Transport Market Study

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Transport Market Study TRANSPORT MARKET STUDY 2018 PL - SK - HU - SI Client Maarten Gutt [email protected] PKP PLK S.A. Krzysztof Jamrozik Polskie Linie Kolejowe [email protected] POLAND Emilia Skowronska [email protected] Miroslav Matúšek ŽSR [email protected] Železnice Slovenskej Lauko Ladislav republiky, Bratislava [email protected] SLOVAKIA Réka Németh VPE [email protected] Vasúti Pályakapacitás- elosztó Kft. Nóra Hobot HUNGARY [email protected] Lőrinc Czakó MÁV Zrt. [email protected] Magyar Államvasutak Ágnes Lengyelné Kerekes HUNGARY [email protected] Kövesdi Szilárd [email protected] GYSEV Andrea Mosóczi GYSEV Raaberbahn [email protected] HUNGARY Márk Háry [email protected] Franc Klobucar SŽ-I [email protected] Slovenske železnice- Miran Pirnar Infrastruktura, d.o.o. [email protected] SLOVENIA Contents Glossary/Abbreviations............................................................................................................ 1 List of tables ............................................................................................................................. 5 List of figures and graphs ........................................................................................................ 7 Introduction ............................................................................................................................ 10 1 Objective of Transport Market Study ........................................................................... 12 1.1 Aspects of establishing the Amber RFC .............................................................. 12 1.2 Structure of TMS objectives ................................................................................. 14 2 Metodology of work and methods of investigation ...................................................... 16 2.1 Working process of TMS elaboration .................................................................. 16 2.2 Baselines for the TMS elaboration ....................................................................... 17 2.3 Methods used in TMS elaboration ....................................................................... 19 3 Characteristics of Amber Rail Freight Corridor ........................................................... 20 3.1 Legislative aspects of Amber RFC establishment ................................................ 20 3.2 Amber RFC governance structure ........................................................................ 21 3.3 RFC graphical representation of proposed routing .............................................. 24 4 Economic analysis ......................................................................................................... 27 4.1 Basic general characteristics of the countries of the Amber RFC........................ 27 4.2 Economic indicators ............................................................................................. 32 4.3 Industry ................................................................................................................. 35 4.4 Results and summary of the findings of Chapter 4 .............................................. 40 5 Analysis of transport and traffic indicators ................................................................... 42 5.1 Liberalization of rail transport services market .................................................... 42 5.2 The European Railway Performance Index.......................................................... 44 5.3 Analysis of transport infrastructure of the Amber RFC countries ....................... 48 5.4 Rail transport analysis .......................................................................................... 53 5.4.1 Poland ........................................................................................................... 53 5.4.2 Slovakia ........................................................................................................ 56 5.4.3 Hungary ........................................................................................................ 58 5.4.4 Slovenia ........................................................................................................ 62 5.5 Analysis of transport indicators of the Amber RFC countries ............................. 64 5.6 Analysis of intermodal transport terminals .......................................................... 73 5.7 Results and summary of the findings of Chapter 5 .............................................. 81 6 Prognosis of transport performance development ........................................................ 83 7 Analysis of Port of Koper in the Republic of Slovenia................................................. 91 7.1 Basic information about the Port of Koper .......................................................... 92 7.2 Analysis of the Port of Koper throughput ............................................................ 96 8 Transport potential of selected countries ...................................................................... 99 9 Amber RFC graphical representation ......................................................................... 105 9.1 Technical parameters of Amber RFC ................................................................. 111 9.2 Basic information on Małaszewicze dry port ..................................................... 124 9.3 Summary basic comparison of RFC infrastructure ............................................ 127 9.4 Result and summary of the findings of Chapter 9 .............................................. 129 10 Last mile ...................................................................................................................... 131 11 Comparative analysis of rail and road freight transport within the Amber RFC ........ 135 11.1 Socio-economic benefits of the Amber RFC establishment .............................. 137 12 SWOT analysis of Amber RFC................................................................................... 139 12.1 Characteristics of SWOT analysis process ......................................................... 139 12.2 SWOT analysis of Amber RFC .......................................................................... 141 12.3 Resulting SWOT strategy of the Amber RFC .................................................... 144 13 Strategic map of Amber RFC ...................................................................................... 147 14 Amber RFC Marketing Strategy ................................................................................. 151 15 Conclusions and recommendations ............................................................................. 157 List of appendices ................................................................................................................ 161 TRANSPORT MARKET STUDY AMBER RAIL FREIGHT CORRIDOR GLOSSARY/ABBREVIATIONS Glossary/ Definition abbreviations AB Allocation Body European Agreement on Important International Combined Transport AGTC Lines and Related Installations AT Republic of Austria BCh Беларуская чыгунка (Belarusian Railway – national railway company) Balanced scorecard (BSC) is a visual tool used to measure the BSC effectiveness of an activity against the strategic plans of a company. Balanced scorecards are often used during strategic planning to make sure the company's efforts are aligned with overall strategy and vision. BY Belarus Compania Naƫională de Căi Ferate (Manager of infrastructure in CFR Romania) CNC The Core Network Corridors Corridor One Stop Shop A joint body designated or set up by the RFC organizations for applicants C-OSS to request and to receive answers, in a single place and in a single operation, regarding infrastructure capacity for freight trains crossing at least one border along the Freight Corridor (EU Regulation No. 913/ 2010, Art. 13). CZ Czech Republic DB Netz DB Netz AG (German railway infrastructure manager company) DE Federal Republic of Germany EC European Commission European Railway Traffic Management System ERTMS is a major industrial project being implemented by the European Union, which will serve to make rail transport safer and more ERTMS competitive. It is made up of all the train-borne, trackside and lineside equipment necessary for supervising and controlling, in real-time, train operation according to the traffic conditions based on the appropriate Level of Application. European Train Control System ETCS This component of ERTMS guarantees a common standard that enables trains to cross national borders and enhances safety. It is a signalling and control system designed to replace the several incompatible safety 2018 1 TRANSPORT MARKET STUDY AMBER RAIL FREIGHT CORRIDOR systems currently used by European railways. As a subset of ERTMS, it provides a level of protection against overspeed and overrun depending upon the capability of the line side infrastructure. EU European Union GCI The Global Competitiveness Index GDP Gross Domestic Product GYSEV GYSEV Raaberbahn (Austrian – Hungarian railway company) HDI Human Development Index HR Croatia HU Hungary HŽ Hrvatske Željeznice (Croatian Railways) IEF Index of Economy Freedom IM Infrastructure Manager Infrastructure - Technical specification for interoperability relating to the infrastructure subsystem of the rail system in the European Union INF TSI Commission reugulation (EU) No 1299/2014 of 18 November 2014 on the technical specifications for interoperability relating to the ‘infrastructure’ subsystem
Recommended publications
  • Szombathely Zalaszentiván
    Railway network development plans in West-Hungary GYSEV & the SETA project Szilárd Kövesdi, CEO of GYSEV Contents of presentation About GYSEV Connection between GYSEV and SETA GYSEV developments (planned and ongoing) Who we are 1872 Baron Victor von Erlanger won concession contract to construct a rail line between Győr-Sopron- Neufeld/Leitha 1876 Starting year of rail operation 1921 At the end of the 1st World War, part of the lines became Austrian territory (border- redrawing) 1923 Hungarian-Austrian state contract allowed the operation with Hungarian State’s major ownership Network and service area GYSEV rail network till 2001 - Győr-Sopron-Ebenfurth - Fertőszentmiklós-Neusiedl Network and service area GYSEV rail network from 2001 - Győr-Sopron-Ebenfurth - Fertőszentmiklós-Neusiedl - Sopron-Szombathely Network and service area GYSEV rail network from 2006 - Győr-Sopron-Ebenfurth - Fertőszentmiklós-Neusiedl - Sopron-Szombathely - Szombathely-Körmend- Szentgotthárd Network and service area GYSEVData about yearrail 2012: network fromFreight transport 2011: 5 M tons - LogisticsGyőr: -270.000Sopron tons moved-Ebenfurth - NumberFertőszentmiklós of trains operated: -Neusiedl - PassengerSopron: -Szombathely121,000 train Freight: 21,000 train - PassengerSzombathely Public transport-Körmend: - Szentgotthárd3.39 M passenger (HU) 1.39 M passenger (AT) - OwnPorpác property- linesCsorna: 116 km- Rajka Lines with property - management:Szombathely 387 kmZalaszentiván - StaffKörmend: 2,000 employees-Zalalövő (HU) - Szombathely 150 employees -(AT)Kőszeg
    [Show full text]
  • How to Establish and Operate Cross-Border Public
    Transport Geography Papers of Polish Geographical Society 2019, 22(1), 52-65 DOI 10.4467/2543859XPKG.19.006.10926 Received: 01.03.2019 Received in revised form: 21.03.2019 Accepted: 21.03.2019 Published: 29.03.2019 HOW TO ESTABLISH AND OPERATE CROSS-BORDER PUBLIC TRANSPORT IN A PERIPHERAL RURAL AREA? THE EXAMPLE OF THE CENTRAL AND SOUTHERN SECTION OF THE BORDER BETWEEN AUSTRIA AND HUNGARY Jak zorganizować i zarządzać systemem transgranicznego transportu publicznego na peryferyjnych obszarach wiejskich? Przykład środkowego i południowego pogranicza austriacko-węgierskiego Vilmos Oszter KTI Institute for Transport Sciences Non Profit Ltd., Than Károly 3-5, Budapest, 1119, Hungary e-mail: [email protected] Citation: Oszter V., 2019, How to establish and operate cross-border public transport in a peripheral rural area? The example of the Central and Southern section of the border between Austria and Hungary, Prace Komisji Geografii Komunikacji PTG, 22(1), 52-65. Abstract: Based on the Interreg Central Europe Territorial cooperation Programme’s CONNECT2CE project the current paper analyses the existing passenger traffic flow across the border which is among the TOP10 busiest border section of the EU. It provides an overview of the main socio-economic characteristic of the peripheral border area and identifies the factors which are leading to the continuous growth of cross-border traffic. Based on previous research and travel surveys it collects the past service attempts offered to tap the growing cross-border travel demand. It also presents the most recent passenger counts and relational (Origin-Destination O-D) ticketing statistic in order to get precise knowledge about the usage level of the existing service which helps to understand the rapidly changing mobility patterns and spatial structure.
    [Show full text]
  • Éves Jelentés | 2018 Tartalomjegyzék Vezetőink
    ÉVES JELENTÉS | 2018 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐINK Vezetők 3 Küldetés 4 Személyszállítás 5 Szolgáltatásaink 6 Pályavasút 8 Dávid Ilona Kövesdi Szilárd István Boda János Gépészet 10 elnök, GYSEV Zrt. vezérigazgató, vezérigazgató, GYSEV Zrt. GYSEV CARGO Zrt. GYSEV CARGO Zrt. és Raaberbahn Cargo Gmbh 12 Humán erőforrás 14 Beruházások, fejlesztések 16 Hotel Sopron 18 Beszámoló 26 ÉVES JELENTÉS 2018 GYSEV | 3 2 | GYSEV ÉVES JELENTÉS 2018 Bratislava Wien Rajka Neusiedl am See Wien Hegyeshalom TULAJDONOSIEbenfurth STRUKTÚRA ÉS VONALHÁLÓZAT KÜLDETÉS Bratislava Wulkaprodersdorf Bratislava Wien RajkaBratislava 16 1 Neusiedl am See Wiener Wien Rajka Wien Neustadt Pamhagen Wien Neusiedl amRajka See Wien Hegyeshalom Ebenfurth Neusiedl am See Budapest Wien Sopron Hegyeshalom Ebenfurth Fertőboz 9 Hegyeshalom Ebenfurth Győr Fertőszentmiklós Csorna Wulkaprodersdorf Deutschkreutz 8 Nagycenk 16 1 Wulkaprodersdorf Kapuvár Wiener 16 1 WulkaprodersdorfNeustadt Pamhagen 15 Wiener 16 1 Pápa Pamhagen Neustadt Budapest Wiener Sopron Neustadt FertőbozPamhagen 9 16 Budapest Sopron Győr Fertőboz 9 Budapest Sopron Fertőszentmiklós Csorna Deutschkreutz 8 Győr Fertőboz 9 Nagycenk Fertőszentmiklós CsornaRépcelak Kőszeg Győr Deutschkreutz KapuvárBük 8 Nagycenk15 Fertőszentmiklós Csorna Deutschkreutz 8 Kapuvár Nagycenk Pápa 15 18 Kapuvár Pápa 15 16 Pápa 16 Celldömölk Kőszeg Répcelak GYSEV-vasútvonal (villamosított) Bük Porpác16 Szombathely 20 Kőszeg Répcelak GYSEV-vasútvonal (nem villamosított) Bük Kőszeg 18 Répcelak MÁV-vasútvonal Bük 18 ÖBB-vasútvonal 18 Celldömölk ZSSK-vasútvonal
    [Show full text]
  • Annex to 3Rd IRG-Rail Market Monitoring Report
    IRG-Rail (15) 02a_rev1 Independent Regulators’ Group – Rail IRG–Rail Annexes to the 3rd IRG-Rail Annual Market Monitoring Report March 2015 IRG-Rail Annexes to the Annual Market Monitoring Report Index 1. Country sheets market structure.................................................................................2 2. Common list of definitions and indicators ...............................................................299 3. Graphs and tables not used in the report................................................................322 1 IRG-Rail Annexes to the Annual Market Monitoring Report 1. Country sheets market structure Regulatory Authority: Schienen-Control GmbH Country: Austria Date of legal liberalisation of : Freight railway market: 9 January 1998. Passenger railway market: 9 January 1998. Date of entry of first new entrant into market: Freight: 1 April 2001. Passenger: 14 December 2003. Ownership structure Freight RCA: 100% public Lokomotion: 30% DB Schenker, 70% various institutions with public ownership LTE: 100% public (was 50% private, new partner to be announced May 2015) Cargoserv, Ecco-Rail, RTS: 100% private TXL: 100% public (Trenitalia) Raaberbahn Cargo: 93.8% public SLB, STB, GKB, MBS, WLC: 100% public RPA: 53% private, 47% public (City of Hamburg: 68% HHLA, HHLA: 85% Metrans, Metrans: 80% RPA) Passenger ÖBB PV 100% public WLB, GKB, StLB, MBS, StH, SLB: 100% public CAT: 49.9% ÖBB PV, 50.1% Vienna Airport (public majority) WESTbahn: 74% private, 26% public (SNCF Voyageurs) Main developments Rail freight traffic once again receded slightly in 2013 on the previous year. The new entrants could raise their market share in traffic frequency (tons) from 23.2 to 24.9 percent, and their share in transport performance (net tons per kilometre) rose from 17.6 to 19.3 percent.
    [Show full text]
  • Introduction in 1876, the Railway of Győr–Sopron–Ebenfurt (GYSEV) Started to Operate As a Private Railway Company of the Au
    Европа, Россия, Азия: Сборник статей III Международной научно-практической сотрудничество, противоречия, конфликты конференции, 18-19 апреля 2018 года G. Sh. Sagatelyan (Moscow), to Austria. S.A. Dyadya (Moscow) Key words: railway, iron curtain, fl eeing, GYSEV, Fertővidék Local Railway. FIGHT FOR THE MODERNIZATION OF THE USSR AFTER THE DEATH Introduction OF STALIN AND THE RUSSIAN PROVINCE In 1876, the Railway of Győr–Sopron–Ebenfurt (GYSEV) started to operate as a private railway company of the Austrian–Hungarian Monarchy Annotation. The problems connected with the aggravation of the struggle and Hungary. The break-up of the Monarchy and the peace dictate of 1920 for power after the death of IV Stalin are discussed. It is emphasized that the unique following World War I, however, redrew the map of Hungary. Some two- historical moment for the country’s modernization was not used. All the planned thirds of the territory of the country were disannexed, which indeed curtailed changes were to take place in the «modernized Stalinist system», but without the the previously built Carpathians’ railway system that perfectly matched its vices of the «cult of personality» identifi ed by the party. Mass political campaigns natural structure. GYSEV that had also been operating Fertővidék Local in the regions, presented on the materials of the Gorky region, revealed yet another Railway (Pándorfalu [Parndorf]–Eszterháza-Fertőszentmiklós–Kiscell) detail. The Russian province could not and did not initiate modernization. But it could since 1897, also became a victim of the forced border removal. From 4th not be otherwise, the Stalinist heirs in the center and on the ground, fi rmly holding July 1920 on, the company and both railways belonged to two countries: the main levers of power, did not represent a different path for the development of Austria and Hungary.
    [Show full text]
  • Financing the Development of Rail Transport
    FINANCINGFINANCING THETHE DEVELOPMENTDEVELOPMENT OFOF RAILRAIL TRANSPORTTRANSPORT INFRASTRUCTURESINFRASTRUCTURES Dr. Csaba Székely Deputy General Director QuickQuick factsfacts aboutabout GYSEVGYSEV Integrated railway company with separated business units Hungarian name: Gy ır-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) German name: Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG (Raaberbahn) Headquarters in Sopron, general representation in Budapest and Vienna Owner structure: 65.6365 % Republic of Hungary 28.2378 % Republic of Austria 6.1266 % Strabag SE Lines owned and/or operated by GYSEV: Gy ır – Ebenfurth Sopron – Ágfalva Sopron – Szombathely Szombathely – Szentgotthárd Fert ıszentmiklós – Neusiedl am See GYSEVGYSEV asas crosscross --borderborder operatoroperator GYSEV Zrt. FHÉV Zrt. ÖBB MÁV StrategicalStrategical backgroundbackground Sopron-Szombathely-Szentgotthárd railway line : Part of TEN-T network Vienna - Ebenfurth - Sopron - SzombatheIy - Körmend - Szentgotthárd – Graz corridor (see the orange line) is part of the European TEN-T railway network based on the 1692/96/EC decision. 4 ModernisationModernisation ofof thethe lineline SopronSopron –– SzentgotthSzentgotth áárdrd –– AA newnew railwayrailway axisaxis isis born?born? Sopron-Szombathely : 2001: Taking over the operations control by GYSEV 2002: Electrification and partial modernisation of the line 2006: Installation of a rail safety device system Investment financing without EU funds Szombathely-Szentgotthárd: 12/2006: Taking over the operations control by GYSEV Since 2008: Modernisation
    [Show full text]
  • Österreich Und Ungarn Im 20. Jahrhundert Im 20
    CollHung IX.qxd 2014.12.01. 20:51 Page 1 P U B L I K A T I O N E N D E R U N G A R I S C H E N ISSN 2073-3054 G E S C H I C H T S F O R S C H U N G I N W I E N IX B D . IX . ÖSTERREICH UND UNGARN IM 20. JAHRHUNDERT IM 20. JAHRHUNDERT ÖSTERREICH UND UNGARN Herausgegeben von CSABA SZABÓ CSABA SZABÓ Herausgegeben von ISBN 978 615 5389 32 0 WIEN 2014 Österreich und Ungarn im 20. Jahrhundert publikationen der ungarischen geschichtsforschung in wien bd. ix. AUSZTRIA ÉS MAGYARORSZÁG A 20. SZÁZADBAN Szerkesztette Szabó Csaba BÉCS 2014 publikationen der ungarischen geschichtsforschung in wien bd. ix. ÖSTERREICH UND UNGARN IM 20. JAHRHUNDERT Herausgegeben von Csaba Szabó WIEN 2014 Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien Herausgeber Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien Balassi Institut – Collegium Hungaricum Wien Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien Redaktionskollegium Dr. Csaba Szabó,Dr.Gábor Ujváry,Dr.István Fazekas, Dr. Márton Méhes,Dr.Péter Tusor Der Band wurde mit der Unterstützung des Nationalen Kulturfonds von Ungarn (NKA), des Ludwig Bolzmann Instituts für Kriegsfolgen-Forschung, Graz–Wien–Klagenfurt–Raabs und des Bundesministeriums für Europa, Integration und Äusseres (BMEIA) veröffentlicht. http://www.collegium-hungaricum.at © die Verfasser / Herausgeber, 2014 Übersetzungen: Katalin Kékesi (1. und 16. Aufsätze) Lektorat: Michael Graeme, Angelika Kermautz, Walter Pietsch, Michaela Schierhuber, Silke Stern ISSN 2073-3054 ISBN 978-615-5389-32-0 Herausgeber: PhDr. Csaba Szabó, Direktor Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien (Balassi Institut, Budapest) Layout: István Máté Illustration: Géza Xantus Druck: Kódex Könyvgyártó Kft.
    [Show full text]
  • Organisation for Co-Operation Between Railways (Osjd)
    ORGANISATION FOR CO-OPERATION BETWEEN RAILWAYS (OSJD) Организация сотрудничества железных дорог (ОСЖД) 铁 路 合 作 组 织 (铁 组) Organisation für die Zusammenarbeit der Eisenbahnen (OSShD) R E P O R T ON THE ACTIVITIES OF THE ORGANISATION FOR CO-OPERATION BETWEEN RAILWAYS FOR 2019 Members of OSJD As of 30 September 2019 The Countries and Railways - Members of OSJD Countries Railways/Authorities Republic of Azerbaijan AZD - Azerbaijani Railways CJSC Republic of Albania Islamic Republic of Afghanistan ARA - Afghanistan Railway Authority (ARA) Republic of Belarus BC - Byelorussian Railway Republic of Bulgaria BDZ - Holding “Bulgarian State Railways” Hungary MAV - CJSC “Hungarian State Railways” Socialist Republic of Vietnam VZD - Vietnamese Railway State Company Georgia GR - “Georgian Railway” JSC Islamic Republic of Iran RAI - Railway of the Islamic Republic of Iran Republic of Kazakhstan KZH - JSC “Kazakhstan Temir Zholy National Company” (Railway of Kazakhstan) People’s Republic of China KZD - State Department for Railways / China State Railway Group Со., Ltd. Democratic People’s Republic of Korea (DPRK) ZC - Railways of the People's Democratic Republic of Korea Republic of Korea KORAIL - Korea Railroad Corporation Republic of Cuba Kyrgyz Republic KRG - “Kyrgyz Temir Zholy National Enterprise” State Company (Kyrgyz Railway) Republic of Latvia LDZ - State JSC “Latvian Railway” (Latvijas dzelzceļš) Republic of Lithuania LTG - JSC “Lithuanian Railways” (AB “Lietuvos geležinkeliai“) Republic of Moldova CFM - State Enterprise “Railway of Moldova” Mongolia
    [Show full text]
  • 2021 Network Statement
    2021 Network Statement of ÖBB-Infrastruktur AG including minimum access package and additional services Valid from: 13 December 2020 Version 2.2 ÖBB-Infrastruktur AG Network Access One Stop Shop Praterstern 4 1020 Vienna, Austria +43 (0) 664 6172537 [email protected] Photo: Hanno Thurnher infrastruktur.oebb.at/snnb Klassifikation: TLP gelb (Adressatenkreis) Contents 1 General information ................................................................................................................................ 6 1.1 The task of ÖBB-Infrastruktur AG ............................................................................................................. 6 1.2 Objective of the Network Statement ......................................................................................................... 6 1.3 Legal framework ....................................................................................................................................... 6 1.4 Legal status ............................................................................................................................................... 6 1.4.1 General remarks ............................................................................................................................ 6 1.4.2 Liability ........................................................................................................................................... 6 1.4.3 Appeals procedure ........................................................................................................................
    [Show full text]
  • Alternative Antriebe Im Öffentlichen Verkehr KCW Gmbh, 13.04.2021 Seite 3
    Studie Für Verkehrsverbund Ost-Region (VOR) GmbH Europaplatz 3/3 1150 Wien Österreich Alternative Antriebe im öffentli- chen Verkehr KCW GmbH Bernburger Straße 27 10963 Berlin, Deutschland 13.04.2021 Finaler Abschlussbericht Autoren Marcel Bauermeister, Elisa Claus, Tamás Diebel, Fabien Laurent, Nabil Nakkash, Julian Nolte Impressum: Ersteller dieser Studie: KCW GmbH Bernburger Straße 27 10963 Berlin, Deutschland https://www.kcw-online.de/ in Zusammenarbeit mit: Diebel Consult, Berlin, Deutschland http://www.diebel-consult.com/ Factbox Low Carb Mobility – Aufbau eines umweltfreundlichen und energieeffi- zienten Verkehrssystems (Schiene – Straße) Ostregion – Westungarn Ziel von Low Carb Mobility ist die Verbesserung der multimodalen Vernetzung der Verkehrsträ- ger im Projektgebiet Burgenland – Westungarn, um klimafreundliche Mobilität für alle zu er- möglichen. Insbesondere sollen Maßnahmen und Strategien für den nachhaltigen und umwelt- schonenden Verkehr der Zukunft innerhalb bzw. zwischen der Projektregion ausgearbeitet und entwickelt werden. Zu den wichtigsten Outputs des Projekts gehört die Ausarbeitung einer grenzüberschreitenden Elektromobilitätsstrategie, die alle Verkehrsträger der Projektregion umfasst. Weiters werden die Bahnhöfe Wulkaprodersdorf und Fertőszentmiklós zu multimodalen Verkehrsknoten ausge- baut, indem Bahn, Bus, Auto, und Fahrrad mittels Park+Ride- bzw. Bike+Ride-Anlagen und weiteren Services miteinander verknüpft werden. Sie dienen als beispielgebende Projekte im öffentlichen Verkehr. Weiters wird im Projekt
    [Show full text]
  • Sopron – Ebenfurti Vasút Zrt
    2016 TARTALOMJEGYZÉK GYőR – Sopron – EbenfurtI Vasút Zrt. Győr – Sopron – Ebenfurti Vasút Zrt 1 Eredmények 2016 2 Küldetés 3 Személyszállítás 4 Személyszállítás eredményei 5 Szolgáltatásaink 6 Utazóközönségünk 7 Pályavasút 8 Pályavasút eredményei 9 Gépészet 10 Gépészet eredményei 11 GYSEV CARGO Zrt. 12 RAABERBAHN CARGO GmbH 13 Humán erőforrás 14 Beruházások, fejlesztések 16 Megnyílt az Utascentrum a soproni vasútállomáson 17 Dávid Ilona Kövesdi Szilárd Boda János elnök, GYSEV Zrt. vezérigazgató, GYSEV Zrt. vezérigazgató, GYSEV CARGO Zrt. Forgalomba álltak az első RaaberCity kocsik 18 Szombathely – Zalaszentiván 17. vonal villamosítása 20 Új Desiro ML motorvonatok beszerzése 22 Hotel Sopron 23 GYSEV Csoport Beszámoló 24 Tulajdonosi struktúra 25 2 1 eredmények 2016 KÜldetés Az utazási és áruszállítási igényekhez a lehető legoptimáli- sabban illeszkedő, komplex vasúti szolgáltatások biztosítása a kelet-ausztriai és a nyugat-dunántúli régióban ügyfélcentrikus, minőség- és fejlesztésorientált vállalati környezetben. 2 3 SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS EREDMÉNYEI Töretlen az igény Társaságunk személyszállítási szolgáltatásaira. Növekedett a vasúton megtett utazási távolság. 2016/2015 2016/2015 7,8 millió fő 100,3% 308,9 millió km-t 101% utast szállítottunk az elmúlt évben a magyar és osztrák szolgáltatási területeken. utaztak Társaságunk magyar és osztrák vonalain a 2016. évben. A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton utazók száma emelkedett. Mindmáig a Győr–Sopron vasútvonal a legfrekventáltabb – a GYSEV Zrt. éves utasszámának 28%-át teszi ki. 2016/2015 13 158 fő 110, 3% utas vette igénybe a Múzeumvasút szolgáltatásait. 24% 28% Osztrák-magyar társaságunk vonalhálózatának hossza 2016/2015 n Győr – Sopron 110, 3% 5% 509 km n Sopron – Szombathely amelyből 439,5 km magyar, 69,5 km pedig osztrák területen fekszik. n Szombathely – Hegyeshalom 5% n Szombathely – Zalaszentiván 14% n Szombathely – Kőszeg Utasainkkal aktív, napi kapcsolatban állunk.
    [Show full text]
  • Páncélvonataink II
    2016 Páncélvonataink II. KÖTET A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGTÓL A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Rónaföldi Zoltán 2 Rónaföldi Zoltán Páncélvonataink II. kötet A Tanácsköztársaságtól a II. világháború végéig Áttekintés, rendszerezés, szemelvények a harcokról, és egy kis történelmi háttér 2. átdolgozott kiadás 2016 Fenntartjuk a jogot, hogy a könyvet bármikor új adatokkal kiegészíthessük, illetve azt nyomtatott formában is megjelentessük. 3 „Mert élek még! Ha törten is, ha vérben is, ha görcsben is, még ha utolsó is vagyok, kit az özönvíz meghagyott, de harcom végig harcolom s a lobogót megmarkolom!” Wass Albert 4 Tartalomjegyzék Tanácsköztársaság 1919. 6 Páncélvonatokat hadrend szerint átszámozása 9 Cseh - Szlovák (Felvidéki) hadszíntér 14 Román hadszíntér 66 Déli (szerb-horvát) hadszíntér 95 Nyugat – Magyarország 98 A tanácsköztársasági terrorról 100 A Nemzeti Hadsereg megtorlásai 104 A Tanácsköztársaság bukása után. A Nemzeti Hadsereg 111 A megmaradt páncélvonatok 122 IV. Károly trónkövetelései 128 A páncélvonataink mozdonyai a világháború után 134 220 sorozatú mozdony 135 324 sorozatú mozdony 137 375. sorozatú mozdony 139 376. sorozatú mozdony 142 328. sorozatú mozdony 144 335. sorozatú mozdony 144 326. sorozatú mozdony 145 A „rejtett‖ állományú időszak és a páncélvonatok egy részének leszerelése 146 Katonai őrvonatok 148 Ébredés- hadműveletet 149 Virradat-terv 150 Pirkadat- művelet 150 Árpád-hadművelet 150 Magyar Királyi Államrendőrség „Páncéljárműves Osztálya‖ 156 Páncélvonatok selejtezése 158 Megmaradt páncélvonatok 159 Átfegyverzés 160 Átszámozás 161 Hazánk kiszolgáltatott katonai helyzete 163 Az 1938 utáni időszak. A „bécsi döntések‖, Kárpátalja, Délvidék 168 Átfegyverzés, átszámozás 169 Felvidék 171 5 Kárpátalja 180 Észak-Erdély 186 1941, Jugoszlávia lerohanása 193 Páncélvonatok és hadszíntereik 1941-ig 199 Háború a Szovjetunió ellen 203 Keleti hadszíntér 204 A háború eléri az országunkat 225 1944.
    [Show full text]