Magyar Tudomány A Római Birodalom ökológiai hatásai Hetvenéves fehér folt Emlékezés Guyon Richárdra és Kmety Györgyre Kiművelt emberfők Fullerének: szépség és hasznosság 13•9511 Magyar Tudomány • 2013/9 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 174. évfolyam – 2013/9. szám TARTALOM Tanulmány Grüll Tibor: A Római Birodalom ökológiai hatásai ………………………………… 1026 Hargittai István: Hetvenéves fehér folt ……………………………………………… 1035 Hóvári János: Honvédtábornokok a késői oszmán haderőben. Főszerkesztő: Emlékezés Guyon Richárdra és Kmety Györgyre ……………………………… 1046 Csányi Vilmos Hermann Róbert: Két honvédtábornok, akikből török pasa lett – kétszáz éve született Guyon Richárd és Kmety György …………………………… 1056 Szerkesztőbizottság: Lovász László: Kiművelt emberfők ………………………………………………… 1071 Bencze Gyula, Bozó László, Császár Ákos, Hamza Gábor, Gángó Gábor: Eötvös József a „materialisták” ellen. Kovács Ferenc, Ludassy Mária, Solymosi Frigyes, A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének újraengedélyezése Spät András, Szegedy-Maszák Mihály, Vámos Tibor és a Gondolatok keletkezése ……………………………………………………… 1081 Gyarmathy Éva: Diszlexia, a tanulás/tanítás és a tudományok a digitális kultúrában. A lapot készítették: Egy tranziens korszak dilemmái ……………………………………………… 1086 Elek László, Gazdag Kálmánné, Halmos Tamás, Holló Virág, Baranyi József – Jóźwiak Ákos – Varga László – Mézes Miklós – Majoros Klára, Makovecz Benjamin, Matskási István, Beczner Judit – Farkas József: A hálózatkutatás, a bioinformatika Perecz László, Sipos Júlia, Szabados László, F. Tóth Tibor és a rendszerbiológia alkalmazási lehetőségei az élelmiszer-tudományban ………… 1094 Jánossy András: Fullerének: szépség és hasznosság …………………………………… 1103 Reményi Károly: A mesterséges fotoszintézis (artificial leaf) a napenergia-tárolás eszköze 1111 Vélemény, vita Szerkesztőség: Bándi Gyula: Hozzászólás a Túlélés Szellemi Kör üzenetéhez egy jogász szemével …… 1119 1051 Budapest, Nádor utca 7. • Telefon/fax: 3179-524 Gáspár László: A mérnökök hozzájárulása a Túlélés Szellemi Kör célkitűzéseinek eléréséhez 1126 [email protected] • www.matud.iif.hu Kiadja az Akaprint Kft. • 1115 Bp., Bártfai u. 65. Tudós fórum Tel.: 2067-975 • [email protected] Az MTA új levelező tagjainak bemutatása Barna Balázs …………………………………………………………………… 1131 Huszthy Péter ………………………………………………………………… 1133 Előfizethető a FOK-TA Bt. címén (1134 Budapest, Gidófalvy L. u. 21.); Frank Tibor …………………………………………………………………… 1135 a Posta hírlap üzleteiben, az MP Rt. Hírlapelőfizetési és Elektronikus Pyber László …………………………………………………………………… 1137 Posta Igazgatóságánál (HELP) 1846 Budapest, Pf. 863, Kitekintés (Gimes Júlia) ……………………………………………………………… 1138 valamint a folyóirat kiadójánál: Akaprint Kft. 1115 Bp., Bártfai u. 65. Előfizetési díj egy évre: 11 040 Ft Könyvszemle (Sipos Júlia) Terjeszti a Magyar Posta és alternatív terjesztők Series scientiarum (Erdődy János) …………………………………………………… 1142 Kapható az ország igényes könyvesboltjaiban Kisegyházak – történelmi tükörben (Fazekas Csaba) ………………………………… 1147 Kérdések és válaszok a cigányságról (Csepeli György) ………………………………… 1151 Nyomdai munkák: Akaprint Kft. 26567 Felelős vezető: Körmendi Péter Megjelent: 11,4 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0025 0325 512 1025 Magyar Tudomány • 2013/9 Grüll Tibor • A Római Birodalom ökológiai hatásai A „birodalmi tájak” – úgy tűnik – nem mint a szőlőkultúra kiterjedése Britanniában tűrték a „pusztaságokat” (solitudines), az (Nene-völgy, Northamptonshire); vagy az „erdőségeket” (silvae), „sivatagokat” (harenae), olívaolaj-termelés a lykiai Sagalassosban, ahol „sziklákat” (saxa) és a „mocsarakat” (paludes), a viszonylag hidegebb klíma és a magasabb Tanulmány amelyek a vadság, a rendezetlenség, a barbár- fekvés miatt ma már nem nő meg az olajfa. ság képzetét idézték fel bennük, szemben a A kutatók szerint a római korban ezeken a „művelt, ellátott, bejárható, ismert, hasznosí- területeken évi 2–3°C-kal magasabb volt az A RÓMAI BIRODALOM tásra alkalmas” (culta, instructa, pervia, nota, átlaghőmérséklet (Sallares, 2007). negotiosa) vidékekkel. A Tertullianus által „Ökológiai imperializmus” ÖKOLÓGIAI HATÁSAI említett „rendkívül nyájas birtokok” (fundi amoenissimi), vagyis a római villák külön is Bizonyos, hogy a római melegperiódus is Grüll Tibor említést érdemelnek. A villa nem egyetlen előmozdította azt a jelenséget, amit gyakran egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar épület, még kevésbé lakóház, hanem egy neveznek Róma „ökológiai imperializmusá- Történettudományi Intézet Ókortörténeti Tanszék mezőgazdasági földterület üzemeltetéséhez nak”. Ma már bizonyosnak tűnik, hogy a [email protected] szükséges gazdasági és lakóépületek összessé- Római Birodalom ökoszisztémája meglehe- ge, amely magában foglalja a műhelyeket, tősen egységesült, ami elsősorban a mediter- A birodalmak egyik jellegzetes tulajdonsága, humanitas jegyében, hanem a tájakat is for- borospincéket, különféle raktárakat, istálló- rán flóra és fauna expanzióját jelentette, de hogy hosszantartó és mély változásokat hoz- málta. A karthágói egyházatya, Tertullianus, kat, a birtok művelőinek lakóépületeit (villa nem kizárólagosan, hiszen a Birodalom pe- nak létre a természeti környezetben, amit hatásosan írt erről a 2. század végén: „Így rustica), valamint a tulajdonos városi kénye- remvidékeiről, sőt azon kívülről is érkeztek egyes modern kutatók „ökológiai imperializ- maga a földkerekség is láthatóan napról lemmel ellátott lakóépületét (villa urbana). A új fajok, amelyeket sikerült meghonosítani: musnak”, vagy „zöld imperializmusnak” napra jobban megművelt és a korábbinál vidéki villagazdaságok kutatása jelentősen így a rizst (Oryza sativa) a Kr. e. 3. században neveznek. A Római Birodalom egykori terü- jobban ellátott. Már minden bejárható, min- előrehaladt az egykori nyugat-európai tarto- Indiából; a barackot (Prunus armeniaca) a Kr. letén folytatott nagyarányú építkezések (váro- den ismert, minden hasznosításra alkalmas mányokban (Britannia, Hispania, Lusitania, e. 2. század végén Armeniából; a cseresznyét sok, utak, hidak, falak, vízvezetékek, csator- – a hírhedt pusztaságokat eltörölték a rendkí- Gallia, Belgica, Germania, Pannonia), de a (Prunus avium) a Kr. e. 1. században Cappa- nák stb.) – s különösen a Nyugaton bekövet- vül nyájas birtokok, az erdőket meghódítot- Közel-Keleten egyelőre elég kevés a komplex dociából; vagy a gránátalmát (Punica grana­ kezett robbanásszerű urbanizáció – komoly ták a szántók, a vadállatokat elűzték a nyájak; módon feltárt villagazdaság. Elterjedésüknek tum) a Kaukázus vidékéről. Egyedül Britan- változásokat idéztek elő a környezetben, de a sivatagokat bevetik, a sziklákat bepalántáz- gyakorlatilag nem voltak földrajzi akadályai: niába több mint ötven új növényfajt hoztak a tájak tudatos átalakítása (bányászat, csator- zák, a mocsarakat lecsapolják, s annyi a város, északon Britanniában vagy Germani ában be a rómaiak: főként gyümölcsöket, fűszer- názás, folyószabályozás, mocsarak és tavak amennyi kunyhó se hajdan. Már a szigetek éppúgy kialakultak sajátos típusaik, mint a növényeket és zöldségféléket (Van der Veen lecsapolása, erdőirtás), az ezzel összefüggő se rémisztenek, a sziklák se rettentenek – Sza hara peremvidékén, Africában (McKay, et al., 2008). A mai Ausztria, Belgium, Észak- környezetszennyezés, valamint a mezőgazda- mindenütt házak, mindenütt népek, min- 1975). Franciaország, Németország, Magyarország, sági művelés, illetve az állattenyésztés is erő- denütt közügyek, mindenütt élet.”1 A tájak változásaiért természetesen nem- Luxemburg, Hollandia és Svájc területén kb. teljesen hatottak az ökoszférára. csak az emberi beavatkozás volt felelős, hanem négyszáz különféle település2 archeobotanikai példának okáért a klímaváltozás is. Dendro- adatait gyűjtötték össze, amiből a kutatók A tájak és a klíma 1 Certe quidem ipse orbis in promptu est cultior de die et instructior pristino. Omnia iam pervia, omnia nota, lógiai adatok alapján arra lehet következtetni, megállapították, hogy tíz növényféle igen A római Mediterráneum magas szintű össze- omnia negotiosa, solitudines famosas retro fundi amoe- hogy a Kr. e. 1. században egy melegebb és ritkán (kevesebb, mint tíz helyen) fordult elő: kapcsoltsága nemcsak gazdasági szinten nissimi oblitteraverunt, silvas arva domuerunt, feras szárazabb időszak volt, ami egészen a Kr. u. rizs, csicseriborsó, pisztácia, gránátalma, fe- eredményezett erős integrációt, hanem tartós pecora fugaverunt, harenae seruntur, saxa panguntur, 2. század közepéig tartott. Ezt követően az kete bors, fokhagyma, mandula, tök, fenyő- paludes eliquantur, tantae urbes quantae non casae átlaghőmérséklet csökkenni kezdett, és több környezeti változásokat is indukált. A Római quondam. Iam nec insulae horrent nec scopuli terrent; Birodalom „civilizációs küldetése” nemcsak ubique domus, ubique populus, ubique respublica, csapadék hullott. A melegebb időszakra (Ro­ 2 Ezek között volt katonai tábor, polgári város, polgári a barbár népek kiművelését tűzte ki célul a ubique vita. Tert. de anim. 30.3. Grüll Tibor ford. man Warm Period) utalnak olyan adatok, falu, villagazdaság és az őslakosok rurális települései. 1026 1027 Magyar Tudomány • 2013/9 Grüll Tibor • A Római Birodalom ökológiai hatásai mag, dinnye, vagyis ezek értékes egzotikus mi forrásokból következetes képet kapunk amforányi borért –, másodszor, a megművelt Csak a késői római korban érte el a sző- importcikkeknek számítottak. Tíz és harminc arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Mediterrá- terület kiterjesztésének igényét; harmadszor, lőművelés