„A sokszínűség harmóniája”

A város szerepe

Helyzetértékelés

Városrészek

Tematikus célok

Stratégia

Akcióterületek

Kockázatok

Megvalósíthatóság

Partnerség

Anti-szegregáció

Készült

Albertirsa Város Önkormányzata részére

Albertirsa, 2010. január

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 1

„A sokszínűség harmóniája” avagy

Albertirsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Megbízó: Albertirsa Város Önkormányzata

Polgármester: Fazekas László

Témafelelős: Vasvári Csaba

A dokumentumot az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai készítették:

Varga-Ötvös Béla (ügyvezető igazgató) Horváth Dániel, Hirtling Julianna, Horváth Gergely, Monori Mónika, Németh Adrienn

Dr. Kopp Erika Dr. Osváth László

Albertirsa város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása és a „Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program” keretében kiírt „Funkcióbővítő rehabilitáció, Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B)” c pályázati dokumentáció alapján készült.

Az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai köszönetüket fejezik ki polgármester úrnak és Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala dolgozóinak az IVS elkészítésében nyújtott közreműködésükért.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 2

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló ______6 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban ______7 1.1 Albertirsa szerepe az országos és térségi településhálózatban ______7 1.1.1 Albertirsa Magyarország térszerkezetében ______7 1.1.2 Albertirsa pozíciója a Közép-Magyarországi Régióban (Pest megyében) ______10 1.1.3 Albertirsa szerepe a kistérségi településhálózatban ______12 1.2 Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága______15 1.3 Albertirsa szerepe a térségi munkamegosztásban ______18 2. Helyzetértékelés______23 2.1 Városszerkezet______23 2.1.1 Albertirsa településszerkezetének fejlődése ______23 2.1.2 A településszerkezet mai jellemzői______24 2.2 Gazdasági helyzet ______28 2.2.1 Ágazati szerkezet, gazdasági struktúra ______28 2.2.2 Vállalkozások helyzete ______29 2.2.3 Idegenforgalom ______31 2.2.4 K+F______34 2.2.5 A helyi gazdaságfejlesztés eszközei ______34 2.2.6 Információs társadalom ______35 2.2.7 A kultúra szerepe______35 2.3 Társadalmi helyzet ______36 2.3.1 Demográfiai adatok______37 2.3.2 Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet ______40 2.3.3 Képzettség ______45 2.3.4 Jövedelmi és szociális helyzet ______46 2.3.5 Egészségi állapot ______48 2.3.6 Társadalmi önszerveződések ______51 2.4 Környezet ______52 2.4.1 A természeti adottságok vizsgálata ______52 2.4.2 Az épített környezet vizsgálata______52 2.4.3 Műemlékek és helyi értékvédelem ______54 2.4.4 A lakásállomány megoszlása és szerkezete ______56 2.4.5 Települési környezeti infrastruktúra______61 2.4.6 Közlekedési infrastruktúra______62 2.5 Közszolgáltatások ______67 2.5.1 Oktatás-nevelés ______67 2.5.2 Egészségügy ______68 2.5.3 Közigazgatás ______69 2.5.4 Szociális ellátás ______70 2.5.5 Közművelődés, kultúra, szabadidő, sport ______72 2.6 A korábbi időszak fejlesztései ______76 2.7 Összegzés, Albertirsa SWOT-analízise ______78 3. Albertirsa városrészei ______80 3.1 A városrészek kijelölése ______80 3.2 A városrészek elemzése ______84

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 3

Új városközpont ______84 Alberti ______93 Irsa______100 Újtelep ______106 Gerje-völgye ______112 Külterület és be nem sorolt terület ______118 Összefoglalás______123 3.3 Problémafa, kitörési lehetőségek azonosítása ______124 4. Anti-szegregációs terv ______125 4.1 Az anti-szegregációs terv készítésének indoklása______125 4.2 Helyzetelemzés______126 4.2.1 A város egésze helyzetének bemutatása______126 4.2.1.1 Demográfiai folyamatok ______126 4.2.1.2 Foglalkoztatás ______129 4.2.1.3 Közfoglalkoztatás______132 4.2.1.4 Lakáshelyzet______134 4.2.1.5 Vonalas infrastruktúra ______138 4.2.1.6 A szociális háló helyi működése______140 4.2.1.7 Oktatás______149 4.2.1.8. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása______152 4.2.2 Az IVS-ben lehatárolt városrészek helyzetének elemzése ______156 4.2.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, és a lehatárolt területek helyzetének elemzése ______160 4.2.4. Szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek______166 4.2.5. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése ______168 4.2.6. A helyzetelemzés összefoglalása ______170 5. Integrációs terv - Anti-szegregációs program ______173 I. Foglalkoztatás ______176 II. Szociális ellátás ______178 III. Lakhatás ______178 IV. Oktatás, nevelés______180 V. Egészségügy______182 VI. Információs rendszer ______183 A szegregációval veszélyeztetett területre (Kakasi dűlő) vonatkozó komplex fejlesztési program ______184 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kakasi dűlő) ______185 6. Stratégia______187 6.1 A város jövőképe (15-20 év) ______187 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre ______191 6.2.1 Részcélok ______191 6.2.2 Fejlődési alternatívák, forgatókönyvek ______196 6.2.3 A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja ______199 6.2.4 Célfa - célhierarchia ______199 6.2.5 Célok számszerűsítése, indikátorok ______201 6.3 Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése ______203 Az IVS akcióterületei ______203 Új Városközpont - Akcióterület ______205 Alberti - Akcióterület ______209 Irsa - Akcióterület ______213

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 4

Újtelep-1 és Újtelep-2 – Akcióterületek ______217 Gerje-völgye – Akcióterület______221 6.4 Fenntarthatósági szempontok ______225 6.4.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja ______225 6.4.2 A gazdasági fenntarthatóság szempontjai______230 6.4.3 Anti-szegregációs program______231 6.5. A stratégia külső és belső összefüggései ______234 6.5.1. A stratégia főbb külső összefüggései ______234 6.5.1.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, a településrendezési tervvel _____ 234 6.5.1.2 Illeszkedés, összhang a szerkezeti és szabályozási tervekkel ______235 6.5.1.3 Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang ______235 6.5.1.4 Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang ______239 6.5.1.5 Albertirsa Város Klímastratégiájával való összhang______239 6.5.1.6 Illeszkedés a területfejlesztési tervdokumentumokhoz ______240 6.5.2. A stratégia főbb belső összefüggései ______247 6.6 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai______249 6.6.1 A kockázatok értékelésének, kezelésének célja______249 6.6.2 A kockázatok korai felismerésének szükségessége ______249 6.6.3 A kockázatok azonosítása és kezelése ______250 Külső kockázatok ______250 Belső kockázatok ______251 7. A megvalósítás eszközei ______253 7.1 A célok elérését szolgáló, nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek _____ 253 7.1.1 A városrehabilitáció helyi eszközrendszere______253 7.1.2 A szervezeti háttér megteremtése______253 7.1.3 A köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség______253 7.1.4 Településmarketing______254 7.1.5 Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek ______255 7.2 Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások, az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ______256 7.2.1 A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér______256 7.2.2 A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák ______257 7.2.3 Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása______257 7.2.4 A projektmenedzsment szervezet tevékenysége ______257 7.2.5 A projektgazda kötelezettségvállalásai ______259 7.3 A településközi koordináció mechanizmusai ______260 7.4 Ingatlangazdálkodási koncepció ______263 7.5 Partnerség, társadalmasítás, nyilvánosság ______265 7.6 Az IVS megvalósításának nyomon követése, monitoring ______269 7.6.1 A nyilvánosság megteremtése, biztosítása ______269 7.6.2 A társadalmi ellenőrzés biztosítása ______269 7.6.3 Monitoring rendszer működtetése ______269 Mellékletek ______272 Az Anti-szegregációs terv során felhasznált adatforrások, dokumentumok ______272 Albertirsa Város Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanvagyona______275 Dokumentumok ______277

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 5

Bevezető

Albertirsa 2003-ban kapta meg a városi címet. A tizenhét esztendeje folyamatosan gyarapodó lélekszámú település ma már több területen képes azt a szerepet betölteni és olyan szolgáltatási színvonalat nyújtani, ami egy XXI. századi magyar és európai kisvárostól elvárható. A térszerkezetben elfoglalt helye, migrációs mutatói és múltjának, jelenének gazdag multikulturális értékei egyaránt predesztinálják ennek teljessé tételére. Ugyanakkor, életében olyan elemek is felfedezhetők (a két előd település miatti központ hiány, az ingázó jelleg, egy-egy szegregációra hajlamos terület), amelyek hátráltatják előrehaladását, sőt arra bizonyos mértékű veszélyt jelentenek.

Mindezek következtében Albertirsa számos vonatkozásban választáshoz érkezett. Több olyan sarkalatos kihívásnak kell megfelelnie, amelyek alapján középtávon eldől, hogy fejlődése milyen irányt vesz. Amennyiben válaszai, s azok mentén megtett lépései többségükben helyesnek bizonyulnak – a ma még részben „címzetesnek” nevezhető város valóságossá, urbanizált, modern várossá érik. Olyanná, amely szolgáltatásainak széles skálájával és magas nívójával eléri polgárait, valamint a természetes vonzáskörzetében lévő települések lakóit is. A megcélzott urbanizációnak a természeti környezet tudatos védelme mellett kell lezajlania. Ilyen előrehaladás megalapozásához múlhatatlanul szükség van egy következetesen kimunkált dokumentumra – olyan Integrált Városfejlesztési Stratégiára, amely a múlt és a jelen erősségeiből, lehetőségeiből kibontja a jövő esélyeit.

Városháza ma Új Városközpont – a leendő köztér, és a „Városunk Háza” helyszíne

Új városközpont – üzletsor Albertirsai Sportközpont

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 6

Vezetői összefoglaló

Albertirsa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) középtávra – 7-8 évre – szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált, a társadalom, a gazdaság és a települési környezet folyamatait komplexen, területi alapon kezelő dokumentum. A stratégia szemlélete azt jelenti, hogy vállalja a város jövőképe hosszú (15-20 éves) távon elérendő célállapotának meghatározását. Az integrált városfejlesztési stratégia a joghatályos és a Képviselő-testület által 2008. évben elfogadott településrendezési tervek rendelkezésre álló dokumentumaira, továbbá a hatályos, 2005. évi hosszú távú városfejlesztési koncepcióra támaszkodik.

Az integrált városfejlesztési stratégia a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv című dokumentum második, javított kiadásának útmutatása alapján készült. Kimunkálása során olyan beruházások kiválasztása volt a cél, amelyeket csak közösségi forrásokból lehet megoldani, mivel a piac arra nem képes. Ezzel együtt cél volt, hogy a piaci és a közösségi beruházások között egymást inspiráló, dinamikus egyensúly jöjjön létre, az integrált városfejlesztési stratégia alapján.

Kedvező gazdaság- és közlekedésföldrajzi helyzetéből adódóan, Albertirsa a fejlesztések szempontjából jó adottságokkal, reményteljes lehetőségekkel rendelkező település, amely tényezőkre társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is hosszú távon fenntartható fejlődési pálya építhető.

A város önkormányzatának határozott célja az európai uniós és egyéb állami támogatások bevonása mellett a magántőke, illetőleg más helyi energiák mobilizálásával, minél ésszerűbb felhasználásával, elősegíteni a település kedvező lehetőségeinek kiaknázását. Az integrált városfejlesztési stratégia a pozitív irányú, fenntartható beavatkozások átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok, továbbá azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása és egységes, megvalósítható folyamatba rendezése.

Az integrált városfejlesztési stratégia részét képezi a városrészek közötti kohézió elemzése. Albertirsa városa négy, egymástól karakteresen megkülönböztethető városrészre osztható: Alberti, Irsa, Újtelep, Gerje-völgye. A stratégia alkotás egyik alappillére az összetartozás erősítése – a karakterek megőrzésével. Az integráció, a minőségi várossá válás fő térbeli és funkcionális eszköze az ötödik városrész: az Új Városközpont kialakítása, benne a „Városunk Háza” akcióterületi projekttel. Cél, hogy az Új Városközpont területi, ágazati és intézményi integráló erőt képezzen a városrészek és a mikrotérségi települések viszonyrendszerében.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 7

1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban

1.1 Albertirsa szerepe az országos és térségi településhálózatban

Albertirsa integrált városfejlesztési stratégiája szűkebb és tágabb kereteinek meghatározását az Országos Területfejlesztési Koncepció (97/2005. (XII.25.) OGY határozat, az Országos Területfejlesztési Koncepcióról – OTK) alapján fogalmaztuk meg. A város településhálózati elhelyezkedését e makroszintű összefüggésrendszerbe illesztettük be. A város településfejlesztési koncepciója, Albertirsa jelen várospolitikája, mint látni fogjuk, követi a dokumentumban megfogalmazottakat. Lehetőségei alapján pedig kiváló befogadó közege a meghatározott részcéloknak, ajánlásoknak.

1.1.1 Albertirsa Magyarország térszerkezetében

Albertirsa a Duna–Tisza közi Homokhátság és a Monor-Irsai Dombság találkozásánál fekszik, Budapesttől mintegy 50 km-es távolságban, Ceglédtől, a kistérség központjától 17 km-re. A magyarországi településhálózatban lévő pozícióját az alábbi térképvázlat szemlélteti.

1. sz. térkép

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 8

Hazánk települései, a funkciók szerinti településtípusok alapján sajátos térségtípusokat alkotnak. Albertirsa fekvése ebből a szempontból különlegesnek mondható, ugyanis három településtípus-régió határán fekszik, amelyek a következők: Budapesti agglomeráció - mezővárosok-óriásfalvak - tanyás térség.

A településhálózaton belüli mozgás tekintetében Albertirsa a természetes fogyással és vándorlási nyereséggel jellemezhető, főváros körüli széles, összefüggő településgyűrű szerves részét képezi, a szuburbanizációs övezet tagja. 2. sz. térkép

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 9

Funkcionális értelemben a területfejlesztési koncepció a metropolisz térség részének tekinti a Ceglédi kistérség településeit, így Albertirsát is. Ezt a településcsoportot a Kecskemét és Szolnok körül elhelyezkedő regionális központ és térsége települései határolják. Ebben a tekintetben Albertirsa pozíciója kedvezőnek tekinthető, hiszen a funkcionális városi térségek hierarchiájában a legmagasabb szinten helyezkedik el, regionális központok gyűrűjében.

3. sz. térkép

Az Országos Területfejlesztési Koncepció prioritásai közül, a város településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok leginkább az alábbiakhoz kapcsolódnak szervesen: - A kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása, az alközpontok fejlesztése, az élhető lakókörnyezet megteremtése érdekében szükséges, hogy a különböző szereplők összehangolt, túlzott területhasználatot kerülő fejlesztései eredményeként, az agglomerációban élők mind nagyobb aránya számára váljanak településükön, illetve a szomszédos településeken elérhetővé a munkahelyek, szolgáltatások, csökkentve a közlekedési rendszer és a környezet terhelését.

- Az élhető város megteremtése, ami a minőségi életet lehetővé tevő egészséges lakókörnyezet kialakításán, a pihenés és felüdülés tereinek bővítésén és minőségi fejlesztésén alapul. Szükséges a funkcióvesztett területek revitalizálása, a városon belüli ipari (barnamezők), és lakófunkciójú válságterek (szlömösödő városrészek, lakótelepek) folyamatos rehabilitációja, funkciókkal való megtöltése, illetve a városon belüli és a várost körülvevő zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 10

4. sz. térkép

A fenti térkép a területi munkamegosztást ábrázolja, a munkaerőpiaci vonzáskörzeteken keresztül. Eszerint megállapítható, hogy az ingavándor forgalom tekintetében a kistérség települései, így Albertirsa is egyértelműen a fővároshoz vonzódik, Kecskemét, mint regionális központ vonzereje a munkaerőpiac szempontjából nem jelent erős pólust. Ez a tény a város térségen belüli pozicionálása szempontjából lényegesnek ítélhető.

1.1.2 Albertirsa pozíciója a Közép-Magyarországi Régióban (Pest megyében)

A Közép-Magyarországi Régió területi fejlettségi különbségeinek vizsgálatára több tudományos igényű tanulmány született. E dolgozatok más és más mutatószámokat vettek figyelembe, és az adatok alapján az ország kistérségeit különböző típusokba sorolták. A témával legtöbbet Faluvégi Albert, Nemes Nagy József és Csatári Bálint foglalkozott.

Nemes Nagy József számításai szerint (1998) a megyében, a legkedvezőbb helyzetben a budaörsi, a gödöllői, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség van. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pedig az aszódi, a ceglédi és a nagykátai.

A Csatári Bálint által publikált tanulmány (2000) szerint a megye kistérségei közül kilenc (az agglomerációs zóna kistérségei, valamint a monori és az aszódi kistérség) fejlettnek vagy viszonylag fejlettnek tekinthető, míg a szobi, a dabasi és a ceglédi kistérség kissé, a nagykátai pedig kifejezetten elmaradott.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 11

Faluvégi Albert szerint Pest megye helyzete igen kedvező, mert leszakadó kistérségei egyáltalán nincsenek (Faluvégi Albert 2000). A mutatók alapján 5 kategóriát különböztet meg: dinamikusan fejlődő (szerinte ilyen a megye kistérségeinek több mint a fele), fejlődő (ilyen a gyáli kistérség), felzárkózó (ide tartozik az aszódi, a ceglédi, a dabasi, a monori, a nagykátai és a szobi kistérség), stagnáló és lemaradó kistérségeket. Vizsgálódásai szerint ez utóbbi két kategória nem található meg a megyében.

A három tanulmány összevetéséből annyi mindenképpen kivehető, hogy a szobi, a nagykátai és a ceglédi kistérség mindegyikben a sereghajtók közé tartozik, ezzel ellentétben, valamennyi vizsgálatban az élmezőny tagja a budaörsi, a gödöllői, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség.

A Területi Statisztika 2002. év márciusi számában publikált, Pest megye területi fejlettségét vizsgáló tanulmány alapján átfogó képet kaphatunk a Ceglédi kistérség régión belüli fejlettségéről. Tekintettel arra, hogy a legmegbízhatóbb, 2001. évi népszámlálási adatok közül 27 indikátor alapján végezték el a komplex elemzést, ez a 2009. évi állapot jellemzésénél jó alapot szolgál. A komplex vizsgálat alapján a Ceglédi kistérség pozicionálása szempontjából az alábbi főbb megállapítások tehetők.

A legfejlettebb területek a fővárosi agglomeráció budai oldalán találhatók (budaörsi és szentendrei kistérség). Ezeket a kistérségeket a fővárossal való intenzív kapcsolat jellemzi, gazdaságuk gyorsan fejlődik, és húzóerőt jelenthetnek a megye egészére nézve is. A dunakeszi, a gödöllői és a pilisvörösvári, ún. másodrendű kistérségek, a kedvező természetföldrajzi adottságaiknak és közlekedési helyzetüknek köszönhetően, a szuburbanizációban intenzíven résztvevő, feltörekvő térségek.

Érdekes a váci, és a ráckevei kistérség helyzete, amelyek átlagos fejlettségűeknek tekinthetők, és az ezredfordulóra az ipari szerkezetváltás következtében veszítettek jelentőségükből, azonban az elmúlt években stabilizálódott helyzetük. Ezt részben az előbbi térségekhez hasonlóan, a budapesti agglomeráción belüli fekvésüknek köszönhetik.

Periférikus helyzetű térségek Pest megyében: a nagykátai, a ceglédi és az aszódi kistérség. A nagykátai és a ceglédi kistérség minden vizsgálatban a sereghajtók közé tartozik. Esetükben a mezőgazdasági keresők magas aránya, az elhanyagolt infrastruktúra és a kedvezőtlen demográfiai helyzet a fő probléma. Mindkét kistérségről megállapítható, hogy már az Alföldön találhatók, és jellemző rájuk a külterületi népesség viszonylag magas aránya.

Röviden úgy is jellemezhetnénk a megyei képet, hogy a Budapest környéki kistérségek fejlettek, a fővárostól távolabbiak viszont elmaradottabbak, a főváros dinamizáló hatása meghatározó, érzékelhető egyfajta nyugat-keleti fejlettségi lejtő.

A tanulmány elején már említettük, hogy a jelenlegi fejlettségi állapot, a kistérségek előtt álló perspektívának csak az egyik összetevője. A másik, és talán még fontosabb az, hogy milyen hatékonysággal tudnak forrásokat szerezni, mert ez lehet fejlődésük záloga. Emiatt is meghatározó fontosságú a Ceglédi kistérségbe tartozó Albertirsa számára az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 12

1.1.3 Albertirsa szerepe a kistérségi településhálózatban

Albertirsa a Ceglédi kistérséghez tartozik, a következő települések mellett: Abony, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás.

1. sz. táblázat A Ceglédi kistérség alapadatai

Terület (km2) 1.234 Lakónépesség (fő, 2009.) 121.335 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (a 64/2004. Nem Korm. rendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Igen Típus Ipari szerkezetátalakítási térség Nem szerint Vidékfejlesztési térség Nem Mérték Hátrányos helyzetű Nem szerint Leghátrányosabb helyzetű Nem Települések száma 15 Jogállás Város 4 szerint Község 11 Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (a 5 7/2003. Korm. rendelet szerint) Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település 5 Országos átlagot jelentősen meghaladó 0 Típus munkanélküliséggel sújtott település szerint Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó 0 leghátrányosabb helyzetű település

2. sz. táblázat A lakónépesség településenkénti megoszlása

Lélekszám Lélekszám Lélekszám Település Település Település (2009) (2009) (2009) Cegléd 38 318 Törtel 4 367 Újszilvás 2 708 Nagykőrös 25 105 Csemő 4 298 Kocsér 1 947 Abony 15 498 Tápiószőlős 3 036 Nyársapát 1 828 Albertirsa 12 534 Dánszentmiklós 2 869 Kőröstetétlen 844 Ceglédbercel 4 440 Jászkarajenő 2 811 Mikebuda 732 Összesen 121 335

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 13

Albertirsa térségében a 4.000-7.000 lakosú nagy (tanyás) községek voltak a településhálózat uralkodó elemei, s e szerkezeti sajátosság következtében a szocializmus korszakában kialakulhatott egy viszonylag kiegyensúlyozott „falvasodási” folyamat. Ez a szerkezet harmonizált a hierarchikus térszervező törekvésekkel mind gazdasági, mind közigazgatási oldalon, mint az átfedéses vonzáskörzeteket eredményező klasszikus mezővárosi térstruktúra Cegléd és Nagykőrös térségében.

A térség más Pest megyei vidékektől elkülönítő jegye, a déli övezet tanyás szerkezete - bár már csak halvány nyomaiban őrzi az eredeti mezővárosi képletet. A térség megtartotta mezővárosi karakterét abban az értelemben, hogy városaiban a hasonló népességszámú településekhez képest még mindig jelentős agrártermelés folyik. A mezővárosi karakterrel függ össze az is, hogy az élelmiszeripari cégeknek kulcsszerepük volt a térségi székhelyű iparvállalatok között a régió iparában.

A térség további sajátossága, hogy a városok vidékies jellege is megőrződött: bár a térségben lakó állandó népesség 78%-a városokban él, ebben az értelemben tehát urbánusnak mondható, a népsűrűség tekintetében mindössze négy település éri el a városias szint megszokott értékét.

5. sz. térkép

Forrás: VÁTI Kht., Kistérségi helyzetkép, 2006.

A térség 1970-től 1995-ig veszített népességéből, de a bekövetkezett népességvesztés mértéke nagyban eltér a városokban és a községekben. A térségi szintű népességvesztést a fenti időszakban az magyarázza, hogy a kistérség községei és még mezővárosai is csak részben voltak képesek megtartani a tanyákról elköltözőket.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 14

Az ezt követő 10 évben (1995-2004) a kistérség vándorlási nyereséget könyvelhetett el, amelynek volumene a Pest megyei 16 ezreléknek mindössze negyede, azonban országos összehasonlításban kedvezőnek mondható.

A munkanélküliségi ráta kistérségi átlagértéke 1999-2004 között a regionális és a megyei átlagnál rosszabb képet mutatott, s a megye és a régió értékének mozgásától eltérő pályát járt be: növekvő tendenciájú, viszont az országos átlagnál kedvezőbb volt.

Amiben jelentős lemaradással rendelkezik a kistérség, az a közműolló alakulása. Ebben, mind megyei, mind regionális, mind pedig országos összehasonlításban rosszabb képet mutat, nem éri el az 50%-ot.

1. sz. ábra

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 15

1.2 Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága

Albertirsa a funkcióellátottság térségi megoszlásában Budapest és Cegléd árnyékában helyezkedik el. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes önkormányzati feladatok, városi funkciók közül, Albertirsa viszonylatában mely település látja el a központi szerepkört. Jól látható, hogy a város az önkormányzati feladatok közül az építésügyi és a gyámhivatali teendőket látja el helyben.

Kistérségi, megyei szintű feladatokat a település két, nem önkormányzati fenntartású intézménye lát el, a térségen belüli kapcsolatok összességében gyengék. A kistérségi funkciók betöltése Cegléd, mint központ köré szerveződik. Albertirsa kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és szociális ellátási feladatok tekintetében mikrotérségi központként funkcionál, amelyhez elsősorban Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda települések tartoznak.

3. sz. táblázat

Eljutási idő Távolság Intézmény típusa Központ (Óra: Perc)* (km) Építésügy Albertirsa 0:0 0 Gyámhivatal Albertirsa 0:0 0 Állami Főépítész Iroda Budapest 1:02 61,58 Állategészségügy Cegléd 0:20 17,37 ÁNTSZ-regionális Cegléd 0:20 17,37 APEH Cegléd 0:20 17,37 Bányakapitányság Budapest 0:53 52,05 Erdészeti Igazgatóság Cegléd 0:20 17,37 Közigazgatási Hivatal Budapest 0:53 52,05 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapest 0:53 52,05 Regionális Munkaügyi Központ Budapest 0:53 52,05 ÁNTSZ-kistérségi Cegléd 0:20 17,37 Körzeti Földhivatal Cegléd 0:20 17,37 Okmányiroda Cegléd 0:20 17,37 Országos Egyéni Választó Kerületek Cegléd 0:20 17,37 Polgárvédelmi kirendeltség Cegléd 0:20 17,37 Regionális Munkaügyi Központ Kistérségi Kir. Cegléd 0:20 17,37 Rendőrkapitányság Cegléd 0:20 17,37 Tűzoltóság Cegléd 0:20 17,37 Városi Bíróság Cegléd 0:20 17,37 Városi Ügyészség Cegléd 0:20 17,37 Növényegészségügy Gödöllő 1:10 58,77 Forrás: GeoX Kft (2008) * Az elérési idők meghatározása során, az országos közúthálózaton, illetve a belterületen a KRESZ által meghatározott általános sebességkorlátozásokkal.

Albertirsa Város Önkormányzata esetében egy intézmény keretében működik a családsegítő központ, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a tanyagondnoki szolgálat, valamint a pedagógiai szakszolgálat, továbbá a helyettes szülői hálózat és a szociális étkeztetés. Az intézmény ellátási területe a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a pedagógiai szakszolgálat, a helyettes szülői hálózat és a szociális étkeztetés tekintetében: Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda közigazgatási területe. A házi szociális

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 16 gondozást a felsoroltak közül Mikebuda nem igényli, míg a tanyagondnoki ellátásban Albertirsa külterületi lakossága részesül.

Országos hatókörű az Alberti Evangélikus Egyház által hat évtizede működtetett szeretetotthon, amely 60 fő befogadására képes. Az IRMÁK Nonprofit Kft. enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosokat foglalkoztató, 102 fős bentlakásos intézménye megyei hatáskörű.

A térségi szerepkört ellátó Politzer Ádám Egészségügyi Központ, a városközpont akcióterületen belül helyezkedik el. Szolgáltatásai: orvosi ügyelet biztosítása, laboratóriumi vizsgálat, szakrendelések: sebészet, reumatológia, fül-orr-gégészet, kardiológia, szemészet, nőgyógyászat, fizikoterápia. A szolgáltatásokat az önkormányzat ceglédi kórházból bejáró orvosokkal oldja meg. Ellátási körzet: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda; 16135 fő. Albertirsán öt védőnői körzet került kialakításra, az 5 főállású védőnő közül az egyik Mikebuda községben is ellátja szolgálatát.

Az egészségközpont épületében elhelyezett mentőállomás szintén mikrotérségi szerepkört tölt be: Albertirsa mellett Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis és Nyáregyháza tartozik az illetékességi körébe. A központi irányítás Budapestről történik. Az öt családorvosi és két gyermekorvosi praxis közül egy-egy Mikebudát is ellátja.

A nem kötelezően ellátandó feladatok közül az idegenforgalom tekintetében a város gyógyfürdője rendelkezik jelentős vonzáskörzettel, térségi hatókörrel. A gyógyfürdő elsődleges vonzáskörzete a várostól számított 20-25km-es körzet, illetve Budapest. A fürdő szolgáltatásait külföldről (Ausztria, Szlovákia, Németország, Olaszország, Hollandia stb.) is sokan fölkeresik. A rekreációs funkciók közül elsősorban kistérségi szinten érvényesül a Malom-tó, illetve a Hársas, a Dolina és a Gyurgyalagos vidéke.

Albertirsa 2005. óta körjegyzőséget tart fenn Mikebudával.

A város vonzáskörzetének funkció-ellátottsági viszonyai alapján megállapítható, hogy Albertirsa a térségi funkciók tekintetében jelentős hiánnyal rendelkezik, elsősorban a középfokú intézményhálózat és a szolgáltató infrastruktúra fehér foltjai miatt. Ez alátámasztja az Új városközpont kialakítására irányuló törekvések szükségességét. Az Új városközpont kialakítása és fejlesztése során, a megvalósítandó „Új városközpont – Akcióterületi Terv” alapján korszerű mikrotérségi központ jön létre a „Városunk Háza” c. projekt keretében megépülő létesítményben.

A fenti funkcióelemzés alapján kirajzolódik, hogy Albertirsa, a város népességével együtt, mintegy 36.000 fős lélekszámú mikrotérségének (Ceglédbercel, Mikebuda, Dánszentmiklós, Pilis és Nyáregyháza) természetes központja. A megállapítás egyaránt igaz jó néhány közszolgáltatásra, valamint a kereskedelmi ellátás bizonyos területeire (legelsősorban az igen erős piacra). Ez, a szerves fejlődés alapján létrejött mikrotérségi együttélés jelenti a létalapját, az Albertirsa vezetésével 2001-ben megalakult Gerje Menti Területfejlesztési Társulásnak. A társulás tehát szervezeti keretet ad a város mikrotérség központi szerepének. A 36.000 fős populáció szintjén óriási tartalékai vannak az együttműködésnek.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 17

4. sz. táblázat

Albertirsa funkcióinak területi hatóköre1

Regionális, Nemzetközi Országos Kistérségi Helyi megyei Vinyica-Albertirsa Gazdaság magasfeszültségű távvezeték - víz- és Kommunális szennyvízcsatorna ellátás szolgáltatás

- vasútállomás - autóbusz Közlekedés közlekedés

- Szupermarketek - Kiskereskedelmi Kereskedelem (Tesco, Profi) egységek - heti piac - Körjegyzőség - Közszolgáltatások, Mikebudával intézmények - Gyámhivatal Államigazgatás (illetékessége kiterjed Albertirsára és Mikebudára) Budakalász Oktatás Gimnázium helyi tagozata - Egészségügyi Központ - Felnőtt és gyermek családorvos Egészségügy - Központi orvosi ügyelet - Mentőállomás - Védőnői szolgálat - Evangélikus - IRMÁK - Gyermekjóléti Egyház Nonprofit Kft. szolgálat Szeretet- bentlakásos - Tanyagondnoki otthona szociális szolgálat intézménye, - pedagógiai Szociális ellátás enyhe és szakszolgálat középfokú értelmi fogyatékosok ellátása - Keresztény - Móra Ferenc gyülekezetek Művelődési Ház Kultúra - Márai Sándor Könyvtár - Gyógyfürdő - Malom-tó - Gyurgyalagos  Vendéglátóhelyek Idegenforgalom, - rekortán - Hársas  Sportlétesítménye rekreáció, borítású - Dolina k sport atlétikai pálya

1 A „Városfejlesztési Kézikönyv” útmutatóban felsorolt funkciók alapján

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 18

1.3 Albertirsa szerepe a térségi munkamegosztásban

Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a természet-, gazdaság- és közlekedés-földrajzi kapcsolatok minősége és jelentősége Albertirsa szempontjából. Emellett bemutatjuk a város gazdaság- és társadalomszervező, közszolgáltató, valamint adminisztratív funkcióinak illeszkedését az országos, régiós, és a kis-, illetve mikrotérségi funkciókhoz. A jelenlegi állapot leírása mellett utalunk az elmúlt évtizedben tapasztalható változások tendenciáira is.

Természetföldrajzi viszonyok

Albertirsa közigazgatási területe 7.296 hektár. A település Pest megye dél-keleti észén, a Budapestet Szolnokkal összekötő 4-es főút (E60) mentén, a 40-es út leágazásánál, a Duna– Tisza közi Homokhátság és a Monor-Irsai Dombság találkozásánál helyezkedik el. A település tájhatáron alakult ki. Legmagasabb pontja 178 méter, a déli terület magassága 134 méter körüli, a Gerje-patak völgye a 120 méter szintjénél változik.

Albertirsa északi területe dombsági táj. A dombság alapját a pliocén agyag alkotja, amelyre lösz, löszös barnahomok települt. Ezért a Szentmártoni és az Irsai út mellett agyagbányászatra is lehetőség adódik.

A dombságon található a legjobb minőségű talaj. A 4-es úttól északra fekvő területek agráralkalmassági értékszáma országos átlagot meghaladó, az attól délre fekvő területeké (a beerdősített részek kivételével) az országos átlag és annak 80 %-a között mozog. A dombság és a rét határán alakultak ki a szőlőtelepek. A déli homokhátsági rész laza homok és futóhomok. Kisebb, szélfúvásos dűnék teszik a felszínt változatosabbá. A dombság és a homokhát közötti vizenyős térszín a Gerje-patak ártere, amely a Marasztyi nevet viseli.

Éghajlati viszonyait a mérsékelt övi, a Kárpát-medencére jellemző, sztyeppei jellegű klíma határozza meg, viszont a dombvidék is hatással van rájuk. A napsütéses órák száma kissé magasabb, mint az országos átlag, az évi csapadék mennyisége pedig valamivel az országos átlag alatt van.

Az északi, dombsági és a déli, síksági területen a növénytakaró is különbözik: északon őshonos a tölgy, a cser, a hárs (mely védett, a „Hársas” völgy névadója), valamint jellegzetes fa az akác, a vadalma, a bokrok közül a kökény és a csipke. Délen a nyárfafélék és a nyír, valamint a homoki tölgy és az akác a jellemzőek, a rétség jellegzetes fája, a fűz.

A természeti adottságok közül kiemelkedő - a településfejlesztést is befolyásoló - érték a gyógyászati alkalmasságát is bizonyító termálvíz, amelynek infrastruktúráját az elmúlt évek beruházásaival és a környezet kiépítésével megfelelő színvonalúvá alakítottak.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 19

Albertirsa népességfejlődése

A népességfejlődés tendenciáinak felvázolásához az elmúlt évtized folyamatairól adunk rövid áttekintést. A régmúltról csak említésképpen megállapítható, hogy a település lakossága 1920 és 1990 között folyamatos, egyenletes, lassú csökkenést mutatott, 1990-ben 10.589 fő volt. A népesség dinamikájának esetleges változásai mindenkor az országos politikai, gazdaságfejlesztési, területfejlesztési elhatározások térségi vetületének következményei voltak.

2. sz. ábra Albertirsa lakónépességnek változása történelmi léptékben2

Lakónépesség száma

13000

12000

11000

10000

9000

8000

7000

6000 1880 1890 1900 1920 1930 1940 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2009

Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, 2009. év adatai alapján, saját szerkesztés.

Az ezt követő években Albertirsa nagyközség lakónépessége számában jelentősen tovább esett, de ez csak átmeneti hullámvölgynek bizonyult. 1998-ban a lélekszám az 1990-es adattal már közel azonos, 10.663 fő volt, ami az ezredfordulóra jelentősen meg is haladta ezt az értéket. Ennek hátterében új folyamatok indultak meg, hiszen a természetes szaporodás negatív értékű volt a községben, ezzel szemben a vándorlási különbözet az említett évtizedben már pozitív értéket mutatott, s a kettő nagyjából kiegyenlítette egymást.

Albertirsán az 1990-es években felerősödött migrációs folyamatok sajátos társadalmi következményekkel is jártak. A népesség térbeli mozgása együtt járt a fiatalabb, képzettebb rétegek fővárosba és közvetlen környezetébe történő költözésével, és a fővárosból kiáramló, kevésbé képzett, rosszabb szociális helyzetben lévő rétegek letelepedésével.

2 Az 1950-ben történt településegyesítési adatok Alberti és Irsa együttes lakosságszámát mutatják.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 20

5. sz. táblázat

Év 1980 1990 2001 2005 2006 2007 2008 2009 Lakónépesség 11362 10589 11280 11935 12045 12250 12384 12534 Forrás: KSH

A fenti adatok, ábra tanúsága szerint az ezredfordulót követően egyenletes, kiegyensúlyozott népességnövekedés jellemzi Albertirsát, amely számokban azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben 17,5 %-kal gyarapodott a település népessége. Ez éves szinten 1,5-2%-os gyarapodást jelent. A következő évekre is ez a lassan növekvő tendencia prognosztizálható. A városnak azonban nem célja a további nagyarányú gyarapodás, sokkal inkább a szabályozott, minőségi növekedés (azaz lakóterület-fejlesztés csak a szükséges alap- infrastruktúra és közintézmények kiépítésével együtt lehetséges). A település népsűrűsége: 172 fő/km2, amely elmarad a városok jellemző népsűrűségétől.

Migráció

Az 1990-ig tartó lassú, egyenletes csökkenés időszakában a népességvesztést a jelentős elvándorlás okozta. A KSH népszámlálási adati szerint 1990-ben már 178 fős vándorlási veszteséget könyvelhetett el a település. Albertirsa népességének megtorpanását egy dinamikus bevándorlási hullám törte meg, 2001- ben már 1.458 fő volt a vándorlási különbözet, amely markáns változást jelentett az előző időszakhoz képest. A vándorlási egyenleget még mindig a nyereség jellemzi, azonban figyelemre méltó, hogy 2007-ben ennek volumene mindössze 224 fő.

A vándorlási egyenleg alakulása Albertirsa városában 2004-2009 3. sz. ábra

300

280

260

240 )

ő 220

200

180 Népesség (f Népesség

160

140

120

100 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Forrás: Az önkormányzat adatközlése alapján ASZT

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 21

Az Albertirsára történő migráció – a gyermekvédelemben dolgozók tapasztalatai alapján - egyrészt szociális okokra vezethető vissza, másrészt a főváros viszonylagos közelségének, és a nyugodtabb vidéki életforma vonzásának köszönhető.

Az önkormányzat a szociális szakemberek közlései alapján a beköltözők két társadalmi csoportját azonosítja, alapvetően a főváros irányából: a) Fiatal házasok, akik a kellemes vidéki környezetet keresik családjuknak. b) A fővárosban rossz körülmények között élők, gyakran munkanélküliek. Ők a jobb megélhetés reményében költöznek vidékre.

Munkanélküliség

Albertirsa munkanélküliségi helyzetének alakulását a regisztrált munkanélküliek számának változásával érzékeltetjük. 2003 óta (182 fő) folyamatosan emelkedik a regisztrált munkanélküliek száma, amely 2008-ban 275 fő volt. Ez az érték már jóval meghaladja az ezredfordulón jellemző, 205 fős értéket.

Urbanizáció

A település lakásállománya 1998 végén 4.228 volt. Ebből az 1998-ban épített lakások száma 15 db-ot tett ki. A lakásállomány az 1990-es években, a folyamatos beköltözéseknek köszönhetően növekedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporodás negatív értékű volt. A KSH adatai szerint a lakásállomány 1992-98-ig 117-tel nőtt.

Jelentősen javult a lakások infrastrukturális ellátottsága: az elektromos energia teljes körű, illetve a vezetékes vízellátás részleges kiépítését, a rendszerváltást követően a földgázzal és telefonnal történő ellátás követte.

(Az urbanizációs szintről bővebben ld. 2.4 fejezet.)

Gazdasági fejlődés

Albertirsa korábbiakban különálló két elődtelepülésére jellemző volt a környékhez viszonyítva fejlett helyi kisipari, szolgáltató és kereskedelmi tevékenység. Ennek köszönhető, hogy a település(ek) az 1920-as évektől természetes vonzásközpontjai voltak néhány szomszédos falunak.

A gazdasági fejlődésről közvetett módon az elmúlt évek beruházásain és adóbevételein keresztül kaphatunk képet. Akár az adófizetők számát, akár az adóbevételek alakulását vizsgáljuk, megállapítható, hogy az egyenletesen növekvő tendencia 2006-tól mutat ugrásszerű emelkedését. A településen keletkezett jövedelmek összevont adóalapja 2007-ben csaknem elérte a 8 milliárd forintot, ami több mint harmadával haladta meg a 2005. évi szintet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 22

Közlekedési viszonyok

Albertirsa közlekedés-földrajzi helyzete kedvezőnek mondható. Közúti közlekedés viszonylatában pozitívum, hogy főútvonal (4-es számú) mellett fekszik. Annak ellenére, hogy a lakott belterületet a nagy átmenő forgalommal rendelkező 4-es és 405-ös utak nem érintik, azt mégis jelentős átmenő forgalmi terhelés éri. Ennek néhány helyi üzem fejlődése az okozója. Vasút szempontjából szintén jó adottságokkal rendelkezik a település, mivel a Budapest- Szolnok/Szeged vasútvonal áthalad rajta.

A kerékpáros közlekedés infrastruktúrája még fejletlennek tekinthető. Ezért a közlekedésfejlesztési, de a pihenést, a rekreációt és a turizmust is szolgáló feladat, a térségi kerékpárutak kiépítése. Ezek vonalvezetésénél előnyben kell részesíteni a közúttól független, kedvező táji környezetben kialakított utakat. A Dél-Pest Megyei Kistérség e feladat megvalósítását vizsgáló kerékpárút terve jól felhasználható a beruházás előkészítésekor.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 23

2. Helyzetértékelés

2.1 Városszerkezet

2.1.1 Albertirsa településszerkezetének fejlődése

A településszerkezet változása, fejlődése legjobban a katonai topográfiai térképek alapján követhető nyomon. 6. sz. térkép

Az 1782-1785. közötti katonai felmérés alapján készült első térképen már láthatók a fő szerkezeti jelentőségű utak, a Pesti út, a Bicskei út, a Táncsics Mihály út, a Szentmártoni út vonala, valamint a Dánosi út is.

Házakat a térkép főleg a Pesti út mellett, és Irsán, a jelenlegi központ területén ábrázol. A térképen jól látható az Alberti templom és a Szapáry-kastély épülete.

A 19. század közepéről (1829-1866) való, következő katonai felmérés szerint (1829-1866), a településen jelentős szerkezetbeli változás nem történt, viszont megfigyelhető az épületek számának növekedése, Alberti és Irsa területén is. A térképen ismét látható az Alberti templom és a Szapáry-kastély épülete, továbbá a kastély parkja is felismerhető.

Új elem a településszerkezetben a vasútvonal, a vasútállomással. Ezen kívül látszik, hogy Alberti mai központjától délre, a vasútvonalig terjedő területet elkezdték felparcellázni, kiosztani.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 24

Alberti északnyugati szélén feltűnik egy mély fekvésű nádas terület, észak-keletre és dél- nyugatra pedig felismerhető a szőlők övezete. Dél-nyugatra látható az Örkény felé vezető út vonala is (Dánosi út).

Az 1872-84 közötti időkben készült harmadik, felújított katonai felvételről leolvasható, hogy Albertin, a mai főúttól délre, a vasútig terjedő területen a telkek beépülése folyamatban van, itt ekkor már sok ház áll. Felismerhető az Alberti templom épülete és a templomkert, valamint nyugaton a temető is. Ezen kívül Irsán is láthatók a templomok. A térképen már a vasúttól délre is vannak beépített területek, és különböző elnevezésű puszták.

7. sz. térkép

A térkép alapján a mai településszerkezet ekkorra kialakult. A mai utcák nagy része felismerhető a településen. Alberti nyugati részén látható a Szapáry-kastély épülete és parkja is.

Az Alberti mai központjától délre, a vasútvonalig terjedő területen a telkek kiosztása ekkor már folyamatban volt, és azokat elkezdték beépíteni. Albertin felismerhetők a temetők is.

A vasúttól délre viszont, a későbbi Újtelep területének ekkor még nem kezdődött el a beépítése, a terület még üres. Felismerhető már a mai Mikebudai út melletti major, továbbá a Dánosi- puszta is. A településtől északra, a mai üdülőterületek felosztása elkezdődött, ezen kívül szerepel a szőlők övezete is.

2.1.2 A településszerkezet mai jellemzői

Albertirsa településszerkezetét és belterületi területfelhasználását alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, táji, történeti adottságok. A település Budapesttől dél-keleti irányban, a 4. sz. főút és a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal mellett helyezkedik el.

A város felépítésének jellegzetessége, hogy a Budapest-Szolnok vasútvonal nyomvonalával, a településen átmenő 40. sz. főúttal, valamint a Gerje-Perje csatornával szerkezetileg

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 25 szabdalt. Szerkezete igazodik az átmenő- és vasúthálózathoz, továbbá a domborzati, vízrajzi viszonyokhoz.

Albertirsa északon Tápiószentmártonnal, keleten Ceglédbercellel, délen Mikebudával, dél- nyugaton Dánszentmiklóssal, észak-nyugaton Pilissel és Pánddal határos.

A város mai beépített területének (jellemzően a jelenlegi belterület) meghatározó szerkezeti elemei: o a belterülettől északra elhelyezkedő 4. sz. főút, a belterületet átszelő 40. számú főút, valamint egyéb úthálózati elemek nyomvonala, o a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal nyomvonala, o nagy kiterjedésű, jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület, o szolgáltatási és intézményi funkciót befogadó településközponti vegyes területek, o ipari és kereskedelmi funkciójú gazdasági területek, o a belterülettől északra elhelyezkedő üdülőterületek, és a strand területe, o sajátos funkció befogadására alkalmas különleges területek, o a külterületek meghatározó területhasználatai: mezőgazdasági és erdőterületek, o a mezőgazdasági területek között jellemző a tanyás területek nagy aránya, o vízgazdálkodási területek, helyi vízfolyások, Gerje-Perje-csatorna, o táji jellegzetességet hordozó természeti-természetvédelmi területek

Albertirsa két önálló község, Alberti és Irsa egyesítésével jött létre 1950-ben. Településszerkezete is erre utal, mivel a városnak ma is két kisebb központja, inkább központ kezdeménye van.

8. sz. térkép A települést átszeli a 40. sz. út, valamint korábbi déli szélén épült a Budapest- Cegléd vasútvonal. A vasúton túli terület egy később kialakult településrész, az ún. „Újtelep”, valamint a Homokrész területe. A belterülettől északra, a külterületen a 4. sz. főút található. A belterület a közigazgatási terület közepén helyezkedik el.

Terület-felhasználását tekintve, a település belterületének nagy része lakóterület. A lakóövezeti részek karakterük, beépítési módjuk szerint több elemre tagolhatók. Jellemzően családiházas, falusias lakóterületek, amelyekben fellelhetők vegyes terület- felhasználású részek is, főleg a központok környékén.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 26

Történeti-szerkezeti fejlődése alapján, Albertirsa esetében négy településrész határozható meg: Alberti, Irsa, Feketerész, Homokrész. Az integrált városfejlesztési stratégia csak részben követi ezt a történeti-településszerkezeti alapú felosztást, a városfejlesztési szempontok más területi tagolást tesznek indokolttá.

Alberti településrész nagyrészt szabályos utcahálózattal rendelkezik, Irsa utcahálózata szabálytalan, nőtt településre utal. Mindkét településrész falusias jellegű, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal, bár a jellemző teleknagyság már kevésbé teszi lehetővé a gazdálkodást.

Alberti területének északi részén nagyrészt szabályos kialakítású, igen kisméretű telkek (400- 500 m2) és tömbök helyezkednek el. A déli oldalon, a Pesti út és a vasút közötti területen viszont tervezett tömbök, utcák és nagyobb méretű, szabályos telkek (1200-1500 m2), találhatók.

Irsa központja aprótelkes kialakítású, a külső részeken pedig nagyobb méretű telkek helyezkednek el. A falu a kétbeltelkes települések mintájára alakult ki, a mai 40. sz. főút mentén, a Gerje-patakról délre. 9. sz. térkép Irsa régi településmagja nőtt település, amely a Köztársaság út melletti területeken formálódott ki, szabálytalan tömbökkel és utcákkal, a Pesti út és a Köztársaság út közötti területen igen kisméretű (400-500 m2) telkekkel.

A két község 1950-ben történt egyesítése után az összevont település centruma az irsai központ lett, amely azonban ma már szűknek bizonyul az egész település ellátására. A centrum a Pesti út (40. sz. út) és a Köztársaság út mentén alakult ki, központi intézményekkel és arculattal. A kereskedelmi-szolgáltató jellegű intézmények a településen elszórtan, de ezek is jellemzően a központok környékén találhatók.

Az Újtelep a vasúttól délre helyezkedik el. A terület tervezett, szabályos utcahálózattal, és viszonylag nagyméretű telkekkel rendelkezik. Jelentős része a Landler J. – Mikebudai – Gróf Széchenyi út közé épült. Újtelepen szinte csak lakóterület van, a lakóterületeken kívül pedig, a nyugati részén ipari övezettel találkozunk. A lakóterületeken kívül, volt zártkertek helyezkednek el, jelenleg még külterületi részeken. A vasút megépülése után kialakult belterületi részek jellemzője, hogy szabályos, tervezett utcahálózattal rendelkeznek, melyekben nagyméretű (~1200 m2) telkek találhatók.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 27

Feketerész a belterülettől északra helyezkedik el, a Gerje-Perje-csatorna északi oldalán, részben belterületként. Mellette rendezetlen üdülőterületek és volt zártkertek, valamint a strand találhatók.

Gazdasági területek főleg a város nyugati és dél-nyugati részén vannak. A jelenlegi belterületnek csak kis részén (Albertin) helyezkednek el gazdasági övezetek. A település belterületén, a vasúttól délre található a Mirsa Zrt. ingatlana, amelyen hűtőház, és a hozzá kapcsolódó funkciók találhatók. Itt, a vasúttól délre, az Újtelep mellett, más ipari hasznosítású ingatlanokkal is találkozunk.

A településen jelenleg is vannak nagyrészt kistelkes üdülőterületek, részben bel- részben külterületen. Ezek – különösen a külterületen elhelyezkedő üdülőterületek – igen rendezetlen formában valósultak meg.

Albertirsa külterülete a belterülettől északra, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású. A mezőgazdasági területek közül a legnagyobb szántók a belterülettől észak-keleti és dél- nyugati irányban fekszenek. Tanya jellegű beépítések főként a déli, dél-keleti, úgynevezett homokrészi területen találhatók.

A volt zártkertek északi és déli irányból közrefogják a belterületet. Ezekre az intenzív beépítés általában nem jellemző, azonban sok helyen megjelenik a lakófunkció. A településen viszonylag kevés rét-legelő található. A legjelentősebb, összefüggő ilyen egység, a Gerje mentén végighúzódó láprét.

Albertirsa kevés erdővel rendelkezik, melyek főként a belterülettől északra húzódó völgyekben és a külterület dél-keleti részén találhatók. Az erdőterületek egy jelentős része helyi jelentőségű természetvédelem alatt áll, ezek a „Hársas-völgy” és a „Dolina-völgy”.

Albertirsa közigazgatási területe 7296 hektár, amelyből a belterület a földhivatal nyilvántartása szerint 756 hektár, vagyis a közigazgatási terület 10,6 %-a.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 28

2.2 Gazdasági helyzet

2.2.1 Ágazati szerkezet, gazdasági struktúra

Az albertirsai telephellyel rendelkező vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlása városias képet tükröz, hiszen a szolgáltatási szektorban működők aránya meghaladja a kétharmadot. A hagyományos gazdaságszerkezet öröksége, hogy még mindig jelentősnek mondható az ipari profilú vállalkozások aránya, amelynek mértéke 2006-ban meghaladta a 27%-ot. Az ágazati szerkezet 2001 és 2006 között jellemzően nem változott. A mezőgazdaság 4%-os értékét a területi sajátosságok indokolják. Valószínűsíthető, hogy a 2006 óta eltelt időszakban a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya meghaladta a 70%-ot, és az ipar részaránya is tendál napjaink jellemző 18-20%-os értékéhez.

6. sz. táblázat Albertirsai telephelyű, működő vállalkozások száma ágazat szerint

Működő váll. a Működő váll. a bányászat, Működő Működő váll. az Működő váll. a Év mező- és vad- feldolgozóipar, váll. ép. iparban szolgáltatásokban gazdálkodásban vill. energ. összesen Iparban

2000 47 71 122 605 845 2001 40 73 122 488 723 2002 40 77 129 520 766 2003 43 77 135 532 787 2004 44 74 140 531 789 2005 33 69 131 464 697 2006 28 63 128 476 695 Forrás: TeIR (VÁTI Kht.)

A helyben működő vállalkozásokra 2009. évben kivetett iparűzési adó összege 199.810.319.- forint volt. Iparűzési adót fizető vállalkozások száma kb. 1.000 db. A l0 legnagyobb iparűzési adót produkáló vállalkozást tartalmazza az alábbi táblázat. A tíz cég terhére 2009. évben előírt, kivetett helyi iparűzési adó összege: 75.331.800.-Ft.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 29

7. sz. táblázat A tíz legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása

Cég neve Címe 1. Aquaricus Aqua Kft Cegléd, Kút u. 4. 2. MIRSA Zrt Albertirsa, Baross u. 48. 3. Faulhaber Motors Hungária Kft Albertirsa, Dózsa Gy. U. 29. 4. Dolina Kft Albertirsa, Hősök u. 11. 5. Damisol Kft Albertirsa, Irsay K. 1. 6. Porció-ék Kft Albertirsa, Homokrész I. ker. 7. Dános Kft Albertirsa, Baross u. 85/II 8. OLATTI Kft Albertirsa, Pesti u. 53. 9. FACO Kft Albertirsa, Pf.:1. 10. Irsa Patika Kft. Albertirsa, Somogyi B. u. 36. Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

2.2.2 Vállalkozások helyzete

A településen működő vállalkozások helyzetét jól tükrözik az alábbi adatsorok. A regisztrált vállalkozások száma 2000-től egyenletesen növekszik, napjainkban Albertirsán a regisztrált vállalkozások száma eléri az ezeregyszázat. A vállalkozási környezet helyzetének megismeréséhez közelebb jutunk, ha megvizsgáljuk az egyéni vállalkozások és a működő vállalkozások számának elmúlt évtizedben jellemző változását. Mindkét típus esetében 2000 és 2004 között stabil, de évről-évre kis mértékű bővülés mutatható ki, amely tendencia 2005- től megfordul, és a működő vállalkozások száma jelentős mértékben csökken.

Ez a változási irány egybevág az IVS kapcsán végzett felmérések helyszíni tapasztalataival, amelyek a városfejlesztés jövőjére nézve meghatározóak. A működő vállalkozások számának csökkenését kettős folyamat okozhatja. Az egyik, hogy a vállalkozói szféra 2000. utáni bővülése mögött a kényszervállalkozások számának emelkedése húzódik meg. Ezek egy része, a kezdődő válság hatására szüntette meg tevékenységét. Másrészt a hagyományos kisipari, kiskereskedelmi vállalkozói aktivitásra kedvezőtlenül hatottak az elmúlt években megjelenő multinacionális láncok kereskedelmi egységei. Az IVS-nek erre a tendenciára kiemelt figyelmet kell fordítania.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 30

8. sz. táblázat

Reg. Működő Regisztrált Működő Működő Működő Egyéni korlátolt Év: vállalkozások váll. részvénytárs. szöv. váll. fel. Társ. száma: Száma száma Száma Száma: száma 2000 910 686 749 72 2 1 2001 936 699 723 78 1 1 2002 984 724 766 81 2 1 2003 1007 725 787 93 2 1 2004 1030 722 789 120 2 1 2005 1062 721 697 101 2 0 2006 1084 707 695 110 2 0 2007 1094 690 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR (Váti Kht), önkormányzati adatközlés

A vállalkozói aktivitás jellemző értéke az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, amely kedvezőbb a megyei átlagnál, míg 2005-ben Pest megyében átlagosan 72,13 vállalkozás jutott 1.000 lakosra, addig Albertirsán 88,98.

Figyelemre méltó a vállalkozások profil szerinti megoszlása, ugyanis a cégek kétharmada három nemzetgazdasági ágazatba tartozik. 2006-ban a legtöbb vállalkozás (187 db) a kereskedelem, javítás ágazatba volt sorolható, ezt követték az építőipari cégek (128 db), majd az ingatlanügyek, egyéb gazdasági szolgáltatások (118 db).

Az albertirsai vállalkozások helyzetének megyei összehasonlítását elvégeztük a vállalkozássűrűség tekintetében is. 2005-ben Pest megyében az egy négyzetkilométerre jutó vállalkozások száma 13,1 db volt, ezzel szemben Albertirsán mindösszesen 9,55 db.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 31

2.2.3 Idegenforgalom

Albertirsa az idegenforgalom szempontjából jelentős, kiemelkedő építészeti vagy természeti értékkel, vonzerővel a termálvízen kívül nem rendelkezik. Azonban vannak olyan adottságai, amelyek segítségével, komplex fejlesztéssel a település számára is nagyobb bevételt hozó turisztikai terméket lenne képes létrehozni. Adottságai még nem kellőképpen kiaknázottak, nem ismertek.

9. sz. táblázat

Egyéni Egyéni Egyéni Falusi vállalkozók vállalkozók vállalkozók Panziók Vendég- Éttermek, szállásadás Bárok, által üzemel- által által szállásférő Év látó helyek cukrászdák szállásférő borozók: tetett vendég- üzemeltetett üzemeltetett helyeinek száma száma helyeinek látóhelyek éttermek, bárok, száma: száma: száma: cukrászdák: borozók:

2000 49 35 13 34 27 6 0 21 2001 50 36 13 33 26 6 0 21 2002 51 37 13 32 25 6 0 18 2003 53 39 13 33 25 7 0 18 2004 57 40 15 36 26 9 0 17 2005 56 34 20 34 21 12 0 11 2006 54 32 20 29 17 11 0 18 2007 57 32 19 33 20 12 0 18

Forrás: TeIR (Váti Kht)

A táblázatok adataiból kiolvasható, hogy a vendéglátóhelyek száma az elmúlt évtizedben stagnált. Nagyjából ezt a képet mutatják a szállásférőhelyek is. Ennek megfelelően alakulnak a vendégéjszakák számai is.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 32

10. sz. táblázat

Külföldiek Külföldi Külföldi Vendégek által Vendégek vendégek Magán- Magán- vendégek Falusi száma a eltöltött száma a száma a szállásadás szállásadás száma a szállásadás Év falusi vendégéjsz. magán- falusi vendéglátói férőhelyeinek magán- vendéglátói szállásadás száma a szállásadás vendéglát nak száma: száma: szállásadás nak száma: ban: magánszál- ban: ásban: ban: lásadásban:

2000 106 18 4 21 18 33 106 4 2001 120 14 4 21 14 28 120 4 2002 237 54 3 18 54 197 237 3 2003 104 0 3 18 1 10 104 3 2004 0 0 3 17 0 0 105 0 2005 0 0 3 17 0 0 Na. 0 2006 0 0 2 11 19 69 232 0 2007 0 0 3 18 0 0 241 0

Forrás: TeIR (Váti Kht) A turisztikai kínálat szempontjából az alábbi értékeket lenne érdemes egységes termékként kezelni:  Természeti környezet értékei: Malom-tó, Dolina, Gyurgyalagos, Hársas, gyógyvíz.  Épített környezet értékei: faluház, templomok, ún. Ybl-kápolna, kúriák, új városközpont (a tervezett fejlesztés után).

A városi fürdőről, jelentősége miatt külön is szólni kell.

A gyógyvizű strand 1986 óta üzemel. Jelenleg 4+1 medence várja a kikapcsolódni vágyókat. A fürdő május elejétől szeptember közepéig tart nyitva.

A termálvizet két kút szolgáltatja, melyek 640 m talpmélységűek, s a belőlük kitermelt víz 39,5, illetve 41 C°-os. Vízhozamuk 20 m üzemi szinten 1240, valamint 900 l/perc. A létesítmény hideg vizes kútja 250 m mélységű, 2000 l/perc hozamú.

Gyógyvízzé minősítése a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 72/Gyt.-1989. számú határozatával történt. A strand medencéinek vizét a fürdő vízjogi engedélye szerint gravitációs vezetéken, a mintegy 300 m-re lévő Gerje-Perje belvíz főcsatornába engedik. A megelőző vizsgálatok szerint gyógyhatása elsősorban mozgásszervi megbetegedések, műtétek utáni kezelés esetén igazolt, de mérhető nőgyógyászati jelentősége is.

A területen nyolc üzlet, valamint egy büfé működik.

Elsődleges szempont a fürdő látogatók létszámának növelése. Jelenleg éves szinten mintegy 30.000 vendég veszi igénybe a strand szolgáltatásait.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 33

11. sz. táblázat

Fejlesztések ütemezése; rövid-, közép-, hosszú táv

Fejlesztés megnevezése rövidtáv középtáv hosszútáv

szálloda és wellness fürdő létrehozása X

meglévő burkolatok cseréje X

kapcsolódó szolgáltatások bővítése X (masszázs, szauna-park, stb.)

motel, panzió építése X

fedett épület kialakítása a strand X területén

vízfelület növelése (élmény X medencék)

12. sz. táblázat

A program megvalósításához szükséges terület igénybevétel - I., II., III. ütem tervezési területigény(m2) Becsült É.(eFt) eFt/m2 sorszám HRSZ. Fejlesztési cél ütem szálloda és wellness fürdő III. létrehozása meglévő burkolatok I. cseréje vízfelület növelése (élmény II. medencék)

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 34

fedett épület kialakítása a II. strand területén

motel, panzió II. építése

kapcsolódó szolgáltatások II. bővítése

A tervezett fejlesztések rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt vendégszám növekedést eredményeznek. A beruházások nemcsak a fürdő, hanem az egész település fejlődésére hatással lesznek, s így elsődlegesen növelik Albertirsa térségi szerepét, mikrotérségi hangsúlyát.

2.2.4 K+F

Albertirsán a K+F tevékenység nincs markánsan jelen, nem meghatározó a város gazdasági életében. A település vállalkozásainak helyzete, és a gazdasági szerkezet is indokolja, hogy a város vezetése ösztönözze a kutatással – fejlesztéssel foglalkozó cégek betelepítését, ezáltal a beszállító vállalkozások számának növeléséhez is hozzájárulva.

A városban egy K+F tevékenységet végző vállalkozás működik, a Faulhaber Motors Hungária Kft (Albertirsa, Dózsa Gy. u. 29.). A vállalat mikro motorok gyártásával foglalkozik, amelyeket jellemzően a német nyelvterületeken forgalmaz, de szerte a fejlődő országokban is megtalálhatóak a termékei. A vállalkozás jelenleg 90-100 főt foglalkoztat, ebből a kutatás területén 12 fő mérnök dolgozik. Kutatási területük a mikro motorok fejlesztése és a gyártási folyamatok továbbfejlesztése, javítása. Az üzemben laboratórium is működik, ahol az elkészült mikro motorokat tesztelik az előírt egységes normáknak megfelelően, az élettartam vizsgálata érdekében.

2.2.5 A helyi gazdaságfejlesztés eszközei

Albertirsa Város Önkormányzata nem biztosít adókedvezményt, például iparűzési adó támogatást, és más kedvezményt sem a vállalkozások számára. Jelenleg marketing tevékenység sem honosodott meg a településen. Azonban a pályázatban az önkormányzat a városrehabilitációt kiegészítő közszféra tevékenység részeként elkészíti a település városmarketing stratégiáját, amellyel többek között hozzájárul a helyi vállalkozások helyzetbe hozásához, versenyképességük növeléséhez.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 35

2.2.6 Információs társadalom

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az internet és egyéb infokommunikációs eszköz, szolgáltatás használatának vizsgálata, azonban egyelőre megbízható települési szintű adatok nem hozzáférhetők, különösen nem a használati szokásokra vonatkozóan. Egy biztos: Nyugat-Európában az infrastruktúra korai kiépítettsége miatt, évekre visszamenőleg vizsgálják az infokommunikációs rendszerek használata és a gazdasági/területi fejlődés közötti kapcsolatot, és kimutatható a pozitív hatás. Emiatt erre az önkormányzatnak kiemelt figyelmet szükséges szentelniük.

A KSH jelenleg az ISDN-vonalak számát tartja nyilván, 2004-től. 2004-ben az ISDN- vonalak száma 292 volt, amíg 2007-ben ez az adat 276. Jelenleg az önkormányzatnál az online-ügyintézés lehetősége nem adott. A városközpontban felépülő új városháza minden tekintetben megfelel majd az info-kommunikációval szembeni elvárásoknak.

2.2.7 A kultúra szerepe

Szinte az összes kulturális intézménynek van kultúrához kapcsolódó gazdasági tevékenysége: terembérlet, kiállítások szervezése, táborok rendezése, tárlatvezetések stb. A városi szintű rendezvényekhez kapcsoló vásárok, koncertek szintén idetartoznak. Albertirsa életében kiemelkedő szerepet játszik a Móra Ferenc Művelődési Ház és a Márai Sándor Városi Könyvtár. (Az intézményekről bővebben ld.: 2.5.5 fejezet.) Az IVS mellékletét képező rendezvénynaptárban felsorolt események között felülreprezentáltak a természetvédelmi és sportrendezvények, versenyek, amelyek az egészséges életmód, egészséges közösség hangsúlyozása szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. Ezen felül a harmadik jelentős kategóriát a művészeti-kulturális rendezvények alkotják, amelyek - pl. a sport mellett - a helyi identitástudat erősítése szempontjából elengedhetetlenül fontosak.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 36

2.3 Társadalmi helyzet

Általános adatok

13. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése összesen*

Lakónépesség száma 11 280 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 32,3 az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 5,9 arányában Lakásállomány (db) 4 287 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 45,1 aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 19,4 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 Állandó népesség száma 11 212

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is.

Forrás: 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 37

2.3.1 Demográfiai adatok

Az állandó népesség számának és a vándorlási egyenlegnek az alakulása

Az alábbi táblázat tanúsága szerint, 2000-et követően egyenletes, kiegyensúlyozott népességnövekedés jellemzi Albertirsát, amely számokban azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben 17,5 %-kal nőtt a település népessége. Ez éves szinten 1,5-2%-os gyarapodást jelent. A következő évekre is ez a lassan növekvő tendencia prognosztizálható. A városnak azonban nem célja a további nagyarányú gyarapodás, sokkal inkább a szabályozott, minőségi növekedés (azaz lakóterület-fejlesztés csak a szükséges alap-infrastruktúra és közintézmények kiépítésével együtt lehetséges). A település népsűrűsége: 172 fő/km2, amely elmarad a városok jellemző népsűrűségétől.

14. sz. táblázat

Év 1980 1990 2001 2005 2006 2007 2008 2009 Lakónépesség 11362 10589 11280 11935 12045 12250 12384 12534

Forrás: KSH

4. sz. ábra Albertirsa lakónépességnek változása a rendszerváltozást követően

12700

12400

12100

) 11800 ő

11500

11200

Lakónépesség (f 10900

10600

10300

10000

1 0 1 9 92 93 02 994 003 1990 199 19 19 1 1995 1996 1997 1998 1999 200 200 20 2 2004 2005 2006 2007 2008 200

Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, 2008. adatai alapján ASZT

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 38

A KSH Népességstatisztikai Főosztálya által hivatalosan kiállított adatok tanúsága szerint az állandó népesség lényegesen nem tér el a lakónépesség számától. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a településen az állandó népesség száma 11.212 fő volt, míg a 2007. évi KSH adatok 12.075 fős állandó népességet mutattak ki. Mindkét érték értelemszerűen néhány tucat fővel alatta marad a lakónépesség aktuális évre jellemző értékének.

A népesség kiegyensúlyozott növekedése, térbeli folyamatoknak köszönhető, hiszen Albertirsa a migrációs eseményekből vándorlási nyereséget könyvelhet el. A vándorlási egyenleg pozitív, a település értéke, a legutóbbi idők során éves átlagban 158 fős nyereséget mutat, azaz az alábbi diagramon látható módon, az elvándorlás mértéke minden évben legalább 100 fővel kevesebb a bevándorlásénál. A tendenciáról annyi állapítható meg, hogy az utóbbi években a népességmozgás mértéke felerősödött, de ez sem jelent kiugróan magas értékeket.

5. sz. ábra Állandó vándorlások száma

500

400

300

200

Állandó odavándorlások száma:/db/ 100 Állandó elvándorlások száma:/db/

0 2002 2003 2004 2005 2006 2007

-100

-200

-300

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés

Korszerkezet

A 2001. évi népszámlálás adatai, a település népességének korcsoportok szerinti megoszlása vonatkozásában a fiatalkorú népesség 16,8%-os, a munkaképes korú népesség 63%-os és az időskorú népesség 20,2%-os arányát mutatta. Az időskorú népesség aránya a 2007. évi adatok alapján közel egy 1%-pontos csökkenést mutatott, azonban a fiatalkorúak aránya is ugyanígy változott.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 39

15. sz. táblázat Albertira népességének megoszlása összevont korcsoportok szerint 2001 2007 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 15,4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 65,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 19,4 Forrás: KSH

A tendencia megegyezik az országos folyamatokkal, az általános elöregedéssel, azonban helyi viszonylatban elérhető ennek a folyamatnak a tompítása. A város jövője szempontjából nagyon fontos a fiatalok elvándorlásának csökkentése, a helyben maradás ösztönzésével és fiatal családok vonzásával, a fiatalkorú népesség arányának növelése.

16. sz. táblázat

Lakó- Lakó- Lakó- Lakó- Lakó- Lakó- Lakó- Lakó- népességből népességből népességből népességből népességből népességből népességből Év: népesség a 0-14 éves a 0-14 éves a 15-19 a 20-29 a 30-39 a 40-59 a 60 és több száma /fő/ férfiak nők száma évesek évesek évesek évesek évesek száma /fő/ /fő/ száma /fő/ száma /fő/ száma /fő/ száma /fő/ száma /fő/

1980 11362 1201 1105 599 1780 1522 3051 2104 1990 10589 1102 1080 656 1219 1687 2681 2164 2001 11280 955 940 686 1744 1414 3258 2283 Forrás: KSH

Albertirsa népességének nemek szerinti megoszlása összességében nőtöbbletet jelez. A nők aránya a népességből, mintegy 5%-kal magasabb a férfiakénál. Ez a nőtöbblet jellemzően a középkorú népességnél jelentkezik, az ilyen korú férfiak magasabb halandóságának következményeként. Ez a jelenség az országos jellemzőkkel azonos sémát mutat.

A romák és hajléktalanok számára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos méréseken alapuló adatok. Előbbit az önkormányzat mintegy 3%-ra (350-400 fő), utóbbit (az ún. látens hajléktanokat is beleértve) 5-6 főre becsüli.3 A KSH a 2001-es népszámláláskor 1 fő lakcím nélküli hajléktalant mért fel.

Az anti-szegregációs terv megállapításai szerint, Albertirsa demográfiai helyzete több oldalról is nyomást gyakorol a helyi szociális ellátó rendszerre. A korábbiakban illusztrált, növekvő népesség, folyamatos intézményfejlesztést igényel. A városba költöző fiatal házasok magukkal hozva kisgyermeküket, vagy költözést követő gyermekvállalásaikkal az utóbbi években folyamatosan növelik a 0-3 éves korosztály létszámát, ami az oktatási intézmények kapacitásának növelését követeli meg.

3 Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2008.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 40

A Budapestről beköltözők másik csoportja, a leszakadók. A migrációnak ezen szelete számos szociális és szegregációs kockázatot rejt magában. Anyagi forrása, hogy e társadalmi csoport fővárosi lakását eladva, vidéki, alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező területre költözik. Albertirsa városában a környékbeli falvakhoz képest valamelyest magasabbak az ingatlan árak, ami a beköltözést a város esetében mérsékeli. Ugyanakkor Albertirsa sem mentes e folyamat hatásától. A beköltözők elsősorban a külterületi népességet duzzasztják fel, amire az ott tapasztalható alacsonyabb ingatlan árak kínálnak lehetőséget.

A leszakadó rétegek problémái a beköltözéssel nem rendeződnek automatikusan. Így megnövelik a szociális támogatási, ellátási igényeket. Gyermekeik oktatása, nevelése speciális felkészültséget igényel az oktatási intézményektől, lakóhelyük nagy területen szórt elhelyezkedése megnehezíti az alapvető települési infrastruktúra biztosítását számukra. A középkorú férfiak nagyarányú halandósága következtében, az idősek körében nagy az egyedül élő nők aránya, akik a helyi társadalom egyik legkiszolgáltatottabb rétegét adják. Az ő szociális biztonságuk megteremtése nagy részben a települési szociális ellátórendszerre hárul.

2.3.2 Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet

A Közép-Magyarországi Régió és Pest Megye

A Közép-Magyarországi Régió gazdasága, a régióba áramló külföldi tőke és a foglalkoztatási struktúra következtében, kedvező hatással van a város foglalkoztatottsági helyzetére. A Közép-Magyarországi Régió, hazánk egyik legjobb feltételeket biztosító régiója. Itt a legmagasabb a középkorosztályok foglalkoztatása. A 30-59 évesek foglalkoztatási rátája kiugróan magas a fővárosban, Pest megyében azonban csak alig valamivel haladja meg az országos átlagot. A megyében igen alacsonynak mondható az idősek foglalkoztatása. Ennél a fővárosi ráta jóval magasabb. Ennek a felmérések szerint sajátos oka van: a vállalkozási lehetőségeket a megyében elsősorban a nyugdíjasok használták ki, az egyéni vállalkozók között az ő számuk növekedett a legdinamikusabban.

Pest megye a fiatalabb korosztályok foglalkoztatása tekintetében jobb az országos, sőt a budapesti átlagnál is. Ennek sok magyarázata lehet: a munkáltatók nagyobb fogadókészsége a fiatalabbak, pályakezdők iránt - jelezheti azt is, hogy a fiatalok Pest Megyében korábban abbahagyják a tanulást, hamarabb munkába állnak. Itt nincs szükség a fiatalok „parkoltatására”, mint Kelet-magyarországon. A magasan kvalifikált munkavállalók iránti igényeket a munkáltatók a fővárosból is ki tudják elégíteni.

Albertirsa foglalkoztatottsági helyzete

A település népességének 66%-a munkavállalási korú, a legfrissebb adatok szerint 8.205 fő. A településen a foglalkoztatás helyzetét meghatározó legfontosabb tényezők:

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 41 a) főváros közelsége

A magyarországi viszonylatban kiváló vasúti közlekedés következtében az albertirsai családok mintegy 60%-a ingázó. Domináns célterületük Budapest. Nagyarányú és több generációra tekint vissza a fővárosba történő napi bejárás. Több építőipari vállalkozás valósít meg fővárosi beruházásokat, felújításokat a város és a környékbeli falvak szakmunkásainak foglalkoztatásával. Az építőipar egyéb tevékenységei is jelen vannak (közműépítés, gépi földmunka, útépítés). b) Kis- és közép vállalkozások nagy száma

A rendszerváltást követően Albertirsán gomba mód szaporodtak a kis- és közép vállalkozások. Ezek többsége ún. családi vállalkozás, mely elsősorban a család tagjainak biztosít munkát és megélhetést. A gazdasági aktivitás a városban 2007-ig nem csökkent, sőt a település egyik fő vonzerejévé váltak a nagyszámban jelenlévő kiskereskedelmi egységek. A 2007. évben a városban 220 kereskedelmi egység működött. A fent említett építőipari kivitelező vállalkozásokon kívül, a városban tevékenykedik közműépítő, gépi földmunkát végző, útépítéssel foglalkozó cég is. c) Nagy vállalkozások

Albertirsán a foglalkoztatást és a termelést meghatározó, legnagyobb vállalkozás a MIRSA Zrt., mely jelenleg 178 embernek ad munkát. Az elmúlt években – a foglalkoztatottak számát tekintve – a Faulhaber Motors Hungaria Kft. (korábban Ikertechnika) lassan felzárkózott a MIRSA Zrt-hez, s 2008-ban 168 főt foglalkoztatott. A gazdasági válság azonban keményen érintette, ezért a foglalkoztatotti létszám 2009. év őszére kilencven és száz közé esett vissza.

17. sz. táblázat Fontosabb vállalkozások dolgozói létszáma4 Munkavállalók Munkavállalók száma Cég neve Székhely száma a 2008. évben a 2005. évben Mirsa Zrt Albertirsa, Baross u. 78. 186 178 (78 fő albertirsai) Faulhaber motors Kft Albertirsa, Dózsa Gy. u. 172 168 (120 fő albertirsai) 29. IRMÁK Nonprofit Kft. Albertirsa, Dózsa Gy. út 55 128 (107 fő albertirsai) 26. MAVIR Zrt. albertirsai Budapest 45 35 részlege Dolina kft Albertirsa, Hősök u. 11. 38 64 (23 fő albertirsai) Zöldpont 98 kft Albertirsa, Batthyány u. 1. 28 30 (20 fő albertirsai) Kostyalik 2004 kft Albertirsa, Homokrész 28 47 (47 fő albertirsai) Magyar Posta Rt. albertirsai Albertirsa, Vasút u. 4/10 27 25 (23 fő albertirsai) részlege

4 2008. júniusi állapot, a munkáltatók által szolgáltatott adatok alapján. A munkavállalók száma alatt zárójelben az albertirsai lakos dolgozók száma található azon vállalkozások esetében, akik ezt a bontást meg tudták adni.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 42

CO-OP Star albertirsai Jászberény, Ady E. u. 25 22 (17 fő albertirsai) részlege Porció-ék kft Albertirsa, Homokrész 23 26 (7 fő albertirsai) vágóhíd Aquarius-Aqua kft Albertirsa, Homokrész 20 49 Vevőért kft albertirsai Albertirsa, Köztársaság u. 15 16 (11 fő albertirsai) részlege 14. Damisol kft Albertirsa, Irsay K. u. 1. 13 13 (11 fő albertirsai) Iker és Társa Kft. Albertirsa, Dózsa Gy. út 10 12 (12 fő albertirsai) 31. Balla Aranka festékbolt Albertirsa, Pesti út 38. 8 6 (6 fő albertirsai) OTP Bank Rt. albertirsai Budapest Semmelweis u. 4 4 (4 fő albertirsai) részlege 11. Profi Magyarország Kft. Albertirsa, Szabadság tér - 8 4. Tesco-Global Zrt. Albertirsa, Vasút u. 4/13. 17 (14 fő albertirsai)

összesen: - 697 848 d) Mezőgazdaság, állattenyésztés

Bár a mezőgazdaságban dolgozók száma folyamatosan csökken, Albertirsa gazdaságában még mindig számottevő. Jelentősége különösen a tartós munkanélküliek, jövedelemmel nem rendelkezők körében nagy, mivel ők a nyári és az őszi mezőgazdasági munkák idején, mint alkalmi munkavállalók jelennek meg. Napjainkban is jellemző, hogy a lakosság egy része jövedelmét állattenyésztéssel, földműveléssel egészíti ki, bár ez a tendencia a mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre vonatkozó szigorú törvényi rendelkezések miatt visszaszorulóban van. Az őstermelők száma az elmúlt években rohamosan csökken: 2008. év májusában 195 fő őstermelői igazolvánnyal rendelkező albertirsai lakost tartottak nyilván, míg a 2007. évben a számuk 300 felett volt. Albertirsán a foglalkoztatottak aránya az aktívkorúakon belül, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint, 51,3%. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 42,7%. A munkanélküliség területi mutatója szerint, annak mértéke a 2009. évi adatok szerint 3,4%. Az elmúlt évek növekvő tendenciát mutatnak, de az igazi problémát a gazdaságilag aktív népesség alacsony aránya jelenti.

18. sz. táblázat Munkav. Nyilvántartott korú Munkanélküliségi Munkanélküliségi álláskeresők Év népesség ráta ráta Pest száma (fő) Albertirsán Albertirsán megyében Albertirsán (fő) 2003 157 7337 2,14 - 2004 163 7412 2,20 3,9 2005 228 7716 2,95 4,1 2006 210 7845 2,68 4,0 2007 242 7911 3,06 4,3 2008 292 7977 3,66 4,3 Forrás: TeIR

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 43

Önmagához képest az elmúlt két évben nagyon jelentős volt a foglalkoztatottsági visszaesés a városban. Ez az álláskeresők abszolút számában is nyomon követhető a fenti táblázatban. A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. év elején (279 fő) 2009 októberére csaknem megduplázódott (470 fő). A hosszú időtávon munkanélküli népesség száma korábban 30-40 fő körül mozgott, ám mára 60 fő fölé emelkedett.

19. sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek megoszlása (állandó lakóhely szerint) Albertirsa Munkav. Rendszeres Területi Járadékra Jövedelemp. korú Relatív Időszak szoc. seg. mutató jog. / fő/ tám./fő/ népes. mutató /fő/ /%/ /fő/ 2000 115 69 n.a. 6644 3,7 0,53 2001 71 39 21 6644 3,12 0,49 2002 64 5 25 7177 2,37 0,42 2003 55 2 23 7337 1,95 0,34 2004 63 1 31 7412 2,09 0,35 2005 92 0 25 7716 2,33 0,36 2006 97 16 44 7845 3,16 0,48 2007 72 18 41 7911 2,79 0,42 2008 93 20 46 7977 3,28 0,47 2009 128 35 52 8205 3,4 0,45

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A helyi foglalkoztatási viszonyok romlását nem csak a regisztrált álláskeresők számának növekedése jelzi, hanem a rendszeres szociális segélyben részesülők számának folyamatos emelkedése is, amelyet 2000. és 2009. között mutat a fenti táblázat. 20. sz. táblázat

Év: Regisztrált munkanélküliek száma

Férfiak: fő Nők: fő Összes: fő 2001 81 86 167 2002 57 76 133 2003 64 93 157 2004 81 85 166 2005 90 138 228 2006 85 125 210 2007 90 152 242

Forrás: TeIR

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 44

A munkanélküliek nemek szerinti megoszlása lényegesen rosszabb lehetőségeket mutat a nők számára, ami az esélyegyenlőségi feltételek javítását teszi szükségessé.

21. sz. táblázat

Év: Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

Szakközép. 8 ált. isk. Általános Szakmun- Egyetemet, Szakiskolát és kevesebbet iskolát kás isk. főiskolát Összesen végzett gimnáziumot végzett végzett végzett végzett végzett 2001 10 71 45 5 33 3 167 2002 1 52 37 5 38 0 133 2003 9 63 37 2 42 4 157 2004 8 53 58 4 36 7 166 2005 6 84 66 4 62 6 228 2006 8 54 77 11 51 9 210 2007 10 87 71 5 60 9 242

Forrás: TeIR

A képzettség, iskolai végzettség tekintetében megállapítható, hogy bár arányaiban jelentősebb az alacsonyabb iskolai végzettséggel (gimnázium alatti) rendelkező munkanélküliek száma, figyelemre méltó a sok szakképzett, ami jelentős humán erőforrásbeli tartalékra utal. Az ebben rejlő lehetőségeket az önkormányzatnak speciális foglalkoztatási programokkal (pl.: közfoglalkoztatás) ki kell aknázni. A felsőfokú végzettségűek ugrásszerű megnövekedése, nyilvánvalóan a gazdasági válság hatását jelzi.

22. sz. táblázat

Év Korcsoport szerint (fő)

19 év alatt 19-24 24-29 29-34 34-39 39-44 44-49 49-54 54-59 2001 9 19 30 25 20 29 33 30 20 2002 2 24 32 20 13 22 30 24 10 2003 0 15 13 25 16 16 23 23 11 2004 1 30 21 21 14 20 19 26 15 2005 1 16 31 17 35 13 25 28 19 2006 12 24 39 24 44 19 31 40 19 2007 8 24 46 27 34 24 34 32 21 2008 5 27 31 38 34 27 29 54 29

Forrás: TeIR

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 45

A korcsoportok közötti megoszlást tekintve két jelenségre kell felhívni a figyelmet Albertirsa esetében. Különösen az idei évi adatok kiugróan magas értéket mutatnak az álláskeresők között az 50 év feletti korcsoportokban. A településfejlesztés számára legalább ennyire lényeges a fiatalok (24-34 év közötti korcsoport) álláskeresőkön belüli magas aránya.

2.3.3 Képzettség

Albertirsa lakosságának képzettségi színvonaláról a 2001. évi népszámlálás adatai alapján tájékozódhatunk. Az alábbi ábrán területi összehasonlítást végeztünk, Albertirsa értékeit a megyei átlaggal, és a kistérség másik két jelentős, városi jogállású településével vetettük össze. Az adatok alapján látható, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében annál közelebbiek az adatok a megyei átlaghoz, minél nagyobb településről van szó, hiszen Albertirsa esetében ez az arány 5,9%, Nagykörösnél 8,3%, Ceglédnél viszont 9,6%, ami közelít a megye 11%-os értékéhez. Fordított előjellel ugyanez a tendencia tapasztalható a legalacsonyabb iskolai végzettség adatai esetében. Albertirsa lakosságában a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek aránya 52,02%-ot tett ki 2001-ben, míg Ceglédnél ugyanez az adat 47,16%. A megye átlag itt is kedvezőbb. Így ebből levonható az a következtetés, hogy a térség népességének képzettségi szintje a 2001. évi adatok szerint elmarad a megyei szinttől, és ezen belül is Albertirsa a szomszédos városoknál kedvezőtlenebb szerkezetet mutat.

6. sz. ábra A 7 éves és idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint (2001)

19,43 27,73 24,21 19,02 1,63 7,99 Cegléd

22,06 28,16 24,33 17,14 1,98 6,34 Nagykőrös 1-7 osztályt végzettek 8 osztályt végzettek Középiskola érettségi nélkül Középiskola érettségivel Egyetem, főiskola oklevél nélkül 21,66 30,36 24,75 17,72 0,89 4,63 Egyetem, főiskola oklevéllel Albertirsa

19,57 26,43 22,13 20,92 1,96 8,99 Pest megye

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Forrás: 2001. évi népszámlálásadatai alapján saját szerkesztés

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 46

23. sz. táblázat

Új Gerje Albertirsa Alberti Irsa Újtelep városközpont völgye Mutató megnevezése összesen* városrész városrész városrész Külterület városrész városrész (%) (%) (%) (%) (%) (%) (%)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 32,3 19,2 31,0 30,8 31,6 35,8 42,6 aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 5,9 16,0 5,0 8,9 3,4 4,5 éves és idősebb 2,7 népesség arányában

Forrás: 2001. évi népszámlálás

2.3.4 Jövedelmi és szociális helyzet

Albertirsa jövedelmi helyzetének jellemzéséhez közvetlen jelzőszámként a személyi jövedelemadó adatokat alkalmazzuk. A település jövedelmi viszonyait jól jellemezhetők térségi összehasonlításban. Albertirsa közúti időtáv alapján 30 perces távolságból valamivel több, mint 30 településből érhető el személygépkocsival. Az így lehatárolt településcsoporton belül az egy főre jutó személyi jövedelem adatok alapján, Albertirsa az átlagnál (104.356,- Ft/fő; 2007.) kicsivel magasabb (117.761,- Ft/fő) értékkel az első harmad végén helyezkedik el (12.), Cegléden kívül gyakorlatilag a budapesti agglomeráció települései rendelkeznek jobb értékekkel.

A helyi jövedelmi viszonyok méréséhez közvetett mutatóként az ezer lakosra jutó személygépkocsik számát alkalmazzuk. A személygépkocsi ellátottság települések közötti megoszlása megbízhatóan korrelál a személyi jövedelmi adatokkal. Albertirsa ebben az összehasonlításban (Albertirsa: 313 db/ezer fő; térségi átlag: 299) árnyalatnyival kedvezőtlenebb képet mutat a személyi jövedelemadó alapján számított rangsorhoz képest (15.), megállapíthatjuk, hogy térségi összehasonlításban az átlagosnál jövedelmi szempontból kedvezőbbnek ítélhetjük, azonban valamelyest elmarad a fővárosi agglomeráció városainak jövedelmi állapotához képest.

A településen belüli jövedelmi viszonyokról, városrészi különbségekről részletes helyzetfeltárás olvasható az egyes városrészek bemutatásánál, és az ASZT helyzetelemzésében.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 47

24. sz. táblázat

Személyg SZJA SZJA / SZJA SZJA Adófizetők Népesség SZJA / fő épkocsik Település: SZJA (Ft) adóalap / fő adófizető adóalap / adóalap (Ft) száma (fő) (fő) (Ft) száma/eze (Ft) (Ft) adófizető (Ft) r fő

Újhartyán 390661682 2030509135 1253 2733 142942 742960 311781 1620518 393 Újlengyel 168452626 1060087917 756 1737 96979 610298 222821 1402233 368 Hernád 502933924 2691018824 1746 4074 123450 660535 288049 1541248 368 Dabas 1997752319 10685155103 7181 16231 123083 658318 278200 1487976 359 Táborfalva 312498815 1992376610 1404 3537 88351 563296 222578 1419072 354 Inárcs 595454209 3026049947 1906 4439 134142 681696 312410 1587644 348 Pusztavacs 129903810 893469437 636 1445 89899 618318 204251 1404826 348 Dánszentmiklós 247960774 1602875778 1162 2812 88180 570013 213391 1379411 344 Monor 2710040089 13333099881 7481 17881 151560 745657 362256 1782262 338 Üllő 1576095035 7983203969 4595 10411 151387 766805 343002 1737368 336 Ócsa 1156650230 6184003136 3832 8967 128990 689640 301840 1613780 333 Lajosmizse 963336464 5970872265 4584 11623 82882 513712 210152 1302546 330 Vasad 176022671 1015603247 699 1724 102101 589097 251821 1452937 324 Csévharaszt 171886998 1160454459 821 1938 88693 598790 209363 1413465 322 Albertirsa 1421966107 7938454393 5115 12075 117761 657429 277999 1551995 313 Gyömrő 2010295794 10789357637 6350 14950 134468 721696 316582 1699111 309 Péteri 297399354 1478348837 881 2066 143949 715561 337570 1678035 303 Cegléd 4884280928 26032582826 15893 38270 127627 680235 307323 1637990 296 Nyáregyháza 336246307 2202742458 1541 3786 88813 581813 218200 1429424 295 Kakucs 300261315 1729664791 1088 2714 110634 637312 275975 1589765 294 Mikebuda 49902577 364563967 293 785 63570 464413 170316 1244246 284 Örkény 398581643 2347974137 1643 4878 81710 481340 242594 1429077 277 Ceglédbercel 599112830 3301115026 1970 4502 133077 733255 304118 1675693 274 Pilis 1363500249 7251910871 4486 11440 119187 633908 303946 1616565 272 Csemő 259006306 1879452116 1481 4376 59188 429491 174886 1269043 262 Tápiószentmárt on 470590914 3022722221 2176 5637 83483 536229 216264 1389119 260 Káva 67539664 401638723 265 657 102800 611322 254867 1515618 259 Gomba 367991711 2018996628 1290 2983 123363 676834 285265 1565114 258 Bénye 134748068 798400304 546 1232 109373 648052 246791 1462272 254 Nyársapát 104794902 790219719 655 1846 56769 428071 159992 1206442 249 Tápiószőlős 207944362 1466092397 1136 3154 65930 464836 183050 1290574 244 Abony 1381805523 8559827484 6151 15710 87957 544865 224647 1391616 240 Tápióbicske 290786845 1919521990 1367 3587 81067 535133 212719 1404186 234 Tápiószele 601046626 3583117295 2341 6323 95057 566680 256748 1530593 223 Pánd 147042396 951886670 661 1986 74039 479298 222454 1440071 212 Forrás: APEH és KSH adatok alapján

Az Integrált városfejlesztési stratégia Albertirsa belterületén öt nagyobb városrészt különít el egymástól: Új városközpont, Alberti, Irsa, Újtelep, Gerje-völgye. A 2001-es népszámlálás és az önkormányzati népesség nyilvántartás adatai szerint az Új városközpont és a Gerje-völgye népessége csupán pár száz fő, sokkal alacsonyabb a többi városrészénél, ami bizonytalanabbá teszi a fajlagos és arányosított mutatók értékelését, összevetését más városrészekkel.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 48

A KSH által szolgáltatott 2001-es adatok jellemzően nem mutatnak jelentős eltéréseket az egyes városrészek között, leginkább az Új városközpont mutatói különülnek el, kedvezőbb társadalmi szerkezetet jelezve a területen. A nagyobb különbségek főként a belterület- külterület viszonylatában jelennek meg valamelyest, miszerint a külterületek mutatói tendenciózusan kedvezőtlenebbek a belterületi városrészek mutatóinál, de jellemzően ezek a mutatók sem jeleznek kiemelkedően nagy eltéréseket. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, amely a szegregátumok meghatározására alkalmazott legfontosabb mutatónk az anti-szegregációs tervben, egyik belterületi városrészben sem éri el a 23%-ot. A külterületek adata is 30% alatti, így még mindig jelentősen elmarad a 40%-os küszöbtől.

Az önkormányzat 2009-es adatközlései is a segélyezettek zömében egyenletes városrészenkénti eloszlását mutatják. Irsa városrész mutatói a legkedvezőbbek. A külterületi népességre vonatkozó jelzőszámok ez esetben is kedvezőtlenebb társadalmi viszonyokat sejtetnek a város egészénél, de itt sem találkozunk kiemelkedő eltérésekkel. A segélyezettek fajlagos mutatói a Gerje-völgyében a legkedvezőtlenebbek, ez főként a hátrányos helyzetű gyermekek viszonylag magas koncentrációjából adódik, melyhez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény párosul. A nominálisan nem túl magas értéket a nominálisan szintén alacsony lakás és népességszámhoz viszonyítva magas fajlagos mutatót kapunk. Városi szinten a hátrányos helyzetű gyermekeknek 7%-a lakik ebben a városrészben.

2.3.5 Egészségi állapot

A háziorvosi praxisokban ellátottak főbb betegségeiről 2 évente szolgáltatnak adatokat a háziorvosok és a házi gyermekorvosok. Az alábbi két táblázat körzetenként mutatja be az ellátottak főbb megbetegedéseit. Sajnálatos módon területi (megyei) adatok nem állnak rendelkezésünkre az egyes betegség típusok előfordulásának gyakoriságáról, ezért az országos mutatókat ismertetjük, melyek úgy vélem segítséget jelentenek a táblázatok értelmezésében.

25. sz. táblázat

Felnőtt korú ellátottak és gondozottak főbb betegségei a 2006 évben Esetszám Betegség neve 1. körzet 2. körzet 3. körzet 4. körzet 5. körzet Összesen férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Rosszindulatú 9 6 8 11 6 5 13 11 16 28 113 daganatok Cukorbetegség 32 43 31 46 47 69 37 96 75 82 558 Magas 170 250 100 171 149 157 233 412 128 132 1902 vérnyomás Ischaemiás 107 64 13 21 42 27 79 198 84 97 732 szívbetegség Agyi érbetegség 49 45 18 33 18 14 49 108 51 69 454

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 49

Idült légúti 53 49 4 21 6 3 19 7 162 betegség Asthma 13 17 8 12 12 3 7 18 9 10 109 Vékony- és 10 13 9 6 2 3 5 7 3 4 62 vastagbél gyulladásos megbetegedései A máj betegségei 15 5 8 6 17 8 4 7 56 38 164 Spondylopáthiák 47 59 28 81 83 78 12 27 83 101 599 Osteoporosis 29 70 20 43 12 32 2 43 10 135 396

Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

Hazánkban, az utóbbi évtizedekben a halálozási adatokban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek szerepelnek vezető halálokként. Harmincnégy éves korig a halálesetek döntő része külső okok (mérgezések, balesetek, öngyilkosság) miatt következik be. A középkorúak – különösen a nők – körében kiugróan nagy a daganatos betegségek aránya. A férfiaknál a rosszindulatú daganatok mellett szintén jelentős az emésztőrendszer betegségei miatti halálesetek száma.

A keringési rendszer betegségei idős korban válnak vezető halálokká. Az EU tagállamai közül a balti országokat követően, Magyarországon a legmagasabb az ischaemiás szívbetegség és az agyérbetegség miatti halálozás. Az Albertirsa megbetegedési eseteit összefoglaló táblázat szerint, a település is beleillik a fent vázolt megbetegedési képbe.

A fenti megdöbbentő adatok ráirányítják a figyelmet a megelőzés – ezen belül a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatok fontosságára.

A tüdőrák időben történő felismerését segíti a Magyarországon egyedülálló tüdőszűrési rendszer. Albertirsán évek óta július 31. és szeptember eleje között kerül sor a tüdőszűrére. A szűrés nem kötelező, de a Polgármesteri Hivatal minden olyan családot levélben értesít annak időpontjáról, ahol 18 éven felüli személy él. Az értesítések mellett az időpontokról plakátokon és a Kábel TV-n keresztül is tájékozódhatnak a város polgárai. 2007. évben a 18 év feletti személyek kevesebb, mint fele vett részt a tüdőszűrésen. Jellemzően a 18-45 év közötti korosztály marad távol a szűrésektől, a legaktívabbak a 60 év felettiek. A tüdőrák kezdeti stádiumban jó eséllyel kezelhető, ezért az éves tüdőszűrés kiemelkedő szerepet kellene, hogy játsszon a megelőzésben.

Albertirsán 2007-ben első alkalommal került sor méhnyakrák szűrésre. Ekkor huszonkét óra rendelési időben 140 albertirsai nő vett részt a szűrésen.

1995 óta, szinte minden évben megszervezi az önkormányzat az Osteoporosis-szűrést az albertirsai lakosok számára. Elmondható, hogy a veszélyeztetett korban lévő nők nagy számban vesznek részt a szűrésen.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 50

A 2007-óta minden év októberében (Albertirsa nagy szülöttjének, Politzer Ádámnak a születési évfordulójához illesztve) megrendezett egészséghét programjában újra-meg újra megszerveznek valamilyen (méhnyakrák, prosztata, stb.) szűrést.

26. sz. táblázat

Gyermekkorúak főbb megbetegedései a 2006. évben

1. 2. Összesen Megbetegedés körzet körzet fiú lány fiú lány Rosszindulatú 0 0 0 0 0 daganat Vashiányos 12 13 14 10 49 anaemia Elhízás (kalória 12 9 31 26 78 többletbevitel miatt) Mentális 11 4 15 4 34 viselkedészavarok Epilepszia 3 2 2 2 9 Szemizmok, 4 9 12 6 31 alkalmazkodás és fénytörés betegségei Hallásvesztés 0 1 1 2 4 Magas vérnyomás 1 0 4 2 7 Asthma 23 11 30 10 74 Deformáló 2 5 12 7 26 hátgerinc elváltozás

Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 51

2.3.6 Társadalmi önszerveződések

27. sz. táblázat MEGNEVEZÉS ELÉRHETŐSÉG 1. Teljesebb Életért Alapítvány Siposné Györe Zsuzsanna, Vasút u.4 2. Albertirsai Sportegyesület Répás László, Hunyadi u.22 3. Erős Foci Suli Ifj. Erős Károly, Dánosi u.50 4. Albertirsai Reform Életmód Egyesület Kürtiné Bodnár Klára, Vasvári Pál u. 5. 5. Polgári Kör Albertirsáért Egyesület Gombai József, Pesti út 181. 6. Albertirsa és Környezete Térségfejlesztéséért Zatykó János mb. elnök, Alapítvány Nefelejcs u. 29. 7. Őszirózsa Nyugdíjas Klub Kovács Lászlóné, Szentmártoni út 3. 8. Szivárvány Nyugdíjas Klub Kovács Károlyné, Árpád u.12. 9. Újtelepi Óvodáért Alapítvány Pappné Szedresi Ilona, Ady E. köz 6. 10. Kinizsi Vagyonvédő Egyesület Orosz István, Margaréta u. 5. 11. Jövő Nemzedékéért Alapítvány Aszódi Zoltánné, Liszt F. u. 12. 12. Játékkal a Jövőért Alapítvány Walterné Kovács Ágnes, Luther u. 8. 13. Albertirsa Művészetoktatásáért Alapítvány Lebanov József, Luther u. 2/1. 14. Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Pásztor János, Katona Gy. u. 11. Csoport 15. Albertirsa Nyilvánosság Alapítvány Kaáriné Kabay Lilla, Temető u. 2/2. 16. Ybl-Kápolna Alapítvány Kiszel Mihály prépost, Köztársaság u. 25. 17. Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Sipőczné Farkas Mária, Általános Iskola Alapítvány Köztársaság u. 29. 18. Szülők a Tessedik Iskoláért Alapítvány Ádám Ildikó, Győzelem u.2 19. Dolina Zöld Kör Kovács Lászlóné, Pesti út 41. 20. IPOSZ helyi szervezet Józsa Károly, Pesti u. 129. 21. Malom Tó Horgász Egyesület Jáger István, Nefelejcs u. ½. 22. Nyugdíjas Vasutasok Szakszervezetének Pjeczka Jánosné, Dánosi u. 69. Alapszervezete 23. Gerje-Party Fúvósegylet Dr. Kiss Tibor, Magyar u. 6. 24. Albertirsai Dalos Kör Bártfai Csabáné, Árpád u. 36. 25. Albertirsa Zenei Életéért Alapítvány Kovács Károly, Dózsa Gy. út 2. 26. Homokrészi Tanyavilágért Egyesület Malya Carmen, Pozsonyi u. 52. 27. Albertirsai Mazsola Óvoda Alapítvány Korcsolainé Pálfi Éva, Dózsa Gy. u. 11. 28. Albertirsai Napsugár Óvodáért Alapítvány Pjeczka Pálné, Pesti út 29. 29. IRMÁK Sprint Sportegyesület Szebenszki János, Köztársaság u. 115. 30. Albertirsai Nyitnikék Óvodáért Alapítvány Nyerges Józsefné, Baba u. 1. 31. ALBA Gyermekekért Alapítvány Bíró Éva elnök, Baba u. 1. Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 52

2.4 Környezet

2.4.1 A természeti adottságok vizsgálata

Légszennyezés: a légszennyezés terhelés kis mértékű csökkenése a jelenlegi helyzetben a tervezett közúti forgalmi szabályozásoktól, a helyi forgalom kisebb átrendezésétől várható. Az ipari fejlesztési területeken a lakóterületi normákat meg nem haladó légszennyezés kibocsátású tevékenységek helyezhetők el. A közlekedési eredetű légszennyezés terhelés csökkentéséhez hasonlóan, a zajterhelés csökkentésben is a tervezett forgalmi szabályozásoktól, változásoktól várhatók eredmények.

Zajterhelés: lakóterületet zavaró ipari eredetű zajhatás a településen jelenleg nincs. A javasolt iparterületi fejlesztéseken a lakóterületi normákat meghaladó zajterhelés nem engedélyezett.

A felszíni és a felszín alatti vizek: a vizek védelme érdekében a belterületen a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült. A rákötéseket (a tisztító kapacitás 2008 decemberében történt növelése után) ösztönözni kell. Szennyvízszikkasztás a csatornahálózattal rendelkező utcákban nem engedélyezett.

Hulladékkezelés: a jelenlegi hulladéklerakó rekultiválása a Duna-Tisza közi nagyregionális rendszer (lásd: „Infrastruktúra, közműellátottság, közlekedés” c. fejezet) programján belül megvalósult. A Gerje Menti Területfejlesztési Társulás és Albertirsa önkormányzatának folyamatos feladata, hogy felszámolja az illegális lerakókat, majd a területet rekultiválja a környezetükben. A meglévő, és a kialakítandó ipari területeken veszélyes hulladék tárolása csak átmenetileg engedélyezhető.

2.4.2 Az épített környezet vizsgálata

A város igazgatási területe változatos táji-települési adottságokkal rendelkezik. A belterülettől északra, északnyugat-délkeleti irányban elnyúlva, húzódik a Gödöllő- Ceglédberceli (Monor-Irsai) Dombság déli nyúlványa, erdőfoltokkal. A dombháttal párhuzamosan, a Gerje patak védett természeti területen halad keresztül. A patak széles kiterjedésű partja jellegzetes táji adottsággal bíró lápos-ligetes rét, amely kettéosztja a város belterületét, mégpedig az utóbbi évtizedekben kialakult új üdülőzónára és a központi településmagra.

Albertirsa belterülete csaknem 100%-ban beépített.

A külterület és a belterület aránya 89,4% ill. 10,6%. Utóbbi közelében jelentős nagyságrendű kiskert (volt zártkert) található, pincékkel, gazdasági épületekkel, nemritkán lakó funkcióval. Ezek az övezetek kezelés, odafigyelés nélkül jelentős szegregációs veszélyt hordoznak

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 53 magukban, különösen a várost érintő migrációs folyamatok fényében. Ezért is kell különös figyelmet fordítani pl. a Kakasi-dűlőn zajló folyamatokra. A művelés alatt álló mezőgazdasági területekhez képest jelentős nagyságrendű a természeti-természetközeli területek aránya: a külterület közel egynegyede (23%-a) összefüggő erdő, illetve rét-legelő.

A belterület közelében, illetőleg a közutak környezetében elszórtan helyezkednek el a gazdasági-ipari területek, amelyek egy része állattartó telep, valamint mezőgazdasági major volt. A külterület déli részén, az ún. Homokrészen, erdőfelületekkel övezetten tanyás beépítés alakult ki. Kisebb számban, és nagyobb szórtságban, a város északi határában (Feketerész) is találkozunk tanyákkal. A zöldfelületek arányát nem lehet egzaktan megállapítani a jelentős és folyamatosan változó kiterjedésű zártkertek, üdülő és külterületi részek miatt. Az önkormányzat becslése szerint a zöldfelületek aránya a belterület 40%-a.

Albertirsa külterületén – a rendezési terv szerint - a védőerdő övezetbe azok az összefüggő erdőfelületek kerültek, amelyek kezelése során cél a talaj-és vízvédelmi ökológiai érdekek érvényesülése, másrészt azok, amelyek a belterülettel, az iparterületekkel és a fejlesztési területekkel szomszédosak és céljuk a lakott területrészek környezeti terhelés elleni védelme. Összes terület: 100 ha.

A gazdasági erdőterületekhez kerültek az előző övezetbe nem tartozó erdők (a külterület déli részén, az ún. Homokrészen). Jellemzőjük, hogy közéjük ékelődve számos tanya található. Összes terület: 1101 ha.

A természetvédelmi területek jellemzői

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében országos jelentőségű védett természeti területnek minősül (ex lege): a strandtól délre, a Gerje–patak és a Vágóhíd u. közti gyepes-lápos terület.

Több olyan terület található Albertirsán, mely a „természeti területek” közé került besorolásra. Ezek a következők:

Gyepterületek, a helyi védettségű Dolina völgytől délre (két terület) Gyep-nádas területek, a Gerje mentén (több részből álló, hosszan elnyúló terület) Gyepterületek, a mikebudai közigazgatási határ mellett.

Helyi jelentőségű védett természeti területek: Hársas-völgy Az Alföldet hajdan nagy kiterjedésben borító erdőssztyepp emlékét őrzi ez a kissé hűvös mikroklímájú tájrészlet. A korábban jelentős területű hárs-erdők maradványát képező idős fákból, öreg tölgyekből álló kisebb erdőrészek, és a rohamosan fogyó szil termőhelyének fokozottabb védelmére létesült a természetvédelmi terület.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 54

Dolina-völgy A hazánk területére hajdan jellemző erdős-sztyepp flóra maradványterülete található itt, számos védett növényfajjal.

Albertirsai tölgy A Hősök kertjében 1 db kocsányos tölgy.

Albertirsai hársfa A Vasút u. 6. sz. alatti ingatlanon (volt Kisasszonyok kúriája kertjében)

Alberti Halastó – Az egykori dokumentumok tanúsága szerint, a XV. század elején már létezett ún. Malomtó, ma a város és a környék horgászainak valóságos paradicsoma.

Gyurgyalagos – A belterülettől északra, az M4. sz. út fölött található löszfal Közép-Európa legnagyobb gyurgyalag (színpompás paradicsommadár fajta) kolóniájának ad otthont.

Pozsonyi út végén lévő kaszáló – benne védett mocsári növényekkel. A természetvédelmi területek kiterjedése összesen: 365 ha.

2.4.3 Műemlékek és helyi értékvédelem

Albertirsa története során több olyan épület, építmény létesült a településen, amelyek országosan ugyan nem ismertek (bár néhány közülük műemléki védelem alatt áll), de építészeti értéket hordoznak, meghatározói a nemzeti, regionális és lokális identitástudatnak, történeti-társadalmi gyökerekre utalnak, építési hagyományokat örökítenek meg. Néhány utcaszakasz, ill. tér is van, mely jellegzetes, települési karaktert mutat, így érdemes megőrizni. Tíz kiskastély, illetve kúria található a városban, melyek többsége intézményként hasznosul, kettő közülük romos állapotban van. Öt templom és két kápolna, számos polgári és népi lakóház, több szobor és emlékmű, síremlék jelent építészeti-kulturális értéket.

Az országos és a helyi védelem alatt álló épületek, építmények felsorolását melléklet tartalmazza.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az egyházak, az önkormányzat, valamint a helyi közösség által az épített környezet védelme, harmonikus felújítása, alakítása területén elért legutóbbi eredmények:

- a Szapáry-sírkápolna (építész: Ybl Miklós) felújítása, környezetének rendezése, parkosítása, - az alberti evangélikus templom környezetében az evangélikus iskola bővítése, tornaterem építése (Ez utóbbi a város második működő tornaterme.), - az Erzsébet téren díszburkolat létesítése, Szent István-szobor felállítása, - a Köztársaság utca 10-től a Pesti (M. 40. sz.) útig utcaburkolat felújítás (építőköves járda- és parkoló)

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 55

Helyi értékvédelmi vizsgálatra javasolt épületek és építmények Albertirsa igazgatási területén:

Cím Építmény, épület rendeltetése Helyrajzi száma  Bajcsy-Zs. u. 50. Szapáry Péter kastélyának hrsz. 2178/4 kerítés maradványa  Tó utca Faluház hrsz. 2608/1  Pesti út Hősök kertje hrsz. 2836  Táncsics út 3. Általános iskola hrsz. 2904  Pesti út 24. Bútorbolt hrsz. 3363/8  Vasút u. 2. lakóház hrsz. 2921/2  Kossuth L. u. 2. Irsay József volt kúriája hrsz. 3307/4  Kossuth park Emlékfal (II. világháborús) hrsz. 235  Luther u. 2. Művészeti Iskola hrsz. 282/1  Köztársaság út 44. Kovácsműhely hrsz. 469  Köztársaság út 115. Rudnyánszky-kastély hrsz. 599  Irsay K. u. 6. Irsay-kastély hrsz. 3201  Kolozsvári u. 41. Lakóház hrsz. 3042/5  Somogyi B. u Vasútállomás hrsz. 831  Lipthay ház és volt gyógyszercsomagoló épület együttese, a Köztársaság u. 10-től, a Deák Ferenc u. sarkáig  Köztársaság úti r.k. templom és iskolaépület, hrsz. 3254, előtte Szent Erzsébet szobor és Erzsébet park  Köztársaság út Irsai Evangélikus templom hrsz. 3206  Városháza, hrsz. 1  Irsai evangélikus parókia, hrsz. 449  Luther utcai óvoda, hrsz. 292  Református templom, hrsz. 431  Albertirsa történelméhez kapcsolódó kripták, sírok minden temetőben

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 56

2.4.4 A lakásállomány megoszlása és szerkezete

Mint az a demográfiai mutatókból is kitűnik, Albertirsa lakosságának létszáma folyamatosan növekszik. A város lakosságának közel 30 %-a a 18-35 éves korosztályba tartozik, amely korcsoport élethelyzetéből adódó egyik legfontosabb kihívása a lakáshoz való hozzájutás. Ennek megfelelően a lakások száma is folyamatosan nő a településen. Albertirsán 5159 db lakás volt 2009-ben. Ez a 2001-es KSH adathoz képest 872 db-os, azaz több mint 20%-os növekedést jelent. A lakásállomány mintegy 33 %-a alacsony komfort fokozatú volt 2001- ben. Az említett óriási arányú növekedés alapján feltételezhetjük, hogy ez a mérték ma már jóval szerényebb.

Az önkormányzat többféle formában támogatja az arra rászorulók lakhatását: szociális bérlakások kiutalásával, első lakás tulajdonhoz jutók otthonteremtési támogatásával, valamint normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatáson keresztül.

Az első lakáshoz jutók támogatása keretében a város a közigazgatási területén lévő (1) magántulajdonú lakás építéséhez, (2) magántulajdonban álló új, használt vagy értékesítés céljára épített lakás vásárlásához, és (3) egy másik lakáshoz való hozzáépítéshez nyújt támogatást. A támogatás összege maximum 200 ezer Ft vissza nem térítendő támogatás és maximum 200 ezer Ft, öt évre szóló kamatmentes kölcsön lehet.

A támogatás fiatal házasokra, élettársakra, gyermeküket egyedül nevelőkre vonatkozik. Az igénylés feltétele, hogy legalább egyikük (1) Albertirsán minimum 5 éve állandó bejelentett lakhellyel rendelkezzék, (2) 35 év alatti életkorú legyen (3), és az egy főre jutó havi nettó jövedelem, az együtt költöző család esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át. A képviselő-testület fenntartja a jogot, hogy „kivételes méltánylást érdemlő esetben” az első két feltételtől esetlegesen eltekintsen.

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat a következő jogcímeken lehet bérbe adni:

1) szociális helyzet alapján; 2) költségalapon meghatározott lakbér alkalmazásával; 3) lakásgazdálkodási feladatok ellátására: a) közérdekből, b) elhelyezési kötelezettség jogcímén, c) lakáscsere jogcímén.

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat ebből kifolyólag három fő csoportba sorolhatjuk:

1) Szolgálati lakások: az önkormányzattal, illetve intézményeivel közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állók, illetve a város szempontjából jelentős feladatokat ellátók (fogorvos, rendőrök, pedagógusok) bérleményében vannak. 2) Költségalapon meghatározott lakbérű lakások: e lakás típus lakbérét úgy állapítják meg, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakberendezéssel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek. (Az önkormányzat alapvetően a

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 57

Vasút utcában lévő új (2002-ben átadott) építésű önkormányzati bérlakásokra állapítja meg költség alapon a fizetendő lakbért. Itt a megállapított lakbér összege: 423 Ft/hó/m2.) 3) Szociális bérlakások: a városban elszórtan lévő lakások, melyek bérbeadására vonatkozó jogokat és kötelességeket a polgármester gyakorolja.

28. sz. táblázat Kimutatás az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokról (2009)

Cím Komfortfokozat Szobaszám Alapterület (m2) Szolgálati lakások Irinyi u. 6/1 Komfortos 1 37 Irinyi u. 6/2 Komfortos 1 37 Zrínyi u. 1/1 Komfortos 1 50 Zrínyi u.1/2 Komfortos 1 50 Köztársaság u. 9/1 Összkomfortos 3 107 Köztársaság u. 9/2 Összkomfortos 3 107 Somogyi u. 47. Összkomfortos 2 89 Pozsonyi u. 14/1. Összkomfortos 2 67 Költségalapon meghatározott lakbérű lakások Vasút u. 4/4 Összkomfortos 1 35 Vasút u. 4/5 Összkomfortos 1 63 Vasút u. 4/6 Összkomfortos 2 69 Vasút u. 4/7 Összkomfortos 2 93 Szociális bérlakások Galamb u. 39/1. Komfort nélküli 1,5 51 Galamb u. 39/2. Komfort nélküli 1,5 51 Hámán Kató u. 73/1 Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/2. Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/3 Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/4. Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/5. Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/6. Komfort nélküli 1 34 József A. u. 55. Komfort nélküli 3 114 Nefelejcs u. 5. Komfort nélküli 2 79 Nefelejcs u. 22/2. Komfort nélküli 1 43 Pesti út 49. Komfortos 2 50 Pesti út 59. Félkomfortos 2,5 78 Thököly u. 21/1 Komfortos 2,5 53 Thököly u. 21/2 Komfortos 1,5 41 Thököly u. 23/1 Komfortos 2,5 53 Thököly u. 23/2 Komfortos 1,5 41 Vécsey u. 22/2 Félkomfortos 1 43

Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 58

Az önkormányzat a lakásokat pályázat útján adja bérbe, rendszerint maximálisan 5 évre, illetve a szolgálati jogviszony időtartamára. Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, az a nagykorú kérelmező nyerhet jogosultságot, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) ingatlantulajdonnal (tulajdonrésszel), haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, b) a kérelem benyújtásától visszamenőlegesen számítva 10 éven belül közte és az önkormányzat között a pályázónak felróható okból lakásbérleti szerződés nem szűnt meg, c) a kérelmezőnek és a vele együtt költöző személyeknek három havi nettó jövedelme alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelme a kérelem benyújtásakor nem alacsonyabb a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 70%-ánál, de nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét (egyedülálló pályázó esetén háromszorosát). (A rendelet módot ad rá, hogy a polgármester méltányossági alapon a keretszámokból engedményt tegyen.) d) a lakás bérbeadására pályázatot nyújtott be, e) vállalja a bérleti szerződésből adódó kötelezettségek teljesítését.

Az elbírálás során az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

a) a kérelmező által eltartott kiskorú gyermekek, valamint az egészségi állapotuk miatt jövedelemmel nem rendelkező és munkaképtelen hozzátartozók száma; b) a kérelmező a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, c) a kérelmező és a vele együtt költözők romos vagy egészségre ártalmas körülmények között élnek, illetőleg szükséglakásban laknak, d) az egy szobára jutó bejelentett személyek száma, továbbá az egy személyre jutó lakóterület, e) a jelenlegi lakáshasználat jogcíme, f) a lakásban együtt lakó önálló családok száma, g) az egy főre jutó jövedelem a kérelmező családjában.

Az önkormányzati lakásrendelet módot ad lakbértámogatás megállapítására. Lakbértámogatás, az önkormányzat tulajdonában álló lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásával érintett bérlőjének akkor állapítható meg, ha a bérlővel egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 220%-át, továbbá a lakást nem hasznosítják, illetve jelentősebb forgalomképes vagyonnal nem rendelkeznek. A lakbértámogatás mértéke a havonta fizetendő lakbér 20 %-a, de legfeljebb 5.000.- Ft/hó.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 59

7. sz. ábra Szociális bérlakások számának alakulása 2003-2009

25

20

15

10

5

0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 3. negyedév

Forrás: Az önkormányzat közlése alapján ASZT

Az önkormányzati szociális bérlakások száma a 2003-2009-es időszakban 21-ről 18-ra csökkent. Az elmúlt években (2003-tól) négy darab új szociális bérlakás épült, és hét került szanálásra. Az önkormányzati lakásállomány összességében kevés ahhoz, hogy az önkormányzat a lakásgazdálkodási feladatait megfelelő színvonalon lássa el.

A szociális alapon kiutalt bérlakások bérleti díját az önkormányzat a lakás elhelyezkedésétől (övezeti besorolásától), komfort fokozatától és alapterületétől teszi függővé:

29. sz. táblázat

Az önkormányzat által megállapított lakbér kiszámítása (Ft/hó/m2) komfortfokozat övezeti besorolás I. II. III. összkomfortos 220 190 130 komfortos 200 110 85 félkomfortos 110 100 65 komfort nélküli 65 45 35 szükséglakás 25 20 15

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (III.31.) rendelete a 9/2008. (II. 29.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalva, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 60

A lakások körzetenkénti besorolása:

I. körzet: Vasút u., Irinyi u., Luther u., Zrínyi u., Köztársaság u., Pesti út, Somogyi B. u. II. körzet: Dózsa György út, József A. u., Nefelejcs u., III. körzet: Galamb u., Hámán K. u., Vécsey u., Thököly u., Pozsonyi u. és a város egyéb részei

A lakásépítés dinamikája

A rendszerváltás óta eltelt években Albertirsán egészen 2002-ig nem épült önkormányzati lakás. 2002-ben, a Széchenyi-terv pályázatán nyert összegen épültek fel a Vasút úti, költségalapú bérlakások. A Vasút úti bérlakások megépítése komoly előrelépés volt az előző évek eredménytelen próbálkozásaihoz képest, de a helyi igényeket távolról sem elégítette ki. Bizonyította ezt a Vasút úti bérlakások iránti rendkívül nagy érdeklődés is. 2004-ben még négy új bérlakást sikerült megépíteni. A lakbérhátralékosok száma 2005-től 2009-ig megduplázódott - 12-ről 24-re növekedett, ami a rosszabbodó szociális helyzetre utal.

A lakáscélú ingatlanok építésének dinamikáját, a kiadott építési engedélyek alapján, az alábbi diagram és táblázat mutatja be. A 2001. évi lakásépítési bumm után, az országos konjunktúrával párhuzamosan, Albertirsán is évről-évre radikálisan nőtt a kiadott építési engedélyek száma. Az elmúlt két év csökkenő tendenciája mögött is a kedvezőtlen országos gazdasági folyamatok játszanak döntő szerepet.

8. sz. ábra Albertirsa területén kiadott lakóház/lakásépítési engedélyek (2001-2009)

180

160

140

120

100

Összesen

80

60

40

20

0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009

Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése alapján saját szerkesztés

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 61

30. sz. táblázat

Év Lakóház Üdülő Összesen 2001. 54 - 54 2002. 162 1 163 2003. 66 - 66 2004. 59 2 61 2005. 99 2 101 2006. 157 2 159 2007. 156 3 159 2008. 81 1 82 2009 66 1 67 Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

Albertirsán, a város népességének növekedésével együtt növekszik a lakásszám. Az önkormányzati kezelésben lévő lakások száma, ezzel együtt a szociális bérlakásoké viszont alacsony. Emellett a szociális bérlakások jellemzően nagyon alacsony komfort fokozatúak. Mindez megnehezíti, hogy az önkormányzat megfelelő színvonalon be tudja tölteni a szociális igényeket, és meg tudja valósítani az anti-szegregációs mobilizációs programban ráháruló feladatokat.

A város belterületén a legkedvezőtlenebb állapotú lakórészek, a Vasvári Pál és a Hámán Kató utcában vannak. Ez utóbbi helyen egy nagyon leromlott állapotú, komfort nélküli, romák által zsúfoltan lakott, önkormányzati tulajdonú bérlakások találhatók egy blokkban, amely a problémás terület fő gócpontja.

2.4.5 Települési környezeti infrastruktúra

Albertirsán a települési infrastruktúra jellemzően kiépült. Elmaradások vannak a felszíni vízelvezető csatornahálózat, a pormentes járdák, továbbá, a várostesttől a Gerje patakkal elválasztott strand környéki utcákban: a szennyvízcsatorna és a szilárd útburkolatok vonatkozásában. Ez utóbbi, egy lassan benépesedő terület, megnyíló új utcákkal, építési telkekkel: főként üdülő övezet, de állandó lakosok is előfordulnak. A gyakorlatilag közművesítetlen Csalogány és Gyöngyvirág utca is itt található, amelyek újonnan kijelölt utcák. Szintén nem teljes a települési infrastruktúra kiépítettsége, a külterületeken.

A várostestbe közvetlenül illeszkedő területek közül, települési infrastruktúra szempontjából a Vasvári Pál utca a leginkább problémás terület. Ez egy viszonylag hosszú utca, ahol a múlt század utolsó harmadában átgondolatlanul folyt az építési engedélyek kiadása. Maga az utca nagyon keskeny, a kerítések közvetlenül kiérnek a földútig. A kedvezőtlen adottságok ellenére jobb és rosszabb állapotú házak is fellelhetőek az utcában.

A település víz és csatornaközmű szolgáltatását az Albertirsai Vizi Közmű Üzemeltető Intézmény látja el. A gázszolgáltatást a területi gázszolgáltató, a TIGÁZ Zrt végzi. A helyi áramszolgáltató, a DÉMÁSZ Zrt.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 62

31. sz. táblázat

A települési infrastruktúra hiányosságai Albertirsa egyes utcáiban

Azon utcák, ahol Vezetékes Szennyvíz- Pormentes részben, vagy egészben Áram Közvilágítás Gáz járda víz csatorna út nem találhatóak

Árok utca x x Bajcsy-Zsilinszky utca x Bem utca x x x Bicskei út x Csalogány utca x x x x x x x Csengey Gusztáv utca x x Galamb utca x Gyöngyvirág utca x x x x x x x Hősök útja x Huszár utca x Kender utca x x Madách utca x Margaréta utca x Mátyás utca x Munkácsy Mihály utca x x Nyárfa utca x Nyírfa utca x x x Pacsirta utca x x x Politzer Ádám utca x Rigó utca x x x Strand utca x x x Sugár utca x x x Szellő utca x x x Tulipán utca x x x Vadrózsa utca x x x Vágóhíd utca x Vasvári Pál utca x x x x Forrás: Önkormányzat adatközlése.

2.4.6 Közlekedési infrastruktúra

Albertirsának a fővároshoz közeli elhelyezkedését kedvezőbbé teszi, hogy az országos közlekedési hálózati infrastruktúra fontos vonalai érintik a települést. A 4-es út, Budapest felől a település határánál elkerüli a várost és elvezeti a nagyobb forgalmat, ugyanakkor a 40- es áthalad a városon, lehetővé téve a könnyű kijutást.

A város legjellemzőbb közösségi közlekedési formája a vasút, ami Albertirsa városának a Budapest – Cegléd – Szolnok vasútvonal melletti közvetlen fekvéséből adódik. Hétköznaponként 35 közvetlen vonattal lehet eljutni a fővárosba, amelyek reggel nagyon sűrűn járnak, napközben pedig óránként (http://www.mav-start.hu/). Budapest még éjszaka is jól elérhető közvetlen vonatokkal. A szerelvények menetideje 50-60 perc.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 63

Mindez megalapozza a település fővárossal való intenzív napi kapcsolatát, mivel nagy létszámú ingázást eredményez, és ez kedvezően hat a település foglalkoztatási, jövedelembiztosítási helyzetére. A népesség szuburbanizációs folyamatait vizsgálva, megállapítható, hogy az egyrészt fiatalokat, másrészt leszakadó rétegeket irányít a városba.

9. sz. térkép

Közlekedési kapcsolatok I. (M4 sz. út tervezett nyomvonala, főutak)

Albertirsa elérhetőségéről, külső közlekedési kapcsolatairól, a jövőt illetően a következők érdemelnek említést:

- Az M4 számú út tervezett négynyomúsítása, autóúttá alakítása, ami a teljes Budapest – Szolnok szakaszon előreláthatólag 2015-ig megvalósul. Ez a beruházás a főváros, továbbá a keleti országrész irányából lényegesen javít majd Albertirsa elérhetőségén.

- A települést észak-nyugati – nyugati – dél-nyugati – déli – dél-keleti irányból elkerülő út megépülése, amely a 405. számú útvonalat köti majd össze a 46114. számú úttal. Ez a fejlesztés az önkormányzat és az Aquarius-Aqua Kft. összefogásának lehet az eredménye (a tanulmányterv elkészült), de pályázati forrásra is szükség lesz hozzá. Alapvető célja az Albertirsa belterületén (benne a városközponttal) átzúduló hatalmas tehergépjármű forgalom radikális csökkentése.

A településen belüli közlekedést korábban vállalkozásban oldották meg, amely főként a nyugdíjasokat vitte a piacra és a gyermekeket az iskolába, de ez a rendszer nem volt fenntartható. Albertirsának jelenleg a Ceglédi Volánnal van szerződése. Eszerint a Volán járatok több helyen megállnak a városban, egyfajta körjáratban. Ez főként az iskolások szállításában fontos. A városban 30 db megállójuk van a Volán buszoknak (www.volan.hu).

Szintén személyszállítást valósít meg az önkormányzat tulajdonában lévő két személygépkocsival a tanyagondnoki szolgálat, ami a tanyákon élő gyermekek iskolába

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 64 jutásában fontos. A tanyákról a város 20-40 perces gyaloglással érhető el. Az országos infrastruktúrához való kapcsolódásnál, és ezzel együtt a munkába jutásnál problémát jelent, hogy a vasútállomás előtt közvetlenül nincs megfelelő parkoló, csupán a vasút túlsó oldalán.

A Volánbusz járataival, a környező, vasútállomással nem rendelkező kisebb települések is elérhetőek (Mikebuda, Dánszentmiklós). A buszok járat sűrűsége kisebb, mint a vonatoké és menetidejük is jóval hosszabb. Így például; Cegléd vonattal 20 perc, ezzel szemben busszal 50-55 perc alatt érhető el.

Magyarországon az 1000 lakosra jutó személygépkocsik aránya a következőképpen alakult az elmúlt évben: a megyei jogú városainkban 250-320 szgk/1000 lakos; Budapesten 340 szgk/1000 lakos, Albertirsán 312 szgk/1000 lakos. Ez azt mutatja, hogy a város személygépkocsi ellátottsága magas szintű az országos arányokat tekintve, amiből adódik a feladat: a nagyszámú gépkocsi parkolásának kezelését hosszú távon szükséges megoldani.

A városban hivatalosan 280 darab parkolóhely található, amely, figyelembe véve a dinamikusan bővülő helyi gépjármű parkot, és áthaladó forgalmat, a település bővülő funkcióit, már most kevés.

32. sz. táblázat

Helyi közutak adatai Belterület Gyalogút Belterület Külterület és Belterület Belterületi Kerékpárút: Évszám és járda: összesen: összesen: külterület kiépített:/km/ kiépítettség:/%/ /km/ /km/ /km/ /km/ összesen: /km/ 2003 47 76,7 58,2 81 46,5 104,7 0 2004 49,2 105,6 62,8 78 188,4 251,2 0 2006 50,4 105,6 63,9 79 190,6 254,5 0 2007 50,48 106 63,97 79 190,65 254,62 0 Forrás: TeIR

A fenti táblázatban figyelemre méltó adat, hogy a közutak belterületi kiépítettsége 80% körül mozog az utóbbi években, és még lényegesebb, hogy a kerékpáros közlekedés bővülése ellenére Albertirsán jelenleg nincs kerékpárút.

33. sz. táblázat

Teherszállító Személygépkocsik száma Motorkerékpárok Évszám gépjárművek (db) száma (db) száma (db) 2000 2299 89 349 2001 2542 102 365 2002 2776 123 378 2003 3046 150 376 2004 3221 184 404 2005 3394 208 444 2006 3553 222 483 2007 3782 229 530 Forrás: TeIR

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 65

34. sz. táblázat

Albertirsa vonzáskörzetének személygépkocsi ellátottsága

Személy- Személy- Más Más Időtáv Távolság Vonzás- Népesség gépkocsik Település gépkocsik településről településre (perc) km körzet (fő) száma száma/fő jár be jár el /2008/ Újhartyán 18 19,2 22733 1075 393 274 690 Újlengyel 16 16,2 21737 640 368 47 485 Hernád 23 25 34074 1501 368 460 688 Dabas 23 26 316231 5824 359 1423 2876 Táborfalva 30 27 3 3537 1252 354 226 665 Pusztavacs 17 14,1 2 1445 503 348 205 268 Inárcs 25 28,9 34439 1546 348 190 1215 Dánszentmiklós 13 8,6 2 2812 968 344 70 692 Monor 21 17,6 317881 6049 338 2147 5375 Üllő 27 25,2 310411 3495 336 726 3280 Ócsa 29 35,9 38967 2984 333 831 2118 Lajosmizse 30 34 311623 3837 330 678 1406 Vasad 22 20 31724 558 324 205 469 Csévharaszt 23 16,6 3 1938 625 322 163 530 Albertirsa 0 0 1 12075 3782 313 353 2982 Gyömrő 30 29,9 314950 4618 309 723 3915 Péteri 27 24,6 32066 627 303 58 680 Cegléd 21 17,6 338270 11320 296 4922 3361 Nyáregyháza 9 8,8 1 3786 1117 295 67 1166 Kakucs 24 22,9 32714 797 294 95 859 Mikebuda 17 11,5 2 785 223 284 45 138 Örkény 23 21 34878 1351 277 412 923 Ceglédbercel 6 5,8 1 4502 1234 274 84 1551 Pilis 7 6,2 1 11440 3114 272 288 3214 Csemő 28 20,2 34376 1147 262 112 1001 Tápiószentmárton 19 16 2 5637 1465 260 106 1263 Káva 19 15 2657 170 259 58 238 Gomba 30 22,3 32983 771 258 65 973 Bénye 26 19,9 31232 313 254 70 462 Nyársapát 30 25,9 31846 460 249 56 462 Tápiószőlős 28 29,3 3 3154 768 244 80 733 Abony 28 32,8 315710 3776 240 219 2922 Tápióbicske 26 20,9 3 3587 840 234 81 918 Tápiószele 30 33 3 6323 1413 223 479 1327 Pánd 26 19,1 31986 421 212 27 560

Forrás: KSH (2007)

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 66

10. sz. térkép Közlekedési kapcsolatok II. (térségi összeköttetések)

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 67

2.5 Közszolgáltatások

2.5.1 Oktatás-nevelés

Óvodák

Albertirsán jelenleg három óvoda működik – egy önkormányzati és két egyházi. Az önkormányzati óvoda a város négy különböző pontján várja a gyermekeket:

Napsugár Óvoda Pesti út 29. (székhely) Gyöngyszem óvoda, Luther u. 10 Mazsola Óvoda Dózsa Gy. u. 11. Nyitnikék Óvoda Ady E. u. 25.

A 2007/2008. nevelési évben a Napsugár Óvodába 269, az Alberti Evangélikus Egyházközség által fenntartott Alberti Evangélikus Óvodába 99, az Irsai Evangélikus Egyházközség által működtetett Mustármag Óvodába pedig 59 gyermek iratkozott be.

Általános Iskolák

Az általános iskolai oktatás a városban két felekezeti és egy önkormányzati fenntartású intézményben valósul meg. Az önkormányzat által fenntartott Tessedik Sámuel Általános Iskolába a 2007/2008. tanévben 652 tanuló iratkozott be, a férőhelyek száma 784.

A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Iskolába a 2007/2008. tanévben 145 gyermek iratkozott be, az iskola 200 férőhellyel rendelkezik. Az Alberti Evangélikus Általános Iskolába a 2007/2008. tanévben 204 gyermek iratkozott be, a férőhelyek száma: 254.

A három intézménybe összesen járó tanulók és a férőhelyek aránya (1001/1238) kifejezetten kedvező: azt jelenti, hogy közel huszonnégy százalékos tanuló létszám növekedést még elbírna a rendszer.

Gimnázium

A Tessedik Sámuel Általános Iskola épületében működik a Budakalász Gimnázium esti tagozata. A diákok zöme albertirsai, de jó néhány környékbeli településről járnak át fiatal felnőttek, az érettségi reményében.

Albertirsa Város Önkormányzata 2007-ben elfogadta a település közoktatási esélyegyenlőségi programját, melyben a képviselőtestület deklarálja, hogy Albertirsa Város alapvető célja, hogy a 0-18 év korosztály számára biztosítsa a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki a közoktatás fejlesztését oly módon, hogy sikeresen megfeleljen a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek igényeinek és sajátosságainak, valamint megakadályozza a fiatalok lemorzsolódását az iskolából. Célja továbbá, hogy a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférhessenek a személyre szabott oktatási és képzési lehetőségekhez. Támogatja a

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 68 halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját, érvényesíti a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség elveit

A kijelentések, és célok fontossága mellett meg kell említeni, hogy a Közoktatás esélyegyenlőségi Program hiányosságokat is hordoz, egyrészt a helyzetelemzés elavultsága folytán, másrészt azért mert nem teljes mértékben az előírt formában készült el. Felülvizsgálata időszerű.

Az Albertirsai Önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felsőfokú tanulmányait a Bursa Hungarica Önkormányzati Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat kereteiben támogatja, szintén támogatja az általános és közép iskolás fiatalokat első C típusú állami nyelvvizsgájuk megszerzésében.

2.5.2 Egészségügy

Háziorvosok

A város lakosainak orvosi alapellátását 5 felnőtt háziorvos és 2 gyermekorvos biztosítja. A háziorvosi praxisok vállalkozási formában működnek, és az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látják el a feladataikat. A jelenlegi 5 felnőtt háziorvosi és 2 gyermekorvosi körzet a lakossági igényeket kielégíti.

Fogorvosi ellátás

A fogorvosi ellátást 3 fogorvos biztosítja, területi ellátási kötelezettséggel, továbbá működik a város területén egy magánpraxis is.

Ügyelet

A központi orvosi ügyeleti ellátást a Dr. Pécsi és Társa Egészségügyi Bt-vel, a fogorvosi ügyeleti ellátást pedig, a CED-DENT Fogászati Kft-vel kötött szerződés útján biztosítja az önkormányzat.

Szakrendelések

Albertirsán jelenleg 5 szakrendelés működik: fizikoterápia, reumatológia, nőgyógyászat, fülészet, szemészet. Azzal, hogy ezeket az ellátásokat a lakosok helyben vehetik igénybe, időt és nem utolsósorban pénzt (pl.: utazási költség) spórolnak.

Albertirsa Város Önkormányzata az egészségügyi ellátások tekintetében, kistérségi szerepet is betölt, mivel Mikebudán biztosítjuk a háziorvosi és házi gyermekorvosi, továbbá fogorvosi ellátást, az ügyeleti szolgálat telephelye – amely Dánszentmiklós és Mikebuda tekintetében is ellátja az ügyeleti feladatokat – az albertirsai Politzer Ádám Rendelőintézetében működik. Szintén a rendelőintézet biztosít helyet a Mentőszolgálatnak.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 69

Védőnők

Albertirsán négy védőnői körzet került kialakításra, a négy főállású védőnő közül egy Mikebuda községben is ellátja szolgálatát. 2006. január 1-től az iskola-védőnői feladatokat egy főállású védőnő végzi.

Gyógyszertárak száma: 4

2.5.3 Közigazgatás

Az önkormányzati rendszer alapértéke, hogy lakosságszámtól függetlenül, minden helyi közösséget megillet az önkormányzáshoz való jog: a helyi képviselők és polgármesterek választása, a helyi közszolgáltatás biztosítása, valamint a helyi érdekű közügyekben való önálló döntés joga. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei átfogják a helyi ügyek széles körét.

A képviselő-testület döntéseinek előkészítését, végrehajtását, a testület és a képviselők munkájának segítését hivatali apparátus, a polgármesteri hivatal végzi. E feladatokon kívül, a polgármesteri hivatal látja el – nem csekély számban – a döntően a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek előkészítését is. Albertirsa képviselő-testülete döntésének megfelelően, a kiemelt építéshatósági feladatokat is ők végzik el.

A polgármesteri hivatal önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amely ellátja a többi, részben önállóan gazdálkodó intézményhez (6), valamint egyéb, intézményhez nem tartozó gazdálkodási, felújítási, beruházási feladatokat is.

A várossá válás következményeként, a hivatal feladatköre a gyámhivatali teendőkkel bővült. Ezeket előbb csak Albertirsa vonatkozásában, majd 2005-től Dánszentmiklós és Mikebuda községek tekintetében is ellátják. 2005-ben Albertirsa Város Önkormányzata körjegyzőségi megállapodást kötött Mikebuda Község Önkormányzatával.

A polgármesteri hivatal szervezeti felépítése, négy irodára tagozódó modell:

- Lakossági Ügyek Irodája, - Pénzügyi Iroda, - Műszaki Iroda, - Városi Gyámhivatal.

A felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók száma: 11 fő, aránya 23 %. Az 1 hivatali dolgozóra jutó lakosok száma: 282 fő Az 1 érdemi ügyintézőre jutó lakosok száma: 379 fő.

Tárgyi feltételek

A hivatali feladatok ellátása két településen, három épületben történik. Helyhiány miatt a Gyámhivatal külön épületben, a Somogyi B. utcában nyert elhelyezést.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 70

A körjegyzőségi feladatok miatt a hivatal Mikebudán is rendelkezik telephellyel, ahol kihelyezett ügyfélfogadást tart. A számítógépes ellátottság közepesnek mondható, az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez azonban további fejlesztések szükségesek. Ennek érdekében az önkormányzat megalkotta Informatikai Stratégiáját, s ütemezett módon biztosítja a forrásokat a megvalósításhoz. Okmányiroda: a várossá válással nem jár automatikusan, át kell venni az okmányirodai feladatokat. Albertirsa több éve tervezi ennek beindítását. E lépésnek azonban akadálya a megfelelő infrastruktúrával ellátott épület, illetve a jelenlegi feladatot ellátó önkormányzat beleegyezése.

A jövő az e-közigazgatás bevezetése irányába mutat.

2.5.4 Szociális ellátás

Gyermekvédelmi intézmények:

Bölcsőde

A bölcsőde húsz férőhellyel működik, s így az igényeket jelenleg nem képes kielégíteni. A 2007. évben háromszoros volt a túljelentkezés az intézménybe, melynek kihasználtsága jelenleg 120%-os.

Gyermekjóléti Szolgálat

A Gyermekjóléti Szolgálat a Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül működik. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a településen élő gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése.

Szociális intézmények:

Humánszolgáltató Társulás Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

Albertirsán, Ceglédbercelen, Dánszentmiklóson és Mikebudán – intézményfenntartói társulás keretében – a Szociális Segítőház látja el a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait. (Lásd: 1.2 – Albertirsa vonzáskörzetének bemutatása, funkcióellátottsága; 4.2.1.6 A szociális háló helyi működése – /Anti-szegregációs terv/)

IRMÁK Nkft. Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményei

Az Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központ, Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. (továbbiakban IRMÁK Nkft.) 2000-ben jött létre Albertirsán, folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal. Jelenleg a városban működtetett intézményei és szolgáltatásai: értelmileg akadályozottak foglalkoztató otthona, akadályozottak nappali ellátó intézménye és támogató szolgálat.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 71

Albertirsa Város Önkormányzata az IRMÁK Nkft-val kötött ellátási szerződést a támogató szolgáltatásra, mely törvényben előírt kötelezettsége, továbbá a nappali ellátásra.

Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon

Az Alberti Evangélikus Egyházközség 1942. óta működteti az idősek otthonát, melyet az elmúlt években folyamatosan átalakított, korszerűsített. 2006-ban bővítették szolgáltatásaikat: idősek klubja, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Az önkormányzat törvényben előírt kötelezettsége az idősek klubjának működtetése. Ennek érdekében ellátási szerződést kötött az Alberti Evangélikus Egyházzal. Az idősek klubja 35 idős ember napközbeni ellátását teszi lehetővé. Három fő szakdolgozó és egy technikai dolgozó gondoskodik a klubtagokról a hét munkanapjain, 7 óra 30-tól 16 óráig.

Összefoglaló táblázat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által előírt ellátások biztosításáról 35. sz. táblázat 57. § (1) a személyes Az ellátás megszervezésére gondoskodás keretébe Ellátás a törvény által biztosított tartozó szociális határidő: alapszolgáltatások a) tanyagondnoki szolgáltatás Működik-Szociális Segítőház b) szociális információs Működik-Szociális Segítőház szolgáltatás c) étkeztetés Működik-Szociális Segítőház d) házi segítségnyújtás Működik-Szociális Segítőház e) családsegítés Működik-Szociális Segítőház f) jelzőrendszeres házi Működik-ellátási szerződés segítségnyújtás5 keretében (Káldy Zoltán Szeretetotthon) g) közösségi ellátások Nem működik h) támogató szolgáltatás Működik-ellátási szerződés keretében (IRMÁK Nkft.) i) utcai szociális munka Működik-ellátási szerződés keretében (Vöröskereszt) j) nappali ellátás Működik-ellátási szerződés keretében (Káldy Zoltán Szeretetotthon) -Időskorúak bentlakásos Működik - a Káldy Zoltán ellátása Szeretetotthon égisze alatt. - Időskorúak napközbeni Működik – a Káldy Zoltán ellátása Szeretetotthon égisze alatt.

5 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezése nem kötelező feladat!

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 72

- Időskorúak átmeneti Működik – a Káldy Zoltán elhelyezése Szeretetotthon égisze alatt. -Fogyatékos személyek Működik: IRMÁK Nkft. -Pszichiátriai betegek Nem működik (a 2007. december 31. lakókörnyezetben valósul meg a segítésük) -Szenvedélybetegek Nem működik (a 2007. december 31. lakókörnyezetben valósul meg a segítésük) -Hajléktalan személyek Működik – ellátási szerződés keretében (Vöröskereszt)

A jogszabályi előírásokat figyelembe véve látható, hogy Albertirsa városában, a törvényi kötelezés szerinti szociális ellátások döntő többsége megvalósult. A meg nem lévők hiányzásának egyik oka a város 12 és fél ezres lélekszáma, amely olyan intézményhálózat fenntartását igényli, ami a jelenleginél jelentősen nagyobb lakosságszám ellátására is képes lenne, de ennek hiányában költségvetési szempontból rendkívül nehezen optimalizálható.

- Az Alberti Evangélikus Egyház által működtetett idősek otthona az idősellátás területén jelentős tapasztalatokkal, szakértelemmel és korszerű működési feltételekkel rendelkezik. Az idősek nappali ellátásának és átmeneti elhelyezésének biztosítása ellátási szerződés révén megoldott. - Az Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központ Szociális Szolgáltató Nkft. fogyatékos személyek részére széleskörű szolgáltatásokat nyújt, ellátásait folyamatosan fejleszti. Az önkormányzat a fogyatékosok nappali ellátását az IRMÁK Nkft-val kötött ellátási szerződés útján biztosítja. - A pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátását ki kell építeni. E szolgáltatás iránt lassan, ám növekvő mértékben jelentkezik konkrét lakossági igény. - A hajléktalan személyek ellátása, a Vöröskereszt Ceglédi Szervezetével kötött szerződés alapján a településen megoldott.

2.5.5 Közművelődés, kultúra, szabadidő, sport

Móra Ferenc Művelődési ház

A városközpont akcióterületén helyezkedik el a Móra Ferenc Művelődési Ház. Az intézmény a helyi kulturális életben központi szerepet tölt be rendezvényeivel, programjaival. Különös figyelmet fordít a képzőművészeti, iparművészeti, népművészeti kiállítások megrendezésére, bemutatására.

Országos hírű művészek tárják itt munkáikat a látogatók elé. Továbbá, minden esztendőben több alkalommal sor kerül a helyi képzőművészek önálló, illetőleg csoportos kiállítására.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 73

A város civilszervezeteinek nagy többsége "otthon" hiányában a Művelődési Házban tartja összejöveteleit, rendezvényeit, igen szűkös körülmények között. Egy valódi "civil központ" megléte óriási terhet venne le, az egyre zsúfoltabb művelődési házról, ami a gyarapodó számú egyesület, alapítvány számára is meghittebb elhelyezést biztosítana.

Mindezeken túlmenően, a Művelődési Ház évente ismétlődő – szabadtéri, több ezer látogatót vonzó – könnyűműfajú rendezvényekkel áll a nagyközönség szolgálatára.

36. sz. táblázat A Móra Ferenc Művelődési Ház programjai és látogatói számának alakulása

Közösségi Külső Művészeti Klubok, körök, Ismeretterjes rendezvénye Kiállítások szervek Táborok Művészeti csoportok események szakkörök ztés k rendezvényei

klub átlag alkal létsz alkal létsz ok alkal létsz alkal létsz alkal létsz alkal létsz alkal létsz csoports alkal év létsz mak ám mak ám szá mak ám mak ám mak ám mak ám mak ám zám mak ám ma

200 8 8790 14 2540 10 182 395 2 520 149 0 0 1 30 2 75 45 5

200 2196 8 1102 7 1150 7 106 225 2 630 132 12 112 2 23 3 66 40 6 0

200 13 4120 21 4500 12 359 286 5 1200 191 9850 10 610 3 68 1 27 45 7

200 1000 19 7800 30 4 97 570 11 1630 345 9775 60 952 2 31 1 21 24 8 0

200 1130 1030 23 8300 33 11 380 630 13 1700 360 65 1200 3 65 3 70 44 9 0 0

Márai Sándor Könyvtár

A Márai Sándor Városi Könyvtár szintén a városközpont akcióterületén belül található. Az intézmény általános gyűjtőkörű, alapfokú ellátást nyújtó, nyilvános könyvtár.

Feladatai:

- a lakosság számára biztosítani a könyvtári dokumentumok kölcsönzését és helyben történő olvasását, - helytörténeti dokumentumok gyűjtése, gondozása, az érdeklődők rendelkezésére bocsátása helyben használatra, - tájékoztatás nyújtása a város kulturális életéről, - kulturális rendezvények szervezése.

Szolgáltatások: könyvek és folyóiratok kölcsönzése, térítéses internethasználat, nyomtatás, fénymásolás, könyvtárközi kölcsönzés.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 74

A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma (2009): 1.148 fő, ebből 421 fő gyermekolvasó. A könyvtár 50.637 kötet könyvvel, rendelkezik, amelyből 14.612 kötet gyermekkönyv.

Az intézménynek több hagyományteremtő rendezvénye van, pl.: felolvasó est, városi szavalóverseny, író-olvasó találkozó felnőttek számára, levelezős vetélkedők az általános iskolások részére, valamint különféle csoportos foglalkozás.

A könyvtár benevezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Madárbarát kert” programjába. Ennek keretében Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja csobogót és madár fürdő-itatót is elhelyezett a könyvtár udvarán. A kertet nem csupán a helyi lakosok látogatják.

37. sz. táblázat A beiratkozottak és a kölcsönzött kötetek számának alakulása a Márai Sándor Városi Könyvtárban

Beiratkozott 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. olvasók száma Felnőtt olvasók 908 887 804 715 697 (fő) Gyermekolvasók 325 274 274 424 421 (fő) Fiókkönyvtár 35 23 28 29 30 (felnőtt) olvasók (fő) Összesen 1268 1184 1106 1168 1148

Kölcsönzések 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. (kötet) Felnőtt 5369 5034 4383 3825 3800 Gyermek 2861 1852 1079 1408 992 Összesen 8230 6886 5462 5233 4792

38. sz. táblázat Az egyéb könyvtári rendezvények számának alakulása Rendezvények 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Iskolai 6 7 19 26 12 foglalkozás Egyéb 13 21 37 34 27 rendezvények (felnőtt és gyermek) Összesen 19 28 56 60 39

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 75

Kulturális és szabadidős rendezvények

Albertirsa városa nagy gondot fordít kulturális rendezvények megtartására (ld. rendezvénynaptár az IVS mellékletében). Kiemelt fontosságúak a természetvédelmi és sportrendezvények, a különböző versenyek, amelyek az egészséges életmód és az egészséges közösség összefüggését hangsúlyozzák. Külön kategóriát alkotnak a művészeti-kulturális rendezvények, amelyek - pl. a sport mellett - a helyi identitástudat erősítése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. A város kulturális életét jellemzik egyedi értékek is. Ilyen különleges értékek, hogy a város lélekszámához viszonyítva sok alkotó képzőművész tevékenykedik, és élénk a zenei élet is. Utóbbit jól illusztrálja a két-két, arany minősítésű fúvós zenekar, illetve kórus. A városban hagyománya van, de a szándékok szerint tovább erősítik Tessedik Sámuel és Politzer Ádám szellemi hagyatékát.

Városi Sportközpont

Az Új városközpontba tervezett főtér helyén 2007-ig a város sporttelepe működött, amelyet a megkezdett fejlesztések miatt, másik területre kellett vinni. Új helyszínként a Gerje-patak és a gyógyvizű fürdő közötti ingatlan már korábban kijelölésre került.

2008 decemberében, önkormányzati saját erős beruházásként, 369.447 ezer forintért elkészült Albertirsa új sportközpontja az új helyszínen. A létesítmény labdarúgó és komplett, műanyag borítású atlétikai pályát foglal magába. Kiszolgáló létesítményei: ötszázhét ülőhellyel rendelkező, kis részében fedett lelátó, szertárak, öltözők. A beruházás egészéhez a sportközpont előtti út, járda, parkoló és felszíni vízelvezető rendszer építése is kapcsolódott. Az így megvalósított sportcentrum iránt óriási az érdeklődés, ami érthető, mivel Pest megye eddig egyetlen rekortán borítású atlétikai pályája található benne.

A létesítményben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy működésének első esztendejében két utánpótlás korosztályú, nemzetek közötti válogatott labdarúgó mérkőzésnek, valamint egy- egy megyei és országos atlétikai diákolimpia döntőnek adott otthont. A közeli Cegléd új wellness szállója pedig együttműködési ajánlattal kereste meg Albertirsa Önkormányzatát, mint a sportközpont működtetőjét.

Az új, korszerű sporttelep tehát jó lehetőségeket rejt (különösen a fürdő megfelelő fejlesztése esetén, azzal együttműködve) a város turisztikai tervei számára.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 76

2.6 A korábbi időszak fejlesztései

A jelen fejlesztési periódust megelőző időszak fejlesztéseinek felsorolása, rövid jellemzése, költségvetése:

- Móra Ferenc Művelődési Ház elektromos hálózatának felújítása. A beruházás forrására az önkormányzat 2005-ben 13.720 ezer forintot nyert a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből (TEKI). A projekt összköltségvetése 20.711 ezer Ft, a pályázati azonosító: 300.

- A Tessedik Sámuel Általános Iskola bővítése. A beruházás keretén belül az iskola lapos teteje beépítésre került és így további tantermekkel bővülhetett az intézmény. A beruházás 2006-ban történt, címzett támogatás segítségével. A projekt összköltségvetése 364.154.940,- Ft volt, a pályázati azonosító: 130002305M.

- A Márai Sándor Városi Könyvtár felújítása projekt keretén belül a könyvtár homlokzata újult meg, valamint a nyílászárók cseréjére került sor. A projekt összköltségvetése: 11.188 e Ft volt, melyhez a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből önkormányzatunk 8.386 e Ft támogatást kapott.

- Az „Albertirsai szennyvíz tisztító bővítése” című pályázat eredményeként a 600 m3 szennyvíz befogadására alkalmas tisztító, 1.800 m3-esre bővült. Az önkormányzat céltámogatás keretén belül nyert forrást a beruházáshoz. A pályázati azonosító száma: KM-CÉL-13-1088/2006. A projekt teljes bekerülési költsége 276.091.000,- Ft

- A városi sportcentrum kialakítása során labdarúgó pálya, kosárlabda pályák valamint atlétikai pálya (rekortán borítással), továbbá a szükséges öltözök és lelátó épült meg. A beruházás teljes költsége 369.447.000,- Ft volt, amit saját erőből illetve hitelből oldott meg az önkormányzat.

A befejezés előtt álló, valamint folyamatban lévő, pályázatokon elnyert forrásokból megvalósuló fejlesztési projektek:

- A „Kreatív Kópé Vár – Albertirsa 21. századi óvodája” beruházás keretén belül, egy új, 75 férőhelyes óvoda került kialakításra az Ady Endre utcában. A támogatást a KMOP-4.6.1/B-2-2008-0073 azonosító számú projektre kapta a város. Az elnyert támogatás összege 210.977.271,- Ft, a projekt teljes tervezett bekerülési költsége: 235.977.271,- Ft. A kivitelezés rendbe megtörtént, az óvoda szeptember óta működik, már csak a pénzügyi zárás van hátra.

- A „Szülők szeme fénye-Albertirsa 21. századi bölcsődéje” című pályázat keretén belül, a jelenleg 20 férőhelyes intézmény 40 férőhelyesre bővül az óvoda Ady Endre utcába költözésével, miközben az épület egészét felújítják.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 77

A KMOP-4.5.2/A-2f-2009-0006 azonosító számú projekt megítélt támogatása 124.733.968,- Ft, a tervezett bekerülési költsége 138.593.298,- Ft. A támogatási szerződés hamarosan, a kivitelezés 2010-re várható.

- Az „Aszfalt úton Albertirsán” c. pályázat keretén belül két, még szilárd útburkolattal nem rendelkező utca kapott aszfalt szőnyeget. A KMOP-2.1.1/B-2008-0052 azonosító számon futó pályázat 61.391.750,- Ft támogatásban részesült, a projekt teljes költségvetése 87.702.500,- Ft. A pályázat fizikai értelemben befejeződött, pénzügyi zárására rövidesen sor kerül.

- Az „Albertirsa Város Polgármesteri Hivatalának fejlesztése” című pályázat a hivatal szervezeti működését támogatja. Az ÁROP-3.A.1/A-2008-0058 azonosítószámú pályázat 15.296.700,- Ft támogatásban részesült. A tervezett projekt összköltségvetése 17.996.200,- Ft.

- A „Szülők szeme fénye-Albertirsa 21. századi bölcsődéje” című pályázat keretén belül, a jelenleg 20 férőhelyes intézmény 40 férőhelyesre bővül, miközben az épület egészét felújítják. A KMOP-4.5.2/A-2f-2009-0006 azonosító számú projekt megítélt támogatása 124.733.968,- Ft, a tervezett bekerülési költsége 138.593.298,- Ft. A támogatási szerződés hamarosan, a kivitelezés 2010-re várható.

- A „Parkolók (P+R, B+R) építése Albertirsán” c. fejlesztés megvalósításával egy 103 férőhelyes személygépkocsi parkoló, valamint egy 50 férőhelyes fedett kerékpár tároló kerül kialakításra. A KMOP-2.3.1/C-08-2009-0004 azonosító számú pályázaton elnyert támogatás összege 67.540.739,- Ft, a vállalt önrész mértéke 7.504.526,- Ft. A beruházás tervezett befejezése 2010. október hónap.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 78

2.7 Összegzés, Albertirsa SWOT-analízise

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses)  kedvező fekvés, jó megközelíthetőség . infrastrukturális hiányosságok: parkolás, kerékpáros közlekedés feltételei  megfelelő tömegközlekedési lefedettség, a főváros irányában jó járatsűrűség . gyógyvíz kincs kihasználatlansága: a fürdő létesítmény részben elavult állapota  a térséginél kedvezőbb foglalkoztatási viszonyok . vonzerőt jelentő építészeti értékek hiánya  egészségturisztikai adottságok: két termál . közösségi funkciókban gazdag, rendezett (gyógy) vizű kút, melyek vizét ötmedencés zöldterületek hiánya nyári fürdő használja . erős ingázási kényszer  korszerűsödő, javuló településkép . szegregációra hajlamos városrészek  magas vállalkozósűrűség, vállalkozói hajlam . valódi városközpont hiánya  ritka természeti értékek: gyurgyalagos, . közigazgatási funkciók és szolgáltatások számos védett növényfaj alacsony szintű információs technológiai támogatása: elektronikus ügyintézés hiánya  multikulturális, sokszínű lakosság . erősen korlátozott önkormányzati  jelentős humánerőforrás tartalék, lakásgazdálkodási mozgástér mezőgazdasági és ipari tapasztalattal . szociális és egyéb ellátórendszer . visszatérő sportrendezvény: Dolina hiányosságai, túlterheltsége teljesítménytúra, Tessedik félmaraton . nagyobb rendezvények alul kommunikáltsága

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . az egészséges életmód felértékelődése, az . a gazdasági élet szeplőinek kivonulása a egészség turizmus egyre növekvő területről népszerűsége Európa szerte . a közlekedési problémák súlyosbodása, az . növekvő igény a társadalmi elhidegülést életminőség romlása ellensúlyozó társas kontaktusoknak helyet . kiaknázatlanok maradnak az egészség- biztosító létesítményekre turizmus fejlesztését szolgáló lehetőségek . erős a lakosság közösségi harmónia iránti . a térségi szerepkör stagnálása, gyengülése igénye . a társadalmi megosztottság fokozódása . a szinergia hatás kiaknázásának előtérbe kerülése a városi fejlődés során . a telek hasznosításokat nagymértékben meghatározzák az aktuális gazdasági érdekek, . egyre gyarapodó gépjármű park így a magán beruházói szempontok . kerékpár használók jelentős aránya a megakadályozhatják a zöld területek növelését városban, illetve ezen sport divatossá válása . a társadalmi különbségek fokozódása . az albertirsai központú mikrotérségi . kedvezőtlen migrációs folyamatok együttműködés tagjainak erős függése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 79

Értékelés

Az egészség turizmus térnyerése következtében érdemes lenne a termálvíz jobb kihasználása érdekében az albertirsai fürdőt rekonstruálni, és a nyújtott szolgáltatások színvonalát emelni. Valamint szükséges az igényes szálláshelyeket is bővíteni. Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani az előbbiek fejlesztésére forrást biztosító Európai Uniós pályázatok figyelésére.

Az emberek társasági igényeinek kielégítése érdekében szükséges több közösségi teret kialakítani, melyekkel a központ, és az egyes városrészek társadalmi funkciója (fórum) megvalósulhat.

A multikulturalitás, a vegyes összetételű népesség nyugodt együtt élése érdekében fontos a sokszínűség harmóniájának megteremtése.

Az együttes hatás magasabb szintű összegzése megkívánja, a különböző identitású városrészek, egymást funkcionálisan kiegészítő fejlesztését.

A gépjárművek számának emelkedése megköveteli újabb parkoló helyek létesítését.

Az infrastruktúra fejlesztésén belül hasznos lenne kerékpár utak kiépítését is megvalósítani.

Albertirsa térségi szerepkörének növelése, az együttműködésben rejlő tartalékok kiaknázása céljából.

Fontos cél a vállalkozók városban tartása, és vonzása, kedvező feltételek nyújtásával.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 80

3. Albertirsa városrészei

3.1 A városrészek kijelölése

Albertirsa Város Önkormányzata, a térszerkezeti jellemzők, a területhasználati módok és a történelmi hagyományok, a városszerkezeti adottságok alapján hat, karakterében, jellegében, fejlesztési elképzeléseiben különböző városrészt határolt le, amelyekre az Integrált Városfejlesztési Stratégiát elkészíttette.

A településszerkezeti terv nem tartalmaz városrészi lehatárolást, azonban a fenti tagolás szervesen illeszkedik a településfejlesztési koncepcióban meghatározott területi egységekhez. Az egyetlen markáns eltérést az „új városközpont” városrész és egyben akcióterület képzése jelenti, amelynek oka a stratégiában megfogalmazott értékek, célok elérését szolgáló fejlesztések koncentrált végrehajtása. A városrészek lehatárolását a településszerkezeti hiányosságok indokolták. Vagyis, a városközpont hiányát pozitív adottságként kezelve, egy új városközpont került meghatározásra, amelynek térbeli kereteit a fejlesztésre alkalmas ingatlanok elhelyezkedése, a központi funkciók jelenléte indokolja.

Albertirsa városrészei:

- Új városközpont, - Alberti, - Irsa, - Újtelep, - Gerje-völgy, - Külterület.

Az egyes városrészek, és a hozzájuk tartozó városrehabilitációs akcióterületek áttekintő térképe a következő oldalon található.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 81

11. sz. térkép

Albertirsa városrészei, akcióterületei

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 82

Albertirsa – városrészek és a városrészek akcióterületei

I. Városrészek

Új városközpont A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: Hunyadi u. - Táncsics u. - Koltói Anna u. - Rákóczi u. - Vasút u. - Bocskai u. - Futó u. - Győzelem u. - Sport u. - Tavasz u. - Kossuth Lajos u. - Köztársaság u. - Pesti út - Hunyadi u.

Alberti A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: vasúti pálya - Vasút u. - Rákóczi u. - Koltói Anna u. - Táncsics u. - Hunyadi u. - belterületi határ - Bicskei út - Tó u. - belterületi határ - Pesti út - belterületi határ - Vécsei u. - vasúti pálya.

Irsa A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: vasúti pálya - belterületi határ - József Attila u. - belterületi határ - Batthyány u. - Pesti út - Damjanich u. - Hunyadi u. - Pesti út - Köztársaság u. - Kossuth Lajos u. - Tavasz u. - Sport u. - Győzelem u. - Futó u. - Bocskai u. - Vasút u. - vasúti pálya.

Újtelep A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: Dánosi út - belterületi határ - Gróf Széchenyi István út - vasúti pálya.

Gerje-völgye A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: E 60 - Pesti út – belterületi határ - Tó u. - Bicskei út - belterületi határ - Hunyadi u. - Damjanich u. - Pesti út - Batthyány u. - belterületi határ - József Attila u. - belterületi határ - E60.

Külterület és be nem sorolt terület A város körül, külterületi egységekben, szórványként elterülő településrészek összesenje.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 83

II. A városrészek akcióterületei

Az Új városközpont akcióterület megegyezik az „Új városközpont” városrésszel: Hunyadi u. - Táncsics u. - Koltói Anna u. - Rákóczi u. - Vasút u. - Bocskai u. - Futó u. - Győzelem u. - Sport u. - Tavasz u. - Kossuth Lajos u. - Köztársaság u. - Pesti út - Hunyadi u.

Alberti akcióterület: Dózsa György út - Bajcsy-Zsilinszky u. - Hársfa u. - Nyáregyházi u. - Akácfa u. - Tessedik u. - Rákóczi u. - Dánosi út - Dózsa György út

Irsa akcióterület: Pesti út - Köztársaság u. - Kossuth Lajos u. - Zászló u. - Bocskai u. - Kolozsvári út - Gárdonyi Géza u. - Móricz Zsigmond u. - Gróf Széchenyi István u. - Köztársaság u. - Luther u. - Pozsonyi u. - Pesti út.

Újtelep-1.: Sallai I. u. - Erkel F. u. - Landler J. u. - Szövetség u. - Sallai I. u.

Újtelep-2.: Lőcsei u. - Gróf Széchenyi István u. - Mikebudai út - Lőcsei u.

Gerje völgye: Gerje patak - Bicskei út - Tulipán u. - Valent sor - Szellő u. - Csalogány u. - Kender u. - Gerje patak.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 84

3.2 A városrészek elemzése

Új városközpont

Elhelyezkedés

A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: Hunyadi u. - Táncsics u. - Koltói Anna u. - Rákóczi u. - Vasút u. - Bocskai u. - Futó u. - Győzelem u. - Sport u. - Tavasz u. - Kossuth Lajos u. - Köztársaság u. - Pesti út - Hunyadi u.

Terület: 0,21 ha.

Városszerkezet, területhasználat

A városrész centrális elhelyezkedésű, a településszerkezet két meghatározó eleme, a Pesti út (40- es főút), valamint a Pesti utat a vasútállomással összekötő Vasút utca határozza. A két közlekedési tengely felfűzi az egyes települési funkciókat, s szervező jellegükre épít a városrehabilitációs projekt is. A városrészt kilenc tömb alkotja, amelyeket a szabályozási terv változatos besorolása jellemez. A beépítést és a területhasználatot a városközponti vegyes, valamint a kisvárosi és helyenként falusias lakóövezet szerinti besorolások határozzák meg.

39. sz. táblázat Szabályozási Sorszám Közterületi határ terv besorolás 1. tömb: Táncsics Mihály utca - Hunyadi utca - Vt-1, Vt-2, Vt-3, Településközponti vegyes, Politzer utca - Pesti út Vt-6, Lf-1 falusias lakóövezet 2. tömb: Politzer utca - Hunyadi utca - Pesti út Lk-1, Lf-1 Kisvárosias és falusias lakóövezet 3. tömb: Sport utca - Pesti út - Köztársaság utca Vt-1 Településközponti vegyes - Kossuth Lajos utca - Tavasz utca 4. tömb: Vinnyica utca - Piac tér - Pesti út - Vt-6, Zkp, KO-1 Településközponti vegyes, Sport utca közpark és közlekedési övezet 5. tömb: Vinnyica utca - Vasút utca - Pesti út - Vt-2, Vt-6, Zkp, Városközponti vegyes, Piac tér KO-1 közpark és közlekedési övezet 6. tömb: Rákóczi utca - Koltói Anna utca - Pesti Lk-1, Vt-6 Kisvárosias lakóövezet, út - Vasút utca városközponti vegyes 7. tömb: Baba utca - Vasút utca - Vinnyica utca Zkp, Vt-2 Közpark, városközponti - Sport utca vegyes 8. tömb: Győzelem utca - Vasút utca - Baba Vt-5, Zkp Közpark, városközponti utca - Sport utca vegyes 9. tömb: Sport utca - Győzelem utca - parkolók Lf-1 Falusias lakóövezet - Baba utca 10. tömb Bocskai utca - Vasút utca - Győzelem Lf-2 Falusias lakóövezet utca - Futó utca

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 85

Az akcióterület városképe is vegyes, kevésbé egységes megjelenésű arculatot mutat, magán viseli a településfejlődés sajátos, kettős jellegét. Alberti és Irsa településtestének összeforrása az 1950. évi község egyesítés idején indult meg igazán, de máig nem vált teljessé. Az egyesítésig, a mai Vasút utca mindkét oldalán megjelent néhány lakóház, ami az egybeépülés fizikai ismérve volt. A foghíjak egyikén létesült 1963-ban a község sportpályája. Tőle a Pesti (M40 sz.) út felé eső részre került később a piactér, majd két áruház.

A sportpálya Vasút utcai frontján, a Pesti út felé eső oldalon 2005-ben elkészült az új posta székház, amely a leendő városközpont első épülete. Ez is mutatja az erősödő mikrotérségi vezető pozíciót. 2006-ban az önkormányzat a posta mögött két, a másik – a sporttelep Győzelem utca felőli - végében három építési telket értékesített egy ingatlan fejlesztő cégnek. Így a sportpálya két szélén, egymással párhuzamosan elkészült egy-egy épületsor, amely kereskedelmi és szolgáltató (pénzintézet, gyógyszertár, cukrászda stb.) funkciókat hordoz. A középső területrész önkormányzati tulajdon maradt, egyelőre funkció nélkül. Ez az ingatlan adja a lehetőséget arra, hogy fejlesztése révén, komplex kisvárosi, mikrotérségi funkciókat legyen képes hordozni.

12. sz. térkép A városrész áttekintő térképvázlata

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

A sajátos városfejlődésből adódóan Albertirsának máig nincs a szó klasszikus értelmében vehető városmagja, városközpontja. Olyan sem, amely a fejlődő kisvárost képes lenne kiszolgálni - a városi identitást erősítve. Nem beszélve arról a speciális helyzetről, hogy a Gerje Menti Mikrotérségben harminchatezer ember él egymás mellett olyan közelségben, melyben a

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 86 térségközpont Albertirsa gépkocsival bármely partnertelepülésről hat-nyolc percen belül elérhető, miközben folyamatosan növekszik az itt igénybe vehető szolgáltatások száma. Albertirsának (és körzetének) tehát nem pusztán városközpontra, hanem mikrotérségi centrumra van szüksége.

A városrész gazdasági-foglalkoztatási jellemzői

A városrész a település gazdasági életében elsősorban a kiskereskedelmi egységei révén játszik főszerepet. A városközpont relatíve kis területe ellenére jelentős kereskedelmi koncentrációt mutat. A hagyományos központi funkciót jeleníti meg a piac, amelynek kistérségi vonzáskörzete van. Összefüggő kiskereskedelmi zónát képez a Pesti út mindkét oldala, ahol klasszikus kiskereskedelmi-kisiparos egységek a dominánsak (víz-, gáz szerelvénybolt, elektronikai üzlet, cipőbolt, gumijavító, stb.), míg a leendő városháza körül a modern, magasabb presztízsű szolgáltatások foglalnak helyet (bankfiókok, kávézó, DM, stb.). A legjelentősebb foglalkoztatók közül csak a Posta (25fő), és a Tesco-Global Zrt. (17fő) helyezkedik el a városrész területén.

40. sz. táblázat Albertirsa Új Mutató megnevezése összesen* városközpont Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 53,7 népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 34,0 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 42,7 32,8 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A foglalkoztatási mutatók a városközpontban a települési átlagnál kedvezőbb képet mutatnak. Az átlagnál valamivel jobb a helyzet a foglalkoztatottak munkaképes korú népességen belüli aránya tekintetében, de még kedvezőbb a kép, ha a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát vizsgáljuk, amely 10%-ponttal alacsonyabb, mint a város átlagértéke. Amennyiben pedig „a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül” mutatót nézzük, 11%-pontnyi a differencia.

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzői

A városközpont a lakó és az állandó népesség mindössze 3,4%-ának lakhelye.

41. sz. táblázat Albertirsa Új Mutató megnevezése összesen* városközpont Lakónépesség száma 11 280 381 Lakónépesség aránya (%) 100 3,38 Állandó népesség száma 11 212 389 Állandó népesség aránya (%) 100 3,48 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 87

A lakosság korösszetételéről megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest kedvezőbb összetételt mutat: a fiatalok 0,3%-ponttal magasabb, és az időskorúak közel 3%-ponttal alacsonyabb, míg az aktív korúak 2,6%-ponttal magasabb arányt képviselnek, mint a városi átlag.

42. sz. táblázat Albertirsa Új Mutató megnevezése összesen* városközpont Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 17,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,0 65,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 17,3

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

9. sz. ábra A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001)

70

60

50

40

Albertirsa (%) Városközpont

30

20

10

0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A lakosság képzettségi fokát tekintve jelentős eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. A városközpont képzettségi színvonala, magasan felülmúlja a városi átlagértéket. A városrészben, a városi átlagértékhez viszonyítva alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (13%-ponttal), és magasabb arányt képviselnek a felsőfokú végzettségűek (10,1%-kal).

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 88

43. sz. táblázat

Albertirsa Új Mutató megnevezése összesen* városközpont Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 19,2 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 16,0 népesség arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 19,4 9,6 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész környezeti jellemzői

A városrészben a népesség arányának megfelelően, a lakásállománynak is valamivel több, mint 3%-a koncentrálódik. A laksűrűség némileg magasabb, mint a város átlagos értéke, de a különbség elhanyagolható. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. A városrész 17,4%-os értéke közel fele a települési átlagnak. Ez így is nagyon magas arány, ami valószínűleg az adatbázis elavultságából, illetve a be nem jelentett komfortosításból adódik. 44. sz. táblázat

Albertirsa Új Mutató megnevezése összesen* városközpont Lakásállomány (db) 4 287 138 Lakásállomány aránya (%) 100 3,22 Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,76 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 17,4

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A település egészén a közüzemi ivóvíz-hálózatba bekötött lakások száma 2008. év végén 3696 db, a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 3013 db, a háztartási gázhálózatba bekötött lakások száma 3754 db volt. A teljes lakásállomány 2008-ben 4802 volt. A városközpontban ettől eltérően a közüzemi ellátottság 100%-os. Albertirsa központjának zöldterületi ellátottsága városi viszonylatban kiemelkedő, köszönhetően a belső kerteknek. Közösségi gondozott zöldterületekben viszont jelentős hiány mutatkozik, a városrésznek egyetlen, kis alapterületű közparkja van (Politzer park).

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 89

Albertirsa tipikus alföldi szerkezetű, széttagoltan, lazán beépített település. Városközponti részei ennek ellenére már most túlzsúfoltak. Ennek két oka van. Egyrészt a robbanásszerűen növekvő motorizáció, másfelől pedig a környező utak csekély áteresztő képessége, és a parkolók elégtelen száma.

Mindezek következtében piaci napokon már ma sem igen találni szabad parkolót ezen a részen, illetve a célterület egészében. Az új beruházások, elsősorban egyes vállalkozások bővülésének közlekedésre gyakorolt hatása révén tovább növelték a meglévő közlekedési anomáliákat.

Humánszolgáltatások

A település humánszolgáltatásainak jelentős része az akcióterületen koncentrálódik. A város életének szervezését ellátó intézmények közül, az oktatás-nevelés, az egészségügy, a kultúra és a szociális feladatokat ellátó szolgáltatások egyaránt fellelhetők a központban.

Itt található többek között a Tessedik Sámuel Általános Iskola 2. sz. épülete, a Márai Sándor Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Ház, a Politzer Ádám Egészségügyi Központ és mentőállomás, a Családsegítő Központ egyik telephelye, két gyógyszertár, Evangélikus Vendégház és Idősek Napközi Otthona. A felmérés eredményei is mutatják, hogy jelentős hiány mutatkozik a közszféra funkciói iránt, amelyet a jelenlegi Városháza nem képes kielégíteni.

Fejlesztések

Megelőző fejlesztések

 A Móra Ferenc Művelődési Ház elektromos hálózatának felújítása. Az önkormányzat 2005-ben nyerte meg a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből (TEKI). A projekt összköltségvetése 20.711 ezer Ft.

 Márai Sándor Városi Könyvtár felújítása projekt keretén belül a könyvtár homlokzata újult meg, valamint a nyílászárók cseréjére került sor. A projekt összköltségvetése: 11.188 ezer Ft volt, melyhez a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből önkormányzatunk 8.386 e Ft támogatást kapott.

 2008-ban adták át a magán beruházásban létesült Centrum lakóparkot a piacnál, amelyben 67 lakás és 7 üzlethelyiség kapott helyet.

 Az utóbbi két év kiemelt beruházása volt a leendő városháza két oldalán elhelyezkedő kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés, amelyekben a Tesco, a K&H Bank fiókja és egyéb kiskereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások találhatók. A TESCO esetében feltétlenül említést érdemel, hogy nem a szokásos minőségű és küllemű épületben kapott helyet, hanem olyanban, amely jól illeszkedik a formálódó városközponthoz.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 90

 A központ területén folyamatosan megújulnak a lakóingatlanok, amelyek összességében az átlagosnál jobb állapotúnak ítélhetők. Minden városközponti utcában találkozunk új építésű, vagy a régi ház teljes átalakításával jellemezhető ingatlannal.

Tervezett fejlesztések

 A „Szülők szeme fénye-Albertirsa 21. századi bölcsődéje” című pályázatunk keretén belül a jelenlegi 20 férőhelyes intézmény 40 férőhelyesre bővül, miközben az épület egészét felújítják. A projekt megítélt támogatása 124.733.968,- Ft, a tervezett bekerülési költsége 138.593.298,- Ft. A kivitelezésre 2010-ben sor kerülhet.

 A következő évek legjelentősebb, átfogó beruházása a városközponti funkciók megerősítésének folytatásaként, a városháza és a hozzá kapcsolódó közösségi, gazdasági célú fejlesztések, az új főtér kialakítása.

Az Új városközpont SWOT-analízise

Albertirsa Új városközpont városrészének társadalmi-demográfiai struktúrája, gazdasági- foglalkoztatási viszonyai jóval kedvezőbb helyzetet mutatnak, mint az egyéb városrészekéi. Intézményi és más humán szolgáltatásokban gazdag a városrész, a városi funkciók jelentős része ezen a kis területen koncentrálódik, azonban a térségi funkciók zöme, és a közigazgatásiak pedig teljes egészében hiányoznak. Ez így sajátosan nagy ellentmondás, amely nem jellemző a magyarországi városokra.

A városközpont környezeti állapota, zöldfelületi ellátottsága (köszönhetően a kisvárosias, falusias beépítésnek) kedvező, azonban közterületei, közösségi zöldterületei hiányosak, főtere nincs, amely nem csak környezeti-városszerkezeti probléma, de a helyi társadalom szervezése, a vonzerő szempontjából is kedvezőtlen adottság.

A környezet, és életminőség szempontjából egyre problematikusabb a helyi közlekedés, a parkolás, s ez a funkcióbővülés eredményeként további gondokhoz vezet.

SWOT-tábla a következő oldalon található.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 91

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) . jó megközelíthetőség, kedvező . infrastrukturális hiányosságok: kevés parkoló közlekedési kapcsolatok és kerékpár tároló . magas vállalkozósűrűség, vállalkozói . mozaikos, szabdalt város szerkezet, beépítés hajlam . nincs igazi belvárosi funkció: közösségi terek, . a városrészben lokalizálódó vállalkozások sétáló utca, gondozott zöldterületek hiánya munkaerő igénye állandóan növekszik . közszféra és térségi funkciók hiánya . a humánszolgáltatások jelentős része . vonzerőt nyújtó építészeti értékek hiánya koncentrálódik a területen: általános iskola, könyvtár, művelődési ház, egészségügyi . a Vasút utca funkciójához és forgalom központ stb. áteresztő képességéhez képest túlságosan nagy teher forgalma . egyes városközponti funkciók megléte . az eddigi beruházások jó alapot szolgáltatnak a következetes városfejlesztéshez . az egységes karakter kialakítását célzó szabályozás- vonzó városkép formálását teszi lehetővé . a gazdasági aktivitás szempontjából kedvező korszerkezet, és magasan kvalifikált népesség . alacsony munkanélküliség, kedvező foglalkoztatási viszonyok

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . növekvő igény a társadalmi elhidegülést . a gazdasági élet szeplőinek kivonulása a ellensúlyozó társas kontaktusoknak helyet területről biztosító létesítményekre . a közlekedési problémák súlyosbodása, az . a városról egységes és domináns kép életminőség romlása kialakításának fontossága . az épületek, építmények állagának romlása . kerékpár használók jelentős aránya a . funkcióhiányos, térségi központi szerepet városban, illetve ezen sport divatossá válása ellátni nem tudó városközpont kialakulása . az albertirsai központú mikrotérségi . a telek hasznosításokat nagymértékben együttműködés tagjainak erős függése meghatározzák a gazdasági érdekek, így a . a belváros erősen meghatározza egy magán beruházói szempontok megaka- település általános megítélését dályozhatják a zöld területek növelését . a településsel kapcsolatos közigazgatási, . források hiánya miatt az új városközpont szociális, és gazdasági funkciókat ellátni fejlesztése nem kezdődik el tudó centrum iránti fokozott igény . kedvezőtlen migrációs folyamatok, . a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kiszorulása a városközpontból

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 92

Értékelés

Az emberek társasági igényeinek kielégítése érdekében szükséges több közösségi teret kialakítani, melyekkel a városrész társadalmi szervező funkciója (fórum) megvalósulhat.

A város egységként való kezelése a két településrész összeolvasztásának befejezésével érhető el.

Az infrastruktúra fejlesztésén belül hasznos lenne kerékpár utak kiépítését is megvalósítani.

A városrész térségi központ funkció ellátására kifejezetten alkalmas, az ehhez szükséges fejlesztések megvalósítására érdemes kitüntetett figyelmet fordítani.

A városról alkotott véleményeket, és az ahhoz főződő érzelmeket érdemes tudatosan befolyásolni, hogy a befektetőkben és a polgárokban pozitív attitűd alakuljon ki. Ennek érdekében egységes és vonzerőt jelentő épített környezet kialakítása is szükséges.

A közigazgatási és intézményi fejlesztések segítségével a város azon gyengesége kiküszöbölhető, hogy nincs a szükséges funkciókat ellátni tudó központja. A beruházásokhoz szükséges források feltárására, és értékelésére kitüntetett figyelmet kell szentelni.

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez*

Az Új városközpont városrész és akcióterület beavatkozásai a város integrált megújításának legfontosabb pillére, alapkő a további és más városrészekre vonatkozó megújítások számára. A városrész kiemelt szerepét támasztja alá, hogy a tematikus célok mindegyike érvényes a lokális beavatkozásokra, ezáltal a társadalmi összetartozás erősítésének, a helyi gazdaság fejlesztésének és az infrastruktúra-fejlesztés területeként egyaránt definiálható.

A specifikus célok közül szintén mindegyik vonatkoztatható az Új városközpont területére. Az intézményfejlesztés, a vállalkozásélénkítés, a zöldterületfejlesztés, közösségfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztés és az idegenforgalom fejlesztése egyaránt megjelenik a stratégia akcióterületi beavatkozásai között.

* Lásd: 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre c. fejezet és benne 6.2.4 Célfa – célhierarchia c. alfejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 93

Alberti

Elhelyezkedés

A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: vasúti pálya - Vasút u. - Rákóczi u. - Koltói Anna u. - Táncsics u. - Hunyadi u. - belterületi határ - Bicskei út - Tó u. - belterületi határ - Pesti út - belterületi határ - Vécsei u. - vasúti pálya.

Terület: 280 ha.

Városszerkezet, területhasználat

Az Alberti városrész, Albertirsa belterületének északnyugati harmadát foglalja el. A városszerkezeti pozícióját markáns határok keretezik, olyanok, mint a 40-es út, a belterületi határ, vagy délről a vasúti pálya, illetve keletről a Vasút utca, amelynek révén határos a városközponttal.

A városrész Alberti és Irsa, a két településrész 1950-es egyesítéséig önálló községként működött, saját (al)központ körül. A településtest a főút és a vasúti pálya közé ékelődve, északnyugat- délkelet irányban, hosszanti alakban terül el. Szabályos utcahálózat jellemzi, amely közel azonos nagyságú tömböket határol le. A több mint 220 ha-os terület nagy része homogén, falusias, kertvárosias lakóövezet.

Alberti a Pesti út és a vasút közötti területen (az „eredeti” kertes művelésű részen) fejlődött tovább; a növekedésnek délkeletről Irsa ugyancsak terjeszkedő belterülete (mint művi környezet), északnyugatról a Pilisi erdő (mint természeti környezet) szabott határt. Itt katonásan szabályosra tervezett tömböket, utcákat mértek ki, nagy méretű (1200-1500 m2-es) telkekkel. A népességszám növekedésével e telkek jó részét spontán módon megosztják, így mára egyre intenzívebb beépítés alakul ki, amely a nagy telekmélység miatt jellemzően előkertes-falusias, de az intenzifikációval az utcák besűrűsödése folytatódik, szakaszonként családiházas-kertvárosias jelleget öltve.

A város szabályozási tervének (a településrendezési tervcsomag részeleme) besorolása szerint, a terület az Lf-1, és Lf-2 övezet alá tartozik, az alközpont és a település északnyugati végét jelentő rész kivételével, amely városközpont vegyes (Vt-2, Vt-3), illetve kereskedelmi és szolgáltató gazdasági övezet (Gksz) besorolású.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 94

13. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

A városrész gazdasági-foglalkoztatási jellemzői

Alberti városrész a foglalkoztatási viszonyok tekintetében, a települési átlaghoz közeli értékekkel rendelkezik. A város egészére jellemző értékektől, mindhárom vizsgált mutató esetében max. 2%-pontos eltérés tapasztalható. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy mindhárom mutató esetében negatív ez az eltérés, azaz az átlagnál árnyalattal rosszabb kép bontakozik ki a 2001. évi népszámlálás adatai alapján.

45. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Alberti összesen* Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 49,2 népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 47,2 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 42,7 43,6 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A 2008. évi vállalkozási adatok azonban ennél jobb gazdasági teljesítményre utalnak, ugyanis a legjelentősebb helyi foglalkoztatók közül számos vállalat a városrészben rendelkezik telephellyel; többek között a következők: Faulhaber Motors Kft. (168fő); Piorció-Ék Kft. (26fő);

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 95

Profi Magyarország Kft. (8fő). Figyelemre méltó adat, hogy a fent felsorolt vállalkozások munkaerő állományában a 2008. évben több mint 100 fő nem helyi lakos volt, tehát ezek a gazdasági szervezetek jelentős térségi vonzerővel rendelkeznek.

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzői

Alberti városrész a település lakó és állandó népessége jelentős részének, több mint negyedének (28%-ának) lakhelye. Ez a városközponthoz hasonlóan, a területivel megegyező arányt mutat, tehát a város lakosságának egyenletes térbeli eloszlása tapasztalható - az alföldi települési jellegnek megfelelően.

46. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Alberti összesen* Lakónépesség száma 11 280 3 178 Lakónépesség aránya (%) 100 28,17 Állandó népesség száma 11 212 3 159 Állandó népesség aránya (%) 100 28,18 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész lakosságának korszerkezete a gazdasági-foglalkoztatási állapothoz hasonlóan, a települési átlagtól valamelyest kedvezőtlenebb képet mutat. A fiatalkorúak aránya az albertirsai átlagnál árnyalatnyival kisebb, a gazdaságilag aktívkorú népesség aránya szintén, míg az időskorúak aránya tekintetében Alberti magasabb értékkel rendelkezik.

10. sz. ábra

70

60

50

40

Albertirsa összesen* (%) Alberti

30

20

10

0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 96

47. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése Alberti összesen*

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 16,4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,0 62,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 21,6 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

48. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése Alberti összesen*

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 32,3 31,0 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 5,0 népesség arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 19,4 19,3 aránya az aktív korúakon belül (%) * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A lakosság képzettségi fokát tekintve jelentős eltérés nem tapasztalható a városi átlaghoz képest. Az Alberti képzettségi színvonalát jellemző értékek szinte megegyeznek a városi átlagértékkel. Csakúgy, mint a gazdasági és egyéb társadalmi jellemzők esetében, a városi átlagértékhez viszonyítva (1%-ponttal) Alberti városrészben alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és alacsonyabb arányt képviselnek a felsőfokú végzettségűek is.

A népszámlálás óta valamennyi, itt vizsgált ismérvben történhetett némi változás. A legutóbbi négy-öt esztendő során ugyanis jelenős ingatlan fejlesztés történt, az ún. Alberti lakóparkban. Ide mintegy 130 lakásba, megközelítőleg 154 fő költözött, többségében a városrészen kívülről. Az új lakók zöme a fiatal korosztályhoz tartozik. Ez a népmozgás összetételben és igényekben egyaránt némi elmozdulást jelent, a korábbi állapotokhoz viszonyítva. Összességében, mind a lélekszám emelkedés, mind pedig a gyermekintézmények és egyéb szolgáltatások iránt fokozódó igény következtében erősíti a városrész akcióterülete fejlesztésének fontosságát.

A városrész környezeti jellemzői

A városrészben a népesség arányának megfelelően a lakásállománynak is valamivel több, mint negyede (27,04%) koncentrálódik. A laksűrűség némileg magasabb, mint a város átlagos értéke, de a különbség elhanyagolható. Az érték megegyezik a városközpont laksűrűségével. A lakások

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 97 minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. Alberti 25,3%-os értéke 8%-ponttal haladja meg a városközpontét, és ugyanennyivel alacsonyabb a települési átlagnál, ami az adatbázis elavultságából, illetve a be nem jelentett komfortosításból adódik.

49. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése Alberti összesen* Lakásállomány (db) 4 287 1 159 Lakásállomány aránya (%) 100 27,04 Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,74 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 25,3 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A környezeti állapot tekintetében a városrész kedvező adottságúnak ítélhető, hiszen zártkertes beépítés jellemzi, továbbá mivel jelentős részen külterülethez csatlakozik, Alberti bármely részéből néhány perces távolságra természetes környezet érhető el. Az épített környezet azonban a közterületek, gondozott zöldterületek, parkok vonatkozásában jelentős hiánnyal rendelkezik.

Humán szolgáltatások

Alberti alközpontját a humánszolgáltatások kisebb koncentrációja jellemzi. Általános iskola, óvoda (mindkettő esetében az Alberti Evangélikus Gyülekezet a fenntartó), felnőtt orvosi rendelő, szociális segítőház, idős otthon, illetve faluház működik a területen. Az alközpont megerősítése javasolt. Ezt a szándékot az Alberti lakópark építése különösen erősíti. Az alközpont fejlesztésében az önkormányzat (hagyományosan jelenlévő szereplőként) bátran támaszkodhat az Alberti Evangélikus Gyülekezetre. A keresztény közösség műemléki védettségű temploma körül találjuk az evangélikus intézményhálózat elemei közül az óvodát és az iskolát. Itt helyezkedik el (a templommal szemközt) a szoborpark, továbbá a parókia épülete, mely egyben Tessedik Sámuel szülőháza. Ezek a meglévő adottságok és funkciók együtt, komoly alapját jelentik egy komplex alközpontnak.

Fejlesztések

 Evangélikus templom homlokzatának és tornyának felújítása.

 A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, buszváró és -öböl, ill. parkolósáv kialakítása, kerékpárút létrehozása.

 A templom és az általános iskola közötti közterület rendezése.

 A vásártér gazdasági célú újrahasznosítása.

 Lidl áruház létesítése.

 Közösségi programok.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 98

Alberti SWOT-analízise

Alberti városrészről a 2001. évi népszámlálás adatai alapján egységesen, azaz társadalmi- gazdasági és környezeti szempontból is a települési átlaghoz képest kismértékben elmaradó kép bontakozik ki, amelyet árnyalnak az utóbbi évek adatai. Alberti a város Budapesthez és a 4-es (később M4-es) főúthoz közelebb eső része, amely jó közlekedési adottságokkal rendelkezik. Domináns lakófunkciója mellett kedvező adottságai vannak a gazdasági tevékenységek számára, illetve természeti közelsége javítja az életminőséget. Alközpontja gyenge, fejlesztése javasolt. Közlekedési kapcsolatai a többi városrész és a kistérség szomszédos települései felé hiányosak, a városközpont funkcióbővüléséből adódó többletforgalom ellensúlyozása érdekében a kerékpáros infrastruktúra feltételeinek javítása javasolt.

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) . jó megközelíthetőség, kedvező pozíció . alközponti funkciók részleges hiánya . élhető települési környezet . közösségi terek, gondozott zöldterületek hiánya . meglévő gazdasági infrastruktúra (számos, a . átlagos, vagy annál rosszabb társadalmi- város számára fontos vállalkozás telephelye gazdasági paraméterek . a jelenlévő vállalkozások térségi humán . vonzerőt nyújtó építészeti értékek hiánya erőforrás vonzása figyelemre méltó . egyes humán- és közszolgáltatások hiánya, . erős lokális identitástudat, a lakosságra nagy fogyasztói szolgáltatásokkal való alig átlagos hatással bíró Alberti Evangélikus Gyülekezet ellátottság részéről (Tessedik-kultusz, mint szervező erő) . parkolási lehetőségek hiánya . humánszolgáltatások mérhető koncentrációja: . tömegközlekedés elégtelensége, ritka járat általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, sűrűség szociális segítőház, idős otthon, faluház

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . növekvő igény a társadalmi elhidegülést . a gazdasági élet szeplőinek kivonulása a ellensúlyozó társas kontaktusoknak helyet területről biztosító létesítményekre . a közlekedési problémák megoldatlanok . a városról egységes és domináns kép maradnak kialakításának fontossága, és az együvé . az épületek, építmények állagának romlása tartozás iránti domináns igény megjelenése ebben a városrészben . funkcióhiányos alközpont kialakulása . a településsel kapcsolatos közigazgatási, . a társadalmi megosztottság fokozódása, a szociális, és gazdasági funkciókat ellátni tudó túlzottan erős helyi identitás tudat (Albertirsa centrum iránti fokozott igény kultúráján belül) szubkultúra kialakulásához vezethet . fokozódó igények a humán- és közszolgáltatások iránti . adottak az alközponttá fejlődés lehetőségei

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 99

Értékelés

Az emberek társasági igényeinek kielégítése érdekében szükséges több közösségi teret kialakítani, melyekkel a városrész társadalmi szervező funkciója (fórum) megvalósulhat. Az itt jelentkező erős lokális identitás tudat, az egységes városi társadalom kialakítását is lehetővé teszi, mely a sokszínűségre épít.

A város egységként való kezelése a két településrész összeolvasztásának befejezésével érhető el.

Az infrastruktúra fejlesztésén belül hasznos lenne kerékpár utak kiépítését is megvalósítani.

Az intézményi fejlesztések megvalósítása égetően szükséges, az itt lakók igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében.

Alközponti funkció erősítése, melyben az Alberti Evangélikus Gyülekezet – szervező erejével, intézményi hálózatával, s az általa ápolt Tessedik-kultusszal egyaránt az önkormányzat erős partnere lehet.

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez*

Alberti városrész beavatkozásai a város integrált megújítása szempontjából az alközponti funkciók harmonikus területi elosztása miatt fontos pillérek. A városrész erős identitással rendelkezik, turisztikai szempontból nem áll a fejlesztések homlokterében. A stratégia mindhárom tematikus célja érvényes rá, elsősorban a településfejlődés sajátosságai miatt.

A specifikus célok közül négy vonatkoztatható Alberti városrész területére. Az intézményfejlesztés, a vállalkozásélénkítés, a zöldterület-fejlesztés és az infrastruktúra-fejlesztés mindegyike az alközponti funkciók, és a városrészi katalizáló szerep miatt teszi a területet az integrált területi alapú városmegújítás számára.

* Lásd: 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre c. fejezet és benne 6.2.4 Célfa – célhierarchia c. alfejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 100

Irsa

Elhelyezkedés

A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: vasúti pálya - belterületi határ - József Attila u. - belterületi határ - Batthyány u. - Pesti út - Damjanich u. - Hunyadi u. - Pesti út - Köztársaság u. - Kossuth Lajos u. - Tavasz u. - Sport u. - Győzelem u. - Futó u. - Bocskai u. - Vasút u. - vasúti pálya.

Terület: 320 ha

Városszerkezet, területhasználat

Irsa városrész Albertirsa belterületének délkeleti harmadát foglalja el, nyugat felé a Városközponttal és Albertivel határos. Városszerkezeti pozícióját kevésbé markáns határok jelölik: észak és kelet felől a belterületi határ, délről pedig a vasúti pálya, illetve nyugatról a Vasút utca, amelynek révén határos Albertivel. Irsa régi településmagja ún. halmaztelkes „nőtt” település, a Köztársaság út melletti területeken, szabálytalan tömbökkel és kanyargós-szűk utcákkal, teresedésekkel. Ezen belül, a Pesti út és a Köztársaság út közötti részen, igen kisméretű (400-500 m2 körüli) telkek alakultak ki, szinte spontán módon. E településrészen utcavonalas-oldalhatáron álló beépítésű régi porták, és újonnan kialakított előkertes, kertvárosias lakótelkek váltakoznak.

14. sz. térkép 15.

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 101

Irsa a két településrész 1950-es egyesítéséig önálló településként működött, saját (al)központ körül. Albertivel ellentétben, szabálytalan utcahálózat jellemzi, amely változó nagyságú tömböket határol le. A 320 ha-os terület nagy része homogén, falusias, kertvárosias lakóövezet.

A város szabályozási tervének besorolása szerint a terület az Lf-1 és Lf-2 övezet alá tartozik, az alközpont és a városrész északnyugati végét jelentő rész kivételével, amely városközpont vegyes (Vt-2, Vt-3), a városközponthoz kapcsolódó alközponti terület.

A városrész gazdasági-foglalkoztatási jellemzői

Irsa városrész a foglalkoztatási viszonyok tekintetében a települési átlagnál kedvezőbb értékekkel rendelkezik. A város egészére jellemző értékeknél, mindhárom vizsgált mutató esetében jelentős mértékű, pozitív eltérés tapasztalható. Így az átlagnál foglalkoztatási-gazdasági tekintetben jobb kép bontakozik ki a 2001. évi népszámlálás adatai alapján. A 2008. évi vállalkozási adatok alapján megállapítható, hogy a legjelentősebb foglalkoztató vállalkozások közül mindössze kettő rendelkezik irsai telephellyel.

50. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése Irsa összesen* Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 55,2 népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 40,9 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 42,7 40,1 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzői

Irsa városrész a település lakó és állandó népessége legjelentősebb részének, szűk harmadának (30,36%-ának) lakhelye. Mivel Irsa a legnagyobb területtel rendelkező városrész, mondhatjuk, hogy az előző városrészekhez hasonlóan, a területivel megegyező arányt mutat a népesség eloszlása. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a város lakosságának egyenletes térbeli eloszlása tapasztalható.

51. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése Irsa összesen* Lakónépesség száma 11 280 3 425 Lakónépesség aránya (%) 100 30,36 Állandó népesség száma 11 212 3 398 Állandó népesség aránya (%) 100 30,3 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 102

A városrész lakosságának korszerkezete a gazdasági-foglalkoztatási állapothoz hasonlóan, a települési átlagtól valamelyest kedvezőbb. A fiatalkorúak és időskorúak aránya az albertirsai átlagnál árnyalatnyival kisebb, a gazdaságilag aktívkorú népesség aránya azonban több mint 1%- ponttal magasabb.

11. sz. ábra

70

60

50

40

Albertirsa összesen* Irsa

30

20

10

0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya

52. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Irsa összesen* Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 16,2 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,0 64,1 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 19,8

A lakosság képzettségi fokát tekintve is kedvezőbb kép bontakozik ki, mint a városi átlag, 2,5 százalékponttal alacsonyabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, de ennél is markánsabb különbséget tapasztalhatunk a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél.

53. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Irsa összesen* Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 30,8 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 8,9 népesség arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 19,4 16,8 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 103

A városrész környezeti jellemzői

A városrészben a népesség arányának megfelelően a lakásállománynak is közel harmada (30,09%) koncentrálódik. A laksűrűség valamivel magasabb, mint a város átlagos értéke, de a különbség elhanyagolható. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. Irsa 27,5%-os értéke magasabb, mint a városközponté, azonban közel azonos értéket mutat Albertiével.

54. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Irsa összesen* Lakásállomány (db) 4 287 1 290 Lakásállomány aránya (%) 100 30,09 Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,65 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 27,5 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A környezeti állapot tekintetében Irsa a legkedvezőbb helyzetben lévő városrésznek ítélhető, hiszen a zártkertes beépítés mellett jelentős részen külterülethez csatlakozik, így bármely részéből néhány perces távolságra természetes környezet érhető el. Ezen felül az épített környezet is értékes zöldterületi elemekkel rendelkezik, ilyen elsősorban a 2003-ban megújított Erzsébet tér.

Humán szolgáltatások

Jelenleg Irsa ad helyet számos városközponti funkciónak. Itt található a Városháza épülete, a Rendőrség, valamint az egészségügyi szolgáltatások közül felnőtt és gyermek házi rendelőintézet, továbbá szakrendelések (fogászat) is. Természetesen az oktatási és nevelési intézmények sem hiányoznak a városrészből (Tessedik Sámuel Általános Iskola, katolikus iskola, három óvoda épület). Mindenképpen ki kell emelni, hogy a városközponti funkciók mellett a közösségi élet, a bejegyzett társadalmi szervezetek alapján ebben a városrészben koncentrálódik, közöttük számos egyházi, természetvédelmi, ifjúsági és érdekvédelmi közösséggel.

Fejlesztések

 A Tessedik Sámuel Általános Iskola bővítése. A beruházás keretén belül az iskola lapos teteje beépítésre került és így további tantermekkel bővülhetett az intézmény. A beruházás 2006-ban történt, címzett támogatás segítségével. A projekt összköltségvetése 364.154.940-Ft volt.

 Erzsébet tér és a hozzá kapcsolódó közterületek megújítása. Az önkormányzat 2002- ben a katolikus templommal szemközt felállította Szent István szobrát. A következő esztendőben megoldották a tér felszíni vízelvezetését, és felújították az itt lévő parkot, a tér központi részére, továbbá a kapcsolódó járdákra pedig díszburkolat került.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 104

Irsa SWOT-analízise

Irsa a 2001. évi népszámlálási adatok tükrében mind társadalmi-gazdasági, mind pedig környezeti állapot tekintetében a városi átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat. Jelenleg a városrész ad helyet a városközpont számos funkciójának, alközpontja a településnek az új városközponthoz kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági szempontból is prosperáló része. Humánszolgáltatásokban, társadalmi szervezetekben gazdag, erős identitástudattal rendelkező városrész. A városközpont fejlesztései közvetlenül érintik (pl.: a Polgármesteri Hivatal átköltözése), azonban kiemelt figyelmet szentel az önkormányzat annak, hogy a fejlesztések ne legyenek elszívó hatással a városrészre, sőt a városközponti funkciók kiterjesztésével, azok pozitív kisugárzó hatása révén, és további helyi fejlesztésekkel hosszú távon biztosítsák Irsa fejlődését, szerves egységben a város más részeivel.

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) . jó megközelíthetőség, kedvező közlekedési . infrastrukturális hiányosságok: kevés parkoló kapcsolatok . alternatív közlekedési hálózat, kerékpárút . vonzerőt nyújtó építészeti értékek megléte hiánya . humánszolgáltatások jelentős része . kialakulatlan város szerkezeti kapcsolatok koncentrálódik a területen: városháza, . hiányos gazdasági infrastruktúra: jelentősebb rendőrőrs, rendelő intézetek, általános vállalkozások közül csak kettőnek van itt a iskolák, óvodák telephelye . városközponti funkciók jelentős részének a . kevés az új beruházásokra alkalmas terület megléte . a városháza épületének szűkössége . szervesen illeszkedik az Új városközponthoz . a gazdasági aktivitás szempontjából kedvező korszerkezet, és magasan kvalifikált népesség . alacsony munkanélküliség, kedvező foglalkoztatási viszonyok

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . növekvő igény a társadalmi elhidegülést . a gazdasági élet szeplőinek kivonulása a ellensúlyozó társas kontaktusoknak helyet területről biztosító létesítményekre . az épületek, építmények állagának romlása . a városról egységes és domináns kép . funkcióhiányos városrész, alközpont kialakításának fontossága, és az együvé kialakítása tartozás iránti domináns igény megjelenése ebben a városrészben . a társadalmi megosztottság fokozódása, a túlzottan erős helyi identitás tudat (Albertirsa . kerékpár használók jelentős aránya a kultúráján belül) szubkultúra kialakulásához városban, illetve ezen sport divatossá válása vezethet . az alközponttá fejlődés lehetőségei itt is adottak

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 105

Értékelés

Az emberek társasági igényeinek kielégítése érdekében szükséges több közösségi teret kialakítani, melyekkel a városrész társadalmi szervező funkciója (fórum) megvalósulhat. Az itt jelentkező erős lokális identitás tudat, az egységes városi társadalom kialakítását is lehetővé teszi, mely a sokszínűségre épít.

A város egységként való kezelése a két településrész összeolvasztásának befejezésével érhető el. Az infrastruktúra fejlesztésén belül hasznos lenne kerékpár utak kiépítését is megvalósítani.

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez*

Az Irsai városrész beavatkozásai a város integrált megújítása szempontjából az alközponti funkciók harmonikus területi elosztása miatt fontos pillérek. A városrész erős identitással rendelkezik, turisztikai szempontból nem áll a fejlesztések homlokterében. A stratégia mindhárom tematikus célja érvényes rá, elsősorban a településfejlődés sajátosságai miatt.

A specifikus célok közül öt vonatkoztatható az Irsai városrész területére. Az intézmény- fejlesztés, a vállalkozás-élénkítés, a zöldterület-fejlesztés, a közösség-fejlesztés és infrastruktúra- fejlesztés mindegyike az alközponti funkciók, és a városrész katalizáló szerepe miatt teszi a területet az integrált területi alapú városmegújítás számára az egyik leglényegesebb építőelemmé.

* Lásd: 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre c. fejezet és benne 6.2.4 Célfa – célhierarchia c. alfejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 106

Újtelep

Elhelyezkedés

A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: Dánosi út - belterületi határ - Gróf Széchenyi István út - vasúti pálya.

Terület: 156 ha

Városszerkezet, területhasználat

Újtelep városrész Albertirsa belterületének délnyugati harmadát foglalja el, észak felől mind Albertivel, mind Irsával határos. Városszerkezeti pozícióját kevésbé markáns határok határozzák meg: három oldalról közvetlenül a külterülettel határos, változó gazdasági hasznosítás mellett, északról pedig a vasúti pálya határolja. A vasúttól délnyugatra, a Dánosi út és a Mikebudai út között, a Homokrésztől észak, észak- nyugatra helyezkedik el. Funkcióját tekintve jellemzően lakóterület, középméretű (1200 m2 körüli) telkekkel. A falusias, laza beépítésű, előkertes lakóterületeken kívül, északi részén nagyobb ipari terület található (MIRSA Zrt. Hűtőháza, Dános Kft központja).

16. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Újtelep a városfejlődés új terméke, fejlődése a történelmi gyökerekre épülő Alberti és Irsa városrészektől eltérő módon ment végbe. Magját szabályos utcahálózat jellemzi, nyugati és keleti irányban a külterület belterületbe vonásának lehetősége révén még nem rajzolódik ki egységes határvonal.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 107

A város szabályozási tervének besorolása szerint a csaknem teljes területe az Lf-1 és Lf-2 övezetbe tartozik. Kivételt képez a vasúti és autóbusz pályaudvar környezete, a városrész északi része, ahol kereskedelmi-szolgáltató és ipari, gazdasági övezet található.

A városrész gazdasági-foglalkoztatási jellemzői

Újtelep városrész a foglalkoztatási viszonyok tekintetében a települési átlaggal megegyező értékekkel rendelkezik. A város egészére jellemző eredményekhez viszonyítva a három vizsgált mutató egyikében sincs jelentős eltérés. A meglévő csekély különbség mindhárom mutató esetében pozitív jellegű. Azaz, az átlagnál foglalkoztatási-gazdasági tekintetben, ha minimálisan is, de jobb kép bontakozik ki a 2001. évi népszámlálás adatai alapján. A 2008. évi adatokból megállapítható, hogy a legjelentősebb vállalkozások közül több is újtelepi telephellyel rendelkezik (Mirsa Zrt., Dános Kft., Kostyalik 2004 Kft., Aquarius-Aqua Kft). Érdekesség, hogy míg az Alberti városrészben koncentrálódó cégek jelentős kistérségi hatókörrel rendelkeznek a munkavállalók lakóhelye vonatkozásában, addig az utóbbi két cég közel 100 fős munkavállalói létszáma teljes egészében helyi illetőségű. A Mirsa Zrt. 100 főt vonz a szomszédos településekről.

55. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Újtelep összesen* Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 51,6 népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 44,5 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 42,7 42,6 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzői

Újtelep városrész a település lakó és állandó népessége valamivel több, mint ötödének lakhelye. Területi kiterjedéséhez képest ez, a korábbiakban bemutatott városrészekhez képest alacsonyabb népességkoncentrációra utaló érték, ami annak köszönhető, hogy az újonnan belterületbe vont, illetve a gazdasági övezeti besorolás alá tartozó részek kis létszámú lakossággal rendelkeznek.

56. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Újtelep összesen* Lakónépesség száma 11 280 2 461 Lakónépesség aránya (%) 100 21,82 Állandó népesség száma 11 212 2 438 Állandó népesség aránya (%) 100 21,74 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész népességének korszerkezete a gazdasági-foglalkoztatási állapothoz hasonlóan, a települési átlaggal gyakorlatilag teljesen megegyezik. A fiatalkorúak aránya az albertirsai

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 108

átlagnál árnyalatnyival kevesebb, az időskorúaké magasabb, a gazdaságilag aktívkorú népesség aránya azonban megegyezik a városi átlagos értékkel.

12. sz. ábra

70

60

50

40

Albertirsa összesen* Újtelep

30

20

10

0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya

57. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Újtelep összesen* Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 16,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,0 63,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 21,0 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A 2001. évi adatok alapján a lakosság képzettségi fokát tekintve, a városi átlagnál kedvezőtlenebb kép bontakozik ki: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ugyan közel azonos a települési átlaggal, azonban a felsőfokúak aránya jóval alatta marad annak. Ez az eltérés az adatok elavultságának tudható be, valószínűsíthető, hogy jelenleg ez az érték lényegesen meghaladja a 2001. évit.

58. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Újtelep összesen*

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 32,3 31,6 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 5,9 3,4 arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 19,4 18,7 aránya az aktív korúakon belül (%) * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 109

A városrész környezeti jellemzői

A városrészben a népesség arányának megfelelően, a lakásállománynak is kevéssel 20% feletti aránya koncentrálódik. A laksűrűség valamivel magasabb, mint a város átlagos értéke, de a különbség elhanyagolható, s ez a mutató pontosan megegyezik Irsa városrész értékével. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. Újtelep 29%-os mutatója a települési átlaghoz közelítő érték.

59. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Újtelep összesen* Lakásállomány (db) 4 287 923 Lakásállomány aránya (%) 100 21,53 Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,67 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 29 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A vasúti pálya környezete és a gazdasági övezet kivételével a települési környezetet a zárkerti beépítésnek köszönhető jelentős, magántulajdonú zöldterületek jellemzik, azonban más városrészekhez hasonlóan, Újtelep esetében is hiányoznak a gondozott, közösségi funkciót hordozó zöldterültek.

Humán szolgáltatások

Újtelep nem rendelkezik alközponttal, ezáltal jelentős hiányok mutatkoznak a humánszolgáltatások terén.

Fejlesztések

 Belterületbe vonáshoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (közmű, közúthálózat).

 Gazdasági célú területek fejlesztései.

 Fél évszázados újtelepi igény kielégítését jelentette, a „Kreatív Kópévár- Albertirsa 21. századi óvodája” című projekt keretében, a 2009. év szeptemberében átadott vadonatúj, hetvenöt férőhelyes óvoda. A városrészben zajló tömbfeltárás és az ideköltözők korösszetétele egyaránt növeli a kisgyermekek létszámát. Mivel a vasútvonal (három szintbeli kereszteződéssel) máig elválasztja Újtelepet a város központi részeitől, létfontosságúvá vált egy óvoda idetelepítése. Ugyanakkor a „Kreatív Kópévár” létrejöttével Újtelep első középülete született meg. Az új épület a város egészében tapasztalt óvodai elhelyezési gondokat is megoldotta egyben.

A városrész esetében két helyszín jöhet szóba akcióterületként, alkörzetként. Az egyik magvát itt, az Ady E. utcában felépült új óvoda, és a tőszomszédságában lévő játszótér jelenti. A másik, a fent említett tömbfeltárásos terület, centrumában az ún. Ba-Ko utcával.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 110

Újtelep SWOT-analízise

Újtelep a tömegközlekedési kapcsolatai révén kedvező megközelíthetőséggel rendelkezik, mind a lakhatás, mind a gazdasági tevékenységek számára. Ezen az állapoton azonban sokat ront, hogy a város többi részétől elválasztja a vasútvonal. A meglévő három, szintbeli átkelő sajnos sokszor hosszú várakozásra kényszeríti az arra járókat. Társadalmi mutatói, (képzettség, foglalkoztatottság) némileg elmaradnak a városi átlagtól. A gazdasági vállalkozások kapacitása tekintetében azonban viszonylag jó helyzetben van. Ezzel együtt is a városrész alvó funkciója dominál. Humánszolgáltatásokban, közösségi terekben szegény. A 2009-ben itt megépült óvoda, az Újtelep első közintézményeként ilyen tekintetben is elmozdulást jelent, a korábbi állapotoktól. Egyes szolgáltatási funkciók (elsősorban egészségügyiek jöhetnek szóba) idetelepítése „élhetőbbé” teheti a városrészt.

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) . kedvező közlekedési infrastruktúra . alközponti funkciók hiánya . meglévő gazdasági infrastruktúra: számos, . közösségi terek, gondozott zöldterületek Albertirsa számára fontos vállalkozás hiánya telephelye . átlagosnál rosszabb társadalmi paraméterek . megfigyelhető a jelenlévő vállalkozások . vonzerőt nyújtó építészeti értékek hiánya térségi humán erőforrás vonzása . humán és közszolgáltatások terén jelentős . a városi átlagnál jobb foglalkoztatás- hiányok tapasztalhatóak gazdasági tekintetben . gyenge helyi identitástudat . élhető települési környezet . kialakulatlan városszerkezeti kapcsolatok

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . növekvő igény a társadalmi elhidegülést . a gazdasági élet szeplőinek kivonulása a ellensúlyozó társas kontaktusoknak helyet területről biztosító létesítményekre . alvó városrészként való megrekedés . fokozódó igények a humán- és . „harmadik települési” identitás kialakulása közszolgáltatások iránt . a közösségi élet hiánya, a társadalmi . a településrész elszigeteltség érzésének megosztottság növekedése feloldása iránti szükséglet . funkcióhiányos városrész kialakulása . a beruházok számára méltányos árú beépíthető telkek találhatóak itt . a fejlesztések miatt növekszik a környezeti terhelés

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 111

Értékelés

Az emberek társasági igényeinek kielégítése érdekében szükséges több közösségi teret kialakítani, melyekkel a városrész társadalmi szervező funkciója (fórum) megvalósulhat.

A város egységként való kezelése a két településrész összeolvasztásának befejezésével érhető el.

Újabb közszolgálati, és humán szolgáltatásokat ellátó létesítmények megépítésével, az itt lakók igényeit magasabb szinten lehetne kielégíteni, valamint minőségi lakókörnyezetet lehetne teremteni számukra.

Az elérhetőségi, megközelíthetőségi viszonyok további javítására jó megoldást jelentene egy vasúti aluljáró megépítése.

Prosperáló gazdasági területté alakítható.

A markáns helyi identitás tudat hiánya egyben lehetőség is, hiszen így egy albertirsai identitás tudattal rendelkező városrész alakítható ki.

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez*

Az Újtelep városrész beavatkozásai a város integrált megújítása szempontjából új elemekkel gazdagítja a harmonikus területi fejlesztés eddigi folyamatát. A városrész eddigi kedvezőtlen adottsága, a gyenge identitástudat, relatív rossz megközelíthetőségi viszonyok, a kiaknázatlan gazdasági adottságok most előnnyé kovácsolhatók az IVS céljai fényében. A stratégia társadalmi kohézió erősítése, és helyi gazdaságfejlesztés tematikus céljai érvényesek rá, elsősorban a településrész sajátosságai miatt.

A specifikus célok közül öt vonatkoztatható az Újtelep városrész területére. Az intézményfejlesztés, a vállalkozásélénkítés, a zöldterület-fejlesztés, a közösségfejlesztés és az infrastruktúra-fejlesztés mindegyike elősegíti a városrész Alberti és Irsa városrészekhez való közeledését, integrációját és teszi a területet az új albertirsai identitás kialakítása számára lényeges építőelemmé.

* Lásd: 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre c. fejezet és benne 6.2.4 Célfa – célhierarchia c. alfejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 112

Gerje-völgye

Elhelyezkedés

A városrész a következő közterületek által határolt területi egységet öleli fel: E 60 - Pesti út – belterületi határ - Tó u. - Bicskei út - belterületi határ - Hunyadi u. - Damjanich u. - Pesti út - Batthyány u. - belterületi határ - József Attila u. - belterületi határ - E60.

Terület: 450 ha

Településszerkezet, területhasználat

Gerje-völgye városrész Albertirsa belterülete és a 4-es számú főút közötti területen, a Gerje patak mentén helyezkedik el, a kompakt várostest északi oldalán végigfutva, annak területével csaknem megegyező méretben. Gerje-völgye városrész délről mind Albertivel, mind Irsával határos. Városszerkezeti pozícióját markáns határok jelölik ki. Északi oldalról a 4-es főút, délről Albertirsa belterülete képezi a határt. Változó hasznosítás jellemzi, lakó, gazdasági és rekreációs funkciókkal. A Gerje-patakot övező rét északi oldalán, védett természeti környezetben helyezkedik el Albertirsa üdülőterülete, erdőfoltokkal, rétekkel, tisztásokkal, volt zártkerti területekkel, már meglévő üdülőteleppel. Itt működik a település gyógyhatású, termálvizes strandja, ehhez kapcsolódóan gyógyászati-rekreációs–sport fejlesztési terület került kijelölésre (a fejlesztés előkészítés alatt, illetve a sport funkció vonatkozásában nagyrészt megtörtént). Tekintettel erre, a környező volt zártkerti ingatlanok hétvégi házas üdülőövezeti besorolást kaptak.

A város szabályozási tervének besorolása szerint a városrész lakófunkcióval rendelkező része az Lf-2 és Lf-3 övezet alá tartozik, ritka beépítéssel. Nagy kiterjedésű, a különleges övezetek besorolása alá tartozó gyógy-, strand és sportpálya terület, illetve az üdülőterületek.

17. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 113

A városrész gazdasági-foglalkoztatási jellemzői

Gerje-völgye városrész a 2001. évi népszámlálás adati szerint, a foglalkoztatási viszonyok tekintetében a települési átlagnál rosszabb képet mutat. A város egészére jellemző értékeknél, mindhárom vizsgált mutató esetében jelentős, negatív előjelű eltérés tapasztalható, azaz az átlagnál foglalkoztatási-gazdasági tekintetben kedvezőtlenebb kép bontakozik ki.

A 2008. évi vállalkozási adatok alapján megállapítható, hogy a legjelentősebb foglalkoztató vállalkozások közül több is Gerje-völgyi telephelyű. Ezek a cégek, a helyi adottságoknak megfelelő speciális profillal (Strandfürdő, Dolina Kft, Zöldpont 98 Kft), a korábbi jelentősebb foglalkoztatók adataihoz hasonlóan, komoly térségi hatókörrel rendelkeznek.

60. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Gerje-völgye összesen* Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 46,4 népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 49,5 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 42,7 47,2 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzői

Gerje-völgye városrész, a település lakó és állandó népessége alig több mint 3%-nak otthona. Területi kiterjedéséhez képest ez a korábbiakban bemutatott városrészekhez viszonyítva nagyon alacsony népességkoncentrációra utaló érték, ami annak köszönhető, hogy a városrésznek nem elsősorban a lakófunkciója dominál.

61. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Gerje-völgye összesen* Lakónépesség száma 11 280 346 Lakónépesség aránya (%) 100 3,07 Állandó népesség száma 11 212 343 Állandó népesség aránya (%) 100 3,06 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész lakosságának korszerkezete a gazdasági-foglalkoztatási állapothoz hasonlóan, a települési átlagtól markánsan eltér. A fiatalkorúak aránya az albertirsai átlagnál 5,5%-ponttal magasabb, az időskorúaké 1,4%-ponttal alacsonyabb, a gazdaságilag aktívkorú népesség aránya pedig 4%-ponttal alacsonyabb.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 114

62. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Gerje völgye összesen* Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 22,3 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 59,0 (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 18,8 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

13. sz. ábra

70

60

50

40

Albertirsa összesen* Gerje-völgye

30

20

10

0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya

A 2001. évi adatok alapján, a lakosság képzettségi fokát tekintve is a városi átlagnál kedvezőtlenebb kép bontakozik ki, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 3,5%-ponttal magasabb a települési átlagnál, miközben a felsőfokúak aránya jóval alatta marad annak.

63. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Gerje-völgye összesen* Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 35,8 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 4,5 népesség arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 19,4 22,1 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 115

A városrész környezeti jellemzői

A városrészben a népesség arányának megfelelően, a lakásállománynak is mindössze 3%-a koncentrálódik. A laksűrűség valamivel alacsonyabb, mint a város átlagos értéke. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. Gerje-völgye 25,6%-os mutatója a települési átlaghoz közelítő érték, nem tér el igazán jelentősen a többi városrész hasonló értékétől. A társadalmi mutatók mellett, ez az érték is jelentősen változott az elmúlt évtized folyamán.

64. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Gerje-völgye összesen* Lakásállomány (db) 4 287 133 Lakásállomány aránya (%) 100 3,1% Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,60 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 25,6 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

Gerje-völgye környezeti vonatkozásokban a legjobb lehetőségekkel rendelkezik. A helyi termál adottságok, és a (részben védett) természeti környezet kedvező feltételeket teremtenek nem csak a gyógy-turizmus, az üdülés, a rekreáció és sport, hanem a lakhatás számára is.

Humán szolgáltatások

Gerje-völgye városrész a humánszolgáltatások terén az adottságainak megfelelően, a rekreáció számára kínál szolgáltatásokat, azonban a lehetőségekhez mérten ez igen korlátozott mértékben valósul meg, nincs kellőképpen kiaknázva.

Fejlesztések

 A városi sportcentrum kialakítása során labdarúgó pálya, kosárlabda pályák valamint atlétikai pálya (rekortán borítással), továbbá a szükséges öltözök és lelátó épült meg. A beruházás teljes költsége 369.447.000,- Ft volt, amit saját erőből illetve hitelből oldott meg az önkormányzat.

 Gerje-patak mederkotrása.

 Vendéglátóhelyek mennyiségének és minőségének növelése, magántőke bevonásával.

 Strandfürdő szolgáltatásbővítése.

 Természetjáró, tanösvény programok, a természetvédelem fontosságára felhívó rendezvények.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 116

Gerje-völgye SWOT-analízise

A kiváló adottságokkal rendelkező városrész a 2001. évi adatok tükrében, mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben jelentősen elmarad a többi városrész átlagos értékeitől. A rekreáció, a turizmus számára meglévő infrastruktúra nem aknázza ki megfelelően a helyi adottságokat. A terület jelentős, a többi városrész fejlődésére is nagy hatással bíró tartalékokkal rendelkezik.

A meglévő gyógyvíz nyújtotta lehetőségek mainál lényegesen jelentősebb kiaknázása jelentheti a városrész, sőt Albertirsa egésze számára az egyik legfőbb kitörési pontot.

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) . jó megközelíthetőség, kedvező közlekedési . alközponti funkciók hiánya viszonyok . közösségi terek, gondozott zöldterületek . kedvező természeti adottságok hiánya . egészségturisztikai adottságok: két termál . kedvezőtlen társadalmi, képzettségi (gyógy) vizű kút, melyek vizét ötmedencés adottságok nyári fürdő használja . humán- és közszolgáltatások terén jelentős . kiépített sport infrastruktúra: ebben a hiányok tapasztalhatóak városrészben található a sportközpont . funkcionális hiányosságok . meglévő gazdasági infrastruktúra: számos . bővítésre szoruló aszfaltozott úthálózat Albertirsa számára fontos vállalkozás telephelye . település, illetve térségszintű turisztikai marketing hiánya . megfigyelhető a jelen lévő vállalkozások térségi humán erőforrás vonzása

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . fejlesztésre alkalmas területek megléte . a gazdasági élet szeplőinek kivonulása a területről . a turisztikai vonzerőt jelentő kincsek kihasználásának adottak a lehetőségei . forrás hiány következtében a várost előre vivő beruházások meghiúsulnak . fokozódó igények a humán- és közszolgáltatások iránti . kiaknázatlanok maradnak az egészség turizmus fejlesztését szolgáló lehetőségek . a város egészének gazdasági fellendülését vonhatja magával e városrész átfogó, és . a turisztikai, rekreációs és sport fejlesztések tudatos fejlesztése nem hozzák meg a várt gazdasági hasznot . lehetséges EU-s támogatások . a kedvezőtlen társadalmi helyzet konzerválódása . a fejlesztések miatt növekszik a környezeti terhelés

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 117

Értékelés

Az idegenforgalmi vonzerő a fürdő korszerűsítésével, az ehhez kapcsolódó rekreációs és sport szolgáltatások nyújtásával, továbbá megfelelő marketing kommunikációval növelhető. Az így keltett új impulzussal a városi gazdaság is új szárnyra kaphat.

Újabb közszolgálati, és humán szolgáltatásokat ellátó létesítmények megépítésével, az itt lakók igényeit magasabb szinten lehetne kielégíteni, valamint minőségi lakókörnyezet teremthető számukra.

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez*

A Gerje-völgye városrész beavatkozásai a város integrált megújítása szempontjából új elemekkel gazdagítja a harmonikus területi fejlesztés eddigi folyamatát. A városrész eddigi kedvezőtlen adottsága, a kiaknázatlan természeti adottságok most előnnyé kovácsolhatók az IVS céljai fényében. A stratégia társadalmi kohézió erősítése, tematikus célja mellett az infrastruktúra fejlesztés hangsúlyos a városrészben, annak érdekében, hogy a lakhatás mellett, a rekreáció, sport és szabadidő, az idegenforgalom feltételei javuljanak a településrészen.

A fenti megállapításoknak megfelelően a specifikus célok közül mindössze három, de annál hangsúlyosabb vonatkoztatható a Gerje-völgye városrész területére. A vállalkozás-élénkítés, az infrastruktúra-fejlesztés és az idegenforgalom-fejlesztés számára kitüntetett hely a városrész.

* Lásd: 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre c. fejezet és benne 6.2.4 Célfa – célhierarchia c. alfejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 118

Külterület és be nem sorolt terület

Elhelyezkedés

Albertirsa külterületét, illetve a fent felsorolt öt egységbe nem tartozó, a város kompakt, beépített részétől távol eső, szórvány településrészeit tartalmazza. Mindez hatalmas területet ölel fel, és elemzése, jelentős számú népessége miatt indokolt.

Településszerkezet, területhasználat

A külterület az Alföld tipikus településformájának ad otthont, az egységes településtesttől elkülönülten fejlődött, szórvány településrészeket tartalmazza. Mozaikos elhelyezkedés jellemző rájuk: a lakott egységek a mezőgazdasági és erdőterületbe ágyazva, a település körül, szabálytalanul helyezkednek el.

A városrész gazdasági-foglalkoztatási jellemzői

Külterület városrész a 2001. évi népszámlálás adati szerint a foglalkoztatási viszonyok tekintetében a Gerje-völgyénél és a települési átlagnál is lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A város egészére jellemző értékekben, mindhárom vizsgált mutató esetében jelentős eltérés tapasztalható. Érdemes megemlíteni, hogy mindhárom mutatónál negatív jellegű az eltérés, azaz az átlagnál foglalkoztatási-gazdasági tekintetben kedvezőtlenebb kép bontakozik ki. A „foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül”, és a „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül”, adatok is csaknem 8%-ponttal alacsonyabb, illetve magasabb értékeket mutat. A terület gazdasági hasznosítás tekintetében alapvetően agrárjellegű.

65. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Külterület összesen* Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 43,5 népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 53,3 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 42,7 48,4

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész társadalmi-demográfiai jellemzői

A városrész a település lakó és állandó népessége jelentős részének, 13,19 %-nak otthona. Területi kiterjedéséhez képest ez a korábbiakban bemutatott városrészekhez képest nagyon alacsony népességkoncentrációra utaló érték, viszont az abszolút értéket nézve, figyelemre méltó szám.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 119

66. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Külterület összesen* Lakónépesség száma 11 280 1 488 Lakónépesség aránya (%) 100 13,19 Állandó népesség száma 11 212 1 484 Állandó népesség aránya (%) 100 13,24 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész lakosságának korszerkezete a gazdasági-foglalkoztatási állapothoz hasonlóan, a települési átlagtól markánsan eltér. A fiatalkorúak aránya az albertirsai átlagnál 2,3%-ponttal magasabb, az időskorúaké 1,8%-ponttal alacsonyabb, a gazdaságilag aktívkorú népesség aránya pedig 0,5%-ponttal rosszabb annál.

67. sz. táblázat

Albertirsa Mutató megnevezése Külterület összesen*

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 19,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 62,5 (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 18,4 * Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

14. sz. ábra

70

60

50

40

Albertirsa összesen* Külterület

30

20

10

0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 120

Amennyiben a városrész jelenleg is tartja a fiatalkorúak magas arányát, a 2008. évi városi szintű adatokhoz képest még jelentősebb különbség lesz tapasztalható, ugyanis a fiatalkorúak száma csökkent a 2001. évi adatokhoz képest 15,23%-ra, ellenben a középkorúak aránya 64,44%-ra növekedett, addig az időskorúak aránya stagnált (20,33%).

68. sz. táblázat Lakosság száma korcsoportok szerint fő Állandó népességből a 0-2 évesek száma 366 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 367 Állandó népességből a 6-13 évesek száma 1.025 Állandó népességből a 14 évesek száma 135 Állandó népességből a 15-17 évesek száma 448 Állandó népességből a 18-59 évesek száma 7.559 Állandó népességből a 60-x évesek száma 2.526 Összesen 12.426

A 2001. évi adatok alapján, a lakosság képzettségi fokát tekintve, a Gerje-völgye a városi átlagnál sokkal rosszabb képet mutat, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya több mint 10%-ponttal magasabb a települési átlagnál, azonban a felsőfokúak aránya kevesebb, mint fele annak. Gerje-völgye városrésszel ellentétben, itt az elmúlt évek folyamatai ellenére sem remélhetünk radikális változást. A migrációs folyamatokat felerősítő alacsony ingatlan árak befolyásolására ezen a városrészen alig van mód.

69. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Külterület összesen* Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 42,6 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 2,7 népesség arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 19,4 28,6 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész környezeti jellemzői

A városrészben a népesség arányához képest a lakásállománynak magasabb, 15%-ot meghaladó aránya koncentrálódik. A laksűrűség jóval alacsonyabb, mint a város átlagos értéke. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. A külterület értéke a települési átlagnak kétszerese: a lakások kétharmada komfort nélküli. Ez a mutató az elmúlt években a tanyákon végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően valószínűleg javult, de nagyságrendjében nem változott.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 121

70. sz. táblázat Albertirsa Mutató megnevezése Külterület összesen* Lakásállomány (db) 4 287 644 Lakásállomány aránya (%) 100 15,02 Laksűrűség (fő/lakás) 2,63 2,31 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 32,6 65,8

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

Külterület SWOT-analízise

Külterület városrész a 2001. évi adatok tükrében mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben jelentősen elmarad a többi városrész átlagos értékeitől. Jelentős népességszáma és lakásállománya miatt a jövőbeli fejlesztéseknek ki kell terjedniük erre a területre is. Figyelemre méltó a leromlott épített környezeti állapot, és a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági paraméterek. Általános helyzetének javítása elsősorban az úthálózatának fejlesztésével megoldható. Emellett az ún. „falusi turizmus” területén történő előrelépés jelenthet bizonyos esetekben új lehetőséget.

Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) . kedvező természeti adottságok . kedvezőtlen képzettségi adottságok . fejlett mezőgazdasági infrastruktúra . hiányzó humán és közszolgáltatások . jelentős agrár humánerőforrás . leromlott lakás állomány . gazdag növényvilág . kedvezőtlen közlekedési adottságok, megközelíthetőség . alacsony zajterheltség . kiépített kiránduló helyek hiánya . lopások a mezőgazdasági földeken

Lehetőségek (Opportunities) Veszélyek (Threats) . fejlesztésre alkalmas területek megléte . erősen szegregálódott területek kialakulása . falusi turizmus működtetéséhez szükséges . külterületi népesség arányának emelkedése adottságok megléte . kiaknázatlanok maradnak a fejlesztési lehetőségek

Értékelés

Beruházások segítségével fejlett mezőgazdasági külterületté válhat. A mezőgazdasági felhasználás alternatívájaként a turisztikai, rekreációs hasznosítás jöhet még szóba, mivel figyelemre méltó természeti értékekkel rendelkezik.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 122

Kapcsolódás az IVS célrendszeréhez*

A Külterület városrész beavatkozásai a város integrált megújítása szempontjából elsősorban szociális elemekkel tölti meg a harmonikus területi fejlesztés eddigi folyamatát. A városrész esetében a legfontosabb cél a város vérkeringésébe való bevonás. Ennek érdekében a társadalmi kohézió erősítése, és az infrastruktúra fejlesztés hangsúlyos a városrészben, annak érdekében, hogy a lakhatás feltételei biztosítva legyenek a településrészen.

A fenti megállapításoknak megfelelően a specifikus célok közül három vonatkoztatható a Külterület városrészre: a vállalkozás-élénkítés, az infrastruktúra-fejlesztés és az idegenforgalmi fejlesztés.

* Lásd: 6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre c. fejezet és benne 6.2.4 Célfa – célhierarchia c. alfejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 123

Összefoglalás

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes városrészeket mely funkciók jellemeznek, és azon belül is melyek azok a funkciók, szerepkörök, amelyek meghatározóak a városrész életében és melyek azok, amelyek bár vannak, de kiegészítő jellegűek, és esetleg fejlesztésük, erősítésük javasolt. 71. sz. táblázat

gazdasági Lakó Üdülő Városi ő Albertirsa városrészei humán központi logisztika rekreációs Közösségi, környezeti szolgáltatás szolgáltatás zöldfelületi, Turisztikai, Közlekedési Város (rész) Közigazgatási Közigazgatási Kereskedelmi, Mez Ipar, gazdaság,

funkció

Új Városközpont Alberti Irsa Újtelep Gerje-völgye Külterület

Jellemző funkció

Meghatározó funkció

Domináns funkció

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 124

3.3 Problémafa, kitörési lehetőségek azonosítása Okozat

Legfőbb probléma

Egyre különbözőbb, kiaknázatlan adottságokkal rendelkező, nem egy irányba tartó, egymástól elkülönült városrészek

Társadalmi probléma Gazdasági probléma Környezeti probléma

Erős társadalmi egyenlőtlenségek Külső hatásoktól erősen függő, Városszerkezeti hiányosságok, (szegregációra hajlamos városrészek sérülékeny helyi gazdaság városközpont és alközpontok hiánya növekedése), összetartozás érzésének hiánya

Leszakadó Folyamatosan Erős ingázási Romló Közösségi Közlekedési társadalmi növekvő, egyre kényszer, (verseny) funkciókkal anomáliák, csoportok sokszínűbb kiaknázatlan helyzetben lévő rendelkező, parkolási arányának lakosság helyi adottságok helyi mikro- és gondozott, gondok, egyéb növekedése kisvállalkozások zöldterületek infrastrukturális hiánya hiányosságok

Ok

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 125

4. Anti-szegregációs terv6

4.1 Az anti-szegregációs terv készítésének indoklása

Albertirsa város 2009. év őszén kezdte meg az Integrált városfejlesztési stratégia elkészítését (IVS). E stratégiai dokumentum keretein belül készül el az Anti-szegregációs terv, amely a szegregáció, illetve az esélyegyenlőség megvalósulása szempontjából bemutatja és elemzi a város egészét és egyes városrészeit, fejlesztési elképzeléseit, valamint megvizsgálja a város különböző fejlesztési programjait, koncepcióit a város egészére és az elkülönített akcióterületekre vonatkozóan.

Az Anti-szegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve létrejött, összegezze az esélyegyenlőség magvalósítása érdekében eddig tett intézkedéseket, döntéseket és tevékenységeket, valamint rövid-, közép- és hosszútávon kijelölje a városi esélyegyenlőségi politika alapvető céljait, és megnevezze azokat a döntéseket és tevékenységeket, melyeket e célok megvalósítása érdekében tervez.

A terv a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága, Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.), tematikája alapján készült el.

A helyzet bemutatásához a KSH Népszámlálás 2001 Albertirsára és Pest megye egészére vonatkozó adataira, külső adatforrásokra, információközlőkre, valamint az Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokra és adatokra támaszkodtunk.

6 Az Anti-szegregációs tervet Dr. Kopp Erika és Dr. Osváth László készítette.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 126

4.2 Helyzetelemzés

4.2.1 A város egésze helyzetének bemutatása

4.2.1.1 Demográfiai folyamatok

Albertirsa lakossága az Önkormányzat népesség nyilvántartása szerint 2009-ben 12.534 fő volt. Figyelembe véve a város népességének hosszú időtávú alakulását (15. sz. ábra), a jelenlegi népesség történelmi viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A népességszám alakulása az 1930-as években elért csúcs után egészen az 1990-es évekig kisebb változásokkal ugyan, de összességében csökkenő tendenciát mutatott, ettől kezdve azonban a trend megfordult.

15. sz. ábra Albertirsa lakónépességnek változása történelmi léptékben7

Lakónépesség száma

13000

12000

11000

10000

9000

8000

7000

6000 1880 1890 1900 1920 1930 1940 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2009

Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, 2009. év adatai alapján, saját szerkesztés.

Mint a 16. sz. ábrán követhető, a népességszám 1992-től tapasztalható folyamatos növekedése csak 1999-től vált igazán intenzívvé. Albertirsa lakossága 2001-től kezdődően évente átlagosan mintegy 126 fővel növekszik. Ugyanakkor a természetes szaporodás8 mutatója a 2000-es években jellemzően negatív értékeket vett fel, 2003 és 2008 között minden évben természetes fogyást mértünk, melynek átlaga az időszakban -5,1 ezrelék volt.

7 Az 1950-ben történt településegyesítési adatok Alberti és Irsa együttes lakosságszámát mutatják.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 127

16. sz. ábra Albertirsa lakónépességnek változása a rendszerváltozást követően

12700

12400

12100

) 11800 ő

11500

11200

Lakónépesség (f 10900

10600

10300

10000

1 4 7 0 3 6 9 90 92 93 95 96 99 02 05 08 9 9 9 99 9 9 99 9 00 0 00 0 00 0 00 1 199 1 1 1 1 1 1 1998 1 2 2001 2 2 2004 2 2 2007 2 2

Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja (Albertirsa, 2008) és az Önkormányzat nyilvántartásának adatai alapján, saját szerkesztés.

Mindez azt mutatja, hogy a népességszám növekménye alapvetően a pozitív vándorlási egyenleg következménye. E mutató az utóbbi években alakulása a 17. sz. ábrán látható.

17. sz. ábra A vándorlási egyenleg alakulása Albertirsa városában 2004-2009

300

280

260

240 )

ő 220

200

180 Népesség (f Népesség

160

140

120

100 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Forrás: Az Önkormányzat adatközlése alapján saját számítás és szerkesztés.

A diagram egyértelműen megmutatja, hogy a beköltözők száma minden vizsgált évben meghaladta az elköltözőkét, ugyanakkor a konkrét értékek nem jeleznek egyértelmű időbeli tendenciát a mutató alakulásában. Az átlag 174 fő volt a 2004 és 2008 közötti

8 Természetes szaporodás: az élve születések és halálozások különbségének ezrelékben kifejezett értéke.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 128

időszakban. Az Albertirsára történő migráció – a gyermekvédelemben dolgozók tapasztalatai alapján - egyrészt szociális okokra vezethető vissza, másrészt a főváros viszonylagos közelsége mellett elérhető nyugodtabb vidéki életforma vonzásának hatása. Az Önkormányzat a szociális szakemberek közlései alapján a beköltözők két társadalmi csoportját azonosítja, alapvetően a főváros irányából: - Fiatal házasok, akik a kellemes vidéki környezetet keresik családjuknak, - A fővárosban rossz körülmények között élők, gyakran munkanélküliek, a jobb megélhetés reményében költöznek vidékre családjukkal.

72. sz. táblázat Albertirsa népességének korcsoportok és nemek szerinti megoszlása, 2007. december 31.

Férfi többlet/hiány Korcsoport (év) Férfiak (fő) Nők (fő) Összesen (fő) (férfiak-nők)

0-3 225 237 462 -12 4-6 193 175 368 18 7-14 535 506 1041 29 15-18 319 305 624 14 19-25 529 510 1039 19 26-35 1099 1065 2164 34 36-50 1215 1185 2400 30 51-60 806 900 1706 -94 61-80 739 1268 2007 -529 80 felett 84 260 344 -176

Összesen 5744 6411 12155 -667 Forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2008 alapján, saját számítás és szerkesztés.

73. sz. táblázat Albertira népességének megoszlása összevont korcsoportok szerint

2001 2007 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 16,8 15,4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 63,0 65,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,2 19,4 Forrás: KSH és Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, 2008

Albertirsa népességének nemek szerinti megoszlása összességében nőtöbbletet jelez (felső táblázat). A nők aránya a népességből, mintegy 5%-kal magasabb a férfiakénál. Ez a nőtöbblet jellemzően a középkorú népességnél jelentkezik, a magasabb középkorú férfi halandóság következményeként. Ez a jelenség az országos jellemzőkkel azonos sémát mutat. A nagyobb táblázat a fiatal korosztályoknál bemutatja az egyes oktatási, nevelési szinteken megjelenő gyermekek létszámát. A kiskorú népesség a lakosság mintegy 20%-át teszi ki. Valamivel kisebb, de szintén hasonló arányt képvisel a településen a 60 év feletti korosztály is. Az adatok átalakulása az aktív korosztály megerősödésének irányába hatott (alsó táblázat). A romák és hajléktalanok számára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos méréseken alapuló adatok. Előbbit a települési Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat mintegy 3%-ra (350-400 fő), utóbbit 5-6 főre becsüli9. A KSH a 2001-es népszámláláskor 1 fő lakcím nélküli hajléktalant mért fel.

9 Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2008.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 129

A település demográfiai helyzete több oldalról is nyomást gyakorol a helyi szociális ellátó rendszerre. A folyamatosan növekvő népesség folyamatos intézményfejlesztést igényel. A városba költöző fiatal házasok magukkal hozva kisgyermeküket, vagy költözést követő gyermekvállalásaikkal az utóbbi években folyamatosan növelik a 0-3 éves korosztály létszámát, ami az oktatási intézmények kapacitásának növelését követeli meg. A Budapestről beköltöző leszakadó rétegek számos szociális és szegregációs kockázatot rejtenek magukban. Ennek a migrációnak az anyagi forrása, hogy e társadalmi csoport fővárosi lakását eladva egy vidéki, alacsonyabb ingatlan árakkal rendelkező területre költözik. Albertirsa városában a környékbeli falvakhoz képest valamelyest magasabbak az ingatlan árak, így a beköltözés célpontjai elsősorban e települések. Ugyanakkor Albertirsa sem mentes e folyamat hatásától. A beköltözők elsősorban a külterületi népességet duzzasztják fel, amire az ott tapasztalható alacsonyabb ingatlan árak kínálnak lehetőséget.

A leszakadó rétegek problémái a beköltözéssel nem rendeződnek automatikusan, megnövelik a szociális támogatási, szociális ellátási igényeket, a gyermekeik oktatása, nevelése speciális felkészültséget igényel az oktatási intézményektől, lakóhelyük nagy területen való elszórt elhelyezkedése megnehezíti számukra az alapvető települési infrastruktúra biztosítását. A nagy arányú középkorú férfi halandóság következtében, az idősek körében magas az egyedül élő nők aránya, akik a helyi társadalom egyik legkiszolgáltatottabb rétegét adják. Az ő szociális biztonságuk megteremtése nagy részben a települési szociális ellátórendszerre hárul.

4.2.1.2 Foglalkoztatás

Albertirsa lakosságából mintegy 8200-an munkavállaló korúak, ami a népesség 65%-a. Az álláskeresőkre vonatkozó mutatók mind országos, mind regionális, megyei viszonylatban kedvezőek. 18. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség százalékában, 2007-2009 július

14

12

10

% 8

6

4

2 július július július május május május április április április június június június február február február október október március március március december december november november augusztus augusztus szeptember szeptember 2007. január 2008. január 2009. január Albertirsa Pest megye Közép-magyarországi régió Magyarország Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ - www.afsz.hu) alapján, saját szerkesztés.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 130

A 18. sz. ábrán jól látható, hogy az elmúlt három évben a foglalkoztatottakra vetített nyilvántartott álláskeresők aránya jellemzően az országos érték felét sem érte el. A város görbéje együtt mozgott a Közép-magyarországi régió és Pest megye görbéjével, ugyanakkor Albertirsa mind régiójánál, mind pedig megyéjénél kedvezőbb értékekkel rendelkezett a mutató szempontjából a vizsgált időszak folyamán. Mindegyik vizsgált területi szinten megfigyelhető a ráta értékének jelentős romlása 2008 őszétől kezdődően. Ugyanakkor Albertirsa értékei a többi területi szinthez viszonyítva így is kedvezőbbek maradtak.

19. sz. ábra A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása, 2007-2009 október

500

450

400

350

300

250

200 július július július május május május április április április június június június február február február október október október március március március december december november november augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember 2007. január 2008. január 2009. január Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ - www.afsz.hu) alapján saját szerkesztés.

Önmagához képest azonban nagyon jelentős volt a foglalkoztatottság visszaesése a városban, mint ez az álláskeresők abszolút számában is nyomon követhető a 19. sz. ábrán. A nyilvántartott álláskeresők száma 2008 szeptemberéhez képest (250 fő) 2009 októberére csaknem megduplázódott (470 fő). A hosszú időtávon munkanélküli népesség száma korábban 30-40 fő körül mozgott, amely mára 60 fő fölé emelkedett.

A foglalkoztatottság relatíve kedvező alakulásában jelentős szerepet játszik a városban működő vállalkozások nagy száma. A 2008-as évben 225 kiskereskedelmi egységet tartottak nyilván a településen. A kisebb cégek esetében jellemző a családi vállalkozás, melyek elsősorban a családtagok részére biztosítanak megélhetést. A legnagyobb vállalkozásokról áttekintést kínál az alábbi táblázat.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 131

74. sz. táblázat A legfontosabb vállalkozások dolgozói létszáma Albertirsán, 2008

Albertirsai Munkavállalók Cég neve munkavállalók száma száma

Mirsa Zrt. 178 78 Faulhaber motors Kft. 168 120 IRMÁK Nonprofit Kft. 128 107 Dolina Kft. 64 23 Aquarius-Aqua Kft. 49 n.a. Kostyalik 2004 Kft. 47 47 MAVIR Zrt. albertirsai részlege 35 n.a. Zöldpont 98 Kft. 30 20 Porció-ék Kft. 26 7 Magyar Posta Rt. albertirsai részlege 25 23 CO-OP Star albertirsai részlege 22 17 Tesco-Global Zrt. 17 14 Vevőért Kft. albertirsai részlege 16 11 Damisol Kft. 13 11 Iker és Társa Kft. 12 12 Profi Magyarország Kft. 8 n.a. Balla Aranka Festékbolt 6 6 OTP Bank Rt. albertirsai részlege 4 4

Összesen 848 500 Forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2008

Albertirsa kedvező gazdasági helyzetéhez nagymértékben hozzájárul Budapest közelsége, és a főváros jó elérhetősége. Nagyarányú, és több generációra tekint vissza a fővárosba történő napi ingázás. A lakosság mintegy 60%-a ingázó, melynek domináns célterülete Budapest. Több építőipari vállalkozás valósít meg fővárosi beruházásokat, felújításokat, a város és a környékbeli falvak szakmunkásainak foglalkoztatásával. Az építőipar egyéb tevékenységei is jelen vannak (közműépítés, gépi földmunka, útépítés).

A mezőgazdaságban dolgozók száma folyamatosan csökken ugyan, de a város gazdaságában még mindig jelentős. Napjainkban is jellemző, hogy a lakosság egy része jövedelmét állattenyésztéssel, földműveléssel egészíti ki, bár ez a tendencia a mezőgazdasági termelésre, állattenyésztésre vonatkozó szigorú törvényi rendelkezések miatt visszaszorulóban van. Az őstermelők száma az elmúlt években rohamosan csökken: 2008 májusában 195 fő őstermelői igazolvánnyal rendelkező albertirsai lakost tartottak nyilván, ám a 2007. évben számuk még 300 felett volt. A csökkenés összefüggésben lehet az adózásban bekövetkező változásokkal. A nyári és őszi mezőgazdasági idénymunkák még mindig fontos szerepet játszanak a tartós munkanélküliek, és a más jövedelemmel nem rendelkezők megélhetésében. Az albertirsai munkanélküliségi görbének a Közép-magyarországi régió és az ország mutatóihoz való igazodása azt sejteti, hogy a munkanélküliség felfutása nem helyi jelenség, hanem minden bizonnyal a gazdasági válság helyi leképeződésének következménye. Ezt erősítették meg az Önkormányzat helyi vállalkozások folyamatos működéséről adott információi is, miszerint nem történtek számottevő üzembezárások, és jelentősebb számú megszűnések. Mindemellett a felfutó munkanélküliség várhatóan megnöveli a szociális támogatások, a közfoglalkoztatás iránti igényeket, sőt újabb családok kerülhetnek fizetésképtelen helyzetbe.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 132

4.2.1.3 Közfoglalkoztatás

Albertirsa város, a szociális igazgatásról és ellátásoktól szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései szerint és a Szociális és Foglalkoztatási Hivatal ajánlásaira támaszkodva elkészítette 2009-re vonatkozó közfoglalkoztatási tervét. A dokumentum fő célkitűzése, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Emellett a közfoglalkoztatás révén arra törekszik, hogy az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat visszavezesse a nyílt munkaerőpiacra. Az Önkormányzat azon személyek részére, akik életkorukból, egészségi állapotukból, egyéni élethelyzetükből adódóan nem tudnak munkát vállalni, továbbra is fenntartja a rendszeres szociális segély juttatásának lehetőségét.

Az aktív korúak ellátására jogosultak közül az Önkormányzat közfoglalkoztatási terve a munkavégzésbe bevonható személyek körére koncentrál, mely személyek vagy: - közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, vagy - pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket, esetleg - felzárkóztatásuk érdekében képzésre kötelezettek.

A 2008-as évben 126 fő részesült rendszeres szociális segélyben, közülük 119 fő aktív korú nem foglalkoztatott, 7 fő pedig egészségkárosodott volt, a közfoglalkoztatás keretében 21 főnek biztosítottak munkát. A szűkös költségvetési keretek 21 fő közfoglalkoztatását tették lehetővé. A programban jellemzően 8 általánost végzett nők vettek részt, a 35-55 éves korosztályból. Az általuk elvégzett munkák főleg fizikai jellegűek voltak: zöldterület fenntartás, kertészeti munkák, parlagfű-mentesítés, fakivágás, faültetés, síkosság-mentesítés, csapadékvíz-csatorna tisztítása, köztisztasági feladatok, rendezvényeknél kisegítés. Akadt egy-egy fő közfoglalkoztatott szakközépiskolai és gimnáziumi végzettséggel is, s ezzel együtt megjelent az adminisztrációs munkakör. A közfoglalkoztatás időtartama a nyári félévre korlátozódott. A foglalkoztatás átlagos időtartama 120 nap volt.

A 2008. évi CVII. törvény „Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” megteremtette azokat a jogszabályi kereteket és finanszírozási feltételeket, amelyekkel a korábban rendszeres szociális segélyben részesülő személyek nagyobb köre kerülhet bevonásra a közfoglalkoztatásba. Albertirsa 2009-es közfoglalkoztatási terve 220 fő közfoglalkoztatásba bevonható személlyel számolt, melyek jelentősebb csoportját 8 általánost végzett, 35-55 év közötti nők adták. A korcsoportokon belül a 35 évnél fiatalabbak, valamint a nemek közötti megoszláson belül a férfiak aránya nem érte el a közfoglalkoztatásba bevonhatók számának harmadát. Iskolai végzettség vonatkozásában a 8 általánossal rendelkezők mellett sokkal kisebb, de jelentékeny csoportot képviseltek a szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezők is. A foglalkoztatásba bevonható személyek közül 5 fő nem rendelkezett 8 általános végzettséggel. Őket a munkaügyi központ közvetíti ki képzésre, tekintettel arra, hogy 35. életévüket nem töltötték be. A munkaügyi központ információi szerint Albertirsa környékén a következő szakmákra vennének fel új munkaerőt: CNC forgácsoló, épületlakatos, gépi forgácsoló, hegesztő, szerszámkészítő, hűtő- és klímaberendezés szerelő és karbantartó, burkoló, kőműves, kereskedő. Ehhez igazodva, az Önkormányzat e szakképesítések oktatását preferálja.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 133

Az Önkormányzat 2009-ben kiterjesztette a közfoglalkoztatottak létszámát, melynek meghatározásánál figyelembe vették (1) a korábban az Önkormányzatnál közhasznú munkát végző személyeket, valamint (2) a 2009-es évben a településről regisztrált álláskeresőként nyilvántartott személyek és a munkanélküli ellátásban részesülők közül azokat, akik a Szociális törvény szerint az „aktív korúak ellátására, ezen belül a rendelkezésre állási támogatásra” jogosultak. Mindezek alapján, a közfoglalkoztatottak létszámát a 2009-es évben több mint az előző év kétszeresében, 48 főben határozta meg.

A közfoglalkoztatás keretében négy szakközépiskolai végzettséggel rendelkezőt osztották be adminisztratív munkára az Önkormányzati óvodához és a Polgármesteri Hivatalba, a szakmunkásképzővel rendelkező 18 személy karbantartási feladatokat kapott az Önkormányzati iskolában és az Önkormányzatnál. A 8 általánossal rendelkező 26 személy parkgondozói munkakörbe került az Önkormányzatnál. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 8-8 hónapra, az alacsonyabb végzettségűek 5,5-5,5 hónapra kerültek be a közfoglalkoztatásba. A megnövekedett közfoglalkoztatásba bevont foglalkoztatotti létszámmal együtt az Önkormányzat a közfoglalkoztatási tevékenységet kiterjesztette az év egészére. Végül a tervekhez képest több, összesen 62 személy vett részt a közfoglalkoztatásban 2009-ben. Az Önkormányzat 2010-ben újabb bővítést tervez a közfoglalkoztatottak létszámában, eszerint várhatóan ebben az évben 88 fő fog részt venni a közfoglalkoztatásban, melyből 80 fő nyolc általánost végzett, 8 fő pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik.

Az Önkormányzat a következő feladatok elvégzését oldotta meg közfoglalkoztatás keretében:  köztisztasági feladatok (közterületi takarítás, buszmegállók, utak, járdák, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása)  épület karbantartás (Önkormányzati intézmények - általános iskola, napközi otthonos óvoda, bölcsőde, könyvtár, művelődési ház, polgármesteri hivatal stb. - belső, külső állagmegóvási-karbantartási munkái)  fűkaszálás, parlagfű irtás (közterületeken, utak, járdák mentén, Önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanokon végzett időszakos kaszálás, gyomirtás)  zöldterület fenntartás, kertészeti munkák (közterületeken, utak, járdák mentén, Önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok, terek, növényvédelmi, kertészeti munkáinak elvégzése)  adminisztrációs kisegítés (Önkormányzati fenntartású intézmények irodahelyiségeiben betanítható feladatkört ellátó adminisztratív alkalmazottak)

A megnövekedett közfoglalkoztatásba bevont foglalkoztatotti létszámmal együtt, az Önkormányzat a közfoglalkoztatási tevékenységet kiterjesztette az év egészére. Albertirsa Önkormányzata a közfoglalkoztatottak létszámának emelése mellett az általuk elvégzendő munka minőségét, presztízsét is igyekszik emelni. Középtávon elvárható, hogy egy képzési programmal egybekötve megjelennek az óvodákban dajkaként, vagy szociális asszisztensként.

A közfoglalkoztatottak munkaerőpiacon való elhelyezkedése a közfoglalkoztatásból való kikerülésükkel nehézkes, nem jellemző. Rendszerint munkanélkülivé válnak, illetve visszakerülnek a közfoglalkoztatásba. Amint a korábbiakból kitűnik, az év során a gazdasági válság helyi leképeződéseként jelentősen nőtt a munkanélküliség. Ennek következtében a számbelileg kiterjesztett közfoglalkoztatás a munkanélküliek arányához viszonyítva csak kis mértékű növekedést eredményezett.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 134

4.2.1.4 Lakáshelyzet

Mint az a demográfiai mutatókból is kitűnik, Albertirsa lakosságának létszáma folyamatosan növekszik. A város lakosságának több mint 30 %-a a 18-35 éves korosztályba tartozik, amely korcsoport élethelyzetéből adódó egyik legfontosabb kihívása a lakáshoz való hozzájutás. Ennek megfelelően, a lakások száma is folyamatosan nő a településen. Albertirsán 5259 db lakás volt található 2009-ben. Ez a 2001-es KSH adathoz képest 972 db-os, tehát több mint 20%-os növekedést jelent. A lakásállomány mintegy 33 %-a alacsony komfort fokozatú volt 2001-ben. Ez a mérték ma már nyilván jóval kisebb, aminek két oka van: egyrészt a fenti, óriási arányú növekedés, másfelől pedig az időközben lezajlott lakás korszerűsítések, melyekről nem rendelkezünk korrekt adatokkal.

Az Önkormányzat többféle formában támogatja az arra rászorulók lakhatását: szociális bérlakások kiutalásával, első lakást építők és vásárlók otthonteremtési támogatásával, továbbá a normatív és méltányossági lakásfenntartási támogatás eszközével.

Az első lakáshoz jutók támogatása keretében a város a közigazgatási területén lévő (1) magántulajdonú lakás építéséhez, (2) magántulajdonban álló új, használt vagy értékesítés céljára épített lakás vásárlásához, és (3) egy másik lakáshoz való hozzáépítéshez nyújt támogatást. A támogatás maximum 200 ezer Ft vissza nem térítendő támogatás, és maximum 200 ezer Ft, 5 évre szóló kamatmentes kölcsön lehet. A támogatás fiatal házasokra, élettársakra, gyermeküket egyedül nevelőkre vonatkozik. Az igénylés feltétele, hogy legalább egyikük (1) Albertirsán legalább 5 éve állandó bejelentett lakhellyel rendelkezzék, (2) 35 év alatti életkorú legyen (3), és az egy főre jutó havi nettó jövedelme az együtt költöző család esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át. A képviselő- testület fenntartja a jogot, hogy „kivételes méltánylást érdemlő esetben” az első két feltételtől esetlegesen eltekintsen.

Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat a következő jogcímeken lehet bérbe adni: 1. szociális helyzet alapján; 2. költségalapon meghatározott lakbér alkalmazásával; 3. lakásgazdálkodási feladatok ellátására: a) közérdekből, b) elhelyezési kötelezettség jogcímén, c) lakáscsere jogcímén.

Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat ebből kifolyólag három fő csoportba sorolhatjuk:

1. Szolgálati lakások: az Önkormányzattal, illetve intézményeivel közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állók, illetve a város szempontjából jelentős feladatokat ellátók (fogorvos, rendőrök, pedagógusok) bérleményében vannak. 2. Költségalapon meghatározott lakbérű lakások: e lakástípus lakbérét úgy állapítják meg, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakberendezéssel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek. (Az Önkormányzat alapvetően a Vasút utcában lévő új építésű Önkormányzati bérlakásokra állapítja meg költség alapon a fizetendő lakbért. Itt a megállapított lakbér összege: 423 Ft/hó/m2.) 3. Szociális bérlakások: Az Önkormányzati szociális bérlakások a városban elszórtan helyezkednek el, jelentős, tömbszerű koncentrációjuk nem jellemző. A bérbeadására vonatkozó jogokat és kötelességeket a polgármester gyakorolja.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 135

75. sz. táblázat Kimutatás az Önkormányzati tulajdonban lévő lakásokról (2009) Cím Komfortfokozat Szobaszám Alapterület (m2)

Szolgálati lakások Irinyi u. 6/1 Komfortos 1 37 Irinyi u. 6/2 Komfortos 1 37 Zrínyi u. 1/1 Komfortos 1 50 Zrínyi u.1/2 Komfortos 1 50 Köztársaság u. 9/1 Összkomfortos 3 107 Köztársaság u. 9/2 Összkomfortos 3 107 Somogyi u. 47. Összkomfortos 2 89 Pozsonyi u. 14/1. Összkomfortos 2 67 Költségalapon meghatározott lakbérű lakások Vasút u. 4/4 Összkomfortos 1 35 Vasút u. 4/5 Összkomfortos 1 63 Vasút u. 4/6 Összkomfortos 2 69 Vasút u. 4/7 Összkomfortos 2 93 Szociális bérlakások Galamb u. 39/1. Komfort nélküli 1,5 51 Galamb u. 39/2. Komfort nélküli 1,5 51 Hámán K. u. 73/1 Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/2. Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/3 Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/4. Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/5. Komfort nélküli 1 34 Hámán Kató u. 73/6. Komfort nélküli 1 34 József A. u. 55. Komfort nélküli 3 114 Nefelejcs u. 5. Komfort nélküli 2 79 Nefelejcs u. 22/2. Komfort nélküli 1 43 Pesti ú. 49. Komfortos 2 50 Pesti ú. 59. Félkomfortos 2,5 78 Thököly u. 21/1 Komfortos 2,5 53 Thököly u. 21/2 Komfortos 1,5 41 Thököly u. 23/1 Komfortos 2,5 53 Thököly u. 23/2 Komfortos 1,5 41 Vécsey u. 22/2 Félkomfortos 1 43

Az Önkormányzat a lakásokat pályázat útján adja bérbe rendszerint maximálisan 5 évre, illetve a szolgálati jogviszony időtartamára. Szociális helyzete alapján Önkormányzati bérlakásra az a nagykorú kérelmező nyerhet jogosultságot, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) ingatlantulajdonnal (tulajdonrésszel), haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, b) a kérelem benyújtásától visszamenőlegesen számítva 10 éven belül közte és az Önkormányzat között a pályázónak felróható okból lakásbérleti szerződés nem szűnt meg,

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 136

c) a kérelmezőnek és a vele együtt költöző személyeknek három havi nettó jövedelme alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelme a kérelem benyújtásakor nem alacsonyabb a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum a 70%-ánál, de nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét (egyedülálló pályázó esetén háromszorosát). (A rendelet módot ad rá, hogy a polgármester méltányossági alapon a keretszámokból engedményt tegyen.) d) a lakás bérbeadására pályázatot nyújtott be; e) vállalja a bérleti szerződésből adódó kötelezettségek teljesítését.

Az elbírálás során az alábbi szempontokat veszik figyelembe: a) a kérelmező által eltartott kiskorú gyermekek száma, valamint az egészségi állapotuk miatt jövedelemmel nem rendelkező és munkaképtelen hozzátartozók száma, b) a kérelmező a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, c) a kérelmező és a vele együtt költözők romos vagy egészségre ártalmas körülmények között élnek, illetőleg szükséglakásban laknak, d) az egy szobára jutó bejelentett személyek száma, továbbá az egy személyre jutó lakóterület, e) a jelenlegi lakáshasználat jogcíme, f) a lakásban együtt lakó önálló családok száma, g) az egy főre jutó jövedelem a kérelmező családjában.

Az Önkormányzati lakásrendelet módot ad lakbértámogatás megállapítására. Lakbértámogatás, az Önkormányzat tulajdonában álló lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásával érintett bérlőjének akkor állapítható meg, ha a bérlővel egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 220%-át, továbbá a lakást nem hasznosítják, illetve jelentősebb forgalomképes vagyonnal nem rendelkeznek. A lakbértámogatás mértéke a havonta fizetendő lakbér 20 %-a, de legfeljebb 5.000.- Ft/hó.

20. sz. ábra Szociális bérlakások számának alakulása 2003-2009

25

20

15

10

5

0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 3. negyedév

Forrás: Az Önkormányzat közlése alapján saját szerkesztés.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 137

Az Önkormányzati szociális bérlakások száma a 2003-2009-es időszakban 21-ről 18-ra csökkent (20. sz. ábra). Az elmúlt években (2003-tól) négy darab új szociális bérlakás épült, és hét került szanálásra. A Pesti úton és a Pozsonyi úton megszűnő bérlakásokból a lakók a Thököly úton épült új szociális bérlakásokba költöztek át. Egy személy saját kérésére kiköltözött tanyára, neki az Önkormányzat anyagi segítséget nyújtott a lakásvásárlásban.

A szociális alapon kiutalt bérlakások bérleti díját az Önkormányzat a lakás elhelyezkedésétől (övezeti besorolásától), komfort fokozatától és alapterületétől teszi függővé (ld. táblázat):

76. sz. táblázat Az Önkormányzat által megállapított lakbér kiszámítása (Ft/hó/m2) komfortfokozat övezeti besorolás I. II. III. Összkomfortos 220 190 130 Komfortos 200 110 85 Félkomfortos 110 100 65 Komfort nélküli 65 45 35 Szükséglakás 25 20 15

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006. (III.31.) rendelete a 9/2008. (II. 29.), a 22/2009. (XI.25.) és a 27/2009. (XII.04.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege, az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (III.31.) rendelete, a 9/2008. (II. 29.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalva az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról.

A lakások körzetenkénti besorolása: I. körzet: Vasút u., Irinyi u., Luther u., Zrínyi u., Köztársaság u., Pesti út, Somogyi B. u. II. körzet: Dózsa György u., József A. u., Nefelejcs u., III. körzet: Galamb u., Hámán K. u., Vécsey u., Thököly u., Pozsonyi u. és a város egyéb részei

A rendszerváltás óta eltelt években Albertirsán egészen 2001-ig nem épült Önkormányzati lakás. 2001-ben a Széchenyi-terv pályázatán nyert összegen épültek fel a Vasút úti, költségalapú bérlakások. A Vasút úti bérlakások megépítése komoly előrelépés volt az előző évek eredménytelen próbálkozásaihoz képest, de a helyi igényeket távolról sem elégítette ki. Bizonyította ezt a Vasút úti bérlakások iránti rendkívül nagy érdeklődés is. 2004-ben még négy újabb bérlakást sikerült megépíteni.

A lakbérhátralékosok száma 2005-től 2009-ig megduplázódott – a 12-ről 24-re növekedett, ami a rosszabbodó szociális helyzetre utal. A lakbérhátralékosok között vannak olyanok, akiknek már lejárt a szerződésük, és kiköltöztek az Önkormányzati bérlakásokból, de fennmaradt a tartozásuk, valamint olyan esetek is előfordulnak, hogy egy lakásban több „család” és együtt (pl.: testvérek együtt maradtak), és mindegyikük lakbérhátralékosnak számít. Ez a magyarázata, hogy a lakbérhátralékosok száma meghaladja az Önkormányzati szociális bérlakások számát.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 138

4.2.1.5 Vonalas infrastruktúra

Albertirsa fővároshoz közeli elhelyezkedését még kedvezőbbé teszi, hogy az országos hálózati infrastruktúra fontos vonalai érintik a települést. A 4-es út Budapest felől a település határánál elkerüli a várost, és elvezeti a nagyobb forgalmat, ugyanakkor a 40-es áthalad a városon, lehetővé téve a könnyű kijutást. Albertirsa a Budapest – Cegléd – Szolnok vasútvonal mellett fekszik. Hétköznaponként 35 db közvetlen vonat megy a fővárosba, melyek reggel nagyon sűrűn járnak, napközben pedig óránként (http://www.mav-start.hu/). Budapest még éjszaka is jól elérhető közvetlen vonatokkal. A szerelvények menetideje 50-60 perc.

Mindez megalapozza a település fővárossal való intenzív kapcsolatát, melynek egyik következménye az ingázás, ami döntő szerepet játszik a település kedvező foglalkoztatási helyzetében. Másik következménye pedig a népesség-szuburbanizáció kiterjedése a város irányába, egyrészt fiatalokat, másrészt leszakadó rétegeket irányítva a városba. A vasútállomásra buszjáratok hordják rá a lakosságot.

A településen belüli közlekedést korábban vállalkozásban oldották meg, amely főként a nyugdíjasokat hordta a piacra és a gyermekeket az iskolába, de ez a rendszer nem volt fenntartható. Albertirsának jelenleg a ceglédi Volánnal van szerződése. Ennek értelmében a Volán járatok több helyen megállnak a településen, egyfajta „körjáratként”. Ez főként az iskolások szállításában fontos.

A városban 30 db megállójuk van a Volán buszoknak (www.volan.hu). Szintén személyszállítást valósít meg az Önkormányzat tulajdonában lévő két személygépkocsival a tanyagondnoki szolgálat, ami a tanyákon élő gyermekek iskolába jutásában fontos. A tanyákról a város 20-40 perces gyaloglással érhető el. Az országos infrastruktúrához való kapcsolódásnál, és ezzel együtt a munkába jutásnál problémát jelent, hogy a vasútállomás előtt közvetlenül nincs megfelelő parkoló, csupán a vasút túlsó oldalán.

Albertirsán a települési infrastruktúra jellemzően kiépült. Elmaradások vannak a szennyvízcsatorna hálózat, a pormentes utak és járdák kiépítettségében. Ez túlnyomó részt a várostesttől a Gerje patakkal elválasztott strand környéki utcákat jellemzi, amelyekből a szilárd útburkolat és a szennyvízcsatorna is hiányzik. Ez egy lassan benépesedő terület, megnyíló új utcákkal, építési telkekkel: főként üdülő övezet, de állandó lakosok is előfordulnak. A gyakorlatilag közművesítetlen Csalogány és Gyöngyvirág utca is itt található, melyek újonnan kijelölt utcák. Szintén nem teljes a települési infrastruktúra kiépítettsége a külterületeken.

A várostestbe közvetlenül illeszkedő területek közül települési infrastruktúra szempontjából a leginkább problémás a Vasvári Pál utca. Ez egy viszonylag hosszú utca, ahol korábban átgondolatlanul folyt az építési engedélyek kiadása. Maga az utca nagyon keskeny, a kerítések közvetlenül kiérnek a földútig. A kedvezőtlen adottságok ellenére jobb és rosszabb állapotú házak is fellelhetők az utcában.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 139

Az IVS-ben A HHH gyerekek 77. sz. táblázat meghatározott száma az el nem városrész(ek) nevei, ahol Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak látott utcában az utcák találhatóak

Szennyvíz- Vezetékes víz Áram Közvilágítás Gáz Pormentes út Járda csatorna Árok utca Árok utca 0 Irsa Bajcsy-Zsilinszky u. 0 Alberti Bem utca Bem utca Bem utca 0 Irsa Bicskei út 0 Alberti, Gerje-v. Csalogány utca Csalogány utca Csalogány utca Csalogány utca Csalogány utca Csalogány utca Csalogány utca 0 Gerje-völgye Csengey Gusztáv u. Csengey Gusztáv u. 0 Irsa Galamb utca 7 Újtelep Gyöngyvirág u. Gyöngyvirág u. Gyöngyvirág u. Gyöngyvirág u. Gyöngyvirág u. Gyöngyvirág u. Gyöngyvirág u. 0 Gerje-völgye Hősök útja 0 Alberti Huszár utca 0 Alberti Kender utca Kender utca 0 Gerje-völgye Madách utca 0 Alberti Margaréta utca 0 Gerje-völgye Mátyás utca 0 Újtelep Munkácsy Mihály u. Munkácsy Mihály u. 0 Alberti Nyárfa utca 0 Alberti Nyírfa utca Nyírfa utca Nyírfa utca 0 Gerje-völgye Pacsirta utca Pacsirta utca Pacsirta utca 0 Gerje-völgye Politzer Ádám u. 0 Új városközpont Rigó utca Rigó utca Rigó utca 0 Gerje-völgye Strand utca Strand utca Strand utca 0 Gerje-völgye Sugár utca Sugár utca Sugár utca 0 Gerje-völgye Szellő utca Szellő utca Szellő utca 0 Gerje-völgye Tulipán utca Tulipán utca Tulipán utca 0 Gerje-völgye Vadrózsa utca Vadrózsa utca Vadrózsa utca 0 Gerje-völgye Vágóhíd utca 0 Gerje-völgye Vasvári Pál u. Vasvári Pál u. Vasvári Pál u. Vasvári Pál u. 0 Újtelep Összes a városban nyilvántartott HHH gyermek 15 Forrás: Önkormányzat adatközlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 140

4.2.1.6 A szociális háló helyi működése

Szociális segélyezés

A segélyezés keretében olyan élethelyzetekben való segítségnyújtás történik, amelyek veszélyeztetik a családok működését. E tényezők körébe tartoznak: a lakhatással összefüggő kiadások, a gyógyszerköltségek, valamint a gyermek nevelésével összefüggő kiadások. A segélyezés alapvető célja, hogy egy minimális életszínvonal biztosítását segítse elő, de nem cél a függő helyzet erősítése.

Albertirsa a következő pénzbeli támogatásokat biztosítja a településen élők részére:  időskorúak járadéka,  időskorúak méltányossági járadéka,  aktív korúak ellátása,  normatív alapon adott lakásfenntartási támogatás,  méltányosságból adott lakásfenntartási támogatás,  normatív ápolási díj,  méltányossági ápolási díj,  átmeneti segély,  temetési segély,  szemétszállítási díj átvállalás.

Albertirsa a következő természetbeni támogatásokat biztosítja a településen élők részére:  köztemetés,  közgyógyellátás,  egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,  adósságkezelési szolgáltatás,  gyógyszertámogatás.

Pénzbeli és természetbeni ellátások együttesen jelennek meg a következő ellátásokban:  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,  kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,  szociális gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás  óvodáztatási támogatás.

Az albertirsai Önkormányzat a lakosság teherbíró képességének függvényében határozza meg a rászorultságtól függő ellátásokat. Számos olyan ellátást biztosít, melyek a saját erőforrások terhére kerülnek kifizetésre, illetve biztosításra. Ide tartozik például a rászoruló gyermekek étkezési költségének támogatása, az időskorúak méltányossági járadéka, a méltányosságból megállapított lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás és ápolási díj, a gyógyszertámogatás biztosítása azok számára, akik jelentős egészségügyi kiadásokkal rendelkeznek, a temetési segély biztosítása, a rászorultak szemétszállítási díjának átvállalása.

Az Önkormányzat az egyes segélytípusokra való jogosultság megállapításánál a Szociális törvény (III/1993. tv.) kritériumait alkalmazza. Egyes segélytípusoknál azonban egyéb elvárásokat, preferenciákat is bevezet:

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 141

Aktív korúak ellátása esetén: A rendszeres szociális segélyben részesülő személy, a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal. Az együttműködés keretében (1) a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, (2) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, (3) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, (4) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tesz.

A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás, esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés; b) szinten tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése; c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról, és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

Lakásfenntartási támogatás esetén: Az Önkormányzat Népjóléti Bizottsága méltányossági alapon lakásfenntartási támogatást nyújt az Albertirsa közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen tartózkodó személyekből álló családok, illetve személyek részére, amennyiben a (1) lakásfenntartás indokolt költségei elérik az egy háztartásban élők havi összjövedelmének 20%-át, és (2) az egy háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. További feltétel, hogy a lakást nem hasznosítják, illetve jelentősebb forgalomképes vagyonnal nem rendelkeznek.

Átmeneti segély estén: A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély akkor állapítható meg, ha az igénylő és családja egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. A támogatásra való jogosultság elbírálásakor az alábbi szempontokat az Önkormányzat súlyozottan veszi figyelembe: (1) kérelmező három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos, (2) gyermekét egyedül nevelő szülő, (3) egyedül élő nyugdíjas (4) jövedelemmel nem rendelkező, munkanélküli ellátásra és jövedelempótló támogatásra nem jogosult, önhibáján kívül munkanélküli személy. Az átmeneti segélyt pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátásként is nyújthatja az Önkormányzat, különösen élelmiszer-, tankönyvsegély, gyógyszertámogatás, közüzemi díjak és a gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével, tűzifa, illetve helyi autóbuszjáratra érvényes tanuló vagy nyugdíjas bérlet formájában.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 142

21. sz. ábra Egyes segélyezési események megoszlása Albertirsa településen,* 2008

Rendszeres szociális támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Lakásfenntartási támogatás

Átmeneti segély

Időskorúak járadéka

Közgyógyellátás

Forrás: Önkormányzat közlése alapján, saját szerkesztés. * Időskorúak járadéka minimális nagyságú (4-5 főt érint évente)

22. sz. ábra Egyes segélyezési események időbeli alakulása Albertirsa településen a 2003-as év adatainak viszonylatában (2003 = 100)

400

350

300

250 Rendszeres szociális támogatás Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 200 Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Közgyógyellátás 150 Összesen

(db) száma események Segélyezési 100

50

0 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Forrás: Önkormányzat közlése alapján, saját szerkesztés.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 143

78. sz. táblázat

Egyes segélyezési események megoszlása Albertirsa településen, 2008 és 2009 3. negyedévig

2008 2009. év 3. negyedévig Átmeneti segély 2 045 474 Rendszeres gyermekvédelmi kedv.* 567 637 Közgyógyellátás 447 526 Lakásfenntartási támogatás* 312 352 Rendszeres szociális támogatás* 87 98 Rendelkezésre állási támogatás* - 83 Időskorúak járadéka 3 3 Összesen 3 461 2 173 Forrás: Önkormányzat közlése * A segélyezési mutató számításánál használt mutatók.

A segélyezési események sorrendje, ezzel együtt a segélyezés szerkezete 2008-ról 2009-re nem változott lényegesen (21-22. sz. ábra, táblázat). A segélyek közül a legtöbb támogatott az átmeneti segélyben részesül. Ez 2009 harmadik negyedévéig még nem realizálódott, de év végére várhatóan az előző évekhez hasonlóan alakul az értéke. Ennek oka, hogy karácsonykor a 70 év felettiek 3000 forint értékű étkezési támogatást kapnak ebből a keretből, amely nagymértékben megemeli a segélyezettek számát. A segélyezésen belül magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma.

Az ellátások iránti igény az évek során nem csökken (22. sz. ábra). Néha hektikus változások mellett, összességében jelentős növekedés tapasztalható a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális támogatás és a közgyógyellátás területén. A lakásfenntartási támogatások nagy mértékű ingadozására az Önkormányzat nem tudott választ adni, azt érzékelték, hogy 2007-hez képest sokkal kevesebben igényelték ezt a segítségnyújtási módot.

A 22. sz. ábrán fel nem tüntetett támogatások közül a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az ápolási díj és a köztemetések körében is megnövekedtek az igények. Az általános össztársadalmi folyamatok Albertirsán is megjelennek, így az ápolás kiszorult az egészségügyből, egyre inkább a család feladatává válik. Az egyéb segélyek a munkaerőpiaci hátrányok meglétét, illetve a gyermekeket nevelő családok nehézségeit mutatják.

A 2008-as és a 2009-es adatok összehasonlítása azt láttatja, hogy az egyes segélyezési kategóriákon belül már a 3. negyedév végéig számolva is tendenciózusan nőtt a segélyezettek száma (az átmeneti segélyt természetesen a fent tárgyalt okokból nem véve figyelembe). Ez a szociális helyzet romlását jelzi a településen, ami a válsággal együtt növekvő nyomást gyakorol az Önkormányzat költségvetésére.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 144

Szociális alapszolgáltatások

Tanyagondnoki szolgálat: a külterületen élő lakosság jelentős száma miatt (2008. évben 1800 fő) kiemelkedő jelentőségű. Az ellátás társadalmi célja a külterületi lakosság leszakadásának megelőzése, az esélyegyenlőség megteremtése, a külterületen élők települési hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését szolgáló ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutásuk biztosítása.

Albertirsa közigazgatási területén két tanyagondnoki körzet működik: 1. körzet: Albertirsa Homokrész I. kerület 2. körzet: Albertirsa Homokrész II. kerület, III. külterület.

A tanyagondnoki feladatokat két tanyagondnok látja el.

I. körzet állandó, rendszeres gondozottjainak létszáma: 14 felnőtt, 11 gyermek, akiknek a szállításáról gondoskodik a tanyagondnok. Étkeztetésben részt vesz: 16 fő.

II. körzet állandó, rendszeres gondozottjainak létszáma: 8 felnőtt, 14 gyermek. Étkeztetésben részt vesz: 10 fő.

Évente egy-két alkalommal a tanyagondnokok, a polgármester és a Szociális Segítőház vezetőjének a részvételével tanyagondnoki fórumot rendeznek a szolgáltatás népszerűsítése, új ellátottak felkutatása érdekében. A tanyagondnoki szolgáltatás önkéntes és ingyenes. A külterületen élők egy nagyon jelentős hányada nem igényli a tanyagondnokok segítségét. A fenti számok rendszeres szolgáltatásra bejelentkezők számát tükrözik. Ezeken túl havonta jellemzően mindkét területen egyenként 20-25 alkalommal kérik egyedi esetekben a tanyagondnokok segítségét. A tanyagondnoki szolgálatot leginkább az idősek veszik igénybe, emellett a gyermekek iskolába szállítása a jellemző rendszeres tevékenység a szolgáltatás keretén belül.

A tanyagondnoki szolgálat azért jött létre, hogy (1) segítse az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást az ott élők számára, (2) szélesebb körben biztosítsa minden rászorulónak a közlekedési, szállítási lehetőségek elérhetőségét, (3) fejlessze a közösséget, jobb életminőséget teremtsen. A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele a kliens igénylése alapján, környezettanulmány készítése után, az intézményvezető (családsegítő) döntésének megfelelően vehető igénybe.

A tanyagondnokok munkájukat az intézményvezető ellenőrzésével, a családsegítő központ dolgozóinak segítségével végzik szoros és rendszeres együttműködésben. Munkájukat és idejüket rugalmasan alakítják a külterületi lakosok szolgáltatási igényeihez. A tanyagondnoki szolgáltatás kiterjed a személyek, dologi javak szállítására, vásárlás és mindenféle ügyintézés szervezésére és elvégzésére, amellyel az ügyfél megbízza a tanyagondnokot. Ezen túl - igény esetén - a tanyagondnok házi szociális gondozás szervezését javasolhatja, amely feladat ellátásához a gondozónőt, családgondozót szállítja. A tanyagondnok segít az érintett külterületi lakosok önálló életvitelének fenntartásában oly módon, hogy ha az igénylő erejét

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 145 meghaladó fizikai munkára megkérik, azt elvégzi, vagy elvégzésébe besegít. Segítséget nyújt az elmagányosodott lakosok számára családjukkal, hozzátartozóikkal kapcsolatuk helyreállításában, fenntartásában. Ehhez az intézmény szakembereinek segítségét is igénybe veheti.

A téli, illetve rendkívüli időjárás esetén szervezi és végrehajtja a tanyagondnoki körzetben lakó gyermekek közoktatási intézménybe történő szállítását. Részt vesz a külterületi lakosok közügyekről való tájékoztatásában, szervezi a közügyek intézéséhez szükséges szállítást. A szolgáltatás az év munkanapjain vehető igénybe. Kivételes esetben az igénylő kérheti a munkaszüneti/ünnepnapra eső szolgáltatás megszervezését. Ebben az esetben kérelmét, az igény időpontját megelőző 15 napon belül az intézményvezetőhöz kell benyújtania, aki dönt a kérelem elbírálásáról.

A tanyagondnoki szolgálat összességében a következő alapellátási feladatokat végzi:  szociális étkeztetés megszervezése,  házi segítségnyújtásban való közreműködés,  családsegítésben való közreműködés,  egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása,  ellátottak szociális igényének továbbítása a polgármesteri hivatalhoz,  pénzbeli ellátás, személyes gondoskodás kezdeményezése.

Étkeztetés: a település azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az étkeztetés a következő csoportok körében valósul meg:  62. életévét betöltötte,  átmeneti vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotú,  fogyatékossággal él,  pszichiátriai betegségben szenved,  szenvedélybetegségben szenved, és igénybe veszi az Önkormányzat által biztosított közösségi ellátást,  hajléktalan,  a kiskorú gyermekét nevelő szülő, ha létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

Házi segítségnyújtás: az Önkormányzat a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, a gondozási szükséglettel rendelkezők és azt igénylők számára.

Családsegítés: a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: kötelezően ellátandó feladat, de az Önkormányzat közvetlenül nem biztosítja, mert az ellátás elérhető a település lakossága számára, mivel azt 2006 óta az evangélikus egyház működteti. Mintegy 40 fő veszi igénybe.

Közösségi ellátások: célja a pszichiátriai és a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A megyei

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 146 szolgáltatástervezési koncepcióból kiderül, hogy a pszichiátriai és a szenvedélybetegek bentlakásos elhelyezése a megyében nem megoldott, hosszú várakozó listák vannak, melyek alapján esetenként több évet is várni kell az intézményi elhelyezésre. Mindez felerősíti a lakókörnyezetben történő gondozás jelentőségét, azonban ez az ellátási forma jelenleg Albertirsán nincs teljes körűen megoldva, kiépítése a Szociális Segítőház szervezeti keretein belül folyamatban van.

Támogató szolgáltatás: azon fogyatékos személyeknek nyújt segítséget, akik a fogyatékosságuk jellegéből, annak mértékéből adódóan hátrányt szenvednek egészséges embertársaikhoz képest a társadalmi beilleszkedés tekintetében, valamint abban az esetben, ha mindennapi életvitelük csak hiányzó képességeik pótlásával, segítség igénybevételével lehetséges. Albertirsa Város Önkormányzata ezt a szolgáltatást az IRMÁK Nonprofit Kft-vel kötött szolgáltatási megállapodás keretében látja el.

Időskorúak nappali ellátása (Idősek Klubja): a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosított lehetőség a nappali tartózkodásra, társas kapcsolatok valamint az alapvető higiénés szükségletek kielégítésére, napközbeni étkezés igénybevételére. Az Önkormányzat a szolgáltatás biztosítása érdekében 2006-ban ellátási szerződést kötött az Alberti Evangélikus Egyházközséggel. Az ellátás igen népszerű, jelenleg 36 személy veszi igénybe.

Idősek otthona és az időskorúak gondozóháza szakosított ellátásokat az Albertirsai Önkormányzat a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás által megkötött ellátási szerződés útján biztosítja.

Védőnői szolgáltatás: Albertirsán 4 védőnői körzet került kialakításra, a 4 főállású védőnő közül egy Mikebuda községben is ellátja szolgálatát. 2006. január 1-től az iskola-védőnői feladatokat egy főállású védőnő végzi.

Gyermekjóléti szolgálat: a Szociális Segítőház Családsegítő, Központ és Gyermekjóléti Szolgálat keretén belül működik. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a településen élő gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, családban történő nevelésének elősegítése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése.

79. sz. táblázat

Összefoglaló táblázat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosításáról

Szociális alapszolgáltatások Az ellátás intézményi megvalósulása

a) tanyagondnoki szolgáltatás Működik-Szociális Segítőház

b) étkeztetés Működik-Szociális Segítőház

d) házi segítségnyújtás Működik-Szociális Segítőház

e) családsegítés Működik-Szociális Segítőház

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 147

Működik – Nem Önkormányzati hatáskörben. Az Alberti f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Evangélikus Egyházközség vezette be 2006-ban.

g) közösségi ellátások Működik: Szociális Segítőház

Működik – az IRMÁK Nonprofit Kft-vel kötött ellátási szerződés h) támogató szolgáltatás alapján

i) utcai szociális munka Nem működik

j) nappali ellátás

Működik – Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon (az Alberti - Időskorúak Evangélikus Egyházközséggel kötött ellátási szerződés alapján) Működik: IRMÁK Nonprofit Kft-vel kötött ellátási szerződés - Fogyatékos személyek alapján Nem működik (Közösségi ellátás keretében a lakókörnyezetben - Pszichiátriai betegek valósul meg a segítésük) Nem működik (Közösségi ellátás keretében a lakókörnyezetben - Szenvedélybetegek valósul meg a segítésük.) Működik - a Többcélú Kistérségi Társulás által megkötött ellátási - Hajléktalan személyek szerződés alapján Forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata, 2008

A szociális alapszolgáltatások körébe tartozó ellátások közül az önkormányzat ellátási szerződés útján biztosítja a támogató szolgáltatást, a nappali ellátást nyújtó idősek klubját és a fogyatékosok nappali ellátását. A hajléktalanok nappali ellátását a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás által megkötött ellátási szerződés útján biztosítja. A tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás és családsegítés alapszolgáltatási feladatokat az önkormányzat intézményi társulás útján látja el. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat a Szociális Segítőház koordinálja.

Helyi szociálpolitikai és szociális intézmények, szervezetek

Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal: A helyi szociálpolitikai kerekasztal a széleskörű szakmai érdekegyeztetés helyi fóruma. Feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, és a települési szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése. Évente két alkalommal ülésezik. Tagjai:

 Albertirsa Város Önkormányzata,  Alberti Evangélikus Egyházközség,  Irsai Evangélikus Egyházközség,  Albertirsai Római Katolikus Egyházközség,  Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központ Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.,  Albertirsa Város jegyzője,  Mozgáskorlátozottak Közép Magyarországi Regionális Egyesületének Albertirsai Szervezete,  Albertirsán működő nyugdíjas klubok (Őszirózsa, Vasutas, Szivárvány),  Albertirsai Baptista Egyházközség,

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 148

 Albertirsai Református Egyházközség,  Cigány Kisebbségi Önkormányzat,  Szlovák Kisebbségi Önkormányzat,  a településen működő háziorvosok és házi gyermekorvosok,  Szociális Segítőház intézményvezetője.

Az üléseken tanácskozási joggal vesz részt:

 az albertirsai Tessedik Sámuel Általános Iskola igazgatója,  az Albertirsa Város Önkormányzatának fenntartásában működő Napsugár Óvoda vezetője,  az albertirsai Lurkó Bölcsőde vezetője.

Humán Szolgáltató Társulás, Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat: Az elmúlt években történő törvénymódosítások a szociális szférában is a társulási formák kialakítását helyezték előtérbe. Velük lehetővé válik az apróbb falvak, kistelepülések lakói számára is a szélesebb körű szociális ellátórendszer kialakítása. A 2007. évben Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda települések Önkormányzatai – a kedvezőbb költségvetési lehetőségek kihasználása érdekében, megújítva az 1999-től működő társulásukat – intézményi társulást hoztak létre a korábban Albertirsa fenntartásában lévő Szociális Segítőház működtetésére. A gesztor település Albertirsa, a fenntartói és felügyeleti jogokat, továbbá a közös fenntartással kapcsolatos jogokat a város Önkormányzatának képviselő-testülete útján gyakorolja. A társulási megállapodásban foglalt céloknak megfelelően, egy intézményen belül működik a családsegítő központ, a gyermekjóléti szolgálat, a házi segítségnyújtás, a tanyagondnoki szolgálat, a pedagógiai szakszolgálat és a közösségi ellátások. Az intézményfenntartói társulási forma az alacsonyabb lélekszámú települések számára olyan szolgáltatások működtetését és igénybevételét teszi lehetővé, melyekre forráshiány miatt egyedileg nem lenne lehetőségük. Ebben a szervezeti formában megoldott a lakosság komplex ellátása, s a szolgáltatások szervezése rugalmasan illeszkedik a felmerült igényekhez.

IRMÁK Nonprofit Kft. Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményei: az Irsai Mentálhigiénés Ápolási Központ Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. (IRMÁK Nonprofit Kft.) 2000-ben jött létre Albertirsán, folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal. Jelenleg a városban működtetett intézményei és szolgáltatásai: az értelmileg akadályozottak foglalkoztató otthona, az akadályozottak nappali ellátó intézménye és a támogató szolgálat.

Káldy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon: az Alberti Evangélikus Egyházközség 1942 óta működteti az idősek otthonát, melyet az elmúlt években folyamatosan átalakítottak, korszerűsítettek. 2006-ban bővítették szolgáltatásaikat: idősek klubja, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetésével. Az Önkormányzat törvényben előírt kötelezettsége az idősek klubjának működtetése. Ennek érdekében ellátási szerződést kötött az Alberti Evangélikus Egyházzal. Az idősek klubja jelenleg 36 idős ember napközbeni ellátását teszi lehetővé. Három fő szakdolgozó, és egy technikai dolgozó gondoskodik a klubtagokról a hét munkanapjain 7:30-tól 16 óráig.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 149

A helyi egyházközösségek éves támogatása

Albertirsa Önkormányzata évente erejéhez mérten támogatja a helyi egyházközösségeket, és azok intézményfenntartó tevékenységét. Ennek a 2009. esztendőre vonatkozó részletezése a következő:

 Római Katolikus Egyházközösség /egyházi feladatok ellátására/: 500.000 -Ft  Római Katolikus Egyházközösség /intézményi fenntartási feladatokra/: 600.000 -Ft  Irsai Evangélikus Egyházközösség /egyházi feladatok ellátására/: 500.000 -Ft  Irsai Evangélikus Egyházközösség /intézményi fenntartási feladatokra/: 600.000 -Ft  Alberti Evangélikus Egyházközösség /egyházi feladatok ellátására/: 500.000 -Ft  Alberti Evangélikus Egyházközösség /intézményi fenntartási feladatokra/: 600.000 -Ft  Alberti Evangélikus Egyházközösség /idősek nappali ellátása/: 1.100.000 -Ft  Babtista Egyházközösség: 400.000 -Ft  Református Egyházközösség: 400.000 –Ft

A két utóbbi gyülekezet létszáma kisebb a többiekénél, intézmény fenntartói feladata pedig nincs. Az önkormányzat korábban támogatást nyújtott a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is, jelenleg azonban jogszabály alapján nem adhat.

A szociális gondoskodás jelenlegi intézményi keretben nem megoldott hiányosságai

A Szociális szolgáltatástervezési koncepció több területen is hiányosságokat tár fel a szociális rendszerben, melyek orvoslására javaslatokat tesz. E hiányosságok:

 a veszélyeztetett, csellengő gyermekek számára kevés lehetőség kínálkozik a szabadidő felügyelet alatt történő hasznos eltöltésére,  hiányzik a krízishelyzetben lévő családok ideiglenes és átmeneti elhelyezésének lehetősége,  nem megoldott azon betegek szállítása, akiknek a kórházba vitelét a mentőszolgálat a hatályos szabályozás szerint nem köteles ellátni,  hiányosságok tapasztalhatók a legkisebb gyermekek ellátásában, gondozásában: kevés a bölcsődei férőhely.

4.2.1.7 Oktatás

Albertirsa Város Önkormányzata 2007-ben elfogadta a település közoktatási esélyegyenlőségi programját, melyben a képviselő-testület deklarálta alapvető célját. Ez a 0-18 év korosztály számára a szegregáció-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű biztosítása, illetve érvényesítése. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki a közoktatás fejlesztését oly módon, hogy sikeresen megfeleljen a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek igényeinek és sajátosságainak, valamint megakadályozza a fiatalok lemorzsolódását az iskolából. Célja továbbá, hogy a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférhessenek a személyre szabott oktatási és képzési

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 150 lehetőségekhez. Támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját, érvényesíti a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség elveit.

A kijelentések, és célok fontossága mellett meg kell említeni, hogy a Közoktatás esélyegyenlőségi Program hiányosságokat is hordoz, egyrészt a helyzetelemzés elavultsága folytán, másrészt azért mert nem teljes mértékben az előírt formában készült el. Felülvizsgálata időszerű.

Az albertirsai Önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felsőfokú tanulmányait a Bursa Hungarica Önkormányzati Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat kereteiben támogatja. Szintén segíti az általános és középiskolás fiatalokat, a tizennyolcadik életévük betöltése előtti, első C típusú állami nyelvvizsgájuk megszerzésében.

Bölcsődei ellátás

Az első idénybölcsőde 1954-ben nyitotta meg kapuit Albertirsán. Az első korszerű bölcsődéig 1972-ig kellett várnia az albertirsai lakosságnak. Ekkor az intézmény 40 férőhellyel kezdte meg működését. 1994-ben a bölcsődei férőhelyeket 20 főre csökkentették. A jelenleg is 20 férőhellyel működő Lurkó Bölcsőde két foglalkoztató szobában, két csoportban látja el a gyermekek gondozását, 8 alkalmazottal.

Az elmúlt években egyre nagyobb igény jelentkezik a lakosság részéről a bölcsődei ellátás igénybe vételére. Ezen igények kielégítése a jelenlegi infrastrukturális háttérrel nem megoldható. A bölcsőde kihasználtsága rendszeresen 100 % feletti. Jelenleg is 24 kisgyermeket látnak el.

A bölcsődei férőhelyek hiánya negatívan hat vissza a munkaerő piarcra visszatérni kívánó anyákra is. Ha a gyermek nem részesülhet bölcsődei ellátásban és a család más módon sem tudja megoldani annak felügyeletét, gondozását, az anyának a gyermek három éves koráig lehetősége sincs, hogy ismételten munkába álljon. Ez több veszélyt is hordoz. A család anyagi helyzete a GYED megszűnését követően jelentős mértékben romolhat, ami problémát jelenthet a család mindennapi létfenntartásában is. Fennáll annak a veszélye is, hogy a három év elteltével az anyának már nincs hova visszamennie dolgozni, ez pedig determinálja a család perifériára szorulását, életszínvonalának, megélhetésének, pszichés biztonságának megrendülését.

A város a bölcsőde 40 fősre való bővítését tervezi, (a pályázat a megvalósítás stádiumában van), ennek érdekében az Önkormányzati óvodát kiköltöztette a bölcsőde épületéből. Továbbá 2009-ben uniós pályázaton elnyerte az átalakítás és felújítás költségeinek 90%-át. A szükséges beruházásra 2010-ben kerülhet sor.

Óvodai ellátás

Az első községi óvoda 1893-ban nyílt meg a településen. Az óvodai férőhelyek számának folyamatos növelésére az anyák munkába állása miatt volt szükség. Albertirsa területén jelenleg 6 épületben zajlik óvodai nevelés. Ez három intézményt (egy Önkormányzatit és két egyházit) jelent. A településen működő óvodák összességében 410 férőhelyet biztosítanak a gyermekek számára. Az elmúlt évben új épület megnyitása történt az Újtelep nevű

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 151 városrészben, az Ady Endre utcában. A korábban a bölcsőde épületében lévő óvoda költözött át ide. Így a meglévő férőhelyek már kielégítik a lakosság igényeit.

Az Önkormányzati óvoda a település négy különböző pontján várja a gyermekeket:  Gyöngyszem Óvoda (Luther u.)  Mazsola Óvoda (Dózsa Gy. út)  Napsugár Óvoda (Pesti út – intézményi székhely)  Nyitnikék Óvoda (Ady E. u.)

Jelenleg 246 gyermek jár az Önkormányzati óvoda épületekbe. Közülük 73 hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, ami a gyermekek 30%-át teszi ki.

Albertirsán két egyházi fenntartású óvoda működik:  Az Alberti Evangélikus Egyház 1992. szeptember 1-jén kezdte meg az egyházi, keresztény szellemű óvodai nevelést az Alberti Evangélikus Óvodában (Pesti út).  Az Irsai Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő Mustármag Óvoda 1994. szeptember 1. napján nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt (Arany János u.).

Egyházi óvodába 163 gyermek jár jelenleg. Közülük 29 hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, 1 gyermek pedig sajátos nevelési igényű, ez az arány 17,8%.

Iskolai ellátás

A városban három általános iskolában folyik a gyermekek alapfokú oktatása-nevelése (egy Önkormányzati, kettő egyházi fenntartású).

A Tessedik Sámuel Általános Iskola az Önkormányzat által fenntartott intézmény. Két önálló általános iskola egyesítésével jött létre 1975-ben. Jogutóda az 1948-ban alapított Általános Iskolának, amely 1989. április 21-én Tessedik Sámuelt választotta névadójának. Az iskola két épületben látja el feladatát. A Táncsics utcai épületben csak alsó tagozatosok tanulnak, akik felső tagozatba a Győzelem utcai épületbe kerülnek, ahol mind alsó, mind felső tagozat működik. Az intézmény múltja és két épületének jelenlegi földrajzi elhelyezkedése egyaránt összefügg a hajdani két elődtelepülés (Alberti, Irsa) meglétével.

A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola a Váci Egyházmegye déli régiójának egyik nevelési-oktatási intézménye, amely 1993-ban kezdte meg működését a korábban államosított polgári iskola épületében. A katolikus iskola több éven keresztül alacsonyabb presztízsű intézmény volt a lakók szemében. Működött egyfajta spontán kontraszelekció az iskolába jelentkezők körében. Mára ez a szemlélet eltűnni látszik.

Az Alberti Evangélikus Általános Iskola 1991-ben indult újra. Az iskola jogutódja az 1711- ben alapított evangélikus egyházi iskolának. A korszerű általános műveltség megalapozása, az alapkészségek fejlesztése és a középiskolai tanulmányokra való felkészítés mellett, a keresztény szellemiséget és értékrendet hivatott közvetíteni a diákok felé.

A település iskoláiban a továbbtanulási arány évekre visszamenőleg 100%-os.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 152

Az Albertirsai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1962-től működik a településen, s 1987- ben vált önállóvá. Az intézmény alapfokú művészeti oktatást folytat. Zeneoktatás, táncművészet, színművészet szakágak működnek az iskolában. Az intézményben 20 pedagógus közel 300 diákot oktat. Az iskolában a művészeti tárgyakon kívül nem folyik általános iskolai oktatás. Más iskolákba járó diákok vesznek részt itt délutáni kiegészítő képzésen. A fenntartói feladatokat 2003. óta Pest Megye Önkormányzata látja el.

Budakalász Gimnázium Albertirsai Tagintézménye a Tessedik Sámuel Általános Iskola Győzelem utcai épületében működik. A tanítás 2005-ben kezdődött meg, esti tagozaton. Az érettségire felkészítő oktatás csak hétfőn és csütörtökön délután folyik. Jelenleg 126 tanulójuk van, akiket 10 tanár tanít, akik nagy része a helyi általános iskolából kerül ki.

4.2.1.8. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek10 oktatása

A városban 2009 végén 662 fő volt a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Közülük tizenöten számítottak halmozottan hátrányos helyzetűnek. Ez az adat a nyilvántartás hiányosságait mutatja. Az Önkormányzat szociális ügyekben illetékes munkatársa arról számolt be, hogy a településen nem jellemző a szülői nyilatkozattétel. A nyilatkozattétel hiánya miatt pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Ezért annak egyértelmű megállapítása, hogy milyen az integráltság, mennyire valósul meg aránya, nem lehetséges. Elsődleges feladat a HHH és SNI nyilvántartás rendbetétele. Majd ez alapján felül kell vizsgálni az értékelést. A város gyermekvédelmi rendszerében tapasztalható hatékony együttműködésnek köszönhetően, az óvodák a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére minden esetben biztosítják a férőhelyeket, így megvalósítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási és társadalmi integrációját. Biztosított továbbá azon gyermekek ellátása is, akik a közoktatási törvény alapján óvoda köteles korúak.

80. sz. táblázat Az albertirsai óvodák részvétele a HH/HHH/SNI gyermekek ellátásában, 2009

HH HHH SNI HH és HHH Összesen gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek száma száma száma aránya (%) Önkormányzati óvodák Napsugár Óvoda (Pesti út) 75 21 0 0 28 Gyöngyszem Óvoda (Luther u.) 50 9 1 0 18 Mazsola Óvoda (Dózsa Gy. u.) 75 22 0 0 29 Nyitnikék Óvoda (Ady E. u.) 46 18 2 0 39 Evangélikus egyházi óvodák Alberti Evangélikus Óvoda (Pesti út) 95 17 1 0 18 Mustármag Óvoda (Arany J. u.) 68 11 0 1 16

Összesen 409 98 4 1 25,18 Forrás: Önkormányzat közlése

10 Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH) az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, ill. szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,(SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 153

Az óvodák mindegyike – az egyháziak is – részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában. Jelenleg az egyetlen sajátos nevelési igényű gyermek az egyik evangélikus óvodába jár. Ezzel együtt megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek jellemzően nagyobb arányban vannak jelen az Önkormányzati óvodákban. Az Ady Endre utcában megnyitott új épületben a gyermekek közel 40%-a hátrányos helyzetű, ami jelentősen magasabb a többi óvoda adatánál. Ugyanakkor ez az arány alacsony abszolút gyermekszám mellett valósul meg. Csupán 3-4 hátrányos helyzetű gyermek átirányításával elsősorban a Gyöngyszem és Mustármag Óvodákba, az eloszlás arányossá válna.

A sajátos nevelési igényű létszám ennyire alacsony mértéke azzal magyarázható, hogy az e kategóriába való besorolás ügyében történő döntés (és az azt megelőző vizsgálatok sora) jellemzően csak közvetlenül az általános iskolába indulás előtt történik.

A településen az egyik legsúlyosabb gyermekvédelmi probléma, hogy a roma gyermekek már csak a kötelező évben kerülnek be az óvodába. Ez adódik az eltérő szociokulturális háttérből, a többségi társadalom által elfogadott nevelési elvek és módszerek másságából. Így a roma népességben szűkül a gyermekek esélye arra, hogy képességeiket időben sokféle irányba fejlesszék, eleve determinálva az iskolai alulteljesítést és perifériára szorulást.

A Szociális Segítőházban valósul meg jelenleg a konduktív pedagógiai ellátás, melynek kapacitása nagyon alacsony (heti egy óra), az ellátás körülményei sem teljesen kielégítők, holott van rá igény (7-11 gyermek veszi igénybe évente).

A három fenntartó által működtetett iskolák között, a törvényi szabályozások értelmében sem az oktatásszervezési gyakorlatban, sem az intézmények tanulói összetételében nincs jelentős eltérés. Annyi megállapítható, hogy az egyházi fenntartású iskolákban valamelyest kisebb a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ezzel együtt mindegyik általános iskola támogatja a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját (ld. köv. két táblázat).

81. sz. táblázat HH és HHH tanulók aránya az albertirsai általános iskolákban

HH és HHH HH és HHH Intézmény neve Tanulók összesen gyermekek száma gyermekek aránya összesen (%) Tessedik Sámuel Általános Iskola 532 122 23 Győzelem út Tessedik Sámuel Általános Iskola 110 29 26 Táncsics út Egyházi iskolák Alberti Evangélikus Általános 209 31 15 Iskola Magyarok Nagyasszonya Római 136 23 17 Katolikus Általános Iskola

Összesen 987 205 20,77 Forrás: Önkormányzat közlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 154

A táblázatban feltüntetett tanulók mellett a Tessedik Sámuel Általános Iskolának még van nyolc magántanulója, akik közül hat hátrányos helyzetű, egy magántanuló pedig sajátos nevelési igényű.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő gyermekek nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. Integrációs felkészítést kapnak azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő gyermekek, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak az ilyen képzésben nem részesülőkkel.

A hatályos jogszabályok hangsúlyozzák, hogy az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összevonásával. A jogszabályok értelmében a tanulók összevonásáról akkor beszélhetnénk, ha a településen működő intézmények bármelyikében, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb lenne, mint ugyanez a mutató az adott település egészében. Ez a szituáció Albertirsán működő intézmények egyikében sem áll fenn. Ugyanakkor a nyilvántartás hiányosságai bizonytalanná teszik ennek megállapítását. A HHH nyilatkozatok megtétele után a helyzet újbóli értékelése szükséges.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 155

82. sz. táblázat Az albertirsai iskolák részvétele a HH/HHH/SNI-s gyermekek oktatásában, 2009

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Tanulólétszám az intézményben Intézmény neve Emelt szintű oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv tanítási nyelvű iskolai oktatás tagozat Összes HH/HHH SNI Összes HH/HHH SNI Összes HH/HHH SNI Összes HH/HHH Önkormányzati iskolák Tessedik Sámuel Általános Iskola 532 114/8 19 518 100/3 17 0 0 0 14 14/5 Győzelem út Tessedik Sámuel Általános Iskola 110 29/0 6 110 29/0 6 0 0 0 0 0 Táncsics út Egyházi iskolák Alberti Evangélikus Általános 209 29/2 0 209 29/2 0 0 0 0 0 0 Iskola Magyarok Nagyasszonya Római 136 23/0 0 136 23/0 0 0 0 0 0 0 Katolikus Általános Iskola

Összesen 987 195/10 25 973 181/5 23 0 0 0 14 14/5

Forrás: Önkormányzat közlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 156

4.2.2 Az IVS-ben lehatárolt városrészek helyzetének elemzése

Az Integrált városfejlesztési stratégia Albertirsa belterületén öt nagyobb városrészt különít el egymástól: Új városközpont, Alberti, Irsa, Újtelep, Gerje-völgye. A 2001-es népszámlálás és az önkormányzati népesség nyilvántartás adatai szerint (ld. következő táblázatok) az Új városközpont és a Gerje-völgye népessége csupán pár száz fő, sokkal alacsonyabb a többi városrészénél, ami bizonytalanabbá teszi a fajlagos és arányosított mutatók értékelését, összevetését más városrészekkel.

Új városközpont városrész: A két történelmi település Alberti és Irsa határán található városrész, amely területen az önkormányzat az önkormányzat egy új, a város egységét is szimbolizáló városközpontot szeretne kialakítani. A 2001-es adatok tükrében a terület a város legkedvezőbb adottságú városrészének tűnik. A 2009-es segélyezési mutatók a városi átlag körüli értékeket mutatnak, a lakásállományhoz viszonyítva némileg kedvezőbbek. A városrész népessége a vizsgált két időszak folyamán nagymértékben nőtt.

Alberti: A város egyik történelmi városrésze. A város egyik legfunkciógazdagabb területe. Mind a népszámlálási, mind a segélyezési mutatók alapján a városi mutatókhoz hasonló értékeket mutat. Népessége jelentősen növekedett 2001-2009 közötti időszakban. A városrész északnyugati peremén kedvezőtlenebb adottságú lakótömbök találhatók. Ezek közül a Hámán Kató utca és Thököly utca között található bérházblokk a városi belterület szegregációs szempontból legproblémásabb részének tűnik.

Irsa: Albertihez hasonlóan a város egyik legfunkciógazdagabb történelmi városrésze. A népszámlálási adatok tükrében a városrész jellemzően kedvezőbb adottságú a város egészénél, illetve némileg kedvezőbb a másik történelmi városrésznél, Albertinél is. A segélyezési mutatók alapján ez a városrész tűnik a legkedvezőbbnek. Népessége 2001 és 2009 között némileg növekedett. Eperjesi u.- Dobó köz – Ó köz – Mikes u. és a Köztársaság u. – Dohány u. – Eperjesi u. – Dobó köz területe kis népességű szegregátumnak minősül a segélyezési adatok alapján 3 illetve 7 db segélyezési eseménnyel.

Újtelep: A történelmi városrészekhez képes sokkal funkciószegényebb városrész, főként lakóterület. Népszámlálás idejéről származó társadalmi mutatói jellemzően a városi átlag körül mozognak. Felsőfokú végzettségűek arányában egy kissé lemaradó. Lakónépessége az elmúlt szűk évtizedben valamelyest növekedett. Segélyezési mutatói valamelyest kedvezőtlenebbek, mint a városi adatok, ennek megfelelően a korábban jellemzett városrészeknél is fajlagosan több a segélyezett, ugyanakkor messze nincs a szegregációs küszöb közelében. A gróf Széchenyi utca temető és FAKO dűlő közötti része 7 db segélyezési eseménnyel a segélyezési mutatók alapján kisnépességű szegregátumnak minősül. Emellett kiemelhető a Vasvári Pál u., amely segélyezési mutatói alapján nem minősül kis népességű szegregátumnak, ugyanakkor infrastrukturális hiányosságai miatt könnyen szegregációs góccá válhat.

Gerje-völgye: A város üdülőterületi része esik erre a városrészre. Népszámlálási mutatók tekintetében több mutató alapján is kedvezőtlenebb helyzetű volt a város egészénél, például: felsőfokú végzettségűek aránya és a foglalkoztatási mutatók szempontjából. A terület népessége az utolsó népszámlálás óta önmagához képest jelentősen megnövekedett. Segélyezési mutatói a városrészek közül a legkedvezőtlenebbek, de nem érik el a városi

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 157 mutató 1,7-szeresét. A kedvezőtlen mutató főként a hátrányos helyzetű gyermekek viszonylag magas koncentrációjából adódik, melyhez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény párosul. A területre főleg fiatal „életkezdő” családok költöznek, az alacsonyabb ingatlan árak miatt. Az alacsonyabb ingatlanárakat az okozza, hogy nagyrészt zárt kerti ingatlanok voltak a területen, melyek nem lakóépületnek épültek, hanem jellemzően üdülőknek, méretük gyakran csak 50-60 m2. A beköltözőkre nem annyira a munkanélküliség jellemző, mint inkább az alacsony munkajövedelem. Leromlott területekről a városrészben az önkormányzatnak és a Szociális Segítőház vezetőjének sem volt tudomása. A KSH által kijelölt területekre elvégzett segélyezési próba sem jelzett ilyen részeket. A Gerje-völgye alapvetően egy fejlődő városrész, üdülő funkciókkal. Több olyan kijelölt utca található itt, amelyben folyamatosan építik ki e települési infrastruktúrát, de még nem lakik benne senki. (a csak részben közművesített utcák nagy része e területen található a városban). A város nemrégiben befejeződött sportpálya beruházása is e városrészben valósult meg. A gyermekjóléti ügyekért is felelős Szociális Segítőház vezetője arról számolt be, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 47 segélyezett közel fel három darab 6-8 gyermekes nagycsaládból kerül ki, mely családok közül kettő a Nyírségből egy pedig Budapestről költözött a Gerje-völgyébe. E családok nem koncentrálódnak a városrész területén belül.

Külterület: A KSH által szolgáltatott 2001-es adatok jellemzően nem mutatnak jelentős eltéréseket az egyes városrészek között. A nagyobb különbségek főként a belterület-külterület viszonylatában jelennek meg valamelyest, miszerint a külterületek mutatói tendenciózusan kedvezőtlenebbek a belterületi városrészek mutatóinál, de jellemzően ezek a mutatók sem jeleznek kiemelkedően nagy eltéréseket. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, amely a szegregátumok meghatározására alkalmazott legfontosabb mutatónk az anti- szegregációs tervben, egyik belterületi városrészben sem éri el a 23%-ot. A külterületek adata is 30% alatti, így még mindig jelentősen elmarad a 40%-os küszöbtől. A segélyezési mutatók a külterületek tekintetében sem érik el a városi mutató 1,7-szeresét.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 158

83. sz. táblázat Albertirsa lehatárolt városrészek szerinti egyes társadalmi statisztikai mutatói, 2001 Irsa városrész Gerje völgye Új városközpont Alberti városrész (vasúti pálya - belterületi városrész városrész/akcióterület (vasúti pálya - Vasút u. határ - József Attila u. - Újtelep (E 60 - Pesti út - - Rákóczi u. - Koltói belterületi határ - belterületi határ -Tó (Hunyadi u. - Táncsics u. - városrész Anna u. - Táncsics u. - Batthyány u. - Pesti út - u. - Bicskei út - Koltói Anna u. - Rákóczi u. - (Dánosi út - Albertirsa Hunyadi u. - belterületi Damjanich u. - Hunyadi belterületi határ - Mutató megnevezése Vasút u. - Bocskai u. - Futó belterületi határ - Külterület összesen határ - Bicskei út - Tó u. - Pesti út - Köztársaság Hunyadi u. - u. - Győzelem u. - Sport u. - Gróf Széchenyi u. - belterületi határ - u. - Kossuth Lajos u. - Damjanich u. - Pesti Tavasz u. - Kossuth Lajos u. István út - vasúti Pesti út - Béke u. - Tavasz u. - Sport u. - út - Batthyány u. - - Köztársaság u. - Pesti út - pálya) belterületi határ - Győzelem u. - Futó u. - belterületi határ Hunyadi u.) Vécsei u. - vasúti pálya) Bocskai u. - Vasút u. - József A. u. - belte- vasúti pálya) rületi határ - E 60) Lakónépesség száma 11 280 381 3 178 3 425 2 461 346 1 488 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 17,1 16,4 16,2 16,1 22,3 19,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 65,6 62,1 64,1 63,0 59,0 62,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 17,3 21,6 19,8 21,0 18,8 18,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 19,2 31,0 30,8 31,6 35,8 42,6 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 16,0 5,0 8,9 3,4 4,5 2,7 népesség arányában Lakásállomány (db) 4 287 138 1 159 1290 923 133 644 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 17,4 25,3 27,5 29,0 25,6 65,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 45,1 34,0 47,2 40,9 44,5 49,5 53,3 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 19,4 9,6 19,3 16,8 18,7 22,1 28,6 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 51,3 53,7 49,2 55,2 51,6 46,4 43,5 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 32,8 43,6 40,1 42,6 47,2 48,4 Állandó népesség száma 11 212 389 3 159 3398 2 438 343 1 484 Forrás: KSH, 2001-es népszámlálás adatai.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 159

84. sz. táblázat Albertirsa lehatárolt városrészeinek egyes társadalmi statisztikai mutatói, 2009

Albertirsa Új városközpont Alberti Irsa Újtelep Mutató megnevezése Gerje völgye Külterület összesen városrész/akcióterület

Lakók száma 12534 570 3558 3632 2581 437 1756 Lakások száma 5159 248 1382 1471 1116 162 780 Segélyezési adatok rendszeres szociális támogatás 107 2 24 20 30 1 30 rendszeres gyermekvédelmi 668 22 198 128 164 47 109 kedv. lakásfenntartási támogatás 357 28 98 58 73 13 87 rendelkezésre állási tám. 83 4 16 13 26 1 23 Segélyezettek összesen 1215 56 336 219 293 62 249 Segélyek (db)/ lakás (db)* 0,236 0,226 (0,96) 0,243 (1,03) 0,149 (0,63) 0,263 (1,11) 0,383 (1,62) 0,319 (1,35) Segélyek (db)/ fő* 0,098 0,098 (1,00) 0,094 (0,96) 0,062 (0,63) 0,114 (1,16) 0,142 (1,45) 0,142 (1,45) HH gyerekek száma 668 22 198 128 164 47 109 HH gyerekek aránya a lakások 0,13 0,09 0,14 0,09 0,15 0,29 0,14 számához viszonyítva Forrás: Önkormányzat adatközlése * A zárójelben a városi mutatóhoz viszonyított arányok szerepelnek.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 160

4.2.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, és a lehatárolt területek helyzetének elemzése

A KSH a 2001-es népszámlálás adatai alapján nem tárt fel olyan területet Albertirsán, amely megfelelt volna a tényleges szegregátum feltételeinek. Ugyanakkor megjelölt olyan területeket, amelyek alacsony népességszámuk miatt nem minősültek ugyan szegregátumnak, de az aktív korúak legalább 40%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, és legmagasabb iskolai végzettsége nem érte el a 8 osztályt (18. sz. térkép). A Hivatal összesen tizenöt ilyen területet jelölt meg. Ezek közül öt mutatója volt 40-50% között, és tízé 50% felett.

18. sz. térkép A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aktív korúakon belüli arányának területi különbségei Albertirsán (háztömbök szintjén), 2001

Forrás: KSH adatközlése a Népszámlálás 2001-es adatai alapján.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 161

85. sz. táblázat Segélyezési adatok a KSH által kijelölt területekre vonatkozóan

1-es terület 2-es terület 3-as terület 4-es terület 5-ös terület 6-os terület 7-es terület

Thököly u. – Thököly u. – Hunyadi u. Thököly u. – Thököly u. - Madách u. - Hámán Szabadság – Kinizsi u. Albertirsa Vécsey u. – Béke u.- Pesti út – belterület Kató u. – tér – Bicskei (Huszár u. Körülhatárolás összesen, belterület belterület Dánosi út – határa – belterület út – Tó u. – és Petőfi u. 2009 határa – határa - Iskola u. Szent István határa - Pesti út közti Madách u. Pesti út út Béke u. szakasza)

Lakók száma 12534 22 25 15 0 67 29 26 Lakások száma 5159 6 5 4 0 15 11 12 Lakbérhátralékosok száma 240060000 Kilakoltatás: családok száma 0 0000000

Segélyezési adatok rendszeres szociális támogatás 980100000 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 63710110000 lakásfenntartási támogatás 3523260410 rendelkezésre állási támogatás 830100000 Segélyezettek összesen 1170 4 4 17 0 4 1 0 Segélyek (db)/ lakás (db) 0,227 0,667 0,800 4,250 0 0,267 0,091 0 Segélyek (db)/ fő 0,093 0,182 0,160 1,133 0 0,60 0,034 0 HH gyerekek száma 66710110000 HH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 0,13 0,17 0,00 2,75 0,00 0,00 0,00 0,00

Forrás: Önkormányzat adatközlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 162

86. sz. táblázat

8-as terület 9-es terület 10-es terület 11-es terület 12-es terület 13-as terület 14-es terület 15-ös terület

Gr. Gr. Vasvári Pál Köztársaság Köztársaság Széchenyi út Széchenyi út Kender u. – Landler Jenő Eperjesi u. – u. – Sallai u. – Dobó u. – Dohány /Temető / Vasúti Szellő u. - u. – Baross u.- Dobó köz – Imre u. – Körülhatárolás köz – u. – Eperjesi dűlő és őrház - Vadrózsa u. névtelen u. - Ó köz – Vörösmarty Eperjesi u.- u. – Dobó FAKO dűlő Nagyváradi – Vágóhíd u. vasút Mikes u. u. – Galamb Mikes u. köz közötti u. közötti u. része/ rész/

Lakók száma 0 19271528373828 Lakások száma 0 2 7 5 9 17 15 15 Lakbérhátralékosok száma 0 0000000 Kilakoltatás: családok száma 0 0000000

Segélyezési adatok rendszeres szociális támogatás 0 0000010 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 0 0206442 lakásfenntartási támogatás 0 1101111 rendelkezésre állási támogatás 0 0000010 Segélyezettek összesen 0 1307573 Segélyek (db)/ lakás (db) 0 0,500 0,429 0 0,778 0,294 0,467 0,200 Segélyek (db)/ fő 0 0,053 0,111 0 0,250 0,135 0,184 0,107 HH gyerekek száma 0 0206442 HH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 0,00 0,00 0,29 0,00 0,67 0,24 0,27 0,13

Forrás: Önkormányzat adatközlése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 163

Az egyes területeket áttekintve (ld. táblázat) látható, hogy a területek népessége általában napjainkban sem éri el az 50 főt. A népességszám szempontjából az egyedüli kérdéses terület az 5-ös számmal jelölt rész, ahol a népességszám az önkormányzat nyilvántartása szerint 67 fő.

4-es, 7-es, 8-as, 11-es területeken nem találhatók segélyezettek. Ezek közül a 4-esel és 8-assal jelzett részeken jelenleg nem lakik senki.

A 6-os és 9-es területeken csupán egy darab segélyezési esemény történt.

Az 5-ös településrészen a népesség meghaladja az 50 főt, a segélyezési próbát elvégezve valamint az önkormányzat közlését figyelembe véve, nem indikálhatunk a szegregáció szempontjából kedvezőtlen állapotokat a területen.

A 13-ös, 15-as területen a segélyezési próba nem éri el a városi mutató 1,7-szeresét.

1-es, 2-es, 10-es, 12-es terület megítélése kérdéses. E területek mindegyikében a szegregációs mutató nagyon kevés számú segélyezési esemény mellett áll elő (4, 4, 3, 7 db). A segélyezési mutató ilyen kis népességszámnál, az egész város kedvező mutatói mellett már 1-2 segélyezésre szoruló család esetén (ami egyenként 4-5 segélyezési eseményt is jelenthet) kis létszámú szegregátumok állnak elő. Ha ezen információ alapján szegregátumnak minősített területen beavatkozás történik, életszerűtlen helyzetek állhatnak elő. Jól jelzi ezt a 10-es terület, ahol a 3 segélyezési esemény feltehetően egy család esetében áll fenn egy 7 lakásos 27 fős tömbben. Amennyiben a „szegregátum” problémáját mobilizációval orvosoljuk, azt csak úgy tudjuk megtenni, hogy a családnak egy legalább 8 lakásos tömbben keresünk helyet. Máskülönben a mutatónk szerinti szegregáció a másik helyen fennmarad, vagy fokozódik.

Könnyen belátható, hogy ez a beavatkozás a tényleges viszonyokon semmit nem változtat. Nyilvánvaló, hogy a város ilyen alacsony segélyezési mutatója mellett a KSH által megjelölteken kívül még számos ezekhez hasonló adatokkal rendelkező tömböt találhatunk a város területén. A fenti területek közül a 10-es és 12-es valamint az 1-es és 2-es viszonylag közel esik egymáshoz, ha összevontan kezeljük, akkor népességük együttesen megközelíti az 50 főt. A területeket fontos a szegregációs folyamatokra való figyelemmel kezelni, ugyanis népességük növekedésével könnyen a szegregációs kategóriába kerülhetnek.

A 3-as terület a KSH által megjelölt településrészek közül kiemelt figyelmet érdemel. Különösen abban az összefüggésben, hogy a Thököly utca környékén a KSH négy elkülönülő tömböt is megjelölt indikátora alapján. E területek azonos városrészben való megjelenése kedvezőtlen társadalmi jelenségek koncentrálódását sejteti. Ezt erősíti meg az önkormányzati szociális bérlakások viszonylag nagyarányú megjelenése, valamint a segélyezési mutatók is.

Mindez óvatosságra, és a szegregációs folyamatokra történő fokozott odafigyelésre kell, hogy intse a döntéshozókat a terület kezelése során. Ugyanakkor a leromlottság ma már nem az egész környék jellemzője. A 2-es és 3-as terület közötti részen összkomfortos önkormányzati szociális bérlakások épültek fel, talán szerencsésebb lett volna őket a város egy távolabbi területén felépülni, ugyanakkor az aktuálisan felújított Thököly utcával (útburkolat, járda) együtt e lakások is hozzájárulhatnak a terület megújításához.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 164

A Thököly utca környékének jelenlegi szociális problémái egyértelműen a 3-as területen koncentrálódnak, egy önkormányzati szociális bérházban. E lakások tulajdonképpen a Hámán Kató utcához sorolódnak. Ezen 1970-as években épült úgynevezett „Cs-lakások” (csökkentett értékű lakások) nagyon alacsony komfort fokozatú, alacsony közművesítettségű lakások voltak. Nem volt ez másképp ebben az esetben sem. A ház a város perifériáján található, de egyértelműen a város szövetébe ágyazódik.

Tekintve Albertirsa kis méreteit, nincsen távol a közszolgáltató intézményektől, melyek gyalog is könnyen elérhetők. A bérházban található hat lakásban roma népesség lakik. Az önkormányzat 15 főt tart nyilván a területen, egy ott lakó elmondása szerint valójában 19 fő lakja 11 felnőtt és 8 gyermek megoszlásban. A terület kis népességű szegregátum, itt egyértelműen súlyos szociális és lakás problémákkal kell szembenézni. A gyermekek mindegyike hátrányos helyzetűnek számít, családjuk mindegyikük után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt valamint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kap. Emellett mindegyik lakás lakásfenntartási támogatásban részesül.

A lakások jelenleg is komfort nélküliek. Mindegyik lakás 34 m2-es, amelyben egy szoba mellett kis konyha és spejz található. Két olyan lakás is van, ahol e kis alapterületen öten élnek együtt. A ház nagyon leromlott állapotban van, annak ellenére, hogy az önkormányzat folyamatosan kezeli a problémát. Minden ősszel és tavasszal elvégzik a legszükségesebb javításokat. A Hámán Kató utca ezen részén nincs közvilágítás. Maga a ház előtt lévő Thököly utca frissen felújított, burkolt úttal, járdával közvilágítással rendelkezik. A hulladékszállítás megoldott. A lakásokhoz két árnyékszék tartozik az udvaron. Ivóvíz vételi lehetőség csak távolabb, az utcán található közkútból lehetséges, amely mintegy 100 m-re található. A lakásokban nincsen áram.

Az áramszolgáltatás problémája több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Ekkor egy mérőórája volt a háznak, a lakásoknak alórái. Az áramlopás és a felhalmozott köztartozások miatt a DÉMÁSZ kikötötte a szolgáltatást. Az Önkormányzat 1999-ben megpróbálta rendezni a helyzetet. Az áramszolgáltató elengedte volna a tartozást, de a műszaki felújítás, engedélyeztetés, és egyéni órák felszerelése milliós tételt jelentett volna, melyet az Önkormányzat nem tudott vállalni. Ma már nem azok laknak itt, akik a tartozást felhalmozták. Az Önkormányzat azt tervezi, hogy a várható felújítás során egyedi kártyás fogyasztásmérő órákat szereltet fel a házban.

Az Önkormányzat tapasztalatai szerint a többi terület közül a Vasvári Pál utca számít még nagyon problémásnak, ahol rendezetlenek a telekviszonyok, a nagyon keskeny utcában hiányos a hálózati infrastruktúra kiépültsége, számos leromlott házzal találkozhatunk itt.

A KSH a külterületekre vonatkozóan nem jelezte a hátrányos helyzetű népesség koncentrálódását egyik területen sem, összevont adatokat közölt a külterületekre vonatkozóan.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 165

87. sz. táblázat

Albertirsa külterületére, és a teljes településre vonatkozó mutatók összehasonlítása, 2001

Albertirsa Mutató megnevezése Külterület összesen Lakónépesség száma 11 280 1 488 Állandó népesség száma 11 212 1 484 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 19,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 62,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 18,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív 32,3 42,6 korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 5,9 2,7 Lakásállomány (db) 4 287 644 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 65,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 45,1 53,3 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres 19,4 28,6 munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,3 43,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 48,4 Forrás: KSH népszámlálás 2001.

A táblázatból kitűnik, hogy a külterületi népesség társadalmi helyzete tendenciózusan kedvezőtlenebb volt a város egészének helyzeténél. Ugyanakkor jellemzően nem találkozunk extrém eltérésekkel. Egyedül az alacsony komfort fokozatú lakások aránya jelez nagyfokú különbséget, mely csaknem duplája a város összesített adatának. Tekintetbe véve a hagyományos tanyai életmód jellemzőit, az érték nem meglepő. Az Önkormányzat beszámolt arról, hogy több területen is vannak leromlottabb tanyás részek.

A hátrányos helyzetű népesség jelentősebb mértékű külterületi koncentrálódását a Harmadik külterületen, azon belül is a Kakasi dűlőben tapasztalta, melynek megítélése a rendelkezésre álló adatok alapján nem teljesen egyértelmű. Ezzel együtt, a folyamatok mérlegelése után a szegregációval veszélyeztetett területek közé soroltuk.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 166

4.2.4. Szegregátumok, vagy szegregációval veszélyeztetett területek

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként minden városnak, így Albertirsának is, el kell készítenie az anti-szegregációs tervét, amelynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott, ún. szegregációs mutató alapján történik.

A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, melyekben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő)

A KSH Népességstatisztikai Osztálya elkészítette azt a kartogramot, amely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). (18. sz. térkép)

A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregátum küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, ám alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.

1. szegregációval veszélyeztetett terület (Kakasi dűlő)

A Kakasi dűlő Albertirsa III. külterületének része. Az Albertirsát Dánszentmiklóssal összekötő útról (Albertirsáról kivezető része a Dánosi út) leágazó dűlőút melletti, egy utcából álló házsor, a városból kifelé haladva, az út jobb oldalán. A terület a város szövetétől elkülönülten helyezkedik el.

A III. külterületre elvégzett segélyezési próba a lakásokra vetítve (ld. táblázat alább) azt mutatta, hogy a segélyezettek száma a teljes város mutatójának 1,25-szorosa, ha a létszámra vetítünk, akkor az érték 1,85-szorosnak adódott. Az eltérés a viszonylag alacsony laksűrűségből adódik. Míg előbbi mutató nem indikál akut problémákat a területen, utóbbi szegregációval veszélyeztetett területet sejtet. Figyelembe véve a területen végbemenő spontán mobilizációs folyamatokat, azt kell vélelmeznünk, hogy a III. külterület, Kakasi dűlő része szegregációval veszélyeztetett területnek minősül.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 167

88. sz. táblázat Szociális támogatások alakulása Albertirsa III. külterület területén a település egészéhez viszonyítva, 2009 második félévében

Mutatók Kakas dűlő III. külterület Albertirsa (2009) Lakók száma 70 193 12534 Lakások száma 45 118 5159 Segélyek Szociális bérlakások száma 0 0 18 Rendszeres szociális támogatás száma 1 7 98 Lakásfenntartási támogatások száma 4 10 352 Rendszeres gyermekvédelmi 0 14 637 kedvezmény Rendelkezésre állási támogatás 1 - 83 Segélyek összesen 6 31 1170 Segélyek (db)/ lakás (db) 0,13 - 0,227 Segélyek (db)/ fő 0,086 - 0,093

Forrás: Önkormányzat adatközlése

A III. külterület külön buszmegállóval rendelkezik. Naponta 15 buszjárat visz be Albertirsára és vissza, melyek reggel megközelítőleg kétóránként, délután óránként közlekednek. A visszafelé menő járatok a közeli Dánszentmiklósra közlekednek. A város és a külterület még késő éjszaka is elérhető busszal az itt lakók számára. Az Albertirsára menő buszok következő megállója a vasútállomás (2 percnyi út után), melyen keresztül más településeken lévő munkahelyek is elérhetők.

A vasútállomás a buszok végállomása, viszont a városon keresztül menő járatok a vasútállomást is érintve, a városban körjáratokat tesznek, és a fontosabb intézményeknél megállóhellyel rendelkeznek. A település központjai burkolt útszakaszokon kerékpárral és gyalogosan is könnyen megközelíthetők a Dánosi úton, vagy a Dánosi út, Baross utca útvonalon. Járda és kerékpárút nem vezet a településre. Ugyanakkor az Albertirsát Dánszentmiklóssal összekötő út forgalma alacsony. A város jelentősebb központjai légvonalban 2 km-es körön belül találhatók.

A területen eredetileg szőlőművelés folyt, pincék, présházak, hétvégi házak épültek, ezeket veszik meg az ideköltözők. A területre való kiköltözés évtizedekkel ezelőtt megkezdődött. A népesség Kakasi dűlőbe településének egyik forrását az Albertirsán elszegényedő, sok esetben elvált emberek adták, akiknek a városban lévő házát gyakran elárverezték. Azért költöztek e területre, mert itt olcsón hajlékot tudtak venni maguknak. A beköltözés másik fontos forrását a fővárosból érkező nehéz szociális helyzetű emberek adják, akiket szintén az olcsó ingatlanok vonzanak.

A dűlőről a KSH nem közölt adatokat (a külterületi népességet összevontan kezelte). Az Önkormányzat korszerkezet szempontjából vegyes összetételű népességről számolt be. Úgy a családosok, mint az egyedülállók előfordulnak. A területen nem jellemző a roma népesség jelenléte.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 168

A folyamatokat elemezve, a dűlőben növekvő népességszámmal kell számolnunk. Jelenlegi lakossága mintegy 70 fő. Valamelyest meglepő, hogy az Önkormányzat arról számolt be, a III. külterületen ugyan 14 hátrányos helyzetű gyermek él, de a Kakasi dűlőben jelenleg éppen egy sincs. A város mindhárom általános iskolájába járnak diákok a területről. A foglalkoztatásra szintén csak becslésekkel rendelkezünk. Eszerint, a kereső korú népesség mintegy 25-30%-ának van munkája, ők jellemzően alkalmazottak. A kereső korúak többi része idénymunkákat vállal, illetve munkanélküli. A közfoglalkoztatásban 1-2 fő szokott előfordulni.

Az Önkormányzat közlése szerint a területen 45 db lakás található. A zsúfoltságot jellemző mutató (népesség/lakás) 1,5 körüli, tehát összességében nem magas. Általában egy lakásos, kertes házak találhatók itt, melyek mindegyike magántulajdon, rendezett tulajdonviszonyokkal. Ebből következően Önkormányzati szociális bérlakás nem található a dűlőben. A lakások állapota vegyes, a leromlottak jó karban lévőkkel váltakoznak. Nagyszabású felújítások nem jellemzőek a területre, tulajdonostól függően azonban az emberek egy része rendbe teszi a házat, sőt tetőtér beépítés is előfordul. A területen be van vezetve az áram és a gáz, van közvilágítás. Szintén megoldott a szemétszállítás (A szemetes autó hetente üríti a kukákat). Vezetékes ivóvíz nincs a dűlőben, az ivóvíz ellátás nagy mélységű fúrt kutakból biztosított. Amennyiben ez megítélhető, a Kakasi dűlő közelében nincs egészségre káros környezeti hatás. Nincs szeméttároló a közelében, sem nagy forgalmú út. 200-300 m-re található a területtől egy hűtő ház, amely nem bocsát ki jelentős szennyezést. A Kakasi dűlőt az elmúlt évek városfejlesztési programjai nem érintették.

A Kakasi dűlőn az a veszély fenyeget, hogy a beköltöző népesség miatt még lejjebb mennek az ingatlan árak, és így, a mostani lakóknál is alacsonyabb státuszúak költöznek ide, ami öngerjesztő folyamatként, egy lefelé mutató társadalmi spirált generál.

4.2.5. A tervezett fejlesztések szegregációs hatásának felmérése

Albertirsa Város utóbbi években megvalósított nagyobb volumenű fejlesztései:

1. A Móra Ferenc Művelődési Ház elektromos hálózatának felújítása. A beruházás forrására az Önkormányzat 2005-ben 13.720 ezer forintot nyert a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből (TEKI). A projekt költségvetése 20.711 ezer Ft volt, a pályázati azonosító: 300. 2. A Tessedik Sámuel Általános Iskola bővítése. A beruházás keretén belül az iskola lapos teteje beépítésre került, és így további tantermekkel bővült az intézmény. A beruházás 2006-ban történt, címzett támogatás segítségével. A projekt költségvetése 364.154.940 Ft volt, a pályázati azonosító: 130002305M. 3. A Márai Sándor Városi Könyvtár felújítása program keretén belül a könyvtár homlokzata újult meg, valamint a nyílászárók cseréjére került sor. A projekt összköltségvetése 11.188 e Ft volt, melyhez a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből Önkormányzatunk 8.386 e Ft támogatást kapott. 4. Az „Albertirsai szennyvíztisztító bővítése” című pályázat eredményeként, a naponta 600 m3 szennyvíz kezelésére alkalmas tisztító 1.800 m3-esre bővült. Céltámogatás keretén belül nyert az Önkormányzat a beruházáshoz forrást. A pályázati azonosító száma: KM-CÉL-13-1088/2006. A projekt teljes bekerülési költsége 276.091.000 Ft.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 169

5. A városi sportcentrum kialakításával, labdarúgó, kosárlabda, valamint atlétikai pálya (rekortán borítással), továbbá a szükséges öltözők és lelátó épült meg. A beruházás teljes költsége 369.447.000 Ft volt, amit saját erőből, illetve hitelből oldott meg az Önkormányzat.

Befejezés előtt álló, valamint folyamatban lévő fejlesztések:

1. A „Kreatív Kópé Vár – Albertirsa 21. századi óvodája” a beruházás keretén belül, egy új, 75 férőhelyes óvoda került kialakításra. A támogatást a KMOP-4.6.1/B-2-2008- 0073 azonosító számú projektre kapta a város. Az elnyert támogatás összege 210.977.271 Ft, a projekt teljes tervezett bekerülési költsége 235.977.271 Ft. A kivitelezés rendben megtörtént, az óvoda szeptember óta működik, már csak a pénzügyi zárás van hátra. 2. Az „Aszfalt úton Albertirsán” c. pályázat keretén belül két, még szilárd útburkolattal nem rendelkező utca kapott aszfalt szőnyeget. A KMOP-2.1.1/B-2008-0052 azonosító számon futó pályázat 61.391.750.- Ft támogatásban részesült, a projekt teljes költségvetése 87.702.500.- Ft. A pályázat fizikai értelemben befejeződött, pénzügyi zárására rövidesen sor kerül. 3. Az „Albertirsa Város Polgármesteri Hivatalának fejlesztése” című pályázat a hivatal szervezeti működését támogatja. Az ÁROP-3.A.1/A-2008-0058 azonosítószámú pályázat 15.296.700.- Ft támogatásban részesült. A tervezett projekt összköltségvetése 17.996.200.- Ft. 4. A „Szülők szeme fénye-Albertirsa 21. századi bölcsődéje” című pályázat keretén belül, a jelenlegi 20 férőhelyes intézmény 40 férőhelyesre bővül, miközben az épület egészét felújítják. A KMOP-4.5.2/A-2f-2009-0006 azonosító számú projekt megítélt támogatása 124.733.968.- Ft, a tervezett bekerülési költsége 138.593.298.- Ft. A támogatási szerződés hamarosan, a kivitelezés 2010-re várható. 5. A „Parkolók (P+R, B+R) építése Albertirsán” című fejlesztés megvalósításával egy 103 férőhelyes személygépkocsi parkoló, valamint egy 50 férőhelyes fedett kerékpár tároló kerül kialakításra. A KMOP-2.3.1/C-08-2009-0004 azonosító számú pályázaton elnyert támogatás összeges 67.540.739.- Ft, a vállalt önrész mértéke 7.504.526.- Ft. A beruházás tervezett befejezése 2010. október hónap.

A nemrégiben befejeződött és folyamatban lévő projektek alapvetően a szegregáció ellen hatottak és hatnak, noha közvetlenül egyik sem a szegregációval veszélyeztetett Kakasi dűlőn, vagy annak közelében valósul meg. Az infrastrukturális helyzet javítását szolgája a szennyvíztisztító bővítése, és az útburkolatok aszfaltozása is. Ez utóbbi a Thököly utat is érintette, ahol Albertirsa belterületének egyik legrosszabb állapotú területe volt, több Önkormányzati szociális bérlakás egy területre koncentrálódásával.

Az iskola, az óvoda és a bölcsőde bővítése a fiatalkorúak létszámának emelkedésével megnövekvő igényeket követve elengedhetetlen. Ezek a fejlesztések elősegítik a kisgyermekes anyák munkavállalását, ezzel együtt a családok anyagi helyzetének javítását, a kisgyermekek társas környezetben történő szocializációját. Lehetővé teszik a korai óvodáztatás kiterjesztését. Az óvoda átköltöztetése az Új városközpont esetében funkcióvesztéssel jár (melyet valamelyest kompenzál a bölcsőde bővítése), ugyanakkor az eddig óvoda nélkül lévő Újtelepen funkcióbővülést jelent.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 170

Összességében az intézkedés Albertirsa egészére nézve az óvodai ellátás körülményeinek javulását, ellátottakhoz közelebbi megvalósulását eredményezi.

Az Önkormányzat által aktuálisan tervezett beruházás egy új, sokfunkciós polgármesteri hivatal építése, a „Városunk Háza” és ehhez kapcsolódó közterületi munkálatok. A beruházás nem a szegregációval veszélyeztetett területen valósul meg, és bontással nem jár, nem fenyeget a környező népesség szegregációval veszélyeztetett területre költözésével sem. A régi polgármesteri hivatal épületébe költözne be a Szociális Segítőház minden funkciójával, az épület maradék részében pedig a jelenlegi elképzelések szerint krízis otthon kerülne kialakításra, amely várhatóan 3-4 családnak tudna átmeneti otthont biztosítani.

A jelenlegi hivatal folyosóval összekötött két épülete

A két különböző funkció szükséges, térbeli elkülönítése megvalósítható, az épületegyüttes funkcióváltásával. A jelenlegi polgármesteri hivatal épülete eredetileg ugyanis két különálló ház volt, amelyeket csupán egy szűk folyosó köt össze (lásd fenti fotó). Az épületek ma is megközelíthetőek külön bejáratokon, a teljes elszeparálásuk pedig egyszerű módon megoldható: az átjáró megszüntetésével.

4.2.6. A helyzetelemzés összefoglalása

I. Foglalkoztatás

Albertirsa városában az álláskeresők száma viszonylag alacsony, ugyanakkor az utóbbi hónapokban a gazdasági válsággal jelentősen növekvő tendenciát mutat (I.1.). A kedvezőtlen folyamatok nem annyira városon belüli, mint inkább külső gazdasági változások következményei. Ugyanakkor a gazdasági válság elhúzódása könnyen oda vezethet, hogy a helyi foglalkoztatók is nehéz helyzetbe kerülhetnek, és munkahelyeket szüntetnek meg (I.2.). Hosszabb távú tendencia, hogy miközben nő a külterületi népesség, egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasági tevékenységgel (I.3.).

Az Önkormányzat az elmúlt évhez képest megduplázta a közfoglalkoztatási programban foglalkoztatottak számát, ugyanakkor tevékenységeik a korábban megszokott feladatok, főleg a belterületeket érintik (I.4.). A foglalkoztatottak nagyon jelentős része nem Albertirsán

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 171 dolgozik, hanem Budapestre ingázik. Az ingázás feltételeinek megvalósításában fontos szerep jut a MÁV-nak, ugyanakkor a vasútállomás előtt kevés a megfelelő parkolóhely, kerékpártároló, ami nehézséget okoz azoknak, aki közlekedési formát váltanak munkába járáskor (I.5.).

II. Szociális ellátás

Az alacsony ingatlan árak következtében folyamatosan szociálisan hátrányos helyzetűek települnek a külterületekre a belterületekről, de főként Budapestről (II.1.). Mindez önmagában is megterheli a szociális ellátórendszert, a szórt elhelyezkedés ezzel együtt megnehezíti a szociális szolgáltatások nyújtását számukra.

III. Lakhatás

A város népességének növekedésével együtt, Albertirsán gyarapszik a lakásszám. Az Önkormányzati kezelésben lévő lakások, ezzel együtt a szociális bérlakások száma viszont alacsony, nem elegendő ahhoz, hogy az Önkormányzat lakásgazdálkodási feladatait megfelelő színvonalon ellássa (III.1.). Emellett a szociális bérlakások jellemzően nagyon alacsony komfort fokozatúak (III.2.). Mindez megnehezíti, hogy az Önkormányzat megfelelő színvonalon kielégíthesse a szociális igényeket, és meg tudja valósítani az anti-szegregációs mobilizációs programban rá háruló feladatokat. A városban jellemzően kiépítettek a vonalas infrastruktúra hálózatok, elmaradások egyes területeken a csatornahálózat, a pormentes úthálózat és a járdák vonatkozásában vannak (III.3.). A város belterületén legkedvezőtlenebb állapotú részek a Vasvári Pál utcában és a Hámán Kató utcában találhatók. Ez utóbbi helyen egy nagyon leromlott állapotú, komfort nélküli, romák által zsúfoltan lakott Önkormányzati tulajdonú bérlakás található, amely a problémás terület fő gócpontja (III.4.).

IV. Oktatás, nevelés

A város fiatal házasok szuburbanizációs célterülete, ami a kisgyermekek számának növekedésében is megmutatkozik, s így kihívást jelent a gyermekekkel foglalkozó intézményrendszer számára. Az óvodai és általános iskolai kapacitás már képes kielégíteni az igényeket, azonban a bölcsőde bővítésre szorul (IV.1.). A Szociális Segítőházban valósul meg a konduktív pedagógiai ellátás, melynek kapacitása nagyon alacsony (heti egy óra), az ellátás körülményei sem teljesen kielégítők (pl.: tetőtérbe, lépcsőn kell felmenni). (IV.2.). A roma gyermekek jellemzően csak az utolsó évben kerülnek be az óvodába (IV.3.). Problémát jelent, hogy a szülői felügyelet nélkül otthon maradt, „csellengő” gyerekek számára kevés lehetőség kínálkozik a szabadidő felügyelet alatt történő hasznos eltöltésére (IV.4.). Jellemző, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szülei közül csak nagyon kevesen adnak be nyilatkozatot, amely alapján gyermeküket halmozottan hátrányos helyzetűvé lehetne nyilvánítani (IV.5-6.).

V. Egészségügy

Az országos tendenciáknak megfelelően Albertirsán is magas a középkorú férfiak halandósága. Ennek következtében nagyon sok idős hölgy él egyedül. Ők a társadalom egyik

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 172 legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportját képezik (V.1.). Az egészségügyi ellátórendszer nagyobb térségre kiterjedő hiányossága, hogy a pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali ellátása nem biztosított (V.2.). Szintén nem megoldott a településen azon betegek kórházba szállítása, akiknek a szállítását a mentőszolgálat nem köteles ellátni (V.3.).

VI. Információs rendszer

A települési dokumentumok feldolgozásából adódó tapasztalat, hogy az oktatási egyenlőséget garantáló dokumentum, amely Albertirsán a települési közoktatási esélyegyenlőségi program, 2007-es adatokon alapul, nem naprakész, és nem felel meg az előírásoknak (VI.1.). Azóta számos változás történt a helyi oktatási rendszerben (például új óvodanyitásra került sor). A roma népesség helyzetéről az Önkormányzat információi nagyon hiányosak (VI.2.). Problémáikról főként csak sejtések, becslések állnak rendelkezésre. Szintén kevés adat áll rendelkezésre a külterületi népességre vonatkozóan (VI.3.)

VII. Szegregátumok

A KSH 2001-es népszámlálási adatokon alapuló számításai nem jeleznek Albertirsa területén szegregátumot, vagy szegregációval veszélyeztetett területet. Az Önkormányzat nyilvántartásában szereplő népességi, lakás és segélyezési adatok összességében megerősítették a KSH konklúzióját. Azonban a KSH által egységesen kezelt külterületek vonatkozásában az Önkormányzat valamivel részletesebb segélyezési adatai, tapasztalatai és az ismert társadalmi mobilitási folyamatok azt sejtetik, hogy a Kakasi dűlő szegregációval veszélyeztetett területként azonosítható.

1. szegregációval veszélyeztetett terület (Kakasi dűlő)

A Kakasi dűlő, mint szegregációval veszélyeztetett terület legfőbb problémája az alacsony státuszú, magas munkanélküliséggel jellemezhető népesség folyamatos beköltözése a területre, amely azzal a veszéllyel jár, hogy önmagát erősítő, lefelé tartó társadalmi spirál alakulhat ki a területen (VII.1.). Ehhez járul hozzá a terület várostesttől való elkülönülése, amelyet enyhít a nem túl nagy távolság, és a viszonylag jó buszközlekedés a város irányába, ugyanakkor a közlekedési kapcsolat csak közúti (VII.2). Viszont erősíti a veszélyt a települési vonalas infrastruktúra hiányossága, a vezetékes ivóvíz (VII.3.), a burkolt út és járda hiánya (VII.4.). Ez utóbbiak a rendezetlenség benyomását is keltik egyben. Szintén a problémákhoz járulnak hozzá a dűlőben lévő leromlott állapotú lakások (VII.5.). A terület értékelésénél bizonytalanságot jelent, hogy a társadalom minőségére vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre, a pontos adatok hiányoznak (VII.6.). Az bizonyosan állítható, hogy a foglalkoztatás szintje alacsony (VII.7.).

Mindezek mellett úgy tűnik, a gyermekvédelmi problémák aktuálisan nem jelentkeznek a területen, az itt lakók hozzáférnek a szociális ellátásokhoz és a szolgáltató intézményekhez. Az Önkormányzat folyamatosan kezeli az egyedileg felmerülő nehézségeket, problémákat is. A tanyagondnoki szolgálat hatóköre kiterjed a területre.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 173

5. Integrációs terv11 - Anti-szegregációs program

Albertirsa Város Önkormányzata tisztában van azzal, hogy az alacsony státuszú népesség koncentrálódása jelentős társadalmi veszélyforrás, ráadásul a jelenség önmagát erősítő folyamatok révén képes akkumulálódni, ami nagymértékben megnövelheti a rehabilitáció társadalmi költségeit. A szegregáció megakadályozása érdekében már a korábbiakban is fontos lépések történtek a városban. Az anti-szegregációs program kidolgozásával azonban megtörténik a szegregációval veszélyeztetett területek kijelölése, és az eddigi egyedi akciók komplex, tudatos cselekvési programmá állnak össze. A cselekvési lehetőségeknek korlátot szab az erőforrások végessége, ezért a hatékony erőforrás-felhasználás érdekében különösen fontos az intézkedések összehangolása.

A stratégiai dokumentum helyzetelemzési része feltárta, hogy a város társadalmi ellátórendszerére több oldalról is fokozódó nyomás nehezedik. Az országos trendtől eltérően, Albertirsán a fiatal házasok bevándorlásának hatására növekszik a kisgyermekek száma, ami a település fejlődése szempontjából örvendetes folyamat, ugyanakkor az oktatási, nevelési intézmények fejlesztését, a gyermekekhez kötődő támogatások növelését igényli. A hátrányos helyzetű népesség bevándorlása közvetlenül indukálja a szociális kiadások növelését, külterületekre való költözésük pedig megnehezíti és megdrágítja számukra a szociális alapszolgáltatások biztosítását. Az utóbbi évben, különösen 2009 őszén, és várhatóan 2010-ben, a gazdasági válság hatására felfutó munkanélküliség pedig újabb kihívásokat jelent az Önkormányzati szociális ellátórendszer számára. E jelenség folyamatos, vagy időszakos jellege pillanatnyilag nem előre jelezhető.

A fentieket figyelembe véve, az Önkormányzat elsődleges stratégiai célja, a jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása kell legyen, a rosszabbodó körülmények ellenére is. Mindez nem jelenti azt, hogy ne keresné a lehetőségeket a szolgáltatások bővítése, struktúrájuk javítása irányában, de azt igen, hogy ez irányú lehetőségei nagymértékben függnek a külső erőforrások elérhetőségétől.

Noha a KSH népszámlálási adatai nem jeleznek szegregátumot, vagy szegregációval veszélyeztetett területet a városban, az Önkormányzat törekszik arra, hogy az esetlegesen a jövőben válsággócokat jelenthető részekre idejekorán alkalmazza a szegregáció megelőzésének eszközeit. Arra is figyelemmel van, hogy ezen eszközöket alkalmazza, elveket kövesse az ágazati politikák megvalósítása során.

Ezek az elvek és eszközök nagymértékben igazodnak a város eddigi gyakorlatához: korábban is fontos lépések történtek a hátrányos helyzetűek integrálása érdekében. Ilyen intézkedés volt például az általános iskolai, majd az óvodai férőhelyek bővítése, az óvodákba és iskolákba bekerülő hátrányos helyzetű gyermekek hasonló arányú elosztása, széleskörű partnerségen alapuló társadalompolitika folytatása, a közmunkaprogram kiterjesztése, új szociális bérlakások építése, a lakásfenntartás, a lakáshoz jutás, az adósságkezelés támogatása, segítése - a kötelező feladatokon túl is, stb. A továbbiakban az irányelvek beépítésével mindez tudatosan, rendszerszerűen fog folyni.

11 Az Anti-szegregációs tervet Dr. Kopp Erika és Dr. Osváth László készítette.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 174

Az Önkormányzat a korszerűtlen lakások számának csökkentésére, valamint a megmaradó lakások felújítására törekszik a szegregációval veszélyeztetett területeken. Ezzel együtt, az alacsony státuszú lakosok térbeli koncentrációját próbálja csökkenteni. A lakók integrált környezetbe való költözéséhez, a leromlott területek, ingatlanok helyzetének rendezéséhez előfeltétel, hogy az Önkormányzat megfelelő nagyságú és minőségű bérlakás állománnyal rendelkezzen.

A bérlakás állomány fejlesztésének legfontosabb elve a szórt elhelyezés, lehetőség szerint a szegregációval veszélyeztetett és leromlott városi területek elkerülése. A felújított, vagy új lakásokat úgy kell kialakítani, hogy lakásonként egyedileg szabályozhatóak és mérhetőek legyenek a közüzemi szolgáltatások. Ez biztosíthatja, hogy a közüzemi díjak nem fizetése esetén, a szolgáltatások korlátozhatók vagy kizárhatók legyenek. Ezzel is ösztönözni kell a lakók rendszeres közüzemi díjfizetését.

Magántulajdonú lakások esetén az Önkormányzat a következő eszközökkel tud élni:

- lakóingatlanok felvásárlása, majd a terület rehabilitációját követő értékesítése, vagy a telek közcélú hasznosítása, - lakóingatlan vásárlás segítése más területeken, tájékoztatás nyújtása a finanszírozási, támogatási lehetőségekről.

A város célja, hogy az Önkormányzati bérlakások közül a komfort nélküliek számát csökkentse. Ennek része, hogy a szegregációval veszélyeztetett területeken, a megüresedett lakásokba komfortosítás nélkül nem költöztet be új lakókat. E lakásokat csak rendszeres jövedelemmel rendelkező családoknak utalja ki. Az Önkormányzat végső célja, hogy a leromlott lakásokban élők komfortos magántulajdonú bérleménybe, vagy saját ingatlanba költözzenek, a város szegregációval nem veszélyeztetett területein.

A szegregációval veszélyeztetett területeken történő beavatkozások a lakók elköltözését igényelhetik. A mobilizációs programot az alábbi elvek mentén kell kialakítani, az érintettek véleményének figyelembe vételével:

- az új lakóhely kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy a költözéssel ne alakuljon ki újabb szegregátum, összességében csökkenjen az alacsony státuszú lakosok területi koncentrációja, - a felajánlott lakások fenntartási költségei legyenek összhangban a költözők jövedelmi viszonyaival, lehetőleg igazodjanak életvitelükhöz, szokásaikhoz, - a felajánlott lakás, vagy lakókörnyezet kialakításába foglalkoztatási programok, vagy közösségi programok révén lehetőleg be kell vonni az aktív korú költözőket.

Az Önkormányzat miután megteremtette a korai óvodáztatás lehetőségét, igyekszik motiválni a szülőket (különösen a korai óvodáztatásból nagy arányban kimaradó roma népesség esetében) a gyermekek mielőbbi óvodai beíratására és rendszeres óvodába járatására.

Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek már az intézményes nevelés, oktatás korai szakaszától integrált környezetben

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 175 nevelkedjenek. Ezt az elvet nemcsak az intézmények viszonyában, hanem az egyes intézményeken belüli hétköznapi gyakorlatban is érvényesíti. Támogatja a pedagógusok azon irányú képzését, hogy nagyobb szakértelemmel, ezzel együtt nagyobb figyelemmel és magabiztossággal tudjanak viszonyulni a hátrányos helyzetű, a roma hagyományokkal rendelkező, és a sajátos nevelési igényű gyermekekhez.

Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű lakók lakhatási körülményei alapvetően és hosszú távon fenntartható módon javuljanak, jövedelmi helyzetük kedvezőbbé válása szükséges. Ezért fontos kérdés a rossz állapotú területeken, lakásokban élők foglalkoztatási helyzetének javítása, az itt lakó aktív korúak folyamatos munkajövedelemhez juttatása.

Ennek érdekében, a szegregációval veszélyeztetett területen élő munkaképes korúak számára lehetőség szerint képzéssel egybekötött foglalkoztatási programot kell indítani, melynek keretében részt vesznek lakókörnyezetük, lakásuk rendben tartásában, költözés esetén az általuk jövőben lakott lakások, illetve lakókörnyezet megújításában, kialakításában. Ez azonban csak átmeneti megoldást kínál. A végső cél a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, melyben fontos szerepet játszhatnak a helyi munkaügyi központtal közösen indított, a környékbeli munkaerő keresletre alapozott képzési és foglalkoztatási programok.

A társadalmi egyeztetés legfontosabb hivatalos fóruma szociális ügyekben a szociálpolitikai kerekasztal, amely évente kétszer ülésezik. Az Önkormányzat törekszik arra, hogy ezeken az alkalmakon minden, szociális ügyekben érintett szervezet részt vegyen, és kifejtse véleményét. Az egyedi ügyekben pedig törekszik az adott kérdésben részt vevő minden szereplő véleményének meghallgatására és megfontolására.

Albertirsa kisvárosi jellege folytán, az egyes intézkedések bizonyos fajtái csupán a település bevonásával nem költséghatékonyak. Ezért Albertirsa Önkormányzata folyamatosan keresi a lehetőséget a környező településekkel való közös problémamegoldásra, a kistérségi és mikro- térségi együttműködések szélesítésére.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 176

I. Foglalkoztatás

89. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet Eredményességet Szükséges problémák megállapítására szöveges beavatkozás felelőse mérő indikátor mérő indikátor erőforrás száma (problémára) megfogalmazása leírása közép távon (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

I.1. Munkanélküliség, A munkanélküliek Foglalkoztatás Lakossági Ügyek Képzések Képzések TÁMOP, hosszú távú foglalkoztatásba ösztönzése a Irodájának elindításában való elindításában való Munkaerőpiaci munkanélküliség történő mielőbbi munkaügyi vezetője, a közreműködés. A közreműködés. A Alap, felfutása a visszavezetése központtal Polgármester Családsegítő Családsegítő Lépj egyet előre gazdasági válsággal együttműködve felügyelete együttműködésének együttműködésének program mellett kialakítása az kialakítása az Állami Állami Foglalkoztatási Foglalkoztatási Szolgálat Szolgálat kirendeltségével, kirendeltségével, és/vagy a képzési és/vagy a képzési központtal. központtal.

I.2. Gazdasági válság A településen lévő és A lehetőségek Polgármester Lehetőségek Nem nő a Önkormányzati elérheti a település foglalkoztató áttekintése abban a feltárása, koncepció településen a saját forrás vállalkozóit is vállalkozások tekintetben, hogy a kidolgozása megszűnő (adókedvezmények, megtartása. gazdasági válsággal vállalkozások és az közbeszerzési esetlegesen nehéz elbocsátottak száma eljárás során helyzetbe kerülő alkalmazott eljárási vállalkozásoknak az módok), Állami Önkormányzat Foglalkoztatási milyen formában Szolgálat, tud segítséget pályázatok nyújtani. I.3. Növekvő külterületi Akinek van földje, 1. Szociális Lakossági Ügyek Lehetőségek Értékesítési lánc Önkormányzati népesség mellett kertje, és képes rá, az földprogramok Irodájának feltárása, koncepció megszervezése saját forrás, csökken a művelje a földjét és lehetőségének a vezetője, a kidolgozása pályázati források mezőgazdasági tartson állatokat. vizsgálata. Polgármester

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 177

tevékenységek 2. A felügyelete folytatók száma magántulajdonban mellett lévő földterületek megművelésének, mezőgazdasági hasznosításának ösztönzése. 3. Felvásárlási rendszer kiépítése az Önkormányzati intézmények számára I.4. Közmunka program A A Polgármester Külterületi utak Külterületi utak A közmunka tevékenységei közmunkaprogramba közfoglalkoztatási folyamatosan folyamatosan program jelenlegi jellemzően bevont emberek terv feladatai között karban vannak karban vannak forrásain kívül nem belterületekre segítsenek a kerüljön nevesítésre tartva. tartva. igényel extra koncentrálnak külterületeken élők a város rosszabb erőforrást. közösségi állapotú problémáinak közterületeinek megoldásában is. folyamatos, Különösen a rendszeres rendben szegregációval tartása. veszélyeztetett területeken a közterületek folyamatosan rendben legyenek tartva. I.5. Albertirsán a A vasútállomás előtt A parkolók és Műszaki Iroda 2011 decemberére A megépült parkolót KMOP-2.3.1/C lakosság jelentős épüljön ki megfelelő kerékpártárolók vezetője a megépül egy 103 és kerékpártárolót része ingázik. parkoló és kialakítását polgármester férőhelyes ingyenes az Önkormányzat az Ugyanakkor a kerékpártároló. támogató megnyert felügyelete parkoló, és egy 50 igénybevevők vasútállomás előtt pályázat mellett férőhelyes fedett számára ingyenesen kevés a megfelelő megvalósítása. ingyenesen üzemelteti. parkolóhely, használható kerékpártároló, ami kerékpártároló. megnehezíti a vasúti ingázást.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 178

II. Szociális ellátás

90. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet Eredményességet Szükséges problémák megállapítására szöveges beavatkozás felelőse mérő indikátor mérő indikátor erőforrás száma (problémára) megfogalmazása leírása közép távon (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

II.1. A külterületeken nő A külterületen élők Tanyagondnoki Polgármester, A tanyagondnoki A tanyagondnoki EU és országos a hátrányos mindegyike jusson szolgálat humán és Tanyagondnoki szolgáltatásra való szolgáltatásra való pályázatok. helyzetű népesség. hozzá az alapvető technikai szolgálat vezetője. igények felmérése a igények társadalmi erőforrásainak teljes külterületen. felülvizsgálata. Az szoláltatásokhoz. folyamatos Az igényekhez igényekhez megerősítése az igazodóan a igazodóan a igényekhez tanyagondnokok tanyagondnokok igazodóan. számának és számának és eszközellátottságának eszközellátottságának (pl.: mikrobusz növelése beszerzése) növelése.

III. Lakhatás

91. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet mérő Eredményességet Szükséges problémák megállapítására szöveges beavatkozás leírása felelőse indikátor közép távon mérő indikátor erőforrás száma (problémára) megfogalmazása (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

III.1. Az ellátandó Kielégítő Az Önkormányzat Műszaki Iroda Nyertes pályázat esetén Nyertes pályázatok EU és országos lakásgazdálkodási mennyiségű lehetőségei szerint vezetője a legalább 10%-kal nő az esetén legalább pályázatok, szociális és anti- szociális bérlakás növeli bérlakásai számát, polgármester Önkormányzati szociális 25%-kal nő az valamint az szegregációs álljon a szanálások helyett a felügyelete bérlakások száma. Önkormányzati Önkormányzat mobilizációs rendelkezésre szegregációval nem mellett Létrejön az szociális bérlakások saját forrása az feladatokhoz kevés ahhoz, hogy az veszélyeztetett Önkormányzati száma. önrész a szociális bérlakás Önkormányzat területeken új szociális finanszírozási alap. biztosításához és a számuk szociális és anti- bérlakásokat alakít ki. csökken. szegregációs Ehhez egy finanszírozási

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 179

mobilizációs alapot hoz létre, és feladatait el tudja figyelemmel kíséri az látni. állami és Európai Unió támogatásait. III.2. A szociális A szociális Az Önkormányzat a Műszaki Iroda Nő a szociális bérlakás Nő a szociális EU és országos bérlakások bérlakások komfort megürülő szociális vezetője a állomány komfort bérlakás állomány pályázatok, jellemzően fokozata bérlakásokat csak a polgármester fokozata. komfort fokozata. valamint az alacsony komfort növekedjen. komfortosítás felügyelete Önkormányzat fokozatúak megtörténte után utalja mellett saját forrása ki újra. III.3. A városban nem Az csatornahálózat, A települési Műszaki Iroda A települési A csatorna és EU és országos teljes körűen pormentes infrastruktúra- vezetője a infrastruktúrafejlesztéssel belterületi úthálózat pályázatok, kiépített a úthálózat és járda fejlesztéssel foglalkozó polgármester foglalkozó pályázatok legalább 95 %-osra valamint az pormentes hálózat teljes körű pályázatok figyelése, és felügyelete benyújtásra kerültek. növekszik. A Önkormányzat úthálózat (88%), kiépítése a lehetőség szerint mellett kétoldali járda saját forrása kétoldali járda belterületen belül. megpályázása. hálózat 45 %-osra. hálózat (35 %) és Ez alól csak az a csatornahálózat terület képez (88%) kivételt, ahol ez műszakilag nem megoldható (Pl.: Vasvári Pál utcában nem fér el a járda az út mellett). Pormentes úthálózat és járda kialakítása a Kakasi dűlőben. III.4. A Hámán Kató és Megtartó Az itt lakók egy Műszaki Iroda Egy-két család szociális Pályázati EU és országos Thököly utca rehabilitáció. A részének komfortos vezetője a bérlakásba költözésével a lehetőségektől pályázatok, sarkán lévő romák lakók egy részének szociális bérlakások polgármester belterület szegregációval függően elkezdődik valamint az által lakott átköltöztetése a felajánlása a város más felügyelete nem veszélyeztetett a ház felújítása, Önkormányzat szociális bérlakás város más, területein. A bérlakás mellett részeire, megkezdődik a nagyobb saját forrása nagyon leromlott szegregációval felajánlásnál elsőbbséget zsúfoltság csökkenése alapterületű, állapotú nem veszélyeztetett élveznek, ahol 4-en 5-en magasabb területeire. élnek egy lakásban. komfortfokozatú lakások kialakítása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 180

IV. Oktatás, nevelés

92. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet Eredményességet Szükséges problémák megállapítására szöveges beavatkozás leírása felelőse mérő indikátor mérő indikátor erőforrás száma (problémára) megfogalmazása közép távon (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

IV.1. A folyamatosan A bölcsőde A bölcsőde épületéből Polgármester A bölcsőde A bölcsőde 40 fős KMOP-4.6.1/B- növekvő férőhelyeinek kiköltözött óvoda férőhelyeinek száma férőhellyel 2-2008-0073 gyermekszám bővítése. helyiségeinek bölcsődei 20 főről 40 főre működik, az ellátott mellett a bölcsőde ellátásra alkalmassá bővül 2010 gyermekek száma nem tudja tétele, egy elnyert decemberére. több mint 20 fő. kielégíteni a pályázat alapján. megnövekedett igényeket IV.2. A Szociális A konduktív ellátás A konduktív ellátás Polgármester A konduktív ellátás A konduktív ellátás Pályázati Segítőházban kapacitásának áthelyezése alkalmasabb átkerül az ellátására megfelelő források és jelenleg növelése és környezetbe (tervek alkalmasabb körülmények között KMOP-2009- megvalósuló körülményeinek szerint a kiköltöző környezetbe. A és az igényeknek 5.2.1/B konduktív ellátás javítása. Polgármesteri Hivatal konduktív ellátás megfelelő kapacitása nagyon helyére). A konduktív kapacitása kibővül. kapacitással alacsony (heti egy ellátás humán működik. óra). Az ellátás kapacitásának bővítése. körülményei sem teljesen kielégítőek. IV.3. A roma gyermekek A roma gyermekek Az Önkormányzat széles Polgármester, Széleskörű A roma gyermekek Önkormányzat csak az utolsó is a többi társadalmi egyeztetéssel, Önkormányzati egyeztetéssel összességében saját forrása. évben kerülnek be gyermekkel együtt, tervet dolgoz ki arra Óvoda elkészül a terv. A korábbi életkorban az óvodába mikor elérik az vonatkozóan, hogy a intézményvezetője roma gyermekek és nagyobb óvodás kort, roma gyermekek minél és a Cigány összességében arányban kerülnek lehetőleg teljes korábban és minél Kisebbségi korábbi életkorban beíratásra a körben részt szélesebb körben Önkormányzat és nagyobb település óvodáiba. vegyenek az óvodai kerüljenek beíratásra. vezetője, arányban kerülnek nevelésben. Családsegítő beíratásra a Központ vezetője település óvodáiba.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 181

IV.4. A veszélyeztetett A város minden 1. A veszélyeztetett, Szociális A városban csökken A városban csökken Pályázatok és az „csellengő” családjának legyen csellengő gyermekek Segítőház a napközben a napközben Önkormányzat gyerekek számára meg a lehetősége, számára a szabadidő vezetője a felügyelet nélkül felügyelet nélkül saját forrása. kevés lehetőség hogy gyermekét strukturált, értelmes polgármester levő gyermekek levő gyermekek kínálkozik a hasznos időtöltés eltöltését biztosító, illetve felügyelete mellett száma. száma. szabadidő mellett felnőtt azt elősegítő preventív Megkezdődnek az felügyelet alatt felügyeletére célú programok egyeztetések a történő hasznos bízhassa szervezése. Ceglédi Többcélú eltöltésére. munkaidejében. 2. Kistérségi Kistérségi Társulás egyeztetések keretében működő kezdeményezése a családi napközi Ceglédi Többcélú megszervezéséről Kistérségi Társulás keretében működő családi napközi megszervezéséről. IV.5. Hátrányos helyzetű Minden Az Önkormányzat az Lakossági Ügyek Az oktatási A nyilvántartás Önkormányzat gyermekek szülei halmozottan oktatási intézmények Irodájának intézmények folyamatos saját forrása közül csak nagyon hátrányos helyzetű vezetőivel közösen egy vezetője, a Jegyző vezetőinek karbantartása. A kevesen kritériumnak éven belül aktivizációs felügyelete mellett bevonásával nyilatkozók aránya nyilatkoznak a megfelelő gyermek tervet dolgoz ki, hogy a elkészül az teljes körű marad. halmozottan szülője töltse ki törvényi kritériumok aktivizációs terv. hátrányos önkéntesen a szerint halmozottan Teljes körűvé válik helyzetükről. minősítéshez hátrányos helyzetű a nyilatkozók szükséges gyermekek szülei aránya. nyilatkozatot. megtegyék a szükséges bejelentkezést. IV.6. Hátrányos helyzetű Lásd: VI.1-es Lásd: VI.1-es intézkedés Lásd: VI.1-es Lásd: VI.1-es Lásd: VI.1-es Lásd: VI.1-es gyermekek szülei intézkedés intézkedés intézkedés intézkedés intézkedés közül csak nagyon kevesen nyilatkoznak a halmozottan hátrányos helyzetükről.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 182

V. Egészségügy

93. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet Eredményességet Szükséges problémák megállapítására szöveges beavatkozás leírása felelőse mérő indikátor mérő indikátor erőforrás száma (problémára) megfogalmazása közép távon (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

V.1. A középkorú férfiak Csökkenjen a Települési Polgármester Megkezdődik a Csökkenni kezd a Önkormányzat magas halandósága. középkorú férfi népegészségügyi széleskörű középkorú férfi saját forrása. halandóság. program készül egyeztetés a halandóság széleskörű társadalmi települési részvétellel (állami, népegészségügyi egyházi, gazdasági, programról, és civil szereplők), elkezdődik a melynek egyik fő megvalósítása. célterületévé válik a középkorú férfiak egészségmegőrzése. V.2. A pszichiátriai- és A pszichiátriai- és Kezdődjenek Polgármester Megkezdődnek a Tárgyalások Tárgyalások szenvedélybetegek szenvedélybetegek tárgyalások a tárgyalások az eredményétől függő. eredményétől nappali ellátása nappali ellátása kistérséggel a ellátás függő. térségben nem biztosított legyen a pszichiátriai- és megvalósításáról. biztosított térségben. szenvedélybetegek nappali ellátásának megoldásáról. V.3. Nem megoldott azon Mindenki számára A témába vágó Polgármester, Kistérségi, mikro- Egyeztetéstől és Pályázati forrás. betegek kórházba legyen elérhető a pályázatok figyelése, Tanyagondnoki térségi egyeztetések pályázatoktól függő. szállítása, akiknek a kórházba szállítás és kistérségi, mikro- szolgálat vezetője kezdődnek a Remélhetőleg szállítását a elérhető áron. térségi egyeztetés a probléma elérhetővé válik mentőszolgálat nem probléma megoldásáról. Az mindenki számára a köteles ellátni. megoldásáról. esetleges pályázatok kórházba jutás. Pályázati lehetőség beadásra kerülnek. szerint mikrobusz beszerzése a feladat ellátására.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 183

VI. Információs rendszer

94. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél szöveges Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet Eredményességet Szükséges problémák megállapítására megfogalmazása beavatkozás felelőse mérő indikátor közép mérő indikátor erőforrás száma (problémára) leírása távon (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

VI.1. A települési oktatási A települési oktatási Az Önkormányzat Polgármester Az oktatási Az oktatási Önkormányzat esélyegyenlőségi esélyegyenlőségi egy éven belül esélyegyenlőségi esélyegyenlőségi saját forrása program 2007-es program feleljen meg szakértő program szakértő program aktuális adatokon alapul, és a tartalmi, és bevonásával frissíti bevonásával, megfelelő információkon nem a megfelelő módszertani és folyamatosan módszertannal alapul. módszertannal követelményeknek, monitorozza az átdolgozásra kerül, és került elkészítésre. valamint legyen oktatási aktuális információkon folyamatosan esélyegyenlőségi alapul. aktualizálva programját VI.2. A roma népesség Pontos információk Az Önkormányzat Polgármester a Elkészül a helyi roma A roma népességről Önkormányzat helyzetéről az álljanak rendelkezésre megbízást ad a Cigány népesség társadalmi- szóló saját forrása információk nagyon a roma népesség roma népesség Kisebbségi gazdasági helyzetét, dokumentumok, hiányosak. társadalmi társadalmi- Önkormányzat problémáit felmérő beavatkozások a Problémáikról helyzetéről, gazdasági vezetőjével tanulmány. Az felmérés főként sejtések, problémáiról, helyzetének és együttműködve elkészítésben a helyi folyamatosan becslések állnak társadalmi problémáinak cigány kisebbségi frissített adatait, csak rendelkezésre. veszélyeztetettségéről. felmérésére. A Önkormányzat tapasztalatait veszik felmérés a helyi partnerként alapul. cigány Kisebbségi közreműködött. Önkormányzattal együttműködve valósul meg. VI.3. Külterületi Pontos információk A felmérés a KSH Polgármester Az Önkormányzat Megszületik a Önkormányzat népességről kevés álljanak rendelkezésre következő megbízást ad a külterületi népesség saját forrása adat áll a külterületi népesség népszámlálását felmérés elkészítésére. társadalmi helyzetét rendelkezésre. társadalmi helyze- egészítené ki, az felmérő tanulmány. téről, problémáiról, Önkormányzat társadalmi számára releváns veszélyeztetettségéről. adatokkal

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 184

A szegregációval veszélyeztetett területre (Kakasi dűlő) vonatkozó komplex fejlesztési program

Az Önkormányzat a területtel kapcsolatban célul tűzi ki, hogy oldja a hátrányos helyzetű népesség koncentrálódását és meglévő koncentrációját, továbbá javítsa a terület státuszát, lehetőség szerint ingatlanpiaci megítélését. Az Önkormányzat törekszik rá, hogy a Kakasi dűlőt a város szövetébe illessze, megvizsgálja a terület belterületbe vonásának lehetőségét, és esetleges következményeit. Erre vonatkozóan rövidtávon (2 éven belül) stratégiát dolgoz ki a terület tényszerű társadalmi adatokra támaszkodó komplex kezelésére. A terv elkészültéig előzetesen a jelen stratégiában megfogalmazott elvek, és intézkedési terv mentén alakítja ki politikáját a Kakasi dűlővel kapcsolatban. A Kakasi dűlőre vonatkozóan elkészítendő tervével kapcsolatban az Önkormányzat alapvető elvárása, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Városfejlesztési kézikönyve legaktuálisabb változatának elvei mentén, a szegregáció elleni fellépés jegyében alakítsa ki cselekvési tervét és prioritásait.

Az Önkormányzat igyekszik segíteni és ösztönözni a Kakasi dűlőben lakó népesség belterületen történő lakáshoz jutását. A legszegényebbek és legrosszabb lakás körülmények között élők számára szociális bérlakások rendelkezésre állásától függően, magasabb komfort fokozatú bérlakásokat ajánl fel a város belterületén, ügyelve arra, hogy elkerülje a legrosszabb állapotú területeket. A költözéshez kapcsolódóan, közösségi munka vagy közmunka programba vonja be az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező költözőket. Ez a program lehetőség szerint kiterjed leendő lakókörnyezetük, lakásuk rendbetételére, felújítására. Az Önkormányzat felújítási alapot hoz létre, amelyből támogatja a leromlott épületek felújítását a szegregációval veszélyeztetett területen.

A Kakasi dűlő térsége hosszútávon fenntartható módon akkor tud a jelenleginél kedvezőbb állapotba jutni és fejlődni, ha az itt élő aktív korú népesség rendszeres munkajövedelemhez jut. Ennek érdekében az Önkormányzat arra törekszik, hogy kistérségi, mikro-térségi összefogással, valamint a munkaügyi központ bevonásával képzési-foglalkoztatási programokat dolgozzon ki, a környék hiányszakmáinak betöltésére, és ebbe minél nagyobb számban bevonja a Kakasi dűlő aktív korú munkanélküli népességét is. Ezzel párhuzamosan, az Önkormányzat beruházásainál azon vállalkozókat preferálja, akik vállalják, hogy a munkákba bevonják a területen élőket is.

Annak megelőzésében, hogy a Kakasi dűlő legszegényebb lakosai teljesen elszegényedjenek, nagyon fontos a szociális segélyek és szolgáltatások jelenlegi színvonalának fenntartása, melyre az Önkormányzat a növekvő szociális terhek mellett is alapvetően törekszik. A vezetékes ivóvízellátás hiányában nagyon fontos arról meggyőződni, hogy a fúrt kutak vízminősége megfelel-e az egészségügyi elvárásoknak, ennek tükrében eldönteni, hogy szükséges-e a vezetékes vízhálózat kiépítése, illetve alternatív megoldások keresése. A Kakasi dűlő területén a közterületek rendezetlenek. Rövidtávon ezt a közfoglalkoztatás területre való kiterjesztésével lehetséges kezelni, lehetőség szerint a Kakasi dűlő lakosait is bevonva ebbe a rendszeres tevékenységbe. Hosszabb távon e tevékenység fenntartása mellett keresni kell a lehetőséget az utca burkolat és a járdák elkészítésére. Ezzel együtt, az életminőség általános javulása mellett, a közösségi élet fejlődésében is fontos szerepe lehetne a területen belül vagy közelében (a város irányába eső oldalon) közpark és/vagy sportpályák kialakításának.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 185

Szegregációval veszélyeztetett terület (Kakasi dűlő)

95. sz. táblázat Azonosított Helyzetelemzés Konkrét cél Stratégiai jellegű Beavatkozás Eredményességet Eredményességet Szükséges problémák megállapítására szöveges beavatkozás leírása felelőse mérő indikátor mérő indikátor erőforrás száma (problémára) megfogalmazása közép távon (3 év) hosszú távon (6 év) hivatkozás

VII.1. Eredetileg A szegregációval A terület fejlesztésével, Műszaki Iroda Nem nő tovább a Csökken a területen EU és országos présházak, pincék, veszélyeztetett rendben tartásával vezetője a területen élő élő alacsony pályázatok. üdülők épültek a terület lehetőség szerint az polgármester alacsony státuszú státuszú népesség területen, ahova az rehabilitációja, a ingatlanárak növelése. felügyelete mellett népesség száma. száma. alacsony szegregáció Az itt élők belterületen ingatlanárak miatt mértékének való lakáshoz jutásának alacsony státuszú csökkentésével. segítése. A terület népesség költözik. belterületbe vonhatóságának vizsgálata. VII.2. A Kakasi dűlő csak A szegregációval Kerékpárút és járda Műszaki Iroda A település A település Pályázás: közúton kapcsolódik veszélyeztetett építését támogató vezetője pályázatokat nyújtott pályázatokat nyújtott Önkormányzat a település terület és a település pályázatok figyelése. be a felmerülő be a felmerülő saját forrása. központjaihoz. központjai közötti lehetőségekre. lehetőségekre. Megvalósítás: EU kapcsolat javuljon és országos kerékpár út és járda pályázatok. építésével a Dánosi utcán keresztül. VII.3. Nem épült ki a A vezetékes víz A települési kutak Műszaki Iroda Megtörtént az Az esetleges Önkormányzat vezetékes vízhálózat hiányából adódó vízminőségének vezetője ellenőrzés, és az egészségügyi saját forrása, egészségügyi ellenőriztetése. esetleges kockázatok szükség esetén kockázatok egészségügyi elhárultak. elhárítása. kockázatok elhárítása. VII.4. Közterületek A közterületek 1. A települési Műszaki Iroda A település A település Pályázás: rendezetlenek állapotának infrastruktúra vezetője pályázatokat nyújtott pályázatokat nyújtott Önkormányzat (terület utcáján az út rendezése. fejlesztését, közterületek be a felmerülő be a felmerülő saját forrása. burkolat nélküli, rendezését támogató lehetőségekre. lehetőségekre. Megvalósítás: EU nincs járda, nincs pályázatok figyelése. és országos

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 186

park) 2. A közfoglalkoztatás pályázatok tevékenységének kiterjesztése a területre. Az itt élők bevonása a munkálatokba. VII.5. Számos leromlott A területen lévő 1. A leromlott Műszaki Iroda 1. Megindul a A lakáskörülmények EU és országos lakás van a területen lakások fizikai lakásokban élőknek vezetője a szegregációval nem összességében pályázatok, állapota javuljon. szociális bérlakások polgármester fenyegetett javulnak a területen. valamint az felajánlása a városon felügyelete mellett belterületi részre Szintén javul az Önkormányzat belül. szociális bérlakásba utcakép. saját forrása, 2. Felújítási alap való költözés. tulajdonosok saját létrehozása. 2. A felújításai forrása alapból támogatott felújítások kezdődnek. VII.6. A népesség pontos Szülessen pontos Az Önkormányzat Polgármester Elkészül a stratégia A területen történő Önkormányzat összetételére, felmérésen alapuló megbízást ad a területen a Kakasi dűlő beavatkozások saját forrása. problémáira stratégia a terület élők problémáinak rehabilitációjára. átgondoltan, az hiányosak az rehabilitációjára. komplex felmérésére, és elkészült stratégia információk egy ezeken az alapján történnek. A információkon alapuló stratégia folyamatos stratégia megalkotására. monitorozása. VII.7. Alacsony Legalább ne 1. Lehetőség szerint Polgármester Kistérségi Növekszik a TÁMOP, foglalkoztatottsági csökkenjen, de kistérségi, mikro-térségi egyeztetések területen élők Munkaerőpiaci szint. lehetőleg képzési - foglalkoztatási történtek a közös foglalkoztatási Alap, emelkedjen a programok kialakítása a képzési szintje. Lépj egyet előre területen élők helyi munkaügyi lehetőségekről. Az program, foglalkoztatási kirendeltség elindult szintje. bevonásával. programoknak 2. Az Önkormányzati voltak résztvevői. beruházásoknál azon vállalkozók preferálása, akik a munkákba bevonják a területen élőket.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 187

6. Stratégia

6.1 A város jövőképe (15-20 év)

Albertirsa jövőképének megfogalmazásakor - és az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása során - az önkormányzat a tervezés kezdetétől törekedett arra, hogy biztosított legyen a külső szereplők, a város lakosainak, közösségeinek bevonása. A felméréseknek köszönhetően, a jövőképben és a célhierarchiában megfogalmazottak a helyi társadalom, a képviselők és a városhasználók (gazdasági szereplők) által fontosnak tartott célokat tartalmazzák.

Albertirsa jövőképének megfogalmazása, a helyzetelemzés alapján összeállított SWOT- elemzésben gyökerező célokra épül, és szervesen támaszkodik a 2000-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott irányokra, prioritásokra, amelyek akkor is alapos, több aktusból álló társadalmi egyeztetés alapján rajzolódtak ki. Az önkormányzat akkor a településfejlesztés számára az alábbi, az IVS szempontjából megfelelő alapokat biztosító fejlődési irányokat határozta meg:

- a meglévő táji-, természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével összehangolt óvatos urbanizálás, amely minőségi fejlődéssel párosul; - ennek eredményeként javul Albertirsa népességmegtartó és eltartó képessége, erősödik a településen élők komfortérzete; - gazdasági értelemben és intézményeiben egyaránt erősödő mikrotérségi központ, egy élhető kisváros alakul ki, amely városi választékú és színvonalú szolgáltatásaival egyaránt szolgálja polgárainak, valamint a mikrotérség lakóinak szükségleteit; - a kedvező táji-, természeti adottságokra és a termálfürdőre alapozott idegenforgalmi fejlesztéssel bekapcsolódik a termálturizmusba, valamint a tanyás térségek előnyeit kihasználó falusi turizmusba.

Az utóbbi évek tapasztalatai, a település belső folyamatai és a változó külső társadalmi- gazdasági körülmények hatására, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott hosszú távú, stratégiai célok felülvizsgálatára van szükség.

Jelen integrált stratégia Albertirsa jövőképét a „Sokszínűség harmóniája” címszavakban határozza meg, ebben a keretben jelöli ki a városfejlesztés fő csapásirányát.

A főcím megfogalmazása átgondolt, tudatos döntés eredménye. Utalás történik benne a két előd településre, s azok (részben) eltérő etnikai, vallási, kulturális hagyományaira, melyek többek között a településszerkezetben is leképeződnek. A „harmónia” kifejezés is indokolt. Alberti és Irsa 1950-ben történt egyesítése ugyanis (a korszak hasonló igazgatási aktusaival ellentétben) már akkor sem volt erőszakolt, hanem kellő megalapozottsággal bírt (gondolunk a közös vasútállomásra és postahivatalra, civil szervezetekre, sport és kulturális

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 188 hagyományokra, valamint a két falu belterületének egybeérésére). Az eltelt két emberöltőnyi idő első felében jellemző volt egyfajta megkülönböztetés (az emberek „átmentek” Albertira, vagy Irsára, ha ott akadt dolguk), sőt rivalizálás. Ám ez jellemzően nem öltött túlzott méretet, idővel pedig elhalványult, s mára jószerivel megszűnt. Az egykori két falu, a mai város polgárai tehát mindinkább harmóniában élnek egymással.

Albertirsa egységgé érése, a mából visszatekintve, természetes folyamatnak látszik. Az utóbbi másfél évtizedben történt felgyorsulásában (egyebek mellett) a pozitív egyenlegű migrációs folyamatok is szerepet játszottak: a most ideköltözők Albertirsára érkeznek, s gyakran nem is tudnak Albertiról, illetve Irsáról. Pedig a két falu történelmi különbözőségei olyan fontos értékeket is hordoznak, amelyek továbbörökítése kötelező a mai nemzedék számára. Ilyen érték a különféle nemzeti és kulturális identitás, vagy az ezen elemeket is szimbolizáló, olyan kiváló ősök, mint Tessedik Sámuel és Politzer Ádám. A két falu hajdani határára megálmodott új városközpont egy-egy akcióterületi eleme konkrétan is utal erre a két kiemelkedő személyiségre. A feladat, a stratégiaalkotás történeti-szimbolikus megközelítése mellett, egy nagyon is mait, s egyben praktikusat alkalmazva – ugyanoda jutunk. A hetedik esztendeje városi címet viselő Albertirsának nincs befejezett, szolgáltatásait és arculatát tekintve komplex, ha úgy tetszik – integrált, egységes megjelenésű központja. A település nem rendelkezik a polgárai, valamint a környező falvak lakói számára, a szolgáltatások városi szintű tartalmi sokszínűségét biztosító főtérrel.

Ugyanakkor egy ilyen, arculatát tekintve is egységes megjelenésű centrum kialakításának folyamata zajlik. Ennek elméleti, terv szintű első lépése, a területre 1993-ban elfogadott részletes rendezési terv volt. Gyakorlati megvalósítása pedig az évtized elején kezdődött, amikor az akkori sportpálya területéből a tulajdonos önkormányzat egy ingatlant értékesített az új postahivatal megépítéséhez. A posta székház átadását követően, 2006-2008-ban újabb lépések történtek, amiknek eredményeként a majdani főtér északi és déli oldalának fejlesztésével kereskedelmi funkciók jelentek meg a területen. Az új központ funkcionális és arculati, építészeti befejezésére a város polgárai és gazdasági szereplői részéről egyaránt komoly igény mutatkozik. Ezt az állítást a 2009. november- decemberében, ötven helyi vállalkozást a településfejlesztés aktuális feladatai témájában, kérdőívvel történt megkeresés eredményei csakúgy igazolják, mint a november tizenhatodikán megtartott városfórum hozzászólói.

Hogy Albertirsának nincs markáns központja, az nem önmagában lévő és értelmezhető jelenség. A fent említett történelmi sajátosságnak megfelelően, Albertin és Irsán egyaránt kialakult olyan település mag, amely a jövő Albertirsáján alközponti funkciót ölt. A városnak a vasútvonaltól délre, az utóbbi hatvan esztendő során beépült lakóterületén ma már két- és félezer ember él – településrészi (al)központ (s annak funkciói) nélkül. A településfejlődésnek ez a hármas tagozódása, továbbá a természetföldrajzi adottságok, és a jelentős külterületi, tanyás részek jelenléte – determinálja a városrészek lehatárolását. Az egyes városrészek meglévő különbségei, és a tartalékaikban rejlő sajátosságaik pedig, a jövőben konkrét funkciómegosztást tesznek lehetővé közöttük.

A városrészek lehatárolása azonban nem okozhatja a település széttagolását. Ennek veszélye elsősorban két tényező alkalmazásával szüntethető meg. Az egyik, magának a funkcióiban alaposan megerősített központnak a hiányzó hatása, a másik pedig a városrészek közötti közlekedési kapcsolatok javítása. Ez utóbbira célszerű közlekedési koncepciót kidolgozni, aminek egyfajta előfutáraként az önkormányzat képviselő-testülete a város központjára 2008-

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 189 ban már elfogadta a közlekedési helyzet javítására irányuló tervezetet (ld. közlekedési fejezet). Most tehát Albertirsa egészére kell azt kiterjeszteni. A közlekedési koncepció két leginkább sarkalatos eleme a kerékpárút hálózat és a parkolási rendszer lesz.

Az itt említett céloknak az Integrált Városfejlesztési Stratégiában történő meghatározása, majd gyakorlati megvalósítása megalapozza azt a szándékot, hogy Albertirsa néhány évtized múltán a jelenlegi ingázó alvóvárosból, egy komoly gazdasági potenciált felmutató, prosperáló várossá váljon. Olyan várossá, amely a településhierarchiában ma még részben csak opcionálisan meglévő mikrotérségi központ szerepét teljességgel képes betölteni.

A mikrotérségi központi szerepet Albertirsa már ma is több területen gyakorolja. A vonzáskörzetébe tartozó települések: Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda és részben Pilis, valamint Nyáregyháza. Az összesen harminchatezer fős népességű település együttes vonatkozásában Albertirsa elsősorban a kiskereskedelem, a szolgáltatások (bennük egészségügyiek és szociálisaik is) és az igazgatás bizonyos funkcióiban rendelkezik tényleges vonzerővel. Az IVS-ben meghatározott célok elérése esetén ezek a funkciók megerősödnek. Közülük is elsősorban az igazgatásiak tárháza bővül majd, továbbá megjelennek a területen újnak számító szolgáltatások. A Gerje-völgyben középtávon remélt, a gyógyvízre alapozó fejlesztés olyan előrelépést hoz a turizmus területén, amelyre a városközpont kialakítása során figyelemmel vannak a város vezetői. Az így megjelenő gyógy- és életmód turizmus, mind a mikrotérség, mind pedig a tágabb terület népességét kiszolgálja majd.

A Dél-Pest Megyei Kistérség (mint statisztikai kisrégió) négy városa közül Albertirsa a terület észak-nyugati részében helyezkedik el. Az IVS céljainak megvalósítása révén, a Dél-Pest Megyei Kistérségben erősödik a városok közötti területi elvű munkamegosztás. Ennek keretében Albertirsa – az igazgatás, a szociális ellátás (kisebb részben az egészségügy), valamint a kereskedelem területén terhet vesz le a térség központ szerepét betöltő Ceglédről. A Dél-Pest Megyei Kistérség elmúlt évtizedben készített területfejlesztési koncepciója, a kistérség erősségei között említi „Albertirsa mikrotérségi központként való megerősödését”. Tehát a város IVS-ben vázolt fejlesztési stratégiájának alap koncepciója teljesen illeszkedik a kistérség elképzeléseihez. A gyógyturizmus imént említett fejlesztése kiváló együttműködési lehetőségeket tár fel a Ceglédi Termálfürdővel.

A gazdasági potenciál fent említett növelése érdekében felhasználhatók azok a városi területek (többségében Újtelep, Külterület és Alberti városrészben), amelyeken az elmúlt néhány évtizedben már megjelent számottevő gazdasági funkció. Ezek lehetőségeinek áttekintésére van szükség. A feladat elvégzéséhez megkerülhetetlen a 2002-ben elfogadott, s azóta két alkalommal módosított településrendezési tervcsomag átfogó felülvizsgálata. Ennek során a településfejlesztési koncepció, a szerkezeti és a szabályozási tervek eszközeivel egyaránt segíteni szükséges a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató, illetve lakó övezetek logikus és hosszú távon fenntartható lehatárolását. A mértéktartó urbanizálás, a lakóterületek és a munkahelyi - vállalkozási - területek bővítése is elsősorban a belső igényeket kell, hogy szolgálja. A fejlesztés ne járjon együtt jelentős belterület-növekedéssel.

A város domborzati és geológiai adottságai lehetővé teszik, hogy a gazdasági funkciók között akár középtávon megjelenjenek az ún. megújuló energiákat termelő és felhasználó egységek. A fent említett nyilvános társadalmi véleménycsere során megerősítést nyert a város külső és belső közlekedési infrastruktúrája javításának, fejlesztésének fontossága.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 190

A város 15-20 éves távlati célja, hogy Albertirsa egy, a - múltjában és jelenében egyaránt gyökerező - sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi- gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó településsé váljon.

A lélekszám 1994 óta tartó emelkedési tempójának növelése nem cél. Szabályozása, féken tartása elsősorban az ingatlan árakra ható tényezőkkel, következményeinek kezelése, a foglalkoztatáspolitika és a szolgáltatási funkciók erősítésének eszközeivel lehetséges.

Mindehhez csakúgy szükséges a mikrotérségi szerepkört erősítő funkciók (központ képzés, közlekedési infrastruktúra és a szolgáltató szektor kiteljesítése) fejlesztése, mint ahogyan a város kistérségi településhálózatban, munkamegosztásban elfoglalt helye, azt lehetővé teszi.

Albertirsa rendelkezik néhány olyan sajátos kulturális értékkel, amelyekre alapozva, azokat integrálva, s egyes elemeiket továbbfejlesztve – a társadalmi kohézió számára új energiák felszabadítása válik lehetővé. Továbbá ezek a sajátosságok a turizmus jelentős élénkítését is előmozdíthatják. Ilyen egyedi érték a város lélekszámához viszonyítva figyelemre méltó létszámú alkotó képzőművész, és az élénk zenei élet. Utóbbit jól illusztrálja a két-két, arany minősítésű fúvós zenekar, illetve kórus. A már említett Tessedik Sámuel és Politzer Ádám szellemi hagyatékának növekvő intenzitású ápolása is óriási lehetőségeket rejt.

A Gerje-völgye városrészben rendelkezésre álló, minősített gyógyvíz olyan összetételű, aminek következtében a város turisztikai lehetőségeinek és térségi szerepének elemzésekor, külön kell róla szólni. Kihasználása, a meglévő nyári fürdő nyújtotta lehetőségek tükrében, ma még nem megfelelő. A rá alapozott rekreációs, turisztikai fejlesztés vállalkozói-, illetve magántőke bevonása nélkül megvalósíthatatlan. A turizmus területén történő előrelépést jól szolgálhatják a város (Albertirsának négy testvértelepülése van, egy ötödikkel pedig a sport- és ifjúsági munka szférájában élő kapcsolata) külkapcsolatai. Ugyanakkor mindinkább hiányzik az élő, aktív városmarketing munka.

A településfejlesztési koncepcióval összhangban, az önkormányzatnak hosszútávon biztosítania kell: - a mikrotérség központi funkció ellátásának, - a lakásállomány helyi igényeket csak kismértékben meghaladó bővítésének, - az intézmények mennyiségi és minőségi fejlődésének, - a helyi gazdaság bővülésének, - a szolgáltatások színvonala emelésének, - valamint a pihenésnek, a rekreációnak, a turizmusnak területi, infrastrukturális feltételeit.

Mindezek alapvető előfeltétele az Albertirsán egyre markánsabban kirajzolódó közlekedési anomáliák mielőbbi oldása. Az e fejezetben felvázolt fejlesztési irányok és hangsúlyok realizálása csak a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság biztosításával lehet sikeres.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 191

6.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre

6.2.1 Részcélok

Hosszú távú átfogó cél, jövőkép (15-20 éves)

Albertirsa egy, a - múltjában és jelenében egyaránt gyökerező - sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó település. „A város jövőképe” fejezetben leírt összefüggések, megfogalmazott elvek következetes végig vitele szükséges. Ezek gyakorlatba ültetése, a konkrét fejlesztési elképzelések, s azok megvalósítása harmonizál az önkormányzat korábban elfogadott programjaival.

Albertirsa fejlesztése az alábbi módszerek alkalmazásával történik: 1. Miután a városfejlesztés fő célja, hogy Albertirsa a jelenlegi ingázó alvóvárosból, egy jelentős gazdasági potenciált felmutató, prosperáló várossá váljon, ezért lépéseket kell tenni a befektetők városba vonzására. Ennek alapvető feltétele a városközpont megkezdett kialakításának befejezése (benne zászlós hajóként, a „Városunk Háza” projekt megvalósítása), ami komfortosabbá és a mostaninál lényegesen erősebb vonzerejűvé teszi Albertirsát. Közel ilyen jelentős előfeltétel a külső és belső közlekedési infrastruktúra fejlesztése, továbbá a területek biztosítása a betelepülő vállalkozások számára (Alberti, Újtelepp). Ebbe a lépéssorba illeszkedik az IVS és az EATT elkészítése, az uniós források megpályázása, mert e dokumentumok tartalmai megvalósításának hatására erősödik a kohéziós erő, integráltabbbá válik a helyi közösség és gazdaság, így kézzel fogható értelme lesz a fejlesztési és rendezési tervek módosításának, hogy a város fogadhassa és hosszú távon meg is tartsa a befektetőket. 2. A Gerje Menti Területfejlesztési Társulás keretén belül meglévő tartalékok kiaknázásával szorosabbra kell fűzni a hat település együttműködését. Ennek célja az itt élő, mintegy 36.000 ember lehetőségeinek javítása. 3. A városnak a Közép-magyarországi Régióban és a Dél-Pest megyei kistérségben meglévő kapcsolatrendszerét, legfőképp a területfejlesztés szférájában, erősíteni szükséges. 4. Albertirsa külkapcsolatainak erősítése szintén növeli polgáraink esélyeit. 5. Közmunkaprogramok lebonyolítása. 6. Az önkormányzat intézményhálózatának továbbfejlesztése (okmányiroda, város marketing iroda, klíma tanácsadó iroda, stb.). 7. A meglévő kapcsolatok elmélyítése a városban tevékenykedő egyházi és más (nonprofit szervezetek) intézmény fenntartókkal, elsősorban az oktatás, a szociális ellátás és az idősgondozás területén.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 192

8. A településen működő civil szervezetekben rejlő erő felhasználása a településfejlesztési célok elérése érdekében. 9. A közbiztonsági feladatok kétirányú önkormányzati segítése: - koordináció a helyi rendőrőrs, a polgárőr egyesület, a tanyagondnoki, a településőri és a jelzőrendszeres szolgálat között, - a helyi rendőrőrs tevékenységének támogatása, elsősorban eszköz oldalról. 10. A kisebbségi önkormányzatok munkájának segítése. Alapvető elhelyezési gondjaikon csak a „Városunk Háza” projekt megvalósításával lehet túllépni. 12. A polgármesteri hivatal tevékenységében az ügyfélbarát, szolgáltató jelleg erősítése is feltételezi egy új polgármesteri hivatal, a nyitottan működő, széleskörű feladatellátást produkáló „Városunk Háza” létrehozását. 13. Mindehhez, elsősorban Albertirsa ismertté és elismertté tételéhez nélkülözhetetlen a tudatos város marketing tevékenység, amelynek személyi és tárgyi (megint az elhelyezés!) feltételeit egyaránt meg kell teremteni.

Meglévő adottságai és lehetőségei alapján, továbbá az itt megfogalmazott munkamódszerek alkalmazásával, Albertirsa mintegy két évtizeden belül olyan várossá szeretne formálódni, amelyre találóak a következő címek: 1. „A sokszínűség városa” 2. „A fejlődő város” 3. „Oázis a Homokhátság szélén” 4. „A zöld város” 5. „A vonzó város” 6. „A Gerje központja” A felsoroltak valamelyike egyúttal Albertirsa szlogenje, a város marketingben használt fő jelmondata lesz. Ennek kiválasztása sokak véleményének figyelembevételével történik, 2010. február-márciusában. A róla szóló döntési eljárás a 7.6.3 fejezetben található.

Középtávú tematikus (ágazati) célok (7-8 éves)

1. Társadalmi kohézió erősítése 2. Helyi gazdaságfejlesztés 3. Infrastruktúra-fejlesztés (beleértve: szolgáltatásbővítés; a közlekedési infrastruktúra kiemelt fejlesztése mind bel-, mind külterületen)

1. A társadalmi kohézió erősítését, a szükséges városközpont fejlesztés, a lehetőségek szintjén nagyban el ősegíti. A tervezett „Városunk Házában” olyan közösségi terek, szolgáltató funkciójú helyiségek kerülnek kialakításra, amelyek a településfejlesztés, a helyi igazgatás, a szociális ellátás, a civil szféra és a város marketing vonatkozásában csakúgy új esélyeket adnak, mint a mikrotérségi együttműködésben. Az épület helyet biztosít majd egyes soft elemeknek, továbbá rendezvény- és koncertterme révén, családi és egyéb közösségi, kulturális eseményeknek.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 193

A majdani főtér másik meghatározó része a Tessedik Sámuel park, mely a város legnagyobb közparkja lesz. Ez a létesítmény biztosít majd helyszínt a szabadtérhez köthető soft elemeknek, programoknak. A park szívében felállítandó „Összetartozás” emlékmű, központi elhelyezkedésével és témájával (a hajdani Alberti és Irsa együvé tartozása) egyaránt az identitástudat, a társadalmi kohézió erősítője lesz. Mindez csak abban az esetben lehetséges, ha a „Városunk Háza” nyitottságával, a Tessedik Sámuel park pedig programjaival és megjelenésével képes lesz jól szolgálni a főtér élővé tételét. Ennek harmadik, szükséges elemeként a szolgáltatások igazán széles skálája lesz jelen a főtér épületeiben.

2. A helyi gazdaság fejlesztése három pilléren nyugszik. Az egyik a „Hosszú, átfogó cél, jövőkép” címszó alatt elsőként nevesített módszer: „programterv a befektetők városba vonására”. Ezt a dokumentumot 2010-ben meg kell alkotnia az önkormányzat képviselő- testületének. A második pillért a főtér kialakítási módja biztosítja. Olyan ingatlanfejlesztésre kerül itt sor, amely az Albertirsán hagyományosan erős kistermelői, kiskereskedői rétegnek kedvez, ellensúlyozandó a multinacionális cégek térnyerését. A harmadik pillér a „Stratégia” c. fejezetben már említésre került: a településrendezési tervcsomag szükségszerű felülvizsgálata során a gazdasági típusú övezetek határainak átgondolt kialakítására van szükség.

3. A 2. pontban említett pillérek, vagy inkább fundamentumok természetesen egymással szorosan összefüggőek. Mindegyikükkel korrelációt mutat továbbá a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, benne kiemelten a várost észak-nyugati – nyugati – dél-nyugati – déli – dél-keleti irányból elkerülő út megépítése. Kialakításának tanulmányterve elkészült, s a képviselő-testület a megyei területfejlesztési tervben történő szerepeltetése érdekében felvette a kapcsolatot Pest Megye Önkormányzatával. A belső területek közlekedési feltételeinek javítása az önkormányzat által a városközpontra 2008-ban elfogadott közlekedésfejlesztési koncepció megvalósításával lehetséges. A koncepció részletes ismertetését az előzetes akcióterületi terv tartalmazza.

Rövid távú (területi) célok (2-3 éves)

1. Új városközpont kialakítása 2. Intézményhálózat fejlesztése 3. Identitás erősítése

1. Az új városközpont kialakítása Albertirsa számára a várossá fejlődés jelenlegi szakaszában – nem halogatható feladat. Az egyértelműen lehatárolt, és a szükséges funkciók teljességét hordozó városközpont vagy f őtér, településünk múltjában rejlő okból (két előd falu) nem alakulhatott ki. Megvalósításának időszerűségét Albertirsa várossá érésének aktuális fázisán, mint általános okon kívül, egy specifikum is alátámasztja. Ez a városnak a településszerkezetben elfoglalt helye. 2001-ben azért jöhetett létre az ún. Gerje Menti Területfejlesztési Társulás, mert a benne résztvevő hat település vezetői felismerték a korábbiaknál szorosabb együttműködés szükségszerűségét. A megalakuláskor mindenki számára egyértelmű volt, hogy a székhely település szerepét Albertirsának kell betöltenie. Ezt számos adottság alátámasztja.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 194

Ahhoz, hogy a város a 36.000 fős Gerje menti mikrotérségnek valóságos központjává váljon, nélkülözhetetlen a kisvárosi szolgáltatási funkciók teljességét felvonultató, és megjelenésében szép, esztétikus főtér megléte. A gondolat logikai sorrendje megfordítva is ugyanezt az eredményt adja. Eszerint adott egy harminchatezer fős mikrotérség, amelynek gépkocsival minden tagtelepülése tíz-tizenkét percen belül elérhető a centrális helyzetben lévő városból. Ilyen esetben érthetetlen, ha a városi jogállású székhely település nem képes városi nívójú és skálájú szolgáltatásokat biztosítani egy ekkora populáció számára. Amennyiben ez nem megvalósítható, felmerül a kérdés: mi végre a városi cím. Albertirsa problémája tehát nem pusztán egyetlen település dilemmája, hanem területszervezési, területfejlesztési, regionális kérdés is. Ennek az alaphelyzetnek az egésze indokolja az albertirsai városközpont fejlesztés munkálatainak folytatását és befejezését. Erre belátható időn belül csak abban az esetben nyílik reális esély, ha a szükséges források jelentős része uniós pályázati pénzből biztosítható. Emellett korlátozott mértékben mód nyílik vállalkozói tőke bevonására is, míg a helyi önkormányzat a pályázathoz szükséges önerő mozgósítására képes.

2. A városi intézményhálózat szükséges fejlesztése két színtéren realizálható. Az egyik helyszín a kialakuló városközpont. Az itt megjelenő központi épület nem véletlenül kapja a „Városunk Háza” megnevezést. Funkcionálisan ugyanis esetében lényegesen többről van szó, mint egy klasszikus értelemben vett polgármesteri hivatalról. Olyan tereket (s bennük szolgáltatásokat) tartalmaz majd, amelyek ma még nincsenek jelen Albertirsán. Ugyanakkor valamennyi ilyen funkció része kell legyen egy XXI. századi kisváros életének. A következők ezek: a) okmányiroda, b) mikrotérségi iroda, c) város marketing iroda, d) klíma tanácsadó iroda, e) kisebbségi önkormányzatok irodái (2), f) gazdasági szolgáltatóház, kávézóval - rendezvény- és koncertterem - üzlethelyiségek (2) g) civil szolgáltatóház.

Az egyéb helyszínek további két csoportot alkotnak. a) Az elsőbe a különböző városrészek akcióterületein történő fejlesztések tartoznak. Ezek a következők: - Városközpont: a Lurkó Bölcsőde felújítása és 40 férőhelyessé történő átalakítása, - Alberti: az önkormányzati óvoda Dózsa György úti épületének uniós követelmények szerinti korszerűsítése; az Alberti Evangélikus Gyülekezet által fenntartott óvoda és általános iskola felújítása, különös tekintettel az épületek közlekedési kapcsolataira, - Irsa: az önkormányzati óvoda Luther utcai épületének uniós követelmények szerinti bővítése, - Újtelep: orvosi rendelő és gyógyszertár építése, a városrész két akcióterületének egyikében, magántőke bevonásával.

b) A második csoportba nem a szó eredeti értelmében vett intézményfejlesztéseket sorolunk. Ide olyan változások tartoznak, amelyek az intézményrendszer fent tárgyalt fejlesztéseinek a következményei. Nevezetesen a „Városunk Háza” megépítése következtében funkcióját veszti a jelenlegi polgármesteri hivatal és a gyámhivatal épülete.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 195

Az ezen létesítményekkel kapcsolatos ingatlan gazdálkodási feladatokról van itt szó. A tervek szerint a jelenlegi hivatalba kibővített funkcióval átköltözik a Családsegítő Központ. Az eredetileg teljesen különálló, később létesített épületrészbe (annak a régi szárnyról történő fizikai leválasztását követően) ún. krízis otthon kerül. A családsegítő által jelenleg használt épületek közül az egyik (városközpont – Vasút u.) eredetileg lakásnak épült. Ez önkormányzati tulajdonban marad, és visszakapja a korábbi funkcióját. A másik (Alberti – Dózsa Gy. út) ház várhatóan értékesítésre kerül. A gyámhivatal épülete (Irsa – Somogyi Béla út) minden bizonnyal a megalakítandó városgazdálkodási szervezetnek ad majd helyet. Ingatlana egy részén ugyanis már jelen vannak ennek a funkciónak bizonyos elemei.

A településfejlesztési koncepcióval összhangban, a stratégiai célok elsődleges célcsoportját a fiatalok képezik. Olyan településfejlesztést kell megvalósítani, amely elősegíti a fiatalok helyben tartását.

Ehhez szükséges: - a lakáshoz jutás és a lakásépítés kedvező feltételeinek biztosítása, ami középtávon (az önkormányzati gazdálkodás lehetőségeit figyelembe vevő ütemezésben) az első lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott támogatás mértékének lényeges emelésével megoldható, - a képzettségüknek megfelelő - megélhetést és perspektívát biztosító- munkalehetőség, helyben, illetve elérhető távolságban. Többek között ehhez szükséges a „Hosszú távú átfogó cél, jövőkép” címszóban említett programterv és annak megvalósítása, - a gyermeknevelés kedvező feltételeinek biztosítása (jó egészségügyi, oktatási rendszer, közbiztonság), - a sportolás, szabadidő-eltöltés lehetőségeinek biztosítása, változatos programok, - a helyi identitás erősítése, - a kedvező táji-, természeti környezet megtartása, az épített települési környezet minőségének emelése.

Kiemelt településfejlesztési cél a helyi karakter kialakítása, fejlesztése, a még meglévő helyi értékek feltárása, megőrizve fejlesztése. Az egyes településrészek önálló, jellegzetes arculatának továbbfejlesztése, egységesebb, markáns településkép kialakítása (az épített elemeken túlmenően a környezetrendezés és a növénytelepítés adta karakterformáló lehetőségek fokozott igénybevételével). Ehhez kapcsolódóan egyik legfontosabb feladat, egy sokrétű funkciók kielégítésére alkalmas, településképi szempontból is megfelelő központ kialakítása. Ugyanakkor hozzá kell látni a városrészi akcióterületek, alközpontok megformáláshoz is. A feladat gazdája természetesen az önkormányzat képviselő-testülete, ám az egyes városrészek esetén más szereplők (pl.: Alberti – Evangélikus Gyülekezet, Újtelep – ingatlanfejlesztő cég, Gerje Mente – magán, ill. vállalkozói tőke) bevonása is lehetséges. A velük kialakítandó együttműködésnek számos lehetséges módja közül, a legutóbbi esztendők gyakorlata szerint igen hatékony lehet az ún. településrendezési szerződés.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 196

Kiemelt településfejlesztési célkitűzés a helyi gazdaság erősítése, elsősorban a helyi érdekű kis- és középvállalkozások további fejlődéséhez területi-, infrastrukturális feltételek biztosítása. Ez teszi lehetővé a jelenleg lakóterületek közé szorult vállalkozások kitelepülését, ezzel a települési környezet minőségének javítását. A lakosság által is támogatott mérsékelt ipari, vállalkozási területi fejlesztések során, a stílusában összehangolt, táji, és településképi szempontból is megfelelő megoldásoknak kell prioritást adni.

Albertirsa térségi szerepét, turisztikai vonzerejét, a település gazdasági potenciálját és az itt élő lakosság komfortérzetét egyaránt javító tényező lehet, a kedvező természetföldrajzi adottságok átgondolt, összehangolt fejlesztése. Ebben jó partnernek bizonyulhat egy-egy, a saját szakterületén eddig is eredményes civil szervezet.

Közlekedésfejlesztési, de a pihenést, a rekreációt és a turizmust is szolgáló feladat, a térségi kerékpárutak kiépítése. Ezek vonalvezetésénél előnyben kell részesíteni a közúttól független, kedvező táji környezetben kialakított utakat. A Dél-Pest Megyei Kistérség e feladat megvalósítását vizsgáló kerékpárút terve jól felhasználható a beruházás előkészítésekor.

Az egyes városrészek, sajátos adottságaiknak, valamint fejlődési lehetőségeiknek és korlátaiknak megfelelően vesznek részt a város egészére vonatkozó célok elérése érdekében megvalósuló fejlesztésekben. Az egyes városrészi fejlesztések, és a városi célok összefüggését a 6.2.4. alfejezet célhierarchia ábrája szemlélteti.

6.2.2 Fejlődési alternatívák, forgatókönyvek

A helyzetelemzésben bemutatottak szerint Albertirsa mind gazdasági, mind társadalmi, mind pedig települési környezeti szempontból némileg elmarad egy mikrotérségi központi funkciót ellátó várossal szembeni igényektől. Funkcionális hiányosságai miatt a település mélyre ható, tudatos városfejlesztési beavatkozásokat igényel.

A) A haladás alternatívája

A haladás alternatívája megvalósulásának szükséges előfeltétele, hogy a központban és valamennyi városrészben következetesen végiggondolt stratégia mentén, integráltan, s megfelelő időbeli ütemezésben történjenek a városfejlesztés egyes elemei. Közülük különös hangsúlyt kell kapjon a városközpont rehabilitációja, benne is elsősorban a főtér megkezdett kialakításának befejezése. Ez utóbbinak kardinális eleme egy olyan polgármesteri hivatali épület – a „Városunk Háza” – létrehozása, amely a hagyományos városházánál gazdagabb funkcióhalmazzal rendelkezik, s (ezen belül) közösségi típusú szerepvállalásainak széles palettája kifejezetten nyitottá teszi. Albertirsa számára mindez szó szerint „központi” kérdés, aminek oka a település sajátos múltjában (két előd-falu) rejtezik. A városnak ugyanis speciális történelme miatt eddig nem alakulhatott ki markáns, sok funkciójú, közlekedési kapcsolataiban, továbbá megjelenésében is integráns és egységes magja.

A városi cím megszerzésének lassan közelgő évtizedes jubileuma igazán alkalmas pillanat mindennek a pótlására. A „KMOP-2009-5.2.1/B” kódszámú pályázat pedig óriási, vissza nem térő lehetőség a megvalósítására. Amennyiben Albertirsa ezen szándékát siker koronázza, a város eddigi speciális hátrányát előnnyé fordíthatja. Itt és most ugyanis olyan városközpont

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 197 kialakítására nyílhat mód, amely a XXI. századi ember reális szolgáltatási igényeinek szinte teljes tárházát képes kielégíteni. Mindezt pedig mikrotérségi hatáskörrel teheti. Vagyis teljesítheti a várossal szemben jogosan támasztott azon igényt, hogy a környék kisebb településeinek polgárait is kiszolgálja. Minderre ezúttal úgy nyílik mód, hogy következő lépésként a főtér környezete számára is jó esély adódik a megújulásra. Az egyes városrészek akcióterületei pedig közép- és hosszú távon megerősíthetik jelenlegi funkcióikat. Közülük kulcsszerep vár a Gerje-völgyében rendelkezésre álló, kiváló összetételű gyógyvízre. A rá alapozó fejlesztés által generálható turisztikai vonzerő szerepre a városközpontnak is fel kell készülnie.

Az IVS-ben megfogalmazott programokban fontos szerep jut a vállalkozóknak, és az ún. civil szervezeteknek is. A velük történő partneri együttműködés az itt vázolt fejlesztési program egyik legfőbb fundamentuma. Ugyanakkor eredményei pozitívan visszahatnak a vállalkozókra és a helyi (áttételesen pedig a környékbeli) polgárok önkéntes, „civil” szervezeteire. A fejlesztési stratégia épít a város hagyományaira, sajátos értékeire. Másrészt különösen nagy figyelmet szentel annak, hogy megvalósításával a természeti környezet ne károsodjon, sőt gazdagodjon, állapota javuljon.

Amennyiben az IVS-ben megfogalmazott programokat sikerül végrehajtani, a városközpont jelentősen felértékelődik. Emiatt az itt lévő ingatlanok értéke növekedésnek indul, ami egy idő után ugyancsak visszahat a környék egészének fejlődésére, előrehaladására.

Összességében felerősödnek az urbanizáció pozitív folyamatai, s közben a természeti és a történeti értékek gazdagodnak. A központ kisugárzó ereje révén megnő Albertirsa és környéke eltartó képessége. Középtávon nagyrészt betetőződhet az az előrehaladási folyamat, amelyben egy Alföld széli település, a Közép-magyarországi Régió kevésbé fejlett térségeinek egyikében „címzetes” városból valóságossá érik. Olyan várossá, amelynek tényleges térségi szervező ereje van. Eközben pedig (az egyedi, sajátos értékek megőrzésével) befejeződhet Alberti és Irsa egyesülése.

B) A leszakadás alternatívája

A leszakadás forgatókönyve, az az ún. nulla verzió, amely szerint nem feltételezünk semmilyen tudatos fejlesztést. Ebben az esetben feltételezzük, hogy szemben a források híján elmaradó önkormányzati fejlesztésekkel, pontszerűen, kisléptékű piaci alapú, magánerős beruházások valósulnak meg. Ezek legfeljebb telekhatáron belül hoznak létre új elemeket, városfejlesztő hatásuk elhanyagolható.

A középületek, közösségi terek állapota romlik, a helyi társadalomban egyre mélyebb szakadékok alakulnak ki, növekszik a leszakadó városrészek kiterjedése, a környezeti terhelés fokozódik. A városközpont akcióterület helyszíne, azaz a főtér és környezetének jellege nem változik. A főtér pozitív kisugárzó hatásának hiánya kedvezőtlenül hat a település egészére. Albertirsa központja az identitást erősítő, az összetartozást szimbolizáló szerepe helyett, a megrekedés szimbólumává válik.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 198

A leszakadás forgatókönyvét térségi kontextusba helyezve prognosztizálható, hogy a település relatív súlya csökken, ezzel a ceglédi kistérség társadalmi-gazdasági potenciálja is romlik, ami elsősorban a mikrotérség, de a kisrégió más településeire is kedvezőtlenül hat.

Albertirsa szerepének gyengülése az IVS-ben megfogalmazott beavatkozások nélkül nehezen megállítható, hiszen mind a társadalmi környezetben prognosztizálható változtatások, mind az épített környezet megóvása, üzemeltetése, esetleg javítása elsősorban az önkormányzatra hárul. Ez többlet közkiadásokat jelent, miközben egyre kevesebb bevétel keletkezik a településen. Amennyiben a leszakadás forgatókönyve valósul meg, azzal kell számolnunk, hogy a település általános állaga leromlik, az elmaradó fejlesztések hatására Albertirsa népességmegtartó ereje gyengül, ezáltal társadalmi összetétele várhatóan romlik, hiszen idővel nő a rosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportok koncentrációja. Az ingatlan árak legalább relatíve csökkennek. Emiatt felgyorsul a szociális téren leszakadó társadalmi csoportok beáramlása, ami a tényleges népességmegtartó erejéből veszítő településre nézve kezelhetetlen következményekkel járhat.

C) A stagnálás alternatívája

A második alternatíva abban az esetben áll fenn, ha az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési beavatkozások csak részben valósulnak meg. Példaként említjük a városközpontba tervezett fejlesztési programot. Amennyiben a városközpont akcióterület megújítására irányuló pályázati program nem, vagy csak részben kap támogatást, az önkormányzat a tervezett fejlesztéseknek csak egy hányadát lesz képes megvalósítani, és azokat is időben kitolva.

Ez azt eredményezi, hogy a koncentrált fejlesztés kisebb lesz, és késleltetve érezteti hatását, ami ahhoz elegendő, hogy Albertirsát társadalmi-gazdasági szempontból a stagnálás jellemezze. Ezzel a város a térség átlagos fejlődési folyamataihoz igazodik, azonban szerepköre, pozíciója lényegében változatlan marad.

A stagnálás forgatókönyvének teljesülése esetén a település vonzereje és népességmegtartó ereje csak ahhoz elegendő, hogy a népesség száma ne, vagy csak kis mértékben változzon. Kedvezőtlen migrációs viszonyok esetén, a természetes fogyás miatt kismértékű csökkenés valószínűsíthető. Tekintettel arra, hogy a helyi gazdasági potenciál sem változik, ez az önkormányzati gazdálkodás területén a szinten tartás lehetőségét hordozza magában.

Ebben az esetben mintegy évtizeddel a városi cím megszerzése után, megkérdőjeleződik annak legfő bb értelme. Albertirsa ugyanis nem lesz képes arra, hogy polgárai és a környékbeli települések lakói számára városi színvonalú és terjedelmű szolgáltatásokat biztosítson. Márpedig a terület- és a településszerkezet hosszú távú fejlesztésének az egyik legmeghatározóbb része a funkciójukat betölteni képes városok hálózatának kialakítása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 199

6.2.3 A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja

Albertirsa fejlesztésének céljai a széleskörű, komplex helyzetértékelés során elvégzett városi és városrészi SWOT-analízisekben összegzett, és ún. problémafán ábrázolt megállapításokon alapulnak. A célok rendszerét az alábbiakban szereplő célfa (hierarchia-rendszer) szemlélteti. A célrendszer eltérő hierarchiaszintjein elhelyezkedő célok tematikus (ágazati) és területi jellegűek, előbbiek városi, utóbbiak városrészi szintűek. Az alábbiakban ismertetjük az egyes célok egymás közötti, a célok és a jövőkép közötti összhangot, kapcsolatokat, összefüggéseket. Az egyes városrészekhez rendelt fejlesztési célok egymással, valamint a városi szintű célokkal összehangoltan épültek ki, és illeszkednek egymáshoz. A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változik az egyes városrészek meghatározó funkciója, a már meglévők válnak hangsúlyossá. Ebben a vonatkozásban némileg eltérő Újtelep esete, ahol az egészségügyi szolgáltatás funkciója újként jelenik meg. Ám itt is az eddigi, a lakó funkció marad meghatározó. A funkcióval jelenleg nem igazán rendelkező területek funkcióval való ellátását, fejlesztését úgy irányozza elő a stratégia, hogy az szervesen illeszkedjen a többi városrészhez, a funkciók és területi szinergiák a lehető legtöbb előnnyel járjanak a város egészének fejlődése szempontjából.

A helyi társadalom vonatkozásában: Albertirsa önkormányzatának célja a helyi társadalom vonatkozásában, hogy polgárai számára minőségi lakókörnyezetet és szélesebb körű, nívós szolgáltatásokat biztosítson, illetve a történelmi hagyományokra épülő multikulturalitásból eredő sokszínűséget megtartva, erősítse a társadalmi kohéziót, az összetartozás érzést.

A helyi gazdaság vonatkozásában: A város célja a helyi gazdaság vonatkozásában, hogy erősítse mikrotérségi központ szerepkörét, bővítse szolgáltatási kínálatát, a helyi erőforrásokra (humánerőforrás, természeti értékek, agráradottságok, stb.) alapozva helyzetbe hozza a helyi vállalkozásokat, ezáltal munkahelyeket teremtsen, növelve a település népességmegtartó erejét, és gazdasági potenciálját, továbbá a mikrotérségben rejlő lehetőségekre építve, gazdagítsa turisztikai kínálatát, új attrakciókat biztosítson.

A város környezete vonatkozásában: Albertirsa települési környezete vonatkozásában az önkormányzat célja, hogy a társadalom és a gazdaság harmonikus fejlődésének fizikai kereteit biztosítsa, az új városközpont kialakításával pótolja a városszerkezet jelenlegi hiányosságait, megőrizze a természeti értékeket, a városfejlesztési beavatkozások által létrehozza azokat a városi helyeket, amelyek lehetővé teszik a helyi társadalom és a helyi gazdaság magasabb szintű működését. A városrészi célok meghatározásánál, és az akcióterületek kijelölésékor elsődleges szempont volt, hogy minden területen az az elem váljon hangsúlyossá, amellyel leginkább hozzá tudunk járulni a fenti jövőkép megvalósulásához.

6.2.4 Célfa - célhierarchia

Lásd: ábra a következő oldalon.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 200

Albertirsa Jövőképe - a „Sokszínűség harmóniája”

A város a sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi- gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb cél mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó település. Átfogó

15-20 éves

Társadalmi kohézió Helyi gazdaság- Infrastruktúra- erősítése fejlesztés fejlesztés

A társadalmi Külső hatásokkal szemben Városszerkezeti egyenlőtlenségek ellenállóbb helyi gazdaság hiányosságok pótlása, mérséklése városrészek szerkezeti és Helyi adottságok funkcionális egységesítése Identitás erősítése, fokozottabb, diverzifikáltabb Új városközpont és összetartozás érzés felhasználása alközpontok létrehozása, célok javítása megerősítése 7-8 éves Helyi vállalkozói réteg A megindult szegregációs támogatása Környezetbarát fejlesztések folyamatok megfordítása (energia, közlekedés, stb.) Tematikus (ágazati) Idegenforgalmi kapacitás Közszolgáltatások körének bővítése szélesítése

VR (városrész): VR (városrész): VR (városrész):

1-6. 1., 2., 3., 4. 1., 2., 3., 5., 6.

Új város- Alberti Irsa Újtelep Gerje-völgye Külterület központ VR2 VR3 VR4 VR5 VR6 VR1

Célok: 1-6. Célok:1-3, 5 Célok: 1-5. Célok: 1-5. Célok: 2, 5-6. Célok: 2, 5-6

1. 2. 3. 4. 5. Infra- 6. Idegen- Intézmény- Vállalkozás Zöldterület Közösség- struktúra- forgalmi- fejlesztés -élénkítés -fejlesztés fejlesztés fejlesztés fejlesztés

Új közigazga- Vállalkozói Vonzerőt tási központ központ, infor- Közösségi Partnerség- Új funkciójú, építés városközpont nyújtó

célok létesítése. mációs iroda attrakciók 2-3 éves Mikrotérségi létrehozása gondozott létrehozása létrehozása intézmények zöldterületek A társadalmi

fejlesztése Képzési, kialakítása részvétel Közlekedési, foglalkoztatási Gyógy-, és Specifikus (területi) feltételeinek kerékpáros A szociális és programok lovas-turizmus közoktatási támogatása Sport, biztosítása infrastruktúra feltételeinek intézmények játszóterek, fejlesztése javítása férőhelyeinek Helyi rekreációs Közösségi, növelése vállalkozás- terek kulturális Megújuló Szálláshely, fejlesztési Alap A kulturális létrehozása rendezvények energiaforrások vendéglátó- helyi kapacitás intézmények Város- számának arányának növelése számának marketing gyarapítása növelése növekedése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 201

6.2.5 Célok számszerűsítése, indikátorok

96. sz. táblázat

Tematikus célok (7-8 év)

Cél Indikátor Bázis érték Cél érték

Társadalmi Identitás erősítő akciók számának 7 db 11 db kohézió erősítése növekedése Szegregációval veszélyeztetett lakók 15 fő 4 fő száma a 3-as területen Önkormányzati, - igazgatási 260 db 272 db szolgáltatások bővülése Helyi Helyi vállalkozások számának 680 db 730 db gazdaságfejlesztés növekedése Helyi adottságra épülő új típusú 2 db 5 db vállalkozások számának növekedése Szállás férőhelyek száma 18 db 68 db

Éttermek, cukrászdák száma 32 db 40 db

Infrastruktúra- Városrészek szerkezeti és funkcionális 5 db 10 db fejlesztés egységesítését célzó intézkedések, fejlesztések száma Új városközpont létrehozását célzó 3 db 8 db intézkedések, fejlesztések száma Alközpontok létrehozása, megerősítése - 4 db

Környezetbarát fejlesztések száma 2 db 5 db

97. sz. táblázat

Specifikus célok (2-3 év)

Cél Indikátor Bázis érték Cél érték

Intézmény- Új közigazgatási központ létesítése - 1 db fejlesztés Mikrotérségi szolgáltatások száma 7 db 15 db A szociális intézmények férőhelyeinek 162 fő 180 fő száma Klíma- és városmarketing iroda - 1 db létesítése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 202

Vállalkozás- Vállalkozói központ, információs iroda - 1 db élénkítés száma Képzési, foglalkoztatási programok - 3 db száma Helyi Vállalkozásfejlesztési Alap - 1 db

Városmarketing akciók száma 4 db 8db

Gazdasági Szolgáltatóház - 1 db

Zöldterület- Új közösségi funkciójú, gondozott - 2417 nm2 fejlesztés zöldterületek nagysága Felújított, új sport, rekreációs terek 1 db 3 db száma Felújított, épített játszóterek száma 4 db 6 db

Közösség- Új, megerősített partneri kapcsolatok 19 db 25 db fejlesztés száma Társadalmi részvételt erősítő akciók 4 db 7 db száma Közösségi, kulturális rendezvények 35 db 43 db száma Civil Alap létesítése - 1 db

Infrastruktúra- Városunk Háza - 1 db fejlesztés Kerékpártárolók férőhelyszáma 400 hely 450 hely önkormányzati intézményekben Megújuló energiaforrás arányának 1 db 4 db növelése az önkormányzati tulajdonú épületek fűtés, melegvíz ellátásában Idegenforgalmi- Vonzerőt nyújtó attrakciók száma 7 db 10 db fejlesztés Gyógy-, és lovas-turizmus feltételeit 1 db 2 db segítő intézkedések száma Szálláshely, vendéglátó-helyi kapacitás - 15% növekedése Mikrotérségi kiadványok száma 2 db 5db

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 203

6.3 Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése

Az akcióterület a városrészekhez hasonlóan, egy földrajzilag összefüggő terület, amelyen térben koncentráltan, egymással időben és funkcióban is összefüggő fejlesztési beavatkozások valósulnak meg, az akcióterület, tágabb értelemben a városrész, sőt az egész település meghatározott fejlesztési céljainak elérése érdekében, tervezett módon. A fejlesztés tartalmi és pénzügyi összehangolása az akcióterületi terv keretei között történik, amely elsősorban az önkormányzat által koordinált, befolyásolt fejlesztéseket fogja össze.

Az akcióterületek kijelölésének szempontjai

Akcióterületek lehatárolására azért van szüksége az önkormányzatnak, hogy különböző ágazati fejlesztéseit összehangolja, továbbá felmérje az egyes partnerek bevonásának, a magántőke felhasználásnak lehetőségeit, annak érdekében, hogy tudatos, stratégiára felfűzött városfejlesztést végezzen. Az önkormányzatnak ott érdemes kijelölnie akcióterületet, ahol szükség van az erőforrások összpontosítására, a spontán piaci folyamatok orientálására, és az egyik legfontosabb feltétel, hogy az önkormányzatnak meglegyenek az eszközei a fejlesztések aktív befolyásolására, menedzselésére, azaz képes legyen alakítani a fejlesztések típusát (pl.: funkcióbővítő, vagy szociális), funkcionális jellemzőit és ütemezését.

A városfejlődés aktív befolyásolásának eszközei az alábbiak lehetnek:

. önkormányzati tulajdon jelenléte, . önkormányzati források felhasználása, . pályázati támogatások felhasználása, . hitelforrások felhasználása, . településfejlesztési megállapodás alapján, magánberuházó közcélú fejlesztései, . az önkormányzat aktív marketingtevékenysége.

Az IVS akcióterületei

Albertirsa Város Önkormányzata hat akcióterületet jelölt ki, melyekben közép és hosszú távon koncentrált fejlesztéseket tervez végrehajtani; illetve ahol generálni szeretné a fejlesztéseket; ahová befektetőket szeretne vonzani, a „Sokszínűség harmóniája” koncepció mentén. Az egyes akcióterületek adottságai, és a rájuk épülő fejlesztési programok nagyon különbözőek, továbbá a tervezett fejlesztések sem azonos mélységben vannak kidolgozva.

Elöljáróban megállapítható, hogy az önkormányzat a Külterület kivételével, minden városrészben lehatárolt akcióterületet, a legtöbb esetben városrészenként egyet. Kivételt képez Újtelep, ahol két akcióterület került kijelölésre. A következő oldalon található térképvázlat áttekintést ad Albertirsa akcióterületeinek elhelyezkedéséről.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 204

19. sz. térkép

6 2

1

3

4

5

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Albertirsa akcióterületei:

1- Új Városközpont: Hunyadi u. - Táncsics u. - Koltói Anna u. - Rákóczi u. - Vasút u. - Bocskai u. - Futó u. - Győzelem u. - Sport u. - Tavasz u. - Kossuth Lajos u. - Köztársaság u. - Pesti út - Hunyadi u.

2- Alberti akcióterület: Dózsa György út - Bajcsy-Zsilinszky u. - Hársfa u. - Nyáregyházi u. - Akácfa u. - Tessedik u. - Rákóczi u. - Dánosi út - Dózsa György út

3- Irsa akcióterület: Pesti út - Köztársaság u. - Kossuth Lajos u. - Zászló u. - Bocskai u. - Kolozsvári út - Gárdonyi Géza u. - Móricz Zsigmond u. - Gróf Széchenyi István u. - Köztársaság u. - Luther u. - Pozsonyi u. - Pesti út.

4- Újtelep-1.: Sallai I. u. - Erkel F. u. - Landler J. u. - Szövetség u. - Sallai I. u.

5- Újtelep-2.: Lőcsei u. - Gróf Széchenyi István u. - Mikebudai út - Lőcsei u.

6- Gerje völgye: Gerje patak - Bicskei út - Tulipán u. - Valent sor - Szellő u. - Csalogány u. - Kender u. - Gerje patak.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 205

Új Városközpont - Akcióterület 20. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Az akcióterület jellemző adatai

Albertirsa Új városközpont Mutató megnevezése összesen* városrész/akcióterület

Lakónépesség száma 11 280 381 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 17,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 65,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 17,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 32,3 19,2 aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 5,9 16,0 Lakásállomány (db) 4 287 138 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 17,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 45,1 34,0 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon 19,4 9,6 belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 51,3 53,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 32,8 Állandó népesség száma 11 212 389

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 206

Az akcióterület rövid jellemzése: az akcióterület a város szívében helyezkedik el, a két történelmi városrész (Alberti és Irsa) találkozásánál, a másik két városrész szomszédságában. A közszolgáltatás és a kiskereskedelem koncentráltan van jelen. A terület mostani állapotában nem képes betölteni a városközpont szerepét, hiányosak közösségi funkciói, a közszféra funkciói, nincs központi parkja, főtere.

Az akcióterületi fejlesztések koncepcionális célja: új, identitást erősítő város- és mikrotérségi központ létrehozása új közfunkciókkal, közösségi terek kialakításával.

Átfogó cél. Az összetartozást segítő, építő és szimbolizáló, mikrotérségi szerepkört is ellátó, új városközpont kialakítása közigazgatási és közéleti funkciókkal, működő közösségi épülettel, terekkel, ezekhez kapcsolódó sokszínű, magas minőségű gazdasági szolgáltatások fejlesztésével (benne: kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységek vonzása), a kulturális intézményhálózat bővítésével, összetartozást erősítő programok és attrakciók nyújtásával, amelyeket kiemelten együtt kell kezelni az identitásfejlesztéssel és az arculatépítéssel.

Közvetlen célok: - Az új városközpont akcióterületi tervének elkészítése, - új funkciók, közösségi terek kialakítása: mikrotérségi központ megvalósítása, - identitásépítés, összetartozást szimbolizáló attrakciók létrehozása, - gazdaságélénkítés, - a közlekedési kérdések és a parkolási gondok megoldása, - intézményfejlesztés.

A specifikus célok közül mindegyik akcióterület beavatkozás vonatkoztatható az Új Városközpont területére: 1) intézményfejlesztés, 2) a vállalkozásélénkítés, 3) a zöldterület-fejlesztés, 4) közösségfejlesztés, 5) az infrastruktúra-fejlesztés és 6) az idegenforgalom fejlesztése egyaránt megjelenik az között.

Célok hatása az épített és természeti környezetre

A városrészre kitűzött célok jelentős mértékben javítják az épített és természeti környezet állapotát, mivel a város új városközpontjává kiépülő jelenlegi terület most alulhasznosított, növényzet hiányában elhanyagoltnak látszik. Az új „Városunk Háza” épülete környezetbarát építési anyagokból és technológiával fog felépülni, energiatakarékos üzemeltetéssel, megújuló energia felhasználásával. Az épület külső építészeti megjelenésében egyfelől alkalmazkodik a környezethez, másfelől a település új vizuális értéke, mértékadó épülete lesz. Az épület környezetében közpark, emlékmű, díszburkolat, rendezvények tere létesül, új növényzet kerül telepítésre.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 207

Fejlesztési projektelemek

Önkormányzati fejlesztések:  „A Városunk Háza” (városháza), mint sokfunkciós közösségi épület: - a polgármesteri hivatal új székhelye, városházi funkciók kialakítása (benne okmányirodával), - mikrotérségi központ, Gerje Menti Területfejlesztési Társulás-iroda, - rendezvényközpont, kulturális szolgáltatások, város marketing iroda, - minőségi vendéglátó egység kialakítása, étterem/kávézó létrehozása, - gazdasági szolgáltató ház, helyi vállalkozói központ létesítése, - civil, ifjúsági és klíma tanácsadó iroda, - kisebbségi és nemzetiségi önkormányzatok irodái.  Főtér, közpark kialakítása.  Politzer park felújítása.  Közlekedés fejlesztése: parkolás, sétatér, sétáló utca, kerékpár út.

Magánszféra és önkormányzat együttes fejlesztése:  A Sport utca - Vinnyica utca - Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése: parkoló és köztér funkció kialakítása „PPP” konstrukcióban.

Soft elemek:  összetartozást szimbolizáló attrakciók létrehozása (rendezvények, emlékmű, stb.),  képzések, tréningek, tájékoztatók az egészséges életmódról, a kábítószer- és alkoholfogyasztás káros hatásairól, a bűnmegelőzés, a közbiztonság megerősítésének lehetőségeiről.  nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása

Az Új városközpont akcióterület tervezett fejlesztési projektje a zászlós hajó szerepét tölti be Albertirsa egyéb részei, összességében az egész város fejlődése vonatkozásában. Az ide megálmodott igazgatási és kereskedelmi-szolgáltató központ teljes kialakítása nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy Albertirsa (mint azt „A város jövőképe” címszó alatt megfogalmazzuk) ingázó alvóvárosból – gazdasági és kulturális értelemben egyaránt prosperáló várossá váljon. Ez a minőségi változás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Albertirsa ténylegesen betöltse a településszerkezetben azt a feladatot, amely logikusan elvárható tőle, nevezetesen, hogy az őt legközvetlenebbül körülvevő falvak, összességében egy harminchatezres, növekvő lélekszámú populáció központja legyen.

Mindehhez a tágan értelmezett épített környezetnek (épületek, zöldfelület, közlekedést szolgáló létesítmények, utcabútorok, a kiszolgáló infrastruktúra megoldási módjai) összhatásában vonzerőt nyújtónak kell lennie, a közlekedési infrastruktúra egyes elemeinek pedig fejlődniük kell. Ezen belül kiemelt szerephez szükséges juttatni a város belterületének egészét behálózó (kimeneti pontján pedig a Dél-Pest megyei kerékpárút hálózathoz illeszkedő) kerékpárútnak.

Az akcióterületre tervezett beruházások (kiegészülve a többi városrész akcióterületein megvalósuló fejlesztésekkel) végrehajtása döntő eleme a két településrész összeolvadása befejezésének. A folyamat irányításának úgy kell történnie, hogy eközben a múltbéli (etnikai, kulturális) sokszínűség értékei megőrződjenek. Mindennek érdekében megkezdődött a szükséges építészeti tervek kidolgozása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 208

Fejlesztések priorizálása

Priorizációs szempontok, a priorizálás logikája

A fejlesztések elsődlegességének meghatározásánál több szempont együttesét vettük számba az alábbiak szerint:

 A fejlesztéshez szükséges előkészítető munka: azok a fejlesztések valósulhatnak meg időben hamarabb, amelyek kis előkészítést igényelnek, vagy ugyan nagy volumenű az előkészítés igénye, de már az előkészítés folyamata előrehaladott.  Multiplikátor hatás keltő: Azok a fejlesztések kerülnek a rangsorban előre, amelyek további fejlesztések alapjai, illetve további fejlesztéseket generálnak.  Finanszírozási szempont: Azok a fejlesztések valósulhatnak meg hamarabb, amelyekhez rendelkezésre áll pénzügyi forrás, illetve megnyílik lehetőség magántőke bevonásra, vagy közszférából történő támogatás elnyerésére.  Fejlesztés iránt mutatkozó szükséglet: Az a fejlesztés élvez előnyt, amely iránt a lakosság széles körében igény mutatkozik, illetve amely fejlesztés iránti szükséglet már régóta fennáll.

Ezek alapján a fejlesztések tervezett ütemterve, sorrendje:

1. Városunk Háza építése a hozzá kapcsolódó parkolóval 2. Főtér, közpark kialakítása 3. Politzer park felújítása 4. Közlekedés fejlesztése: kerékpár út kialakítása 5. Közlekedés fejlesztése: sétáló utca kialakítása 6. A Sport utca - Vinnyica utca - Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése: parkoló és köztér funkció kialakítása „PPP” konstrukcióban A soft elemek a hozzájuk kapcsolódó fejlesztésekkel párhuzamosan valósulnak meg.

Indikatív költségbecslés

Fejlesztési projektelem Indikatív Forrásmegoszlás (%) költség Önkor- Magán Közszféra Civil millió Ft. mányzat szféra támogatás szerv. Városunk Háza építése 700 36 64 Parkoló Főtér, közpark kialakítása Politzer Park felújítása Kerékpárút kialakítás 36 30 70 Sétáló utca kialakítás 40 25 75 Tömb rendezés 20 50 30 Soft elemek 54 15 70 15

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 209

Alberti - Akcióterület 21. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Az akcióterület jellemző adatai Albertirsa Mutató megnevezése Alberti városrész Alberti akcióterület összesen* Lakónépesség száma 11 280 3 178 343 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 16,4 13,7 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 62,1 60,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 21,6 25,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 31,0 24,4 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 5,0 6,6 népesség arányában Lakásállomány (db) 4 287 1 159 141 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 25,3 20,6 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 45,1 47,2 43,5 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 19,4 19,3 14,4 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 51,3 49,2 51,7 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 43,6 43,6 Állandó népesség száma 11 212 3 159 343

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 210

Az akcióterület rövid jellemzése: az akcióterület Alberti városrész központját, Albertirsa város egyik alközpontját foglalja magában. A városrész népességének közel tizenegy százaléka lakik az akcióterületen. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása kedvezőtlenebb, mind a városrész, mind a város átlagos adataihoz. A fiatal népesség aránya alacsonyabb, az idősek aránya 5%-ponttal magasabb, mint a fenti viszonyítási értékek. A helyi társadalom képzettségi színvonala, és ezzel együtt a gazdasági-jövedelmi helyzete viszont kedvezőbb Alberti és a város átlagához képest. A legjelentősebb vállalkozások közül több az akcióterületen végzi tevékenységét. Az alközpont közfunkciókban gazdag (általános iskola, óvoda, templom, stb.).

Az akcióterületi fejlesztések koncepcionális célja: Albertirsa város alközpontjának komplex megújítása.

Átfogó cél: alközponti funkciók erősítése, a közintézmények biztonságos megközelíthetőségének javítása, rendezett közösségi terek kialakítása, közlekedésfejlesztés, a civil és a gazdasági élet szereplőinek támogatása.

Közvetlen célok: - közintézmények felújítása (templom), - közterületek minőségi fejlesztése, - identitásépítés, összetartozást szimbolizáló attrakciók létrehozása, - gazdaságélénkítés, - a közlekedési feltételek javítása, a biztonságosabb megközelíthetőség biztosítása, - intézményfejlesztés.

A specifikus célok közül az alábbiak jelennek meg Alberti akcióterületi beavatkozásai között: 1) intézményfejlesztés, 2) vállalkozásélénkítés, 3) zöldterület-fejlesztés, 5) infrastruktúra- fejlesztés.

Célok hatása az épített és természeti környezetre

A városrészre kitűzött célok az épített és természeti környezet állapotának javítása szempontjából nagy jelentőségű, mivel rendezettebbek, biztonságosabbak lesznek a közlekedési feltételek, a megközelítés (pl. buszöböl, kerékpár út). A templom homlokzatának felújítása látványosan javítja a városképet, mivel az épület meghatározó elem a település sziluettjében. Hasonlóan javul a környezet minősége a közterületek fejlesztésével, szépítésével.

Fejlesztési projektelemek

Egyházi fejlesztések:  az Evangélikus templom homlokzatának és tornyának felújítása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 211

Önkormányzati és egyházi együttes fejlesztések:  a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, buszváró és -öböl, ill. parkolósáv kialakítása, kerékpárút létrehozása,  a templom és az általános iskola közötti közterület rendezése.

Önkormányzat és magánszféra fejlesztése:  a vásártér gazdasági célú újrahasznosítása.

Magánszféra fejlesztése:  Lidl áruház létesítése.

Soft elemek:  közösségi programok.  nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása

Alberti városrész, és egyben az akcióterület centrumát, a Pesti (M40 sz.) út mentén, az evangélikus templom, valamint a gyülekezet által fenntartott gyermekintézmények együttese alkotja. A templom tőszomszédságában ma is a parókia funkcióját tölti be a ház, ahol egykor Tessedik Sámuel, a lelkész gyermekeként született. Ez a közeg, az alközponti funkciók tekintetében, kulturális szerepet tölt be.

A védett templom épület külső rekonstruálása, valamint a szemközt lévő, ún. szoborkert felújítása időszerű feladat.

A gyülekezet tervei között szerepel a parókia épületében egy Tessedik emlékszoba kialakítása.

A templom, az iskola és az óvoda közvetlen környéke közlekedési rendjének biztonságosabbá tételére vonatkozóan (leállósáv kialakítása, a felszíni vízelvezetés megoldása, gyalogjárda felújítás) az egyházközség megvalósíthatósági tervdokumentációval rendelkezik.

A városközpont akcióterület fejlesztésénél említett városi kerékpárút egyes szakaszai természetesen Albertit és annak akcióterületét is érintik. Az evangélikus iskola melletti telken, a tervek szerint 2010-ben megépül egy Lidl áruház.

2011-re a város, a gyülekezettel közösen tervezi Alberti újjátelepítése, s egyben a gyülekezet megalapítása háromszázadik évfordulójának méltó ünnepség-sorozatát.

A felsoroltak megvalósítása esetén, az akcióterület kulturális funkciójában megerősödik, kereskedelmi alközpont szerepét töltheti be, közlekedési körülményeiben biztonságosabbá és komfortosabbá válik, az itt élők identitás tudata pedig jelentősen megerősödhet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 212

Fejlesztések priorizálása

Priorizációs szempontok, a priorizálás logikája

A fejlesztések elsődlegességének meghatározásánál több szempont együttesét vettük számba az alábbiak szerint:

 A fejlesztéshez szükséges előkészítető munka: azok a fejlesztések valósulhatnak meg időben hamarabb, amelyek kis előkészítést igényelnek, vagy ugyan nagy volumenű az előkészítés igénye, de már az előkészítés folyamata előrehaladott.  Multiplikátor hatás keltő: Azok a fejlesztések kerülnek a rangsorban előre, amelyek további fejlesztések alapjai, illetve további fejlesztéseket generálnak.  Finanszírozási szempont: Azok a fejlesztések valósulhatnak meg hamarabb, amelyekhez rendelkezésre áll pénzügyi forrás, illetve megnyílik lehetőség magántőke bevonásra, vagy közszférából történő támogatás elnyerésére.  Fejlesztés iránt mutatkozó szükséglet: Az a fejlesztés élvez előnyt, amely iránt a lakosság széles körében igény mutatkozik, illetve amely fejlesztés iránti szükséglet már régóta fennáll.

Ezek alapján a fejlesztések tervezett ütemterve, sorrendje:

1. Lidl áruház létesítése. 2. Evangélikus templom és az általános iskola közötti közterület rendezése, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, buszváró és -öböl, ill. parkolósáv kialakítása, kerékpárút létrehozása. 3. Evangélikus templom homlokzatának és tornyának felújítása. 4. Vásártér gazdasági célú újrahasznosítása. A soft elemek a hozzájuk kapcsolódó fejlesztésekkel párhuzamosan valósulnak meg.

Indikatív költségbecslés

Fejlesztési Indikatív Forrásmegoszlás (%) projektelem költség Önkor- Magán Közszfé Civil Egyházi millió Ft. mányzat szféra ra tám. szerv. Lidl áruház 700 100 Közterület rendezése 60 15 75 10 Közlekedési 80 15 75 10 infrastruktúra fejlesztése Evangélikus templom 50 100 felújítása Vásártér gazdasági 500 100 célú újrahasznosítása Soft elemek 5 30 30 40

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 213

Irsa - Akcióterület 22. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Az akcióterület jellemző adatai

Albertirsa Mutató megnevezése Irsa városrész Irsa akcióterület összesen*

Lakónépesség száma 11 280 3 425 736 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 16,2 14,4 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 64,1 62,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 19,8 23,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 30,8 21,3 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 8,9 12,6 népesség arányában Lakásállomány (db) 4 287 1290 306 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 27,5 23,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 45,1 40,9 39,8 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 19,4 16,8 12,8 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 51,3 55,2 55,4 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 40,1 43,2 Állandó népesség száma 11 212 3398 737

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 214

Az akcióterület rövid jellemzése: az akcióterület Irsa városrész és egyben Albertirsa egyik alközpontját fedi le. Albertirsa jelenlegi központi funkcióinak jelentős része az akcióterületen található, amely közvetlenül kapcsolódik az Új Városközpont területéhez, funkcionálisan azzal egy egészet alkot. Itt található többek között számos egyházi intézmény, és a Városháza jelenlegi épülete. A városrész népességének több mint húsz százaléka lakik az akcióterületen. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása kedvezőtlenebb, mind a városrész, mind a város átlagos adatait nézve. A fiatal népesség aránya alacsonyabb, az idősek aránya 3%-ponttal magasabb, mint a fenti viszonyítási értékek. A helyi társadalom képzettségi színvonala, és ezzel együtt a gazdasági-jövedelmi helyzete viszont kedvezőbb Irsa és a város átlagához képest. Különösen kedvező a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők előzőeknél magasabb aránya.

Az akcióterületi fejlesztések célja: Albertirsa város alközpontjának komplex megújítása.

Átfogó cél. A városközponti funkciók kiterjesztése, a közintézmények biztonságos megközelíthetőségének javítása, rendezett közösségi terek kialakítása, közlekedésfejlesztés, a civil és a gazdasági élet szereplőinek támogatása.

Közvetlen célok: - közintézmények felújítása (katolikus templom, rendőrség, jelenlegi városháza, Luther utcai óvoda), - intézményfejlesztés, - a közterületek minőségi fejlesztése, - közlekedési kérdések, a biztonságosabb megközelíthetőség biztosítása.

A specifikus célok közül az alábbiak jelennek meg Irsa akcióterületi beavatkozásai között: 3) zöldterület-fejlesztés, 4) közösségfejlesztés, 5) infrastruktúra-fejlesztés.

Célok hatása az épített és természeti környezetre

A kitűzött célok az épített és természeti környezet állapotának javítása céljából kerültek megfogalmazásra, különös tekintettel az épületek felújítására, a közterületek (Erzsébet tér) fejlesztésére, szépítésére, a közlekedés biztonságossá tételére. Külön említendő a növényzet pótlása, ill. felújítása és a gyalogutak egy részének korszerűsítése. Ezzel az Erzsébet tér a városrész és az akcióterület díszterévé formálódik. A templom homlokzatának felújítása látványosan javítja a városképet, mivel az épület meghatározó elem a településen.

Fejlesztési projektelemek

Önkormányzati fejlesztések:  Rendőrőrs épületének korszerűsítse,  jelenlegi városháza felújítása és az új funkciójának megfelelővé történő átalakítása,  Luther utcai óvoda épület felújítása,  kerékpárutak építése,  Erzsébet tér dísztérré alakítása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 215

Egyházi fejlesztések:  Katolikus templom felújításának befejezése.

Magánszféra fejlesztései  „Retro” pékség létesítése az Irsay Károly utcában.

Soft elemek:  Közösségi programok (pl. „Szent Iván éj”, adventi vásár),  bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági programok,  óvodai és iskolai sportjáték napok, vetélkedők.  nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása

Az IVS-ben a város egészének fejlesztésére meghatározott koncepció valóra váltása esetén, az Irsa városrész akcióterületén ma meglévő funkciók egy része átalakul. Legmarkánsabb változásként felszabadul a jelenlegi polgármesteri hivatal épülete. A hivatalt ma két ház fogadja be (egy folyosó köti össze őket), amelyek egyike hajdan kisnemesi kúria volt, a másik pedig a múlt század hetvenes éveinek elején épült. Ez az alaphelyzet lehetővé teszi, hogy a folyosó elbontásával két jól elkülönülő épületet kapjunk.

Az egykori kúriában (a nyílászárók cseréjét követően) elhelyezhető a Humánszolgáltató Társulás, Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye. A későbbi építésű ház, némi átalakítással alkalmassá tehető krízis szállás funkcióra. A két épület immáron különálló jellege következtében a két, egymástól különböző szerepkör nem okoz zavart.

A rendőrőrs a valamikori tűzoltó szertárban működik. Az épületet 1998-ban részben korszerűsítették. Belátható időn belül szükség lesz a további átalakítására. Egyrészt lapostetős jellegét kell megszüntetni, másfelől akadálymentesítésére, nyílászárói cseréjére és az előtte történő parkolási lehetőségek kibővítésére van szükség.

Az akcióterület közlekedési helyzetén (az imént említett parkolóhely növelésen túl) a Tessedik Sámuel Általános Iskola központi épülete előtt gyalogátkelőhely létesítésével, a Luther utcai óvoda és a baptista imaház környékén pedig szintén parkoló bővítéssel lehet javítani. Az említett óvoda épület teljes külső és belső renoválása sem halogatható sokáig.

Az Erzsébet tér déli oldalán lévő katolikus templom felújításának első lépését (az épület falainak nedvesség mentesítése) elvégezte az egyházközség. A templom külső rekonstrukcióját követően a tér igazi ékköve lesz. Az Erzsébet tér egésze, a növényzet pótlásával, felújításával és néhány gyalogútjának korszerűsítésével, a városrész és az akcióterület legszebb pontjává, dísztérré formálható. A városközpont akcióterület tárgyalásakor említett kerékpárút hálózat egyes elemei Irsa utcáin is megjelennek.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 216

Fejlesztések priorizálása

Priorizációs szempontok, a priorizálás logikája

A fejlesztések elsődlegességének meghatározásánál több szempont együttesét vettük számba az alábbiak szerint:

 A fejlesztéshez szükséges előkészítető munka: azok a fejlesztések valósulhatnak meg időben hamarabb, amelyek kis előkészítést igényelnek, vagy ugyan nagy volumenű az előkészítés igénye, de már az előkészítés folyamata előrehaladott.  Multiplikátor hatás keltő: Azok a fejlesztések kerülnek a rangsorban előre, amelyek további fejlesztések alapjai, illetve további fejlesztéseket generálnak.  Finanszírozási szempont: Azok a fejlesztések valósulhatnak meg hamarabb, amelyekhez rendelkezésre áll pénzügyi forrás, illetve megnyílik lehetőség magántőke bevonásra, vagy közszférából történő támogatás elnyerésére.  Fejlesztés iránt mutatkozó szükséglet: Az a fejlesztés élvez előnyt, amely iránt a lakosság széles körében igény mutatkozik, illetve amely fejlesztés iránti szükséglet már régóta fennáll.

Ezek alapján a fejlesztések tervezett ütemterve, sorrendje:

1. „Retro” pékség létesítése az Irsay Károly utcában 2. Luther utcai óvoda épület felújítása 3. Katolikus templom felújításának befejezése 4. Rendőrőrs épületének korszerűsítse 5. Erzsébet tér dísztérré alakítása 6. Jelenlegi városháza felújítása és az új funkciójának megfelelővé történő átalakítása 7. Kerékpárutak építése A soft elemek a hozzájuk kapcsolódó fejlesztésekkel párhuzamosan valósulnak meg.

Indikatív költségbecslés

Fejlesztési Indikatív Forrásmegoszlás (%) projektelem költség Önkor- Magán Közszfé Civil Egyházi millió Ft. mányzat szféra ra tám. szerv. „Retro” pékség 90 100 Luther utcai óvoda 25 25 75 épület felújítása Katolikus templom 30 100 felújításának befej. Rendőrőrs épületének 30 30 70 korszerűsítse Erzsébet tér dísztérré 25 50 50 alakítása Jelenlegi városháza 30 30 70 felújítása Kerékpárutak építése 27 30 70 Soft elemek 5 40 40 20

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 217

Újtelep-1 és Újtelep-2 – Akcióterületek 23. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Az akcióterület jellemző adatai

Albertirsa Újtelep Újtelep-1 Újtelep-2 Mutató megnevezése összesen városrész akcióterület akcióterület

Lakónépesség száma 11 280 2 461 219 222 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 16,1 12,3 13,5 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 63,0 58,0 68,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 21,0 29,7 18,5 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 31,6 22,1 40,4 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 3,4 5,4 3,3 népesség arányában Lakásállomány (db) 4 287 923 90 80 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 29,0 17,8 72,5 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 45,1 44,5 49,6 49,0 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 19,4 18,7 16,5 21,9 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 51,3 51,6 45,5 48,1 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 42,6 49,4 35,1 Állandó népesség száma 11 212 2 438 215 221

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 218

Az akcióterületek rövid jellemzése: az Újtelep-1 és Újtelep-2 akcióterületek a városrész leendő alközponti területei. Újtelep nagy része az újonnan (az utóbbi hat évtized során) kialakult, keleti felén homogén lakóövezettel, nyugati oldalán jelentős ipari funkcióval rendelkezik. Közlekedési adottságait a vasúti megálló és átjárók árnyalják. Újtelep funkcionálisan központ nélküli településrész. A hiányzó centrum(ok) kialakítására irányulnak az akcióterületi beavatkozások.

Figyelemre méltó, hogy amíg a városrész társadalmi-gazdasági mutatói a város átlagos mutatóihoz közelítő értékkel rendelkeznek, addig a két akcióterület nem csak földrajzilag, hanem társadalmi-gazdasági jellemzőit tekintve is eltérést mutat egymástól, és a városrész átlagától. Újtelep-1 és Újtelep-2 akcióterületek társadalmának korcsoportok szerinti megoszlása jelentősen eltér a városi átlagtól: jóval alacsonyabb a fiatalkorúak aránya. Újtelep- 2 esetében némileg alacsonyabb, Újtelep-1 esetében viszont lényegesen magasabb az időskorúak aránya a városi átlagnál. A két akcióterület között a gazdaságilag aktív népesség mértéke tekintetében 10%-pontos eltérés tapasztalható, a kettes számmal jelölt terület „javára”. Újtelep-1 akcióterület népessége kvalifikáltabb, de nem éri el a városi átlagot, Újtelep-2 ettől elmarad. Ezzel szemben a foglalkoztatási adatok Újtelep-2 esetében kedvezőbbek.

Az akcióterületi fejlesztések célja: Albertirsa város új alközpontjainak kialakítása.

Átfogó cél. Alközpontok létrehozása, a közegészségügy fejlesztése, gazdasági funkciók kiterjesztése, a közintézmények biztonságos megközelíthetőségének javítása, rendezett közösségi terek kialakítása, közlekedésfejlesztés, a civil és a gazdasági élet szereplőinek támogatása.

Közvetlen célok: - közfunkciók, különösen az egészségügy fejlesztése, - közlekedésfejlesztés, - közösségi funkciót ellátó közterület létrehozása, - a gazdasági övezet kiterjesztése, - a vasútállomás és a buszpályaudvar környezetének rendezése.

A specifikus célok közül az alábbiak jelennek meg Újtelep akcióterületi beavatkozásai között: 1) intézményfejlesztés, 2) vállalkozásélénkítés, 3) zöldterület-fejlesztés, 4). közösségfejlesztés, 5) infrastruktúra-fejlesztés.

Célok hatása az épített és természeti környezetre

A kitűzött célok nagy részben az épített és természeti környezet állapotának javítása céljából kerültek megfogalmazásra, különös tekintettel a közterületek fejlesztésére, szépítésére, a közlekedés biztonságossá tételére, a vasútállomás és a buszpályaudvar környezetének rendezésére. Mindez kiterjed majd a gazdasági övezet bővítése esetére.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 219

Fejlesztési projektelemek

Önkormányzati fejlesztések:  egészségház létrehozása,  kerékpárút hálózat kiépítése,  a vasútállomás és buszpályaudvar környezetének rendezése,

Magánszféra és önkormányzat együttes fejlesztése:  a BA-KO-i részen ingatlanfejlesztés, magántőke bevonásával.

Soft elemek:  egészségmegőrző programok, figyelemfelhívó, megelőző kampányok  nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása

Újtelep, mint Albertirsa legkésőbb benépesült városrésze, 2009-ig egyetlen közfunkcióval rendelkezett, amit az ún. buszforduló („buszpályaudvar”) testesített meg. A 2009-ben átadott új, háromfoglalkoztatós óvoda épület gazdagítja ezt a szituációt.

Az 1. számú akcióterület központjában az óvoda és az annak szomszédságában lévő játszótér található. Mindkét létesítmény önkormányzati tulajdonú területen épült. Mellettük lehetőség van újabb ingatlan vásárlásra, amelyen létrehozható egy családorvosi rendelőt és gyógyszertárat magában foglaló egészségház.

A játszótér területének bővítésével pedig olyan közpark kialakítására nyílik mód, ahol néhány száz főt megmozgató szabadtéri rendezvények is lebonyolíthatók.

A 2. számú akcióterület belső részei a BA-KO Kft. által irányított tömbfeltárás területei. Itt jelenleg is folyamatban van utcanyitás. Az ingatlanfejlesztő kft. a további munkálatai során, a lakó funkció bővítése mellett egészségügyi- és wellness központot, továbbá egészségházat és játszóteret, valamint közparkot is tervez ide. A fejlesztés egésze tehát megoldható jelentős mértékű vállalkozói tőke bevonásával. Az önkormányzattal történő együttműködés technikájaként a városban már kipróbáltan működik a településrendezési szerződés „intézménye”.

„Az akcióterület rövid jellemzése” során említett ipari övezet határainak kiterjesztésére a város rendezési tervcsomagjának rövidesen sorra kerülő átfogó módosítása lehetőséget nyújt. A „buszforduló” környezetének (zöldfelület, járdák, felszíni vízelvezetés, a megálló építménye) rendezése, kulturálttá tétele tízmillió forint nagyságrend beruházással megoldható.

Az akcióterületek és a városrész egészének biztonságos és gyors megközelítéséhez elengedhetetlen, hogy a vasúti átjárók egyikét középtávon aluljáróvá fejlesszék. Szükséges és lehetséges továbbá Újtelep kerékpárút hálózatának megtervezése, majd kialakítása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 220

Fejlesztések priorizálása

Priorizációs szempontok, a priorizálás logikája

A fejlesztések elsődlegességének meghatározásánál több szempont együttesét vettük számba az alábbiak szerint:

 A fejlesztéshez szükséges előkészítető munka: azok a fejlesztések valósulhatnak meg időben hamarabb, amelyek kis előkészítést igényelnek, vagy ugyan nagy volumenű az előkészítés igénye, de már az előkészítés folyamata előrehaladott.  Multiplikátor hatás keltő: Azok a fejlesztések kerülnek a rangsorban előre, amelyek további fejlesztések alapjai, illetve további fejlesztéseket generálnak.  Finanszírozási szempont: Azok a fejlesztések valósulhatnak meg hamarabb, amelyekhez rendelkezésre áll pénzügyi forrás, illetve megnyílik lehetőség magántőke bevonásra, vagy közszférából történő támogatás elnyerésére.  Fejlesztés iránt mutatkozó szükséglet: Az a fejlesztés élvez előnyt, amely iránt a lakosság széles körében igény mutatkozik, illetve amely fejlesztés iránti szükséglet már régóta fennáll.

Ezek alapján a fejlesztések tervezett ütemterve, sorrendje:

1. BA-KO-i részen ingatlanfejlesztés, magántőke bevonásával 2. Vasútállomás és buszpályaudvar környezetének rendezése 3. Kerékpárút hálózat kiépítése 4. Egészségház létrehozása A soft elemek a hozzájuk kapcsolódó fejlesztésekkel párhuzamosan valósulnak meg.

Indikatív költségbecslés

Fejlesztési projektelem Indikatív Forrásmegoszlás (%) költség Önkor- Magán Közszféra Civil millió Ft. mányzat szféra támogatás szerv. BA-KO-i részen 710 5 95 ingatlanfejlesztés Vasútállomás és busz- 15 25 75 pályaudvar körny. rend. Kerékpárút kiépítése 54 30 70 Egészségház létrehozása 95 50 50 Soft elemek 4 70 30

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 221

Gerje-völgye – Akcióterület 24. sz. térkép

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés

Az akcióterület jellemző adatai

Albertirsa Gerje völgye Gerje völgye Mutató megnevezése összesen* városrész akcióterület

Lakónépesség száma 11 280 346 10 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 16,8 22,3 20,0 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,0 59,0 70,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,2 18,8 10,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 32,3 35,8 28,6 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 5,9 4,5 14,3 népesség arányában Lakásállomány (db) 4 287 133 6 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 32,6 25,6 0,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 45,1 49,5 85,7 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 19,4 22,1 28,6 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 51,3 46,4 12,5 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,7 47,2 80,0 Állandó népesség száma 11 212 343 10

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 222

Az akcióterületek rövid jellemzése: Az akcióterület a városrész központi területét foglalja magában: a gyógyvizű strandot és környezetét. Jelentős gazdasági tartalékokat rejt, mivel sem a természeti, sem a gazdasági adottságai nincsenek kellőképpen kihasználva. A hely sajátosságát tükrözik a társadalmi-gazdasági mutatók. 2001-ben a lakónépessége mindössze tíz fő volt, és hat lakás található az akcióterületen. A kevés adatszám miatt nem javasolt különösebb következtetések levonása a fenti adatsorból.

Az akcióterületi fejlesztések célja: Albertirsa idegenforgalmi, rekreációs célú fejlesztése.

Átfogó cél. Az akcióterület idegenforgalom-orientált fejlesztése, a gyógyturizmus kapacitásának növelése, infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés.

Közvetlen célok: - szolgáltatásbővítés, - a gyógyturizmus feltételeinek javítása, - vendéglátóhelyi kapacitás-bővítés, - infrastruktúra-fejlesztés.

A specifikus célok közül az alábbiak jelennek meg Gerje völgye akcióterületi beavatkozásai között: 2) vállalkozásélénkítés, 5) infrastruktúra-fejlesztés és 6) idegenforgalom fejlesztés.

Célok hatása az épített és természeti környezetre

A kitűzött célok főként az épített és természeti környezet állapotának javítása céljából kerültek megfogalmazásra, különös tekintettel a város egyedi természeti értékét képviselő Gerje-patak és környezete védelmére, környezetbarát fejlesztésére. Fő elem a meder kotrása és karbantartása. A terület (strand) megközelítésének javítása is emeli a környezet minőségét.

Fejlesztési projektelemek

Önkormányzati fejlesztések:  a Gerje-patak mederkotrása.

Magánszféra fejlesztései:  a vendéglátóhelyek mennyiségének és minőségének növelése, magántőke bevonásával,  a strandfürdő szolgáltatásbővítése.

Soft elemek:  természetjáró programok, a természetvédelem fontosságára felhívó rendezvények.  nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 223

A területen rendelkezésre álló gyógyvíz hazai összehasonlításban is kiváló minőségű. Jelenlegi kihasználtsága az ötmedencés nyári fürdőben igen szerény. Ez a természeti kincs és a nagyszerű földrajzi adottság (Budapesttől és az ország bármely tájáról könnyen, gyorsan elérhető) együtt jó esélyeket tartogat a gyógyturizmus keretében történő fejlesztéshez. Az eddigi pályázati lehetőségeket azonban a város (önerő hiányában) nem tudta kihasználni. A gyógyvízre alapozó fejlesztés a jövőben is csak abban az esetben realitás, ha sikerül megfelelő nagyságrendű vállalkozói tőkét mozgósítani. A „Fejlesztési célok a városra és a városrészekre” címszó alatt említett első fejlesztési módszer – a befektetők városba vonzása érdekében kidolgozandó programterv külön fejezetben kell foglalkozzon a gyógyvíz kincsre alapozó beruházási lehetőségekkel. A konkrét fejlesztési irány tengelyében a gyógyászatnak kell állnia. A gyógyturizmus kínálatában hangsúlyos szerep jut a hotel szolgáltatásnak. Egy ilyen tartalmú és komoly nagyságrendű beruházás-sorozat számára elegendő méretű (mintegy 35 ha) önkormányzati tulajdonban lévő terület áll rendelkezésre, a jelenlegi fürdőt és annak közvetlen környezetét alapul véve. A fejlesztéshez szükséges infrastruktúra alapjai adottak. A terület megközelíthetőségét útépítéssel, és a Gerje hídjának szélesebbre cserélésével javítani szükséges. A környék és benne a védett, Natura 2000-es terület környezetvédelmi, vízgazdálkodási és esztétikai szempontból egyaránt megköveteli a Gerje patak medrének kotrását és rendszeres karbantartását.

Fejlesztések priorizálása

Priorizációs szempontok, a priorizálás logikája

A fejlesztések elsődlegességének meghatározásánál több szempont együttesét vettük számba az alábbiak szerint:

 A fejlesztéshez szükséges előkészítető munka: azok a fejlesztések valósulhatnak meg időben hamarabb, amelyek kis előkészítést igényelnek, vagy ugyan nagy volumenű az előkészítés igénye, de már az előkészítés folyamata előrehaladott.  Multiplikátor hatás keltő: Azok a fejlesztések kerülnek a rangsorban előre, amelyek további fejlesztések alapjai, illetve további fejlesztéseket generálnak.  Finanszírozási szempont: Azok a fejlesztések valósulhatnak meg hamarabb, amelyekhez rendelkezésre áll pénzügyi forrás, illetve megnyílik lehetőség magántőke bevonásra, vagy közszférából történő támogatás elnyerésére.  Fejlesztés iránt mutatkozó szükséglet: Az a fejlesztés élvez előnyt, amely iránt a lakosság széles körében igény mutatkozik, illetve amely fejlesztés iránti szükséglet már régóta fennáll.

Ezek alapján a fejlesztések tervezett ütemterve, sorrendje:

1. Gerje-patak mederkotrása

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 224

2. Vendéglátóhelyek mennyiségének és minőségének növelése, magántőke bevonásával és a Strandfürdő szolgáltatásbővítése A soft elemek a hozzájuk kapcsolódó fejlesztésekkel párhuzamosan valósulnak meg.

Indikatív költségbecslés

Fejlesztési projektelem Indikatív Forrásmegoszlás (%) költség Önkor- Magán állami Civil millió Ft. mányzat szféra szerv. Gerje-patak mederkotrása 9 50 50 vendéglátóhelyi kapacitás- 1.500 100 bővítés strandfürdő szolgáltatásbővítése Soft elemek 450 50

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 225

6.4 Fenntarthatósági szempontok

6.4.1 A fenntartható környezeti fejlődés programja

Albertirsa Önkormányzata 2002-ben megalkotta környezet- és természetvédelmi szakmapolitikai programját, majd 2009-ben elfogadta a település Klímastratégiáját, amely meglehetősen konkrét intézkedéscsomagot határozott meg a város fenntartható fejlesztésével kapcsolatban. Jelen fejezet a stratégia tartalmára épül, amely összhangban van az IVS célkitűzéseivel. Az azt megelőző, környezet- és természetvédelmi szakmapolitikai program irányelveit a Klímastratégia felhasználja saját célkitűzései meghatározásakor. Mégis érdemes rövid említést tenni a szakmapolitikai programról, mivel az olyan konkrét teendőket is megfogalmaz, amelyeket most, közel nyolc esztendővel később, az IVS célrendszerének kialakításakor is érdemes figyelembe venni. A zöldterületek növelésére vonatkozóan következik itt ezekből két példa. „A közterületek zöldítése ugyan önkormányzati feladat, de a saját portáján mindenki sokat tehet Albertirsa kellemes, tetszetős képének kialakításáért.” Az idézetben megfogalmazott feladat valóra váltása alapvetően közösségi érdek, amelynek az érvényre juttatása szemlélet formálással lehetséges. Az IVS-ben újra meg újra visszatéri parkosítási, zöldfelület növelési szándék ennek a gondolatnak egyfajta visszaköszönése.

„Fontos feladat a dűlőutak, szegélyek, árkok mentén is élősövények (fák, cserjék) telepítése, amelyek segítik a biológiai sokféleség megőrzését és növelését, védelmet biztosítanak a termőföldnek, csökkentik a táj egyhangúságát.” Ez a javaslat is összecseng az IVS-ben a külterületek fejlesztését célzó gondolatokkal.

Prioritások

 A nemzetközi és nemzeti kötelezettségek maradéktalan teljesítése.

 Az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem.

 A káros anyag kibocsátás csökkentése.

 Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz.

A megelőzés lehetőségei

A megelőzés a katasztrofális hatásokkal járó éghajlati változások elkerülését célozza. Eszközei: az üvegházgázok légkörbe bocsátásának visszafogása, valamint a már a légkörben található üvegházgázok elnyeletése. Az üvegházgázok kibocsátás csökkentésének lehetséges területei: a közlekedés, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 226

Mindehhez a szemléletformálás, és az infrastruktúra kialakítás eszközei egyaránt szükségesek.

Közlekedés

A közúti közlekedés a legszámottevőbb kibocsátási forrás az üvegházgázok tekintetében. A kibocsátás több mint a feléért a személygépjárművek, 1/3-ért a teher- és áruszállító gépjárművek, míg a fennmaradó részért a buszok és az egyéb közlekedési járművek a felelősek. Ezért a közlekedés területén strukturális változás szükséges. Csökkenteni kell a gépjárműforgalmat, és ezzel együtt előtérbe szükséges helyezni a gyalogos és kerékpáros, valamint a tömegközlekedést.

1. A következő esztendők várospolitikájának kiemelt célja kell legyen az Albertirsát Észak-nyugat – Nyugat – Dél-nyugat – Dél – Dél-kelet irányban elkerülő út megépítése, amelynek segítségével jelentős mértékben csökken az átmenő gépjárműforgalom. 2. Minél több állandóan és/vagy időszakosan autómentes, illetve csökkentett forgalmú zónát szükséges kialakítani a városban. 3. Fontos a teljes kerékpárút hálózat kiépítése. 4. Minél több kerékpár-tárolót kell elhelyezni a közterületeken, különösen a város leginkább látogatott intézményeinél. 5. A várostervezésben kiemelt szempont kell legyen a közlekedési igény motorizált formáinak csökkentése. 6. Elő kell segíteni a Green Plus égéskatalizátor széleskörű használatát. 7. Szükséges az üzemanyag-takarékos vezetési stílus propagálása (autósiskolákban, külön tanfolyamokon, illetve kiadványok segítségével).

Energiafelhasználás

Az energiafelhasználás csökkentése is jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Mind a lakossági, mind az intézményi, mind az ipari energiafelhasználásnál a takarékosságot kell propagálni. Az energiaszektor kibocsátási csökkentése az alábbi területeken valósulhat meg: energiahatékonyság növelése, energiatakarékosság növelése, megújuló energia elterjesztése, szén-dioxid megkötési technológiák bevezetése.

1. Szükséges megvizsgálni, hogy hol és mikor van fölösleges közvilágítás a városban, és ezt érdemes megszüntetni. 2. Minél hatékonyabb hőszigetelési módot kell kialakítani a város minden épületénél (nyílászárók felújítása vagy cseréje, épülethatároló felületek hőszigetelése). 3. Szükséges minél hatékonyabb fűtési és hűtési rendszerek alkalmazása a város minden épületénél. 4. Fontos, hogy az elektromos légkondicionáló berendezések helyett alternatív, energiatakarékosabb épülethűtési módszerek terjedjenek el (pl. árnyékolás, zöldtetők, éjszakai szellőztetés). 5. Minden esetben fontos betartatni, és szükség esetén szigorítani is kell az építészeti energiahatékonysági normákat.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 227

6. Energiatakarékos világítótesteket kell használni az épületekben, a közvilágításnál. 7. Szükséges az energiatakarékos életmód megismertetése az emberekkel (oktatási- nevelési intézményekben, előadások szervezése, a helyi sajtó segítségével). 8. Elengedhetetlen a megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, biomassza- energia és geotermikus energia) térnyerésének elősegítése. Elsősorban a szélenergia hasznosítását célzó beruházások előkészítettsége figyelemre méltó a városban, annak határában. Az önkormányzat szándékában áll az e témában tevékenykedők munkájának konkrét támogatása.

Hulladékgazdálkodás

Fontos a háztartási és az ipari hulladék kibocsátásának racionalizálása.

1. A város teljes területén szükséges megoldani a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának szelektív gyűjtését, valamint újrahasznosítását. 2. Propagálni kell a pazarló fogyasztás lefaragását, és a komposztálás elterjesztését. 3. Népszerűsíteni kell a tudatos vásárlási szokásokat (vásárlólista, újrahasznosítható termékek vásárlása, hulladékszegény termékek).

Az alkalmazkodás lehetőségei

Az éghajlatváltozás már jelenleg is zajlik, ezért a megelőzés mellett nagy figyelmet kell fordítani az alkalmazkodásra. Az alkalmazkodás a már kiküszöbölhetetlen éghajlatváltozás hatásainak mérséklését (a kárenyhítést és a helyreállítást) jelenti. A megelőzés területei lehetnek: természetvédelem, humán egészségügy, vízgazdálkodás, mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, erdők).

Természetvédelem

A hőmérséklet emelkedés hatására a települések ökoszisztémája is megváltozhat. Ez láncreakciókat indít el. Ilyenek az élővilág fajainak átrendeződése, a biodiverzitás csökkenése, az invazív fajok terjedése, új invazív fajok megjelenése (kártevő rovarok és gyomok terjedése), a talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése, és a tűzesetek gyakoribbá válása. Ezt a folyamatot már nem tudjuk megállítani, de a jelenlegi állapot fenntarthatósága érdekében tehetünk.

1. Fontos a természeti területek jelenlegi állapotának megőrzése, javítása. 2. Szükséges a helyi jelentőségű védett területek megőrzése, hosszú távú kezelése, és arányának növelése. 3. Nagy figyelmet kell fordítani az védett állat- és növényfajok életterének fokozott védelmére. 4. Fontos a változás hatására alakuló természet folyamatos elfogadása és segítése.

A Monor-Irsai Dombság Albertirsa fölötti legdélibb védett völgye, a Dolina területének egy-egy hányadát az önkormányzat évről évre megvásárolja. Így jelenleg a völgy 62

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 228

százalékának tulajdonosa. A hatékony természetvédelem érdekében el kell érni, hogy a terület egésze a városé legyen.

Humán egészségügy

A szélsőséges időjárási események negatívan hatnak az emberek egészségi állapotára. A hőmérséklet emelkedése hozzájárul a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedéséhez, ami növelheti a betegségek terjedését. A változás negatívan hat a légszennyező anyagok koncentrációjára. A légkör változása a világűrből érkező sugárzás erősségét is megváltoztatja. A legveszélyeztetettebb korosztályok a 4 év alatti gyermekek és a 65 év feletti idősek. Mindezeket figyelembe véve fontos, hogy az emberek védekezzenek az általunk nem befolyásolható hatások ellen.

1. Folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot a lehetséges veszélyekről (UV riadó). 2. Ki kell dolgozni a település hőségriadó tervét. 3. Megfelelő munkafeltételeket kell teremteni a bel- és kültéri munkahelyeken.

Vízgazdálkodás

Az éghajlatváltozás hatására módosulhat a rendelkezésre álló vízkészletek mennyiség és minősége. Olyan szélsőségek megjelenésére számíthatunk, mint az aszály és a hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiség. Sokan mondják, hogy a „víz az élet bölcsője”, ezért fontos, hogy erre is nagy figyelmet fordítsunk.

1. Ki kell dolgozni új víztakarékossági módszereket (csapadékvíz gyűjtése). 2. A nagy mennyiségben lehulló csapadék elvezetésének, tárolásának megoldása. 3. Szükséges a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése. 4. A téli síkosság mentesítéshez a sózás helyett, környezetbarát anyagokat kell használni. 5. Propagálni kell a gazdaság és a háztartások vízfelhasználásának hatékonyságát.

A csapadékvíz tárolás és felhasználás a 2009-ben átadott ún. Újtelepi Óvodában csakúgy megvalósul, mint a tervek szerint 2010-ben felújításra kerülő bölcsődében.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságra is érzékenyen hat a klímaváltozás. A szélsőséges időjárási viszonyok (aszály, belvíz, jégeső, szélviharok) egyre nagyobb terhet rónak a mezőgazdaság szereplőire. Fontos, hogy ezen résztvevők megkapják a megfelelő tájékoztatást és támogatást.

1. Szükséges információs rendszerek kiépítése a károk megelőzése és enyhítése céljából. 2. Fontos a táj mozaikosságának növelése (mezsgyék, sövények, fasorok). 3. Szükséges a mezővédő sávok rendszerének kialakítása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 229

Együttműködési lehetőségek

A klímastratégia kialakítása és végrehajtása elsősorban önkormányzati feladat, de a nemzetközi tapasztalatok alapján annál eredményesebb, minél több helyi szereplőt sikerül bevonni a programba. Fontos kulcsszereplők: - helyi sajtó; - albertirsai székhelyű, illetve tevékenységüket itt kifejtő ipari és szolgáltató cégek; - helyi és országos civil szervezetek és kezdeményezések (különös tekintettel a Gerje KlímaBarát Egyesület és az Albertirsa Barátainak Köre, továbbá egyéb újonnan alakuló, az éghajlatváltozásra fókuszáló közösségekre); - orvosok, egészségügyi szakemberek; - katasztrófavédelmi szakemberek; - pedagógusok (óvodákban és iskolákban); - egyházak; - művészek.

Településszövetségek

Az albertirsai klímaprogram sikerének fontos feltételei közé tartozik, hogy a város csatlakozzon a klímabarát települések nemzetközi és hazai szövetségeihez. A szövetségi tagság elősegíti a fontos információkhoz való hozzájutást, segítségével anyagi források nyílhatnak meg a klímaprogram számára, valamint a településszövetségek révén lobbizni lehet annak érdekében, hogy a városi klímaprogram kedvezőbb állami, illetve nemzetközi környezetben működhessen. Albertirsa alapítóként csatlakozott a 2007. november 17. napján megalakított Klímabarát Települések Szövetségéhez.

A klímaprogram finanszírozása

A programnak vannak olyan elemei, melyek nem igényelnek jelentősebb pénzbeli ráfordítást. A program állandó költségeit önkormányzati forrásokból kell előteremteni, míg az alkalmi költségek esetében bevonhatók külső (pl. pályázati vagy vállalati) források is. A klímaprogram finanszírozásához elengedhetetlen egy önkormányzati klímaalap létrehozása.

Az alap bevételeit képezhetik:

1. az önkormányzati költségvetésből a klímaprogramra biztosított évenkénti összegek, 2. adományok, 3. helyi adóbevételek (pl. villamosáram-fogyasztás helyi adója, helyi üvegházgáz-adó) – ezek döntően olyan kis összegek lennének, amiket a fogyasztók szinte észre sem vennének, ám a klímaprogram finanszírozása szempontjából sokat jelentenének, 4. „carbon offset” (vagyis a város lakóinak lehetőségük nyílna arra, hogy egyes nagy üvegházgáz-kibocsátást okozó tevékenységeiket /pl. repülőutak/ úgy kompenzálják, hogy egy meghatározott összeget befizetnek a klímaalapba).

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 230

A városi Klímastratégia megléte fontos első lépés ahhoz, hogy Albertirsa fenntartható módon fejlődjék. Ismereteink szerint ma még legfeljebb tucatnyi magyarországi település rendelkezik ilyen dokumentummal. Az IVS ezen fejezetét emiatt építették rá. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a Klímastratégia végrehajtási folyamatát az önkormányzatnak évenként értékelnie kell. Gyakorlati hasznosságának ez alapvető garanciája.

6.4.2 A gazdasági fenntarthatóság szempontjai

A városfejlesztés Albertirsa esetében rövid, közép és hosszú távon egyaránt nagyszabású feladatok megoldását követeli. Ugyanakkor csak olyan projektek realizálása felvállalható, amelyeknek a gazdasági fenntarthatósága biztosítható. A gazdasági fenntarthatóság részletes programjait, az egyes akcióterületi tervek keretein belül kell kidolgozni.

Az IVS ezen fejezetében, e programok készítésének szempontrendszerét írjuk le. Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések kimunkálása során az alábbi gazdasági követelmények figyelembevétele szükséges:

- a lehetséges bevételek mindkét típusának optimalizálása - közvetlen bevételek - bérleti díjak - közterület használati díjak, stb. - közvetett bevételek - adók - társasági típusúak (iparűzési, stb.) - személyi típusúak (SZJA) - idegenforgalmi

- olyan önkormányzati pénzalapok képzése, együttműködési formák alkalmazása, amelyek más forrásokat akkumulálnak - civil alap - településrendezési szerződések kötése

- olyan technikák, technológiák alkalmazása a tárgyi beruházások során, amelyek a majdani működtetést olcsóbbá teszik - megújuló energia - csapadékvíz hasznosítása (ciszterna) - energiatakarékos megoldások (nyílászárók, zöldtetők, stb.)

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 231

6.4.3 Anti-szegregációs program

Albertirsa Város Önkormányzata tisztában van azzal, hogy az alacsony státuszú népesség koncentrálódása jelentős társadalmi veszélyforrás. Ráadásul a jelenség önmagát erősítő folyamatok révén képes akkumulálódni, ami nagymértékben megnövelheti a rehabilitáció társadalmi költségeit. Ebből kifolyólag érdemes ellene minél korábbi stádiumban felvenni a harcot. Az önkormányzat célja, hogy minden ilyen veszélyforrást felszámoljon Albertirsán, anélkül, hogy ezzel együtt növelné az elkülönülést más településektől, vagy a város egyéb területeitől. Ennek érdekében a korábbiakban is fontos lépések történtek a városban. Az anti-szegregációs program kidolgozásával azonban megtörténik a szegregációval veszélyeztetett területek kijelölése, és az eddig egyedi akciók, komplex, tudatos cselekvési programmá állnak össze. A cselekvési lehetőségeknek korlátot szab az erőforrások végessége, ezért a hatékony erőforrás-felhasználás érdekében fontos az intézkedések összehangolása.

A stratégiai dokumentum helyzetelemzési része feltárta, hogy a város társadalmi ellátórendszerére több oldalról is fokozódó nyomás nehezedik. Az országos trendtől eltérően, Albertirsán a fiatal házasok bevándorlásának hatására növekszik a kisgyermekek száma, ami a település fejlődése szempontjából örvendetes folyamat, ugyanakkor az oktatási, nevelési intézmények fejlesztését, a gyermekekhez kötődő támogatások növelését igényli. A szociálisan hátrányos helyzetű népesség bevándorlása közvetlenül indukálja a szociális kiadások növelését, külterületekre való költözésük pedig megnehezíti és megdrágítja számukra a szociális alapszolgáltatások biztosítását. Az utóbbi évben, a gazdasági válság hatására felfutó munkanélküliség újabb kihívásokat jelent az önkormányzati szociális ellátórendszer számára, melynek folyamatos, vagy időszakos jellege jelen stratégia megszületésekor előre nem jelezhető.

Mindezek tükrében, az önkormányzat elsődleges stratégiai célja, a jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása kell, hogy legyen, a rosszabbodó körülmények ellenére is. Mindez nem jelenti azt, hogy ne keresné a lehetőségeket a szolgáltatások bővítése, struktúrájuk javítása irányában, de azt igen, hogy ez irányú lehetőségei nagymértékben függnek a külső erőforrások elérhetőségétől. Noha a KSH népszámlálási adatai nem jeleznek szegregátumot, vagy szegregációval veszélyeztetett területet a városban, az önkormányzat törekszik arra, hogy a jövőben esetlegesen válsággócokat jelenthető területekre ideje korán alkalmazza a szegregáció megelőzésének eszközeit. Szintén törekszik arra, hogy ezen eszközöket alkalmazza, elveket kövesse az ágazati politikák megvalósítása során is.

Ezek az elvek és eszközök nagymértékben igazodnak a város korábbi gyakorlatához. Korábban is fontos lépések történtek a hátrányos helyzetűek integrálása érdekében. Ilyen intézkedés volt pl. az iskolai, majd az óvodai férőhelyek bővítése, az óvodákba és iskolákba bekerülő hátrányos helyzetű gyermekek hasonló arányú elosztása, széleskörű partnerségen alapuló társadalompolitika folytatása, a közmunkaprogram kiterjesztése, új szociális bérlakások építése, a lakásfenntartás, a lakáshoz jutás, az adósságkezelés támogatása, segítése a kötelező feladatokon túl is. A továbbiakban az irányelvek beépítésével ez a munka tudatosan, rendszerszerűen fog folyni.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 232

Az önkormányzat törekszik a korszerűtlen lakások számának csökkentésére, a megmaradó lakások felújítására a szegregációval veszélyeztetett területeken. Ezzel együtt cél az alacsony státuszú lakosok térbeli koncentrációjának csökkentése. A lakók integrált környezetbe való költözéséhez, a leromlott területek, ingatlanok helyzetének rendezéséhez előfeltétel, hogy az önkormányzat megfelelő nagyságú és minőségű bérlakás állománnyal rendelkezzen. A bérlakás állomány fejlesztésének legfontosabb elve a szórt elhelyezés, lehetőség szerint a szegregációval veszélyeztetett és leromlott városi területek elkerülése.

A felújított, vagy új lakásokat úgy kell kialakítani, hogy lakásonként egyedileg szabályozhatók és mérhetők legyenek az önkormányzati cégek által biztosított közüzemi szolgáltatások (ivóvíz, és szennyvízcsatorna ellátás). Ez biztosíthatja, hogy a közüzemi díjak nem fizetése esetén a közüzemi szolgáltatások korlátozhatók vagy kizárhatók legyenek. Ezzel is ösztönözni kell a lakók rendszeres közüzemi díjfizetését.

Magántulajdonú lakások esetén az önkormányzat a következő eszközökkel tud élni: - lakóingatlanok felvásárlása, majd a terület rehabilitációját követő értékesítése, vagy a telek közcélú hasznosítása, - lakóingatlan vásárlás segítése más területeken, tájékoztatás nyújtása finanszírozási, támogatási lehetőségekről.

Az önkormányzat célja, hogy az önkormányzati bérlakások közül a komfort nélküliek számát csökkentse. Ennek része, hogy a szegregációval veszélyeztetett területeken a megüresedett lakásokba komfortosítás nélkül nem költöztet be új lakókat. E lakásokat csak rendszeres jövedelemmel rendelkező családoknak utalja ki.

Az önkormányzat végső célja, hogy a leromlott lakásokban élők komfortos magántulajdonú bérleménybe, vagy saját ingatlanba költözzenek, a város szegregációval nem veszélyeztetett területein.

A szegregációval veszélyeztetett területeken történő beavatkozások, a lakók elköltözését igényelhetik. A mobilizációs programot az alábbi elvek mentén kell kialakítani, az érintettek véleményének figyelembe vételével:

- az új lakóhely kiválasztásánál, törekedni kell arra, hogy a költözéssel ne alakuljon ki újabb szegregátum, összességében csökkenjen az alacsony státuszú lakosok területi koncentrációja, - minden lakónak legalább két lakást kell felajánlani a város jelenlegi belterületén, - a felajánlott lakások fenntartási költségei legyenek összhangban a költözők jövedelmi viszonyaival, lehetőleg igazodjanak életvitelükhöz, szokásaikhoz, - a felajánlott lakás, vagy lakókörnyezet kialakításába foglalkoztatási programok, vagy közösségi programok révén lehetőleg be kell vonni az aktív korú költözőket.

Az önkormányzat, miután megteremtette a korai óvodáztatás lehetőségét, igyekszik motiválni a szülőket (különösen a korai óvodáztatásból nagy arányban kimaradó roma népesség esetében) a gyermekek mielőbbi óvodai beíratására és rendszeres óvodába

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 233

járatására. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált környezetben nevelkedjenek, már az intézményes nevelés, oktatás korai szakaszától. Ezt az elvet érvényesíti nemcsak az intézmények viszonyában, hanem az egyes intézményeken belüli hétköznapi gyakorlatban is. Támogatja a pedagógusok azon irányú képzését, hogy nagyobb szakértelemmel, és nagyobb figyelemmel és magabiztossággal tudjanak viszonyulni a hátrányos helyzetű, a roma hagyományokkal rendelkező és a sajátos nevelési igényű gyermekekhez.

Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű lakók lakhatási körülményei alapvetően és hosszú távon fenntartható módon javuljanak, jövedelmi helyzetük kedvezőbbé válása szükséges. Ezért fontos kérdés a rossz állapotú területeken, lakásokban élők foglalkoztatási helyzetének javítása, az itt lakó aktív korúak folyamatos munkajövedelemhez juttatása. Ennek érdekében a szegregációval veszélyeztetett területen élő munkaképes korúak számára lehetőség szerint képzéssel egybekötött foglalkoztatási programot kell indítani, melynek keretében részt vesznek lakókörnyezetük, lakásuk rendben tartásában, költözés esetén a megújítandó és általuk jövőben lakott lakások, illetve lakókörnyezet megújításában, kialakításában. Ez azonban csak átmeneti megoldást kínál. A végső cél a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, melyben fontos szerepet játszhatnak a kistérségi munkaügyi központtal közösen indított, a környékbeli munkaerő keresletre alapozott képzési és foglalkoztatási programok.

A társadalmi egyeztetés legfontosabb hivatalos fóruma szociális ügyekben a szociálpolitikai kerekasztal, amely évente kétszer ülésezik. Az önkormányzat törekszik arra, hogy ezeken az üléseken minden szociális ügyekben érintett szervezet részt vegyen, és kifejtse véleményét. Az egyedi ügyekben pedig törekszik az adott kérdésben részt vevő minden szereplő véleményének meghallgatására és megfontolására.

Albertirsa kisvárosi jellege folytán, sok esetben, az egyes ügyeknek csupán a település bevonásával történő intézése nem költség hatékony. Ezért Albertirsa Önkormányzata folyamatosan keresi a lehetőséget a környező településekkel való közös problémamegoldásra, a kistérségi és mikro-térségi együttműködések szélesítésére.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 234

6.5. A stratégia külső és belső összefüggései

6.5.1. A stratégia főbb külső összefüggései

6.5.1.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, a településrendezési tervvel

Albertirsa jövőképének megfogalmazása, a helyzetelemzés alapján összeállított SWOT- analízisben gyökerező célokra épül, és szervesen támaszkodik a 2000-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott irányokhoz, prioritásokhoz, amelyek akkor is több társadalmi egyeztetés alapján rajzolódtak ki. Az önkormányzat akkor a településfejlesztés számára az alábbi, az IVS szempontjából megfelelő alapokat biztosító fejlődési irányokat határozta meg: - a meglévő táji-, természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével összehangolt óvatos urbanizálás, amely minőségi fejlődéssel párosul, - ennek eredményeként javul Albertirsa népességmegtartó és eltartó képessége, erősödik a településen élők komfortérzete, - gazdasági értelemben és intézményeiben egyaránt erősödő mikrotérségi központ, egy élhető kisváros alakul ki, amely városi választékú és színvonalú szolgáltatásaival egyaránt szolgálja polgárainak, valamint a mikrotérség lakóinak szükségleteit. Albertirsa a kedvező táji-, természeti adottságokra és a termálfürdőre alapozott idegenforgalmi fejlesztéssel bekapcsolódik a termálturizmusba, valamint a tanyás térségek előnyeit kihasználó falusi turizmusba. Összhang a Településfejlesztési Koncepció és az IVS céljai között

IVS vonatkozó városrészi Településfejlesztési Koncepció IVS vonatkozó tematikus céljai céljai Minőségi, óvatos urbanizálás 2. Vállalkozás-élénkítés VR1 Új városközpont 3. Zöldterület-fejlesztés VR2 Alberti 5. Infrastruktúra-fejlesztés VR3 Irsa VR4 Újtelep VR5 Gerje-völgye VR6 Külterület Komfortérzet, népességmegtartó 1. Intézmény-fejlesztés VR1 Új városközpont erő javítása 2. Vállalkozás-élénkítés VR2 Alberti 3. Zöldterület-fejlesztés VR3 Irsa 4. Közösség-fejlesztés VR4 Újtelep Mikrotérségi Központ 1. Intézmény-fejlesztés VR1 Új városközpont 5. Infrastruktúra-fejlesztés VR2 Alberti VR3 Irsa VR4 Újtelep VR5 Gerje-völgye Turizmus fejlesztése 6. Idegenforgalmi-fejlesztés VR1 Új városközpont VR5 Gerje-völgye

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 235

6.5.1.2 Illeszkedés, összhang a szerkezeti és szabályozási tervekkel

A 72/2002 (IV.25.) ÖK. számú határozattal hagyta jóvá Albertirsa Képviselő-testülete a nagyközség településszerkezeti tervét, amely a településfejlesztési koncepció nyomán készült, a kül- és belterületre egyaránt vonatkozik. A határozat intézkedéseket és önkormányzati feladatokat is tartalmaz, amelyek a rendezési terv végrehajtását célozzák.

A településszerkezeti tervnek megfelelően az önkormányzat az 5/2002 (IV.26.) ÖK. sz. rendelettel megalkotta a helyi építési szabályokat és ezzel jóváhagyta a hozzátartozó szabályozási tervet, amely a település teljes igazgatási területére kiterjed. A szabályozási terv felváltotta az eddig érvényben volt általános rendezési tervet, és tartalmazza az 1994-ben jóváhagyott részletes rendezési tervek előírásait (strandfürdő és környéke RRT, településközpont RRT).

A jóváhagyott szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a településfejlődési lehetőségekre, a mikrotérségi szerepkörre, ill. a kialakult épített- és természeti környezetre tekintettel szabályozza az építési tevékenységet.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a joghatályos, és a képviselő-testület által 2008- ban elfogadott településrendezési tervvel is összhangban van. A Településrendezési Terv (településszerkezeti és szabályozási terv, HÉSz) folyamatos karbantartását az önkormányzat napi szinten végzi, a fejlesztési területeken megvalósuló beruházásokkal összhangban. A fejlesztéssel kiemelten érintett városközpont és alközpontok, valamint a strandfürdő területére vonatkozó előírások, a 2008. évi módosítás alapján alkalmassá teszik Albertirsát arra, hogy az IVS-ben és az Akcióterületi Tervben megfogalmazott beavatkozásokat az önkormányzat, vagy más szereplők, illetve ezek közösen végrehajtsák.

6.5.1.3 Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang

Albertirsa Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

A koncepció fő célkitűzései az alábbiak:

- a szociális szolgáltatások közelebb kerüljenek az ellátottakhoz, - hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történő gondozás, - erősíteni szükséges a civil szervezetek és vállalkozások részvételét a szociális ellátásban.

Alapelvek, értékek:

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 236

 Albertirsa város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot,  Albertirsa város valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival – így szociális jogaival is – élni tudjon,  Albertirsa város szociálpolitikájának elsődleges feladata a védelem, amely az egyén, a család, a köz és a helyi társadalom védelmét jelenti. Az önkormányzat szociálpolitikája a helyi társadalom zavartalan együttélését, működését szolgálja,  a szociális szolgáltatások és ellátások középpontjában az embernek, az egyénnek és a családok szociális egyensúlya helyreállításának kell állnia. Minden segítséget meg kell adni, hogy a rászoruló minél tovább saját lakásában élhessen,  a szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül,  törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi „kockázat” bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetőség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot,  erősíteni kell a szociálpolitikai beavatkozások preventív jellegét annak érdekében, hogy megelőzzük, megakadályozzuk a negatív következményekkel járó helyzetek kialakulását,  differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak. A jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az számára a legmegfelelőbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen,  az egészségügyi és szociális ágazat szervezeti felépítésénél, az ellátási és gondozási szolgáltatások biztosításánál figyelembe kell venni az idős személyek sajátos igényeit, ide értve az idős korra jellemző betegségeket, kezelésére szolgáló gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megszervezésének lehetőségét, az erre rászorulók anyagi helyzetével összhangban,  az idős személyeknek joguk van az egészséges életkörülményekhez és életvitelhez, a koruknak és egészségi állapotuknak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátáshoz és szolgáltatáshoz, szociális gondozáshoz,  a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szubszidiaritás elvének kell érvényesülnie, vagyis a szociális kérdések ott kerüljenek megoldásra, ahol az érintettek és érdekeltek legközelebb vannak jelen, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre,  a szociálpolitika a teljes körű társadalmi integrációt segíti elő,  a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban a szektorsemlegesség elve érvényesül. Ennek megfelelően azonos esélyekkel és feltételekkel kapcsolódhatnak be a szféra működtetésébe az állami, önkormányzati, piaci, egyházi szervezetek,  a szociális védelmi rendszert képessé kell tenni a folyamatos megújulásra, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban és hatásosabban tudja felhasználni, a minőségi ellátások felé történő elmozdulás érdekében,  a hatékonyság és a hatásosság az önkormányzati szociálpolitikával szemben meghatározott, alapvető követelmény. A hatásosság elvéből fakadóan a jogosultak legszélesebb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, ill. szolgáltatásokhoz. A

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 237

hatékonyság követelménye pedig megkívánja, hogy a rendelkezésre álló erőforrás felhasználásával a valóban rászorulók kapjanak hathatós segítséget.

Albertirsa Város Önkormányzatának 2009. évi Közfoglalkoztatási Terve

A közfoglalkoztatási tervhez szervesen kapcsolódnak az IVS és az Akcióterületi Terv tervezett beavatkozásai.

Az aktív korúak ellátására jogosultak közül az önkormányzat közfoglalkoztatási terve a munkavégzésbe bevonható személyek körére koncentrál, akik: - közfoglalkoztatásban vesznek részt, és különböző típusú munkaerő-piaci valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, vagy - pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket, ha a közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból nem tudnak részt venni, esetleg - képzésre kötelezettek, felzárkóztatásuk érdekében.

A foglalkoztatottak által ellátott – a tervben megnevezett feladatok – részletezése:

- köztisztasági feladatok: közterületi takarítás, buszmegállók, utak, járdák, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása,

- épület karbantartás: önkormányzati intézmények (Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda, Bölcsőde, Könyvtár, Művelődési Ház, Polgármesteri Hivatal stb.) belső, külső állagmegóvási-karbantartási munkái, - fűkaszálás, parlagfű irtás: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanokon végzett időszakos kaszálás, gyomirtás, - zöldterület fenntartás, kertészeti munkák: közterületeken, utak, járdák mentén, önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok, terek, növényvédelmi, kertészeti munkáinak elvégzése, - adminisztrációs kisegítő: önkormányzati fenntartású intézmények irodahelyiségeiben betanítható feladatkört ellátó adminisztratív alkalmazottak.

A közcélú foglalkoztatási formában az önkormányzat elsősorban teljes munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalókat határozott munkaidőre, de a teljes naptári évre vetítetten, legalább 90 munkanapra.

Közoktatási Esélyegyenlőségi Koncepció

A koncepció helyzetértékeléséből nyilvánvalóvá vált, hogy bár a város gondoskodó, sok területre kiterjedő ellátást biztosít, a szegregáció mentesség és esélyegyenlőség megteremtése érdekében további szolgáltatások, valamint a meglévők fejlesztése szükséges. Ennek érdekében a koncepció az alábbi célokat és feladatokat határozta meg a település számára.

1.) Csökkenjen a gyermekek és családjaik körében a szegények aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 238

2.) Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái.

3.) Csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.

4.) Az oktatási- nevelési intézményekben maradéktalanul érvényesüljön és fenntartható legyen a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók oktatási és társadalmi integrációja.

A célok elérése érdekében az önkormányzat számos feladat megvalósítását tűzte ki célul, amelyek közül az IVS vonatkozásában az alábbiakat emeljük ki:

 a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, törekedve így a teljes körű ellátásra, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekre, elősegítve a gyermeket vállaló nők visszatérését a munka világába,  az ilyen tekintetben hátrányos helyzetű településrész (Újtelep) nevelési-oktatási intézménnyel történő fejlesztése,  a település mikrokörzet központi szerepe indokolja egy hallás-, látás- és mozgássérült gyermekeket is ellátni képes óvodai tagintézmény létét,  az óvodai nevelésben nem részesülők felkeresése a gyermekjóléti szolgálat, a kisebbségi önkormányzat, valamint a civil szervezetek együttműködésével,  a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében az alábbi feladatok megszervezése és lebonyolítása települési szinten: települési térkép készítése, szűrés, korai fejlesztés, szülői tájékoztató programok szervezése, hasonló helyzetben lévő szülők önsegítő csoportja megszerveződésének katalizálása, tehetséggondozás az óvoda – általános iskola tengelye mentén,  a nevelés és oktatás teljes területére kiterjedően olyan korrekciós nevelést és fejlesztést szükséges szervezni, mely segít a gyermekek szociokulturális különbségeinek kiegyenlítésében,  a város intézményeinek és szolgáltatásainak hozzá kell járulniuk a gyermekek képességeinek kibontakoztatásával ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe,  a gyermekből akkor válhat kiegyensúlyozott felnőtt, ha tisztában van saját adottságaival és képességeivel. Ennek érdekében szükséges, hogy a nevelési- oktatási intézmények minden gyermek egyéni igényének megfelelően tudják megszervezni a képesség kibontakoztató felkészítést,  az általános iskolának további feladata, hogy a tanulókat a munkaerő piaci igényekhez igazítva készítse fel a továbbtanulásra,  a roma kisebbség esélyegyenlőtlenségeinek csökkentése, és a munkaerő piaci integrálódás elősegítése a nevelési-oktatási intézményekben,  a nevelési-oktatási intézmények feladata a fogyatékkal élő gyermekek és családjuk szükségleteinek felmérése, és érzékenyebb figyelembevétele, alaposabb kielégítése,

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 239

 a társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, a bennük szereplők együttműködése érdekében fórumok szervezése,  civil kezdeményezések támogatása, melyek a gyermekek napközbeni ellátására, közoktatási fejlesztésére és a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, az egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak.

6.5.1.4 Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang

A város képviselő-testülete, a jelen választási időszak elején, 2007. június 28-i ülésén fogadta el a gazdasági programnak is tekintett, ún. Ciklusprogramot (lásd: mellékletek). Ennek ötödik, majd hetedik oldaláról származik az alábbi két idézet:

„… a futballpálya jelenlegi helyének a Vasút utca felőli oldalán központi parkot, amögött pedig városházát, gyámhivatalt, rendőrséget és civilek házát magában foglaló, ún. „mikrotérségi igazgatási központ” funkciójú épületet létesítünk. Az utóbbi sikeres uniós pályázatból valósulhat meg. Amennyiben pályázatunk eredménytelen lenne, befektető bevonásával lehet megépíteni.” „A polgármesteri hivatalban elhelyezési gondjainkon a továbbiakban képtelenség belső átalakításokkal, toldozgatásokkal enyhíteni. Emiatt uniós pályázataink rangsorában előkelő helyen kell szerepeltetni a jelenlegi sportpálya helyén felépítendő igazgatási központot. Ebben, a ciklus végére létrehozandó épületben, a legnagyobb alapterület a városházának jut majd.”

A szövegrészek önmagukért beszélnek: pontosan indokolják az IVS-ben most megfogalmazott projektek legfontosabb elemét, a városközpont létrehozásának szükségességét, céljait, sőt, lehetséges módját (forrását) is. Ezen túlmenően, a Ciklusprogram számos más olyan célkitűzést, megfogalmazást tartalmaz, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégiában visszaköszön. Így például a dokumentum harmadik oldalán a bölcsőde negyven férőhelyesre történő visszaalakításáról, ötödik oldalán pedig a városi költségvetésben létrehozandó környezetvédelmi alap szükségességéről olvashatunk. A Ciklusprogram hetedik oldalán külön fejezet foglalkozik a gyógyvízre alapozott fürdőfejlesztés fontosságával. Megállapítható tehát, hogy az IVS figyelembe veszi az önkormányzat gazdasági programját, épít annak egyes, konkrét célkitűzéseire.

6.5.1.5 Albertirsa Város Klímastratégiájával való összhang

Lásd: 6.4.1. fejezet.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 240

6.5.1.6 Illeszkedés a területfejlesztési tervdokumentumokhoz

Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013

Az Albertirsát is magában foglaló Régió stratégiai tervének feladata, hogy kijelölje a Régió fejlődési, fejlesztési irányait, céljait és prioritásait. A Stratégiai Terv egyben a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez (NSRK) is szolgáltatja a Régió deklarált fejlesztési irányait, és ezzel megadja a térség helyét a nemzeti tervezés rendszerében.

A dokumentum stratégiai célja egy kreatív, regionális öntudattal rendelkező, nemzetközileg is vezető térség létrehozása. A három átfogó cél, amelyre a kreatív régió víziója épül: gazdasági versenyképesség növelése, társadalmi kohézió erősítése, élhető régió megvalósítása.

Az Albertirsára vonatkozó integrált városmegújítási stratégiában lefektetett elképzelések teljes harmóniát mutatnak az említett átfogó célokkal. A sokszínűség harmóniája, a helyi gazdaság helyzetbe hozása és a természeti értékek fokozott védelme mindhárom céllal szerves kapcsolatot tükröz.

A stratégia által meghatározott elvekhez szintén szoros illeszkedés figyelhető meg több esetben. A decentralizáció és a területiség elvének megfelelően, a termál klaszter terület és a Duna-Tisza Közi Homokhátság (mint fejlesztendő sávok, övezetek) részét képezi Albertirsa. A további kiemelt témák közül a helyi fejlesztés a következőkkel mutat szoros kapcsolatot:

KMOP elvei IVS beavatkozásai Kooperáció, hálózati együttműködés Mikrotérségi központ, helyi támogatói csoport Turizmus és szabadidő-gazdaság Termál-, gyógyturizmus feltételeinek javítása; vendéglátó- és szállásférőhely kapacitás bővítése Környezetipar, környezet- és Natura 2000 területek védelme, Gerje- természetvédelem patak völgye Város(rész) központok megújítása Új városközpont és alközponti területek (komplex Főutca programok) városmegújítási akcióprogramok

A Stratégiai Terv prioritásai a célstruktúra specifikus céljaiból kerültek levezetésre. Az IVS és a pályázat keretében elkészült EATT által megfogalmazott projekt a dokumentum mind az öt prioritásával szoros összhangot mutat. A legfontosabb illeszkedési pontokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 241

IVS kapcsolódó KMOP prioritásai Támogatott műveletek beavatkozásai - A Régió specifikus gazdasági - Kis- es - Termál-, gyógyturizmus elemeinek lendületbe hozása, középvállalkozások feltételeinek javítása; innováció orientált fejlesztések fejlesztése az - vendéglátó- és támogatása együttműködési hálózatok szállásférőhely kapacitás megvalósításával; bővítése. - Turizmus es szabadidő gazdaság fejlesztése. Humanerőforrás-fejlesztés a - Hátrányos helyzetű - helyi támogatói csoport, társadalmi kohézió érdekében a társadalmi csoportok - képzési- és foglalkoztatási munkaerő-piaci szegregációjának programok; igényeknek megfelelően megelőzése; - szociális ellátórendszer - A munkaerőpiacra való fejlesztése visszatérést támogató - városmarketing; közösségi alapú - civil alap, partnerségi szolgáltatások programok, rendezvények. biztosítása; - Hiányzó szociális ellátások pótlása, megszervezése, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése; - Együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, a partnerség elősegítése; - Környezet- és egészségtudatos szemlélet terjesztése. A Régió közszolgáltatási - A közszolgáltatást végző - „Városunk Háza” szektorának, intézmények multifunkcionális intézményrendszerének infrastrukturális épületkomplexum fejlesztése az EU korszerűsítése, kapacitások létrehozása; irányvonalainak megfelelően bővítése; - Mikrotérségi központ. - A meglevő szolgáltatások színvonalának emelése, újak indítása. A minőségi élethez szükséges Természetvédelem, - Új városközpont – benne települési tényezők fejlesztése, természeti környezet közparkkal, zöldfelület természeti környezet rehabilitációja; növeléssel és megújítással; revitalizálása Települési központok, - alközponti területek közterületek fejlesztése az városmegújítási identitást erősítő funkciók akcióprogramjai, előtérbe helyezésével; - Gerje-patak völgyének Együttműködések revitalizálása ösztönzése, a kommunikáció, a partnerség elősegítése a fejlesztési szereplők között; Városrehabilitációs programok

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 242

A Régió közlekedési - Környezetkímélő - Kerékpárút-hálózat rendszerének fejlesztése közlekedési módok fejlesztése; figyelemmel a közösségi és térnyerésének támogatása - a települést elkerülő út környezetkímélő közlekedésre. - Együttműködések kiépítése; ösztönzése, a - a településközpont forgalmi kommunikáció, a partnerség terhelésének csökkentése elősegítése a fejlesztési szereplők között

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Albertirsa hivatalosan nem képezi részét a Budapesti Agglomeráció nevét viselő, nyolcvanegy településből álló régiónak. Az elmúlt évtizedek főváros körüli agglomerálódási, urbanizációs folyamatai azonban már túlnőttek ezen a településhalmazon. A vizsgált koncepció, stratégiai program is megállapítja, hogy funkcionálisan a valódi agglomeráció jóval túlterjed a nyolcvanegy település határain, a valódi agglomerációt legalább száz teleülés alkotja (lásd az alábbi térképet).

A fenti megállapítást elfogadva, már Albertirsa szempontjából is szükséges tisztában lenni az agglomerációra vonatkozó stratégiai elképzeléssekkel, fejlődési irányokkal. Szükséges ez azért is, mert az IVS helyzetelemzése is rávilágít arra, hogy a település ingázó jellege nagyon erős, Budapest és környező településeinek hatása erőtejesen érezteti hatását Albertirsa társadalmi-gazdasági életében. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni az IVS-ben definiált beavatkozásokat abból a szempontból is, hogy milyen szerepet játszhat Albertirsa ebben az agglomerálódási folyamatban, miként illeszkednek a helyi fejlesztések a környező térségi folyamatokba.

Az alábbi térképről leolvasható, hogy az agglomerációs fejlesztési koncepció a fejlődés irányait ebben a Kelet-, Délkelet irányban elsősorban Hatvan és Dabas irányában mutatja ki, a ceglédi kistérség és települései jelenleg árnyékterületen helyezkednek el, amely alapvetően meghatározza Albertirsa fejlődési kereteit, és alátámasztja az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési irány helyességét.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 243

Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Albertirsa fejlesztési programja sok tekintetben illeszkedést mutat a budapesti várostérség számára megfogalmazott célok, prioritások rendszerével, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleg egyértelműen domináns dabasi fejlődési tengely a jövőben elmozduljon Albertirsa-Cegléd irányába. Reálisan arra nem látni lehetőséget, hogy egy hasonlóan markáns tengely bontakozzon ki, azonban arra igen, hogy ez a terület bekapcsolódjon az urbanizációs folyamatba.

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsnak (BAFT) egyik legfontosabb feladata a Budapesti funkcionális várostérség fejlesztésének szereplők közötti összetartás létrehozása, a “harmonizálás” és a célok iránti elkötelezettség megteremtése. A “harmonizációs eljárás” jelentős politikai, gazdasági és intézményi összetevőket tartalmaz. Albertirsán települési szinten hasonló harmonizációs törekvést, üzenetet hordoznak a beruházási és nem beruházási jellegű beavatkozások egyaránt. Érdemes összeevetnünk az agglomerációs fejleszt prioritásait a helyi célokkal:

1. sz. prioritás: A térszerkezet kiegyensúlyozása, élhető és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése

1. Program: urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása, fejlesztése 2. Program: fenntartható fejlődés térbeli struktúráinak meghatározása és irányított koordinált fejlesztése 3. Program: közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 244

4. Program: a környezeti állapot, környezetminőség védelme és fejlesztése

2. sz. prioritás: társadalmi innováció, térségi kohézió erősítése, a társadalmi tőke növelése

5. Program: keresletre reagáló, felkészült foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése 6. Program: szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetőség biztosítása

3. sz. prioritás: Gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés

7. Program: turizmusfejlesztés 8. Program: a gazdasági szektor innovációjának támogatása 9. Program: térségmarketing, információszolgáltatás

A fent felsorolt kilenc program mindegyike harmonizál az albertirsai fejlesztési elképzelésekkel.

A Dél-Pest megyei kistérség területfejlesztési koncepciója*

A Dél-Pest Megyei Kistérség statisztikai kisrégió. Négy városa közül Albertirsa a terület észak-nyugati részében helyezkedik el. Az IVS céljainak megvalósítása révén, a Dél-Pest Megyei Kistérségben erősödik a városok közötti területi elvű munkamegosztás. Ebben a kistérségi együttműködésben Albertirsa Városa az igazgatás, a szociális ellátás, kisebb részben az egészségügy, valamint a kereskedelem területén veszi ki részét. A Dél-Pest Megyei Kistérség által készíttetett területfejlesztési koncepció a kistérség erősségei között említi „Albertirsa mikrotérségi központként való megerősödését”. Ennek alapján kimondható, hogy a város IVS-ben vázolt fejlesztési stratégiájának alap koncepciója teljesen illeszkedik a kistérség elképzeléseihez. Megemlítendő, hogy a gyógyturizmus fejlesztése kiváló együttműködési lehetőségeket tár fel a Ceglédi Termálfürdővel.

Dél-Pest megye turisztikai térképe

A kiadvány leírja, hogy Pest megye turisztikai szempontból az egyes tájegységeket követve, 14 kistérségre tagozódik. Ebből a Pest megye sík vidékéhez tartozó települések alkotják az „Alföld kapuja” turisztikai térséget, amelyet dombok, erdős magaslatok, folyók és tavak tesznek változatossá.

A magyar történelmi és művelődéstörténeti emlékek kincsestára Cegléd. Abony, a „kéttornyú város”. Nagykőrös igazi homokvidék, amelynek környéke letűnt korok

* Készítette: MTA Regionális Kutatások Központja (Budapesti Osztály) és Pest Megyei TTKTT Kft.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 245

településeinek emlékét őrzi. Az egykor két, különálló településből, Albertiből és Irsából létrejött Albertirsán látható a Szapáry család Ybl Miklóssal építtetett romantikus kápolnája és ismert gyógyfürdője.

Vecsésen, országos viszonylatban is jelentős a káposztatermesztés: a „vecsési savanyú káposzta” fogalom. Csemő - a virágos falu - a falusi turizmus kedvelőinek nyújt kiváló lehetőséget. Határában szép kirándulóhelyek találhatók, többek között a sok ritka növényfajnak otthont adó ősláp.

Hasonló természetei vonzerővel rendelkezik Ócsa, az Ócsai Tájvédelmi Körzet. Itt áll az Alföld legnagyobb román kori műemléke, a premontrei prépostsági templom. Dabast a településen a XVIII-XIX. században kialakult építészeti stílus teszi egyedivé. A 2001- ben városi rangot kapott Gyömrő nevezetessége az 1834-40 között épült Teleki-kastély.

Monor egyik kincse a Strázsa-hegyi pincesor, ahol XIX. századi állapotban megmaradt borospincék tekinthetők meg. Tatárszentgyörgy a falu határában található ősborókásról nevezetes.

Annak ellenére, hogy a fenti leírás is bizonyítja milyen sokszínű és komplex turisztikai kínálattal rendelkeznek a tájegységhez tartozó települések, az Alföld Kapuja Turisztikai Kistérség az 5. és M5 számú autóutak által felfűzött településeket fogja össze, nem tartalmazza Albertirsát és a szomszédos településeit sem (mikrotérség). Az agglomerációs fejezetben leírt fejlődési tengelyekkel kapcsolatban megfogalmazott fejlődési iránnyal ellentétben itt javasolt, hogy Albertirsa és mikrotérsége hozzon létre egységes, önálló turisztikai kínálatot, marketing tevékenységet, amely az Akcióterületi terv szerves részét képezi.

Lásd még:

1) Táblázat a területi dokumentumokhoz illeszkedésről a következő oldalon.

2) 1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban c. fejezet.

3) 6. Stratégia c. fejezetben a 6.1 („A város jövőképe”) címszó alatt.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 246

Új Városközpont Gerje- Külterület Alberti VR Irsa VR Újtelep VR VR völgye VR VR Területfejlesztési tervekhez való illeszkedés, összhang Dél-Pest megye kistérség területfejlesztési + + + koncepciója Településrendezési eszközökhöz való illeszkedés, összhang Településfejlesztési koncepció + + + + + +

Településszerkezeti terv + + + + + +

Szabályozási terv + + + + + +

Ágazati koncepciókhoz, programokhoz való illeszkedés, összhang Albertirsa Város Szociális Szolgáltatástervezési + + + + + + Koncepciója 2008. Albertirsa Környezet- és Természetvédelmi + + + + + + Szakmapolitikai Programja Albertirsa Város Önkormányzatának 2009. évi + + + + + + Közfoglalkoztatási Terve Közoktatási Esélyegyenlőségi Koncepció + + + + + +

Albertirsa Város Klímastratégiája + + + + + +

Ingatlangazdálkodási Koncepció + + + + + +

Helyi Gazdaságfejlesztési Program + + + + + +

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 247

6.5.2. A stratégia főbb belső összefüggései

A célok logikai összefüggései

Az IVS helyzetértékelése, a városi és városrészi SWOT-analízis eredményei alapján alakultak ki a városfejlesztés helyi céljai. Ennek rendszerét tartalmazza a részletesen bemutatott célhierarchia-rendszer, amely szemlélteti a fejlesztések átfogó, tematikus és specifikus célkitűzéseinek viszonyát.

Az IVS-ben meghatározott akcióterületi beavatkozások egymással olyan összefüggő rendszert alkotnak, amelyek lefedik az Albertirsa teljes területére vonatkozó közép- és hosszú távú stratégiai elképzeléseket. A területi alapon beazonosított beavatkozások a meglévő adottságokra épülnek, ahol azok a jövőbemutató, a település jövőképét megalapozó akciók valósíthatók meg, melyekkel elérhető a város hangsúlyosabb térségi szerepe. Élhetőbb, és a helyi gazdaságot helyzetbehozó, a sokszínűség harmóniáját megteremtő Albertirsa formálható így meg.

A stratégiai célok azonosítása során Albertirsa számára egy olyan jövőbeli kép rajzolódik ki, amely szem előtt tartja a helyi társadalom és gazdaság erősítését, egyértelműen ki kívánja használni kedvező adottságait, és a kitörési lehetőségekre összpontosít, ugyanakkor mindezt a fenntartható fejlődés keretei között teszi.

Az Új városközpont létrehozásával, és a kiegészítő fejlesztésekkel Albertirsa újrapozícionálására kerülhet sor, amivel elérhető egy versenyképesebb, fenntarthatóbb, a városi funkciókban megerősödött mikrotérségi központ. Albertirsa hosszú távon ingázó alvóvárosból, egy komoly gazdasági potenciált felmutató, prosperáló várossá válhat.

A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai

A városrész-fejlesztési célok egymással és a városi szintű célokkal összehangoltan, a szinergiák maximális kihasználása mellett, egymáshoz illeszkedve alakultak ki. A tervezett fejlesztések nem számolnak a városrészek alapvető funkcionális átalakításával. A beavatkozások a meglévő adottságokra építenek, nem módosul a városrészek alapvető funkciója, a meglévő funkciók (helyenként alapos) megerősítése jelenti a legfőbb prioritást. A stratégia által meghatározott fejlesztések meghatározása úgy történt, hogy az egyes területi egységekben végrehajtott beavatkozások a szomszédos városrészek fejlesztéseivel összhangban valósuljanak meg, s így más városrész fejlődését is elősegítsék.

A településen tervezett fejlesztési tevékenység magját, katalizátorát az Új Városközpont jelenti, amely kedvező hatást gyakorol minden városrész számára, új szolgáltatásai, funkcióbővülése által. Ugyanakkor az egyes alközpontok fejlesztése, az átfogó infrastrukturális, gazdaság- és intézményfejlesztési beavatkozások átszövik a város teljes területét. Külön kitörési pontot képeznek az idegenforgalmi és identitásépítő, helyi közösségfejlesztést célzó beavatkozások, amelyek többletet hozhatnak Albertirsa számára.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 248

Az IVS-ben megfogalmazott akcióterületi programokban tervezett fejlesztések - alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez - következetes rendszert alkotnak, figyelembe veszik az egyes városrészek eltérő adottságait, lehetőségeit, igényeit.

A közterület-rehabilitáció célja, nem csupán a szomszédságok környezetének javítása, hanem a közösségi funkciók megerősítése, a rekreáció, a szabadidő-eltöltés új, az egész városra kiterjedő hatókörű helyszíneinek létrehozása. Azon túl, hogy javul a település életminősége, a mind pozitívabbá váló környezeti feltételek új típusú szolgáltatások betelepülését is elősegítik, megteremtik újabb területi egységekben az idegenforgalmi tevékenységek beindításának, illetve fellendítésének feltételeit.

A városközpont és az alközpontok megerősítése, Albertirsa közigazgatási, és térségszervező funkcióinak erősítése szervesen kapcsolódik ahhoz a célhoz, hogy magas hozzáadott értékű, minőségi termékeket előállító városi gazdaságfejlesztés valósuljon meg, amely helyzetbe hozza, versenyképesebbé teszi a helyi vállalkozásokat. Ez a település környezeti állapotára is kedvező hatással van, ugyanakkor az új típusú, kiváló minőségi paraméterekkel rendelkező tevékenységek elősegítik a környezettudatosság magasabb szintre emelését.

A városközponti területeken tervezett akciók a városi identitás elmélyítését, az egész városra, illetve mikrotérségére vonatkozó feladatok ellátását, a városi élet kereteinek, karakterének, a lakosság városi szintű közösségi tereinek kialakítását célozzák. A városban végzett munka minőségében megcélzott szint más típusú identitást, más területhasználatok, és a korábbitól különböző, vagy eltérő intenzitású igényeket jelent.

A város arculatának az IVS-ben definiált új identitásnak megfelelően kell alakulnia, a városi közigazgatás és a közszolgáltatások működése során ezt az új típusú városi minőséget közvetítő arculatot kell bevezetni és alkalmazni. Az új identitás nem csak a közszféra működését hatja át a jövőben, hanem jelentősen megváltoztatja és kiteljesíti a kapcsolatokat úgy a közszféra és a magánszféra közötti partnerség, mint a magánszféra egyes elemein belüli partnerségek vonatkozásában.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 249

6.6 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai

6.6.1 A kockázatok értékelésének, kezelésének célja

A kockázatkezelés célja, hogy az Előzetes Akcióterületi Terv, majd kedvező elbírálás esetén a projektfejlesztés időszaka alatt fellépő új feltételekhez alkalmazkodva, a Teljes Akcióterületi Terv szerves részét képezően feltárásra kerüljenek az egyes projektelemekre vonatkozó kockázati tényezők és a kezelésük érdekében szükséges lépések. Célja továbbá, hogy az előkészítés, a megvalósítás, és az üzemeltetés időszakában potenciálisan felmerülő nehézségek beazonosításán túl, a projektelemek szintjén megoldási javaslatokat adjon a projektgazda szükséges kockázatkezelési intézkedései számára.

6.6.2 A kockázatok korai felismerésének szükségessége

A problematikus helyzetekre való rákészülés, és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, a helyzet bekövetkezésére készítenek fel, így azok megoldása egyszerűbbé válhat, tervezésük kiszámíthatóbb.

A városközpont megújítása, kialakításnak befejezése komplex városfejlesztési program, amivel összefüggésben már a tervezési fázisban kiütköznek a majdani végrehajtást nehezíthető tényezők. A kockázatok lehetnek az akcióterület, illetve a projektgazda, a döntéshozó szervezet adottságaiból fakadó immanens, belső kockázatok.

Emellett léteznek a városfejlődési folyamatok természetéből (pl. a városi közlekedés jövőbeni jellege), vagy a program megvalósítására hatást gyakorló szervezetek adottságaiból, döntéseiből, lépéseiből következő, külső kockázatok is.

Az utóbbiak a projektgazda kompetenciáján kívül esnek. Ezek esetében a hatások mérséklése tervezhető. A belsők viszont a kockázatot jelentő problémák időben történő diagnosztizálása esetén jórészt megoldhatók, és a kockázatok ilyen módon kiküszöbölhetők. A belső kockázatok jó része már az előkészítés időszakában látható, míg a külső kockázatok többsége a projektfejlesztési fázisban, vagy később válik felismerhetővé.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 250

6.6.3 A kockázatok azonosítása és kezelése

Külső kockázatok

1. Kockázat A makrogazdasági környezet kihatásai, a nemzetgazdasági tendenciák esetleges hirtelen változása, a szabályozási környezet időközbeni módosulásai korlátozhatják a program eredményességét. Ilyen lehet: az infláció növekedésével kialakuló magasabb költségvonzatok, apadó önkormányzati bevételek.

Megoldási javaslat: a városrehabilitációs program ütemezésében tekintettel kell lenni a várható makrogazdasági tendenciákra is. A pénzügyi terv alapos kidolgozása megtörtént. Másrészt a pályázati források napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ezért a lehetőségek hatékony kiaknázáshoz célszerű, ha a külső források igénybevételére az önkormányzat önálló stratégiát alkot. Ám a külső (pályázati, állami, stb.) támogatások, források folyamatos rendelkezésre állására nem szabad számítani, ezért a városnak célszerű a jelenlévő és a leendő potenciális partnerekkel való jó viszony kialakítása, ami források helyhez kötését és fejlesztésekhez való hozzájárulást eredményezhet. Többek között a forrásmenedzselés terén lehet nagy szerepe egy jól működő, és széles jogkörrel rendelkező városfejlesztési társaságnak.

2. Kockázat

A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett polgárok részéről jelentkező, a városközpont megújításának hatásaival összefüggő túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások.

Megoldási javaslat: rendszeres, részletes tájékoztatás a lakosság számára a fejlesztési folyamatról. Ennek során ki kell hangsúlyozni a fejlesztési folyamat ütemezését, időtávját. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban átláthatják a program céljait, menetét és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőről.

3. Kockázat

A fejlesztések iránt érdektelen, passzív, esetleg ellenérdekelt helyi csoportok, meghatározó érdekközösségek magatartásának visszahatása a programra, ami előre nem ismert.

Megoldási javaslat: a képviselő-testületen belül nagyon határozott politikai konszenzust kell kialakítani. Változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi csoportok támogatásának megszerzésével, részvételi lehetőségük megteremtésével, a különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat segítségével növelhető a szereplők

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 251 közti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív közösségek érdeklődése, és csökkenthető az ellenérdekeltek hátráltató hatása.

4. Kockázat

Külső kockázatként értékelhető a térségi „versenyhelyzet” kialakulása, elsősorban a mikro- és a kistérség településeinek fejlesztéseire vonatkozóan, amelyek rontják Albertirsa városközponti fejlesztésének hatását.

Megoldási javaslat: a mikro- és kistérségi együttműködés fokozása, és a szinergiák kihasználása, a mikro- és a kistérség minden településének érdeke. A város vezetésének célja, hogy hosszú távon, a mikro- és a kistérség településeinek együttműködése révén növekedjék az odatartozó városok és falvak gazdasági súlya.

Ehhez a települések fejlesztési stratégiáinak, a saját településük érdekein túlmenően figyelemmel kell lenniük a térség egészének érdekeire. A jó együttműködéshez folyamatos egyeztetések szükségesek, hogy a fejlesztések párhuzamosságai, esetleges ütközései kiküszöbölhetők legyenek. A szinergiák feltérképezése és megvalósítása a települések számára költségmegtakarítással és szolgáltatási színvonal emelkedéssel jár, javul a térségi, települések közötti munkamegosztás.

Belső kockázatok

1. Kockázat

A Városközpont megújítására irányuló projekt legmarkánsabb elemei körül nem alakul ki politikai konszenzus.

Megoldási javaslat: a program megvalósítása politikai ciklusokon átívelő, távlatos várospolitikát igényel. A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága, nyilvánossága és szakmailag magas színvonala esetén a program minden politikai szereplő számára vállalhatóvá válik.

A fejlesztés Albertirsának jó esélyt kínál arra, hogy előre haladása új lendületet kapjon. Ezek mellett a városközpont megújítása, valamint a „Városunk Háza” építése minden szereplőnek érdeke, és erre alapozva könnyebben alakítható ki egyezség a nehezebb kérdésekben is.

2. Kockázat

A projekt akcióterületi menedzsmentjében felmerülő problémák (pl. személycserék, szakemberhiány stb.) Megoldási javaslat: a projekt menedzsmentjébe csak a legalkalmasabb embereknek szabad bekerülniük. Az ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 252

3. Kockázat

A kivitelezési feladatok végzése során az alapos előkészítő, felmérő tevékenység ellenére felmerülhetnek olyan problémák (pl. a vezetékes infrastruktúra dilemmái, esetleges régészeti munkálatok elhúzódása), amelyek az előre programozott felújítási munkálatokban módosulást eredményeznek.

Megoldási javaslat: a költségkalkulációk számolnak az előre nem várt jelenségekkel, és a költségvetés is lehetővé teszi az ilyen helyzetek esetén alkalmazandó pénzátcsoportosítást. A fejlesztési terület megfelelően előkészített a további beruházások számára.

4. Kockázat

Az ütemekre bontás miatt, a későbbi lépcső megvalósulása a beláthatatlan jövőbe tolódhat.

Megoldási javaslat: a stratégiai tervezés és programozás keretében a következő ütemek tervezése is elindul. A kockázatcsökkentés fontos eleme egy középtávú gazdasági program kidolgozása, amelyben az önkormányzat 2015-ig rögzíti a programra költhető költségvetési forrásokat. Az Unió is azokat a projekteket támogatja inkább, melyek egy komplex programba illeszkednek.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 253

7. A megvalósítás eszközei

7.1 A célok elérését szolgáló, nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

Albertirsa Önkormányzata esetében a városrehabilitációs célok elérését szolgáló, nem beruházási típusú tevékenységek tekintetében az alábbi főbb eszközök különböztethetők meg:

- a városrehabilitáció eszközrendszerének kiépítése, a beavatkozások jogszabályi, műszaki, szervezeti támogatása, - a köz- és magánszféra együttműködése, a magántőke mobilizálása, - településmarketing tevékenységek, - helyi partnerség kialakítása, civil szereplők részvételének biztosítása a döntési folyamatokban, transzparencia.

7.1.1 A városrehabilitáció helyi eszközrendszere

Albertirsa Város Önkormányzata 2000-ben készíttette el (majd 2005-ben módosította) a város Településfejlesztési Koncepcióját. A városfejlesztés helyi céljait megvalósító beavatkozások konzekvens, tudatos felépítését jelzi, hogy a koncepció szolgált alapul a település rendezési tervének kidolgozásához.

2002-ben a képviselő-testület megalkotta Albertirsa Környezet- és Természetvédelmi Szakmapolitikai Programját. Többek között ezt is felhasználva, 2009-ben fogadta el az önkormányzat Albertirsa Város Klímastratégiáját, amely hazánkban csaknem egyedülálló módon előtérbe helyezi a település fenntartható fejlesztését, prioritásai között a pályázati projekt integrált intézkedéseinek elemeit is tartalmazza.

2009-ben készült el a Gerje Menti Mikrotérségi Központ kialakítására vonatkozó Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, amely a jelen pályázat előkészítési folyamatának szerves részét képezi.

7.1.2 A szervezeti háttér megteremtése

A városfejlesztési projektek lebonyolítására Albertirsa Önkormányzata Városfejlesztő Társaságot hoz létre, amelyet a pályázat sikeres első fordulóját követően, 2010. közepén tervez felállítani. Erről bővebben, az előzetes akcióterületi tervnek, a városrehabilitáció szervezeti hátterét bemutató fejezetében szólunk.

7.1.3 A köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség

A köz- és magánszféra együttműködésére, a partnerségre jelenleg néhány konkrét példát találunk a városban. Ilyen, az önkormányzatnak a helyi IPOSZ alapszervezettel meglévő jó

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 254 kapcsolata, melynek révén számos városi rendezvénynek otthont biztosít az IPOSZ székház. Ezen alkalmakkor az épületért az iparosok szervezete nem kér térítési díjat.

Hasonló tartalmú partneri kapcsolat valósul meg az önkormányzat és a MIRSA Zrt. között. Ennek során, a MIRSA Zrt. hűtőházának nagyterme vehető igénybe, ugyancsak ingyenesen.

A BA-KO Kft. által szervezett ingatlan fejlesztés keretében, a cég szép, korszerű, nap- és geotermikus energiát hasznosító irodaházat épített önmaga számára. A Kft, az épület 2009. évi átadásakor ugyancsak felajánlotta az önkormányzatnak esetenkénti ingyenes használatra az új irodaház tanácskozó termét.

Az önkormányzat 2002-től, évenként két-háromszor mikrotérségi szintű, ún. vállalkozói fórumot szervez. Ilyen alkalmakkor a mikrotérség vállalkozói egy-egy speciális témában (adózás, pályázati lehetőségek, vállalkozói hitelek, stb.) arra hivatott szakemberekkel konzultálhatnak. A tapasztalatok szerint az érdeklődés nagyon különböző mértékű. A civil szervezeteket az önkormányzat hosszú idő óta támogatja az adott éves költségvetési rendeletében meghatározott összeggel.

Továbbá, félévente ún. civil fórumra kerül sor, ahol aktuális várospolitikai kérdések kerülnek terítékre, az önkormányzat és a helyi egyesületek, alapítványok vezetői között. A civilek részére a polgármesteri hivatal folyamatos pályázat figyelést biztosít. A polgármester évente, a városi költségvetés készítésének időszakában konzultációra hívja a helyen tevékenykedő gyülekezetek papjait, valamint a felnőtt- és gyermek családorvosokat.

Az önkormányzat és a városi polgárok között, konkrét területen megvalósuló együttműködés az 1999. óta évente lebonyolításra kerülő ún. járdaépítési akció. Ennek lényege, hogy amennyiben több szomszéd összefog a portája előtti beton járda megépítésére, s ahhoz biztosítja a szükséges bányakavicsot és élőmunkát, az önkormányzat a feladatra kiszámított cement mennyiséget és az esetleges tervezői hátteret bocsátja rendelkezésre. Ezzel a módszerrel tizenegy esztendő alatt összesen 5845 folyóméter új gyalogjárda épült a város belterületi utcáiban.

A köz- és magánszféra együttműködéséről összességében tehát elmondható, hogy meglévő fórumrendszere mellett is komoly tartalékokat rejt, melyek kiaknázása új energiákat szabadíthat fel a városban.

7.1.4 Településmarketing

Javasolt, hogy a sikeres első fordulót követően Albertirsa Önkormányzata a Klímastratégiával és az IVS-el összhangban hagyja jóvá a város településmarketing stratégiáját, amelyet az új városközpont miatt indokolt megalkotni A városrehabilitációs beavatkozások koncepcionális megalapozása szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások, célok fogalmazódnak meg a stratégiában, úgy mint új vállalkozások letelepítése, folyamatos életminőség javítás, amelyeket a stratégia konkrét intézkedésekre bont fel. A pályázatra javasolt városrehabilitációs projekt, az intézkedésekkel szoros összhangban kerül kialakításra.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 255

7.1.5 Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek

Tulajdonszerzés: az önkormányzati tulajdon az akcióterület tulajdoni viszonyait tekintve nem domináns. A városrész kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából viszont lényeges a közösségi tulajdon értékhordozó elemeinek önkormányzati tulajdonban tartása. Amennyiben pedig a közösségi érdek úgy kívánja, indokolt lehet egyes vagyonelemek magánosítása, másrészt állami vagy egyéb tulajdonból önkormányzati tulajdonba vétele.

Terület-előkészítés: a további ütemek beavatkozásainak előkészítési feladatai keretében releváns elemként merül fel a terület előkészítés, amely szintén a nem fejlesztési, beruházási jellegű tevékenységek közé tartozik, azonban a fejlesztések szükséges és lényeges velejárója. Ennek keretében sor kerülhet kisajátításra, hasznosított-lakott ingatlan esetén a kiürítésre, az épület bontására, és akár tereprendezésre is.

Telekalakítás: a fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, szintén előkészítő, elsősorban az engedélyezéshez kötődő feladat a telekalakítás, hiszen minden engedélyköteles építési tevékenység megkezdésének előfeltétele, a hivatalos földmérő által készített telekalakítási vázrajz.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 256

7.2 Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások, az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

7.2.1 A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér

A városfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselő-testülete, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság továbbá a Pénzügyi Bizottság döntéselőkészítő javaslatai alapján hozza.

A már megvalósult beruházások üzemeltetését részben az érintett intézmények, részben maga a Polgármesteri Hivatal végzi.

A hivatal jelenleg az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:

- Lakossági Ügyek Iroda,

- Pénzügyi Iroda,

- Műszaki Iroda,

- Gyámhivatal.

A fenti szervezeti egységek közül, alapvetően a műszaki iroda lát el a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. Jelenleg a műszaki iroda tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki:

Az Akcióterületen megvalósuló fejlesztésekre az önkormányzat nyújtja be a pályázatokat. Albertirsa Önkormányzata nem köt konzorciális szerződést, a projektet maga valósítja meg.

Az önkormányzat felismerte, hogy a funkcióbővítő városfejlesztésre irányuló akcióterületi tervek (ATT-k) megvalósításához professzionális városfejlesztési projekt menedzsment szükséges.

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei és vállalkozásai a napi operatív működés biztosítását és a városfejlesztés feladatait egyszerre, sőt lényegében azonos személyek révén látják el, ami folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődés esetén nem okoz problémát. Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy nagyobb volumenű, integrált fejlesztési folyamatok menedzselése a hivatal ágazati típusú szervezeti rendszerébe nehezen illeszthető be.

A településfejlesztési koncepció, illetve az annak nyomán kidolgozott IVS által kijelölt programok, akciók és intézkedések végrehajtása, továbbá a koncepció és a stratégia folyamatos karbantartása megkövetelik egy olyan szervezeti egység létrehozását, amelynek figyelmét nem kell megosztania a fejlesztés és a napi operatív feladatok között.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 257

A városfejlesztéssel kapcsolatos döntés-előkészítési és végrehajtási (projektmenedzsment) feladatok érdekében létrehozandó önálló szervezeti egységgel szemben alapvető elvárás az ellenőrizhetőség, a gazdaságosság és az eredményesség.

Tekintettel arra, hogy Albertirsa – stratégiai céljainak megvalósítása érdekében – önmagához képest jelentős nagyságrendű pályázati forrásokat tervez bevonni, külső elvárásként figyelembe kell venni a városfejlesztés finanszírozását támogató pályázatok mindenkori követelményeit, illetve a finanszírozásban résztvevő piaci szereplők esetleges elvárásait.

7.2.2 A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák

A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkeznie:

 megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek, és a teljes program menedzselésére alkalmas szakemberek alkalmazása,

 a szervezetben lehetőség szerint szerepelniük kell műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek,

 a szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy projektmenedzsment ismeretek mellett, a fenti kompetenciák közül legalább eggyel rendelkeznie kell.

7.2.3 Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása

Albertirsa Önkormányzata a funkcióbővítő városrehabilitációs projekt lebonyolítása céljából a pályázat nyertes első köre után városfejlesztő társaságot alapít.

7.2.4 A projektmenedzsment szervezet tevékenysége

A projektmenedzsmentet ellátó szervezet tevékenysége kiterjed a projekttervezésre, a források felkutatására és természetesen legfőképpen az operatív megvalósításra.

A stratégiaalkotásban a társaság tevékenysége kiterjed egyrészt a meglévő dokumentumok felülvizsgálatára, módosítására, valamint új fejlesztési programok kidolgozására. A társaság munkájának nagy része az operatív feladatokból áll. Az önkormányzat nevében eljárva, vagy megbízásából, végrehajtja a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott városfejlesztési feladatokat. Nem csak feladata, hanem jogköre is van a társaságnak arra, hogy az akcióterülethez tartozó ingatlanok hasznosításából származó bevételeket visszaforgassa a fejlesztésekbe. Fontos összekötő szerep hárul rá a befektetők és az önkormányzat, valamint a civil szféra közötti viszonylatban.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 258

Amennyiben valamely városfejlesztési tevékenység, befektetői tőke bevonása esetén indokolja (PPP) projekttársaság felállítását, minden esetben a társaság vesz ebben részt.

A városfejlesztő társaság elsődleges feladata a tervezett városfejlesztési beruházások, akciók megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), koordinációja. A társaság az alábbi feladatok elvégzéséért felelős:

 a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása,  egyeztetés, koordináció a városfejlesztési akciókban érintett lakossági, gazdasági, civil, közigazgatási és államigazgatási partnerek és szervezetek között,  a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása,  az önkormányzati és nem-önkormányzati beavatkozások beruházóinak közbeszerzés útján történő kiválasztása, az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése, a megvalósítás operatív nyomon követése, ellenőrzése, stb.,  a projektek pénzügyi folyamat-menedzsmentje, a folyamatosan pozitív cash-flow biztosítása,  a magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése,  adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása,  a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása,  az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére való javaslattétel  a fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása,  a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása,  pénzügyi elszámolások lebonyolítása a Közreműködő Szervezettel.

A városfejlesztő társaság munkája során, az önkormányzat eseti jelleggel a munkatársait is bevonja a végrehajtásba, különösen esetleges szociális városrehabilitációs kezdeményezésekkor.

Az önkormányzat közvetlenül, vagy a menedzser társaságon keresztül közvetetten, a projektek lebonyolításához külső szakértők közreműködését is igénybe kell, hogy vegye. Jelenlegi tevékenysége során az önkormányzat korábban számos szakemberrel együttműködött, így az adott feladathoz megfelelő szakértő kiválasztása nem jelent nehézséget.

1. Jogi szakértő: feladata a támogatott projektek lebonyolításához, a közbeszerzésekhez, illetve a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő szerződések kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása.

2. Közbeszerzési szakértő: feladata a támogatott projektekhez kötődő közbeszerzési eljárások előkészítésének és lebonyolításának szakértői támogatása.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 259

3. Földmérő: feladatvégzésére az egyes beruházások előkészítése során van szükség, amennyiben terület-előkészítési munkálatok szükségesek.

4. Műszaki (FIDIC) ellenőr - bonyolító: feladata az egyes beruházások műszaki tartalmának meghatározása, a műszaki megvalósulás nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók munkájának számon kérése, ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több műszaki ellenőr-bonyolító munkájára is szükség lesz.

5. Belső ellenőr: a törvényességi szempontok szerint vizsgálja a pénzügyi folyamatokat. Ellenőrzi, hogy a pénzügyi kifizetések mögött valós teljesítmények állnak-e, a benyújtott számlák, elszámolások formailag megfelelő módon lettek-e kiállítva. Az alkalmazott eljárásokat, gyakorlatokat összeveti a belső szabályzatokkal és az erre vonatkozó jogszabályokkal.

6. Marketing szakértő: a menedzselt projekt(ek) kommunikációjával, a városmarketing operatív lebonyolításával, a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

7. Monitoring szakértő: feladata az egyes projektelemek megvalósulásának monitoringja. Ennek keretében a fejlesztések tervezése és megvalósítása, illetve a fizikai megvalósulás és annak dokumentálása közti összhangot vizsgálja. Ellenőrzi, hogy a jelentésekben megadott indikátorok valóban teljesültek-e a valóságban, az indikátorok mérése megbízható források felhasználásával, módszertanilag megfelelő módon történt-e. Megvizsgálja, hogy a társaság belső monitoring rendszere megfelelően lett-e felállítva és működtetve.

7.2.5 A projektgazda kötelezettségvállalásai

Albertirsa Önkormányzata, mint projektgazda kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a pályázat az első körben nyertes lesz, úgy a projektfejlesztés időszaka alatt felállítja városfejlesztő társaságát.

Az önkormányzat kötelezettséget vállal a társaság tevékenységi körének fenntartására, illetve a társaság más, az Alapító tulajdonában álló társaságoktól történő szuverén jogállásának megőrzésére. Biztosítja az együttműködést és részvételt – azon belül a saját forrást – a városfejlesztési források megszerzéséhez (pályázatokon történő részvétel). A városfejlesztési tevékenység során keletkezett bevételeket nem vonja el a városfejlesztési társaságtól. Vagyongazdálkodó és üzemeltetést végző szervei által együttműködik a társasággal, továbbá szabályozza az együttműködést és a kompetenciahatárokat.

A Társaság tevékenységi körét/jogkörét nem korlátozza, illetve nem adja át hasonló tevékenységű önkormányzati szervezet vagy társaság részére. Szabályozza az akcióterületek ingatlangazdálkodását. Megfelelő felkészültségű szakembereket foglalkoztat a társaságban. A FB segítségével ellenőrzést gyakorol a társaságban.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 260

7.3 A településközi koordináció mechanizmusai

A településközi együttműködések, a területi munkamegosztás helyzetét érintette a vonzáskörzet elemzésével foglalkozó korábbi fejezet. Abban bemutattuk, hogy Albertirsa hagyományosan mikrotérségi központ szerepet tölt be, amelyben még jelentős tartalékok vannak. A településközi együttműködés, a Gerje Menti Területfejlesztési Társulás, valamint a (mikrotérségbe tartozó települések többségét is magában foglaló) Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között valósul meg.

(A települések közötti egyeztetések - rendezvény, nyilatkozat – dokumentumai mellékletként csatolva.)

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk Albertirsa nem csupán kistérségi településközi kapcsolatainak színtereit.

Albertirsa működő településközi kapcsolatai

Szakterület Társ település(ek) Együttműködési forma Közreműködő szervezet Külkapcsolat Gaggiano – Olaszország testvérváros valamennyi esetében az (Lombardia) Albertirsai Testvérvárosi Bourg-Saint Andéol – testvérváros Csoport (társadalmi szervezet) Franciaország (Ardes) Malacky – Szlovákia testvérváros Szilágysomlyó – Románia testvérváros (Szilágyság) Szociális szféra - családsegítés Ceglédbercel, Dánszentmiklós, valamennyi esetében valamennyi esetében a Mikebuda intézményfenntartói társulás Humánszolgáltató Társulás, Szociális Segítőház, - gyermekjóléti Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Családsegítő Központ és szolgálat Mikebuda Gyermekjóléti Szolgálat

- helyettes szülői Ceglédbercel, Dánszentmiklós, ellátás Mikebuda

- pedagógiai Ceglédbercel, Dánszentmiklós, szakszolgálat Mikebuda

- szociális étkeztetés Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda

- házi segítségnyújtás Ceglédbercel, Dánszentmiklós Egészségügy - központi orvosi Dánszentmiklós, Mikebuda szerződés Dr. Pécsi és Társa Bt. ügyelet

- szakrendelések: valamennyi esetében szerződés fizikoterápia Dánszentmiklós, Mikebuda reumatológiai Mozgásjavító és Otthonápoló Bt nőgyógyászat Mozgásjavító és Otthonápoló Bt Sanamed Nonprofit Kft. szemészet Dr. Fógel Kristóf sebészet MED-HOM Bt. fül-orr-gégészet Sanamed Nonprofit Kft. ortopédia Dr. Polyák Brigitta bőrgyógyászat

- családorvosi Mikebuda szerződés Preventív 96 Nonprofit Kft. szolgálat

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 261

- gyermekorvosi Mikebuda szerződés Dr. Pécsi és Társa Bt. szolgálat

szerződés Albertirsa Önkormányzata - védőnői szolgálat Mikebuda szerződés Dr. Pécsi és Társa Bt. - iskola-egészségügyi Mikebuda szolgálat

- fogorvosi ellátás szerződés Dombi-Dentál Bt. Mikebuda

- gyógyszertári ellátás Mikebuda

Igazgatás - önkormányzati Mikebuda körjegyzőségi megállapodás körjegyző igazgatás

- gyámhivatal Dánszentmiklós, Mikebuda vonatkozó Kormányrendelet Albertirsa Város Gyámhivatala szerint - rendészeti igazgatás (rendőrőrs, körzeti Ceglédbercel, Dánszentmiklós, vonatkozó IRM rendelet szerint Albertirsa Város Rendőrőrse Mikebuda megbízotti rendszer) Heti piac (kedd, péntek, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, vasárnap) Mikebuda Pénzügyi szolgáltatások Dánszentmiklós, Mikebuda (pénzintézetek) Önkormányzat – intézményi Cegléd, Nagykőrös, Abony, Többcélú kistérségi Társulás Ceglédi Többcélú Kistérségi ellátás Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Társulás Csemő, Kocsér, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás

Pilis, Ceglédbercel, Funkcionális kistérségi társulás Gerje Menti Területfejlesztési Dánszentmiklós, Mikebuda, Társulás Nyáregyháza

A táblázat a településközi együttműködés területeit, és a koordináció közben alkalmazott megoldási módokat, formákat egyaránt tartalmazza.

Az egyes együttműködési területeken alkalmazott szervezeti keretek közül külön is említeni kell a két statisztikai kisrégió határán létező, hat település (Albertirsa, Pilis, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Mikebuda, Nyáregyháza) együttműködését koordináló Gerje Menti Területfejlesztési Társulást.

Létrejöttének előzményeként ez a hat település jó ideje együttműködött néhány területen (egészségügy, hulladékkezelés, vezetékes földgáz beruházás). A 2001-től formálisan is létező társulás tagtelepüléseinek polgármesterei rendszeresen egyeztetnek aktuális önkormányzati ügyekben. A pályázatfigyelés feladatát a megalakulás óta közösen végzik.

A mikrotérség történeti, földrajzi, gazdasági, kereskedelmi és közlekedési adottságai egyaránt hatalmas tartalékokat mutatnak, az Albertirsa központtal tevékenykedő társulás számára.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 262

Ilyen közös fejlesztési érdekek és szükségletek:

- Új, korszerű mikrotérségi központ irodájának létesítése (Akcióterületi Terv keretében tervezett a megvalósítás).

- Albertirsa és Pilis, mint a Klímabarát Települések Szövetségének két alapító városa, klímastratégiájának egyeztetését követően közös klímavédelmi programokat szervez, melyeket a - mikrotérségi együttműködés értelmében - a többi tagtelepülésen is megvalósítja.

- Okmányiroda a mikrotérség igényeinek kielégítésére.

- A Dél-Pest megyei kerékpárút megépítése (Ceglédbercel belterületi szakasza már elkészült).

- Közös projektek kidolgozása a megújuló (elsősorban szél-, nap- és geotermikus) energia hasznosítására

- Turisztikai együttműködés: ezen belül 1) közös, 2-3 napos turisztikai program kínálat (strand, természetjárás, tanösvény, borpincék, stb.); 2) közös kiadványok.

- Gerje-patak medervédelmi munkálatainak összehangolása és együttes fellépés a vízutánpótlás biztosítása érdekében.

- A gazdasági élet szereplőinek együttműködésével mikrotérségi expo meghonosítása.

- Segítségnyújtás a mikrotérség agrártermelőinek együttműködésének elősegítésére.

- Közös marketing stratégia kialakítása.

- Hagyományteremtő rendszeres közös rendezvények számának növelése.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 263

7.4 Ingatlangazdálkodási koncepció

Albertirsa ingatlangazdálkodásának legfontosabb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze. Albertirsa Önkormányzatának egyik jelentős problémája, hogy bel- és külterületen egyaránt kevés ingatlantulajdonnal rendelkezik. Emiatt esetében különösen nagy jelentősége van annak, hogy legyen egy stratégiai jellegű, jól kidolgozott ingatlangazdálkodási koncepciója. Ilyennel a város jelenleg nem rendelkezik. Az IVS-nek nem feladata e dokumentum megalkotása. Így itt elsősorban az ingatlangazdálkodás azon elemeit említjük, amelyek az IVS végrehajtása közben óhatatlanul előtérbe kerülnek. Az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás annyiban tudatos, hogy a képviselő-testület évente előterjesztést tárgyal annak forgalomképes részei hasznosításáról. Legutóbb 2009 májusában került sor ilyen témájú napirendi pont testületi vitájára. A fejezetben az önkormányzati ingatlangazdálkodással kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket és az önkormányzati eszközökkel ösztönözhető, orientálható magánberuházásokat mutatjuk be. Az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos fejlesztéseket (evangélikus templom homlokzatfelújítása, katolikus templom felújítása) az érintett egyházak saját hatáskörben valósítják meg. Az önkormányzat támogatja ezen elképzeléseket, projekteket a saját eszközeivel. A jelen IVS időtartama alatt nem releváns a megyei, állami és állami vállalati intézmények tulajdonában lévő ingatlanok fejlesztése.

A jelenlegi Városháza épületének hasznosítása A polgármesteri hivatal „Új Városközpontba” történő átköltöztetését követően a jelenlegi hivatal ingatlana (volt kúria) tartósan önkormányzati tulajdonban marad. A tervek szerint a folyosóval összekötött, két önálló épületből álló házat szétbontják, elválasztják egymástól. Ezt követően, a Humánszolgáltató Társulás, Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (közismert nevén: Családsegítő) dolgozik majd a régi kúria épületben. Az újabb építésű ház viszonylag egyszerű átalakítását követően családok átmeneti vagy krízis otthonának biztosít majd helyet. Ezzel a cserével az egyes intézmények hatékonyabban működtethetők. A két funkció teljesen elkülönül egymástól, mivel a két épület közötti folyosó el lesz bontva. A Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegít ő Szolgálat és a családok átmeneti krízis otthonának jelenleg működést biztosító egyik ingatlan hosszú távon értékesítésre kerül. Az intézmény másik telephelye pedig visszakaphatja eredeti (lakás) funkcióját.

A Vásártér hasznosítása A város nyugati határában, a 40-es út bevezető és a 405. sz. út becsatlakozó szakaszánál található vásártér jelenleg alulhasznosított, kihasználatlan, ellenben az önkormányzat értékes ingatlana. Ingatlangazdálkodási szempontból javasolt az értékesítése, akár ipari területként történő hasznosítása. Az elképzelés létjogosultságát jelentős mértékben erősíti a telek rendkívül jó megközelíthetősége.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 264

Alközpontok Irsa, Alberti és Újtelep alközpontjai esetében a kijelölt akcióterületeknek megfelelően, általánosságban elmondható, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hosszú távú köztulajdonban tartása indokolt, sőt az alközponti, közcélú funkciók megerősítése miatt további tulajdonszerzés szükséges. Ilyen Újtelep esetében az „egészségház” kialakítása, vagy a BA-KO-i részen, magántőke bevonásával megvalósuló ingatlanfejlesztés.

Gerje-völgye A kiváló adottsága ellenére, kiaknázatlan terület idegenforgalmi, rekreációs célú hasznosítása várható. A rendezési terv is fejlesztési területként határozza meg a strandfürdőt és környezetét. A jövő szempontjából, a gyógyturizmus számára a szolgáltatásbővítés további ingatlanfejlesztést igényel, lehetőleg magánbefektetők bevonásával. Új beavatkozás lehet a Gerje-patak medrének kotrása. A mindehhez szükséges méretű, jelenleg is rendelkezésre álló önkormányzati ingatlan 35 ha.

Természeti értékek védelme Az ingatlangazdálkodás a klímastratégiával összhangban kiemelt figyelmet szentel a természeti értékek védelmének. A város északi határában húzódó Monor-Irsai Dombság legdélibb védett völgye a Dolina. A terület értékét elsősorban néhány, hazánkban ritkaságnak számító növényfaj adja. Az önkormányzat 2003-tól folyamatosan felvásárolja a 37,5 ha-os terület tulajdonrészeit. Ma a völgy 62 százaléka az övé. Cél a teljes tulajdonlás, amitől a város a Dolina értékeinek hatékony védelmét reméli.

Egyedi ingatlan értékesítések Miként az elmúlt években, a jövőben is várható, hogy az önkormányzat egyedi ingatlanértékesítést, elidegenítést hajt végre, olyan ingatlanok esetében, amelyek fenntartása nem gazdaságos, vagy - például jelenleg beépítetlen területként - további magánerős fejlesztésekre alkalmasak, és ezzel nem károsodik az önkormányzati érdek, sőt, magántőke bevonásával új funkciók alakíthatók ki. A jövőben ezeknél az egyedi elidegenítéseknél figyelembe kell venni az IVS által meghatározott városi és városrészi célokat. E lépéseket szükséges összehangolni más, közösségi célú fejlesztésekkel. Mivel, Albertirsán kevés az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan, ezért a konkrét várospolitikai célok érdekében, adott esetben (a fent említetteken túlmenően is) növelni kell ezek számát. Következtetés: az önkormányzatnak mielőbb meg kell alkotnia ingatlangazdálkodási koncepcióját. Ez annál inkább aktuális feladat, mivel (az IVS korábbi fejezetében megtalálható indoklás szerint) a településrendezési tervcsomag (benne a településfejlesztési koncepcióval) egésze átdolgozásra szorul. Így a két feladat közel egy időben történő megoldása szinergikus módon erősíti az egymással meglévő összefüggéseiket.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 265

7.5 Partnerség, társadalmasítás, nyilvánosság

A helyi partnerség területei

A címben szereplő együttműködésre, partnerségre konkrét példákat találunk a városban. Ezeket a 7.1.3 számú alfejezetben részletesen ismertetjük. Az ott leírtak konklúziója a következő: a köz- és a magánszféra együttműködésének a városban meglévő fórumrendszere komoly tartalékokat rejt, amelyek kiaknázása új energiákat szabadíthat fel. Az ezt célzó első gyakorlati lépésként, 2010. első harmadában, a város legjelentősebb munkáltatóinak, adófizetőinek, a képviselő-testület tagjainak, a helyi egyházközségek és intézmények, továbbá civil szervezetek vezetőinek részvételével olyan fórum alakult, amely az IVS-ben megfogalmazottakkal történő ismerkedést követően véleményt nyilvánít a végrehajtásukhoz szükséges eszközökről, mechanizmusokról.

Az önkormányzat vezetői folyamatosan kívánják működtetni a fórumot, amely így átalakul ún. Helyi Támogatói Csoporttá (Local Support Group). Ennek indítása jelenleg itt tart: 2010. február másodikán, a Móra Ferenc Művelődési Házban került megrendezésre az IVS- sel kapcsolatos vitafórum. Erre az alkalomra a mikrotérség településeinek polgármesterei, a helyben tevékenykedő keresztény-keresztyén gyülekezetek lelkészei, a legnagyobb albertirsai vállalkozások vezetői, továbbá a helyi önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények vezetői kaptak névre szóló meghívást. A civil szervezetek irányítói részére (az ideális létszámra törekvés miatt) a hónap második felében tartunk hasonló összejövetelt. Ezt követően, a tavasz során összevonjuk a két fórum legaktívabb résztvevőit, s belőlük megalakítjuk az IVS támogató csoportját, amely szükség szerint, de legalább félévente összeül, hogy megbeszélje a város integrált fejlesztése érdekében szükséges teendőket. A február másodikai, fent említett első találkozón (mint az a mellékelt jegyzőkönyvből kiderül), az előadón, az ÉrtékTérkép Kft. ügyvezetőjén kívül, harmincan vettek részt. A hozzászólók a városközpont kialakításának befejezésével, a település közlekedési problémáival, a beruházók vonzásának lehetséges módozataival és az Albertirsa számára kitörési pontot jelentő lehetőségekkel foglalkoztak. A fórumon megbeszéltük a Helyi Támogatói Csoport megalakulásának szükségességét.

Igényfelmérés, közvélemény-kutatás

A) 2009. november-december folyamán a gazdasági szervezetek között végzett kérdőíves felmérést az önkormányzat, amelynek keretében 50 vállalkozás véleményét, igényeit ismerhettük meg, a város lehetséges fejlesztési irányairól.

Ezek alapján, a főbb megállapítások, igények az alábbiakban foglalhatók össze.

A válaszok a következő témacsoportok köré csoportosíthatók: közterületek, közösségi terek, infrastruktúra és intézményi ellátottság, funkciók jelenléte.

Azok a válaszadók, akik javaslatokkal éltek a leendő új városközpont fejlesztésével kapcsolatban, az alább következő megállapításokat tették (egyes javaslatok megoszlását diagramok ábrázolják).

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 266

A közösségi terek vonatkozásában: a köztéri világítás korszerűsítése, a közbiztonság javítása, a vízelvezető árkok helyzetének rendezése és sétáló, gépjármű forgalommentes útszakaszok kialakítása.

Az intézményi ellátottsággal összefüggésben kiemelkedő igény mutatkozott az okmányirodára, és közösségi célt szolgáló intézmény (Szabadidőközpont) létesítésére. Kimutatható igény van jelentősebb középiskolai oktatási szolgáltatások iránt, ill. a Művelődési Ház fejlesztésére.

Az infrastruktúrával kapcsolatban markáns véleményként fogalmazódott meg a parkolási, illetve a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. Figyelemre méltó eredményt hoztak ezen felül a biztonságosabb gyalogos közlekedés körülményeinek javítását célzó javaslatok.

23. sz. ábra

Szabadidő Központ létesítése 9% Okmányiroda létesítése 11% 31%

Művelődési Ház

14% fejlesztése

Moz i 35%

Középiskola

24. sz. ábra

11% Parkolás

13,60% Jobb úthálózat 45,00% Kerékpárút

Jobb Közlekedés /pl. 22,70% jelzőlámpa/

Járda

20%

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 267

Nehezen számszerűsíthető, de visszatérő megállapítások hangzottak el a helyiek részéről:

- egyértelműen a városközpont szolgáltatásainak, funkcióinak bővítését javasolta a válaszadók többsége, - a helyi gazdálkodó szervezetek támogatását javasolják, mert a betelepülő multinacionális láncok üzleteivel szemben versenyhátrányba kerülnek, megjelenésük kedvezőtlenül hat, veszélyezteti a kiskereskedelmi hálózatok működését, - olyan, új közösségi terek, parkok, közösségi funkciók kialakítása indokolt, amelyek ösztönzik a városközpontban való tartózkodást, időtöltést, ezzel növelhető lehet a helyi vásárlóerő, - lényeges igény mutatkozik a közlekedési infrastruktúra javítására, a parkolás feltételeinek, rendszerének átalakítására, és a kerékpározási lehetőségek lényeges bővítésére.

B) Az önkormányzat 2009. november 16-án tartott lakossági találkozót. A városfórum során a polgármester önálló napirendi pontként ismertette a készülő integrált városfejlesztési stratégia főbb gondolati irányait. A városfórumra az intézmények, a civil szervezetek, az egyházak és a legjelentősebb vállalkozások vezetői olyan névre szóló meghívót kaptak, amelyben külön figyelem felhívás történt az IVS-re. A projektoros kivetítés módszerét felhasználó előadáshoz a mintegy száznegyven fős fórum résztvevőitől számos kérdés és hozzászólás kapcsolódott. A véleményt nyilvánítók gyakorlatilag egyöntetűen támogatták az IVS elkészítését, és ezen belül, a városrészek valamint az akcióterületek tervezett lehatárolását. Megerősítették az egyes lakóterületeken négy-öt esztendeje elkezdett belső tömbfeltárások folytatásának gondolatát, valamint ezek eszközeként az önkormányzat és az ingatlanfejlesztők közötti településrendezési szerződések fontosságát. A városközpont megkezdett kialakításának, funkcióbővítő továbbépítésének elkerülhetetlenségét négy-öt hozzászóló külön kihangsúlyozta. E gondolathoz is hozzákapcsolódva, jó néhányan beszéltek a városközpont és a fontos útkereszteződések közlekedési infrastruktúrájának szükséges fejlesztéséről, valamint a gépkocsi parkolás lehetőségeinek lényeges javításáról, mint alapvető kívánalomról. A város egyes belső útjait mindinkább túlterhelő kamionforgalom miatt sürgetővé váló elkerülő út (mely a várost észak-nyugat – nyugat – dél-nyugat – dél – dél-keleti irányban karolná át) mielőbbi megépítését öten szorgalmazták. A kerékpárutakat hiányolók hangos elismerésben részesültek a fórum többi résztvevőjétől. A zöldövezetek, a kulturált közparkok alapterületének lényeges mértékű növelését több hozzászóló igényelte. Ketten a várossá „érés” és a környező településekre történő vonzerő gyakorlás összefüggéseit boncolgatták. Akadt olyan is, aki a külterületi úthálózat, és a várossal meglévő közlekedési kapcsolatok javításáért emelt szót. A városfórum óta eltelt időben, az „Albertirsa a City” című internetes fórumon vita alakult ki az IVS koncepciójának egyes elemeiről. Ennek során nyolc hozzászólás foglalkozott ezekkel a témakörökkel, melyekre a polgármester választ adott.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 268

Helyi Támogató Csoport fóruma, megalakulása

(A Helyi Támogató Csoport megalakulásáról készült dokumentum a mellékletben csatolva.)

C) Az IVS képviselő-testület általi elfogadását követően, az önkormányzat 2010 márciusában az Albertirsai Híradó különszámát kívánja megjelentetni, amely szemelvényeket közöl majd a dokumentumból. Szintén a testületi elfogadás után, 2010 márciusában újabb városfórum kerül megrendezésre, amelynek témája az Integrált Városfejlesztési Stratégia.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 269

7.6 Az IVS megvalósításának nyomon követése, monitoring

7.6.1 A nyilvánosság megteremtése, biztosítása

A projekt megismertetésének és a beruházások társadalmi elfogadottságának egyik záloga a nyilvánosság minél szélesebb körű megteremtése. Ez az önkormányzat, illetve a lebonyolítást végző társaság feladata, amelynek során az önkormányzat aktív módon bevonja az érintetteket az aktuális közérdekű feladatokba.

A folyamat eredményeként elérhető az, hogy széles körben elfogadottá váljon a már elvégzett, vagy a még folyamatban lévő beruházások értelme, célja, valamint a lakosság megismerje a projektnek Albertirsa gazdasági, társadalmi, szellemi életére, az egyének életminőségére gyakorolt pozitív hatásait. A nyilvánosság bevonása által a helyi társadalom időben fel tud készülni a bekövetkező változásokra, a lakosság jövőbeni településhasználati tervei (pl. ingatlanvásárlás, oktatási intézmények) már előre alakíthatók.

Eszközei: helyi sajtó, közterületi hirdetések, nyilvános fórumok; a beavatkozások konkrét területén elhelyezendő magyarázó-megállító táblák, plakátok

7.6.2 A társadalmi ellenőrzés biztosítása

Az önkormányzat ennek segítségével nyitottá és ellenőrizhetővé teheti az akcióterv realizálása során felhasznált anyagi ráfordítások szükségszerűségét, megvalósítva ezzel a partnerség magasabb szintjét. A társadalmi ellenőrzésnek szerepe van a következő pontban kifejtett monitoring rendszer működtetésében is.

Eszköze: a beruházások költségvonzatának és költségszerkezetének (saját forrás, pályázati forrás) nyilvánossá tétele a sajtóban és táblákon, plakátokon

7.6.3 Monitoring rendszer működtetése

A funkcióbővítő rehabilitáció monitoringja a projekt tervezése során meghatározott célok folyamatos nyomon követését jelenti. A folyamatos monitoring-tevékenység elengedhetetlen az IVS és az akcióterületi integrált fejlesztési programok eredményes teljesítéséhez.

A monitoring révén a projekt végrehajtói információt kapnak a teljesült célokról, a projekt konkrét előrehaladásáról, illetve feltárulnak az esetleges elmaradások, azok okai. A visszacsatolások a következő tervezési ciklusban (évben) módosítások formájában beépíthetők a projekt megvalósításának folyamatába.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 270

A monitoring projekt-orientált tevékenység, elengedhetetlen a konkrét projekt eredményes megvalósításhoz, végigkíséri a végrehajtás egész előrehaladását. A monitoringot egy monitoring csoport végzi az önkormányzaton (mint projektfelelősön) belül, és félévente beszámol a képviselő-testületnek a projekt állásáról, s így a döntéshozatalt segíti.

A monitoring legfontosabb részei

I. A monitoring-csoport feladatai

1. Indikátorok meghatározása: - mennyiségi indikátorok: pl. zöldterület nagysága, más zöldterületekkel való kapcsolata, - minőségi indikátorok: pl. biodiverzitás jellemzői, a közterületek állapota, az esélyegyenlőség kritériumai, az akcióterület esztétikai értéke, a szennyezettség foka stb. - a közterület-használat indikátorai: pl. a használók száma és életkora, konfliktusok a terület- használók között, időbeli jellemzők, az elérhetőség lehetőségei, a közösségi közlekedés jellemzői stb. - a tervezés és a menedzsment indikátorai: a tervezési feladatok és a menedzsment előrehaladása, finanszírozása, participáció foka stb.

2. Megfigyelés: - helyszíni nyomon követés, - az előrehaladás irányainak elemzése.

3. Adatgyűjtés: - helyszíni adat- és információgyűjtés (kvantitatív adatok gyűjtése), - lakossági felmérések, interjúk, fogadóórák, - a nagyobb projektrészeknél: statisztikai adatgyűjtés.

4. Adatelemzés: - összevetés a kiinduló állapottal, - összevetés a tervezett előrehaladással.

5. Beavatkozási javaslatok megfogalmazása: - ütemezési módosítások, esetleges pénzügyi átcsoportosítások realizálása.

II. Az önkormányzat feladata

Az önkormányzat a monitoring csoport jelentése alapján, a döntéshozatalon keresztül előmozdítja a projekt megvalósulását, korrigálja az esetleges eltéréseket a tervezett állapottól. Ez nyilvános képviselő-testületi ülésen történik.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 271

1. A civil szervezetek bevonása

A tervezett fejlesztések jelentős beavatkozásokat jelentenek a város életébe és az akcióterületek funkcionális szövetébe. Így nagyon fontos a civilek bevonása a megvalósítás során is, annak érdekében, hogy a keletkező konfliktusok kezelése időben megtörténjen. A projektet érintő képviselő-testületi ülésekre írásban meg kell hívni az érintett civil szervezeteket, amelyek hozzászólhatnak az adott kérdéskörhöz.

Bizonyos célú döntések esetén nem elegendő a hozzászólási jog biztosítása, hanem ennél többre, participatív döntéshozatalra van szükség. Ilyen pl. az esélyegyenlőségi célú fejlesztések köre, az utcabútorok építése, a kerékpárutak, kerékpártárolók és körforgalmak tervezése. Ennek mintegy főpróbája lesz, az 6.2. számú „Fejlesztési célok a városra és a városrészekre” c. fejezetben felsorolt, lehetséges városi jelmondatok közül történő választás módszere. Lényege, a képviselő-testület Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának szándékai szerint, a következő: Februárban a következők megkapják a hat szlogen-javaslatot tartalmazó levelet: civil szervezetek, egyházak, intézmények (önkormányzati és más fenntartásúak), a tíz-tíz legtöbb iparűzési adót fizető, illetve legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal dolgozó cég. Március tizenötödikéig egy-egy szavazatot kérünk tőlük. Ezeket a jegyző lezárt borítékban őrzi, majd a március végi testületi ülésen a képviselők is szavaznak a témában. A két szavazási procedúra matematikai összesítése szerint legtöbb voksot kapott jelmondat lesz Albertirsa szlogenje.

A metodika:

- az esélyegyenlőségi célú fejlesztések esetén előzetesen ki kell kérni az érdekelt civil szervezetek véleményét (pl. járdaszegélyek, intézményi feljárók akadálymentesítése), s a fejlesztés konkrét megvalósulási módja csak ezután dolgozható ki az anti- szegregációs szempontok érvényesítésével; - az utcabútorok építésekor aktívan be kell vonni az idősek és a kisgyermekesek érdekvédelmi szervezeteit; - a kerékpárutak, kerékpártárolók és a körforgalmak kialakításánál a mérnökökön kívül különösen be kell vonni a kerékpárosok és az autósok érdekvédőit, akik a lehetséges konfliktusforrásokat előre képesek jelezni.

A projekt végrehajtása előtt javasolt civil referens, és/vagy esélyegyenl őségi referens kinevezése, akinek a feladata az érintett civil szervezetek megkeresése, valamint a működési területükhöz tartozó kérdéskörben a szervezetek aktivizálása és véleményük összegyűjtése lesz.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 272

Mellékletek

Az Anti-szegregációs terv során felhasznált adatforrások, dokumentumok

1. Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1996. (II.1.) ÖK. rendeletének, a 18/2002. (VIII.30.), a 28/2003.(XII. 01.), a 47/2004. (XII. 17.), a 23/2005. (IX.30.) és a 24/2007. (IX. 28.) számú rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege Albertirsa város önkormányzat vagyonáról 2. Albertirsa Város Önkormányzatának 10/2003.(VII.04.) számú ÖK. rendelete, az első nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének támogatásáról 3. Albertirsa Város Önkormányzatának 18/2003.(IX.25.) számú ÖK. rendelete, a szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról 4. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2004. (I. 30.) számú ÖK. rendelete, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjpályázatról 5. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I.30.) számú ÖK rendelete, a gyermekvédelem helyi rendszeréről 6. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (III.31.) számú ÖK. rendeletének a 9/2008. (II. 29.), a 22/2009. (XI.25.) és a 27/2009. (XII.04.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról 7. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006. (V.02.) számú ÖK. rendelete, az adósságkezelési szolgáltatásról 8. Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja 182/2007. (VII.12.), módosítva 34/2008. (I.24.) 9. Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 8/2003.(IV.01.) számú ÖK. rendelet 10. Szociális szolgáltatástervezési koncepció és felülvizsgálatai (2004, 2005, 2008) 11. Közfoglalkoztatási terv 2009. 12. Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2007. december 12-ei rendkívüli ülésére, a „Külterületek helyzete, lehetőségek és feladatok a birtokviszonyokban és a külterületi népesség helyzetében” tárgyban 13. Tanyagondnoki beszámoló (Humán Szolgáltató Társulás, Szociális Segítőház, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat)

Honlapok Népszámlálás honlapja: www.nepszamlalas.hu Állami Foglalkoztatási Szolgálat: www.afsz.hu Albertirsa honlapja: www.albertirsa.hu

Adatforrások Népszámlálás, 2001. KSH Önkormányzat adatközlései.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 273

Az Anti-szegregációs Terv képi mellékletei

Új szociális bérlakás a Thököly utcában

Szociális bérlakás a Thököly u. – Hámán Kató utca kereszteződésében

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 274

Thököly utca új útburkolattal és járdával

A szűk és útburkolat nélküli Vasvári Pál utca

A Kakasi dűlő utcája

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 275

Albertirsa Város Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen ingatlanvagyona

Albertirsa Város Önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyona Önkormány- zati tulajdoni Ingatlan címe Hrsz. Ingatlan funkciója hányad (%) 1 Albertirsa, Irsay Károly utca 2. 100 1/ Városháza 2 Albertirsa, Irsay Károly utca 8. 100 7/ Rendőrség 3 Albertirsa, Luther utca 2. 100 282/1/ Művészeti Iskola 4 Albertirsa, Luther utca 2. 100 283/3 Szakorvosi rendelő 5 Albertirsa, Luther utca 2. 100 292/ Óvoda+ lakás 6 Albertirsa, Ady Endre utca 100 1325/ játszótér 7 Albertirsa, Pesti út 52. 100 1754/ Márai S. Könyvtár 8 Albertirsa, Tó utca 100 2608/1/ Faluház 9 Albertirsa, Dózsa Gy. u.11. 100 2778/ Óvoda 10 Albertirsa, Dózsa Gy. u. 23. 100 2789/4/ Szociális Segítőház 11 Albertirsa, Táncsics M. u 3. 100 2904/1/ Általános Iskola 12 Albertirsa, Pesti út 85. 100 2918/ Művelődési Ház 13 Albertirsa, Vinnyica utca 100 2935/ Piac 14 Albertirsa, Vasút utca 4. 100 2937/4/ Rend.intézet, mentők, 4 bérlakás 15 Albertirsa, Baba utca 100 2941/ Bölcsőde, Óvoda 16 Albertirsa, Győzelem út 2. 100 3032/1/ Tessedik S. Általános Isk. 17 Albertirsa, Somogyi utca 50. 100 3138/ Orvosi Rendelő 18 Albertirsa, Köztársaság u. 9. 100 3301/ Fogorvosi Rendelő+ 2 lakás 19 Albertirsa, Sport utca 100 3349/1/ Víztorony 20 Albertirsa, Hunyadi utca 100 3377/2/ Szennyvíz átemelő 21 Albertirsa, Hunyadi utca 5. 100 3403/ Volt Zsinagóga 22 Albertirsa, Pesti út 29. 100 3433/ Óvoda 23 Albertirsa, Dolina út 100 6314/16/ Strandfürdő 24 Albertirsa, Dolina út 100 015/2/ Vízműtelep 25 Albertirsa, IV. kerület 100 015/10/ 1.sz. hévízkút 26 Albertirsa, IV. kerület 100 015/11/ 2.sz. hévízkút 27 Albertirsa, V. ker. Feketerész 100 027/2/ Szennyvíztisztító 28 Albertirsa, Gr. Széchenyi köz 97 211/ beépítetlen terület 29 Albertirsa, Bajcsy-Zs. Utca 100 2564/118 Kastély rom 30 Albertirsa, Baba utca 100 2952/6/ volt sportöltöző területe / út / 31 Albertirsa, Vasút utca 100 2952/9/ beépítetlen terület 32 Albertirsa, Csengey G. u. 100 3085/ beépítetlen terület 33 Albertirsa, Vasút melletti terület 100 3148/ vasút melletti terület 34 Albertirsa, Vasút melletti terület 100 3152/ vasút melletti terület 35 Albertirsa, Pesti út 49. 100 3364/ bérlakás+üzlet 36 Albertirsa, Pesti út 59. 100 3379/ bérlakás 37 Albertirsa, Táncsics M. u. 100 6304/ beépítetlen terület, /ZKP/

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 276

Albertirsa Város Önkormányzat forgalomképtelen ingatlanai helyi döntés alapján

Önkormány- zati tulajdoni Ingatlan címe Hrsz. Ingatlan funkciója hányad (%)

1 Albertirsa, Vasút u. 4. 100 2936 Gyógyszertár+lakás

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa Város - Integrált Városfejlesztési Stratégia 277

Dokumentumok

1) Anti-szegregációs szakértő elfogadó nyilatkozata

2) Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás támogató nyilatkozata

3) Gerje menti Területfejlesztési Társulás településeinek támogató nyilatkozata

4) Helyi Támogató Csoport fórumának és megalakulásának jegyzőkönyve

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu