ELTE Eötvös Kiadó, Tomus I: 2010, Tomus II: jelezni kell, hogy noha elsőre akár még deho- Végezetül joggal merülhet fel a kérdés, jog mint diszciplína anyagán – egyszerűen 2011, Tomus III: 2013) nesztálónak is tűnhet egy olyan állítás, hogy hogy mindezek alapján kiknek is ajánlhatók szólva eme kötetek tanúságot tesznek amel- Erdődy János Hamza professzor munkái a tágabb olvasó- a fenti oldalakon bemutatásra került kötetek. lett, hogy a római jogi tankönyveken túl is PhD, egyetemi adjunktus közönség számára is méltán ajánlhatók, még­ Meglátásunk szerint három potenciális olva- „van élet”. A kötetekbe felvett tanulmányok PPKE Jog- és Államtudományi Kar sem szabad attól tartani, hogy egy érdeklődő sói kör képzelhető el. felvillantják a romanisztika mint tudomány laikus nem értené, amiről szó van. A profes�- Kétségtelen, hogy a leginkább alkalmas távlatait és mélységeit, rámutatnak arra az IRODALOM szor úr világos, elegáns stílusa még a laikus olvasói kör az oktató-kutató szaktársak köré- összefüggésrendszerre és kapcsolódási pontok Jhering, Rudolf von (1852): Geist des römischen Rechts olvasót is képes átlendíteni a tételes ismeretek ből kerül ki. Enciklopédikus mivolta egészen ama halmazára, amelyek nyomán bárki rá- auf den verschiedenen Stufen seiner Entwicklung I. esetleges hiányából adódó nehézségeken – odáig terjed, hogy a legváltozatosabb témák- döbbenhet, hogy milyen igaz a jheringi Leipzig Hamza Gábor (szerk.) (2001): Tanulmányok Werbőczy jelen kötet esetében persze csak akkor, ha az ban is igen mélyreható meglátásokat tartal- gondolat Marton Géza nevéhez fűzhető Istvánról – Studien über István Werbőczy. Professzorok olvasó nyelvileg kellőképpen felvértezett. maz, ekként alkalmas lehet akár arra, hogy parafrázisa: das Recht durch das römische Recht. Háza, Budapest Külön említést érdemelnek az egyes kö- egy kutatás kiindulópontjaként szolgáljon, (Hamza Gábor: Iura antiqua ac iura moderna Hamza Gábor [szerk.] (2001): Szent István és Európa – tetek Varia címet viselő fejezetei. Az eme fe- akár részinformációk, mélyebb összefüggések methodo comparativa investigata – Opera sel­ Saint Étienne et l’Europe. Professzorok Háza, Budapest Knothe, Hans-Georg – Kohler, Jurgen (Hrsg.) (2011): jezetben publikált tanulmányok számos, meglelésére. Ezen túlmenően azonban, egy ecta. / Ausgewählte Schriften zur antiken Rechts­ Status familiae. Festschrift fur Andreas Wacke zum 65. egymással látszólag semmilyen vagy legalább- tanszékvezető egyetemi professzor esetében geschichte, zur Rechtsvergleichung und zum Geburtstag am 28. April 2001. Verlag C. H. Beck, is csekély kapcsolatban nem álló témákat okkal adódik a feltevés, hogy a hallgatóknak geltenden Recht. Szerkesztették: I-II. kötet – München fednek le, mindezekkel együtt azonban eme mindenképpen ajánlható a sorozat. Ez az témák legalább annyira számot tarthatnak a elgondolás legalábbis a sorozat egészét tekint- összefoglaló monográfiák készítésére ugyan- szűkebb és a tágabb közönség érdeklődésére ve abból a szempontból talán kevésbé párto- Kisegyházak – úgy, mint egyes egyházközségek, vallási irány­ egyaránt, mint a kötetek más részeinek tanul­ landó, hogy a kötet nyelvi sokféleségét az történelmi tükörben zatok, egyházi személyek életrajzának feldol- mányai. Említésre kerül itt az olasz–magyar átlagos életkorú és nyelvi felvértezettséggel gozására egyaránt. Minél nagyobb idő telt el kapcsolatok kérdése a XIII–XIX. századi rendelkező hallgatók jobbára képtelenek A historiográfia egyik fontos és önálló disz- egy adott egyház létrejötte óta, annál termé- időszakban,­ amely egyfelől a peregrinatio lennének lefedni. Ez persze nem jelenti azt, ciplínája az egyháztörténet-írás, amelynek szetesebb volt az igény, hogy visszatekintsen academica­ kérdését vizsgálja, illetőleg ennek hogy egy-egy évfolyamdolgozat, szakdolgozat ugyanúgy megvan a saját tudománytörténe- önnön múltjára, kialakulására, az állammal összefüggését és hatásait a kereskedelmi és a vagy pusztán valamely résztéma iránti érdek- te, mint a társadalomtörténetnek, hadtörté- és más felekezetekkel való kapcsolatának kulturális kapcsolatok alakulására. lődés esetén oktatói irányítás mellett ne le- netnek, művelődéstörténetnek stb. Az egy- összefoglalására, a források feltárására és szisz­ Hasonlóan, önálló tanulmány foglalkozik hetne egyes tanulmányokat ajánlani a hallga­ háztörténet művelése nagyjából egyidős ma­ tematikus közzétételére. Természetes tehát, a Harmadik Birodalom eszméjének kérdésé- tói közönségnek. Ehhez hasonlóan ugyanez gával a történetírással, már csak azért is, mert hogy a római katolikus egyháztörténetek vel, amelynek politikai és filozófiai gyökerei mondható el a tágabb érdeklődő közönségről az első historikusok maguk is egyháziak voltak,­ mellett a 18. századtól megnőtt a protestáns vannak Németországban (lásd völkisch-revo­ is: amennyiben nyelvileg képesek lefedni a a középkorban pedig az egyháztörténet in- egyháztörténeti munkák iránti igény, ahogy lutionäre Richtung). A másik vizsgált probléma kötet varietasát, akkor minden további nélkül tegráns része volt egy adott állam vagy nép a 19. század végétől egyre differenciáltabb és a Führerprinzip kérdése, amelynek kapcsán alkalmas forrást, forrásokat tartanak a kezük- történetének. Az újkor századaiban a historio­ hivatásosabb műfajjá vált az egyháztörténet- hangsúlyozni kell, hogy a nézetek ebben a ben ismereteik bővítésére. Az érdeklődő nem gráfiával együtt változott, fejlődött az egy­ írás. Mindezzel párhuzamosan kialakult e vonatkozásban nem voltak egységesek: mind- szakemberek, de főként az egyetemi hallgatók házak történetének írása is. Egyre „professzi- diszciplína elméleti háttere, módszertana is, az, amit Harmadik Birodalomként a törté- esetében annál nagyobb jelentősége van en- onálisabb” műfajjá vált, elindult a belső dif- az azzal természetes módon együtt járó elmé- nelemben megismerhettünk, messze került nek a három kötetnek, mert – mint korábban ferenciálódása is, megjelent az igény a nagy leti vitákkal, útiránykeresésekkel együtt. Az 1146 1147 Magyar Tudomány • 2013/9 Könyvszemle egyháztörténet-írás mindezeken túl kezdettől egyház is, melyek legfeljebb főbb tanaikban kisegyháztörténet-írás is túljutott saját hős- misszióknak ugyanúgy, mint a „parasztpró- fogva hordozott egy más történeti műfajokra emlékeztettek saját 16–17. századi előzménye- korán, nemcsak elegendő történeti idő telt el fétáknak”, az adventista és metodista közös- kevéssé jellemző belső vitapozíciót, ami ikre.) A hivatalos felekezetek által görbe az újabb vallási közösségek múltjának feldol- ségek megjelenésének egyaránt. Az első vi- rendszerint annak mentén kristályosodott ki, szemmel nézett kisegyházak, szabadegyházak, gozására, hanem arra is alkalmassá vált, hogy lágégés idején, majd a két világháború közöt- hogy minek is tartsuk a vallási közösségek új vallási mozgalmak azonban meg tudtak jól használható általános összefoglaló mono- ti időszakban már jelentős számú szabadegy- múltjával foglalkozó tudományt: alapvetően gyökeresedni a magyar társadalomban is, s gráfia tekintse át a múlt vonatkozó darabját. házi közösség tevékenykedett az országban, a teológiai vagy alapvetően a történeti tudo- bár létszámuk tekintetében mindig is a „na- Ahogy a katolikus, református stb. egyház- melyek ellen a kor történelmi egyházai, illet- mányok részének. Előbbi hívei – kimondva gyok” mögött maradtak, híveik odaadó val- történetben is beszélhetünk a későbbieket ve állami hatóságai egyaránt harcot folytattak vagy kimondatlanul – úgy vélték, igazán csak lásossága, a közösségek missziós elkötelezett- megtermékenyítő alapművekről, úgy a Raj- spirituális és adminisztratív eszközökkel az egyháziak érthetnek hozzá, hiszen számuk- sége fontos színfoltját jelentik a hazai egyház- ki–Szigeti-kötet e diszciplínában jogosan tart egyaránt – tanulságos leírását adva nemcsak ra az egyház története része valamiféle üdvtör­ történetnek. A kötet Ajánlását jegyző Kama- igényt efféle szerepre. az önmaguk vallásszabadságáért folytatott ténetnek, lévén egy történelmi múltban rás István találóan fogalmazta meg ezt: „Bár a Maga a szerzőpáros is érezhette ezt, közö- küzdelemnek, hanem általában a Horthy- kez­dődött, ám ma is létező intézmény múlt­ szabadegyházi közösségek hívei még mindig csak sen írott Bevezetésükben ugyanis bőséges rendszernek is. Szigeti Jenő korszakonként és járól értekeznek. Utóbbi hívei az egyházakat töredékét képezik a lakosságnak, történetüket a historiográfiai, illetve módszertani áttekintést felekezetenként aprólékosan mutatja be, kik az állam, a társadalom fontos, de nem kizáró­ szerzők úgy tematizálták, hogy az egy cseppet nyújtottak. (11–25.) Utóbbi szempontjából a voltak az egyes közösségek meghatározó lagos intézményeiként szemlélik, az egyház- sem maradt periférikus »történelem alulnézet«- gyűjtőfogalom kialakítása volt talán a leg- személyiségei, milyen harcot vívtak a legali- történetet az általános emberi (nemzeti stb.) ként, hanem rálátást nyit a fősodorra, vagyis problematikusabb, hiszen különböző teoló- tásért, milyen megpróbáltatásokat szenvedtek história keretei közé igyekeznek illeszteni. magára a Történelemre. És ami még ennél fon­ giai elveket valló és hitgyakorlatot űző közös- önmagukért és (például a háborús üldözte- Mindezt azért tarthatjuk fontosnak elő- tosabb: segíti a vallási másságok­ megismerését, ségeket kellett egy kalap alá venniük, amely- tések idején) másokért is. rebocsátani, mert a Rajki Zoltán és Szigeti megértését, értékként elfogadását.” (10.) re ők a „szabadegyház” terminust tartották a 1945-tel alapvetően változott meg a hely- Jenő által jegyzett monográfia óhatatlanul A köznyelvben összefoglalóan „szekták- legalkalmasabbnak. Talán igazuk van, ez a zet. A Horthy-rendszer nyomasztó „keresz- fontos állomása lesz egy viszonylag új, ám ként” megbélyegzett kisegyházak történeti legkevésbé problematikus a többi választható tény-nemzeti” ideológiáját előbb a kisegyhá- máris kanonizálódó egyháztörténeti műfaj- kutatásai az utóbbi időben fellendültek. Szá­ lehetőség mellett, mindenesetre a kapcsolódó zak számára pár év valódi szabadság, a vallá- nak: a kisegyház-történetnek. A „nagy” („tör­ mos tanulmány foglalkozott az utóbbi évti- egyháztörténeti jelenségek megfogalmazásá- si egyenjogúság reménykeltő időszaka követ- ténelmi”) egyházak is eljutottak egy-egy olyan zedekben a tevékenységükkel, s már nemcsak ra kétségtelenül alkalmas. te, majd a kommunista pártállammal szem­ pontra, amikor összefoglaló igénnyel tekin- a vallási csodabogarak iránti figyelem, egy-egy A kötet mindkét szerzője számos kisegy- ben próbálták védeni missziójukat. A koráb- tettek vissza saját múltjukra, akár a kizáróla- szociológiai vagy vallási néprajzi esettanul- ház-történeti tanulmánnyal jelentkezett már ban üldözött kisegyházak „társutasaivá” váltak gos történeti érdeklődés, akár valamiféle ön­ mány, hanem számos olyan történeti feldol- az elmúlt években, jelentős kutatómunka áll a történelmi egyházaknak, a szervezeteiket igazolás motiválta szerzőiket. Magyarorszá- gozás is foglalkozik velük, amelyeket már a hátuk mögött, az egyébként tanítvány-mes­ összefogó Szabadegyházak Tanácsa a pártálla­ gon a 19. század második felében jelentek nemcsak lelkes műkedvelők és önreprezen- ter viszony nem jelent kettejük között szín- mi egyházirányításnak legalább annyira tipi- meg azok az újabb keletű vallási mozgalmak, tációt kereső egyházi személyek vetettek pa- vonalbeli különbséget. A fontos, hogy nem kus szerveződése lett, mint maga az Állami melyek egyértelműen a modern, polgári pírra. (A – többek között – a szerzők bábásko­ pusztán korábbi munkásságuk összegzése- Egyházügyi Hivatal (ÁEH). Rajki Zoltán (polgárosodó) társadalmak jellemzői. Olyan dásával 2006-ban létrejött Kisegyház-kutató ként, hanem új szemléletű monográfiaként fejezeteiben – a korszak jellegéből, feldolgo- közösségekről beszélünk, amelyek ugyanúgy Egyesület már szervezetten fogja össze a írták meg művüket. Az első hat (a szabadegy- zottságából fakadóan – sokkal inkább támasz- keresték a „hivatalos” vallásosságon túli lehe- bap­tisták, metodisták, adventisták stb. múlt- házak 19. századi indulásától 1945-ig terjedő) kodott az utóbbi évek levéltári kutatásaira, az tőségeket, elégtelennek vagy épp az üdvtör- ját kutató szakembereket, teszi közzé a vonat- fejezet szerzője Szigeti Jenő, a további háromé ÁEH és az állambiztonság mellett a kisegy- ténet szempontjából pályát tévesztettnek kozó dokumentumokat.) (1945–1990) Rajki Zoltán. Szigeti széles tör- házak saját iratőrző együtteseire is. Rajki minősítették a kiépült, nagy társadalmi tá- Rajki Zoltán és Szigeti Jenő monográfiá­ téneti horizontot rajzol a 19. századi társadal- részletesen­ foglalkozik a legális és illegális mogatottságú egyházak tevékenységét. (A 19. ja a hazai kisegyház-kutatásnak abban az ér- mi változások (a városiasodás valamint a pa­ kisegyházi mozgalmakkal, a pártállam egy- századi Magyarországon egyértelműen ide telemben lehet mérföldköve, hogy „kánon- raszti kultúra funkcióváltásai) révén, melyek házpolitikájának kisegyház-tükörben mutat- sorolható a református és az evangélikus gyanús”. A mű önmagában jelzi, hogy a tanulságos hátterét adják az első baptista kozó arculatával is. 1148 1149 Magyar Tudomány • 2013/9 Könyvszemle

Bár a szerzők óvakodtak a rendszerváltás Szilviáé a H. N. Adventista Egyház és az ál- tója számára fontos – az egyenességet és a tér: állambiztonsági dokumentumok a H. N. (mármint az 1989–90-es rendszerváltás) utá- lambiztonság kapcsolatait mutatja be. A hitelességet nevezi a hasonló levéltári fárado- Adventista Egyház magyarországi történetéből. ni időszakra történő kitekintéstől, vaskos, könyv gerincét egy három részre osztott zások legfontosabb motiváló tényezőjének. Budapest: Spalding Alapítvány, 2012. 288 p.) adatgazdag, ugyanakkor egyenletes színvo- szemelvénygyűjtemény adja, ebből kettő (Rajki Zoltán – Szigeti Jenő: Szabadegyházak Fazekas Csaba nalával és olvasmányosságával is figyelemre Köbel Szilvia, egy pedig az egyik (megfigyelt- története Magyarországon 1989-ig. Budapest: egyetemi docens, Miskolci Egyetem Bölcsészet- méltó monográfiájuk felhívja a figyelmet a ként, a pártállami egyházpolitikával szemben Gondolat, 2012. 406 p.; Holló Péter szerk.: Hát­ tudományi Kar, Politikatudományi Intézet kisegyház-történet folyamatosságára. Mely állóként) érintett, Vankó Zsuzsa összeállítása. műfaj immár egy – vélhetően széles körben A legtöbb ügynökakta Szakács József adven- terjedtek el Európában a cigányok? Milyen el­ forgatott és idézett – kézikönyvvel is rendel- tista lelkész (fedőnevén: Szaniszló Pál), ké- Kérdések és válaszok képzelések élnek a cigányok származásáról, és kezik. sőbb a Szabadegyházak Tanácsának elnöke a cigányságról mi ma az elfogadott tudományos álláspont? A kisegyház-kutatásnak egész más jellem- tollából származik. Aprólékos, helyenként Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa zőit mutatja fel a szintén nemrég megjelent, túlbuzgó beszámolókat írt évtizedeken át a Hitvalló műfaj a káté. Az általam ismert Hei­ különböző országaiban a cigányok jelenléte? Holló Péter szerkesztette kötet. Nem össze- tartótisztjeinek, részletes jelentései, a felettesei delbergi Káté a református egyház híveinek Hogyan reagáltak az elmúlt években a romá­ foglaló monográfiáról, hanem forráskiad- elégedettségét kiváltó intézkedései megerősí- készült, s olyan kérdésekben igazítja el a hí- niai cigányok megjelenésére Olaszországban és ványról, nem több korszak áttekintéséről, tenek egy szomorú tapasztalatot: a 20. század veket, mint az emberi nyomorúság, a meg- Spanyolországban? Akit a többség annak tart, hanem „csak” a Kádár-rendszerről, illetve második felének egyháztörténetét kutatók váltás, a teremtés, a keresztség vagy a „végva- vagy aki magát annak mondja? Milyen volt nem általában a szabadegyházakról, hanem számára nem csupán az egyházak saját iratai, csora”. Magyarországon a népességen belül a cigányok egyetlen felekezet, az adventisták történetével sajtója, visszaemlékezései alkotják az alapvető Fleck Gábor és Szuhay Péter is kátét írtak. aránya az ezredfordulón, és lesznek-e 1,5 milli­ foglalkozik. Bizonyos szempontból beleillik forrásbázist, hanem ezek a „mások életébe” Kérdéseik nagyon is evilágiak, kiindulópont- óan 2050-ben? Azonos-e a cigányok korfája a az „ügynökkérdés” néven elhíresült, gyakran bepillantani akaró dokumentumok is. Sza­ juk azonban szintén hitbéli. A cigányság, társadalom összességével, avagy attól eltérő? inkább a szenzációkra fogékony újságírók és kács-Szaniszló vaskos kötetekre rúgó „élet- melynek mibenlétére a kérdések és a rájuk Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok nem a történészek által művelt legújabb kori művét” őrzik a titkosszolgálati kartotékok. A adott válaszok vonatkoznak, korántsem holokausztját? Mi történt ekkor? műfajba. „Bizonyos szempontból” – mert szerzők csak az ő személyét leplezték le, bár olyan létező, melynek mibenlétére a fizikai Ezek a kérdések léteznek. A szerzők érde- más szempontból nézve az is kérdéses, van-e kisebb terjedelmű iratokat más, az adventis- tények adta bizonyosság birtokában válaszol- me, hogy nem maguk találták ki a kérdéseket, egyáltalán mibe beleilleszkedni. Beszélhe- ta egyházba beépített ügynököktől is közzé- hatnánk. A határ a cigány és a nem cigány hanem az életből vették azokat. Valamennyi- tünk-e – a kétségtelenül nagyszámú forrás- tettek. A kötetet tanulságosan színesíti né- között sem nem éles, sem nem határozott. en, akik ma Magyarországon élünk, szembe- publikáció, áttekintő tanulmány stb. ellené- hány, fotókópiában közölt dokumentum. Ha mintát veszünk a kérdésekből, me- sülünk ezekkel a kérdésekkel. Fleck és Szuhay re – a pártállami múlt eme kényes kérdésével Mindebből tanulságosan rajzolódik ki, hogy lyekre a szerzők választ adnak, nyilvánvaló kátéja megadja a válaszokat. De az eredeti való szakmai és/vagy etikai szembenézésről? milyen mélységben avatkoztak be a pártállam lesz, hogy ahány nézőpont, annyiféle válasz. kátéktól eltérően sosem színlelik azt, hogy a Jó kísérletekről bizonyosan, amint ez a kötet szervei az adventisták életébe, hogyan hasz- Miként nincs biztos válasz arra a kérdésre sem, válaszoknak ne lehetne alternatívájuk Nem is bizonyítja, más – egyházi személyek titkos- nálták fel a rendszerrel szemben kritikus vagy hogy Mi a te egyetlenegy vigasztalásod életedben mondják meg a „tutit”. Inkább azon vannak, szolgálattal való együttműködését dokumen- az azzal való együttműködést keresztény hit­ és halálodban?, úgy nincs biztos válasz azokra hogy az olvasókat inspirálják további válaszok táló – munkákhoz hasonlóan. Ez a kötet a elvi alapon elfogadni képtelen egyháztagok- a kérdésekre sem, amelyeket a szerzők káté- keresésére. történelmi múlt részeként viszonyul az ügy- kal, vezetőkkel szemben a befolyásukat. jukban összegyűjtöttek. Az emberi meghatá- Fleck és Szuhay kátéja felfedező útra in- nökkérdéshez, történelmi forrásokként keze- Egyes következtetések megfogalmazására rozatlanságra adott roma meghatározás része vitál egy nagyon közeli, s ugyanakkor nagyon li és teszi közzé az ügynökaktákat, jóllehet a a kötetet záró fejezetben Vankó Zsuzsa tett a magyar meghatározásnak. Jogi, szociológi- távoli világba. Előítéletek, sporadikus tapasz- szerzők gyakran érzékeltetik, hogy például a kísérletet Hitelvi és etikai kérdések – A múlt ai, kulturális antropológiai, szociálpszicholó- talatok, sztereotípiák, szorongások, félelmek, hetvenes évekből ránk maradt jelentések ta- tanulságai és a jövő veszélyei címmel. A szemé- giai szempontok elválaszthatatlanul kavarog- néhol utópikus remények prizmáján keresz- nulságai a napjainkba kapaszkodnak. lyes motívumoktól is vezérelt visszatekintés nak minden egyes kérdés kapcsán. Íme, pár tül látjuk ezt a titokzatos világot. Paradox Holló Péter tanulmánya a pártállami zárszava nemcsak az érintett hívő közösségek, kérdés mutatóba: Ki a cigány? Mi illő: cigányt módon senki sem mondhatja, hogy mindent egyházpolitika általános áttekintését, Köbel hanem a történelmi múlt valamennyi kuta- vagy romát mondani? Mikor jelentek meg, és tud a cigányokról. Ha roma, ha nem, a titok 1150 1151 Magyar Tudomány • 2013/9

és a homály nem oszlik. A könyvnek, amely- nemcsak, s nem is elsősorban kifelé, hanem ről most beszélek, különleges érdeme, hogy befelé vezet. A roma, akit nem ismerünk, az képes felvillantani a sokszínűséget, a perspek- bennünk van. Mi magunk vagyunk a Másik, tívák sokféleségét, a roma és nem roma akinek látványa iszonyattal tölt el bennünket, CONTENTS együttélés szövevényét, mely nem ismeri az akitől menekülünk, akitől elzárkózunk, akit egyértelműséget, a határok fix választóvona- nem akarunk ismerni. Study lát, a fekete vagy fehér biztonságát. E kis könyv legnagyobb érdeme, hogy Tibor Grüll: Ecological Impacts of the Roman Empire ……………………………… 1026 István Hargittai: Seventy Years Old Blind Spot……………………………………… 1035 A könyvnek nincs narratívája. A kérdések rádöbbenti az olvasót: a csoport, melyet ci- János Hóvári: Hungarian Generals in the Late Ottoman Army. a hétköznapi érdeklődés ritmusában követik gánynak lát és láttatnak vele, nem akadály a The Memory of Richard Guyon and György Kmety …………………………… 1046 egymást. Az olvasást bárhol el lehet kezdeni, polgári, demokratikus Magyarország céljának Róbert Hermann: Two Hungarian Honvéd-Generals, Who Became Turkish Pashas s bárhol abba lehet hagyni. Egy olvasás amúgy megvalósítása útján. Ellenkezőleg, addig nem In Memoriam of Richard Guyon and György Kmety sem elég. A kérdések, mivel nem a szerzők lesz Magyarországon polgári társadalom, míg in Their 200th Anniversary of Birth ……………………………………………… 1056 agyszüleményei, hanem az élet kérdései, újra az emberi létből adódóan magától értetődő László Lovász: Educated Humans ………………………………………………… 1071 meg újra visszatérnek bennünk, s ilyenkor és elidegeníthetetlen jogok teljessége nem Gábor Gángó: József Eötvös Against the ‘Materialists.’ The Re-Authorization újra fel kell lapozzuk a könyvet, hogy meg- illet meg mindenkit, aki a születés véletlene of the Annual Meeting of Hungarian Physicians and Natural Scientists nézzük, mit írtak a szerzők. vagy a sors szeszélye erre a földre nem sodort. and the Genesis of His 1863 Reflections ………………………………………… 1081 Aki ma Magyarországon felnőtt fejjel él, Nem tehetünk kivételt, nem tehetünk úgy, Éva Gyarmathy: Dyslexia, Learning/Teaching and Sciences in Digital Culture ……… 1086 József Baranyi – Ákos Jóźwiak – László Varga – Miklós Mézes – nem kerülheti el a kérdéseket, melyeket Fleck mintha az emberi és polgári jogok 1791-ben Judit Beczner – József Farkas: Application Potentials of Network Science, és Szuhay megfogalmaznak. Az alapkérdés, Párizsban elfogadott nyilatkozata egyesekre Bioinformatics and Systems Biology to Food Science melyre válaszként az egész könyv született, vonatkozna, másokra viszont nem. A sors with Special Reference to Food Safety and Nutrition …………………………… 1094 hogy miként lehetséges úgy élni a mai magyar mindenki számára teret nyit az életben, s nem András Jánossy: Fullerenes: Beauty and Utility ……………………………………… 1103 társadalomban, hogy jószerével senki nem lehet erő, mely ebben megakadályozhatja. Károly Reményi: Artificial Leaf for Storing Solar Energy …………………………… 1111 tud semmit ennek a társadalomnak a legége- Az emberi jogok elidegeníthetetlenségébe Discussion tőbb problémájáról. Nem mintha nem len- vetett hit alapján válaszolhatjuk meg Fleck Gyula Bándi: A Lawyer’s Remarks to the Message of the Intellectual Circle on Survival 1119 nének vizsgálatok, statisztikák, melyek a ro­ Gábor és Szuhay Péter kátéja kérdéseit. Aki László Gáspár: Engineering Contribution to the Success of the Ambitions ma népesség számarányát, belső tagoltságát, nem hisz az emberi jogokban, nem hisz az of the Intellectual Circle on Survival …………………………………………… 1126 a nem roma népesség diszkriminációra sosem egyenlőségben azt ez a könyv (sem) fogja Academy Affairs rest hajlandóságát, a közpolitika nyomorát, a meggyőzni. A könyvben olvasható válaszok The New Corresponding Members of the MTA politika cinizmusát mutatnák. Rengeteg dol­ kiválóak, mert érveket adnak azoknak, akik Balázs Barna …………………………………………………………………… 1131 got tudunk a részletekről, de semmit se tu- nemcsak hinni, hanem tudni is akarnak. Péter Huszthy ………………………………………………………………… 1133 dunk az egészről. Biztos vagyok abban, hogy a könyv, melyet Tibor Frank …………………………………………………………………… 1135 A magyarországi romaprobléma része az most kezünkben tartunk, bővülni fog a jö- László Pyber …………………………………………………………………… 1137 iszonyatos a tudatlanság, melyet súlyosbít az vőben. Érdemes lenne internetre vinni, s Outlook (Júlia Gimes) ……………………………………………………………… 1138 érzelmi gyökerekből táplálkozó elzárkózás. gyűjteni a kérdéseket, gyűjteni a válaszokat, Ez a káté akkor lesz hasznos, ha bevonul a melyekre reflektálhatnának a szerzők. (Fleck Book Review (Júlia Sipos) …………………………………………………………… 1142 középiskolákba, s részévé válik a tananyagnak. Gábor – Szuhay Péter: Kérdések és válaszok a A káté műfaja egyenest felszólít a pedagó­ cigányságról. Budapest: Napvilág, 2013) giai alkalmazásra. A válaszok akkor válnak Csepeli György tudássá, ha sokoldalú tapasztalatszerzéssel, szociológus önálló tanulással társulnak. Mindenkinek Eötvös Loránd Tudományegyetem magának kell elindulnia a felfedező útra, mely Társadalomtudományi Kar 1152 1153 Magyar Tudomány • 2013/9 Ajánlás a szerzőknek 1. A Magyar Tudomány elsősorban a tudományte­ és magyarázataik legyenek egyszerűek, áttekinthe­ rületek közötti kommunikációt szeretné elősegí- tők. A képeket lehetőleg .tif vagy .jpg formátum- teni, ezért főleg olyan dolgozatokat közöl, ame­lyek ban kérjük; fekete-fehérben, min. 150 dpi felbon- a tudomány egészét érintik, vagy érthetően mu- tással, és nagyságuk ne haladja meg a végleges tatják be az egyes tudományterületeket. Köz­lünk (vagy annak szánt) méreteket. A szövegben témaösszefoglaló, magas szintű ismeretterjesztő, tüntes­sék fel az ábrák kívánatos helyét. illetve egy-egy tudományterület újabb eredmé­ ­ 7. A hivatkozásokat mindig a köz­lemény vé­ nyeit bemutató tanulmányokat; a társadal­mi élet gén, ábécé-sorrendben adjuk meg, a lábjegyzetek- tudományokkal kapcsolatos eseményei­ről szóló ben legfeljebb utalások lehetnek az irodalomjegy- beszámolókat, tudománypolitikai elem­­zé­se­ket és zékre. Irodalmi hivatkozások a szövegben: (szerző, szakmai szempontú könyvismertetéseket, de la- megjelenés éve – Balogh, 1957; Feuer et al., 2002). punk nem szakfolyóirat, ezért a szerzőktől köz- Ha azonos szerző(k)től ugyanazon évben több érthető, egy-egy tudományterület szaknyelvét ta­nulmányra hivatkoznak, akkor a közleményeket mellőző cikkeket várunk. az évszám után írt a, b, c jelekkel kérjük megkülön­ 2. A kézirat terjedelme általában ne haladja böztetni mind a szövegben, mind az irodalomjegy­ meg a 30 000 leütést (ez szóközökkel együtt kb. zékben. Különösen ügyeljenek a bibliográfiai 8 oldalnak felel meg a Magyar Tudomány füzetei­ adatoknak a szövegben és az irodalomjegyzékben ben); ha a tanulmány ábrákat, táblázatokat is való egyeztetésére! Kérjük: csak olyan és annyi tartalmaz, kérjük, arányosan csökkentsék a szöveg hivatkozást írjanak, amilyen és amennyi elősegíti mennyiségét. Be­számolók, recenziók terjedelme a megértést. Számuk ne haladja meg a 10–15-öt. ne haladja meg a 7–8000 leütést. A teljes kéziratot 8. Az irodalomjegyzéket ábécé-sorrendben MS Word .doc vagy .rtf formátumban interneten kérjük. A tételek formája a következő legyen: vagy CD-n kérjük a szerkesztőségbe beküldeni. • Folyóiratcikkek esetében: Feuer, Michael J. 3. Másodközlésre csak indokolt esetben, elő- – Towne, L. – Shavelson, R. J. et al. (2002): zetes egyeztetés után fogadunk el dolgozatokat. Scientific Culture and Educational Research. The 4. Legfeljebb tíz magyar kulcsszót és a közle- Educational Researcher. 31, 8, 4–14. mények címének angol fordítását külön oldalon • Könyvek esetében: Rokkan, Stein – Urwin, kérjük. A cím után a szerző nevét, tudományos D. W. – Smith, J. (eds.) (1982): The Politics of fokozatát, munkahelye pontos nevét, s ha közölni Territorial Identity: Studies in European Regio­ kívánja, e-mail címét kell írni. Külön lapon kérjük nalism. Sage, London azt a levelezési és e-mail címet, telefonszámot is, • Tanulmánygyűjtemények esetében: Ha­lász ahol a szerkesztők a szerzőt általában elérhetik. Gábor – Kovács Katalin (2002): Az OECD tevé- 5. Szövegközi kiemelésként dőlt (italic), (eset- kenysége az oktatás területén. In: Bábosik István leg félkövér – semibold) formázás alkalmazha­tó; – Kárpáthi Andrea (szerk.): Összehasonlító peda- r i t k í t á s, VERZÁL, kiskapitális (small gógia – A nevelés és oktatás nemzetközi perspek- capitals,­ kapitälchen) és aláhúzás nem. A tívái. Books in Print, Budapest jegyzeteket lábjegyzetként kérjük megadni. 9. Havi folyóirat lévén a Magyar Tudomány 6. Az ábrák érkezhetnek papíron, leme­zen kefelevonatokat nem küld, de elfogadás előtt min­ vagy e-mail útján. Kérjük a szer­zőket: tartsák szem den szerzőnek elküldi egyeztetésre közleménye előtt, hogy a folyóirat fekete-fehér; formátu­ma szerkesztett példányát. A tördelés során szükséges B5 – tehát ne használjanak színeket, és vegyék fi­ apró változtatásokat a szerző időpont­egyeztetés gyelembe a fizikai méreteket. Általában: az ábrák után a szerkesztőségben ellenőrizheti.

1154 A lap ára 920 Forint