A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója 2010. A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Tartalom Bevezetés 1 I. Területi adottságok összefoglalása 2 1.1 Éghajlati adottságok 3 1.2 A mezőgazdasági területek talajminőségi jellemzői 3 1.3 Területgazdálkodás alakulása 3 1.3.1 Természetvédelmi területek 4 1.3.2 Felszíni és felszín alatti vizek 5 1.4 Környezeti terhelések 6 2. Infrastrukturális ellátottság 8 2.1 Lakásállomány 8 2.2 Közműellátás 9 2.3. A közlekedés helyzete 10 2.4. Intézményi ellátottság helyzete 12 2.4.1 Egészségügy 12 2.4.2 Oktatásügy 12 2.4.3. Kistérségi központú intézmények 13 3. Gazdaságszerkezeti sajátosságok 14 3.1. Kereskedelem 16 3.2 Turizmus a kistérségben 17 3.3. Az önkormányzatok gazdálkodása 18 A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3.2 A térségben élők jövedelmi helyzete 20 4. Erőforrás mérleg 21 4.1. SWOT analízis 21 5. Jövőkép 25 6. Célpiramis 26 1. Prioritás: Környezeti és ökológiai állapot fenntartható fejlesztése 29 2. Gazdasági szerkezet megújítása 31 3. PRIORITÁS: TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 37 4. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE 43 5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE 47 A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BEVEZETÉS A földrajzilag, gazdaságilag és infrastrukturálisan összefüggő, és társadalmi hagyományaikat együtt ápoló önkormányzatok illetve területeiken működő gazdasági egységek fejlesztési elképzeléseit összehangolandó indokolt egy közös fejlesztési koncepció kialakítása. A fejlesztések összehangolásának legalacsonyabb, jogszabály által is előírt szintje a kistérség, így leginkább az ezen a szinten elkészített koncepciók adnak lehetőséget arra, hogy az egyes önkormányzatok elképzeléseiket közvetítsék a tervezés magasabb szintjei felé. Ugyanakkor jelen dokumentum nem részletes terv, csupán a kistérségi társulás tagönkormányzatainak nézőpontjából látható alapvető fejlesztési elképzeléseket, prioritásokat rögzíti. Annak érdekében, hogy a gyorsan változó gazdasági illetve jogi környezetnek megfelelő rugalmassággal tudjon a koncepció reagálni a rövid távon jelentkező kihívásokra a konkrét projektek függelék formájában kerültek a koncepcióba. A függelék pedig a dokumentum külön elfogadása nélkül is módosítható. Struktúráját tekintve az anyag helyzetelemzéssel indít, melyben külön kitér a területi, infrastrukturális és gazdasági sajátosságokra. Ennek alapján egy SWOT analízis megvonja az erőforrás mérleget, melynek segítségével kirajzolódik egy jövőkép. A koncepció szintéjének nem elhanyagolható hátránya, hogy a jövőkép és az annak tükrében kitűzött célok nem tudják pontosan visszaadni a települési szinten pontosan kirajzolódó problémákat, és a válaszok megfogalmazásában is általánosabb szinten kell megállnia. Ugyanakkor a prioritások kialakításakor olyan közös értékek és célok kerülnek kialakításra, melyek a későbbiekben nagyban segíthetik a konkrét fejlesztési döntések meghozatalát. A koncepció nem kíván önkényesen irányokat kijelölni, stratégiája inkább az alkalmazkodás és az alkalmazhatóság. A helyzetértékelésből eredő következtetések levonása után összefoglalja azokat a területfejlesztési irányokat és intézkedéseket, melyek az elkövetkezendő öt‐nyolc évben meghatározó törekvésként jelentkeznek a kistérségben. Nem zár ki egyetlen fontos társadalmi szinten jelentkező problémát sem, ugyanakkor a maga szintjén kellően konkrét ahhoz, hogy a szakemberek számára irányokat jelölhessen ki a döntéshozók számára pedig hivatkozási alapot teremtsen. 1 A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA I. TERÜLETI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA A ceglédi statisztikai kistérség Pest megye déli részén található és 15 települést foglal magába, melyek a következők: • Abony, • Albertirsa, • Cegléd, • Ceglédbercel, • Csemő, • Dánszentmiklós, • Jászkarajenő, • Kocsér, • Kőröstetétlen, • Mikebuda, • Nagykőrös, • Nyársapát, • Tápiószőlős, • Törtel, • Újszilvás A települések összes területe 123395 hektár, ami Pest megye területének 19,3 %‐a. Elhelyezkedését tekintve ‐ földrajzi értelemben ‐ a Duna‐Tisza közi síkvidékhez tartozik, azon belül két kistáj találkozásánál fekszik, melyek közül nagyobb része a Pilis‐Alpári homokhát, míg kisebb részt a Gerje‐Perje‐sík kistájhoz sorolható. 1. számú ábra: A Ceglédi kistérség települései 2 A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1.1 ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK A térség éghajlatára jellemző, hogy átmeneti terület a mérsékelten meleg és a meleg száraz típus között. Erős vízhiány jellemzi. Az évi napfénytartam 2040 ‐ 2070 óra, míg az évi középhőmérséklet 10,2 ‐ 10,5 oC, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 ‐ 34,3 oC és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga ‐17 oC körül van. A csapadék évi összege 520 ‐ 540 mm. Az uralkodó szélirány ÉNy‐i (K‐DK‐i ősszel) és az átlagsebessége 2,5 ‐ 3 m/s. 1.2 A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK TALAJMINŐSÉGI JELLEMZŐI A Dél‐Pest megye térség mezőgazdasági területeinek talajminősége talajvédelmi, környezetvédelmi szempontból a közepestől az igen gyenge kategóriáig sorolható be. Homok és homokos vályog talajai általában gyengébb szervesanyagtartalmúak (50‐150 t/ha), lúgos kémhatásúak. Nagy heterogenitású buckás terület. Jelentős károsító tényező a defláció, a szikesség, a magas talajvíz vagy belvíz és a helyenként mészfelhalmozódás. 1.3 TERÜLETGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA Egy adott területen történő megélhetés, létfenntartás egyik alapfeltétele a megújítható természeti erőforrásokkal való gazdálkodás. Ezek közé tartoznak azok a biológiailag aktív mező‐ és erdőgazdaságilag hasznosított felületek, amelyek a térség települései összterületének közel 89 %‐át alkotják. A biológiailag aktív felületek legnagyobb része elsősorban termelési célokat szolgáló mezőgazdasági terület és erdő, de ide tartoznak a növényzettel borított környezet‐ és természetvédelmi valamint üdülési, pihenési, esztétikai célú zöldfelületek is. Az alföldi nagyüzemi mezőgazdaság által birtokba vett táj közelmúltban, s jórészt napjainkban is jellemző képét a szántóföldek határozták meg. Az intenzív, nagyüzemi művelésű szántó táblák nagysága a sík területeken a 100 hektárt is gyakran meghaladta, utat engedve a deflációnak, a természetes élővilág teljes eltűnésének. A rendszerváltás után kialakuló új termelési szerkezet sem tudja teljesen nélkülözni a nagyüzemileg kezelt táblákat ‐ elsősorban a gabonatermelésnél ‐ de a térségben egyes területein kialakult "agrársivatagok" széttagolódásának folyamata már megindult. Erdőterületek a térség 18,1%‐át borítják, amely megegyezik a 18 %‐os országos átlaggal, de elmarad Pest megye 23,5 %‐os átlagos erdősültsége mögött. Az erdők megoszlása egyenlőtlen, mint ahogy az Alföldi térség más területein is. Nagyobb, többé‐kevésbé összefüggő erdőtömbök váltakoznak a fátlan nagyüzemi mezőgazdasági táblákból álló térségekkel. Az erdők legnagyobb része a mezőgazdasági művelésre nem, vagy csak korlátozottan alkalmas úgynevezett "feltétlen erdészeti termőhelyeken" helyezkedik el. Az Alföld megkötött futóhomokjain maradtak meg illetve létesültek. Az erdő‐vonulatok a domborzati formákat követve északnyugat‐délkelet irányú sávokban helyezkednek el ‐ párhuzamosan az uralkodó széliránnyal. Az alföldfásítási program után a '60‐as és '80‐as évek között kisebb térségekre, így Nagykőrös környékére, valamint Cegléd zöldövezetére is készültek fásítási programok, melyek eredményeként a térség 8 érintett településén 10423 hektárral növekedett az erdőterület. 3 A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Az erdők egyik leglényegesebb jellemzője ökológiai szempontból az erdőállományok összetétele, a magas környezet‐ és természetvédelmi teljesítményű természetszerű erdők aránya. A térség legnagyobb arányban előforduló fafajai ‐ a kultúrerdőket alkotó ‐ akác, nyár (a hazai és a nemesnyár együtt) és fenyő. 2. számú ábra: Magyarország erdősültségi fokának alakulása 2004-ben megyei bontásban (%) Forrás: KSH, Szerk.: Komarek L. 1.3.1 Természetvédelmi területek A biológiailag aktív felületek ökológiailag legértékesebb elemei azok a térség 0,3 %‐át kitevő védett területek, ahol a legtöbbet sikerült megőrizni táj élő‐ és élettelen természeti elemeiből. A Ceglédi‐rét Természetvédelmi Terület hazánk legértékesebb orchideás területe, ahol az ősgyepen ‐ amelyet rendszeresen elöntött a Gerje vize ‐ ideális feltételek alakultak ki egyes orchidea‐fajok számára. Igen kis területű (17,4 ha) és a belterület határán fekszik, ezért számos veszély fenyegeti. Az Abonyi Kaszáló ‐ erdő helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület teljes kiterjedése: 195 hektár, melyből egy 9,5 ha‐os akácerdő Pest megye egyik legnagyobb kékvércse ‐ telepét rejti. A madarak legfontosabb táplálkozó területe az erdőt övező pusztagyep. A terület madárvilágából a szalakóta jelenléte emelhető ki. Az Albertirsai Hársas‐völgy helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület az Alföldet hajdan nagy kiterjedésben borító erdőssztyepp emlékét őrző, kissé hűvös mikroklímájú tájrészlet. A korábban jelentős területű hárs‐erdők maradványát képező idős hagyásfák, idős tölgyekből álló kisebb erdőrészek és a rohamosan fogyó szil termőhelyének fokozottabb védelmére létesült a Természetvédelmi Terület. A lágyszárú vegetációban ritka, védett fajok is 4 A CEGLÉDI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA megtalálhatók, ezenkívül gazdag madárfaunája. Kiterjedése 221 hektár. (országos védelme indokolt) Az Albertirsai Dolina‐völgy helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület a Gödöllői‐ dombvidék folytatásaként az Alföldre félszigetszerűen benyúló Monor‐Irsai halomvidék csaknem egyenletes felszínébe bevágódott