Páncélvonataink II
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
2016 Páncélvonataink II. KÖTET A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGTÓL A II. VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG Rónaföldi Zoltán 2 Rónaföldi Zoltán Páncélvonataink II. kötet A Tanácsköztársaságtól a II. világháború végéig Áttekintés, rendszerezés, szemelvények a harcokról, és egy kis történelmi háttér 2. átdolgozott kiadás 2016 Fenntartjuk a jogot, hogy a könyvet bármikor új adatokkal kiegészíthessük, illetve azt nyomtatott formában is megjelentessük. 3 „Mert élek még! Ha törten is, ha vérben is, ha görcsben is, még ha utolsó is vagyok, kit az özönvíz meghagyott, de harcom végig harcolom s a lobogót megmarkolom!” Wass Albert 4 Tartalomjegyzék Tanácsköztársaság 1919. 6 Páncélvonatokat hadrend szerint átszámozása 9 Cseh - Szlovák (Felvidéki) hadszíntér 14 Román hadszíntér 66 Déli (szerb-horvát) hadszíntér 95 Nyugat – Magyarország 98 A tanácsköztársasági terrorról 100 A Nemzeti Hadsereg megtorlásai 104 A Tanácsköztársaság bukása után. A Nemzeti Hadsereg 111 A megmaradt páncélvonatok 122 IV. Károly trónkövetelései 128 A páncélvonataink mozdonyai a világháború után 134 220 sorozatú mozdony 135 324 sorozatú mozdony 137 375. sorozatú mozdony 139 376. sorozatú mozdony 142 328. sorozatú mozdony 144 335. sorozatú mozdony 144 326. sorozatú mozdony 145 A „rejtett‖ állományú időszak és a páncélvonatok egy részének leszerelése 146 Katonai őrvonatok 148 Ébredés- hadműveletet 149 Virradat-terv 150 Pirkadat- művelet 150 Árpád-hadművelet 150 Magyar Királyi Államrendőrség „Páncéljárműves Osztálya‖ 156 Páncélvonatok selejtezése 158 Megmaradt páncélvonatok 159 Átfegyverzés 160 Átszámozás 161 Hazánk kiszolgáltatott katonai helyzete 163 Az 1938 utáni időszak. A „bécsi döntések‖, Kárpátalja, Délvidék 168 Átfegyverzés, átszámozás 169 Felvidék 171 5 Kárpátalja 180 Észak-Erdély 186 1941, Jugoszlávia lerohanása 193 Páncélvonatok és hadszíntereik 1941-ig 199 Háború a Szovjetunió ellen 203 Keleti hadszíntér 204 A háború eléri az országunkat 225 1944. augusztus Keleti-Kárpátok, Erdély 227 Páncélvonataink harcai 231 Néhány gondolat Budapest ostromáról 245 Epilógus 249 Nyugat – Ukrajna 250 Balti államok 250 Gyarmati háború Indokinában 251 1956, Magyarország 252 Transzszibériai vasút, szovjet – kínai ellentétek 252 Kaukázus, Hegyi-Karabah 254 Egy páncélvonat „újjászületése‖ 255 6 Tanácsköztársaság 1919. 7 1919. március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentuma- it, mely a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítá- sát irányozta elő.1 A feltételeket elfogadhatatlannak ítélték, de világos, reális, kidolgozott tervről ennek elhárítására, nem volt elképzelésük. Ezért új, tisztán szociáldemokrata kormány alakítását tervezték. A szocialista kormány megalakítása érdekében tárgyalásokat kezdtek a kommunistákkal a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesüléséről. Délután tartotta utolsó ülését a Berinkey-kormány, melyen – tévesen – úgy értesültek, hogy a szocialista kor- mány megalakulhat. Addigra azonban Landler Jenő2 a Gyűjtőfogházban megegyezett Kun Bélával3 és társaival, a proletárdiktatúra bevezetéséről. Este, miközben Károlyi az új szocia- lista kormány kinevezésére várt, az ő tudta nélkül elterjedt a híre – és másnap reggel a sajtó így közölte – hogy a kormány és ő maga is önként lemondott, a hatalmat pedig a „proletariá- tusnak” adta át. Károlyi a történteket tudomásul vette, és visszavonult. Március 21-én Garbai Sándor4 szociáldemokrata és Kun Béla kommunista vezetők kikiáltották a got.5 Károlyi Mihály nevében prokla- mációt adtak ki ezen a napon: A szomszédos államok területei igényei, 1918-19196 „A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akara- 1 Az átadó francia Vix alezredes neve alapján Vix-jegyzéknek nevezett irat. 2 Landler Jenő (Gelse, 1875. november 23. – Cannes, 1928. február 25.) magyar kommunista politikus. Miután megszerezte diplomáját, kinevezték a Magyar Vasutas Szövetség jogtanácsosának. Később a szocialista vasuta- sok ügyvédként dolgozott, ebben a minőségben 1904-ben az országos vasutassztrájk vezetői ellen folytatott per alatt politikailag is védelmezte a sztrájkolókat, majd 1906-ban megszervezte a villamos alkalmazottak sztrájkját. 1908-ban lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Szociáldemokrata politikusként a Tanácsköztársa- ság idején belügyi és kereskedelmi népbiztos, majd a magyar Vörös Hadsereg 3. hadtestének parancsnoka, ké- sőbb a MÁV vezérigazgatója, és júliustól a Vörös Hadsereg főparancsnoka, a felvidéki sikeres hadjárat egyik irányítója. A bukás után Ausztriába emigrált. 3 Kun Béla (1916-ig Kohn, Lele, 1886. február 20. – Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezető- je, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos. 1920-ban Moszkvába emigrált, ahol az 1938-39-es sztálini tiszto- gatás áldozatává vált. 4 Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 27. – Párizs, 1947. november 7.) szociáldemokrata politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, a Peidl-kormány közoktatás- ügyi minisztere volt. 5 A tanácsköztársaság sajátos államforma, amelyben a hatalmat elvileg a közvetlenül választott tanácsok gyako- rolják. A proletárdiktatúrának nevezett hatalmi rendszer egyik formája. A tanácsköztársaság Magyarország ál- lamformája volt 1919. március 21-étől 1919. augusztus 1-jéig. (Ezzel párhuzamosan a Magyar Népköztársaság elnevezés is használatban volt.) Orosz mintára munkástanács-igazgatást vezettek be az üzemekben, köztulajdon- ba vették a lakóházakat, szállodákat, oktatási intézményeket, üzleteket, végül pedig a földbirtokok szocializálá- sáról jelent meg rendelet. Mindez új problémák tömegét hozta felszínre a mindennapi élet és a termelés, elsősor- ban a frissen létrehozott magyar Vörös Hadsereg ellátása tekintetében. 6 Wikipédia 8 tából és a magyar proletárság támogatásával kormányoztak belátták, hogy a viszonyok kény- szerítő ereje új irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletariátus veszi a kezébe. A fenyegető termelési anarchia mellett a külpolitikai helyzet is válságos. A párizsi békekonferencia titokban úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem az egész területét katonailag megszállja. Az antant misszió kijelentette, hogy a demarkációs vo- nalat ezentúl politikai határnak tekintik. Az ország további megszállásának nyilvánvaló célja, hogy Magyarországot felvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló szovjethadsereg ellen. A mitőlünk elrabolt terület pedig zsoldja lenne azoknak a román csapa- toknak, amelyekkel az orosz-szovjet hadsereget akarják leverni. Én, mint a magyar népköztár- saság ideiglenes elnöke, párizsi konferenciának ezzel a határozatával szemben a világ prole- tariátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyaror- szág népi proletáriátusának.” A Tanácsköztársaság dolgaiba nem merülünk el, nem ez a cél. Annyi azonban bizo- nyos, hogy a népünk létét fenyegető veszélyt látva sokan csatlakoztak – nem politikai meg- győződésből, hanem becsületből és a haza iránti szeretetből – a hadsereghez, hogy védeni próbálják az országunkat, frontot megjárt katonák, tisztek, törzstisztek. Ezek az emberek ezt hazaszeretetből végezték, így aztán politikailag mindig gyanúsak voltak. Sokan ennek áldoza- tául is estek. Sajnálatos módon a bolsevista terror súlyos megpróbáltatást rótt az országra. Ennek ellenére ebben az időszakban végre sikerült katonai erővel eredményeket elérni az ország szétszedésé- re, lerablására érkező szomszédos államok haderejével szemben. Ebben is eredményes szerepet vállaltak a páncélvonatos alakulataink. A Tanácsköztársaság idején a túlerőben levő ellenséges csapatok ellen igen jó hatásfokkal harcoltak, gyorsan átve- zényelhetőek voltak. Sajnos e 133 nap alatt a páncélvonatokhoz nem csak a hadisikerek fűződtek, hanem a féktelen terror is, mert a Tanácsköztársaság egyes vezetői – szovjet mintára – ezzel járták az országot és büntető expedíciókra került sor. Névleg a Tanácsköztársaság elleni zendülések leverésében vettek részt, de számos esetben ilyenről szó sem volt, csak politikai leszámolások és az „új rend megszilárdításának”, a megfélemlítésnek volt az eszköze. A fejezet végén erről majd kicsit részletesebben is írunk. A vonatokat hadrend szerint átszámozták és most arab számokkal jelölték ezeket. Egyes for- rások azonban változatlanul a római számozást tartották meg és ez sokszor félreértéseket eredményezett. 9 Páncélvonat száma7 Régi Gyártási Hadszíntér Hadszíntér Hadszíntér Hadszíntér 1919, Ta- Megjegyzés szám idő 1919. 04. 1919. 05. 1919. 06. 1919 08. nácsköztársa ság Délkeleti Felvidék 1 I. 1914 Felvidék (cseh) román (cseh) A II. pc. vonat a visszavonulás- kor a csehek II. pc. kezére játszot- vonat ták a szlovák Délkeleti Felvidék 2 vasutasok. 1914 Felvidék (cseh) Román majd román (cseh) Később a IV.b. IV..b. vonat lett a 2. számú. (Moz- donya: 377.118.) Hazai moz- Felvidék Felvidék 3 III. 1914 Felvidék (cseh) donnyal (cseh) (cseh) Felvidék (cseh) Felvidék 1919. 06. 24. Délkeleti mozgásképtelen 4 IV.a. 1914 (cseh) román állapotban Onga Gálszécsen a csehek kezére került.8 1918 Felvidék 5 XX.9 Felvidék (cseh) Román. december (cseh) Román Csak a kocsik 1918 Délkeleti Felvidék 6 XXI. Felvidék (cseh) kerültek december román (cseh) román kézre, a mozdony elmenekült Felvidék (cseh) 1918 Délkeleti 1919. 05. 7 XXII. Felvidék (cseh) december román 03. Bélapát- falva a csehek kezére 7 Arab és római számozás is van a forrásanyagokban. 8 1939-ben a vonat a Wehrmacht kezére kerül, több más, osztrák-magyar és csehszlovák