Gritsch Isten Udvari Bolondja.Pmd
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
ERIC W. GRITSCH Isten udvari bolondja ERIC W. GRITSCH Isten udvari bolondja LUTHER MÁRTON korunk perspektívájából Luther Kiadó • Budapest, 2006 A fordítás Eric W. Gritsch Martin – God’s Court Jester. Luther in Retrospect (2. kiad., Fortress Press, Philadelphia, 1990) című műve alapján készült. Fordította BÖRÖCZ ENIKŐ Angol nyelvi lektor IFJ. FABINY TIBOR Magyar nyelvi lektor ITTZÉS JÁNOSNÉ A fordítást ellenőrizte KOVÁCS JUDIT Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. © ERIC W. GRITSCH, 1990 Hungarian translation © BÖRÖCZ ENIKŐ, 2006 © LUTHER KIADÓ, 2006 A fordító a fordítást az 50 éve egyházi szolgálatba visszatért Ordass Lajos evangélikus hitvalló püspök emlékének ajánlja, aki úgy hirdette és élte a „theologia crucis”-ként megjelenő megigazulásról szóló evangélikus tanítást a lutheri „két birodalom”-ról szóló tanítással együtt, hogy közben Jn 3,16 igazsága – Isten Jézus Krisztusban adott univerzális szeretetéről – mindvégig a maga teljes tisztaságában ragyogott fel. „Egyelőre udvari bolond leszek.” Luther Márton: A német nemzet keresztyén nemességéhez. 1520. WA 6:404.24–25. LW 44:23. „Mi más volt Luther, ha nem a keresztyén egyház tanítója, akit az ember csak úgy ünnepelhet, ha hallgatja őt?” Karl Barth: Lutherfeier. Theologische Existenz heute 4 (1933) 11. o. „Hogy a keresztyén civilizáció valamennyire megmaradt Nyugaton, az nem kis mértékben egy Luther nevű embernek köszönhető.” Roland H. Bainton: Here I stand, 22. o. „Luther hatásának végső titka saját életereje volt.” Joseph Lortz: The Reformation in Germany 1. köt. 483. o. TARTALOM A szerző előszava a magyar kiadáshoz 11 Előszó 13 Köszönetnyilvánítások 17 ELSŐ RÉSZ TÖRTÉNELMI ARCÉL 1. A hivatás ereje 21 Elméleti és lelki nevelés 21 Kísértések (Anfechtungen) és áttörések 32 Állásfoglalások 40 2. Tanúságtételre felszólító parancs 48 Dacos vádlott 48 Hitújítási tervek 59 A bujdosó elítélt 66 3. A megújulás pásztora 79 Csak a lokális a valódi 79 Eltérő irányvonalak 91 A területi szükségszerűség 102 4. Éhes ember nem válogathat 110 Maradandó vitapontok 110 Hiábavaló viták 122 Az utolsó Anfechtung 129 7 MÁSODIK RÉSZ NYUGTALANÍTÓ HAGYATÉK 5. Írás és hagyomány 137 Isten igéjének elsőbbsége 137 Biblia és történelem 145 Protestáns elv és katolikus szubsztancia 151 6. Krisztus és Cézár 162 Élet a két birodalomban 162 A világi felsőbbség szerepe 175 Ellenállás 179 7. Az evangélium és Izráel 187 Küzdelem a megkeményedett szívekkel 187 Kemény irgalom 196 Utórezgések 202 8. Vallás és lélek 208 A pszichohistória csapdái 208 Hit és egészség 217 A nemi élet és a házasság 222 HARMADIK RÉSZ ÖKUMENIKUS ÖRÖKSÉG 9. Krisztocentrikus teológia 231 Indokolt konfliktus 231 Hit által történő megigazulás 237 Egy dogmajavaslat 244 10. Kereszt alakú egyház 249 Nevelkedés a keresztény életben 249 Szenvedő szelídség 255 Az egység ára 259 11. A teljes élet 265 Összhang a teremtett világgal 265 A munka megszentelése 271 Szellemesség és tanúságtétel 276 8 12. Isten udvari bolondja a történelem ítélőszéke előtt 283 Hős és gazember 283 A tudományos kutatás műhelyében 290 Posztumusz rehabilitáció 294 Időrendi tábla 297 Utószó 303 Rövidítések 312 Bibliográfia 313 Névmutató 332 Tárgymutató 337 Földrajzi nevek mutatója 341 9 A SZERZŐ ELŐSZAVA A MAGYAR KIADÁSHOZ Luther Márton úgy ismerte meg Magyarországot, mint a „törökök” által megszállt országot, és azt remélte, hogy az evangélium rövidesen háborítatlanságot élvez majd ott is, amiképpen Németországban történt. Ez a könyv sûrített életrajzot kí- nál, majd a Luther-kutatás során felmerült kérdések megvitatását, végül pedig Lu- ther ma is ható örökségének elemzését. Magyarországot apai elõdeimen keresztül kezdtem megismerni. Apám a soproni teológiai fakultáson végezte tanulmányait, és Ausztriában szolgált lelkészként. Jóma- gam azért vándoroltam ki Ausztriából az Egyesült Államokba, hogy ökumenikus összefüggésekben folytassam a Luther- és a lutheranizmus-kutatást. Ebben az érte- lemben ez a könyv tisztelgés magyar õseim elõtt, és azt remélem, hogy útbaigazíthat egy másik nemzedéket a minden keresztény „egyházatyjává” lett Luther gazdag és kreatív örökségét illetõen. Baltimore, 2003. január 22. ERIC W. GRITSCH 11 ELŐSZÓ Ki volt Luther Márton? Sok népszerû elképzelés létezik: csalódott, kiugrott szerze- tes, aki leckét adott keresztény szabadságból egy totalitárius keresztény kultúrának; német pap, aki vitázott az ördöggel, és arra tanította a németeket, hogy üldözzék a zsidókat; bõbeszédû pap-professzor, a munka megszállottja, aki a természetben, a zenében és a nyelvben feltáruló határtalant jó érzékkel és ízléssel ragadja meg; csa- ládapa, aki rajong a gyermekekért, az állatokért, az ételért és a szexért, akinek bá- mulatba ejtõ pszichéje olyan jelenségekben jut kifejezésre, mint a végbélmûködés- sel való foglalatosság és a székrekedés; õ az elsõ protestáns, akinek jelszava – „Itt állok” – egy olyan mozgalom harci kiáltása lett, amely elkötelezte magát az egyetemes papság védelme melletti és a hierarchikus klerikalizmus elleni harcra. Ez csak kis ízelítõ a sok képmásból. 1916-ban egy csalódott lutheránus úgy írta le Luthert, mint az amerikai lutherá- nusok között nem szívesen látott idegent, akiknek többsége kevés erõfeszítést tett, hogy megismerje õt. A legkonzervatívabb lutheránusok egyenesen eretnek nézetekkel vádolták õt. Egy magát „John testvérnek” nevezõ lutheránus lelkész Luther Ameri- kában tett látogatásáról írt. Kis utazások Luther Mártonnal (Little Journeys With Martin Luther) címû könyve teljesen visszhang nélkül maradt. Az ismeretlen szer- zõ, akinek, úgy tûnik, elege volt a lutheránus vitából, könyvét „a mai egyház mara- dékának ajánlotta a holnap egyházának békéje érdekében”.1 Vajon ma, ötszáz évvel születése után szívesen látott ember lenne-e Luther Ame- rikában, Németországban vagy bárhol máshol? Meg kell ismerni õt ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést; mindenesetre tekintélyes mennyiségû anyagot hagyott hátra azok számára, akik megkísérlik a választ. Nagy irodalmi hagyatéka több mint négyszázötven tanulmányból áll, némelyikük elég terjedelmes, ezenfelül több mint háromezer igehirdetés és huszonhatezer levél maradt utána. Luther mûveinek 1883 óta megjelenõ weimari kiadása (WA), amely több mint száz nagyméretû kötetbõl áll, még befejezetlen. 1 Harley: Little Journeys With Martin Luther, 3. o. 13 Luther-tudósok hada számtalan tanulmányt adott ki, amelyek Luther életét és gondolatait elemzik aprólékos részletességgel, valamint helyét keresik a történelem annaleseiben. A Luther-kutatásnak a dániai Aarhusban tartott, 1956-os I. nemzet- közi kongresszusa óta több mint száz Luther-tudós találkozik rendszeres idõközön- ként, és nyilvánosságra hozza az új felfedezéseket. Az eredmény egy majdnem átte- kinthetetlen „lutheránia”. Luther a bölcs tudományosságot és a kreatív értelmet is segítségül hívta, hogy bonyolult történelmi eseményeken – amelyek létrejöttéhez jelentõs mértékben õ is hozzájárult – keresztül vezetõ útjáról szóljon és gondolkodjon. A Luther-tudósok nagyon is jól tudják, hogy milyen bonyolult, szinte lehetetlen Luther különbözõ munkáit és gondolatait könnyen felismerhetõ és rendszeres egységbe foglalni. A Lu- ther-kutatással töltött hosszú évek alatt én is megtanultam, hogy ritkán sikeresek a mûvének összegezését célzó kísérletek, éppen amiatt a sebesség, intenzitás és alko- tóképesség miatt, amellyel élt és dolgozott. Luther képe saját magáról mint „udvari bolondról” (Hofnarr) meglehetõsen helyt- álló. Luther azzal tûnik ki kortársai közül, hogy ami a szívén, az a száján; megemeli sipkáját a nyugtalan lelkiismeretû egyszerû embereknek, megszólaltatja csengõit, hogy figyelmeztesse az egyház és a világ hatalmasait Isten rendíthetetlen hatalmára, és lábait a Krisztus uralmáról szóló hír felvidító és megdermesztõ dallamára moz- gatja egy végéhez közeledõ világban. És mégis, akár mint Isten udvari bolondja, akár mint a Róma szõlõskertjébe tévedt vadkan, Luther – legjobb és legrosszabb formá- jában is – biblikus teológus volt (Luther-tudósok szeretik õt ószövetségi professzor- nak nevezni),2 aki a 16. századi kereszténységben megkísérelte visszaállítani az evan- gélium tekintélyét. Így került be a történelmi események bonyolult hálójába, ame- lyek hirtelen megváltoztatták a kereszténység arculatát. Ez a könyv a történeti Luthert, valamint a legfontosabb tudományos felfedezé- seket próbálja meg visszatekintés formájában ismertetni. Az a célja, hogy egyszerre mutassa be és értékelje Luther Mártont. A könyv megírását azután határoztam el, miután nyilvános vitába szálltam Albert Brandenburg római katolikus Luther-kuta- tóval „Luther Mártonnak mint az egyház reformátorának sikerérõl és kudarcáról”.3 A vita 1977-ben a svédországi Lundban, a Luther-kutatás ötödik nemzetközi nagy- gyûlésén zajlott le. Húsz éve folyó Luther-tanítás kezdõ teológusoknak, elfoglalt lel- készeknek és kíváncsi gyülekezeteknek, a gettysburgi Luther Kutatóintézet igazga- tójaként végzett munkám és Luther születésének 500. évfordulója ösztökélt arra, hogy megkíséreljem megvalósítani, amire az intézmény vállalkozott: Luther Márton kri- tikai értékelését az egyetemes kereszténység és a mai világ szempontjából. 2 Bornkamm: Luther and the Old Testament, 7. o. 3 Brandenburg–Gritsch: Luther’s Success and Failure. 14 Az elsõ részben történelmi arcélt kívánok adni, megmutatva, hogy Luther miért lett a katolikus egyházon belüli reformmozgalom vezetõjévé. A második rész azzal foglalkozik, amit én Luther neuralgikus örökségének nevezek, mindazzal a nyomasztó fájdalommal,