SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DIALEKTOLÓGIAIVIZSGÁLATÁRÓLvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

ÖRDÖGFERENC

1. Noha a címbe foglalt műszó új, először a Baranya megye földrajzi nevei cimű mű megjelenése alkalmából Pécsett rendezett tudományos ülé- sen elhangzott előadásomban használtam (vö. Baranyai Művelődés 1989. 3. sz. 27-33), de tartalmát voltaképpen már 1958-ban, az 1. Magyar Nyév- tudományi Kenferencián Benkő Loránd összefoglalta (vö. Nyelvjárástörté- net a névtudományban. NévtVizsg. 132-5), sőt már ő is közhelynek ne- vezte, de sietve hozzá is tette, hogy "olykor-olykor az ilyen alaptételeknek nem árt újból nyomatékosan hangot adni" (i. h.). Ezt teszem most ma- gam is, amikor röviden kőrvonalazom, és egy-két kiragadott példán szem- léltetem, hogya "Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegy- zőkönyvei (1745-1771)" című közelesen megjelenő munka alapján készülő személynév-monográfiámban milyen alapvető vizsgálati szempontokat ki- vánok alkalmazni. 2. Az onomato-dialektológia a névegyedek és névtípusok keletkezés- médjának (a motivációnak) és nyelvi (szófaji, alaktani, hangtani, stiliszti- kai stb.) eszközeinek a térbeli vizsgálata. A névjnévtípus megjelenésének, kiterjedésének és elterjedésének az okaira a művelődéstörténeti, település- és gazdaságtörténeti stb. hatóerők főldaritése adja meg a választ. Más meg- közelítésben Pais ezt úgy fogalmazta meg, hogy a névtudomány alkalma- zott művelődéstörténet. A térbeliség természetesen csak valamilyen időbeli- ségben érvényesülhet, akár horizontálisan (leíró, leíró-összehasonlító), akár vertikálisan (történeti, történeti-összehasonlító) vizsgáljuk őket. Az össze- vetés történhet egy nyelven belül vagy más nyelv tulajdonneveivel (vö. Szépe György, A magyar és a francia rokonsági elnevezések összevetése. In: Össze- vető nyelvvizsgálat, nyelvoktatás 343. Bp., 1972.), és mivel mind a mai, mind a régebbi korokból származók többnyire magukon viselik az illető nyelvjárás legfőbb hangtani, ritkábban alaktani jellemzőit, a dialektológia eszközeivel leírhatók. 3. Családneveink keletkezésének a motivációját a XVIII. századi ada- tokra támaszkodva az esetek egy részében megkésett, mondhatnám, remény- telen vállalkozás lenne földeríteni, ezért aztán én is Kniezsa István felosztá- sát tekintem vizsgálódásom alapjául: személynevekből, helynevekből. kőz- nevekből származók (A magyar és a szlovák családnevek rendszere 9. Bp., 1965.). De mielőtt még ezt megtenném, elkülönítem egymástól a magyárok

488 SZEMÉLYNEVEINKONOMATO-DIALEKTOLÓGIAIVIZSGÁLATÁRÓL

és a nem ma~yarok adta neveket, ahogy helységneveink tipologizálásakor is tettem (vö. Ordög Ferenc, Helységneveink keletkezésmódjáról. Bp., 1980.). Mind a személy- és helynevekből, mind a közszavakból származók vizsgá- latakor természetesen messzemenően igyekszem kamatoztatni mindazokat az ismereteket és kutatási eredményeket, amelyek egyrészt a régebbi ko- rok, másrészt a mai kor személyneveinek tanulmányozása során a hazai és a fontosabb kűlfőldi szakirodalomban felhalmozódtak. 4. Személynévanyagom a conscriptio animarumokból és a cano- nica visitatiókból való", amelyekről már az anyaggyüjtés legelején meg- állapíthattam. sokkal jobban tükrözik a helyi nyelvjárás főbb hang- tani jellemzőit, mint a kíilőnbőző (keresztelési, halotti stb.) anyaköny- vek vagy a kűlőnböző adóősszeírások. Az összefüggő kutatóterületröl, a XVIII. századi Zala megyének a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó ré- széről, az Alsóörs-Pula-Szőc-Siegvár- Véged-Zalalövö-Milej- Nova-Puszta- magyaród- - Kiskomárom- - Balaton-part-Alsóörs által határolt területről 1745 és 1771 között 789 összeírás maradt fenn2• Eze- ket a házak szerinti rovatolt névsorokat a helyi plébánosok, illetőleg az ő közreműködésükkel a föesperes-helyettesek készítették. Nyelvjárástörténeti vizsgálatnkat már évekkel ezelőtt elkezdtem (vö. Ördög Ferenc, A készülö XVIII. századi zalai személynévtár családneveinek nyelvjárástörténeti hasz- nosításáról. In: A magyar nyelv rétegződéseUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAII, 729-35. Szerkesztette: Kiss Jenö és Szűts László. Bp., 1988.), és most, a névtár és a mutatók elkészülte után a. teljes névanyagon kivánom befejezni. Közben, 1987-ben egy kitűnő forrás látott napvilágot Münchenben, a Görres Gesellschaft gondozásában, Pfeiffer Jánosnak a Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630-1950), püspökei, kanonokjai és papjai cimíi munkája, majd 1989-ben a hozzá tar- tozó Index (Összeállította: Kredics László és Csonka László. Veszprém), amelynek segítségével az összeírást készítő plébánosnak a születési, iskoláz- tatási és műkődési helyét stb. könnyűszerrel meg tudom majd állapítani. 5. a) Nemcsak Göcsejnek és Hetésnek, de úgy tűnik, talán az egész Nyugat-Dunántúlnak egyik jellegzetes névtípusa az apanévvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA-ji patronimi- kon-képzős név: Ádámji, Bánji (Bamji, Bámji, BánjJi, Banji), Bendefy, Bertalanfy (Be rta lanJJy), FerencjJi, Györji (GyörjJi, GyőrjJi, GyörJJy, Györffy, GyörJJfj, GyőrJJy, GyőrJJfj, Győrji, Györfy, Győrffj), Gyulaji, Istvánji (IstvanjJi, IstvánjJi, Istvanji), jakabji (JakabjJi, JakajJi, JakaJJfj, Jakaji, Jakafy), Jánosffj, Katánji (Kantaji) MihályjJi (MiháJJfj, MihálJJfi, Mihálji), Pálji (PajJi, PájJi, Paji, Páji, PaljJi, PáljJi, PalJJy, PalJJy, Pálffy, PálJJy PálJJfi, Paljii, Palffi, Pálfy, Pálffi, PálljJi, PallJJy, PállJJy, Pallji, Pál/ji, Pál/fy,

489 ÖRDÖGFERENCzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

Pa lyfy}, Péterfi (Pe terjfi,RQPONMLKJIHGFEDCBAPéterffi, Péterffy, Péterffy, Peterfi, Péterfy), Sándorfi (Sandorjfi, Sarulorfi, Sándorfi, Sándorrfy). A fi német, szláv nevekhez is járulhat: Jelenfi (Je lenjfi, Jelenffy}, Jerfi, MartinoffY. Az alakilag ide vonható Sárfi (Sárfy) és Szalafi nevek valószí- nűbb, hogy puszta helységnévből (Sárfi",Sárfő, Szalafő) keletkeztek sok más társukkal (Rendek, Sziplok, Szár, Vigant stb.) egyűtt (vö. Ördög Ferenc, A puszta helynevekből keletkezett családnevek kérdéséhez. Nyr. CVI, 484-6). Elterjedésűk széles kőrű, a 309 telepűlés csaknem egyharmadában vi- selte valaki a fenti nevek valamelyikét. További vizsgálatnkat az apanévvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ -i, valamint az apanév + -a (-o), -e képzős (Bereczki, Mátyási, Urbáni; JoOO, Móricza, Baláso, Lukácso, Lőrineze, Bőrőcze stb.) nevekkel együtt célszerű elvégezni, választ keresve egyúttal arra a kérdésre is, hogy ez utób- biak patronimikon-képzősek-e vagy pedig kicsinyítőképzősek, esetleg az őket létrehozó két indíték együttes eredményei. b) A puszta keresztnévbőljbecézőnévből alakult családnevek száma és elterjedése ugyan nem lebecsülendő, de közel sem olyan mérvű, mint Kalo- taszegen (vö. B. Gergely Piroska, A kalotaszegi magyar családnevek rend- szertani és funkcionális vizsgálata 73. Bp., 1981.) vagy a Székelyföldön (vö. Benkő Loránd: NévtVizsg. 133). Kutatóterületemen leggyakoribb közülük a 182 településen előforduló Farkas. 148 kutatóponton kereszt névként is él, és meglepöen sok helyen (109) két funkcióban is használatos. akárcsak a második leggyakoribb keresztnévi eredetű család név, a Simon. (Családnév- ként 132, keresztnévként 61, mindkét funkcióban pedig 34 településen fordul elő.) Ezekkel ellentétben a Salamon név ugyan 67 kutatóponton része a csa- ládnévanyagnak, de ekkor már mint keresztnév csak 6 helyen (Sümegen, Pulában, Szentlászlóegyházán, Szentpéterúrban, Sármelléken és Balaton- magyaródon ) használatos. c) Mostani kutatóterületemnek is - akárcsak a korábbinak, Göcsej- nek és Hetésnek - jellegzetes névtípusa a népnévből (népcsoportnévből) keletkezett Bosnyák, Cigány, Cseh, Francia, Horvát, Kun, Lengyel, Magyar, Német, Oláh, Olasz, Orosz, Polyák, Rác, Rusznyák, Székely, Talján, Tatár, Tót, Török, Zsidó. A vizsgált területen csupán 9-ben (134., 152., 182., 247-8., 261.,288-9.,292.) nem fordul elő egyik sem. Ha közülük a két legelterjedteb- bet, a 273 településen föltűnő Horvát-ot (Horvat, Horvath, Horváth, Hor- vatth, német telep es falvainkban Horbath is) és a csaknem ugyanennyi (270) kutatóponton megjelenő Tót-ot (Thoot, Thot, Thót, Thoth, Thóth, Thott, Thótth, Toot, Toót, Tóót, Tooth, Toóth, Tóóth, Toott, Tóótt, Tootth) Toótth, Tóótth, Tot, Toth, Tóth, Tott, Tótt, Totth, Tótth) egyazon térképre vetítjük, elterjedésüknek nemcsak a mértéke, hanem még a helye is csaknem azonos. A 309 település közül csupán 33-ban (18-9.,25-6.,34.,55-6.,.60., 64., 66., 78.,86.,88-9.,97., 101., 104., 107-9., 119., 121., 125., 135a, 142., 162., 176;,UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

490 SZEMÉLYNEVEINKONOMATO-DIALEKTOLÓGIAIVIZSGÁLATÁRÓL

214.,256.,260.,278.,283.,307.) nem találkozunk egyikkel sem. A 27 Írásvál- tozatúzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBATót név ilyen széles kőrű elterjedése a XVIII. század közepén azért meglepö, mert Fehértói Katalin a Zsigmondkori Oklevéltár 1. kötete alap- ján (Összeállította: Mályusz Elemér. Bp., 1951-1958.) még azt állapította meg, hogy "a teljes névsorban található még 16 személy, kiknek «sclavus» a megkülönböztetö neve, de egy sincs e területröl (ti. Délnyugat-Dunántúlról. Ö. F.), akit pl. Tót-nak neveznének (A XIV. századi megkülönböztetö nevek 43. Bp., 1969.). Elterjedtség tekintetében szintén ebbe a csoportba tarto- zik a Német (Nemet, Némét, Nemeth, Németh, Néméth, Németth, Nimet, Nimeth) családnév , mivel 253 településen fordul elö. Nem találkozunk vele a göcseji és a Göcsejhez közel esö falvakban (25. Börönd, 26. , 28. Háshágy, 55. Kávás, 60. Apátfa, 82. Böde, 88. Szentmihályfa, 96. Dobron, 101. Kökényesmindszent, 136. Petrikeresztúr, 137. Lickó, 152. , 189. Tárnok, 214. Mikefa, 245. Pusztaszentlászló), továbbá a mindössze egy-két évtizeddel ezelött németekkel betelepített Szalapán (24.), Szöcön (64.), Pu- lában (95.), Sáskárt (117.), Hegyesden (134.), Szentjakabfán (147.), továbbá Freivizen (289.) és Langvizen (291.), ez utóbbi helységek nevének elsö előfor- dulása a 4. számú forrásomból adatolható (vö. Kiss Lajos, FNESZ. Filzvölgy, Hosszúvölgy a.).vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA A fenti három legelterjedtebb név után az elterjedt nevek csoport- jában tárgyalom majd a 98 településen elöforduló Török (Torok, Törők, Tőrök, Tőrők) és a 84 kutatóponton adatolható Magyar (Magar, Magyarr) családneveket . Ezek után a közepesen elterjedt nevek következnek az előttük álló te- lepülésszámok csökkenő rendjében. 59 Rácz (Racz, Ratz, Rátz), 55 Cseh (Ceh, Che, Chéh, Czhe, Cse, Csé, Csech, Cshe), 37 Lengyel (Legyel, Len- gel, Lengely, Lengyell), 35 Olasz (Olas, Oláss, OMsz, Olaz), 33 Oláh (OhM, Ola, Olá, Olah, Ollá, Olya, Olyá), 25 Czigány (Czigan, Czigany, Zigány), 21 Talián (Talian, Taljany, Tallian, Tallián. Tulián}, 20 Tatár (Tatar), 17 Kun (Kún, Kunn, Kuun), 15 Zsidó (Sido, Sidó, Zsidó). A 10 kutatóponton vagy az ennél kevesebb helyen előfordulókat a kevésbé elterjedt nevek csoportjába sorolom. 10 Székely (Székel, Széke ll; Szekely, SzeMI, Székől), nem zárva ki, hogy ezeknek egy része - vagy ép- penséggel mindegyike - puszta helységnévből alakult (vö. a tőbb -székely utótagú helynévvel). Ugyancsak 10 kutatóponton tűnik fől a Francia (F'ran- czia) és az Orosz (Orosz, Orozz) név, 9-en a Bosnyák, (Bosnak, Bosnyak), valamint a Polyák (Poják, Polak, Polák, Polka), egy településen pedig a Rusnák. 6. A névdivat változásainak, illetőleg a változások okainak tüzetes vizs- gálatát nemcsak a már említett mű címében jelzett intervallum (1745-1771)

491 ÖRDÖGFERENCvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA között tudom elvégezni, hanem ennél jóval nagyobb időközben is, mivel a lakosok neve után csaknem valamennyi ősszeírásban ott áll életkoruk is. Az 1740-es és az 1750-es években összeírt felnőttek egy része e század ele- jén született, a legidősebbek pedig a XVII. század végén, amelyről azonban már meglehetősen kevés adatunk van, mivel keresztelési anyakönyveink je- lentős többségét - amint az köztudott - csak a XVIII. század elején, közepén kezdték el vezetni. Éppen ezért kiegészítő forrásként feldolgoztam valamennyi XVII. századi zalai római katolikus ( 1665-, Lendva 1685-, Nagykanizsa 1690-, Keszthely 1697-) és református (Kiskomárom 1623-) keresztelési anyakönyv anyagát, akár beletartozik mostani kutató- területembe, akár nem. Ezekben a plébániákban, illetőleg akiskomáromi parókián 140 helységből 6228 gyermeket kereszteltek meg, nevük, valamint szüleik, keresztszüleik neve sok hasznos adatot és adalékot nyújt majd e század keresztnévdivatának a tanulmányozásához. 1. Gyűjteményem családneveinek. különösen pedig keresztneveinek vizsgálatakor természetesen mind a vallási, mind a társadalmi szempon- tot messzemenően figyelembe kívánom venni, amire azért van lehetőségem, mivel az összeírások a Rituálénak megfelelően - sőt még az ebben foglalt követelményeken túlmenően is - tartalmazzák az ide vonatkozó adatokat (református, evangélikus, zsidó; nemes, zsellér, szolga; kocsis, takács, ta- nító stb.). Mindezekre a felbecsülhetetlen értékű adatokra munkám IV., a mutatókat tartalmazó kötetének a segítségével könnyűszerrel rátalálok, mi- vel nemcsak a tulajdonneveket (családneveket, keresztneveket, helyneveket stb.), hanem a vallásra, illetőleg a társadalmi helyzetre és a foglalkozáara vonatkozó kőzszavakat is mutatóztam (Calvinista, Lutheranus, Iudaeus; no- bilis, inquilinus, servus; auriga, textor , ludi magister stb.). 8. A családnevek helyesírási kérdései külön fejezetbe kívánkoznak a né- hány magyar nyelven lejegyzett keresztnévvel, illetőleg becézőnévvel együtt (vö. a már adatoltRQPONMLKJIHGFEDCBATót családnév 27, a Pálfi 23, a Györfi 11 változatát). Ezek az adatok is, a korábban említettek mellett, százával igazolják ünne- peltünknek azt a korai felismerését, hogy a tulajdonnevek - a közhiedelem elképzelésével ellentétben - sokkal mozgékonyabbak, mint a nyelv köznévi elemei (NévtVizsg. 134).

***UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

492 SZEMÉLYNEVEINK ONOMATO-DlALEKTOLÓGIAI VIZSG ALAT ARÓLzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

Jegyzetek 1 A sajtó alatt levó népességösszeirások és egyházlá.togatási jegyzókönyvek általam adott sorszám szerinti jegyzéke. (A "per" jel után a kötet tényleges elkészülésének az éve áll, a lapszám utáni zárójelben pedig a Veszprémi Püspöki Levéltár (VPL.) jelzete.) 1. Conscriptio Animarum Districtuum Wesprim[iensis] et Keszthely[iensis] 1745/1746.626 lap (VPL. A 14.2.) 2A Visitatio Canonica Districtus Zaladiensis 1746. 385 lap (VPL. A 8.5.) 2. Conscriptio Animarum Districtus Keszthely[iensis] 1746. 317 lap (VPL. A 14.1.) 3A Visitatio Canonica Districtus Szala-Egerszegiensis. Conscriptio opus 1748/1750. 1166lap (VPL. A 8.10.) 4. Conscriptio Animarum Districtus Kanizsa[iensis] 1757. 750 lap (VPL. A 14.3.) 5A Visitatio Canonica Districtus Keszthely[iensis] 1748. 392 lap (VPL. A 8.8.) 5. Conscriptio Animarum Districtus Keszthely[iensis] 1757. 738 lap (VPL. A 14.5.) 6A Visitatio Canonica Districtus Wesprim[iensis] 1747. 646 lap (VPL. A 8.6.) 6. Conscriptio Animarum Districtus Wesprim[iensis] 1757. 718 lap (VPL. A 14.8.) 7. Conscriptio Animarum Districtus Kanisa[iensis] 1767/1769. 356 lap (VPL. A 14.9.) 8. Conscriptio Animarum Districtus Kanizsa[iensis] 1771. ,726lap (VPL. A 14.10.) 9. Conscriptio Animarum Districtus Keszhely[iensis] 1771.411 lap (VPL. A 14.12.) iOA Visitatio Canonica Districtus Tapolca[iensis] 1745/1746. 546lap (VPL. A 8.2.) 10. Conscriptio Animarum Districtus Tapolca[iensis] 1771. 424 lap (VPL. A 14.14.) ll. Conscriptio Animarum Districtuum Palota[iensis] et Wesprim[iensis] 1771. 616 lap (VPL. A 14.15.)

2 A települések neve sorszám szerint (A sorszámozás a kutatóterület legészakibb-Iegnyugatibb pontján kezdődik, és kelet felé haladva a legdélibb-Iegkeletibb pontján ér véget. Van 100a, 135a is.)

1. Szegvár 24. 2. Meggyes 25. Börönd 3. Hosztót 26. Kiskutas 4. Galsa 27. Kisvásárhely 5. Nyavalád 28. Háshágy 6. Rigács 29. Tölcsiny 7. Sárosd 30. Rendek 8. Megyer 31. 9. Bodorfa 32. Zalaszentpéter 10. Káptalanfa 33. Mihályfa 11.vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAUk 34. Nyírlak 12. Véged 35. Dötk 13. Ötvös 36. Boldogfa 14. Dabronc 37. Felsöaranyod 15. Hany 38. Tekenye 16. Bük1 39. Vitenyéd 17. Gógánfa 40. Zalamindszent 18. Kajánfölde 41. Lóvó 19. Vaspör 42. Zalapataka 20. 43. Cséb 21. Gyepü 44. Felsöbagod 22. Gyömöró 45. Alsóbagod 23. Zalabér 46. AlsóaranyodUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

493 ÖRDÖGFERENCUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

47. Szentgrót 100a Öcs (Veszprém m.) 48. Zalaszentgyörgy 101. Kökényesmindszent 49. Szepetk 102. Orbányosfa 50. Óhid 103. Kallos 51. Pókafa 104. Barátsziget 52. Istvánd 105. Zalaszentlá.szló 53. Sümeg 106. Milej 54. Salómvár 107. Rám 55. Kávás 108. Besenyó 56. Boncodfölde 109. Forintoshá.za 57. Csáford 110. Padár 58. Fogaskerék 111. 59. Szentgrót-Polgárváros 112. Csoromfölde 60. Apátfa 113. Petend 61. Szentiván 114. Botfa 62. Ollár 115. Gyülevész 63. Kemend 116. Szántó 64. Szöc 117. Sáska 65. Nyirá.d 118. Kapolcs 66. Ságod 119. Vigánt 67. Bötefa 120. 68. Kisgörbö 121. Almás 69. Teskánd 122. Kehida 70. Andráshida 71. Gébárd 123. Köveskút 124. Haláp 72. Neszele 73. Alibánfa 125. Lak 74. Lukafa 126. Bucsa 75. Vöckönd 127. 76. Csehi 128. Fok 77. Döbröce 129. Felsóörs 78. Kaszahá.za 130. Gellénhá.za 79. Henye 131. Felsökustány 80. Udvarnok 132. Monostorapáti 81. Nagygörbö 133. Bocfölde 82. Böde 134. Hegyesd 83. 135. Nagypécsely 84. Nemesapáti 135a Szólós2 85. Gyürüs 136. Petrikeresztúr 86. Bazsi 137. Lickó 87. Prága 138. Csatár 88. Szentmihályfa 139. Hetés 89. Ebergény 140. 90. Csá.cs 141. Németfalu! 91. Középapáti 142. Alsókustány 92. Koppány 143. Dánielkarmacs 93. Sénye 144. Egyházaskarma.cs 94. SZÓlÓSi 145. 95. Pula 146. Zsid 96. Dobron 147. Szentjakabfa 97. Döbréte 148. Budavár 98. Alsóapáti 149. Nemespécsely 99. Bezeréd 150. Csopak 100. Dörögd 151. Lovas

494 SZEMÉLYNEVEINKONOMATO-DIALEKTOLÓGIAIVIZSGÁLATÁRÓL

152. Iborfia 206. Hegymagas 153. Szentlászióegyháza 207. Igrice 154. Tilaj 208. Vörü 155. Lesencistvánd 209. Szentpéterúr 156. Csicsó 210. Gétye 157. Köves 211. Bókaháza 158. Paloznak 212. Kékkút 159. Alsóörs 213. Akali 160. Tapolca 214. Mikefa 161. Balatonhenye 215. 162. Kisdörgicse 216. Alsópáhok 163. Vászoly 217. Gulács 164. Füred 218. Kövágóörs 165. Arács 219. Szentmihály 166. Diszei 220. Hosszúfalu 167. Sárhida 221. Szentgyörgyvár 168. Sándorháza 222. Ederics! 169. Csány 223. Salfölde 170. BükvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 224. Szepezd 171. Lesencetomaj 225. Tófej 172. Györhegye 226. 173. Szentantalfa 227. Keszthely 174. Szentandrás! 228. Kisörs 175. Rád 229. Zalaapáti 176. Vállus 230. Szigliget 177. Csobánc 231. Tördemic 178. Szentbékálla 232. Rendes 179. Monoszió 233. Tütös 180. Tagyon 234. Badacsonytomaj 181. Felsödörgicse 235. Fakos 182. Mánd 236. Pötréte 183. Németfalu? 237. Felsökál 184. Gyulakeszi 238. Szentmárton 185. Mindszentkálla 239. Boldogasszonyfa 186. Köveskálla 240. Sármellék 187. Alsódörgicse 241. Mészesgyörök 188. Nova 242. Felsörajk 189. Tárnok 243. Felsöhorváti 190. Bak 244. Esztergály 191. Pölöske 245. Pusataszentlásslő 192. Nemesszer 246. Alsókál 193. Újfalu 247. Alsóhorváti 194. Köszvényes 248. Égenfölde 195. Egregy 249. Felsöhahót 196; Raposka 250. Alsórajk 197. Diska 251. Ederícs" 198. Kisfalud 252. Palkonya 199. Felsöpáhok 253. Eger 200. Szentandrás 254. Pusztamagyaród 201. Vita 255. Alsóhahót 202. Kisapáti 256. Ung 203. Káptalantóti 257. Aracsa 204. Zánka 258. Báránd 205. Udvari 259. ZalavárUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

495 ÖRDÖGFERENCUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

260. Lebuj 284. Merenye 261. Fenék 285. Újudvar 262. Szentliszló 286. Bakónak 263. Kilimán 287. Újlak 264. Pőlőskefej 288. Obornak 265. 289. Freiviz 266. Felsöorosztony 290. Karos 267. Szabar 291. Langviz 268. Bőrzőnce 292. Korpavár 269. Szentbalázs 293. Homokkomárom 270. Alsóorosztony 294. Kiskomárom 271. Baksahá.za 295. 272. Dusnok 296. Kisrécse 273. 297. Komárváros 274. 298. Nagyrécse 275. Hidvég 299. Tólós 276. 300. Kiskanizsa 277. Sziget 301. Sárszeg 278. Kisrada 302. Nagykanizsa 279. Szerdahely 303. Szent jakab 280. 304. Ormándhida 281. 305. Mihá.ld (Somogy m.) 282. Balatonmagyaród 306. Szentmiklós (Somogy m.) 283. Németszentmiklós 307. Liszó (Somogy m.)

496