Zalai Múzeum 13. Zalaegerszeg, 2004. Németh József
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
NÉMETH JÓZSEF 70 ÉVES 13 2004 ZALAEGERSZEG 13 2004 ZALAEGERSZEG Közlemények Zala megye múzeumaiból Mitteilungen der Museen des Komitates Zala Publications of the museums of Zala County Szerkesztõbizottság: HORVÁTH LÁSZLÓ, MÜLLER RÓBERT, NÉMETH JÓZSEF, VÁNDOR LÁSZLÓ Sorozatszerkesztõ: VÁNDOR LÁSZLÓ Szerkesztõ: FRANKOVICS TIBOR Nyomdai elõkészítés: TÖRÖKNÉ MIHÁLYFI IZABELLA, BICSKEI JÓZSEF KÉSZÜLT A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL Kiadja a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Felelõs kiadó: Vándor László Szerkesztõség: Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, H-8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2. Telefon: 36 (92) 314-537 e-mail: [email protected] HU-ISSN 0238-5139 NÉMETH JÓZSEF 70 ÉVES TARTALOMJEGYZÉK: VÁNDOR LÁSZLÓ: Elõszó . .5 BÁNFFY ESZTER: Újkõkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében (Neolithic and chalcolithic settling in the Kerka valley Abstract) . .7 P. BARNA JUDIT: Adatok a késõ neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján (Some data to Late Neolithic costume according to new finds of the Lengyel culture) . .29 LÁSZLÓ ANDRÁS HORVÁTH - Kupferzeitliche Siedlungen auf dem Fundort Dobri - Alsó-mezõ KATALIN H. SIMON: (Rézkori települések Dobri-Alsó-mezõ lelõhelyen) . .55 KVASSAY JUDIT - KISS VIKTÓRIA - Õskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg-Ságod-Bekeháza BONDÁR MÁRIA: lelõhelyen (Prähistorische und mittelalterliche Siedlungsreste von Zalaegerszeg- Ságod-Bekeháza) . .119 SZÕKE BÉLA MIKLÓS: A határ fogalmának változásai a korai középkorban [Adatok a Kerka-vidék kora középkori településtörténetéhez] (Changes in the concept of border in Early Medieval Period [Some data to the settlement history of the Kerka region]) . .177 MÜLLER RÓBERT: A keszthelyi Fõ tér . .193 BENCZE GÉZA: Kísérlet az Ormándi-berek lecsapolására [1814 - 1821] . .207 MEGYERI ANNA: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete (The history of the Synagogue of Zalaegerszeg [Presently concert - and exhibition hall]) . .219 BÉRES KATALIN: Egy legenda nyomában (In a footstep of a legend) . .249 PETÁNOVICS KATALIN: A zalaszántói tájház - egy népi mûemlék viszontagságai . .255 MARX MÁRIA: A kustánszegi kanászház berendezése (Einrichtung des Schweinehirtenhauses im Dorf) . .269 KOSTYÁL LÁSZLÓ: Zala megye képzõmûvészete a két világháború között . .281 ZALAI MÚZEUM 13 2004 Elõszó Hogy rohan az idõ! Németh József már hetven tanulta meg annak gyakorlatát. Nem sok idõ kellett éves… ahhoz, hogy tapasztaljam, helyre vetett a sors Németh József mellé. Õ volt az, aki pár év alatt Zalában igazi múzeumi szervezetet hozott létre. Szentmihályi Imre utódaként valóban múzeumot csinált abból a kis gyûj- teménybõl, melyet Göcseji Múzeumnak hívtak. Fõ célja volt a több évtizedes elmaradás felszámolása, szakembereket toborzott, gyûjtött, kutatott, publi- kált… Szerényen irodalomtörténésznek nevezte magát, pedig ennél sokkal több volt, talán az utolsó polihisztorok egyike a magyar muzeológiában… Nagyon messzirõl indult, egy kis Vas megyei faluból, Nyõgérrõl, egyszerû parasztcsaládból. A szom- bathelyi gimnáziumi évek alatt hihetetlen szorgalmával Együtt kezdtünk itt, egy átépítés alatt álló felállvá- összes hátrányát le tudta dolgozni, s egyenes útja nyozott épületben, malterosládák között botorkálva, vezetett a pesti tudományegyetemre, magyar nyelv és ahol különbözõ festékszagú termek sarkaiban felhal- irodalom szakra. Tehetsége révén akár fõvárosi karriert mozott dobozokban volt a „múzeum”. is kezdhetett volna, de egy akkori rendelkezés folytán, Szinte most történt, hogy két hét eltéréssel megér- – Zala megye szerencséjére – ide vetõdött, s végleg itt keztünk a Göcseji Múzeumba. Õ igazgatóként másfél is maradt. Húsz évet dolgozott a múzeumban, idehozott évtizednyi tanári, közigazgatási gyakorlat után, én és felnevelt egy muzeológus generációt. Megépítette az meg az egyetem padjaiból jõve kezdõ régészként. Mi elsõ Zala megye történetét teljességében bemutató ketten voltunk a nagy üres épületben a szakma. állandó kiállítást. Furcsállva, talán kicsit gyanakodva méregettem az Az irodalomtörténet csak egy szegmense volt általam akkor megismert „tanácsról jött embert”, aki pályafutásának, e témában Zala sajnos kissé elfeledett nem volt se régész, se néprajzos, vagyis ahogyan én sokoldalú írójáról, Pálóczi Horváth Ádámról írta tanultam, nem volt muzeológus. doktori disszertációját. Valójában azonban a mûvelõ- Aztán egyre jobban megismertem. Együtt építet- déstörténet az igazi terepe, annak szinte minden szeg- tünk polcokat, cipeltük a raktárakba a régészeti, letében a mai napig otthon van. Szûkebb pátriánkban e néprajzi, történeti és képzõmûvészeti anyagokat. témában a legegyszerûbb, ha õt keresi meg elõször az Egyszóval elkezdtünk múzeumot csinálni. Kiderült, ifjú kutató… S úgy mellékesen feldolgozta a megye hogy nekem van muzeológus diplomám, õ pedig mûemlékeit, mely két kiadást is megért, összegyûjtötte nagyon sokat tud. Fantasztikusan sokoldalú ember, aki Zalaegerszeg város örökségét, teljes emlékanyagát. otthonosan mozog nemcsak szûkebb szakmájában, az Publikációinak száma meghaladja a másfélszázat. irodalomban, hanem ismeri a történelmet, a néprajzot, S ami a legfontosabb, a szülõföldön mindenki isme- a mûvészeteket és a tárgyakat is, amelyek átmentek a ri és elismeri. A város, melynek a múzeumot csinálta, kezünkön. Ismerte azt a világot, ahonnan ezek a tár- 2000 óta díszpolgáraként tiszteli. gyak származtak, a megyét, a várost, s fõleg azokat az Csak papíron ment nyugdíjba. Mindennap itt van a embereket, akik segíteni tudták munkánkat. Általa kollégák között és segít. Kérés nélkül tud segíteni, ismertem meg, fedeztem fel Zalaegerszeget, melynek tanácsot adni, lelkesíteni, bátorítani. Ma is aktívan én akkor lettem lakója. dolgozik, ír, szervez, elõadást tart. Sejthetõ volt, hogy e tanárember régóta, tudatosan készült ide a múzeum világába, ahol széles mûvelt- Isten éltessen körünkben még sokáig, jó egész- sége, elméleti felkészültsége segítségével gyorsan ségben, Németh Jóska! dr. Vándor László Zalaegerszeg, 2005. január 26. megyei múzeumigazgató ZALAI MÚZEUM 13 2004 Bánffy Eszter Újkõkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében A Kerka-völgyi mikrorégiós kutatás a nyugat- túlról rendelkezésre álló újkõkorról és rézkorról szóló dunántúli, célzottan és szervezetten folyó település- ismereteink megsokszorozódtak. Ezen kívül azonban történeti programok sorában már a harmadik volt, minden korszaknak megvan a maga segítsége, amelyre amelyre 1995 és 1998 között került sor.1 a bronzkor, vaskor, római kor, népvándorláskor és A korábbi, Kis-Balaton-vidéki és a Hahóti-meden- középkor településtörténeti összefoglaló értékelésében cében végzett vizsgálatok mind módszertani szem- a szerzõk több esetben kitérnek. pontból, mind pedig azok eredményeit tekintve pél- Meg kell még említeni két olyan munkát, amely az daként és az összehasonlítás alapjául szolgáltak. Igen összehasonlítást a Kerka-völgytõl nyugatra, illetve hasznos volt figyelembevenni a terepbejárási és délnyugatra is lehetõvé teszi. Irena Šavel muraszom- településtörténeti tapasztalatokat, amelyeket a Nyugat- bati muzeológus lelõhelykatasztere a Murán túli, attól Dunántúl szomszédos vidékein két korábbi mikro- északra esõ területekrõl (Prekmurje-vidék), illetve egy régiós kutatásaink alapján gyûjtöttünk. A Kerka-völgyi osztrák kutatási program, az A. Lippert vezette pollen- Mikrorégiós programban dolgozó régészek mind- vizsgálati eredmények összegzése a Kerka völgyében egyike ugyanis résztvett a Kis-Balatoni és a Hahót- és attól északra magyar területen, a magyar határ völgyében végzett mikroregionális kutatásokban. mentén Stájerországban és a már említett Prekmurje- Településtörténeti következtetések levonásánál mind a vidéken mind igen jól kiegészítik a Kerka völgyében mikro-terület sajátosságai, mind pedig egy nagyobb terepbejárások alapján tapasztaltakat.3 területen végzett összehasonlító elemzés további Említére méltó végül Makkay János hasonló szempontokkal gazdagíthatják az értékelést. munkája, amelyet a szarvasi járásban végzett terepbe- A Lenti-medence északi részén végzett kutatási járások alapján végzett el.4 Településtörténete program célja, értelme természetesen a minél több számomra példát nyújtott arra, hogyan lehet kevés adattal alátámasztott, minél részletesebb település- felszíni adat alapján több ezer évrõl érvényes történeti, történeti kép felvázolása volt. A tavaszi és õszi terep- településtörténeti következtetéseket – tudományos bejárások során talált lelõhelyek alapján azonban e igénnyel! – levonni. Õ figyelmeztet arra is, hogy ezek vázlat igen csak fehér foltokkal teli maradt volna. a terepbejárásokra alapozott kutatások a 24. órában Szerencsére a néhány szondázó és két nagyobb ásatás történnek,5 hiszen a mezõgazdasági munkálatok, a segített az egyes korszakok megtelepedésének jobb meliorizáció nagyon gyorsan és végérvényesen megismerésében is. elpusztít, illetve legalábbis a felszínrõl észreve- Ez utóbbi, nagyobb terület települési viszonyaival hetetlenné teszi a legtöbb lelõhelyet.6 Mindezek a való összehasonlítás azonban nemcsak a mi saját szomorú megállapítások növelik a Kerka-völgyében korábbi kutatási eredményeinkkel lehetséges. Magam végzett munka jelentõségét, de egyúttal a ránk korábban Korek József, majd Müller Róbert Zala nehezedõ felelõsséget is, hiszen lehetséges, hogy megyei õskori lelõhelyekrõl írt rövid munkája, illetve többé nem megismételhetõ, újra nem elvégezhetõ ez a a göcseji „szegek“ vidékén végzett fontos topográfiai kutatás. kutatásai mellett elsõsorban H. Simon Katalin és Jelen tanulmányban röviden összegzem