A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA a Ceglédi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója

2010.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Tartalom

Bevezetés 1

I. Területi adottságok összefoglalása 2

1.1 Éghajlati adottságok 3

1.2 A mezőgazdasági területek talajminőségi jellemzői 3

1.3 Területgazdálkodás alakulása 3

1.3.1 Természetvédelmi területek 4

1.3.2 Felszíni és felszín alatti vizek 5

1.4 Környezeti terhelések 6

2. Infrastrukturális ellátottság 8

2.1 Lakásállomány 8

2.2 Közműellátás 9

2.3. A közlekedés helyzete 10

2.4. Intézményi ellátottság helyzete 12

2.4.1 Egészségügy 12

2.4.2 Oktatásügy 12

2.4.3. Kistérségi központú intézmények 13

3. Gazdaságszerkezeti sajátosságok 14

3.1. Kereskedelem 16

3.2 Turizmus a kistérségben 17

3.3. Az önkormányzatok gazdálkodása 18

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3.2 A térségben élők jövedelmi helyzete 20

4. Erőforrás mérleg 21

4.1. SWOT analízis 21

5. Jövőkép 25

6. Célpiramis 26

1. Prioritás: Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése 29

2. Gazdasági szerkezet megújítása 31

3. PRIORITÁS: TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 37

4. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE 43

5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE 47

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BEVEZETÉS

A földrajzilag, gazdaságilag és infrastrukturálisan összefüggő, és társadalmi hagyományaikat együtt ápoló önkormányzatok illetve területeiken működő gazdasági egységek fejlesztési elképzeléseit összehangolandó indokolt egy közös fejlesztési koncepció kialakítása.

A fejlesztések összehangolásának legalacsonyabb, jogszabály által is előírt szintje a kistérség, így leginkább az ezen a szinten elkészített koncepciók adnak lehetőséget arra, hogy az egyes önkormányzatok elképzeléseiket közvetítsék a tervezés magasabb szintjei felé.

Ugyanakkor jelen dokumentum nem részletes terv, csupán a kistérségi társulás tagönkormányzatainak nézőpontjából látható alapvető fejlesztési elképzeléseket, prioritásokat rögzíti.

Annak érdekében, hogy a gyorsan változó gazdasági illetve jogi környezetnek megfelelő rugalmassággal tudjon a koncepció reagálni a rövid távon jelentkező kihívásokra a konkrét projektek függelék formájában kerültek a koncepcióba. A függelék pedig a dokumentum külön elfogadása nélkül is módosítható.

Struktúráját tekintve az anyag helyzetelemzéssel indít, melyben külön kitér a területi, infrastrukturális és gazdasági sajátosságokra. Ennek alapján egy SWOT analízis megvonja az erőforrás mérleget, melynek segítségével kirajzolódik egy jövőkép.

A koncepció szintéjének nem elhanyagolható hátránya, hogy a jövőkép és az annak tükrében kitűzött célok nem tudják pontosan visszaadni a települési szinten pontosan kirajzolódó problémákat, és a válaszok megfogalmazásában is általánosabb szinten kell megállnia. Ugyanakkor a prioritások kialakításakor olyan közös értékek és célok kerülnek kialakításra, melyek a későbbiekben nagyban segíthetik a konkrét fejlesztési döntések meghozatalát.

A koncepció nem kíván önkényesen irányokat kijelölni, stratégiája inkább az alkalmazkodás és az alkalmazhatóság. A helyzetértékelésből eredő következtetések levonása után összefoglalja azokat a területfejlesztési irányokat és intézkedéseket, melyek az elkövetkezendő öt‐nyolc évben meghatározó törekvésként jelentkeznek a kistérségben. Nem zár ki egyetlen fontos társadalmi szinten jelentkező problémát sem, ugyanakkor a maga szintjén kellően konkrét ahhoz, hogy a szakemberek számára irányokat jelölhessen ki a döntéshozók számára pedig hivatkozási alapot teremtsen.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

I. TERÜLETI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A ceglédi statisztikai kistérség Pest megye déli részén található és 15 települést foglal magába, melyek a következők:

• Abony, • Albertirsa, • Cegléd, • Ceglédbercel, • Csemő, • Dánszentmiklós, • Jászkarajenő, • Kocsér, • Kőröstetétlen, • Mikebuda, • Nagykőrös, • Nyársapát, • Tápiószőlős, • Törtel, • Újszilvás

A települések összes területe 123395 hektár, ami Pest megye területének 19,3 %‐a. Elhelyezkedését tekintve ‐ földrajzi értelemben ‐ a Duna‐Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a Pilis‐Alpári homokhát, míg kisebb részt a Gerje‐Perje‐sík kistájhoz sorolható.

1. számú ábra: A Ceglédi kistérség települései

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

1.1 ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK

A térség éghajlatára jellemző, hogy átmeneti terület a mérsékelten meleg és a meleg száraz típus között. Erős vízhiány jellemzi. Az évi napfénytartam 2040 ‐ 2070 óra, míg az évi középhőmérséklet 10,2 ‐ 10,5 oC, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 ‐ 34,3 oC és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga ‐17 oC körül van. A csapadék évi összege 520 ‐ 540 mm. Az uralkodó szélirány ÉNy‐i (K‐DK‐i ősszel) és az átlagsebessége 2,5 ‐ 3 m/s.

1.2 A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK TALAJMINŐSÉGI JELLEMZŐI

A Dél‐Pest megye térség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyengébb szervesanyagtartalmúak (50‐150 t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz és a helyenként mészfelhalmozódás.

1.3 TERÜLETGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA

Egy adott területen történő megélhetés, létfenntartás egyik alapfeltétele a megújítható természeti erőforrásokkal való gazdálkodás. Ezek közé tartoznak azok a biológiailag aktív mező‐ és erdőgazdaságilag hasznosított felületek, amelyek a térség települései összterületének közel 89 %‐át alkotják. A biológiailag aktív felületek legnagyobb része elsősorban termelési célokat szolgáló mezőgazdasági terület és erdő, de ide tartoznak a növényzettel borított környezet‐ és természetvédelmi valamint üdülési, pihenési, esztétikai célú zöldfelületek is.

Az alföldi nagyüzemi mezőgazdaság által birtokba vett táj közelmúltban, s jórészt napjainkban is jellemző képét a szántóföldek határozták meg. Az intenzív, nagyüzemi művelésű szántó táblák nagysága a sík területeken a 100 hektárt is gyakran meghaladta, utat engedve a deflációnak, a természetes élővilág teljes eltűnésének. A rendszerváltás után kialakuló új termelési szerkezet sem tudja teljesen nélkülözni a nagyüzemileg kezelt táblákat ‐ elsősorban a gabonatermelésnél ‐ de a térségben egyes területein kialakult "agrársivatagok" széttagolódásának folyamata már megindult.

Erdőterületek a térség 18,1%‐át borítják, amely megegyezik a 18 %‐os országos átlaggal, de elmarad Pest megye 23,5 %‐os átlagos erdősültsége mögött. Az erdők megoszlása egyenlőtlen, mint ahogy az Alföldi térség más területein is. Nagyobb, többé‐kevésbé összefüggő erdőtömbök váltakoznak a fátlan nagyüzemi mezőgazdasági táblákból álló térségekkel. Az erdők legnagyobb része a mezőgazdasági művelésre nem, vagy csak korlátozottan alkalmas úgynevezett "feltétlen erdészeti termőhelyeken" helyezkedik el. Az Alföld megkötött futóhomokjain maradtak meg illetve létesültek. Az erdő‐vonulatok a domborzati formákat követve északnyugat‐délkelet irányú sávokban helyezkednek el ‐ párhuzamosan az uralkodó széliránnyal.

Az alföldfásítási program után a '60‐as és '80‐as évek között kisebb térségekre, így Nagykőrös környékére, valamint Cegléd zöldövezetére is készültek fásítási programok, melyek eredményeként a térség 8 érintett településén 10423 hektárral növekedett az erdőterület.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Az erdők egyik leglényegesebb jellemzője ökológiai szempontból az erdőállományok összetétele, a magas környezet‐ és természetvédelmi teljesítményű természetszerű erdők aránya. A térség legnagyobb arányban előforduló fafajai ‐ a kultúrerdőket alkotó ‐ akác, nyár (a hazai és a nemesnyár együtt) és fenyő.

2. számú ábra: Magyarország erdősültségi fokának alakulása 2004-ben megyei bontásban (%) Forrás: KSH, Szerk.: Komarek L.

1.3.1 Természetvédelmi területek

A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 %‐át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő‐ és élettelen természeti elemeiből.

A Ceglédi‐rét Természetvédelmi Terület hazánk legértékesebb orchideás területe, ahol az ősgyepen ‐ amelyet rendszeresen elöntött a Gerje vize ‐ ideális feltételek alakultak ki egyes orchidea‐fajok számára. Igen kis területű (17,4 ha) és a belterület határán fekszik, ezért számos veszély fenyegeti.

Az Abonyi Kaszáló ‐ erdő helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület teljes kiterjedése: 195 hektár, melyből egy 9,5 ha‐os akácerdő Pest megye egyik legnagyobb kékvércse ‐ telepét rejti. A madarak legfontosabb táplálkozó területe az erdőt övező pusztagyep. A terület madárvilágából a szalakóta jelenléte emelhető ki.

Az Albertirsai Hársas‐völgy helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület az Alföldet hajdan nagy kiterjedésben borító erdőssztyepp emlékét őrző, kissé hűvös mikroklímájú tájrészlet. A korábban jelentős területű hárs‐erdők maradványát képező idős hagyásfák, idős tölgyekből álló kisebb erdőrészek és a rohamosan fogyó szil termőhelyének fokozottabb védelmére létesült a Természetvédelmi Terület. A lágyszárú vegetációban ritka, védett fajok is

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA megtalálhatók, ezenkívül gazdag madárfaunája. Kiterjedése 221 hektár. (országos védelme indokolt)

Az Albertirsai Dolina‐völgy helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a Gödöllői‐ dombvidék folytatásaként az Alföldre félszigetszerűen benyúló Monor‐Irsai halomvidék csaknem egyenletes felszínébe bevágódott eróziós völgyek egyik legértékesebbike. A hazánk területére hajdan jellemző erdős‐sztyepp flóra maradványterülete található itt. A meredek oldalak gazdálkodásra alkalmatlanok, így az ősi növényzetből sok ritka, veszélyeztetett faj maradhatott fenn. Területe 47 hektár. (országos védelme indokolt)

A Ceglédi Szikes‐tavak helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület értéke a változatos, sok védett, nem gyakori növényfajt tartalmazó sziki és mocsári növényzet az ehhez kapcsolódó gazdag faunával. Kiterjedése: 40 hektár.

A Gerje‐patak csemői szakasza helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a síkláptőzeg bányászata során kialakult gazdag növény‐ és állatvilággal rendelkező tavak egyetlen ilyen jellegzetes alföldi képviselője. Kiterjedése: 31 hektár

A Nagykőrösi Strázsa‐domb helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a tájra jellemző homokvilág természetes állapotban megmaradt része, a homokhoz kötődő jellegzetes élővilággal. A homoki vegetáció a hajdani alföldi tölgy‐kőris‐szil ligeterdők helyét foglalja el, ezek maradványait néhány mezei szil, kőris és évszázados korú tölgy idézi. A védett terület kiterjedése: 29 hektár.

A Nyársapáti legelő helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a térség homokterületén egy kis foltban megmaradt ősi mocsárrét, mely nagy egyedszámú orchidea‐állománnyal rendelkezik. Kiterjedése: 2 hektár.

A térségben található természeti értékek közül további három területet terveztek országos védelem alá vonni, melyből az egyik a Ceglédi orchideás rét II., míg a másik a Jászkarajenői szikes puszták, valamint a Kőröstetétleni Sári‐gyöp a Jászkarajenői szikes pusztákhoz csatlakozóan.

1.3.2 Felszíni és felszín alatti vizek

A Gerje‐Perje vízgyűjtője gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A területet szabdaló homokhátak eróziós, deráziós formációkat is mutatnak, köszönhetően a gyenge növényzeti fedettségnek. A vízvezető laposak NyÉny‐KDk‐i irányúak. A térség vízvezető vízfolyásai a Tisza‐völgy felé tartanak. Főbb vízfolyások:

• Gerje‐csatorna • Körös‐ér • Csukás‐ér • Gógány‐ér

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

• Pejtsík‐csatorna • Kürtilaposi‐csatorna

• Perje‐csatorna (26.0 km, 425 km2) • Perje‐Felső‐csatorna (17.0 km, 138 km2). • Sőregi‐csatorna • Szőke‐réti‐csatorna • Kutyatejes‐csatorna • Cigányszéki‐csatorna

Közös jellemzőjük, hogy viszonylag nagy vízgyűjtőkhöz igen kicsi vízhozam értékek tartoznak. Az okok a lassú lefolyásban (összegyülekezés) az igen erős szivárgásban, elpárolgásban kereshetők. Becslések szerint a Gerje‐Perje ritka árvizei meghaladják a 20 m3/s ‐ot, máskor viszont alig vezetnek vizet. Árvizekre csak kora nyáron lehet számítani. A csatornákhoz kapcsolódó ártér belvizeit 400 km‐t meghaladó csatornahálózat vezeti le. A Gerje‐patak nagy vízhozama nem éri el a 15 l/s‐ot, a kisvízi érték (augusztus) nem mérhető, a közepes vízhozam 130‐140 l/s. A többi vízfolyás hasonló paraméterei a Gerje értékeitől messze elmaradnak.

A száraz jelleghez viszonyítva sok az állóvíz. A több mint száz természetes tófelszín azonban együtt is csak 49 ha. A két mesterséges halastava közül a Ceglédi 16 ha, a Jászkarajenői 85 ha. Négy kis tározó is van, ezek felszíne 29 ha. A Pejtsik‐csatorna mellett két tározó is van kb. 80 ha felszínnel.

A térség szinte minden településére jellemző volt az ivóvíz kifogásolható minősége. Főként a vas, ammónia és a mangán tartalom okoz problémát, de ezen kívül előfordul a nitrites víz is. Ahol van vezetékes vízellátás ott a rossz vízminőség nem jelent veszélyt a lakosság számára, de ahol nincs vezetékes víz vagy ha elérhető is nem kötöttek rá, ez továbbra is problémát okoz. Igaz ez a tanyás térségek egészére is.

Az elmúlt évtizedek csatornázatlanságából adódóan a települések szikkasztott szennyvize és a mezőgazdasági területek kemizálása tartós szennyezést okozott ‐ a térség adottságaiból fakadó ‐ a szennyezésre többnyire nagyon érzékeny területeken. A 10 évvel korábbi adatok szerint Cegléden az összes lakás mintegy 33 %‐a, Albertirsán 25 %‐a, míg Nagykőrösön a 27 %‐a volt közcsatornával ellátott. A többi településen nem volt csatornahálózat. Ez a helyzet mára már kedvezőbb, de a csatornázatlanságából eredő, a kis mélységben elhelyezkedő réteg, illetve talajvizeket érintő korábbi szennyezések nem múlnak el nyomtalanul.

1.4 KÖRNYEZETI TERHELÉSEK

A térség két meghatározó települése Cegléd és Nagykőrös, amelyek jelentős iparral rendelkeznek. Vonzáskörzetük hagyományosan jóval nagyobb a kistérség településeinél, úgy az ipar, a szolgáltatás, mint az oktatás terén is. Az országos és nemzetközi szinten is meghatározó jelentőségű, többirányú közúti és vasúti átmenő forgalom jelentős zaj‐ és légszennyezés terhelést okoz a településeken, különösen a gyűjtő‐elosztó szerepet is betöltő Nagykőrösön és Abonyban. A főforgalmi utak levegőszennyezésén és zajterhelésén kívül

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jelentős környezetterhelést a nagyobb települések üzemeiben keletkező számottevő mennyiségű veszélyes hulladékok jelentenek.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2. INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG 2.1 LAKÁSÁLLOMÁNY

A legkedvezőtlenebb képet a lakásállomány építési évek szerinti összetétele, valamint, ezzel szoros összefüggésben, komfortfokozata mutatja. Az 1945 előtt épült lakások aránya 40,4% volt kistérségi szinten 1995‐ben, tíz százalékkal magasabb, mint a Pest megyei átlag (38.7%). Nem véletlen, hogy a régi építésű lakások vonatkozásában térségünknél magasabb értéket csak az Ipoly‐mente aprófalvaiban találunk: az aprófalvakra és a tanyákra építési tilalom is vonatkozott a hetvenes években, azaz a lakásállomány összetétele itt nemcsak a lakosság építési szándékának, hanem a hatóság tiltó intézkedéseinek nyomait is hordozza. Nagykőrösön majdnem kétszerese az 1945 előtt épült lakások aránya (49.1%) a megye városi átlagának (28.6%).

1960 és 1980 között a kistérség városai valamelyest behozták lemaradásukat, bár a jelzett időhatárok között eltelt 20 év alatt épült lakások aránya is elmarad mind térségi szinten, mind a három érintett város vonatkozásában a megyei átlagtól (40,7%) 4‐6%‐kal. Kirívó a tanyás községek lemaradása: a legkevesebb lakás, az 1995‐ös lakásállománynak mindössze 13%‐a, Csemőn épült 1960 és 1980 között. Megdöbbentő pontossággal jelzi Nagykőrös nyolcvanas évekbeli válságát (ekkor veszítette el járási jogú város státusát), hogy az ebben az évtizedben épült lakások aránya alig több mint egyharmada (8,5%) a megye városi átlagának (22%).

A tanyás szerkezet következtében a kistérség lakásállományának minősége is gyenge, bár nem a legrosszabb a megyében. A három és több szobás lakások aránya térségi szinten 6%‐ kal, az összkomfortos lakások aránya 9%‐kal alacsonyabb, mint a megyei átlag, 38% ill. 27%.

3. számú ábra: 10.000 lakosra jutó épített lakás Pest megyében, kistérségi bontásban Forrás: KSH

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2.2 KÖZMŰELLÁTÁS

A lakások közműellátottsága az ezredforduló óta is folyamatosan javult, 2004 végén közüzemi ivóvízhálózattal valamennyi település rendelkezett. Jelentősebb lemaradás a közüzemi szennyvízcsatorna‐hálózat kiépítésében mutatkozik, a 15 településből 4‐ben még nem épült ki a közcsatorna‐hálózat.

4. számú ábra: Közüzemi víz- és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás Pest megyében, kistérségi bontásban - Forrás: KSH

Az elmúlt időszak vonatkozó fejlesztési támogatásait kihasználva több településen közüzemi víz‐ és szennyvízcsatorna‐hálózati fejlesztések valósultak meg (Abony, Albertirsa, Cegléd), illetve indulhat meg 2011‐ben (Nagykőrös, Nyársapát).

A kistérség több települése az elmúlt évek szélsőségesen csapadékos időjárása miatt belvízzel veszélyeztetett. 2010‐ben Cegléden, Nagykőrösön és Kocséron valósult meg csapadékvíz elvezetés fejlesztése. Abonyban mára kritikussá vált, a majd egészévet jellemző, belvizes állapot. Jászkarajenő, Kőröstetétlen és Törtel esetében is folyamatos belvíz‐ veszélyeztetettségről beszélhetünk. Ezen települések külterületén kisebb‐nagyobb mezőgazdasági területek is egész évben belvíz alatt voltak. A veszélyeztetett településeken elengedhetetlen a bel‐ és csapadékvíz elvezetés, gyűjtés fejlesztése.

A térségi energiahálózat – villamos, szénhidrogén – kiépítettsége megfelelő, biztonságosan kiszolgálja a felhasználókat.

A térségben a megújuló energiaforrások közül a geotermikus és a vízenergia hasznosítása az elsődleges. A térség termáladottságai kiválóak, mivel egy termálgerincen húzódik.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Az idegenforgalmi hasznosítás mellett a mezőgazdasági és a lakossági távhőszolgáltatás fokozottabb igénybevétele is perspektivikus. Potenciális lehetőségek és lezárt kutak majd minden településen rendelkezésre állnak. Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a nap, szél és biomassza (energiafű, energiaerdő) kiaknázása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető.

2.3. A KÖZLEKEDÉS HELYZETE

Gyorsforgalmi hálózat

A kistérségben jelenleg nincs gyorsforgalmi út, de az országos tervek jelentős javulást prognosztizálnak ebben a kérdésben. Ennek megfelelően a 4. sz. főút fejlesztésével, valamint a M8 gyorsforgalmi út megépítésével a kistérség közúti közlekedési kapcsolatai jelentősen javulnak.

Főúthálózat

A meglevő főúthálózat alapjaiban véve kialakultnak és véglegesnek tekinthető, csak a forgalom folyamatos növekedésével a városok átkelési szakaszait kell kiváltani. A 4. sz. út esetében ez már megtörtént.

A térség É‐D‐i főútvonala a 311.‐441. főutak által biztosított tengely, amely mind Cegléden, mind Nagykőrösön áthalad. A forgalom‐előbecslések alapján várható, hogy mintegy 10‐15 éven belül ezek az átkelési szakaszok sem fogják tudni levezetni az útvonal forgalmát. Belső bővítés egyik városban sem lehetséges, így az elkerülő szakaszok megépítését napirenden kell tartani (mindkét város általános rendezési tervében szerepel).

Alsórendű úthálózat

A térség alsórendű úthálózatának fejlesztéséről szólva egy többlépcsős megoldás javasolható. Mivel minden település megközelíthető, ezért (a már elhatározott új fejlesztéseken túl, pl. Kocsér‐Szentkirály, Mikebuda‐Dánszentmiklós) első lépésben a meglevő hálózat minőségének javítására kellene a hangsúlyt helyezni.

A felújítások után következő lépésként javasolható az olyan egymás mellett fekvő települések összekötése közúttal, amelyek kapcsolatai jelenleg hiányoznak. Ezek közül a Dánszentmiklós‐Mikebuda közötti út kiépítése szerepel az országos alsóbbrendű úthálózat fejlesztési tervében, de további útszakaszok építését is szorgalmazni kell:

• hiányzik Albertirsa északi irányú kapcsolata, • Mikebuda‐Táborfalva közötti út. • Nyársapát – Törtel közvetlen kapcsolata.

A továbbiakban az így kialakult állami úthálózat helyi érdekeltségű sűrítését kell elkezdeni. A forgalom ugyanis nem egyik útról a másik útra tart, hanem egyik területről a másikra.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Az út tehát csak közvetítő elem, így az állami úthálózat forgalmát az egyes területrészeken teríteni kell. Ezt az igényt egészíti ki a külterületi termelő és lakóhelyek, valamint a mezőgazdaság igénye. A nem is távoli jövőben komoly igényként fog jelentkezni a külterületeken télen‐nyáron biztonsággal járható úthálózat iránti igény. Ezeknél általában elegendő az egynyomú, egyszerűbb burkolatszerkezettel vagy javított földútként való kialakítás.

Ezzel a valószínűleg önkormányzati hatáskörben levő hálózattal a kistérség teljes területén számolni kell, leghamarabb természetesen ott fog az igény felmerülni, ahol a községek közötti állami úthálózat elemei távol fekszenek egymástól (pl. a Nagykőrös‐Törtel‐ Kőröstetélen‐Kocsér négyszögben vagy a Cegléd‐Nagykőrös‐Törtel által közrefogott területen, ahol Nyársapát és a tanyavilág külön is indukálja ezt az igényt).

Vasúti fejlesztések

A meglevő vasútvonalak a térség nagy részét feltárják, mind a Budapest‐Szolnok, mind a Cegléd‐Kecskemét vonal országos jelentőségű, tehát a terület megfelelően be van kapcsolva az ország vérkeringésébe. Az elmúlt esztendők gyakran megokolhatatlan vasúti költség‐ csökkentései egyedül Nyársapátot hozták nehéz helyzetbe.

A szegedi vonal Cegléd‐Kecskemét közötti szakaszán a második vágány kiépítésénél a műszaki és helybiztosítási kérdések szempontjából probléma nincs.

Tömegközlekedés

A vasúti és közúti tömegközlekedés főbb vonalaiban megmarad, ezt kellene kiegészíteni az életminőség javítása által diktált igények szerint.

A jelenlegi szervezeti rendszer és járműállomány az autóbusz‐közlekedés javítását nem teszi lehetővé. Az önkormányzati és egyéni (koncessziós) részvétel javíthat a helyzeten, ennek kimunkálása és működtetése a térség közös feladata lehet.

A jelenlegi, viszonylag ritkább úthálózaton a rendelkezésre álló nagy befogadóképességű autóbuszokkal a lakosságot színvonalasabban kiszolgáló tömegközlekedés nem biztosítható, mert ez a Volán vállalat ráfizetését növelné. Ezért szükséges az érdekelt önkormányzatokkal összefogva új stratégia kidolgozása. Ennek legfontosabb eleme az utasforgalmi igényekhez alkalmazkodni képes kisebb befogadóképességű járművek beszerzése és üzemeltetése, amely esetleg az önkormányzatok pénzügyi támogatását is szükségessé teszi. Ezt a kérdést nem szabad csak erről az egy oldalról nézni (miszerint újabb fizetési kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál), hanem figyelembe kell venni azt, hogy a színvonalas tömegközlekedés jobb életkörülményeket, tehát vonzerőt eredményez. Így a munkaképes lakosság letelepedése is várható, amely jobb és adófizetésre alkalmas népesség‐összetételt is eredményez.

Kerékpáros közlekedés

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A térség földrajzi viszonyai lehetővé teszik a kerékpáros közlekedés fejlesztését. A településekben nagy hagyománya van a napi utazások (munka, kereskedelem, ügyintézés) alkalmával a kerékpárnak, ez a továbbiakban is várhatóan így bonyolódik (ilyen rövid távolságokra nem célszerű gépkocsival közlekedni. Ez a kerékpáros forgalom azonban csak a települések belterületein, vagy a közvetlen környezetükben levő területek (tanyák, földek) megközelítésében játszik szerepet.

2009‐2010. években Nagykőrös – Kecskemét és Jászkarajenő – Kőröstetétlen összekötő külterületei kerékpárutak kerültek megépítésre. A Nagykőrösi kerékpárútszakasz EuroVelo kapcsolattal rendelkezik.

A kistérség rendelkezik térségi kerékpárút‐hálózat kialakítására vonatkozó tanulmánnyal, amelyhez az említett két fejlesztés illeszkedik.

2.4. INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG HELYZETE

2.4.1 Egészségügy

Az egészségügyi ellátás intézményeinél kezdve, a kórházellátás terén pillanatnyilag a túl sok és a túl kevés állapota egyszerre áll fenn. Cegléd számára a körzeti funkciókat betöltő kórház működtetése nem kis megterhelést jelent.

Teljes szolgáltatást nyújtó szakrendelő csak Abonyban (2010‐ben kezdi meg működését), Cegléden és Nagykőrösön, részleges szolgáltatást nyújtó Albertirsán van. Utóbbit az önkormányzat saját forrásból üzemelteti.

A háziorvosok a települések többségén vállalkozóként működnek, akárcsak a patikák. A vállalkozó háziorvosok általában ingyen kapják a rendelőt az önkormányzatoktól, sőt, ezen felül is van, ahol kapnak plusz támogatás. Jászkarajenő és Kőröstetétlen együtt foglalkoztat háziorvosokat, akárcsak Dánszentmiklós és Nyáregyháza, ahol közösen alkalmaznak egy gyermekorvost. Jászkarajenőn (Kőröstetétlennel együtt), Mikebudán és Csemőn Ceglédről kijáró gyermekorvosokat foglalkoztatnak.

Indokolt lehet a jövőben a háziorvosi ügyeletet közös közbeszerzésben kiírni a teljes kistérség területére, hiszen a jelenlegi szabályozottság mellett az egyesével megkötött szerződések igen nagy terhet rónak a kistelepülésekre.

Bölcsőde a városokban nem elégséges a meglévő bölcsődei férőhely, Abonyban 2011‐ben nyitja meg kapuit az új bölcsőde.

2.4.2 Oktatásügy

Óvoda van minden településen, és éppen a bölcsődék hiánya miatt általában túlzsúfoltak. Általános iskola is van minden településen, a városokban és a nagyobb településeken természetesen több is. A kistelepülések mindegyike kulcskérdésnek tartja, hogy a nyolc osztályos iskolát megőrizze még akkor is, ha ez nagyon sokba kerül. Mikebudának a Ceglédi Kistérségi Társulás jelentett megoldást az iskolája megtartására, míg Kőröstetétlen általános iskolája a Ceglédi Református Általános iskola fenntartásába került. Érthető, hogy a 12

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA kistelepülések, s főként a tanyás községek nagyon ragaszkodnak iskoláikhoz, hiszen nap mint nap tapasztalják azt a nélkülözhetetlen, civilizatorikus szerepet, amit az iskola a térségben betölt.

Itt kell említést tennünk a zeneiskolákról: mindhárom városban van zeneiskola kihelyezett tagozatokkal, de a legnagyobb hírnévnek az öt kihelyezett tagozattal rendelkező (Jászkarajenő, Törtel, Csemő, Kőröstetétlen, Újszilvás) abonyi zeneiskola örvend.

Ahogyan Mikebuda és Kőröstetétlen a nyolc osztályos általános iskolára, úgy vigyáz Abony az egyetlen gimnáziumára: amikor alkalma lett volna rá, akkor sem adta le a megyének. Mind Nagykőrös, mind Cegléd iskolavárosnak tartja magát, joggal. Öt középiskola működik Cegléden (egy gimnázium, egy közgazdasági szakközépiskola, egy egészségügyi szakközépiskola és egy vendéglátóipari szak‐ és szakközépiskola), közülük a gimnázium igen előkelő helyen áll a megye középiskoláinak továbbtanulási rangsorában. Nagykőrösön egy gimnáziumi osztállyal is rendelkező élelmiszeripari szakközépiskola, egy vállalkozási ismereteket is oktató szakmunkásképző, és egy gimnázium működik, utóbbi 1993 óta visszakerült a református egyház tulajdonába. Ellentétben Abonnyal, Cegléd és Nagykőrös nem tudta vállalni szakközépiskolája működtetését, ezért a tulajdoni jog megtartása mellett az üzemeltetést leadta a megyének (az egyházi gimnáziumot értelemszerűen a református egyház működteti).

Felsőfokú tanintézettel egyelőre csak Nagykőrös rendelkezik: a református egyház ugyanis tanítóképző főiskoláját is visszakapta, amely jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem kihelyezett tagozataként működik a városban.

2.4.3. Kistérségi központú intézmények

Az elmúlt időszak jogalkotása költségvetési eszközökkel a Többcélú Kistérségi Társulások szintjére emelte a szociális ellátórendszert. Albertirsán intézményfenntartó társulás jött létre Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Mikebuda részvételével, még Cegléd és Abony székhellyel új kistérségi fenntartású intézmények alakultak.

A költséghatékonyabb forma mellett a szakmai színvonal és az ellátottság is javult a kistérségi fenntartású intézmények ellátási területén, amely Ceglédet, Törtelt, Újszilvást, Tápiószőlőst, Csemőt, Nyársapátot és Kocsért, valamint Abonyt és Kőröstetétlent fedik le.

A korfa alakja a Ceglédi Kistérségben is azonos az országos korfáéval. A fent, azaz a magasabb életkori adatoknál kiszélesedő értékek azt mutatják, hogy az idősek ellátása a jövőben komoly kihívások elé állítja majd az önkormányzatokat.

Egyenlőre kistérségi szintre emelt szolgáltatások, melyek közül kiemelkedik a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás elegendőnek bizonyultak, de több település tervezi, hogy bentlakásos intézmény épít.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3. GAZDASÁGSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK

Az Ceglédi kistérség a Tápió völgyével együtt egy egységes, a különböző típusú vállalkozások alacsony számával jellemezhető mezo‐régiót, ú.n. 'belső perifériát' alkot. Ebben az egész mezo‐régióban egyedül Cegléden és Dánszentmiklóson átlagos a vállalkozások 10 000 lakosra vetített száma; Nagykátán és a Ceglédi kistérség észak‐nyugati csücskének néhány településén (Ceglédbercel, Albertirsa, Mikebuda) átlag alatti ugyan, de még elfogadható sűrűségű; a térség nagyobb részén azonban mélyen átlag alatti a mutató értéke. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy nemcsak az egyéni vállalkozások száma nagyon alacsony a térségben, a közepes méretű társas vállalkozásokban is hiány mutatkozik, Abonyban és Nagykőrösön mindenképpen. A kis‐ és középvállalkozások gyarapodásának előmozdítása tehát mindenképpen a prioritást élvező területfejlesztési feladatok közé kell tartozzon a régióban.

5. számú ábra:10.000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Pest megyében, kistérségi bontásban Forrás: KSH

Hogy egy kicsit szebb a térség gazdaságáról festhető összkép, mint amilyennek a vállalkozások sűrűsége alapján mutatkozik, az annak köszönhető, hogy néhány jelentős ipari nagyüzem működik, sőt, nagyarányú fejlesztések folytak az elmúlt években mind Nagykőrösön (főleg a külföldi tulajdonba került vállalati körben), mind Cegléden.

Vállalkozási formát tekintve a társas vállalkozások aránya elmarad a megyei átlagtól, a kistérséget az egyéni vállalkozási forma jellemzi (vállalkozások mintegy kétharmada).

2005‐ben a kistérségben regisztrált vállalkozások mintegy háromnegyede szolgáltatási jellegű gazdasági ágban tevékenykedett: ipari, építőipari vállalkozásként a vállalkozások majd 20%‐át, mezőgazdasági jellegűként több mint 7%‐ukat tartották nyilván. A nemzetgazdasági ág szerinti összetételt vizsgálva a kistérségre elmondható, hogy a vállalkozások döntő többsége a szolgáltatási jellegű nemzetgazdasági ágakban tevékenykedik. 14

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

6. számú ábra:A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Pest megyében, kistérségi bontásban Forrás: KSH

A külföldi érdekeltségű vállalkozások nem csak számuk, de saját tőkéjük nagysága is alacsony a ceglédi kistérségben.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

7. számú ábra:10.000 lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozások száma Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH 3.1. KERESKEDELEM

A kiskereskedelmi üzlethálózat kiépítettsége a megyei viszonylatban a legjobbak közé tartozik kistérségi szinten, hiszen 16 kiskereskedelmi üzlet jut 1000 lakosra.

8. számú ábra:1.000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH

A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a nem élelmiszert árusító üzletek aránya a magasabb. A megyei átlaghoz hasonlatosan ezek között a ruházati üzletek száma kiemelkedő.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

9. számú ábra: Kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípus szerint Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH

3.2 TURIZMUS A KISTÉRSÉGBEN

A turisztika, az idegenforgalom előtérbe kerülése a térség fejlesztésében érdekeltek gondolkodásában akkor is hasznosnak tekinthető, ha nyilvánvalóan nem ez az ágazat jelenti e térség fejlődésében a kitörési pontot.

Hasznos, mert:

• ha kiegészítő jelleggel is, de hozzájárul a népesség egy részénél a megélhetés biztosításához, ezzel a kistérség népességmegtartó képessége növeléséhez;

• segít felkutatni, felismerni és tudatosítani a helyi értékeket, a helyi karaktert úgy a táji, természeti, mint az épített környezetben, a helyi kultúrában, ezzel növeli a helyi polgárok önbecsülését;

• a vendégváró törekvések erősítik a településeken és a portákon a környezet rendezésére irányuló törekvéseket.

A térségben a turizmus fejlesztését négy fő bázisra lehet alapozni:

• A Budapesthez való viszonylagos közelség, (a legnagyobb hazai népességtömörülés, mint potenciális vendégsereg közelsége) A térség jó megközelíthetősége és viszonylag jó feltártsága (közúton M‐5, 405, 4‐es utak, a vasút, ahol kerékpárt is lehet szállítani.).

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

• A térség sajátos táji, természeti, kulturális adottságai, a helyi karakter, a vidéki jelleg, a tanyasi életforma, amely többnyire szennyezéstől, környezeti ártalmaktól mentes, egészséges környezettel párosul (környezetváltozás, életmód és ökoturizmus, pihenés, sport, kerékpározás, rekreáció, lovaglás, vadászat, golf.) Minden településen van olyan természeti és kulturális érték (szikes puszta, orchideás, kun halmok, tájházak vagy csak egyszerűen szép, régies épületek), amelyért érdemes néhány órát, helyenként egy‐egy napot eltölteni.

• A Ceglédi kistérségbe a dabasi kistérségből átnyúló ÉNY‐DK irányú zöldfolyosó a Budapest‐Nagykőrös közötti (Felsőpakonytól kiépítetlen) történelmi út mentén, melyre felfűződő erdők és tisztások olyan ökoturizmusra alkalmas idegenforgalmi folyosó kialakításra van lehetőség, amely a Budapest környéki kerékpárút‐hálózathoz kapcsolódva Üllő, Dóra ‐majortól Ócsa természetvédelmi területein, műemlékein keresztül összekapcsolja az „Ország közepe” emlékhelyen túl a már meglévő és kiépítendő turisztikai bázisokat (lovas és kerékpáros turizmus létesítményeitől a tervezett dánszentmiklósi golf és sportcentrumig) változatos hátteret és programválasztékot ad a távolabbi tanyasi turizmus vendégei számára

• Termál adottságok kihasználása rövid és középtávon még inkább a ma már meglévő bázisokra alapozva, hosszútávon ‐ elsősorban a ceglédi fejlesztés beindításával ‐ a turisztikai kínálatot meghatározó jelleggel. A termálvízi adottságok hatékony kihasználásának legfőbb akadálya jelenleg a fejlesztés magas tőkeigénye és az alacsony ‐ elsősorban hazai ‐ fizetőképes kereslet miatti lassú megtérülés. Ezért irreális gyors eredményre számítani ezen a területen. A tőke elsősorban oda áramlik, ahol a bázis már adott (megfelelő színvonalon kiépített infrastruktúra és a fürdő), ahol a szállásférőhely bővítéssel, a választéknöveléssel gyors megtérülés várható. Hosszútávon viszont ‐ éppúgy, mint az Alföld többi termálkinccsel rendelkező vidékén, a térségi idegenforgalom meghatározó elemeivé kell, hogy váljanak ezek az európai összehasonlításban is kiváló adottságok. (Addig is elvégezhető a potenciális fejlesztési területek tervszerű előkészítése, a rekreációs funkcióra alkalmassá tétele.)

3.3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA

Az önkormányzatok bevételeikhez több forrásból juthatnak. Feladataik ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremtik meg. Míg a dinamikusan fejlődő Pest megyei kistérségekről elmondható, hogy önkormányzataik bevételi forrásai között jelentős szerepet játszanak a saját forrásból származó bevételek, addig a keleti, délkeleti fejlődő, illetve felzárkózó típusú (Ceglédi) kistérségekben az átengedett bevételek és az állami hozzájárulások és támogatások magasabb részaránya figyelhető meg.

Az egy lakosra jutó bevételeket vizsgálva a Budaörsi kistérség van a legkedvezőbb pozícióban: itt egy állandó lakosra 245 ezer forint bevétel jutott. Kiemelkedik még a Váci és a Dabasi kistérség is, melynek önkormányzatai egy lakosra több mint 200 ezer forint bevételt

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA könyvelhettek el. Legkisebb fajlagos bevétellel a Gyáli, a Nagykátai és az Aszódi kistérség önkormányzatai rendelkeztek, fele annyi összeggel, mint a rangsor elején lévők.

10. számú ábra:Egy állandó lakosra jutó tárgyévi bevétel Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH A Ceglédi kistérség településeinek helyi adóbevétele a megyei átlagtól elmarad, a megyei összehasonlításban a legalacsonyabb.

11. számú ábra:Helyi adók aránya a saját bevételeken belül Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3.2 A TÉRSÉGBEN ÉLŐK JÖVEDELMI HELYZETE

A népesség jövedelmi helyzetét és annak területi különbségeit szemléletesen mutatják az adófizetők számára, valamint az adóköteles jövedelem nagyságára vonatkozó adatok. 2008‐ ban a Ceglédi kistérségben 1000 lakosból 407 fizetett személyi jövedelemadót. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó‐alapot képező jövedelem 639 ezer forint körül mozgott 2008‐ban (Forrás: KSH).

12. számú ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem Pest megye kistérségeiben Forrás: KSH

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

4. ERŐFORRÁS MÉRLEG

A SWOT‐analízis a területfejlesztési koncepciót tartalmi követelmények szerint felépített szerkezetén belül a helyzetértékelést összekapcsolja a célok és prioritások rendszerével. Emellett súlyozza a helyzetelemzés megállapításait, így a Ceglédi kistérség leírásához komplex és összefoglalt vizsgálati szintézisként is szolgál.

A ceglédi kistérség SWOT elemzésének eredményei – amelyre a területfejlesztési koncepció célpiramisa épül – a tervezők, a térség szereplőinek, illetve az egyeztetési eljárásban résztvevők összehangolt véleménye alapján a következő:

4.1. SWOT ANALÍZIS

Erősségek

• előnyös földrajzi fekvés; • nagy kiterjedésű (javarészt csak helyi) védett természeti területek (Duna‐Ipoly NP; Jászkarajenői Füves Puszták; NATURA 2000 területek; stb.); • Természeti értékekben gazdag terület, az adottságok kedveznek a falusi, tanyai, kerékpár, horgász és vadász turizmusnak; • kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége; • gazdag gyógy‐ és termálvízkészlet; • kedvező környezeti állapot; • A kilencvenes években megvalósult beruházásoknak köszönhetően az alapvető közműves ellátás (áram, vezetékes víz, gáz, telefon) biztosított a településeken. • fejlett funkciókkal rendelkező külső vonzásközpontok közelsége (Budapest, Kecskemét, Szolnok); • Kialakult a helyi adottságokhoz, léptékekhez igazodó kis‐ és középvállalkozások köre; • vállalkozói övezet, ipari parkok léte; • turisztikai intézmények; • megújulási törekvések települési és térségi összefogásban; • A községek közúton könnyen megközelíthetők, közvetlen közelben húzódik az M5‐ös autópálya és a 4‐es számú főút.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Gyengeségek

• régió‐ és megyehatár‐menti fekvés, térkapcsolatok szempontjából megosztottság; • kistérségi kapcsolatok szétszabdaltsága; • térségi integrációs tevékenység elégtelensége; • belső kapcsolatok hiányosságai (települési összekötő utak, tömegközlekedés); • a térség településeinek kedvezőtlen gazdasági mutatói; • külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya, belső tőkehiány; • vállalkozói övezet, ipari parkok, telephelyek gyenge kihasználtsága; • kis‐ és középvállalkozások térségi súlyának elégtelensége; • foglalkoztatási lehetőségek szűkössége; • diplomás fiatalok elvándorlása; • magas munkanélküliség és öregségi mutató; • alacsony jövedelmi színvonal; • keletkező szennyvizek elégtelen tisztítási aránya, • nem kellőképpen kiépített idegenforgalmi infrastruktúra; • intézményrendszer felkészületlensége a problémák kezelésére; • alacsony általános és speciális képzési szint; • kiépítetlen kistérségi szervező‐információs háttér; • a tanyák funkcióváltása a hagyományos tanyasi szolidaritás és kooperáció gyengülését eredményezi, a tanyavilágot mindinkább az atomizálódás jellemzi • az intézmények a szolgáltatások a tanyán élőknek nem minden esetben elérhetők.

Lehetőségek

• településrendezési tervek összehangolása • pályázati lehetőségek bővülése • pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése • táji adottságokhoz igazodó gazdasági technológiák elterjedése • természet közeli turizmus iránti igények növekedése • turisztikai szezon térbeli és időbeli meghosszabbodása

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

• térségi együttműködés növekedése • vállalkozói övezetben, ipari parkokban bővíthető foglalkoztatási lehetőség • országos úthálózat bővülése, fejlődése • szelektív hulladékgyűjtés, térségi hulladékgazdálkodás megoldása • megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása • infokommunikációs technológiák terjedése • piacképes képzési struktúra kialakítása • vidéki letelepedés vonzóvá válása • szülőföldhöz való tartozás, identitás erősödése

Veszélyek • kiszámíthatatlan gazdasági környezet; • előirányzott fejlesztések csúszása, esetleges elmaradása; • infrastrukturális nagyberuházások elhúzódása; • tőkehiány állandósulása; • perifériális helyzet erősödése; • csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források;

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

• szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása; • talaj‐ és vízminőség romlása; • személygépkocsik számának növekedése, települések átmenő forgalmának növekedése; • környezetvédelmi beruházások elmaradása; • időjárási szélsőségek gyakori előfordulása; • munkahelyteremtő beruházások elmaradása; • kistelepülések elöregedésének, majdani elnéptelenedésének felgyorsulása; • városi agglomerációk elszívó hatása; • egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása; • fizetőképes kereslet alacsony szintje; • belföldi turizmus visszaesése.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

5. JÖVŐKÉP

A Ceglédi kistérségnek jövőképe az, hogy hosszú távon a belső erőforrások erősítése mellett, versenyképes, fejlődő kistérséggé váljon

A megvalósuló területfejlesztési koncepció alapján hosszú távon: • A települések virágosak, por és szennyezés mentesek, tiszták és rendezettek. • Az ipari parkok vonzzák a befektetőket, a kis‐ és közepes vállalkozások stabilak. • A lakosság szociális‐ és egészségügyi szakellátása teljes körűen megoldott. • Helyben maradási programok megvalósításával, szakképzett pályakezdők alkalmazásával, valamint felkészült szakemberek betelepedésével biztosított a közösségi, gazdasági fejlődés és a fiatalok szívesen vállalnak munkát szülőföldjükön. • A családi gazdaságok jövedelmezőekké válnak. • A lakosság és a vendégek kulturált környezetben, közösségi tereken, parkokban tölthetik • szabad idejüket.

A Ceglédi kistérség jövőképe megvalósításához mindenek előtt a fenntartható gazdasági fejlődést elindítani, amely biztosítja az önkormányzatok bevételeinek növekedését. Mindezzel a lakosságnak biztos megélhetést, vállalkozások számára pedig biztos alapokon nyugvó fejlődési lehetőséget kínál.

Cél a jelenleg még viszonylag egysíkú gazdaság átalakítása, kiszélesítése és biztos alapokra való helyezése. Ehhez olyan kínálat szükséges, amely a térség erőforrásait integrálva egységesíti annak kínálatait. Ezek megvalósításán keresztül érhető el a hosszú távon biztos megélhetést és a lakosság helyben maradását szolgáló gazdaság megerősödése és kiszélesítése.

A lakosság jövőbeni megélhetéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat a kistérség változatos vonzerőire alapozott fenntartható turizmusfejlesztés is.

A Ceglédi kistérségében hosszú távon a fejlesztés meghatározó területei a következők: • A környezeti állapot javítása a vízkészlettel való ésszerű gazdálkodással, a vízminőség védelmével és fenntartható használatának megvalósításával. • A kistérségi és települési infrastrukturális ellátó rendszerek megfelelő fejlesztése. • A kistérség ökológiai rendszerhez igazodó, egyedi, versenyképes gazdasági és turisztikai struktúrák kialakítása. • A térség népességének kitörési esélyeit javító külső és a belső közlekedési kapcsolatok javítása. • A kistelepülések elnéptelenedésének megakadályozása az EU támogatási rendszerek kihasználása által.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

6. CÉLPIRAMIS

A koncepció az Európai Unióban alkalmazott, a hazai területfejlesztési politika gyakorlatának is megfelelő legfontosabb alapelveket követi. A célpiramis olyan keretjellegű programcsomagot vázol fel, amely lehetőséget kíván adni a területfejlesztésben közreműködő szereplők önálló mozgásterének (szubszidiaritás), feltételezi a hatáskörök decentralizációját, ösztönzi a közreműködő szervezetek partnerségi viszonyainak kialakítását, a tervezés és megvalósítás demokratizmusát, valamint követi a fenntartható fejlődés elvét. A célpiramis a területfejlesztési koncepció akcióterületére rendszerbe állítva tartalmazza a

‐ jövőképet, ‐ átfogó célokat, ‐ prioritásokat, ‐ speciális célokat, és az ‐ intézkedéseket.

A jövőkép egy hosszú távú ideális állapotot vázol fel, amely teljesíthető elvárásként jelenik meg. A jövőkép elérése érdekében a Ceglédi kistérségében három átfogó cél megfogalmazására került sor.

Az átfogó célok eléréséhez kerültek kialakításra a prioritások. A Ceglédi kistérségére megfogalmazott öt prioritás tovább bontható specifikus célokra, melyek megvalósításához intézkedések tartoznak.

A tervezés további szakaszában (programozás) a prioritások és az intézkedések egységes tartalmi és formai követelmények szerint kerülnek majd kibontásra.

Fenti rendszerben kidolgozva a Ceglédi kistérség hosszú távú területfejlesztési koncepciójának célpiramisa a következő:

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Célpiramis Jövőkép Versenyképes kistérség Átfogó célok A kistérség adottságain alapuló fenntartható gazdaság kialakítása, turizmus fejlesztése Humán erőforrások fejlesztése Népességmegtartás és kohézió erősítése Prioritások 1. 2. 3. 4. 5. Környezeti és Gazdasági szerkezet Térségi és Települési Humánerőforrások Térségi ökológiai állapot megújítása infrastruktúra fejlesztése együttműködés fenntartható fejlesztése és kohézió fejlesztése erősítése Specifikus célok 1.1 2.1 3.1 4.1 5.1 Természeti értékek Térségi adottságokra Belvízvédelmi Alap‐ és középfokú Összehangolt megóvása, fejlesztése épülő ipari struktúra létesítmények oktatás, valamint turizmus‐ és fejlesztése fejlesztése szakképzés térség területfejlesztés 1.2 specifikus feltételeinek Táji és települési 2.2 3.2 fejlesztése megteremtése környezet védelme, Környezeti Külső‐ és belső fejlesztése adottságoknak közlekedési 4.2 5.2 megfelelő kapcsolatok fejlesztése Szociális és Együttműködésen tájgazdálkodás egészségügyi ellátás alapuló térség‐ és kialakítása 3.3 fejlesztése településfejleszté Közműrendszerek s 2.3 fejlesztése 4.3 Természeti és Civil szervezetek környezeti 3.4 működésének adottságokhoz Turisztikai alap‐ és elősegítése alkalmazkodó speciális komplex turisztikai infrastruktúra 4.4 struktúra kialakítása, fejlesztése Szabadidős turisztikai szolgáltatások termékcsomagok fejlesztése létrehozása Intézkedések 1.1.1 2.1.1 3.1.1 4.1.1 5.1.1 Biodiverzitás Vállalkozási övezet és Belvízelvezető Az alapképzés, Regionális és megőrzése ipari parkok rendszerek átképzés, turizmusfejlesztés 1.1.2 fejlesztése rekonstrukciójának és felnőttoktatás és a i önállóság, Természeti értékek 2.1.2 fenntarthatóságának turisztikai szakmai valamint döntési folyamatos felmérése Helyi biztosítása képzés feltételeinek jogkör biztosítása és védelmének termékvertikumok javítása biztosítása kialakítása 4.1.2 2.1.3 A fejlesztésekhez Kis‐ és szükséges szellemi középvállalkozások tőke biztosítása szerepének növelése 4.1.3 Foglalkoztatást ösztönző programok kidolgozása és támogatása 1.2.1 2.2.1 3.2.1 4.2.1 5.3.1 Kulturális örökségi, Területalkalmasságho A térség külső Stabil egészségügyi Vidékfejlesztési épített környezeti z igazodó elérhetőségének alapellátás központ értékek megóvása, földhasználati javítása a nemzetközi biztosítása kialakítása funkcionális struktúra kialakítása közúti közlekedési 4.2.2 5.3.2 fejlesztése folyosók, a kapcsolódó Idősek Mikrotérségi 1.2.2 országos közúti szakellátásának és együttműködésen Vonzó táj‐ és főhálózat, valamint a gondozásának alapuló településkép vasúti fővonalak fejlesztése fejlesztések kialakítása fejlesztésével 4.2.3 elősegítése 3.2.2 Rekreációs és A térség belső regenerációs kapcsolatainak javítása lehetőségek az alsórendű feltételeinek közúthálózat fejlesztése 27

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

fejlesztésével 3.2.3 Tömegközlekedési létesítmények és szolgáltatások színvonalának emelése 2.3.1 3.3.1 4.3.1 Ökoturizmus Szennyvízkezelés és Helyi társadalmi és fejlesztése szennyvízcsatorna‐ szakmai 2.3.2 hálózat fejlesztése, szerveződések A természeti‐, korszerű egyedi elősegítése környezeti szennyvíz elhelyezési terhelhetőségnek kislétesítmények megfelelő aktív alkalmazása, települési turizmus fejlesztése folyékony 2.3.3 hulladékkezelő A falusi és rendszerek kialakítása agroturizmus 3.3.2 kínálatának bővítése Települések, 2.3.4 településrészek, ivóvíz‐ Kulturális turizmus ellátottsági vonzóképességének problémáinak kezelése növelése 3.3.3 2.3.5 Infokommunikációs Egészségturizmus rendszerek fejlesztése kialakítása 3.4.1 4.4.1 A turizmust kiszolgáló Kulturális létesítmények létesítmények alap színvonalának és és kínálatbővítő kapacitásának növelése fejlesztése 3.4.2 Turisztikai marketing fejlesztése, információs rendszer kialakítása 3.4.3 Turisztikai vonzerők és a települések elérhetőségének javítása a nemzetközi, országos, térségi és helyi kerékpáros nyomvonalak és létesítmények kiépítésével

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

1. PRIORITÁS: KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE

A környezeti állapotok „jó” minősítése nem csak az itt élő emberek jólétének és a térség vonzerejének egyik meghatározó tényezője, hanem Uniós követelmény is, ezen túlmenően az Közép‐magyarországi Régió Operatív Programjában meghatározott fejlesztési cél is. Tekintettel a kistérség adottságaira azt az élhető kistérség szintjére kell emelni. Ennek egyik fontos feltétele a természet működőképes ökológiai állapotának fenntartása, a vonzó természetes táj kialakítása és megőrzése, valamint a környezeti elemek ‐ levegő, víz, talaj ‐ jó minőségének megőrzése és fenntartása.

1.1 Természeti értékek megóvása, fejlesztése

A Ceglédi kistérség számos természeti értékkel rendelkezik, amelyek jobb esetben is csak helyi védettséget élveznek. Ezek a természeti értékek nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló értékeket képviselnek, aminek léte, megőrzése, bemutatása képezi a térség egyedi természeti adottságát, nemzetközi jelentőségű vonzerejét az alföldi puszták, szikesek gazdag élővilágának visszaidézésére.

Az EU természeti értékek megőrzését szorgalmazó NATURA 2000 program területeit Magyarországon már kijelölték. A Ceglédi kistérségében kijelölt NATURA 2000 területeken az EU‐s támogatások és fenntartási programok az agrárkörnyezeti programokon keresztül szervesen kapcsolódnak az ágazati fejlesztési koncepciókhoz.

1.1.1 Biodiverzitás megőrzése

A fenntartható tájhasználatot és az életközösségek fennmaradását elősegítő élőhely rehabilitáció megvalósítása az élhető kistérség egyik alappillére, ennek ellenére ez idáig nem kapott szerepének megfelelő hangsúlyt. A gazdálkodás alapját a fenntarthatóságnak (táji adottságok és feltételek, ökológiai folyamatok) kell képeznie. Ez elsősorban nem nagyüzemi méretekben, hanem körültekintően megszervezett családi gazdálkodás keretein belül képzelhető el.

A táj fenntartása, működőképességének megőrzése a fejlesztés egyik legfontosabb, financiálisan pedig az egyik legnagyobb tételt igénylő feladata. Ide tartozik az élőhelyek rekonstrukciója és a tájsebek felszámolása.

1.1.2 Természeti értékek folyamatos felmérése és védelmének biztosítása

Feladat elsősorban a védetté nyilvánítási eljárás felgyorsítása, a folyamatot akadályozó szervezetek hozzáállásának megváltoztatása és a NATURA 2000 területekre vonatkozó, helyrajzi számokat tartalmazó rendelet mielőbbi kihirdetése lenne.

1.2 Táji és települési környezet védelme, fejlesztése

Egy térségről alkotott első benyomást, értékelést a látogató elé tárult tájkép határozza meg. Ezért törekedni kell a vonzó tájkép kialakítására és megőrzésére. Ennek érdekében meg kell

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA szüntetni, majd rekultiválni a tájsebeket, és a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő illegális szemétlerakásokat, dögkutakat. A levegő és a talaj porszintjének csökkentése és a vonzó táj kialakítása érdekében törekedni kell az út‐ és csatorna menti fasorok, véderdők telepítésére.

A vonzó településkép érdekében fontos a hagyományos jellegű, de felújított, felfrissített utcakép és épületjelleg megőrzése. A vidéki jelleget kihangsúlyozó zöldfelület növelése.

1.2.1 Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása, funkcionális fejlesztése

A kistérség fekvése igen változatos hagyományok kialakulását tette lehetővé. Az értékeknek ez a gazdagsága nem csak a szokásokban, tájban, hanem az építkezésekben is megmutatkozik (történeti emlékhelyek, kúriák, szülőházak). Ezen értékek bemutatása, az egyes stílusok kihangsúlyozása, megóvása, funkcionális fejlesztése, hasznosításukkal kapcsolatos tervek készítése a jövő egyik kiemelt feladata, a települések történetének feldolgozásával ill. a jelentős tájképi elemek, egyedi tájértékek felmérésével és megőrzésével együtt.

1.2.2 Vonzó táj‐ és településkép kialakítása

Az egyedi adottságok mellett esztétikus táj‐ és településképet kell kialakítania egy térségnek ahhoz, hogy idegenforgalmi vonzerőt képezzen. Meg kell óvni a táj jellegzetességeit, valamint ki kell hangsúlyozni épített környezeti értékekeit. A táj csak akkor harmonikus, ha a benne elvégzett emberi beavatkozások a hagyományosan kialakult gazdálkodási környezethez és a természeti adottságokhoz idomulnak, a bennük elhelyezett építmények, épületek pedig a környezet részét képezik, azzal együtt élnek.

Amíg a települések, utcák, épületek, közterek, nem válnak hangulatossá, visszafogottságukban megnyerővé, addig nem lehet számítani komoly európai idegenforgalmi érdeklődésre.

A tájképet zavaró tájsebek helyreállítását a rekultivációs tervek alapján el kell végezni.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2. GAZDASÁGI SZERKEZET MEGÚJÍTÁSA

A térség ipara és agrárszektora problémákkal küzd, mely részben a térségen kívüli nemzetgazdasági, illetve külpiaci folyamatokra, részben a mindkét ágazatra jellemző tőkehiányra, illetve a válságágazatokhoz sorolt tevékenységek hazai átlagnál magasabb súlyára vezethető vissza. A turizmus a térség gazdaságában egyre növekvő súllyal van jelen, de a bővülő forgalom mellett is alacsony bevétel, valamint a szezonalitás következtében bizonytalan megélhetés miatt további diverzifikált fejlesztése szükséges.

A területfejlesztés forrásai a strukturális problémák megoldására önmagukban nem elégségesek, a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek mellé ágazati és piaci forrásokat, (állami alapok, kedvezményes hitelek) rendelve, a célterületek világos megjelölésével (projektek) gyorsítható a szervezeti átalakulás folyamata.

Fontos feladat a gazdaságfejlesztést akadályozó információhiány felszámolása. Az információáramlás csatornáinak kiépítése és a tőkeforrások felhasználása során a gazdasági szerkezet megújítására irányuló törekvéseknek kell elsőbbséget kapniuk. Szükséges lenne a kisvállalkozások bővülő forráslehetőségeinek bevonásával és koordinálásával a perspektivikus kis‐ és középvállalkozói kör erősítése, figyelemmel a kistérség sajátosságaira, problémáira.

Az agrárszférában a földhasználati rendszer adottságokhoz jobban igazodó átalakítása mellett a különböző tevékenységi köröket integráló szervezeti keretek kialakítása, továbbá piaci anomáliákat enyhítő szerveződések (felvásárló raktározási szervezetek, értékesítési szövetségek) ösztönzése kívánatos a megtermelt alapanyagok térségben való feldolgozási arányának növelésével.

A turizmus szerepét az adottságok bővülő igénybevételével, a kínálati elemek programcsomagokba rendezésével és kiajánlásával, a kapcsolódó infrastrukturális elemek mennyiségi és minőségi fejlesztésével kívánatos növelni.

2.1 Térségi adottságokra épülő ipari struktúra fejlesztése

Az 1990‐es években az ipari szerkezetváltás a Ceglédi kistérségben is végbement, az ipari termelés nagy része megszűnt, az üzemek egy része átalakult. A kistérség jelentős ipari potenciállal nem rendelkezik.

Az ipar átfogó fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a térség népességmegtartó képessége, több lábon állása megerősödjön. Ehhez szükséges, hogy a képzettségében javítandó humánerőforrás bázisra alapozó korszerű vállalkozások telepedjenek meg, további életképes ipari parkok / övezetek jöjjenek létre, hiszen a korszerű ipari üzemek megjelenése a térségben hozzásegíthet az innovatív vállalkozói kultúra és tőke meghonosításához.

Ahhoz, hogy az ipar fejlődésében érezhető javulás következzen be, a helyi lakosság kor‐ és végzettség szerinti összetételét figyelembe vevő, megfelelő képzési és átképzési akciósorozatra is szükség lenne.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Az iparfejlesztés – tágabb értelemben a gazdaságfejlesztés – a kis‐ és középvállalkozói kör jelentős bővítését igényli. Ennek egyik feltétele a vállalkozásfejlesztő intézményrendszer kiépülése.

Az ipari fejlesztéseknél alapvetően fontos az üdülőtérségi státusz és az azt megalapozó természeti és táji értékek figyelembevétele, a velük való ütközések elkerülése. A térség adottságai kedveznek a különböző típusú hagyományos vidékiparnak, tájjellegű és a piac által is igényelt mezőgazdasági termékfeldolgozó iparnak, könnyű‐, építő‐ és szolgáltató iparnak. Fejleszthető az értékmegőrző háziipar, a helyben képződő alapanyagokból készíthető vízi‐ és pusztai kultúra tájtermékei, a primőr és bionövények termesztésére épülő feldolgozóipar.

A térségben a megújuló energiaforrásokra támaszkodó iparágak közül a termál, víz, nap, szél és biomassza energiaipar megteremtése ill. fejlesztése látszik megalapozottnak.

Jó feltételeket teremt az ipari és logisztikai tevékenységek fejlődéséhez a kistérséghez közel vezetett, ill. kiépülő gyorsforgalmi, valamint az ahhoz csatlakozó főúthálózat.

2.1.1 Vállalkozási övezet és ipari parkok fejlesztése

Fejlesztésük gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű, hiszen funkciójuknak megfelelően szerepük elsősorban a külső (külföldi) működő tőke térségbe vonzása.

A térség gazdaságában legnagyobb súllyal a mezőgazdasági termelés van jelen, de a mezőgazdasági termékek feldolgozása messze elmarad a lehetőségektől és a szükségestől. Ezen a területen a fejlesztési és befektetési lehetőségek széles skálája nyitott.

A Mobil Ipari Park (Cegléd) jó elhelyezkedésű, kedvező közlekedési és szállítási adottságokkal, teljes infrastrukturális ellátottsággal kiválóan alkalmas kereskedelmi áruelosztó központok, raktárbázisok vagy önálló termelő‐ (gépipari, mezőgazdasági feldolgozó) és szolgáltató vállalkozások megtelepedésére. Ugyanakkor a honvédségtől átvett laktanya ingatlan együttese is ilyen vállalkozások befogadására alkalmas.

2.1.2 Helyi termékvertikumok kialakítása

Kívánatos a helyben megtermelt gyümölcs‐, hús‐ és tejtermékre alapozott, a térségben hiányos feldolgozóipar letelepítése. Fontos a hűtőház‐, raktározás‐ és csomagoló üzem létrejöttének, a termékeik export‐ és belföldi értékesítésének elősegítése.

A térségben preferálandó a hagyományos zöldség‐, gyümölcstermesztésre alapozott (barack, szilva, meggy, paprika, paradicsom stb.) feldolgozóipar, szárító‐aszaló üzem, konzervipar telepítése, technológiai korszerűsítése, a helyi kézmű‐ és háziipar termékskálája, értékesítésének elősegítése, feltételeinek javítása.

2.1.3 Kis‐ és középvállalkozások szerepének növelése

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A gazdaságban egymást kiegészítve együtt élnek a különböző nagyságrendű vállalatok, de a kis‐ és középvállalkozások (kkv‐k) alapvető szerepet játszanak a gazdasági szerkezetben. Egyfelől a nagyobb vállalkozásokhoz képest jóval rugalmasabb alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, másfelől gazdálkodásukat általában az átlagnál magasabb fajlagos munkaerő felhasználás jellemzi.

A Ceglédi kistérség gazdaságfejlesztésében is fokozottabb szerepet kell kapniuk ezeknek a vállalkozásoknak. Egyfelől a foglalkoztatásban játszott pozitív szerepük, másfelől azon jellemzőjüknél fogva, miszerint ezek a vállalkozások elsősorban a szolgáltatások, majd a kereskedelmi és feldolgozóipari tevékenységek területén alakulnak és működnek. Ezért szerepük és részesedésük a térségben a helyi és turisztikai vásárlóerő kiszolgálásában, az ipari parkokba, a nagyobb ipari területekre betelepülő vállalatok beszállítói hálózatában illetve a mezőgazdasági alapanyag termelésben és feldolgozásban növelendő.

A kis‐ és középvállalkozások fejlesztése fentieken túl azért is preferálandó, mert ezekben a vállalkozásokban a tulajdonosok általában belföldi magánszemélyek, ill. társaságok, így azok a térségi vállalkozói réteg növekedésében és erősödésében is pozitív szerepet játszanak. A kkv‐k fejlődését megfelelő intézményrendszerrel is alá kell támasztani. A fejlesztéshez – figyelemmel a térség specifikus környezetvédelmi és turisztikai determinációjára – a jelenlegi hazai és EU‐s pályázati rendszerek jó lehetőségeket biztosítanak.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2.2 Környezeti adottságoknak megfelelő tájgazdálkodás kialakítása

Cél a táj társadalmi és környezeti adottságaira épülő, idegenforgalmi‐ és ökoszociális célokat is integráló vidékgazdálkodás kialakítása. A kistérség különböző arculattal megjelenő egységei a természetvédelmi meghatározottságú, idegenforgalmi célokkal kombinált extenzív gazdálkodás területei, az ökoszociális típusú külterjes gazdálkodás területei, valamint a gazdasági potenciált adó intenzív, integrált gazdálkodás területei. Az egyes területeken meghonosodó, illetve fejlesztendő gazdálkodási formák működéséhez szükséges az alapfeltételek – mint a képzés, szaktanácsadás, információ‐áramlás, térségi integráció‐ és együttműködés, márkavédelem – biztosítása, a piaci bizonytalanságok‐, haváriahelyzetek kezelése, valamint a rendszert fenntartó, beruházási és működési támogatások rendelkezésre állása.

(2.2.1) Területalkalmassághoz igazodó földhasználati struktúra kialakítása

A térség környezeti‐, természeti‐, talaj‐ és vízgazdálkodási tulajdonságai, vagyis az agroökológiai‐ és tájpotenciál alapján megállapíthatók a legalkalmasabb gazdálkodási formák.

Ennek megfelelően szükséges kialakítani és támogatni a természet‐ és tájvédelmi meghatározottságú területeken a hagyományos tájgazdálkodás kereteit, a pusztai gyepgazdálkodásra alapozott legeltető állattartás feltételeit őshonos fajták preferálásával, génmegőrzési és turisztikai célok integrálásával, valamint az ökoszociális típusú, tanyás gazdálkodás és az alacsonyabb termőhelyi értékű területek kímélő jellegű, kézimunka igényes, gyógy‐, fűszer‐ és bionövény termesztésre alkalmas művelési formáit, összhangban a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ajánlásaival.

Rossz talajadottságú területeken a jelenleginél nagyobb szerepet kell szánni a gazdasági célú energianövények telepítésének is. A jó talajadottságokkal rendelkező területeken meg kell teremteni a piacorientált, versenyképes, mezőgazdasági árutermelés feltételeit a környezetkímélő vízhasználat és tápanyag utánpótlás, valamint a növény‐ és talajszerkezet‐ védelem figyelembevételével. A működőképesség és az érdekérvényesítés javításához elő kell segíteni a beszerzési‐ termelési értékesítési szövetkezések, a kis‐ és középvállalkozások erősödését.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2.3 Természeti és környezeti adottságokhoz alkalmazkodó komplex turisztikai struktúra kialakítása, turisztikai termékcsomagok létrehozása

A jövőkép elérése érdekében olyan sikeres, fenntartható turizmus feltételeit szükséges a térségben kialakítani, amely nem jár negatív hatásokkal a természeti és kulturális környezetre, hozzájárul a gazdasági‐társadalmi fejlődéshez, a lakosságnak stabil megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási‐üdülési élményt biztosít. Cél a Ceglédi kistérség egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztése turisztikai termékcsomagok létrehozásával, vezértermék és kísérő attrakciók meghatározásával.

2.3.1 Ökoturizmus fejlesztése

A fejlesztés célja a kistérség természeti adottságainak hasznosítása, az ökológiai szemlélet fejlesztése, és a települések lehetőségeinek összehangoltabb kihasználása, a turisztikai szezon jobb kihasználása.

Az ökoturizmus fejlesztése érdekében a feladat elsősorban a helyi védettségű területek látogatóbarát fejlesztése, azaz a természeti területek látogathatóságának megszervezése természetvédelmi oktatóközpontok, bemutató helyek, tájcentrumok, tanösvények kialakításával és fejlesztésével, valamint az ehhez kapcsolódó tájékoztatási rendszer és ökoturisztikai szálláshelyek (pl. jurta) biztosításával.

A kiajánlható programok szervezésénél a különböző korosztályi és társadalmi igények kielégítésére differenciált hangsúlyt kell helyezni. A fiatalok környezettudatos nevelésében fontos szerepet játszó erdei iskolák és nomád táborok kialakítása támogatandó. A kistérség szempontjából az ökoturizmusban prioritást élvez a madármegfigyelés szabályozott körülmények közötti bevezetése és fejlesztése, ehhez kapcsolódóan ökotúrák szervezése és lebonyolítása. A feladathoz mindenképpen bevonandó az érintett nemzeti park igazgatósága, ill. a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség.

Az ökoturizmushoz kapcsolódó egyéb turisztikai termékek a természetjárás, kerékpáros, lovas és lovaskocsis turizmus lehetnek.

2.3.2 A természeti‐, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztése

A lovasturizmus, ezen belül a lovastúrák szervezése szélesebb turisztikai célterület bevonását teszi lehetővé. A túraútvonalak kialakítása az országos frekventált lovascélpontokkal (Bugac, Hortobágy) való kapcsolatteremtésében is szerepet játszhat. A jelenleg még kiaknázatlan vonzerő fejlesztése érdekében a lovasbázisok, istállók, (fedett) lovardák és speciális szálláshelyek kiépítésére indokolt koncentrálni.

A térség kínálatbővítő lehetőségei közé tartozik az apróvadvadászat. Speciális szálláshelyek, vadászházak hálózatának bővítése ehhez igényként jelentkezik.

Kerékpáros turizmus fejlesztése (3.4.3)

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2.3.3 A falusi és agroturizmus kínálatának bővítése

A falusi turizmus a kistérségben erősödött az utóbbi tíz évben. Egyes településeken kiegészítő jövedelemszerzésnek minősül, társulva az agrártermékek helybeli hasznosításával a vendégek ellátásában. A „falusi vendégasztal” kialakítása még nem kiforrott, de metodikája már megszületett. Nagyon fontos az idegenforgalmi vonzerő kínálatban a helyi ízek tálalása családias hangulatú vendégfogadókban és magánszállásokon, valamint ezek lehető legszélesebb körű elterjesztése. A házigazdák szakmai segítséget és marketing támogatást kapnak a falusi turizmus egyesületétől. A falusi turizmus kialakítását segíteni, ösztönözni kell olyan településeken, ahol ez még nem indult el, de természeti és környezeti adottságaik révén arra egyébként alkalmasak lennének. Ehhez és az ökoturizmushoz kapcsolódva a fiatalok üdültetése, erdei iskolák, alkotóházak létesítése több településen lenne megoldható. A környezettudatos nevelés lehető legfiatalabb korosztályoknál történő megkezdése nemzeti stratégiai cél, aminek állami támogatása is szükségszerű lenne.

2.3.4 Kulturális turizmus vonzóképességének növelése

A térség múzeumai, helytörténeti gyűjteményei, tájházai sok értéket őriznek, de országos hírnevű még kevés található közöttük. A kistérség néhány településén jelentős szereppel bírnak a hagyományőrző‐, helytörténeti‐, művészeti‐, zenei‐ és sportrendezvények, vásárok. A helyi lakosság kulturális, ismeretterjesztő programjait, szabadidős tevékenységét szolgáló intézmények a turizmus számára alkalmi kínálatbővítő lehetőségeket nyújthatnak. A települési programok összekapcsolásával és a háttértelepülések bevonásával rendezvénysorozatok, fesztiválok megrendezésére is sor kerülhet.

2.3.5 Egészségturizmus fejlesztése

A termál‐ és gyógyüdülés fejlesztése a meglévő fürdők esetében ezek bővítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával, gyógyvízzé minősítéssel és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhető el. A gyógyítás mellett a fitness‐wellness (életmódtréningek, biotermékek bemutatása, gasztronómiai terápiák), sportolási (élményfürdők) lehetőségek bővítését is célul kell kitűzni. Fontos, hogy a különböző vendégcsoportok számára többféle speciális kínálati programcsomag készüljön különböző árfekvésben.

A termál‐ és gyógyüdülés fejlesztése a turizmus élénkítése mellett egyes települések esetében egyéb lehetőségeket is kínál. Megfelelő feltételek esetén a termálvíz gazdaságos, komplex felhasználása a cél, melyet azonban csak ágazatközi koordinációval lehet biztosítani (pl. nyáron fürdő, télen lakásfűtés céljára).

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3. PRIORITÁS: TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A belvízvédelmi, a közlekedési, az infokommunikációs, az ivóvíz‐ellátási, szennyvízkezelési és az energia ellátási hálózatok megfelelő kiépítettsége egy kistérség társadalmi‐gazdasági biztonságának és fejlődésének alapvető feltétele. Az infrastrukturális ellátottság javításával a periférikus helyzet és a fejlettségbeli lemaradás csökkenthető, a versenyképesség növelhető.

A belvízvédelmi rendszerek megfelelő szintű kiépítése és fenntartása a vízkárok által fokozottan veszélyeztetett mély fekvésű területeken alapvető, a vagyonbiztonságot garantáló egyik legfontosabb feladat.

A közlekedés fejlesztésének célja a hiányzó közlekedési hálózati elemek és közlekedési létesítmények megvalósítása, valamint a meglevő hálózati elemek állapotának javítása. Ez alapvető érdeke a kistérségben élő lakosságnak, a gazdasági fejlődésnek pedig egyik szükséges feltétele.

A térség globális elérhetőségének másik meghatározó feltétele az infokommunikációs rendszerek kiépítettsége. A gazdasági versenyképesség növelése, a helyi lakosság ill. a turisták megfelelő kiszolgálása, amely területileg kiegyensúlyozott fejlesztést igényel.

Az infrastrukturális ellátottság további sarkalatos pontja a térségben a szennyvízkezelés teljessé tétele, a települési csatornahálózat fejlesztése, valamint a korszerű egyedi szennyvízelhelyezés biztosítása a szennyvíztisztítás folyamán keletkező iszap hasznosításával együtt.

Az energiaellátás területén a hiányzó igények mielőbbi teljesítése a feladat korszerű műszaki rendszerek felhasználásával. Az ivóvízminőségi problémák mielőbbi megoldását jogszabály írja elő. A sűrűn lakott külterületi településrészeken cél a teljes vezetékes ivóvízzel való ellátottság elérése.

3.1 Belvízvédelmi létesítmények fejlesztése

Az utóbbi évek szélsőségesen csapadékos időjárása következtében, a vízkárok (belvizek, viharkárok) által sújtott területek között, Abony és térsége kiemelkedik a rendkívüli belvizek tekintetében.

A belvízvédelem fejlesztése a kistérségben összehangolt feladat, melynek egyik fontos szegmense a megfelelő létesítményfejlesztés. A belvízelvezető rendszerek főműveinek rekonstrukciója előbb történt meg, mint a földhasználói és közcélú műveké, ezért a belvízrendszerek fejlesztésénél szükséges annak az alapelvnek lehetőség szerinti maximális érvényesítése, mely szerint az alulról építkező földhasználói és közcélú művek által a főművek felé támasztott igényt úgy kell meghatározni, hogy a főművek már meglévő kiépítettségének a teljesítőképességén belül maradjon. A belvízelvezető rendszerek feladatukat csak megfelelő állapotban, rendszeresen karbantartva képesek biztosítani.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3.1.1 Belvízelvezető rendszerek rekonstrukciójának és fenntarthatóságának biztosítása

A belvízvédelem – a területi vízrendezés és vízkárelhárítás – kettős szemlélet mentén valósítandó meg. A vízrendezés a komplex területi vízgazdálkodáson belül nem egyszerűen a felesleges vizek minél gyorsabb elvezetését jelenti, hanem a termőföldhasználattal összhangban megválasztva a vizek visszatartását, hasznosítását is célul tűzi ki. A belvízrendszerek fejlesztésénél a gazdaságosság és a többcélú hasznosítás szempontjait kell előtérbe állítani, törekedve a vízkormányzási lehetőségek kihasználására. A gazdaságosság mellett a társadalmi elvárásokkal összhangban az ökológiai és jóléti szempontokat is fokozottan meg kell jeleníteni. Feladat a művek megfelelő rekonstrukciója és folyamatos fenntartása. A megfelelő kiépítettség és állapot különösen a földhasználói műveknél marad el a kívánatostól.

A belterületi vízrendezésen belül a csapadékvíz‐elvezető rendszerek teljes kiépítése, valamint felújítása szükséges. A talajvízszint‐emelkedés okozta épületkárok vizsgálata és rehabilitációja is feladatként jelentkezik.

3.2 Külső‐ és belső közlekedési kapcsolatok fejlesztése

A térség országos és nagytérségi elérhetőségének javítása érdekében a gyorsforgalmi‐ és főúthálózat továbbépítése, fejlesztése egyaránt szükséges. A térség településeinek egymás közötti kapcsolata, az országos mellékutak, önkormányzati utak fejlesztésével javítandó. Belső kapcsolatok javításának érdekében a meglévő utak korszerűsítése és hiányzó szakaszok kiépítése is fontos feladat.

3.2.1 A térség külső elérhetőségének javítása a nemzetközi közúti közlekedési folyosók, a kapcsolódó országos közúti főhálózat, valamint a vasúti fővonalak fejlesztésével

A távolabbi területek és a Ceglédi kistérség kapcsolatát segítő észak‐kelet irányú 4. számú főút továbbfejlesztésén túl szükséges az arra merőleges, a területet dél‐nyugatról érintő M8 gyorsforgalmi út kiépítése is. Tervek szerint a gyorsforgalmi út a Ceglédi kistérség déli határtelepülésein át fog haladni.

A gyorsforgalmi utak forgalmát szétosztó főúthálózat meglévő elemeinek minőségét javítani kell. A kistérség elérhetősége és átjárhatósága érdekében fontos a 441. sz. főút fejlesztése, településeket elkerülő szakaszinak kiépítése. Fontos a Tápióság felé kapcsolatot jelentő 331. sz. főút fejlesztése is. Jelentős javulást eredményezhet a Nagykőrös – M5 autópálya kapcsolatát jelentő Pesti út fejlesztése.

A vasúti közlekedés (minden elemére vonatkozóan) úgy lehet újra népszerű az utasok körében, amennyiben a vasút egyfajta funkcionális újragondolása is megtörténik (pl. a turisták és a helyi lakosok igényeihez maximálisan igazodó menetrend, kerékpárok szállítására alkalmas kocsik, vasúthoz kapcsolódó idegenforgalmi programok, stb.). A vasút életképessége szempontjából elengedhetetlen a többi közlekedési infrastruktúrával való összehangolása .

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3.2.2 A térség belső kapcsolatainak javítása az alsórendű közúthálózat fejlesztésével

A kistérségi együttműködések mind a turizmus, mind a településrendszer normális működése szempontjából alapvető fontosságúak, de megfelelő közlekedési kapcsolatok hiányában kialakulásuk és működésük nehézkes vagy nem lehetséges. A szomszédos települések közötti kapcsolatok és a Ceglédi kistérség elérhetőségének javítása döntően az alsóbb rendű úthálózat kiegészítésével, valamint a meglévő utak minőségének és paramétereinek javításával érhető el. Kiépítendő a Nyársapát – Törtel és Dánszentmiklós – Mikebuda kistérségi jelentőségű mellékút.

A országos közutak teherbíró képességét az Európai Unió követelményeinek megfelelően a térségben is 11,5 t tengelyterhelésű teherforgalom elvezetésére megfelelővé kell tenni.

3.2.3 Tömegközlekedési létesítmények és szolgáltatások színvonalának emelése

A tömegközlekedés javítása egyaránt fontos a kistérségbe gépkocsi nélkül érkező turisták és a helyi lakosság számára is. A távolsági és helyközi autóbuszjáratok útvonalának módosításával és új, közvetlen járatok indításával kell a Ceglédi kistérségének elérését javítani. Az úthálózat kiegészítésével újabb viszonylatok kialakítására nyílik lehetőség.

Közlekedésbiztonsági szempontok miatt az autóbuszmegállóknál autóbuszöblök kialakítása szükséges. Az autóbuszvárók, autóbusz‐pályaudvarok, vasúti megállók, vasútállomások külső megjelenése a település utcaképére, hangulatára jelentős hatással van és a településre érkező első benyomását is befolyásolja.

3.3 Közműrendszerek fejlesztése

A közműrendszerek által nyújtott szolgáltatások köre, minősége és hozzáférhetősége alapvető feltételként jelentkezik a Ceglédi kistérségében bármely fejlesztési elképzelés megvalósíthatóságához. A különböző közműrendszerekkel kapcsolatos fejlesztési igények a kiemelt üdülőkörzet területén a kiépítettség illetve a szükségletek szempontjából nézve nem egyformán hangsúlyosak. Kiemelendő a vízellátás és szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás és az infokommunikációs rendszerek köre, mely megkülönböztetett figyelmet érdemel.

3.3.1 Szennyvízkezelés és szennyvízcsatorna‐hálózat fejlesztése, korszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények alkalmazása, települési folyékony hulladékkezelő rendszerek kialakítása

Szennyvízkezelés terén legfontosabb feladat a keletkező szennyvizek mielőbbi és lehető legnagyobb arányú ártalmatlanítása, a szennyvízcsatorna‐hálózat, illetve a szakszerű egyedi szennyvíz‐elhelyezés fejlesztése, valamint a szennyvíztisztítás hiányzó elemeinek pótlása (II. és III. fokozatú tisztítás) és egyéb kezelési problémák megoldása. A szennyvízkezelés fejlesztése főleg a fokozottan érzékeny vízbázisok területén lévő településeknél jelent sürgős feladatot.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) és az azt módosító 163/2004. (V. 21.) számú Kormányrendelet szerint 2015. december 31‐ig a 2000 lakos egyenérték feletti terheléssel rendelkező települések, ill. agglomerációk területén a szennyvizek közműves szennyvízelvezetését és megfelelő tisztítását, illetve a szennyvizek szakszerű egyedi ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. Ezekhez 2005‐től a regionális‐, illetve a megyei területfejlesztési tanácsoknál decentralizált célelőirányzatok pályázati lehetőséget és pénzügyi forrást biztosítanak.

A Ceglédi Kistérségen belül ez 3 településnél jelent megoldandó feladatot, egyrészt önálló, illetve térségi funkciót ellátó szennyvíztisztítók létesítésével, másrészt meglévő szennyvíztisztítókhoz, agglomerációkhoz való csatlakozással, a csatornahálózat kiépítésével. A közüzemi csatornahálózattal rendelkező településeknél szorgalmazni kell a hálózatra kötések növelését.

A meglévő, leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító‐telepek települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának lehető legnagyobb mértékű kihasználását kell preferálni. Ennek hiányában először a leürítő berendezés kialakítása szükséges. Megvalósítandó a szennyvíztisztítás során keletkezett szennyvíziszap emberi és állati egészséget nem veszélyeztető mezőgazdasági‐kertészeti felhasználása.

3.3.2 Települések, településrészek, üdülőterületek ivóvíz‐ellátottsági problémáinak kezelése

Cél a térség településeinek 100%‐os vezetékes ivóvíz‐ellátottsága (azaz minden lakóépületet és közintézményt rá kell kötni az ivóvízhálózatra.) Az elöregedett, leromlott műszaki állapotú, nagy hálózati veszteséggel működő vezetékszakaszok átfogó rekonstrukcióját is elő kell irányozni. Az új vezetékeket a vinilszármazékok mennyiségének csökkentése érdekében javasolt KPE anyagból kiépíteni.

Meg kell vizsgálni a lecsökkent vízfogyasztást jelenleg biztosító vezetékek szállítókapacitását, a vízellátó rendszereket a tényleges vízigényeket alapul véve kell felülvizsgálni és az esetleges rekonstrukciókat, bővítéseket elvégezni.

Az Európai Uniós csatlakozás következtében szigorodó ivóvízminőségi követelmények miatt a kistérség egyes településeinek ivóvízminőség‐javító beruházásokat kell megvalósítani. A 201/2001.(X.25.) Korm.rendelet mellékletében településenként meghatározásra kerültek 2009‐ig a vízminőség javítása terén jelentkező feladatok. Ezek közé tartozik a víztisztítási technológiák új határértékeknek történő megfeleltetése (arzén, vas, mangán, ammónium, nitrit, bór, fluorid, nitrát, peszticidek, egyéb mikroszennyezők). A program végrehajtásában a települési önkormányzatok mellett a KÖVIZIG‐eknek van jelentős szerepe.

3.3.4 Infokommunikációs rendszerek kialakítása

A Ceglédi kistérség fejlődési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire képes kedvező feltételeket kínálni a befektetők számára. A regionális fejlődést fokozott mértékben a globális hálózatok elérhetősége determinálja, amely a hagyományos infrastruktúra (pl. közlekedés) mellet nagymértékben függ az információs és kommunikációs hálózatok kiépítettségétől. Az infokommunikációs technológiák (IKT) legfontosabb szegmensei a

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA telekommunikációs infrastruktúra (telefon, kábeltelevízió) továbbá a számítástechnikai és az Internethez kapcsolódó hálózati infrastruktúra. Ebben a tekintetben az ország egyes régiói, megyéi és kistérségei között még jelentős ellátottságbeli különbségek vannak.

3.4 Turisztikai alap‐ és speciális infrastruktúra fejlesztése

A Ceglédi kistérségi turizmus vonzóvá tételéhez alapvető kritérium a fogadási feltételek megfelelő minőségi szintre hozása és fejlesztése, ezen belül a szálláshelyek, vendéglátóhelyek és egyéb kiszolgáló létesítmények szakszerű és kultúrált kialakítása, a programokról és látnivalókról történő megfelelő tájékozódás lehetősége.

3.4.1 A turizmust kiszolgáló létesítmények színvonalának és kapacitásának növelése

A térség kereskedelmi‐ és magán szálláshelyek tekintetében minőségi problémákkal küzd, mivel szálláskínálatában nagyobb részarányt képviselnek az alacsonyabb kategóriájú és színvonalú szálláshelyek. A Ceglédi Termálfürdő körüli beruházások jelenleg a kistérségi minőségi szálláshelykínálatát képviseli. A további minőségi turizmust kiszolgáló fogadóbázis kialakításához a meglévők színvonalát, komfortfokozatát növelni szükséges. Fogadóbázis területén legfontosabb feladatok:

− új kempingek létesítése, − egyéb kereskedelmi és magánszálláshelyek komfortfokozatának növelése, újak építése − speciális szálláshelyek (vadászházak, stb.) kialakítása.

Az ellátó és kiszolgáló létesítmények, szolgáltatások tekintetében legfontosabb megoldandó feladatok:

− vendéglátóhelyek korszerűsítése, újak létesítése, o akadálymentesítés o vendéglátóhelyek szagtalanításának biztosítása o megfelelő higiénés feltételek, rend és tisztaság megteremtése o a szűk választék bővítése o a nyitva tartás vendégorientált kialakítása − minősítési és folyamatos szakmai ellenőrzési rendszer kialakítása, − parkolóhelyek, pihenőhelyek kialakítása, − bankautomaták telepítése, − a turisták számára is 24 órás egészségügyi ellátás biztosítása, − kistérségi kedvezményes kártyarendszer bevezetése, − egységes tájékoztató táblarendszer létrehozása.

Speciális elemként a turisztikai termékfejlesztésen belül kiemelt szerepet kell kapnia az időjárástól független létesítmények (fedett sport és kulturális) fejlesztésének, amely a szezonhosszabbítást és a helyi lakosságot egyaránt szolgálja. (Lásd (4.4.1) intézkedés.)

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3.4.2 Turisztikai marketing fejlesztése, információs rendszer kialakítása

A marketingmunka alapját a versenyképes turisztikai termékek, programcsomagok tematikus bemutatása és népszerűsítése képezi. Cél, hogy kellő pontossággal, kellő időpontban és kellő példányszámban kerüljenek a potenciális érdeklődők kezébe az elkészült információhordozók. A programkiajánlás a kiemelt termékeknél (ökoturisztika, a horgász, kerékpáros, falusi és egészség turizmus) a belföldi és külföldi piacra egyaránt történjen. Fontos, hogy a marketing eszközök alkalmazása lépést tartson a kínálat bővülésével.

A külső marketing megszervezésén túl fontos a belső marketing koordinálása is, ennek keretében növelni kell a szolgáltatást nyújtók együttműködési hajlandóságát. A fogadóhelyek társadalmát fel kell készíteni arra, hogy a turizmus számukra is olyan területét jelenti az életnek, amelynek maguk is szereplői és több szempontból élvezői is.

A gazdasági infrastruktúra fejlesztésén belül a turisztikai informatikai és információs rendszerek kiépítését is szükséges kezdeményezni, melyek elősegítik az információhoz jutás feltételeinek a megteremtését, valamint lehetővé teszik a térség szereplői számára elérhető környezetvédelmi, közigazgatási és statisztikai információs adatbank létrehozását. Célszerű elérni, hogy a helyi közigazgatás, a kisvállalkozók, a turizmus szereplői és a lakosság számára kínálati piac alakuljon ki, legyen internetes portál, amelyen a helyi információk elérhetők, lehessen szállást foglalni, szabad kapacitást meghirdetni és hivatalos ügyeket helyben intézni.

A marketing eszközei a kiadványok, kiállítások, szakmai és közönségrendezvények, vásárok, hirdetések hagyományos és digitális formában egyaránt. A térség marketing feladatait a Tourinform iroda látja el.

3.4.3 Turisztikai vonzerők és a települések elérhetőségének javítása a nemzetközi, országos, térségi és helyi kerékpáros nyomvonalak és létesítmények kiépítésével

Ki kell építeni a kistérség biztonságos kerékpárút‐hálózatát, mert a települések közötti kapcsolatok javítása és az utóbbi időben fellendült turisztikai célú kerékpározás miatt erre igény mutatkozik. A hálózat kiépítésével Kecskemét és Tiszakécske településeknél lehetőség van az EuroVelo hálózathoz való csatlakozásra.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

4. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE

A társadalmi‐ gazdasági fejlődés ma már egyre fokozódó mértékben épül a lakosság tudásbázisára, mely egyrészről a képességek megszerzését, folyamatos megújítását követeli meg, másfelől a műszaki és humán infrastruktúrák lehető legteljesebb elérhetőségét. A humán infrastruktúra fejlesztése a térség népességmegtartásának egyik fontos szegmense, mely a térségi és települési szolgáltatói szerep erősítését, ezáltal a társadalom jobb köz‐ és biztonságérzetét, a kapcsolatok elmélyítését eredményezi. Cél a lakosság szociális és egészségügyi, valamint képzettségi és kulturális színvonalának emelése, ezen szolgáltatások hozzáférhetőségének lehető legszélesebb körben való elérhetősége.

Kiemelten fontos a kistérségben a halmozottan hátrányba került rétegek, romák, pályakezdők, és fogyatékosok munkaerőpiaci beilleszkedése. A munkaerőpiaci versenyből kiszorulók számára állami, önkormányzati feladatvállalással is ösztönözni kell foglalkoztatásuk fenntartását.

4.1 Alap‐ és középfokú oktatás, valamint szakképzés térség specifikus fejlesztése

Az alap és középfokú képzés hatékonyabbá tételének, valamint a szakképzés mennyiségi és minőségi színvonalemelésének az oktatásban elsőbbséget kell kapnia. A szakképzés területén kapjanak nagyobb hangsúlyt a természetvédelemmel, környezetvédelemmel és turizmussal kapcsolatos szakterületek. A felsőfokú végzettségű szakemberek számának növelése is alapvető célkitűzés, de képzésük továbbra is térségen kívül képzelhető el.

4.1.1 Az alapképzés, átképzés, felnőttoktatás és a turisztikai szakmai képzés feltételeinek javítása

Az oktatási, képzési rendszer korszerűsítése keretében olyan közoktatási intézményeket kell létrehozni, amelyek belső differenciálással alkalmazkodnak a tanulók egyéni fizikai és mentális sajátosságaihoz, érdeklődéséhez. Széles körben lehetővé kell tenni a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A szakképzésben tapasztalható nagyfokú lemorzsolódás csökkentésére a gyakorlatorientáltabb és a fokozatosabb oktatást kell előnyben részesíteni. A moduláris struktúra kialakítása teremthet lehetőséget a szakok közötti átjárhatóságra és a halasztásra. Az általános iskolai felnőttképzés kiszélesítése is szükséges, melynek infrastrukturális és ösztönző hátterét biztosítani kell.

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a korszerű intézmények, képzési helyszínek kialakítását, az ismeret átadásának és megszerzésének a mai kornak megfelelő műszaki felszereltségű és lehetőség szerint helyben történő biztosítását jelenti. A tantermek, tanműhelyek, laborok, sport és kulturális helyiségek tekintetében településenként és iskolatípusonként nagy különbségek adódnak, ezért ezek mérséklése szükséges. Az esélyegyenlőség jegyében kiemelten fontos a gyógypedagógiai és integrált oktatást folytató intézmények magas színvonalú működtetése a háttér infrastruktúra támogatásával. A kollégiumok és diákotthonok bővítése és felújítása indokolt. Az iskolai és települési könyvtárak, teleházak és sportlétesítmények szükség szerinti helybeni kialakítása és fenntartása az ifjúság képzési színvonalát és a tanulási teljesítményét emeli, ezen kívül eredményesen járul hozzá a felnőtt lakosság ismeretszerzéséhez és az egészséges életmód biztosításához.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Az oktatási infrastruktúra fejlesztésén belül az infokommunikációs infrastruktúrának kiemelt szerepe van.

4.1.2 A fejlesztésekhez szükséges szellemi tőke biztosítása

A célpiramisban meghatározottak szerinti fejlődési pálya sikeres megvalósításához egyik kiemelt intézkedés a megfelelő nagyságrendű és összetételű szellemi erőforrás biztosítása. Projekt szinten kidolgozandó a fejlesztésekhez szükséges emberi tényező nagyságrendje, struktúrája, és térségben való foglalkoztatásának feltételrendszere. A foglalkoztatás ösztönzéséhez akcióprogramok kialakítása és támogatása szükséges. A szakképzett és jól felkészült munkaerő alapvetően három forrásból nyerhető. Egyik a jelenleg is helyben foglalkoztatottak továbbképzésével, átképzésével, másik a helyben született fiatalok betanításával biztosítható, akik számára megfelelő képzési feltételeket, ösztöndíjakat és vonzó életpályát kell felkínálni. Harmadik a külső forrásból nyerhető munkaerő, akik számára megfelelő bejárási, letelepedési feltételeket, illetve perspektivikus és versenyképes jövedelmi színvonalat nyújtó munkahelyeket kell biztosítani.

4.1.3 Foglalkoztatást ösztönző programok kidolgozása és támogatása

A térség foglalkoztatási problémáinak orvoslására nincsenek azonnal kész megoldások, többféle eszközt kell együtt alkalmazni annak érdekében, hogy olyan munkaerőpiac működjön a térségben, amely befogadja a munkanélkülieket és a hátrányos helyzetűeket. Ehhez komplex foglalkoztatást ösztönző programokat szükséges kidolgozni, mely a térségi munkaerő struktúrájának és igényeinek leginkább megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket és finanszírozási forrásokat kínál.

4.2 Szociális és egészségügyi ellátás differenciált fejlesztése

A különböző egészségi állapotú betegek és szociális helyzetű gondozottak differenciált ellátását meg kell valósítani, mely a szervezésben és az intézményrendszer hierarchiájában egyaránt feladatként jelentkezik. Az irányított betegellátás gyorsabbá és gazdaságosabbá, a szociális gondozás kis‐ és mikrotérségi megszervezése által optimálisabbá teszi az ellátást. Az intézmények kihasználását az igények fokozottabb figyelembevételével és korrekt szabályozással kell megvalósítani.

4.2.1 Stabil egészségügyi alapellátás biztosítása

A 24 órás ügyeleti ellátás számos gonddal küzd a térségben. A finanszírozás nem fedezi a költségeket, az önkormányzatok általában kénytelenek többletforrásokat biztosítani. Az ügyeleti szolgáltatásra jellemző a túlzott igénybevétel, mivel a sürgősségi ellátási standardok hézagosak, így az igénybevételt semmi sem korlátozza. A vonatkozó 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet szerint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár az önkormányzatokkal, ill. azzal a szolgáltatóval köt szerződést, amely felé az önkormányzat a feladatellátási kötelezettségét átadta. A Kormányrendelet azokon a településeken, ahol központi ügyeleten történik az ellátás, 20%‐kal nagyobb finanszírozást biztosít, emellett többcélú kistérségi társulás keretében is van lehetőség központi ügyelet kialakításához támogatást nyerni. A szervezett

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

és kiszámítható gyógyszertári ügyeleti rendszer létrehozása is szükséges a térségben, mivel a jelenlegi nem elégíti ki az igényeket. Az egészségügyi alapellátást nem csak a helyben lakók, hanem a turisták számára is biztosítani szükséges.

4.2.2 Idősek szakellátásának és gondozásának fejlesztése

Az idős emberek hatékony egészségügyi ellátásának kialakítása az egészségügyben tapasztalható területi hiányok megszüntetésével érhető el. Célként fogalmazódik meg, hogy a lehető legtöbb beteg járóbeteg‐ellátás keretében kapjon kezelést, amihez a mozgó szűrőrendszer kiterjesztése és a sürgősségi ellátás bővítése szükséges. A kórházakban az ápolási osztályok iránti igény és a szociális bentlakásos és otthoni ápolás iránti igény is növekszik. Az időskori szociális ellátás minőségi és férőhely problémáinak megszüntetése minden kistérségben megoldandó.

4.2.3 Rekreációs és regenerációs lehetőségek feltételeinek fejlesztése

Az egészséges humánerőforrás biztosítása, az egészséges életmód kialakítása és az életminőség javítása a térség versenyképességét segíti elő. A kikapcsolódást és feltöltődést elősegítő sport‐ és gyógyintézmények a térségben kis számban fordulnak elő. Tekintettel az üdülőkörzeti jellegre, a turisztikai programcsomagok összeállításával összhangban a wellness és fitness lehetőségek bővítése is célszerű.

A sportolás társadalmi és nevelési célú fontosságának érvényesítése szükséges, tekintettel a térség lakosságának egészségi állapotára és egészségkultúrájára. Az oktatásban a testnevelés szerepének és rangjának emelése szükséges, a háttér infrastruktúrák megteremtésével és az ifjúság ösztönzésével. A korai elhízás és betegségek kialakulása a munkaerőalap csökkenéséhez vezet, az amúgy is fogyatkozó gyereklétszám mellett. Ennek megakadályozására az egészséges életmód megvalósításához az oktatásban a mindennapi testnevelés bevezetésére és az egyének egészségi állapotának felmérésére lenne szükséges. Az oktatáson kívül a településen belüli sportolási lehetőségek bővítése, az ehhez tartozó infrastrukturális háttér megteremtése is szükséges. Uszodák és tornatermek, csarnokok építése mikrotérségenként indokolt. A sporttáborok szervezésében és részvételében nagyobb támogatás szükséges, elsősorban a szociálisan rászoruló gyermekek számára.

4.3 Civil szervezetek létrehozásának és működésének elősegítése

A térségfejlesztésbe bekapcsolható civil szervezetek még a legtöbb településen hiányoznak. A meglévő civil szerveződések a hagyományőrzés, faluszépítés és faluvédés, sport és iskola támogatás, környezet‐ és természetvédelem, valamint a roma közösség képviselete terén működnek. Szükséges a közöttük ma még hiányzó térségi kapcsolat erősítése a szakmai tapasztalatok bővítésére és az érdekérvényesítés hatékonyságának növelésére lehetőséget adó hálózatokba való szerveződésük biztosításával.

4.3.1 Helyi társadalmi és szakmai szerveződések elősegítése

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A civil szervezetek által végzett munka rendkívüli fontosságú a hivatalos intézmények tevékenységének kiegészítésére. Számuk a térségben jelenleg nem elégséges. Finanszírozási nehézségeik könnyítésére a támogatáson kívül a propagálás és a lakossági szerepvállalás nyújthat segítséget. A térségben a faluszépítő szervezetek, idősklubok, polgárőrségek, pávakörök, iskolai alapítványok a legelterjedtebbek. A térség fejlődéséhez aktív, vállalkozó kedvű lokálpatriótákra, és általuk indított szerveződésekre van szükség. A gazdasági és társadalmi folyamatokba való tudatos beavatkozás a szakmai érdekképviselet jegyében jöhet létre, amihez szükség van az állampolgárok motiváltságának kialakítására, a fejlesztési folyamatokban való részvételükre.

A nyilvánosság működtetése és a civil szféra bevonása elengedhetetlen. Az érdekképviseletek a gazdaság minden ágazatában sikeresen működhetnek, ha alapfeltételként rendelkezésre állnak a lokálpatrióta, szellemi tőkével rendelkező helyi elit és az érdekképviseleti vezetők. A bevonható szervezetek a kamarák, egyesületek, szövetségek, alapítványok.

4.4 Szabadidős szolgáltatások fejlesztése

A helyi lakosság számára az értékalapú kultúra közvetítése az identitás erősödéséhez járul hozzá, ezáltal népességmegtartó erejű. A szabad idő hasznos, kulturált eltöltésében jelentős szerepet kell játsszon a hagyomány alapú rendezvények, kiállítások, előadások szervezése. Ennek infrastrukturális háttere a települési kulturális, szórakoztató, vendéglátó és sport intézményrendszer, melynek települési hiánypótló megteremtésére és további – térségi együttműködéssel való – kínálati és műszaki szempontú fejlesztésére is szükség van.

4.4.1 Kulturális létesítmények alap és kínálatbővítő fejlesztése

A kulturális infrastruktúra fejlesztése a korszerű intézmények, szolgáltatási helyszínek és közösségi terek kialakítását, a kultúra közvetítésének a mai kornak megfelelő műszaki felszereltségű és lehetőség szerint helyben biztosítását jelenti. A kulturális létesítmények színvonalában és kapacitásában igen nagy különbségek adódnak kistérségenként és településenként, melynek mérséklése szükséges. Az esélyegyenlőség jegyében fontos az intézmények magas színvonalú működtetése a háttér infrastruktúra támogatásával. A művelődési házak, könyvtárak, mozik, közösségi házak, teleházak lehetőség szerinti helyben való kialakítása és biztonságos fenntartása a lakosság ezen belül kiemelt szerepben az ifjúság szélesebb körű ismeretszerzéséhez, szórakozásához járul hozzá, mely a műveltségi szint emelkedését eredményezi.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE

A térség kohéziójának erősítése alulról építkezéssel, a helyi társadalom elképzeléseinek, információinak, korlátainak ismeretében, a szubszidiaritás elvének alkalmazásával, több szereplős részvétellel, szakmai segítséggel, nemzetközi és hazai forrásokkal támogatottan valósítható meg. A térség lakosai számára az identitástudat és a kötődés kialakítása és erősítése a honismeret és a hagyományápolás támogatásával érhető el elsősorban, melyben a közoktatásnak és a civil szerveződéseknek van a legnagyobb szerepük. Térségi és települési rendezvények szervezésén keresztül az itt lakók és az ide látogatók számára is hasznos az arculatmeghatározás és az idegenforgalmi szempontból vonzó attrakcióteremtés.

Támogathatóvá kell tenni a rendezvények szervezését, propagálását, helyi értékek felmérését és védelmét, helytörténeti kiadványok elkészítését, közösségi házak kialakítását. Fontos feladat az egyedi adottságok sajátosságait figyelembevevő település‐ és intézményhálózati egyensúly megteremtése a városok és a kisebb, hátrányos helyzetű települések között, funkcióikat és erőforrásaikat, valamint szociális igényeiket szem előtt tartva a belső periféria oldása érdekében. A decentralizáció megvalósításához fejlett intézményrendszer létrehozása és szakmailag megalapozott helyi döntéshozatal szükséges. A megvalósulás sikeréhez az együttműködések ösztönzése, önszerveződések támogatása, a kisebb települések szereperősítése, valamint a kitűzött fejlesztési célok folyamatos nyomon követése, monitoringja szükséges megfelelő forráselosztással.

A térség, a két érintett régió és négy megye összefogásával érhető el az üdülőtérség külső kapcsolatainak erősítése az arculat és a vonzerő finomításával, a marketing fejlesztésével. A természetvédelmi, ipari‐gazdasági, közlekedési és leginkább preferáltan az idegenforgalmi specifikumok hívhatják a térségbe a hazai és határon túli területeken élő pihenni vágyók, befektetni szándékozók és kereskedelemben érdekeltek köreit.

5.1 Összehangolt turizmus‐ és területfejlesztés feltételeinek megteremtése

Kistérségi szinten a turizmus‐ és területfejlesztés kapcsán három meghatározó szakmai, politikai szereplő jelenik meg, egyrészt a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezete, másrészt a közvetlen szakterületi szint és a Magyar Turizmus Rt. által irányított iroda.

A három szervezet együttműködésével kell, előkészíteni, irányítani és koordinálni a térség fejlesztési koncepciójának megvalósulását.

5.2.1 Regionális és turizmusfejlesztési önállóság, valamint döntési jogkör biztosítása

A szakmai érdekek érvényesítése a turizmust érintő valamennyi kérdésben a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás feladata.

5.3 Együttműködésen alapuló térség‐ és településfejlesztés

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A Ceglédi kistérség fejlesztésének egyik alapvető kritériuma a pályázati és forráselosztási lehetőségek koordinálása, mivel adott területet illetve települést az igazgatás több egysége is lefedi.

Az összefogást és a hatékony fejlesztést ösztönző kistérségi társulás által pályázható támogatások meghatározásánál és odaítélésénél, a konkrét fejlesztési cél mellett kiemelten fontos a kis települések csökkenő népességmegtartó‐erejének, valamint az urbanizációs zsúfoltság és terhelt környezet negatív tendenciájának figyelembe vétele. A településközi kapcsolatok erősítése elősegíthető a polgármesterek időszakonkénti találkozójával, a közös és egyedi fejlesztési igények megvitatásával, közös célok megfogalmazásával. A kistérség hatékony működéséhez elengedhetetlen a kistérségi központ funkcionális erősítése. Fontos feladat a fejlesztési tanácsok célkitűzéseit és a kistérségi társulás programjait koordinálni, összehangolni és ennek elősegítésére közvetlen kapcsolatot kiépíteni.

5.3.1 Vidékfejlesztési központ kialakítása

A Ceglédi kistérség összehangolt fejlesztése feltételezi egy vidékfejlesztési központ kialakítását. Ennek elsődleges feladata a kistérség gazdálkodóival, vállalkozóival való kapcsolattartás, vidékfejlesztési projektek készítése, koordinálása és szaktanácsadás, valamint a térségi monitoring rendszer fenntartása és működtetése lenne. Ezen felül a központ igény szerint további, a vidékfejlesztéssel összefüggő feladatokat is elláthatna (mind például oktatás, konferenciák szervezése, kiadványok szerkesztése, tanulmányi utak szervezése, stb.).

5.3.2 Többcélú kistérségi társulások létrehozásának és működésének segítése

A területfejlesztési célok megvalósításához, valamint a források megfelelő elosztásához elő kell segíteni a többcélú kistérségi társulások létrehozását és működését.

A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜGGELÉK