A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET ÉS

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

– HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS KONCEPCIÓ–

készítette

Terra Studio Kft.

2005. június Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET ÉS

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

– HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS KONCEPCIÓ –

készítette

Terra Studio Kft.

1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 5090 Fax: 1/ 456 5099 Email: [email protected]

Ügyvezető igazgató: Laky Ildikó Vezető projektmenedzser: Galli Károly

Projektmenedzser: Földi Zsuzsa

Tervezők: Aradi Renáta Gerlach Viktor Guzmics István Horváth Kinga

2005. június

2 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ...... 6

2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET ÉS GAZDASÁGFEJLSZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZOTTSÁGA ...... 8

2.1. SWOT ANALÍZIS ...... 8 2.2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG FEJESZTÉSI CÉLRENDSZERE ...... 10 2.3. PROBLÉMAFA:...... 11 2.4. CÉLFA ...... 12 2.5. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA...... 13 2.6. FEJLESZTÉSI ESZKÖZRENDSZER ...... 14

3. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (A STRATÉGIAI PROGRAM PRIORITÁSAI)...... 15

3.1. A TÉRSÉGI GAZDASÁG SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA ÉS A GAZDASÁGI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE...... 15 3.2. A LAKOSSÁG KÉPZETTSÉGI SZÍNVONALÁNAK NÖVELÉSE ÉS ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 17 3.3. A TELEPÜLÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE...... 18

4. HELYZETÉRTÉKELÉS ...... 20

4.1. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, BEMUTATÁSA ...... 20 4.1.1. Békés megye kistérségi rendszerének átalakulása ...... 20 4.1.2. A területfejlesztés helyi intézményrendszerének értékelése...... 22 4.1.3. A kistérség szerepvállalása, helye a megyei, regionális és országos gazdasági szerkezetben ...... 24 4.1.4. A kistérség településeinek rövid jellemzése...... 25 4.1.4.1. Békés...... 25 4.1.4.2. Gyomaendrőd ...... 25 4.1.4.3. Mezőberény ...... 26 4.1.4.4. Köröstarcsa...... 26 4.1.4.5. Murony...... 27 4.1.4.6. Bélmegyer...... 27 4.1.4.7. Kamut ...... 27 4.1.4.8.Tarhos...... 27 4.1.4.9. Hunya ...... 28 4.1.4.10. Csárdaszállás ...... 28 4.1.4. A kistérség településeinek nemzetközi kapcsolatai ...... 28 4.1.5. A Békési kistérség területének tájföldrajzi jellemzői...... 30

3 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.2. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE...... 32 4.3. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK, INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGÁNAK, TELEPÜLÉSI FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA ...... 35 4.3.1. A Békési kistérség településhálózata...... 35 4.3.2. Települési funkciók...... 35 4.4. DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS TRENDEK, KISEBBSÉGEK, ESÉLYEGYENLŐSÉG...... 38 4.5. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE ...... 42 4.5.1. Gazdaságszerkezeti jellemzők...... 43 4.5.1.1. Ágazati statisztika ...... 43 4.5.1.2. Mezőgazdaság ...... 45 4.5.1.3. Ipar...... 47 4.5.1.4. Szolgáltatások ...... 51 4.5.1.5. Idegenforgalom...... 52 4.5.2. Vállalkozói aktivitás ...... 53 4.5.3. Jövedelmezőségi helyzet...... 54 4.5.4. A beruházások volumenének, a kistérség befektetésvonzó képességének és a telephelykínálat értékelése...... 56 4.5.5. A helyi gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés értékelése, beruházás- ösztönzés ...... 58 4.5.6. A vállalatközi kapcsolatok intenzitásának értékelése...... 60 4.5.7. A kistérség versenyképességének elemzése ...... 62 4.6. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG HELYZETE, A KISTÉRSÉG HUMÁNERŐFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...... 66 4.7. HUMÁN ERŐFORRÁS KÉPZÉSE, KÖZMŰVELŐDÉS, REKREÁCIÓ, HELYI KULTÚRA ...... 72 4.7.1. Humán erőforrás képzése ...... 72 4.7.2. A közművelődés intézményei...... 73 4.7.3. Felsőfokú oktatás, innováció, kutatás-fejlesztés (K+F infrastruktúra) értékelése..74 4.8. A HELYI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA ...... 76 4.9. A KISTÉRSÉG INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...... 77 4.9.1. Vízellátás...... 77 4.9.2. Szennyvíz kezelés...... 78 4.9.3. Csapadékvíz elvezetés ...... 79 4.9.4.Energiaellátás...... 79 4.10. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA...... 81 4.10.1. Levegő...... 81 4.10. 2. Felszíni és felszín alatti vizek ...... 83 4.10.3. Talaj...... 85 4.10.4. Élővilág...... 86 4.10.5. Emberi környezet-egészségügy ...... 86 4.10.6. Épített környezet ...... 87 4.10.7. Zaj- és rezgésterhelés...... 88

4 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.10.8. Hulladékgazdálkodás ...... 89 4.10.9. Belterületi zöldfelület-gazdálkodás...... 89 4.11. KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZETVÉDELEM ...... 90 4.11.1. Környezetvédelem...... 90 4.11.2. Természetvédelem...... 91

5. A BÉKÉSI KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK ...... 94

5.1. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK)...... 94 5.2. OTRT (2003) ...... 94 5.3. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (1999)...... 95 5.4. BÉKÉS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ...... 96 5.5. BÉKÉS MEGYE NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ORIENTÁLT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2003) ...... 96 5.6. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ...... 97

6. MELLÉKLETEK...... 99

6.1. INTERJÚLISTA ...... 99 6.2. IRODALOM ...... 101

5 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

1. BEVEZETÉS

A XXI. század elején a települési önkormányzatok igyekeznek meghatározni településük szerepét, helyzetét a magyarországi településstruktúrában és megadni a jövőképet, amely irányadóként szolgál a települések fejlesztési tevékenységében. A településeknek ugyanakkor egyre inkább térségi együttműködésben kell gondolkodniuk, amennyiben feladataiknak maradéktalanul meg kívánnak felelni. A térségi összefogás és feladatracionalizálás az önkormányzatok eszköze, kerete pedig a többcélú kistérségi együttműködés. A kistérségi szintű fejlesztési feladatok kijelölését szükségessé tette Magyarország Európai Uniós tagsága, és az ezzel megnyíló Uniós pályázati források. A területfejlesztési dokumentumban foglalt jövőkép megvalósítására irányuló stratégia feladata, hogy a régiószintű fejlesztési célokkal összhangban lévő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó, mindemellett a gazdag helyi adottságokat figyelembe vevő célokat és azok megvalósítását szolgáló projekteket jelöljön meg. Projektkialakítás és megvalósítás színtere és területi egysége a kistérség, amelynek a régió operatív programjához kell kapcsolódnia. Azok a kistérségek, amelyek programjukkal felkészültek a Nemzeti Fejlesztési Terv II. szakaszára (2007-2013), jó eséllyel képesek lesznek céljaik megvalósítására. A Békési Statisztikai Kistérség 2004. januárjától, míg a területében megegyező Békési Többcélú Kistérségi Társulás 2004. júliusától létező területegység és szerveződés. Egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések együttes adottságainál és lehetőségeinél, ezek kihasználása és a települések lakosságának javára fordítása igényli a tudatos programozást. A kistérség közösen működtetett feladatokkal, közösen végrehajtott konkrét fejlesztésekkel válik többé, mint statisztikai területi egység.

A Békési kistérség jelenleg a Dél-Alföldi Régió jelentős részén jellemző problémákkal küzd. Ezek részben az országos válsággal jellemezhető – egyébként jó helyi adottságokkal rendelkező – agrárium állapotára vezethetők vissza. A kistérségben gyenge a népességmegtartó képesség, kicsi a tőkevonzó képesség, jelentős a munkanélküliség, a gazdaság szerkezete nem változott jelentősen az elmúlt 15 évben és nincs felkészülve arra, hogy hatékonyan kihasználja a természeti értékeiből (jó talaj és táji sajátosságok, termálvagyon) származó potenciálját. A terület korábban aktivizált erőforrásai –, amelyek elsősorban a mezőgazdasághoz kötődtek – a jelenleg is zajló gazdasági szerkezetváltás idején, jelen szervezeti formájukban nem képesek a terület fejlődésének lendületet adni, ezért olyan erőforrásokat kell feltárni, amelyek jó eséllyel megteremtik a dinamikus előrelépés feltételeit. Ez nem jelent szakítást az agráriummal, hanem sokszínűbb, rugalmasabb, több lábon álló gazdaságot jelent. A helyi gazdaság fontos ágazatává válhat a kedvező adottságokkal rendelkező idegenforgalom.

6 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Ennek alapja egyrészt a termálvagyon, másrészt a Körösök jelenlétéből fakadó természeti, táji értékek. Az ágazat jelentőségét mutatja, hogy a kistérség turisztikai fejlesztési programja e munkával párhuzamosan készül.

A kistérség sajátossága, hogy három városi rangú település található a területén. A településhálózat szervező csomópontjai nem tekinthetők egymás riválisának, mivel számos közös vonásuk mellett oly mértékben különböznek hagyományaik és adottságaik, hogy egy jól szervezett kistérségben megvan a lehetőségük arra, hogy kialakítsák önálló arculatukat, feladatkörüket és funkcionális vonzáskörzetüket. A kistérség városainak – elsősorban Békés és Mezőberény – fejlődési lehetőségeire jelentős hatást gyakorol Békéscsaba földrajzi közelsége. Tény, hogy a megyeszékhely városi funkció gazdagsága és több vonzerőből eredő erős tőkevonzó képessége korlátozza a kistérség déli területein lévő két város munkahely teremtési, befektetővonzó szándékait. A megyeszékhely közelsége és gazdag ellátási és szolgáltató jellegű kínálata lehetőséget ad arra, hogy a kistérség déli települései azokat igénybe vegyék és a közeli kisvárosok speciális, elsősorban idegenforgalmi, rekreációs fejlesztéseire koncentráljanak. A kistérségnek a régión és egyben a továbbiakban tervezési területi szintként szereplő megyén belül is definiálnia kell magát. Békés megye sajátosságait figyelembe véve a Békési kistérség leginkább öko-, kultúr- és termálturisztikai, valamint szervezetében átalakított sokszínű agrártevékenységének erősítésével alakíthatja ki jellegzetes, egyéni arculatát.

A Békési kistérség fejlesztési elképzeléseinél fontos figyelembe venni, hogy a kistérségnek számos, a térség határain túlnyúló megyén belüli, regionális és nemzetközi kapcsolata van, amelyeket feltétlen ki kell használni a fejlesztési elképzelések projektszintű bontásánál. Ezek a kapcsolatok egyenlőre a települések egyéni kapcsolatait jelentik, amelyeket a jövőben szükséges térségi szintűvé fejleszteni. Fontos hogy a nemzetközi kapcsolatok – akár az Európai Unión belüli, akár azon kívüli országokról legyen szó – túllépjenek az egyébként rendkívül fontos kulturális, hagyományőrző jellegen és konkrét gazdasági együttműködésekben is megnyilvánuljanak.

Jelen koncepció és program a kistérség Európa Programjának tekinthető, ami a szoros települések közötti együttműködéssel megvalósuló koncepcionális és programelemeket már Európára is nyitott térségben helyezi el.

A Békési kistérséget alkotó települések: Városok: Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény Községek: Köröstartcsa, Bélmegyer, Tarhos, Kamut, Murony, Csárdaszállás

7 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TERÜLET ÉS GAZDASÁGFEJLSZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZOTTSÁGA

2.1. SWOT ANALÍZIS

Erősségek Gyengeségek A mezőgazdaság gazdag hagyományokkal A kistérségben nincs hagyománya a rendelkezik, kitűnő a talaj minősége települések közötti együttműködésnek Megjelentek és jó hatékonysággal működnek a mezőgazdaságban az integrátorok A kistérség megközelíthetősége az ország Az agráriumban megjelentek a folyamatosan centrumtérségeitől kedvezőtlen erősödő KKV-k A kistérség alsóbbrendű útjainak minősége rossz A vasút teherszállítási kapacitása A kistérség páratlan természeti értéke a kihasználatlan Kettős- illetve Hármas-Körös, azok holtágai illetve a kedvező élettani hatású termálvíz A terület népességmegtartó képessége vagyon gyenge A kistérség gazdag kulturális és építészeti A munkanélküliek aránya a megyei átlagnál is értékekben kedvezőtlenebb, különösen a pályakezdőket Több településen a termál és az aktív sújtja a munkanélküliség turizmus infrastruktúrája kiépítés alatt áll A térség nem tartozik sem a hazai sem a külföldi tőkebefektetések kedvelt célpontjai A térségben több magas színvonalú közé középfokú képzési intézmény működik A mezőgazdasági termeléshez nem Magas a gázfűtéses lakások aránya kapcsolódik feldolgozóipar A kistérség településein kiépült A mezőgazdaság termékszerkezete belvízelvezető rendszer viszonylag egyoldalú Kevés a nem mezőgazdasági jellegű termelő vállalkozás, a gazdasági szerkezetváltás A kistérség településein a népi és kezdeti stádiumban tart nemzetiségi hagyományőrzés aktív formái jellemzőek A kistérség városai kiterjedt nemzetközi A turisztikai háttér infrastruktúra hiányosságai kapcsolatokkal rendelkeznek. és komplex turisztikai programok hiányában a kistérség turisztikai potenciálja kihasználatlan

A települési, térségi marketing tevékenység alacsony intenzitású

A területen az év bizonyos időszakában jelentős a bel- és árvízveszély A helyi lakosságra jellemző a környezettudatosság alacsony szintje

8 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója A térség folyékony és szilárd hulladék kezelése csak részlegesen megoldott Az ivóvíz arzéntartalma a megengedettnél magasabb.

Lehetőségek Veszélyek

A kistérség településeinek európai kulturális A Békés megyét érintő fő gerincutak jellegű testvérvárosi kapcsolatai idővel fejlesztése csak az országos úthálózat- gazdasági jelleget öltenek fejlesztés távlati terveiben szerepelnek Békéscsaba növekvő gazdasági ereje növeli Békéscsaba erőteljes elszívó hatása a térség vonzerejét, ami potenciálisan kihat a korlátozza a kistérség déli településeinek közeli Békési kistérségre is fejlődési lehetőségeit Az info-kommunikációs technológiák régiós A gazdasági és szolgáltató infrastruktúrával és megyei szintű fejlesztése hozzájárul a jobban ellátott környező kistérségek kistérség gazdasági pozíciójának vállalkozásai előnyösebb versenyhelyzetben erősödéséhez kerülnek A Békéscsabai repülőtér fejlesztésével a Külső források hiányában a környezeti kistérség elérhetősége tovább javul infrastruktúra lassan épül ki a környezettudatosság pedig nem javul A kistérség városainak földrajzi elhelyezkedésük és eltérő hagyományaik A szomszédos Románia alacsonyabb miatt lehetősége van sajátos arculatuk bérszínvonalával elcsábítja a befektetőket kialakítására és ezzel térségen belüli munkamegosztásra Nemzetközi szinten egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turisztikai lehetőségek irányt

9 Terra Studio Kft. A Békési Kistérség Terület és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

2.2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG FEJESZTÉSI CÉLRENDSZERE

Az alábbiakban a Békési kistérség helyzetértékelésére alapozott SWOT analízisből levezetésre került problémafa (2.3.) található. A problémafa képezi alapját a célfának. A célfa (2.4.) tartalmazza a kistérség hosszú távú jövőképét, és a speciális célok rendszerét, amely a jövőkép fontossági szempontok szerinti bontása. A kistérség fejlesztési stratégiája (2.5.) megnevezi azokat a prioritásokat (stratégiai feladat csoportokat), amelyek hozzájárulnak ez egyes megjelölt célok megvalósításához. A mártixban jelölésre kerültek a prioritások által érintett célok. A fő prioritások kifejtése adja a Békési kistérség területfejlesztési koncepcióját, részletes feladatokra történő bontása pedig a koncepcióból levezetett terület- és gazdaságfejlesztési programot.

10 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

2.3. PROBLÉMAFA: A kistérségnek alacsony a népességmegtartó és tőkevonzó képessége és nem képes kihasználni a természeti és táji adottságaiból eredő potenciális gazdasági lehetőségeit

A térség gazdasága egyoldalú, Hiányosságok mutatkoznak infrastrukturális, tőkeszegény és az üzleti infrastruktúra intézményi és közszolgáltatások térségi nem felel meg a gazdaság elvárásainak szintű szervezettségében

A térség Az alulképzettek Az A mező- A térségi A térség Az Gyenge a vállalkozásai, magas aránya agráriumban gazdasági szinten a alsóbbrendű intézményi, térségi jellemzően és a helyi egyoldalú a alapanyag marketing úthálózata ellátási együttműkö- tőkeszegé- munka- termékszerkez termelésre tevékenység hiányos és feladatok dés, kevés a nyek, lehetőségek et és nem épül alacsony helyenként térségi közös alacsony a hiánya miatt kiforratlan a feldolgozó- szintű igen rossz szintű projekt technológiai magas a szervezeti ipari minőségű szervezett- színvonaluk munkanélküliség háttér tevékenység sége nem és értékesítési kielégítő gondokkal küzdenek

11 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Jövőkép: 2.4. CÉLFA A Békési kistérség többfunkciós térségi szerepkörében megerősödött, növekvő gazdasággal bíró, stabil népességmegtartó képességű kistérség, amelynek sikere a természeti és táji potenciál hatékony, térségi szervezettségű kihasználására és a helyi gazdasági környezet magas színvonalára alapozódik.

1. A térségi gazdaság versenyképes, Részcélok: korszerű szerkezetű és magas 2. Az intézményi feladatok és szolgáltatások jövedelemtermelő képességű legyen térségi szintű szervezettségével növekedjen azok működésének hatékonysága.

Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, javuljon a helyi befektetési lehetőségek ismertsége Növekedjen a térségben a nem –agrár jellegű termelő vállalkozások aránya Javuljon a lakossági alapellátás intézményi és szolgáltatási hátterének hatékonysága Javuljon a térség vállalkozásainak szervezeti együttműködése Váljon hatékonyabbá a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság Emelkedjen a helyi humán erőforrás általános képzettségi színvonala társadalmi re-integrálása Valósuljon meg az agrárszférában a termék szerkezetváltás Javuljanak a térségi tömegközlekedési elérhetőségi viszonyai és Növekedjen a mezőgazdasági feldolgozó tevékenységet folytató a helyi közlekedés biztonsága vállalkozások száma A térség úthálózata egészüljön ki és javuljon minősége Erősödjön meg a térség ökológiai szemléletű fejlesztése a turisztikában és a mezőgazdaságban A termál és gyógyvíz vagyon kerüljön egyaránt egészségügyi és gazdasági (turisztikai, energetikai) felhasználásra Erősödjön meg térségi szinten a vállalkozások együttműködését segítő intézményrendszer

12 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

2.5. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Stratégiai célok: 2. Az intézményi feladatok és szolgáltatások 1. A térségi gazdaság versenyképes, korszerű szerkezetű és magas jövedelemtermelő képességű legyen térségi szintű szervezettségével növekedjen azok működésének hatékonysága.

Részcélok:

A termál és gyógyvíz vagyon kerüljön egészségügyi és (turisztikai, gazdasági felhasználásra Erősödjön meg térségi szinten energetikai) egyaránt a együttműködését intézményrendszer Javuljon segítő alapellátás a szolgáltatási intézményi vállalkozások hatékonysága és lakossági Váljon hátterének helyzetű szociálisan hátrányos hatékonyabbá lakosság a reintegrálása Javuljanak tömegközlekedési társadalmi elérhetőségi a viszonyai és biztonsága közlekedés helyi a térségi A egészüljön ki minősége térség és javuljon úthálózata Prioritások Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, javuljon a befektetési helyi ismertsége Növekedjen lehetőségek a nem térségben –agrár a jellegű vállalkozások aránya termelő Javuljon vállalkozásainak együttműködése szervezeti a Emelkedjen térség a erőforrás helyi humán színvonala képzettségi Valósuljon agrárszférában általános szerkezetváltás a meg termék Növekedjen a mezőgazdasági feldolgozó az folytató vállalkozások száma tevékenységet Erősödjön meg ökológiai a fejlesztése a turisztikában térség és a mezőgazdaságban szemléletű

I. A térségi gazdaság szerkezeti átalakulása és a gazdasági infrastruktúra fejlesztése

II. A lakosság képzettségi színvonalának emelése és életminőségének javítása

III. A települések térségi szintű kohéziójának erősítése

13 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

2.6. FEJLESZTÉSI ESZKÖZRENDSZER

A célrendszer és fejlesztési prioritások meghatározásánál elengedhetetlen annak figyelembe vétele, hogy a települések és térségek, civil, non-profit szervezetek és kisebb mértékben a gazdaság szereplői továbbra is a pályázati rendszereken keresztül jutnak fejlesztési forrásokhoz. Jelentős feltétele a programban foglalt fejlesztési irányok és az azokon belüli projektek megvalósulásának, hogy a települések önkormányzatai, illetve egyéb térségi szervezetek és vállalkozások rendelkezzenek a projekt finanszírozáshoz szükséges arányú saját forrással. A Békési kistérség települései bevételeik szűkössége és a szociális jellegű kiadások magas aránya miatt jellemzően forráshiányosak. A fejlesztésre szánt források aránya a költségvetésben nem éri el a kiadási oldal 10%-t.

A pályázatok esetén elengedhetetlen önerő biztosítására rendelkezésre álló önkormányzati költségvetési források rendkívül szűkösek. A pályázatok nyerési esélyeit növelendő fontos, hogy a települések hozzájussanak a kiegészítő és társfinanszírozás különféle forrásaihoz. Az európai uniós csatlakozás után a bankok által elérhetővé tett támogatási források jelentős része az önkormányzati szférát célozza meg. Ez egyrészt lehetővé teszi olyan települési, megyei vagy regionális jelentőségű fejlesztések megvalósítását, melyek régóta szerepelnek az önkormányzatok tervei között, másrészt viszont lehetőséget teremt kisebb, helyi vagy kistérségi fejlesztések megvalósítására is. A banki hitelek lehetőséget jelentenek az önerő finanszírozására, és az utófinanszírozás miatt előforduló projekt likviditási problémák megoldására, elsősorban áthidaló hitelek formájában. Az önkormányzatok nagyobb projekt, pl. strandfürdő, művelődései ház stb. fejlesztés esetén a projekt egyes, üzleti alapon működtethető elemeinek megvalósítására vállalkozókat vonhat be. A vállalkozói tőke bevonása azoknál a projektelemeknél feltétlen szükséges, amelyek elengedhetetlenül fontosak a befektetés működéséhez, de az önkormányzatok megvalósításukra nem pályázhatnak és működtetésük is csak vállalkozói keretek között folyhat hatékonyan.

14 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

3. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (A STRATÉGIAI PROGRAM PRIORITÁSAI)

3.1. A TÉRSÉGI GAZDASÁG SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA ÉS A GAZDASÁGI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A Békési kistérség gazdaságának legfontosabb jellemzője a tőkevonzó képesség alacsony hatékonysága, illetve az agrártermelő szektor hangsúlyozott jelenléte. A térségben működő vállalkozások országos átlaghoz viszonyítva jelentős része az agrárszektorhoz kötődik, és alapanyag termeléssel foglalkozik. Az alapanyag termeléshez jellemzően nem kötődik feldolgozóipar, ennek megfelelően a hozzáadott érték aránya rendkívül alacsony. Megfelelő kapacitású tároló helyiségek híján, az egyre bizonytalanabb piaci viszonyok és a jelenlegi termékszerkezet mellett az értékesítés is fokozódó gondokkal küzd. Hiányoznak a tőkeerős, jelentősebb területi lefedettséggel rendelkező szövetkezetek, mindemellett léteznek olyan tőkeerősnek számító integrátorok, akik időleges megoldást biztosítva a termelők számára gyakorlatilag konzerválják a hagyományos termékszerkezetet. Az agrárium országos viszonylatban is kiváló alapadottságokkal rendelkezik, amelyre a versenyképesség növelése, így közvetetten a megélhetési lehetőségek javítása érdekében modern, jelentős hozzáadott értékkel bíró, piacképes termékszerkezetű és az ennek megvalósítására alkalmas szervezeti felépítésű agrárszektort érdemes és kell építeni. Az egyéb, ipari jellegű termelő vállalkozások súlya a térségben alacsony. A cégek minimális helyi és a mikrokörzetből származó munkaerőt képesek lekötni. A jelentősebb ipari jellegű vállalkozásokra jellemző, hogy nem, vagy csak korlátozott kiterjedésű beszállítói hálózattal rendelkeznek. A kapcsolatok természetes módon nem indukálták klaszterek létrehozását és működtetését. A térségben a vállalkozások által igénybe vett szolgáltató infrastruktúra szinte teljes mértékben Békéscsabához kötődik. A vállalkozások hatékonyabb működtetéséhez szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy az ügyintézés, tanácsadás más kistérségekhez hasonlóan helyben, vagy a mikrokörzet központokban elérhető legyen. A térségben eddig nem jött létre sem speciálisan agrár, sem általános jellegű inkubátorház, ami térségi szinten javíthatná az induló vállalkozások fejlődési esélyeit. A Békéscsabán működő Inkubátorház ugyanakkor kész arra, hogy szakmai segítséget nyújtson az ilyen jellegű létesítmények létrehozásában és működtetésében. A térség egyetlen ipari parkja, viszonylag régóta tartó megnyitása ellenére is csupán a betelepítés kezdeti stádiumában tart. A térség kiajánlható zöld- és barnamezős beruházásokra alkalmas területeit tartalmazó kataszter a vizsgált településcsoportra nem készült. A Békés megyében aktív ITDH központ is szórványos információkkal rendelkezik a településeken kiajánlható területekről és ingatlanokról. Települési önkormányzatok jellemzően nem lépnek fel kezdeményezőként, így a potenciális befektetők és a települési önkormányzatok találkozása esetleges. A területi

15 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója kataszter a befektető- és partnerkeresésnek szolgál hátteréül. A kataszter elkészítésével, és a potenciális célcsoportok felkutatásával és konkurenciavizsgálattal indulhat el egy komolyabb hatású térségi marketing tevékenység. A marketingtevékenység a térségi image megteremtése, a térségre leginkább jellemző, helyi adottságokra épülő jellegzetes termékek és adottságok kihangsúlyozásán kell, hogy alapuljon. Az image megteremtése szükségessé teszi, hogy a kistérségben kialakuljon azon speciális agrár, ipari, idegenforgalmi, szolgáltatási jellegű termékek köre, amellyel az megkülönbözteti magát a többitől és amelyben képes megbízható, magas minőséget biztosítani. A Békési kistérség lassan változó, elsősorban agrárjellegű gazdasági szerkezete, illetve a több évtizedig érvényben lévő az iparfejlesztés tekintetében magasabb prioritású területektől való távolság gátat jelentett a helyi gazdaság és társadalom modernizációjának. Ugyanakkor e viszonylagos lemaradás áldásos hatásaként a kultúrtáj értékei jó állapotban maradtak meg. Elsődleges prioritást kell, hogy kapjon a térség természeti és településkörnyezeti értékeinek fenntartása és védelme. Hiszen ezek sérülésével a Békési kistérség új típusú fejlődési iránya kerül veszélybe. A természeti értékek megőrzése a gazdaság és ezzel a lakosság érdeke is. Fokozott figyelmet kell fordítani a magasabb hozzáadott értéket képviselő és az EU piacain is versenyképes termékekkel jelentkező öko-gazdálkodás, mint alternatív termelési mód terjesztésére, valamint szervezeti hátterének kiépítésére, ami jelenleg minimális részesedéssel rendelkező termelési mód a kistérségben. Ugyancsak az ökológiai fenntarthatóság fontos összetevője a térségben bőségesen rendelkezésre álló alternatív, megújuló energiahordozók hatékony, komplex hasznosítása. Ezalatt a komoly mennyiségben termelődő biomassza, a szinte minden településen rendelkezésre álló termálvízvagyon (geotermikus energia) és a szélenergia energiatermelésre történő, illetve egyéb hasznosítása merül fel. A legszélesebb lehetőségeket a termálvíz jelenti, amely felhasználható a gyógyturisztika, fűtés, és villamos energia termelés céljaira. A turisztikában a termálvízvagyon hasznosítása mellett egyéb ökológiai szemléletű aktív turisztikai ágazatok fejlesztésére is lehetőség nyílik. Több ezek közül már jelentős hagyományokkal rendelkezik (víziturizmus, kerékpárturizmus, lovasturizmus, horgászturizmus). A települések vonzerejét jelentősen meghatározza a területükön elérhető turisztikai szolgáltatások köre, ugyanakkor a település épített értékeinek megőrzése és a településkép minőségének javítása, fenntartása ugyancsak lényeges eleme a térség és település image és ezzel a fejlődési potenciál javításának.

Intézkedések: 1. A térségre jellemző gazdasági imázs kiépítése 2. Zöld és barnamezős beruházások feltételének javítása 3. A gazdasági és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése 4. A mezőgazdaság termékszerkezetének átalakítása 5. A mezőgazdaság szervezeti hátterének térségi szintű modernizálása

16 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

6. Öko-gazdálkodás terjesztése és szervezeti kereteinek fejlesztése 7. A megújuló energiaforrások komplex hasznosítása 8. A turizmus térségi szintű infrastrukturális és szervezeti fejlesztése

3.2. A LAKOSSÁG KÉPZETTSÉGI SZÍNVONALÁNAK NÖVELÉSE ÉS ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

A gazdaság hosszú időre visszanyúló hagyományokra alapozódó, de a fentiek szerint új irányú fejlesztése megkívánja a gazdasági szereplők (munkaadók, munkavállalók, intézmények, önkormányzatok) felkészültségének növelését. Az alkalmazkodás a hosszú évtizedekig merev rendszerben képződő humán erőforrást érinti a leginkább. A Békési kistérség megyei átlagnak megfelelő, de országos viszonylatban jelentősnek számító munkanélküliségi rátája a viszonylag alulképzett pályakezdő és nyugdíjhoz közelítő korosztályt érinti a leginkább. A térség középfokú képzési intézményei igyekeznek a kor globális igényeihez alkalmazkodni (informatika, nyelvi képzés, anyanyelvű tanárok), ugyanakkor egy-két kivétellel kevésbé alkalmazkodnak a helyi munkaerő-piaci történésekhez. Kapcsolataik a Munkaügyi Központtal és a helyi vállalkozókkal ki sem alakultak, illetve csak esetlegesek. Fontos, hogy a helyi szakmai képzési intézmények rendszeres kapcsolatban legyenek az igényeket közvetíteni képes intézményekkel, hiszen csak így tárható fel pl. a tervezett idegenforgalomi projektek növekvő munkaerőigénye. A munkanélküliek korstruktúráját figyelve szükséges a 30-as, 40-es és korai 50-es éveiben járó korosztály általános képzettségi szintjének emelése, amelyekre rugalmasan építhetőek a továbbképzési programok. A kistérségben működő öt középfokú képzési intézmény közül három végez olyan jellegű tevékenységet, ami hozzájárulhat az élethosszig történő tanulás alapfeltételeinek megteremtéséhez. A munkanélküliek munkaerő piaci integrációját akadályozza a munkanélküliekre többnyire jellemző morális leépülés. Ebben az esetben többről van szó, mint álláshoz segítésről. Komplex módon kell a problémát kezelni, amelyben a Munkaügyi Központ szakemberei és a települési önkormányzatok közmunkaprogramjai kapják a legnagyobb szerepet. A kistérség munkanélküli lakosai által is igénybe vett és vehető képzési programok megyei szinten a munkaügyi kerek-asztal résztvevőinek (Békés Megyei Munkaügyi Központ, munkaadók képviselői, képzési intézmények képviselői) folyamatos konzultációja alapján kerülnek kidolgozásra. Ez a mechanizmus – ha kevésbé formális formában is – de érvényesíthető a Békési kistérség szintjén is. A különösen szakképzéssel foglalkozó középfokú intézmények esetében fontos, hogy tájékoztatva legyenek a munkaerőigényekről és azoknak megfelelő képzési formák beindítását kezdeményezzék. A munkaerőpiacon a gazdaság tercierizálódásával – a szolgáltató ágazat előtérbe helyezésével – egyre fontosabbá váltak olyan kvalitások, mint pl. a kommunikációs készség,

17 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója magasabb szintű általános informáltság, kulturáltság. A humán erőforrás ilyen jellegű fejlesztésében nem csak a képzési intézmények játszhatnak szerepet, hanem a kulturált és tartalmas szabadidő eltöltést lehetővé tevő, annak infrastrukturális és szakmai feltételeit biztosító művelődési- és faluházak, illetve teleházak. Fejlesztésük, programkínálatuk bővítése, igényessé, tartalmassá tétele hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához is.

Intézkedések: 1. Kistérségi munkaügyi együttműködés kialakítása 2. Az alapképzettség szintjének növelés – az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása 3. A rekreációs és kulturális intézmények feltételeinek fejlesztése 4. A természet és környezetvédelem infrastrukturális és szervezeti hátterének erősítése 5. Környezettudatos életforma terjesztése és települési környezet megújítása

3.3. A TELEPÜLÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE

Amennyiben tartjuk magunkat ahhoz az alapvetéshez, hogy egy kistérség fejlődési lehetőségei mindig többet jelentenek az azt alkotó települések együttes adottságainál és lehetőségeinél, fontos, hogy megtaláljuk azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a települések közötti összetartás és összetartozás érősítését. Elsődleges teendő egy olyan szervezet létrehozása, amelynek feladata ennek koordinálása. Fontos, hogy a kiépülő térségi szervezet –Térségi Iroda – önálló munkaszervezet legyen, és állandó forrásokkal rendelkezzen. Feladata a kistérség érdekeinek képviselete és fejlesztési feltételeinek javítása (pl. pályázatfigyelés, írás). A településfejlesztés térségi szemléletű összehangolása is e szervezet feladata kell, hogy legyen. A települések térségi hálózatba történő szervezésnek feltétele a köztük lévő fizikai kapcsolatok tökéletes kiépítettsége. Fontos, hogy a települések közötti útkapcsolatok maradéktalanul és jó minőségben meglegyenek és a rajtuk folyó tömegközlekedés jól szervezett formában történjen. A másik lényeges tényező a folyamatos, akadálytalan kommunikáció feltételeinek megteremtése, és a folyamatos információcsere. A térségi vonatkozású információkat hozzáférhetővé kell tenni a térség lakossága és a térségbe érkezők számára egyaránt. Az informatika infrastrukturális fejlesztése, térségi témájú honlap létrehozása és folyamatos működtetése fontos eszköze a belső tájékoztatásnak és a térségmarketingnek is. A települések térségi együttműködésének, egyben a többcélú kistérségi társulások létrehozásának legfontosabb, egyben legérzékenyebb pontja a térségi szintű megegyezés

18 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója alapján működtetett intézmények léte. A térségi szinten szerveződő feladatmegosztás komoly terheket vesz le a forráshiánnyal küszködő települések válláról. Ugyanakkor érthető módon egyben kétségeket ébreszt a települések egyébként is romló népességmegtartó képességét illetően. A funkciómegosztás és koncentrált fejlesztés közös megegyezésen és önkéntességen kell, hogy alapuljon. Emellett fontos az irányban is erőfeszítéseket tenni, hogy ismertté és elérhetővé váljanak azok az egyéb kiépíthető és működtethető szolgáltatások, amelyek elfogadható alternatívát jelentenek, mind a lakosság, mind pedig az önkormányzatok számára.

Intézkedések: 1. A térség szervezeti hátterének kiépítése – Békési Többcélú Kistérségi Társulás, Térségi Iroda létrehozása 2. A Békési kistérség inter-regionális, határmenti és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése 3. A képzési egészségügy szociális ellátó intézmények tevékenységének térségi összehangolása 4. A térség belső közlekedési elérhetőségi viszonyainak javítása 5. Térségi informatikai hálózat kiépítése

19 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4. HELYZETÉRTÉKELÉS

4.1. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, BEMUTATÁSA

4.1.1. Békés megye kistérségi rendszerének átalakulása

A Magyarország statisztikai kistérségi felosztása a 2003. év során felülbírálatra került. A felülvizsgálat nyomán kialakult beosztás 168 kistérségből áll, és 2004 január 1-én lépett érvénybe. Az átalakulás Békés megyét jelentősen érintette azzal, hogy a korábbi hat kistérségből (Békéscsabai, Mezőkovácsházi, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalmi) az intézkedés nyomán nyolc kistérség jött létre. A korábbi térségközpontok megmaradtak, a létrejövő két új kistérség központja Békés és Gyula lett.

KARCAG PÜSPÖKLADÁNY KARCAG PÜSPÖKLADÁNYPÜSPÖKLADÁNY PÜSPÖKLADÁNY

BERETTYÓÚJFALU BERETTYÓÚJFALUBERETTYÓÚJFALU KISÚJSZÁLLÁS KISÚJSZÁLLÁS

FÜZESGYARMATFÜZESGYARMAT FÜZESGYARMATFÜZESGYARMAT TÚRKEVETÚRKEVE TÚRKEVETÚRKEVE

DÉVAVÁNYA DÉVAVÁNYA SZEGHALOMSZEGHALOM DÉVAVÁNYA SZEGHALOM KOMÁDI KOMÁDI

MEZŐTÚR MEZŐTÚR

GYOMAENDRŐD GYOMAENDRŐD GYOMAENDRŐD VÉSZTŐVÉSZTŐ VÉSZTŐ VÉSZTŐVÉSZTŐ

SZARVAS MEZŐBERÉNY SZARVASSZARVAS MEZŐBERÉNY MEZŐBERÉNY

BÉKÉS BÉKÉS BÉKÉS SARKAD SARKADSARKAD

BÉKÉSCSABA BÉKÉSCSABA

GYULA GYULA GYULA

OROSHÁZA OROSHÁZA OROSHÁZA

ELEK ELEK ELEK

A A

I I

N N TÓTKOMLÓSTÓTKOMLÓS TÓTKOMLÓSTÓTKOMLÓS TÓTKOMLÓSTÓTKOMLÓS MEZŐKOVÁCSHÁZA MEZŐKOVÁCSHÁZA Á MEZŐKOVÁCSHÁZA Á

M M

MEZŐHEGYES MEZŐHEGYES O MEZŐHEGYES O BATTONYA BATTONYA BATTONYA R R MAKÓ MAKÓ MAKÓ

Terra Studio Kft. 2005. Terra Studio Kft. 2005.

1. ábra Békés megye kistérségi rendszere 2004 január előtt és azt követően. Forrás: KSH – Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2002, 2003

Az újonnan alakult Békési kistérségben tíz, míg a Gyulaiban hat település van. A korábban meglévő kistérségek közül az átalakulás leginkább a Békéscsabai kistérséget érintette, ahol a korábbi 17 településből öt település maradt a kistérség határain belül.

20 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Az újonnan, Békés város központtal megalakult Békési kistérség települései közül Békés, Murony, Kamut, Bélmegyer, Köröstarcsa, Mezőberény és Csárdaszállás a korábbi Békéscsabai kistérségből; Tarhos a Sarkadi kistérségből, míg Gyomaendrőd és Hunya a Szarvasi kistérségből került át. Az újonnan kialakított statisztikai kistérségi rendszer és ezen belül a Békési kistérség nem követi pontosan sem a korábban kialakult hagyományos térkapcsolatokat, sem a 90-es években különféle feladatok végrehajtására szerveződő települési társulások határait, sem pedig a választókörzeteket. Mindezek jelentős átfedésben vannak egymással. Az átalakulás területfejlesztést érintő következményei az alábbiak:

1. A korábban Békéscsabai kistérségbe tartozó több szempontból is hátrányos helyzetű települések a megyeszékhely erősen torzító statisztikai adatai miatt nem részesültek kedvezményekben és pályázati lehetőségekben. Ez a hátrány a jelenlegi kistérségi beosztásnak megfelelően megszűnt.

A Békési Kistérség a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett 95 kistérség kategóriájába tartozik a Mezőkovácsházai, Orosházi, Sarkadi, Szeghalomi kistérségekkel együtt. A kistérség nem tartozik bele az ugyanezen rendelet 3.sz. mellékletében szereplő a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségbe, viszont rajta van a 4. sz. mellékletben található, a területfejlesztés szempontjából hátrányosabb helyzetű 47 kistérség között. A Békési Kistérség települései közül Bélmegyer egyike a 64/2004. (IV.15) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében megadott településeknek, amely a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó, viszont leghátrányosabb helyzetű 235 települést jelenti.

2. Egyes települések, mint pl. Tarhos, az új kistérségi beosztással statisztikailag visszakerültek természetes vonzásközpontjukhoz.1

3. A Békési kistérség északi részének települései esetében a Békési kistérséghez történő csatlakozással ugyan nem valósult meg a települések eredeti elképzelése egy K-Ny-i kiterjedésű természetes települési kapcsolatokon alapuló kistérség létrehozására2, viszont az új kistérségi beosztás lehetőséget teremtett az erősen eltérő jellegű Szarvasi kistérségtől történő elszakadásra.

1 Tarhos az egyetlen, amelynek ez egyben bizonyos szempontból hátrányt is jelent, mivel a leghátrányosabb besorolású Sarkadi kistérségből egyel kedvezőbb besorolású kistérségbe került besorolásra. 2 A tervezett kistérség Gyomaendrőd, Dévaványa, Ecsegfalva, Csárdaszállás, Hunya településeket foglalta volna magában.

21 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.1.2. A területfejlesztés helyi intézményrendszerének értékelése

Békési Többcélú Kistérségi Társulás:

A Békési statisztikai kistérség településeiből álló Békési Többcélú Kistérségi Társulás számos feladat megvalósítására készül. A társulás 2004. július 15-én jött létre. A társulás elnöke Pataki István, Békés polgármestere. Térségmenedzser Balog István. A Társulás munkaszervezete ez ideáig nem jött létre. A Társulás egyetlen alkalmazottja, a vidékfejlesztési menedzser látja el a munkaszervezeti feladatokat is. Klasszikus értelemben vett, munkaszervezeti jelentéssel bíró kistérségi irodáról tehát egyenlőre nem beszélhetünk. A térségmenedzser jelenleg a Békési Önkormányzat hivatali épületében tevékenykedik. A Társulás munkaszervezetének (kistérségi szolgáltató iroda) létrehozása egyre sürgetőbb feladat, hiszen a pályázatfigyeléssel és készítéssel összefüggő feladatok megszaporodásával csak egy több főből álló munkacsoport képes hatékonyan és eredményesen megbirkózni.

A többcélú társuláson belül napirenden van a központi orvosi ügyelet, védőnői szolgálat és alapfokú közoktatással összefüggő feladatok kistérségi szintű ellátása. A megállapodás tartalmazza a megoldást a gyermekjóléti szolgálat kistérségi szintű ellátására, és az önkormányzati belső ellenőrzésre. Előkészített térségi projektnek számít több kezdeményezés, pl. a Békés és Mezőberény közötti kerékpárút megépítésre vonatkozó pályázat, illetve a Mezőberény–Hunya közti út felújítása. A Békési Kistérségen belül mindezeken kívül számos, egy-egy feladat ellátására szerveződő települési együttműködés van: ilyen jellegű feladatok az alapfokú oktatás, hulladékszállítás és kezelés, gyermekjóléti és családsegítő feladatok (pl. Hunya, Csárdaszállás és Gyomaendrőd), orvosi ügyeleti rendszer.

A Békési kistérségen belül 2005. szeptembertől az alábbi intézményfenntartó társulások működnek. Közoktatási intézményfenntartó társulások (központ kiemelve): Murony-Kamut Mezőberény Bélmegyer Gyomaendrőd-Csárdaszállás

Pedagógiai szolgálatok közül a gyógytestnevelés és logopédiai ellátás: Békés (Kamut, Murony, Tarhos) Gyomaendrőd (Csárdaszállás, Hunya) Mezőberény (Bélmegyer, Köröstarcsa)

22 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A Békési Kistérség lényegében egy új települési konglomerátumot alkot, ahol most van kialakulóban a területfejlesztés hagyományos intézményrendszere. Különféle megyei szervezetek, amelyek a területfejlesztésben érintettek (Kamarák, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Munkaügy Központ stb.) nem hoztak létre képviseleteket a kistérségi központban, ellentétben más kistérségekkel. Ennek oka elsősorban a megyeszékhely földrajzi közelsége. A kivételes helyzet következménye, hogy a jelenleg a Békési önkormányzat épületében működő Kistérségi Irodának rendkívül szerteágazó és rendszeres kapcsolatokat kell kiépítenie az említett szervezetek központi irodáival.

A Békési kistérség létrejöttekor jó néhány korábban létrejött települési kapcsolat, települési társulás, különféle feladatok végrehajtására szerveződött szövetség volt (és van) életben. Ezek területileg és tevékenységüket tekintve is több esetben átfedésben vannak egymással, ezért szükséges tevékenységük összehangolása.

Békési Kistérségi Területfejlesztési Társulás: 1996-tól létező társulás. Feladata komplex térség- és területfejlesztési feladatok ellátása. 1998-ban Kistérségi Területfejlesztési Program készült. A társulás tagjai: Békés, Doboz, Murony, Tarhos, Telekgerendás, Békés Megyei Önkormányzat.

Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás: 1997-ben alakult önálló jogi személy. Tevékenységének célja területfejlesztési tevékenységek összehangolása (Kistérségi területfejlesztési program készült ennek keretében 2002-ben.) A társulás tagjai Békéscsaba, Békés és Gyula.

„Közép-Békés” Vidékfejlesztési Kistérség: Az 1999-ben alakult szövetség célja a kistérség mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjának elkészítése és végrehajtása. A kistérség tagjai: Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Kamut, Kétsoprony, Köröstartcsa, Mezőberény, Murony, Telekgerendás.

Hármas-Körös Kistérségi Területfejlesztési Társulás: 1998-tól működő önálló jogi személyiség. Hét település a tagja, több statisztikai kistérséghez tartoznak. Fő tevékenységi körük jelenleg a belső ellenőrzés. A társuláson belüli kapcsolatok az új kistérségi kapcsolatok kialakulásával egyre inkább lazulnak.

Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete: 15 települést foglal magában. Egyetlen célt tűztek ki maguk elé, ez pedig a Körösök menti szúnyogirtási feladatok ellátása.

23 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.1.3. A kistérség szerepvállalása, helye a megyei, regionális és országos gazdasági szerkezetben

A Békési kistérség országon belüli többi kistérségéhez viszonyított helyzetét egy komplex mutatórendszer alapján felállított, a fejlődés dinamikáját jellemző besorolás mutatja (2. ábra). A térképen kirajzolódnak a dinamikus kistérségek, amelyek elsősorban nagyobb számban és koncentráltan a Nyugat-Dunántúlon és az ország központi területein találhatók. Az ország észak-keleti felében kirajzolódik egy leszakadó, stagnáló válságterület, míg déli, dél-keleti részén meglehetősen sokszínű a kistérségek helyzete.

Az ország keleti területein a dinamikus kistérségek minden estben egy-egy gazdasági húzóerővel bíró nagyobb városhoz köthetők, mint pl. Szeged, Debrecen, Nyíregyháza vagy Békéscsaba. A Békési kistérség az ország közepesen fejlett, stagnáló kistérségei közé tartozik. Megyei és országos viszonylatban is a „középmezőnyben” tudhatja magát. Közvetlen szomszédságában található a fejlett, stagnáló Békéscsabai és a térkép szerint lemaradó tendenciát mutató fejletlenként definiált Szeghalmi és Sarkadi kistérség is.

2. ábra A gazdasági térszerkezet alakulása 1998-2002. Forrás: Salamin Géza: A gazdasági térszerkezet alakulásának legújabb folyamatai, Falu Város Régió, 2004/9 14-24.oldal, Felirattal módosítva: Terra Studio Kft., 2005.

A Békési kistérség déli területének megyeszékhelyhez való kötődése sajátos következményekkel jár. A települések munkaképes lakosságának 30-40%-a Békéscsabára

24 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója ingázik, és itt vesz igénybe számos szolgáltatást. A kistérség északi településeinek egymásra utaltsága erőteljesebb. Az országos szintű elemzés tanulsága, hogy a Békési kistérséget alapadottságai, a jelenlegi gazdasági struktúrában stagnáló helyzetben képesek tartani, megfelelő stratégia alkalmazásával azonban ezek a potenciális adottságok növekvő pályára képesek állítani a térséget. A kistérség hosszútávú fejlődési pályáját meghatározhatja térség kapcsolatainak továbbépítése, elsősorban az attól délre eső, húzóerőt jelentő Békéscsabai kistérséggel, és azon belül is elsősorban a megyeszékhellyel.

4.1.4. A kistérség településeinek rövid jellemzése

Az alábbiakban a Békési kistérség településeinek rövid jellemzése olvasható a teljesség igénye nélkül. Részletes települési jellemzőkről a fenti tematikus fejezetekben lehet tájékozódni. A települések népességszám szerinti sorrendben kerülnek tárgyalásra.

4.1.4.1. Békés

Lakosság: (21 704 fő) Korábban a Békéscsabai kistérséghez tartozott. Békéscsaba felől a 47-es úton érhető el. A Békési Kistérség központja, 20. századi történelme során 1973-ban nyerte vissza városi rangját. A kisvárosi hangulatú település a Kettős-Körös mentén található. A várost elkerülte a jelentősebb iparosítás, így romlatlanul őrizte meg természeti értékeit. Békéscsabához való közelsége számos előnyt és hátrányt is jelent számára. Békés lakosságának jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik. Békésen nem történt jelentősebb ipartelepítés az utóbbi 15 évben sem. A településen két jelentős középfokú képzési intézmény és zeneiskola is van. Fontosabb látnivalói: a műemlék református templom, Wenckheim kúria (ma Jantyik Mátyás Múzeum), Békési Tájház, itt található a megye legrégebbi fürdője is, aminek vizét 1943-ban nyilvánították gyógyvízzé. Erre az adottságra építve a városnak kiemelt fejlesztési elképzelései vannak. A város központjában a holtág mellett kialakított üzletkomplexum és park a helyiek kedvelt találkozóhelye. Jelentősebb rendezvényei a Békés-Tarhosi Zenei Napok és a Madzagfalvi Napok. A Kettős-Körösön Békés határában található duzzasztón a nyertes PEA pályázat keretében kíván az Önkormányzat csónakátemelőt építeni.

4.1.4.2. Gyomaendrőd

Lakosság: 15 530 fő Korábban a Szarvasi kistérséghez tartozott. A Hármas-Körös bal partján található. A közlekedés fő gerince a 46-os főút, ezen érhető el Mezőtúr és Békéscsaba felől is. Vasúton jól megközelíthető. A település Gyoma és Endrőd nagyközségek egyesülésével jött létre 1982-ben, majd a település 1989-ben kapott városi rangot. Klasszikus mezővárosi hangulatú település. A városnak jelentős ipari hagyományai vannak, fontos ágazat volt a cipőipar,

25 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója illetve itt működik jelenleg is a nemzetközi hírű Kner Nyomda. Két nagy hagyományú középiskolája mellett zenei és művészeti alapoktatás is folyik a városban. Jelentősebb látnivalói: az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma (Kner Múzeum), Városi Képtár, Motormúzeum, Endrődi Tájház. A város egyedülálló természeti értéke a 16 holtág, melynek hasznosítása páratlan lehetőségeket kínál az idegenforgalom számára. A település legfontosabb fejlesztései közé tartozik a nemrégiben fedett uszodával bővített és gyógyászati részlegében megújult Liget Gyógy- és Strandfürdő, amelynek további fejlesztése várható. Az önkormányzat jelentős közterület megújítási munkát is végzett az utóbbi pár évben.

4.1.4.3. Mezőberény

Lakosság: 11 335 fő Korábban a Békéscsabai kistérségbe tartozott. Békéscsaba és Debrecen felől a 47-es úton közelíthető meg, innen ágazik ki Gyomaendrőd felé a 46-os számú főút. A város hagyományosan soknemzetiségű, jelentős német és szlovák lakossággal bírt, amelyek aránya mára az asszimiláció miatt megcsappant. A város építészeti öröksége és kultúrája a mai napig őrzi a nemzetiségek örökségét. Jelentősebb látnivalók az Orlai Petrics Soma Múzeum és jó néhány jelenleg közfunkcióval rendelkező épület. A város határában található a Bodoky Károly Vízügyi Múzeum. A városban strandfürdő működik, amelyben jelentős fejlesztéseket hajtott végre és tervez az önkormányzat. A város fontos rendezvénye a Berényi Napok, ami egy 3-4 napos programsorozat, illetve az Európa Nap, ami május 1-hez köthető. A városban két tanítási nyelvű (német) középiskola működik, amit a város tart fenn. Mezőberény emellett egy 100 férőhelyes szociális otthont is működtet. A népesség megtartását elősegítő fejlesztésnek tekinthető a nemrégiben fiataloknak épített 107 lakás, amelynek forrása a Széchenyi Tervből származott. A településen jelentősebb foglalkoztató egy kábelüzem.

4.1.4.4. Köröstarcsa

Lakosság: 2975 fő Korábban a Békéscsabai kistérséghez tartozott. A nagyközség a 47. számú út mentén található, a Kettős-Körös partján. Vasúti összeköttetése nincs. A településen hagyományos tevékenység a halászat, Tarcsa híres halászati központ volt. Jelenleg a Körös és holtágai inkább a turizmusnak kedveznek. A településen csónak és hajókikötő kialakítására és tájrendezésre került sor 1998-ban. Jelentősebb építészeti értékei az udvar és parasztházak, illetve a jelenleg középületként funkcionáló régi építmények (pl. az eklektikus, korábban villaként funkcionáló polgármesteri hivatal). A település egyre népszerűbb programja a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál (MAMF) és a Hal Napok.

26 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Nem régiben valósult meg önkormányzati fejlesztésként a helyi sportcsarnok. Az önkormányzat az új óvoda és művelődési ház építésének kezdeti stádiumában tart. A településen jelentősebb ipari vállalkozás nincs.

4.1.4.5. Murony

Lakosság: 1480 fő Korábban a Békéscsabai kistérséghez tartozott. Békés felől közelíthető meg, vasúti összeköttetése kitűnő, innen ágazik le a Békésre vezető szárnyvonal a Budapest-Szolnok Békéscsaba-Lökösháza fővonalról. Korábban Békésföldvár néven Békéshez tartozott, 1952 óta önálló település. A fiatal település jelentősebb fejlesztései közé tartozik a sportcsarnok, és a művelődési ház (Fehérház). A település közelében egy halastó található.

4.1.4.6. Bélmegyer

Lakosság: 1204 fő A korábban Békéshez tartozó és 1946-ban önállósodott település a Vésztőt Békéssel összekötő útról közelíthető meg. Vasúti összeköttetése nincs. A település története a XIV. századra nyúlik vissza. Bélmegyer határában található a Kárász-vadász kastély, amely jelenleg vadászházként működik, a község északi határában található a jelentős botanikai értéket képviselő Fáspuszta, ami a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi. Itt szintén található egy építészeti különlegesség, a Fáspusztai Weckheim kastély, amely hasznosításra vár. A közeli Hosszúfoki-csatornán horgászati lehetőség van. A megyében Bélmegyer rendelkezik a legnagyobb erdőfelülettel. A lakosság jelentős foglakoztatási gondokkal küzd, aminek csak részben oka a viszonylag kedvezőtlen közlekedési elérhetőségi helyzet.

4.1.4.7. Kamut

Lakosság: 1200 fő Korábban a Békéscsabai kistérség része volt. A megyeszékhelyről közvetlenül a Mezőberénybe vezető úton érhető el, attól kb. 5 km-re van. Vasúti összeköttetése nincs. 1949-ben vált önálló településsé. 1997-ben létesült katolikus temploma, ami építészetileg is érdekes és értékes épület. Fontos szerepet játszik a település életében a hagyományőrzés. A Kamuti Néptánc Együttes hazai és külföldi fesztiválok rendszeres résztvevője. A település környékén a termőföld minősége a legjobbak közé tartozik. A település határában a régi kavicsbányából horgásztó került kialakításra.

4.1.4.8.Tarhos

Lakosság: 985 fő A Sarkadi kistérségbe tartozott korábban. A Békést Vésztővel összekötő út mentén található. Vasúti összeköttetése nincs. Az egykori birtokos, Wenckheim család kastélyában régen

27 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója zeneiskola működött, ma megyei üzemeltetésű gyógypedagógiai intézet van benne. A település büszkesége a Zenepavilon, ami szintén megyei kezelésben van. A Pavilonhoz kötődik a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata. A falu mérnöki pontossággal tervezett szerkezetű, nemrégiben jelentősebb közterület megújulásra került sor és megújult a polgármesteri hivatal szomszédságában a Közösségi Ház és a Könyvtár A falu határában a Hosszúfoki és Gyepes csatorna kellemes horgászati lehetőséget biztosít. Jelentősebb helyi foglalkoztató egy hulladékválogató vállalkozás, ami csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztat.

4.1.4.9. Hunya

Lakosság: 772 fő Korábban a Szarvasi kistérségbe tartozott. A Kondorost Gyomaendrőddel összekötő úton közelíthető meg a legjobban, különösen mióta megépült a 3 km hosszú bekötőút. Mezőberény felé az összekötőút szinte járhatatlan. A település 1946-ban Endrődszentlászló néven alakult újjá. Temploma 2000-ben épült újjá egy 1999-es tűzvész után. A fiatal települést sakktáblaszerű utcarendszer jellemzi. A település határában lévő homokbányából horgásztó került kialakításra.

4.1.4.10. Csárdaszállás

Lakosság: 543 fő A Kettős-Körös partján található település 1952-ben vált önállóvá. A határában lévő holtág mentén üdülőterületet alakítottak ki, ami népszerű a horgászok és pihenni vágyók körében. A település a legkisebb lélekszámú a kistérségben. Általános iskolája 4 csoportban 8 osztályos képzést folytat. A község sikeres vállalkozása a Csárdatext, ami Győrben is rendelkezik üzemegységgel. A kistérségben egyedül Csárdaszálláson csökkenő a munkanélküliség tendenciája az elmúlt három évben. A jobb népességmegtartó képesség érdekében az önkormányzat 4 lakást épített a közelmúltban, amit fiatal családoknak adtak ki.

4.1.4. A kistérség településeinek nemzetközi kapcsolatai

A Békési kistérség települései – elsősorban városai – jelentős nemzetközi testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkeznek Ezek egyrészt az Európai Unió országaiba, elsősorban a német nemzetiségi hagyományok kapcsán Németországba irányulnak, másrészt a kistérséghez legközelebb eső Romániába. A kapcsolatok jellegéről általában elmondható, hogy elsősorban kulturális, hagyományőrző jellegűek, ugyanakkor a romániai testvértelepülések esetében mutatkoznak a kölcsönös gazdasági érdeklődés első biztató jelei is. A Békési kistérségben jelenleg az egyes települések kapcsolatai jelentik a kistérség nemzetközi kapcsolatait, a térség fiatal kora miatt térségi jellegű kapcsolatfelvételre az

28 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója eddigiekben nem volt lehetőség. A települések kapcsolatai ugyanakkor kölcsönös érdeklődés esetén térségivé fejleszthetők.

Települési kapcsolatok:

Békés: Gyergyószentmiklóssal 1993 óta létezik testvérvárosi szerződés. A kapcsolatok igazán az elmúlt néhány évben nyertek lendületet. Az erdélyi és békési fiatalok együttműködése folyamatos, együtt jelentettek meg egy kiadványt a káros szenvedélyekkel kapcsolatos felvilágosító munka részeként. Konkrét vállalkozások közötti gazdasági együttműködésekre eddig nem került sor. Minden évben megrendezésre kerül egy-egy üzletember találkozó, illetve tapasztalatcsere. Legutóbbi alaklommal a Turisztikai kiállításon Békés standja felvállalta Gyergyószentmiklós népszerűsítését.

Gyomaendrőd: Három testvárosi kapcsolata van, a romániai Nagyenyeddel, a németországi Schöneckkel és a lengyelországi Pilznóval. A nagyenyedi kapcsolatra inkább tapasztalatcsere jellemző. A kulturális kapcsolat erősebb. Diákok vesznek részt helyi kulturális eseményeken, kölcsönösen részt vesznek egymás sporteseményein, kiállításain. Testvériskolai kapcsolat van a Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium és a nagyenyedi Bethlen Kollégium között. A németországi kapcsolat 2003-ra vezethető vissza és a német fél kezdeményezésére jött létre, míg a lengyel testvérvárosi viszony gyakorlatilag 2004-ben kezdődött. Ezek a kapcsolatok egyenlőre inkább csak protokolláris jellegűek.

Mezőberény: A város négy testvértelepüléssel rendelkezik: Németországban két várossal is kapcsolatban áll, az egyik Gronau a másik pedig Münsingen. A kapcsolatokat elsősorban a két tanítási nyelvű gimnázium használja ki nyelvgyakorlás céljából. Szlovákiában Gúta (Kolarovo), Romániában pedig Szováta (főleg innen származnak a városban élő Romániából áttelepültek) a testvérváros. Ezek a kapcsolatok is meghatározóan protokolláris és kulturális jellegűek.

A városokon kívül Köröstarcsa nagyközség rendelkezik még nemzetközi kapcsolatokkal, az ő partnerük a Szerbia-Montenegróban található Orom.

29 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.1.5. A Békési kistérség területének tájföldrajzi jellemzői

A Békési statisztikai kistérség az Alföld nagytáj két középtájának a Berettyó-Körösvidék és a Körös-Maros köze tájaknak találkozásánál található. Ennek megfelelően a kistérség kisebb, keleti részét, a Berettyó-Körösvidék részét képező Körösmenti-sík alkotja. Ebben a tájegységben találhatóak Békés, Bélmegyer, Köröstarcsa és Tarhos települések. A kistérség nagyobb Nyugati területe, a Körös-Maros köze részét alkotó kistáj, a Békési-sík területére esik. Ez a tájegység foglalja magában Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Mezőberény, Murony településeket. A kistérségben található két kistáj közös jellemzője a száraz, csapadékhiányos éghajlat, ezzel párosul a napsütéses órák magas száma. Ennek megfelelően a csapadék mennyisége évi 530-590 mm között van, míg az átlaghőmérséklet 10,2 és 10,4 Co között alakul. A napsütéses órák száma évi 2000 óra. A terület geológiai adottságaira jellemző, hogy a Pannon tengeri üledékeket folyami hordalékok különféle frakciót tartalmazó rétegei borítják, a kőzetagyag a területet átszelő folyóvizek származási helyéről, a Körösök esetében a Bihari hegységből és a Kárpát- medencét keletről határoló hegyvonulatokból származik. A kristályos alapkőzet a több száz méter vastagságú üledékrétegek alatt húzódik. A térség egyik legfontosabb természeti adottsága a rendkívül értékes termálvízkészlet, ezen geológiai adottságoknak köszönhető, amely a kedvező víztartó képességű üledékrétegek megléte és a szinte egész Alföldön jellemző magas értékekkel bíró geotermikus gradiensnek3 köszönhető. A kistérség észak-keleti cca. 1/3-ának erősen vízjárta jellegét a Kettős-Körös, illetve a Hármas-Körös folyók határozzák meg. Az 1850-es folyószabályozás után számtalan holtág maradt vissza. A Fehér- és a Fekete-Körös a szabályozások előtt Békés város területén találkozott, a szabályozással a konfluencia 10 kilométerrel felvízi irányba tolódott el (Doboz- Szanazug). A mára tökéletesen kiépült védőgátak között időnként magas talajvízzel bíró hullámtéri síkságok vannak, amelyek a gyakori elöntés miatt alkalmatlanok mezőgazdasági (szántóföldi) művelésre, ezért itt ártéri liget- és láperdők maradványtársulásaival tarkított rétek és legelők találhatók. A terület holtmedrekkel csatornákkal sűrűn teleszőtt, amelyet réti, réti öntéstalajok és a szikesek különféle fajtái borítanak. A Körösbe torkolló fontosabb bel- és árvízelvezető csatorna a Tarhos és Bélmegyer között futó Határéri főcsatorna. A kistérség ezen keleti részén Bélmegyertől északra húzódik a Gyepes csatorna vizét befogadó Hosszúfoki-Okány (IV:) főcsatorna. A folyók a tavaszi hóolvadás és a nyári esőzések idején duzzadnak meg leginkább, míg a csatornák vízszintje a tavaszi hóolvadás idején a legmagasabb. A Kistérség területén belül a Kettős-Körösön Békésnél mederduzzasztó működik, hogy öntözés céljára visszatartsa a vizet a nyári kisvizek idejére. A Békési duzzasztó tava mintegy 308 ha.

3 A hőmérséklet növekedésének üteme a földkéregben (mértékegysége Co/100m).

30 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A mesterségesen kiépített csatornák mellett megtalálhatóak az általuk táplált, jelenleg halastóként működő tározók is: ezek közül jelentősebbek a Mezőberény és Bélmegyer közötti Fehérháti halastó, a Köröstarrcsa és Bélmegyer közti területre eső Gácsháti halastó.

A kistérség nyugati nagyobb kiterjedésű felében található Békési-sík, a Körösmenti-síkkal szemben már egy magasabb fekvésű ÉNY, DK-i gerincében hordalékkúpnak tekinthető, közepes talajvízszintű szántóföldi művelésre tökéletesen alkalmas vidék. A területen uralkodóan löszös üledéken kialakult, vályogos mészlepedékes csernozjomokat találunk. Foltokban itt is megtalálható a mélyebben fekvő magas talajvízzel rendelkező szikes, ahol a pusztai legelő a területhasznosítás lehetséges formája. Ezen a területen kevésbé jellemző a sűrű természetes és mesterséges vízhálózat. A csatornák vízhozama jóval kisebb, mint a kistérség keleti területein. Ennek egyik fő oka az alacsonyan álló talajvíz, ami helyenként, pl. Mezőberénytől nyugatra csak 4 m mélyen érhető el.

A természetes növénytakaró a Tiszántúli flórajárásba tartozik. A K-ÉK D-DNY-i táji megosztottság a természetes növénytakarót is érinti. A kistérség kisebb keleti részének jellegzetes növénytársulásai a part-menti bokorfüzesek, fűz, nyár és éger ligeterdők. A nyílt társulások közül legjellemzőbbek a gyomtársulások és a törpe iszapkáka társulások. Az erdőgazdasági területeket fiatal –és középkorú keménylombos, helyenként lágylombos erdők fedik. A kistérség nagyobb, nyugati tájegységében a potenciális erdőtársulások a tatárjuharos lösztölgyesek, a pusztai és sziki tölgyesek. A szántóföldi művelés miatt a természetes erdőtársulások szinte teljesen eltűntek. A természetes erdőtársulásokat a bokorfűzesek és a fűz ligetek képviselik. A nyílt társulások közül a homoki legelők és a löszpusztagyepek a jellemzők. Szinte teljesen elhanyagolhatók az erdőgazdaságilag hasznosított területek, melyek fiatal és középkorú fenyőerdőkből állnak.

31 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.2. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGE ÉS KAPCSOLATRENDSZERE

Általános igazság hogy egy-egy település, illetve térség gazdasági dinamikáját és fejlődési lehetőségeit nagyban befolyásoló tényező a növekedési központokhoz viszonyított közlekedésföldrajzi helyzet: a közúti és a vasúti elérhetőség. A Békés kistérség vonatkozásában ezt a kistérségi központ elérhetőségének vonatkozásában érdemes vizsgálni. Az alábbi térkép szerint Békés város és Békéscsaba kistérség minden településéről 30 percnél kevesebb idő alatt elérhető.

Békés elérhetősége a jelenlegi közúthálózaton

Salgótarján Miskolc Nyíregyháza Eger Győr

Tatabánya Budapest Debrecen

Székesfehérvár Szombathely Szolnok Veszprém

Zalaegerszeg Kecskemét Békés Békéscsaba

Kaposvár Szekszárd JELMAGYARÁZAT Szeged Elérési idő (perc) 30 alatt (15) 30 - 60 (49) 60 - 90 (70) Pécs 90 - 120 (83) 120 - 150 (113) 150 - 180 (174) 180 - 210 (351) 210 - 240 (537) 240 - 300 (992) 5 óra fölött (760)

3.ábra A Békési kistérség központjának elérhetőségi ideje a jelenlegi országos úthálózaton.

Annak ellenére, hogy a Békés város a megye középpontjában található elérhetősége kedvezőbb a megye északi részéből, ebben az irányban (É-NY) a 30 perces izokron túl is lép a megye határain. A megye déli részének jelentős része már a 30-és 60-as izokron tartományba esik. Budapest elérhetősége 3-3,5 órás tartományban, míg a Hegyeshalmi határátkelőé a 4-5 órás tartományban van. Országon belül a legkedvezőtlenebb a nyugati, dél-nyugati határterület, ahol az autópályák hiánya is hozzájárul az elérési idő jelentős meghosszabbodásához.

32 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Békés megye a közúti infrastruktúra egészében a 18., az országos közutak arányában a 17., a vasúti infrastruktúra összességében 16., vasútsűrűségben a 9., a megyeszékhelyek egymás közötti összekötöttségének intenzitásában a 15. helyet foglalja el a megyék rangsorában. A megye közúthálózatának minősége és sűrűsége elmarad az ország többi megyéjétől. Országos vidéki átlagban 100 km2-re 32,4 km közút jut, Békésben mindössze 25,7 km. Legfontosabb közúti útvonalai a 44-es 46-os és a 47-es sz. főút, melyek Kecskemét, Szolnok és Debrecen felé haladnak. Ezek közül a megye középső területén ÉNY-DK irányban elnyúló Békési kistérséget közvetlenül a 46-os és 47-es sz. főút érinti. 4 A békési kistérség közlekedési gerincét a 47. és a 46 számú főút jelenti, ez utóbbi összeköttetést biztosít a fejlesztésre váró 4. számú főút és Mezőberény, így Békéscsaba között. Békés Mezőberény városok és Köröstarcsa nagyközség a 47. sz. főút mentén találhatók. Gyomaendrőd és Csárdaszállás a 46-os főút mentén van és kedvező elérhetőséggel rendelkeznek. Murony és Kamut egyrészt Békés felől másrészt a Békéscsabát Mezőberénnyel összekötő jó minőségű útról közelíthetőek meg. Tarhos és Bélmegyer Békésről érhető el. Bélmegyer elérhetősége a kistérségben az egyik legkedvezőtlenebb. A másik problémás térkapcsolatokkal bíró falu Hunya. Legkönnyebben a Gyomaendrődöt Kondorossal összekötő úton közelíthető meg egy nemrégiben átadott bekötőúton. A Mezőberény felől érkező azonban 14 km-es szakaszon rendkívül rossz minőségű, szinte végig csak egy sávban járható, erősen kátyús úton juthat el a településre. Hiányzó összeköttetés Hunya és Gyomaendrőd légvonalban mindössze 7 km-es kapcsolata. Az út hiányában jelenleg 22 km-es utat kell megtenni a két település között. Az úthálózat hiányosságai mellett az útburkolat minősége még nagyobb problémát jelent az egész kistérség területén. Az útburkolat állapota helyenként messze nem kielégítő, esetenként veszélyezteti az utazás biztonságát. Az útburkolatok amortizáltságának elsődleges oka a rendszeres karbantartás hiánya. A közutak különösen rossz minőségűek Csárdaszállás és Köröstarcsa (6,5 km), valamint a már említett Hunya és Mezőberény (14 km) között. A települések belterületi útjai nem 100%-ban aszfaltozottak, mindemellett plusz terhet jelent az önkormányzatokra, hogy a külterületi utak is a települések kezelésébe kerültek.

A kistérség települései közül öt település rendelkezik vasúti összeköttetéssel. Ezen települések közül négy (Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Murony) a 120.számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lökösháza–Kürtös vonalon található. Békés város összeköttetését a fővonallal a 129-es számú szárnyvonal biztosítja, ami 10 perc alatt teljesíthető távolságot jelent.

A kistérségben jellemzően kevéssé kiépültek a települések közötti kerékpárutak, ennek elsődleges oka rendkívül magas fajlagos költség. A Békéscsaba–Békés kerékpárút

4 Forrás: Békés megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési terve (Tura Építőipari kft. 2000)

33 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

összeköttetés a külterületi határig megépült Békés felől (8km) ugyanakkor a Békéscsaba felé eső szakasz kezdetleges stádiumban tart. A települések jellemezően a külterületükön található lakott helyekhez építenek ki kerékpárút kapcsolatot. A Románia irányába és onnan történő közlekedés gyors bonyolításának és így a jövőbeni határon átnyúló együttműködések hatékonyságának fontos tényezője a határátkelőhelyek megléte és folyamatos működése. A Békési kistérséghez legközelebb a nemzetközi személyforgalmat és magyar-román áruforgalmat bonyolító Gyula-Varsánd és Méhkerék- Szalonta éjjel-nappali közúti, valamint a nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolító Kötegyán–Szalonta éjjel-nappali vasúti határátkelőhely esik.

A területhez legközelebb eső működő repülőtér Békéscsabán, Debrecenben és a határon túl, Nagyváradon található. Ugyanakkor a területtől 60 km-es távolságban, Kunmadarason hasznosításra vár az egykori katonai repülőtér is, amelynek egyik alternatívája egy regionális polgári reptér kialakítása.

TÚRKEVETÚRKEVE

DÉVAVÁNYA SZEGHALOMSZEGHALOM KOMÁDI

4231

46 1 2 7 1 2 0 4232 GYOMAENDRŐD

VÉSZTŐVÉSZTŐ 47 VÉSZTŐVÉSZTŐ

443

4642 46 4233 KöröstarcsaKöröstarcsa 4237 BélmegyerBélmegyer CsárdaszállásCsárdaszállás MEZŐBERÉNY 4234 ARVASS

4641 46166 4238 TarhosTarhos HunyaHunya

4643 BÉKÉS 42143 SARKAD 1 2 9 SalontaSalonta 4644 Méhkerék Murony Murony KötegyánKötegyán Kamut 46168 47 4238

BÉKÉSCSABA Terra Studio Kft. 2005.

4. ábra A Békési kistérség közlekedési kapcsolat, út és vasúthálózata.

34 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.3. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK, INTÉZMÉNYI-SZOLGÁLTATÁSI ELLÁTOTTSÁGÁNAK, TELEPÜLÉSI FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA

4.3.1. A Békési kistérség településhálózata

A Békési kistérség településhálózata tipikus ritkás, alföldi jellegű, ahol a nagyobb 10 000 lélekszám fölötti mezővárosok és az 500 főnél jellemzően magasabb lélekszámú falvak a jellemzőek. Több falu – mint pl. Tarhos, Csárdaszállás, Hunya – korábban tanyaközpontok voltak és közigazgatásilag egy-egy közel eső nagyobb településhez tartoztak. Önállóságukat az elmúlt 50 évben kapták és a mai napig számos módon kapcsolódnak korábbi központjukhoz. A fiatal településeken többnyire mérnöki pontossággal tervezettek utca- hálózat épült ki. A Békési kistérség a megyén belül átlagos nagysággal és településsűrűséggel bír. A kistérség településsűrűségét jellemzi, hogy egy településre 95 km2-nyi terület jut, ami a megyei átlaghoz (település/75 km2) viszonyítva magasabb érték. A kistérség népsűrűsége 62 fő/km2, ez a megyei átlagnál (70 fő/km2) valamivel alacsonyabb. A kistérségben számszerűsített értékét tekintve az urbanizáltság foka magas. Ennek oka, hogy a Békési kistérségben három városi rangú település van, ennél a megyében csak a Szeghalmi kistérség rendelkezik többel, ahol négy város van. A városok számánál kifejezőbb érték az urbanizáltság fokát illetően a városi lakosság teljes népességhez viszonyított aránya. Ez az érték a Békési kistérség esetében mintegy 84%. Ez kiemelkedően magas mind a megyei (69%) mind az országos (64%) értékhez viszonyítva. Fontos megjegyezni, hogy a magas urbanizáltsági szint életmódbeli és a foglalkoztatási szerkezet szempontjából nem igazolható, mivel a lakosság jelenetős százalékban még mindig a mezőgazdaságból él, a városi ellátási színvonal alacsony, és országos átlag alatti a diplomások aránya is.

4.3.2. Települési funkciók

A településeinek funkciógazdagsága meghatároz egyfajta település hierarchiát, egy adott térségben. A funkciógazdagság kijelöli a településhálózatban azokat a csomópontokat (központokat), amelyek az adott térség térstruktúráját szervezik. A településeken lévő ellátási és igazgatási funkciók köre elsősorban a települések nagyságrendjének függvénye, ami közvetve meghatározza az adott település hierarchiában elfoglalt helyét. A Békési kistérségben három olyan jellemző csomópont található, amelyek központi funkcióik miatt térszervező hatással bírnak. Ezek Békés, Gyomaendrőd és Mezőberény. A három kisvárosi kategóriába tartozó mezőváros közül az egykor megyeszékhely ranggal bíró Békés a legfunkciógazdagabb. Igazgatási rangját jelzi a bíróság léte. Ugyanakkor több funkció tekintetében a megyeszékhely földrajzi közelsége szükségtelenné vagy kevésbé kifizetővé tesz bizonyos (esetleg mára piaci szektorba tartozó), a településnagyság alapján elvárható szolgáltatások működtetését. Ebből adódik,

35 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója hogy Békésen nincs mentőállomás, APEH kirendeltség sem pedig mozi. Békéscsaba vonzereje ezen funkciók meglétét szükségtelenné teszi. Hogy mennyire nem csak a lakosságszám számít bizonyos funkciók esetében, mutatja Gyomaendrőd példája. A város a kistérség észak-nyugati részén található, annak térszervezője és kisebb lélekszáma ellenére rendelkezik néhány Békésről hiányzó funkcióval. Gyomaendrőd a kistérségen belül a kritikus távolságon túl van a megyeszékhelyhez képest, tehát pl. szórakozni már sem időben sem az utazás költségeit tekintve nem éri meg Békéscsabára menni. Többek között ennek köszönhető, hogy a piaci szolgáltatások közül jó néhány, pl. étterem nagyobb számban van jelen. Másik példa a mozi léte, amely Békéscsaba vonzó hatása miatt a nagyobb lélekszám ellenére nincs Békésen, viszont életképes Gyomaendrődön. A lakosságszámát tekintve legkisebb nagyságú város, Mezőberény térben a két népesebb város között található. Mezőberény kisebb lélekszáma és a megyeszékhelyhez való távolsága miatt kevesebb városi funkcióval rendelkezik, mint Békés vagy Gyomaendrőd, ugyanakkor több intézményét is a város működteti pl. 100 férőhelyes szociális otthon, középiskola. A három városi rangú település a nem városi rangú települések ellátása tekintetében funkciómegosztásban működnek, ennek megfelelően nem lehetséges kizárólagos vonzáskörzeteket meghatározni a városok esetében. A községek közül nincs kiemelkedően funkciógazdagnak nevezhető település. Köröstarcsa lélekszáma miatt működtet nagyobb kapacitású intézményeket és szolgáltatásokat, de nem rendelkezik olyan funkciókkal, amelyek bármely más nem városi rangú településen ne lennének. A kistérség minden községe rendelkezik azokkal az önkormányzati működtetésű intézményekkel, amelyek fenntartása lélekszámhoz kötött. Mindenhol van általános iskola, viszont az alacsony tanulói létszám miatt néhány településen csoportösszevonásokat kellett végrehajtani . A legkedvezőtlenebb helyzetben Csárdaszállás van, ahol a nyolc osztályos képzés négy csoport keretein belül folyik. Az egy tanteremre jutó tanulók száma5 a legmagasabb Mezőberényben, Köröstartcsán, illetve Békésen. Itt jóval a 15 tanuló/tantermet meghaladó átlag felett van a kihasználtság. A legalacsonyabb kihasználtság Csárdaszállást, Hunyát, és Tarhost jellemzi. Ezeken a településeken 10 tanuló /tanterem alatti érték jellemző.

A kistérség minden településen van óvodai ellátás6. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága településenként változó mértékű, átlagosan 74%. 100% -t meghaladó a férőhelyek kihasználtsága Békésen (110%) és Mezőberényben (113%). A legalacsonyabb kihasználtságú óvodai létesítmények Csárdaszálláson (28%), Kamuton (48%) és Tarhoson (44%) találhatók. A békési kistérségben egy óvodapedagógusra átlagosan 10 gyermek jut. Ezt meghaladó értékkel Hunya, Békés és Mezőberény bír. Itt 13 ill. 12 gyerek jut egy óvodapedagógusra. A legkedvezőbb értékek Bélmegyeren (6 gyerek/pedagógus), Csárdaszálláson (7), Tarhoson (8) és Köröstarcsán (9) vannak.

5 Forrás: Statisztikai Évkönyv Békés Megye 2003. 6 Forrás Statisztikai Évkönyv Békés Megye 2003.

36 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Település y

g ont p

g g szakbolt étterem Teleház vagy Magyarors e- zá Bölcsőde Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középisko la Kihelyezet t felsőfokú intézmén Elsőfokú építésügyi hatósá Bíróság Mentőállo más Kórház Rendelőin tézet Orvos Idősek otthona Művelődé si ház Mozi Könyvtár APEH kirendelts é

Békés 3 9 3 2 - van - - van 17 4 van - 1 - van 4 2 van

Gyomaendrőd 1 7 3 2 - - van - van 8 4 van van 2 - van - 6 van

Mezőberény 1 5 2 1 - - - - - 10 3 van - 1 - van 4 2 van

Köröstarcsa - 2 1 ------2 1 van - 1 - - - - van

Murony - 1 1 ------2 1 van - 1 - - - - -

Bélmegyer - 1 1 - - - - - 1 1 - - 1 - - - 1 -

Kamut - 1 1 ------1 1 van - 1 - - 1 - van

Tarhos - 1 1 ------1 - van - 1 - - - - van

Hunya - 1 1 ------1 - van - 1 - - - - van

Csárdaszállás - 1 1 ------1 - van - 1 - - - - van

1. táblázat A Békési Kistérség településeinek ellátási és igazgatási funkciói (Forrás: önkormányzatok adatszolgáltatása 2005.– összefoglaló táblázat)

37 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

7 4.4. DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS TRENDEK, KISEBBSÉGEK, ESÉLYEGYENLŐSÉG

A kistérség legnépesebb települése Békés 21 704 fővel8, ezután Gyomaendrőd (15 530 fő) majd pedig Mezőberény következik (11 335 fő). A kistérség legnagyobb népességszámú községe Köröstarcsa majd háromezer fős lakosságával (2975 fő). A további hat település közül Bélmegyer, Kamut és Murony lakossága haladja meg az 1000 főt Tarhos éppen ez alatt van. Csárdaszállás és Hunya ennél jóval kevesebb lakossal rendelkezik (772 fő illetve 543 fő).

Tarhos Murony 2% Mezőberény 3% Békés 20% 37%

Köröstarcsa 5% Kamut 2% Bélmegyer 2% Hunya Csárdaszállás 1% Gyomaendrőd 1% 27%

5. ábra A Békési Kistérség lakosságának települések szerinti megoszlása Forrás: KSH, 2003

A lakónépesség változása a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodásból és a vándorlási különbözetből vezethető le. A Békési kistérség minden településén csökkenő a lakónépesség. Az alábbi diagrammok a kistérség városaiban és községeiben tapasztalható népességszám változást mutatják az elmúlt 15 évre vonatkozóan. A tendencia az ábrák tanúsága szerint negatív, annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban kisebb felfutások voltak tapasztalhatóak mindkét településcsoport esetében.

7 A fejezetben a települések által rendelkezésünkre bocsátott legfrissebb (2004 végi) adatokat használtuk fel, amelyek KSH adatbázisban (KSH Békés megyei évkönyv) nem jelentek meg (2005 március) 8 Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

38 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

50500

50000

49500

49000 fő

48500

48000

47500

47000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

6. ábra A Békési kistérség városi településeinek lakosságszám változása 1990 óta Forrás: KSH, Békés Megyei Statisztikai Évkönyv

11000

10500

10000

fő 9500

9000

8500

8000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

7. ábra A Békési kistérség községi településeinek lakosságszám változása 1990 óta Forrás: KSH, Békés Megyei Statisztikai Évkönyv

39 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Az utóbbi öt esztendőben Békési kistérség minden településén egy kivétellel (Tarhos, ahol minimális a növekedés mértéke) mindenhol természetes fogyás tapasztalható. Egyes településeken a halálozások száma kb. kétszerese a születésekének, ilyenek Mezőberény, Békés, Gyomaendrőd, Bélmegyer, Köröstarcsa; más, jellemzően kisebb települések (Murony, Kamut, Csárdaszállás, Hunya) esetében a halálozások száma többszörösen meghaladja a születésekét. A legjelentősebb eltérés Hunyán áll fenn, ahol a halálozások száma 7,5-ször volt több 2004-ben a születésekénél. A vándorlási tendenciák már nem mutatnak ennyire egyértelmű képet. A letelepedők és elvándorlók közötti különbség nem egyértelműen negatív egyenlegű minden településen. Mezőberény és Murony esetében a betelepülők száma jelentősen meghaladja az elvándorlókét (Mezőberény +41 fő, Murony +25 fő) Kamut és Csárdaszállás településeken a vándorlási nyereség nem ennyire jelentős. A kistérség többi településén a vándorlási egyenleg negatív. Békésen (-113) és Gyomaendrődön (-85) vándorlási veszteség 2004-ben jelentős volt. A vándorlási veszteségből származó népességfogyás sehol sem éri el az állandó népesség 1%-t. Többnyire annak 0,5%-a körül mozog.

A lakosságszám változását befolyásoló két tényezőt vizsgálva elmondható, hogy legtöbb esetben a természetes fogyás tendenciáját tovább rontja a negatív vándorlási különbözet. Még azok a települések, ahol a vándorlási különbözet pozitív, sem képesek kompenzálni a nagyobb számú bevándorlóval a természetes fogyás mértékét. Ennek megfelelően nincs olyan település a kistérségben, ahol összességében véve növekedés volna tapasztalható.

100%

90%

80%

70% 60- 60%

50% 40-59

40%

30% 15-39

20%

10% 0-14

0%

s ny o ro arh Hunya Kamut Mu T

8.ábra A Békési kistérség és településeinek korösszetétele

40 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Forrás: KSH. 2001 Népszámlálási adatok, Békés megye

A 6. ábrán látható diagram szerint a megye és a népszámlálás idején még nem létező Békési kistérség települési adatokból aggregált adata a különféle korcsoportok arányait tekintve szinte megegyezik. A települések vonatkozásában vannak komoly eltérések. A legszembetűnőbb a 60 évesnél idősebb korosztály helyenként kiugróan magas aránya, mint pl. Hunya 41%, Bélmegyer 27% vagy Kamut 26%. Ezzel ellentétben kifejezetten kedvező a korösszetétele Tarhosnak, ahol a 15 év alatti korosztály 24%-t tesz ki a lakosságon belül, a munkaképes korúak aránya is itt a legkedvezőbb. A városi rangú települések a kistérségi és megyei értékekhez közeli arányokat mutatnak. Egészében elmondható hogy a települések lakossága öregedő tendenciát mutat. A fiatalok ideiglenes elvándorlása elsősorban felsőfokú intézmények látogatása miatt történik, azonban szinte egyáltalán nem jellemző, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok hazatelepülnek. Gyakori és nem iskolai végzettséghez köthető, hogy a fiatalok külföldre, Nyugat-Magyarországra vagy a fővárosba települnek munkavállalási céllal, majd végül ott alapítanak családot. A tendencia egyaránt érvényes a kistérség városaira és kisebb településeire.

A kistérség településeinek lakosságán belül a fő népességalkotó a magyar. A városokban nagyobb számban van jelen a szlovák és német kisebbség, illetve a roma kisebbség is. A szlovákság és németség a betelepítések nyomán megmaradt nemzeti kisebbség, akik elsősorban a városokban (szlovákok jelentősebb számban Mezőberényben; németek Békésen, Gyomaendrődön és Mezőberényben) képviseltetik magukat. Mindkét nemzeti kisebbség Mezőberényben éri el a a legmagasabb népességen belüli részesedést: német 12%, szlovák:17%. A kulturális és nyelvi identitás őrzése érdekében Gyomaendrődön német, Békésen és Mezőberényben német és szlovák kisebbségi önkormányzat működik. A német nyelvet Mezőberényben már az óvodában is oktatják és itt található egy német két tanítási nyelvű középiskola. Kistérségi szinten az előzőeknél nagyobb arányt képvisel a roma kisebbség, ugyanakkor arányuk egy településen sem haladja meg a 10%-t. Hasonlóan a szlováksághoz és németséghez szintén a városi rangú településeken jellemzőek, a falvakban minimális az arányuk. A cigány kisebbség mind a három városi rangú településen rendelkezik kisebbségi önkormányzattal.

41 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.5. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A térség gazdasági helyzetét, versenyképességét, természeti, közlekedésföldrajzi adottságai, szellemi erőforrás potenciálja és részben erre épülő befektetővonzó képessége jelentősen befolyásolja A Békési kistérség gazdasági fejlettsége alapján a társadalmi- gazdasági szempontból elmaradott és a vidékfejlesztés térségei9 közé tartozik. A térség gazdasági fejlettségét determináló tényezők összetettek, melyek közül néhány kiemelhető. Ezek közé tartozik: a kistérség országos viszonylatban a beruházók számára kedvezőtlen elérhetőségi helyzete, gazdasági szerkezetéből adódó nehézségek, a nyugati piacoktól való távolság, a keleti piacok hiánya.

A kistérség autópálya-hiányos térségben fekszik, megközelítése két elsőrendű főútvonalon (46-os, 47-es főutak) lehetséges. Kedvezőtlen elérhetőségi helyzetével a gazdasági fejlődés több alapfeltételének hiánya indokolható, mint a beruházói tőke érdeklődésének alacsony szintje. A térségben realizálódó beruházások alacsony száma és volumene magas munkanélküliséget és alacsony jövedelmeket eredményez, ami kedvezőtlenül hat a helyi életszínvonalra. Az alacsony jövedelmek gyenge helyi keresletet eredményeznek, ami miatt kicsi a belső piac. A helyi vállalkozások részére így nincs számottevő fizetőképes kereslet, ami a vállalkozásindító és fejlesztő beruházások elmaradását eredményezi. Így a térség versenyképes, erős piaci pozíciójú vállalkozóinak köre nagyon szűk, a többség a fennmaradásért küzdő vállalkozások közé tartozik.

A Békési kistérség gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság hagyományosan jelentős szerepet tölt be, ami az ágazat alacsony jövedelmezősége és jelenkori válsága miatt kedvezőtlen. Nem alakult ki a mezőgazdasági termékek feldolgozásának helyi bázisa, melyeknek tovább feldolgozása és ezzel a magasabb hozzáadott érték előállítása így a térségen kívül történik.

A belső piac az alacsony fizetőképes kereslet miatt szűk, a kistérség a nyugati piacoktól távol fekszik és perifériális helyzete miatt azok elérése is nehézkes. A kistérségben megtermelt termékek export piacát leginkább keleti országok, főként Oroszország jelentik.

Egy térség fejlettségét jó közelítéssel meghatározza gazdaságának szerkezete, a gazdasági szereplők sűrűsödése és szervezeti formái, valamint bruttó hozzáadott érték előállító

9 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet – A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett 95 kistérség jegyzéke.

42 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója képessége. Jelen fejezetben ezek a gazdasági fejlettséget leíró adatok kerülnek elemzésre a Békési kistérségre vonatkozóan.

4.5.1. Gazdaságszerkezeti jellemzők

4.5.1.1. Ágazati statisztika

A gazdasági fejlettség relatíve alacsony szintje szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság nagy térségi hagyományaival jellemezhető. Békési kistérség gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 AK között ingadozik). Az agrár szektor bár veszített jelentőségéből, a térség lakosságának még mindig jelentős hányadát (11,5% - forrás: KSH Népszámlálási adatbázis 2001) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. A kistérségben működő társas vállalkozások 11%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is (14,2%). A gazdaságszerkezeti A Békési kistérség társas vállalkozásainak gazdasági ágak szerinti megoszlása, 2004 jellemzőkről nyújt információt a társas vállalkozások gazdasági 11% ágak szerinti megoszlása, 25% melynek alapján a szolgáltató jellegű vállalkozások képviselik a 64% legnagyobb, 64%-os arányt a kistérség gazdasági mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatások szerkezetében, a modernkori fejlett országok gazdasági 9. ábra A Békési kistérség társas vállalkozásainak gazdasági ágak szerinti megoszlása szerkezeti jellemzőinek megfelelően. Ez az arányszám Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004 azonban elmarad a szolgáltató társas vállalkozások 77%-os országos átlagától. A tercier szektor térségi foglalkoztató szerepe, döntően mikro-, és kisvállalkozásokról lévén szó, elmarad számbeli jelentőségétől. A KSH népszámlálási adatbázisa alapján a kistérség foglalkoztatottjainak 50,3%-a számára nyújt megélhetést a szolgáltató szektor (országos átlag: 61,6%). A városokba ingázók magas aránya miatt a községek és városok lakosságának foglalkoztatásában a szolgáltató vállalkozások hasonló szerepet töltenek be. Magas a szolgáltató ágazatban foglalkoztatottak aránya a városokon kívül Tarhoson (56,3%), Hunyán (51,2%) és Csárdaszálláson (47,6%) is.

43 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A térségi társas vállalkozások A Békési kistérség társas vállalkozásainak árbevétel szerinti megoszlása gazdasági szektoronként 2004 éves nettó árbevételük alapján

0,9 0,3 1,0 0,2 a döntően az 50 millió forintos 2,1 2,3 100% 5,0 2,7 árbevétel alatti vállalkozási 11,3 12,2 21,4 kategóriába tartoznak, 80% Különösen igaz ez a szolgáltató 35,1 1000- vállalkozásokra, melyeknek 60% 700 - 1000 300 - 700 84,5%-a 50 millió Ft alatti 84,5 50 - 300 40% 70,5 árbevételt állít elő évente, de az -50 50,5 ipari társas vállalkozásoknak is 20% több mint 70%-a, a

0% mezőgazdaságiaknak pedig mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás több mint a fele tartozik ebbe a vállalkozói körbe. Milliárdos 10. ábra A Békési kistérség társas vállalkozásainak feletti árbevételt a árbevétel szerinti megoszlása gazdasági szektoronként 2004 mezőgazdasági vállalkozások Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004 közül 1, az ipari, építőipariakból és a szolgáltató vállalkozásokból 2-2 termel, de nagyon kevés a 700 és 1000 millió Ft árbevétellel rendelkezők aránya is (mezőgazdasági társas vállalkozások: 2,1%, ipari, építőipari: 0,9%, szolgáltató társas vállalkozások: 0,2%). Árbevételük alapján a legnagyobb térségi vállalkozások körét a Gyomai Kner Nyomda Rt., a Csárda-Tex Rt., a Hidasháti Mezőgazdasági Rt., a BO-TI Rt., valamint a Csatárkerti tanya alkotják. Az 50-300, illetve 300- 500 millió forintos árbevétel kategóriákba leginkább szolgáltató vállalkozások kerültek.

Település Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások Békés 7,6 35,1 57,3 Gyomaendrőd 10,9 41,4 47,7 Mezőberény 10,2 43,5 46,2 Bélmegyer 22,8 37 40,2 Csárdaszállás 28,3 24,1 47,6 Hunya 32,7 16,1 51,2 Kamut 35,2 25,3 39,5 Köröstarcsa 20,5 42,5 37 Murony 26,6 28,1 45,3 Tarhos 14,6 29,1 56,3 Békési kistérség 11,5 38,2 50,3 Békés megye 11,5 33,4 55,1 Dél-Alföldi Régió 12,5 31,6 55,9 Ország 5,5 32,9 61,6 2. táblázat A foglalkoztatottak ágazati megoszlása (%) Forrás: KSH Népszámlálási adatbázis 2001 KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2003

44 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A társas vállalkozások ágazati megoszlásában az ipari vállalkozások 25%-os arányt képviselnek. A kistérségben foglalkoztatottak 38,2%-a az iparban dolgozik, ami a magasabb területi szintek hasonló mutatójával összehasonlítva az ipar nagyobb kistérségi foglalkoztató erejét fejezi ki. Az ipar a legnagyobb szerepet Mezőberény, Köröstarcsa, valamint Gyomaendrőd lakosságának foglalkoztatásában tölti be, ahol a foglalkoztatottak 43,5%, 42,5%, illetve 41,4%-ának biztosít munkát.

4.5.1.2. Mezőgazdaság

A kistérség gazdasági struktúrájában a mezőgazdaság meghatározó jelentőségű, különösen a lakosság foglalkoztatásában. A mezőgazdaság jelentősége elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kedvező természeti adottságokkal, a vidéki életmódhoz kötődő termelési hagyományokkal és jelentősebb térségi ipari bázis kiépülésének hiányával magyarázható. A kistérség talajadottságai kedvezőek, 90%-uk művelésre kiválóan alkalmas csernozjom talaj, minőségük átlagosan 30 AK értékkel jellemezhető. A legjobb minőségű, 47 AK értékű földterületek Kamut, Murony és Mezőberény térségében találhatók, a leggyengébbek (20 AK) Bélmegyer környékén helyezkednek el.

A kistérség összterületének több mint 90%-a a mezőgazdaságilag művelt terület, ami jelentősen meghaladja mind a megyei, mind pedig a régiós átlagot. Nagy hagyományai a szántóföldi növénytermesztésnek és az erre épülő állattenyésztésnek vannak. Szántóföldi művelés kb. 80 ezer hektáron folyik. A Békési kistérség termékszerkezetében legnagyobb arányban a gabona félék, valamint a zöldségfélék, ezen belül a paradicsom (legjellemzőbb termesztési helyük Mezőberény és Kamut térsége), bab, hagyma (legjellemzőbb termesztési helyük Kamut térsége), csemege kukorica fordulnak elő. Szója termesztés Mezőberény térségében jellemző. Rizstermelés Csárdaszálláson van a holtághoz kötött öntözési rendszerhez kapcsolódóan.

Biotermeléssel a Békési kistérségben 8-10 gazda foglalkozik, melyek jellemzően tök, uborka és paradicsom előállításával foglalkoznak.

Az állattenyésztésre elsősorban sertés-, és szarvasmarha belterjes tartása jellemző, legeltetés alig folyik. A kistérség területén 6 nagyobb szarvasmarha telep működik, átlagosan 800 db-os állománnyal. Sertéstelep 4 működik a térségben, közülük legnagyobb a 600-as állatállományú Pig Farm Kft. (Békés). A telepek működési hatékonyságát megnehezíti, hogy nem rendelkeznek takarmánytermő területtel, a földterületek bérlése pedig a bérleti kapcsolatok beszűkülése miatt nehézkes. A szarvasmarha és sertéstenyésztésen kívül jelentős még a térségben a baromfitartás, különösen az utóbbi évtizedben a térségben megtelepedett baromfitenyésztő vállalkozásoknak köszönhetően.

45 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A kistérség birtokstruktúrájára az elaprózódottság a jellemző, amely nehezíti a gazdaságos művelést. A földterületek átlagos nagysága 1-3 ha közötti, Köröstarcsán a tulajdonosok 80%- a rendelkezik 3 ha alatti földterülettel. A birtokkoncentráció a földtulajdonlás oldaláról nem indult meg, a földhasználat oldaláról viszont jellemző az egykori termelő szövetkezetek jogutódjaként létrejött, 3-4000 hektáros bérleti területtel működő integrátorok térségi jelenléte. A termelők nagyobb feldolgozókkal szembeni érdekérvényesítésére, a beszerzésben, művelésben, értékesítésben a termelők közötti együttműködés kialakítására őt bejegyzett Termelő és Értékesítő Szövetkezetet hoztak létre a kistérségben. E szervezetek célja egyrészt a nyersanyagok, alapanyagok minél olcsóbb beszerzése, valamint az értékesítés összehangolása. A TÉSZ-ek létrehozásának legfőbb akadályát a bizalmatlanság okozta alacsony együttműködési hajlandóság jelenti.

A kistérség legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozásai, melyek foglalkoztatotti létszáma meghaladja az 50 főt, éves nettó árbevétele pedig a 300 millió Ft-ot:

Hidasháti Mezőgazdasági Rt. (Murony) Petőfi MGTSZ. Köröstarcsa (Köröstarcsa) Békési Egyetértés Szarvasmarhatenyésztő Kft. (Békés) Csárdaszolg Mezőgazdasági Kft. (Csárdaszállás)

A kistérség a mezőgazdasági termelés lehetőségeihez képest nem rendelkezik kellő tároló és feldolgozó kapacitással. A családi gazdaságok tároló-szárító lehetőség hiányában kénytelenek az általuk megtermelt terméket a betakarításkor élő nyomott piaci feltételek között értékesíteni. Nehezíti a gazdálkodást a mezőgazdasági infrastruktúra elmaradottsága, a kistérség jelentős részén az öntöző-, belvízelvezető rendszer és a gazdasági épületek is jelentős rekonstrukciót igényelnek.

A termények értékesítése és továbbfeldolgozása a kistérségen kívül történik, így a magasabb hozzáadott érték is térségen kívül kerül megtermelésre. A mezőgazdasági termények feldolgozására példát a vetőmag előállítás jelent, amellyel többek között a Hidasháti Mezőgazdasági Rt., a BOTI-AGRO Mezőgazdasági Kft. (Hunya), valamint a Kovács Kft. (Kamut) foglalkoznak. A termékek értékesítése belföldön, illetve orosz piacon történik.

Gazdaságos, kis tőkeigényes, élőmunka felhasználásra alkalmas, a kor feldolgozási követelményeinek megfelelő mezőgazdasági kultúra kialakítása, valamint a mezőgazdasági termények feldolgozása és ezáltal magasabb hozzáadott érték előállítása, a település belső erőforrásaira épülő fejlődést eredményezhet a térség agrárszektorában. A minél magasabb szinten feldolgozott, csomagolt áruk biztosabb felvevőpiacra számíthatnak és a kereskedelmi árrés is a térségben csapódik le. A mezőgazdaság egészének alacsony jövedelmezősége

46 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója miatt kialakuló tőkeszegénység a technológiai fejlesztések és beruházások legjelentősebb akadályozó tényezője, amit esetenként a nem megfelelő termelői ismeretek is kiegészítenek. Gond, a mezőgazdaságban és az arra épített agrár feldolgozóiparban a tőkehiány, a szakképzettség strukturálatlansága, a bizonytalan gazdasági megtérülés, a természeti körülményektől való függés, a szigorodó környezetvédelmi, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági, és -higiéniai követelményeknek való megfelelés.

Összefoglalva a Békési kistérség az eddigiekben csupán kezdeti lépéseket tett a mezőgazdaság Európai Unió által támasztott igényeknek megfelelő modernizálására. Az Eu agrár és vidékfejlesztési politikájának megfelelő, szerkezetátalakítást célzó intézkedések a kistérség SAPARD programban meghatározottak ellenére gyakorlatilag még a megvalósítás kezdeti stádiumában tartanak. Csupán néhány vállalkozás indított be olyan jellegű tevékenységeket, amelyek kitörési pontot jelenthetnek a térség agráriuma számára. Komoly lépeseket tett, pl. a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. a megújuló energiaforrások hasznosítására, mint a szerkezetváltás egyik lehetséges iránya. A öko-gazdálkodással a Békési kistérségben 8-10 gazda foglalkozik, melyek jellemzően tök, uborka és paradicsom előállításával foglalkoznak. Bio-market kialakítására eddig még nem volt példa, de egy-két gazda rendszeresen megjelenik bio-termékeivel a helyi, illetve nagyobb piacokon. A rosszabb minőségű földterületeken több vállalkozás is kísérletezik az ipari növények, pl. cirok termelésével. A váltást sürgető termelő vállalkozások fő problémája a feldolgozó háttér megteremtésével és a piackereséssel van összefüggésben. Az igazán komoly átalakulási folyamatba a tőkeerős és szerteágazó belső és kifelé irányuló kapcsolatrendszerrel rendelkező sokoldalú nagygazdaságok, szövetkezetek tudnak hatékonyan bekapcsolódni.

4.5.1.3. Ipar

A kistérség országos viszonylatban nem tartozik a számottevő ipari bázissal rendelkező térségek közé. A kilencvenes évek A Békési kistérség ipari vállalkozásainak megoszlása, 2004 gazdasági változásai a felszámolásokon, gyárbezárásokon,

11% létszámleépítéseken keresztül a 30% 17% térséget is hátrányosan érintették. A meglévő iparnak elsősorban a 7% 16% feldolgozóipari ága jelentősebb, 7% 9% 3% mely piacvesztés miatt kedvezőtlen

élelmiszeripar textil-, bőripar fa-, papír-, nyomdaipar gazdasági helyzetbe került. gumi-, műanyagipar fémipar gépipar Kiemelkedő iparágazatok a textil-, bútoripar építőipar fa-, papír-, és nyomdaipar, 11. ábra A Békési kistérség ipari vállalkozásainak építőipar, valamint az élelmiszer-, megoszlása 2004 és a fémipar. Ezen Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004 iparágazatokban működik a legtöbb

47 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója kistérségi társas vállalkozás. A térség ipara elsősorban a városokra koncentrálódik. Békésen az ipari tevékenységek közül a mezőgazdasági gépgyártás, építőipar, illetve textil- és ruhaipar jelentősebb. Mezőberényben magas minőségi normának megfelelő bútorgyártás folyik, de jelentős még az édesipari, fémipari és építőipari tevékenység is. Gyomaendrőd iparszerkezetére a nyomda, cipő, fa- és bútoripar, valamint az élelmiszeripar dominanciája a jellemző. A kis települések ipara inkább csak lakossági szolgáltató jellegű (autószerelés, kőműves stb.). A térségben előállított mezőgazdasági terményeket feldolgozó magasabb hozzáadott értéket előállító élelmiszeripar nem jelentős.

Vállalat neve Tevékenységi kör Székhely Árbevétel Létszám kategória kategória Gyomai Kner Nyomda nyomdaipari tevékenység Gyomaendrőd 1001 – 2500 150 – 199 Rt. millió Ft fő Csaba-Berényi gépgyártás Mezőberény 701 – 1000 150 – 199 Gépgyártó Kft. millió Ft fő OPTIGÉP Gépgyártó mezőgazdasági Békés 701 – 1000 100 – 149 Kft. gépgyártás millió Ft fő Csárda-Tex Kft. pamutszövés Csárdaszállás 1001 – 2500 50 – 99 fő millió Ft Károlyi és Társa Kft. építőipari tevékenység Mezőberény 701 – 1000 100 – 149 millió Ft fő Gyomaszolg Kft. építőipari tevékenység, Gyomaendrőd 301 – 500 50 – 99 fő ingatlanhasznosítás, millió Ft lakossági szolgáltatások Körös Berettyói vízi létesítmények építése Békés 301 – 500 50 – 99 fő Vízgazdálkodási millió Ft Társulat Hőtechnikai és kazán és radiátor gyártás Gyomaendrőd 501 – 700 50 – 99 fő Gépipari Kft. millió Ft Berényi Téglaipari Kft. építőanyag gyártás Mezőberény 301 – 500 50 – 99 fő millió Ft NETT FRONT Kft. bútorgyártás Mezőberény 301 – 500 50 – 99 fő millió Ft Német Kft. pékárú előállítása Mezőberény 301 – 500 50 – 99 fő millió Ft MAMUT TEC Hungary textilipari termékek Gyomaendrőd - 100 – 149 gyártása fő Axe-Tronic elektronika Mezőberény - - 3. táblázat A Békési kistérség legjelentősebb ipari vállalkozásai Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004

A térség jelentősebb ipari vállalkozásai között az 50 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal és 300 millió Ft feletti éves nettó árbevétellel rendelkező társas vállalkozások kerültek feltűntetésre.

48 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Ipari parkok

Gyomaendrődi Ipari Park A befektetők számára tisztázott tulajdoni viszonyokat, kiépített infrastruktúrát és egyre bővülő szolgáltatásokat kínáló ipari parkok a gazdasági fejlődés magterületei. A kistérség egyetlen ipari parkja Gyomaendrődön jött létre. Az 1999-ben címet nyert, önkormányzati tulajdonban lévő ipari park 40 ha-os területet ajánl zöldmezős beruházások számára. A terület 40%-a teljes infrastruktúrával ellátott, a további területeken az infrastruktúra kiépítését 5 éves távlatban kívánják megvalósítani. Az ipari park működtetője a Gyomaszolg Ipari Park Kft. Közvetlenül az ipari park mellett iparvágány is rendelkezésre áll. Az ipari park profilja tágan került meghatározásra, környezetszennyező iparágakon kívül valamennyi ipar- és szolgáltatási ágazatokból várnak befektetőket, de különösen preferált a térség ipari hagyományaihoz illeszkedő cipő-, bútor-, nyomda-, és élelmiszeripari, továbbá az informatikai, elektronikai befektetések. Az iparterületre a befektetők betelepítése megkezdődött. A betelepülő vállalkozásokat 2007-ig iparűzési adó kedvezmény illeti meg. Az ipari park területén tervezett a kisvállalkozások működését segítő inkubátorház létesítése.

A Gyomaendrődi Ipari Park környezetében hat másik ipari park működik. A Vállalkozási Övezet területén Szeghalmon (Sárréti Ipari Park) és Sarkadon (Sarkadi Ipari Park) működik ipari park. Az ipari parkok közül a szeghalmi Sárréti Ipari Park használja ki leghatékonyabban lehetőségeit.

Sárréti Ipari Park-Szeghalom Az ipari park cím birtokosa: Layer Kereskedelmi Szolgáltató és Ipari Kft. Az Ipari Park területe 31 ha, a zöldmezős, infrastruktúrával ellátott, hasznosítható fejlesztési terület: 11,3 ha. A Sárréti Ipari Park 1998-ban nyerte el az „ipari park” címet. Az ipari park fejlesztése folyamatos, az alap-infrastruktúra kiépítését követően megépítésre került egy kedvező bérleti feltételek mellett műhely- és irodabérleti lehetőséget kínáló 2000 m2-es inkubátorcsarnok, amelyet megtöltöttek a térség kis- és középvállalkozásai.

Szarvasi Ipari Park Szarvas Város Önkormányzata 2000-ben ipari park címet a várostól keletre, a 44-es főútvonal mentén elhelyezkedő 54,4 ha-os területre. A park részben már korábban is iparterületként működő, részben pedig fejlesztésre szánt zöldmezős területeket foglal magában. Az Ipari Park 41,5 hektáros területén 40 cég saját tulajdonában végzi tevékenységét, mint az Ipari Parkhoz társult tagok. Ezen kívül az Ipari Park közvetlen körzetében 4 jelentősebb és számos mikrovállalkozás tevékenykedik. Zöldmezős beruházás megvalósítására 12 ha szabad terület áll rendelkezésre. A park működtetője a Szarvas M- Thermál Kft.

49 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Mezőtúri Ipari Park A Mezőtúri Ipari Park 46 hektáros területére 1999-ben nyert ipari parki címet a földterület tulajdonos önkormányzat. Az iparterületből 34 hektár szabad. Kiépített infrastruktúra a telekhatárig rendelkezésre áll. A betelepült vállalkozás (Syngenta) a mezőgazdasági termék feldolgozás területéről került ki. (vetőmag előállítás). Az ipari park profilja nem került leszűkítésre, valamennyi környezetkímélő ipar- és szolgáltató ágazatból várják a befektetőket.

Sarkadi Ipari Park Az Olympiatrade Hungary Kft. tulajdonában lévő Sarkadi Ipari Park 1999-ben nyert ipari park címet. A Békéscsabától 25, a magyar-román határtól 8 km távolságra lévő iparterület a város déli részén, jól megközelíthető területen helyezkedik el. Az egykori Sarkadi Cukorgyár területén létrejött ipari park nagy alapterületű, beépítetlen, infrastruktúrával ellátott területei a zöldmezős, a cukorgyár ipari komplexuma pedig a barnamezős beruházások számára biztosítanak működési területet. A rendelkezésre álló szabad földterület kb. 100 ha. Az Ipari Park teljes körű infrastruktúrával rendelkezik.

Békéscsabai Almáskerti Ipari Park A városi önkormányzat tulajdonában lévő 19 ha-os terület 1999-ben nyert ipari parki címet. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. által működtetett iparterület 11 hektáros szabad területre vár befektetőket. Az ipari park területén a közmű kiépített. Az ipari park területén működő vállalkozások elektronikai, csomagolóipari, textilipari, gépipari és szolgáltató tevékenységet folytatnak.

Az ipari park területén működik a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ. Az innovációs központban a Zöldség Gyümölcs Logisztikai Raktár és a Csabai Kolbászüzem kapott helyet. A létesítmény harmadik része az információs szolgáltató központ, ahol a mezőgazdasági termelőknek, a feldolgozással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyomtatott és számítógépes adatbázist biztosítanak. Itt egyaránt információkat gyűjthetnek be technológiákról, gépekről, szabványokról, termelési eljárásokról, piaci lehetőségekről.

Gyulai Ipari Park Gyula Város Önkormányzata 1998-ban nyerte el a város északi iparterületére az ipari park címet. A terület tulajdonosai a már betelepült, ott működő vállalkozások, illetve 8,8 hektár területet illetően, ahol zöldmezős beruházásokra van lehetőség, Gyula Város Önkormányzata. A park összterülete 22,9 ha, ami teljes egészében hasznosítható terület. Ennek 51 %-a (11,7 ha) betelepített. Jelenleg 11 vállalkozás működik a területen.

50 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.5.1.4. Szolgáltatások

A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva. Különösen magas (43%) a kereskedelem és javítás területén működő társas vállalkozások aránya. Ezek a döntően mikro- és kisvállalkozások alapvetően a három város területén koncentrálódnak, de a szolgáltató vállalkozások közül a kereskedelmi és javító vállalkozások szóródása a legjelentősebb a kisebb településekre.

A vállalkozások számarányát tekintve magas még (26%) az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó társas vállalkozások aránya. A városokban minden nagyobb biztosítótársaság rendelkezik kirendeltséggel, illetve minden jelentősebb, országos hálózattal rendelkező pénzintézet nyitott irodát, melyek meghatározó alapját képezik a vállalkozói társadalom kialakulásának. A kistérség alacsony idegenforgalmi jelentőségének megfelelően kevés a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó társas vállalkozások száma (42), arányuk az összes szolgáltató társas vállalkozáson belül 7%.

A Békési kistérség szolgáltató vállalkozásainak megoszlása, 2004

43%

7%

8% 7% 2% 6%

26% 1%

Kereskedelem, javítás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Ingatlankezelés, kölcsönzés, gazdasági szolg. oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb szolgáltatás

12. ábra A Békési kistérség szolgáltató vállalkozásainak megoszlása 2004 Forrás: KSH CÉG-KÓD-TÁR 2004

A térségben végzett pénzügyi, oktatási tevékenység, valamint a szállítás, raktározás szinte kizárólag a városokra koncentrálódik.

51 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.5.1.5. Idegenforgalom10

A Békési kistérség turisztikai adottságait tekintve megyei szinten igen kedvező helyet foglal el, ugyanakkor elmondható, hogy ezen adottságok turisztikai termékké való fejlesztése és azok kihasználtsága a lehetségesnél alacsonyabb intenzitású. A térség két legkiemelkedőbb vonzereje a Körös-vidék természeti környezeti adottságaira (Kettős-Körös folyó, holtágak, erdősségek) épülő aktív turizmus (vizitizmus, kerékpáros- és gyalogos turizmus, horgász és vadászturizmus); illetve a termál- és gyógyturizmus. Mindkét turizmus ágazat esetében a kistérség adottságai kedvezőek, viszont annak programlehetőségei és kiegészítő szolgáltatásai hiányosak. Az idegenforgalom eddig nem vált a helyi gazdaság szerves részévé a vállalkozók alacsony százalékban kötődnek ehhez a gazdasági ághoz. A turizmusszervezéssel egyetlen Tourinform Iroda foglalkozik a térségben, ami Gyomaendrődön 2005 elejétől működik. A térségbe érkezők tartózkodási ideje rövid és költési potenciálja alacsony. A szolgáltatások – a szállás és étkezés – magasabb kategóriákban teljesen hiányosak. A szállásadók területileg erősen koncentráltak, jelentős hányaduk – majd 2/3 részük – Gyomaendrődön működik és itt található a kistérség egyetlen szállodája is.

A két kiemelt adottságot tekintve a kistérség komoly versenytársakkal rendelkezik (pl. a közeli Gyula, Szarvas), akikkel a települések csak komoly, térségi összefogással megvalósuló fejlesztésekkel vehetik fel a versenyt. A termál- és gyógyturizmus a térség három városában is rendelkezik adottságokkal. Eddigiekben Gyomaendrőd hajtott végre nagyobb volumenű fejlesztéseket, míg Mezőberény inkább a helyi igények kielégítésére törekszik fejlesztéseivel. Békésen a városi fürdő elsősorban a helyi és térségi lakosság gyógyászati ellátását biztosítja. A térségben a természeti adottságok kihasználására aktív sportélet szerveződött, ugyanakkor kevés azon vállalkozók száma akik az aktív turizmus különféle ágazatiban piaci szolgáltató tevékenységet végeznének. Hiányoznak az aktív turizmus komplex többfunkciós bázisai, holott szinte minden ágazatban vannak szolgáltatók, akik szívesen részt vállalnának ezekben a fejlesztésekben, források híján azonban csak alapszolgáltatások elvégzésére képesek és fejlesztésre szinte egyáltalán nem jut bevételeikből.

A Békési kistérség településein évente több mint harminc országos, megyei illetve helyi jelentőségű program kerül megrendezésre. Ezek közül a legjelentősebbek: Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál, Gyomaendrődön; a Békés-Tarhosi Zenei Napok, Tarhoson (zenepavilon); Közép-Békési Tavaszi Fesztivál (Gyula, Békés; Békéscsaba); a Madzagfalvi Napok Békésen. A térség tehát programlehetőségekben nem szűkölködik, azonban ezen

10 A turizmus térségi helyzetével és fejlesztési lehetőseivel a Békési kistérség Turizmusfejlesztési Programja foglalkozik, amelyet a Terra Studio Kft. e dokumentummal párhuzamosan készített 2005-ben.

52 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója programok ismertsége még nem kielégítő, kevés az országosan ismert igazán népszerű programelem. Az idegenforgalom infrastrukturális hiányosságai és a szervezeti háttér hiányosságai miatt a legégetőbb probléma a marketing tevékenység elégtelensége. Ennek a feladatnak az ellátásához egy felkészült és térségileg is jól szervezett iroda hálózatra van szükség.

4.5.2. Vállalkozói aktivitás

A kistérségben az ezer lakosra jutó működő vállalkozásszámmal kifejezett vállalkozói aktivitás alacsony, 59 vállalkozás/ezer fő – ami az országos átlagnak mindössze 68%-a. Ennek okai a vállalatok közötti együttműködések, a piaci, termelési, finanszírozási, illetve beszállítói kapcsolatok gyengeségére, a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok, háttérfeltételek kedvezőtlenségére vezethetők vissza. A kistérség vállalkozásainak 90%-a a városokban koncentrálódik, ezek közül is különösen a kistérségi központban Békésen, ahol a kistérség vállalkozásainak 43%-a működik. A vállalkozási aktivitás Békésen, Gyomaendrődön, illetve az alacsony (525 fős) lakónépességű Csárdaszálláson veszi fel a legmagasabb értékeket. Tendenciájában mérsékelt, 5%-os emelkedés figyelhető meg a 2000-es hasonló adatokhoz viszonyítva. A kistérség települései közül Bélmegyeren, Csárdaszálláson és Kamuton növekedett legdinamikusabban a vállalkozási kedv, míg Hunyán és Tarhoson csökkenés következett be a vállalkozások ezer főre vetített számában.

Település 2003 2000 Változás 2000-hez képest Békés 67 64 105% Gyomaendrőd 64 60 107% Mezőberény 52 50 104% Bélmegyer 41 26 158% Csárdaszállás 61 49 124% Hunya 41 46 89% Kamut 55 49 112% Köröstarcsa 36 34 106% Murony 45 43 105% Tarhos 30 31 97% Békési kistérség 59 56 105% Békés megye 63 62 102% Dél-Alföldi Régió 74 74 100% Ország összesen 87 84 104%

4. táblázat A vállalkozási aktivitás nagysága és változása 2000 és 2003 között Forrás: KSH – Területi Statisztikai Évkönyv 2000, 2003 KSH – Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003 KSH – TSTAR adatbázis 2000

53 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A vállalkozások 73%-a a jellemzően tőkeszegénységgel küszködő és gyakran kényszervállalkozásként létrejött egyéni vállalkozási kategóriába tartozik. Az egyéni vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya Köröstarcsán a legmagasabb, 83%, de a városi rangú településeken és Bélmegyeren is 70% feletti. Az egyéni vállalkozások legalacsonyabb aránya Csárdaszálláson és Hunyán figyelhető meg 53, illetve 56%-kal. Nagyvállalati méretkategóriába sorolható vállalkozás11 a kistérségben nem működik, az 50 és 250 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal működő középvállalkozások száma 30, ami az összes társas vállalkozás 3%-át jelenti. A kistérség vállalkozásainak tehát 97%-a mikro- és kisvállalkozás.

A jogi személyiséggel rendelkező társaságok száma nagyon alacsony a kistérségben (7 vállalkozás/ezer fő), ami a foglalkoztatási gondok miatti kényszervállalkozások magas arányát is jelezheti. Ez azért kedvezőtlen, mert az ilyen vállalkozások nem stabilak, nem nyújtanak biztos megélhetést, gyorsan átalakulnak, de még inkább megszűnnek, még tovább rontva a foglalkoztatási helyzetet.

A működő vállalkozások helyzetét viszonylagos stabilitás jellemzi, a magasabb technológiai színvonal eléréséhez és versenyképes termékek előállításához szükséges fejlesztési beruházások azonban gyakran tőkehiány miatt elmaradnak. A Békési kistérség területére 2000 szeptemberétől összesen 133 millió Ft mikrohitel kihelyezése történt meg 40 vállalkozás számára a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány részéről. Fajlagosan, egy vállalkozásra vetítve a legnagyobb összegű hitelek a Köröstarcsára (6 millió Ft/vállalkozás) és Békésre (4 millió Ft/vállalkozás) kerültek kihelyezésre, de tendenciáját tekintve megfigyelhető a hitelek összegének emelkedése.

4.5.3. Jövedelmezőségi helyzet

A Békési kistérség lakóinak jövedelmi helyzetét mutatja a bevallott jövedelmek alapján meghatározott egy lakosra eső SZJA-a alapot képező jövedelmek nagysága, melynek átlagos nagysága 355 ezer Ft (forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2003). Ez az érték az országos átlagnak mindössze 67,4%-a, de nem éri el a megyei (401 ezer Ft / fő) és régiós (422 ezer Ft / fő) átlagos jövedelmeket sem. Az alacsony jövedelmek gyenge helyi keresletet és szűk belső piacot eredményeznek. A kistérség egészét tekintve a lakók jövedelmi helyzetében mérsékelt javulás figyelhető meg.

Települési szinten a legmagasabb egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmek Csárdaszálláson (296 ezer Ft / fő) és Békésen (289 ezer Ft / fő) képződtek (forrás: KSH T- STAR adatbázis 2001)12. A csárdaszállási kedvező átlagos értéket az aprófalu lakosságának

11 A 2004. évi XXXIV. törvény a nagyvállalati kategóriába sorolja azokat a vállalkozásokat, melyek foglalkoztatotti létszáma meghaladja a 250 főt, éves nettó árbevétele 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti vagy mérlegfőösszege meghaladja a 27 millió eurónak megfelelő forintösszeget. 12 A legmagasabb települési szintű egy főre eső SZJA-alapot képező jövedelmek Békési kistérségi átlagtól való elmaradását az eltérő időpontú kistérségi (2003-as), illetve települési adatbázisok (2001-es) indokolják.

54 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója viszonylag kedvező munkavállalási lehetőségei indokolják. A településen működik a 85 főt foglalkoztató Csárda-tex textilipari kft., amely valamint a Csárdaszálláshoz közel fekvő két város, Mezőberény és Gyomaendrőd szolgáltató és ipari vállalkozásai – az agrár szektorhoz képest – magasabb jövedelmeket kínálnak munkavállalóiknak. A magasabb jövedelmet termelő ipar és szolgáltatási ágazatok nagyobb helyi jelentősége miatt a kistérség városaiban az alacsonyabb jövedelmezőségű, döntően agrár településekhez képest magasabb jövedelmek képződtek (280-289 ezer Ft / fő). A legkedvezőtlenebb jövedelmi helyzettel Hunya, Bélmegyer és Tarhos lakói rendelkeznek, ahol az egy főre jutó SZJA alapot képező átlagos jövedelmek szintje nem éri el a 250 ezer Ft-ot sem.

Település Egy főre eső SZJA alapot képező jövedelem (ezer Ft) Békés 289 Gyomaendrőd 280 Mezőberény 280 Bélmegyer 240 Csárdaszállás 296 Hunya 228 Kamut 283 Köröstarcsa 269 Murony 272 Tarhos 245 Békési kistérség 280 5. táblázat Egy főre eső SZJA alapot képező jövedelmek 2001 (ezer Ft) Forrás: KSH –TSTAR adatbázis 2001

55 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.5.4. A beruházások volumenének, a kistérség befektetésvonzó képességének és a telephelykínálat értékelése KARCAG PÜSPÖKLADÁNY

BERETTYÓÚJFALL A kistérség előnytelen elérhetősége KISÚJSZÁLLÁS kedvezőtlenül hat tőkevonzó

FÜZESGYARMAT TÚRKEVE képességére. Békés megye egésze és azon belül a Békési kistérség nem DÉVAVÁNYA SZEGHALOM KOMÁDI jelenti elsődleges célterületét a MEZŐTÚR

GYOMAENDRŐD térségen kívülről érkező VÉSZTŐ befektetéseknek, melyek telephely-

SZARVAS SZARVAS MEZŐBERÉNY választási motivációi között a gyors és

BÉKÉS egyszerű elérhetőség, a célpiacok SARKAD közelsége, valamint az olcsó,

BÉKÉSCSABA szakképzett munkaerő szerepelnek a

GYULA legnagyobb súllyal. E tényezők közül a

OROSHÁZA keleti piacok közelsége és az olcsó,

ELEK szabad munkaerő térségi jelenléte jelenthetne a befektetők számára

TÓTKOMLÓS vonzerőt, ez utóbbi igénybe vétele MEZŐKOVÁCSHÁZA azonban egyre inkább a még kisebb MEZŐHEGYES BATTONYA JELMAGYARÁZAT bérigényű munkaerő-állománnyal MAKÓ ezer Ft 272 - 272 (1) 81 - 272 (1) rendelkező keleti szomszédoknál 10 - 81 (3) 1 - 10 (3) történik. A Dél-Alföldi Régióba érkező

Terra Studio Kft. 2005.

befektetések nem egészen 30%-ának 13. ábra Egy főre eső külföldi tőke nagysága Békés megye kistérségeiben, 2002 jelentette a célterületét Békés megye, Forrás: VÁTI kutatási adatbázis 2002 míg az országos befektetéseknek 3%- át sem éri el a megyébe érkező tőke nagysága.

A 2002-ben a Békési kistérségbe érkező külföldi tőke egy főre vetített nagysága 10 500 Ft volt, ami a Békés megyei hasonló fajlagos értéknek mindössze 64%-át jelenti. A megye többi kistérségével való összehasonlításban a Békési kistérség befektető vonzó képessége a 2002-es befektetett külföldi tőke alapján közepesnek értékelhető. Kedvezőtlenebb értékekkel a Gyulai, Mezőkovácsházai és Orosházai kistérségek rendelkeznek. A kistérségben német (bútoripar), olasz (cipőipar) és svájci (textilipar) tőke van jelen nagyobb mértékben. A befektetések számára infrastruktúrával ellátott iparterületet a Gyomaendrődi Ipari Park kínál 36 hektáron. A befektetők iparűzési adókedvezményt vehetnek igénybe 2007-ig. A terület tulajdonosa a városi önkormányzat, üzemeltetője a Gyomaszolg Ipari Park Kft. Ipari hasznosításra alkalmas kiajánlható területekkel rendelkezik még Köröstarcsa, Kamut.

56 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A Békési kistérségben megvalósult jelentősebb A Békési kistérségben megvalósult jelentősebb mezőgazdasági és környezetvédelmi beruházásokhoz infrastrukturális beruházásokhoz elnyert támogatások elnyert támogatások összege 2000-2003 összege 2000-2003

45000 1200000 Tarhos Tarhos 40000 1000000 Murony Murony 35000 Mezőberény Mezőberény 30000 800000 Köröstarcsa Köröstarcsa 25000 Kamut 600000 Kamut 20000 Hunya Hunya 400000 15000 Gyomaendrőd Gyomaendrőd Csárdaszállás 10000 Csárdaszállás 200000 Bélmegyer Bélmegyer 5000 Békés 0 Békés 0 2000 2001 2002 2003 2000 2001 2002 2003

A Békési kistérségben megvalósult jelentősebb A Békési kistérségben megvalósult jelentősebb terület- és vidékfejlesztési beruházásokhoz elnyert támogatások vállalkozásfejlesztési beruházásokhoz elnyert támogatások összege 2000-2003 összege 2000-2003

35000 250000 Tarhos Tarhos 30000 Murony 200000 Murony 25000 Mezőberény Mezőberény Köröstarcsa Köröstarcsa 20000 150000 Kamut Kamut Hunya 15000 Hunya 100000 Gyomaendrőd Gyomaendrőd 10000 Csárdaszállás Csárdaszállás 50000 5000 Bélmegyer Bélmegyer Békés Békés 0 0 2000 2001 2002 2003 Az ábrák2000 a Békési 2001 kistérségben 2002 2003 2000 és a

A Békési kistérségben a humán erőforrás, kultúra és A Békési kistérségben a nemzeti örökség megőrzése és a szociális ellátás területén megvalósult jelentősebb turizmus területén megvalósult jelentősebb beruházásokhoz elnyert támogatások összege 2001-2003 beruházásokhoz elnyert támogatások összege 2001-2003

25000 20000 Tarhos Tarhos 18000 Murony Murony 20000 16000 Mezőberény Mezőberény 14000 Köröstarcsa Köröstarcsa 15000 12000 Kamut Kamut 10000 Hunya Hunya 10000 8000 Gyomaendrőd Gyomaendrőd 6000 Csárdaszállás Csárdaszállás 5000 4000 Bélmegyer Bélmegyer 2000 Békés Békés 0 0 2000 2001 2002 2003 2001 2002 2003

14. ábra A Békési kistérségben megvalósult jelentősebb beruházások támogatási területek szerint 2000-2003 Forrás: Békési Kistérség Vidékfejlesztési Programja 2004

57 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A 11.ábra diagramjai a 2000 és 2003 között megvalósult beruházások decentralizált, illetve központi alapokból elnyert támogatását szemléltetik a támogatott fejlesztési területek szerinti csoportosításban, a beruházások célterülete alapján. A legnagyobb összegeket az infrastruktúrafejlesztési beruházások nyerték, tekintettel a fejlesztési terület költségigényességére, de jelentős összegű beruházások valósultak meg a terület- és vállalkozásfejlesztés területén is.

Az elnyert támogatások összege a turisztikai, illetve a humán erőforrás, kultúra és szociális ellátás támogatási területeken mutat egyértelműen növekedőtendenciát a vizsgált évek alatt, a többi prioritásnál erősen ingadozó a támogatások összege és a támogatásban részesülő települések körének nagysága is.

A legtöbbet támogatott települések: Békés, Mezőberény, Köröstarcsa és Gyomaendrőd, a legnagyobb támogatási összegeket, Békés és Gyomaendrőd kapták infrastruktúrafejlesztési, illetve terület- és vállalkozásfejlesztési beruházásokhoz.

4.5.5. A helyi gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés értékelése, beruházás- ösztönzés

A Békési kistérségben gazdaság-, és vállalkozásfejlesztési szervezet nem rendelkezik székhellyel, illetve helyi kirendeltséggel, megyei hatáskörű szervezetek végzik a gazdaságfejlesztési feladatokat. A vállalkozók tevékenységet támogató legfontosabbak szervezetek a következők: a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az ITD Hungary Békés megyei kirendeltsége.

Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány

A Közalapítvány a megyei mikro-, kis- és középvállalkozások munkájának támogatását, információval való ellátását tekinti legfontosabb feladatának, különösen a képzés és forráskoordináció területén. A vállalkozásoknak nyújtott legfontosabb szolgáltatások: alapfokú tanácsadás – üzleti, pénzügyi, számviteli és egyéb tanácsadás, információnyújtás a vállalkozásindítás, illetve a vállalkozás működtetése során felmerülő problémák gyors kezeléséhez értéknövelt tanácsadás – speciális területen nyújtott komplex elemzés pl. hitelkérelem, gazdasági elemzés, pályázat, marketing terv a pályázat generálás - a vállalkozás számára elérhető pályázati kiírásokkal kapcsolatos részletes tájékoztatási tevékenység, amelynek során a saját pályázat benyújtásához szükséges információkhoz jut hozzá a vállalkozás

58 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

mikrohitelezés – a kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása országosan egységesített eljárásrend alapján történő hitelkihelyezéssel, illetve a hitelezéssel kapcsolatos tanácsadási tevékenység, valamint a kérelmek befogadásának és elbírálásának elvégzése.

A BMVA a Békési kistérség 40 vállalkozása számára 133 millió Ft mikrohitelt helyezett ki 2000 szeptemberétől. A legnagyobb összegű fajlagos hitelek Köröstarcsára és Békésre kerültek kihelyezésre. Az egy vállalkozásra eső hitelek növekvő tendenciát mutatnak. A legtöbb ügyfél Gyomaendrődről (14), Békésből (11), illetve Mezőberényből (9) került ki. Bélmegyerbe, Muronyba és Tarhosba nem került mikrohitel kihelyezésre. A Békési kistérség jelenlegi mikrohiteles ügyfeleinek száma 17, közülük 7 gyomaendrődi.

A BMVA kimutatása alapján a A BMVA által 2001 és 2003 között nyújtott alapszintű tanácsadások száma a Békési kistérség vállalkozásainak 18 kistérségben alkalommal nyújtott tanácsadási szolgáltatást 2001 és 2003 között.

3 Ezek többségét Gyomaendrődi és Békés Mezőberényi vállalkozások 7 1 Bélmegyer számára nyújtották. A kistérség 1 Csárdaszállás községei közül Bélmegyeri és Gyomaendrőd Mezőberény Gyomaendrődi vállalkozások vették 6 igénybe a tanácsadói szolgáltatást. 2001-ről 2002-re növekvő számú tanácsadási tevékenység folyt a 15. ábra A BMVA által nyújtott alapszintű tanácsadások száma a Békési kistérségben 2001- kistérség területén, 2003-ban 2003 viszont nem vették igénybe a Forrás: A BMVA adatszolgáltatása kistérség vállalkozásai a szolgáltatást.

Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának jelenleg kb. 1400 tagja van. Az 1999-ben bevezetett önkéntes kamarai tagság okán nem követhető pontosan a vállalkozások fejlődésének útja a kamara részéről. A Kamara feladatának megfelelően igyekszik folyamatosan támogatni tagjait az aktuális jogi adó és szervezeti változásokról, illetve piaci lehetőségekről az általa szervezett tájékoztatási fórumokon. A képzési programok között 2005-ben a PHARE CBC program által támogatott „A tudás nem ismer határokat” c. tréningsorozat13, valamint az OFA által támogatott „Pedagógiai és

13 „A tudás nem ismer határokat” c. tréningsorozat témakörei az alábbiak: minőségbiztosítás, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, pályázatkészítés, marketing, jog, adójog, a kis- és középvállalkozások határon átnyúló együttműködésére vonatkozó közösségi szabályok, a KKV-k gazdálkodásának pénzügyi és adminisztrációs

59 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója módszertani ismeretek”, illetve „Konfliktuskezelés a gyakorlati képzőhelyen” kerültek meghirdetésre.

ITDH Dél-Alföldi Regionális Képviselet

A Képviselet illetékességi területébe Békés megye tartozik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézményeként létrejött szervezet legfontosabb feladatának a tőkebefektetések ösztönzését, a kereskedelem-fejlesztést, valamint a beszállítói tevékenység támogatását tekinti, melyet többek között információnyújtással, tanácsadással, partnerkereséssel, közvetítéssel, befektetések döntés-előkészítésének menedzselésével, telephelykereséssel, cégadatbázis készítésével, export lehetőségek felkutatásával, üzletember találkozók szervezésével, hazai vállalatok külpiacra jutásának elősegítésével, magyar termékek külpiaci értékesítési lehetőségeinek ismertetésével segít elő.

A Békési kistérségben jelentősebb beruházás nem valósult meg az ITDH közvetítésével.

4.5.6. A vállalatközi kapcsolatok intenzitásának értékelése

A vállalkozások közötti együttműködések speciális formáját jelentik a klaszterek, melyek a nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján sikeresen reagálnak a globális verseny kihívásaira. A klaszterek egy iparágban, egy értéklánc mentén szerveződő, egymással szoros kapcsolatban álló gazdasági szereplők és nonprofit intézmények, szervezetek olyan területileg, földrajzilag koncentrált együttműködési hálózatát jelentik, amely jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevők, mind az egész régió, vagy térség versenyképességének növeléséhez. Meghatározott célra jönnek létre, amelyben mindenki megőrzi a jogi és anyagi önállóságát.

A klaszterek a gazdasági tevékenységek térbeli koncentrálódásából származó előnyök egyik fajtáját, a lokalizációs előnyöket hasznosítják, melyek a speciális iparági szaktudás, a speciális iparági intézmények és szakképzés, a közös érdekképviselet, a speciális infrastruktúra, a költségcsökkentés által nyerhető előnyök, szinergia hatások, melyeket csak az adott iparág vállalatai élvezhetnek speciális tényezőik és igényeik miatt.

A klaszterek az alábbi előnyökhöz juttatják a klaszter-tag vállalkozásokat: • A tranzakciós és szállítási költségek csökkentése • Gyors és pontos információáramlás • A tudás folyamatos cseréje • Gyorsabb piaci alkalmazkodás

terheit érintő közösségi szabályok, a KKV-k fejlesztését szolgáló közösségi programok (pályázati lehetőségek), biotermékek termelése, forgalmazása, nemzetközi kereskedelem, hitelügyletek, forrásteremtés

60 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Magyarországon az első ilyen együttműködések 2000-ben jelentek meg, számuk jelenleg már 2214. A klaszterek változatos iparágakból – mint építőipar, autóipar, fa- és bútoripar, textil-, elektronika-, termál-, és élelmiszeripar – kerülnek ki. A klaszterek döntő többsége Budapesten és agglomerációjában, valamint Csongrád megyében jött létre. Békés megyében a klaszterek teljes hiánya figyelhető meg, csakúgy mint az észak magyarországi régióban, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Somogy és Tolna megyékben. A 22 klaszter mellett azonban számos hálózati-/klaszter-kezdeményezés van alakulóban például az üvegiparban, az élelmiszeriparban.

Magyarországi klaszterek központjai

Saxon Export Klaszter Minőség-fejlesztési Klaszter Közép-magyarországi M agyar Mátészalka Autóipari Klaszter Építőipari Egyetemi Klaszter Optomechatronikai Klaszter Klaszter Pannon Pápai Hús- és Divat Klaszter Autóipari Élelmiszeripari Klaszter Klaszter Pannon Termál Klaszter

Pannon Alföldi Termál Klaszter Elektronikai Klaszter AGKlaszter

Pannon Dél-alföldi Útépítési Klaszter Gyümölcs Klaszter Dél-alföldi Turisztikai Klaszter Pannon Fa- és Bútoripari Közép-dunántúli Dél-alföldi Kézműves Klaszter Klaszter Fa- és Bútoripari Dél-alföldi Textilipari Klaszter Klaszter Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter

16. ábra Klaszterek Magyarországon Forrás: Gecse Gergely – Dr. Nikodémus Antal: A GKM klaszterépítési szándékai

A hazai klasztergyakorlat talán legsikeresebb példáinak tekinthető a hazánkban letelepedett nagy autóipari cégek és azok beszállítói körül kialakult Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) és a többnyire hazai kis- és középvállalkozások köré szerveződött Pannon Faipari Klaszter. E klaszterek határokon átnyúló kapcsolatokkal is rendelkeznek. A PANAC az AVCR-rel (Automotive Cluster Vienna Region), az AC Oberösterreich-hel és a szászországi AMZ beszállítói hálózattal, a nyugat-dunántúli vállalatok között létrejött PANFA pedig a TecNetCluster-rel (Holz Niederösterreich) alakított ki együttműködést.

A klaszterek a vállalatokon kívül szakképzési intézeteket - mint a szakemberellátás és a közös műszaki fejlesztés kulcsszereplőit -, valamint regionális fejlesztési szervezetek és

14 A magyar klaszterek átfogó értékelésére először az EU Vállalkozási Főigazgatóságának, majd az OECD-LEED nemzetközi felmérése keretében került sor. Ezt megelőzően a klaszterekkel foglalkozó tanulmányok jelentős része elméleti jellegű volt, illetve a megvalósíthatósági kérdésekkel foglalkozott.

61 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója szakmai szövetségek szervezeteit is a tagjai között tudhatják. A klaszterek főbb szolgáltatásai: fejlesztési pénzügyi konstrukciók megismertetése, együttműködési projektek kialakítása, információszolgáltatás és kommunikáció, képzések, oktatás, rendezvény- szervezés, természeti erőforrások kihasználásának elősegítése, minőségügyi tevékenységek fejlesztése, közös marketing és PR tevékenység, a nemzetközi megjelenés elősegítése.

A Békési kistérség területén nem indult meg spontán módon a klaszteresedési folyamat. A térség nagyobb vállalatai többnyire elszigetelten működnek, vállalati kapcsolataik a térségen és gyakran az országon kívüli vállalatokhoz kötik őket. Hiányzik a térségben egy annak jellegét is megadó domináns gazdasági ágazat, amelynek jelentősebb vállalkozásai köré klaszter szerveződhetne. A kis- és középvállalkozások egymáshoz való viszonyát alapvetően a konkurenciaharc, az egymással való versengés jellemzi. A vállalkozások nem ismerték fel az együttműködésben rejlő lehetőségeket és előnyöket. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány tett ugyan kísérletet klaszter-szervezésre a megye textil-, illetve faipari vállalkozásai körében, ez azonban érdeklődés hiányában eredménytelen maradt.

KARCAG PÜSPÖKLADÁNYPÜSPÖKLADÁNY 4.5.7. A kistérség versenyképességének

BERETTYÓÚJFALUBERETTYÓÚJFALU elemzése KISÚJSZÁLLÁS

FÜZESGYARMATFÜZESGYARMAT TÚRKEVETÚRKEVE A Békési kistérség területi

DÉVAVÁNYADÉVAVÁNYA SZEGHALOMSZEGHALOM KOMÁDI versenyképességének vizsgálata a megye MEZŐTÚR többi kistérségével való GYOMAENDRŐD VÉSZTŐVÉSZTŐ összehasonlításban kerül vizsgálatra. A

SZARVASSZARVAS SZARVASSZARVAS MEZŐBERÉNY versenyképességét meghatározó komplex

BÉKÉS SARKADSARKAD társadalmi-gazdasági tényezők közül kiemelkedő fontosságú a tőkevonzó BÉKÉSCSABA

GYULA képesség. Az új befektetések olyan

OROSHÁZA folyamatokat indítanak el a gazdaságban, ELEKELEK melyek a helyi munkaerő foglalkoztatásán keresztül az életminőséget is kedvezően TÓTKOMLÓSTÓTKOMLÓS MEZŐKOVÁCSHÁZA befolyásolják. A befektetések

MEZŐHEGYES BATTONYA ösztönzésének egyik fontos tényezőjét JELMAGYARÁZAT MAKÓ ezer Ft 1 135 ,46 - 1 162 ,99 936 ,29 - 1 135 ,46 jelenti a térség elérhetősége. A Békési 548 ,41 - 936 ,29 388 ,31 - 548 ,41 kistérség autópálya-hiányos térségről Terra Studio Kft. 2005. 17. ábra Egy főre eső GDP nagysága Békés lévén szó kedvezőtlen elérhetőségi megye kistérségeiben 2000 helyzetben van a tőkeáramlás Forrás: Kutatási adatszolgáltatás – Nemes Nagy szempontjából elsődleges, nyugati irányú József ELTE TTK megközelítés esetén. A magyar-román határhoz közeli fekvés nemzetközi gazdasági, befektetői kapcsolatok élénkülését eredményezheti a térségben Románia uniós csatlakozását követően.

62 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A Békés megyében realizált alacsony beruházások, az alacsony vállalkozási aktivitás, valamint a gazdasági szerkezeti jellemzők hozzájárulnak a gazdasági teljesítmény alakulásához. A bruttó hazai termék egy főre eső összege a megye kistérségei közül a Békéscsabaiban (1163 ezer Ft/fő) és Orosházaiban (1135 ezer Ft/fő) volt a legmagasabb15. A legkisebb egy főre eső GDP-t a Sarkadi (388 ezer FT/fő) és a Mezőkovácsházai (548 ezer Ft/fő) kistérségekben állították elő. A Békési kistérség gazdasági teljesítménye (749 ezer Ft/fő) ezen mutató alapján a megyei átlagnál (868 ezer Ft/fő) valamivel kedvezőtlenebb.

KARCAG PÜSPÖKLADÁNY A kedvező gazdasági háttérfeltételek - mint a piaci,

BERETTYÓÚJFALUBERETTYÓÚJFALU KISÚJSZÁLLÁS finanszírozási viszonyok – megléte, a vállalkozások létrehozását, FÜZESGYARMATFÜZESGYARMAT TÚRKEVETÚRKEVE befektetéseit ösztönző

DÉVAVÁNYA SZEGHALOM vállalkozásbarát környezet szintén KOMÁDI

MEZŐTÚR gazdaság fejlődésének és GYOMAENDRŐD versenyképesség erősítésének VÉSZTŐVÉSZTŐ fontos tényezője. A vállalkozási

SZARVASSZARVAS SZARVASSZARVAS MEZŐBERÉNY környezet milyenségére enged

BÉKÉS SARKADSARKAD következtetni a vállalkozási aktivitás nagysága (ezer lakosra jutó BÉKÉSCSABA működő vállalkozások száma). A GYULA Békés kistérségben a vállalkozási OROSHÁZA aktivitás értéke 59 vállalkozás / ELEKELEK ezer fő, ami az országos átlagnak 68%-a. Ez a megyei átlagnál is

TÓTKOMLÓSTÓTKOMLÓS MEZŐKOVÁCSHÁZA valamivel kisebb érték (annak 94%-

MEZŐHEGYES a). A megye többi kistérségével BATTONYA JELMAGYARÁZAT MAKÓ db való összehasonlításban a 94 - 94 (1) 68 - 94 (2) 59 - 68 (2) jelentősebb ipari, vagy turisztikai 38 - 59 (3) potenciállal, illetve gazdagabb Terra Studio Kft. 2005. ellátási, igazgatási, szolgáltatási 18. ábra A vállalkozási aktivitás nagysága Békés funkciójú központtal rendelkező megye kistérségeiben 2003 kistérségekre jellemző élénkebb Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003 vállalkozási aktivitás.

A legmagasabb, megyei átlag feletti értékek a Békéscsabai (94 vállalkozás / ezer fő), Gyulai (69 vállalkozás / ezer fő), illetve a Szarvasi (68 vállalkozás / ezer fő) kistérségekben

15 A kistérségi GDP adatok becsült értékek 2000-re vonatkozóan.

63 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója figyelhetőek meg, míg a legalacsonyabbak a Sarkadi (38 vállalkozás / ezer fő), Szeghalomi (42 vállalkozás / ezer fő) és Mezőkovácsházai (41 vállalkozás / ezer fő) kistérségekben.

A kistérségek vállalkozásainak 60-80%-a a gyakran működési gondokkal küzdő egyéni vállalkozás. A jövedelemtermelés szempontjából meghatározó társas vállalkozások összes vállalkozáson belüli számaránya a Békéscsabai és Szarvasi kistérségekben a legmagasabb (38-40%), és a Mezőkovácsházaiban és Szeghalomiban a legalacsonyabb 20%. 250 fő feletti létszámú nagyvállalkozás a megyében – a KSH 2003-as adatai szerint – 22 működik, a legtöbb a Békéscsabai (8 vállalkozás), Gyulai (5 vállalkozás) és Orosházai (4 vállalkozás) kistérségekben. A Békési kistérségben nem működik ebbe a méretkategóriába tartozó vállalkozás. 50-250 fős létszámmal működő középvállalkozások társas vállalkozásokhoz viszonyított aránya a Békési kistérségben 3% (30 vállalkozás), amelynél magasabb érték a Szeghalomi (4,4%) és Mezőkovácsházai (3,6%) kistérségekben figyelhető meg.

A kistérségek versenyképességéről a gazdaságszerkezeti jellemzőik is sokat elárulnak. A fejlett gazdaságok ágazati A működő társas vállalkozások ágazati megoszlása 2003 struktúrájában a tercier

100% szektor vállalkozásai jellemzően magas, 80% 80% 53,3 56,3 feletti arányt képviselnek. 62,2 67,4 63,0 65,9 76,5 74,7 60% Békés megyében a szolgáltató társas 40% 25,8 28,6 vállalkozások számaránya 27,7 13,6 23,9 21,3 20% 20,4 19,5 62,2%, ami megyei (69,3%) 19,021,0 13,1 12,8 15,1 3,1 10,1 5,8 0% és országos (76,8%) átlag alatti érték. A szolgáltató Gyulai Békési Sarkadi szolgáltatások szektor legmeghatározóbb Szarvasi Szarvasi Orosházai

Szeghalomi ipar, építőipar Békéscsabai súllyal a nagyobb városi mezőgazdaság

Mezőkovácsházai központokkal rendelkező

19. ábra A működő társas vállalkozások ágazati megoszlása kistérségekben - darabszám szerint Békés megye kistérségeiben 2003 Békéscsabai, Gyulai Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003 kistérségek - van jelen.

A leginkább iparosodottabb kistérség ipari társas vállalkozásainak számaránya alapján (28,6%) az elemzettek közül a Szeghalomi és a Békési (27,7%). A vizsgált kistérségek gazdasági struktúrájában a mezőgazdaság szerepe hagyományosan jelentős. Az agrár vállalkozások számaránya a Sarkadi (21%) és Mezőkovácsházai (19%) kistérségekben a legmagasabb. Az agrár vállalkozások magas térségi aránya a kedvező termelési feltételeknek köszönhető nagy múltú mezőgazdasággal hozható összefüggésbe.

64 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmek egy lakosra eső értéke 262 és 533 ezer

KARCAG PÜSPÖKLADÁNYPÜSPÖKLADÁNY Ft között alakultak 2003-ban a kistérségekben. A legkedvezőtlenebb BERETTYÓÚJFALUBERETTYÓÚJFALU KISÚJSZÁLLÁS jövedelmi helyzettel a Sarkadi (262 ezer

FÜZESGYARMATFÜZESGYARMAT Ft/fő) és a Mezőkovácsházai (299 ezer TÚRKEVETÚRKEVE Ft/fő) kistérségek, a legjobbal pedig a DÉVAVÁNYADÉVAVÁNYA SZEGHALOMSZEGHALOM KOMÁDI

MEZŐTÚR Békéscsabai (355 ezer Ft/fő) és Gyulai GYOMAENDRŐD (455 ezer Ft/fő) jellemezhető. A Békési VÉSZTŐVÉSZTŐ kistérség lakóinak jövedelmi viszonyai - SZARVASSZARVAS SZARVASSZARVAS MEZŐBERÉNY a 355 ezer Ft/fő értékkel - országos BÉKÉS SARKADSARKAD összehasonlításban szintén nagyon

BÉKÉSCSABA kedvezőtlenek, a szomszédos GYULA kistérségek között azonban átlagosnak OROSHÁZA tekinthető. A jövedelmek

ELEKELEK ELEKELEK tendenciájukban valamennyi kistérségben emelkedést mutatnak. TÓTKOMLÓSTÓTKOMLÓS MEZŐKOVÁCSHÁZA

MEZŐHEGYES BATTONYA JELMAGYARÁZAT MAKÓ ezer Ft 533 - 533 (1) 407 - 533 (3) 353 - 407 (2) 262 - 353 (2)

Terra Studio Kft. 2005.

20. ábra Egy főre eső SZJA alapot képező jövedelmek nagysága Békés megye kistérségeiben 2003 Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

65 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.6. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG HELYZETE, A KISTÉRSÉG HUMÁNERŐFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A Békési kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja az országos régiós és megyei átlagot is. Az alábbi ábrán követhető, hogy az országos, régiós, megyei tendenciákat hogyan követte a munkanélküliség az elmúlt öt évben. A 2000-ben viszonylag magasabb munkanélküliségi adatok 2003-ig folyamatosan javultak majd egy újabb emelkedés indult meg. A tendencia a Békési Kistérség településein is jellemző volt. Jellemző kivétel Csárdaszállás, ahol a tendencia ellentétes és jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A kistérség néhány településén a magasabb területi szintekkel ellentétben a 2005. januári munkanélküliségi mutatók meghaladják a 2000 év januári adatokat, ilyen települések Bélmegyer, Kamut és Murony illetve Mezőberény.

18 2000 16 2001 2002 2003 14 2004 2005 12

10 % 8

6

4

2

0

a t ny mu u a H K Murony Tarhos

21. ábra Regisztrált munkanélküliek változása 2000 és 2005 januárja között (területi mutató) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos honlapja

A 2005. januári helyzetet vizsgálva elmondható (19. és 20. ábra), hogy a munkanélküliek jelentős része leginkább a csak általános iskolai végzettséggel, tehát az esetleg segédmunkási ill. betanított munkási állásra pályázható lakosságból kerül ki. Ennél is nagyobb arányt képviselnek a szakmunkások, akiknek képesítése kortól függően ugyan de nem versenyképes és jelentősebb ipari termelő beruházások híján nem tudnak elhelyezkedni.

66 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

100% Egyetem

Főiskola

80% Gimnázium

Technikum

60% Szakközépiskol a Speciális szakiskola 40% Szakiskola

Szakmunkáské pző Általános iskola 20% 8 általánosnál kevesebb

0% Békés Gyomaendrőd Mezőberény

22. ábra A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Békési kistérség városi rangú településein 2005. január Forrás: A Békés Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0% t ny mu ro rhos u Hunya Ka M Ta

23. ábra A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása a Békési kistérség nem városi rangú településein 2005. január Forrás: A Békés Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása

67 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A szakközépiskolai végzettségűek már jobb eséllyel bírnak a munkaerőpiacon. A városok között Gyomaendrődön a községek között pedig Csárdaszálláson képviseltetik magukat az átlagosnál jelentősebb arányban a regisztrált munkanélküliek körében. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők regisztrált munkanélküliekből való részesedése minimális. Ez sajnálatos módon nem annak köszönhető, hogy a felsőfokú végzettségűeket maradéktalanul képesek foglalkoztatni, hanem a már említett elvándorlási tendenciának, miszerint nem találnak a fiatal diplomások nem is a térségben keresnek munkát.

A regisztrált munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása hasonló képet mutat a kistérség településein. Jellemzően két korcsoportnál rajzolódik ki egy-egy „hullámhegy” ami ezen korcsoportok átlagosnál nagyobb részesedését jelenti a regisztrált munkanélkülieken belül. A korcsoportok részesedését tekintve (21.és 22 ábra) a városok és a községek esetében is egyértelmű kicsúcsosodás mutatkozik a pályakezdőknél, illetve a 25-30 év közötti korosztályban. Az idősebb korosztályok esetében a legkedvezőbb helyzetben a szakmailag elegendő tapasztalattal rendelkező és még 15-20 évig munkaképes korosztály van. Ez a korcsoport (40-44 évesek csoportja) mindhárom városban a legalacsonyabb arányt képviseli. A községek esetében ez nem ennyire egyértelmű. Bélmegyeren pl. ez a korosztály kiemelkedően magas arányú a regisztrált munkanélkülieken belül. Jellemzően a munkanélküliek másik „hullámhegye” a 45-55 közötti korosztályban jelentkezik településenként változó, hogy a nyugdíjhoz közelebb (45-49) vagy távolabb (50-54) eső korcsoportban.

300 Békés

250 Gyomaendrőd

Mezőberény 200

fő 150

100

50

0 19 év 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 59 felett alatt KSH korcsoportok

24. ábra A regisztrált munkanélküliek megoszlása KSH korcsoportok szerint a Békési Kistérség városi rangú településein, 2005 január Forrás: Békés Megyei Munkaügyi Központ

68 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

30 Bélmegyer Csárdaszállás 25 Hunya Kamut Köröstarcsa 20 Murony Tarhos

15 fő

10

5

0 19 év 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 59 felett alatt KSH korcsoport

25. ábra A regisztrált munkanélküliek megoszlása KSH korcsoportok szerint a Békési Kistérség nem városi rangú településein, 2005 január Forrás: Békés Megyei Munkaügyi Központ

A regisztrált munkanélküliek ellátási formáira jellemző, hogy 2005 januárjában 34-34%-uk munkanélküli segélyben vagy rendszeres szociális segélyben részesült. Elenyésző a NYES- ben vagy munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők aránya. A regisztrált munkanélküliek 27%-a nem részesül támogatásban. A 2000 januári támogatási arányokhoz képest jelentős változások álltak be. A legfontosabb eltérés, hogy 2000-ben a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában a munkanélküliek majd negyede (24%) részesült, míg a ma oly jellemző rendszeres szociális segélyben csupán a munkanélküliek 8%-a.

Összefoglalva, a Békési kistérséget a megyei és régiós értékeknél magasabb munkanélküliségi adatok jellemzik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megye keleti területén pl. a Sarkadi kistérségben súlyosabb munkanélküliségi problémákkal küzdenek a települések. A kistérségben belül jelentős különbségek vannak, jellemzően a városi rangú településeken az regisztrált munkanélküliek aránya kedvezőbb képet mutat (alacsonyabb) mint a községekben. Vannak kiemelten hátrányos helyzetű települések, pl. Bélmegyer, ahol a rendkívül magas munkanélküliségi értékek a települést halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. Végzettség szerint jellemző az általános iskolai illetve szakmunkásképző végzettségűek kiemelten magas részesedés, míg korcsoportok szerint a pályakezdők és a nyugdíj közeliek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben.

69 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A Békési kistérség települései három Munkaügyi kirendeltséghez tartoznak.

Békéscsabai kirendeltség Békési kirendeltség Gyomaendrődi kirendeltség

Csárdaszállás Békés Gyomaendrőd Mezőberény Bélmegyer Hunya Köröstarcsa Kamut Murony Tarhos

A felsorolások csak a Békési kistérségbe tartozó településeket tartalmazzák

Amikor a munkanélküliek átképzési programjának meghatározásáról van szó, a Békés Megyei Munkaügyi Központ alaposan megvizsgálja az érintett szervezetek javaslatait. Egész évben kikérik a kirendeltségek, képző intézmények és roma menedzserek tanácsát a konkrét munkaadói igényekre válaszoló programok meghatározásához. A Munkaügyi Központ minden évben meghirdeti ajánlott, elfogadott és preventív képzéseit. 2004-ban megyei viszonylatban a két első képzési formában résztvevők több mint ötven százaléka (56-57%-a) munkát talált. A szakirányú képzések magukban foglalnak egy munkaerőpiaci tréninget is, ahol álláskeresési technikákat oktatnak. A tanfolyamokat elvégzett munkavállalóknak a Munkaügyi Központ a kirendeltségeken keresztül igyekszik segíteni abban, hogy a megszerzett képesítéssel álláshoz jussanak. A Munkaügyi Központ nyomon követi a munkanélküliek további sorsát, így a folyamatos monitoring lehetővé teszi munkájuk hatékonyságának folyamatos ellenőrzését. A képzések legnagyobb része Békéscsabán zajlik és lakhelytől függetlenül igénybe vehetők.

A képzések közül a Békési kistérség településein az alábbiak zajlottak le 2004-ben:

Képzés helye Szakirány Létszám Tanfolyamok száma Gyomaendrőd nehézgépkezelő 3 1 Békés vagyonőr 14 1 Gyomaendrőd ABC eladó 7 3 Gyomaendrőd gyorsétkezési eladó 1 1 Gyomaendrőd kereskedő , boltvezető 37 3 Gyomaendrőd vendéglátó 6 3

Gyomaendrőd szociális gondozó, ápoló 25 6. táblázat A Békés Megyei Munkaügyi Központ képzési programjai a Békési kistérségben 2004-ben Forrás: A Békés Megyei Munkaügyi Központ adatszolgáltatása

70 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Muronyban jelenleg folyamatban van egy 20 fős ápolói képzés felkészülésként egy kilátásban lévő szociális lakópark megépítésére. A 2005-ös év második negyedévében Mezőberényben 25 fő részére gyorsétkeztetési eladó képzést indít a Munkaügyi Központ. A tőkevonzó képesség egyik meghatározó tényezője a helyi lakosság humán erőforrás potenciálja, ami a lakosság iskolai végzettség szerinti szerkezetével fejezhető ki. Az alábbi diagram országos, régiós és megyei összehasonlításban mutatja az adott iskolai végzettségűek arányát a megfelelő korúak százalékában.

100

10–X éves 90 általános iskola első évfolyamát 80 sem végezte el

70

60 15–X éves legalább általános iskola 50 8. évfolyam

40

30 18–X éves legalább 20 középiskolai érettségivel 10

0 25–X éves egyetem, főiskola Békés Hunya Kamut Tarhos Murony stb. oklevéllel Bélmegyer Köröstarcsa Békéscsaba Mezőberény Békés megye Csárdaszállás Magyarország Gyomaendrőd Dél-alföldi régió Dél-alföldi Községek Békés megyében megyében Békés Községek Városok együtt Békés megyében megyében Békés együtt Városok

26. ábra. A lakosság iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

Az ábrából kitűnik, hogy a megye helyzete minden végzettségi típust tekintve kedvezőtlenebb, mint akár az országos, akár a régiós átlag. Békés megyén belül egyedül a megyeszékhely, Békéscsaba jellemzői kedvezőbbek az országos aránynál. A megye városi rangú települései az országos adatokkal közel azonos értékeket mutatnak. A Békési kistérség esetében a majd azonos adatokkal rendelkező három város értékei kedvezőtlenebbek, mint a megye városainak átlagértékei, ami azt jelenti, hogy a kistérség városai munkaerő potenciál szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak mint a megye több más városi rangú települése. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy a kistérség községeinek és nagyközségeinek értékei nem maradnak el ugyanilyen mértékben a megye községi átlagától. Például Murony és Tarhos esetében több érték kedvezőbb, mint a megye községeinek átlaga.

71 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A kistérségben a nem városi rangú települések munkaerő potenciálhoz köthető esélyei gyakorlatilag kedvezőbbek a megye községein belül, mint a városi rangú településeké a megye más városaihoz képest.

4.7. HUMÁN ERŐFORRÁS KÉPZÉSE, KÖZMŰVELŐDÉS, REKREÁCIÓ, HELYI KULTÚRA

4.7.1. Humán erőforrás képzése

A munkaerő-piaci adottságokat nagyértékben meghatározó tényező a humán erőforrás képzettségi színvonala és ezzel együtt a képzést végző intézmények képzési szerkezete és adottságai. A kistérség településein – a már említettek szerint – minden településen van általános iskolai képzés. ezen belül a továbbtanulás irányát befolyásoló speciális képzéssel több iskolai is foglalkozik. Ez elsősorban az idegen nyelvek illetve az informatika kiemelt óraszámú oktatását jelenti. Alapfokú speciális képzést a békési és gyomaendrődi zeneiskola végez. Gyomaendrődön a zene mellett képzőművészeti és balett oktatás is folyik.

A fiatalok munkaerő piaci lehetőségeit leginkább befolyásoló képzési szint a középiskola. A középiskolai oktatás reformját követően átjárható rendszerhez a kistérség városinak intézményei rugalmasan alkalmazkodtak. A kistérségben öt középfokú képzési intézmény található. Beiskolázási körzetük elsősorban a környező településekre korlátozódik, kisebb arányban a megye más településeiről és a megyén kívülről is érkeznek diákok. Békésen a Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon a református egyház működtetésében lévő oktatási intézmény, míg a Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet, Gimnázium és Kollégium megyei fenntartású középiskola. A két intézménybe összesen 1306 tanuló jár és 44 tanteremben folyik az oktatás. (Szintén megyei fenntartású intézmény a Békés Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Egységes Pedagógiai Szolgálat).

Gyomaendrődön a Kner Imre Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola: kereskedelmi, közgazdasági, technikusi, rendvédelmi és alapfokú gimnáziumi oktatást biztosít. Jelenleg 371 fő tanuló van az intézményben 20 tanteremben folyik az oktatás. 4 és 6 osztályos gimnáziumi képzés folyik az intézményben. Az érettségit követően technikus képzés is folyik ennek szakirányai: kereskedelmi ( egy és két évfolyamos), idegenforgalmi (két évfolyamos) számítástechnikai programozó. Kollégiumi és A város másik középfokú oktatási intézménye a Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium. A szakközépiskolai képzés keretében elsősorban mezőgazdasági, közgazdasági, kereskedelmi marketing szakirányok vannak. Az iskola jelenleg 600 fő tanulóval működik 38 tanteremben. Az intézményben gabonanövények és egyéb, máshová be nem sorolható növények, zöldségfélék speciális kertészeti-, gyümölcs-, szőlő-, és díszfaiskolai termékek termelése folyik.

72 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A kistérség egyetlen két tanítási nyelvű középiskolája a Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberényben van. A középiskolában jellegénél fogva egy nyelvi előkészítő évet követően, bizonyos tantárgyakat német nyelven oktatnak. Az 5 éves képzési program végén a két nyelven tesznek érettségi vizsgát és két nyelvű bizonyítványt is kapnak. Az iskola korábban országos beiskolázású volt, de mivel az ilyen jellegű intézmények megszaporodtak az utóbbi időben jelenleg inkább regionális vagy még inkább megyei vonzáskörzetről beszélhetünk. Az iskolában akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik.

Az öt középiskolából gyakorlatilag háromban folyik felnőttképzés. A Békésen működő Farkas Gyula Középiskola döntően tanfolyam jelleggel az agrárszférához kapcsolódó képzést felnőtt képzést folytat, de van idegenforgalmi és számítógépes programozó technikus képzésük is. Dolgozók esti gimnáziuma működik ugyancsak Békésen a Szegedi Kis István Református Gimnáziumban. A gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium szintén szakmai jellegű felnőttképzést indít. Rendszeres kapcsolatot a Békés Megyei Munkaügyi Központtal gyakorlatilag az intézmények alig tartanak fenn. A Farkas Gyula Középiskola együttműködési formái közé tartozik a Pályaválasztási Napok szervezése és munkanélküli dolgozók szerződéses formában történő kiközvetítése.

4.7.2. A közművelődés intézményei

A közművelődés alapintézményei közül a települések kulturális rendezvényei számára helyszínt biztosító kultúr-, vagy művelődési ház Bélmegyer kivételével a kistérség valamennyi településén működik, Köröstarcsán jelenleg épül TEKI pályázati forrás támogatásával egy 200 fős nagyteremet magában foglaló községi művelődési ház.

Mozi a kistérségben egyedül Gyomaendrődön működik, a többi településen a lakosság ezirányú szórakozási igényeit a kultúrházak elégítik ki. Könyvtárak valamennyi településen rendelkezésre állnak, a településméret által erősen meghatározott könyvállománnyal. Nyitva tartásuk a kisebb településeken, mint pl. Hunyán részleges, csak a hét egy napján áll az olvasók rendelkezésére.

A lakosság megfelelő informáltságának biztosításához, az információkhoz való hozzájutás egyenlő esélyének megteremtéséhez járulnak hozzá az Internethez való hozzáférés lehetőségét biztosító Teleházak, illetve e-Magyarország pontok. Ilyen pályázati támogatással megvalósuló, a települések lakossága számára nyitva álló Internet lehetőségek Bélmegyer és Murony kivételével a kistérség minden településén létrejöttek.

73 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Település Kultúrház Mozi Könyvtár Teleház, Múzeum, tájház e-Magyarország pont Békés van - van van van Bélmegyer - - van - - Csárdaszállás van - van Gyomaendrőd van van van van van Hunya van - van van - Kamut van - van van - Köröstarcsa épül - van van van Mezőberény van - van van van Murony van - van - - Tarhos van - van van - 7. táblázat A Békési kistérség településeinek közművelődési intézményekkel való ellátottsága Forrás: Polgármesterek adatszolgáltatása

A helyi lakosság művelődési és szórakozási lehetőségeinek szélesítésén kívül a települések idegenforgalmi vonzerejét is növelik a múzeumok, tájházak, illetve a kulturális hagyományokat őrző csoportok. A helytörténeti múzeumok és a néprajzi tárgyakat bemutató, a helyi építészet jellegzetes elemeit szemléltető tájházak sorából kiemelkedik az országos hírű gyomaendrődi Kner Múzeum, a Motormúzeum, illetve mezőberényi Bodoky Károly Vízügyi Múzeum. A hagyományőrző csoportok közül a 18 éve működő kamuti Néptáncegyüttes érdemel külön említést. Szintén kulturális hagyományokat őriznek az évente megrendezésre kerülő képzőművészeti alkotótáborok (Békésen) és nemzetközi művésztáborok (Gyomaendrőd).

4.7.3. Felsőfokú oktatás, innováció, kutatás-fejlesztés (K+F infrastruktúra) értékelése

A Békési kistérségben nem található felsőfokú oktatási intézmény és Innovációs K+F feladatokat végző kutató intézmény sem. A kistérség lakosai számára elérhető felsőfokú oktatási intézmények ugyanakkor megtalálhatóak a kistérség közvetlen környezetében. A Szarvasi székhellyel rendelkező Tessedik Sámuel Főiskola mindazokat a szakokat kínálja (különféle helyszíneken), amelyek a helyi lehetőségek kihasználását szakirányú felsőfokú végzettséggel lehetővé teszik.

A Főiskola Karai: Tessedik Sámuel Gazdasági Főiskolai Kar – Békéscsaba: A Gazdasági Főiskolai Kar tudományos kutató munkája elsősorban a kar jellegéből következően az alkalmazott kutatásokra épül. A kar fő kutatási témája: Egy halmozottan hátrányos helyzetű térség gazdasági és néhány társadalmi kérdésének jellemzői, kibontakozási és fejlődési lehetőségei. Az oktatói kutatómunkában a közgazdasági témák mellett főleg a magyar-román határ mentiség sajátosságai, a

74 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

regionalitás jelenik meg. Ezen témakörökből számos oktatási segédanyag, jegyzet is készült. Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar – Szarvas Mezőgazdasági Főiskolai Kar – Mezőtúr Tessedik Sámuel Egészségügyi Intézet – Gyula: Diplomás Ápoló szak, Általános Szociális munkás szak Pedagógiai Főiskolai Kar – Szarvas

A térség vállalkozóinak is lehetőségeket jelentő fejlesztések Békéscsabán zajlottak. A vállalkozók ezekhez tudnak lehetőség szerint kapcsolódni. Megfigyelhető, hogy a K+F tevékenységet folytató vagy annak eredményeit alkalmazó központok nagyobb, felsőfokú képzési intézménnyel bíró, és kiajánlható területekkel is bőven rendelkező településekhez kötődnek. Békéscsaba Megyei Jogú Város, Economix Közgazdász Egyetemi Rt. alapította a Békéscsabai Inkubátorházat, amely 1993 tól 2002 ig 7 beruházási ütem volt. Jelenleg 34 bérlő KKV van a területén. Szolgáltatásai: adminisztratív szolgatatások, jogi tanácsadás, pénzügyi tanácsadás, marketing tanácsadás, fordítás, tolmácsolás, tárgyalóterem, étkező: Elméleti szaktanácsadás helyben adatbázisból, szakértők közvetítése.

A Békéscsabai Almáskerti Ipari Parkban található a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK Innovációs Szolgáltató Központ, Innovációs Szolgáltató Iroda). Feladatuk többek között: tanácsadás termesztési, feldolgozási, piaci kérdésekben; gyakorlati szaktanácsadás (mintaüzem látogatás); mezőgazdasági és élelmiszeripari adatbázis fenntartása, jogszabály gyűjtemény. Magyar Élelmiszerkönyv kötelező zöldség-gyümölcs minőségi előírásai HACCP rendszerépítés, dokumentálás Fajtanév feltűntetésének kötelezettsége az EU szabványokban Termelő Értékesítő Szövetkezet kialakítása, működése Ár és intervenciós szabályozás Kertészeti termékek szállítása, tárolása, csomagolása Integrált növénytermesztés, agrárfinanszírozás, AVOP Növényvédelmi tanácsadás Biogazdálkodás

75 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.8. A HELYI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

A helyi közlekedés két hálózaton keresztül zajlik. Az országos, illetve nemzetközi hálózat a vasúthoz köthető, ugyanakkor ez a szolgáltatás a kistérségben öt településen érhető el. Ezen települések közül négy (Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Murony) a 120. számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lökösháza–Kürtös vonalon található. Csárdaszállás kivételével a belföldi és nemzetközi gyorsvonatok megállnak minden településen, míg az Inter City vonatok csak Gyomaendrődön állnak meg. Békés város összeköttetését a fővonallal a 129-es számú szárnyvonal biztosítja, ami egy 10 perc alatt teljesíthető távolságot jelent. Ez utóbbi szolgáltatást nyolc pár járat látja el. A MÁV szárnyvonalak folyamatos felszámolása alakalmával szó esett a vonal megszűntetéséről, de a helyi ellenállás miatt ez nem következett be. A helyközi buszjáratokat a Körös Volán működteti. A kistérség településeinek többsége elégedett a buszjáratok sűrűségével és napi időbeni szervezettségével. A kistérség városaiból Budapestre és más megyék nagyobb városaiba is rendszeres buszjáratok közlekednek. A kistérségen belül Bélmegyer és Hunya esetében vannak jelentősebb problémák. Ezek a települések csak busszal közelíthetők meg és viszonylag kedvezőtlen közlekedésföldrajzi elhelyezkedésük miatt (nagyobb távolság, viszonylagos elzártság) kicsi a járatsűrűség. Ez esetenként olyan problémát is felvet, hogy a településen lakók nem tudnak több műszakos munkát elvállalni közeli nagyobb településen a megfelelő járatok hiányában. A hasonló problémákkal küszködő Kamut többször fordult a Körös Volánhoz hasonló problémáival és itt sikerült megszervezni a kétheti rendszerességű esti járatokat (ehhez a délutáni műszakban dolgozók munkarendjét kellett összhangba állítani) Csárdaszálláson szintén rendkívül ritka és hiányos a járatsűrűség, itt azonban a vasúti szolgáltatás kompenzálja a hiányosságot. Helyi járatú buszközlekedés a három városban van.

76 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.9. A KISTÉRSÉG INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

4.9.1. Vízellátás

A kistérség településeinek vezetékes ivóvízellátása megoldottnak tekinthető: a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya kistérségi szinten 93%, legalacsonyabb Csárdaszálláson (74%) és legmagasabb Békésen (98%).

Közüzemi Közüzemi Lakásállomány vízhálózatba Település vízhálózatba az év végén (db) bekapcsolt bekapcsolt lakás lakások aránya Békés 8229 8063 98,0 Bélmegyer 577 458 79,4 Csárdaszállás 245 182 74,3 Gyomaendrőd 6478 6006 92,7 Hunya 428 417 97,4 Kamut 522 435 83,3 Köröstarcsa 1245 1212 97,3 Mezőberény 4552 4010 88,1 Murony 573 483 84,3 Tarhos 375 291 77,6 Összesen 23224 21557 92,8 8. táblázat: Vezetékes vízellátás Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

A vízminőség jellemzően nem jó: magas a rétegvizek metán, mangán vagy arzéntartalma. Az ivóvízkutakban a víz szervesanyag, ammónia és nátriumtartalma, valamint magas pH értéke miatt nem felel meg a minőségi követelményeknek16. A kistérséget a Kevermesen kitermelt ivóvízzel látják el, amely távvezetéken jut el a térségbe Kétegyházán és Békéscsabán keresztül. Helyenként (pl. Köröstarcsa) az elöregedett hálózaton előforduló csőtörések okoznak ellátási nehézséget. A vízminőségi problémákat a jogszabályban előírtaknak megfelelő határidővel meg kell oldani, így 2006. december 25-ig teljesítendő feladatok: Csárdaszállás, Gyomaendrőd és Hunya települések ivóvízminőség javítása. Mely településeken elsősorban a magas mg arzéntartalom (0,05-0,03 /l) okoz gondot, valamint Csárdaszállás és Gyomaendrőd esetében a jodid, Gyomaendrőd és Hunya esetében az ammónium és vas tartalom magasabb a kívánatosnál. 2009. december 25-ig teljesítendő feladat Gyomaendrőd – Nagylapos településrészének mg ivóvízminőség javítása, ahol az ivóvíz arzéntartalma 0,03-0,01 /l.

16 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.

77 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.9.2. Szennyvíz kezelés

A kistérségben magas a szikkasztással kezelt szennyvíz aránya (max. 5% kerül zárt szennyvíztározóba). A szippantással elhordott szennyvíz szeméttelepre vagy agyaggödörbe kerül. A szikkasztás és a csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kutakba történő szennyvíz és hígtrágya elvezetések szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, levegőt. Kibocsátásukkal fokozódik a belvízveszély is: a magasan fekvő vízzáró réteg felett a talajvízzel keveredik és szennyvízdomb alakul ki a települések alatt.

Közüzemi Közüzemi Közüzemi Lakásállomány szennyvízcsatorna- Közüzemi szennyvízcsatorna vízvezeték- Település az év végén hálózatba szennyvízcsatorna- Közműolló -hálózatba hálózat (db) bekapcsolt lakások hálózat hossza (km) bekapcsolt lakás hossza (km) aránya Békés 8229 6800 82,6 116,6 94,8 18,7 Bélmegyer 577 0 0,0 17,6 0 100,0 Csárdaszállás 245 0 0,0 3,6 0 100,0 Gyomaendrőd 6478 3223 49,8 114,1 80,8 29,2 Hunya 428 0 0,0 13,1 0 100,0 Kamut 522 0 0,0 11,1 0 100,0 Köröstarcsa 1245 175 14,1 22,0 9,5 56,8 Mezőberény 4552 1840 40,4 69,5 23,0 66,9 Murony 573 0 0,0 12,4 0 100,0 Tarhos 375 0 0,0 9,8 0 100,0 Összesen 23224 12038 51,8 389,8 208,1 46,6 9. táblázat: Szennyvízkezelés Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

Jelenleg a kistérség három városában és Köröstarcsán van építés alatt szennyvízhálózat. (Békésen 2003-ban zárult le a beruházás.) Jogszabály szerint17 a 2.000 lakosegyenérték kibocsátás feletti szennyvíz agglomerációkban a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. Az előírások szeint a térségben érintett településeken (Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény és Köröstarcsa) a hálózat megépült, vagy kialakítása folyamatban van. Mind a négy település egyedi tisztítóval rendelkezik. Esetenként tisztítási problémát okozhat a szennyvízcsatornába beengedett hígtrágya, amely főként sertéstartásból származik. A kistérség többi települése nem tartozik szennyvízagglomerációhoz, mindegyik a 2.000 lakosegyenérték alatti településekhez tartozik, azaz a szennyvízkezelésre egyéb megoldást kell talánni (alternatív módszerek).

17 163/2004. (V. 21.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet módosításáról.

78 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.9.3. Csapadékvíz elvezetés

A vízgazdálkodási törvény18 értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. A legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése – kül- és belterületi védőművek építésével – a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása. A kistérség települései közül ár- és belvízveszélyeztetettsége alapján19 erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik Hunya település; közepesen veszélyeztetett Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony és Tarhos; enyhén veszélyeztetett Kamut. A kármegelőzés szempontjából kiemelkedően fontos belvízi csatornahálózat kiépült és rendszeresen karbantartott.

4.9.4.Energiaellátás

A kistérségben Békésen halad át a (Berettyóújfalu)-Szeghalom-Békés-Békéscsaba- Mezőkovácsháza-Mezőhegyes-(Makó) irányú 120kV-os távvezeték. Szintén Békésen működik nagy/középfeszültségű transzformátorállomás.

Villamosenergiát Vezetékes gázt Villamosenergiát Vezetékes gázt Lakásállomány fogyasztó fogyasztó Település fogyasztó fogyasztó az év végén (db) háztartások háztartások háztartás háztartás aránya20 aránya Békés 8229 9694 117,8 7480 90,9 Bélmegyer 577 539 93,4 242 41,9 Csárdaszállás 245 381 155,5 163 66,5 Gyomaendrőd 6478 7808 120,5 4730 73,0 Hunya 428 398 93,0 392 91,6 Kamut 522 558 106,9 376 72,0 Köröstarcsa 1245 1355 108,8 919 73,8 Mezőberény 4552 4829 106,1 3908 85,9 Murony 573 564 98,4 414 72,3 Tarhos 375 377 100,5 169 45,1 Összesen 23224 26503 114,1 18793 80,9 10. táblázat: Elektromos energia és vezetékes gázellátottság Forrás: Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

18 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 4§ (1) f) és 16§ (4). 19 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 20 Az oszlop értékei úgy adódnak, hogy egy-egy lakóegységen belül több fogyasztó (háztartás) is található.

79 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A főelosztó-hálózat üzembiztonságának növelése érdekében a jövőben a 120kV-os hálózat fejlesztése és transzformátorállomás-bővítés vagy létesítés várható. A 20kV-os elosztóhálózatok általában megfelelnek a követelményeknek, kivételt képez a kistérségben Gyomaendrőd térsége. A települések villamosenergia hálózata megfelelő, a villamosenergia ellátás megoldott, gondot a külterületi lakott helyek ellátása okoz, ahol a hálózat kiépítése gazdaságtalan, a meglévő TSz rendszerek nem üzembiztosak. A településeket ellátó nagyközépnyomású gázvezeték hálózat kiépült. A vezetékes gázzal való ellátottság kb. 40-90%-os bekötési aránnyal jellemezhető.

Alternatív energiahordozók alkalmazása nem jellemző a térségben. A termálvíz – akár másodlagos felhasználásban is – ugyanakkor alkalmas lenne intézmények, illetve üvegházak fűtésére. Erre jelenleg nincsenek kezdemények egyik településen sem. A helyi szélviszonyok bevizsgálása igazolta, hogy a terület alkalmas a szélenergia hasznosítására. Konkrét ehhez kapcsolódó fejlesztésekre egyenlőre csak elképzelések vannak Békés város közelében.

80 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.10. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA

4.10.1. Levegő

21 A kistérség települései légszennyezettség mértéke alapján SO2, NO, CO és benzol szennyezettség alapján F, szilárd szennyezőanyagok tekintetében E csoportba tartoznak. F kategória azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, E csoportba azok a települések tartoznak, ahol a légszennyezettség egy vagy több szennyező anyag tekintetében a felső és az aldó vizsgálati küszöb között van22. Jogszabályban23 előírtak alapján az erdők (az elsődlegesen védelmi rendeltetésű, települést, településrészt védő erdők és az új létesítmények védelmi övezetében telepített erdősávok kivételével), a történelmi borvidékek szőlőterületei, a természetvédelem alá vont területek, a mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek, valamint az arborétumok, botanikus kertek, génbankok területei légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek, melyekre szigorúbb, a légszennyezettség ökológiai határértékei vonatkoznak.

Emisszió A kistérség gazdasági arculata agrárjellegű, így légszennyezés tekintetében jelentős ipari kibocsátók nincsenek. A lakossági, fűtési eredetű levegőszennyezés sem meghatározó, hiszen a településeken a vezetékes földgázszolgáltatás biztosított, a lakások jelentős része áttért erre a fűtésmódra. A fóliasátrak fűtéséhez egyes esetekben rossz minőségű szenet és háztartási hulladékot használnak, de fokozott veszélyt jelent a műanyag fólia és gumiköpenyek eltüzelése is. Minden településen gondot okoz a szabályozatlan belterületi állattartásból és az illegális szennyvíbekötésekből (csapadékelvezető árkok) eredő bűzhatás. Alkalmanként tavasszal előfordul gazégetés, tarlóégetés.

CO és NOx tekintetében országos szinten legjelentősebb szennyező a közlekedés, amely az illékony szerves vegyületek 50%-ának kibocsátásáért is felelős. A kistérségen áthaladó főutak közül a kevésbé forgalmas 46-os áthalad Gyomaendrőd, Csárdaszállás és Mezőberény településeken, a Debrecen irányú összeköttetést biztosító, jelentős forgalmat lebonyolító 47-es pedig Köröstarcsán, Mezőberényen és Békésen. Ezen útvonalak közvetlen környezetében – a forgalomtól és az időjárási viszonyoktól függően – időszakosan jelentősebb, de határértéket nem túllépő levegőszennyezésre lehet számítani.

21 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről. 22 14/2001. (V.9.) KöM-EuM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 3. számú melléklet. 23 14/2001. (V.9.) KöM-EuM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 3. számú melléklet.

81 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Vezetékes gázt Vezetékes gázt Lakásállomány fogyasztó Település fogyasztó az év végén (db) háztartások háztartás aránya Békés 8229 7480 90,9 Bélmegyer 577 242 41,9 Csárdaszállás 245 163 66,5 Gyomaendrőd 6478 4730 73,0 Hunya 428 392 91,6 Kamut 522 376 72,0 Köröstarcsa 1245 919 73,8 Mezőberény 4552 3908 85,9 Murony 573 414 72,3 Tarhos 375 169 45,1 Összesen 23224 18793 80,9 11. táblázat: Gázhálózatba bekapcsolat lakások Forrás: KSH – Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

Imisszió Mérési adatok nem állnak rendelkezésre, azonban a környezeti adottságok és a már elkészült települési környezetvédelmi programok jó kiindulási alapot nyújtanak a kibocsátások becsléséhez. A kistérség viszonylag kötött talajaira kevésbé jellemző a kiporzás, bár a nagytáblás, védősávok nélküli mezőgazdasági művelés és a hiányzó védősávok eredményeként – főleg a tavaszi előkészítő munkálatok idején – jelentős szálló és ülepedő porszennyezés valószínűsíthető. Időjárási körülményektől és forgalomtól függően a nagy járműforgalmat lebonyolító főútvonalak mentén is jelentős a levegő porterhelése. Helyenként ipari tevékenység is hozzájárul a szálló por mennyiségének növeléséhez, mint a köröstarcsai takarmánykeverő üzem. Az Euroregionális Polleninformációs Szolgálat információi alapján24 magas és közepesen allergén pollent kibocsátó növények többsége azon lágyszárúak közül kerül ki, melyek megjelenése és elterjedése a kezeletlen területeken gyakori. Így a parlagon hagyott szántók elgyomosodása következtében egyre növekszik az allergén pollen mennyisége a levegőben.

Transzmisszió A levegőszennyezések terjedését a szél segíti elő. A kistérségben legjellemzőbb szélirány az északi és déli, valamint előfordul északkeleti irányú szél is. Jelentős légszennyező kibocsátó a térségtől északi és déli irányban nem található.

24 www.pollinfo.hu

82 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.10. 2. Felszíni és felszín alatti vizek

A terület a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik.

Felszíni vizek A kistérség legjelentősebb folyóvizei a Kettős és a Hármas-Körös. A folyók vízminősége hazai viszonylatban jónak tekinthető, jellemzően I-II. osztályú, viszonylag magas a szervesanyag terhelés. Minőségi és mennyiségi paramétereit is a határon túli és hazai hatások határozzák meg. Vízjárása ingadozó, hazai oldalon a békési 308ha-os és a kistérség határain kívül található békészszentandrási duzzasztó szabályozza. A vízfolyásokon jellemzően két árhullám vonul le: egy tavaszi jeges ár és a nyári zöldár. A folyót kísérő kiépített gátrendszer védi a településeket. A városokat másodlagos mentesítő szerepű körgátak védik. Hidrometeorológiai állomás a kistérségben Békésen, Csárdaszálláson, Gyomaendrődön, Köröstarcsán és Mezőberényben működik25.

A XIX. században megkezdődött folyószabályozás során számos holtág keletkezett, melyek gazdasági (halgazdálkodás, öntözés) és turisztikai céllal is hasznosíthatók. A kistérségben Békés, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Köröstarcsa és Mezőberény határában alakultak ki. Igen magas számú, főként belvíztározási, halászati és öntözővíz-tározási célú holtág található Gyomaendrőd településen. Többségük helyi védelem alatt áll, de vannak országosan védett vízfelületek is. A holtágak hasznosítása jelenleg részben megoldatlan, kezelés hiányában gyakran mocsarasodnak, degradálódnak, illegális hulladéklerakóvá válnak. A kistérségben számos, jelenleg hasznosítatlan bányató is található, melyek vizes élőhelyekként ökológiai, valamint gazdasági, idegenforgalmi potenciált képviselnek.

Felszín alatti vizek A felszín alatti vizeknek kiemelt szerepe van az ivóvízellátásban és balneológiai hasznosításban. A fenntartható használat érdekében kiemelten fontos a minőség és a mennyiség megőrzése. A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen lévő település26 a térségben Bélmegyer; ebből a szempontból kevésbé érzékeny területen fekszik Békés, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezések csökkentését célzó rendelet alapján nitrátérzékeny terület a kistérségben nem található27.

25 Forrás: www.vizadat.hu 26 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 27 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

83 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Talajvíz A kistérségben a felső vízzáró agyagréteg igen magasan helyezkedik el, ennek következtében igen magas a talajvízszint, ehhez még hozzájárul, hogy a szennyvízszikkasztás eredményeként a települések alatt szennyvízdombok alakulnak ki. Egyes esetekben a talajvíz mélysége alig 1m. Az összes terület közel 30%-a belvíz érzékeny, de csapadékosabb években ez duplájára növekedhet. Rendszeresen belvízjárta területek a kistérség keleti és északi területein jellemzőek. A települések ár- és belvízveszélyeztetettsége alapján28 erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik Hunya település; közepesen veszélyeztetett Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony és Tarhos; enyhén veszélyeztetett Kamut. A kármegelőzés szempontjából kiemelkedően fontos belvízi csatornahálózat kiépült és rendszeresen karbantartott. Talajvízkút Békésen (4), Csárdaszálláson, Gyomaendrődön, Hunyán, Kamuton és Mezőberényben29 működik.

Rétegvíz l A kistérségben a rétegvíz mennyisége 1-1,5 /s.km2. Az artézi kutak mélysége 200m körüli, de kevés a bővizű kút. A vízminőség jellemzően nem jó: magas a rétegvizek metán, mangán vagy arzéntartalma. Az ivóvízkutakban a víz szervesanyag, ammónia és nátriumtartalma, valamint magas pH értéke miatt nem felel meg a minőségi követelményeknek. A Maros hordalékkúpból nyert víz gyakorlatilag tisztítás nélkül alkalamas ivóvíznek az érvényes jogszabályi követelmények alapján, így a kistérséget a Kevermesen kitermelt ivóvízzel látják el, amely távvezetéken jut el a térségbe Kétegyházán és Békéscsabán keresztül. Rétegvízkút Békésen, Gyomaendrődön, Hunyán, Mezőberényben (5db) működik.30

Békésen, Gyomaendrődön és Mezőberényben gyógy- és termálvíz kutak üzemelnek, melyek hasznosítási lehetőségei nincsenek kellően kiaknázva. Megoldatlan az elhasznált termálvíz elhelyezése is.

Felszíni és felszín alatti vizek tekintetében is kiemelkedő veszélyforrás a szennyvizek kezeletlensége. A szikkasztással kezelt szennyvizek, a csapadékvízelvezető árkokba, használaton kívüli kutakba bevezetett szennyvíz és hígtrágya közvetlenül és közvetve is szennyezi a vizeket.

28 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 29 Forrás: www.vizadat.hu 30 Forrás:www.vizadat.hu

84 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.10.3. Talaj

Területhasználat tekintetében a kistérség közel 90%-a termőterület, melyből 80% feletti a szántók aránya. Területének jelentős része az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján kidolgozás alatt lévő földhasználati zónarendszerben31 az agrártermelési meghatározottságú területek közé tartozik. A legelő és gyepterületek aránya alacsony, és ezen művelési ágak esegében fenntartási problémák is jelentkeznek. A kistérség erdősültsége 3% körüli, amely a megyei értéket (2%) meghaladja, azonban országos szinten rendkívül alacsony. Az erdőterületek túlnyomó többségét a Körösök menti galériaerdők adják.

A kistérségben jellemző a homokos, többnyire szikes altalaj, melyből a talajvíz káros sókat (nátrium) hoz fel a felső termőrétegekbe, melynek következtében szikesedés indul meg. A magas talajvízállás ezen túl rontja a talaj szerkezetét is, amely tényezők együttesen a mezőgazdasági hasznosítást ellehetetlenítik.

Talajtípusok közül legelterjedtebbek mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas vályog fizikai féleségű csernozjom talajok, jellemzően a kistérség középső és nyugati területein. Előfordul még agyagos vályog fizikai féleségű mélyben sós réti csernozjom, melynek felső talajrétege kilúgozott, gyengén savanyú. A modern talajgenetika megítélése szerint az egyes csernozjomok keletkezésükben is jelentősen különböznek, így a létrejött típusaik is alapvetően eltérnek egymástól. Amennyiben a talaj kialakulásában a talajvíz hatása jelentősebb volt – mint a réti csernozjomok esetében –, ez a felszín közelében is érvényesül: a sók különböző mélységben halmozódtak fel. Termékenységi jellemzőik alapvetően jók, de aszályos esztendőkben kevésbé. A Körösöket réti öntéstalaj kíséri.

A kistérség talajai termőképesség szemponjából az átlagosnál jobbak. A hagyományos Ak aranykorona alapú értékelés alapján ez az egész kistérségre vonatkoztatva 30,9 /ha (a Ak megyei 29,7 /ha), a jobb minőségű középső és nyugati területeken ez az érték 40 körüli, az Ak északi gyengébb talajadottságú területeken 17 /ha alatti szántók és gyepek is előfordulnak.

A kötött talajtípusokra az erózió kevésbé jellemző, de a monokultúrás nagytáblás gazdálkodás tagolatlan tábláin felerősödött a defláció. A talajok szennyezésében jelentős szerepet játszik a megoldatlan szennyvízkezelés és a kellő védelem nélküli hulladéklerakók, valamint az illegális hulladéklerakatok.

31 Forrás: www.nakp.hu

85 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.10.4. Élővilág

A kistérség emberi tevékenység hatására formálódó élővilága ma már csak nyomokban tartalmaz őshonos elemeket mind flóra mind fauna tekintetében. Az elmúlt évszázadok folyamán fennmaradt természetes élőhelyeken az utóbbi évtizedekben ismét megjelentek ritkaságszámba menő, eltűntnek hitt fajok. A kistérségben a vizes élőhelyek (folyók, holtágak) kiterjedtsége és az ártéri ligeterdők változatossága kedvez a rendkívül fajgazdag vízi és vízparti élővilág számára. Értékes és gazdasági, idegenforgalmi potenciált hordoz a térség apróvadállománya (fácán, mezei nyúl, tőkés réce, őz) és a folyók gazdag halállománya.

4.10.5. Emberi környezet-egészségügy

Az emberi tevékenység hatásai közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorolnak az emberi szervezetre is, így a környezeti állapot tükröződik a lakosság egészségi jellemzőiben is. A környezet-egészségügyi problémák rendkívül összetettek, általában nincs egyértelmű ok- okozati kapcsolat az egyes betegségek jelenléte és a környezeti elemek állapota, illetve a kibocsátások között. A kistérségben jelentkező, egészségügyi következményekkel járó életkörülmények okozta problémák közé tartozik a kommunális hulladék elhelyezésének megoldatlansága, a belterületi állattartás, a szennyvízelhelyezés megoldatlansága, az allergén növények terjedése stb. Életmódbeli problémákra utal a helytelen táplálkozás, valamit az elhízás és alkoholizmus hatása. A növekvő drogfogyasztók száma prevenciós lépéseket sürgetett, ennek megfelelően a speciális célcsoportok igényeinek megfelelő programok indultak, melyek sokszor érdektelenség miatt fulladtak kudarcba. A munkanélküliség generálta pszicho-szomatikus betegségek eredményeként egyre növeszik a rokkantnyugdíjasok száma, amely egyben fokozott szociális terhet is jelent. A kistérségben keringési és daganatos megbetegedések előfordulása magas, illetve a kemény fizikai munkából következő mozgásszervi megbetegedések gyakoriak. A hatások kumulálódása (genetikai adottságok, életmód, szociális helyzet, munkahelyi ártalmak, egészségügyi ellátás jellemzői) egyénenként eltérő eredménnyel jár. Azonban bizonyított tény, hogy a környezet szennyezettsége több betegségcsoport esetében az előfordulási gyakoriságot jelentősen befolyásolja. Ilyenek a rosszindulatú daganatok, a szív és érrendszeri, allergiás légúti és civilizációs betegségek. Az egyes betegségek előfordulási gyakoriságát alapvetően meghatározza a lakosság korösszetétele.

86 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.10.6. Épített környezet

A települések egységes arculata a településrendezési és –fejlesztési tervek hiánya miatt kialakuló spontán fejlődés hatására megszűnt. Az 50 évnél idősebb lakóházak többnyire háromosztatú parasztházak, az 1980-as évekig sátortetős kockaházak, ezt követően pedig tetőtérbeépítéses lakóházak épültek. Az épített környezet egyik fontos jellemzője az épületállomány, mely mennyiségi minőségi tekintetben jellemezhető. A magas arányú idős lakosság jövedelmi viszonyai és fizikai állóképessége lehetetlenné teszi a lakóépületek karbantartását. A falvakban egyre nagyobb számban fordulnak elő elhagyott lakóépületek és sok az elhagyott tanya is. A városok környékén azonban ismét divattá vált a hagyományos, gazdálkodási célú tanyaépítés. A kistérség lakásállományát tekintve a megyei átlagnál kedvezőbb képet mutat. Az 1945. előtt épült lakások aránya 20,2%, addig megyei szinte 31% feletti ez az érték. Az 1970-es éveket követően a rendszerváltásig terjedő időszakban épült a lakások legtöbbje, majd 1990- től mindössze a lakásállomány 5%-a. Kistérségen belül a településeket összevetve kiemelkedően magas (45%) az 1945. előtt épült lakások aránya Köröstarcsán, 30%-ot meghaladja Mezőberény esetében is. A legtöbb, kistérségi átlagot meghaladó új építésű lakás Muronyban, Mezőberényben és Békésen található.

Külterületi Lakások megoszlása az építés éve szerint Komfortfokozat Lakásállomány Település lakott hely 1920- 1945- 1960- 1970- 1980- 1990- Össz- Fél- Komf. Szükség (db) -1919 Komf. (db) 1944 1959 1969 1979 1989 2001 komf. komf nélkül és egyéb Békés 8204 298 1117 920 400 776 2719 1793 479 3405 2799 799 955 246 Bélmegyer 576 116 82 75 144 49 127 82 17 186 134 56 165 35 Csárdaszállás 237 53 32 19 25 45 65 45 6 62 113 15 42 5 Gyomaendrőd 6470 668 959 957 504 1041 1687 1081 241 2404 1670 568 1601 227 Hunya 434 61 17 80 108 120 88 13 8 73 190 26 100 45 Kamut 519 92 79 46 28 92 180 72 22 268 112 29 97 13 Köröstarcsa 1240 19 390 168 60 110 278 194 40 420 320 152 309 39 Mezőberény 4454 210 832 671 194 393 1123 960 281 1650 1501 467 722 114 Murony 568 87 68 54 82 95 146 78 45 236 114 67 108 43 Tarhos 374 64 27 4 96 56 108 65 18 196 43 50 73 12 Összesen 23076 1668 1684 2970 1 627 2768 6512 4374 1146 8900 6996 2229 4172 779 12. táblázat: Lakásállomány Forrás: KSH Népszámlálási adatbázis 2001 - Békés megye

Komfortfokozatát tekintve a kistérségi átlag és a megyei arányok között jelentős eltérés nincs. A Békési kistérségben kissé magasabb az összkomfortos, a félkomfortos és a komfort nélküli lakások aránya, mint a megyei mutatók. 50%-ot meghaladó az összkomfortos lakások aránya Kamut és Tarhos esetében, a komfort nélküli lakások 20%-ot felülmúló arányban Bélmegyer, Gyomaendrőd, Hunya, Köröstarcsa településeken vannak.

87 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Település Védett műemlék Jellege

Békés műemléki környezettel együtt Református templom védett lakóház - Jantyik u. 5. műemléki épület lakóház – Nyíri u. 16. műemléki épület Iskolamúzeum – Petőfi u. 41. műemléki épület görögkeleti, református, római katolikus templomok műemlék templomok római katolikus temetőkápolna műemlék templomok Wenckheim-kúria kastélyok, kúriák földvár Bódisné-halom kunhalom Bélmegyer Fáspuszta volt Wenckheim-kastély kastélyok, kúriák Kárászmegyeri-kastély kastélyok kúriák Csárdaszállás földvár Barát-halom kunhalmok Köves-halom kunhalmok Gyomaendrőd római katolikus (Endród és Gyoma) , református műemlék templomok templomok Egei-halom kunhalmok Sós-halom kunhalmok Lyukas-halom kunhalmok Rió-halom kunhalmok Félhalom kunhalmok Cserepes-halom kunhalmok Őzedi-halom kunhalmok Pó-halom kunhalmok Simai-halom kunhalmok Papp-halom kunhalmok Vaszkó-halom kunhalmok Köröstarcsa református templom műemlék templomok Terézia major kunhalom Hideg-halom kunhalmok Mezőberény evangélikus templomok, református templom műemlék templomok volt Wenckheim-kastély történeti kertek Murony földvár Földvár-halom kunhalmok Tarhos Wenckheim-kastély történeti kertek földvár 13. táblázat Védett műemlékek a Békési kistérségben Forrás: Békés Megyei Rendezési Terv - egyeztetési változat 2004. márc.

A települések helyi szinten védett építészeti emlékekben jellemzően nem gazdagok, mely elsősorban forráshiányra vezethető vissza. Igen magas azonban az ex lege védett kunhalmok száma.

4.10.7. Zaj- és rezgésterhelés

Mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, azonban az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján megállapítható, hogy számottevő zaj- és rezgésterhelést okozó üzem nincs, legfeljebb kisüzemi, kisipari tevékenységek közvetlen környezetre gyakorolt hatása zavaró.

88 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

A településeken átmenő főútvonalak mellett a forgalmi eredetű, határértéket túllépő zajhatás előfordul.

4.10.8. Hulladékgazdálkodás

A települések mindegyikén van hulladéklerakó, melyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályi követelményeknek és legkésőbb 2009-ig bezárásra kerülnek. Ezt követően a térségben megépült gyomaendrődi lerakóra vagy a békéscsabai lerakóra szállítható a keletkező kommunális hulladék. A kistérségben három jelentősebb hulladékszállító cég szolgáltat: a Gyomaszolg Ipari Park Kft. (Gyomaendrőd, Hunya), a TAPPE Kft. (Mezőberény,Csárdaszállás, Tarhos, Kamut) és a Saubermacher Békés Hulladékgyűjtő Kft. (Köröstarcsa, Békés, Bélmegyer, Murony). Jelenleg készül a térségi hulladékgazdálkodási program, amely rendezni fogja a hulladékkezelés tárgykörébe tartozó feladatokat. Környezeti szempontból kiemelten fontos a felszámolásra kerülő lerakók körültekintő rekultiválása, valamint a szelektív gyűjtésről bevezetése.

4.10.9. Belterületi zöldfelület-gazdálkodás

Az önkormányzatok kezelésében lévő zöldfelületek fenntartásáról a települési önkormányzat köteles gondoskodni32. Közhasznú zöldterületek a közparkok, pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló véderdők, a lakó- és üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert céljára kialakított része (ha fenntartója az önkormányzat), az utakat, járdákat kísérő, illetve elválasztó funkciót betöltő növénysávok. A kistérség településein a belterületi zöldfelület arány 1-10% között van. A településközpontok jellemzően rendezettek, de a külső területek elhanyagoltak.

32 2/1976. (I.16.) ÉVM rendelet a tanácsi szervek kezelésében lévő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról 2.§, 1.§.

89 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Település Közparkok száma Összterülete 4 közpark, intenzív kezelésű, jó 7,2 ha Békés minőségű Bélmegyer 2 közpark 4500+12515m2 Csárdaszállás 2 közpark, karbantartott 18 park, jó minőségű 58 000 m2 Gyomaendrőd karbantartott zöld területek Hunya liget, sportpálya 3 ha Kamut 2 közpark 1.5 ha Köröstarcsa közparkként funkcionáló liget 3 ha 1 liget 7 játszótér közhasznú 105 000 m2 Mezőberény zöldterület Murony 5 park, ligetes fás parkterület 3 ha Tarhos ligetes és közpark 22,4 ha ligetes cca. 1ha közpark 14.táblázat A Békési kistérség településeinek belterületi zöldfelületei. Forrás. helyi adatközlés

4.11. KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZETVÉDELEM

4.11.1. Környezetvédelem

A környezeti állapot alapvető meghatározója az emberi tevékenység, a gazdaasági szerkezet. A Békési kistérség agrár dominanciájú, nincsenek nagy ipari szennyezők, ezért országos összehasonlításban kedvező környezeti állapotú területek közé tartozik.

A környezeti problémák jelentős részét a nem megfelelő hozzáállásból fakadó emberi tevékenység okozza. Az ismeretek hiánya és a környezeti tudatosság alacsony szintje vezet ahhoz, hogy az emberek saját környezetüket szennyezik az illegális szennyvízbekötésekkel, hulladéklerakással. Komoly károkat okoznak a műanyagok és gumi tüzelőanyagként történő alkalmazásával. A környezetvédelmi célú beruházások (pl. szelektív hulladékgyűjtő rendszer kialakítása) környezeti nevelés, tudatformálás nélkül kudarcba fulladhatnak, ezért kiemelten fontos az oktatás-képzés és a környezevédelmi marketing tevékenység. A települések egy részén az iskolai oktatás részévé vált a környezeti tudatformálás, amely rendkívül fontos lépés a preventív szemlélet elterjedése érdekében.

90 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

4.11.2. Természetvédelem

A táj arculatát alapvetően az emberi tevékenység határozza meg. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. Az alföldi területet már igen régen mezőgazdasági művelésbe vonták: a vízállásos területeket lecsapolták, az erdők jelentős részét kiirtották és helyükön szántóföldi termesztést folytattak. A II. világháborút megelőzően a területhasználatot alapvetően a tanyás rendszerű gazdálkodás határozta meg. Ennek megfelelően a mai állapotnál sokkal tagoltabb volt: erdő és cserjesávok választották el egymástól a területeket. A szövetkezeti gazdálkodás megjelenésével a hatalmas kiterjedésű monokultúrák terjedtek el, erősen csökkentve a tagoltságot. Csupán néhány tanya élte túl ezt az időszakot, amelyekben ismét megindult a termelés. A XIX. század közepén megindult vízrendezési munkálatok során történt mederrendezések, mederátvágások és felépülő védőtöltések, majd a XX. század elején a hajózhatóság biztosítása és az öntözési igények kielégítése érdekében megépülő a Bökényi vízlépcső, és a későbbi Békésszentandrási duzzasztó a folyók és a folyóparti élővilág drasztikus változását eredményezték. A szabályozások következtében a vizes élőhelyek jelentős része megszűnt vagy tovább szűkült. A létrejött holtágak közül ma számos országos védelem alatt áll. Ilyen a gyomaendrődi szentély típusú Nagyfokzugi-Holt-Körös és Kisfoki-Holt-Körös. A területhasználat változásai az élővilágra is hatottak. A mezőgazdasági művelés megjelenése a természetes vizes és erdei élőhelyek kiterjedésének jelentős csökkenésével alapvetően megváltoztatta az élővilágot, majd a fajgazdag szegélyek többségének eltűnésével a biodiverzitás tovább csökkent. A természetközeli jellegű társulások ma főként a Körös árterében és a mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan szikes területeken találhatók. Éppen maradvány jellegük és szerény kiterjedésük miatt ezek a természetvédelem rendkívüli jelentőségű részét képezik. A térséget érintik a nemzetközi ökológiai hálózat elemei is. Az ökológiai folyosók gyakorlatilag a vándorló fajok hagyományos útvonalai. Nem összefüggő területek, hanem élőhelymaradványok, ahol a vonulás során a vonuló fajok táplálkoznak, vízhez jutnak, megpihennek. A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, összefüggő ökológiai hálózat, melynek alkotóelemei lényegében a tagországok ökológiai hálózatai. Célja a biológiai sokféleség megóvása és a természetvédelem hatékonyságának biztosítása. Elemei a különleges madárvédelmi területek, a különleges természet-megőrzési területek és a kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek. A kistérség települései közül a Büngösdi-csatorna érinti Bélmegyer, Köröstarcsa és Mezőbeerény településeket; a Doboz- Gerlai határcsatorna Békést; a Hármas-Körös-ártér Csárdaszállást, Gyomaendrődöt, Köröstarcsát; a Kettős-Körös-ártér Békést, Köröstarcsát és Mezőberényt; a Sebes-Körös- ártér Köröstarcsát; a Varga hosszai-főcsatorna Békést. Megszakított ökológiai folyosó a békési Fehér-hát és Ludad-puszta; a bélmegyeri Fehér-hát és Vadasmegyer; a csárdaszállási Karolinamajor; a gyomaendrődi Csejtpuszta, Csepűs, Kősziget, Szik-halom,

91 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Tóniszállási-legelő és Zsellérföldek; a köröstarcsai Karolinamajor; a mezőberényi Bódishát, Dög-halmi gyep, Fehér-hát és Kér-halom; a tarhosi Fási-erdő, Vadasmegyer és Vizesfás. A természeti szempontból érzékeny földrészleteken a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása érdekében kerültek kijelölésre az érzékeny természeti területek33. Ezeken a természetkímélő gazdálkodás önként vállalt korlátozásokkal folyik, melyet támogatással ösztönöznek. A térségben kiemeleten fontos érzékeny természeti terület Gyomaendrőd településen található, a Gyula-Dobozi ártér fontos érzékeny természeti terület érinti a kistérségben Békés és Tarhos területét, a Vésztő-Szeghalom fontos érzékeny természeti terület Békés, Bélmegyer, Köröstarcsa, Mezőberény, Tarhost településeket.

A kistérség legjelentősebb természeti értékei a Hármas-Körös hullámterében és a hajdani Sárrét helyén fennmaradt mocsármaradványok és másodlagosan kialakult pusztai területek, melyek az 1997. januárjában létrehozott Körös-Maros Nemzeti Park részét képezik Körös- ártér és Dévaványai-Ecsegi puszták néven.

A Körös-ártér kiterjedése 6580 ha, Csárdaszállástól Szelevényig terjed, területe érinti Bélmegyer, Csárdaszállás és Gyomaendrőd területét. A Köröst kísérő növénytársulások közül a mélyebben fekvő területek fűz-nyár ligeterdői és bokorfüzesei a leggyakoribbak. Ezek értékes kúszó cserjéje a ligeti szőlő. A ritkább, magasabb hátakon előforduló tölgy-kőris-szil ligetek értékes lágyszárú faja a széleslevelű nőszőfű vagy a nyári tőzike. Az erdők gazdag cserjeszintjében élő őshonos faj a mogyoró, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, kányabangita, zselnyicemeggy, tatárjuhar, veresgyűrűsom, hamvas szeder, fekete bodza. A nedves élőhelyek kedvező mikroklimatikus viszonyai közepette fennmaradt gazdag élővilág az egykori kiterjedt mocsárvilágot idézi. A vízi növénytársulások védett fajai között megtalálható a fehér tündérrózsa, rucaöröm, sulyom és tündérfátyol. Értékes élőhelyek a mentett oldalon fekvő ártéri kaszálók, a veresnadrág csenkeszes, mézpázsitos és sziki gyeptársulások változatai. A nedves kaszálók védett faja a réti iszalag. A védett terület madárfaunája is számos ritkasággal büszkélkedhet. Jellemző képviselői a Körösökön és a felhagyott kubikgödrökben megtelepedő bakcsó, kis kócsag vagy szürke gém, vonulási időszakban megfigyelhető a fekete gólya. A védettebb, kevéssé zavart területeken gémtelepek alakulnak ki, de ritka ragadozómadarak, odúlakó madár- és denevérfajok is élnek itt. Emlősök közül gyakori a vidra. A morotvák otthont adnak az egyre ritkuló halfajok közül a réticsíknak és kárásznak. Szép szaporulata van a vágócsíknak és a halványfoltú küllőnek, valamint a széles durbincsnak is.

A Dévaványai-Ecsegi puszták a Békési kistérségben Gyomaendrőd északi részét érintik. A terület az Alföld egykori legkiterjedtebb mocsárvidék, a Berettyó által táplált Nagy-Sárrét

33 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról

92 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója vízgazdálkodása a folyószabályozást követően gyökeresen megváltozott. Ekkor alakultak ki a ma jellemző szikes puszták. A védett terület teljes kiterjedése 13.085ha, melyből 2.659ha fokozottan védett. Élőhelyeit tekintve két részre osztható: a Hortobágy-Berettyó ártere és a kistérséget is érintő, Ecsegfalva-Dévaványa térségében fennmaradt szikes puszták mozaikja. A térség kiemelkedő természeti értéke a túzok, melynek közép-európai viszonylatban is legértékesebb állománya él itt. A faj védelme érdekében 1979-ben alakult a Túzokrezervátum (Dévaványa). A zavartalan körülmények, extenzív gazdálkodás más fajoknak is kedvező életfeltételeket biztosít, mint a réti fülesbagoly, rétihéja, szalakóta vagy ugartyúk. Ritka ragadozómadarak közül ezen a területen költ a kerecsensólyom, parlagi sas és réti sas. A legelőkön pedig a ragadozómadarak (kerecsensólyom, parlagi sas) táplálékául szolgáló ürgetelepek alakultak ki.

A védett területen az oktatási-kutatási tevékenység kiszélesítése várható: a védett értékek bemutatására szolgáló létesítmények bővítésére a PEA1 keretében a Körös-völgyi Natúrpark által benyújtott sikeres pályázat projektjavaslatai között szerepel az ex lege védett mezőberényi Szikes tóhoz kapcsolódóan egy madármegfigyelőpont létesítése, amely természetvédelmi tanösvény kialakítását és madárles létesítését is tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan a helyi védettséget élvező parkban egy látogatóközpont kialakítása.

A helyi védelmet élvező zöldfelületek száma alacsony. Mezőberényben van egy védett park, Békés városában a duzzasztógátat megkerülő pótmeder területe, 5 horgásztó és az Erzsébet-liget, valamint 8-10 egyedileg védett fa. Helyi védelmet élvez a gyomaendrődi holtágak közül az Endrőd-középső-Holt-Körös, a Fűzfászugi-Holt-Körös, a Hantoskerti-Holt- Körös, a Révzugi-Holt-Körös, a Templomzugi-Holt-Körös és a Torzsási-Holt-Körös. Védett történeti kert található Mezőberényben és Tarhoson. Köröstarcsán a Körös parti kikötő természetvédelmi területté nyilvánítása van folyamatban.

93 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

5. A BÉKÉSI KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK

5.1. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK)

Az új Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozása jelenleg folyamatban van. A korábbi, 1998-as OGY határozattal kihirdetett OTK, irányelveket fogalmaz meg az ország egészére és tartalmazza a régiók fő fejlesztési irányait. A területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében a hátrányos helyzetű területek (régiók, megyék, kistérségek) fejlesztéshez többlettámogatást szükséges biztosítani. Az ország egészére vonatkozó területfejlesztési irányelvek a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek javítását, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítését, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, a társadalmi-gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a területi egyenlőtlenségek mérséklését és a további válságterületek kialakulásának megakadályozását, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításának biztosítását tartalmazzák.

Az OTK gazdaságfejlesztési, humán és műszaki infrastruktúra fejlesztési irányokat fogalmaz meg az ország régióira. A gazdaságfejlesztés Dél-Alföldi Régióra meghatározott fő fejlesztési irányai a profitorientált, versenyképes mezőgazdaság megteremtése érdekében integrált tájtermesztési eljárások bevezetését, a szakképzett munkaerőt igénylő kis- és középüzemi méretű ipar fejlesztését, a régió innovációs potenciáljának erősítését, valamint az idegenforgalom – azon belül is különösen a zöld és falusi turizmus fejlesztését irányozzák elő. A humán infrastruktúra fejlesztési irányok az egészségügy ( rendelőintézeti, szakorvosi ellátás javítása), a közoktatás, felsőoktatás és a szociálpolitika területén fogalmaznak meg fejlesztési javaslatokat. A műszaki infrastruktúrán belül a közlekedés fejlesztése a Békési kistérség szempontjából nem tartalmaz elérhetőségi helyzetét lényegesen javító fejlesztési irányt. A vízgazdálkodási fejlesztési javaslatok közül a Békési kistérséget elsősorban a Körösök árvízvédelmi műveinek fejlesztése, a vízgazdálkodási létesítmények rekonstrukciója érintik. Az energiaellátás fejlesztési irányai között alaphálózati fejlesztések, valamint a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosítása szerepel hangsúlyosan.

5.2. OTRT (2003)

Az Országos Területrendezési Terv jogszabályilag meghatározott (2003:XXVI tv.) célja az ország egyes térségei területfelhasználási feltételeinek, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint

94 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója a táji, természeti, ökológiai, kulturális adottságok és értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.

Az OTrT által előirányzott közúthálózati fejlesztések közül Békési kistérséget közvetlenül a 47-es főút, indirekt módon pedig a 44-es főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése érinti, ami a terület elérhetőségét kedvezőbbé teszi. A főútfejlesztések között szerepel a Szarvas, Gyomaendrőd közötti 443. sz. út, valamint a 46. sz. út (Törökszentmiklós – Mezőtúr – Gyomaendrőd – Mezőberény – Békés – Doboz – Sarkad – Méhkerék) fejlesztési elképzelése. A főútkorrekciók közül a Békési kistérség területét a 46. sz. út Mezőtúr- Gyomaendrőd közötti szakasza érinti. A Békési kistérség elérhetőségére is kedvezően hathat a békéscsabai repülőtér nemzetközi kereskedelmi repülőtérré fejlesztése és utasforgalom előtti megnyitása. Az OTrT országos kerékpárút törzshálózatának részeként szerepel a Békési kistérség területén is keresztül haladó 140 km hosszú Körösök-mente (Tiszakécske - Cserkeszőlő – Szarvas – Békés – Gyula - Románia), valamint a 300 km-es Dél-Magyarországi (Baja – Szeged – Békéscsaba – Szeghalom – Berettyóújfalu – Debrecen) kerékpárút.

5.3. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (1999)

A régió fejlesztési dokumentumát 1999-ben készítette az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Tanácsa megbízásából.

Dél-Alföldi régió stratégiai célja, hogy önálló arculattal rendelkező, sikeres nemzetközi szereplővé váljék a kibővülő EU Délkelet-Európára nyíló kapujaként, a régióépítés egyik hazai modelljévé váljék, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén, belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé váljék, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetősége.

A stratégiai célok megvalósulásához a régiószervezés, a régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése és kiaknázása, a gazdaság versenyképességének és a lakosság életminőségének javítása fejlesztési prioritások járulnak hozzá:

95 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

5.4. BÉKÉS MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által készített fejlesztési koncepció, Békés megye fejlesztésének alapcéljaként az alábbiakat fogalmazta meg: Békés megye sikeres integrálódjon a modernizálódó magyar gazdaságba és társadalomba, egyúttal megállítva az elmaradott kistérségek végletes leszakadását.

A területfejlesztési koncepció célrendszerében az alábbi stratégiai célok, illetve prioritások kerültek meghatározásra.

Stratégiai célok: A helyi gazdaság sikeres tradícióira támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb színtű konvertálható képzettségére építő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása Az alföldi településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat A sokszínű társadalmi és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a megye lakossága és a megyén (országon) kívül élők számára

Fejlesztési prioritások: Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása A közlekedési és kommunikációs-informatikai rendszerek fejlesztése A humán erőforrások fejlesztése Vízbázis-védelem és környezet-fejlesztés A belső kohézió erősítése; együttműködésre építő településhálózat-fejlesztés A külső kapcsolatok fejlesztése; a regionális kohézió erősítése

5.5. BÉKÉS MEGYE NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ORIENTÁLT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2003)

Békés megye gazdaságfejlesztési stratégiáját a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a PROMEI Kht. készítette. A dokumentum 2003-ban került elfogadásra. Fejlesztési irányvonalai a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz illeszkedve kerültek kijelölésre.

A gazdaságfejlesztési stratégiában meghatározott hosszú távú cél: Békés megye gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjének növelése, az életminőség javítása.

96 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Stratégiai célok: Gazdasági versenyképesség növelése, új lehetőségekre koncentráló gazdasági szerkezet kialakítása Átfogó humánerőforrás-fejlesztés Komplex megközelítésen alapuló terület- és infrastruktúrafejlesztés Az ICT-szektor fejlesztése

Prioritások: Nagyvállalatok megyei beruházásainak ösztönzése A megye munkaerő-megtartó képességének növelése, jövedelemszint emelése Megyei képzettségi szint javítása Elektronikus közigazgatás fejlesztése Vállalkozások informatikai fejlesztése KKV-k versenyképességének fokozása Turisztikai lehetőségek hatékonyabb kiaknázása Térségi kapcsolatrendszer és úthálózat fejlesztése, kohézió erősítése Regionális, megyei, kistérségi együttműködés, intézményrendszer fejlesztése, illetve a projektabszorpciós képesség növelése Természeti értékek megőrzése, környezetfejlesztés, környezetvédelem Mezőgazdasági szektor EU-konform modernizációja

5.6. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG AGRÁRSTRUKTÚRA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

A Békési Kistérség Területfejlesztési Társulása által 2004-ben elkészített program fő céljaként az élhető vidék, kistérség megteremtését tűzte ki.

Az idegenforgalom és infrastrukturális hátterének fejlesztése a Békési kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjának speciális célkitűzései között került kijelölésre.

Speciális célkitűzések A kistérség mezőgazdasági szempontból kedvező ökológiai adottságaiból következő gazdasági lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása, a gazdaság diverzifikációjának megteremtése. A kistérségi élelmiszer-feldolgozóipari kapacitások növelése. A kistérség természeti adottságaira és vonzerőire épülő idegenforgalom (gyógy-, aktív-, öko-, vizisport-, horgász-, vadászturizmus) fejlesztése, speciális turisztikai termékek kialakítása és turizmusbarát szemlélet és fogadókészség kialakítása. Az ehhez szükséges szolgáltatói háttér megteremtése.

97 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

Környezetvédelmi szempontú gazdaságfejlesztés. A vidékfejlesztési program sikeres megvalósításához szükséges ismeretek, információk elérhetőségének biztosítása. A térségi tudat és összefogás kialakítása a kistérség szereplői között, az érdekérvényesítés lehetőségének biztosítása a non-profit szektorban, térségmarketing kialakítása. A kistérség népességére jellemző nemzetiségi, kulturális értékeknek a tágabb környezettel történő megismertetése, a tolerancia jegyében.

Prioritások: Az agrártermelés szerkezetének átalakítása és a mezőgazdasági termékek termelésének és feldolgozásának fejlesztése A térség gazdasági szerkezetének átalakításához szükséges infrastrukturális és szervezeti háttér megteremtése Alternatív gazdasági lehetőségek támogatása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése A humán-erőforrás fejlesztése, az információhoz való hozzájutás elősegítése A vidéki lakosság életkörülményeinek javítása A környezeti és természeti erőforrások védelme, az életminőséget meghatározó környezeti állapotok javítása

98 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

6. MELLÉKLETEK

6.1. INTERJÚLISTA

Név Beosztás Intézmény Elérhetőség Interjút készítette Pataki István társulási elnök, Békési Kistérségi 2005.03.01. Földi Zsuzsa Társulás, Gerlach Viktor Békés város polgármester 2005.03.09 Földi Zsuzsa Balog István térségmenedzser Békési Kistérség folyamatos Földi Zsuzsa kapcsolattart ás Dán Márton polgármester Bélmegyer 2005.03.08. Földi Zsuzsa Petneházi Bálintné polgármester Csárdaszállás 2005.03.07. Földi Zsuzsa Horváth Kinga Dr. Dávid Imre polgármester Gyomaendrőd város 2005.03.07. Földi Zsuzsa Dr. Csorba Csaba jegyző Horváth Kinga Fehér Ildikó térségmenedzser Furka Sándor fürdő igazgató Hunya Tiborné polgármester Hunya 2005.03.09. Földi Zsuzsa Horváth Kinga Laurenyecz Pál polgármester Kamut 2005.03.09. Földi Zsuzsa Horváth Kinga Széplaki Zoltán polgármester Köröstarcsa 2005.03.07. Földi Zsuzsa Horváth Kinga Cservenák Pál polgármester Mezőberény város 2005.03.08. Földi Zsuzsa Miklós Fekete Ferenc polgármester Murony 2005.03.09. Földi Zsuzsa Horváth Kinga Hornok Sándor polgármester Tarhos 2005.03.08. Földi Zsuzsa Kerekes József vezető Falugazdászok 2005.03.09. Földi Zsuzsa Békési Körzetközpontja Horváth Kinga Sziklai Zoltán osztályvezető Békés Megyei 2005.03.08. Földi Zsuzsa Területfejlesztési Tanács Horváth Kinga irodavezető Tourinform iroda 2005.03.07. Gerlach Viktor Gyomaendrőd Megyei Tourinform 2005.03.07. Gerlach Viktor Iroda, Gyula Salamon Anikó turisztikai referens Körösök-Völgye 2005.03.07. Gerlach Viktor Ntú kE ült

99 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója Natúrpark Egyesület Domokos Andrea Körös-Maros 2005.03.07. Gerlach Viktor Nemzeti Park Szarvas Tamásné Lehoczki Képzési Osztály, Békés Megyei 2005.03.08 Horváth Kinga Munkaügy Központ Aranka osztályvezető

Medovarszki Pál Elemzési Osztály

Tóth Zsolt titkár BM Kereskedelmi és 2005.03.08 Horváth Kinga Iparkamara

Juhos János Szakképzési bizottsági elnök Sisák Péter ügyvezető Békés Megyéért 2005.03.08 Horváth Kinga Vállalkozásfejlesztési igazgató Közhasznú Közalapítvány Szabó Endréné igazgató Szegedi Kis István 2005 04 11 Földi Zsuzsa Református Gimnázium, e-mailben Általános Iskola és Kollégium, Békés Kissné Balogh igazgató Békés Megyei 2005 04 05 Földi Zsuzsa Farkas Gyula Ibolya Mezőgazdasági, e-mailben Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Szilágyi Tibor igazgató Petőfi Sándor 2005 04 05 Földi Zsuzsa Gimnázium, Kollégium és e-mailben Közétkeztetési Központ Dr. Kovács Béla igazgató Kner Imre 2005 04 21 Földi Zsuzsa Gimnázium Szakközépiskola és fax Kollégium

100 Terra Studio Kft. A Békési kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Koncepciója

6.2. IRODALOM

Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató intézet, Budapest 1990 Békési kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, 2004. VÁTI: Békés Megye Területrendezési Terve – Egyeztetési anyag, 2004. március Salamin Géza: A gazdasági térszerkezet alakulásának legújabb folyamatai, Falu Város Régió 2004 69. 14-24 oldal. Vendégváró útikönyvek – Látnivalók Békés megyében, Well-Press Kiadó, Miskolc, 2001

101