TÜKÖR 55 MÜLLER IMRE

FOGYATKOZÓ FALVAINK, FOGYATKOZÓ NÉPÜNK Gondolatok a Zala megyei kistelepülésekről

Még ki lehet nyitni. És be lehet zárni. Még fel lehet kötni. És le lehet vágni. Még meg lehet szülni. És el lehet ásni. /PilinszkyJános: Infinitívus/

falvakban viszont katasztrofálissá, sok kis­ Magyarország lakossága 1980 óta településen - feltételezhetően - visszafor­ folyamatosan csökken, az elöregedési in­ díthatatlanná, megállíthatatlanná vált. dex évről-évre nő. Előre számítások sze­ Dolgozatomban néhány tényezőt emelek rint hazánk lakossága 2040-re 8.0-8.8 ki, melyeknek jelentős szerepe lehetett a millióra csökken. Ezeket a változásokat jelenlegi helyzet kialakulásában. másképp éli meg egy ország, a nép, más­ képp egy megye és a legkisebb közössé­ 1. Általános helyzetkép gek, a települések lakója. 2 Zala megye területe 3784.08 km , lakosai­ Magyarországon 7 olyan megye van nak száma: 301.067 (1993). A megye te­ (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, So­ lepüléseinek száma 257, ebből 7 város, a mogy, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, többi község. A városok közül kettőnek Vas és Zala) melyek településszerekezete ti­ (Hévíz és Letenye) lakosainak száma nem pikusan aprófalvas. haladja meg az ötezret. Az öt városon kí­ vül (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Zala megyében a kistelepülések száma Keszthely, Zalaszentgrót) 5000 lakosnál nagyon magas. A településszerkezet kiala­ nagyobb település nincs a megyében. A kulásának elsősorban földrajzi, természeti 257 településből 151 tartozik az 500 la­ okai vannak, azonban az elmúlt évtizedek­ kosnál kisebb lélekszámú települések közé, ben olyan változások következtek be, ame­ az alábbi megoszlásban. lyek a jelentős népességfogyás miatt sok te­ - - 24 fő 2 település lepülésnek már a létét is veszélyeztetik. 25 49 fő 8 település Az 1980-as évek elejétől bekövetke­ 50 - 99 fő 21 település zett népességcsökkenés Zala megyében 100 149 fő 19 település erőteljesebben érvényesült, mint a többi 150 - 199 fő 16 település megyében. 1993-ban a születések száma 200 249 fő 18 település tovább csökkent (10.3/ ezer lakos/, s ez a 250 - 299 fő 18 település megyék közötti sorrendben a legalacso­ 300 349 fő 10 település nyabb. Az ezer lakosra jutó halálozások 350 399 fő 18 település száma 15,6 fő, tehát a természetes fogyás 400 449 fő 8 település 5.3 fő, ezer lakosra számítva. A megyék 450 - 499 fő 13 település közötti sorrendben a halálozási arány Za­ la megyében a legmagasabb. A felsorolt települések közül 1 960- 1985-94 közötti 10 évben Zala megye­ ban még 59 település lélekszáma 500 ben a természetes fogyásból adódó lakos­ fölött volt, illetve két településnek (Szent­ ság csökkenés 91 73 fő, ami megegyezik györgyvölgy, Babosdöbréte) 1000 fölött a 75 legkisebb település 1993 évi összes volt a lakosság száma. lélekszámával, illetve több mint a megye A megye lakónépességének száma 1 949- 4. legnagyobb városának, Lentinek a la­ 1990 között az alábbiak szerint változott kosságszáma (8890 fő)! Egyedül 1993- (1000 fő): ban nagyobb volt a természetes fogyás, 1949 1960 1970 1980" 1990 mint a megye 26 legkisebb településének Zala megye 305 316 304 317 305 a lélekszáma! Községek 218 211 182 165 145 Városok 87 105 122 152 160 Az elmúlt évtizedekben az erőtel­ jes városiasodás miatt a városok és falvak x Keszthelyi járás visszacsatolásával szerkezete között jelentős különbségek 1 949-ben a megye lakosságának 71,5%- alakultak ki. Az alacsony születésszám a élt községekben és 28,5% városokban. miatt a lakosság elöregedése a városok­ 1990-ben mára lakosság 52,1 %-a élt vá­ ban is jelentős mértékben növekedett, a rosokban és 47,9%-a községekben. MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... 56 PANNON

A legerőteljesebb városiasodás a Nyu­ növekedés a legerőteljesebb az 1 960 és gat-Dunántúlon Zala megyében zajlott le 1970 közötti időszakban volt. Az 1970-es 1949 és 1990 között. Ez részben úgy kövt- években a növekedés mérséklődött - a ma­ kezett be, hogy 1949-ben csak 3 város volt gas születésszám miatt - majd az 1980-as a megyében, 1990-ben pedig 6. években ismét erőteljesebbé vált. A váro­ Meghatározóbb szerepet játszott azon­ sokban az 1970-es évek csökkenése után a ban a falusi lakosság nagymérétkű, városba 80-as években erőteljes a növekedés. költözése. Ennek következtében egyes tele­ 1980-tól a szerkezet változását alapve­ pülések lélekszáma nagy mértékben csök­ tően új momentum határozza meg, neveze­ kent. 1960 óta - a vizsgált kistelepülések tesen a születésszám drasztikus csökkenése közül —11 település a lakosság több mint és a halálozások számának növekedése, 75%-át vesztette el. (Gosztola 88%, Iborfia következménye a lakosság fogyása. 81%, Sénye 80%) 1960 és 1990 között a 1 980-ban „csak" 39 fő volt a megyé­ megye összes települését figyelembe véve, a ben a természetes fogyás, 1 993-ban már vidék a lakosság 32,6%-át vesztette el a vá­ 1631, ami megfelel Zala megye 26 legki­ rosok javára, illetve a megyéből való elván­ sebb települése összes lakosának. dorlás következtében. 1960 és 1993 között Csapó Tamás munkájában a Nyugat-Du­ a vizsgált 151 kistelepülés viszont lakossá­ nántúl gazdasági és népesedési folyama­ gának közel a felét, 48,4%-át. taira legjelentősebb hatásúnak az 1947/48 fordulóján meginduló gazdasá­ 2. A népesség szerkezetének változása gi, társadalmi - politikai irányváltást tartja. Zala meqyében, és az ebből levonható Ennek eredménye a szovjet típusú gazda­ következtetések sági és társadalmi berendezkedésre való átállás, a Nyugattól való teljes elfordulás. Az elmúlt évtizedekben lejátszódó A „vasfüggöny" kiépülésével a népesség nyugat dunántúli, az átlagosnál erőtelje­ tradicionális gazdasági, kulturális és sebb urbanizációs folyamat jelentős szere­ egyéb kapcsolatai megszakadtak. Az pet játszott a mai helyzet kialakulásában. ipartelepítésből, iparfejlesztésből és ennek következtében az infrastruktúra kiépítésé­ Az 1960 és 1970 közötti időszak­ ből is kimaradt a térség, ezért természetes ban a falvakból elsősorban a munkaképes szaporulata elvándorolt a munkahelyet és korú (fiatal) lakosság vándorolt el; s ez lakóhelyet kínáló, iparosodott térségekbe. nagy létszámú volt. Ennek lett a következ­ A legjelentősebb népességvesztést az ménye az, hogy az 1960 és 1980 közötti úgynevezett elmaradott térségek szenved­ időszakban a városok és falvak szerkeze­ ték el, pl. Dél-Nyugat Zala. te alapvetően megváltozott. 1949-ben a városokban és falvakban a 14 évnél fiata­ 3. Az ötszáz főnél kisebb lélekszámú tele­ labbak és a 60 évnél idősebbek százalé­ pülések alakulása az elmúlt évtizedekben kos aránya még közel azonos. A falvak­ ban és a városokban élő 14 évnél fiatalab­ A mai helyzet kialakulásának meg­ bak aránya az 1960 és 1970 közötti idő­ értéséhez, illetve az ezt előidéző okokhoz szakban azonosan csökkenő tendenciát jóval korábbi történéseket is figyelembe mutat. Az alapvető változás az 1970-es kell vennünk. A mai Zala megyének a Za­ években következett be, amikor a városok­ lától Nyugatra lévő területe - elsősorban ban jelentősen növekedett, míg a falvak­ a földrajzi és természeti viszonyok miatt - ban csökkent a 14 éven aluliak aránya. a történelem folyamán mindig hátrányos Ebben jelentős szerepet játszott az, helyzetű volt. Már az ókorban is csak rit­ hogy az előző évtizedekben a nemző- és kán lakták, egyes időszakokban, mint pl. szülőképes korú lakosság költözött el a a népvándorláskor, jelentős részében la­ falvakból a városokba. Ugyanakkor mar­ katlan volt. kánsan meghatározták ezt a folyamatot Az erősen szabdalt dombos terület völ­ az akkor hozott kedvező szociálpolitikai gyei akkor még mocsarasak, az erdőkkel intézkedések, illetve az, hogy az ún. „Rat- sűrűn benőtt területet elkerülték a kereske­ kó-gyermekek" korosztálya szülő-, illetve delem szempontjából alapvetően fontos tá­ nemzőképes korba került. Természetesen volsági utak. A talaj jelentős része kötött, nem becsülhető le az ebben az időszak­ agyagos, földművelésre kevésbé alkalmas. ban született területfejlesztési koncepció A középkori városiasodási folyamat hatása sem, aminek következtében - or­ ezen a vidéken csak kisebb mezővárosok szágosan - a falvak jelentős része súlyo­ kialakulásához vezetett. Jelentősebb tele­ san hátrányos helyzetbe jutott. pülések csak Dél-Zalában (Kanizsa) és a Az 1980as években a falvakban ki­ Balaton mentén (Keszthely) alakultak ki. A sebb, a városokban jelentősebb mértékű megye belső területein a kistelepülések je­ csökkenés következett be a 14 éven aluli­ lentős része várjobbágyságból kialakult ak összlakosságon belüli arányában. kisnemesi település volt. ezek lakói még a A 60 éven felüli lakosság aránya az XIX. század első felében is elsősorban au- előzőekhez képest más képet mutat. Az tarkiás önellátó gazdálkodást folytattak. 1949-től 1960ig terjedő időszakban a 60 A kereskedelembe alig kapcsolódtak be. éven felüliek aránya jelentősen növekedett A megye belső területeinek, Göcsejnek a falvakban a városokhoz képest. Ez a az elmaradottsága már a XIX. század MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... TÜKÖR 57 elején is közhelyszerű volt az egész or­ hálózatát vizsgálva megállapítható, hogy szágban. Ebben minden bizonnyal az is - minimális kivételtől eltekintve - a fő köz­ szerepet játszott, hogy ezen a területen - lekedési útvonalak mellett nem található részben a kisnemesi települések miatt - 500 lakosnál kisebb település. A legjelen­ nem alakultak ki latifundiumok, így a tősebb kistelepülési tömbök az alábbi, le­ nagybirtokrendszer nem tudta közvetíteni határolható területeken alakultak ki: a jobbágyság számára a korszerűbb - a 86-os út és az ország-, illetve megye­ gazdálkodási módszereket. határ közötti terület; A megfelelő infrastruktúra - elsősorban - a 76-os út, a 86-os út és a 75-ös út ál­ az utak, majd a múlt század második felé­ tal határolt terület, Göcsej tájegység; ben a vasút - hiánya miatt nem tudott be­ - a 75-ös út, a 7536-os út és az ország­ kapcsolódni ez a terület az ország nagy ré­ határ által határolt terület, Mura vidék. szére jellemző általános gazdasági fellen­ Ezeken a területeken található a me­ dülésbe. Nem véletlen, hogy a Déli Vasút gye kistelepüléseinek mintegy fele. 1861 -es megnyitását követően az amúgy is A korábbi helyzetet jól szemlélteti az népes Nagykanizsa fejlődése még inkább alábbi adat: Zala megyében 1 952-ig az felgyorsult. Trianont követően azonban en­ állandó jellegű, pormentes burkolatú út nek a vidéknek a fejlődése is megtorpant, hossza: 21,4 km! mert Nagykanizsa ellátóterületének, piaca­ Az első aszfaltút építése 1952-ben tör­ inak nagy részét elvesztette. A kilábalást ténik a 74-es út Zalaegerszeg Bak szaka­ nehezítette a súlyos gazdasági válság is. szán, 14 km hosszban. 1950-54 között épül a 7-es út betonburkolata Balaton­ A II. világháborút követően az ország szentgyörgy és Nagykanizsa között, nyil­ egész nyugati részére - mint ahogyan ko­ ván nem gazdaságpolitikai, inkább kato­ rábban leírtam - a fejlesztések visszafo­ napolitikai megfontolások miatt. 1954- gása volt jellemző. Dolgozatomban a me­ ben épült a 74-es út Zalaegerszeg-Vasvár gye 151 kistelepülésének lakosságválto­ közötti szakasza aszfaltburkolattal, amely zását vizsgáltam 1 960 és 1993 között. biztosította a megyeszékhely összekötteté­ Megállapíthattam, hogy a legnagyobb sét a 8-as úton keresztül a fővárossal. mértékű lakosságfogyást a korábbi idő­ szakban is a kistelepülésnek számító tele­ Ennél sokkal rosszabb helyzetben pülések szenvedték el. Ennél meghatáro­ voltak a zalai kistelepülések. 126 telepü­ zóbb azonban, hogy a település a megye lés csak 1977-ig kapott bekötőutat, de melyik részében helyezkedik el. Így pl. csak a 200 lakosnál nagyobb települések. Szentgyörgyvölgynek 1960-ban még Eddig az időpontig jelentős részük, illetve 1003 lakosa volt, 1993-ban már csak a kisebb települések még később is telje­ 480. Tömbökben a legnagyobb méretű sen el voltak vágva a külvilágtól. A jelen­ fogyás az országhatár megyehatárokkal leg 10 legkisebb zalai település közül szomszédos területeken és a Göcsejt ma­ csak 3 kapott bekötőutat eddig az idő­ gába foglaló területen történt. pontig. Itt jegyzem meg, hogy Gosztola és Iborfia a mai napig nincs bekötve az au­ Felvetődik a kérdés, hogy voltak-e tóbuszos helyközi járatok hálózatába. meghatározó okok, amelyek a települések A meglévő, illetve kiépített bekötőutak elsorvadását ilyen mértékben és ezeken száma és a kiépítés időpontja az alábbi­ az összefüggő területeken befolyásolták, ak szerint alakult. meghatározták. Nyilvánvalóan szerepet játszott ebben a II. világháború utáni hi­ Készítés éve Bekötő út degháborús politika, az ipartelepítés el­ -tói -ig db maradása, a termelőszövetkezetek szer­ vezése, illetve a 70-es években érvényesí­ 1934 1945 12 tett területfejlesztési politika is. 1945 1949 18 Ügy gondolom, hogy meghatározó 1950 1955 14 szerepet játszott az infrastrukturális elma­ 1956 1960 5 radottság is. Természetesen tudomásul kell 1961 1965 10 venni, hogy a történelmi elmaradottságon 1966 1970 30 kívül a makropolitikai döntések is szerepet 1971 1977 33 játszottak, ami miatt Zala megye települé­ Összesen: 122 sei - elsősorban kistelepülései - hátrányos Az érintett községek száma: 126 helyzetbe kerültek nemcsak 1945 előtt, de az 1 945-öt követő években is. (51.720 lakossal) A táblázatból leolvasható, hogy a Az infrastrukturális ellátottságból a köz­ 200 lakosnál nagyobb települések 3/5- lekedési lehetőségeket, a villamosenergiá­ öd része is csak a 60-as évek után lett val és az egészséges ivóvízzel való ellátott­ bekapcsolva az országos közúthálózat­ ságot tartom a legfontosabbnak. Alapvető­ ba. Nyilvánvaló, hogy az utak hiánya en ezek határozzák meg az élet minőségét miatt ezeket a falvakat nem lehetett be­ az adott településen, illetve jelentős szerepet kötni az autóbusz-közlekedésbe, így a játszanak a lakosság megtartásában. centrumok elérhetősége is korlátozott 3.1. Közlekedés (Közúti) volt. Ugyancsak korlátozott volt az or­ szág gazdasági életébe való bekapcso­ A megye települési- és közlekedési lódásuk is. MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... 58 PANNON

3.2. A villamosítás 4. Jövőkép? A jövőképpel kapcsolatban a leg­ kézenfekvőbb kérdés-felvetés az, hogy A közlekedési lehetőségek után a vil­ Dolgozafomban az infrastruktúra az államnak - a központi hatalomnak - lamosenergiával való ellátottságot tar­ három olyan elemét vizsgáltam, aminek milyen módon kell beavatkoznia sorsuk­ tom a legfontosabbnak, amely nemcsak meghatározó szerepe van a település ba. További - erőteljesebb - támogatást civilizált életmód lehetőségét biztosítja, megtartóképességében. Nem foglalkoz­ kell-e nyújtani és ezzel elviselhetőbbé de meghatározza a termelőeszközök tam a 60-as években történt termelőszö­ tenni a kistelepülések lakóinak életét, használhatóságát és azok színvonalát is. vetkezeti szervezések hatásaival, vagy a vagy radikálisan csökkenteni a támoga­ A DÉDASZ kimutatása szerint - 70-es évek területfejlesztési koncepció­ tásukat és ezzel siettetni a megszűnésü­ amely 6 megyére, Baranya, Somogy, jának a kistelepülésekre gyakorolt hatá­ ket, vagy közönyösen szemlélni további Tolna, Zala, Fejér, és Veszprém megyé­ sával. (Vajon hogyan élte meg a „sze­ sorsukat. Úgy gondolom, hogy az ál­ re vonatkozik - 1945-ben a villamosított repkör nélküli település" jelzőt a kistele­ lamnak nemcsak addig kell gondoskod­ falvak számát tekintve Zala megye az pülések lakossága? Csak azt tudjuk, ho­ nia polgárairól, amíg munkaerejüket utolsó helyen szerepel. gyan reagált). Külön dolgozat tárgya le­ igénybe veszi, kötelessége megfelelő Önmagában s a megyék közötti hetne, hogy milyen hatással volt a né­ életkörülményeket biztosítani idős ko­ összehasonlításban is megdöbbentő a pességre az iskolák körzetesítése, az or­ rukban is. kép, ha az arányokat nézzük. vosi és szociális ellátás, valamint a szol­ A következő időszakban jelentős Zala megyének 1 9 települése volt vil­ gáltatások központosítása. mértékben növelni kell a szociális gon­ lamosítva 1 945-ben, ami a települések Elgondolkodtató azonban, hogy doskodást, különösen a kistelepülése­ mindössze 7%-át jelentette. hogyan élte meg az egyén, hogy szüle­ ken. Ennek egyik - néhány éve beveze­ Elképesztően alacsony ez az arány tési helyként a megyében csak 3-4 tele­ tett — formája a falugondnoki rendszer nemcsak Fejér megye 89%-ához képest, pülés szerepelt? (Kivéve, ha „rendkívüli is lehet, amely alkalmas arra, hogy az de a hasonlóan aprófalvas Baranya me­ eseményként" jött a világra). Nem volt infrastrukturális, szociális és egyéb ellá­ gye 55%-ához képest is. Az arányokat szülőfaluja, a születési anyakönyvi kivo­ tottság hiányosságait pótolja. figyelembe véve szembetűnő, hogy Zala nat szerint sem. Hogyan élte meg, hogy megyében 1 945 után is csak mérsékel­ az esetek döntő többségében nem a Nagy felelősség jövőképet adni ezeknek ten indult meg a falvak villamosítása, és „szülőfalujában" járt óvodába és isko­ a településeknek, de talán nem késő, az is, hogy 1953-tól ismét stagnálás kö­ lába? Hogyan hatott ez a „szülőfalujá­ mert vetkezett be. A vizsgált 151 kistelepülés­ hoz" való kötődésére, egyáltalán a szü­ "Még ki lehet nyitni. ből 1949-ben csak 3 községben (Ali­ lőföldhöz való kötődésére? És be lehet zárni." bánfa, Petőhenye, Mihályfa) volt villany. A megye teleüléseiből 51 település­ Az 1 960-as 70-es években a me­ re csak 1 960 után vezették be a villanyt. gye lakosságszámának alakulásában A megye falvainak villamosítása valójá­ jelentős szerepet játszott az elvándorlás, ban csak 1963-ban fejeződött be. Az amely egyes években ezres nagyság­ utolsó villamosított települések: Gosztola rendet is elért. A 70-es évek végére az (23) Iborfia (30) Iklódbördöce (381) elvándorlásból adódó lakosságcsökke­ Kistolmács (193) Lendvadedes (45) Lic- nés jelentősen lassult, sőt egyes években kóvadamos (277) Maróc (139) és Zajk bevándorlási többlet is keletkezett. (292) (Zárójelben a települések 1993- Az 1 980-as évek elejétől a lakos­ as lélekszáma szerepel.) ság fogyásában jelentősebb szerepet kapott a természetes szaporodásból adódó fogyás. 3.3. A vízellátás Figyelemre méltó a vizsgált 151 telepü­ léssel kapcsolatban az alábbi számsor: Felhasznált irodalom Az élet minőségének egyik legje­ lentősebb meghatározója az egészsé­ a lakosság a lakosság ges ivóvíz. fogyása% évenkénti Az Észak-Zalai Víz- Csatornamű és fogyása % 1. Békefi István: Zalai utak, KPM Zalae­ Fürdő Vállalat, valamint a Dél-Zalai gerszegi Közúti Igaz­ Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat mű­ 1960-• 1970 18 1,8 gatóság 1978. ködési területein lévő kistelepülések az 1970 •• 1980 16 1,6 alábbi időszakban kaptak egészséges 1980 •• 1990 20 2,0 2. Csapó Tamás: Az urbanizációs folya­ ivóvizet: 1990 •• 1993 8 2,7 mat és sajátosságai a - 1949 0 Nyugat-Dunántúlon 1950 1959 2 A táblázatból kiolvasható, hogy 1 990 óta (Kandidátusi értekezés) 1960 1969 3 a lakosság évenkénti fogyása nagyobb, 1993. 1970 1979 9 mint az előző évtizedekben bármikor, bár 1980 1989 51 a fogyás már a 80-as évtizedben is erő­ 3. 100 éves az áramszolgáltatás a Dél- 1990 - 79 teljesebb volt, mint az előző két évtized­ Dunántúlon Dél-Dunántúli Áramszolgál­ Megállapítható, hogy a vizsgált 144 ben. Felgyorsult az aprófalvak elöregedé­ tató Részvénytársaság Pécs, 1994. településből a 80-as évek végéig 1 30 se, illetve lakosságának csökkenése. Ha­ (Szerk. Szabó Antal) nem rendelkezett vezetékes ivóvízháló­ tározottan állítható, hogy az infrastruktú­ zattal. A kistelepülések közül a mai na­ ra fejlesztése késedelmesen történt, s ez a 4. Központi Statisztikai Hivatal: Zala pig egyetlen egy sem rendelkezik kistelepülések vonatkozásában súlyos kö­ Megyei Statisztikai Évkönyve szennyvízcsatornával. A fentiek egész­ vetkezményekkel járt. Elöregedett, majd­ 1960, 1970, 1980, 1990, 1993. ségügyi vonatkozása egy másik dolgo­ nem kihalt falvak kaptak utat, villanyt, zat témája lehetne. egészséges ivóvizet. Fotók: PEZETTA UMBERTÓ FOGYATKOZÓ FALVAINK