A Tengeri Stratégia Megváltozása a II. Világháború Alatt Csatahajók Kontra Repülõgép-Hordozók

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

A Tengeri Stratégia Megváltozása a II. Világháború Alatt Csatahajók Kontra Repülõgép-Hordozók 96 2005/XVII. 7–8. karták szabdalni. Lásd pl.: a lengyelországi hadjárat alatt. 21 Annyit még érdemes megjegyezni a francia tüzérségrõl, hogy a számok nem teljesen egyértelmûek. Itt is különbözõ adatok vannak, s nem lehet tudni azt sem, hogy a légvédelmi tüzérség eszközeit beleszámították-e ezekbe vagy sem. 22 Természetesen itt is jelentõs különbségek voltak az egyes hadseregek, illetve a különbözõ rendeltetésû tüzéralakulatok között. 23 ENZSÖ L GYU la : A páncélelhárítás. Budapest, 1981, Zrínyi Katonai Kiadó. 25. 24 Uo. 25 A Waffen-SS-t 1940-ben hozták létre. S. HA RT R. HA RT : A Waffen-SS fegyverei és harceljá- rásai. Debrecen, 1999, Hajja&Fiai Könyvkiadó. 7. 26 A második világháború története 1939–1945 (12. kötetben). 2. kötet. Budapest, 1976, Zrínyi Katonai Kiadó. 488. 27 German Attack on Poland Szeptember 1939. http://www.s-studio.net/polaarhist/sept39. html 28 A második világháború története 1939–1945 (12. kötetben). 2. kötet. Budapest, 1976, Zrínyi Katonai Kiadó, 488. 29 TÓT H LÓRÁN D : Ejtõernyõs deszant. [é. n.], Zrínyi Katonai Kiadó. 20. 30 German Attack on Poland Szeptember 1939. http://www.s-studio.net/polaarhist/sept39. html 31 German Attack on Poland Szeptember 1939. http://www.s-studio.net/polaarhist/sept39. html szerint 102 darab; Bak ER , DA VI D : Adolf Galland a Luftwaffe leghíresebb vadászpilótája. Debrecen, 1997, Hajja&Fiai Könyvkiadó. 80. szerint 216 db-ot. 32 TO K O D Y GYU la –NIE D ER ha USER EM I L : Németország története. Budapest, 1983, Akadémiai Kiadó. 318. 33 A második világháború története 1939–1945 (12. kötetben). 2. kötet. Budapest, 1976, Zrínyi Katonai Kiadó. 490. VERES ÁR P Á D A tengeri stratégia megváltozása a II. világháború alatt Csatahajók kontra repülõgép-hordozók Csatahajók és repülõgépek a XX. század elején A csatahajók a haditengerészetek legnagyobb és legerõsebb egységei voltak a XX. század elsõ felében, és az adott ország erejét, gazdagságát és egyben presztízsét voltak hivatottak szimbolizálni. A XIX. század végétõl jelentõs fejlõdésen mentek keresztül a csatahajók: meg- jelentek a forgó lövegtornyok, nõtt az ágyúk mérete, és a hajók páncélzata is egyre erõsebb lett. Ez volt az oka annak, hogy jelentõsen megnõtt a hajók mérete, mivel – hogy továbbra is biztosítsák a megfelelõ sebességet – egyre nagyobb teljesítményû és méretû gépekre volt szükség. Természetesen ezzel együtt a hajók vízkiszorítása is nagyobb lett. A második világháború emlékezete 2005/XVII. 7–8. 97 A csatahajók fejlõdésének történetében fontos dátum az 1906-os év, ugyanis Angliában ekkor bocsátották vízre az elsõ új típusú csatahajót, a Dreadnoughtot1, mely korának legna- gyobb és legmodernebb hadihajója volt. Vízkiszorítása meghaladta a 20000 bruttóregisz- tertonnát. Ebben a típusban a nagy teljesítményû gõzturbinától az elektromosan irányított lövegtornyokig felhasználtak minden modern mûszaki megoldást.2 A dreadnought megje- lenésével az összes csatahajó egy csapásra elavulttá vált.3 A csatahajók fejlesztése ezzel nem ért véget, és ugyancsak Angliában, 1908-tól építeni kezdték a már 30000 tonnánál nagyobb vízkiszorítású csatahajókat, mint például az Iron Duke-ot.4 A XIX. század vége óta lezajlott fejlõdésbõl egyértelmûen le lehetett vonni a tanulságot, miszerint a csatahajók jövõje az egyre nagyobb méretekben és az egyre nagyobb lövegekben rejlik. Sokan azonban megkérdõjelezték ezeknek a változásoknak a hasznosságát, és feltet- ték a kérdést, hogy valójában milyen értékûek lehetnek ezek az „úszó ágyútalpak” a jövõ háborúiban. A kérdések ellenére folytatódott a csatahajók fejlõdése az I. világháború alatt és a két háború között. A fejlõdésük csúcsát a II. világháború alatt érték el, a japán Yamato5 képében, amelyik a világ legnagyobb és legerõsebb csatahajója volt, amit mind a mai napig nem szárnyaltak túl. A csatahajók fejlõdésével párhuzamosan zajlott egy másik fegyvernem fejlõdése, a repülõgépeké. Végsõ soron a repülõgép hadászatban történõ alkalmazása tette feleslegessé a csatahajókat. Az I. világháború elõtti elgondolás szerint egy háborúban a repülõgépeket, mint felderítõ és célmegfigyelõ egységeket vetik be, és mint ilyet a nyílt tengeren, a szárazföldtõl távol is alkalmazni kellene. Éppen ezért komoly kísérleteket végeztek a hajókról történõ fel- és leszállásra, és Amerikában, 1911-ben végrehajtották az elsõ ilyen landolást, a Pennsylvania cirkáló átalakított fedélzetére. A repülõgépek és a repülõgép-hordozók alkalmazásának hasznossága bebizonyosodott az I. világháborúban, ugyanis 1916-ban a jütlandi csata elõtt az angol Engadine hordozóról felszálló repülõgép sikeresen felderítette a felvonuló német flottát, és csupán a rádiótechnika hiánya miatt nem tudta értesíteni a brit Királyi Haditengerészet egységeit.6 Az I. világháború után Angliában és az Egyesült Államokban megkezdték az elsõ repülõgép-hordozók hadrendbe állítását oly módon, hogy a még építés alatt levõ cirkálókat és csatahajókat átalakították, és repülõfedélzettel látták el. Ezzel párhuzamosan megkezdõdött a repülõgép-hordozóknak szánt hajók tervezése és építése is. A két világháború között Az I. világháború alatt és után komolyan foglalkoztatta a haditengerészeti szakértõket a hadihajók repülõgépekkel történõ bombázásának lehetõsége. Az önálló katonai légierõ gondolatát az amerikai William Mitchell7 tábornok hangsúlyozta a leginkább, és egyben szorgalmazta a repülõgépek hajók elleni bevetését is. Az elsõ ilyen kísérletre 1921. júli- us 21-én került sor, amikor a németektõl zsákmányolt Ostfriesland nevû dreadnoughtot repülõgépekkel támadták, és 19 találattal két nap alatt elsüllyesztették.8 Ez bebizonyította, hogy a repülõgépek fölényben vannak a csatahajókkal szemben,9 és az ilyen formájú hadviselés sokkal gazdaságosabb, mint a hajó–hajó elleni tûzpárbaj, mivel a csatahajók fenntartása és az elszenvedett károk javítása sokkal költségesebb, mint a repülõgépek fenntartása. Emellett pedig a repülõgépekre sokkal kisebb veszélyt jelentenek a csatahajók, mivel azokon csak kor- A második világháború emlékezete 98 2005/XVII. 7–8. látozott számú légvédelmi üteget lehet alkalmazni védekezésül. Természetesen a csatahajók alkalmazását az is korlátozta, hogy csak megfelelõ méretû és felszereltségû kikötõkben és dokkokban lehet azokat javítani, és ez igazán komoly hátrányt jelent számukra. Ez a megálla- pítás természetesen a repülõgép-hordozókra is igaz. Az 1921-es, Washingtonban megkötött flottaegyezmény10 meghatározta, hogy melyik állam mekkora repülõgép-anyahajóflottát tarthat fenn. Ez alapján az Egyesült Államok és Anglia 135000, Japán 81000, Franciaország és Olaszország 61000 tonnányi hordozóval rendelkezhet, valamint meghatározták a leendõ hordozók méretét is, miszerint egyetlen egység sem haladhatja meg a 29000 tonnát. A tengeri nagyhatalmak közül a britek úgy gondolták, hogy a kis számú repülõgépet (kb. 30 darab) befogadó hajók építése a legmegfelelõbb, és ezeket az egységeket – termé- szetesen hadihajó-kísérettel – külön-külön alkalmazták. Az amerikai hajóépítési gyakorlattól eltérõen az angolok jelentõs páncélzattal látták el hordozóikat.11 Ez abból a megfontolásból történt így, hogy az Admiralitás az anyahajókat szorosan a csatasorba rendezve – vagyis a csatahajókkal együtt, mint elsõvonalbeli csapásmérõ egységeket – kívánta alkalmazni.12 1921-ben már rendelkezett a Home Fleet13 hordozókkal,14 és 1939-ig számos anyahajót állítottak hadrendbe, például a HMS Argus, HMS Eagle, HMS Hermes, HMS Furious, HMS Courageous, HMS Glorious, HMS Ark Royal. Viszont a II. világháború kitörésekor csupán az Ark Royal számított modernnek, a többi elavult volt. Külön meg kell említeni, hogy a brit anyahajókon szolgáló repülõgépek is elavultnak számítottak 1939-ben, de ez nem jelentett nagy hátrányt, hiszen nem volt a briteknek légi ellenfelük az Atlanti-hadszíntéren, mivel a tengelyhatalmak nem rendelkeztek hordozókkal. Az Egyesült Államok nagyobb, 60 repülõgép befogadására alkalmas hordozók építése mellett tört lándzsát, melyek jelentõs eltérést mutattak a brit példától abban, hogy gyen- gébb volt a páncélzatuk, illetve, hogy azokon kifejezetten repülõgép-hordozókra tervezett repülõgépeket alkalmaztak. Ugyanakkor a US Navy merészebb taktikát alkalmazott, mivel hordozói önálló bevetésekre is fel voltak készülve,15 de ennek ellenére az anyahajókra mint kiegészítõ egységekre tekintettek, amelyek az ütközetekben másodrendû feladatokat látnak el.16 Ez azonban nem jelentette azt, hogy a hordozók építését ne szorgalmazta volna az ame- rikai haditengerészet, és így 1941-re számos anyahajóval rendelkezett, pl. USS Lexington, USS Enterprise, USS Hornet, USS Yorktown.17 Japán volt az a hatalom, amelyik a két világháború között komoly lépéseket tett egy nagy repülõgép-hordozó flotta létrehozására,18 s így 1923-ra már három hordozóval rendel- kezett.19 Ezt követõen megkezdõdött az anyahajók tervezése és építése, így 1933-ban vízre- bocsáthatták a Ryujót, 1936-ban a Hiryut, 1937-ben a Soryut. Az angolszász hatalmakkal szemben a japán anyahajókat nem külön-külön alkalmazták, hanem egyetlen csapásmérõ egységbe vonták össze azokat. Ez volt a japán hivatalos stratégia 1938-tól kezdve. Ezzel elérték, hogy a szárazföldtõl távol is önálló, komoly légi hadmûveleteket tudtak végrehajtani. Az 1920-as és 30-as flottaegyezmények20 korlátozását figyelembe sem véve – miszerint a tengeri hatalmak nem építhetnek hat éven belül csatahajót, a repülõgép-anyahajók gyártását pedig megtiltották – a japánok megépítettek négy vízirepülõgép-hordozót, mivel azokra nem vonatkozott a washingtoni szerzõdés, és ezeket az egységeket késõbb könnyûhordozókká alakították át.21 Japán rendelkezett 1941-ben
Recommended publications
  • Military History Anniversaries 16 Thru 30 November
    Military History Anniversaries 16 thru 30 November Events in History over the next 15 day period that had U.S. military involvement or impacted in some way on U.S military operations or American interests Nov 16 1776 – American Revolution: British and Hessian units capture Fort Washington from the Patriots. Nearly 3,000 Patriots were taken prisoner, and valuable ammunition and supplies were lost to the Hessians. The prisoners faced a particularly grim fate: Many later died from deprivation and disease aboard British prison ships anchored in New York Harbor. Nov 16 1776 – American Revolution: The United Provinces (Low Countries) recognize the independence of the United States. Nov 16 1776 – American Revolution: The first salute of an American flag (Grand Union Flag) by a foreign power is rendered by the Dutch at St. Eustatius, West Indies in reply to a salute by the Continental ship Andrew Doria. Nov 16 1798 – The warship Baltimore is halted by the British off Havana, intending to impress Baltimore's crew who could not prove American citizenship. Fifty-five seamen are imprisoned though 50 are later freed. Nov 16 1863 – Civil War: Battle of Campbell's Station near Knoxville, Tennessee - Confederate troops unsuccessfully attack Union forces. Casualties and losses: US 316 - CSA 174. Nov 16 1914 – WWI: A small group of intellectuals led by the physician Georg Nicolai launch Bund Neues Vaterland, the New Fatherland League in Germany. One of the league’s most active supporters was Nicolai’s friend, the great physicist Albert Einstein. 1 Nov 16 1941 – WWII: Creed of Hate - Joseph Goebbels publishes in the German magazine Das Reich that “The Jews wanted the war, and now they have it”—referring to the Nazi propaganda scheme to shift the blame for the world war onto European Jewry, thereby giving the Nazis a rationalization for the so-called Final Solution.
    [Show full text]
  • December 2017 Newsletter
    Freedom’s Voice The Monthly Newsletter of the Military History Center 112 N. Main ST Broken Arrow, OK 74012 http://www.okmhc.org/ “Promoting Patriotism through the Preservation of Military History” Volume 4, Number 12 December 2017 Merry Christmas & Happy New Year USS Oklahoma Memorial Important Dates The USS Oklahoma Memorial on Ford Island in Pearl Harbor December 24 thru January 1 – Christmas/New Year Holidays was constructed in 2007. The memorial honors the 414 sailors and fifteen Marines who died on Oklahoma, on December 7, Military History Center Closed 1941, and the following few days. Less than a third of the men on board when Oklahoma was torpedoed escaped. By the time The MHC will reopen January 2. Oklahoma was raised in 1943, the men’s identification had be- come separated from their remains. The Defense POW/MIA Happy Hanukkah Accounting Agency is currently engaged in a project to identify the unknowns by DNA matches. Several have already been identified and their remains returned to their families. From the Editor Throughout the year, we have endeavored to bring readers timely news of MHC activities and events, as well as interesting stories. Each month we highlight a specific exhibit or artifact of the museum. The MHC displays artifacts from all America’s wars from the Revolutionary War to the present War on Terror. Many of the MHC’s artifacts and photographs are unique to the MHC and cannot be found in any other museum. Artifacts are only part of the story. Our mission is “Promot- ing Patriotism through the Preservation of Military History”.
    [Show full text]
  • Historical Report: Ship Incident 221 (USS Oklahoma) Pearl Harbor, City and County of Honolulu, State of Hawaii United States
    FOR OFFICIAL USE ONLY Historical Report: Ship Incident 221 (USS Oklahoma) Pearl Harbor, City and County of Honolulu, State of Hawaii United States by AJ Plotke, PhD Asia-Pacific Directorate Defense POW/MIA Accounting Agency 590 Moffet St, Bldg 4077 Joint Base Pearl Harbor-Hickam, HI 96853-5530 27 October 2017 FOR OFFICIAL USE ONLY FOR OFFICIAL USE ONLY Historical Report: Ship Incident 221 (USS Oklahoma) Pearl Harbor, City and County of Honolulu, State of Hawaii United States Asia-Pacific Directorate Defense POW/MIA Accounting Agency 27 October 2017 INDIVIDUAL ASSOCIATED Service Branch Name Rank Date of Loss Status Number of Service 7 December GLENN, Arthur (NMI) 1610221 MM1c USN KIA 1941 HISTORICAL BACKGROUND Machinist’s Mate First Class (MM1c) Arthur (NMI) GLENN first joined the service on 12 April 19171, reenlisted again in the U.S. Navy on 25 February 1939, and reported for duty aboard the USS Oklahoma on 7 March 1941.2 As part of the effort to check Japanese aggression, the U.S. Pacific Fleet conducted exercises in the waters off the Hawaiian coast beginning in May 1940. After the maneuvers the fleet remained in Pearl Harbor, Oahu, to provide a more forward presence than was possible from the U.S. west coast.3 The USS Oklahoma (BB-37) arrived in Pearl Harbor on 6 December 1940, one year and one day prior to the Japanese attack, and spent the next several months participating in exercises and conducting patrols.4 On the morning of 7 December 1941, a fleet of Japanese carriers launched formations of dive bombers, torpedo planes, and fighters against the vessels moored in the shallows of Pearl 1 “NMS-L “Request for Prosthetic Dental Treatment” for GLENN, Arthur, dtd 24 October 1933, Official Military Personnel File for GLENN, Arthur, 1610221, Record Group 24: Records of the Bureau of Naval Personnel, 1789- 2007, National Archives at St.
    [Show full text]
  • First Hand Accounts of December 7, 1941 in Pearl Harbor
    First Hand Accounts of December 7, 1941 in Pearl Harbor William Brown East Carolina University Faculty Mentor: Wade Dudley East Carolina University ABSTRACT This project involves researching and writing a narrative combining the first-hand accounts of sail- ors in the United States Navy at Pearl Harbor, Hawaii on December 7, 1941. The goal of the project is to gather the personal accounts provided in oral histories and to synthesize those into a narrative describing the emotions of that morning. This has been accomplished by examining the oral histories provided by five men who graduated from the United States Naval Academy in 1941 and survived the Japanese attack. A sixth account is provided by Lt. Alexander B. Coxe, Jr., who was the executive officer aboard the U.S.S Breese. Each individual perspective provides a different angle to the horror that surrounded Pearl Harbor on December 7, 1941. The research highlights the raw emotions as the Japanese planes flew above and the destruction and death surrounding these men. n the morning of December 7, by documenting their memory of the at- O 1941, the naval and aerial forces of tack. Each of these men graduated from the Japanese Empire secretly attacked the the United States Naval Academy in 1941 United States Navy at the naval base of with the newly bestowed rank of Ensign, Pearl Harbor, Hawaii. For over two hours, except for Lt. Coxe. These men would two waves consisting of over three hundred begin their naval careers with the defin- Japanese aircraft destroyed the Pacific Fleet ing moment of Pearl Harbor.
    [Show full text]
  • The USS Arizona Memorial
    National Park Service Teaching with Historic Places U.S. Department of the Interior Remembering Pearl Harbor: The USS Arizona Memorial Remembering Pearl Harbor: The USS Arizona Memorial (National Park Service Photo by Jayme Pastoric) Today the battle-scarred, submerged remains of the battleship USS Arizona rest on the silt of Pearl Harbor, just as they settled on December 7, 1941. The ship was one of many casualties from the deadly attack by the Japanese on a quiet Sunday that President Franklin Roosevelt called "a date which will live in infamy." The Arizona's burning bridge and listing mast and superstructure were photographed in the aftermath of the Japanese attack, and news of her sinking was emblazoned on the front page of newspapers across the land. The photograph symbolized the destruction of the United States Pacific Fleet at Pearl Harbor and the start of a war that was to take many thousands of American lives. Indelibly impressed into the national memory, the image could be recalled by most Americans when they heard the battle cry, "Remember Pearl Harbor." More than a million people visit the USS Arizona Memorial each year. They file quietly through the building and toss flower wreaths and leis into the water. They watch the iridescent slick of oil that still leaks, a drop at a time, from ruptured bunkers after more than 50 years at the bottom of the sea, and they read the names of the dead carved in marble on the Memorial's walls. National Park Service Teaching with Historic Places U.S. Department of the Interior Remembering Pearl Harbor: The USS Arizona Memorial Document Contents National Curriculum Standards About This Lesson Getting Started: Inquiry Question Setting the Stage: Historical Context Locating the Site: Map 1.
    [Show full text]
  • The Weeping Monument: a Pre and Post Depositional Site
    THE WEEPING MONUMENT: A PRE AND POST DEPOSITIONAL SITE FORMATION STUDY OF THE USS ARIZONA by Valerie Rissel April, 2012 Director of Thesis: Dr. Brad Rodgers Major Department: Program in Maritime History and Archaeology Since its loss on December 7, 1941, the USS Arizona has been slowly leaking over 9 liters of oil per day. This issue has brought about conversations regarding the stability of the wreck, and the possibility of defueling the 500,000 to 600,000 gallons that are likely residing within the wreck. Because of the importance of the wreck site, a decision either way is one which should be carefully researched before any significant changes occur. This research would have to include not only the ship and its deterioration, but also the oil’s effects on the environment. This thesis combines the historical and current data regarding the USS Arizona with case studies of similar situations so a clearer picture of the future of the ship can be obtained. THE WEEPING MONUMENT: A PRE AND POST DEPOSITIONAL SITE FORMATION STUDY OF THE USS ARIZONA Photo courtesy of Battleship Arizona by Paul Stillwell A Thesis Presented to the Faculty of the Program in Maritime Studies Department of History East Carolina University In Partial Fulfillment of the Requirements for the Degree Masters in Maritime History and Archaeology by Valerie Rissel April, 2012 © Valerie Rissel, 2012 THE WEEPING MONUMENT: A PRE AND POST DEPOSITIONAL SITE FORMATION STUDY OF THE USS ARIZONA by Valerie Rissel APPROVED BY: DIRECTOR OF THESIS______________________________________________________________________ Bradley Rodgers, Ph.D. COMMITTEE MEMBER________________________________________________________ Michael Palmer, Ph.D.
    [Show full text]
  • The Salvage of the USS Oklahoma & the USS Utah
    SALVAGESALVAGE OFOF THETHE BATTLESHIPBATTLESHIP USSUSS OKLAHOMAOKLAHOMA FOLLOWINGFOLLOWING THETHE ATTACKATTACK ONON PEARLPEARL HARBORHARBOR 19421942--4646 The USS Oklahoma was our first battleship equipped with 14-inch rifle main battery Second unit of the Nevada Class, built at Camden, New Jersey in 1914-16. Commissioned in May 1916 The Oklahoma was 583 feet long with a maximum beam of 95 feet. She had a maximum displacement of 27,500 Tons. This shows gunnery training in 1917, during World War I USSUSS OklahomaOklahoma - -The Oklahoma was extensively modernized in 1927-29 to make her less vulnerable to air and torpedo attack -In July 1936, she was dispatched to Europe to evacuate US citizens during the Spanish Civil War AttackAttack onon PearlPearl HarborHarbor Japanese torpedo exploding against hull of the Oklahoma The Oklahoma’s berth provided the clearest approach path for Japanese torpedo bombers along battleship row ATTACKATTACK ONON BATTLESHIPBATTLESHIP ROWROW TheThe OklahomaOklahoma waswas hithit byby 99 torpedoestorpedoes becausebecause ofof herher positionposition oppositeopposite thethe innerinner harbor,harbor, whichwhich allowedallowed JapaneseJapanese bombersbombers aa clearclear approachapproach pathpath Each torpedo struck the Oklahoma’s port side at higher levels because the ship began listing soon after the first torpedo detonated. This plot was assembled by John F. DeVirgilio (1991). Capsized hull of the Oklahoma outboard of the battleship Maryland, which received almost no damage Damage Assessment: Aerial view of
    [Show full text]
  • The National Museum of the Pacific War
    THE NATIONAL MUSEUM OF THE PACIFIC WAR THE NIMITZ MUSEUM PRESENTS AN ORAL HISTORY BY DENO PETRUCCIANI TAPE # 344 SIDE ONE TODAY IS DECEMBER 8, 2001. I AM INTERVIEWTING MR. DENA PETRUGGCIANI. DENO PET RU C ANI. PETRUGGGCIANI) INTER THAT MAKES IT EASY. MR. DENO PETRUGGCIANI. THIS INTERVIEW IS TAKING PLACE IN FREDERICKSBURG, TEXAS NEAR THE NATIONAL MUSEUM OF THE PACIFIC WAR. THE INTERVIEW IS IN DIRECT SUPPORT OF THE NATIONAL MUSEUM OF THE PACIIC WAR CENTER FOR WAR STUDIES FOR THE PRESERVATION OF HISTORICAL INFORMATION RELATED TO WORLD WAR II. MR. PETRUGGCIANI, WE WANT TO THANK YOU VERY,VERY MUCH FOR GIVING THE MUSEUM YOUR TIME AND TO SHARE SOME OF YOUR EXPERIENCE WITH THE MUSEUM FOR THE INDIVIDUALS WHO WILL STUDY THIS IN THE FUTURE. TO START WITH, I WOULD LIKE ASK, CAN YOU SHARE WITH US WHERE YOU WERE BORN AND WHEN YOU WERE BORN? DENO KALIMAR, ILLINOIS. INTER AND WHAT WAS THE YEAR? DENO 1922. INTER WHAT WERE YOUR PARENTS NAMES AND MAY BE THE WHERE THEY WERE BORN? DO YOU HAVE ANY RECALL ON THAT? DENO MY DAD’S NAME WAS ROBERT AND MY MOTHER’S NAME WAS, I DON’T KNOW WHAT HERE NAME WAS. SHE DIED EARLY. HER LAST NAME WAS MOOCHY (phonetic). INTER DO YOU REMEMBER IF THEY WERE BORN IN THE UNITED STATES? DENO NO, THEY WERE BORN ACROSS THE POND. 2 INTER THEY CAME OVER FROM EUROPE? IMMIGRATED? DENO YEAH. INTER WHERE WAS YOUR FATHER FROM? DENO HE WAS FROM FLORENCE. INTER ANDYOUR MOTHER? DENO MY MOTHER WAS FROM BOLOGNA INTER YOUR FATHER CAME FROM FLORENCE AND YOUR MOTHER FROM BOLGNA? DENO YEAH.
    [Show full text]
  • History Uss Oklahoma City (Clg-5)
    HISTORY U.S.S OKLAHOMA CITY (CLG-5) The USS OKLAHOMA CITY (CLG-5), a guided missile light cruiser, is named for the capital city of Oklahoma. She was originally built as the light cruiser OKLAHOMA CITY (CL-91) by William Cramp and Sons of Philadelphia, Pennsylvania. Her keel was laid on 8 December 1942, and she was commissioned on 22 December 1944. After a series of shakedown cruises in the Caribbean, she conducted local operations in the Hawaii area and then sailed for Ulithi, arriving there on 1 June 1945. Once in the Pacific Theater, OKLAHOMA CITY served as a screen for carriers and participated in the bombardment of the Japanese home islands. She pulled into Tokyo Bay 10 September 1945, and conducted local operations until early 1946. OKLAHOMA CITY arrived in San Francisco on 14 February for inactivation. She was decommissioned on 30 June 1947, and assigned to the San Francisco group of the Pacific Reserve Fleet. OUT OF MOTHBALLS On 7 March 1957 the ship arrived at the yards of the Bethlehem Pacific Coast Company of San Francisco and conversion of OKLAHOMA CITY to a guided missile light cruiser commenced on 21 May 1957. USS OKLAHOMA CITY, was commissioned as CLG-5 at Hunter's Point Naval Shipyard 7 December 1960. On 8 February 1961, the OKLAHOMA CITY became the first combatant unit of the US Pacific Fleet to successfully fire a Talos guided missile. Following this exercise, final acceptance trials were run in early March for the Navy Department Board of Inspection and Survey. -more- SHIP'S HISTORY 2-2-2 OKLAHOMA CITY conducted shakedown cruises and trained from March through May 1961 under the operational control of the Commander, Fleet Training Group, San Diego.
    [Show full text]
  • Albert Kamenicky ______
    Transcription: Albert Kamenicky ________________________________________________________________ Hi, this is Tom Cengle. Albert Kamenicky: Yeah, how are you doin’? Good, good. Are we ready to go this morning? Albert Kamenicky: This morning? Yes. Albert Kamenicky: Let’s see, today is uh - Monday. Albert Kamenicky: Monday. I done screwed up, didn’t I? OK. Albert Kamenicky: But uh, yeah, I’m ready. You can do it? Albert Kamenicky: Yeah. OK. You somewhere comfortable? Albert Kamenicky: Oh yeah. In your easy chair? Albert Kamenicky: I got my chair and done been to the, to the little room. OK, all right, good. And we talked about how we’re gonna do this and what have you, and I’ll just kind of help you through because I got a whole bunch of questions, which we’ll deviate from and what have you as, because what we really want to do is capture your feelings and history of what occurred to you at that time. So we’ll just go through. There’s a couple of things that I begin with to explain to you what it’s about, and then we’ll start the process. Albert Kamenicky: OK sir. We all set now? Albert Kamenicky: Yeah, I was kind of just lolly-gagging around here, and I wasn’t paying much attention to the time. I had it down a little bit different, but that’s all right. OK, you’re sure it’s OK now? 1 Albert Kamenicky: Oh yeah. We’re ready. OK? Albert Kamenicky: OK. OK. And here’s gonna be the start.
    [Show full text]
  • A Bove the Pacific
    Lieutenant Colonel William J. Horvat A bove the Pacific Printed and Published in the United States by Aero Publishers, Inc., 1966 ABOVE THE PACIFIC By LT. COL. WILLIAM J. HORVAT This is the first complete story of the flights “Above the Pacific” from the first Hawaiian balloon ascent in 1880 and the first Curtiss flights in1910 up to the prevent time (1966). Modern day coverage includes a discussion of the airlines that serve the area, as well as information on the satellite tracking facilities located on the island. This fascinating page of history includes the story of Hawaii’s vital role in the development of World Aviation History. Hawaii can truthfully be called the “Springboard to Aerospace” in the Pacific. As a halfway spot across the ocean, it has been used by sea-faring navigators for thousands of years; and the island’s strategic position in the midst of 5,000 miles of ocean has focused attention on this Garden Spot as an aid to aviation development. This authentic book is truthfully a documentary of flights “Above the Pacific.” Included are stories of the military interest, in addition to the civilian interest, in Hawaiian aviation. The succession of events is given in chronological order, with military as well as commercial activities being covered. An illustrated story of Pearl Harbor and World War II is also included. Editor’s Note: Above the Pacific was published by Aero Publishers, Inc. in 1966. The book is no longer in print. The publisher is no longer in business. The author Lt. Col. William J.
    [Show full text]
  • Local Veterans Share Pearl Harbor Stories of Survival
    Local veterans share Pearl Harbor stories of survival One Vancouver man was to be married on that 'day of infamy' Martin Knapp was aboard the USS Medusa at Pearl Harbor on Dec. 7, 1941. (Steven Lane/The Columbian) Paul Johnson, who joined the Navy in 1938, figured his trip to Pearl Harbor in 1941 would be his last voyage. (Zachary Kaufman/The Columbian) Buy this photo Ralph Laedkte worked aboard the hospital ship USS Solace. (Zachary Kaufman/The Columbian) Buy this photo Ralph Laedkte points to a photograph of the USS Solace, the hospital ship he was working aboard at the time of the attack. (Zachary Kaufman/The Columbian) Buy this photo Al McDowell, radioman on the USS Maryland. Battle Ground veteran Al McDowell's pocket Bible, printed in 1941 for U.S. military personnel, includes a forward written by President Franklin D. Roosevelt. (Viki Eierdam) Medals awarded to Martin Knapp, who manned a gun on the USS Medusa at Pearl Harbor, then served on a destroyer as well as at PT boat bases in the Pacific. (Steven Lane/The Columbian) Buy this photo Ralph Laedkte holds a photograph of himself taken in 1941 outside the Brooklyn Naval Hospital. (Zachary Kaufman/The Columbian) Buy this photo The battleship USS California is afire and listing to port in the Japanese aerial attack on Pearl Harbor, Hawaii, on Dec. 7, 1941. Durrell Conner, who coded and decoded messages for the Navy, was aboard the USS California when it sank in Pearl Harbor on Dec. 7, 1941. Conner will return with 17 family members to remember those who died in the Japanese attack 69 years ago during the Pearl Harbor anniversary.
    [Show full text]