TÜKÖR 55 MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK, FOGYATKOZÓ NÉPÜNK Gondolatok a Zala megyei kistelepülésekről Még ki lehet nyitni. És be lehet zárni. Még fel lehet kötni. És le lehet vágni. Még meg lehet szülni. És el lehet ásni. /PilinszkyJános: Infinitívus/ falvakban viszont katasztrofálissá, sok kis­ Magyarország lakossága 1980 óta településen - feltételezhetően - visszafor­ folyamatosan csökken, az elöregedési in­ díthatatlanná, megállíthatatlanná vált. dex évről-évre nő. Előre számítások sze­ Dolgozatomban néhány tényezőt emelek rint hazánk lakossága 2040-re 8.0-8.8 ki, melyeknek jelentős szerepe lehetett a millióra csökken. Ezeket a változásokat jelenlegi helyzet kialakulásában. másképp éli meg egy ország, a nép, más­ képp egy megye és a legkisebb közössé­ 1. Általános helyzetkép gek, a települések lakója. 2 Zala megye területe 3784.08 km , lakosai­ Magyarországon 7 olyan megye van nak száma: 301.067 (1993). A megye te­ (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, So­ lepüléseinek száma 257, ebből 7 város, a mogy, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, többi község. A városok közül kettőnek Vas és Zala) melyek településszerekezete ti­ (Hévíz és Letenye) lakosainak száma nem pikusan aprófalvas. haladja meg az ötezret. Az öt városon kí­ vül (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Zala megyében a kistelepülések száma Keszthely, Zalaszentgrót) 5000 lakosnál nagyon magas. A településszerkezet kiala­ nagyobb település nincs a megyében. A kulásának elsősorban földrajzi, természeti 257 településből 151 tartozik az 500 la­ okai vannak, azonban az elmúlt évtizedek­ kosnál kisebb lélekszámú települések közé, ben olyan változások következtek be, ame­ az alábbi megoszlásban. lyek a jelentős népességfogyás miatt sok te­ - - 24 fő 2 település lepülésnek már a létét is veszélyeztetik. 25 49 fő 8 település Az 1980-as évek elejétől bekövetke­ 50 - 99 fő 21 település zett népességcsökkenés Zala megyében 100 149 fő 19 település erőteljesebben érvényesült, mint a többi 150 - 199 fő 16 település megyében. 1993-ban a születések száma 200 249 fő 18 település tovább csökkent (10.3/ ezer lakos/, s ez a 250 - 299 fő 18 település megyék közötti sorrendben a legalacso­ 300 349 fő 10 település nyabb. Az ezer lakosra jutó halálozások 350 399 fő 18 település száma 15,6 fő, tehát a természetes fogyás 400 449 fő 8 település 5.3 fő, ezer lakosra számítva. A megyék 450 - 499 fő 13 település közötti sorrendben a halálozási arány Za­ la megyében a legmagasabb. A felsorolt települések közül 1 960- 1985-94 közötti 10 évben Zala megye­ ban még 59 település lélekszáma 500 ben a természetes fogyásból adódó lakos­ fölött volt, illetve két településnek (Szent­ ság csökkenés 91 73 fő, ami megegyezik györgyvölgy, Babosdöbréte) 1000 fölött a 75 legkisebb település 1993 évi összes volt a lakosság száma. lélekszámával, illetve több mint a megye A megye lakónépességének száma 1 949- 4. legnagyobb városának, Lentinek a la­ 1990 között az alábbiak szerint változott kosságszáma (8890 fő)! Egyedül 1993- (1000 fő): ban nagyobb volt a természetes fogyás, 1949 1960 1970 1980" 1990 mint a megye 26 legkisebb településének Zala megye 305 316 304 317 305 a lélekszáma! Községek 218 211 182 165 145 Városok 87 105 122 152 160 Az elmúlt évtizedekben az erőtel­ jes városiasodás miatt a városok és falvak x Keszthelyi járás visszacsatolásával szerkezete között jelentős különbségek 1 949-ben a megye lakosságának 71,5%- alakultak ki. Az alacsony születésszám a élt községekben és 28,5% városokban. miatt a lakosság elöregedése a városok­ 1990-ben mára lakosság 52,1 %-a élt vá­ ban is jelentős mértékben növekedett, a rosokban és 47,9%-a községekben. MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... 56 PANNON A legerőteljesebb városiasodás a Nyu­ növekedés a legerőteljesebb az 1 960 és gat-Dunántúlon Zala megyében zajlott le 1970 közötti időszakban volt. Az 1970-es 1949 és 1990 között. Ez részben úgy kövt- években a növekedés mérséklődött - a ma­ kezett be, hogy 1949-ben csak 3 város volt gas születésszám miatt - majd az 1980-as a megyében, 1990-ben pedig 6. években ismét erőteljesebbé vált. A váro­ Meghatározóbb szerepet játszott azon­ sokban az 1970-es évek csökkenése után a ban a falusi lakosság nagymérétkű, városba 80-as években erőteljes a növekedés. költözése. Ennek következtében egyes tele­ 1980-tól a szerkezet változását alapve­ pülések lélekszáma nagy mértékben csök­ tően új momentum határozza meg, neveze­ kent. 1960 óta - a vizsgált kistelepülések tesen a születésszám drasztikus csökkenése közül —11 település a lakosság több mint és a halálozások számának növekedése, 75%-át vesztette el. (Gosztola 88%, Iborfia következménye a lakosság fogyása. 81%, Sénye 80%) 1960 és 1990 között a 1 980-ban „csak" 39 fő volt a megyé­ megye összes települését figyelembe véve, a ben a természetes fogyás, 1 993-ban már vidék a lakosság 32,6%-át vesztette el a vá­ 1631, ami megfelel Zala megye 26 legki­ rosok javára, illetve a megyéből való elván­ sebb települése összes lakosának. dorlás következtében. 1960 és 1993 között Csapó Tamás munkájában a Nyugat-Du­ a vizsgált 151 kistelepülés viszont lakossá­ nántúl gazdasági és népesedési folyama­ gának közel a felét, 48,4%-át. taira legjelentősebb hatásúnak az 1947/48 fordulóján meginduló gazdasá­ 2. A népesség szerkezetének változása gi, társadalmi - politikai irányváltást tartja. Zala meqyében, és az ebből levonható Ennek eredménye a szovjet típusú gazda­ következtetések sági és társadalmi berendezkedésre való átállás, a Nyugattól való teljes elfordulás. Az elmúlt évtizedekben lejátszódó A „vasfüggöny" kiépülésével a népesség nyugat dunántúli, az átlagosnál erőtelje­ tradicionális gazdasági, kulturális és sebb urbanizációs folyamat jelentős szere­ egyéb kapcsolatai megszakadtak. Az pet játszott a mai helyzet kialakulásában. ipartelepítésből, iparfejlesztésből és ennek következtében az infrastruktúra kiépítésé­ Az 1960 és 1970 közötti időszak­ ből is kimaradt a térség, ezért természetes ban a falvakból elsősorban a munkaképes szaporulata elvándorolt a munkahelyet és korú (fiatal) lakosság vándorolt el; s ez lakóhelyet kínáló, iparosodott térségekbe. nagy létszámú volt. Ennek lett a következ­ A legjelentősebb népességvesztést az ménye az, hogy az 1960 és 1980 közötti úgynevezett elmaradott térségek szenved­ időszakban a városok és falvak szerkeze­ ték el, pl. Dél-Nyugat Zala. te alapvetően megváltozott. 1949-ben a városokban és falvakban a 14 évnél fiata­ 3. Az ötszáz főnél kisebb lélekszámú tele­ labbak és a 60 évnél idősebbek százalé­ pülések alakulása az elmúlt évtizedekben kos aránya még közel azonos. A falvak­ ban és a városokban élő 14 évnél fiatalab­ A mai helyzet kialakulásának meg­ bak aránya az 1960 és 1970 közötti idő­ értéséhez, illetve az ezt előidéző okokhoz szakban azonosan csökkenő tendenciát jóval korábbi történéseket is figyelembe mutat. Az alapvető változás az 1970-es kell vennünk. A mai Zala megyének a Za­ években következett be, amikor a városok­ lától Nyugatra lévő területe - elsősorban ban jelentősen növekedett, míg a falvak­ a földrajzi és természeti viszonyok miatt - ban csökkent a 14 éven aluliak aránya. a történelem folyamán mindig hátrányos Ebben jelentős szerepet játszott az, helyzetű volt. Már az ókorban is csak rit­ hogy az előző évtizedekben a nemző- és kán lakták, egyes időszakokban, mint pl. szülőképes korú lakosság költözött el a a népvándorláskor, jelentős részében la­ falvakból a városokba. Ugyanakkor mar­ katlan volt. kánsan meghatározták ezt a folyamatot Az erősen szabdalt dombos terület völ­ az akkor hozott kedvező szociálpolitikai gyei akkor még mocsarasak, az erdőkkel intézkedések, illetve az, hogy az ún. „Rat- sűrűn benőtt területet elkerülték a kereske­ kó-gyermekek" korosztálya szülő-, illetve delem szempontjából alapvetően fontos tá­ nemzőképes korba került. Természetesen volsági utak. A talaj jelentős része kötött, nem becsülhető le az ebben az időszak­ agyagos, földművelésre kevésbé alkalmas. ban született területfejlesztési koncepció A középkori városiasodási folyamat hatása sem, aminek következtében - or­ ezen a vidéken csak kisebb mezővárosok szágosan - a falvak jelentős része súlyo­ kialakulásához vezetett. Jelentősebb tele­ san hátrányos helyzetbe jutott. pülések csak Dél-Zalában (Kanizsa) és a Az 1980as években a falvakban ki­ Balaton mentén (Keszthely) alakultak ki. A sebb, a városokban jelentősebb mértékű megye belső területein a kistelepülések je­ csökkenés következett be a 14 éven aluli­ lentős része várjobbágyságból kialakult ak összlakosságon belüli arányában. kisnemesi település volt. ezek lakói még a A 60 éven felüli lakosság aránya az XIX. század első felében is elsősorban au- előzőekhez képest más képet mutat. Az tarkiás önellátó gazdálkodást folytattak. 1949-től 1960ig terjedő időszakban a 60 A kereskedelembe alig kapcsolódtak be. éven felüliek aránya jelentősen növekedett A megye belső területeinek, Göcsejnek a falvakban a városokhoz képest. Ez a az elmaradottsága már a XIX. század MÜLLER IMRE FOGYATKOZÓ FALVAINK... TÜKÖR 57 elején is közhelyszerű volt az egész or­ hálózatát vizsgálva megállapítható, hogy szágban. Ebben minden bizonnyal az is - minimális kivételtől eltekintve - a fő köz­ szerepet játszott, hogy ezen a területen - lekedési útvonalak mellett nem található részben a kisnemesi települések miatt - 500 lakosnál kisebb település. A legjelen­ nem alakultak ki latifundiumok, így a tősebb kistelepülési tömbök az alábbi, le­ nagybirtokrendszer nem tudta közvetíteni határolható területeken alakultak ki: a jobbágyság számára a korszerűbb - a 86-os út és az ország-, illetve megye­ gazdálkodási módszereket. határ közötti terület; A