V Ö L G Y Z U G O L Y M Ű H E L Y K F

V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t .

Településfejlesztési koncepció és Településrendezési eszközök felülvizsgálata Megalapozó vizsgálat Véleményezési szakasz 2019. február ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Megbízó Albertirsa Város Önkormányzata 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 2. Tel.: 53/570-050, Fax: 53/370-175

Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-944-3015

Településrendezés: Ferik Tünde – okl. építészmérnök, településrendező vezető tervező TT/1 13-1259 Horváth Ágnes - okl. településmérnök, okl. tervező építészmérnök Oláh Péter Ciprián - okl. településmérnök Tájrendezés, környezetvédelem: Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK 01-5282 tájvédelmi szakértő Ronyecz Zsófia – okl. tájépítészmérnök

Közlekedés: Macsinka Klára - okl. közlekedésépítőmérnök 13-1017 KÉ-T. TRk-T/K1-d1

(MobilCity Bt.)

Vízi közművek: Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK 01-2456) (InfraPlan Kft.) Energiaközművek, távközlés: Hanczár Zsoltné – okl. gépészmérnök (MK: 01-2418) okl. városépítési-városüzemeltetési szakmérnök (KÉSZ Tervező Kft.)

Régészet: Belényesy Károly - régész, örökségvédelmi szakértő (15- 016)

Munkatárs: Honti Viktória – tájrendező és kertépítő mérnök

2019. február VZM 1326/16 albertirsa_vizsgalat_170201 ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ...... 7 ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE ...... 7 A KÉSZÜLŐ TERVEK ...... 7 A TERVEZÉSI FOLYAMAT - AZ EGYEZTETÉS ÉS ELFOGADÁS RENDJE ...... 8 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ...... 10 VÁROSI ALAPADATOK ...... 11 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK...... 12 2. FEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI KÖRNYEZET ...... 13 2.1. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ...... 13 2.1.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ...... 13 2.1.2. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) (PMTFK) ...... 15 2.1.3. Pest Megyei Területfejlesztési program (2014-2020) ...... 18 2.1.4. Pest megye Környezetvédelmi programja (2014-2020) ...... 19 2.2. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA ...... 19 2.2.1. Településfejlesztési koncepció (TFK) ...... 19 2.2.2. Integrált városfejlesztési stratégia (IVS) ...... 20 2.2.3. Gazdasági program ...... 21 2.2.4. Helyi Esélyegyenlőségi program (HEP) ...... 21 2.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ...... 22 2.3.1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok ...... 22 2.3.2. Országos övezetek ismertetése ...... 24 2.3.3. Megyei övezetek ismertetése ...... 27 2.3.4. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok ...... 29 2.3.5. A területrendezési tervek egyéb fontosabb előírásai ...... 29

2.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK ALBERTIRSA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ...... 31 2.5. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA ...... 31 2.5.1. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ...... 31 2.5.2. Helyi építési szabályzat...... 36 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ...... 37 3.1. DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐK ...... 37 3.1.1. Népességszám alakulása ...... 37 3.1.3. A népesség korösszetétele ...... 38 3.1.2. Tényleges szaporulat ...... 39 3.1.5. Lakások számának alakulása ...... 40 3.2. A TÁRSADALOM TÉRBELI RÉTEGZŐDÉSE ...... 41 3.3. TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK ...... 41

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 3 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

3.3.1. Kultúra ...... 41 3.3.2. Sport ...... 42 3.3.3. Civil szervezetek ...... 42 3.4. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ...... 43 3.4.1. Oktatás ...... 43 3.4.2. Egészségügy ...... 45 3.4.3. Gondozás ...... 45 3.5. KÖZBIZTONSÁG ...... 46 3.6. ESÉLYEGYENLŐSÉG ...... 47 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ...... 51 4.1. GAZDASÁG ...... 51 4.1.1. A település gazdasági súlya, szerepköre...... 51 4.1.2. A település gazdasági ágazatai, jellemzői ...... 51 4.1.3. A település foglalkoztatási mutatói ...... 55 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM ...... 59 4.2.1. A település turisztikai szerepköre ...... 59 4.2.2. Albertirsai strandfürdő ...... 59 4.2.3. Egyéb turisztikai látványosságok ...... 60 5. ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS KERETEI ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS ...... 63 5.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, FEJLESZTÉS KERETEI ...... 63 5.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT, A HIVATALON BELÜLI SZERVEZET ...... 64 5.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON ...... 66 5.4. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ...... 67 6. TÁJI ÉS TERMÉSZETI, ÉS ZÖLDFELÜLETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ...... 69 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ...... 69 6.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok ...... 69 6.1.2. Talajtani jellemzők ...... 69 6.1.3. Éghajlat ...... 69 6.1.4. Vízrajz ...... 70 6.1.5. Élővilág: növényzet, állatvilág ...... 70 6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET ...... 71 6.2.2. Tájszerkezet ...... 71 6.2.3. Tájhasználat értékelése ...... 72 6.3. VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK ...... 77 6.3.1. Nemzetközi védelem ...... 77 6.3.2. Országos védelem ...... 77 6.3.3. Tájképvédelmi területek ...... 78 6.3.4. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek ...... 78 6.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE ...... 79

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 4 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

6.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ...... 79 8. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ...... 81 8.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLATA ...... 81 8.1.1. Albertirsa szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében ...... 81 8.1.2. A település jelenlegi szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ...... 85 8.1.3. Tényleges területhasználat a beépített területeken ...... 87 8.2. KÖZPONTRENDSZER ...... 94 8.3. A TELEKSTRUKTÚRA ÉS BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA ...... 96 8.4. AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA ...... 98 8.4.1. Településkarakter, jellemző épülettípusok ...... 98 8.4.2. Funkcióvizsgálat ...... 101 8.4.3. Épített környezet és építészeti értékvizsgálat ...... 108 9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ...... 116 9.1. HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ...... 116 9.1.1. Közúti kapcsolatok...... 116 Főúthálózati elemek ...... 116 9.1.2. Kötöttpályás kapcsolatok ...... 117 9.2. KÖZÚTI KAPCSOLATOK ...... 117 9.2.1. Kistérségi kapcsolatok ...... 117 9.2.2. Helyi közúthálózat ...... 119 9.2.3. Utak állapota ...... 119 9.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ...... 120 9.3.1. Közúti közösségi közlekedés ...... 120 9.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés ...... 120 9.4. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKDÉS ...... 120 9.4.1. Kerékpáros közlekedés ...... 120 9.4.2. Gyalogos közlekedés ...... 120 9.5. PARKOLÁS ...... 121 9.6. FELSŐBBRENDŰ TERVEKBEN MEGJELENŐ, TERVEZETT NYOMVONALAK ...... 122 10. KÖZMŰVIZSGÁLAT - KÖZMŰELLÁTOTTSÁG ...... 123 10.1. VÍZIKÖZMŰVEK ...... 123 10.2. ENERGIAKÖZMŰVEK ...... 125 10.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI ... 128 10.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ...... 131 10.5. KÖZMŰVEKBŐL ADÓDÓ KORLÁTOZÁSOK ...... 132 11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE ...... 132 11.1. A TALAJ VÉDELME ...... 133 11.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME ...... 134 11.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ...... 134 11.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM ...... 134

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

11.5. HULLADÉKKEZELÉS...... 135 11.6. VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS ...... 135 11.7. TELEPÜLÉSI KLÍMA ...... 135 12. KATASZTRÓFAVÉDELEM ...... 136 12.1. ÁRVÍZVÉDELEM, VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG ...... 137 12.2. MÉLY FEKVÉSŰ TERÜLETEK ...... 139 II. HELYZETELEMZŐ ÉS - ÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ...... 140 2.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, A FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS ...... 141 2.2. ÉRTÉK- ÉS PROBLÉMATÉRKÉP, EGYÉB BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK ...... 148

2.3. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE...... 149 2.4. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ...... 151 2.4.1. Eltérő településszerkezeti egységek ...... 151 2.4.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek ...... 154 MELLÉKLETEK ...... 158

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 6 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

TERVLAPJEGYZÉK

KÖZLEKEDÉSI TERVLAPOK KV-1 KITEKINTŐ TÉRKÉP KV-2 MEGLÉVŐ ÚTHÁLÓZAT KV-3.1 JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK KV-3.2 JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK KV-3.3 JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK KV-4 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

KÖZMŰ TERVLAPOK KV-VILL-H VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KV-G FÖLDGÁZELLÁTÁTS KV-V VÍZELLÁTÁS KV-CS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ÉS FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS KV-SZV SZENNYVÍZELVEZETÉS KV-K KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK

V1 ALBERTIRSA TERMÉSZETI ÉRTÉKEI V2 TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLAT - KÜLTERÜLET V3 TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLAT - BELTERÜLET V4/1 TELEKMÉRET VIZSGÁLAT AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN - KÜLTERÜLET V4/2 TELEKMÉRET VIZSGÁLAT AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN - BELTERÜLET V5 ÉPÜLET ALAPTERÜLET VIZSGÁLAT A REAMBULÁLT ÉPÜLETÁLLOMÁNY ALAPJÁN V6/1 BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ÉS A REAMBULÁLT ÉPÜLETÁLLOMÁNY ALAPJÁN - KÜLTERÜLET V6/2 BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ÉS A REAMBULÁLT ÉPÜLETÁLLOMÁNY ALAPJÁN - BELTERÜLET V7/1 ALBERTIRSA ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYONA - KÜLTERÜLET V7/2 ALBERTIRSA ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYONA - BELTERÜLET V8 ÉPÜLETEK FUNKCIÓJA AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN V9 PROBLÉMATÉRKÉP V10 ÉRTÉKTÉRKÉP

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. BEVEZETŐ

ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZ ÁS ISMERTETÉSE Albertirsa hatályos településfejlesztési koncepciója 2000-ben került elfogadásra a 132/2000 (VIII.03.) számú határozattal. Albertirsa város településrendezési eszközei a 2000-es évek elején kerültek jóváhagyásra, melyet többször módosítottak, majd egységes szerkezetbe foglaltak, új alaptérképre dolgozták fel 2011-ben és 2012-ben. Albertirsa város hatályos településrendezési eszközei:  Albertirsa város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 219/2001. (XII.29.) határozata a város Településszerkezeti Tervéről és  Albertirsa város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/2002. (IV.26.) rendelete, a város Helyi Építési Szabályzatáról. A HÉSZ SZT-1 jelű melléklete a külterületre, az SZT-2 jelű melléklete, a település belterületi szabályozási tervlapja. A hatályos településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), továbbá hatályba lépett a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (Eljr.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Albertirsa önkormányzatának képviselő-testülete a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött1, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési terület a teljes közigazgatási terület.

A KÉSZÜLŐ TERVEK A településfejlesztési koncepció (TFK) a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum. A koncepció a település jövőbeni alakítását, fejlesztését tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a közösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A dokumentum a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A készülő településfejlesztési koncepció feladata a mai kor szellemének megfelelő, hosszú távú fejlesztési irányokat adni Albertirsa számára. A TFK a lakosság véleményének bevonásával készül, a „Jövő Albertirsája” programsorozat keretében:  2016. szeptember 03-án, a városnapon,  2016 őszén három alkalmas nyitott fórumon, valamint  a háztartásokba eljuttatott lakossági kérdőíveken keresztül mondhatták el fejlesztési javaslataikat az Albertirsán élők, dolgozók. A következő készülő terv(fázis) a településszerkezeti terv (TSZT), amely a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosítja, a település szerkezete, a területfelhasználás és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezése mentén. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és településrendezési eszközeinek figyelembevételével, a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

1 Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 212/2015. (XII.17.) határozata, lásd. mellékletben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 8 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Azt követő terv(fázis) a helyi építési szabályzat (HÉSZ). A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében — az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel — a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket állapítja meg. A HÉSZ a településszerkezeti tervvel összhangban állapítja meg — a helyi sajátosságokat figyelembe véve — az építés rendjét, melynek mellékletét képezi a szabályozási terv. A készülő településrendezési eszközök feladata:  a megváltozott települési igények alapján a hatályos tervek olyan felülvizsgálata, amely a magasabb szintű tervekkel való összhangot biztosítja Albertirsa területén,  a táj, az épített- és a természeti környezet alakításával és védelmével összefüggő tervi rendszerek megállapítása,  a település egyes területrészein a területfelhasználás, valamint az építési övezetek, övezetek meghatározása,  a településfejlesztés területi irányainak kijelölése, a fejlesztési lehetőségek biztosítása,  a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítása és rendezése,  az új, megváltozott jogszabályi környezet szerinti tervek kidolgozása. A készülő tervek az Eljr. előírásai alapján készülnek.

A készülő tervek megalapozó vizsgálata közösen készül úgy, hogy a különböző tervműfajok által megkívánt részletességet teljesítse, megfelelő alapul szolgáljon a tervek elkészítéséhez. A megalapozó vizsgálat (helyzetfeltáró, helyzetelemző és –értékelő) munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT - AZ EGYEZTETÉS ÉS ELF O G A D Á S RENDJE A településfejlesztési koncepciót és a településrendezési eszközöket (TSZT-t, HÉSZ-t) a polgármester egyezteti, a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel, a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal (az érintettekkel). Az önkormányzat — a teljes körű nyilvánosság biztosításával — a tervezés előtt döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól2. A polgármester a készítendő koncepcióról (és településrendezési eszközökről) előzetes tájékoztatót küldött a meghatározott államigazgatási szerveknek, az érintett területi, települési önkormányzatnak. Az előzetes tájékoztatót ismertette a partnerségi egyeztetés szabályai szerint az eljárásban érintett résztvevőkkel, adatszolgáltatási kérelmet küldött a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH).3 A koncepció tervezetének teljes kidolgozása előtt az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról, és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának.

2 Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 118/2013.(VI.27.). határozata, lásd. mellékletben. 3 Az előzetes véleményezési szakasz során érkezett észrevételek összefoglalóját lásd. jelen dokumentum mellékletében.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 9 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A településrendezési eszközök a koncepció tervezetének megfelelő tartalommal kerülnek kidolgozásra. A koncepció további véleményezése a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásával időben párhuzamosan, de külön eljárás keretében zajlik (várhatóan 2017. nyár elején). A koncepció tervezetét a polgármester véleményezésre majd megküldi az egyeztetésben résztvevőknek, akik a tervezetet 21 napon belül véleményezhetik. A hosszútávra szóló, a vélemények alapján véglegesített koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A polgármester a koncepciót tartalmazó előterjesztésben ismerteti az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását. Az elfogadott koncepciót az önkormányzat honlapján teszi majd közzé. A koncepció elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak. Mivel a településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepció alapján készül, ezért csak a koncepcióról szóló döntés után kerülhet elfogadásra. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat (településrendezési eszközök) egyeztetési eljárása együttesen történik, de a településszerkezeti terv elfogadásáról szóló döntés meg kell, hogy előzze a helyi építés szabályzat elfogadását. A településrendezési eszközök egyeztetése teljes eljárás szerint zajlik. A teljes eljárás az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével már a koncepcióval párhuzamosan megindult, a tervkészítéshez szükséges adatok akkor beszerzésre kerültek. A településrendezési eszközök elkészült tervezete az elfogadás előtt véleményeztetésre kerül, a tervezetet a polgármester megküldi a részvevőknek, ezzel megindítja az eljárás véleményezési szakaszát. A véleményezők a tervezet átvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt. A vélemény kifogást emelő megállapításait jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indokolással kell igazolni. Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményezhet, amelyről jegyzőkönyv készül. A beérkezett vélemények — egyeztetés esetén a jegyzőkönyv is — ismertetésre kerülnek a képviselő-testület előtt, az elfogadásukról vagy el nem fogadásukról a testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A véleményezési szakasz lezárul a döntés dokumentálásával és közzétételével. A polgármester a településrendezési eszköz tervezetét, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény és keletkezett egyéb dokumentum egy példányát, továbbá azok másolati példányát elektronikus adathordozón megküldi végső szakmai véleményezésre az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak. A megyei kormányhivatal a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított  21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy  15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az esetleges egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és a záró szakmai véleményét az egyeztetést követően 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszközök elfogadásához. A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el, mely megelőzi a helyi építési szabályzat — rendelet formájában történő — jóváhagyását. Jelen dokumentáció a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök felülvizsgálatát megalapozó vizsgálati munkarész, melynek tartalmi elemeit az Eljr. 1. melléklete határozza meg.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 11 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. VÁROSI ALAPADATOK Albertirsa város területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat a következő táblázat rögzíti.

Terület (ha) 7296,1848 - Belterület 756,93 - Volt zártkert 375,87 - Külterület 6163,39 Lakosság (fő) 12188 (2016) - munkaképes korúak száma 7397 - regisztrált munkanélküliek száma 408 Lakásállomány (db) 4950 Forrás: Lechner Nonprofit Kft. Teir, adatok vonatkozási éve: 2014

Albertirsa térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 12 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 1 . TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖS SZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TE LEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, T É R S É G I KAPCSOLATOK Albertirsa Pest megyében, az Alföld és a Dunántúli dombság határán elhelyezkedő, két településmagból, Alberti és Irsa községek egyesítéséből létrejött város. Albertirsa Budapesttől 54 km-re délkeletre fekszik. A várost érinti a 4. sz. Budapest - Debrecen - Záhony elsőrendű főút, a 40. sz. Albertirsa-Abony másodrendű főút, illetve a 405. sz. Albertirsa - Újlengyel elsőrendű főút, melyen keresztül a 16 km-re nyugatra húzódó M5 autópálya /Budapest-Röszke/ megközelíthető. A városon halad keresztül a MÁV 100. számú Budapest - Cegléd - Szolnok vasútvonala (napi átlagos vonatszám 173, melyből 133 személyvonat), a menetidő Budapestre nincsen 1 óra. Albertirsa tehát kiváló közlekedési kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Albertirsa további 11 településsel (Abony, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Mikebuda, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás) együtt a Ceglédi járás része, a járás székhelyétől, Ceglédtől 18 km-re, északnyugatra helyezkedik el. Albertirsa a járás határán helyezkedik el, szomszédos települései északról, Tápiószentmárton és Pánd, nyugatról, Pilis, délről Dánszentmiklós és Mikebuda, keletről pedig Ceglédbercel. Albertirsa a környező kisebb települések mikrotérségi központjaként funkcionál. A várost a szomszédos településekkel a 3115. j. Nagykáta-Albertirsa összekötő út, a 4607. j. Albertirsa-Örkény összekötő út és a 46114. j. Albertirsa-Nagykőrös bekötõ út köti össze. A város déli fele 125-130 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő sík terület, északi fele 130-200 méteres tengerszint feletti magasságú dombvidék. A város területét kettészeli a Gerje-patak, mely kiterjedt zöldfolyosót képez, összeköttetést biztosítva a szomszédos településekkel. Albertirsán Szlovák és Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik, nemzetközi kötelékeit öt testvérvárosi kapcsolat erősíti: Źnin (Lengyelország), Gaggiano (Olaszország), Bourg Saint Andeol (Franciaország), Malacky (Szlovákia) és Szilágysomlyó (Románia). Albertirsát országos szerepkörbe emeli az 750/400 kV-os villamos áram átalakító telepe, mely az országban egyedi létesítmény. Az Albertirsán előállított ásványvíz országos szinten hozzáférhető termék, melynek kapcsán a város országos szerepköre erősödik. Albertirsa Pest megye belső perifériáján helyezkedik el, ugyan nem tartozik a budapesti agglomerációhoz, a főváros elszívó hatása érezhető és jelentős, egyre erősödik a település alvóváros jellege. A város ezer lakosra jutó vállalkozásainak száma (134) az országos (172) és megyei átlaghoz (157) viszonyítva alacsony. A városban azonban több olyan vállalkozás is működik (pl. Mirelite Mirsa Kft., Aquarius-Aqua Kft., Faulhaber Motors Hungary Kft.) mely nem csak a helyi, hanem a környező települések munkaerő állományára támaszkodik. Albertirsán alapfokú oktatási intézmények működnek: hat óvoda (Tündérkert Óvoda, Mazsola Óvoda, Napsugár Óvoda, Nyitnikék Óvoda, Alberti Evangélikus Egyházi Óvoda és Mustármag Óvoda) összesen 405 férőhellyel és három általános iskola (Tessedik Sámuel Általános Iskola, Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola és Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola). A városban működik továbbá egy Alapfokú művészeti oktatást folytató iskola. Albertirsán közép- és felsőoktatási intézmény nem működik, a gyerekek többségében Ceglédre, Monorra és Budapestre járnak középiskolába, esti tanrendű képzés keretében érettségire felkészítés zajlik a Budakalász Gimnázium Albertirsai Tanintézményében. A kistérségben működik többcélú kistérségi társulás, mely a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, valamint szociális szolgáltatások és ellátások feladatkörét látja el. Az albertirsai strand, mely meleg vizű gyógyfürdő, széles körből vonz látogatókat. Az egészségügyi ellátás (és ügyelet) a városban megtalálható, azonban csupán részleges, a hiányzó szakellátás Cegléden és Nagykőrösön elérhető, míg a meglévő szakrendelések ellátási körzetébe a szomszédos Dánszentmiklós és Mikebuda is beletartozik. A városban a szakellátások köre folyamatosan bővül, így a járási székhelytől való függés is csökken. A városban több gyógyszertár, piac, posta, sportegyesület, benzinkút, a Móra Ferenc Kulturális Központ és a hozzá tartozó Márai Sándor Városi Könyvtár üzemel.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 13 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 2 . FEJLESZTÉSI ÉS RENDE ZÉSI KÖRNYEZET

2 . 1 . A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁ L A T A 2 . 1 . 1 . Országos Fejlesztési és Területfejlesztési K o n c e p c i ó (OFTK) 4 Az OFTK jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, emellett fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Albertirsát külön nem említi, tágabb vonatkozásban Pest megye mellett Homokhátság a térségére fogalmaz meg célkitűzéseket: A 2014-től 2020-ig tartó középtávú fejlesztési prioritásokat ismertető fejezet Budapest és Pest megye térségének fejlesztésére az alábbi leírást közli:  „Budapest és Pest megye EU összehasonlításban a fejlett, versenyképes régiók közé tartozik. Fontos prioritás ennek a szerepének, gazdasági teljesítményének megőrzése és az egész országra fejlesztő hatással bíró fokozása. Ennek során tekintettel kell lenni a régió belső térszerkezeti sajátosságaira, kezelve speciális térségi, települési fejlesztési igényeit.” A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat-fejlesztés témakörben ismertetett, Budapest és a metropolisz térség fejlesztését érintő fejlesztéspolitikai feladatok Albertirsa térségét az alábbi pontokban érinti:  „Tervezett, koordinált, stratégia-alapú térségfejlesztés keretében összehangolt hálózatos településfejlesztést kell megvalósítani. A térség területi és települési tervezését, adó-, befektetési- és közösségi közlekedési politikáját Budapest, az agglomerációs települések, a „belső gyűrű városai”, Pest megye, valamint a területükkel érintett megyék közös cselekvéseként is értelmezni kell.” A klímaváltozás hatásai által aszály szempontjából a legsérülékenyebb területek közé tartozik a Duna-Tisza-közi Homokhátság területe az országban. A kritikus vízellátási helyzete miatt a Homokhátság esetében már most integrált térségi programokra van szükség az OFTK megállapítása alapján. A specifikus célkitűzések fejezetben részletezett területi specifikus célok Homokhátság térségét az alábbi bekezdésekben érintik:  Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése: „a klímaváltozás hatásai által különösen érintett vidéki térségek (pl.: a Duna-Tisza közi Homokhátság) esetében növelnünk kell a térségek alkalmazkodó képességét. (E törekvés nem kizárólagosan a vidéki térségeket érinti, a kedvezőtlen klímahatások ellen a városainkban is védekezni kell.)” A speciális táji, környezeti problémákkal, adottságokkal rendelkező vidéki térségek fejlesztési feladatait ismertető fejezetben Homokhátság térségét az alábbi fejlesztéspolitikai feladatok érintik:  A 2001-2008 között működő Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása, kiemelten a szárazságtűrő és alternatív növények termesztésbe vonása, az erre vonatkozó termesztési és fajtakísérletek, modellértékű tájgazdálkodási projektek megvalósítása, a vízgazdálkodás, a tájhasználat és a gazdálkodás összhangját megteremtő gazdálkodási rendszerek, agrotechnikai módszerek terjesztése.  A megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási formák elterjesztése.  A Duna és a Tisza vízgazdálkodási jellegű programjaihoz, beavatkozásaihoz illeszkedve a Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése, a táj- és környezetgazdálkodási szempontokkal összhangban.  A belvízrendszerek felülvizsgálata, belvízelvezetés, a táji fenntarthatóságot veszélyeztető mértékben vízigényes kultúrák és ipari tevékenységek visszaszorítása.

4 Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a 1/2014. (I.3.) OGY határozat mellékleteként került elfogadásra

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 14 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

 A területhasználat, a gazdálkodás és a vízgazdálkodás összehangolása, szükséges esetekben a terület- és gazdálkodási forma váltásának elősegítése.  A népességmegtartást és a tájfenntartást biztosító agrár- és élelmiszergazdaság működésének biztosítása, bővítése, a speciális táji körülményeknek megfelelő korszerű technológiák használatának elősegítése.  A tanyai gazdaságok fennmaradásának, piacra jutásának segítése, annak érdekében, hogy tájfenntartó és megélhetést biztosító szerepüket betölthessék. Az OFTK Pest megye területfejlesztési igényei és feladatai című fejezetében a megye pozicionálása mellett fejlesztési irányok kerültek kijelölésre. Albertirsa város életét a megye fejlesztési irányai leginkább közvetve érintik, a közvetlenül érintő elemek a következők:  Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása.  A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése, kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. Az országos szintű átfogó célok elérése érdekében az OFTK az alábbi országos szintű (szakpolitikában érvényesítendő, területi) specifikus célokat tűzi ki: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság, 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I, 5. Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság, 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme, 8. Az ország makroregionális szerepének erősítése, 9. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, 10. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, 11. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, 12. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés, 13. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása. Az egyes térségek, települések fejlesztési céljai az országos célokkal nem lehetnek ellentétesek. Albertirsa város szempontjából az OFTK alábbi térhasználati, területhasználati elvei, ajánlásai meghatározóak: → A természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatok, A klímaváltozás művelési módok terjedésének támogatása, a vízellátás biztonságának hatásai által növelése érdekében, a vízvisszatartás és a víztakarékos technológiák legerősebben alkalmazása az agráriumban, az iparban és a lakosság körében érintett övezetek, egyaránt. és a → Térségi vízgazdálkodási tervek készítése vagy felkészítése a változó vízgazdálkodás adottságokra, az aszályos és csapadékos időszakokat egyaránt kezelni képes, integrált és környezetbarát, kisléptékű vízgazdálkodási fejlesztések, ideiglenes- és vésztározók fejlesztése és komplex tájgazdálkodási hasznosítása. A Víz Keretirányelvvel összhangban a térségi vízgazdálkodáshoz igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek fokozott figyelembevétele a gazdaságfejlesztésben. → Alkalmazkodóképes, több lábon álló agrárium kialakítása, a környezeti kihívásoknak megfelelő termékszerkezet (szárazságtűrő,

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 15 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

ellenálló fajták; helyi feldolgozás; másodlagos haszonvétek kihasználásának fejlesztése). → Diverzifikált, helyi energiaforrásokra épülő autonóm energetikai rendszerek kialakításával javítani szükséges az ellátásbiztonságot extrém időjárási körülmények között is; a melegebb és derültebb időszakok a napenergia felhasználásának kiterjesztését támogatják. → A városok sajátos klímaváltozási kihívásaira az építésügynek, a várostervezésnek és a városfejlesztésnek figyelemmel kell lenni. → A fejlesztések során a természetes folyó- és állóvizek partjainak, a Környezettudatos, fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, a kilátópontok, a védett helyi identitású, természeti és kulturális értékek nyilvános elérését, esélyegyenlőséget megközelíthetőségét nem szabad korlátozni (kivéve a szigorú biztosító természetvédelem alá vont területeket). Prioritást kell, hogy társadalom élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé. érdekében az értékek, → Nem támogatható olyan fejlesztés, mely a társadalom fogyatékkal élő csoportjainak a létrejövő új létesítmények, rendezvények közérdekű látogathatóságát nem teszi lehetővé, illetve a meglévő attrakciók létesítmények, hozzáférését nem javítja. rendezvények elérhetősége → A fejlesztések nem növelhetik a természeti és környezeti Tisztább szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és környezet, a kulturális) rendelkező területek terhelését, a lakó-, illetve hatékonyabb üdülőnépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét: gazdaság, a Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, felelősségteljesebb melyek ez utóbbit csökkentik társadalom → A biomassza, mint megújuló energiaforrás használata csak kisléptékű autonóm energiagazdálkodási rendszerekben támogatható. → A mező- és erdőgazdálkodásban a természetközeli gazdálkodási gyakorlatokat, mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azokat a lakosság számára megismerhetővé kell tenni.

2 . 1 . 2 . Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014 - 2030) (PMT FK) 5 Pest megye jövőképe 2030-ra: → Pest megye jövőképe közös vízió megfogalmazása arról a helyről ahol JÖVŐKÉP élni szeretnének, ahol a következő generációk is minőségi Európai térben életfeltételeket találnak. versenyképes, → Versenyképessége az itt élő emberek tudásán, szorgalmán és minőségi kreativitásán, valamint a sokszínű, innovatív és dinamikusan fejlődő életfeltételeket üzleti környezeten alapszik. biztosító Pest → A megyén belüli térségek megkülönböztető erővel bíró technológiai megye, és gazdasági profillal rendelkeznek. A gazdasági → Cél, hogy a jövőben Pest megye gazdasága kiegyensúlyozott, több lábon álló legyen és hatékonyan használja ki a helyi adottságokat. környezet megújítása → A térségen belüli területi és társadalmi különbségek csökkenésének elérése.

5 Elfogadva: 76/2013. (11.29.) PMÖ határozattal.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 16 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

→ A megye térszerkezete a természeti környezet megőrzését lehetővé teszi.

A megye jövőképéhez illeszkedő célrendszer átfogó, stratégiai és horizontális célokat tartalmaz. A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció átfogó és stratégiai célkitűzései a következők: → A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a TÁRSADALMI családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a MEGÚJULÁS társadalmi bizalom erősítése testben és → Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a lélekben megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása egészséges, önmaga sorsáért → Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a felelős egyén, prevencióra együttműködés a → Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, közösségek, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi valamint az egyén megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a és a közösségek térségi és helyi identitás erősítése között → A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának GAZDASÁG erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, DIMENZIONÁLÁSA valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése értékteremtő- képesség növelése → Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése a térség adottságaira építve → Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében → A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása → Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális TÉRSZERKEZET közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep FEJLESZTÉSE ÉS ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében KIEGYENÚLYOZÁSA → A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési a lokális és kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi makrotérségi közlekedést érdekeket → Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési kiszolgálni tudó, struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet fenntartható értékeinek megóvása és fejlesztése környezet → Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és a települések fejlődésének szolgálatában Területi cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. A horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni.

Területi és Fenntarthatóság, Identitás társadalmi Partnerség, Értékmegőrzés, klíma és Hatékonyság erősítés, megyei kohézió, szociális együttműködés értékteremtés energiapolitika profil felzárkóztatás

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 17 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Albertirsára vonatkozó önálló megállapításokat a terv (műfajából adódóan) nem tartalmaz, a térségére azonban igen. A térségi specializációban a megye hátrányos és leszakadó térségei között jelenik meg Dél-Pest megye, melyet a Ceglédi és a Nagykőrösi járás alkot. A koncepció megállapítása szerint „Cegléd – Nagykőrös térségében az elmúlt évtizedekben az Albertirsa – Cegléd – Nagykőrös városok közötti tanyás térségek számítottak „kedvezőtlen adottságúnak”. A legutóbbi évek változásai, a térségi foglalkoztatásban jelentős szerepet játszó vállalkozások eltűnése, a feldolgozóipar leépülése a helyi gazdaságok megújulásának elmaradása miatt olyan helyzet alakult ki, amely miatt a térség egésze – Pest megye déli határmenti térsége – átfogó és a szomszédos megyék térségeivel összehangolt fejlesztésre szorul”. A térségre vonatkozó operatív célok a gazdasági szerkezet megújítása, a környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése a térségi és települési infrastruktúra fejlesztése, valamint a humánerőforrások fejlesztése köré rendeződnek.

Albertirsa térségi vállalkozási és foglalkoztatási központ, közigazgatási területének beépítetlen része a vidékfejlesztés céltérségeként jelenik meg. A Ceglédi járás területe „korábban kedvező tendenciák fordultak meg, a települések minden erőfeszítése, s általában kedvezőnek tekintett adottságok ellenére (gyorsforgalmi út megléte, vagy az oktatási rendszer Kevésbé fejlestt térségek fejlesztése – részlet viszonylagos fejlettsége)”. Forrás: Pest megye területfejlesztési koncepciója A megye hosszú távon kívánatos térstruktúrájának kialakítása cél mentén a koncepció három zónára osztja a térszervező képesség, illetve a kapcsolatrendszer alapján a megyét. „Az agglomerációtól távolodva már hiányzik a településeket összekapcsoló gyűrű. Középső, „új” fejlesztési zóna a megye belső perifériáinak bekapcsolásával, az Ercsi – Kiskunlacháza – Dabas – Újhartyán – Pilis – Albertirsa - Nagykáta térségében:  Új harántoló (kelet-nyugati irányú) közúti kapcsolat megvalósulása, amely az M6, 51. sz. főút, M5, 5. sz. főút, 4. sz. főút, M4, 31. sz. főút között teremt összeköttetést.  A vasúti áruszállítás gerincét az EU által középtávon támogatott V0 vasúti kapcsolat (európai áruszállítási folyosó) képezi a zónában.  A fejlődés feltétele a vonzó környezet megteremtése a humán infrastruktúra, az életminőség, lakókörnyezet, szolgáltatási színvonal, kultúra területén egyaránt.” A zónára vonatkozó operatív célok:  A spontán – azaz ingatlanfejlesztői, beruházói érdekek által hajtott – szuburbanizációt váltsa fel a tervezett, koordinált térségfejlesztés, az EU elveknek megfelelően, partnerségi, szolidaritási alapon, érdekegyeztetéssel.  A hatályban lévő területrendezési tervek törekvéseinek megfelelően a térségi területfelhasználás legyen szigorú szabályokhoz kötött, a termőföld, a természeti értékek védelme érdekében a gazdaságfejlesztés, a lakóövezetek fejlesztése elsődlegesen csak terület- rehabilitációkkal legyen lehetséges,  Zöldmezős fejlesztésekre csak a megyei és agglomerációs fejlesztési és rendezési tervekben kijelölt területeken legyen lehetőség.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 18 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

 Az agglomeráció „túlépítésének” megakadályozásával a térség legyen képes megőrizni természeti környezetének jelentős és értékes részét, a főváros környéki „green-belt”-et.

2.1.3. Pest Megyei Területfejlesztési program (2014 - 2020)6 A megyei területfejlesztési program két részből áll. A stratégiai programból, amely megalapozza a fejlesztési programcsomagokat, összekapcsolja logikailag a koncepcióban leírtakat és az operatív programból, amely konkrét beavatkozások formájában megfogalmazza a projektcsomagokat. Az Albertirsát érintő projektcsomagok, beavatkozások a következők: „Magyarországon a három megyét érintő Duna-Tisza közi Homokhátság az Homokhátság éghajlatváltozással leginkább érintett terület, melyet az ENSZ-FAO térségének félsivatagos területté nyilvánított, mert a talajvízszint csökkenése, a víz komplex gazdasági és ökológiai célú hozzáférése egyre nagyobb gondot okoz. A fejlesztése ITI terület vízháztartási helyzete az utóbbi négy évtizedben folyamatosan romlott, a vízhiány mértéke olyan nagy, hogy pusztán vízvisszatartással nem lehet az aszályosodást megállítani. Területileg Pest megye déli települési is érintettek, nekik is szembe kell nézniük a klímaváltozásból adódó gazdasági, társadalmi problémákkal. Pest megye Bács-Kiskun megyével és Csongrád megyével együttműködve közösen kívánnak fellépni a Homokhátságot veszélyeztető problémák ellen. 2013. február 20-án az érintett megyei önkormányzatok megalakították a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot. A tanács feladata koordinálni az érintett megyei önkormányzatoknak és egyéb, a térségi fejlesztési tanács munkájában résztvevő szervezeteknek a Homokhátság vízutánpótlása érdekében végzett tevékenységét. A kormány 2012. november 16-án döntött arról, hogy 1,3 milliárd forint tervezési forrást biztosít a Homokhátság komplex vízgazdálkodásának, a terület akut problémáinak a megoldásához kapcsolódó tervek elkészítéséhez. A Homokhátságot sújtó komplex problémák integrált megközelítést követelnek meg. Nem csak a vízgazdálkodás helyzetét kell rendezni, hanem szükség van az éghajlati adottságokhoz igazodó gazdálkodási formák elterjesztésére, a mezőgazdasági termékszerkezet átalakítására, a parlagon hagyott területek művelésbe vonására, a tanyás térségek fejlesztésére. A beruházás megvalósulása hozzájárul a térségben élők életminőségének javulásához, a foglalkoztatás bővítéséhez, a gazdaság élénküléshez. Homokhátság térségének komplex fejlesztése illeszkedik a PDS, így az EUDRS célkitűzéseihez”. A térségben öt olyan kitörési pontot fogalmaz meg a program, melyek Ceglédi térség segíthetnek újrapozícionálni a térség gazdaságát: fejlesztése → Agrár, -öko potenciálra épülő feldolgozóipar fejlesztése7; → Rekreációs, regenerációs egészségmegőrzés keretfeltételeinek erősítése8; → Vállalkozások nagytérségi kapcsolatának megerősítése; → Oktatás, szakképzés képzési struktúrájának megújítása; → Helyi kultúra-, és közösségek fejlesztése.

6 Elfogadva: 29/2014. (08.22.) PMÖ határozattal. 7 Albertirsán pl. a Mirelite Kft. 8 Albertirsán pl. a gyógyvíz ad erre lehetőséget.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 19 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2 . 1 . 4 . Pest megye Környezetvédelmi p r o g r a m ja ( 2 0 1 4 - 2020)9 Az Albertirsát érintő témakörök a megye környezetvédelmi programjában az alábbiak:  Albertirsán üzemel a magyar villamosenergia-rendszer jelentős csomópontja: Albertirsán 750/400 kV-os alállomás üzemel, amely mint energiaforrás kezelhető.  A 4-es út települést elkerülő szakaszának átadása jelentősen csökkentették a védendő lakóterületeken az átmenő forgalom okozta zaj- és rezgésterhelést.  Albertirsa helyi jelentőségű természetvédelmi területei, valamint  az országos jelentőségű védett területek és a Natura 2000 területek egyaránt megőrzendő értékként jelennek meg a dokumentumban.  A szennyvízelvezetés arányának növekedése fontos kihívás.10

2.2. HATÁLYOS TELEPÜ LÉSFEJL ESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 2.2.1. Településfejlesztési koncepció (TFK) A város 2000-ben készült településfejlesztési koncepciója a kiinduló helyzet ismertetése után összefoglalja Albertirsán azokat a célokat és alapelveket, amelyeknek mára a konkrét településtervezésnél irányadónak kellett tekinteni és azokat az - elsősorban területrendezési, környezetszabályozási - eszközöket, amelyeket a meghatározott célok elérése érdekében alkalmazni kell. A fejlesztés és a rendezés fő célkitűzései a hatályos koncepcióban:  A meglévő táji-, természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével összehangolt ÓVATOS URBANIZÁLÁS,  amely MINŐSÉGI FEJLŐDÉSSEL párosul, melynek eredményeként javul Albertirsa népességmegtartó és eltartó képessége, javul a településen élők komfortérzete,  amelynek eredményeként egy gazdaságilag és intézményeiben egyaránt erősödő mikrotérségi központ, egy ÉLHETŐ KISVÁROS alakul ki, amely városi választékú és színvonalú szolgáltatásaival egyaránt szolgálja lakóit, valamint a tanyás térségek előnyeit kihasználó falusi turizmus résztvevőit egyaránt.

 amely a kedvező táji-, természeti adottságokra és a termálfürdőre alapozott idegenforgalmi fejlesztéssel egyaránt bekapcsolódik a termálturizmusba, valamint a tanyástérségek előnyeit kihasználó falusi turizmusba. A koncepció a fejlesztéseknél elsősorban az albertirsai polgárok és vállalkozók érdekeinek szem előtt tartását irányozta elő úgy, hogy nagyobb részben a meglévő területek jobbá tételével, kisebb részben a hiányzó funkciók számára feltétlen indokolt új területek bevonásával és igényes kialakításával történjen a településrendezés. A mértéktartó urbanizálás, a lakóterületek és a munkahelyi – vállalkozási – területek bővítése is elsősorban a belső igényeket kell, hogy szolgálja a koncepció 2000-ben történt megállapítása alapján. „A fejlesztések ne járjanak együtt jelentős belterület-növekedéssel!”, szólt a célkitűzés. Az (akkori) nagyközség regionális szerepkörét, turisztikai vonzerejét, a település gazdasági potenciálját és az itt élő lakosság komfortérzetét egyaránt javító tényező lehet a termálstrand és környezetének átgondolt fejlesztése. Megfelelő fejlesztő (beruházó) hiányában mérlegelni érdemes az (akkori) nagyközség erőforrásainak esetleges koncentrálását a létesítmény-együttes vonzerejének és színvonalának emelésére.

9 Elfogadva: 16/2015. (02.27.) PMÖ határozattal. 10 Albertirsán ez a probléma a külterületeken jelentkezik.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 20 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Közlekedésfejlesztési, de a pihenést, rekreációt és a turizmust is szolgáló feladat a térségi kerékpárutak kiépítése. Ezek vonalvezetésénél előnyben kell részesíteni a közúttól független, kedvező táji környezetben kialakított utakat. A koncepció 2000-ben kitűzött célkitűzései nem teljes körűen valósultak meg. A hatályos településfejlesztési koncepció a jogszabályi és a tervek rendszeréből adódó változások miatt mára nem teljesíti a tervműfaj iránt támasztott elvárásokat. 2 . 2 . 2 . Integrált városfejlesztési s t r a t é g i a (IVS) A település integrált városfejlesztési stratégiája szűkebb és tágabb kereteinek meghatározása az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK-ról) szóló 97/2005. (XII.25.) OGY határozatalapján készült 2010-ben. Az IVS középtávra – 7-8 évre – szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált, a társadalom, a gazdaság és a települési környezet folyamatait komplexen, területi alapon kezelő dokumentum. A stratégia szemlélete azt jelenti, hogy vállalja a város jövőképe hosszú (15-20 éves) távon elérendő célállapotának meghatározását. Az IVS a középtávú céljain át kívánta a hosszú távlati célok elérését. A város 15-20 éves távlati célja a dokumentum szerint, hogy Albertirsa egy, a - múltjában és jelenében egyaránt gyökerező - sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó településsé váljon. Hosszú távú átfogó cél, jövőkép (15-20 éves → 2030) 1. „…a városközpont megkezdett kialakításának befejezése (benne zászlóshajóként, a „Városunk Háza” projekt megvalósítása), ami komfortosabbá és a mostaninál lényegesen erősebb vonzerejűvé teszi Albertirsát. 2. A Gerje Menti Területfejlesztési Társulás keretén belül meglévő tartalékok kiaknázásával szorosabbra kell fűzni a hat település együttműködését. 3. A városnak a Közép-magyarországi Régióban és a Dél-Pest megyei kistérségben meglévő kapcsolatrendszerét, legfőképp a területfejlesztés szférájában, erősíteni szükséges. 4. Albertirsa külkapcsolatainak erősítése szintén növeli polgáraink esélyeit. 5. Közmunkaprogramok lebonyolítása. 6. Az önkormányzat intézményhálózatának továbbfejlesztése (okmányiroda, város marketing iroda, klíma tanácsadó iroda, stb.). 7. A meglévő kapcsolatok elmélyítése a városban tevékenykedő egyházi és más (nonprofit szervezetek) intézmény fenntartókkal. 8. A településen működő civil szervezetekben rejlő erő felhasználása a településfejlesztési célok elérése érdekében. 9. A közbiztonsági feladatok kétirányú önkormányzati segítése. 10.A kisebbségi önkormányzatok munkájának segítése. 12.A polgármesteri hivatal tevékenységében az ügyfélbarát, szolgáltató jelleg erősítése is feltételezi egy új polgármesteri hivatal, a nyitottan működő, széleskörű feladatellátást produkáló „Városunk Háza” létrehozását. 13.Tudatos város marketing tevékenység, amelynek személyi és tárgyi (megint az elhelyezés!) feltételeit egyaránt meg kell teremteni. Középtávú tematikus (ágazati) célok (7-8 éves → 2018) 1.Társadalmi kohézió erősítése 2. Helyi gazdaságfejlesztés 3. Infrastruktúra-fejlesztés (beleértve: szolgáltatásbővítés; a közlekedési infrastruktúra kiemelt fejlesztése mind bel-, mind külterületen)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 21 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Rövid távú területi célok (2-3 éves) az új városközpont kialakítása, az intézményhálózat fejlesztése, az identitás erősítése a 2010-es dokumentum szerint. Mára még nem alakult ki az új településközpont, az intézményhálózat fejlesztése és az identitás erősítése folyamatosan a város életének része. A készülő településfejlesztési koncepció alapján a dokumentum frissítése szükségessé válhat. A kitűzött célok többségében nem valósultak meg.

2.2.3. Gazdasági program 11 A gazdasági program tartalmazza azokat a célokat, feladatokat, amik a helyi adottságok figyelembevételével biztosítani tudják az önkormányzat kötelező és vállalt feladatainak végrehajtását. Olyan fejlesztési elképzelést vázol fel, amit az önkormányzat a ciklus alatt elérni kíván. A program stratégiai és egyéb területeken fogalmaz meg konkrét teendőket. A stratégiai teendők között kitér a közlekedés, a helyi gyógyvíz, a munkahelyteremtés, a környezeti állapot és a városközpont fejlesztésének kérdéseire, az egyéb teendők között a szociális és egészségügyi feladatok, az oktatás, kultúra, sport, ifjúság, a kereskedelem, illetve a városarculat és a külső kapcsolatok kérdésköreire tér ki. Albertirsa Város Önkormányzatának feladata, hogy a város pénzügyi egyensúlyát megőrizze, takarékos, felelősségteljes gazdálkodás mellett. A város célja továbbá az optimális intézményhálózat működtetése, nyilvános, átlátható, ellenőrizhető gazdasági döntések meghozatala, illetve pályázati források bevonása feladatainak teljesítéséhez. → Önkormányzat SZMSZ-ének módosítása, cilkusprogram megalkotása → szociális és közbiztonsági fórum megrendezése, városfórumokon szakértők Hogyan? szerepeltetése → városi közszolgálati emlékérem bevezetése a közintézményekben dolgozók munkájának elismeréséért → A város pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott állapotban van, a helyben képződő bevétel összege évről évre növekszik → ésszerű és takarékos hivatali működés megteremtése, saját bevételi források növelése a helyi adók emelésének elkerülése mellett → önkormányzati vagyon hasznosításának hatékonyság-növelése Miből? → adófelderítés eredményességének fokozása → pályázati lehetőségek feltárása → feladatalapú tervezés → közüzemi díjak megállapítása során a lakosságterhei csak indokolt esetben nőjenek

2 . 2 . 4 . H e l y i Esélyegyenlőségi program (HEP) A HEP az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel összhangban készült el. Albertirsa Város Önkormányzata a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkrimináció-mentességet, • a szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőségi program a városban élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad. Az adatok és következtetések alapján a program meghatározza a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak.

11 A Gazdasági Programban foglalt stratégiai témakörök (közlekedés, gazdaság, környezetállapot, városközpont) és konkrét teendők jelen dokumentum vonatkozó fejezeteiben bemutatásra kerülnek.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 22 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A megvalósításhoz szükséges lépéseket, a forrásigényt és a végrehajtás ütemezését az Intézkedési Terv (IT) tartalmazza A HEP helyzetelemző részének elsődleges célja számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportba tartozók számát, arányát és helyzetét. Az adatok és következtetések alapján meghatározza a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek az egyenlő bánásmód érdekében fejlesztésre szorulnak. A HEP IT célja olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A program tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt és a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. Albertirsa számára fontos, a mélyszegénységben élők felzárkóztatása, foglalkoztatási esélyeik növekedése. Kiemelt területnek tartja a gyerekek veszélyeztetettségének csökkentését. Fontos számukra az idősek aktivitásának megtartása és a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése. Nők esetében elengedhetetlennek tartják a munkavállalásuk elősegítését és a családon belüli erőszak visszaszorítását. Albertirsa vezetése szerint különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítására, környezetük fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésére, érdekérvényesítő képességük növelésének fejlesztésére. A HEP-ben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozott létre a település. A Fórum feladata: - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása, - a megvalósítás figyelemmel kísérése, - az IT aktualizálása és az esetleges változások beépítése, - a módosított program előkészítése képviselő-testületi döntésre, - az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása.

2 . 3 . A TERÜLETRENDEZÉSI T ERVEKKEL VALÓ ÖSSZEF Ü G G É S E K VIZSGÁLATA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. Pest megye Területrendezési Tervének OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit is alkalmazni kell. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Albertirsára vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. 2.3 . 1 . A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó s z a b á l y o k Az OTrT 31/B.§ b) bekezdése kimondja, hogy a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásokat alkalmazni. A Pest megye Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következők: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználású térség, d) vízgazdálkodási térség, e) városias települési térség,

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 23 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Albertirsa területére. A Pest megye Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervlapján a település erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, (városias) települési, vegyes, illetve vízgazdálkodási térségként van ábrázolva. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT 6. § (2) bekezdése rendelkezik a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról, amely alapján:  Erdőgazdálkodási térség „Az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A terv a település északi részén elszórtan fekvő és a déli részén összefüggő foltokban fekvő erdőterületeket sorolja erdőgazdálkodási térségbe.  Mezőgazdasági térség „A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki.” A terv Albertirsa területén a vasúttól délnyugatra fekvő egybefüggő „Homokrész nevű településrészt, valamint a közigazgatási terület északi részét sorolja ebbe az térségbe.  Vegyes területfelhasználású térség „A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető.” A terv Albertirsa területén a 40. sz. főúttól északra fekvő területek egy részét, és a település belterületétől délre fekvő, kisebb elszórt foltok (jellemzően a tanyák) területét sorolja ebbe a térségbe.  (Városias) települési térség „A települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható.” A terv ebbe a térségbe sorolja a település belterületét, a 40. sz. főúttól északra fekvő Üdülőtelep területét, valamint számos kisebb elszórt foltot a külterületen (például a dánszentmiklósi településhatáron fekvő transzformátor állomás, a külterületen fekvő gazdasági telephelyek).  Vízgazdálkodási térség

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 24 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

„A vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A terv ebbe a térségbe sorolja a Malom-tavat, valamint a strand területének egy részét. A PMTrT-ben kijelölt OTrT által előírt Térségi területfelhasználási kategória terület nagysága (ha) minimális megfelelés Erdőgazdálkodási térség 2314,15 1735,61 (75%) Mezőgazdasági térség 1531,21 1301,53 (85%) Vegyes területfelhasználású térség 2409,12 2047,75 (85%) Városias települési térség 1034,95 - Vízgazdálkodási térség 2,12 1,80 (85%) Albertirsa hatályos településszerkezeti tervében jelenleg 1568,96 ha erdőterület van kijelölve, amely az OTrT által előírt minimális értékhez képest 166,65 ha-ral kevesebb. Ugyanakkor azonban a PMTrT-ben kijelölt erdőgazdálkodási térség területein a valóságban sok esetben erdőterület nem található. A településszerkezeti terv felülvizsgálata során ezt a problémát kezelni szükséges.

PMTrT szerinti térségi területfelhasználás Albertirsa Műholdfelvétel Albertirsa nyugati településhatárának nyugati részén térségéről

2.3 . 2 . Országos övezetek ismertetése Országos övezetek Lehatárolás Országos ökológiai hálózat övezete OTrT előírásait kell Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazni adatszolgáltatása alapján Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület OTrT előírásait kell Földművelési és Távérzékelési Intézet övezete alkalmazni adatszolgáltatása alapján Jó termőhelyi adottságú szántóterület OTrT előírásait kell Földművelési és Távérzékelési Intézet övezete alkalmazni adatszolgáltatása alapján Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület OTrT előírásait kell Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági övezete alkalmazni Hivatal adatszolgáltatása alapján Tájképvédelmi szempontból kiemelten OTrT előírásait kell Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelendő terület övezete alkalmazni adatszolgáltatása alapján

Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik a Gerje-patak medre és környezete, a Hársas-erdő, valamint a Kisasszony-völgy és a Golyófogó-völgy magasabban fekvő erdős része.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 25 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezetbe a közigazgatási terület északi részén fekvő elszórt foltok tartoznak, amelyeknek lehatárolása az OTrT tervlapja és a FÖMI adatszolgáltatása alapján jelentős mértékben eltér (lásd. következő ábrák).

A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetének OTrT- A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetének ben kijelölt területe lehatárolása a FÖMI adatszolgáltatása alapján

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete OTrT 13/B. § (1) A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Az övezetbe a közigazgatási terület északi részén fekvő elszórt foltok tartoznak, amelyeknek lehatárolása az OTrT tervlapja és a FÖMI adatszolgáltatása alapján jelentős mértékben eltér (lásd. következő ábrák).

A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetének OTrT-ben A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetének kijelölt területe lehatárolása a FÖMI adatszolgáltatása alapján

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 26 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az övezetbe tartoznak a közigazgatási területen elszórt foltokban fekvő erdők, amelyek lehatárolása az OTrT vonatkozó tervlapján és a NÉBIH adatszolgáltatása alapján kis mértékben eltérő (lásd. következő ábrák).

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének OTrT- A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének ben kijelölt területe lehatárolása a NÉBIH adatszolgáltatása alapján Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete OTrT 14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása terület övezetének lehatárolása az OTrT és a Duna- által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 27 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Albertirsa területén az övezetbe tartoznak a belterülettől északra fekvő kisebb foltok: a Gerje menti területek a belterület északkeleti határa mentén, valamint a Dolina-völgy és a Hársas-völgy főként erdővel borított területei. 2.3 . 3 . M e g y e i övezetek ismertetése Megyei övezetek Lehatárolás Magterület övezete OTrT előírásait kell Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazni adatszolgáltatása alapján Ökológiai folyosó övezete OTrT előírásait kell Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazni adatszolgáltatása alapján Pufferterület övezete OTrT előírásait kell Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazni adatszolgáltatása alapján Erdőtelepítésre javasolt OTrT előírásait kell Földművelési és Távérzékelési Intézet terület övezete alkalmazni adatszolgáltatása alapján Ásványi nyersanyagvagyon- OTrT előírásait kell Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési terület övezete alkalmazni és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály adatszolgáltatása alapján

Magterület övezete OTrT 17.§ (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított- e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Albertirsa közigazgatási területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján magterület övezetébe tartozik a Hársas-völgy területe, valamint a Malom-tó és a Gerje menti területek a belterület és a 4. sz. főút között, a belterület északnyugati részén. Ökológiai folyosó övezete OTrT 18.§ (1) Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 28 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

bányatelek nem bővíthető. Albertirsa közigazgatási területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a Gerje-patak menti gyepek és lápok nagy része, a Dolina-völgy területe, valamint a déli, dánszentmiklósi településhatár mentén fekvő gyepek, szántók és erdők tartoznak az ökológiai folyosó övezetébe. Pufferterület övezete OTrT 19.§ Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Albertirsa közigazgatási területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján az övezetbe tartozik a Gerje-patak mentén a 4. sz. főút és a patak találkozásánál, a benzinkút környezetében fekvő gyepterület, valamint a 4. sz. főút és a Gerje között a ceglédberceli határ mentén fekvő szántó- és gyepterület.

A magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület A magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetének PMTrT-ben kijelölt területe övezetének a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján lehatárolt területe Erdőtelepítésre javasolt terület övezete OTrT 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Az övezetbe tartoznak nagyobb foltok a belterület és a 4. sz. főút között, valamint kisebb foltok a 4. sz. főúttól északra.

Az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének lehatárolása a FÖMI adatszolgáltatása alapján

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 29 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

OTrT 19/B.§ (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetének PMTrT-ben Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetének kijelölt területe lehatárolása a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály adatszolgáltatása alapján 2.3 . 4. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra h á l ó z a t o k Albertirsa közigazgatási területét érintő közlekedésfejlesztési elemek: Meglévő: - 4. sz. - Budapest-Debrecen-Záhony elsőrendű főút - 40. sz. – Albertirsa-Abony másodrendű főút - 3115 j. – Nagykáta-Albertirsa összekötő út - 4607 j. – Albertirsa – Örkény összekötő út - 46114 j. – Albertirsa – Nagykőrös bekötő út - Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. (Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – (Ukrajna) vasútvonal) - 750 kv átvételi hálózat távvezeték eleme - 400 kv-os átvételi hálózat távvezeték eleme (Albertirsa – Göd) Tervezett: - M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) – Szolnok – Püspökladány – Nagykereki térsége (Románia) tervezett gyorsforgalmi út

2.3 .5. A területrendezé si tervek egyéb fontosabb e l ő í r á s a i Az OTrT a területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok között az alábbiakat írja elő:

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 30 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Országos Erdőállomány Adattár 7.§ (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az Adattár szerint erdőterületnek minősül Albertirsa közigazgatási területén a Gerje-patak menti erdőterületek, a belterület déli felén fekvő erdőfoltok, a Hársas-erdő, illetve a közigazgatási területen elszórtan fekvő erdőterületek.

Szőlő termőhelyi kataszter 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő termőhely kataszter területbe tartozik a közigazgatási terület belterülettől délre, délkeletre fekvő része, valamint a 4. sz. főúttól északra fekvő egy nagyobb és egy kisebb folt.

Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter 8.§ (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet adatszol- gáltatásában a kataszterbe tartozó területek helyrajzi számai mindössze részben azonosíthatóak be, mivel a kataszterezés óta eltelt időszakban nagy mértékben módosultak a település helyrajzi számai. Az adatszolgáltatásban szereplő beazonosítható helyrajzi számok alapján Albertirsa közigazgatási területén főként a belterülettől északra található, illetve nyugatra és délre kisebb elszórt foltokban fordul elő.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 31 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2.4 . A SZOMSZÉDOS TELEPÜL ÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI T E R V E I N E K ALBERTIRSA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁ S O L Ó VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍT Á S A I Közigazgatási területe Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda, Pánd, Pilis és Tápiószentmárton települések közigazgatási területével határos. A környező települések településszerkezeti tervei nem tartalmaznak Albertirsa területét befolyásoló tervi elemet, jellemzően mezőgazdasági és erdőterületekkel csatlakoznak Albertirsa területéhez, a vonalas infrastruktúra elemek a települések tervein összhangban vannak.

2 . 5 . A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉ SRENDEZÉSI T E R V I ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁ LATA 12 Albertirsa város településrendezési eszközei a 2000-es évek elején kerültek jóváhagyásra, melyet többször módosítottak, majd egységes szerkezetbe foglaltak, új alaptérképre dolgozták fel 2011- ben és 2012-ben. Albertirsa város hatályos településrendezési eszköze Albertirsa város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 219/2001. (XII.29.) határozata a város Településszerkezeti Tervéről és az Albertirsa város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/2002. (IV.26.) rendelet a város Helyi Építési Szabályzatáról. A HÉSZ SZT-1 jelű melléklete a külterületre, az SZT-2 jelű melléklete a település belterületére vonatkozó szabályozási tervlap. Albertirsa hatályos településrendezési eszközei az Eljr. 45.§ (1) bekezdés alapján csupán 2018. december 31-ig alkalmazhatók, mivel a korábbi jogszabályi rendszeren alapulnak.

2 . 5 . 1 . A hatályos településszerkezeti terv meg állapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv lakóterületbe sorolta a belterület beépített területének zömét. A lakóterületeken belül falusias lakó területfelhasználási egység dominál, kisvárosias lakó területfelhasználási egység a Pesti út mentén húzódik. A külterületen egy-egy utca mentén is megjelenik a falusias lakóterület, jellemzően azokon a területeken, melyek a volt zártkerti területeken belül lakófunkcióval, nagyobb épületekkel már beépültek. Ezeken a területeken az infrastrukturális ellátottság nem teljes körű. Településközpont vegyes terület szintén a Pesti út mentén, valamint a Köztársaság utca mentén fekszik, mintegy lineáris, vegyes területként a településszerkezeti tervben. A vasútvonal mentén a lakó területfelhasználási egységbe sorolt terület a jellemző. A településközponti vegyes területhez a Vasút utca északi része csatlakozik, ahol a kereskedelmi-, szolgáltató és az intézményi funkció dominál. Albertirsa településszerkezeti terve A településen a vegyes területfelhasználási egység a monofunkcionális, csupán lakófunkcióval rendelkező területek közepén is megjelenik szigetszerűen, mintegy előirányozva, hogy lokális központok alakulhassanak ki. Ezek jellemzően még nem alakultak ki.

12 A hatályos településrendezési eszközök módosítása (az M4-es gyorsforgalmi út megépülése és városi sportcsarnok létesítése kapcsán) jelenleg is folyamatban van.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 32 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe sorolt területek jellemzően a forgalmasabb utak mentén, a település beépített területeinek szélén, elszórtan helyezkednek el. Ezen területfelhasználási egységek a lakóterületekkel ellentétben nem alkotnak összefüggő térséget. Különleges területi besorolást a temetők, a sportpályák, a strand, a gyógyszálló, a hulladéklerakó, a bányaterület, a szélerőműtelep és a szennyvíztisztító-telep területek kaptak. Albertirsa különlegessége, hogy több, kisebb kiterjedésű temető – a különböző felekezetekből és a két, korábbi önálló településből adódóan – egymástó távol, de jellemzően a vasútvonal közelében helyezkedik el. A Gerje-patak mentén a különleges területfelhasználási egység dominál, a terület (a strandon és a sportközponton kívül) jellemzően beépítetlen, a funkciók még nem települtek meg. A település erdőterületei elszórtan a külterületek egészén fellelhetők. A település délkeleti részén a tanyák a hatályos településszerkezeti terven általános mezőgazdasági területfelhasználási egységbe soroltak annak ellenére, hogy a lakófunkció jelenléte egyértelműen megállapítható a helyszíni bejárás alapján. A külterület jellemző területfelhasználási egysége az erdőterületen túl az általános mezőgazdasági terület. A kiskertes mezőgazdasági területfelhasználási egység a volt zártkertek területén jelenik meg. A valóságban itt is számos lakóépület áll. A hatályos TSZT módosítása jellemzően a szabályozási terv módosítása mellett zajlott. A módosítások a következők:

219/2011 A módosítás a település számos területét érintette: (XII.29.)  Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás,  Pesti út 65. Lk-ból Vt-be,  Munkácsy u. – műemléki környezet csökkentése, Vegyes területből közpark terület,  5025 hrsz. Má-ból Gip-be történő átsorolás,  Vágóhíd-Vadrózsa utcáknál Üh-ból Lf-be,  Homokrész I. kerületben falusias lakóterületbe,  Erdőterületek lehatárolásának pontosítása,  Piac melleti területen Zkp-ből vegyes területek,  405. sz. úttal való összekötés,  szabályozási vonalak pontosítása, útszabályozások, útszélesítések,  övezeti határok pontosítása,  korábbi üdülőterületek felülvizsgálata,  településközponti vegyes területek bővítése. 118/2014 A módosítás az Aquarius-Aqua Kft. telephelyének 7,29 ha-os bővítését (Eg → Gip), (VI.13.) valamint a csere-erdőterületek kijelölését biztosította.

A hatályos TSZT számos olyan területet sorol beépítésre szánt területbe, melyek még nem épültek be, de olyan területek is találhatók, melyek a hatályos terv készítése óta beépültek.

Kivágat a hatályos tervből, Akkori fejlesztési Ma Jelenlegi állapot, a fejlesztés megvalósult-e? helyszín szándék belter.?

A terület a nem Mikebudai utca és a Gr. Széchenyi István NEM út sarkához közel A lakóterületi fekszik. fejlesztési terület Falusias lakóterületi mezőgazdasági fejlesztés a meglévő területként használt. A lakóterületek terület déli része ugyan mentén, a terület gazdasági telephelyként déli részén pedig funkcionál, de ipari funkció fejlesztés nem történt, megtelepülése a épületek jellemzően már bolygatott nem állnak a területen. területen.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 33 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kivágat a hatályos tervből, Akkori fejlesztési Ma Jelenlegi állapot, a fejlesztés megvalósult-e? helyszín szándék belter.?

A terület a igen Mikebudai utca és a BA-KO utcák NEM kereszteződésénél A területen a fekszik. A fejlesztési településközponti irány a vegyes, funkciók nem jelentek településközponti meg, jelentős része funkciók üresen áll. megtelepedése a lakóterületek közepén. A terület az Ady igen Endre utca mentén fekszik. A fejlesztési irány a vegyes, IGEN településközponti Megépült a Nyitnikék funkciók, intézmény óvoda megtelepedése a lakóterületek közepén.

Galamb utca részben mentén falusias lakóterület NEM bővítése, mely Az egész területet az véderdővel kerül állattartó funkció fedi elválasztásra a le, sem a lakó- sem az szomszédos erdőterület nincsen majortól. jelen a valóságban.

A strand részben környezetében a falusias RÉSZBEN lakóterületek A megvalósulás egy-egy bővítése. telken megkezdődött, de a terület lakóterületként egységében nem funkcionál.

Üdülőházas igen fejlesztés a Dolina utca mentén. NEM A folyamat nem indult meg.

Gerje-patak igen északkeleti partján különleges, NEM sportterületi, illetve A folyamat nem idult gyógyszálló meg. fejlesztés.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 34 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kivágat a hatályos tervből, Akkori fejlesztési Ma Jelenlegi állapot, a fejlesztés megvalósult-e? helyszín szándék belter.?

Gerje-patak igen északkeleti partján, a strand mellett különleges területbe IGEN sorolt, sportterületi A sportközpont fekszik a fejlesztés. területen.

A Pesti út mentén igen kisvárosias lakóterületek. NEM A terület kisvárosiassá alakulása nem kezdődött meg.

A volt zártkerti nem területen a jelenlévő RÉSZBEN lakófunkció A megvalósulás egy-egy bővülése. telken megkezdődött, de a terület lakóterületként egységében nem funkcionál, az infrastrukturális igények teljes körűen nem kielégítettek.

A Gr. Széchenyi részben István út mentén a lakófunkció NEM bővülése. A terület telekstrukturája, beépítettsége jellemzően nem változott a hatályos terven ábrázolthoz képest.

A volt zártkerti nem területen és a határos NEM mezőgazdasági A terület területen a telekstrukturája, jelenlévő beépítettsége lakófunkció jellemzően nem bővülése. változott a hatályos terven ábrázolthoz képest.

A 40. sz. út menti nem ipari területek fejlesztése. RÉSZBEN A Zöldpont ’98 Kft. telephelyén a gazdálkodás korszerűen folyik, de a kapcsolódó területeken fejlesztés nem történt.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 35 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kivágat a hatályos tervből, Akkori fejlesztési Ma Jelenlegi állapot, a fejlesztés megvalósult-e? helyszín szándék belter.?

Falusias lakóterületi igen bővítés a beépített területek keleti RÉSZBEN szélén. A megvalósulás egy-egy telken megkezdődött, de a terület telekstrukturája, beépítettsége jellemzően nem változott a hatályos terven ábrázolthoz képest.

Falusias lakóterületi nem bővítés a beépített területek a Dolina RÉSZBEN utca mentén. A megvalósulás egy-egy telken megkezdődött, de a terület telekstrukturája, beépítettsége jellemzően nem változott. A Dánosi út mentén részben a Mirelite Mirsa Zrt telephelye körül NEM gazdasági A folyamat nem (kereskedelmi,- kezdődött meg. szolgáltató) terület kialakítása.

Az Aqua-Aquarius nem környezetének ipari használata. NEM A területen meglévő lakófunkció váltása nem valósult meg, a Mikebuda felé vezető út menti területek gazdasági hasznosítása nem történik.

A 40. sz. út menti nem ipari területek fejlesztése. RÉSZBEN A terület üresen áll, a korábbi épületek elbontásra kerültek.

A meghatározó infrastrukturális elemek a hatályos terven szerepelnek. A közlekedési hálózat változására az alábbi javaslatokat tette a terv:

Közlekedési hálózat fejlesztési szándéka: Jelenlegi állapot, a fejlesztés megvalósult-e?

Gr. Széchenyi István utca továbbvezetése (kiépítése) Nem valósult meg. Dánszentmiklós felé

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 36 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Nagysebességű vasút Nem valósult meg.

Albertirsa-Nagykáta összekötő főút Nem valósult meg.

M4 gyorsforgalmi út A településrendezési eszközök módosítása folyamatban van.

A hatályos TSZT elhatározásai, a belterületbe vonások és az ezzel összekapcsoló fejlesztések csupán részben valósultak meg. A felülvizsgálat során a fejlesztési lehetőségek között priorizálni szükséges, hogy az egyes fejlesztések, melyek a település fejlődését nagyban szolgálják, ténylegesen megvalósulhassanak. A szerkezeti jelentőségű infrastrukturális változások jellemzően nem történtek meg.

2 . 5 . 2 . Helyi építési szabályzat

Albertirsa helyi építési szabályzata –szabályozási terv Albertirsa felülvizsgálat alatt álló Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) az 5/2002. (IV. 26.) ÖK rendelettel került jóváhagyásra. A HÉSZ mellékletét képzi a két (belterület és környéki és külterületi) szelvényből álló, 1:5000 és 1:12000 léptékű szabályozási tervlap. A HÉSZ többször módosításra került. A módosítások (36/2004 (X.15.), 17/2008. (IV.23.), 37/2008. (XII.19.), 18/2009. (IX.30.), 14/2010. (XI.17.), 36/2011. (XII.30.), 17/2014. (VI.16.)) az alaprendelettel egybeszerkesztve, módosító rendeletként kerületek elfogadásra A 2002-ben készült HÉSZ és szabályozási tervhez képest a településrendezéssel kapcsolatos jogszabályi környezet mára erősen megváltozott. A módosítások ellenére a HÉSZ a mai kor elvárásainak, a mai építés rendjének megfelelő szabályozhatósága miatt felülvizsgálatra szorul  egyrészt a jogszabályi környezethez való igazodás,  másrészt a tartalmi frissítés okán. A következőkben - a jelenlegi jogszabályi környezetnek való nem megfelelésen és a szükséges aktualizáláson túl - a HÉSZ legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük, kiemelve a problematikus és az értékes, a jövőben is megtartani javasolt előírásokat:  Az értékes erdő- és mezőgazdasági területek megtartása.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 37 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

 Az 5/2002. (IV. 26.) rendelettel elfogadott HÉSZ nem veszi figyelembe a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánított területeket. (pl. a Csengery Gusztáv utca környezetében).  Albertirsán számos olyan beépítésre szánt terület van, melyek még beépítés előtt állnak, a telekosztásuk nem kialakult. Ezen területek beépíthetősége érdekében a lehatárolásuk, szabályozásuk újragondolása szükséges.  A HÉSZ hivatkozik több magasabb rendű jogszabályra is, melyeknek nincsen már létjogosultságuk a helyi építési szabályzatokban.  A településképre vonatkozó előírások helye a újra megváltozó jogszabályi változások miatt nem a HÉSZ, a településképi követelmények megszűntetése szükséges.  A hatályos településszerkezeti terv és a szabályozási tervek jellegében alig különböznek az eltérő műfajok ellenére. A tervműfajnak megfelelő településrendezési eszközök készítése szükséges.  A beépítésre nem szánt különleges területfelhasználási egység és annak megfelelő övezetek bevezetése.  A számos ipari építési övezet (Gip) az OTÉK előírásainak megfelelő, termelés, raktározás funkciójú gazdasági területté (Gksz) történő átsorolása.  A lakóterületek cizelláltabb megkülönböztetése a település adottságainak megfelelően: kertvárosias lakóterületi besorolás bevezetése.  A tömbfeltárási lehetőségek biztosítása, megfelelő szélességű, használható közterületek kiszabályozása.  Biztonságos kerékpáros közlekedés lehetőségének megteremtése, megfelelő szélességű új közterületek biztosítása.

3. A TELEPÜLÉS TÁRSA DALM A

3.1. DEMOGRÁFIAI É S T Á R SADALMI JELLEMZŐK 3 . 1 . 1 . Népességszám alakulása Népességszám alakulása szempontjából a 2015-ös KSH adatok alapján Albertirsa lakónépessége 12212 fő volt, népsűrűsége 167 fő/km2. Míg 2001-ben 11280 fő élt a városban, 2015-ben a 14 évvel azelőttihez képest 932 fővel nőtt a lakosság száma. Ez igen jelentős, 8,3%-os népességnövekedést jelent. A 2011-es KSH népszámlálás adatai szerint a városból 503-en vallották magukat valamelyik kisebbséghez tartozónak, amely a lakónépesség 4,1 %-át teszi ki. A kisebbséghez tartók közül 247 fő romának (2%), 52 fő szlováknak (0,43%) 51 fő németnek (0,43%) 47 fő románnak (0,39%), 11 fő ukránnak (0,09%), 98 fő (0,71 %) pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

Jelenlévő összes népesség 1870-1970 Év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Albertirsa (fő) 5639 6092 6949 7045 8933 9939 10530 10211 10624 11383 11202 Forrás: KSH népszámlálás adatok, Pest megye Állandó népesség 1970-2015 Év 1970 1980 1990 2001 2011 2015 Albertirsa (fő) 11202 11405 10727 11212 12025 12212 Forrás: KSH népszámlálás adatok, Pest megye

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 38 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

1941 és 1949 között +0,5%/év 1949 és 1960 között +0,63%/év 1960 és 1970 között +0,16%/év 1970 és 1980 között +0,14%/év 1980 és 1990 között -0,7%/év 1990 és 2001 között +0,58%/év 2001 és 2011 között +0,63%/év 2011 és 2015 között +0,41/év

Albertirsa népességének alakulása 1870-2015 között

Forrás: KSH népszámlálás adatok, Pest megye Az adatsorokat vizsgálva jól követhető a város népességszám-változása az eltelt több mint 70 év alatt. Albertirsa lakosságszámának alakulására a többé-kevésbé folyamatos növekedés a jellemző. Látványos csökkenés a lakosság számában az évek alatt nem figyelhető meg. A népességnövekedés mértéke 0,14% és 0,63% között mozog. Népességcsökkenés kizárólag a 80-as években figyelhető meg. A csekély mértékű népességingadozást figyelembe véve a lakosság lélekszáma folyamatosan nő. 3.1.3. A népesség korösszetétele Korcsoportos összetétel területi összehasonlításban Albertirsa korösszetételét tekintve a 15- Forrás: KSH 59 közötti korcsoport adja a település 0-14 15-59 60- lakosságának döntő hányadát. Albertirsa korszerkezete a statisztikai adatokat Albertirsa 2 182 7 082 1 325 tekintve lassú elöregedést mutat, mivel

Pest megye 199 825 531 604 218 320 az öregedési index13 1,4. Ez az érték a 1990 Magyarország 2 130 549 6 870 352 1 373 922 megyei átlagnál magasabb (a megyei átlag 1,14). A népesség korösszetétele Albertirsa 1 895 7 102 2 283

változásának és az elöregedés Pest megye 193 067 695 352 195 458 folyamatának legfontosabb indikátora

2001 az öregedési index, amelynek a Magyarország 1 691 997 6 963 321 1 544 980 demográfiai jövő szempontjából van Albertirsa 1 852 7 428 2 736

kiemelt jelentősége. Pest megye 204 269 756 589 256 618

2011 Magyarország 1 457 210 6 857 377 1 671 135

A gyermeknépesség eltartottsági ráta14 2005 és 2007 között folyamatosan csökkent, majd az ezt követő években kisebb visszaesésektől (2010 és 2013) eltekintve fokozatosan növekedett. Jelenleg is növekvő tendenciát mutat. A gyermeknépesség eltartottsági rátájának változása Albertirsán Forrás: www.teir.hu

0-14 korcsop. 15-64 korcsop. év ráta (%) változás az előző évhez képest (fő) (fő)

2005 1879 8376 22,43 -

2006 1844 8462 21,79

13 Az öregedési index a 65 év felettiek és a 15 év alattiak arányát mutatja. 14 A gyermeknépesség eltartottsági rátája a gyermekkorú népességnek (0–14 éves) az aktív korú (15–64 éves) népességhez viszonyított arányát fejezi ki. Az indikátor a népesség korösszetételéről nyújt információt, amelynek a társadalmi ellátó rendszerekben van jelentősége. A mutató mértéke és változásának iránya azt jelzi, hogy mekkora, és hogy növekvő vagy csökkenő terhet jelent a munkavállalási korú népességnek a gyermekek eltartása.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 39 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2007 1863 8581 21,71

2008 1893 8665 21,85

2009 1905 8704 21,89

2010 1893 8753 21,63

2011 1904 8740 21,78

2012 1923 8750 21,98

2013 1911 8722 21,91

2014 1892 8264 22,89

Az idős népesség eltartottsági rátája az idős korú népességnek (65–X éves) az aktív korú (15–64 éves) népességhez viszonyított arányát fejezi ki. Az indikátor a népesség korösszetételéről nyújt információt, amelynek a társadalmi ellátó rendszerekben van jelentősége. A mutató mértéke és változásának iránya azt jelzi, hogy mekkora, és hogy növekvő vagy csökkenő terhet jelent a munkavállalási korú népességnek az időskorúak eltartása. Az idős népesség eltartottsági ráta a 2005-2006 közötti, illetve a 2009-2010 közötti enyhe csökkenéstől eltekintve növekedéssel jellemezhető. Az idős népesség eltartottsági rátájának változása Albertirsán Forrás: www.teir.hu 15-64 korcsop. 65-X korcsop. év (fő) (fő) ráta (%) változás az előző évhez képest 2005 8376 1766 21,08 -

2006 8462 1769 20,91

2007 8581 1835 21,38

2008 8665 1868 21,56

2009 8704 1874 21,53

2010 8753 1877 21,44

2011 8740 1881 21,52

2012 8750 1887 21,57

2013 8722 1938 22,22

3.1.2. Tényleges szaporulat Albertirsa tényleges szaporulatának alakulása 1980 és 1990 között még csökkenést mutatott, 1990 óta azonban a folyamatos növekedés jellemző. A csökkenést egyrészt a természetes fogyás okozta, hiszen a halálozások száma valamivel magasabb volt, mint az élve születéseké, másrészt a negatív

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 40 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. vándorlási különbözet is hozzájárult: a kiköltözők száma magasabb volt, mint a beköltözőké. A csökkenés ugyanakkor nem volt jelentős, hiszen a halálozások száma is csak alig haladta meg a születésekét, illetve a kiköltözők sem voltak számottevően többen, mint a beköltözők. 1990-t követően viszont egyértelműen növekedés volt tapasztalható. Ugyan a természetes fogyás még az 1990-et követő időszakban is zajlott, azonban a beköltözők száma annyival magasabb volt az elköltözőkénél, hogy ez ellensúlyozta ezt a negatív mérleget. Az adatok alapján Albertirsa és Pest megye átlag népességváltozása egymással korrelál. Megyei átlag 1980-89 1990-2001 2001-2011 (2001/2011)

Élve születés 1261 1248 1178 12,4 % Halálozás 1856 2015 1849 13,2% Összesen -595 -767 -671 -1,1% Különbözet -178 1458 1407 13,4 % Természetes szaporulat -595 -767 -671 –1,1%

Vándorlási különbözet -178 1458 1407 13,4% Tényleges szaporulat -773 691 736 12,3%

3.1.5. Lakások számának alakulás a Lakóegységek száma 2011-ben Albertirsán 2011-ben a KSH adatszolgáltatása Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye szerint összesen 4917 lakás volt, melyből 498 db Lakások db üresen állt. Egy lakásra 2,68 lakos jut, tehát egy lakásban átlagosan ketten-hárman élnek. A lakott 4414 városban igen nagy számban találhatóak üresen álló 498 rendezetlen funkciójú épületek, illetve az egykori zártkertek átalakuló területén lakás más célra használt 5 céljára használt, de a földhivatali Összesen 4917 nyilvántartásban üdülőként, gazdasági Üdülők 16 épületként, vagy rendezetlen funkciójú

épületként szereplő épületek igen nagy számban fordulnak elő. Ennek alapján a népességszámra vetített lakásállomány és a lakásként használt épületek száma nem tükrözi a pontos képet.

Épített lakások számának időrendi alakulása Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye -1946 1946-1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2011 Száma (db) 844 672 672 915 656 388 766

Épített lakások számának időrendi alakulása Albertirsán Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 41 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A lakások számának változása és a népességszám alakulása között párhuzam vonható. A településen a 1940-es évek óta folyamatos, lassú tempójú népességnövekedés figyelhető meg, amelyet csupán az 1980-90 közötti 0,7%-os, enyhe népességcsökkenés szakított meg. Ezt követően az 1991-2000 közötti periódusban az épített lakások számában is visszaesés figyelhető meg. Ez azonban nem okozott hosszú távú változást, ugyanis a 2000-es években a számok ismét emelkedtek, amely a szintén meginduló népességnövekedéshez köthető.

A lakások komfortossága Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye Szükség- és Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli egyéb lakás Összesen

Lakások (db) 2876 1497 156 343 41 4913

Az Albertirsán található lakások komfortosság szempontjából igen jó állapotban vannak. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakások 89%-a tartozik az összkomfortos illetve komfortos kategóriába. A komfort nélküli, a szükség- és egyéb lakások aránya alacsony, 7,8%-os. Összességében megállapítható, hogy a településen cél az alacsony komfortfokozatú lakások állapotának javítása.

A lakások komfortosságának százalékos megoszlása Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

A komfort nélküli, félkomfortos és Egyszobás lakások aránya a lakott Alacsony komfort fokozatú lakások szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül aránya lakásokon belül Forrás: KSH 2011-es népszámlálás, Pest megye

3.2. A TÁRSADALOM TÉ RBELI RÉTEGZŐDÉSE Albertirsán a társadalmi rétegzettség leginkább a vagyoni és a szociális helyzet alapján van jelen. A hátrányos helyzetű lakosság a város területén elszórtan, illetve egy szegregátumban sűrűsödik (a Thököly utca mentén), de szegregációs magok jelenléte megfigyelhető a település beépített területeinek szélén lévő lakóterületeken (pl. Vasvári Pál, Széchenyi, Galamb utcáknál).

3.3 . TELEPÜLÉSI IDENTIT ÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK 3.3 . 1 . K u l t ú r a A település kulturális életének gerincét a Móra Ferenc Kulturális Központ adja, amely a Pesti út 85- szám alatt található. Az 1900-as évek első felében kocsmaként működő művelődési házat 2001-ben újították fel. Termei a Színházterem (300 fő befogadó képességgel), a Nagy klubterem és a Kis klubterem. Itt leginkább képzőművészeti, fotóművészeti és helytörténeti kiállítások kerülnek

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 42 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. megrendezésre, emellett itt működik az Albertirsai Kábeltelevízió Stúdiója és a Művészeti Iskola színjátszó tagozata. Albertirsa számos értékes építészeti értékkel rendelkezik, melyek a kulturális örökségét színesítik. A Művészetek háza néven újranyitó egykori zsinagóga a helyi kulturális élet új színhelyét jelenti. 3.3 . 2 . S p o r t Albertirsán Sportegyesületi lehetőségek között van lehetőség különböző mozgásformákat (férfi, női kézilabda, judo, atlétika, női/férfi kosárlabda, galambászat, kung fu, kerékpár, asztalitenisz labdarúgás) űzni. A sportegyesület az amatőr sportolóknak kiváló lehetőségeket nyújt, azonban a versenysportolás lehetőségei fejlesztésre szorulnak, az atlétikán kívül Albertirsán egyéb sportágban a versenyzésre

való felkészülés korlátozott. A város évek óta Albertirsai sportközpont tervezi egy fedett sportcsarnok felépítését a Forrás: http://albertirsa.hu/az_albertirsai_sportkozpontrol versenysport és a tömegsport, valamint az iskolai testnevelési lehetőségeinek javítása érdekében. A szakegyesületeken kívül van még lehetőség Aikido, Nihon tai jitsu küzdősportok űzésére is. 2008 óta működik az Albertirsai Extrém Sportok Egyesülete. Az egyesület közösségi összefogással hozta létre BMX pályáját a sportcentrum területén. A városban található még három fittnes terem. Az Albertirsai Sportközpont 2008 óta szolgálja a város lakóit a Gerje-patak és a Strandfürdő közötti területen. A beruházás részben a város saját forrásaiból, másik részben pedig fejlesztési hitel felhasználásával valósult meg. Található itt gyepszőnyeges labdarúgópálya többfunkciós atlétika pályával körülvéve, és egy részben fedett 509 fős lelátóval. A létesítmény részét képezi még egy szabadtéri kézi- és egy kosárlabdapálya, valamint a szükséges kiszolgáló létesítmények (öltözők, tusolók, illemhelyek, orvosi szoba, gépház, gondnoki helyiség, büfé. Albertirsa sportéletét színesítik a helyben szervezett bakancsos túrák, a rendszeresen megszervezett Lusta vasárnap névre hallgató kerékpáros rendezvény, a sportágválasztó hét, és számos további rendezvény, melyek a város sportéletét mozdítják előre. 3.3 .3. Civil szervezetek Albertirsán a helyi civil élet igen aktív: mintegy nyolcvan civil szervezet működik a településen. Ezek között városszépítő, szociális, kulturális, vallási, politikai, sport és egyéb civilszervezetek is megtalálhatóak, melyek mutatják a település aktív társadalmi életét, valamint a közösségi és szociális megmozdulások igényét és életképességét. Az Albertirsán működő civilszervezetek:

 A teljesebb életért Alapítvány  Európai Integrációs Cigány Szövetség  A Tessedik Iskolások Egészségéért Alapítvány  Explorer Vasutas Világjáró Klub  Alberirsai Kutya - Sport Egyesület  Függetlenek Albertirsáért Egyesület  Albertirsa Barátainak Köre Egyesület  Gerje KlímaBarát Egyesület  Albertirsa és Környezete Térségfejlesztéséért  Gerje Lovas Sport Egylet Alapítvány  Gerje-Party Fúvósegylet  Albertirsa és Körzete Ipartestület  Gerjementi Vadásztársaság Albertirsa  Albertirsa Nyilvánosság Közhasznú Alapítvány  Gyöngybagoly Bérkilövő Vadásztársaság  Albertirsa Polgáraiért Egyesület  HEURÉKA Oktatási Alapítvány  Albertirsa Város Sportjáért Közhasznú Alapítvány  Hidak a Határon - Vendégbarát Hatóságért,  Albertirsa zenei életéért Alapítvány Lakosságért Alapítvány  Albertirsa-Inárcs-Örkény Hegyközség  Irmák Sprint Sportegyesület  Albertirsai Daloskör Egyesület  Irsai Mustármagokért Alapítvány  Albertirsai Extrém Sportok Egyesülete  Játékkal a Jövőért Alapítvány  Albertirsai FC Hold Sportegyesület  Jobboldali Értelmiségiek Szövetsége Egyesület  Albertirsai Fiatalok Egylete  Jövő Nemzedékéért Önkormányzati Alapítvány  Albertirsai Gazdakör  Kinizsi Önkéntes Vagyonvédelmi Egyesület  Albertirsai gyermek,ifjúsági és felnőtt labdarúgást  Közgáz 30 Alapítvány segítő, támogató alapítvány  Magyar Postagalambsport Egyesület Albertirsa A-  Albertirsai Klímabarát Kör 18  Albertirsai Malom - tó Horgászegyesület  Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 43 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

 Albertirsai Mazsola Óvoda Alapítvány Iskola Alapítvány  Albertirsai Művészetfejlesztésért Közhasznú  Mária Rehabilitációs Alapítvány Alapítvány  OVIT Albertirsai Üzemegységének Munkástanácsa  Albertirsai Művészetoktatásért Közhasznú  Patróna Vizuális Műhely Alapítvány Alapítvány  PIPACS Vadászkürt Egyesület  Albertirsai Napsugár Alapítvány  Polgári Kör Albertirsáért  Albertirsai Nyitnikék Alapítvány  Pro Artibus Egyesület  Albertirsai Önkormányzati Választási és  Ragyogó Gyermekarcok Közhasznú Alapítvány Támogatási Szövetség  Szövétnek a Kárpát-medencei keresztény  Albertirsai Reforméletmód Egyesület ifjúságért  Albertirsai Sportegyesület  Szövetség a Közép-Kelet-Európai Zöld-Falusi  Albertirsai Zenebarátok Vendégfogadásért  Áldott Gyermekkor Közhasznú Alapítvány  Szülők az Albertirsai Tessedik Iskoláért 96  Az Albertirsai LURKÓ BÖLCSŐDE gyermekeiért Alapítvány Alapítvány  TEGYÜNK EGYÜTT ALBERTIRSÁÉRT MOZGALOM  BIOKULTÚRA Közép-Magyarországi Egyesület Egyesület  BOROSTYÁNKŐ Oktatási és Művészeti Alapítvány  Tessedik Sámuel Népfőiskolai Társaság  Cigány Tudományos és Művészeti Társaság  Testvérvárosi és Külkapcsolati Egyesület  Dolina Zöld Kör  Újtelepi Óvoda alapítvány  Együtt Albertirsáért Községfejlesztési Alapítvány  Ybl-Kápolna Alapítvány  Élet-kenyere Evangélikus Szeretetotthon  Yurusu Aikido Egyesület Alapítvány 15

A város Gazdasági Programjában az alábbi célok kerültek megfogalmazásra: → város évfordulóinak méltó megünneplése → helyi képzőművészek bevonása a közösség életébe → a városi nagyrendezvények alkalmával a helyi iparosok, kereskedők, művészek nagyobb szerepet kapnak, egyedi önkifejezési lehetőség arculat, megtalálása a város számára, a programokon vonzerejének növelése kapcsolatok → mikrotérségi együttműködés erősítése, előnyinek kiaknázása → mikrotérségi EXPO meghonosításának lehetősége → testvérvárosi kapcsolatok erősítése → Tessedik örökség ápolása → Gyülekezetek és civil szervezetek támogatása

3.4 . HUMÁN KÖZSZOLGÁLTA TÁSOK Albertirsán a humán közszolgáltatások megfelelő színvonalon működnek, a város lakossága számára az alapoktatás biztosított. A településen egyetlen bölcsőde, a Lurkó Bölcsőde működik, a Baba utca 1-es szám alatt. Már 1955-ben is működött hasonló intézmény, amelyet 1977-ben korszerűsítettek, majd 2013-ban teljes egészében felújítottak. A jelenleg 40 fős kapacitással rendelkező bölcsőde tekintettel a népességnövekedésre, bővítést igényel. 3.4 . 1 . O k t a t á s Az alapfokú oktatási feladatokat hat óvoda, három általános iskola és egy tagintézményként működő érettségire felkészítő esti tanrendű középiskola látja el. Albertirsa első óvodáját 1893-ban nyitották meg. A növekvő igény a gyermekek nappali felügyeletére az anyák munkába állásának következményeként jelent meg. Egyházi szellemiségű óvodák is működnek a településen: egy 1992-ben, illetve egy 1994-ben létesített evangélikus óvoda. Albertirsa legnagyobb iskolája, a Tessedik Sámuel Általános Iskola 1975-ben, az alberti Tessedik Sámuel és az irsai Petőfi Sándor iskola egyesítésével jött létre. Az iskola nyolc évfolyamos nevelést, napközi elhelyezést és gyógypedagógiai oktatást igénylő gyermekek nevelési feladatait látja el. Három épülete mellett egy különálló tornateremmel is rendelkezik. Az iskolában kiemelten foglalkoznak a gyógy-testneveléssel és a drámapedagógiával. A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola a Váci Egyházmegyéhez tartozik, annak déli régiójában látja el a nevelési- oktatási szerepet. 1993-óta működik az egykori államosított polgári iskola épületében. A harmadik általános iskola a Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola, amelynek jogelődje az 1711-ben

15 Az Cégbíróságba bejegyzett egyesületek száma magasabb, mint a település életében ténylegesen részt vevő egyesületeké.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 44 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. alapított evangélikus egyházi iskola. 1991-óta üzemel ismét. A három intézményben összesen 1076 fő tanul, melyből 1064 fő, tehát a tanulók 99%-a albertirsai lakos.

Oktatási létesítmény címe Létesítmény neve Gyermekek száma

1. Baba u. 1. Lurkó Bölcsőde 24 fő/52 férőhely 2. Luther u. 10. Tündérkert Óvoda 229 fő/250 3. Dózsa Gy. u. 11. Mazsola Óvoda férőhely 4. Pesti út 29. Napsugár Óvoda 5. Ady E. u. 25. Nyitnikék Óvoda 6. Pesti út 104. Alberti Evangélikus Egyházi Óvoda 95 fő 7. Arany J. u. 4. "Mustármag" Óvoda (Irsai Evangélikus Egyházi Óvoda) 60 fő 8. Győzelem u. 2. Tessedik Sámuel Általános Iskola 650 fő 9. Köztársaság u. 29. Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola 163 fő 10. Pesti út 110. Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola 200 fő 11. Győzelem u. 2 Budakalász Gimnázium Albertirsai Tagintézménye 51 fő

Általános iskolai ellátás alapadatai Forrás: TeIR Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) 2014 [db] 4 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 [db] 50 Általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 [db] 48 Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 [fő] 1076 Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (az integráltan oktatott 0 sajátos nevelési igényű gyermekek nélkül) 2014 [fő] Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai előkészitő osztályok 156 tanulóival együtt) 2014 [fő] Napközis általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 2014 [fő] 283 Kollégiumban lakó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 0 [fő] Általános iskolai tanulók száma a felnőttoktatásban 2014 [fő] 0 Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 [fő] 90 Általános iskolai leány tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 [fő] 544 Nemzetiségi oktatásban tanulók száma a nappali oktatásban az általános iskolában 2014 [fő] 0 Más településről bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 2014 [fő] 92 Általános iskolában tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 547 [fő] Általános iskolában tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 529 [fő] Számítógépek száma az általános iskolai feladatellátási helyeken 2014 [db] 89 Számítógépet használó tanulók száma az általános iskolai feladatellátási helyeken 2014 [fő] 822 Internettel ellátott általános iskolai feladatellátási helyek száma 2014 [db] 4 Általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban (a nappali oktatásban) 2014 [db] 0 A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban 2014 [fő] 121 A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a felnőttoktatásban 2014 [fő] 0 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 2014 80 [fő]

A város Gazdasági Programjában a oktatás, kultúra, sport témakörében az alábbi feladatok kerültek célkitűzésre → Tessedik Iskola karbantartási, felújítási munkálatai → óvodaépületek felújítása → Művelődési Ház felújítása feladatok → zsinagóga rekonstrukciója, hasznosítása → Márai Sándor Városi Könyvtár épületén a terasztető megnagyobbítása → bölcsőde felújítása, napközbeni alternatív gyermekfelügyelet

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 45 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

megszervezése, nyitott intézmény-jelleg kialakítása → Városi Sportközpont fejlesztése → Sportcsarnok kiviteli terveinek elkészítése 3.4 . 2 . Egészségügy Cím Létesítmény Albertirsán az alapfokú egészségügyi ellátás, valamint számos szakrendelés is biztosított (pl. 1. Dózsa Gy. út 26. Háziorvos reumatológia, fül-orr gégészet, nőgyógyászat), 2. Vasút u. 4. (x2) Háziorvos összesen tizennégy féle szakterületen. Hét 3. Somogyi B. u. 50. Háziorvos háziorvos és három fogorvos működik a 4. Tessedik u. 14. Háziorvos településen, emellett pedig három állatorvos is praktizál. A rendelők hétköznaponként 5. Luther u. 2. Háziorvos félmunkaidős rendszerben tartanak nyitva, az 6. Kossuth L. u. 22/1. Háziorvos ügyeleti feladatokat a Pécsi és Társa 7. Köztársaság u. 9. Fogászat Egészségügyi Szolgáltató Bt. látja el. Ezen kívül 8. Irsay Károly u. 12. Fogászat van mentőállomás és egy egészségközpont is, a 9. Árpád u. 1. Fogászat Politzer Ádám Egészségügyi Központ, a Vasút utca 4-ben.

2004 2006 2008

2010 2012 2014 Háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatottak száma 1000 lakosra vetítve Közép-magyarországon Forrás: teir.hu Az elmúlt tíz évben az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, a háziorvosi ellátásban megjelentek aránya lapján kis mértékben évről-évre változott, de összességében csökkent. Ugyanezen mutató alapján a Budapest környéki települések közül Albertirsa az egészségesebbek közé tartozik. 3.4 . 3 . G o n d o z á s 16 Albertirsán 2015. március 1-ével lépett hatályba az új, szociális ellátás változásairól szóló rendelet. Ennek értelmében az állam és az önkormányzat által finanszírozott segélyeket teljesen külön választották. A foglalkozást helyettesítő támogatás folyósítása innentől kezdve nem tartozik az önkormányzat feladatai közé. Ezt a járási hivatal látja el, jogosultjai pedig a nyugdíjhoz közeli

16 Adatok forrása: http://albertirsa.hu/tajekoztato_a_szocialis_ellatasokat_erinto_2015_marcius_1- tol_hatalyos_valtozasokrol

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 46 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. korban lévők (max. 5 évvel előtte). Ezen kívül egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülhetnek az egészségkárosodottak, illetve a gyermekfelügyeleti problémákkal küzdők. Szociális létesítmény Létesítmény neve A településen továbbá lakásfenntartási címe támogatás is igénybe vehető, melyhez pozitívan 1. Köztársaság u. 115. IRMÁK Nonprofit Kft. elbírált kérelem szükséges. Szintén igényelhető 2. Dózsa Gy. u. 23. Szociális segítőház szociális ellátás: a méltányossági közgyógyellátás, valamint a méltányossági 3. Dózsa György u. 7. Szeretetotthon ápolási díj. 4. Luther u. 2. Védőnői szolgálat 5. Vasút u. 4. Politzer Ádám A fentebb felsorolt támogatási formákat Egészségügyi Központ összefoglaló néven települési támogatásnak nevezik. Ezek együttes célja elsődlegesen a létfenntartás lehetővé tétele, illetve a szociális támogatás. 2006. 2008. 2010. 2012. 2014. év év év év év Szociális étkeztetésben részesülők száma [fő] 14 32 61 142 69 Házi segitségnyújtásban részesülők száma [fő] 32 18 18 80 23 Idősek nappali ellátásában részesülők száma [fő] n.a. 40 40 40 20 A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma [fő] n.a. 449 278 318 386 A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma [fő] n.a. 246 188 124 131 Megállapított hátrányos helyzetű gyermekek és nagykorúvá vált n.a. n.a. n.a. n.a. 55 gyermekek száma [fő] Adatok forrása: www.teir.hu

A város Gazdasági Programjában a szociális és egészségügyi feladatok témakörében az alábbi feladatok kerültek célkitűzésre → meglévő stabil szociális háló → rászorulók részére támogatás: → természetbeni segélyezés előnyben részesítése → szociális szövetkezet megszervezése feladatok → jelzőrendszeres személyi hívó az időskorúak számára → fecskeházak építése fiatal házasok részére → Családsegítő Központ működésének racionalizálása → egészségügyi szolgáltatások megőrzése, fejlesztése

3 . 5 . KÖZBIZTONSÁG A rendőrségen kívül Albertirsán működik az Önkéntes Polgárőr Egyesület Albertirsa és az Albertirsai Polgárőr Egyesület, amely a rendőrséggel együttműködve lát el felügyeleti szolgálatot. 2006. 2008. 2010. 2012. 2014. év év év év év A regisztrált bűncselekmények száma (az elkövetés helye szerint) 254 232 307 500 274 [db] A regisztrált bűncselekményekből közlekedési [db] 33 36 37 19 24 Lopás [db] 95 79 113 162 132 Rablás [db] 1 5 4 5 5 Befejezett emberölés [db] 1 2 0 0 0 Testi sértés [db] n.a. n.a. 9 9 20 Betöréses lopás [db] 30 50 52 82 34 A regisztrált bűnelkövetők száma (lakóhely szerint) [fő] 82 94 124 111 129 Adatok forrása: www.teir.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 47 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

3.6 . ESÉLYEGYENLŐSÉG 17 Albertirsán a jelenleg is hatályban lévő 2013-2018-as, önkormányzat által kiadott Helyi Esélyegyenlőségi Program foglalkozik a település szegregáció- és diszkriminációmentes, az egyenlő bánásmód és a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés témaköreivel. Ebben rávilágítanak a mélyszegénységben élő, főként roma lakosság fokozatos leszakadására és kiszorulására az „életlehetőségekből”. A munkanélküliek segítésével a Szociális Segítőház foglalkozik. Az önkormányzat tulajdonában lévő 31 bérlakás 55%-át szociális helyzet alapján adják ki. Ezen lakások bérlői között - de a város egyéb területein is - probléma az eladósodottság, valamint az ez okból városperemre szoruló, vagy lakásukat elvesztő lakosság. A szegregátum olyan terület, ahol az aktív korú lakosság több, mint 50%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is e százalék fölött van. Jelenleg a városban nem található nagy kiterjedésű, kifejezetten szegregált terület, de annak magjai egyes utcákban (pl. Galamb utca, Thököly utca, Széchenyi utca, Bocskai utca, József A. utca) megjelentek. Az óvodákban és iskolákban a szociálisan rászoruló gyermekek étkeztetési támogatásban részesülnek. A nők munkapiacra való visszatérését a bölcsődei férőhelyekkel segítik. Családon belüli erőszak kiderülő eseteiben az érintettek több szervezethez is fordulhatnak. Az idősek számára klubok működnek (Őszirózsa Nyugdíjas Klub, Szivárvány Nyugdíjas Klub, Nárcisz Klub, Nyugdíjas Vasutasok Szakszervezetének Alapszervezete), valamint a Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon Nappali Klubja. Az értelmileg akadályozott fiatalok és felnőttek részére az Irmák Kht. biztosít nappali ellátást. A város intézményei akadálymentesítettek. A közfeladatok ellátásában 27 civilszervezet vesz részt. Az önkormányzat folyamatos szociális intézkedései közé tartozik a közfoglalkoztatás biztosítása.

Közszolgáltatásban résztvevők száma Adatok forrása: Önkormányzati adatszolgáltatás 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Emelkedés 2010-hez viszonyítva (%) Fő 64 120 40 92 107 82 128%

A Helyi Esélyegyenlőségi Program az alábbiak szerint foglalja össze a településen élők helyzetét: Romák és/vagy mélyszegénységben élők helyzete Az intézkedésbe bevont aktorok és Problémák beazonosítása Fejlesztési lehetőségek partnerek – kiemelve a felelőst rövid megnevezéssel: meghatározása rövid címmel Lakossági Ügyek Iroda A szegénység megelőzése, Helyi foglalkoztatási eszközök Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltsége hatásának mérséklése. alkalmazása Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Segítőház A hátrányos helyzetek Szociális, gyermekjóléti, Szociális Kerekasztal tagjai Szociális generációkon keresztüli képzési szolgáltatások bővítése. Segítőház átöröklődése. Az állampolgárok életminőségének folyamatos Szociális Segítőház A lakossági adósságállomány vizsgálata. Szociális Kerekasztal tagjai újratermelődése. Szükséglet alapú szolgáltatások Lakossági Ügyek Iroda szervezése. Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltsége A roma népesség hátrányos Komplex programok Szociális Segítőház helyzetének csökkentése. bevezetése. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Kerekasztal tagjai

17 Adatok forrása: http://albertirsa.hu/documents/helyi_eselyegyenlosegi_prgoram.pdf

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 48 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Lakossági Ügyek Iroda Szociális Segítőház A város állampolgárainak Szociális és egészségügyi Szociális Kerekasztal tagjai egészségügyi állapota rossz. szakemberek együttműködése. Lakossági Ügyek Iroda Kezdeményezés a Roma Szociális Segítőház Romákra vonatkozó adathiány Nemzetiségi Önkormányzattal Lakossági Ügyek Iroda közösen. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szociális Segítőház A romákkal szembeni Nyilvánosság erősítése. Roma Nemzetiségi Önkormányzat diszkrimináció. Lakossági Ügyek Iroda Polgármester Szociális Segítőház Szolgáltatások, képzések A digitális írástudás hiánya. Roma Nemzetiségi Önkormányzat bővítése Lakossági Ügyek iroda

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége Az intézkedésbe bevont aktorok Fejlesztési lehetőségek Problémák beazonosítása és partnerek – kiemelve a felelőst meghatározása Egységes fogalomrendszer Rendszeres szakmai találkozók. hiánya. A köznevelési rendszer Új módszerek, eljárások. Jelzőrendszer tagjai átalakítása. Szociális Segítőház Veszélyeztetettségi tényezők Szülők tájékoztatása a kialakulásának megelőzése, kedvezménnyel járó további hatásuk enyhítése. támogatásokról. A demográfiai mutatók alapján nő Feltöltöttségi, kihasználtsági a gyermekek száma. mutatók vizsgálata. Kérhető ellátásokról Szülők tájékoztatása. információhiány

A nők helyzete, esélyegyenlősége Az intézkedésbe bevont aktorok Fejlesztési lehetőségek Problémák beazonosítása és partnerek – kiemelve a felelőst meghatározása Szociális Kerekasztal tagjai A tartós munkanélküliség aránya Képzési programok körének Lakossági Ügyek Iroda a nők esetében magasabb. szélesítése. Szociális Segítőház Móra Ferenc Kulturális Központ A gyermekét egyedül nevelő, Szociális, gyermekjóléti Szociális Kerekasztal tagjai vagy több gyermeket nevelő szolgáltatások, ellátások során jelzőrendszer tagjai család esetében a szegénység célzott támogatások körének Lakossági Ügyek Iroda kockázata magas. kialakítása. Szociális Segítőház A gyermekek napközbeni ellátását A GYÁS, GYES-ről való visszatérés biztosító intézmények a munkaerő piacra mérsékli a működtetése. Lakossági Ügyek Iroda szegénység kialakulásának Az önkormányzat gazdasági Szociális Segítőház kockázatát. helyzetének figyelembevételével az ellátás költségeinek átvállalása. A magányérzet kialakulásával Szabadidős programok szervezése, Jelzőrendszer tagjai nemcsak az anya mentális igény szerinti bővítése. Lakossági Ügyek Iroda állapota lehet rosszabb, családi Zöldterületek, közparkok tervszerű konfliktusokhoz is vezethet. felújítása. Szociális Segítőház

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az intézkedésbe bevont aktorok Problémák beazonosítása Fejlesztési lehetőségek és partnerek – kiemelve a felelőst meghatározása Szociális, közművelődési Szociális Segítőház Magas az egyedül élők aránya. szolgáltatások bővítése. Móra Ferenc Kulturális Központ Morbiditási statisztika adatai nem Szociális, egészségügyi, sport Lakossági Ügyek Iroda jók. szolgáltatások bővítése. Szociális Segítőház Lakossági Ügyek Iroda Gyakran válnak áldozattá. Tájékoztatás és megelőzés. Szociális Segítőház Nemzedékek közötti kapcsolat Generációs programok szervezése. Szociális Segítőház

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 49 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. nehézsége. Móra Ferenc Kulturális Központ Társadalmi sztereotípiák A nyilvánosság eszközeinek Lakossági Ügyek Iroda eloszlatása. bővítése. Móra Ferenc Kulturális Központ

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az intézkedésbe bevont aktorok Problémák beazonosítása Fejlesztési lehetőségek és partnerek – kiemelve a felelőst meghatározása Az elszigeteltség hatásának A kommunikáció színterének Lakossági Ügyek iroda enyhítése. bővítése, elérhetővé tétele. Móra Ferenc Kulturális Központ Az akadálymentes környezet Akadályok folyamatos, ütemezett Városüzemeltetési Iroda aránya nem 100%-os. megszüntetése. A pszichiátriai problémákkal Az ellátásukban résztvevő küszködő, illetve a szervezetek bevonásával elemzések Szociális Kerekasztal tagjai szenvedélybetegségben szenvedő készítése, problémáik feltárása, Lakossági Ügyek Iroda (alkohol, drog,) emberek száma életminőségüket javító Szociális Segítőház egyre nő. intézkedések bevezetése. Az egészségügyi prevenciós Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is szolgáltatásokat, a minél nagyobb számban szűrővizsgálatokat a mozgásukban résztvegyenek az egészségügyi erősen korlátozott személyek szűrővizsgálatokon. Lakossági Ügyek Iroda kevésbé veszik igénybe. Szociális Segítőház Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.

Megvalósult fejlesztések Albertirsa településen folyamatos a törekvés az esélyegyenlőségnek az élet minden területén történő biztosítására, a humán közszolgáltatások fejlesztésére. A fejlesztések egyik elérthető útja a pályázati lehetőségek ésszerű kihasználása. A pályázati úton megvalósított fejlesztések a településen az elmúlt években, a humán közszolgáltatás területén: Településen elnyert, megvalósult pályázatok Adatok forrása: http://www.albertirsa.hu Projekt neve Kedvezményezett Projekt pontos Megvaló- Finanszí- Támogatás neve helyszíne sítás rozás megítélt összege időszaka módja / Támogatás intenzitás Az Albertirsai Tündérkert ALBERTIRSA Albertirsa, 2013 KMOP-4.6. 106.520.176.- Ft Óvoda épületének felújítása, ÖNKORMÁNYZATA Luther u. 8. 1-11 / 100% bővítése projekt leírása: Az Albertirsai Tündérkert Óvoda átalakítása és bővítése. Feladat a meglévő, 2 szobával rendelkező óvodaépület 61,53 m2-es területen történő felújítása és új foglalkoztató építése. Szülők szeme fénye – Albertirsa Lurkó Bölcsőde Albertirsa, 2010 KMOP 124.733.698.- Ft 21. századi bölcsődéje Baba u. 1. / 90%

projekt leírása: 2010-ben Albertirsa Város Önkormányzata, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programja keretében 124.733.698.- Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, melynek keretében a Lurkó bölcsőde külső-belső átalakítása és teljes felújítása megvalósult. A projekt összköltségvetése: 138.593.298.- Ft. A projekt keretében a férőhelyek száma 20-ról 40-re emelkedett. Aszfalt úton Albertirsán – A Albertirsa Város Albertirsa, Irsay 2011 KMOP- 61.006.750.- Ft/ Thököly és Boglárka utcák Önkormányzata k. u. 2. 2.1.1/B- 70% aszfaltréteggel való ellátása, 08-2008- kiszélesítése 0052 projekt leírása: A projekt keretében a Thököly és Boglárka utcák teljes hosszában megtörtént a földút szilárd aszfaltburkolattal való ellátása, mindkét utca vonatkozásában kiépítésre kerültek a járdák, kapubejárók, csapadékvíz-elvezető rendszerek, az érintett útszakaszok kétoldali szegélyezése, akadálymentesítése. Albertirsa Város Polgármesteri Albertirsa Albertirsa, Irsay 2011 ÁROP Hivatalának fejlesztése Önkormányzata K. u. 2. 3.A.1./A- 2008-0058 projekt leírása: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése kapcsán az volt a cél, hogy a

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 50 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Településen elnyert, megvalósult pályázatok Adatok forrása: http://www.albertirsa.hu Projekt neve Kedvezményezett Projekt pontos Megvaló- Finanszí- Támogatás neve helyszíne sítás rozás megítélt összege időszaka módja / Támogatás intenzitás működésről elkészült állapotfelmérés részletes elemzésre és átvizsgálásra kerüljön, valamint ezen vizsgálatok alapján szakértői javaslatok, iránymutatások kerüljenek megfogalmazásra.A pályázat során megújult Albertirsa honlapja, mely során a számos kialakított funkció mellett, online időpont- foglalási rendszer is kialakításra került. A szervezetfejlesztés fontos részeként kerültek megtervezésre, megtartásra és kiértékelésre az előzetesen egyeztetett képzések.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 51 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 4 . A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA

4 . 1 . GAZDASÁG Albertirsa gazdasága nagyrészt a szolgáltató szektorra épül, emellett az építőipar, az erdő- és mezőgazdaság, valamint a feldolgozóipar meghatározó szerepű. Albertirsa gazdasági szerkezete városias képet mutat. A szolgáltató szektor aránya meghatározó a településen, 2014-ben az összes regisztrált vállalkozás 60% tartozott ide. 4 . 1 . 1 . A település g a z d a s á g i súlya, szerepköre A főváros tágabb vonzáskörzetébe tartozó település fekvéséből adódóan jó adottságokkal rendelkezik a gazdasági élet pezsgéséhez. A vasútvonal és a 4 sz. valamint az M5 autópályával összekötő 405 sz. főút közelsége kiváló infrastukturális hátteret biztosít. Az adottságokhoz képest a lehetőségek nem kerültek még teljesen kiaknázásra. A település elérhetőségét tovább javítja majd az M4 gyorsforgalmi út kiépülése, de a település „elkerülésével” elszívó hatással is lehet a megépülő gyorsforgalmi út, hiszen a most áthaladók sokszor Albertirsán vesznek igénybe szolgáltatásokat, melyek miatt a jövőben valószínűleg nem térnek majd le az autópályáról. Bár a település lélekszáma meghaladja a 12.000 főt, tág központi szerepköre nem alakult ki, azonban mikrotérségi központként értelmezhető, mert a közeli kistelepülések (Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda) életében ellát központi szerepkört a város. A térségben több nagyobb lélekszámú város is található (Cegléd, Monor) melyek nagyobb vonzerőt fejtenek ki. 4.1 . 2 . A település g a z d a s á g i ágazati jellemzői A település foglalkoztatási helyzetében meghatározó a főváros közelsége, az ingázók aránya magas, legtöbbjük Budapesten talál munkát. A városban sok építőipari vállalkozás működik, melyek nem csak a településen hanem a fővárosban is vállalnak munkákat. Legnagyobb foglalkoztatók Albertirsán az iparűzési adó alapján Adatok forrása: önkormányzati adatszolgáltatás cég neve termelési profil AQUARIUS-AQUA Kft. üdítőital, ásványvíz gyártása MIRELITE MIRSA ZRT. gyümölcs- zöldséglé tartósítása, gyártása FAULHABER MOTORS HUNGÁRIA KFT. villamos motorok, áramfejlesztők gyártása INTERMAS EASTERN EUROPE KFT. egyéb műanyag termék gyártása AQUARIUS-TRANS KFT. közúti áruszállítás ZÖLDPONT’98 KFT. fűszer-, aroma-, narkotikus gyógynövények termesztése QUEEN DRINKS KFT. műanyag csomagolóeszköz gyártása DOLINA KFT. kazánok, egyéb vasipari termékek gyártása

A város foglalkoztatás szempontjából legnagyobb cége az Aquarius Aqua kft. mely több mint 100 munkavállalóján kívül az alvállalkozókon keresztül is számos helybéli és környékbeli lakosnak biztosít munkát. „Az Aquarius-Aqua Kft. egy gyártó és palackozó cég, de magán a gyártáson kívül rendkívül széles a szolgáltatási vertikuma. A termelő tevékenység a mintegy 70.000 m² alapterületen elhelyezkedő albertirsai telephelyen folyik. Jelenleg az ásványvíz termelése 7000 m²- en, 3 gyártócsarnokban történik, és 6600 m²-n, két raktárépületben történik a készletek tárolása. A vállalat 2006-ban szerelte be az első, 32.000 palack/óra teljesítményű SIDEL Combi gyártósorát, majd 2007-ben ennek továbbfejlesztett változatát, ami már 36.000 palack/óra teljesítményű. Mindkét sor Magyarországon egyedülálló, és a legmagasabb európai technikai színvonalat jelenti mind termelési teljesítményében, mind a végtermék minőségét tekintve. Ezen túlmenően a cég rendelkezik még egy NATE típusú gépsorral, melynek kapacitása 15.000 palack/óra. A három gépsor összes kapacitása tehát eléri a 83000 palack/óra gyártási lehetőséget. Ezzel a vállalkozás a Közép- Európai ásványvíz gyártó cégek közül a legnagyobb termelőkapacitással rendelkező vállalkozássá nőtte ki magát.”18

18 Forrás: http://www.aquarius.hu/

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 52 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A város másik nagy foglalkoztatója a Mirelite Mirsa Zrt., mely az állandó alkalmazottak mellett jelentős idénymunka jellegű foglalkoztatást biztosít a zöldségek és gyümölcsök betakarításának időszakában. Jelenleg „A MIRELITE MIRSA Zrt. különféle gyorsfagyasztott- zöldségek, gyümölcsök, valamint tésztafélék gyártásával foglalkozik. A hűtőház 1984-ben kezdte meg működését Albertirsán, Budapesttől 50 km-re, az M5-ös autópálya és a 4-es főútvonal mellett. 1992-től a vállalat a nürnbergi székhelyű Schöller vállalatcsoport, majd 2001-től a Nestlé csoport leányvállalataként működött. 2003-tól 100%-os magyar tulajdonban van a hűtőház. 2004-ben újabb hűtőház került megvásárlásra Domoszlón, majd 2006 végén Miskolcon.” 19 A Faulhaber Motors Hungária Kft. a miniatűr és mikro motorok területén a technológiai élvonalba tartozik, innovatív termékeikkel új utakat nyitnak. Feladatának tekinti olyan hajtásmegoldások kidolgozását, amelyek az alkalmazásaik által támasztott követelményeknek optimálisan eleget tesznek. Azon piacok számára kínálnak hajtásmegoldásokat, amelyeken a pontosság és a megbízhatóság a döntő a legkisebb térrészekben.20 Albertirsán a 2014-ben regisztrált adatok alapján a vendéglátóhelyek száma 70 db, ebből 27 italüzlet és zenés szórakozóhely, szintén 27 db étterem és büfé, 8 db cukrászda és további 8 vendéglátóhely munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végez. Míg a vendéglátóhelyek száma a 2000-es években nagyjából stagnált, 2010 óta a számuk lassú növekedésnek indult a városban.21 A településközpontban nem funkcionál olyan kávézó, cukrászda, mely a lakosság közösségi életének színteréül szolgálna, ebből a szempontból funkcióhiány mutatkozik.

Regisztrált gazdasági társaságok száma Építőiparban működő vállalkozások Feldolgozóiparban nemzetgazdasági 1000 lakosra vetítve Közép- aránya Közép-Magyarországon, 2012 ágban működő vállalkozások aránya Magyarországon, 2014 (Albertirsa: (Albertirsa: 12,983) Közép-Magyarországon, 2011 13,661) (Albertirsa: 3,194) Forrás: www.teir.hu/idosoros-elemzo/ Vállalkozások Albertirsán a regisztrált vállalkozások száma 2014-ben 1641 db, számuk az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett, 2005-höz képest (1062 db) több mint másfélszeresére nőtt. A regisztrált vállalkozások 65,5%-a volt egyéni vállalkozó 2014-ben, és közülük is 44,5% főállású önálló vállalkozó. 1000 lakosra 2014-ben 134 vállalkozás jutott, mely a járási adattól (143) kissé elmarad, a megyei (157) és országos (172) átlagokhoz viszonyítva jelentősen alacsonyabb értéket mutat. A 2008-as év jelentős változásokat hozott Albertirsa gazdasági életébe. A 2006-os évhez képest a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban a regisztrált vállalkozások száma többszörösére növekedett, 256 darab új vállalkozás jött létre. A számuk azóta is folyamatosan növekszik, de jóval kisebb mértékben. Az építőipari vállalkozások száma jelentősen nem változott, az utóbbi néhány évben kissé csökkent a számuk. Jelentősebb számban vannak jelen

19 Forrás: http://www.mirsa.hu/index.php/hu/ 20 Forrás: http://www.faulhaber.hu/ 21 Adatok forrása: teir.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 53 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. a településen még a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint az ingatlanügyletek gazdasági ághoz tartozó vállalkozások, számuk az elmúlt években nem változott jelentősen. Több gazdasági ágazat minősíthető közepes jelentőségűnek Albertirsán a vállalkozások száma alapján. A szállítás, raktározás valamint a feldolgozóipar területén nem történt jelentős változás. Újabb vállalkozások jelentek meg viszont az utóbbi években a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatokban.

A regisztrált 1800 vállalkozások (db) 1600 regisztrált 1400 vállalkozások 2005. év 1062 1200 (db) 2006. év 1084 1000 2007. év 1094 800 2008. év 1396 600 2009. év 1433 400 2010. év 1448 200 2011. év 1553 0 2012. év 1570 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2013. év 1616

2014. év 1641 A regisztrált vállalkozások számának alakulása 2005 és 2014 között Forrás: adatok – KSH, saját készítés A mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya a legalacsonyabb a járásban ezen a településen, mindössze 22 % az összes regisztrált vállalkozás közül, szemben a járás 34%-os átlagával (az országos átlag 25,6 % volt 2010-ben.) Az ipari és építőipari vállalkozások arány kiemelkedően magas (17,9 %) mind a járás (13 %), mind pedig az országos (10,6%) értékhez viszonyítva. 2006. 2008. 2010. 2012. 2014. év év év év év Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 56 312 329 365 417 halászat nemzetgazdasági ágakban [db] Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés, 86 79 78 85 86 feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágakban [db] Regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés - - 1 1 1 nemzetgazdasági ágban - [db] Regisztrált vállalkozások száma a feldolgozóipar nemzetgazdasági - - 73 77 77 ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, - - 2 4 4 gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági [db] Regisztrált vállalkozások száma a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, - - 2 3 4 kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági 172 167 188 185 168 ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a kereskedelem, gépjárműjavítás 264 254 242 266 250 nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a szállítás, raktározás 5322 53 44 45 44 nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, 50 47 57 62 67 vendéglátás nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az információ, kommunikáció - - 37 39 43 nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a pénzügyi, biztosítási tevékenység 47 42 51 54 57 nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az ingatlanügyletek 26023 338 204 206 209

22 A posta és távközlés nemzetgazdasági ágakban regisztrált vállalkozások számát is tartalmazza. 23 A gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások számát is tartalmazza.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 54 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a szakmai, tudományos, műszaki - - 82 87 105 tevékenység nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az adminisztratív és szolgáltatást - - 54 63 70 támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a közigazgatás, védelem, kötelező - - 0 0 0 társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban 17 16 25 27 23 - [db] Regisztrált vállalkozások száma a humán-egészségügyi, szociális 23 26 25 25 28 ellátás nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma a művészet, szórakoztatás, - - 17 17 25 szabadidő nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az egyéb szolgáltatás 58 61 49 44 49 nemzetgazdasági ágban [db] Regisztrált vállalkozások száma az egyéb tevékenység 0 1 2 0 0 nemzetgazdasági ágban [db]24 Kiskereskedelem A 2014. évi KSH adatok szerint 186 db kiskereskedelmi üzlet működik a településen. A népességhez viszonyítva a számuk meglehetősen magas, a megyei átlagot jelentősen túlszárnyalva, kissé az országos átlag felett alakul. A járáson belül csak Cegléd előzi meg kevéssel. Jellemzően a legtöbb féle árucikk megvásárolható a településen, azonban nagyobb áruházak a közeli járásközpontokban találhatóak.

Kereskedelem, gépjárműjavítás Legalább érettségizett regisztrált Kiskereskedelmi üzletek száma nemzetgazdasági ágban működő munkanélküliek aránya Közép- (gyógyszertárak nélkül) 100 000 vállalkozások aránya Közép- Magyarországon, 2012 (Albertirsa: lakosravetítve Közép-Magyarországon, Magyarországon, 2012 (Albertirsa: 5,719) 2011 (Albertirsa: 1523,092) 26,43) Forrás: www.teir.hu/idosoros-elemzo/

24 Adatok forrása: KSH

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 55 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

4.1.3. A település foglalkoztatási mutatói

Regisztrált munkanélküliek száma 100 Legalább érettségizett regisztrált Főiskolát ill. egyetemet végzett munkaképes korú lakosra vetítve munkanélküliek aránya Közép- regisztrált munkanélküliek aránya Közép-Magyarországon, 2014 Magyarországon, 2011 (Albertirsa: Közép-Magyarországon, 2011 (Albertirsa: 5,249) 28,372) (Albertirsa: 4,419) Forrás: www.teir.hu/idosoros-elemzo/ Albertirsán a munkanélküliségi ráta 2014-ben 5,25 % volt. A regisztrált álláskeresők száma 2009.-ben ugrott meg és azóta 5-6 % körül mozog. 2013-ban az ország nagy részén mért munkanélküliség csökkenés a várost kevésbé érintette, így e tekintetben a többi településhez viszonyított relatív helyzete romlott. Mindazonáltal az országos és a járási mutatókhoz viszonyítva az érték még mindig kedvező, de a megyei átlagtól már elmarad.

Magyarország Pest megye Albertirsa

Közép- Magyarországi régió Ceglédi járás

Munkanélküliségi ráta (regisztrállt munkanélküliek száma száz 15-59 éves állandó lakosra) Forrás: TeiR Az adófizetők aránya (41,75 %) ugyan kissé meghaladja a járás átlagát (41,15 %), de alacsonyabb az országos (43,98 %) és megyei értékeknél is. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem 640 867 Ft volt 2013-ban, ami ugyan magasabb a Ceglédi járás átlagánál (601 279 Ft), de a megyei (804 784 Ft), sőt még az országos (674 902 Ft) átlagjövedelemtől is elmarad.

Megvalósult fejlesztések A település gazdaságának élénkségét és fejlődni vágyását mutatják a megvalósult fejlesztések. A gazdaság területén több pályázati lehetőséggel is éltek Albertirsa gazdasági életének szereplői. Pályázati úton megvalósított fejlesztések a településen az elmúlt években a gazdaság területén: Településen elnyert, megvalósult pályázatok adatai Adatok forrása: http://www.terkepter.nfu.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 56 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Projekt neve Kedvezményezett Projekt pontos Megvaló- Finanszí- Támogatás neve helyszíne sítás rozás megítélt összege időszaka módja / Támogatás intenzitás Tevékenységi kör bővítése a BUSZESZ Ecet Albertirsa, 2011 KMOP- 100 000 000 Ft BUSZESZ ECET Zrt-nél Ecetgyártó Zrt. Homokrész 1.2.1-11/B / 28%

Ingatlan felújítás és "HOLLÓ-PHARMA" Albertirsa, 2011 KMOP- 2 918 331 Ft / eszközbeszerzés a Holló Pharma Állatgyógyászati és Dánosi út 7. 1.2.1- 45% Kft. részére Gyógyszerforgalmazó 11/M Kft. projekt rövid A 25 éve állat-egészségügyi ellátással, ebből 18 éve állatorvosi rendelő és állat patika leírása: üzemeltetésével foglalkozó Holló-Pharma Kft. által sikeresen megvalósított projekt egy három nagyobb részre osztható komplex beruházás volt. A cég korszerűsítette eszközparkját, fejlesztette információs technológiáját, illetve a rendelőnek otthont adó épület felújítása, korszerűsítése is megtörtént.

Doboztőltő gépsor beszerzése a QUEEN Drinks Albertirsa, 2010 KMOP- 150 000 000 Ft / QUEEN Dinks Kft-nél. Élelmiszeripari és Homokrész 1.2.2 30% Kereskedelmi Kft. projekt rövid A QUEEN Dinks Kft. által megvalósítandó projekt célja, hogy Albertirsán a doboz tőltő gépsor leírása: beszerzésével megteremtsék a dobozos üdítő gyártásának feltételeit. ÚJ előforma gyártó gépsor QUEEN Drinks Albertirsa, 2012- KMOP- 92 967 300 Ft / beszerzése a QUEEN DRINKS Kft- Élelmiszeripari és Homokrész II. 2013 1.2.1-11/B 30% nél Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Informatikai fejlesztés az AQUARIUS-AQUA Albertirsa, 2010- KMOP- 14 654 850 Ft / Aquarius-Aqua Kft-nél Kereskedelmi, Ipari és Homokrész II. 2013 1.2.5-09 35% Szolgáltató Kft. 2. projekt rövid A cég 2006-ban vezette be és azóta használja az Infosys Integrált Vállalatirányítási rendszer alábbi leírása: moduljait: Pénzügy modul, Főkönyv modul, Készlet modul, Áruforgalom modul, Eszköz modul, Termelés modul. A fejlesztési fázisban ezen rendszerhez integráltan kapcsolódó Humán erőforrás (HR), Döntéstámogatási (DSS) és Ügyfélkapcsolati (CRM) rendszerekkel bővültek. A projekt célja a cég működési hatékonyságának fokozása volt, az integrált vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztésével, valamint ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer bevezetésével.

Sterilizáló berendezések AQUARIUS-AQUA Albertirsa, 2010- KMOP- 18 305 000 Ft / beszerzése a magas minőségi Kereskedelmi és Homokrész II. 2011 1.2.1- 35% követelmények megfelelése Szolgáltató Kft. 0318/2 09/A/2 érdekében projekt rövid Az Aquarius-Aqua Kft. termékeinek minőségét kívánta fejleszteni, mégpedig úgy, hogy a leírása: legmagasabb minőségi elvárásoknak is meg tudjanak felelni. Ehhez sterilizációs berendezések beszerzése vált szükségessé, mellyel a legszigorúbb beszállítói követelményeket is teljesíteni tudják. Környezetvédelmi technológia AQUARIUS-AQUA Albertirsa, 2010- KMOP- 121 037 872 Ft / fejlesztés az Aquarius-Aqua Kft- Kereskedelmi és Homokrész II. 2013 1.2.4-09/A 40% nél Szolgáltató Kft. 0318/2 projekt rövid Az Aquarius Aqua Kft. a saját márkás ásványvíz palackozásában piacvezető Magyarországon és ezért leírása: kötelességének érzi a minden irányú folyamatos fejlesztést , aminek része a környezetterhelés csökkentése is , különös tekintettel a kibocsájtott műanyag ( PET ) mennyiségére, így olyan beruházást kívánt végrehajtani, mellyel tovább tudják csökkenteni a PET palackok súlyát, csökkentve ezzel a műanyag alapanyag felhasználást, illetve hulladék palackokat is felhasználnak az új palackok készítésekor.

Az Intermas E. E. Kft. Intermas Eastern Albertirsa, 2011 KMOP- 4 484 881 Ft / technológiai fejlesztése Europe Kft. Baross u. 85/2 1.2.1-11/A 35% projekt rövid 2011. évben a termékválaszték bővítésével és a piaci kapcsolataik fejlesztésével átütő sikereket leírása: értek el a kertgazdálkodási termékek piacán, főként a barkács áruházi értékesítésben. A vállalkozás legfontosabb termelési tevékenysége, a facsemetevédő gyártás hatékonyságának növelése érdekében egy félautomata alapháló felsodró gépet állítottak üzembe. A választék bővítésének egyik részére irányult, hogy fejlesztették a kis kiszerelt termékeik gyártását a zsugorfóliázó gép beszerzésével. Ezzel biztosítják a termékek igényes csomagolását. A vállalkozás dinamikus növekedése megkövetelte az informatikai fejlesztést is, melynek keretén

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 57 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Településen elnyert, megvalósult pályázatok adatai Adatok forrása: http://www.terkepter.nfu.hu Projekt neve Kedvezményezett Projekt pontos Megvaló- Finanszí- Támogatás neve helyszíne sítás rozás megítélt összege időszaka módja / Támogatás intenzitás belül új szervert, hozzá való szoftverekkel és további számítógépek, illetve nyomtatók beszerzését hajtották végre. A vállalkozásban dolgozók többsége sok éve dolgozik a cégnél. Szakértelmük, hozzáállásuk a biztosíték arra, hogy a rendelkezésre álló technikát maximálisan kihasználva, mindenkor a megrendelőik megelégedésére dolgoznak.

Faipari eszközök beszerzése a FA-CO 2053 Albertirsa, 2014- KMOP- 39 422 000 Ft / FA-CO 2053 Kft. részére Fafeldolgozó Korlátolt Homokrész 2015 KMOP- 50% Felelősségű Társaság 43/A 1.2.1-13/B Ajándéktárgy-bolt hátterének BULWARK-STONE 2010 Albertirsa, 2012- KMOP- 2 950 980 Ft / kialakítása Albertirsán a Vagyonvédelmi és Szondi u. 19. 2013 1.2.1- 45% Bulwark-Stone 2010 Kft. által Szolgáltató Kft. 11/M Technológia fejlesztés a AQUARIUS-AQUA Albertirsa, 2015 KMOP- 200 000 000 Ft / termelékenység növelése Kereskedelmi, Ipari és Homokrész II. 1.2.1-13/B 31% éredekében az Aquarius Aqua Szolgáltató Korlátolt Kft-nél Felelősségű Társaság MIRELITE MIRSA Zrt. vadas gyártó MIRELITE MIRSA Albertirsa, 2014 KMOP- 77 831 350 Ft / vonal fejlesztése Zártkörűen Működő Baross u. 78. 1.2.1-13/B 40% Részvénytársaság projekt rövid A pályázat keretében a MIRELITE MIRSA Zrt. vadas gyártó vonal fejlesztését valósították meg. A leírása: teljes technológiai sor megújult, így a teljesség igénye nélkül: vásároltak színosztályozó berendezést, homogenizálókat, főzőüstöket, adagoló szivattyúkat, valamint csomagolóüzemi berendezéseket. Technológiai fejlesztés a GSM GSM Takács Albertirsa, 2011 KMOP- 2 351 670 Ft / Takács Kft.-nél Kereskedelmi és Pesti út 65. 1.2.1-10/A 30% Szolgáltató Kft. projekt rövid A Gsm Takács Kft. 2005 végén alakult. Fő tevékenységi köre mobiltelefon kiskereskedelem. Emellett leírása: szolgáltatásaik között megtalálható a mobil és PDA tartozékok értékesítése, a Vodafone M.O teljes készülékparkjának,- tarifacsomagjának kínálata, valamint mobilkészülékek szervízelése is. Vállalatuk székhelye Újlengyelen, üzlethelységei pedig Albertirsán, Budapesten az Árkád üzletházban és Cegléden találhatóak. 2007 áprilisában a vállalat cégjelzése alatt megnyitották Albertirsán a TERRANO éttermet, melyhez a jelen beruházás kapcsolódik. A pályázat keretein belül kívánták modernizálni, illetve fejleszteni a TERRANO éttermet:1 db hűtött munkaasztal, rozsdamentes acélból; 1 db italhűtőpult, rozsdamentes acélból, hátsó felhajtással, hűtött medencével; 1 db jégkocka-készítő gép, rozsdamentes acélból; 1 db pizzaasztal feltéthűtővel, gránit munkalappal; 1 db gázüzemű olajsütő, 2 aknás; 1 db gázüzemű rostlap, rozsdamentes acélból; 1 db pohár-mosogatógép, rozsdamentes acélból; 1 db nagykonyhai gáztűzhely, elektromos GN2/1 sütővel, alsó neutrális elemmel; 1 db indukciós tűzhely, asztali kivitel, üvegkerámia felülettel. Technológiai fejlesztés a FA-CO FA-CO 2053 Albertirsa, I. 2011- KMOP- 30 049 576 Ft / 2053 Kft.-nél Fafeldolgozó Kft. Homokrész 2013 1.2.1-11/B 35% 43/A. Technológiai fejlesztés a FA-CO FA-CO 2053 Albertirsa, I. 2013- KMOP- 6 963 950Ft / 2053 Kft.-nél Fafeldolgozó Kft. Homokrész 2014 1.2.1-13/A 35% 43/A. Gyártási kapacitás fejlesztés az IKER és Társa Albertirsa, 2014- KMOP- 86 917 311 Ft / IKER és Társa Kft-nél. Kereskedelmi és Külterület 2015 1.2.1-13/B 45% Szolgáltató Korlátolt 0150/7 hrsz. Felelősségű Társaság Technológiai korszerűsítés a GSM GSM Takács Albertirsa, 2012 KMOP- 4 861 765 Ft / Takács Kft.-nél Kereskedelmi és Pesti út 65. 1.2.1-11/A 35% Szolgáltató Kft. Telephelyfejlesztés a Faulhaber Faulhaber Motors Albertirsa, 2010- KMOP- 12 841 202 Ft / Motors Hungaria Kft.-nél Hungaria Dózsa György 2011 1.5.3/C-10 35% Kereskedelmi és út 29. Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság projekt rövid A beruházások célja a telephely továbbfejlesztése, a jövőbeni termékfejlesztések korlátainak leírása: megszüntetése és a szakmai kompetencia növelése volt. Fejlesztésük a Közép-Magyarországi Régió által preferált iparághoz, a gépiparhoz tartozik (villanymotor- és tekercsgyártó és összeszerelő üzem kapacitásnövelése). A cég térségi szinten is jelentős foglalkoztatónak számít a gépipari piacon, a beruházásukkal pedig újabb munkahelyek létrehozására nyílik lehetőség.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 58 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Településen elnyert, megvalósult pályázatok adatai Adatok forrása: http://www.terkepter.nfu.hu Projekt neve Kedvezményezett Projekt pontos Megvaló- Finanszí- Támogatás neve helyszíne sítás rozás megítélt összege időszaka módja / Támogatás intenzitás Egységesített központi irányítási JWB Kereskedelmi és Albertirsa, 2010- KMOP- 2 503 000 / 35% rendszer kialakítása a JWB Kft.- Szolgáltató Kft. Pesti út 39. 2011 1.2.5-09 nél projekt rövid A JWB Kft. a kiskereskedelmi tevékenységeinek a minőségjavítását kívánta megvalósítani üzleteiben. leírása: A szolgáltatás minőségének javítása, a vásárlói elégedettség növelésének eszközéül szolgáló korszerű pénztárgépes rendszer kiépítésével valósul meg. A projekt keretein belül megvalósuló rendszer a kor követelményeinek megfelel.

A Gazdasági program stratégiai területe: több munkahely kell a városban → ingázó település jelleg oldása cél → ingatlanvagyon vállalkozói célú kiajánlása → helyi adórendszer átgondolása

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 59 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

4.2. TURIZMUS, IDEGE NFORGALOM 4 . 2 . 1 . A település turisztikai s z e r e p k ö r e Albertirsa vonzerejét elsősorban kiváló minőségű - főleg mozgásszervi és ízületi megbetegedések kezelésére alkalmas - gyógyvizes strandfürdőjének köszönheti. A város kiváló megközelíthetőségéből és a szálláshelyek kis választékából adódóan jellemzően rövid időtartamra látogatnak a turisták Albertirsára. Albertirsa turisztikai adottságai még nem kellőképpen kiaknázottak, számos természeti és építészeti érték várja az idelátogatókat. 4.2 . 2 . A lbertirsai strandfürdő Két 640 méter mély kútból jön a 39,5 ºC, illetve 41 ºC-os termálvíz, mely a strand vízét biztosítja. A betegségek és fájdalmak enyhítésére is alkalmas víz gyógyvízzé minősítése a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 72/Gyt.-1989. számú határozatával történt A termálfürdő 1986 óta működik, jellemzően május elejétől szeptember közepéig tart nyitva. Egy db ülőlapos gyógymedencével épült, majd 1988-ban egy osztott víztükrű gyógyvizes és pancsoló medencével bővült. Az 1991-es bővítéskor készült el egy újabb ülőlapos gyógymedence, valamit kiegészült a strand egy hidegvizes úszómedencével, később kisgyermek pancsolóval. A létesítmény területén több büfé és bolt is üzemel, hogy a látogatókat kiszolgálják. Az albertirsai strandfürdő konkurenciája a közelben Cegléden és Nagykátán található, melyek szintén gyógyfürdők. Jellemzően korszerűbbek, szélesebb szolgáltatáskínálattal rendelkeznek. Az albertirsaival Albertirsai Strandfürdő szemben mindkettő területén található fedett Forrás: neta.itthon.hu medence, így egész évben használhatók ezek a fürdők. Az albertirsai fürdő elsősorban alacsony belépődíjaival, illetve a főúton történő könnyebb megközelíthetőséggel tud ma csupán versenyezni velük. A fürdő jelentősége jelenleg nem országos szintű, ezt bizonyítja a vendégéjszakák alacsony száma is. A fürdő vendégeinek jelentős része a közeli üdülőtulajdonosok és az általuk elszállásolt vendégek közül kerül ki. Az egy szállásférőhelyre jutó vendégéjszakák számát tekintve erősen az országos átlag alatti kihasználtság bontakozik ki, mindössze 14,9 éjszaka az átlagos kihasználtság az év 365 napjára vetítve. Szállodai funkció nincsen a településen, idegenforgalmi adóbevétel nincs. A külföldi vendégek aránya elhanyagolható a településen.

Magyarország Pest megye Albertirsa

Közép- Magyarországi régió Ceglédi járás

Külföldi vendégek által szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák aránya (százalék) Forrás: TeiR A fürdő építéséhez kapcsolódva a korábbi zártkerti terület belterületbe vonásával alakították ki az üdülőtelepet. A 60 db üdülőtelek jelentős része budapesti vagy főváros környéki személyek

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 60 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. tulajdonában van. Elsősorban az itteni üdülőkben, az Evangélikus Vendégházban vagy a Nefelejcs pihenőházban van lehetőség megszállni az Albertirsára látogatóknak. Étkezni az Arany Patkó Vendéglőben, a Szittyó Vendéglőben, az Aréna Pizzériában vagy az Alberti sörözőben van lehetőség. A Gazdasági program stratégiai területe: gyógyvíz – kitörési lehetőség → fürdőfejlesztés lehetősége - külső tőkebevonás lehetőségei, gazdasági rentabilitás cél kérdése

4 . 2 . 3 . E g y é b t urisztikai látványosságok A település kínál a gyógyvízhez nem kapcsolódó egyéb látványosságokat, program-lehetőségeket a kirándulók, turisták mellett a helyieknek is. Albertirsa kiemelt látnivalói, programlehetőségei jelenleg: Rudnyánszky- Épített kastély örökség Az épületben az Irsai Mentálhigiénés Kastély 2730 Albertirsa, Ápolási Központ működik, ezért a Köztárság utca kastély nem látogatható. 115.

Ybl-kápolna Épített Ybl Miklós alkotása, kívül román, örökség 2730 Albertirsa, belül romantikus stílusú. Szent István Szakrális Ravatalozónak használják. A utca épület látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

Helytörténeti Kiállítás Szlovák faluházak, tájházak gyűjtemény Múzeum csoportjába tartozó helytörténeti 2730 Albertirsa, gyűjtemény. Tagja a Tájak-Korok- Tó utca 9. Múzeumok Egyesületnek, TMK- emblémával megjelölt pecsételő hely.

Evangélikus Épített A templomépítés nagy munkája templom örökség 1799-ben kezdődött, és három éven 2730 Albertirsa, Szakrális át tartott. Felszentelése 1801-ben Pesti út 110. épület Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnapon történt. Az épület építészeti stílusa: kései barokk. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 61 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Református Épített 1911-ben határozták el az önálló templom örökség református gyülekezeti élet 2730 Albertirsa, Szakrális megindítását, majd 1940-ben Pesti út 12. épület templomot is építettek, közösen a ceglédberceli református közösséggel. A látogathatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

Urunk Épített Az 1447 előtt épült templom színeváltozása örökség maradványait felhasználva az 1700- Templom Szakrális as évek közepén készült el római 2730 Albertirsa, épület katolikus templom. A máig Köztársaság út 25. ismeretlen mester megfestette a főoltár fölött látható "Krisztus Színeváltozása" című képet. Az irsai római katolikus plébánia kerítésében áll Nepomuki Szent János barokk kőszobra. Keletkezési idejét 1711-re tehetjük. Szent Erzsébet szoboralakjával síremlék áll a templom melletti egykori zárda előtt. Az épület építészeti stílusa: barokk. Dolina völgy Természet- (Régen Első- vagy Golyófogó-völgy) védelmi Az 1976-ban védetté nyilvánított külterület terület Dolina-völgy az első az Albertirsa fölött húzódó völgyek sorában. A Gödöllői-dombság ezen a tájon simul bele az Alföld térszintjébe. A XVIII. századtól Albertin állomásozó lovas huszárok a Dolinában gyakorlatoztak, itt tartották éles lőgyakorlataikat is. A völgy északi oldalát használták golyófogónak. A völgy flórája és faunája rendkívül sajátos. Több növény- és állatfaj is megtalálható itt, amelyek néhány száz méterrel délebbre az Alföldön már nem élnek meg. Albertirsa Barátainak Köre (a Képviselő- testület jóváhagyásával) évente egy-egy öreg tölgyfát nevez el a völgyben Albertirsához kötődő híres emberekről. Munkásságuk a fákon található táblákon olvasható.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 62 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Hársas-völgyek Természet- A három völgyet magába ölelő (Lipina) védelmi Hársas a környék legszebb, terület külterület legváltozatosabb vidéke. E területből 221,5 ha 1990. óta élvez védettséget. Itt már a középkorban is hársfa erdők lombosodtak, erről a korabeli oklevelek is tanúskodnak. Ma már csak elvétve található a völgy névadója, helyét az állami erdőgazdaságok által telepített akác és tölgy vette át, melyek között a kőris- és juharfák is elszaporodtak. A levegő itt olyan tiszta, hogy az idelátogató úgy érezheti magát, mintha hegyvidéken járna, nem pedig az Alföld dombsági szélén. A Hársas három völgyét a nép Első völgynek, Második (vagy középső) völgynek, és Harmadik (vagy Hátsó) völgynek nevezi. Gyurgyalagos Természet- Feltehetőleg Alberti község védelmi újratelepítése után (1711-től) külterület terület alakult ki a jelenlegi löszfal. A környékbeli községek (Pilis, Pusztavacs, Mikubuda, Dános puszta és a tanyavilág) lakói hordták innen az agyagot építési célra vert fal és vályogtégla készítéséhez. A korszerűbb építési módszerek elterjedésével nagymértékben csökkent az igény az agyag iránt, így a bányászat rövid időn belül teljesen meg is szűnt (kb. az 1970- es években). Valószínűleg ekkor foglalták el a gyurgyalagok (Merops apiaster) a számukra kedvezőbb feltételeket biztosító és immár háborítatlan bányát. Forrás: https://www.telepules.com/albertirsa/turizmus.html és http://kulturatkozvetitunk.hu/

A település északi része a Gödöllői-Ceglédberceli dombvidékhez tartozik. Itt található a Dolina- völgy és a Hársas-völgy, valamint a dombsági és síkvidéki részek határán húzódó Gerje-patak völgye. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek több védett állat- és növényfaj élőhelyei. Ezekben a természeti értékekben rejlő potenciál azonban jórészt még kihasználatlan. Jelenleg jellemzően az albertirsai és a környékbeli településen lakó természetjárók és kerékpárosok látogatják ezeket a helyeket. A Gerje-patak mentén, annak felduzzasztásával jött létre a horgásztó, mely egész évben

használható. A tavat a Malom-Tó Horgász Horgásztó Egyesület tagjai használhatják.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 63 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 5 . ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLK O D Á S A , TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS K E R E T E I É S TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS

5.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, FEJLES Z T É S KERETEI Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város Önkormányzatának 2016. évi költségvetéséről szóló 2/2016. (II. 15.) önkormányzati rendelete, melyet legutóbb a 17/2016.(IX.30.) rendelettel módosított, a város 2016. évi költségvetését az alábbiak szerint állapította meg: 1.315.435 E Ft BEVÉTELLEL ÉS KIADÁSSAL - 1.104.425 E Ft Működési bevétellel, - 440 E Ft felhalmozási ezen belül célú pénzeszközök átvétele - 82.145 E Ft egyéb sajátos - 4.100 E Ft pályázati működési bevétel bevételek - 14.457 E ft intézményi - 32.310 E Ft belső finanszírozás az egyéb sajátos működési bevétel előző évi várható maradványból - 700 E Ft kamatbevétel - 174.000 E Ft belső finanszírozású - 2.700 E Ft működési célú hitelfelvétel pénzeszköz átvétel - 1.044.925 E Ft Működési kiadással, ezen - 400.000 E Ft helyi adó belül - 2.200 E Ft közhatalmi - 399.756 E Ft személyi juttatás bevétel - 113.619 E Ft munkaadókat terhelő - 32.500 E Ft átengedett központi járulékok adók - 363.229 E Ft dologi kiadás - 525.982 E Ft központi ktgvetés-ről - 72.958 E Ft támogatás szóló törvényben bizt. támogatás értékű pénzeszköz átadás - 240 E Ft működési célú - 51.816 E Ft beutalás központi pénzeszköz átv. fejl. központi kv-i költségvetésnek szervtől - 43.547 E Ft egyéb segély, támogatás - 43.501 E Ft működési bevételek - 270.510 E Ft Felhalmozási kiadással, egyéb szervezettől ezen belül - 211.010 E Ft Felhalmozási bevételek, - 243.272 E Ft beruházások, felújítások ezen belül - 12.951 E Ft Céltartalék - 160 E Ft önkormányzat - 14.287 E Ft általános tartalék sajátos felhalm.-i és tőkejell. bevételei - 0 E Ft Összevont egyenleggel állapította meg.

Megvalósult fejlesztések Pályázati úton megvalósított fejlesztések a településen az elmúlt években:

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 64 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Településen elnyert, megvalósult pályázatok adatai Adatok forrása: (http://albertirsa.hu) Projekt neve Kedvezményezett Projekt pontos Megvaló- Finanszí- Támogatás neve helyszíne sítás rozás megítélt összege időszaka módja / Támogatás intenzitás költséghatékonyságának javítása és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése. Az önkormányzati hivatal és az intézmények humánerőforrás felkészültségének javítása és a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmák megbecsülése. Aszfalt úton Albertirsán – A Albertirsa Város Albertirsa, Irsay 2008 KMOP- 61.006.750Ft / Thököly és Boglárka utcák Önkormányzata K. u. 2. 2.1.1/B- 70% aszfaltréteggel való ellátása, 08-2008- kiszélesítése 0052 projekt leírása: A projekt keretében a Thököly és Boglárka utcák teljes hosszában megtörtént a földút szilárd aszfaltburkolattal való ellátása, mindkét utca vonatkozásában kiépítésre kerültek a járdák, kapubejárók, csapadékvíz-elvezető rendszerek, az érintett útszakaszok kétoldali szegélyezése, akadálymentesítése. Az Albertirsai Tündérkert Óvoda Tündérkert Óvoda Albertirsa, 2013 KMOP- 111 153 951 Ft/ épületének felújítása, bővítése Luther u. 8 4.6.1- 95% 11-2012- 0002 projekt leírása: A legfontosabb feladat a kapacitás bővítés, illetve ezzel összhangban a meglévő épület infrastrukturális megújítása, a 21. század követelményeinek megfelelő, komplex módon akadálymentesített nevelési, ellátási környezet kialakítása. Ennek eredményeképpen a jelenlegi 50- ről 70-re növekedne a férőhelyek száma. Továbbá kialakításra kerülne egy új foglalkoztató, tornaszoba, orvosi szoba, óvónői szoba, valamint a kiszolgáló helyiségek rekonstrukciója is megtörténne. Szülők szeme fénye – Albertirsa Lurkó Bölcsőde Albertirsa, 2010 KMOP- 124.733.698 Ft/ 21. századi bölcsődéje Baba u 1. 4.5.2/A- 90% 2f-2009- 0006 projekt leírása: A beruházásnak köszönhetően, az intézmény férőhelyeinek száma negyvenre emelkedett, továbbá négy csoportszoba, illetve tornaszoba is kialakításra került. Az épület teljes korszerűsítésen, felújításon esett át, melyből érdemes kiemelni a napenergia hasznosítását. A bővítésnek köszönhetően hat új munkahelyet teremtett az önkormányzat a bölcsődében.

Albertirsa város önkormányzatának általános fejlesztési elképzelései a költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A megfelelő adópolitika mellett Albertirsa önkormányzata ésszerű ingatlangazdálkodással képes a város pénzügyi stabilitását fenntartani.

5.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT , A HIVATALON BELÜLI SZERVEZET Albertirsa város Önkormányzatának fő tevékenységi köre az általános közigazgatás. Ezen kívül ellát helyi hatósági feladatokat. A Hivatal egységes szakapparátusként működik. Az Önkormányzatnak, mint közigazgatási szervezetnek az ügyfélkörébe tartozik a lakosság, a gazdálkodó és civil szervezetek. Az Önkormányzat képviselő-testületének a feladata a településfejlesztés irányvonalainak, valamint a fejlesztési tevékenységek kereteinek a meghatározása. Az Önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat a település vagyona fölött, továbbá a képviselő-testület kompetenciájába tartozik a költségvetés elfogadása is, azaz közvetlen eszközei is vannak az Önkormányzatnak a fejlesztésekre, továbbá az átfogó fejlesztési programokra. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015.(I.30.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a szervezeti és működési rendet. A képviselő-testület a legfontosabb döntéshozó testület, amely egyes feladat- és hatásköröket a polgármesterre átruház. Az SZMSZ értelmében több állandó bizottság működik: ‐ jogi, ügyrendi bizottság ‐ pénzügyi bizottság, ‐ népjóléti bizottság,

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 65 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

‐ kulturális bizottság, ‐ városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság. A Hivatal egységes szakapparátusként működik, így a különböző kisebb szervezeti egységek az egységes polgármesteri hivatalt képviselik munkájuk során. Albertirsán a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak száma körülbelül 30 fő. A Hivatal szervezetei felépítését az alábbi ábra mutatja:

POLGÁRMESTER BIZOTTSÁGOK

Belső ellenőrzés JEGYZŐ

Pénzügyi

Jogi, Ügyrendi ALJEGYZŐ

Kulturális

Népjóléti

Városfejlesztési és HIVATALI Környezetvédelmi IRODÁK

Lakossági Pénzügyi Városüzemel- Fizikai ügyek irodája iroda tetési iroda állomány

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 66 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

5.3. ÖNKORMÁNYZATI T ULAJDON Albertirsa város önkormányzatának teljes ingatlanvagyona 675 db ingatlan, amelynek nagy része közút, árok vagy egyéb közterület. A földrészletek területe 344 ha összesen. Az állami, megyei, egyházi, magán tulajdon mértékéről az Önkormányzatnak nincsen tudomása. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának jó része ingatlan (71 db), kisebb része földrészlet (25,6 ha). A vagyon ingatlankönyv szerinti bruttó értéke 10.509 millió Ft, az ingatlanok becsült értéke 14.522 millió Ft.

2015. december 31-én az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői

Ingatlanok száma Földrészletek Ingatlan könyv Ingatlan becsült Ingatlan típus (db) területe (m2) szerinti bruttó értéke (Ft) értéke (Ft) Összes ingatlan 675 3442133 10509539065 14522230139 Forgalomképtelen 522 2086750 4415140260 4485404835 Korlátozottan forgalomképes 48 147164 4878533354 4727224179 Forgalomképes 105 1208129 1215865451 1209601125

A vagyonkataszterben szereplő besorolásoknak megfelelően az ingatlanvagyon a következő típusokra bontható:

Ingatlanvagyon megoszlás darabszám szerint Ingatlanvagyon megoszlás terület szerint (ha) Az ingatlanok, telkek darabszáma és területi megoszlás alapján egyaránt a belterületi és külterületi út besorolású területek képezik az ingatlanvagyon legnagyobb részét (72/70,6%). Az épületek 6,69 ha-t, az erdők és termőföldek 25,5 ha-t, az árkok, csatornák 2,83 ha-t, a zöldterületek 4,23 ha-t, a közművek, kutak által elfoglalt területek4,76 ha-t tesznek ki. Önkormányzati tulajdonú beépítetlen területek 30 ha, az egyéb önkormányzati tulajdonú nagy területű közfunkciójú területek 8,91 ha területűek. Arányaiban jóval nagyobb az olyan önkormányzati tulajdon, mely forrást vesz el (pl. közutak, parkok) az állandó karbantartási szükségletek miatt, mint az ingatlanpiaci szempontból forgalomképes, árusítható telkek, ingatlanok. Viszont a meglévő tulajdon lehetőséget adhat az Önkormányzatnak mintaprojektek végrehajtására a településen. Az Önkormányzat forgalomképes ingatlanvagyona gócpontokban sűrűsödik. Nagy kiterjedésű beépítetlen önkormányzati területek fekszenek a strandfürdőtől nyugatra, mely területek nagy része erdővel borított. Hasonló nagykiterjedésű, főként erdő borította önkormányzati ingatlanok terülnek el a Tápióbicskére vezető út keleti oldalán. Alberti keleti szegélyén, egyelőre beépítetlen önkormányzati telkek találhatóak, valamint a vasút mentén, a Dánosi út nyugati oldalán is található nagyobb területű önkormányzati telek. Forgalomképes önkormányzati ingatlanok ezeken kívül a településen elszórtan, kisebb telkek formájában fordulnak elő, melyek közül több egyelőre beépítetlen. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlanjai az intézmények és közművek telkei, míg a forgalomképtelen ingatlanokat a közutak, további közműterületek, zöldterületek árkok, és egykori szemétlerakók területe teszi ki.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 67 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

5 . 4 . TELEPÜLÉSÜZEMELTET ÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A település önkormányzata a lakosság számára minden anyagi közszolgáltatást biztosít. Albertirsa településüzemeltetési szolgáltatásait az Alberirsa Város Önkormányzat Városüzemeltetési Irodája végzi, ezek:  a víztermelés, -kezelés, és -ellátás,  a szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése,  az egyéb nem veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása átrakása,  a közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása,  a máshová nem sorolt egyéb szárazföldi személyszállítás,  az óvodai és iskolai intézményi étkeztetés,  a lakóingatlanok és nem lakóingatlanok bérbeadása, üzemeltetése  a közvilágítás  városgazdálkodási máshová nem sorolt szolgáltatás,  a sportlétesítmények működtetése és fejlesztése,  a köztemető fenntartása és működtetése, Albertirsán keletkező kommunális, ipari folyékony és szilárd hulladék összegyűjtését és hulladéklerakóban való elhelyezését közszolgáltatási szerződés útján a ceglédi központú ÖKOVÍZ Kft (Önkormányzati Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) biztosítja. A vegyes kommunális hulladék elhelyezése a Ceglédi Regionális Hulladéklerakóban történik, mely Albertirsától 14 km-re, keletre található. A korábbi települési hulladéklerakó rekultivációja megtörtént, a felszíni és felszín alatti vizek védelme illetve a talaj szennyezésének elkerülése érdekében. A szelektív hulladékgyűjtés a településen havi rendszerességgel házhoz menő szolgáltatással, illetve hulladékudvarban történik, ahol a lakosság a papír-, műanyag-, fém- és üveghulladékon kívül a háztartásokban keletkező veszélyes és speciális hulladék leadására is lehetőséget kap. A szelektív hulladékgyűjtésbe majdnem az összes lakás bevonásra került (99,3%), és ez országos összevetésben kiváló értéknek számít. Ennek ellenére a lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya csupán 5,2 %, mely az országos átlag alatt van, és elég rossz kihasználtságot mutat. Az állami tulajdonú víziközműveket Albertirsán a DAKÖV Kft. üzemelteti. A megfelelő villamosenergia-ellátásért és a közvilágításért az EDF DÉMÁSZ Zrt., a földgáz szolgáltatásért a TIGÁZ-DSO Zrt. felel.

Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakosra (2013) – Közép Magyarország Forrás: TeiR

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 68 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A városban a távközlési ellátást több szolgáltató is (a Magyar Telekom Nyrt., és az Invitel Távközlési Zrt.) biztosítja. A Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások ezer főre vetített átlaga a Ceglédi kistérségben (160) kevéssel az országos átlag alatt van, és Albertirsa (159) a kistérségen belül is az átlagérték alatt marad. Albertirsa közműhálózati legfontosabb adatai:  Közüzemi ivóvezeték-hálózat hossza: 79 km,  közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma: 3666 db,  a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza: 92km,  a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma: 3 706 db,  A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék: 2113 tonna  háztartási villamosenergia fogyasztók száma: 5690 db,  Összes gázfogyasztók száma: 3901 db  összes gázcsőhálozat hossza: 108 km,  A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma: 3660db (forrás: www.teir.hu, 2014).

A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma és a lakásállomány hányadából származó arányszám, így a települések egymással könnyen összehasoníthatóvá válnak. Albertirsa a csatornahálózatra való rákötés területén az országos átlagnál kedvezőtlenebb arányt mutat (74,9%), de a járási átlagot meghaladja. A gázzal fűtött lakások aránya a gázzal fűtött lakások számából és a lakásállomány számából képzett arányszám. Albertirsa település mutatói kicsit magasabbak a közép-magyarországi átlagnál.

Gázzal fűtött lakások aránya Közép Magyarországon (2014) Közcsatornába bekapcsolt lakások aránya Közép Forrás: TeiR Magyarországon (2014) Forrás: TeiR

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 69 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 6 . T Á J I , TERMÉSZETI , ÉS ZÖLDFELÜLETI ADOTTSÁ G OK VIZSGÁLATA

6 . 1 . TERMÉSZETI ADOTTSÁGO K 25 Albertirsa az Alföld nagytáj területén a Duna-Tisza közi síkvidék középtájon, a Pilis-Alpári-homokhát kistájon helyezkedik el. A kistáj Pest megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Bács-Kiskun megye határán a fővárostól délkeletre helyezkedik el, Albertirsa a kistáj északkeleti részén található. A kistáj területe 1307 km2, ami a középtáj 17,5%-a, a nagytáj 2,6%-a. 6 .1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok A kistáj 82,4 és 146 m közötti tengerszint feletti magasságú egykori hordalékkúp és a Pesti síkság felől húzódik a Tisza mentén északnyugati-délkeleti csapással. A legnagyobb részén enyhén hullámos síkságot főként szélhordta homok fedi. Horizontálisan gyengén szabdalt, a hosszanti vízelvezető laposok nyugat, északnyugati- kelet, délkeleti irányúak. A kistáj területén található változatos felszínű medencealjzatok a kistáj déli részén főleg vulkáni és vulkánoszediment-képződmények, a kistáj északi részén pedig elsősorban metamorfitok alkotják. A kistáj felszínének mintegy 2/3-át fedő futóhomok 0,1-0,2 mm-es átmérőjű, vastagsága igen eltérő helyenként csupán 1 m, helyenként azonban elérheti a 10 m-es vastagságot is. Ezen a felszínen nyers homok, illetve kötött homoktalajok jöttek létre. Az alacsony árterekhez, valamint a mélyfekvésű láposokhoz kapcsolódva agyagos, illetve szikes területek azonosíthatóak. 6 .1.2. Talajtani jellemzők A kistáj területén tizenkét talajtípus található meg. Ezek többsége futó- és humuszos homoktalaj, barnaföld, csernozjom jellegű homoktalaj, réti talaj. Összességében elmondható, hogy a homokon képződött talajféleségek a kistáj területének megközelítőleg a 80%-át teszik ki. A kistáj legjellemzőbb talaja (a terület 40%-át borítja), a gyenge termékenységű és bizonytalan hozamú humuszos homoktalaj. Jelentős még a terület 7%-án megtalálható homokon képződött barnaföld. Ennek a talajtípusnak a termékenysége gyenge, elsősorban erdőterületként hasznosítható. A kistáj néhány kisebb foltján csernozjom jellegű homoktalaj is található. Ezen a talajtípuson erdők, szántók és gyepek helyezkednek el. A réti talajok részaránya is kiemelkedőnek mondható: 21%. Ennek a talajtípusnak két változata található meg a kistáj területén: a löszös, illetve a homokon kialakult változata. Ezt a talajtípust is szántóként, gyepként, valamint erdőként lehet hasznosítani. A kistáj legtermékenyebb talajai a löszös alapkőzeten kialakult réti csernozjomok. Ezek a kistáj 4%- át borítják és területük 80%-át szántóként művelik. A löszös alapkőzeten képződött szikes talajok természetes termékenysége igen gyenge. Ezeket főként szikes rétként, valamint legelőként hasznosítják. Az Agrotopográfiai Adatbázist vizsgálva megfigyelhetjük, hogy - Albertirsa területét nagyrészt 70-100 cm vastagságú, igen nagy víznyelésű és vízelvezető képességű vízgazdálkodású Ramann-féle barna erdőtalaj borítja. - A település középső részétől délkeletre, a 40. sz. főút menti területeket nagy víznyelésű és vízvezetőképességű lápos réti talajok alkotják. 6 .1.3. Éghajlat A kistáj éghajlata a mérsékelten meleg és a meleg határán fekszik. Az évi napsütés összegében is különbség tapasztalható az északi és a déli részek között: északon 2000 órát, délen 2040 órát süt a nap. Nyáron körülbelül 800 óra, télen 190 óra napfénytartam a jellemző. Az évi középhőmérséklet 10,2 és 10,3 °C, de a déli területeken elérheti a 10,5 °C-ot is. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,2-17,3°C között mozog, délen ebben az esetben is valamivel magasabb 17,5 °C. 197-200 olyan nap van egy évben, amikor a középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. Az első ilyen nap április 3. és 6. közé esik, az utolsó október 20. és nov. 10. között fordul elő.

25 A 7.1. „Természeti adottságok” című munkarész Dövényi Zoltán (2010): Magyarország kistájainak katasztere c. könyv, illetve Albertirsa Környezetvédelmi Programja alapján készült.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 70 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A fagymentes időszak hossza 196 és 200 nap között változik, elhelyezkedéstől függően. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,0 °C, a minimumoké -16,5 °C körüli. Az évi csapadékösszeg 510 és 530 mm között változik, a vegetációs időszakban ebből 300-310 mm esik le. A hótakarós napok átlagos évi száma 32 és 35 között változik. A legnagyobb átlagos hóvastagság 18 cm. Az uralkodó szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. A meleg, száraz éghajlat csak a kisebb vízigényű, szárazságtűrőbb növényeknek kedvez. 6 .1.4. Vízrajz A kistáj területén számos kisebb, a Tiszához vezető vízfolyás található, de a térség száraz, gyér lefolyású erősen vízhiányos terület. Albertirsa területét a Gerje-patak érinti. A kistájon a ritkán előforduló árvizek nyár elején jelentkeznek, míg a vízfolyások az év nagy részében meglehetősen kevés vizet szállítanak. A Vízminőségük II. osztályú. A száraz éghajlati jelleghez képest a kistájon sok az állóvíz, a 16 természetes tó együttes területe azonban csupán 49 ha. Albertirsa területén egyetlen állóvíz, a Halastó található. A talajvíz kémiailag túlnyomóan kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, keménysége 15-25 nk°, szulfáttartalma 60 mg/l alatt van. A rétegvíz mennyisége csekély, az artézi kutak száma nagy, ezek nem csak a vízellátást, de helyenként az öntözést is szolgálják. A felszín alatti vizek minőségét tartósan veszélyezteti, hogy a lakások 74,9%-a csatornázott csupán. 6 .1.5. Élővilág: növényzet, állatvilág Ma már jellemzően a kultúrtáj Északnyugati részén a Monor-Irsai-dombság dombsora itt olvad bele a Duna-Tisza közére jellemző homokbuckavidékbe, amely K-re a Tisza völgyével zárul. A dombsági részek sztyeprétjei (szártalan csüdfű - Astragalus exscapus, tarka sáfrány - Crocus reticulatus) és sztyepcserjései (törpemandula - Prunus tenella, jajrózsa - Kosa spinosissima), majd a homokhátság homokpuszta-gyepjei (báránypirosító - Alkanna tinctoria, homoki kikerics - Colchicum arenarium, tartós és kései szegfű - Dianthus diutinus, D. serotinus, homoki vértő - Onosma arenaria, fekete kökörcsin - Pulsatilla nigricans) és homoki sztyeprétjei (szártalan csüdfű - Astragalus exscapus, pókbangó - Ophrys sphegodes, homoki kocsord - Peucedanum arenarium), a homoki tölgyesek (nagyezerjófű - Dictamnus albus, tarka nőszirom. - Iris variegata), a zárt kocsányos tölgyesek, a cserjés erdőszegélyek, a szikesek (sziki ballagófű - Salsola soda), a szikes tavak (magyar sóballa - Suaeda pannonica), a kékperjés láprétek (gyíkpohár - Blackstonia acuminata, fehér zászpa - Veratrum album), a mocsárrétek, a sásrétek (télisás - Cladium mariscus) és a vízfolyásokat kísérő magaskórósok (szárnyas görvélyfű - Scrophularia umbrosa), majd az ártéri élőhelyek jellemzőek a tájra. Lápjaiban túlélt a nádi boglárka (Ranunculus lingua), a buglyos szegfű (Dianthus superbus), a komistámics (Gentiana pneumonanthe). A homokterületeken az egyedi ősi erdők maradványait (pl. Nagykőrös, Pusztavacs: szagos galaj - Galium odoratum, enyves zsálya - Salvia glutinosa, nagyezerjófű - Dictamnus albus, bársonyos kakukkszegfű - Lychnis coronaria, fürtös homokliliom - Anthericum liliago, magas gubóvirág - Globularia punctata, szomorú estike - Hesperis tristis) faültetvények veszik körül. A lepelhomokkal borított térségekben már szántók uralják a tájat. Özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 4, bálványfa (Ailanthus altissima) 5, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 3, selyemkóró (Asclepias syriaca) 5, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 2, amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) 2, kései meggy (Prunus serotina) 5, japánkeserűfűfajok (Reynoutria spp.) 3, akác (Robinia pseudoacacia) 5, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 5. A kistáj védett állatai közé tartozik a Piroslábú cankó (Tringa totanus), a Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), a Sisakos sáska (Acrida hungarica), a Kuvik (Athene noctua), a Kéköves bagolylepke (Catocala fraxini), a Kabaksólyom (Falco subbuteo), a Nagy goda (Limosa limosa), a Kis tűzlepke (Lycaena thersamon), a Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) és a Barna ásóbéka (Pelobates fuscus).

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 71 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

6 . 2 . TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZE RKEZET 6 .2.2. Tájszerkezet

Albertirsa – Ortofotó Forrás: Google Earth Albertirsa tájszerkezetére a mozaikosság jellemző, a táj rendkívül változatos elemekből tevődik össze. A település uralkodó területhasználata a szántó, szántóterületek uralják a tájat a 4. sz. főúttól északra, a központi belterülettől délre, valamint a központi belterülettől északkeletre a 4. sz. főút nyomvonaláig kiterjedően. A szántóterületek egyhangúságát kisebb-nagyobb kiterjedésű erdőfoltok törik meg, a legnagyobb egybefüggő erdőterületek a közigazgatási terület délkeleti részén; a belterülettől nyugatra, a pilisi településhatáron; valamint a közigazgatási terület északi részén, a Hársas-völgy területén fekszenek. Jellemző a gyepterületek magas aránya is, amelyek a Gerje-patak menti területekre koncentrálódnak főként. A település egykori zártkerti területei a központi belterülettől északkeletre, a 4. sz. főút és a belterület között; a belterülettől délnyugatra; valamint a belterülettől délre fekszenek. A külterületen elszórva egy-egy gazdasági terület (például Aquarius Kft. telephelye, Dolina Kft. telephelye), valamint közműterületek is fekszenek (szennyvíztisztító, transzformátorállomás). A tájszerkezet mozaikosságát a közigazgatási terület déli, délkeleti részén az elszórtan fekvő tanyák is növelik. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet töltenek be a vonalas elemek, amelyek mesterségesek és természetesek lehetnek. Mesterséges vonalas tájszerkezeti elem a 4. sz. főút, amely a közigazgatási területet nyugat-keleti irányban szeli keresztül a belterülettől északra, a 40. sz. főút, amely Albertirsáról indul, a belterületen halad keresztül, majd a közigazgatási területet kelet felé hagyja el. E két főút mellett a 4607 j. Albertirsa-Örkény összekötő út a belterületet délnyugati irányba, a 46114 j. Albertirsa-Nagykőrös bekötő út déli irányba, a 3115 j. Nagykáta- Albertirsa összekötő út pedig északi irányba hagyja el. További vonalas mesterséges tájszerkezeti elem a 100/a. Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal nyomvonala, amely a 4. sz. főúttal

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 72 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. párhuzamosan, a belterületet keresztülszelve halad át Albertirsán. Természetes vonalas tájszerkezeti elem a Gerje-patak, amely a belterület és a 4.sz. főút között húzódik, a közigazgatási területet szintén nyugat-keleti irányban átszelve. 6 .2.3. Tájhasználat é r t é k e l é s e A tájhasználat értékelése a művelési ágak megoszlásának vizsgálatával, a helyszíni bejárás tapasztalatainak összegyűjtésével, valamint az egyes önkormányzati és államigazgatási adatok feldolgozásával történik.

Megnevezés Terület (ha) (%)

Szántó 3593,931 49,26%

Gyümölcsös, kert 447,3693 6,13%

Gyep (legelő, rét) 427,442 5,86%

Szőlő 145,811 2,00%

Mezőgazdasági terület 4614,554 63,25% Erdő, fásított terület 1456,368 19,96% Termőterület 6070,922 83,21% Művelési ágak megoszlása Albertirsán Kivett 1225,263 16,79% Összesen 7296,185 100,00%

Forrás: www.takarnet.hu A művelési ágakat tekintve a település területén a szántók vannak túlsúlyban (49,26%), amit az erdő és fásított terület követ (19,96%). A kivett terület is jelentős arányú (16,79%), ami a beépített területeket fedi le jórészt. Mindezek mellett kisebb arányban megtalálható még gyümölcsös és kert (6,13%), gyep (5,86%), valamint szőlő (2,00%) is. Albertirsa külterülete öt kerületre van felosztva, amelyek hivatalos közigazgatási egységek. A kerületek lehatárolását az alábbi ábra mutatja be.26 Albertirsa közigazgatási területén az uralkodó területhasználat a szántó. Szántóterületek a 4. sz. főúttól északra, az V. kerület területén; a 40. sz. főút külterületi szakaszának északi és déli oldalán; valamint a belterülettől délnyugatra, délre és délkeletre fekszenek jellemzően. Az albertirsai szántók kiváló minőségűek, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának előzetes tájékoztatása alapján átlagos aranykorona értékük 22,64 AK. Átlagosnál jobb minőségűnek az Sz1-3 minőségi osztályú szántók tekinthetők, amelyeknek összterülete 1672,1 ha, ami a város közigazgatási területének 22,9 %-a. A város termőföldjeit néhány nagyobb gazdálkodó, valamint több kisebb földbirtokos műveli. A 4. sz. főúttól északra, a nagykátai összekötő út keleti oldalán egy szántóföldi parcellán található egy szélkerék, amely jelenleg nem üzemel.

Albertirsa kerületei

26 A felosztás a külterületek nem beépített területeire vonatkozik elsősorban. Mivel a városban belterületen kívül is jelentős beépített területek találhatóak, a beépített területekre más, a 8.1.2. A település jelenlegi szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata c. fejezetben ismertetett területi lehatárolás vonatkozik.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 73 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A szántóterület után jelentős arányú az albertirsai tájban az erdő. Legnagyobb egybefüggő erdőterület a közigazgatási terület déli, délkeleti részén, az I. és a II. kerület területén fekszik, emellett elszórt, kisebb erdőfoltok a pilisi településhatáron, valamint a 4. sz. főúttól északra, a Hársas-völgy és a Dolina-völgy területén fekszenek. Az albertirsai erdők elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása az Országos Erdőállomány Adattár alapján a következő:

Elsődleges rendeltetés Terület (ha) Arány (%) Gazdasági 939,36 61,07 Védelmi 517,92 33,67 Közjóléti 20,93 1,36 Egyéb erdőrészlet 59,89 3,90 ÖSSZESEN 1538,1 100,00

Albertirsa Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területei (Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) A város területén a gazdasági rendeltetésű erdőterületek vannak túlsúlyban, amelyek faanyagtermő rendeltetésűek, s néhány magántulajdonos kezében vannak. A védelmi rendeltetésű erdők természetvédelmi, talajvédelmi, mezővédő, településvédelmi, műtárgyvédelmi és Natura2000 védelmi szerepet töltenek be. Közjóléti rendeltetésű erdő mindössze a belterülettől északra fekszik egy foltban. Az egyéb erdőrészletek a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 74 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Erdőgazdálkodási Főosztályának előzetes tájékoztatása alapján az erdővel nem fedett, de erdőtervben szereplő részletek. A település külterületének I. és II. kerülete tanyákkal sűrűn tagolt. E településrészeken történelmi múltja van a tanyás életformának, amelyet máig is sokan megőriztek. A külterületi tanyák dűlők mentén helyezkednek el többnyire, némelyik dűlőnév még őrzi a dűlőn fekvő egykori funkciók emlékét (az Iskola dűlőn állt valamikor a tanyasi gyerekek általános iskolája, a Bolt dűlőn pedig a tanyákat ellátó kisbolt volt régen). A tanyák szolgáltatói- és intézményellátása mára megszűnt, bolt, és iskola sem található már itt. A tanyák környezete, az épületek állapota igen változó, vannak szépen karbantartott, rendezett porták, vannak viszont elhanyagolt, kevésbé jó állapotban lévő épületek is. A település belterületének környezetében egykori zártkerti területek fekszenek a belterület és a 4. sz. főút között (Izsáki dűlő, Valent sor), a belterülettől délre (Református temető dűlő, Szlovák dűlő, Beck dűlő), valamint a belterülettől délnyugatra (Pálinkafőző dűlő, Szalinka dűlő, Baltás dűlő, Kakasi dűlő). E területek egykor kiskertes művelés alatt álltak, szőlő, gyümölcsös feküdt rajtuk jellemzően, egy-egy kis üdülőház állt rajtuk. Az utóbbi évtizedekben azonban jelentős átalakuláson mentek át e területek, a szőlő és a gyümölcs aránya nagy mértékben lecsökkent és elindult a lakófunkció elterjedése, egyre többen kiköltöztek a városból és életvitelszerűen élnek itt. A lakótelkek mellett továbbra is megtalálhatóak az üdülők, valamint néhány beékelődő telken a gyümölcsösök és a szőlők. Ezen átalakulást azonban nem követte párhuzamosan az infrastruktúra hálózat fejlődése, az utak nagy része burkolatlan, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülése nem teljeskörű, ami megközelítési és környezeti problémákat is szül. A 4. sz. főúttól északra nagyobb kiterjedésű területeken fekszenek szőlők és gyümölcsösök, ám ezek területe a 70-es, 80-as évekbeli állapotokhoz képest jóval kisebb, jelentős részüket felszántották azóta. A település felszíni víztestjeit a Gerje-patak, a Malom-tó, valamint kisebb, magántelkeken fekvő kerti tavak képzik. A Gerje-patak Albertirsát nyugat-keleti irányban szeli át, Pilis közigazgatási területén ered és Köröstetétlen területén ömlik a Perje-patakba, onnan pedig Gerje-Perje- főcsatorna néven folytatja útját. A patak albertirsai szakasza természetes mederben halad. A település egyetlen közhasználatú állóvize a Malom-tó, amely a belterület északnyugati részéhez csatlakozva, a Tó utca nyugati végén fekszik. A tó a Malom-tó Horgászegyesület tulajdonában van. A város lakói számára kedvelt kikapcsolódási lehetőséget biztosító terület, jelenleg horgásztóként funkcionál. A Malom-tó mellett kisebb állóvizek, tavak fekszenek gazdasági területeken (például az Aquarius-Aqua Kft. tüzivíztározója), magántelkeken. A város külterületén két közműterület is fekszik: egy transzformátorállomás és egy szennyvíztisztító. A szennyvíztisztító kizárólag Albertirsa szennyvizeit tisztítja, a 40. sz. főút és a Gerje-patak között fekszik a ceglédberceli településhatár közelében. A transzformátorállomás az ország egyik legnagyobb elosztója, a dánszentmiklósi településhatáron, a belterülettől délnyugatra fekszik több mint 35 ha területen. A külterületen elszórva számos különleges rendeltetésű terület fekszik. A 4. sz. főúttól északra, a Dolina út folytatásában fekszik a település egykori hulladéklerakója, amely 2008-ban bezárt, rekultivációja megtörtént. A közigazgatási terület délkeleti csücskében található egy fácánnevelő telep, ahol bérvadászat céljából tenyésztik a madarakat. Albertirsa déli részén, a Galamb utca végén található gyepterületen extenív lovas telep üzemel, a terület állandó épülettel nem rendelkezik. A település területén a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályának tájékoztatása alapján két helyen található élő bányatelek: az Albertirsa I. – homok védnevű bányatelek a belterülettől nyugatra, az Albertirsa II. – homok, agyag védnevű bányatelek pedig a belterülettől északra, a 4. sz. főút északi oldalán található. Mindkét bánya külfejtéses, az országos nyilvántartás szerint működő, ám a valóságban aktív kitermelés nem folyik rajtuk a helyszíni bejárás tapasztalatai alapján. Mindkét bányában építési és közlekedésépítési homok bányászható. A város közigazgatási területének délkeleti csücskében, a fácánnevelő keleti szomszédságában található a Gerjementi Vadásztársaság Vadászháza.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 75 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A külterületen két helyen is fekszik egy-egy szennyvízszikkasztó, a belterülettől délnyugatra, valamint a dánszentmiklósi településhatáron, a transzformátorállomástól keletre. Mindkét szikkasztó a Mirelite Mirsa Zrt. szennyvizét fogadja be, erdő és gyep fekszik rajtuk. A külterületen számos gazdasági terület is található. A belterülettől délre, a nagykőrösi bekötőúttól keletre több vállalkozás telephelye is fekszik. Itt található a Porció-Ék Kft. (sertésvágóhíd), a Damisol Kft. (növényvédőszerek előállítása), a Fa-Co Kft. (fatelep, raklapok gyártása), valamint egy csirkenevelő is. A nagykőrösi bekötőút nyugati oldalán található az Aquarius-Aqua Kft. több hektáros telephelye, amely ásványvíz-gyártással és -palackozással foglalkozik. Az Aquarius-Aqua Kft. telephelyétől északra szintén egy nagy kiterjedésű gazdasági terület található, amely géptelepként és állattartó telepként funkcionál. Az I. kerületben fekvő Iskola dűlőn szintén található egy kisebb fatelep.

Szántóterület Az egykori tanyasi iskola épülete az Iskola dűlőn

Utcakép a Bolt dűlőn A Gerjementi Vadásztársaság Vadászháza

Gyepterület Fa-Co Kft. fatelepe

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 76 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Aquarius-Aqua Kft. telephelye A Mirelit Mirsa Zrt. szennyvízszikkasztója

Jellemző utcakép a Kakasi dűlőn Malom-tó

Jellemző szántóterület, háttérben a szennyvíztisztítóval Gerje-patak

Hársas-völgy Dolina-völgy

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 77 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kilátás az egykori hulladéklerakótól északi irányba Szántóterület, háttérben a szélkerékkel Jellemző külterületi területhasználatok

6 . 3 . VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI - , TERMÉSZETI ÉRTÉKEK , TERÜLETEK Albertirsa közigazgatási területén számos táji- és természeti érték található, amelyeknek térképi lehatárolását a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása és a város helyi természetvédelmi rendelete alapján végeztük el. 6 . 3 . 1 . Nemzetközi védelem Natura2000 A település külterületének egy része nemzetközi védelem alá esik, része a Natura2000 hálózatnak. A hálózat létrehozásának célja az európai jelentőségű élőhelyek és élőhely típusok, illetve ehhez kapcsolódóan a természeti, ökológiai értékek megőrzése. Az ezzel kapcsolatos szabályok a 275/2004. (X. 8.) - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló - Kormányrendeletben kerültek meghatározásra. Albertirsa területén a Gerje mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20021). A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 2. melléklete Albertirsa közigazgatási területén az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat határozza meg, mint a Natura2000 hálózathoz tartozó területek: 04/2, 05/1, 05/3, 05/4, 05/5, 05/6, 05/7, 05/8, 05/9, 05/10, 05/11, 05/12, 05/13, 05/14, 05/15, 05/16, 05/17, 05/18, 05/19, 05/20, 05/21, 05/22, 05/23, 05/24, 05/25, 05/27, 05/28, 06, 07, 08, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 011/2, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6, 011/7, 011/8, 011/9, 011/10, 011/12, 011/13, 011/14, 011/15, 011/16, 011/17, 011/18, 011/19, 015/3, 015/6, 015/7, 015/10, 015/11, 015/12, 015/14, 017/7a, 017/13, 017/14, 017/15, 018, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9b, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/21, 020/22, 020/23, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/28, 020/29, 020/30, 020/31, 020/32, 020/33, 020/34, 020/35, 020/36, 020/37, 020/38, 020/39, 020/40, 020/41, 020/42, 020/45, 020/46, 020/47, 020/48, 022, 025/11, 025/12, 025/13, 026, 027/3, 027/4, 027/5, 027/6, 027/7, 027/8, 027/9, 027/10, 027/11, 027/13, 027/14, 027/15, 027/16, 027/17, 027/18, 027/19, 027/20, 027/21, 027/22, 029/14, 029/15, 029/16, 029/17, 029/20, 029/21, 029/22, 029/23, 029/24, 029/26, 029/37, 029/38, 029/39, 029/40, 029/41, 029/42, 029/43, 029/45, 029/46, 029/47, 029/48, 029/51, 029/52, 033/3, 033/4, 043/18, 0223, 0224/2, 0224/3, 0224/4, 0224/5, 0224/6, 0224/7, 0224/8, 0224/9, 0224/10, 0224/11, 0224/12, 0225, 6305, 6306, 6307, 6308, 6309a, 6309b, 6324/3, 6324/4, 6324/5, 6324/6, 6324/7, 6324/8, 6324/9, 6324/10, 6324/11, 6324/12, 6324/13, 6324/14, 6324/15, 6324/16, 6324/17, 6324/18, 6324/19, 6324/20, 6324/21, 6324/22, 6324/23, 6324/24, 6324/25, 6324/26, 6324/27, 6324/28, 6324/29, 6324/30, 6324/31, 6324/32, 6324/33, 6324/35, 6324/40 6 . 3 . 2 . O r s z á g o s v é d e l e m Országos Ökológiai Hálózat A természeti területeket a területrendezési tervekben az Országos Ökológiai Hálózat és annak övezetei foglalják magukba, amelyekkel kapcsolatban a területrendezési tervek szabályokat fogalmaznak meg. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott Országos Ökológiai Hálózat

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 78 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. területét a térségi területrendezési tervekben – jelen esetben Pest Megye Területrendezési Tervében – három övezetbe kell besorolni:  magterület  ökológiai folyosó  pufferterület Magterület övezetébe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. Albertirsa közigazgatási területén magterület övezetébe tartozik a Hársas-völgy területe, valamint a Malom-tó és a Gerje menti területek a belterület és a 4. sz. főút között, a belterület északnyugati részén. Ökológiai folyosó övezetébe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Albertirsa közigazgatási területén a Gerje-patak menti gyepek és lápok nagy része, a Dolina-völgy területe, valamint a déli, dánszentmiklósi településhatár mentén fekvő gyepek, szántók és erdők tartoznak az ökológiai folyosó övezetébe. Pufferterület övezetébe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Albertirsa közigazgatási területén az övezetbe tartozik a Gerje-patak mentén a 4. sz. főút és a patak találkozásánál, a benzinkút környezetében fekvő gyepterület, valamint a 4. sz. főút és a Gerje között a ceglédberceli határ mentén fekvő szántó- és gyepterület. Ex lege védett értékek Az „ex lege” védelem a „törvény ereje általi” védelmet jelenti, azaz jelen esetben az 1996. évi, a természet védelméről szóló LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján: „E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek.” Albertirsa területén a fentiek alapján ex lege védelem alatt álló értékek a Gerje-menti lápok az alábbi hrsz-ú ingatlanokon: 020/10, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/19, 020/30, 020/31, 020/32, 020/33, 020/34, 020/35, 020/36, 020/38, 020/47, 020/48, 029/23, 029/24, 029/26, 029/38, 029/39, 029/40, 029/41, 029/52, 033/3, 6305, 6308, 6309 6 . 3 . 3 . Tájképvédelmi területek A tájképvédelmi területeket az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe sorolja. Albertirsa területén az övezetbe tartoznak a belterülettől északra fekvő kisebb foltok: a Gerje menti területek a belterület északkeleti határa mentén, valamint a Dolina-völgy és a Hársas-völgy főként erdővel borított területei. 6 . 3 . 4 . Helyi jelentőségű természetvédelmi t e r ü l e t e k Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2012. (VI.29.), 5/2016.(II.26.) rendeletekkel módosított 16/2008.(III. 31.) számú rendeletének 1. melléklete a város közigazgatási területén kilenc természeti területet és értéket nyilvánít helyi jelentőségű védetté, amelyeknek fontosabb adatait a következők táblázat mutatja be:

Védetté nyilvánítás Jel Név Hrsz éve H1 Gyurgyalagos 2008 0142/31 H2 Hársas-völgy 1985 0168, 0173/1, 0173/2a,b, 0135/2, 0135/3, 0133/17 H3 Dolina-völgy 1977 0159a,b,c,j,l,m,p,r H4 „Lapos” és környezete 2008 3066-3071, 3081-3085 H5 Halastó 2008 05/28

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 79 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Védetté nyilvánítás Jel Név Hrsz éve H6 Pozsonyi út végén lévő kaszáló 2008 023/11 H7 Tölgyfa a Hősök kertjében (1 db kocsányos tölgy) 1977 2863 H8 Hársfa a Vinnyica utca 8. sz. alatti ingatlanon 1974 2937/2 H9 Japán akácok a Luther utcában 2008 265/12

A város természeti területeinek és értékeinek elhelyezkedését a V4 – Albertirsa természeti értékei c. tervlap mutatja be.

6 .4. TÁJHASZNÁLATI KO NFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE Tájhasználati konfliktusoknak tekinthetők mindazon tevékenységek megnyilvánulásai, amelyek a táj potenciális értékeit rontják. Tájhasználati konfliktusok általában akkor alakulnak ki, ha két, szomszédos területhasználat egymással konkurál, egymás rendeltetését zavarja, egymás létét veszélyezteti, illetve kedvezőtlen látványt nyújt. A város közigazgatási területét nyugat-keleti irányban kettészeli a 4. sz. főút, amely jelentős fragmentáló hatással bír, továbbá zaj-és légszennyező hatása is számottevő. Az út egyrészt az egyes ökológiailag értékes élőhelyeket szakítja meg, kettévágja bizonyos állatfajok vándorlási útvonalait. Másrészt a település közigazgatási területe északi felének megközelítését is jelentősen nehezíti az út: az ott földet művelők, a Dolina- és Hársas-völgybe kikapcsolódni vágyók főúton való átkelése igen nehézkes, valamint balesetveszélyes is. Az út jelentős forgalmából nagy zaj- és légszennyezés adódik, ami az út közvetlen szomszédságában fekvő lakóterületek esetében különösen káros hatással járhat (például 4.sz. főút és Bicskei út találkozása). A település közigazgatási területét a 4. sz. főúttal párhuzamosan a vasút is keresztezi, amely a város belterületén halad keresztül. A vasút egyrészt jelentős zaj- és rezgésterheléssel jár, főként a közvetlen környezetében lakók számára, másrészt az elválasztó hatása a 4. sz. főútéhoz hasonlóan szintén jelentős problémákat okozhat. A település közigazgatási területének déli-délkeleti része jellemzően tanyás térség. A tanyás életforma számos tájhasználati konfliktussal jár. A jellemzően tanyákkal beépült településrészek közművesítettsége hiányos, a szennyvízcsatorna-hálózat például nem épült még ki, így a szennyvíz elvezetése talajba szikkasztással történik, szennyezve a talaj mellett a felszíni és a felszín alatti vizeket egyaránt. A tanyatelkek környezete és a telkeken álló épületek megjelenése igen változó képet mutat, sok az elhanyagolt, rossz állapotban lévő, kedvezőtlen megjelenésű épület és rendezetlen porta. A város belterületének környezetében fekvő egykori, jelenleg átalakuláson keresztülmenő zártkerti területek szintén problémásak. E területek igen vegyes használatúak: a telkek egy része lakott, egy részük üdülőként hasznosított, egy részük pedig üresen, parlagon áll, ebből adódóan településképi szempontból a rendezetlenség hatását keltik. E területek közművesítettsége – a tanyás térséghez hasonlóan – szintén nem teljes körű, így a szennyvízelvezetéssel, a felszíni vízrendezéssel, a csapadékvíz összegyűjtésével problémák vannak. A település külterületének délnyugati részén egy több hektár kiterjedésű transzformátor állomás fekszik, amely egyrészt kedvezőtlen tájképi megjelenésű, másrészt területére számos légkábel vezet. Utóbbiak szintén fragmentáló hatással rendelkeznek: az általuk keresztezett erdőfoltokon teljes irtást kell végrehajtani a nyomvonaluk mentén.

6 . 3 . ZÖLDFELÜLETI RENDSZE R VIZSGÁLATA Albertirsán a zöldfelületi rendszer elemei a következők: 1. belterületi zöldterületek (közkertek) 2. különleges rendeltetésű területek (sportpálya, temetők, strand) 3. közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei 4. telken belüli zöldfelületek 5. mezőgazdasági területek 6. fasorok, erdősávok 7. erdőterületek

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 80 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Albertirsa zöldfelületi rendszere igen változatos elemekből tevődik össze, legjelentősebbek a belterületi szerkezeti jelentőségű zöldfelületek (közkertek), a temetők, a sportpálya, a strand területe, valamint a külterületi jelentős kiterjedésű erdőterületek. 1. Zöldterületek (közkertek) A belterületi zöldfelületi elemek közül legjelentősebbek a zöldterületek, amelyek kisebb-nagyobb méretű, a belterületen elszórtan fekvő telkek, telekcsoportok. Az alábbiakban a településszerkezeti szempontból jelentős zöldterületek kerülnek bemutatásra. A város legintenzívebben használt és fenntartott közkertje a Mirelite park a Vasút utca keleti oldalán, a Baba utca és a Győzelem utca között. A park 2013-ban jött létre a város vállalkozásai és polgárai összefogásának eredményeként. A park az egyik főtámogatójáról, a Mirelite Mirsa Zrt.-ről kapta a nevét. A park zöldfelülete intenzíven fenntartott, évelő (például levendula-fajok – Lavandula sp.) és egynyári kiültetések, intenzíven nyírt gyepfelület, díszfa fajok (díszcseresznye – Prunus sp., juharlevelű platánok – Platanus x hybrida) képezik a növényállományt. A pesti út nyugati végén, az evangélikus templommal szemközt található a Hősök kertje, amelyet az I. világháborút követően hoztak létre a háborús hősök emlékére. A kertbe 1924-ben telepítettek egy, még ma is álló (tehát idén 96 éves) kocsányos tölgyet (Quercus robur), amely 1997-ben helyi természetvédelmi oltalom alá került. A kertben a tölgy mellett közönséges vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum), és hársfa fajok (Tilia sp.) állnak. (Forrás: http://www.nevezetesfak.hu/) A Vasút és a Vinnyica utca találkozásánál található Politzer park Politzer Ádám világhírű fülgyógyászról, Alberti szülöttjéről kapta a nevét, akinek a parkban egy mellszobra áll. A park nevezetességei az egy korú, egységes megjelenésű hársfák (Tilia sp.), amelyek három oldalról körülölelik a szobrot. A park növényállományát emellett borbolyák (Berberis sp.), és juharfajok (Acer sp.) képezik. A város lakóinak kedvelt zöldfelülete a Köztársaság utcai játszótér, amely szépen karbantartott, modern, fából készült játszóeszközökkel felszerelt, valamint egy szökőkúttal díszített közkert. A terület fás szárú növényállományát ostorfa (Celtis sp.), juhar (Acer sp.), sövénnyé nyírt gyertyán (Carpinus sp.) fajok képzik. A terület – a gyermekek biztonsága érdekében – körülkerített. A Zrínyi utca – Sport utca – Tavasz utca által határolt tömb közepén a jellemzően lakófunkciójú családiházak telkei egy közfunkciójú zöldfelületet zárnak közre, mely a Győzelem köz és a Tavsz utca felől közelíthető meg. A zöldfelületi rendszer elemei között mindenképp meg kell említeni a Malom-tavat, amelynek környezete szintén kedvelt a kikapcsolódni vágyó lakosok körében. A tó környezetének növényállománya kellemes környezetet biztosít a horgászok, a kikapcsolódni vágyók számára. A fás szárú növényállományt fűz (Salix xp.), fehérakác (Robinia pseudoacacia), ostorfa (Celtis sp.) fajok képezik. 2. Különleges rendeltetésű területek (sportpálya, strand, temetők) A település sportpályája a belterülettől északra, a Táncsics utca és a Vágóhíd utca találkozásánál fekszik, hatalmas gyepes futballpályával. A városi strand a sportpályától északra, a Vágóhíd utca és a Dolina utca találkozásánál fekszik. A strand területe zöldfelületi szempontból szintén jelentős, hiszen idősebb, nagy árnyékot biztosító faegyedek (nyarak – Populus sp.) állnak területén, valamint hatalmas gyepfelület borítja a medence környéki területeket. A település felekezetei külön temetőkkel rendelkeznek, a városnak van római katolikus, református, baptista, két evangélikus és izraelita temetője is. A temetőkről egységesen elmondható, hogy jelentős zöldfelületi arányúak, fás szárú és lágy szárú növényállományuk egyaránt jelentős (jellemző fajok például a télizöld puszpáng - Buxus sempervirens, és a fehérakác – Robinia pseudoacacia). A temetők nagy részén a környező területhasználatok és a temetőterület között gyeppel borított, vagy erdősávval beültetett pufferzóna húzódik. 3. Közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei Albertirsa közterületeinek zöldfelületi ellátottsága és a zöldfelületek állapota jó. A település utcáinak nagy része széles közterületi zöldsávokkal (1,5-2m) rendelkezik, ahol a tulajdonosok nagy része gondozza az ingatlana előtti területeket, sok helyen kiültetések, valamint cserjesávok díszítik az utcákat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 81 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

4. Telken belüli zöldfelületek Albertirsa belterületi telkeinek zöldfelületi ellátottsága a városrészeken belüli elhelyezkedésüktől függően nagy mértékben eltérő. Az új városközpont és Irsa városrészre a kevésbé mély, sűrűbb beépítésű telkek jellemzőek, amelyeknek ebből adódóan zöldfelületi aránya alacsonyabb. Alberti és Újtelep településrészeken azonban a hosszú, mély telkek jellemzőek, amelyeknek zöldfelületi ellátottsága így kedvezőbb. E településrészeken a hátsókerteket jellemzően haszonkertként vagy díszkertként használják. 5. Mezőgazdasági területek A külterületen elterülő szántóterületek és gyepek szintén zöldfelületi értékkel bírnak, amelyeknek részletes leírást a 7.2.3. Tájhasználat értékelése című fejezet tartalmazza. 6. Fasorok, erdősávok A település közigazgatási területén jelentős fasorok nem találhatók, a belterületen mindössze az alábbi közterületeken húzódik egy-egy rövidebb fasor:  Gróf Széchenyi István utca – Köztársaság utca találkozása  Szabadság tér Egyes épületek előtt a közterületen áll ugyan 4-5 egy korú, egy fajtájú faegyed, ám ezek nem tekinthetők fasornak. Erdősávok a 4. sz. főút belterület felőli oldalán, valamint a római katolikus és az irsa evangélikus temető környezetében jellemzőek. 7. Erdőterületek Az erdőterületek - mint a legösszetettebb társulási forma - jelentős mértékben járulnak hozzá a település zöldfelületeihez. Az Albertirsa területén fekvő erdőterületek nagy részét az I. és a II. kerület erdei, a pilisi településhatáron fekvő nagyobb egybefüggő erdőfolt, valamint a Hársas-völgy és a Dolina-völgy erdei képzik. (Részletes leírást lásd: 7.2.3. Tájhasználat értékelése című fejezet)

8 . AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA

8 . 1 . TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁL AT VIZSGÁLATA A fejezet a beépített, műszakilag már igénybe vett területek térbeli rendszerével, kialakulásával, kiterjedésével és jelenlegi használatával foglalkozik.

8 . 1 .1. Albertirsa szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében A XVIII. században a hadászatban előtérbe került a terepadottságokhoz való alkalmazkodás, ezáltal a térkép a harcrend kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Ennek fényében készítették el az első, az ország teljes területét lefedő katonai felmérést 1766 és 1785 között. Ezt követte a második felmérés 1806-tól 1869-ig, végül a harmadik, amely csak néhány évvel követi a másodikat 1872-84- ig. Ezek a térképek mintegy másfél évszázadot átölelnek, ezáltal a táj és a települések változása jól nyomon követhető rajtuk, így Albertirsa szerkezetének alakulását is a katonai felmérések alapján vázoljuk fel. I. katonai felmérés (1782-85) Albertirsa mai belterületén az első katonai felmérés idején (1783) egy főutca mentén kialakult falu feküdt. Ennek az utcának a nyomvonala közel azonos a mai Pesti útéval. Több keresztirányú mezei út és kocsiút is vezetett a településre északkeleti és délnyugati irányból. A település területe két részre tagolódott, nevük ekkor (Markt) Alberti, és Irsa (valamint Irsa északi területén a mocsaras Gros Irsa). Albertirsát területhasználatára jellemző volt a szőlőtermesztés és északnyugaton, valamint délkeleten ekkor még erdős részeket is találunk. Albertirsa a felmérés idején erősen mocsaras, vizes terület, a Gerje-patak a főutcával párhuzamosan folyt, délkeleti része nád nélküli mocsár, a nyugati mocsaras részen megfigyelhetünk a felmérésen egy kutat is. Alberti északnyugati területén a ma is létező Malom-tó ekkor még sokkal nagyobb kiterjedésű volt. A településre a kőből épült házak és házcsoportok voltak ekkor

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 82 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. jellemezőek. Az ekkori Irsa településrészen két templom is fellelhető a nyugati malmok mellett: az evangélikus templom és paplak, melyet 1774-1778-ig építettek, valamint az 1764-ben, barokk stílusban épült római katolikus templom.

I. katonai felmérés a település jelenlegi közigazgatási határával I. katonai felmérés, mai belterület (1783) (1783) Forrás: www.mapire.eu Forrás: www.mapire.eu, saját szerkesztés II. katonai felmérés (1829-1869) A második katonai felmérés Albertirsát és környezetét ábrázoló szelvényei 1861-ben készültek. Az első katonai felmérés óta eltelt közel 80 évben jelentős változások következtek be a település területén: a területhasználatok módosultak, a külterületi úthálózat jelentősen besűrűsödött, valamint a település lakott területe is megnövekedett délkeleti és északnyugati irányban. A mai utcahálózat alapjai ezen a felmérésen már felismerhetőek: megjelentek a Pozsonyi, Köztársaság, Kolozsvári, Jókai, József Attila és Batthyányi utcák egykori nyomvonalai. A környező településekre vezető utak segítették Albertirsát, hogy jelentős kiskereskedelmi és kisipari központtá váljon. Délnyugatra látható az Örkény felé vezető út vonala, a mai Dánosi út. A Pest-Szolnok vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg, lehetővé téve, hogy Albertirsáról könnyebben elérhető legyen a főváros. A település újonnan, szintén kőből épült házaihoz jelentős kiterjedésű hátsó kertek tartoztak ekkor, melyeket élő sövények választottak el egymástól. Ezek a sövények az alapjai a mai kisebb keresztutcák nyomvonalainak.

II. katonai felmérés a település jelenlegi II. katonai felmérés, belterület (1861) közigazgatási határával (1861) Forrás: www.mapire.eu Forrás: www.mapire.eu, saját szerkesztés

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 83 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A település területhasználatában is változás tapasztalható, több helyen termesztettek ekkor szőlőt és a talaj adottságai kiválóak voltak gyümölcsösök telepítésére is. Délnyugaton a parcellák kiosztása jelzi, hogy jelentős területeket vontak művelés alá. A felmérés jelentős, kék színnel jelölt részei vizenyős-mocsaras területeket ábrázolnak. Az első felmérés óta eltelt időszakban létrehoztak két temetőt, a mai evangélikust és katolikust. Az előző felméréshez képest a falu templomainak számában nincs jelentős változás. A Szeleczky-Szapáry kastély a település északnyugati részén feküdt, amelyhez ekkor jelentős kiterjedésű díszkert tarozott. III. katonai felmérés (1872-1884) Mivel a második felmérést rövid időn belül követte a harmadik (Albertirsára 1883-ban készítették el), jelentős változások nem történtek a településen. A területhasználatok tekintetében továbbra is a szántók és a szőlők az uralkodók. A lakott terület úthálózatában megjelennek a keresztutcák, amelyek a kerteket elválasztó sövények nyomvonalán alakultak ki. A felmérésen a kastélyt a „Schl.” (schloss) felirat jelzi, emellett több új feliratot is tartalmaz a térkép az előzőekhez képest - többek közt csárdák és fogadók neveit (Rongyos csárda, Három rózsa). A Maraszti szőlő déli felén téglavető működött ekkor. Alberti és Irsa is rendelkezett ekkor távíró állomással és személyszállítás nélküli postahivatallal. A szántóföldeken sekély vizű kutakat ástak az öntözéshez. A település lakott területe jelentős mértékben nem növekedett az előző felméréshez képest. Alberti kertjeinek területén a délnyugati településrészen megjelentek épületek.

III. katonai felmérés, belterület (1883) Forrás: www.mapire.eu A térképen a „W” jelöli az erdőterületeket (Wald), amelyek keleten és nyugaton határolják a települést, „H” az udvart (Hof), ami a Szeleczky-Szapáry kastély díszkertje, és a „Wh” a kocsmákat, amelyekből a vasút vonala mentén több is található.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 84 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Albertirsa, belterület (1883) Forrás: www.mapire.eu III. katonai felmérés megújítása (1896-1914) A harmadik katonai felmérést nem sokkal követte a megújítása, így jelentős változások nem tapasztalhatóak a két felmérés között. A külterületi területfelhasználások nagy része változatlan maradt. Albertin, a Fő úttól délre fekvő területeken a kiosztott telkeket elkezdték beépíteni, látszik az alberti templom és kertje is. Megjelennek a vasúttól délre fekvő területeken a puszták (Dánosi- puszta és a mai Mikebudai út melletti major), valamint a később beépülő területek.

III. katonai felmérés megújítása a település III. katonai felmérés megújítása, belterület (1896-1914) jelenlegi közigazgatási határával (1896-1914) Forrás: www.tajertektar.hu Forrás: www.tajertektar.hu, saját szerkesztés

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 85 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A III. katonai felmérés megújítása óta eltelt időszak A III. katonai felmérés megújítása óta eltelt 100 év alatt Albertirsa települési és táji képe jelentősen megváltozott. Kialakult a település mai szerkezete, megszilárdult a térség úthálózata és a város tájhasználata. A település lakosainak száma hullámzóan változott, de összességében növekedett, ennek is köszönhetően emelték városi rangra. Albertirsa településszerkezetét és belterületi területhasználatát alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, táji, történeti adottságok. A település felépítésének jellegzetessége, hogy több vonalas elem szabdalja át: a Budapest-Szolnok vasútvonal nyomvonala, a 40. számú főút és a Gerje-patak. A külterület területhasználata alig változott. Továbbra is mezőgazdasági és kisebb erdőterületek (a belterülettől északra húzódó völgyekben és a külterület délkeleti részein - Hársas-völgy, Albertirsa, topográfiai térkép Dolina-völgy) az uralkodók, de szőlőt Forrás: www.mepar.hu, saját szerkesztés is találunk a település keleti északkelet felén. Napjainkban a központi településrészen jellemzően lakóterületi funkció van jelen, a településközponti területeken szolgáltató és intézményi funkciók kapnak helyet. A gazdasági területeken ipari és kereskedelmi funkciók vannak. Albertit és Irsát 1950-ben egyesítették, 2003-ban pedig városi rangot kapott a település. Jelenleg négy részre tagolódik Albertirsa: Alberti, Irsa, Feketerész és Homokrész. 8 . 1 . 2 . A település j e l e n l e g i szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Albertirsa településszerkezetét elsősorban földrajzi fekvése és az infrastrukturális elemek határozzák meg, e tényezők befolyásolják a város területi növekedését. Az infrastrukturális elemek (4-es és 40-es főút, vasútvonal) Albertirsa egyes részeit elválasztják egymástól. Helyi sajátosság a két önálló községből (Alberti és Irsa) összenőtt, így azóta is kétmagvú települési szerkezet. A város szerkezetét jelentősen befolyásolja a településen keresztülfolyó Gerje-patak, valamint a lakófunkció és a mezőgazdasági tevékenység együttélése. A háztáji gazdálkodás folyamatosan háttérbe szorul, a változás Albertirsa területén lenyomatot hagyott. A régi, hosszúkás szalagtelkekkel rendelkező tömbök átstrukturálódnak, a tömbbelsők feltárásra kerülnek, új belső lakóutcák épülnek be. A település szegélyén az egykori zártkertek átalakulása folyamatos, a területeken a lakóépületek megjelenése egyre gyakoribb. Albertirsán a tényleges területhasználat változatos. Bár a beépítésre szánt kategóriáknak megfelelő (beépített) területeken belül a lakóterületek dominanciája vitathatatlan, de megtalálhatóak a gazdasági, a vegyes és a különleges területek is. A lakóterületeken belül a falusias jellegű területek dominálnak, melyben kertvárosias jellegű elemeket is hordoz egy-egy telek. A település egészének szerkezete táji, illetve az épített környezet szempontjából igen eltérő. A tájszerkezet bemutatását a 6.2.2. Tájszerkezet c. fejezet tartalmazza, mely a külterületi területek táji adottságának, illetve tájhasználatának, - szerkezetének bemutatását tartalmazza. A külterületi táj és az épített környezet vizsgálata szempontjából a beépített területeknek vannak közös elemeik (jellemzően a beépített területek szélén, illetve a belterületen kívül eső területeken). A külterületi épületek sok esetben a külterületi táj elemeként jelennek meg, de az épített környezet (a

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 86 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. beépített területek) részét is képezik. Ezért a tájhasználat vizsgálata a földhivatali nyilvántartás szerinti külterületre, míg a településszerkezet, a területhasználat vizsgálata a beépített területekre készül.

Albertirsa közigazgatási határa – földhivatali adat Albertirsa belterületi határa – földhivatali adat

Albertirsa beépített területei – településszerkezet leírásánál, Albertirsa küldterületének felosztása és a belterületi határ – a terulethasználat bemutatásánál használt területi a tájszerkezet bemutatásánál használt területi lehatárolás28 lehatárolás27 Albertirsa beépített területeit az infrastrukturális elemek és a Gerje-patak északnyugat-délkeleti irányú területekre osztja. Albertirsa központi beépített területét az egykori két település összenőtt területe alkotja. A város nyugati fele, az egykori Alberti (a következő ábrán: 1.) belterületi területhasználata jellemzően

27 Az épített környezetre vonatkozó elemzéseknél a Földhivatalban nyilvántartott belterület és külterületi lehatárolás nehezen alkalmazható, hiszen a külterület is számos beépített területtel rendelkezik. Az épületek megjelenéséhez nem szükséges a területek belterületbe vonása. 28 Jellemzően a külterületen fekvő épített elemek a táj részét képezik, így azoknak a külterületi tájban való megjelenése, helyzete a tájszerkezeti elemzés részét is kell, hogy képezzék. Emiatt a tájszerkezeti elemzésben a külterületen már használt, kerületi bontásban történik a táj bemutatása. A tájszerkezet bemutatását lásd. 6.2.2 Tájszerkezet c. fejezetben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 87 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. falusias jellegű lakóterület, elszórtan egyéb szolgáltató funkciókkal. A Vasút utcától délkeletre eső városrész, az egykori Irsa (2.) területe jellemzően lakóterület, falusias, illetve kertvárosias jelleggel. A központi területek északi határa a Gerje-patak, délről pedig a vasút vonala képez határt, azonban a vasúttól délre található Újtelep és Homokrész városrész (3.) beépített területe szerkezetileg szoros egységet képez a központi területekkel. Albertirsa központi területeitől délre eső városrész, Újtelep és Homokrész főként családiházas lakóterületekből, kertes mezőgazdasági területekből, kiskertes, átalakuló, volt zártkerti területekből és a város délkeleti részén elszórtan elhelyezkedő tanyás területekből tevődik össze, de a település gazdasági területeinek nagyobb része is a városrész területén elszórtan helyezkedik el. A településrész beépítetlen területein mezőgazdasági és számos erdőfolt váltja egymást. A délnyugati közigazgatási határ mentén fekszik az országos jelentőségű közműterület. Alberti településrész nagyrészt szabályos ortogonális utcahálózattal rendelkezik, míg Irsa utcahálózata szabálytalan, történetileg kialakult, nőtt településre utal, Újtelep szerkezetére szintén tervezett, szabályos utcahálózat a jellemző. A Gerje-pataktól északra elterülő Üdülőtelep (Feketerész déli része) településrész (4.) területét az egykori szőlőterületek helyén kialakult kiskertes, hétvégiházas területek átalakulóban levő területei teszik ki. A területen összefüggő beépített területek a Strand utca, a Bicskei út és a Szentmártoni út környékén, valamint a Valent soron helyezkednek el. A 40. sz. úttól északra, északkeletre fekvő településrész Feketerész (5.) jellemzően beépítetlen. Az út mentén néhány felhagyott, műszakilag már Albertirsa város szerkezetét befolyásoló művi és természeti lineáris igénybe vett terület fekszik. elemek29 Forrás: OpenStreetMap , saját szerkesztés Feketerész kiváló termőhelyű adottságú szántó területekkel rendelkezik.

8.1.3. Tényleges területhasználat a beépített területeken A területhasználat vizsgálata a település területén a valós, működő használatot mutatja be a beépített területekre vonatkozóan. A település fekvése megfelelő hátteret biztosít mind a gazdasági, mind a lakóterületeknek. A beépített területeken belül a lakóterületek aránya a legmagasabb. Azonos, térséget alkotó területhasználatnak tekintjük a jellemzően azonos funkciójú, nagyobb kiterjedéssel rendelkező területek összességét. A területhasználatból adódó térségek a településen típusonként változó formát és beépítést hordoznak. A lakóterületek jellemzően összefüggő területeket fednek le, míg a különleges területek inkább elszórtan találhatók. A gazdasági területek jellemzően a beépített területek peremén, a települési gyüjtőutak mentén fekszenek. Lakóterületi térségek Albertirsa beépített területeinek jelentős része, Alberti, Irsa és Újtelep területének meghatározó hányada lakóterület. A lakóterületeken jellemzően alacsony, egy-két szintes épületek állnak, a

29 A város Integrált Városfejlesztési Stratégiája alkalmaz egy lehatárolást az egyes elkülöníthető városrészek bemutatására, azonban az a felosztás nem csupán az aktuális területhasználatot, a szerkezetet veszi alapul, hanem elsősorban fejlesztési szempontból osztja fel a várost. A vizsgálat során így az IVS-ben meghatározott területi lehatárolástól eltérő szerkezeti felosztást alkalmazunk.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 88 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. feltáró utcák szélessége meglehetősen vegyes képet mutat. A lakóterületeken a telkek mérete és alakja is változatos, az utcák szerkezete határozza meg, de méretük jellemzően néhány száz és 2000-2500 m2 között alakul.

Albertirsa város lakóterületeinek térsége A központi területektől távolabb, a település szegélyterületein, Üdülőtelep és Homokrész területén is megjelennek lakóterületi foltok. Az egykori szőlő- és kiskertes mezőgazdasági területeken eleinte hétvégiházak-üdülőházak épültek, majd - elsősorban a térségi összekötőutak mentén fekvő, illetve a strandhoz közelebb eső területeken - lakó funkciójú épületek jelentek meg. Az átalakulóban lévő peremterületeken így helyenként összefüggő lakóterületek is találhatóak. Ezeken a területeken a telekstruktúra az egykori mezőgazdasági hasznosításhoz igazodik, keskeny szélességű szalagtelkek jellemzőek, a területek lakóterületi átalakulása a telekstruktúra átalakulásával kell, hogy együtt járjon.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 89 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A lakóterületek különböző típusai találhatók Albertirsán. A legnagyobb területen a falusias jellegű lakóterületek fekszenek, kiterjedt területen fedezhető fel kertvárosias jelleg is, illetve kisvárosias lakóterület is megjelenik a városban két „foltban”. A falusias lakóterületek közös jellemzője az alacsony, főként földszintes épületállomány, az aránylag alacsony beépítettség, illetve számos esetben, főként a nagy telekméret esetén jellemző a háztáji gazdálkodás, a művelt kert is. A falusias lakóterületek sokszor a kertvárosias vonásokkal, nagyobb beépítettséggel, szabadonálló beépítéssel rendelkező épületeket is

Falusias jellegű lakóterületi térségek tartalmaznak, a kertvárosias területektől nem különböznek markánsan. A lakóterületek kategóriákba sorolása az uralkodó jelleg megállapítása alapján történt.

Meghatározó mértékben kertvárosias jelleget hordozó területek elsősorban a Köztársaság út déli oldalán a Kolozsvári és Gárdonyi utcák vonaláig, valamint a Gróf Széchenyi utcától keletre eső településrészeken jellemzőek. Egységesen kertvárosias jellegűek a Mező utca térségében kiépült új lakóterületek, a Pesti út menti sorházas tömb a Tó utca magasságában, illetve a település szegélyén megjelenő új beépítések (Galamb utca, Határ út, Viola utca, Kertvárosias lakóterületi térségek Kender utca, Malom-tó környéke). Kisvárosias jellegű a Vinnyica utca mentén lévő társasházas tömb, illetve a Munkácsy Mihály utcában épült társasházas lakóparki terület, melyek közös jellemzője a 4-5 szintes épületállomány és a telkek nagy arányú beépítettsége.

Kisvárosias jellegű lakóterületek

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 90 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Albertirsa délkeleti részén a külterületen nagy számban találhatóak a homokhátságra egyébként jellemző tanyák, melyek nagy része mára nem a hagyományos, mezőgazdasághoz kapcsolódó szerepében működik, hanem jellemzően lakó funkcióval rendelkezik. A tanyák infrastrukturális ellátottsága igen hiányos, megközelítésük a központtól való távolságuk és a megfelelő úthálózat hiányában nehézkes.

Tanyás térség

Átalakuló kiskertes, hétvégiházas térség Albertirsa központi beépített területeitől északra, a Gerje-patak túlsó oldalán (Feketerész) az egykori szőlő- és gyümölcsös területeken, hobbitelkeken megjelenő melléképületekkel, hétvégi házakkal, a strandhoz közeli területen nyaralókkal beépített területeken folyamatos átalakulás folyik. A hobbitelkeken hétvégi házak, a hétvégi házak helyén nyaralók, lakóházak épülnek. A terület jellege így a kertes mezőgazdasági terület irányából a hétvégiházas terület, illetve helyenként lakóterületi irányába változik át.

Átalakuló kiskertes területek fekvése

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 91 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A 4-es út nyújtotta kedvező közlekedési adottságok, illetve a sportpálya és a strand közelsége egyre inkább felértékeli az egyébként csendes, nyugodt hangulatú területeket így a kiskertes területek beépülése, átalakulása folyamatos Homokrész területén, a vasúttól délre eső szórványosan beépített területeken Feketerészhez hasonló átalakuló területhasználat jellemző, azonban ezeken a területeken nyaralók nem jellemzőek. Az átlakuló területeken a telekstruktúra nem idomult a megjelenő új funkcióhoz, a kiskertes művelésnek megfelelő szalagtelkeken lakófunkció megtelepedése nehézkes, sőt a lakóterületté alakulást nehezíti, hogy Homokrész és Feketerész területén hiányos a közművesítettség, illetve hogy a dűlőútként kialakult utak többsége nem rendelkezik szilárd burkolattal, szélességük pedig nem megfelelő lakóutcának. Az átalakuló területek épületállománya, megjelenése meglehetősen vegyes képet mutat. A strand környékére, illetve Feketerész egyes területeire jellemző, hogy a nyaralók, hétvégi házak kis alapterületűek, és az esetek többségében tetőtérbeépítéssel rendelkeznek, míg Homokrész területén jellemzőbbek a földszintes épületek, melyek alapterülete szintén kicsi. Albertirsán a lakó területhasználat szorosan együtt jár a Fő út és a Köztársaság utca mentén a településközpont vegyes használatával. Ahol a használat már nem dominánsan lakó, az a térség jelöli a város vegyes, központi térségét.

Vegyes, településközponti térség Albertirsa központi területeinek túlnyomó többsége lakóterület, azonban elsősorban a Pesti út, a Köztársaság út és a Vasút utca menti területek a lakófunkciójú épületek közé beékelődő kereskedelmi, szolgáltató funkciók következtében vegyes használatúak, és ugyan a lakótól eltérő funkciók többsége elszórtan, nem összefüggő egységet képezve jelenik meg, a terület egészében véve vegyes funkciójúnak tekinthető. Albertirsán számos kereskedelmi és szolgáltató egység működik: étterem, vegyeskereskedés, élelmiszerbolt, virágbolt, pékség, posta is nyitva tart, ezek zöme a Pesti út - Köztársaság út, és a Vasút utca mentén helyezkedik el.

A Pesti út (balra) és a Köztársaság utca (jobbra) menti kereskedelmi és vendéglátó egységek A kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények jellemzően lakóépületek átalakításával jöttek létre, az épületek léptéke így igazodik a lakóépületekéhez. Nagyobb szolgáltató központ a Mirelite park körül jelenik meg, itt szupermarket és szolgáltatóház található. A Vinnyica utca mentén fedett piactér, szomszédságában egy másik szupermarket és egy jelenleg kihasználatlanul álló szolgáltatóház áll. A Pesti út mentén két további szupermarket egészíti ki az üzletek sorát.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 92 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Vegyes, településközponti térség

Intézményterületek Albertirsa város nem rendelkezik egy jól körülhatárolható települési központtal, mivel a város két településmagból nőtt össze. A város központja így a Pesti út - Köztársaság út tengelyében lineárisan húzódik el, a Vasút utca mentén kibővülve. A legfontosabb intézmények, a templomok, a Művelődési ház, a könyvtár, az Önkormányzati Hivatal, a Tessedik iskola erre a tengelyre szerveződik, míg számos intézmény a lakóterületek közé ékelődve jelenik meg. Nagyobb szerkezeti jelentőségű intézmény a Köztársaság utcában található Speciális Foglalkoztató Otthon, a Dózsa György utcai Idősotthon, illetve a Győzelem utcában álló Tessedik iskola Albertirsa város intézményi területei épülete.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 93 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Gazdasági tevékenység területei Albertirsa területén a gazdásági területek elszórtan, többnyire a beépített területek peremén az országos mellékutak mentén helyezkedik el. A Bicskei út 4-es sz. úttól északra eső része mentén elhagyott gazdasági terület található melynek déli részén újonnan épült telephely van. A Bicskei út és a 4-es sz. út csomópontjában kertészeti telephely és áruda üzemel. A 4-es út mentén Ceglédbercel irányában egy fémfeldolgozó üzem illetve egy kertészeti telephely működik, a Mikebudára vezető út mentén a település szegélyénél elhelyezkedő nagykiterjedésű gazdasági területein gépszerelő üzem, fatelep, vágóhíd, valamint az Aquarius Aqua telephelye található. A vasútállomás közelében, a Baross utca mentén található a Mirelite Mirsa hűtőháza és az INTERMAS műanyagháló gyártó üzeme.

Albertirsa város gazdasági területei A Hunyadi utca és Bicskei út csomópontja környékén az egykori TSZ telep területén a Földműves Kft telephelye ékelődik a lakóterületek közé, valamint a Dózsa György utcában lévő Faulhaber Motors telephelye, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utcában található építőanyag lerakat. A település beépített területein belül található gazdasági területek a lakóterületi telekstruktúrához viszonyítva nagyobb méretükkel elütnek környezetüktől. A beépített területek szegélyén, elszórtan működő gazdasági tevékenység a lakóterületeket jellemzően nem zavarja, azonban mivel a gazdasági tevékenység nem egy összefüggő területen, hanem elszórtan jelenik meg, a település belső útjain jelentős teherforgalom bonyolódik, melynek lakóterületeken kívül történő elvezetése nem megoldott.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 94 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Különleges területek Albertirsa nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területhasználatú területei a temetők, a sportpálya, és a strand területe. A város sportpályája a Vágóhíd utcában található, ahol a sportpályák mellett az azokat kiszolgáló öltözők, gépház és egyéb épületek találhatók. A sporttelep közvetlen szomszédjában helyezkedik el a városi strand, ahol a nagyméretű zöldfelület és az öt medence mellett gépészeti és öltözőépületek találhatóak. A városban elszórtan megjelenő különleges területek a városszövet szerves részét képzik, a lakóterületekkel Albertirsa város különleges területei nem állnak konfliktusban. A kétmagvú település felekezetenként és településrészenként egy-egy temetővel rendelkezik. Az alberti katolikus temető a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az evangélikus temető a Hősök útja mentén, az izraelita temető az Akácfa utcában található. Az irsai evangélikus temető, mellette az izraelita temető a Gróf Széchenyi utcában, a katolikus temető pedig Kolozsvári és Temető utca találkozásánál, a református-baptista temető pedig a vasútvonaltól délre, a Temető dűlőben található. Különleges területként jelenik meg a település északi részén, a Dolina út meghosszabbításban az egykori szemétlerakó telep, illetve a Galamb utca végén található lovassport terület és a külterületen megtalálható fácánnevelő telep, valamint a Hősök útján lévő teniszpálya.

8.2. KÖZPONTRENDSZE R Albertirsa klasszikus értelemben vett településközponttal nem rendelkezik, a településközponti szerepkört a korábbi településmagokat és a vasútállomást összekötő közlekedési útvonalak mentén kialakult vegyes funkciójú területek töltik be. A település beépült területeinek domináns része lakófunkciójú. A kiterjedt lakóterületi térségekben számos helyen hiányoznak a lakosság helyben való ellátására szolgáló lokális központok (pl. kisbolt, vendéglátó egység, kulturális- és közösségi terek stb.) A Fő út, a Vasút utca és a Köztársaság utca menti lineáris településközponti területeken kívül megjelenő lokális alközpontok funkcionálisan bővítésre szorulnak, mivel jelenleg csupán egy-két funkció található bennük: az Alkotmány utca – Szent István utca találkozásánál lévő park és kereskedelmi egység, az Ady Endre utcában pedig egy óvoda fekszik. A forgalmat vonzó funkciók mellé egyéb szolgáltató, kereskedelmi egységek Jelenlegi központi szerepkört betöltő területei – a történeti megjelenése a lakosság helyben történő központokból (településmagokból) való „összenövés” és a vasútállomás ellátását nagyban segítheti, ami a környezete, valamint a lokális alközpontok helye gépjárműforgalom csökkenéséhez is

hozzájárulhat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 95 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A központi szerepkörként fejleszthető célterület – a településmagok összenövése

A központhiányos területek és a funkcióbővítésre szoruló alközpontok helye

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 96 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A város Gazdasági Programjában szereplő stratégiai témakör a városközpont → főtér kialakítása célok → új városháza építésének kérdése

8.3. A TELEKSTRUKTÚR A ÉS BEÉPÍTETTSÉG VI ZSGÁLATA Albertirsa területén meglehetősen vegyes a telekméretek alakulása. A belterületeken az egészen apró, 200 m2 alatti területű telkektől 4-5000 m2-es építési telkek is előfordulnak. Alberti területén, a szabályos utcahálózattal rendelkező településrészeken az egyenlően kimért telkek mára sok helyen felosztásra kerültek, így a jellemzően 2000 m2 körüli telkek mára 2-4 kisebb telekre szabdalódtak. Irsa városrész területén a szabálytalan, kialakult utca és telekrendszerben a telkek 120 és 2500 m2 között alakulnak függően a feltáró utcák sűrűségétől és a városközponthoz viszonyított helyzetüktől. Szabályos telekszerkezet Újtelepen jellemző, ahol 1500 és 800 m2 -es telkek jellemzőek.

Alberti – ortogonális rendszerű tömbkiosztás, a telkek Irsa – szabálytalan utcavonalvezetés, változatos telekformák mélysége jellemzően többszöröse a szélességének

Újtelep – ortogonális tömbstruktúra, a telkek szélesebbek és Homokrész és Feketerész - átalakuló telekstruktúra, kevésbé mélyek, mint Alberti területén szalagtelkek összevonása

A külterületeken hasonlóan változatos a telkek mérete, az átalakuló, kiskertes (és hétvégiházas) jellegű területeken 2-4000 m2 körüli szalagtelkek jellemzőek, a területek funkcionális átalakulása a telekstruktúra átalakulását is hozza magával. A szalagtelkek átsrukturálásával, szélesebb, kisebb

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 97 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. mélységű, a lakóterületeknek, hétvégiházas területek számára kedvezőbb telekkiosztás jelenik meg, azonban ez az átalakulás lassú folyamat, jelen állapotban csupán néhány helyen történt meg, a jelenlegi telekstruktúra a lakóterületi fejlesztésre nem alkalmas tejes mértékben. A szántó és erdőterületek a többi területhasználattól eltérően jellemzően nagy összefüggő, több hektáros telkekre oszlanak.

Tömbök belső megnyitásának folyamatát A lakóterületek területi növekedésével járó mutató telekstruktúra-átalakulás folyamatot mutató telekstruktúra-átalakulás A település telekstruktúrája folyamatosan alakul: a korábban hosszú, mély, jellemzően háztáji gazdálkodásra használt teleksorok néhol megosztásra kerültek, a nagy tömbök belső (általában igen szűk) közökkel felosztásra kerültek. Az így kialakuló sűrűbb beépítés a fenntarthatóság elve mentén megfelelő, a már kiépített, közművekkel ellátott területek kerülnek hasznosításra. Szintén a telekstruktúra változását hordozzák azok a fejlesztési területek, melyek a település kiterjedését növelik a még beépítetlen területeken, a környező mezőgazdasági területekből a lakófunkciónak megfelelő telekparcellák jelennek meg. Ezen területek telekstruktúrája jellemzően ortogonális rendszerű, a telkek mérete közel azonos, rajzolatuk szabályosságot mutat. A telkek beépítése folyamatosan zajlik, nagy arányban találhatóak még üres telkek a már beépültek között. A telekstruktúrát a mikrodomborzat és az infrastrukturális elemek befolyásolják, a telkek vonalvezetését többször megtörik. A telekstruktúra, a telkek mérete a rajtuk működő funkcióhoz igazodik, a rajzolatukat tekintve változatos képet mutatva. A gazdasági területeket nagyobb telekméret, a funkcióhoz igazodó telekforma jellemzi, ahogy a különleges területek esetében is. A beépítettséget tekintve is meghatározó a különbség a bel-, illetve külterületek között. A külterületeket a beépítetlenség jellemzi, míg a belterületet az 5-30% közötti beépítettség. A külterületeken jellemzően gazdasági funkciójú, illetve az átalakuló kiskertes, hétvégiházas területek beépítettek, telekméretük, formájuk és beépítettségük igen változatos. A település telekstruktúrájának átalakulásával a beépítettség is változik. Egyrészt a beépített telkek üres telkekkel, vagy építkezés alatt álló területekkel váltakoznak, másrészt a telkek megosztásával az újonnan kialakuló két telek beépítettsége jóval nagyobb az új épület megépítése után. Így sűrűsödik a település már beépített területe.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 98 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Tömbök belső megnyitásának folyamatát A lakóterületek területi növekedésével járó mutató beépítettség-átalakulás folyamatot mutató beépítettség-átalakulás

A település beépített területének szélén fekszenek az újonnan kiparcellázott területek. A beépülés folyamatos, a település széle ennek megfelelően „csipkézett”, sokszor áll egy-egy lakóház látszólag a többitől távolabb. Az átalakuló településrészek (Homokrész, Feketerész) esetében szintén jellemző az egyenetlen beépítettség, a jellemzően kis alapterületű épületek, a változatos telekméret miatt, illetve a számos beépítetlen telek okán a terület beépítettsége igen változatos képet mutat.

8 . 4 . AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁ LATA 8 . 4 .1. Településkarakter, jellemző épülettípusok Albertirsa város beépítését az alacsony (földszint/földszint+tetőtér beépítéssel rendelkező) épületek jellemzik. Ettől eltérő, magasabb épülettömeg a Vasút utca, Vinnyica utca, Sport utca és Baba utca által határolt tömbben, illetve a Munkácsy Mihály utcában jelenik meg. A lakóterületek beépítési módja jellemzően oldalhatáron-, vagy ahol a telek szélessége engedi szabadonálló. A Pesti út és a Köztársaság út mentén rövid szakaszokon, a településközpontban jelenik meg hézagosan zártsorú beépítés csupán. A gazdasági és különleges funkciójú területeken a beépítés szabadonálló. A település karakterét a nyugodt kertvárosias, falusias jellegű lakóterületek határozzák meg, azonban Homokrész és Feketerész területén meghatározó a nyaralók, hétvégi házak, bungallók, településkép formáló hatása. Albertirsán két jól körülhatárolható területen megjelenő kisvárosi jelleget hordozó társasházak ütnek csak el a hagyományosan kialakult kertvárosias, falusias karaktertől. A városban egyedi képet mutatnak Alberti területén a Pesti út mentén álló tetőtérbeépítéses sorházak. Építészeti megoldások tekintetében a családi házak összességében nem hordoznak hasonló elemeket. Jellemző a magas tetős építkezés a térségben, csupán egy-egy lapos tetős épület jelenik meg a településképben. A lakóházak igen változatos képet mutatnak, számos hagyományos parasztház maradt fenn, közülük több autentikusan felújított épület képviseli a múltból származó építészeti értéket. Előfordulnak a huszadik század közepén épült földszintes nyeregtetős szobakonyhás házak, de megtalálhatók a 60-as évektől épülő sátortetős „kockaházak” is. Nagy számban fordulnak elő a 80-as évek táján épült, az akkori divatnak megfelelő emeletes, vagy tetőtér-beépítéses, nagy hajlásszögű tetővel rendelkező „alpesi jellegű” házak is. A kétezres években az újabb divathullám érkezésével mediterrán típusú, alacsony dőlésszögű magastetővel, nagy alapterületű földszintes családi házak épültek. A napjainkban épülő lakóházak jellemzően tetőtér-beépítéssel rendelkező magastetős családi házak. Többszintes, magastetős többlakásos társasházak épültek a Munkácsy Mihály utcában, melyek az Albertirsán általánosan jellemző lakóépületek közül kiválnak. Hasonlóan elütő, kisvárosias jelleget hordozó négyszintes társasházak állnak a Vinnyica utcában, melyek utcafronti földszintjén üzletek is helyet kaptak. Albertirsa üdülőterületein számos hétvégi ház, nyaraló, vagy éppen bungaló jellegű épület található, melyek közös jellemzője az alacsony alapterület és ennek kompenzálásaként a beépített

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 99 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. tetőtéri szint. Az átalakuló kiskertes területek hétvégi házainak építészeti megjelenése meglehetősen vegyes, sok esetben rendezetlen képet mutat.

Hagyományos parasztházak

Földszintes nyeregtetős lakóházak a XX. sz. közepéről

Sátortetős kockaházak

Alpesi stílusú többszintes lakóházak

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 100 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Új építésű, mediterrán stílusú lakóépületek

Közelmúltban épült családi ház

Kisvárosias jellegű társasházak

Hétvégiházak a strand környékén

Az intézmények és önálló szolgáltató funkciójú épületek egységes építészeti karaktert nem hordoznak, az épületek kialakítása, megjelenése a funkciójukhoz igazodik. Az intézményekre jellemző, hogy legtöbb esetben magasabb építészeti minőséget hordoznak, ezzel hozzájárulva a kedvező településképi megjelenéshez.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 101 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A gazdasági funkciójú épületekre jellemző, hogy építészeti kialakításuknál a funkcionalitás és a költséghatékonyság kerül előtérbe, a település egységes, rendezett arculatának elsősorban nem a gazdasági épületek a formálói. Albertirsa sziluettjéből a város öt templomának tornya emelkedik ki, emellett a Sport utcában álló víztorony határozza meg a település távlati képét. Albertirsa egyedi karakterét hordozzák a közterületek, melyek többségében rendezettek, a lakók saját lakókörnyezetükre való igényességére utalnak. Sokszor hiányzik a közterületről fasor, de a közterületi zöldfelületek mégis sok esetben gondozattak, lágy szárú vagy fás cserjékkel ültették be.

8 . 4 .2. Funkcióvizsgálat A domináns funkció mellett, mely a területileg leképezhető területhasználatot meghatározza, eltérő funkciók is találhatóak a településen. Ezek az eltérő funkciók elszórtan vagy a forgalmasabb lineáris tengelyek (Pesti út, Köztársaság utca, Vasút utca) mentén is kialakulhatnak. Helyüket az épületállomány is befolyásolja, hiszen eltérő földszinti funkció nem alakulhat ki, ha nincsen hozzá megfelelő földszinti helyiség, illetve az iroda és intézményi funkció egyedi épületkialakítást kívánhat. Az eltérő funkciók jelenléte a (domináns funkcióból adódó) területhasználatot színesebbé teszi, a városi élet élhetőbb színterévé teszi a kerületet. A funkciók fekvése a város kompaktságát mutatja meg. Albertirsán az eltérő funkciók elsősorban a lakóterületeken belül, a település központi tengelye mentén fekszenek. A településközpont vegyes területeinek domináns funkciója nem meghatározható, hiszen egyszerre jelenik meg intézményi, lakó és kereskedelmi, szolgáltató funkció, így ezek a területek önmagukban vegyes funkciójú területként működnek. Albertirsa kereskedelmi és vendéglátó egységei jellemzően a Pesti út - Köztársaság út, illetve a Vasút utca mentén találhatóak. Albertirsán három üzemanyagtöltő állomás üzemel, egy a 4-es út mentén, a Bicskei-úti csomópont közelében, egy a Dánosi úti vasúti átjáró mellett, egy pedig a 40-es út mentén a település nyugati határában. A városban két nagy alapterületű szupermarket működik, a Pesti út és a Nyáregyházi utca sarkán, valamint a vasút utca és Győzelem utca sarkán, illetve a Vinnyica utcában fedett piactér található. Albertirsa város a gazdasági területeken30 túl is rendelkezik számos gazdasági, telephely jellegű funkcióval, melyek a település egészén, elszórtan találhatók. A lakókörnyezetbe ágyazott egyéb, gazdasági jellegű tevékenységek környezetterhelés szempontjából csoportosítandók. A környezeti ártalmakkal, zajjal nem járó telephelyek a lakhatási körülményeket nem zavarják, a lakókörnyezetben megférnek. Albertirsa lakóterületein csupán olyan gazdasági tevékenység zajlik, mely a település lakóit közvetlenül nem zavarja, jelentős környezeti terheléssel nem jár. Viszont a gazdasági tevékenységek által vonzott nagy teherforgalom károsítja a települési környezetet, Albertirsa élhetőségét rontja (pl. a rezgés károsítja az épületállományt, az utakon való gyalogos keresztülközlekedés potenciális veszélyforrás). A teherforgalom a lakókörnyezetbe ágyazott gazdasági jellegű tevékenységekre is jellemző, de leginkább a nagyobb kiterjedéssel rendelkező gazdasági területek felé jelenik meg. Albertirsa település gazdasági húzóágazata a mezőgazdaság mellett a szolgáltató szektor, ezen belül pedig az építőiparhoz kapcsolódó tevékenységek. Ennek megfelelően a legtöbb gazdasági jellegű telephellyel rendelkező funkció a raktározással, építőanyagok előállításával, szerkezetgyártással kapcsolatos. A gazdasági tevékenységek jól mutatják Albertirsa kedvező infrastrukturális ellátottságát, jó megközelíthetőségét, melyek megfelelő logisztikai hátteret biztosítanak a gazdasági funkcióknak.

30 A nagy kiterjedésű gazdasági területhasználatról szóló leírást lásd. 8.1.2. Tényleges területhasználat című fejezetben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 102 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kereskedelmi-szolgáltató funkciók elhelyezkedése és a településközpont vegyes területe

Gazdasági funkció címe Hrsz. A telepen végzett ipari tevékenység élelmiszer-nagykereskedelem, raktározás, tárolás, 1. 2730 Albertirsa, külterület 0150/7 szállítmányozás, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel 049/8, 049/32, kiskereskedelme, gabona, dohány, vetőmag, 2. 2730 Albertirsa, Bicskei út 52. 049/33, 049/3, takarmány nagykereskedelme, mezőgazdasági gép, 5038/2 berendezés nagykereskedelme 2605/2, 2605/4, 2605/5, 2605/6, élelmiszer kiskereskedelem, mezőgazdasági termék 3. 2730 Albertirsa, Szabadság tér 3. 2605/7, 2605/9, nagykereskedelem, szerszámgépgyártás 2626, 2627 2730 Albertirsa, Dózsa György utca 4. 2792, 2793 villamos motorok, áramfejlesztők gyártása 29. 2730 Albertirsa, Bajcsy-Zsilinszky 2564/111, vas-, acél-, barkács-, bádogos termékek, 5. utca 1. 2564/119 építőanyagok kis és nagy kereskedelme 6. 2730 Albertirsa, Pesti út 142. 2562/2 vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, 7. 2730 Albertirsa, Thököly út 1/1. 2540/2 egyéb épületgépészeti szerelés, fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme dísznövény nagykereskedelme, mezőgazdasági 8. 2730 Albertirsa, Külterület 074, 020/50 termék ügynöki nagykereskedelme, zöldség, gyümölcs kiskereskedelme 9. 2730 Albertirsa, Külterület 3763, 3791 fémfelület-kezelés 2730 Albertirsa, Somogyi Béla utca 10. 3090 hulladék újrahasznosítása, alapanyag, üzemanyag, 23. fa-, építési anyag, bútor, háztartási áru, fémáru

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 103 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Gazdasági funkció címe Hrsz. A telepen végzett ipari tevékenység ügynöki nagykereskedelme 11. 2730 Albertirsa Kolozsvári utca 57. 3052 háztartási tüzelőanyag, palackosgáz-telep 12. 2730 Albertirsa Baross utca 85/2. 1554/2 műanyagháló gyártás gyorsfagyasztott- zöldségek, gyümölcsök, valamint 13. 2730 Albertirsa Baross utca 78. 0250/21, 1476 tésztafélék gyártása 0307/4, 0307/16, 2730 Albertirsa, Homok Rész, I. 14. 0307/17, 0307/18, fafeldolgozás, fűrészáru gyártás Kerület 43. 0307/19 15. 2730 Albertirsa, Irsay Károly u. 1. 0307/20, 3205/2 műtrágya, nitrogénvegyület gyártása 16. 2730 Albertirsa, Homokrész 1. 0307/10 sertésvágás 2730 Albertirsa, Homokrész II. 0316/2, 0297/51, 17. palackozás, raktározás, szállítás, logisztika kerület 0318/12 18. 2730 Albertirsa, Homokrész I. kerület 0337/3, 0337/4 fácán nevelde 19. 2730 Albertirsa, Homokrész I. kerület 0297/46 vegyestermékkörű nagykereskedelem fémáru, szerelvény, fűtési berendezés 20. 2730 Albertirsa, Galamb utca 36. 0297/45 nagykereskedelme 0297/18, 0297/19, 0297/21, 0297/22, 21. 2730 Albertirsa, Homokrész I. kerület 0297/37, 0297/40, gépjárműjavítás 0297/41, 0297/42, 0297/43 0281/3, 0281/6, 22. 2730 Albertirsa, külterület 0281/7, 0281/8, transzformátor állomás 0281/9 0281/3, 0281/6, 23. 2730 Albertirsa, külterület 0281/7, 0281/8, transzformátor állomás 0281/9 2730 Albertirsa, Táncsics Mihály utca 24. 831/44 vendégház 1. 2730 Albertirsa, Árpád utca 13. 25. 1678 vendégház

26. 2730 Albertirsa, Árpád utca 8. 1663 pihenőház 27. 2730 Albertirsa, IV. külterület 71/1. 052/60 vendégház

Fa-Co Kft. Aquarius-Aqua Kft.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 104 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

transzformátor állomás Faulhaber Motors Hungaria Kft.

Zöldpont Fűszerkertészet Intermas Eastern Europe

Mirelite Mirsa Zrt. Dpm Szortiment Kft.

Földműves Kft. IKER ÉS TÁRSA Kft.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 105 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Az Albertirsa város területén található intézmények (a kereskedelmi és vendéglátó egységekhez hasonlóan) a Pesti út - Köztársaság út tengely mentén csoportosulnak, de számos intézmény a lakóterületek közé ékelődve helyezkedik el. Albertirsa templomai a kétmagvú településszerkezetből adódóan a két egykori település központjában találhatóak. Az oktatási és kulturális intézmények egy része is a lakóterületek között helyezkedik el, sűrűsödési gócok a Dózsa György utcában és a Luther utcában jöttek létre. Nagyobb önálló intézményi területként a Győzelem utcában található a Tessedik iskola területe, illetve a Köztársaság utcában található IRMÁK területe jelenik meg.

Intézmények elhelyezkedése és a vegyes, településközponti terület

Intézmény címe Hrsz. Intézmény neve 1. 2730 Albertirsa, Pesti út 106. 2009/1 Alberti evangélikus templom 2. 2730 Albertirsa, Pesti út 110. 2009/1 Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola 3. 2730 Albertirsa, Pesti út 104 2004 Alberti Evangélikus Óvoda 4. 2730 Albertirsa, Tó út 9. 2608/1 Faluház 5. 2730 Albertirsa, Dózsa György utca 23. 2789/4 Szociális segítőház 6. 2730 Albertirsa, Dózsa György utca 26. 2861 Irmák Gyógyszertár 7. 2730 Albertirsa, Dózsa György utca 7. 2775 Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon 8. 2730 Albertirsa, Dózsa György utca 11. 2778 Mazsola Óvoda 9. 2730 Albertirsa, Tessedik Sámuel utca 14. 1994/2 Háziorvosi rendelő 10. 2730 Albertirsa, Dánosi utca 7. 1913/2 Állatorvosi rendelő 11. 2730 Albertirsa, Liszt Ferenc utca 16. 1870 Hetednapi Adventista Imaház 12. 2730 Albertirsa, Táncsics utca 3. 2904/1 Tessedik Sámuel Általános Iskola 13. 2730 Albertirsa, Győzelem utca 2. 3032/1 Tessedik Sámuel Általános Iskola

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 106 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

14. 2730 Albertirsa, Táncsics utca 3. 2904/2 Állatorvosi rendelő 15. 2730 Albertirsa, Táncsics utca 1. 2905 Alberti Evangélikus Egyházközség Vendégháza 16. 2730 Albertirsa, Pesti út 52. 1754 Márai Sándor Városi Könyvtár 17. 2730 Albertirsa, Pesti út 85. 2918 Móra Ferenc Kulturális Központ 18. 2730 Albertirsa, Árpád utca 1. 1675 Állatorvosi rendelő 19. 2730 Albertirsa, Vinnyica utca 2935 Albertirsai piac 20. 2730 Albertirsa, Vasút utca 4. 2936 Remény Gyógyszertár 21. 2730 Albertirsa, Vasút utca 4. 2937/4 Politzer Ádám Egészségügyi Központ 22. 2730 Albertirsa, Baba utca 1. 2941 Lurkó Bölcsőde 23. 2730 Albertirsa, Hunyadi utca 7. 3403 Zsinagóga 24. 2730 Albertirsa, Pesti út 22. 240 Iposz székház 25. 2730 Albertirsa, Pesti út 29. 3433 Napsugár Óvoda 26. 2730 Albertirsa, Luther utca 10. 292 Tündérkert Óvoda 27. 2730 Albertirsa, Luther utca 13. 430 Egészségház 28. 2730 Albertirsa, Luther utca 11. 431/1 Református templom 29. 2730 Albertirsa, Luther utca 2/1. 282/1 Albertirsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 30. 2730 Albertirsa, Luther utca 3. 449 Lelkészi Hivatal 31. 2730 Albertirsa, Arany János utca 4. 449 Irsai Evangélikus Egyházközség Mustármag Óvoda 32. 2730 Albertirsa, Kolozsvári utca 13. 3260 Baptista Imaház 33. 2730 Albertirsa, köztársaság utca 25. 3255/1 Urunk színeváltozása Római Katolikus templom 34. 2730 Albertirsa, Köztársaság utca 29. 3254 Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola 35. 2730 Albertirsa, Köztársaság utca 37/1. 3206 Irsai Evangélikus templom 36. 2730 Albertirsa, Irsay Károly utca 2. 1 Polgármesteri Hivatal 37. 2730 Albertirsa, Irsay Károly utca 8. 7 Rendőrség 38. 2730 Albertirsa, Somogyi Béla utca 36. 3146 Irsa gyógyszertár 39. 2730 Albertirsa, Somogyi Béla utca 50. 3138 Háziorvosi rendelő 40. 2730 Albertirsa, Ady Endre utca 25. 1325 Nyitnikék Óvoda 41. 2730 Albertirsa, Köztársaság utca 115. 599 IRMÁK Nonprofit Kft. Albertirsai Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézmény 42. 2730 Albertirsa, Köztársaság utca 129-135 589 Szeretetotthon

Alberti evangélikus templom Roszík Mihály Evangélikus Általános Állatorvosi rendelő Iskola

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 107 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Tessedik Sámuel Általános Iskola Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon

Móra Ferenc Kulturális Központ Egykori Zsinagóga, épülő Művészetek Háza

Politzer Ádám Egészségügyi Központ Lurkó Bölcsőde

Napsugár Óvoda Tündérkert Óvoda

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 108 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Baptista Imaház Tessedik Sámuel Általános Iskola, Budakalász Gimnázium

Albertirsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mustármag Óvoda

A város Gazdasági Programjában a kereskedelem témakörén belül az alábbi célok kerültek megfogalmazásra: → Albertirsa a Gerje-menti mikrotérség kereskedelmi központjává válik célok → Piac felpezsdítési stratégiájának kidolgozása → szociális szövetkezet megszervezése, helyi termékek előállítása értékesítése

8 . 4 . 3 . Épített környezet és építészeti értékvizsgálat Albertirsa több évszázados múltra visszatekintő település, ahol építészeti értékek31 is maradtak fenn, melyek az építészeti örökségünk32 fontos elemeit képezik. Országos védelem33 Albertirsán négy országos védelem alatt álló műemlék építmény található, ezek az Irsai Zsinagóga, az alberti evangélikus templom, a Szapáry sírkápolna és a Nepomuki Szent János-szobor. Mind a négy műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki környezet került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények listája a következő:

31 Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki- tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki. 32 Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. 33 Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 109 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Ssz Műemlék Cím Hrsz. Azonosító M1. Irsai zsinagóga Hunyadi u. 7. 3403 6884 Nepomuki Szent M2. Köztársaság tér 2. 3255/1 6885 János-szobor M3. Evangélikus templom Pesti út 106-110. 2009/1 6883 Bajcsy-Zsilinszky M4. Szapáry-sírkápolna 2225 6880 utcai temető

Ssz Műemléki környezet Hrsz Azonos. 2226, 2249, 2224, 2221, 2223, 2250, 2264/1, 2264/2, 2263/1, 2263/2, K1. Szapáry-sírkápolna ex-lege 2262/2, 2191, 2172, 2173, 2178/4, 2178/3, 2178/2, 2178/1, 2165, 2166, műemléki környezete 2167, 2170, 2171 28830 Alberti Evangélikus templom K2. ex-lege műemléki 2568, 2834/4, 2834/6, 2835, 2836, 2837/2, 2839, 2840, 2004, 2005, környezete 2006, 2007, 2008, 2020, 2012, 2016, 2017, 2009/2 28832 Irsai zsinagóga ex-lege K3. műemléki környezete 3406, 3405, 3404, 3402/2, 3402/1, 3370, 3374/1, 3374/2 28834 Nepomuki Szent János- K4. szobor ex-lege műemléki 234, 273, 274, 276, 278, 279, 3246/2, 3255/2, 3255/3, 3255/4, 3256, környezete 3257, 3258, 3254 28835

Zsinagóga (felújítás előtt Alberti Evangélikus templom

Nepomuki Szent János szobor Szapáry-sírkápolna

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 110 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Helyi védelem34 Albertirsán az épített értékek védelméről szóló 13/2008.(IV.15.) önkormányzati rendelet rendelkezik az építészeti értékek helyi védelméről. A rendelet célja Albertirsa Város történelme, hagyományai és településképe szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. Az esztétikai, néprajzi, történeti régészeti értéke miatt, szakértői vélemény alapján védendőnek minősített épített értékek, helyi védelem tárgyát képzik. Az önkormányzat képviselő-testületének feladata a helyi védelem irányítása. Az önkormányzat képviselőtestülete rendelettel dönt a védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről, melyet állapotfelméréssel, értékvizsgálattal kell megalapozni. A védetté nyilvánítandó érték tulajdonviszonyai a védetté nyilvánítást nem befolyásolják, de a döntés előtt tájékoztatni kell a tulajdonost és a véleményének kikérése szükséges.

Helyi védelem alatt álló értékek elhelyezkedése Albertirsán jelenleg 19 építészeti érték áll helyi egyedi védelem alatt, ezek a következők:

Ssz Név Cím Hrsz Leírás35 Az Albertin birtokot szerző Szapáry István fia lakta a kúriát 1932-ben bekövetkezett haláláig. Valószínűleg ő is építtette az épületet a XIX. század végén. Szapáry Péter Bajcsy-Zsilinszky A kúria L-alakú, földszintes épület, a szárnyak H1 2178/4 kastélya u. 50. találkozásánál nyolcszögletű, emeletes torony áll. Az egész épület magán hordozza a szecesszió jegyeit. Védelem indoklása: tömeg, homlokzati vakolatarchitektúra, nyílások, nyílás-osztás Az 1711 után betelepülő szlovák népesség életmódbeli szokásait, hagyományait, néprajzi kultúráját őrzi a Tó utcában található tájház, amely 1982. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. A parasztportán álló, nyitott gangos, oszlopos, háromhelyiséges parasztház berendezési tárgyait, háziszőtteseit, tulipános ládáit, díszes tányérjait, H2 Faluház Tó u. 9. 2608/1 csipkés szélű párnáit, szlovák nyelvű énekes és imakönyveit a faluban élő szlovák származású lakosoktól gyűjtötték össze. Az intézmény hivatalos besorolás szerint – néprajzi gyűjtőkörű helytörténeti gyűjtemény, amely tagja a Tájak – Korok - Múzeumok Egyesületnek. Védelem indoklása: tömeg, homlokzat kialakítása Az alberti Hősök kertjében áll az I. világháború hősi Pesti út 2836 halottainak emlékoszlopa. A település lakosságának H3 Hősök kertje közadakozásából állított emlékművet 1924. május utolsó vasárnapján – a hősök vasárnapján – avatták fel.

34 Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. 35 Forrás: Értékvédelmi adatlapok

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 111 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Védelem indoklása: emlékoszlop, szobrok A hat tantermes, kétszintes, szolgálati lakásos állami elemi iskola 1929-ben épült. Az iskola első igazgatója H4 Általános iskola Táncsics út 3. 2904/1 Szalay Károly volt. Védelem indoklása: tömeg, nyílások, kapuzat A helyiek által „oroszlános ház”-ként emlegetett földszintes, sokablakos épület, mely a XIX. század második felében épült, másfél évszázados története során számos funkciót töltött be. Úri Kaszinó Pesti út 26. 3363/8 H5 Falai között alakult meg, majd működött az Alberti-

Irsai Kaszinó nevezetű társadalmi egyesület, mely a köztudatban „úri kaszinó” néven vált ismertté. Védelem indoklása: tömeg, homlokzati vakolatarchitektúra, nyílások Az impozáns épületet valószínűleg a XIX. század második felében emelték. Tábori Gyula Vasút u. 2. 2921/2 Az 1900-as évek elejétől Tábori Gyula irsai H6 háza gyógyszerész élt a házban. Védelem indoklása: tömeg, nyílások körüli vakolatarchitektúra, nyílásrendszer

Az Irsayak első kúriáját a településen Irsay József emeltette a XIX. század elején, klasszicista stílusban. Irsay József Kossuth u. 2. 3307/3 Az úrilakot mára meglehetősen átalakították, de fő H7 kúriája vonalai még láthatóak. Védelem indoklása: tömeg, udvari homlokzat (hozzáépítés nélkül) Alberti-Irsán a római katolikus egyházközség mindenkor egy közösséget alkotott. Irsa első katolikus templomát „Urunk az 1379-ben született Irsay Margit, Szent Margit Színeváltozása” Köztársaság út 3254 tiszteletére építtette. H8 r.k. templom A mai irsai katolikus templom építészeti szempontból nem visel magán semmilyen műemléki vonást. Védelem indoklása: tömeg, homlokzati vakolatarchitektúra, nyílások A templom építését 1799-ben kezdték el. A megjelenésében egyszerű templomépület tornya a négy irsai templomtorony közül a legmagasabb, 25 méter. A főhomlokzat síkjába illeszkedő torony földszintjén a belső térbe vezető ajtó, fölötte szegmensíves vakablak, afölött pedig kerek üvegablak látható, belül lépcsőház Irsai evangélikus Köztársaság út húzódik. H9 3206 templom 37/1 A későbarokk stílusú épület fala kívül embermagasságig nyerstégla-burkolatú. A templom díszes vaskerítését Kiss Ferenc kovácsmester készítette. Védelem indoklása: tömeg, kőlábazat, homlokzati vakolatarchitektúra Irsay Károly, Pest vármegye 1848-49-es főhadipénztárosa 1820 és 30 között építtette fel Irsay Károly Irsay Károly u. 2. kúriáját a faluban. H10 1 kúriája Jelenleg a városi polgármesteri hivatal működik benne. Védelem indoklása: tömeg, homlokzati vakolatarchitektúra, nyílások Irsay András földművelési miniszteri titkár 1871-ben építette fel a kúriáját a településen, eklektikus Irsay András stílusban. H11 Luther u. 2. 282/1 kúriája 1945 után a kúria tanácsháza lett, majd az MSZMP székháza, jelenleg zeneiskola működik benne. Védelem indoklása: Tömeg, nyílás-osztás A jelenleg fennálló lelkészlakást 1865-ben Zelenka Pál , későbbi Tisza-kerületi püspök működése idején Irsai evangélikus H12 Luther u. 3. 449 építették. parókia Védelem indoklása: tömeg, homlokzati vakolatarchitektúra, nyílások.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 112 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Az épületet a XIX. század közepén emelték és ezt követően 1893-ig lakóépületként használták. a XIX. Tündérkert Luther u. 8. 292 század végén ebben a házban nyitották meg a település H13 első óvodáját. Óvoda Védelem indoklása: tömeg homlokzati vakolatarchitektúra Az irsai evangélikus templommal szemben, a Luther utca túlsó végében áll a reformátusok kis méretű temploma. Református A meglehetősen egyszerű, de ízléses, eklektikus H14 Luther u. 11. 431/1 templom templomépület nyugat felé néző főhomlokzatából 16 méter magas tornya jelzésszerűen kilép. Védelem indoklása: tömeg, kapuzat, homlokzati vakolatarchitektúra Az épület a XIX. század és a XX. század fordulóján létesült, az íves záródású téglakeretes ablakok jelzik, hogy az épület Albertirsa tekintetében számottevő ipari H15 Kovácsműhely Köztársaság út 44. 469 műemlék. Védelem indoklása: tömeg, nyílások körüli vakolatarchitektúra

1954-ben, a gyönyörű parkban fekvő Rudnyánszky kastélyban nyitották meg a Pest Megyei Rudnyánszky- Köztársaság u. Csecsemőotthont, ahol állami gondozásba vett H16 599 kastély 115. gyermekeket ápoltak és neveltek fel 3 éves korig. Védelem indoklása: tömeg, nyílások körüli vakolatarchitektúra, nyílásrendszer, nyílás-osztás A város legszebb és legérdekesebb Irsay rezidenciájának felépítése Irsay Görgy nevéhez fűződik. A kastély valószínűleg az 1910-es években készült el. Irsai György – Az épület stílusa szecessziós, tervezője ismeretlen, de H17 Irsay Károly u. 5. 3201 kastély Kós Károly építészetének hatása felfedezhető a kastélyon. Jelenleg a kúria magántulajdonban van.

Védelem indoklása: tömeg, tetőidom, nyílások A kúriát a XIX. század második felében emelték eklektikus stílusban, az építtető minden bizonnyal a Lánczi család volt. Kolozsvári u. H18 Lánczi-kúria 3042/5 Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület 41/1. napjainkban lakatlan. Védelem indoklása: tömeg, nyílások körüli vakolatarchitektúra, nyílásrendszer, A mai Magyarország második vasútjaként épült 1847- H19 Vasútállomás Somogyi Béla u. 832/1 ben. Védelem indoklása: tömeg, nyílásrendszer, nyílás- osztás, tetőidom

Faluház Irsai Evangélikus templom

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 113 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Urunk színeváltozása Római Katolikus templom Református templom

Úri Kaszinó Kovácsműhely

Irsai evangélikus parókia Mustármag óvoda

Hősök kertje Szapáry Péter kastélya

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 114 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Táncsics utcai Általános iskola Tábori Gyula háza

Irsay József kútiája Irsay Károly kúriája

Irsay András kúriája Irsay György kastélya

Rudnyánszky kastély Lánczi-kútia

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 115 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Régészet

A régészeti lelőhelyek a feltárhatósággal összefüggő turisztikai fejlesztéseket befolyásolhatják pozitívan, viszont egyéb fejlesztéseknek gátat szabhatnak az érintett területeken. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ adatszolgáltatása alapján Albertirsán több régészeti lelőhely található.

A régészeti területek kiterjedésének pontosítását a települési helyi építési szabályzat készítésének időpontjáig el kell végezni, hogy a tervezés a régészeti területek figyelembevételével készülhessen, s a készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban a hatáselemzés elvégezhető legyen.

lelőhely helyszín, elnevezés HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) azonosító 35632 Albertirsa, 4/1. lelőhely 078/5, 078/2, 078/1, 078/3, 079, 081/3, 081/2, 080, 081/4, 089, 069/30 43497 Albertirsa, 4/2. lelőhely 079, 078/5 43498 Albertirsa, 4/3.x lelőhely 078/5 43499 Albertirsa, 4/4.x lelőhely 086/1 43500 Albertirsa, 4/5.x lelőhely 069/31 47085 15. lelőhely 0184/3 47086 16. lelőhely 0156/2 47087 17. lelőhely 0120/25, 0120/2, 0120/4, 0120/26, 0120/3, 0126, 0120/27 47088 18. lelőhely 0120/6, 0120/7, 0120/8 47089 19. lelőhely 0145/33 47090 20. lelőhely 089, 0145/33 47091 21. lelőhely 0144/22, 0144/21, 0144/23, 0144/20, 0144/50, 0145/36, 0145/27 47092 22. lelőhely 0145/12, 0145/11 47093 23. lelőhely 5260, 060, 5250/3, 5250/4, 5251, 5252, 5253, 5254, 5255/1, 5256/1, 5255/2

A Kötv 11. § szerint: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 116 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 9 . KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT A közlekedési munkarészben az útkategóriák meghatározását, valamint a javasolt közúti elemek tervezését, paramétereinek kialakítását az e-UT 03.01.11 (ÚT-2-1.201:2008) számú, „Közutak tervezése (KTSZ)” című Útügyi Műszaki Előírásban, a csomópontok tervezését az e-UT 03.03.21 (ÚT 2-1.214:2004) számú „Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése” című Útügyi Műszaki Előírásban foglaltak szerint végeztük el. A tervezés során betartottuk az e-UT 02.01.41 (ÚT 2-1.218:2003.) számú, a településrendezési tervek alátámasztó közlekedési munkarészeinek tartalmára vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás rendelkezéseit.

9 . 1 . HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZAT I KAPCSOLATOK Albertirsa város Pest megyében, Budapesttől dél-keleti irányban található kb. 54 km távolságban. A Duna–Tisza közi homokhátság és a Monor-Irsai dombság találkozásánál, a 4. számú I. rendű főút és a 100./a számú országos vasútvonal mellett fekszik. A város a 4. sz. főúton át közvetlen közúti kapcsolatban van Budapesttel és Szolnokkal, valamint egyéb országos utakon keresztül a regionális központokkal: Kecskeméttel, Cegléddel és Monorral is. 9 . 1 . 1 . Közúti kapcsolatok A várost érintő, megközelítését közvetlenül biztosító főúthálózati elemek az alábbiak:

Főúthálózati elemek Gyorsforgalmi út Az Albertirsához legközelebb haladó gyorsforgalmi út az M5 autópálya (Budapest – Röszke), amely a 405. sz. I. rendű főúton keresztül érhető el, 16 km távolságban, az Újhartyán-csomópontnál. Az M0 autóút a 4. sz. főúton közelíthető meg, kb. 25 km távolságban. Ezeken a gyorsforgalmi utakon keresztül nemcsak országos, de nemzetközi viszonylatban is megfelelő a város megközelíthetősége. Országos főutak  4. sz. (Budapest – Debrecen - Záhony) I. rendű főút

Útkategória: K.III.A. Külterületi jelleggel épített útszakasz, 2x1 forgalmi sávval, aszfaltburkolattal, amely a települést észak-nyugati irányból közelíti meg Monor – Monorierdő - Pilis útvonalon és Debrecen (valamint az ukrán határ) felé halad tovább. A főút a várost északról kerüli (az Üdülőtelep mellett), annak belterületével négy út csomópontjában teremt kapcsolatot. A város észak-nyugati külterületén érkezik a nyomvonal Budapest felől, itt egy különszintű csomópontban találkozik a 405. számú I. rendű főúttal, amely az M5 autópályához viszi a forgalmat közvetlenül, valamit a 40. sz. II. rendű főúttal, amely a város és a szomszédos települések belterülete közötti közvetlen útvonal. Vízelvezetése minden szakaszán nyílt árokkal megoldott.  405. sz. (Albertirsa - Újlengyel) I. rendű főút

Útkategória: K.III.A. (átkelési szakaszán: B.III.a.C.) A féllóhere-típusú különszintű csomópontból nyugati irányba induló útszakasz Albertirsa leggyorsabb gyorsforgalmi kapcsolatához, az M5 autópályához vezet. Az útszakasz 2x1 forgalmi sávval, jó minőségű aszfaltburkolattal, külterületi jelleggel kiépített útszakasz, vízelvezetését nyílt árkok biztosítják.  40. sz. (Albertirsa - Abony) II. rendű főút

Útkategória: K.IV.A. (átkelési szakaszán: B.III.a.C.) Külterületi (átkelési szakaszán belterületi) jelleggel épített útszakasz, 2x1 forgalmi sávval, aszfaltburkolattal, amely a településen keresztül halad Cegléd felé. A 4. sz. I. rendű főút régi nyomvonalaként működött, a jelenlegi elkerülő út átadásáig. A belterületi szakasza 0+717 – 4+195 km szelvények között található. A településen belül három országos közúttal alkot csomópontot

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 117 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

(3115. sz. összekötő út, 4607. sz. összekötőút, 46114. sz. bekötőút), hagyományos 3 és 4 ágú, jelzőtáblával irányított kereszteződésekben.

9 . 1 . 2 . Kötöttpályás kapcsolatok Albertirsa országos és térségi vasúti kapcsolatait a városon keresztülhaladó a 100./a sz. Budapest - Szolnok – Debrecen - Nyíregyháza vasútvonal jelenti, amely az ország egyik legfontosabb törzshálózati vonala. Ily módon mind a főváros, mind a regionális központok könnyen elérhetők a városból vasúton. Ezért az autóbusz-közlekedés a környező településekkel erősen korlátozott. (pl.: Albertirsáról- Pilisre közvetlenül csak vonattal van lehetőség eljutni.) Vonattal a fővárosból 50 - 60 perc alatt lehet közvetlenül (átszállás nélkül) eljutni.

Térségi úthálózat

9 . 2 . KÖZÚTI KAPCSOLATOK 36 9 . 2 . 1 . Kistérségi kapcsolatok

Albertirsa kistérségi kapcsolatait a szomszédos megyeszékhelyek, városok és kisebb települések felé főleg az országos mellékúthálózat elemei biztosítják.

36 A meglévő úthálózat forgalmi terhelését lásd. mellékletben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 118 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Országos mellékutak:  3115. j. (Nagykáta-Albertirsa) összekötő út

Útkategória: K.V.A. (belterületi szakaszán: B.V.c.C.) Külterületi szakasza rossz minőségű, 3 m széles burkolattal kiépített út, amely kétirányú forgalmat bonyolít. A városból kifelé, kb. 1000 m szakasz után (a távközlési épületnél) az útra mezőgazdasági gépekkel lehet csak behajtani. Belterületi szakaszain 2x1 forgalmi sávval, aszfaltburkolattal, közvilágítással kiépített, vízelvezetését nyílt árkok biztosítják. Járda nincs.  4607. j. (Albertirsa - Örkény) összekötő út

Útkategória: K.V.A. (belterületi szakaszán: B.V.c.C.) 2x1 forgalmi sávval, rossz minőségű, keskeny aszfaltburkolattal kiépített útszakasz, amely a települést dél-nyugati irányból közelíti meg, az M5 autópálya Örkény-csomópontja felől. A térségi kapcsolat jelentőségén kívül a város mezőgazdasági területeinek feltárását is szolgálja. Belterületi szakaszain egyoldali járda és közvilágítás jellemzi, de a csapadékvizek elvezetését szolgáló nyílt árkok már csak nyomokban léteznek, emiatt jelentős vízelvezetési problémák lépnek fel esőzések idején. Az útszakasz szintben keresztezi a 100./a sz. vasútvonalat, amelynek átjárójában fény- és félsorompós biztosítás van.  46114. j. (Albertirsa - Nagykőrös) bekötő út

Útkategória: K.V.A. (belterületi szakaszain: B.IV.b.C.) Külterületi szakaszán, 2x1 forgalmi sávval, aszfaltburkolattal, nyílt árkos vízelvezetéssel kiépített útszakasz, amely a települést dél-keleti irányból közelíti meg. Az út Albertirsa belterületén, a 40. sz. II. rendű főút 3+152 km szelvényében található csomóponttól indul, Mikebudán áthaladva a 46126. j. bekötő út 3+600 km szelvényébe csatlakozik be. Belterületi szakasza városi főútként funkciónál, mivel a városközpont és a vasútállomás között, valamint a temetőhöz és a déli városrészekhez közvetlen kapcsolatot biztosít. Belterületi szakaszán a vasúti keresztezéstől északra egy-, illetve kétoldali járda, közvilágítás és zöldsávok jellemzik, de a vízelvezető árkok csak szakaszonként láthatóak. A jelzőlámpával és félsorompóval biztosított vasúti keresztezéstől délre járdák nem épültek az útszakaszon.  Szentmártoni út (térségi jelentőségű feltáró út)

Útkategória: K.VI.A. (belterületi szakaszán: B.V.c.C.) Bár nem az országos úthálózat része, Albertirsa és Tápiószentmárton település közvetlen közúti kapcsolatát jelenti a 2x1 forgalmi sávval (külterületen rossz minőségű) aszfaltburkolattal kiépített útszakasz. Belterületi részein egyoldali járdával és nyílt árokkal, közvilágítással, valamint zöldsávval kialakított útszakasz. A vonatkozó útügyi műszaki előírás (ÚT 2-1.201:2008, „Közutak tervezése” – e-UT 03.01.11.) szerint: Külterületen 2x1 forgalmi sávos utak esetében a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság: 1200 Ejm/h kétirányban, az eltűrhető: 1700 Ejm/ó kétirányban. 10%-os MOF (Mértékadó Óra Forgalom) figyelembe vétele esetén megállapítható: 4. sz. főút (elkerülő szakasz): 1944 Ejm/h > 1700 Ejm/h, vagyis az országos főúton haladó forgalom, már túllépte az útszakasz kapacitását, így a nyomvonal fejlesztést igényel. Forgalmilag tehát indokolható a tervezett M4 gyorsforgalmi út fejlesztése, amely a közeljövőben megvalósulhat az országos főút közelében vezetett nyomvonalon. A várost érintő többi külterületi útszakasz jelentős kapacitástartalékkal rendelkezik.

Belterületen 2x1 forgalmi sávos utak esetében a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság: 1400 Ejm/h kétirányban, az eltűrhető: 1800 Ejm/ó kétirányban. 40. sz. főút (átkelési szakasz):

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 119 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

10%-os MOF (Mértékadó Óra Forgalom) figyelembe vétele esetén megállapítható, hogy az országos közúthálózati elemek ismert forgalma alapján belterületi szakaszaikon is jelentős kapacitástartalékkal lehet számolni. 727 Ejm/h < 1400 Ejm/h (40. sz. főút átkelési szakasza).

9 . 2 . 2 . Helyi közúthálózat Főúthálózat A helyi főúthálózat az országos közúthálózat településen áthaladó egyes szakaszaiból épül fel:  40. sz. főút átkelési szakasza (Pesti út) B.III.a.C. – I. rendű belterületi főút, jellemzően járdákkal, közvilágítással, zöldsávval, helyenként parkolósávval kiépítve  461141. j. mellékút átkelési szakasza (Vasút utca – Somogyi Béla utca – Mikebudai utca – Gr. Széchenyi István út) – B. IV.b.C.

A város belterületét forgalmilag leginkább terhelő nyomvonalak mentén több közintézmény, nagyobb gyalogosforgalmat generáló funkció helyezkedik el, jelentős gyalogosforgalmat és parkolási igényt előidézve. Mellékutak: A helyi közúthálózat gyűjtőútjai az alábbiak (útkategória: B.V.c.C.): Gyűjtőutak  Bicskei út  Dánosi utca  Táncsics utca  Dolina utca  Szentmártoni út  Kolozsvári utca  Gr. Széchenyi István utca  Bajcsy-Zsilinszky utca  Szent István utca  Alkotmány utca  Határ utca  Hősök útja  Galamb utca  Temesvári utca  Gorkij utca

Kiszolgáló utak Útkategória: B.VI.d.C. A város egyéb útszakaszai kiszolgáló utak. A belterületen található gyűjtő- és kiszolgáló utak hálózatát kevés kivétellel kétirányú forgalom, nyílt árkos vízelvezetés, zöldsávok és legalább egyoldali járdák jellemzik. Három üzemanyagtöltő állomás található a városban, az országos útszakaszok mentén.

9 . 2 . 3 . Utak állapota A településen található aszfaltburkolatú utak állapota egységesen általában elfogadhatónak ítélhető. Az országos úthálózat várost érintő belterületi szakaszainak burkolatai nem megfelelő minőségűek, de szélességük jellemzően megfelelő. A település gyűjtőútjai esetében, több szakaszon nem megfelelő (keskeny) aszfaltburkolat van kiépítve, amely a forgalom nagysága és a buszközlekedés miatt veszélyes. Az Alberti lakónegyed esetében az Alkotmány utca, Szent István utca burkolatszélessége nem elegendő. A Temesvári utcán haladó több buszjárat 5,00 m széles burkolaton közlekedik, amely két egymással szemben érkező busz esetében a biztonságos egymás melletti elhaladáshoz nem elegendő.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 120 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

9 . 3 . KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 9 . 3 . 1 . Közúti közösségi közlekedés A város legfontosabb közösségi közlekedési csomópontja Albertirsa vasútállomása. Az autóbuszok számára fenntartott fordító végállomás a vágányoktól délre található a Határ utca- Baross utca sarkán. A vasútállomás fogadóépülete és parkolója a vágányoktól északra található, a Somogyi Béla utca – Vasút utca sarkán. A gyalogosforgalom számára a vágányok alatt aluljáró folyosó van kiépítve. Helyközi autóbusz közlekedés Albertirsa településre a következő Volán járatok érkeznek: - 2467 Cegléd aut.áll. - Cegléd, termálfürdő - Ceglédbercel - Albertirsa vá. - 2468 Cegléd aut.áll. - Cegléd, ALDI - Albertirsa vá. - 2493 Albertirsa vá. - Mikebuda - 2496 Albertirsa vá. - Dánszentmiklós

A fővárossal közvetlen autóbuszos kapcsolat nincs kialakítva, csak átszállással érhető el. Helyi autóbusz közlekedés A városban a következő helyi autóbuszvonal közlekedik: - 2492 Albertirsa vá. - Galamb utca - ABC - Albertirsa vá.

9 . 3 . 2 . Kötöttpályás közösségi közlekedés

A térségi közösségi közlekedést a város lakói számára főleg a városon áthaladó 100./a sz. vasútvonal biztosítja, amelynek egyetlen megállója:  Albertirsa vasútállomás

A vasútállomáson 7 vágány (6 vonatfogadó és egy rakodóvágány) található, motoros állítású kitérőkkel, fényjelzőkkel és két fél- és fénysorompóval biztosított vasúti átjáróval. Két fedett, őrzött kerékpártároló, továbbá P+R parkoló is működik az állomáson.

Ellátottság:

A város közösségi közlekedési ellátottsága (lefedettsége) jónak ítélhető, mert 300 m rágyaloglási távolságot véve figyelembe a megállókig, a belterület kb. 85 %-a elérhető. Kivétel a városközpontban az Árpád utca, Koltói Anna utca, Dánosi utca, Tessedik Sámuel utca középső szakasza, mert az ott élők számára 300 m gyaloglási távolságnál messzebb van a legközelebbi megálló. Az új városrészek közül a déli városrész lefedettsége megfelelő, míg a nyugati Alberti lakónegyed esetében, a Thököly utca teljes szakaszán és a Vécsey utca, Madách utca, Szent István utca és Béke utca – Bercsényi utcán túli szakaszán lakók számára messze van a megálló.

9 . 4 . KERÉKPÁROS ÉS GYALOG O S KÖZLEKDÉS 9 . 4 . 1 . Kerékpáros közlekedés A városban kiépített kerékpáros infrastruktúra jelenleg nincs. A város topográfiai viszonyai és kisforgalmú lakóutcái megengedik a biztonságos kerékpáros közlekedést, amire igény mutatkozik. A városközpontban található üzletközpontnál nagyobb kerékpáros forgalom figyelhető meg. A kerékpárosok a főbb utakat elkerülve, a kisebb lakóutcákat használják, ahol kevésbé alakul ki konfliktus a kerékpárosok és a gépjárművek között. A vasútállomásnál nagyszámú kerékpárt tárolnak napközben a B+R tárolóban. A helyi lakosok a reggeli időszakban a vasútállomásra kerékpároznak, hogy vasúttal utazzanak tovább, emiatt a reggeli időszakban nagyszámú kerékpáros közlekedik a vasútállomás közelében lévő utakon. 9 . 4 . 2 . Gyalogos közlekedés Gyalogosok számára a főbb útvonalakon legalább egyoldali gyalogjárda van kiépítve. A járdák állapota megfelelő, ezek főleg előre gyártott betontáblából, illetve aszfaltburkolattal épültek. Az

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 121 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

üzletközpontnál jó minőségű és megfelelő méretű gyalogosfelületek vannak, amelyeket elsődlegesen aszfalt- és térkő burkolattal építettek. Alberti településrészen a gyalogosok számára gyalogjárda a városrész gyűjtőútjain nincs kiépítve, emiatt az úttesten közlekednek a gyalogosok, számos konfliktust átélve. A városban több kijelölt gyalogátkelőhely található, főleg a főutak átkelési szakaszán, valamint az iskola közelében.

9 . 5 . PARKOLÁS Albertirsán a közterületi parkolás a vasútállomásnál és a városközpont kereskedelmi egységeinél, illetve a közintézményeknél lehetséges. A gyűjtőutakon és lakóutcákban a szabályozási szélesség általánosan nem elegendő parkolósávok kialakítására. A városközpont üzleteihez kialakított parkolófelületek nagysága, a parkolóállások száma megfelelő, táblákkal jól szabályozott a várakozás. A kiépített felületek burkolatának minősége jó, a különböző funkciójú felületek egyértelműen elkülönülnek. A burkolatok legnagyobb része térkőburkolatú, vörös színnel kirakott a parkolófelület, és szürkével a közlekedő felület. Az üzletekhez épített parkolóállások merőleges kialakításúak, míg a közutak mellett főleg párhuzamos parkolósávok találhatók.

A Köztársaság utcán a 40. sz. főúttól a Móra Ferenc utcáig kétoldali párhuzamos parkolósáv van kiépítve. A 40. sz. főút átkelési szakaszán, rövidebb szakaszokon párhuzamos parkolósáv található, de a kijárt útpadkából ítélve több parkolóállásra lenne szükség. A Luther utca és az Irsay Károly utca északi végén párhuzamos parkoló állásokat alakítottak ki.

A vasútállomásnál kiépített P+R parkolóban 125 ferde parkolóállás található személygépjárművek számára, valamint 2 mozgássérültek számára fenntartott merőleges parkolóállás. A parkoló biztonságos használatát segítik a megfelelő forgalomtechnikai eszközök (közúti jelzőtáblák, burkolatok eltérő anyaga és színe).

A Tessedik Sámuel Általános Iskolánál, a Győzelem utca – Kolozsvári utca sarkán az iskola előtt 22 merőleges parkolóállás és 3 szóló autóbusz számára megfelelő buszparkoló van kialakítva.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 122 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

9 . 6 . FELSŐBBRENDŰ TERVEKB EN MEGJELENŐ, TERVEZ E T T NYOMVONALAK 37 OTrT (Országos Területrendezési Terv) Az OTrT vonatkozó tervlapja Albertirsa közelében egy új gyorsforgalmi nyomvonal (4. sz. főúttal párhuzamosan haladó M4 autópálya), egy nagysebességű vasútvonal és egy észak-déli irányú országos jelentőségű kerékpáros nyomvonal megvalósítását irányozza elő. A tervezett nagysebességű vasútvonal a várost délről kerüli. A kerékpáros nyomvonal Tápióbicske Albertirsa – Nagykőrös nyomvonalon halad.

Pest Megye Területrendezési Terve A Megyei rendezési terv pontosítja az OTrT által tartalmazott új közlekedési nyomvonalakat és egy térségi jelentőségű új kerékpáros nyomvonalat is mutat. A tervezett M4 autópálya és a 4. sz. főút csomópontját a meglévő különszintű csomópont helyén ábrázolja a szerkezeti terv. Bár az észak-déli irányú, országos jelentőségű kerékpáros nyomvonal nem jelenik meg a tervlapon, de a szomszédos településekkel biztonságos kerékpáros kapcsolatot adó, 40. sz. főút mellett vezetett térségi jelentőségű kerékpárutat feltünteti a közlekedési fejlesztések tervlapja.

A Gazdasági program stratégiai területe: közlekedés → belterületi teherforgalom okozta problémahalmaz kezelése → a központi területeken a parkolók számának növelése szükséges → vasúti külön szintű kereszteződés megépítése célok → kerékpárút fejlesztés → belterületi utcák szilárd burkolattal való ellátása → külterületi utak karbantartása

37 Az M4-es megépülésével kapcsolatos településrendezési tervek felülvizsgálata folyamatban van jelenleg (Albertirsán is).

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 123 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. 1 0 . KÖZMŰVIZSGÁLAT - KÖZMŰELLÁTOTTSÁG Albertirsa 4950 db lakással rendelkezik, melyből 3666 db a közüzemi ivóvízvezeték- hálózatba, 3706 db a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt. A háztartási gázfogyasztók száma 3815 db, míg a háztartási villamosenergia fogyasztók száma 5690 db.38

A közüzemi ivóvízhálózatba A közcsatornahálózatba nem nem bekapcsolt lakások bekapcsolt lakások aránya aránya 2014-ben 2014-ben

1 0 . 1 . VÍZIKÖZMŰVEK 10.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás A városban a vezetékes ivóvíz elosztóhálózat település szintű kiépítettségűnek tekinthető, a beépített terület minden utcájában kiépítésre került, jelenleg 78,7 km vízelosztó vezeték üzemel.

6000 Lakásállomány (db)

5000

4000 Közüzemi 3000 ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások 2000 száma (db) 1000

év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000 Vízellátottság fejlődése 2000-2014 között (Forrás: KSH) A diagram mutatja, hogy 2000-ben 2963 lakás, az akkori lakásállomány 69,6 %-a, rendelkezett vezetékes ivóvíz ellátással, 2015. január 1-én 3666 db lakás, a lakásállomány 74,1 %-a. Meg kell jegyezni, hogy ez idő alatt a város népességszáma 9,7 %-kal, a lakásállomány pedig 16,3 %-kal nőtt. Az ellátottság jelzi, hogy Albertirsán jelenleg a lakosság 74,1 %-a számára megoldott a közüzemi vezetékes ivóvíz ellátás, azonban 3270 fő nem részesül ivóvízellátásban. A közhálózatra telepített közkifolyók igénybe vehetők, illetve a telkeken belül létesített házi kutak is rendelkezésre állnak. A településen 2014-ben 63 db közkifolyó üzemelt. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is fenntartási költségeik csökkentésére jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amely már nem tekinthető ivóvíz minőségűnek. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 303,3 ezer m3 vizet szolgáltattak 2014-ben a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 89,0 l/fő,nap volt. 2000-ben 178,6 ezer m3 vizet szolgáltattak, az akkori egy főre eső vízfogyasztás 61,7 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb, 120 l/fő,nap érték körül várható. Ezért

38 Az adatok forrása: www.teir.hu

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 124 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. a jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. 10.1.2. Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) Albertirsán a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában jelen van. A hálózat, a kutak és minden műtárgy (tározók, gépházak, stb.) a település Önkormányzatának tulajdonában vannak, a rendszer üzemeltetését a DAKÖV Zrt. végzi. Az ellátás alapbázis szempontjából a rendszer saját kútjaiban kitermelt vízzel történik. A Vízmű 3 kúttal rendelkezik, ezek (a 3 számú kutat kivéve) a Táncsics utcai Vízmű telepen vannak megfúrva, egy kút a Galamb utcában üzemel. A kutak összes vízadó kapacitása 2200 m3/nap, az átlagos valós vízfogyasztás 1400 m3/nap. A kitermelt víz minősége megfelelő, azt közvetlenül a Hidroglóbuszba, majd a hálózatba juttatják. A hálózat alapzónájának ellennyomó tározója az É-i területen a 300 m3-es hidroglóbusz magastározó. A hálózati rendszer fő gerincvezetéke a Táncsics Mihály utcai, majd Rákóczi út, Sport utca nyomvonalán megépített dn 200-as gerincvezeték. A többi vezeték kisrészben dn 150, legnagyobb részben dn 100 és dn 80 méretű vezeték. A rendszer kiépítésének idejétől függően a vezetékek anyaga zömmel azbesztcement, csak az újabban kiépített vezetékek anyaga a korszerű műanyag. Albertirsa minden utcájában megépült a vízvezeték, zömmel körvezetékes rendszerrel, a külterületek felé kifutó utcáknál azonban vannak ágvezetékek is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. A hálózatban víznyomás problémák nincsenek. A közüzemű vízellátás mellett a település vízellátásában a költségek csökkentése érdekében jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet annak vízminőségi adottságai miatt, elsődlegesen locsolási célra hasznosítják. A település kiépített vízelosztó hálózatára az előírások szerint a tűzcsapok felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a szükséges tűzivíz ellátást. 10.1.3. Szennyvízelvezetés A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Albertirsa a felszín alatti víz szempontjából a kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, így a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a település kiemelt feladata.

500 450 400 szennyvíz okozta 350 környezetterhelés 300 m³/nap-ban 250 200 150 100 50 0

év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000 Szennyvízelvezetés fejlődése 2000-2014 között (Forrás: KSH) A településen a szennyvíz közcsatorna hálózatban történő elvezetése részben megoldott. A 2014-es KSH adatok szerint a közcsatorna hálózatra a lakások 74,9 %-a csatlakozik. 2014-ben 3706 m3/nap- ra csökkent a naponta talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi, házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Korábban ez volt a település egyik szennyező forrása.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 125 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége 2000-ben elérte a 387,4 m3/nap, 2014-ben 154,4 m3/nap volt. 10.1.4. Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) Albertirsán a szennyvízcsatorna hálózat településszintű kiépítését a 80-as évek közepén kezdték meg, a csatornahálózat kiépítettségi szintje mára meg is haladja a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanok arányát. A szennyvízcsatorna hálózat az általa összegyűjtött szennyvizeket az Önkormányzat tulajdonában lévő saját szennyvíztisztító telepre szállítja. A telep üzemeltetője a DAKÖV Kft. A hálózati rendszer végátemelője a Köztársaság utcában épült meg, innen a szennyvizek nyomóvezetéken keresztül kerülnek a település északkkeleti külterületi részén megépített szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvizek befogadója a Gerje patak. A telep tisztítási folyamata mélylevegőztetéses biológiai technológia, részei: mechanikai rács, homokfogó, eleveniszapos biológiai fokozat, 3. fokozatú N és P eltávolítás, utóülepítő, szükség esetén fertőtlenítő vonal. A telep tisztító kapacitása 1800 m3/nap. A telep a kibocsátott szennyvizek mennyiségét figyelembe véve szabad tisztító kapacitással rendelkezik. A csatornahálózat gravitációs rendszerű, a település topográfiai adottságai miatt rajta átemelő berendezések és az azokból kivezető nyomóvezetékek üzemelnek. A gravitációs csatornák átmérője -as. A csatornák anyaga KGPVC. A DAKÖV tájékoztatása szerint a települési szennyvízátemelők rendelkeznek aktív védelemmel a fertőzésveszély csökkentésére, így körülöttük 150 méteres védőtávolság kijelölése nem szükséges. A település azon részein, ahol még nem épült meg a szennyvízcsatorna hálózat, illetve ahol még nem kötöttek rá a szennyvízcsatorna hálózatra, ott a keletkező szennyvizeket az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztják, illetve zárt szennyvíztározó medencékben tárolják, amelyekből az összegyűlt szennyvizeket szippantókocsikkal a kijelölt leürítőhelyekre szállítják. A magyarországi gyakorlatnak megfelelően azonban a zárt szennyvíztározó medencék gyakran nem vízzáróak, belőlük a szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül, amivel a talaj, és hosszabb távon a rétegvizek elszennyezését és elnitrátosodását okozza. Ez a környezetszennyezési probléma a szennyvízcsatorna hálózat megépítésével és a hálózatra való rákötéssel oldható meg, kihangsúlyozva az utóbbit, mert Magyarországon sok településen a megépült hálózatra a lakosok csak kis része köt rá. 10.1.5. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Albertirsa kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvizek legnagyobb részben elszikkadnak, illetve árkok-csatornák segítségével –mint végbefogadóba- a Gerje patakba kerülnek. A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, vagy egyoldali nyílt árkot alakítottak ki, de több utcában semmilyen elvezetési vagy szikkasztási mód nem épült meg, ezekben az utcákban nagyobb záporok után fennáll a vízállásos területek kialakulásának veszélye. A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános.

10. 2 . ENERGIAKÖZMŰVEK 10.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor és napelem alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős. A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában. A két, vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását igény esetén lehetővé teszi. A villamosenergiát, mint vezetékes energiahordozót elsődlegesen világításra és erőátviteli, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 126 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő. Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely éves szinten körülbelül 1950 napos óra hasznosítási lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy több napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés (festett hordó) látható, amely jelzi a hasznosítás igényét. 10.2.2. Villamosenergia ellátás Albertirsa villamosenergia igényeit az EDF Démász Hálózati Elosztó kft biztosítja.

6000 Lakásállomány (db) 5000

4000 Háztartási villamosenergia 3000 fogyasztók száma (db)

2000

1000

év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000 Villamosenergia ellátottság változása 2000-2014 között (Forrás: KSH) A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a teljes lakásállománynál alacsonyabb a villamosenergia ellátásban részesülők száma. A statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a külterületi, kiskertes és egyéb fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 473 MWh volt 2014-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 167,0 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére. 10.2.3. A villamosenergia ellátás műszaki hálózati rendszere Albertirsa villamosenergia ellátásának bázisa a Monor közigazgatási területén üzemelő 132/22 kV-os alállomás. Az alállomás betáplálása a Dunaújváros és Cegléd között üzemelő 132 kV-os nagyfeszültségű főelosztóhálózati rendszerről biztosított betáplálással biztosított. Az alállomásokról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja Albertirsa település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlenül a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat is oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. Albertirsa közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. 10.2.4. Gázellátás A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást építették ki. A település belterületén 108,4 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2014. január 1-én 3815 lakás, a lakásállomány 77,1 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra 3660 lakás hasznosította a

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 127 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. földgázt, a lakásállomány 73,9 %-a vette igénybe a komfortos életkörülmény lehetőségét nyújtó szolgáltatást.

6000 Lakásállomány (db) 5000

4000 Háztartási gázfogyasztók száma 3000 (db) 2000

1000

év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000 Háztartási gázfogyasztók számának alakulása 200-2014 között (Forrás: KSH) A diagram mutatja, hogy 2010-ben már 3937 lakás, az akkori lakásállomány 80,4 %-a rendelkezett vezetékes földgázellátással, 2015. január 1-én 3815 db lakás, a lakásállomány 77,1 %-a. A földgázbekötéssel a lakások automatikus üzemvitelű termikus energiaellátását valósították meg, csökkentve a jelentősebb környezet terhelést okozó hagyományos energiahordozó fűtési célú hasznosítását.

6000 Lakásállomány (db) 5000

4000 A háztartási 3000 gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók 2000 száma (db) 1000

év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000 A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma 2015. január 1-én 3660 lakás, a lakás- állomány 73,9 %-a. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztással kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település lakossági gázfogyasztása mindössze 3677 ezer m3 volt 2014-ben. A gázfogyasztók közül nem mindegyik gázfogyasztó háztartásban hasznosítják a gázt komplexen és ahol fűtésre is hasznosítják, ott is legfeljebb egy-egy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. 10.2.5. A földgázellátás műszaki hálózati rendszere A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ. Albertirsa gázellátásának bázisa a Ceglédbercelen üzemelő gázátadó állomás, amelynek betáplálása a Szolnok-Vecsés között üzemelő nagynyomású szállítóvezetékről épül ki. A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlenül az igényeket kielégíteni. 10.2.6. Egyéb energiaellátás A városban kiépített vezetékes földgázellátással a lakásállomány 77,1 %-a számára biztosított az automatikus üzemvitelű termikus célú energiaellátás komfortja. A lakásállomány 22,9 % -ában azonban ma is a környezetet erősebben terhelő hagyományos, nem vezetékes energiahordozót

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 128 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. hasznosítják. Ezeknél az ingatlanoknál hőtermelésre a szén és a fa használata a jellemző, bár vezetékes gázzal nem rendelkező területen a kistartályos PB gáz használata is előfordul. Az egyéb energiahordozóval történő ellátást érintően meg kell említeni, hogy a háztartásoknak- üdülőknek szolgáltatott éves gázmennyiség az utóbbi tíz évben csökkent (2000-ben 4771 ezer m3, 2005-ben 6825 ezer m3, 2014-ben 3677 ezer m3) Ez a csökkenő tendencia jelzi, hogy egyre többen igyekszenek csökkenteni a gázfogyasztásukat. Az egyes gazdasági nehézségekkel küzdő ingatlantulajdonosok a fenntartási költségeik csökkentése érdekében rákényszerülnek arra, hogy a gázfűtést részben, vagy időszakosan, ha az ingatlan alkalmas hagyományos energiahordozó hasznosítására, költségeik csökkentésére a termikus hőellátásukra földgáz helyett nem vezetékes energiahordozót is hasznosítsanak. Ezzel azonban a település környezetterhelését növelik. Albertirsán távhőellátás nem üzemel.

10. 3 . MEGÚJULÓ ENERGIAFORR ÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENE RGIAGAZDÁLKODÁS LEHE TŐSÉGEI Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. A hazánkban, így Albertirsán is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok. 10.3.1. Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani, az ősi hasznosítású elvek alapján kialakított „szélkerék”-ből fejlesztett szélturbinával, amivel, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető. Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai Forrás: Bartholy – Radics – Bohoczky (2003): A szél energiája Magyarországon adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás Forrás: Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem lehetőségének területi vetületét. Meteorológiai Tanszék és Magyar Szélenergia Társaság A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a szél energiáját. A térképről is leolvasható, hogy Albertirsa és térsége nem fekszik a szélenergiát nagyon kedvezően hasznosítható területen, de hasznosítási lehetősége nem zárható ki. Albertirsa területét érintő szélerőmű létesítési szándék jelentkezéséről nincs információ, de jelentkezése esetén célszerű a település egyéb fejlesztési szándékaival a megvalósítás lehetőségét összevetni. A település Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000- megjelenését, arculatát, látványát nem ronthatja, a 2009) település fejlődését biztosító távlati céljaikat nem Forrás: www.met.hu korlátozhatja.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 129 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

10.3.2. Napenergia A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi „fekete hordó” elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak.

A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009) Forrás: www.met.hu A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető. A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a nap energiáját. Albertirsa Az évi átlagos napfénytartam (óra) területén körülbelül 1980 óra a maximálisan hasznosítható Magyarországon az 1971-2000 közötti időszakalapján éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát Forrás: www.met.hu célszerű igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, házi hasznosítással egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről. Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható Albertirsán. A fotovoltaikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért ár-eséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad. 10.3.3. Vízenergia A vízfolyások esésével mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni, amelynek hasznosításához vízikerék telepítése szükséges, majd annak továbbfejlesztésével kialakították a vízturbinát, amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. Vízenergia termelésre a nagyobb vízszint-változású vízfolyások alkalmasak, így előfordulásuk Magyarország térképéről leolvasható.

A térkép jelzi, hogy közüzemi szintű energiatermelésre alkalmas vízerőmű létesítésére Albertirsán nincs lehetőség.

Kogutowicz K.: Vízimunkálatok Magyarország területén, 1921 (Kogutowicz két ábrája alapján szerk. Hajdú Zoltán) Forrás: Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia lapja 1999. augusztus Tudomány és politika a magyar századokban, A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve 10.3.4. Biomassza-biogáz

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 130 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből, erdőgazdasági hulladékokból, energiaültetvényekből előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki, biogázzá alakítva hő- és villamosenergia termelésre egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva üzemanyagként hasznosítható. Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Albertirsa területén is van lehetőség. Az elégetése során keletkező CO2 miatt, ma már nem tekintik annyira környezetbarátnak, mert bár az elégetése előtti oxigén termelése és az elégetése során keletkező CO2 közel egyensúlyban van, csak amíg az oxigén termelése a beépített környezettől távolabbra esik, a környezetterhelő kibocsátás a beépített területen jelentkezik. Természetesen a biomassza hasznosítás lehetőségét Albertirsán kizárni nem lehet, de megfontolandó, hogy az általa az épített környezetben jelentkező környezetterhelés növekedés felvállalható-e. Megújuló energiaforrások hasznosítására javasolt területek Forrás: Pylon Kft. 10.3.5. Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földhő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas.

Magyarország 50 °C-nál melegebb hévíz Magyarország geotermikus Magyarországon geotermikus energia feltárására alkalmas területe energiahordozó hasznosítási hasznosítási lehetőség a felhagyott CH Összeállította: Bélteky Lajos, Dr. lehetősége – A Pannon-medencének meddő kutak – Magyarország CH meddő Kőrössy László Felsőpannon alapján, és régiójának geotermikus hőtérképe kútjainak területi megoszlása 1962 (részlet) Forrás: Pylon Kft. (Szerkesztette 2001- Forrás: dr. Barótfi István: Forrás: PannErgy, Portfolio.hu ben) Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó) A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. A térkép jelzi, hogy az ország területén hol lehet a termikus energia hasznosítását kedvezőbben megvalósítani. A földhő hasznosítására Albertirsa területén is van lehetőség. A hőszivattyú használata telken belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető hagyományos energiahordozó megtakarító hatása. A térkép jelzi, hogy a termálvíz kivételére csak az alacsonyabb hőfoktartományú, 50-60 oC-os vízkészletből van reálisan lehetőség, amely termálvíz fürdési célú hasznosítását ugyan biztosítja, de energetikailag komplexebb hasznosításra lehetőséget nem ad.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 131 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

10.3.6. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások előfordultak.

10. 4 . ELEKTRONIKUS HÍRKÖZL É S 10.4.1. Vezetékes elektronikus hírközlés A település vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. biztosítja. A 33-as ceglédi primer központ Albertirsa vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település a 53-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó másfél évtizedében történt. A kiépítés eredményeként 2000-ben már 3058 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 71,8 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 2398 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 48,4 %, de az ellátottság ezzel is teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített.

6000 Lakásállomány (db) 5000

4000 Egyéni analóg 3000 távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) 2000 (db) 1000

év

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2000 Egyéni analóg távbeszélő fővonalak számának alakulása 2000-2014 között (Forrás: KSH) Jelenleg 3058 egyéni lakásfővonal üzemel, ez a jelenlegi lakásállomány 71,8 %-os ellátottságát jelenti. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 7 db nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 46 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosultat. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. 10.4.2. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák – részben településen belül, részben a környező településeken – elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 6 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják.

10.4.3. A Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 132 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek. A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás. Az ágazati nyilvántartás szerint Albertirsa területén 46 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre.39 Az internet-előfizetések száma 2014-ben 2440 db.

10. 5 . KÖZMŰVEKBŐL ADÓDÓ KO RLÁTOZÁSOK Közműszolgáltatással összefüggő korlátozások: 1. Vízellátás szolgáltatási területén  Vízmű kutak és azok 10 m-es hidrogeológiai védőterülete  Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei 2. Szennyvízelvezetés  Szennyvíztisztító telep és 150 m-es védőtávolsága  gerinc szennyvízcsatornák 3. Csapadékvíz elvezetés  csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok, csatornák, tavak 3-3 m-es karbantartó sávval  felszíni vízrendezést szolgáló, vízfolyás, csatorna menti 6 m-es mederkarbantartási sáv fenntartásával 4. Energiaellátás Villamosenergia  750 kV-os MAVIR távvezeték nyomvonala, a külterületen 57,5 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete  400 kV-os MAVIR távvezeték nyomvonala, a külterületen 48 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete  120 kV-os MAVIR távvezeték nyomvonala, a külterületen 18-18 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete  22 kV-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete  Földgázellátás  nagynyomású földgáz gerincvezeték és csőpalásttól mért 28-28 m-es biztonsági övezete  nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték és csőpalásttól mért 4-4 m-es biztonsági övezete  települési gázfogadó és nyomáscsökkentő 5. Elektronikus hírközlés  Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítménye

11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE Albertirsa területén a környezeti elemeket befolyásoló legjelentősebb kibocsátással járó ipari terület a Mirelite Mirsa Zrt. Emellett kisebb kibocsátással rendelkező gazdasági telephelyek,

39 Részletes listájukat lásd. a mellékletben.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 133 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. vállalkozások működnek a település közigazgatási területén elszórtan. A város környezeti elemeinek állapotára a gazdasági területek mellett a közlekedés fejt ki jelentős hatást. A település önkormányzata a környezeti elemek védelmére kiemelt figyelmet fordít, amiről a 48/2004. (XII. 17.) és a 13/2012. (IV.27.) rendeletekkel módosította helyi környezet védelméről szóló 19/2004. (V.25.) kt. rendelet (továbbiakban: a helyi környezet védelméről szóló rendelet) rendelkezik.

11.1. A TALAJ VÉDELME Az albertirsai szántók kiváló minőségűek, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának előzetes tájékoztatása alapján átlagos aranykorona értékük 22,64 AK. A kedvező természeti adottságoknak köszönhetően az albertirsai földek jelentős hányada szántóművelésre alkalmas, így szántó művelési ágban vannak. A szántóterületeken problémát jelent az intenzív kemikália- használat: a növényvédőszerek és műtrágyák alkalmazása az utóbbi évtizedekben igen nagy teret hódított, ami kedvezőtlen hatással van a termőföldek minőségére is. A 4. sz. főúttól északra fekvő és a dánszentmiklósi településhatár mentén húzódó szántókra a nagy, egybefüggő parcellák jellemzőek, amelyeket nem tagolnak mezővédő erdősávok, fasorok. Utóbbiaknak a defláció elleni védelemben, a burkolatlan földutakról történő por- és szennyezőanyag bemosódás elleni védelemben van szerepük, emellett pedig élőhelyet is biztosítanak. A szennyvízcsatorna-hálózatra a város lakásállományának 75%-a volt bekapcsolva 2014-ben (KSH- adat). A talajba történő szikkasztás a talaj minőségére, valamint a felszíni és felszín alatti vizek minőségére rendkívül káros. A szennyvízszikkasztás a legnagyobb problémát a csatornázatlan külterületi tanyás területeken jelenti. A gyorsfagyasztott termékek előállításával foglalkozó Mirelite Mirsa Zrt. szennyvizeit a telephelyétől délre, a dánszentmiklósi településhatáron fekvő, valamint a telephelytől délnyugatra, a Baltás dűlő végén fekvő gyeppel és erdővel betelepített szennyvízszikkasztó területek fogadják be. E területen a talaj minősége, valamint a felszíni és a felszín alatti vizek minősége a szennyvíz általi veszélynek lehet kitéve, így az alkalmazott technológiára kiemelt figyelmet kell fordítani. A helyi környezet védelméről szóló rendelet a termőföld mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatban az alábbi előírásokat fogalmazza meg: 3.§ (6) Tilos a talajt hulladékkal és más módon szennyezni. Szilárd és folyékony kommunális, valamint technológiai hulladékot, az emberre és környezetére káros anyagot csak jogszabályban vagy hatósági rendelkezésekben meghatározott módon és helyen szabad gyűjteni, szállítani, tárolni és ártalmatlanítani, (a 2000. évi XLIII. törvény, a 192/2003. Korm rendelet, valamint a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet és a 16/2002. (IV.10.) EüM. rendelet szerint). (7) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni. (8) A földdel csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek annak állapotában tartós károsodást nem idéznek elő. (9) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályokba és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell. (10) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre. (11) A mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken, – ha ideiglenesen is – biztosítani kell a föld mezőgazdasági hasznosítását, művelését. (12) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek földrészleteiket megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, szeméttől, vadon növő bokroktól megtisztítani, különös tekintettel az allergén növényekre. (parlagfű és vadkender)

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 134 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

11.2. A FELSZÍNI ÉS FE LSZÍN ALATTI VIZEK V ÉDELME Albertirsa felszíni víztestjeit a Gerje-patak, a Malom-tó, valamint magántelkeken fekvő kisebb tavak képzik. A tavak és a patak vízminőségének védelme érdekében a partjuk menti területhasználatokra kiemelt figyelmet kell fordítani, a part mentén pufferzónát kell létrehozni, illetve a meglévőket fenntartani és megőrizni. A Gerje-patak albertirsai szakasza jórészt gyepekkel kísért, mindössze néhány helyen fekszik a partja mentén gazdasági terület (például a 4. sz. főút déli oldalán álló benzinkút). Utóbbi területeken a Gerje vízminőségére kiemelt figyelmet kell fordítani, a területhasználat nem nyúlhat teljesen a partélig. A városban jelentős problémát jelent az előző fejezetben már említett szennyvízcsatorna-hálózatra való alacsony rácsatlakozási arány. A szennyvíz-szikkasztás nem csupán a talaj minőségét, de a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét is rontja. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny települések közé sorolja, így a felszín alatti vizek állapotára emiatt is fontos figyelmet fordítani. A helyi környezet védelméről szóló rendelet a víz védelmével kapcsolatban az alábbi előírásokat fogalmazza meg: 3.§ (2) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos. (3) Zárt csapadékvíz-elvezető és nyílt árokban a vizek, szennyvízcsatornában szennyvizek, valamint vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos. (4) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemi szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot, szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb./ nyílt felszíni, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba illetve bármilyen módon a talajba juttatni. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, az ilyen meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

11.3. A LEVEGŐ TISZTAS ÁGÁNAK VÉDELME Albertirsa a közigazgatási területet kettészelő 4. sz. főút és 40. sz. főút jelentős forgalma gyakorol hatást a levegő minőségére. A 40. sz. főút a település belterületét szeli keresztül, így a közvetlen környezetében, és a belterületen élőkre egyaránt élettani hatást fejt ki. A 4. sz. főút ugyan nem szeli át a belterületet, viszont vannak olyan lakóterületek, amelyek az út közvetlen közelében fekszenek (például a Bicskei út és a 4. sz. főút találkozásánál fekvő területek, a 4. sz. főút és a 40. sz. főút találkozásánál, a Pesti út nyugati végén fekvő lakóterületek). Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer 2015-ös adatai alapján Albertirsán az alábbi telephelyek bocsátottak ki abban az évben légszennyező anyagot bejelentett módon:  Ceglédbercel (Albertirsa) gázátadó állomás  Fűszerkertészet II. telep  Gépszerelés (Dózsa György u. 29.)  Horganyzó üzem (Külterület, 40. sz. út 7 km)  Tesco Áruház (Vasút utca 4/13.)  fafeldolgozó üzem (Homokrész I. 43/A.) A helyi környezet védelméről szóló rendelet a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos előírásokat négy csoportba osztja:  Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok  Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok  Háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok  Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok A levegő minőségét mindezek mellett a lakossági fűtés befolyásolja még.

11. 4 . Z A J - ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés Albertirsa estében a közlekedésből (4. sz. főút, 40. sz. főút, bekötőutak, vasút), valamint a gazdasági telephelyeken folyó tevékenységekből származhat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 135 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, Kiszolgáló út, lakóút mentén egyéb közút mentén főút mentén nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel Zajtól védendő terület 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra Lakóterület (falusias, 55 dB 45 dB 65 dB 65 dB 65 dB 55 dB kertvárosias, kisvárosias), oktatási létesítmények területe, temető, zöldterület Gazdasági terület 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB

Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet 1. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Zajtól védendő terület nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra Lakóterület (falusias, kertvárosias, 50 dB 40 dB kisvárosias), oktatási létesítmények területe, temető, zöldterület Vegyes terület 55 dB 45 dB Gazdasági terület 60 dB 50 dB

11.5. HULLADÉKKEZELÉS Kommunális hulladéklerakó már nem működik Albertirsán, az egykori hulladéklerakó a 4. sz. főúttól északra, a Dolina út folytatásában feküdt, rekultivációja 2008-ban megtörtént. A kommunális hulladék elszállítását jelenleg az ÖKOVÍZ Kft. (Önkormányzati Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) végzi, a hulladék lerakása Cegléden történik. A szelektív hulladékgyűjtés a településen havi rendszerességgel házhoz menő szolgáltatással, szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, illetve hulladékudvarban történik, ahol a lakosság a papír-, műanyag-, fém- és üveghulladékon kívül a háztartásokban keletkező veszélyes és speciális hulladék leadására is lehetőséget biztosít.

11.6. VIZUÁLIS KÖRNYEZ ETTERHELÉS Albertirsán markáns vizuális környezetterhelést okozó elem a dánszentmiklósi településhatáron fekvő több mint 35 ha területű transzformátorállomás, amelynek területéről mind a négy égtáj irányába indulnak légvezetékek. A légkábelek számára több helyen is erdőirtásokat kellett létrehozni, ami ökológiai folyosók (például vándorlási útvonalak) megszakadását is eredményezte. A fentieken felül a vizuális környezetterhelés nem jellemző, egyéb jelentős, vizuális konfliktust okozó művi tájelemek nem találhatók a településen.

1 1 . 7 . TELEPÜLÉSI KLÍMA A települési klímát javító energiagazdálkodás alapja a minél kevesebb energiafogyasztás, illetve azoknak az energiahordozóknak az alkalmazása, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Energiafogyasztás csökkentése:

 a meteorológiai adottságok, a téli hideg, a nyári meleghatást kezelni tudó, energiatudatos szemléletű beépítési javaslat készítése, amely településrendezési eszközökkel, területfelhasználási javaslattal, illetve építési hely-kijelöléssel, természetes védelmet adó növényzet telepítésével biztosítható (a fűtési és hűtési hőfogyasztást csökkentő megfelelő

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 136 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

átszellőzés lehetőségét, de egyidejűleg a szélhatás kitettségének a hatáscsökkentését is szolgáló épület elhelyezés, épület-tájolás, növénytelepítés javaslattal)  meteorológiai adottságot kompenzáló építés-technológia alkalmazása  energiatudatos szemléletformálással, cél a takarékos energiafogyasztás (energiatakarékos berendezések használata, céltudatos energiafogyasztás, „túlzott”-igény csökkentés) Energiahordozó struktúra javítása:  energiahordozó kiválasztásnál meghatározó szempont legyen a környezetterhelés csökkentésére való törekvés (nemcsak a fogyasztási helyen, hanem az energiahordozó előállításának a helyén is) o elsődlegesen a hagyományos, nem vezetékes energiahordozók szerepét kell csökkenteni o a környezetbarát vezetékes energiahordozók mellé minél nagyobb arányba kellene bevonni a megújuló energiahordozók hasznosítását A várható klímaváltozás hatáskompenzálása: . klímaváltozás egyik hatása a felmelegedés. A felmelegedés elleni településrendezési eszközökkel elérhető természetes védelem mellett a hatás kompenzálása csak korrigáló energiaellátással érhető el. Kedvező lehetőséget, kisebb környezeti terhelést kínálna e célra primer energiahordozóként a megújuló energiahordozók közül a napenergia hasznosítása, amelyre napelem segítségével biztosított a lehetőség. A megújuló energiahordozóval történő klímahatás kompenzálása azonban beruházásában költségigényes, megtérülése lassú, és ez akadályozza az elterjedését. A hagyományos energiahordozóval üzemelő klímaberendezés üzemeltetése költségigényes, amely szintén korlátozza használatának terjedését.  Albertirsán megújuló energiahordozók közül energetikai és gazdasági szempontból is csak a napenergia hasznosítása javasolható A városi klímát érintő vízgazdálkodás alapja a megfelelő környezeti állapothoz szükséges vízháztartás biztosítása és a vízzel való igényesebb gazdálkodás megoldása. A városi klíma kialakításában a hőmérséklet mellett szerepet játszó másik meteorológiai tényező a csapadék, amelynek a levegő páratartalma alakításában van fontos szerepe. Az intenzívebben beépített területen a magasabb hőmérséklet mellett amúgy is jelentősebb a párolgás, de a túl- burkolt területekről a csapadékvíz gyorsan lefut, kellő víz-visszatartás hiánya tovább fokozza a levegő szárazságát, amely rontja az emberi közérzetet. Természetes javítása a településrendezési eszközök segítségével érhető el, amiben szabályozni lehet a burkoltság mérséklését és a kötelező zöldfelület és vízfelületek kialakítási arányának a növelését. Közművesítéssel a páratartalom növelését, az épített környezet hűtését megfelelő vízbeszerzéssel és locsolás alkalmazásával lehet. A víztakarékosság is fontos szempont. Ezért a helyi vízbeszerzés lehetőségét és a csapadékvíz visszatartásának biztosítási lehetőségét előtérbe kell állítani a kellemes városi klíma biztosításához. A város Gazdasági Programjában stratégiai területként szereplő környezeti állapot témakör célkitűzései → szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése, korszerűsítése, lakások csatornahálózatba való bekötésének ösztönzése → hulladékudvar, szelektív gyűjtőszigetek működtetése → parlagfű elleni védekezés → kerékpárút fejlesztés célok → megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézmények esetében, energiaültetvények létesítése → A legszebb, legvirágosabb előkert mozgalom elindítása → egységes zöldfelületi koncepció → költségvetési katasztrófaalap létrehozása 12. KATASZTRÓFAVÉDELEM Albertirsa területét katasztrófavédelmi szempontból veszélyeztető tényezők kis mértékben érintik. Albertirsa település a 61/2012. (XII. 11.) BM rendeletben meghatározott II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint II. katasztrófavédelmi osztályba kell sorolni azokat a településeket, melyek a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő),

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 137 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

b) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve c) az egyes veszélyeztető hatások kockázatbecslése és kockázati mátrixban történő elhelyezése alapján a 2. melléklet b) pontja szerinti II. besorolást kapják. A település területén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal országos adatbázisa alapján két élő homokbánya is fekszik, ám homokbányászat több éve nem folyt a területükön. A bányák rekultivációja eddig nem történt meg, ami jelentős problémát jelent, hiszen omlásveszélynek vannak kitéve ezáltal a bánya és közvetlen környezete is.

1 2 . 1 . ÁRVÍZVÉDELEM , VÍZRAJZI VESZÉLYEZ TETETTSÉG Albertirsa települést a vízügyi ágazat, az árvízi védekezést nem igénylő települések között tartja nyilván, azaz Albertirsa nem árvíz-veszélyeztetett település. Ez természetesen nem zárja ki, hogy hirtelen érkező nagy intenzitású és hosszabb ideig tartó csapadék nem okozhatna helyi vízelöntést, vízkár „árvízi” eseményt. Az így jelentkező vízkár nagy valószínűséggel a vízelvezető rendszer kialakítása és annak karbantartási hiányosságából ered.

Magyarország településeinek árvízi kockázati besorolása Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban http://www.vedelem.hu A települést magába foglaló átfogó megyei és országos területrendezési tervek alapján megállapítható, hogy Albertirsa települést nagyvízi meder nem érinti, így árvízi elöntés sem fenyegeti, de a mélyebben fekvő településrészeken a magasabb talajvízállásnál a talajvízszint a felszín fölé is emelkedhet, aminek hatására belvízzel veszélyeztetett területek alakulhatnak ki.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 138 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Forrás: OTrT Forrás: Pest Megye Forrás: Pest Megye Területrendezési 3/7. melléklet Területrendezési Terve Terve 3.8. sz. melléklet 3.9. sz. melléklet A szélsőséges csapadékesemények hatására előforduló „árvízi” elöntés „villám-árvíz” a vízelvezető rendszer megfelelő kiépítésével, fokozottabb karbantartásával, a szélsőséges csapadékesemények elvezetésére történő alkalmassá tételével kizárható. A belvíz-veszélyeztetettséget a felszínt elérő, vagy a terepszintet meghaladó talajvíz-állás okoz. A belvízveszélyes területekről átfogó felmérést a Pálfai féle belvíz-veszélyeztetettségi térkép rögzít, amely szerint Albertirsa közigazgatási területe, -síkföldrajzi és geológiai adottsága miatt - nem érintett. A veszélyeztetettség mértéke alapján az érintettséget négy veszélyeztetettségi kategóriába sorolták, az alig veszélyeztetett, a mérsékelten veszélyeztetett, a közepesen veszélyeztetett és az erősen veszélyeztetett kategóriákba, amelyből a területrendezési tervekben csak a közepesen és erősen veszélyeztetett területeket jelölik.

Magyarország településeinek belvízi kockázati besorolása Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban http://www.vedelem.hu Településrendezési tervekben a vízügyi ágazat és az átfogó területrendezési tervekben belvízjárta területként jelzett területrészeket kell továbbvezetni, mint belvízveszélyes területeket, amelyekre vonatkozóan a területrendezési tervekben előírtakat kell figyelembe venni. A településen a vízügyi ágazat nyilvántartása szerint árvízi veszélyeztetéssel terhelt területrész nincs, így vízügyi szintű árvízvédelemre szükség nincs. Belvízzel veszélyeztetett terület viszont van a településen, amely időnként belvízvédelmi feladatokat okoz. A település katasztrófavédelmi terve ad erre megfelelő utasítást. Albertirsán is az előforduló vízelöntések, vízállások döntő hányada, nem belvízi eseményként jelentkezik, hanem a vízelvezető hálózat kialakításának, vagy karbantartásának a hiányából származik. Ezeknek az elöntéseknek a kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása „árvízi” esemény a helyi katasztrófavédelem feladata.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 139 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A villámárvíz-veszély mértéke Magyarországon Magyarország településeinek villámárvízi kockázati Forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés besorolása Magyarország 2011. BM Országos Katasztrófavédelmi Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat Főigazgatóság http://vmkatig.hu értékelése hazánkban http://www.vedelem.hu/

1 2 . 2 . MÉLYFEKVÉSŰ TERÜLETE K A településen vannak mélyfekvésű területrészek, amelyek a topográfiai adottságok mellett, a természet alakította mélyvonalak mentén alakultak ki, illetve a síkföldrajzi fekvésen belül is mélyebben fekvő településrészek. A település mélyfekvésű területein, ha azok geológiai adottságok miatt kellő szikkasztó képességgel nem rendelkeznek, vagy közel a talajvízszint a mély fekvésű területen összegyűlő csapadékvíz rövidebb hosszabb ideig megállhat. A mélyfekvésű területen, ha rövidebb-hosszabb ideig megmarad a víz, az még nem minősül belvízzel veszélyeztetett területnek, mivel megfelelő vízrendezésével a vízállásossága kezelhető. A mélyfekvésű területről a vízelvezetést a csapadékvíz elvezetés rendezésének keretében kell megoldani, hogy indokolatlanul ne alakuljon ki vízállásos terület. A mélyfekvésű területet viszont célszerű a felszíni- és csapadékvíz gyűjtésben igénybe venni. A vízelvezetés rendszerében víz visszatartásban a mélyfekvésű terület szerepet tölthet be, kisebb földmunkával lehet víztározóként, záportározóként hasznosítani. Ez esetben célszerű területét vízgazdálkodási területté átminősíteni. A vízutánpótlásának a megoldásáról is gondoskodni kell, hogy elkerülhetők legyenek a terület környezetét terhelő káros hatások (szúnyog-tanya kialakulás) előfordulása.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 140 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

II. HELYZETELEMZŐ É S - ÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 141 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2 . 1 . VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOG LALÁSA, A FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZI S → Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Albertirsa Pest megyében, a fővárostól délkeletre fekszik, a 4. sz. főút és a Szolnok felé vezető 100./a számú vasútvonal mentén. Országos szerepkörbe emeli a települést az itt található áramátalakító telep, mely az országban egyedi létesítmény, és a helyben előállított ásványvíz,mely országosan hozzáférhető termék. A város a megye belső perifériáján és a Ceglédi kistérség szegélyén helyezkedik el A közvetlenül szomszédos kistelepülések (mikrotérségi) központjaként funkcionál, mind egészségügyi és szociális ellátás, mind oktatás és munkahely terén. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a városban a szakellátások köre a folyamatos fejlesztések ellenére sem teljeskörű, a hiányzó ellátás Nagykőrösön és Cegléden elérhető, ahogy a középfokú oktatás is. Albertirsán gyógyvizű strandfürdő található, mely széles körből vonz látogatókat, azonban a strandfürdő adta idegenforgalmi és sportolási lehetőségek egyelőre nem teljesen kiaknázottak. A strandfürdő mellett a Homokhátság határán fekvő település természeti értékei is jelentős turisztikai potenciált hordoznak. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  kiváló megközelíthetőség  hiányos városi funkciók  országos jelentőségű közműlétesítmény  középfokú oktatás, egyéb városias jelenléte intézmények (pl. kormányablak) hiánya  mikrotérségi központ szerep  termálfürdő lehetőségeinek  alapfokú oktatási és szociális kiaknázatlansága intézmények megléte  alvóváros jelleg erősödése  jelentős turisztikai potenciál (strandfürdő, védett természeti területek, Gerje-völgy)  helyben lévő jelentős foglalkoztatók, munkalehetőség

→ Fejlesztési és rendezési környezet Albertirsa településfejlesztési koncepciója (TFK) 2000-ben, Integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) 2010-ben készült. A koncepcióban kitűzött célok nem teljes körűen valósultak meg, a koncepció a jogszabályi és a tervek rendszeréből adódó változások miatt mára nem teljesíti a tervműfaj felé támasztott elvárásokat. Az IVS közép- és hosszútávú célja, hogy Albertirsa sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó településsé váljon. A rövidtávon kitűzött célok közül ugyan a városközpont kialakítása nem történt meg, az intézményhálózat fejlesztése és a helyi identitás erősítése folyamatosan a város életének részét képzi. A készülő TFK alapján az IVS frissítése szükségessé válhat. Albertirsa város településrendezési eszközei a 2000-es évek elején kerültek jóváhagyásra, melyet többször módosítottak. Albertirsa hatályos településrendezési eszközei az Eljr. 45.§ (1) bekezdés alapján csupán 2018. december 31-ig alkalmazhatók, mivel a korábbi jogszabályi rendszeren alapulnak. A hatályos TSZT elhatározásai, a belterületbe vonások és az ezzel összekapcsolódó fejlesztések csupán részben valósultak meg, a szerkezeti jelentőségű infrastrukturális változások jellemzően nem történtek meg. A 2002-ben készült helyi építési szabályzathoz képest a településrendezéssel kapcsolatos jogszabályi környezet megváltozott. A módosítások ellenére a HÉSZ a jogszabályi környezethez való igazodás és a mai kor elvárásainak megfelelő tartalmi frissítés okán felülvizsgálatra szorul. A környező települések településszerkezeti tervei nem tartalmaznak Albertirsa területét befolyásoló tervi elemet.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 142 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Az OTrT által előírt minimális erdőgazdálkodási térséghez képest Albertirsa hatályos településszerkezeti tervében kevesebb erdőterület szerepel, azonban a PMTrT-ben kijelölt erdőgazdálkodási térség területein a valóságban, sok esetben erdőterület nem található. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  településrendezési eszközök  2000-ben készült településfejlesztési felülvizsgálata zajlik koncepció  TFK készítése társadalmasítással zajlik  régi, jogszabályi környezetnek nem  meglévő településfejlesztési megfelelő településrendezési eszközök dokumentumok  ellentmondás a magasabb rendű tervek előírásai és a hatályos TSZT között.

→ A település társadalma Albertirsa város lakosainak száma 2016-ban 12188 fő volt. A város népességszáma 1990 óta folyamatos növekedést mutat. A kedvező folyamat a beköltözőknek és az üdülőegységek lakóegységekké való folyamatos átalakulásának tudható be. A település korszerkezete lassú elöregedést mutat, a 65 év felettiek aránya kissé magasabb, mint a 15 éven aluliaké. A település belterületi kiterjedése a családi házas beépítés növekedésével folyamatosan nő, a népsűrűség viszonylag alacsony ezeken a településszéli területeken. Albertirsán egy markánsan lehatárolható szegregációs gócban sűrűsödik a város hátrányos helyzetű lakossága. A szegregátum felszámolása, a hátrányos helyzetű lakosság település társadalmába integrálása aktuális kérdés. Albertirsán a helyi civil élet igen aktív: a mintegy nyolcvan civil szervezet és egyesület működése tükrözi a közösségi és szociális megmozdulások igényét és életképességét. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  a település lakosságának száma nő  elöregedés, az idős lakosság ellátottsági  fiatal felnőtt réteg beköltözése rátájának folyamatos növekedése  barátságos, befogadó lakosok  a beköltözéssel együtt járó, erős helyi identitástudat hiánya  élhető méretű város, gyerekneveléshez vonzó környezet  szegregált településrész jelenléte  a meglévő szolgáltató és ellátási funkciók jó minősége  nagyszámú civil szervezet, egyesület  aktív civil és kulturális, művészeti élet  szlovák nemzetiségi hagyományok

→ A település gazdasága Albertirsa a főváros tágabb vonzáskörzetébe tartozik, így fekvéséből adódóan jó adottságokkal rendelkezik. A vasútvonal és a 4 sz. valamint az M5 autópályával összekötő 405 sz. főút közelsége megfelelő infrastukturális hátteret biztosít. A városban sok építőipari vállalkozás működik, melyek nem csak a településen hanem a fővárosban is vállalnak munkákat. A város legtöbb munkavállalót foglalkoztató cége az Aquarius Aqua kft., a Faulhaber Motors Kft., valamint a Mirelite Mirsa Zrt. Albertirsa gazdasági szerkezete városias képet fest. A szolgáltató szektor aránya meghatározó a településen. Kiemelkedő természeti és épített értékei mellett Albertirsa legjelentősebb turisztikai potenciállal bíró kincse a két 640 méter mély kútból feljövő 39,5 ºC, illetve 41 ºC-os termálvíz. Az itt található fürdőt, melynek gyógyvize főként mozgásszervi betegségek és fájdalmak enyhítésére is alkalmas, a helyi lakosság mellett széles körből érkező vendégek használják. További turisztikai lehetőségeket biztosíthat a Malom-tó, a Dolina-völgy, a Gyurgyalagos természeti értékei, valamint a faluház és a Művészetek Háza. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  főváros közelsége  a közlekedésből, a szállításból származó  jó logisztikai lehetőségek: vasútvonal és emisszió

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 143 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

a 4. sz. főút jelenléte, épülő M4-es  a településről történő ingázás, a helyi gyorsforgalmi út, munkaerő megtartásának nehézségei  Jelentős foglalkoztatók jelenléte  strandfürdő kihasználatlansága  Természeti és épített értékek valamint a strandfürdő, mint turisztikai potenciál

→ A település gazdálkodása és településüzemeltetés Az utóbbi években Albertirsa költségvetését (az előirányzotthoz képest) kisebb módosítások érintették, de a település pénzügyi helyzete stabil, likviditási problémákkal nem küzd. Az Önkormányzati Hivatal kb. 30 főt foglalkoztat. A város sikeresen pályázik Európai Uniós forrásokra, az elmúlt években számos megvalósult fejlesztés köszönhető az elnyert támogatásoknak. Albertirsa területén az anyagi jellegű közszolgáltatások, a település üzemeltetése az önkormányzat által biztosított és megfelelően működik. Jelentős az önkormányzati ingatlanvagyon, azonban ezek nagy része ingatlanpiaci szempontból kedvezőtlen. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  a településüzemeltetés biztosított  olyan önkormányzati tulajdon hiánya, mely  stabil önkormányzati háttér kijelölt iparterületként segítené a befektetők bevonzását  az önkormányzati intézmények jól működnek  az oktatási létesítmények fenntartása nem az önkormányzat kezében van  számos sikeres pályázatból megvalósult és jelenleg zajló fejlesztési projekt  a településüzemeltetési szolgáltatások minősége javítható  az önkormányzat fejlesztéseket tud indikálni saját ingatlanjain  rossz minőségű útburkolatok magas aránya  az önkormányzati tulajdonú ingatlanok főként utak, közterületek fenntartása, karbantartási szükséglete

→ Természeti adottságok, táji és természeti értékek Albertirsa az Alföld nagytáj területén, a Duna-Tisza közi síkvidék középtájon, a Pilis-Alpári- homokhát kistájon helyezkedik el. Az Agrotopográfiai Adatbázis alapján Albertirsa területét nagyrészt 70-100 cm vastagságú, igen nagy víznyelésű és vízelvezető képességű vízgazdálkodású Ramann-féle barna erdőtalaj borítja, mindössze a középső részén fekszenek nagy víznyelésű és vízvezetőképességű lápos réti talajok. A kistáj a mérsékelten meleg és a meleg éghajlat határán fekszik. Albertirsa közigazgatási területén számos táji- és természeti érték található, kiemelkedő ezek közül a Gerje mente Natura 2000 terület, amely jórészt a Gerje-patak menti gyepterületeket foglalja megába. A város közigazgatási területét az országos ökológiai hálózat mindhárom övezete érinti. Törvény erejénél fogva, ex lege védett értékek a Gerje mentén fekvő lápok. A város területét érinti az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. A város rendelkezik helyi természetvédelmi rendelettel, amely kilenc értéket nyilvánít védetté (területek, faegyedek, facsoportok). ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  számos természetvédelmi oltalom alatt  a mezőgazdasági művelés, a gazdasági álló terület (különösen értékes a Gerje tevékenység és a természetvédelem érdekei mente) közötti hangsúly megteremtése problémás  kiváló termőhelyi adottságú szántó és lehet erdőterületek jelenléte

→ Tájszerkezet, tájhasználat Albertirsa tájszerkezetére a mozaikosság jellemző, a táj rendkívül változatos elemekből tevődik össze. A település uralkodó területhasználata a szántó, amelynek egyhangúságát kisebb-nagyobb

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 144 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. kiterjedésű erdőfoltok törik meg. A legnagyobb egybefüggő erdőterületek a közigazgatási terület délkeleti részén; a belterülettől nyugatra, a pilisi településhatáron; valamint a közigazgatási terület északi részén, a Hársas-völgy területén fekszenek. Jellemző továbbá a gyepterületek magas aránya, valamint a jelenleg átalakuláson átmenő egykori zártkerti területek is. A külterületen elszórva egy- egy gazdasági terület (például Aquarius Kft. telephelye, Dolina Kft. telephelye), valamint közműterületek is fekszenek (szennyvíztisztító, transzformátorállomás). A tájszerkezet mozaikosságát a közigazgatási terület déli, délkeleti részén az elszórtan fekvő tanyák is növelik. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet töltenek be a vonalas elemek. Mesterséges vonalas tájszerkezeti elem a 4. sz. főút, a 40. sz. főút, a 4607 j. összekötő út, a 46114 j. Albertirsa- Nagykőrös bekötő út, és a 3115 j. összekötő út. További vonalas mesterséges tájszerkezeti elem a 100./a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal nyomvonala. Természetes vonalas tájszerkezeti elem a Gerje-patak, amely a belterület és a 4.sz. főút között húzódik. A vonalas tárjszerkezeti elemek jelentős része nyugat-keleti irányban szeli át a közigazgatási területet, a fennmaradó részük pedig ezekre merőlegesen, észak vagy dél felé halad. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  mozaikos tájszerkezet, változatos  az egykori zártkerti területek átalakulását területhasználatok nem követik az infrastrukturális fejlődések  megmaradt tanyasi struktúra  tanyás életforma problémái (hiányos közművesítettség, rossz útviszonyok)  monokultúrás szántóföldi művelés nagy, egybefüggő parcellákon  vonalas infrastruktúra elemek fragmentáló (elválasztó) hatása

→ Zöldfelületi rendszer Albertirsa zöldfelületi rendszere igen változatos elemekből tevődik össze. Legjelentősebbek a belterületi szerkezeti jelentőségű zöldfelületek (közkertek), a temetők, a sportpálya, a strand területe, valamint a külterületi, jelentős kiterjedésű erdőterületek. A település legintenzívebben fenntartott és legkedveltebb közkertje a Mirelite Park, amely 2013-ban jött létre az önkormányzat és a város vállalkozásainak összefogásával. Emellett több kisebb közkert, játszótér fekszik még a város belterületén. Jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges rendeltetésű területek a temetők, a sportpálya és a strand. A telken belüli zöldfelületek aránya és minősége városrészenként eltérő. Ahosszú, mély telekstruktúrájú területeken a hátsókerti haszon- és díszkertek dominanciája a jellemző. Kiemelkedő jelentőségű fasorok nincsenek a településen, erdősávok jellemzően a 4. sz. főút mentén húzódnak. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  gondozott, fenntartott zöldterületek  a település lakosságszámához képest  a zöldterületeken túl további zöldfelületi alacsony a közkertek területének aránya potenciállal rendelkező területek  fasorok hiánya (például a Malom-tó környezete, egy-egy üres telek)

→ Településszerkezet Albertirsa sajátossága a két önálló községből (Alberti és Irsa) összenőtt, így azóta is kétmagvú települési szerkezet. Emellett a város szerkezetét jelentősen befolyásolja a településen keresztülfolyó Gerje-patak, illetve a települést átszelő infrastrukturális elemek. Albertirsa központi beépített területét az egykori két település (Alberti és Irsa) összenőtt területe alkotja, melyhez csatlakozik a vasút déli oldalán fekvő Újtelep területe. A központi területeken a régi szalagtelkekkel rendelkező tömbök átstrukturálódása, a tömbbelsők feltárása helyenként megkezdődött, de ez nem mondható egyelőre általánosnak. A Gerje-pataktól északra elterülő Feketerész településrész területét az egykori szőlőterületek helyén kialakult kiskertes, hétvégiházas részek átalakulóban levő területei, valamint lakóterületi gócok teszik ki. A központi területektől délre eső Homokrész főként kertes mezőgazdasági

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 145 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. területekből, kiskertes, hétvégi házas és a város délkeleti részén elszórtan elhelyezkedő tanyás területekből tevődik össze. Albertirsa gazdasági részei jellemzően a beépített területek szegélyén, a jelentősebb utak mentén elszórtan épültek ki, összefüggő ipari park a városban nincs. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  belső területi tartalék a tömbfeltárás  klasszikus városközpont, főtér hiánya lehetőségei mentén  beépített területek növekedése,  gazdasági területek nem zavarják a szétterjedése lakóterületeket  az egykori zártkerti, átalakuló területek infrastrukturális ellátottságának hiánya  tanyás és átalakuló területek rendezetlensége

→ Területhasználat a beépített területeken, funkciók Albertirsa beépített területein belül a lakóterületek dominanciája vitathatatlan, de megtalálhatóak gazdasági, vegyes és a különleges területek is. A lakóterületeken belül a falusias és kertvárosias jellegű területek dominálnak. Lakóterületek alkotják Alberti és Irsa területének legnagyobb részét, valamint Újtelep egészét, de lakóterületek jelennek meg Homokrész és Feketerész egyes részein kisebb foltokban. Alberti és Irsa területén, a Pesti út - Köztársaság út és a Vasút utca tengelyének térségében vegyes településközponti térség helyezkedik el. A beépített területek közé a központi területeken különleges területekként megjelenő temető, sport és strandterületek, illetve intézményi területek a vegyes térségen kívül elszórva is előfordulnak. Feketerész és Homokrész területének nagy részét, az egykori zártkertek helyén átalakuló kiskertes, hétvégiházas térség teszi ki, illetve a település délkeleti részén számos, mára lakó funkciót hordozó tanya található nagy számban. Albertirsán a gazdásági területek elszórtan, többnyire a beépített részek peremén az országos mellékutak mentén helyezkednek el, így a település belső útjain jelentős teherforgalom bonyolódik. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  nyugodt, falusias, kertvárosias lakóterületek  lakóterületek a város központjától  gazdasági területek a beépített területek elszakadva is jellemzőek szegélyén  nagykiterjedésű rendezetlen, átalakuló  kiterjedt vegyes, többfunkciós területek a zártkertek helyén településközponti "tengely" a Pesti út, a  lokális alközpontok hiánya, monofunkciós Köztársaság utca és a Vasút utca mentén lakóterületek  a különleges területek szerves részét  településképtől elütő kisvárosi képezik a város szövetének beépítések

→ Településkarakter, jellemző épülettípusok, épített értékek Albertirsa épületállománya épülettípusok vonatkozásában nem rendelkezik egységes, kiforrott arculattal, azonban a város beépítését az alacsony (földszintes, tetőteres) épületek jellemzik. A lakóterületek beépítési módja jellemzően oldalhatáron-, vagy ahol a telek szélessége engedi, szabadonálló. Az építészeti egységesség hiányának ellenére a település karaktere nyugodt, kellemes lakókörnyezetről tanúskodik. A házak előtti közterületi zöldsávok általában gondozottak, mely a lakók lokális környezetükre való érzékenységére utal. Építészeti megoldások tekintetében a családi házak összességében nem hordoznak hasonló elemeket. Az intézmények és önálló szolgáltató funkciójú épületek egységes építészeti karaktert nem hordoznak, az épületek kialakítása, megjelenése a funkciójukhoz igazodik. Az intézményekre jellemző, hogy legtöbb esetben magasabb építészeti minőséget hordoznak, ezzel hozzájárulva a kedvező településképi megjelenéshez. A gazdasági funkciójú épületekre jellemző, hogy építészeti kialakításuknál a funkcionalitás és a költséghatékonyság kerül előtérbe.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 146 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Albertirsa sziluettjéből a város öt templomának tornya emelkedik ki, emellett a Sport utcában álló víztorony határozza meg a település távlati képét. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  nyugodt falusias, kertvárosias  gazdasági területek rendezetlensége településkarakter  egységes, karakteres építészeti arculat  számos védett építészeti érték hiánya  lakóutcák zöldfelületeinek gondozottsága  átalakuló kiskertes, hétvégi házas területek rendezetlensége

→ Közlekedés Az Albertirsát érintő térségi közlekedési hálózat kiváló, közúton az M5-ös autópályán, a 405. sz. és a 4. sz. főúton, valamint vasúton is könnyen megközelíthető Budapest és Cegléd felől egyaránt. Mindkét város közelsége biztosítja a buszközlekedés rendszerességét a városban, így számos távolsági buszjárat érinti a települést. A könnyű megközelíthetőség megfelelő logisztikai hátteret biztosít a gazdasági funkciók további megtelepüléséhez, a meglévők fejlesztéséhez, illetve a lakosság közlekedést érintő elvárásainak. Albertirsa területén halad át a MÁV 100./a kétvágányú vasúti fővonal Budapesttől Záhonyig. A vasútvonal villamosított. A településnek van saját vasúti megállóhelye, Albertirsa vasútállomás néven, ahol 6 vonatfogadó és egy rakodóvágány található. A vasútvonalon való átkelés közlekedésbiztonsági szempontból nem megfelelő, szintbeli kereszteződések találhatók a vonalon. A jövőben tervezett, Albertirsát is érintő gyorsvasút a város közlekedési kapcsolatait jelentősen javítja. A 4. sz. főút a város külterületén halad keresztül, a 40. sz. főút a beépített területeken, így azok forgalmának emissziója befolyással bír a lakóterületekre. A településen jelentős teherforgalom halad át, mely veszélyezteti a lakosságot és a környezetet egyaránt. A kerékpáros közlekedés jellemző a településen, ennek ellenére kerékpáros nyomvonalak nem kerületek kijelölésre, kiépítésre. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  könnyű megközelíthetőség  magas a burkolatlan utcák aránya  kerékpáros közlekedés jelenléte  közlekedésből adódó emisszió  országos főutak érintik a várost  nagy átmenő és teherforgalom  a 100/a vasútvonal és a hozzátartozó  kiépítetlen gyalogos járdák infrastruktúra (vasútállomás,  hiányzó kijelölt és kiépített kerékpárút- parkolóhelyek) hálózat  rossz állagú burkolatok  néhol igen szűk utcák nehezítik a gépjárművel közlekedést

→ Közmű A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat település szintű kiépítettségű, a beépített terület minden utcájában kiépítésre került. A közhálózatra telepített közkifolyók vehetők igénybe. A közüzemű vízellátás mellett a település vízellátásában a költségek csökkentése érdekében jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. A kutakból kitermelt vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják a lakók. Albertirsa a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, így a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása kiemelt feladat. A településen a szennyvíz közcsatorna hálózatban történő elvezetése részben megoldott. A közcsatorna hálózatra a lakások háromnegyede csatlakozik csupán. A közcsatornára nem csatlakozó ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi, házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 147 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Albertirsa kül- és belterületein a felszíni vízrendezés nyílt árkos rendszerrel történik, a talajadottságok miatt a csapadékvíz legnagyobb részben elszikkad, illetve árkok-csatornák segítségével – mint végbefogadóba - a Gerje-patakba vezetik. A város közvilágítása nem fedi le az egész települést. Ahol igen, ott kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Albertirsára jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A villamosenergia, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezetékei jellemzően föld felett vannak elhelyezve, mely jelentős mértékben rontja a település arculatát. A fogyasztói igényeket közvetlenül kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős, de három intézményépület is rendelkezik napelemmel a tetőzetén ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  településszintű vízellátás és  nyitott közműolló csatornázottság  a gyalogosok számára nem megfelelő a  településszintű villamosenergia-ellátás közvilágítás  záródó közműolló  megújuló energiaforrások kis mértékű  lehetőség a megújuló energiaforrások hasznosítása nagyobb használatára  légvezetések településkép romboló hatása

→ Környezeti állapot, katasztrófavédelem Albertirsa területén a környezeti elemeket befolyásoló legjelentősebb kibocsátással járó ipari telephely a Mirelite Mirsa Zrt. Emellett kisebb kibocsátással rendelkező gazdasági telephelyek, vállalkozások működnek még a település közigazgatási területén elszórtan. A város környezeti elemeinek állapotára a gazdasági területek mellett a közlekedés fejt ki jelentős hatást. A település önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a helyi környezet védelmére. Az albertirsai talajok kiváló minőségűek, amire a szennyvízszikkasztások, a közlekedési területekről származó por- és szennyezőanyag bemosódások, valamint a mezőgazdasági művelés során használt vegyszerek jelenthetnek veszélyt. A település egyetlen felszíni vízfolyása a Gerje-patak, legnagyobb felszíni állóvize a Malom-tó. A vizek minőségére a partjuk menti területhasználatok, a szennyvízszikkasztások, a mezőgazdasági területeken történő vegyszerhasználatok vannak főként hatással. A levegőminőséget a forgalmas főutakon való közlekedés, valamint a lakossági fűtés befolyásolja jelentősebb mértékben, zaj- és rezgésterhelést pedig szintén a közutakon és a vasúton történő közlekedés jelent. A település egykori hulladéklerakója 2008-ban rekultiválásra került, a kommunális hulladék elszállítása jelenleg Ceglédre történik. A szelektív hulladékgyűjtés házhoz menő szolgáltatással és szelektív hulladékgyűjtő szigeteken szintén megoldott. A település katasztrófavédelmi besorolása II. osztály, tehát katasztrófavédelmi szempontból közepesen veszélyeztetett. A város területén két élő bányatelek fekszik, amelyeken jelenleg nem folyik bányászat, bezárásuk azonban nem történt még meg. ÉRTÉKEK PROBLÉMÁK  összességében jó környezeti állapot  szennyvíz-csatorna hálózatra való  kiváló minőségű termőföldek rácsatlakozások alacsony aránya  pufferzónát képző Gerje-patak menti  nagyüzemi mezőgazdasági módszerekből gyepterületek származó vegyszerhasználat káros hatása a talajra és a felszín alatti vizekre  termőföld minőségromlása  jelentős forgalmú utakról származó levegőszennyezés, zaj- és rezgésterhelés  jelentős kibocsátással járó gazdasági telephelyek

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 148 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2 . 2 . É R T É K - É S P R O B LÉMATÉRKÉP 40, EGYÉB BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK

Az előző fejezetben témakörönként összefoglalt értékek és problémák konkrét területi kivetülését foglalják össze az érték- és problématérképek. A területileg lehatárolható értékek és problémák képezik az alapját a későbbi (területileg beazonosítható) beavatkozásoknak. A térképen felvázolt vizsgálati szempontrendszer a településfejlesztési koncepció által megfogalmazandó célok meghatározásában nyújt segítséget. Az érték- és problématérképek jelmagyarázata jelöli meg a beavatkozások alapjául szolgáló témaköröket. Beavatkozást igénylő területek, feladatok:  Leromlott állapotú lakóterületek,  Védett épületek megfelelő hasznosítása,  Zöldfelületi elemek karbantartása, megújítása,  Patak menti területek rendezése, hasznosítása  Burkolt utcák számának növelése,  Földutak használhatóbbá tétele,  A lakóterületek beépítési paramétereinek felülvizsgálata,  A volt zártkerti területek rendezése, infrastrukturális ellátottságuk biztosítása,  A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken és azok környezetében található területhasználatok összeegyeztetése a természetvédelem érdekeivel,  Környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, vegyszerhasználat racionalizálása,  Erdők védelme,  A hatályos szabályozási tervben tervezett közterület szabályozások átgondolása,  A megindult tömbfeltárások felülvizsgálata, használható szélességű közterületek biztosítása,  A kiépített szennyvízgyűjtő hálózatra nem csatlakozó ingatlanok rácsatlakozását meg kell oldani,  A közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése,  A tömbfeltárások, a település sűrűsödésének megfelelő szabályozása,  A strandfürdő fejlesztése,  A sportolási lehetőségek további biztosítása,  A kulturális élet fejlesztése, az oktatás színvonalának megtartása,  A Kerékpáros- és gyalogos közlekedés biztonságossá tétele,  A vasúton való átkelés biztonságosabbá tétele,  A teherfogalom korlátozása,  A monofunkcionális lakóterületeken a lokális alközpontok kialakulási lehetőségének megteremtése,  Tanyák élhetőségének biztosítása. A helyzetfeltárás során azonosított, területileg is jelentős, a településszerkezetben meghatározó és sajátos problémával rendelkező területek a beavatkozást igénylő területek. A területi kiterjedéssel rendelkező, fentebb felsorolt problémák miatt, a beavatkozást igénylő területek egymásra vetítéséből kirajzolódnak az integrált problémákkal rendelkező területek. A különböző problémák összetettsége, egymást erősítő negatív hatása a beavatkozások komplex, integrált szemlélettel történő tervezését is megkívánja.

40 Lásd. a V9 és V10 Érték- és problématérkép című tervlapokat.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 149 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A beépített területek beavatkozási helyszínét az alábbi ábra mutatja. Az egyes beavatkozási szükségletek területi vetületét egymásra téve kirajzolódnak az olyan területek, ahol integrált fejlesztések végrehajtása szükséges.

Beavatkozási területek egymásra vetítése A fentiek alapján az rajzolódik, ki, hogy a településközpontban és a település volt zártkerti területein vannak olyan problémák, melyek megoldásra, javításra várnak és maguktól várhatóan nem oldódnak meg. A település területén történő beavatkozások hozzásegíthetik a várost az elkészítendő településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok eléréséhez, illetve az ehhez szükséges, megalapozott településfejlesztési prioritások és célok meghatározásában.

2.3. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLES Z T É S É T BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK ÖSSZE F O G L A L Ó ÉRTÉK ELÉSE A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglalását a SWOT analízis tartalmazza. A SWOT elemzések közül az Európai Unió által alkalmazott módszertant alapul véve, az analízistábla belső és külső tényezőkre osztottan kerül bemutatásra:

ERŐSSÉGEK / BELSŐ → Pozitív dolgok egy helyzetről, vagy tevékenységről, ami jól TÉNYEZŐK működik, és lehet rá befolyása a településnek. GYENGESÉGEK / → Olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá BELSŐ TÉNYEZŐK befolyásunk, hogy a település megváltoztassa. LEHETŐSÉGEK / → Olyan adottságok, amelyeket a település nem tud KÜLSŐ TÉNYEZŐK egyértelműen befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatja az erősségeit.

VESZÉLYEK / KÜLSŐ → Olyan korlátok, amelyeket nem a település befolyásol és TÉNYEZŐK kockázatot jelentenek.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 150 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Az egyes témakörökhöz tartozó problémák és értékek összefoglalják a szakág általános helyzetét a településen. A SWOT táblázat a léptékében releváns, a település szempontjából igen meghatározó adottságokat emeli ki a problémákra és értékekre építve. ALBERTIRSA ÖSSZEFOGL ALÓ SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Kiváló megközelíthetőség  Városi funkciók hiánya  Mikrotérségi központ szerep  Főtér, klasszikus városközpont hiánya  Helyben lévő nagyfoglalkoztatók  Lokális alközponttal nem rendelkező  A település lakosságszáma nő városrészek, monofunkciós lakóterületek  Aktív civil, kulturális és művészeti élet  Egységes, karakteres építészeti arculat hiánya  Számos természetvédelmi oltalom alatt álló terület  Nagy átmenő és teherforgalom  Mozaikos tájszerkezet, változatos  A kerékpárutak és gyalogátkelők hiánya területhasználat közlekedésbiztonsági problémát okoz  Hagyományos tanyasi életforma megléte  A szintbeni vasúti csomópontok közlekedésbiztonsági és  Kiterjedt vegyes településközponti forgalomtorlódási problémákat okoznak "tengely"  A tanyás területek infrastrukturális  Nyugodt falusias, kertvárosias karakter ellátottságának hiánya  Számos építészeti érték  A rossz minőségű útburkolatok magas  Kiváló minőségű szántóterületek aránya  Meglévő sportközpont és megvalósítási  Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok fázisban lévő sportcsarnok főként utak, közterületek fenntartása,  A közoktatás színvonala jó karbantartási szükséglete  Élhető méretű, gyereknevelésre ideális  Szórakozási lehetőségek hiánya, kevés település közösségi találkozóhely  Meglévő kötöttpályás közösségi  Termálfürdő lehetőségeinek közlekedési lehetőség kiaknázatlansága

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Jelentős turisztikai potenciál: gyógyvíz,  Helyi identitástudat hiánya, a strandfürdő, védett természeti betelepülők lokálpatriotizmusának területek, Gerje-völgy hiánya  Jó logisztikai lehetőségek a 40-es sz. út,  Alvóváros jelleg erősödése a vasútvonal jelenléte és az épülő M4  Szegregált településrész növekedése, következtében szegregációs gócok kifejlődése  Számos sikeres pályázatból megvalósuló,  Az egykori zártkerti területek és jelenleg zajló fejlesztési projekt átalakulását nem követik megfelelő  Gondozott zöldterületek és jelentős ütemben az infrastrukturális zöldfelületi potenciállal rendelkező fejlesztések területek  Beépített területek szétterjedése,  Belső területi tartalék a tömbfeltárások növekedése lehetőségei mentén  Nyitott közműolló  Városi értéktár létrehozása  Az oktatási intézmények fenntartása  Meglévő kötöttpályás közösségi nem az önkormányzat kezében van közlekedési lehetőségek fejlődése a  A termőföldek minőségromlása tervezett gyorsvasút megépülésével  Erdőterületek csökkenése  Fejlődő városmarketing

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 151 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2.4. ELTÉRŐ JELLEMZŐ K K E L RENDELKEZŐ TELEPÜLÉS RÉSZEK 2.4.1. Eltérő településszerkezeti egységek 41 Albertirsa város beépített területeinek részei funkció, településszerkezet és szerepkör alapján 5 egységre bonthatók. Az egyes településrészek sajátos, településen belüli szerepkörük, funkciójuk, állapota és a környezettel való viszonyuk alapján kerülnek bemutatásra – az Eljr.-ban előírtaknak megfelelően – Albertirsa város eltérő jellemzőkkel rendelkező városszerkezeti egységei. A település beépített területei belüli szerepkör alapján Albertirsa város öt városszerkezeti egységre, azaz településrészre osztható, elsősorban a funkcionális adottságokat alapul véve: 1. Alberti 2. Irsa 3. Újtelep és Homokrész 4. Üdülőtelep (Feketerész déli része) 5. Feketerész és a beépített részekkel nem érintett külterületek. A település beépített területei és a jellemzően külterületi tájhasználata jelentősen eltér. A külterületet a 6.2.2. Tájszerkezet c. fejezet mutatja be. A településszerkezeti egységeket az alábbi ábrák mutatják, melyeken narancssárgával a beépített területek, szürkével a be nem épített – jellemzően külterületi – részek látszódnak. A település szerkezetet meghatározó infrastrukturális és természeti lineáris elemei megjelenítésre kerülnek. Albertirsa beépített területeit az infrastrukturális elemek és a Gerje-patak északnyugat-délkeleti irányú területekre osztja. Alberti Albertirsa központi beépített területét az egykori két település összenőtt területe alkotja. A város nyugati fele, az egykori Alberti, mely ortogonális, szabályos utcaszerkezettel, jellemzően falusias jellegű lakófunkciójú területekkel épült be. A lakóépületek jellemzően a telkek oldalhatárán állnak, a tömbbelsőben a hátsótelkek összefüggő zöldfelületetek A Pesti út mentén telepedtek meg a gazdasági, kereskedelmi egységek. A településszerkezeti egység határa délnyugatra a vasútvonal, északkeletre a Gerje-patak, valamint délkeletre a Vasút utca. Ezen városrész területén fekszik a Faulhaber Motors Hungária Kft. telephelye. 1. Alberti településszerkezeti egység (A Gerje-patak, a vasútvonal és a Vasút utca vonalától A településszerkezeti egység nagyobb része északnyugatra elterülő terület) beépített, csupán a 405. sz. út és a Gerje- patak mentén található beépítetlen, külterületi rész.

41 A jelen fejezetben szereplő felosztás, azaz az eltérő funkcionális adottságokkal rendelkező városrészek azonosak a 8.1.2.. fejezetben használt felosztással.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 152 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Irsa A Vasút utcától délkeletre eső településszerkezeti egység, az egykori Irsa (a másik korábbi település) területe jellemzően lakóterület, falusias, illetve kertvárosias jelleggel. A terület északi határa szintén a Gerje-patak, délről pedig a vasút vonala képez határt. A településszerkezeti egység utcahálózata szabálytalan, különleges beépítési és telekformákat képezve. A településszerkezeti egység beépített területe lassan, de folyamatosan nő, a településszélen épülő lakóházaknak köszönhetően. A település intézményei jellemzően Alberti és Irsa területén fekszenek. Ezen településszerkezeti egységek területén a nagy kiterjedésű gazdasági területhasználat nem 2. Irsa településszerkezeti egység jellemző. (A Gerje-patak, a vasútvonal és a Vasút utca vonalától Újtelep és Homokrész délkeletre elterülő terület) Újtelep a vasútvonaltól délnyugatra fekvő településszerkezeti egység. Megközelíthetősége Alberti és Irsa felől közvetlenül összesen három szintbeli vasúti átkelőhellyel történik. A beépített területek egybefüggő részén a falusias jellegű lakóterületek dominálnak. Ezen a területen fekszik a település két nagy foglalkoztató vállalata, az Aquarius-Aqua Kft. és a Mirelite Mirsa Zrt. telephelye. A beépített területek számos, kevésbé összefüggő területből állnak, jelentős számú tanya fekszik itt. Emellett a volt zártkerti területek egykori kiskertes mezőgazdasági használata folyamatosan lakófunkcióval töltődik meg. Jellemzően ezeken a területeken az infrastrukturális ellátottság hiányos.

A településszerkezeti egységhez nagy kiterjedésű külterület csatlakozik, melyet 3. Újtelep és Homokrész településszerkezeti egység számos elektromos vezeték „szabdal”. (A vasútvonattól délnyugatra fekvő területek) Újtelep (Albertivel és Irsával együtt) az átmenő teherforgalomtól igen terhelt. Üdülőtelep (Feketerész déli része) A Gerje-patak és a 40. számú főút által határolt Feketerész településszerkezeti egység. Beépített területét jellemzően a volt zártkerti területek egykori kiskertes mezőgazdasági használatából átalakuló lakóterületek teszik ki. Alberti és Irsa felől a megközelítés nehézkes, a közlekedési területek állaga és szélessége nem megfelelő. A terület különleges eleme a termálfürdő és a Városi Sportközpont jelenléte a Dolina utca mentén. A Gerje-patak mente beépítetlen, különleges természeti érték.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 153 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

4. Üdülőtelep (Feketerész déli része) településszerkezeti 5. Feketerész településszerkezeti egség egység (Gerje-pataktól és a 40. sz. úttól észekre fekvő jellemzően (A Garje –patak és a 40. sz. út által közrezárt terület) beépítetlen terület) Feketerész Feketerész településszerkezeti egység területén a beépített területek száma csekély, jellemzően a 40. sz. főút mentén gazdasági telephelyek fekszenek. Feketerész számos védett természeti értékkel rendelkezik.

A település részei eltérnek egymástól, Albertirsa területén a beavatkozást igénylő területek az egyes településszerkezeti egysége területén eltérő súllyal jelentkeznek a városrész adottságainak megfelelően. A területileg leképezhető problémák jelenlétét az egyes településszerkezeti

egységekre tekintve az alábbi táblázat mutatja42:

Alberti Irsa Újtelep és Üdülőtelep Nem

Beavatkozást igénylő területek Feketerész

1. 2. 3. Homokrész 4. ( dél) 5. Feketerész 6. beépült külterületek Leromlott állapotú lakóterületek

Védett épületek megfelelő hasznosítása

Zöldfelületi elemek karbantartása, megújítása

Patak menti területek rendezése, hasznosítása

Burkolt utcák számának növelése

Földutak használhatóbbá tétele

A lakóterületek beépítési paramétereinek felülvizsgálata A volt zártkerti területek rendezése, infrastrukturális ellátottságuk biztosítása A természetvédelmi oltalom alatt álló

42 A pipák színének erősödése a probléma jelenlétén túl a nagyságát mutatja, egymáshoz viszonyítva.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 154 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Alberti Irsa Újtelep és Üdülőtelep Nem

Beavatkozást igénylő területek Feketerész

1. 2. 3. Homokrész 4. ( dél) 5. Feketerész 6. beépült külterületek területeken és annak környezetében található területhasználatok összeegyeztetése a természetvédelem érdekeivel Környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, vegyszerhasználat racionalizálása Erdők védelme

A hatályos szabályozási tervben tervezett közterület szabályozások átgondolása A megindult tömbfeltárások felülvizsgálata, használható szélességű közterületek biztosítása A kiépített szennyvízgyűjtő hálózatra nem csatlakozó ingatlanok rácsatlakozását meg kell oldani A közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése

A tömbfeltárások, a település sűrűsödésének megfelelő szabályozása A strandfürdő fejlesztése

A sportolási lehetőségek további biztosítása

A kulturális élet fejlesztése, az oktatás színvonalának megtartása A Kerékpáros- és gyalogos közlekedés biztonságossá tétele A vasúton való átkelés biztonságosabbá tétele

A teherfogalom korlátozása

A monofunkcionális lakóterületeken a lokális alközpontok kialakulásának lehetőségének megteremtése Tanyák élhetőségének biztosítása

2.4.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett t e r ü l e t e k A szegregáció fogalmát a szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Albertirsa városban a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján egy olyan terület van, melynek lakossága szociálisan hátrányos helyzetben él, alacsony komfortfokozatú, vagy komfort nélküli lakásokban lakik, hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni, nem aktív, ha mégis el tud helyezkedni, csak alacsonyabb presztízsű pozíciókat tud betölteni, körükben magas a legfeljebb általános iskolai és nagyon alacsony a felsőbb fokú végzettségűek aránya. Ezen a területen a szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke 30, illetve a 35% feletti és a területen élő népesség létszáma eléri az 50 főt.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 155 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

A statisztikai adatok alapján szegregátum Albertirsán: Thököly utca nyugati oldala a Hámán Kató utcától a Vécsei utcáig. Az itt élők létszáma nem éri el az 50 főt, ezért nem felelnek meg a szegregáció fogalmának az nem bekarikázott, színezett területek.

Albertirsa szegregátuma – szegregációs mutató 30% feletti Forrás: KSH

Albertirsa szegregátuma – szegregációs mutató 35% feletti Forrás: KSH A térképek azt mutatják, hogy a lakosság hátrányos helyzetű csoportjai, hol helyezkednek el a településen belül. Ezeken a területeken csak nagy erőfeszítések, anyagi ráfordítások árán tudna kilépni adott társadalmi és gazdasági helyzetéből az itt élő közösség. A települési önkormányzat aktív beavatkozási lehetőségeit számba véve, a roma és/vagy mélyszegénységben élő népesség, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők helyzetének javítását tűzte ki célul esélyegyenlőségi programjában. Mindamellett megjegyezte, hogy az idős korosztály és a gyermeküket egyedül nevelő szülők is ki vannak téve a marginalizálódás esélyének. A szegregátum területéről elmondható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (54,3%), több, mint kétszerese a városi szintű aránynak (18,7%), a szegregátum területén élők között felsőfokú végzettséggel rendelkező személy nem él, ezzel szemben a városban a felsőfokú végzettségűek aránya 10,7%. Ahhoz képest, hogy a gazdaságilag aktív korú népesség aránya itt kis mértékben meghaladja a városi arányt, a munkanélküliségi ráta és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya meghaladja a városi arányt. Ezen felül a foglalkoztatott nélküli családok száma is

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 156 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG. magas ezen a területen. Fontos még kiemelni az adatok közül, hogy a komfort nélküli (13,3%) és alacsony komforttal rendelkező lakások aránya (13,3%) a városban ezen a területen mutatja a legrosszabb értékeket.

Albertirsa szegregátuma – szegregációs mutató 35 % feletti Albertirsa szegregátuma – szegregációs mutató 35% feletti - Forrás: KSH légifotó Forrás: www.googlemaps.hu

Fényképek a területről

Thököly utca nyugati oldala a Hámán Kató utcától a Vécsei utcáig

Albertirsa összesen

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Adatok forrása: KSH

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 157 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Thököly utca nyugati oldala a Hámán Kató utcától a Vécsei utcáig

Albertirsa összesen

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Adatok forrása: KSH

Thököly utca nyugati oldala a Hámán Kató utcától a Vécsei utcáig

Albertirsa összesen

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Adatok forrása: KSH

Szegregátum adatai – 30%-os és 35%-os szegregációs mutatóval

Mutató megnevezése Albertirsa 1. összesen szegregátum Lakónépesség száma 12016 56 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,4 33,9 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,8 62,5 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 22,8 3,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 18,7 54,3 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 10,7 0,0 Lakásállomány (db) 4913 15 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 11,0 13,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37,2 60,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 10,0 40,0 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,3 38,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 36,3 40,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 41,0 64,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 54,1 66,1 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 12,0 26,3 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 6,2 5,3 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 8,6 13,3 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 8,3 20,0

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 158 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

MELLÉKLETEK

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 159 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 160 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

1. HATÁROZATOK

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 161 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 162 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 163 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2. TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓK ALBERTIRSÁN

2016.06.06. szerinti állapot Szolgáltatás státusza: Működő / Aktív Szolgáltatás típusa: Helyhez kötött telefonszolgáltatás Megye: Mind Földrajzi számozási terület: Mind Település: Albertirsa Ágazati Tényleges Sorsz. Szolgáltató neve sorsz. kezdés 1 1 ACN Communications Hungary Kft. 2011.04.27 2 4 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2009.11.26 3 6 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 2011.10.27 4 7 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 2006.09.05 5 9 Calgo Kft. 2014.08.26 6 10 Calltivation Ltd. 2013.10.31 7 12 Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. 2011.07.05 8 15 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 2013.09.25 9 16 Cost Consulting Szolgáltató Kft. 2015.04.01 10 17 DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. 2009.05.18 11 19 Ephone Schweiz GmbH. 2015.06.17 12 20 EQNet Infokommunikációs Zrt. 2004.12.01 13 21 ES Innotel Kft. 2015.07.21 14 23 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 2004.08.01 15 25 Hungária Informatikai Kft. 2012.10.11 16 26 H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. 2003.09.21 17 27 Invitel Távközlési Zrt. 2002.02.01 18 29 Invitel Technocom Távközlési Kft. 2009.06.01 19 30 IP-Telekom Informatikai és Távközlési Kft. 2010.10.01 20 31 ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. 2011.07.01 21 34 KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. 2011.01.01 22 38 LRT-COM Távközlési Szolgáltató Kft. 2013.10.01 23 40 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 1992.02.13 24 43 Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.12.01 25 44 Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. 2006.05.04 26 45 Net-Connect Communications SRL 2015.06.01 27 46 Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. 2008.08.01 28 47 Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft. 2012.12.01 29 48 Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2009.10.01 30 49 NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 2012.04.01 31 50 Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt. 2006.02.21 32 53 On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. 2006.04.10 33 54 Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2005.09.19 34 55 Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2008.11.15 35 56 Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 2011.05.15 36 58 R-Voice Hungary Telekommunikációs és Informatikai Kft. 2011.09.01 37 61 Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2010.10.01 38 62 Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2006.07.18 39 63 TEL2TEL Telekommunikációs Szolgáltató Kft. 2015.07.03 40 64 UPC DTH S.á.r.l. 2015.05.27 41 65 Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2009.07.23 42 67 Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. 2008.03.15 43 68 Virtual Communications Kft. 2016.02.01 44 70 Zalaszám Informatika Kft. 2011.06.15 45 71 4VOICE Távközlési Kft. 2006.12.01 46 72 42NETMedia Szolgáltató Kft. 2015.05.01

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 164 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

2016.06.06. szerinti állapot Szolgáltatás státusza: Működő / Aktív Szolgáltatás típusa: Televízió műsorelosztás Megye: Mind Földrajzi számozási terület: Mind Település: Albertirsa Tényleges Sorsz. Szolgáltató neve kezdés 1 1 ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. 2013.03.25 2 2 EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2015.10.16 3 3 Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt. 2011.10.01 4 4 i-TV Digitális Távközlési Zrt. 2015.01.02 5 5 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 2006.11.06 6 6 M7 Group S.A. 2014.03.01

2016.06.06. szerinti állapot Szolgáltatás státusza: Működő / Aktív Szolgáltatás típusa: Mobil telefonszolgáltatás Megye: Mind Földrajzi számozási terület: Mind Település: Albertirsa Tényleges Sorsz. Szolgáltató neve kezdés 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2013.02.14 2 2 Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 1993.11.04 3 3 Netfone Telecom Távközlési és Szolgáltató Kft. 2012.12.01 4 4 Telenor Magyarország Zrt. 1994.06.16 5 5 UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 2014.11.10 6 6 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2002.07.16

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu 3. ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

VÉLEMÉNYEZŐK TOVÁBBI MEGJEGYZÉS TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN NEM ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN KÍVÁN VENNI RÉSZT VENNI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

1. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kéri az olvasható léptékű, vizsgálati és alátámasztó munkarészeket is maradéktalanul tartalmazó dokumentáció ÉPÍTÉSÜGYI, HATÓSÁGI, OKTATÁSI ÉS papír alapú és digitális formátumú megküldését. TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó ÉPÍTÉSÜGYI OSZTÁLY jogszabályok előírásaira. Tájékoztat, hogy a koncepció készítésével és az egyeztetési eljárással kapcsolatban figyelembe kell venni és alkalmazni kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) rendeletben, valamint az R.-ben foglaltakat. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Étv. vonatkozó bekezdése szerint a települési önkormányzat az építésügyi feladatát az önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. X Tájékoztat, hogy az R. 30.§ (2) bekezdés ac) pontja szerint előzetes adatszolgáltatási kötelezettséget nem állapít meg. Tájékoztat, hogy a dokumentációnak a magasabb szintű jogszabályokkal és tervekkel összhangban kell lennie. Felhívja a figyelmet a lakosság és az érdekképviseleti szervek egyeztetési eljárásba történő bevonására a helyben megalkotott szabályok szerint. Tájékoztat, hogy a polgármester a koncepció tervezetét véleményezteti az R. 30.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint. Kéri, hogy az elfogadott településfejlesztési koncepciót elektronikus adathordozón és papír alapú dokumentáció formájában küldjék meg.

2. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tájékoztat, hogy a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (HUDI20021) érintő ingatlanok helyrajzi KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI számos felsorolását a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza. FŐOSZTÁLY Tájékoztat, hogy Albertirsa város közigazgatási területén ex lege védett természeti területek (láp) találhatóak. X Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő Natura 2000 területekre vonatkozó általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. Felsorolja a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból alapvető jogszabályokat, amelyekben foglaltak érvényre juttatása a településrendezési eszközök készítése során meghatározó jelentőséggel ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 166 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

bír. Tájékoztat, hogy a véleményezésre nem elegendő digitális formátumban benyújtani a tervet, szükséges legalább a rajzi munkarészeket nyomtatottan is megküldeni.

3. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI Nem nyilatkozott. ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Tájékoztat, hogy az alábbi táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak Albertirsa területén, melyeket a mellékelt térképen feltüntettek:  Natura 2000 terület: a Gerje mente elnevezésű HUDI20021 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület,  ex lege védett lápok, amelyek országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősülnek, X  az OTrT.-ben megjelent ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) övezete,  az OTrT.-ben kijelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.

Tájékoztat, hogy ezen területek lehatárolását digitális formátumban e-mailben megküldik. Tájékoztat, hogy a településfejlesztési koncepció meghatározásához készített vizsgálatok során ki kell térni a település természeti, tájképi és településképi adottságaira, értékeire.

5. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI Mellékletben megküldte Albertirsa város közigazgatási területére vonatkozóan a vízminőségvédelmi X IGAZGATÓSÁG területek pontos lehatárolását.

6. PEST MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra, IGAZGATÓSÁG kiemelt tekintettel a tűzvédelmi követelményekre. KATASZTRÓFAVÉDELMI HATÓSÁGI OSZTÁLY X Felhívja a figyelmet a vízelvezető rendszerek megfelelő kiépítésére és a vízkárelhárítási feladatok ellátására. A véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón kéri megküldeni.

7. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI Tájékoztat, hogy a hatóság által vizsgált terület a vízvédelem és a vízgazdálkodás. KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Felhívja a figyelmet, hogy be kell tartani a „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” szóló HATÓSÁGI OSZTÁLY 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a „a felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet vízminőség védelmére vonatkozó szabályait. Tájékoztat, hogy szükséges gondoskodni a települési csapadékvizek elvezetéséről, valamint a gyűjtőtavak X megfelelő állapotban tartásáról, illetve a tavak jó vízminőségének biztosításáról. Tájékoztat, hogy Albertirsához kapcsolódóan jelentősebb felszíni vízfolyás a Gerje csatorna, illetve a felszín alatti vizek érzékenysége szempontjából Albertirsa település a II. (érzékeny) kategóriába tartozik. Javasolja, hogy a Gerje csatornával kapcsolatos részletesebb tájékozódás érdekében a KÖTIVIZIG (5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.) megkeresését.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 167 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Felhívja a figyelmet a tervezés során betartandó általános szakmai szempontokra és jogszabályokra, kiemelt tekintettel a tűzvédelmi követelményekre. A véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón kéri megküldeni.

8. BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA KORMÁNYMEGBÍZOTT X A környezeti vizsgálat elkészítését szükségesnek tartja. A teljes dokumentációt postai úton, CD-n kéri. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE 9/a. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, Tájékoztat, hogy a várost érintően a közeljövőben közúti fejlesztés várható: az M4 autópálya építése Üllő – VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HIVATALA Törökszentmiklós nyugat között 89,8 km tervezett hosszban, 2*2 sávban. A települést a közeljövőben jelentősebb vasúthálózati fejlesztés nem érinti. X Ismerteti a településrendezési eszközök kötelező, alátámasztó munkarészeinek tartalmi követelményeit és a vonatkozó jogszabályokat. Kéri a dokumentációt elektronikus formátumban megküldeni, valamint online felületen elérhetővé tenni.

9/b. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS Felsorolja a várost területét és közvetlen környezetét érintő országos közutakat. KÖZPONT Tájékoztat, hogy a közeljövőben országos közúthálózat fejlesztés várható: az M4 autóút M0 (Budapest) – Cegléd szakaszának megépítése. Tájékoztat, hogy általánosságban az egyes övezeteket érintő esetleges módosítások ellen kifogást nem emelnek. A későbbi tervezés során tekintettel kell lenni, hogy az egyes területek átminősítése következtében a környező térség forgalmi viszonyai megváltozhatnak, ezért a közúthálózat felülvizsgálata szükségessé válhat.

X Felhívja a figyelmet, hogy mely változtatásokhoz szükséges a közút kezelőjének hozzájárulása, valamint a védőtávolságokra és a közlekedési zaj elleni védekezésre. Kéri a kapcsolatfelvételt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel és a Magyar Közút Nonprofit Zrt-vel. Tájékoztat, hogy a településen a 100 számú, Bp. – Cegléd – Szolnok Vasútvonal halad át. Megjegyzi, hogy a településrendezési eszközök közlekedéssel kapcsolatos munkarészeit csak a Magyar Mérnöki Kamara által nyilvántartott, vonatkozó érvényes jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. Kéri az elkészített dokumentációkat elektronikus adathordozón „pdf” formátumban megküldeni.

9/c. MÁV MŰSZAKI FELÜGYELETI ÉS Tájékoztat, hogy fejlesztési terveik Albertirsa környezetében a meglévő Budapest – Cegléd – Szolnok TECHNOLÓGIAI IGAZGATÓSÁG vasútvonalon nyomvonal változtatással járó beavatkozásokat nem tartalmaznak. A város déli területén MŰSZAKI HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓ X halad azonban át az OTrT.-ben bemutatott nagysebességű vasútvonal, melynek területigényét kérik a készülő tervben is biztosítani. Kérik a dokumentáció véleményezése során közvetlenül a MÁV Zrt.-hez küldeni a megkeresést.

10. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG X -

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 168 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

LÉGÜGYI HIVATAL 11. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tájékoztat, hogy hatáskörének hiányát állapította meg. MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS X Kéri a Magyar Közúti Nonprofit Zrt. Pest Megyei Igazgatóság és a NIF Zrt. eljárásba történő bevonását és FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY véleményük figyelembe vételét.

12. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Nem nyilatkozott. KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG 13. FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS X Tájékoztatást ad Albertirsa közigazgatási területén található lelőhelyekről és műemlékekről. VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT 14. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tájékoztat, hogy örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának ÉRDI JÁRÁSI HIVATAL kidolgozása során. Albertirsa város közigazgatási területén 4 db műemlék, valamint 14 db nyilvántartott és 1 db ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI OSZTÁLY archivált régészeti lelőhely található. Javasolja a Foster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megkeresését. X Felhívja a figyelmet a fejlesztés során megvalósítandó, földmunkával járó beruházások általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. A dokumentációt papír és digitális formátumban kéri a véleményezési szakaszban, valamint a dokumentumok jóváhagyását követően CD-n is.

15. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Mivel az előzetes megkeresés nem tartalmaz szakmai állásfoglalásának kialakításához alkalmas és FÖLDHIVATALAI FŐOSZTÁLY értékelhető adatokat, így egzakt véleményt csak az eljárás következő szakaszában áll módjában adni. Kéri, hogy a tervdokumentációban tüntessék fel a külterületi termőföldek helyrajzi számait, ellenkező esetben a tervezett átsorolásokhoz nem lesz lehetősége hozzájárulni. Tájékoztat, hogy Albertirsa területe 7299,89 ha, amelynek 82,3%-a termőterület, ebből 4462,54 ha mezőgazdaságilag hasznosított. Levelében egy összefoglaló táblázatban szolgáltat információt az átlagosnál jobb minőségű termőföldekről. Felhívja a figyelmet, hogy Albertirsa belterületén 855 darab ingatlan szerepel az ingatlan- X nyilvántartásban beépítetlen területként, melyek összterülete 122,6617 ha. E tény figyelembevételével újabb – különösen lakóterületi célra történő – beépítésre szánt terület kijelölése jelenleg nem indokolt és időszerű. Felhívja a figyelmet a 2007. évi CXXIX tv. (Tfvt.) előírásaira, amelyek szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, amelyek igénybevételére kizárólag időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Felhívja a figyelmet, hogy a Tfvt. külön jogszabályi rendelkezéseket tartalmaz a településrendezési tervek véleményezési eljárására vonatkozóan. Tájékoztat, hogy földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 169 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése.

16. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Nem nyilatkozott. ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG 17. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI jogszabályok előírásaira. FŐOSZTÁLY X Javasolja, hogy az erdő igénybevételére csak kivételes esetben és csak akkor kerüljön rá sor, ha erre más lehetőség nincs. Részletes tájékoztatást ad az erdők rendeltetés szerinti megoszlásáról.

18. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI, NÖVÉNY- ÉS X Tájékoztat, hogy hatáskörhiányt állapít meg. TALAJVÉDELMI FŐOSZTÁLY NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI OSZTÁLY 19. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Tájékoztat, hogy az előzetes megkeresésben foglaltak a honvédelem érdekeit nem érintik, így külön X HATÓSÁGI HIVATAL észrevételt nem tesz. 20. PEST MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Tájékoztat, hogy továbbította a megkeresést az illetékes Ceglédi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti X Osztálynak. 21. PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tájékoztat, hogy Albertirsa közigazgatási területén két bányatelek található: „Albertirsa I. – homok” MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS védnevű bányatelek és „Albertirsa II. – homok, agyag” védnevű bányatelek. FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY X Tájékoztat, hogy a bányászati területek digitális térképei a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal BÁNYÁSZATI OSZTÁLY honlapján (www.mbfh.hu) a bányászati területek legfrissebb nyilvántartása cím alatt megtalálhatók.

22. NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó HIVATALA jogszabályok előírásaira. ÉPÍTMÉNY ENGEDÉLYEZÉSI OSZTÁLY Felhívja a figyelmet, hogy folyamatban van a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” megvalósítása, X amelyhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések megvalósításának biztosítása befolyásolhatja a településrendezési eszközök készítését is. Kéri a hírközlési szakági munkarészek papír vagy CD alapú csatolását a véleményezési eljárás során. 23/a PEST MEGYEI FŐÉPÍTÉSZ A véleményezési eljárásban részt kívánnak venni. Felhívja a figyelmet a tervezés során figyelembe veendő általános szakmai szempontokra és a vonatkozó jogszabályok előírásaira. X Felhívják a figyelmet arra, hogy az Étv. vonatkozó bekezdése szerint a településrendezési eljárás az önkormányzati főépítész közreműködésével történhet, partnerségi szabályzat alapján. Tájékoztat, hogy nem illetékes 2/2005 (I.11.) Korm. rendeletben előírt környezeti vizsgálat szükségességének megítélésében.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 170 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

Kérik a tervdokumentációt elektronikus adathordozón megküldeni.

23/b PEST MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Tájékoztat, hogy a koncepció megalapozó munkarészeinek tartalmi követelményeit a Településrendezési kódex 1. számú melléklete határozza meg, valamint a helyzetfeltáró munkarészben szükséges területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata. Felhívja a figyelmet, hogy Pest megye Budapesti Agglomeráción kívüli települései számára az OTrT 2003. évi XXVI. törvény mellett kötelezően betartandó Pest Megye Közgyűlésének a PmTrT 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete, amely a www.pestmegye.hu honlapról tölthető le. Kéri, hogy a fektessenek hangsúlyt az OTrT – a gazdasági fejlesztés bizonyos szektorai számára korlátozó – X elemeinek vizsgálatára, és azon területek fenntartható fejlesztési lehetőségét is határozzák meg. Javasolja, hogy a koncepció részleteiben is legyen település-specifikus. Felhívja a figyelmet a turizmusfejlesztésre a természeti és környezeti adottságokra, valamint a szomszédos települések már meglévő kínálatára való tekintettel. Tájékoztat, hogy nem illetékes 2/2005 (I.11.) Korm. rendeletben előírt környezeti vizsgálat szükségességének megítélésében. Kérik a tervdokumentációt elektronikus adathordozón megküldeni.

24. PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Nem nyilatkozott. 25. DÁNSZENTMIKLÓS KÖZSÉG Nem nyilatkozott. ÖNKORMÁNYZATA 26. CEGLÉDBERCEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nem nyilatkozott. 27. MIKEBUDA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nem nyilatkozott. 28. TÁPIÓSZENTMÁRTON NAGYKÖZSÉG Nem nyilatkozott. ÖNKORMÁNYZATA 29. PÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Egyetért az Albertirsát érintő új településfejlesztési koncepció létrehozásával és a hatályos POLGÁRMESTERI HIVATAL X településrendezési eszközök felülvizsgálatával. Tájékoztat, hogy a környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek. 30. ALBERTIRSA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET X - 31. FÜGGETLENEK ALBERTIRSÁÉRT EGYESÜLET X -

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 171 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

4. MEGLÉVŐ ÚTHÁLÓZAT FORGALMI TERHELÉSE

4. sz. I. rendű főút (51+000 – 69+549 km szelvények között)

Szgjm Kistgjm Szóló Csuklós Középtgj Nehézt Pótkocsis Nyerges speciális Mkp Kp Lassú ÁNF busz busz jmű (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap (j/nap) Ejm/nap ) 9310 2577 150 0 449 351 291 1760 5 40 1 0 19443

40. sz. II. rendű főút (0+000 – 1+868 km szelvények között)

40. sz. II. rendű főút (1+868 – 3+152 km szelvények között)

40. sz. II. rendű főút (3+152 – 9+837 km szelvények között)

3115. j. összekötő út (20+683 – 22+053 km szelvények között)

Szgjm Kistgjm Szóló Csuklós Középtgj Nehézt Pótkocsis Nyerges speciális Mkp Kp Lassú ÁNF busz busz jmű

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu ALBERTIRSA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, 172 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSG.

(j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap (j/nap) Ejm/nap ) 560 85 8 0 14 7 8 9 0 14 31 3 782

4607. j. összekötő út (0+000 – 6+640 km szelvények között)

46114. j. bekötő út (0+000 – 6+640 km szelvények között)

A fenti adatok a Magyar Közút Nonprofit ZRt. által végzett 2015. évi országos forgalomszámlálás adatait tükrözik. Jelentős forgalom terheli a 4. sz. főút 2x1 forgalmi sávval kiépített elkerülő szakaszát, valamint a 40. sz. főút átkelési szakaszát, amely a város belső forgalmának nagyrészét is befogadja.

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2017. www.vzm.hu