Pannon Tükör
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
TÜKÖR 55 MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK, FOGYATKOZÓ NÉPÜNK Gondolatok a Zala megyei kistelepülésekről Még ki lehet nyitni. És be lehet zárni. Még fel lehet kötni. És le lehet vágni. Még meg lehet szülni. És el lehet ásni. /PilinszkyJános: Infinitívus/ falvakban viszont katasztrofálissá, sok kis Magyarország lakossága 1980 óta településen - feltételezhetően - visszafor folyamatosan csökken, az elöregedési in díthatatlanná, megállíthatatlanná vált. dex évről-évre nő. Előre számítások sze Dolgozatomban néhány tényezőt emelek rint hazánk lakossága 2040-re 8.0-8.8 ki, melyeknek jelentős szerepe lehetett a millióra csökken. Ezeket a változásokat jelenlegi helyzet kialakulásában. másképp éli meg egy ország, a nép, más képp egy megye és a legkisebb közössé 1. Általános helyzetkép gek, a települések lakója. 2 Zala megye területe 3784.08 km , lakosai Magyarországon 7 olyan megye van nak száma: 301.067 (1993). A megye te (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, So lepüléseinek száma 257, ebből 7 város, a mogy, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, többi község. A városok közül kettőnek Vas és Zala) melyek településszerekezete ti (Hévíz és Letenye) lakosainak száma nem pikusan aprófalvas. haladja meg az ötezret. Az öt városon kí vül (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Zala megyében a kistelepülések száma Keszthely, Zalaszentgrót) 5000 lakosnál nagyon magas. A településszerkezet kiala nagyobb település nincs a megyében. A kulásának elsősorban földrajzi, természeti 257 településből 151 tartozik az 500 la okai vannak, azonban az elmúlt évtizedek kosnál kisebb lélekszámú települések közé, ben olyan változások következtek be, ame az alábbi megoszlásban. lyek a jelentős népességfogyás miatt sok te - - 24 fő 2 település lepülésnek már a létét is veszélyeztetik. 25 49 fő 8 település Az 1980-as évek elejétől bekövetke 50 - 99 fő 21 település zett népességcsökkenés Zala megyében 100 149 fő 19 település erőteljesebben érvényesült, mint a többi 150 - 199 fő 16 település megyében. 1993-ban a születések száma 200 249 fő 18 település tovább csökkent (10.3/ ezer lakos/, s ez a 250 - 299 fő 18 település megyék közötti sorrendben a legalacso 300 349 fő 10 település nyabb. Az ezer lakosra jutó halálozások 350 399 fő 18 település száma 15,6 fő, tehát a természetes fogyás 400 449 fő 8 település 5.3 fő, ezer lakosra számítva. A megyék 450 - 499 fő 13 település közötti sorrendben a halálozási arány Za la megyében a legmagasabb. A felsorolt települések közül 1 960- 1985-94 közötti 10 évben Zala megye ban még 59 település lélekszáma 500 ben a természetes fogyásból adódó lakos fölött volt, illetve két településnek (Szent ság csökkenés 91 73 fő, ami megegyezik györgyvölgy, Babosdöbréte) 1000 fölött a 75 legkisebb település 1993 évi összes volt a lakosság száma. lélekszámával, illetve több mint a megye A megye lakónépességének száma 1 949- 4. legnagyobb városának, Lentinek a la 1990 között az alábbiak szerint változott kosságszáma (8890 fő)! Egyedül 1993- (1000 fő): ban nagyobb volt a természetes fogyás, 1949 1960 1970 1980" 1990 mint a megye 26 legkisebb településének Zala megye 305 316 304 317 305 a lélekszáma! Községek 218 211 182 165 145 Városok 87 105 122 152 160 Az elmúlt évtizedekben az erőtel jes városiasodás miatt a városok és falvak x Keszthelyi járás visszacsatolásával szerkezete között jelentős különbségek 1 949-ben a megye lakosságának 71,5%- alakultak ki. Az alacsony születésszám a élt községekben és 28,5% városokban. miatt a lakosság elöregedése a városok 1990-ben mára lakosság 52,1 %-a élt vá ban is jelentős mértékben növekedett, a rosokban és 47,9%-a községekben. MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... 56 PANNON A legerőteljesebb városiasodás a Nyu növekedés a legerőteljesebb az 1 960 és gat-Dunántúlon Zala megyében zajlott le 1970 közötti időszakban volt. Az 1970-es 1949 és 1990 között. Ez részben úgy kövt- években a növekedés mérséklődött - a ma kezett be, hogy 1949-ben csak 3 város volt gas születésszám miatt - majd az 1980-as a megyében, 1990-ben pedig 6. években ismét erőteljesebbé vált. A váro Meghatározóbb szerepet játszott azon sokban az 1970-es évek csökkenése után a ban a falusi lakosság nagymérétkű, városba 80-as években erőteljes a növekedés. költözése. Ennek következtében egyes tele 1980-tól a szerkezet változását alapve pülések lélekszáma nagy mértékben csök tően új momentum határozza meg, neveze kent. 1960 óta - a vizsgált kistelepülések tesen a születésszám drasztikus csökkenése közül —11 település a lakosság több mint és a halálozások számának növekedése, 75%-át vesztette el. (Gosztola 88%, Iborfia következménye a lakosság fogyása. 81%, Sénye 80%) 1960 és 1990 között a 1 980-ban „csak" 39 fő volt a megyé megye összes települését figyelembe véve, a ben a természetes fogyás, 1 993-ban már vidék a lakosság 32,6%-át vesztette el a vá 1631, ami megfelel Zala megye 26 legki rosok javára, illetve a megyéből való elván sebb települése összes lakosának. dorlás következtében. 1960 és 1993 között Csapó Tamás munkájában a Nyugat-Du a vizsgált 151 kistelepülés viszont lakossá nántúl gazdasági és népesedési folyama gának közel a felét, 48,4%-át. taira legjelentősebb hatásúnak az 1947/48 fordulóján meginduló gazdasá 2. A népesség szerkezetének változása gi, társadalmi - politikai irányváltást tartja. Zala meqyében, és az ebből levonható Ennek eredménye a szovjet típusú gazda következtetések sági és társadalmi berendezkedésre való átállás, a Nyugattól való teljes elfordulás. Az elmúlt évtizedekben lejátszódó A „vasfüggöny" kiépülésével a népesség nyugat dunántúli, az átlagosnál erőtelje tradicionális gazdasági, kulturális és sebb urbanizációs folyamat jelentős szere egyéb kapcsolatai megszakadtak. Az pet játszott a mai helyzet kialakulásában. ipartelepítésből, iparfejlesztésből és ennek következtében az infrastruktúra kiépítésé Az 1960 és 1970 közötti időszak ből is kimaradt a térség, ezért természetes ban a falvakból elsősorban a munkaképes szaporulata elvándorolt a munkahelyet és korú (fiatal) lakosság vándorolt el; s ez lakóhelyet kínáló, iparosodott térségekbe. nagy létszámú volt. Ennek lett a következ A legjelentősebb népességvesztést az ménye az, hogy az 1960 és 1980 közötti úgynevezett elmaradott térségek szenved időszakban a városok és falvak szerkeze ték el, pl. Dél-Nyugat Zala. te alapvetően megváltozott. 1949-ben a városokban és falvakban a 14 évnél fiata 3. Az ötszáz főnél kisebb lélekszámú tele labbak és a 60 évnél idősebbek százalé pülések alakulása az elmúlt évtizedekben kos aránya még közel azonos. A falvak ban és a városokban élő 14 évnél fiatalab A mai helyzet kialakulásának meg bak aránya az 1960 és 1970 közötti idő értéséhez, illetve az ezt előidéző okokhoz szakban azonosan csökkenő tendenciát jóval korábbi történéseket is figyelembe mutat. Az alapvető változás az 1970-es kell vennünk. A mai Zala megyének a Za években következett be, amikor a városok lától Nyugatra lévő területe - elsősorban ban jelentősen növekedett, míg a falvak a földrajzi és természeti viszonyok miatt - ban csökkent a 14 éven aluliak aránya. a történelem folyamán mindig hátrányos Ebben jelentős szerepet játszott az, helyzetű volt. Már az ókorban is csak rit hogy az előző évtizedekben a nemző- és kán lakták, egyes időszakokban, mint pl. szülőképes korú lakosság költözött el a a népvándorláskor, jelentős részében la falvakból a városokba. Ugyanakkor mar katlan volt. kánsan meghatározták ezt a folyamatot Az erősen szabdalt dombos terület völ az akkor hozott kedvező szociálpolitikai gyei akkor még mocsarasak, az erdőkkel intézkedések, illetve az, hogy az ún. „Rat- sűrűn benőtt területet elkerülték a kereske kó-gyermekek" korosztálya szülő-, illetve delem szempontjából alapvetően fontos tá nemzőképes korba került. Természetesen volsági utak. A talaj jelentős része kötött, nem becsülhető le az ebben az időszak agyagos, földművelésre kevésbé alkalmas. ban született területfejlesztési koncepció A középkori városiasodási folyamat hatása sem, aminek következtében - or ezen a vidéken csak kisebb mezővárosok szágosan - a falvak jelentős része súlyo kialakulásához vezetett. Jelentősebb tele san hátrányos helyzetbe jutott. pülések csak Dél-Zalában (Kanizsa) és a Az 1980as években a falvakban ki Balaton mentén (Keszthely) alakultak ki. A sebb, a városokban jelentősebb mértékű megye belső területein a kistelepülések je csökkenés következett be a 14 éven aluli lentős része várjobbágyságból kialakult ak összlakosságon belüli arányában. kisnemesi település volt. ezek lakói még a A 60 éven felüli lakosság aránya az XIX. század első felében is elsősorban au- előzőekhez képest más képet mutat. Az tarkiás önellátó gazdálkodást folytattak. 1949-től 1960ig terjedő időszakban a 60 A kereskedelembe alig kapcsolódtak be. éven felüliek aránya jelentősen növekedett A megye belső területeinek, Göcsejnek a falvakban a városokhoz képest. Ez a az elmaradottsága már a XIX. század MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... TÜKÖR 57 elején is közhelyszerű volt az egész or hálózatát vizsgálva megállapítható, hogy szágban. Ebben minden bizonnyal az is - minimális kivételtől eltekintve - a fő köz szerepet játszott, hogy ezen a területen - lekedési útvonalak mellett nem található részben a kisnemesi települések miatt - 500 lakosnál kisebb település. A legjelen nem alakultak ki latifundiumok, így a tősebb kistelepülési tömbök az alábbi, le nagybirtokrendszer nem tudta közvetíteni határolható területeken alakultak ki: a jobbágyság számára a korszerűbb - a 86-os út és az ország-, illetve megye gazdálkodási módszereket. határ közötti terület; A