DOCSLIB.ORG

Animagazin 5. Sz. (2012. Szeptember 10.)

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Animagazin 5. Sz. (2012. Szeptember 10.) Felhasznált irodalom BBC cikkek/vallások: SINTÓ // pintergreg (Pintér Gergő) Shinto A sintó szorosan kapcsolódik Japánhoz és a japán kultúrához, mond- Encyclopedia of Shinto hatni egyidős velük, a japánok azonban nem vallásként tekintenek rá, inkább Wikipédia (en, hu) Shinto, életstílusnak nevezhetnénk. Shintai, Shinto shrine, Hokora stb. cikkei Green shinto, szentélyek Bevezető Kami a világban Terebess Ázsia A sintó egy kifejezetten helyi Bár a kami szót leggyakrabban Lexikon / Sintó vallás, és most nem csak arra gon- istennek fordítják, pontosabb lenne / Shimenawa dolok, hogy egy országra korlátozódik, a ,,lélek”, ,,szellem” kifejezés, azonban még Japánon belül is az, ugyanis a semmiképpen nem keverendő össze a / Esküvő követői nem egy egységes nagy val- nyugati istenfogalommal. A kami nem láshoz köthetők, hanem egy-egy helyi mindenható, nem tökéletes, időnként szentélyhez kötődő kamihoz. hibázik (akár az ember), természetétől A shintō (神道) szót két kanji fogva nem is különbözik tőle, ráadásul alkotja. Az első ,,shin” (神), jelentése ugyanabban a világban is él, mint az ,,lélek”, ,,isten”, és a kínai shên (isten) ember. De kami lehet egy erdő, egy szóból származik, a második a ,,to” hegy, vagy egy természeti jelenség pl. (道), ami a szintén kínai ,,tao” szóból vihar vagy cunami, de akár egy ember ered, és utat jelent. A sintó jelentése is kamivá válhat halála után. Ugyan- tehát ,,az istenek útja”. akkor nem minden kami rendelkezik A sintó felfogás szerint a lelkek névvel, ilyenkor úgy hivatkoznak rá, is ugyanabban a világban léteznek, mint pl. ennek vagy annak a helynek mint az emberek, bár létezik látható a kamija. (kenkai) és láthatatlan (yukai) világ, ezek nem különülnek el egymástól, hanem egy szoros egységet alkotnak és kapcsolatban állnak egymással. Eltérés a kereszténység fel- fogáshoz képest, hogy az ember tisz- tának (bűntelennek) születik, de maga a bűn fogalma is eltér. Tisztátalanná később, főleg gonosz szellemek miatt Oyashiro-sama, Hinamizawa kamija válhat az ember. Emellett a hallálal - Higurashi no Naku Koro ni kapcsolatos dolgok a tisztátalanság Sőt, még az is előfordul, hogy két kü- forrásai, a legfőbb tisztátalanság pe- lön kamit ugyanazzal a névvel illetnek. dig maga a halál. Mindez talán furcsának tűnhet, de ha belegondolunk, hogy a sintó mintegy 8 millió kamit számlál, talán megbo- csájtható. Folytatás a következő oldalon! AniMagazin/Japán mániásoknak -22- Vissza a Tartalomjegyzékhez! A kami jelenlétét a Szentély szentélyen belül a shintai Azt a szent he- (神体, ,,az isten teste”) jelzi. Ez lyet, ahol a kami lakozik lehet valamilyen ember alkotta tárgy, szentélynek (jinja, 神社) leggyakrabban egy tükör, vagy egy nevezik. Minden falu- természeti képződ- nak, városnak megvan a mény. Utóbbira a leg- maga szentélye, a helyi híresebb példa maga a kaminak szentelve. Fuji hegy! Fontos, hogy a shintai nem maga a kami, vagy an- nak része, csupán arra szolgál, A torii-kon kívül gyakori még a shimenawa használa- hogy az emberek kapcsolatba lép- ta, ami olyan hagyományos rizsszalmából font kötél, hessenek vele. A shintai a szentély amibe papírdíszeket fonnak. Szokás ezt otthon is a be- honden nevű részében helyezkedik járati ajtó fölé akasztani, újévkor pedig cserélik. el, ahová csak a papok léphetnek be. További két rész még a haiden és a heiden, ez a három rész alkothat kü- lön épületet, vagy egy épületen belül Inari kaminak szentelt útmenti mini- külön helyiségek lehetnek. A haiden szentély (hokora, 祠) - Wikipédia A szentélyek- szolgál az imádságra, a heiden pedig Egy szentély nem feltétlenül egy épü- ben ritkán ábrázolják az áldozat bemutatására. let, lehet egy szikla vagy egy erdő is, ahol a magát a kamit, viszont Sok japán otthonban található kami lakik, viszont nagyon gyakran a termé- gyakoriak az olyan ál- egy kicsi szentély, amit ,,kamipolcnak” szetben helyezkedik el, pl. egy hegyen vagy latszobrok, mint pél- (kami-dana) neveznek, ahol virágok- egy erdőben, a lakott területektől elkülönül- dául a róka, a ló, vagy a kal, étellel vagy imádsággal áldozhat- ve. Ezen kívül külön kerítés nincs, a szentély szentélyt őrző és a nak a kaminak. Ezenkívül arra is szol- gonosz szellemeket tá- bejáratát csak kapu, torii jelzi, amiből több is Toriik sokasága Fushimi-Inariban gál, hogy az otthont a szentélyhez vol tartó kutya vagy lehet. Olyannyira, hogy a Fushimi-Inari szen- - Paul Vlaar Wikipédia kösse, mint ahogyan az is, ha egy új t-élyhez vezető 4 kilométeres utat tízezer oroszlán. Ezek az őrök ház építése előtt a területet egy sintó torii övezi. párban helyezkednek pap megáldja, megtisztítja a rossz el, és komainunak ne- szellemektől. vezik őket. Torii shimenawával Fushimi-Inari animében - Hotarubi no Mori e - Nurarihyon no Mago 2 Folytatás a következő oldalon! AniMagazin/Japán mániásoknak -23- Vissza a Tartalomjegyzékhez! Fesztiválok és szertartások Összefoglaló A sintó lényege magában a A japán esküvők sintó szertar- Végül, de nem utolsósorban az Bár a sintó elsősorban Japánban jelentős – és szertartásokban rejlik, nem pedig a tások, bár napjainkban nyugati ele- Oshogatsut említeném, amit január valószínűleg ez így is marad – több szentély is található Brazíli- szertartások mögötti hitben. A szer- mek is keveredtek a szokásokba. elsején tartanak, ilyenkor is szokás ában, néhány pedig Észak-Amerikában és Európában is. Nincs tartáson való részvétel maga a ,,val- Hagyományosan a (helyi) szentélyben meglátogatni a helyi szentélyt, hogy alapítója, létrejötte nem köthető egy meghatározott évszám- lás”, így fontosabb, hogy megfelelően tartották őket, ma gyakran egy hotel hálát adjanak a kaminak, és jó szeren- hoz, eseményhez és nincs a Bibliához vagy a Koránhoz hasonló veszünk részt a szertartáson, mint szentélyében, ahol a fogadást ren- csét kérjenek az elkövetkező évre. szent könyve sem. A sintó két legjelentősebb könyve (Kojiki, hogy a megfelelő dologban hiszünk-e. dezik, mivel a tényleges szertartáson Nihon-gi) is Japán keletkezéséről szól. A sintó Japán. A szertartásoknak az a lényege, hogy csak a legszűkebb család vesz részt. A sintó és más vallások erősítse a kapcsolatot a kamival és a A szertartás során hagyományos közösség tagjaival. Egy fesztivál (ma- öltözéket, kimonót viselnek. Mivel a sintó lényegét a szer- tsuri, 祭) középpontjában a helyi kami A pap megtisztítja a párt, szakét tartások képezik, jól megfér más val- áll, mondhatni a kami a fesztivál tisz- isznak, a vőlegény felolvassa a foga- lásokkal. Ilyen a Japánban VI. század teletbeli vendége. dalmat, majd áldoznak a kaminak. óta jelenlevő buddhizmus vagy akár További ünnep még Seijin Shiki, a jóval később megjelent és sokkal a felnőttek napja, amit január 15-én kevésbé jelentős kereszténység. Egy tartanak, és ilyenkor az elmúlt évben 1936-os pápai rendelet például enge- 20. életévét betöltött fiatal megláto- délyezte a japán keresztényeknek a gatja a szentélyt, hálát adni a kaminak sintó szertartásokon való részvételt, (Japánban 20 éves kortól számít valaki mivel pusztán civil eseményeknek nagykorúnak). minősíti azokat. Watanagashi fesztivál A legtöbb fesztivál a földmű- A hosszú együttélés során a Higurashi no Naku Koro ni Kai veléshez köthető, ilyen a tavaszi buddhizmus jelentősen hatott a sin- fesztivál (Haru Matsuri) vagy az ara- tóra. Itt nincsenek parancsolatok, Nem jó dolog tisztátalanul a táshoz köthető őszi fesztiválok (Aki amik alapján a követőnek élnie kell az kami közelébe menni, ezért a bejárat Matsuri), amiket az egyes szentélyek életét, és a buddhizmussal ellentét- közelében vizet (és merőkanalat) he- eltérő időpontban tartanak. Az itthoni ben nem rendelkezik szellemi tanok- lyeznek el, hogy arcát és kezeit meg- bú-csúkhoz lehetne legjobban hason- kal, ami annak gyors terjedéséhez mosva megtisztulhasson a szentélybe lítani a Rei-sai fesztivált, amit – szen- vezetett. betérő. télyenként szintén eltérő időpontban A japánok többsége egyszerre Nincs külön napja a szentély- – évente tartanak, ilyenkor a kami buddhista és követi a sintót. látogatásoknak (mint a vasárnapi képmását körbeviszik a faluban, város- A temetések többnyire budd- istentisztelet), de az első szentélylá- ban, az eseményt zenészek, táncosok hista szertartásúak (vagy vi- togatás (Hatsumiyamairi) fiúknál a kísérik. lágiak), mivel a halál a legna- születés utáni 32. napon, lányoknál a gyobb tisztátalanság, így nem is 33. napon történik. A gyermek ekkor sintó pap végzi ezeket; ugyanezért a válik az ,,egyház” tagjává. A szentélyt temetők sem a szentélyek közelében mindenki saját belátása szerint lá- találhatóak, ellentétben a togatja: pl. segítséget kér a kamitól keresztény szokásokkal. egy jó vizsgaeredményhez, egy beteg rokon gyógyulásáért imádkozik, vagy csak megköszöni a kapott segítséget. Bambusz fesztivál Az egyik legfontosabb szertartás - Tamayura ~Hitotose~ az emberek életében az esküvő. AniMagazin/Japán mániásoknak -24- Vissza a Tartalomjegyzékhez!.
Load more

Recommended publications
  • Full Download
    VOLUME 1: BORDERS 2018 Published by National Institute of Japanese Literature Tokyo EDITORIAL BOARD Chief Editor IMANISHI Yūichirō Professor Emeritus of the National Institute of Japanese 今西祐一郎 Literature; Representative Researcher Editors KOBAYASHI Kenji Professor at the National Institute of Japanese Literature 小林 健二 SAITō Maori Professor at the National Institute of Japanese Literature 齋藤真麻理 UNNO Keisuke Associate Professor at the National Institute of Japanese 海野 圭介 Literature KOIDA Tomoko Associate Professor at the National Institute of Japanese 恋田 知子 Literature Didier DAVIN Associate Professor at the National Institute of Japanese ディディエ・ダヴァン Literature Kristopher REEVES Associate Professor at the National Institute of Japanese クリストファー・リーブズ Literature ADVISORY BOARD Jean-Noël ROBERT Professor at Collège de France ジャン＝ノエル・ロベール X. Jie YANG Professor at University of Calgary 楊 暁捷 SHIMAZAKI Satoko Associate Professor at University of Southern California 嶋崎 聡子 Michael WATSON Professor at Meiji Gakuin University マイケル・ワトソン ARAKI Hiroshi Professor at International Research Center for Japanese 荒木 浩 Studies Center for Collaborative Research on Pre-modern Texts, National Institute of Japanese Literature (NIJL) National Institutes for the Humanities 10-3 Midori-chō, Tachikawa City, Tokyo 190-0014, Japan Telephone: 81-50-5533-2900 Fax: 81-42-526-8883 e-mail: [email protected] Website: https//www.nijl.ac.jp Copyright 2018 by National Institute of Japanese Literature, all rights reserved. PRINTED IN JAPAN KOMIYAMA PRINTING CO., TOKYO CONTENTS
    [Show full text]
  • A POPULAR DICTIONARY of Shinto
    A POPULAR DICTIONARY OF Shinto A POPULAR DICTIONARY OF Shinto BRIAN BOCKING Curzon First published by Curzon Press 15 The Quadrant, Richmond Surrey, TW9 1BP This edition published in the Taylor & Francis e-Library, 2005. “To purchase your own copy of this or any of Taylor & Francis or Routledge’s collection of thousands of eBooks please go to http://www.ebookstore.tandf.co.uk/.” Copyright © 1995 by Brian Bocking Revised edition 1997 Cover photograph by Sharon Hoogstraten Cover design by Kim Bartko All rights reserved. No part of this book may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording, or otherwise, without the prior permission of the publisher. British Library Cataloguing in Publication Data A catalogue record for this book is available from the British Library ISBN 0-203-98627-X Master e-book ISBN ISBN 0-7007-1051-5 (Print Edition) To Shelagh INTRODUCTION How to use this dictionary A Popular Dictionary of Shintō lists in alphabetical order more than a thousand terms relating to Shintō. Almost all are Japanese terms. The dictionary can be used in the ordinary way if the Shintō term you want to look up is already in Japanese (e.g. kami rather than ‘deity’) and has a main entry in the dictionary. If, as is very likely, the concept or word you want is in English such as ‘pollution’, ‘children’, ‘shrine’, etc., or perhaps a place-name like ‘Kyōto’ or ‘Akita’ which does not have a main entry, then consult the comprehensive Thematic Index of English and Japanese terms at the end of the Dictionary first.
    [Show full text]
  • The Christian Community of Nagasaki (1569‐1643)
    Tronu Montane, Carla (2012) Sacred Space and Ritual in Early Modern Japan: The Christian Community of Nagasaki (1569‐1643). PhD Thesis, SOAS, University of London http://eprints.soas.ac.uk/13820 Copyright © and Moral Rights for this thesis are retained by the author and/or other copyright owners. A copy can be downloaded for personal non‐commercial research or study, without prior permission or charge. This thesis cannot be reproduced or quoted extensively from without first obtaining permission in writing from the copyright holder/s. The content must not be changed in any way or sold commercially in any format or medium without the formal permission of the copyright holders. When referring to this thesis, full bibliographic details including the author, title, awarding institution and date of the thesis must be given e.g. AUTHOR (year of submission) "Full thesis title", name of the School or Department, PhD Thesis, pagination. SACRED SPACE AND RITUAL IN EARLY MODERN JAPAN: THE CHRISTIAN COMMUNITY OF NAGASAKI (1569-1643) CARLA TRONU MONTANE Thesis submitted for the degree of PhD in History 2012 Department of History School of Oriental and African Studies University of London 2 Abstract This thesis argues that the production of sacred space and ritual is crucial to understanding the formation of Christian communities in early modern Japan. An analysis of the production of churches in Japan (chapter 1) lays the ground for a thorough exploration of the particular case of the Christian community of Nagasaki from 1569 to 1643 in the following chapters, I first address how Christians were involved in the foundation and design of the port and town, with a church as its symbolic centre (chapter 2), and the consequences for the Christian community when the administration rights over Nagasaki were donated to the Jesuits in 1580 (chapter 3).
    [Show full text]
  • Encyclopedia of Shinto Chronological Supplement
    Encyclopedia of Shinto Chronological Supplement 『神道事典』巻末年表、英語版 Institute for Japanese Culture and Classics Kokugakuin University 2016 Preface This book is a translation of the chronology that appended Shinto jiten, which was compiled and edited by the Institute for Japanese Culture and Classics, Kokugakuin University. That volume was first published in 1994, with a revised compact edition published in 1999. The main text of Shinto jiten is translated into English and publicly available in its entirety at the Kokugakuin University website as "The Encyclopedia of Shinto" (EOS). This English edition of the chronology is based on the one that appeared in the revised version of the Jiten. It is already available online, but it is also being published in book form in hopes of facilitating its use. The original Japanese-language chronology was produced by Inoue Nobutaka and Namiki Kazuko. The English translation was prepared by Carl Freire, with assistance from Kobori Keiko. Translation and publication of the chronology was carried out as part of the "Digital Museum Operation and Development for Educational Purposes" project of the Institute for Japanese Culture and Classics, Organization for the Advancement of Research and Development, Kokugakuin University. I hope it helps to advance the pursuit of Shinto research throughout the world. Inoue Nobutaka Project Director January 2016 ***** Translated from the Japanese original Shinto jiten, shukusatsuban. (General Editor: Inoue Nobutaka; Tokyo: Kōbundō, 1999) English Version Copyright (c) 2016 Institute for Japanese Culture and Classics, Kokugakuin University. All rights reserved. Published by the Institute for Japanese Culture and Classics, Kokugakuin University, 4-10-28 Higashi, Shibuya-ku, Tokyo, Japan.
    [Show full text]
  • Shinto & Ecology
    Master of Arts (MA) in Foundations and Practices of Sustainability Shinto & Ecology Felix Ackermann Under the direction of Prof. Dominique Bourg With the expert Leila Chakroun October, 2018 Abstract When speaking of a global ecological crisis, diverse mutually interacting factors are being pointed at. Next to resource depletion and the progressive saturation of Earth’s charging capacities, potentially endangering the very habitability of the planet, social and economical aspects of the crisis equally need to be investigated upon. Technological supremacy coupled with pure proft orientation, as well as a predatory and indifferent stance towards the non-human Nature, characteristic of modern Western and Westernized societies, constitute a detrimental precondition in maintaining an unviable status quo of continuous environmental degradation and global social inequalities. Path dependency on an inherently unsustainable debt-based and growth-orientated capitalistic economics, falsely assuming an infnite Earth, makes it in that respect diffcult to escape the prevailing paradigm. The crisis is being framed as a spiritual crisis in the sense that spirituality of modern societies can be both described by their alienated relationship towards Nature and their limited idea of human accomplishment of materialistic and consumerist nature. Thorough refexion upon the spiritual foundations of modern societies is hence being advocated in order to fnd responses to the ills of the so-called technocratic paradigm. A globally disenchanted worldview, rendering Nature a mere commodity, which has been brought forth during the history of Western civilization is regarded as pivotal in generating the ‘modern Western spirituality’ which is oftentimes opposed to Eastern spiritual or animistic traditions. Endeavors of operating paradigm shifts by adopting tenets of such traditions, for instance Buddhism, appear pertinent on a surface level, yet raise questions in terms of applicabilities and misunderstandings.
    [Show full text]
  • Shinto Shrines Or Shinto Temples?
    ISSUES P e t e r M e t e v e l i s Canoga Park, California Shinto Shrines or Shinto Temples? Asian Folklore Studies’ Volume 53,1994: 337-345 IFFERENT words are used in the Japanese language to refer to places of Shinto worship. The type and status of the wor­ D ship facility determine the particular word used. In the Eng­ lish language, however, all such facilities, regardless of type or status, are conventionally referred to as shrines. By the same convention, Bud­ dhist places of worship are referred to using the nobler word temple’ though not always without problem.1 This petrifact convention was established in order to distinguish conveniently between places of Shinto worship and their Buddhist counterparts, as the Japanese them­ selves seem to do. But does it not also betray a lesser regard for Shinto? I have been unable to find out precisely where or when the words shrine and temple were first used as conventional translations respec­ tively for jin ja ネ申社，yashiro 社，hokora jji司，etc. on the one hand, and tera 寺，-]i 寺，- in 院，and dd 堂 on the other. I have encountered no article or book that advocated or suggested a particular usage. The Japanese-Portuguese dictionary Vocabulario da Lingoa de Iapam (Naga­ saki, 1603-1604) offers nothing of use. It avoids giving direct transla­ tions of religious facilities, defining them instead by means of other Japanese words, as when it defines jin ja as kami no yashiro. The third edition of Hepburn’s dictionary (1886) is only a bit more helpful.
    [Show full text]
  • Words and Power: Four Stories of Women and the Unseen World
    University of Southern Maine USM Digital Commons Stonecoast MFA Student Scholarship 2020 Words and Power: Four Stories of Women and the Unseen World Elisabeth Brander University of Southern Maine, [email protected] Follow this and additional works at: https://digitalcommons.usm.maine.edu/stonecoast Part of the Creative Writing Commons Recommended Citation Brander, Elisabeth, "Words and Power: Four Stories of Women and the Unseen World" (2020). Stonecoast MFA. 125. https://digitalcommons.usm.maine.edu/stonecoast/125 This Open Access Thesis is brought to you for free and open access by the Student Scholarship at USM Digital Commons. It has been accepted for inclusion in Stonecoast MFA by an authorized administrator of USM Digital Commons. For more information, please contact [email protected]. Words and Power: Four Stories of Women and the Unseen World A THESIS SUBMITTED IN PARTIAL FULFILLMENT OF THE REQUIREMENTS FOR THE DEGREE OF MASTER OF FINE ARTS UNIVERSITY OF SOUTHERN MAINE STONECOAST MFA IN CREATIVE WRITING BY Elisabeth Brander 2020 THE LTNIVERSITY OF SOUTHERN MAINE STONECOAST MFA IN CREATIVE WRITING May 20,2020 We hereby recommend that the thesis of Elisabeth Brander entitled Words and Power, Four Stories of [4/omen and the Unseen World be accepted as partial fulflrllment of the requirements for the Degree of Master of Fine Arts JI\ Advisor Nancy uol@ 77"-¿"aa' Çeaz- Reader Th.odo.u Go., A I !t Director o J Þ Accepted Dean, College of Arts, Humanities, and Social Sciences Adam-Max Tuchinsky Abstract Stories do not appear out of nowhere. Every story is \ryoven from preexisting threads of inspiration: history, mythology, tales that have already been told by another.
    [Show full text]
  • Kisaburo-, Kuniyoshi and the “Living Doll”
    100 Kisaburo-, Kuniyoshi and the “Living Doll” Kinoshita Naoyuki or many years now, I have been researching different aspects of nineteenth-century Japanese culture, making a conscious decision Fnot to distinguish between “fine art” and “popular culture.” I clearly remember the occasion some twenty years ago that prompted me to adopt this approach. It was my first encounter with the termiki-ningyo - (“liv- ing dolls”), as coined in Japanese. I had absolutely no idea what the phrase meant, nor even how to pronounce the Chinese characters. The majority of modern Japanese, unfamiliar with the term, end up pronouncing it nama- ningyo-. The impulse to pronounce the first character asnama derives from its meaning of something “vivid” or “fresh” (namanamashii). In the culinary idiom, the adjective brings to mind not grilled or boiled fish, but raw fish (sashimi) at the instant the dish is set down, or even the moments before- hand, as one’s mouth begins to water watching the fish being prepared. Now I have a little better understanding of what “living dolls” means. In the city of Edo (now Tokyo), a popular form of street entertainment was the re-creation of themes from legends or history with life-size, lifelike < Fig. 2. Matsumoto Kisaburo-. Tani- dolls––an inanimate counterpart to the European tableau vivant of the gumi Kannon. 1871/1898. Wood, with same period. It is difficult to prove exactly whatiki meant to Japanese peo- pigment, textile, glass, horsehair. 160 cm. ple in the nineteenth century, but the term iki-ningyo- was a neologism that Jo-kokuji, Kumamoto City, Kumamoto first appeared in connection with a public spectacle, known as amisemono , Prefecture mounted in Osaka in 1854.
    [Show full text]
  • A Pdf of H\R 85
    OOccupying Va c c u p y i n g V a OOccupyingOOccupyingccccuuppyyiinngg VVaVVaaa 885 5 OCCUPYING VA the betweenness Hawai‘i Review #85 “Va is the space between, the betweenness, not empty space, not space that separates but space that relates, that holds separate entities and things together in the Unity-that-is-All, the space that is context, giving meaning to things. The meanings change as the relationships and the contexts change. A well-known Samoan expression is ‘Ia teu le va’—cherish, nurse, care for the va, the relationships.” -Albert Wendt, “Tatauing the Post-Colonial Body” Here in the occupied islands of Hawai‘i, whose sovereign space was illegally overthrown in 1893, and around the globe, people are advocating and active in movements to reclaim and change relational spaces. What we say about space today might be a litmus test for the unrest around us, as well as for our own efforts of nursing and care. Hannah Arendt insisted that the world is not a thing but a moving field of relations, a space we all continually make. What might it mean to occupy relational space? Can va be occupied? We occupy, but we also hold, and share. What would be the story of such a space? This is the first of a two-part series. Fall 2016 EDITOR-IN-CHIEF Jeffery Ryan Long MANAGING EDITOR Henry Wei Leung POETRY EDITOR LynleyShimat Renée Lys FICTION EDITOR Brooke Jones DESIGN EDITOR Jam Hough DESIGN ASSISTANT Ana Bitter ADMINISTRATIVE & TECHNICAL SUPPORT Ana Bitter & Nathan Kawanishi University of Hawaiʻi at Mānoa Student Media Board Mahalo nui loa to Jay Hartwell for his guidance! Hawaiʻi Review is a publication of the Student Media Board of the University of Hawaiʻi at Mānoa.
    [Show full text]
  • Waro Flats, Now As It Was Then the Azabu-Dai Area Townscape Has Changed Drastically Over the Years
    Community Information Paper No.50 March 2019 Translated/Issued by Azabu Regional City Office Edited by the Azabu Editing Office 5-16-45 Roppongi, Minato City, Tokyo, 106-8515 Tel: 03-5114-8812 (Rep.) Fax: 03-3583-3782 Please contact Minato Call for inquiries regarding Residents’ Life Support. Tel: 03-5472-3710 A community information paper created and edited by people who live in Azabu. Building No. 2 and building No. 1 are Building No. 4 was listed as a registered designed with a courtyard between them, tangible cultural property by the Agency for which can be seen at the back in this Cultural Affairs on March 29, 2019. photo. Fascinated by Artistic Azabu 22 Looks the same as in “The Good Old Days!” Waro Flats, now as it was then The Azabu-Dai area townscape has changed drastically over the years. However, Waro Flat, popular apartment buildings even now, (address: Former Iikura- Katamachi 6-Chome), has not been swallowed up by the waves of redevelopment, and still looks as it used to in the good old days of the Showa Era. We visited this living space to understand its charm, and why it’s still loved by so many people. In Azabu-Dai 3-Chome, around the area at the foot of a slope south of Gaien Higashi Dori Avenue, there are many comparatively low-rise condominium and apartment buildings. Deep in the heart of this area, the Waro Flat build- ings stand out because of their elegant appearance: Gorgeous wooden apart- ment buildings for rent. Originally, seven buildings were built over13 years starting from 1935.
    [Show full text]
  • Minzoku Neo-Shintô Outline Shintô Shin
    Minzoku Neo-Shintô Outline Shintô shin | jin (kami) tô | dô | michi (way) The indigenous spirituality of Japan and the Japanese people Kami-no-michi kami (that which inspires feelings of reverence, awe, gratitude, fear/terror) no (possesive particle | of) michi (way) Way of the Kami Minzoku min (people) zoku (customs, manners) "Minzoku" means 'folk customs' and refers to the practices and beliefs of the commons – the common people of a region considered as representatives of a traditional way of life and especially as the originators or carriers of the customs, beliefs, and arts that make up a distinctive culture. Folk customs are based on the Five "E"s: Existential, Experiential, Experimental, Empirical, and Event Oriented. The 5 Es Existential, Experiential, Experimental, Empirical, and Event Oriented Here are the relevant definitions of the Five Es, as they apply to a Folk Religion. While none of these are unique to folk religion, if a religion's praxis is based on all of these and control of that praxis is local, that religion may be considered to be "folk". Existential Relating to or dealing with existence. Based on experience; empirical. Existence The fact or state of existing; being. All that exists. A thing that exists; an entity. Specific presence; occurrence. Existentialist Based on the idea that you are what you say you are, because you engage in some of all the practices that make it up. The folk, the commons, are usually existentialists, as opposed to essentialists. Essentialist Based on the idea that because of what you say you are, you must engage in all the practices that make it up.
    [Show full text]
  • Cities, Autonomy, and Decentralization in Japan
    Cities, Autonomy, and Decentralization in Japan Japan is known as a country in which a potent central power reigns over a compliant hierarchy and, for planning, this has meant strong centralized government control. Nevertheless, examples of autonomy have always existed in the politics, society, and economy of Japan and thrive today in various forms, particularly within urban areas. Following the growth and subsequent collapse of the bubble economy in the early 1990s, and in response to globalization, new trends toward local autonomy and political and economic decentralization are emerging that must be evaluated in the context of Japan’s larger political and socioeconomic setting as it becomes increasingly integrated into the global system. Cities, Autonomy, and Decentralization in Japan addresses these new initia- tives, providing a cogent compilation of case studies focusing on the past, present, and future of decentralization in Japan. These include small-scale developments in fields such as citizen participation machizukuri( ), urban form and architecture, disaster prevention, and conservation of monuments. The book offers the first in-depth analysis of this development outside Japan, approaching the subject from a unique urban studies/planning perspective as opposed to the more common political science method. With contributions from a leading group of international scholars on Japanese urban planning, Cities, Autonomy, and Decentralization in Japan provides a valuable new addition to the current English-language literature. Carola Hein is Associate Professor in the Growth and Structure of Cities Program at Bryn Mawr College, USA. Philippe Pelletier is Professor of Geography at Lumière-Lyon 2 University, France. Routledge Contemporary Japan Series 1 A Japanese Company in Crisis Ideology, strategy, and narrative Fiona Graham 2 Japan’s Foreign Aid Old continuities and new directions Edited by David Arase 3 Japanese Apologies for World War II A rhetorical study Jane W.
    [Show full text]