Demokrácia – Piacgazdaság – Hatalommegosztás Democracy
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Demokrácia – Piacgazdaság – Hatalommegosztás Democracy – Market Economy – Separation of Powers Demokrácia Piacgazdaság Hatalommegosztás Szerkesztette Smuk Péter Gondolat Kiadó Budapest, 2017 Democracy Market Economy Separation of Powers Edited by Péter Smuk Gondolat Kiadó Budapest, 2017 A kötet A közpénzügyek alkotmányos értékei – demokrácia, piacgazdaság, hatékonyság és hatalommegosztás című kutatási projekt keretén belül, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával jelent meg. This volume has been published in the framework of the research project entitled Constitutional Values of Public Finances – Democracy, Market Economy, Efficiency and Division of Powers and supported by the Pallas Athéné Domus Animae Foundation. Angol nyelvi lektor – English language proofreader Ruthner Gábor, Szalay Orsolya © Szerzők, szerkesztők, 2017 – Authors, editors, 2017 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a szerző és a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. No part of this publication may be reproduced, distributed, or transmitted in any form or by any means, including photocopying, recording, or other electronic or mechanical methods, without the prior written permission of the publisher. www.gondolatkiado.hu facebook.com/gondolat A kiadásért felel - Editor in Charge: Bácskai István A kötetet tervezte - The book designed by: Lipót Éva ISBN 978 963 693 843 7 ISSN 2416-1500 TARtaLOM Előszó 7 I. RÉSZ 9 STUmpf ISTVÁN A tulajdonkorlátozás alkotmánybírósági megítélése. Kontinuitás és változás 11 SMUK PÉTER A politikai pártok szabályozásának és finanszírozásának alkotmányjogi aspektusai 38 ERDőS Csaba Adalékok a parlament költségvetési-pénzügyi autonómiájához, státusához 75 G. KARÁcsonY GergelY A felsőoktatás mint közérdek: finanszírozás, szabályozás és autonómia 106 VÁCZI PÉTER Jogorvoslás közvetlenül itthon és Európában 127 BERETka KATinka Területi autonómia mint a szubnacionális demokrácia megtestesülése 158 HancZ PATRIK A magyar jogrendszer és a nemzetközi jogi környezet: néhány alkotmányos kérdés 179 PÁLFI Edina A települési adó kivetésének törvényi keretei és tapasztalatai 193 6 TARTALOM II. RÉSZ 207 WawrZYNIEC Konarski Mutual dependencies of populism and political class. The case of Poland in a selected comparative perspective 209 Tamara ÁLVAREz-Robles The concept of national identity in the European Union: European citizenship and the principle of subsidiarity 225 ILYA EfremoV The role of political parties in modern society 238 Bicskei Hedwig Principles and Requirements Established Under the Case Law of the ECHR on Pre-Trial Detention 250 Marina LAZAREVA Checking ECtHR decisions by the Russian Constitutional Court – protection of Constitution or neglect of European values 262 DMITRY KUZNETSOV Approaches of the Constitutional Court of the Russian Federation and the European Court of Human Rights to Individual Applications in Respect of Freedom of Expression and Freedom of Assembly 272 ValenTina KonanoVA Criminal Liability of Legal Entities in Russia and Abroad 290 Vladimir VeseloVskii Preliminary vote in the Russian Federation 295 ANTon LIUTYnskii History, memory, law and justice: some aspects 299 ElőSZÓ A Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének komplex kutatási projektjét lezáró tanulmánykötetet tartja a kezében az olvasó. A kutatás homlokterében az a hipotézis állt, hogy Magyarország az Alaptörvényének értékrendje és az Alaptörvénybe foglalt közpénzügyi fejezet megújult környezetet jelent az állam és a kormányzat hatáskörei és politikái számára. A kutatócsoport ennek megfelelően törekedett feltárni és értelmezni ezen – immár néhány éves gya- korlattal is bíró – alkotmányos szabályozási környezet újdonságát, belső összefüg- géseit, valamint pozícionálja a szabályozási modellt az európai alkotmányos kultúra főbb tételei fényében. Ezáltal törekszünk egyrészt az alaptörvényi értékek, alapelvek és törvényi rendelkezések mélyelemzésére, továbbá azok összehasonlító vizsgála- tára egyaránt. Átfogó hipotézisünk, hogy a közpénzügyek alaptörvényi szabályozása nem csupán az állam és annak pénzügyei fenntarthatóságát szolgálja, hanem a ha- talommegosztás sajátos dimenzióját adja. Ilyen módon kell hozzájárulnia az alkot- mányos értéknek tekintett hatékony kormányzáshoz és a demokratikus jogállami garanciák érvényesüléséhez egyaránt. Nemcsak az állam szűken vett pénzügyei, de a klasszikus alkotmányos elvek értelmezése és nemzetközi kötődésének feltárása is sok tanulsággal szolgálhat. A dogmatikai elemzésekre és komparatív módszertanra épülő tanulmányaink fel- ölelik az állami szervek hatáskörével, egyes közpolitikákkal és a demokrácia állami finanszírozásával kapcsolatos alkotmányos közpénzügyek témaköreit, a tulajdon és annak társadalmi kötöttségének, a piacgazdaság értékeinek és a közérdek jogrend- szerünkben való, újrafogalmazott megjelenését; kötetünk teret kínál továbbá a kuta- tási projektben megvalósult 2017. évi nemzetközi szeminárium fiatal kutatóinak írá- sai számára is. A nemzetközi jogi és az európai közjogi esetek elemzései szervezesen illeszkednek a demokrácia és a hatalommegosztás tradicionális fogalmairól szóló 8 ELőszó diskurzusba: azonosíthatóak-e az európai közjogi standardok és azok implementá- ciója milyen kihívásokkal szembesül a közép-kelet-európai régióban. Köszönettel tartozunk a Széchenyi István Egyetem és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásának, amely lehetővé tette nem csak a jelen projektzáró tanulmánykötet megjelentetését, de további szakmai rendezvények és más helyeken közölt tudomá- nyos eredmények létrehozását is. Győr, 2017. október Smuk Péter szerkesztő, kutatásvezető I. RÉSZ STUmpf ISTVÁN1 A TULajdONKORLÁTOZÁS ALKOtmÁNYBÍRÓSÁGI MEGÍTÉLÉse Kontinuitás és változás A PADA kutatási program keretein belül a kutatás első időszakában a tulajdonhoz való jog alkotmánybírósági megítélésével foglalkoztam részletesen, ezért a beszá- moló tanulmány első része is ezt a témát tárgyalja. A tulajdonhoz való jog alkotmá- nyossági védelmének a továbbiakban egy speciális területére tértem át, amelyet az első kutatási résszel a közérdek megítélése köt össze, vagyis az alapjog-korlátozás szükségességének vizsgálata. A dogmatikai kérdések (a közérdek fogalma és mint hivatkozási alap, az Alkotmánybíróság mozgásterének terjedelme, hatáskörének megléte, illetve szűkítése, a gazdasági alapjogok dogmatikája) tisztázásán túl szük- ségesnek tartottam az úgynevezett gazdasági célú állami beavatkozás (normaalko- tás) alkotmányossági vizsgálatának elemzését, már megszületett alkotmánybírósági döntéseken keresztül. Ezzel összefüggésben a kutatás során a már meglévő szakiro- dalom feldolgozásán alapulva, arra válaszolva, a jövőre nézve igyekeztem az állami beavatkozás alkotmányossági értékeléséhez szükséges irányvonalakat, határokat is megfogalmazni. 1. TULajdONHOZ VALÓ JOG TERjedeLMÉNEK ALKOtmÁNYBÍRÓSÁGI ÉRTELMEZÉse A kutatás kezdetekor az Alkotmánybíróság által meghatározott tulajdonfogalom elemzéséből indultam ki, azt vizsgáltam, hogy miben tér el a polgári jogi dogmati- kából ismert úgynevezett magánjogi tulajdonfogalom az alkotmányjogi tulajdonfo- galomtól. Ahhoz ugyanis, hogy jelenleg meglévő tulajdonjog-korlátozás alkotmány- 1 Alkotmánybíró, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Al- kotmányjogi és Politikatudományi Tanszék. 12 I. RÉSZ bírósági vizsgálatát megítélhessük, szükséges a Testület működésének kezdetétől áttekinteni a témával összefüggő döntések esszenciáját, hiszen így rajzolódik az átalakulás íve, amellyel mind a normaalkotónak, mind pedig az őt megítélő Testü- letnek szembe kellett néznie az elmúlt évtizedekben. A tulajdonhoz való jog kapcsán az Alkotmánybíróság működése kezdetekor az al- kotmányi tulajdonfogalmat a polgári jogi tulajdon fogalmával azonosította, az alap- jogok korlátozására vonatkozó szigorú szükségesség-arányosság tesztet alkalmazta [7/1991. (II. 28.) AB határozat, ABH 1991, 22, 26; 13/1992. (III. 25.) AB határozat, ABH 1992, 95, 96; 24/1992. (IV. 21.) AB határozat, ABH 1992, 126, 128]. Az alkotmánybírósági gyakorlatban a tulajdonvédelem „tárgyi hatályának” kiter- jesztése figyelhető meg az alábbiak szerint. A magánjogból ismert tulajdon tárgyát képező „dolgokon” túl ugyanis a védelem a vagyoni értékű jogra is kiterjedt. A fejlő- dés sarokkövévé a 64/1993. (XII. 22.) AB-határozat vált, ugyanis ezzel vette kezdetét az alkotmányos értelemben vett tulajdonfogalom, különösen a védelme alá tartozó jogosultságok körének kiterjesztése (tulajdonjog részjogosítványai). A védelem körének megítélése egyszerűbb abban az esetben, ha jogszabály (tör- vény) alapján áll fenn a tulajdon, például a 36/1998. (IX. 16.) AB-határozatban vizs- gált kérdésben is arra támaszkodott a Testület, hogy az önkormányzat jogosultságát törvény minősítette tulajdoni igénynek. A társasházakról szóló törvény vizsgálata során kimondta az Alkotmánybíróság 395/B/2011. AB- határozatában, hogy a települési közösségi érdekeket képviselő ön- kormányzatoknak adott azon felhatalmazás, hogy a külön tulajdon használatával/ hasznosításával kapcsolatban állapítsanak meg városképi vagy kereskedelmi szem- pontok alapján normatív szabályokat, nem alaptörvény-ellenes. „A társasháztulaj- don osztott jellegéből fakadóan nem alkotmányellenes, ha a jogalkotó a társasház- közösségnek – jogaik és törvényes érdekeik védelme érdekében – bizonyos jogokat ad a külön tulajdon használata módjának meghatározását illetően. Ugyanakkor az Alkotmánynak a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéséből nem következik,